Tartalom

1. HELYZETÉRTÉKELÉS.............................................................................................4

1.1. Az iskola rövid története......................................................................5 1.2. A tárgyi feltételek...............................................................................10 1.3. Gazdálkodás.....................................................................................11 1.4. Földrajzi környezet............................................................................12 1.5. Tanulólétszám alakulása:..................................................................12 1.6. Személyi feltételek...........................................................................13 1.7. A Deák Ferenc Gimnáziumban folyó képzés rendje, a képzés szakaszai, képzési specialitások...............................................................14 1.7.1. Négyéves képzési forma................................................................14 1.7.2. A négyosztályos gimnázium képzési szakaszai............................18 1.7.3. Nyolcosztályos képzés...................................................................20 1.7.4. A nyolcosztályos gimnázium képzési szakaszai...........................22 1.7.5. Felnőttoktatás, esti tagozat............................................................24

2. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...................................................................27

2.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai.....................................................................................27 2.1.1. Alapelvek, célok, eszközök............................................................28 2.1.3. Értékeink:.......................................................................................39 2.1.4. Feladataink.....................................................................................39 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok, eljárások, eszközök...................................................................................43 2.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...........46 2.3.1.Az egészségnevelés célja:..............................................................46 2.3.2. A szenvedélybetegségek megelőzésével kapcsolatos iskolai tevékenység:.............................................................................................47 2.3.3. Prevenciós program:......................................................................48 2.3.4. Hogyan őrizhetjük meg egészségünket, hogyan előzhetjük meg a betegségeket?...........................................................................................51 2.3.5. Bevezetés a meditáció világába….................................................52 2.3.6. Szexuális felvilágosító órák, AIDS prevenció általános és középiskolásoknak....................................................................................52 2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok................................53 2.4.1. Iskolánkban a közösségfejlesztés színterei:..................................53 2.4.2. Közösségfejlesztés a műveltségi területek oktatása során: .........54 2.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ...............55 2.5.1. A pedagógusok feladatai................................................................55 2.5.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre..........................................56 2.6 . A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység..............................................................................................57 2.6.1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program.57 2.6.2. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ......60

1

2.6.3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ............61 2.6.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ..................64 2.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje....65 2.8. Iskolahasználók a közéletben - kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel..............................................................67 2.8.2. Kapcsolat a tanulókkal..................................................................70 2.8.3. Kapcsolat a nevelésben együttműködő intézményekkel..............71 2.8.4.A nevelőtestület...............................................................................72 2.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata................................75 2.9.1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja..................................................75 2.10. A felvétel és az átvétel szabályai....................................................81 2.10.1. A felvételi eljárás különös szabályai...........................................81 2.10.2. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai...........82 2.11. Elsősegély-nyújtási alapismeretek.................................................82

....................................................................................................................................83

3. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE......................................................................84

3.1. A választott kerettanterv megnevezése...........................................84 3.2. A választott kerettanterv feletti óraszám ..........................................91 3.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei.................................................................................95 3.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása...........................................................................................96 3.5. Mindennapos testnevelés.................................................................97 3.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai....................................................................................................97 3.7. Közép- és emelt szintű vizsgák szervezése a Deák Ferenc Gimnáziumban..........................................................................................99 3.7.1. Azon választható érettségi vizsgatárgyak, amelyekből a tanulóinknak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését kötelezően vállaljuk..............................................................99 3.7.2. A helyi tantervi követelmények meghatározása..........................100 3.8. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái.........................................................................100 3.8.1. A tanulók tudásszintjének értékelése iskolánkban......................101 3.8.2. Az iskolánkban alkalmazott írásbeli beszámoltatások formái:.....101 3.8.3. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése.....102 3.8.4. A házi feladat adása ...................................................................104 3.8.5. Az értékelés célja:........................................................................104 3.8.6. Az értékelés követelményei.........................................................105 3.8.7. Az értékelés rendszere kiterjed az iskolai élet minden területére:.................................................................................................................105 3.8.8. Az értékelés funkciói:...................................................................105 3.8.9. A magatartás értékelésének szempontjai....................................106 3.8.10. A szorgalom értékelésének szempontjai...................................107 3.9. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei.. .108 3.10. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükségesmódszerek...............................................................................................110

2

3.11. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei.............114 3.11.1. Az egészségnevelés fogalma:...................................................114 3.11.2. Az egészségnevelés alapelvei, kiemelt témakörei....................115 3.11.3. Az egészségnevelési program célja, feladatai:..........................117 3.11. 4. Az értékrendszer kiépülése.......................................................117 3.11.5. Az egészségnevelés módszerei, eszközei................................118 3.11.6. Ellenőrzés, értékelés..................................................................119 3.11.7. Egészségügyi prevenció az iskolában.......................................119 3.11.8. Az iskolában végzett szűrővizsgálatok......................................120 3.11.9. A szakemberek együttműködésének lehetősége és módszerei.................................................................................................................120 3.11.10. Az egészségnevelés szakmai programja...............................121 3.12. Az iskola környezeti nevelési elvei................................................124 3.12.1. A környezeti nevelés fogalma....................................................124 3.12.2. A környezeti nevelés alapelvei .................................................124 3.13. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések....................152 3.13.1. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv helyzetelemzésének céljai......................................................................153 3.13.2. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek .................................................................153 3.14. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek............154 3.15.1. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei.....................155 3.15.2. Hagyományok, éves rendezvények...........................................157 3.15.3. Szociális szolgáltatások............................................................158 3.15.4. Közösségi szolgálat..................................................................159 7. Befejező gondolatok...........................................................................159

3

1. Helyzetértékelés

A jövő iskolájának alapdokumentuma a pedagógiai program, illetve az azt

kiegészítő helyi tantervek. Minden iskola a maga, illetve az iskolát körülvevő világ, a

fenntartó, a szülők, a jövőbeni tanulók számára fogalmazza meg a nevelés, oktatás

terén megvalósítani kívánt célokat, elveket, s a központi dokumentumokra

támaszkodva (Nemzeti alaptanterv, Kerettantervek és az érettségi vizsgaszabályzat)

azt a műveltségtartalmat, ami leginkább szolgálja a kitűzött célok eredményes

megvalósítását. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. § alapján

az iskoláknak át kell dolgozniuk a pedagógiai programjukat.

Intézményünk a fenti törvény és a a nevelési-oktatási intézmények

működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. EMMI

rendelet 6. § alapján dolgozta át pedagógiai programját.

Ahhoz, hogy a jövő feladatait helyesen tűzhessük ki, hogy a jövő útja ne tévút,

ne zsákutca legyen, fel kell tárni, be kell mutatni az eddigi utat, meg kell keresni

azokat az értékeket, amelyekre a jövőben is támaszkodhatunk. Emellett a múlt és a

jövő között fel kell tárni, be kell mutatni a jelent, mi az a bázis, amire számíthatunk, s

melyek azok a hiányosságok, negatívumok, amelyeket fel kell számolni az

előrehaladás érdekében.

A Deák Ferenc Gimnázium célja a 21. századi társadalomban való

sikeres helytállás megalapozása a konstruktív életvezetésre történő

felkészítéssel.

Az iskola nevelőtestülete egységesen vallja, hogy a gyerek nemcsak

nevelődik, jogában áll tanulóként is megélni a gyerekkor ezernyi csodáját, az élet

teljességét. Úgy véljük, a boldogság centrikus, sikerorientált iskolai élet

összeegyeztethető a modern gondolatok és a technika iránt fogékony gyerek

nevelődésével. A tantestület emellett feladatának tekinti az egész életen át tartó

nevelés-önnevelés igényének a megalapozását is.

4

Alapvető kötelességnek érezzük az emberiség egyetemes, sok ezer éves,

kiérlelt értékeinek a felmutatását.

1.1. Az iskola rövid története

A gimnáziumi képzés 1963-ban kezdődött Fehérgyarmaton a Petőfi Sándor

Közgazdasági Technikum keretén belül, 1969. január 1-jétől vagyunk önálló

intézmény. Először három gimnáziumi osztály indult igen magas létszámokkal (50-55

tanuló), később az induló osztályok száma kettőre majd egyre csökkent. Ezért is

határozott a megyei felettes szerv az iskola önállósítása mellett. Az önállóvá váláskor

hat osztályban kilenc nevelő dolgozott. Ezt követően évente három osztály indult

évfolyamonként.

A mennyiségi gyarapodás mellett nőtt a minőségi munka színvonala, nőttek az

eredményességi mutatók.

Az iskolai munka tartalmi, szerkezeti változásai:

• Kezdetben általános tantervű osztályok működtek.

• Az 1970/71-es tanévtől indult meg a nyelvi tagozatos képzés / előbb orosz-

német, 1986-tól német tagozat /. Az iskola nyelvi jellege napjainkig

megmaradt, sőt erősödik is. Az 1999/2000. tanévtől a tagozatos angol képzést

is bevezettük / egy német csoport helyett /.

• Az 1991/92-es tanévben indítottuk a nyolcosztályos gimnáziumi képzést, az

első osztály 1999-ben tett érettségi vizsgát.

• Az 1998/99-es tanévtől a nappali tagozat 16 osztállyal működött, a tanulói

létszám 450-500 fő között alakult.

• A továbbtanulni nem akaró diákok számára a munkába állás elősegítése

érdekében különböző fakultációs csoportokat szerveztünk (gép- és gyorsírás,

népművelési ismeretek, nevelési alapismeretek, számítógép- kezelői

ismeretek).

• Az 1998/99-es tanévtől indítottuk a Nyírbátori Határőr Igazgatósággal kötött

együttműködési megállapodás alapján a határ- rendész fakultációt, amely a

2003/2004-es tanévtől belügyi rendészeti képzéssé alakult át.

5

• 2005-től 5 éves nyelvi előkészítő osztályt indítottunk (német és angol nyelv).

Ettől a tanévtől kezdődően nappali tagozaton 17 osztályban átlagosan 580

diák tanul.

• 2008-tól emelt szintű természettudományos képzést vezettünk be.

• A nappali tagozatos képzés mellett 1964-től levelező tagozaton is folyik oktatás

az alábbi formákban:

• 1964-től gimnázium,

• az 1977/78-as tanévtől a gimnáziumi forma mellett

szakmunkások szakközépiskolája,

• 1984-től csak szakmunkások szakközépiskolája,

• 2001-től esti, illetve levelező gimnáziumi oktatás,

• 2004-től csak esti tagozatú felnőttoktatás,

• 2008 szeptemberétől engedélyt kaptunk a fenntartótól, hogy

Pátyodon tagintézményt működtessünk esti tagozatos

képzéssel. A két telephelyen öt osztályban átlagosan 100

hallgató tanul.

Az iskola fennállása során egyre jelentősebb eredményeket ért el. Ennek

területei, mutatói:

• Egyre javuló felvételi eredmények. Az érettségizett tanulóknak 60-70 %-a

jelentkezett felsőoktatási intézménybe, s 50-80%-ukat felvették.

• Többen kijutottak neves külföldi egyetemekre (a volt Szovjetunió, NDK,

napjainkban Dánia, Ausztria a cél).

• Eredményesen szerepeltek tanulóink a tanulmányi versenyeken, főleg az

alábbi területeken:

• Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny,

• történelmi vetélkedők (Örökségünk ’48, Kossuth és a

honvédelem, A kurucok nyomában, Battyhány-emlékverseny,

Mit ránk hagytak a századok, Cultura Nostra verseny)

• természetismereti vetélkedők,

• kémiai versenyek,

• Bod Péter könyv- és könyvtárhasználati vetélkedő,

6

• a nyolcosztályos gimnáziumok területi tanulmányi és

sportversenyei,

• Népfőiskola Alapítvány Lakitelek pályázatai,

• Ambrózy Géza matematikai verseny,

• TITOK levelezős verseny,

• Kabay János biológia emlékverseny,

• Béres József Megyei Biológiaverseny,

• Országos Belügyi Rendészeti Tanulmányi Verseny,

• a Város- és Faluvédők Szövetsége által kiírt, „Fiatalok az épített

és természeti környezet védelméért” című országos pályázat,

• Országos Tudományos Diákköri Konferencia,

• megyei középfokú oktatási intézmények által kiírt versenyek.

• Színvonalas idegen nyelvi oktatás kezdetben orosz, majd német és angol

nyelvből:

• egyre több tanulót vesznek fel felsőfokú intézményekbe,

• eredményesen szerepelnek területi és országos versenyeken,

• sokan szereznek középfokú nyelvvizsgát, az utóbbi években

felsőfokú nyelvvizsgát is,

• a középszintű nyelvi érettségi mellett sokan teljesítenek szépen

az emelt szintű érettségin, több esetben ezzel szerzik meg a

nyelvvizsgát is.

• Jelentős eredményeket értünk el a kultúra és a sport területén is:

• tanulóink közül többen kaptak országos kitüntetést,

• sikeres szereplés vetélkedőkön /Örökségünk őrei - előkelő

helyezések, Sárospataki Diáknapok, énekkari minősítő

versenyek, Mátészalkai Esze- napok stb. /;

• a sport területén:

o a futball és a kézilabda az eredményesebb

sportágak,

o sokoldalú tömegsport,

o helytállás a városi sportrendezvényeken,

7

o sikeres szereplés a nyolcosztályos gimnáziumok

területi versenyein,

o szép eredmények elérése az országos

diákolimiákon.

• Sok tehetséges tanuló került ki az iskolából, ezt bizonyítja a Zalka- és Deák-

díjas diákok nagy száma. Sok, jól felkészült tanulónk futott be szép karriert:

neves újságírók, bankárok, mérnökök, egyetemi előadók, orvosok, jogászok,

agrárszakemberek, katonatisztek s legnagyobb számban pedagógusok vannak

köztük. A város és a vonzáskörzet szakembergárdája zömmel iskolánk

tanulója volt, többen vezető szerepet töltenek be.

Bár a felnőttoktatás végső célja általában az érettségi bizonyítvány

megszerzése, ha kevesen is, de közülük is többen eljutottak felsőfokú intézménybe,

s lett belőlük pedagógus, újságíró, jogász stb.

A 2002/2003-as tanév második felében a tantestület kezdeményezte iskolánk

fenntartóváltását, és 2003. augusztus 1-jétől a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei

Közgyűlés határozata alapján szakmailag, s 2004. január elsejétől pedig

gazdálkodási szempontból is a megyéhez tartoztunk.

2011. március 1-jétől a pénzügyi, a számviteli és a gazdálkodási feladatokat a

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Gazdasági Igazgatósága, mint

önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látta el.

2013. március 31-től a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Fehérgyarmati Tankerülete látja el a fenntartói feladatokat.

2003. október 17-én iskolánk felvette Deák Ferenc nevét. Úgy gondoltuk, hogy

olyan történelmi személyről nevezzük el az intézményt, akinek az életét és

tevékenységét politikai és emberi szempontból egyaránt példaképül lehet állítani az

ifjúság elé, hiszen a reformkor és az azt követő időszak kiemelkedő alakja. Az is

vezérelt bennünket, hogy október 17-én ünnepeltük születésének 200. évfordulóját, s

olyan nevet akartuk választani, amilyen még nincs a megyében. Igaz, hogy az ő

tevékenysége nem köthető a megyéhez, de az országgyűlési felszólalásaiban (az

8

önkéntes örökváltság ügyében) elismeréssel szólt a Nyíregyházára betelepített

szlovákok (később tirpákok) által létrehozott mintagazdaságokról, példaként állítva a

parasztok elé a tenni akarást és a szorgalmas munkát.

Az eredményeink alapján nem tűnhet túlzásnak, ha azt állapítjuk meg, hogy a

Deák Ferenc Gimnázium a régió egyik legfontosabb szellemi műhelye, amely sok

kiművelt emberfőt adott, ad a vidéknek, az országnak.

Jogi státusz

Az intézmény neve: Deák Ferenc Gimnázium

Székhelye: 4900 Fehérgyarmat, Kiss Ernő utca 3.

A fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fehérgyarmati

Tankerülete

Típusa: középfokú nevelési-oktatási intézmény

Jogállása: jogi személyiséggel rendelkező

Működési területe: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Alapítása: 1969.

Az intézmény alaptevékenysége:

• nappali tagozatos oktatás keretében: középiskolai nevelés, oktatás;

• alapműveltségi vizsgára felkészítés,

• érettségi vizsgára történő felkészítés négy és nyolc évfolyamos gimnáziumi

képzési formában,

• nyelvi előkészítő évfolyamos képzés,

• felnőtt tagozaton: érettségi vizsgára történő felkészítés, gimnáziumi képzési

formában esti munkarend szerint,

Kiegészítő tevékenység: nincs.

Vállalkozói tevékenység: nincs.

A feladat ellátását szolgáló vagyon:

A 753. sz. tulajdoni lap 640/2. hrsz.-on szereplő felülépítményes10153 m2 ingatlan,

valamint az intézmény vagyonleltárában lévő berendezések és felszerelések.

9

A vagyon feletti rendelkezés: Az intézmény vagyona törvényi rendelkezés alapján a

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ ingyenes használatába került.

Az intézmény vezetőjének megbízási rendje:

Nyilvános pályázat alapján az intézmény fenntartója bízza meg.

Az iskola hatályos alapító okirata a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a

megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egysége

egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi 154. tv. 2.§ (1) bekezdése

értelmében 2012. január 1-jén hatályba lépett IX-09/30/384/2012. számú, egységes

szerkezetbe foglalt Alapító Okirata.

1.2. A tárgyi feltételek

A gimnázium eredeti épületét 1963 tavaszán adták át, 50 éve. Az elavult és

korszerűtlen iskola helyébe egy modern, 21. századi intézményt álmodtunk meg,

ehhez kértük a fenntartónk segítségét. A sikeres közös pályázat során a címzett

támogatást megnyerve 2007 tavaszán elkezdődött az iskola felújítása és kibővítése,

ami 2007. október 12-én fejeződött be, ekkor történt az épület ünnepélyes átadása

is. Az új épületkomplexum kielégíti az alapfeladat ellátásához szükséges tárgyi

feltételeket, összesen 3722 m2 alapterület áll rendelkezésre. A rekonstrukció

eredményeként 8 osztályteremmel bővült az intézmény. Pillanatnyilag 17-re volna

szükség, ezért egy eredetileg raktárnak tervezett helyiséget is tanteremnek

használunk. Készült egy modern természettudományi előadó, művészeti

szaktanterem, több szertár. A csoportbontáshoz négy tanterem áll rendelkezésre.

Két számítástechnikai előadó segíti az informatika- és nyelvoktatást, a

géppark a duplájára bővült. A testnevelés oktatásához egy 417 m2-es tornacsarnok

épült, amelyhez négy öltöző és 1 játékvezetői öltöző tartozik.

A bővítés eredményeképpen a közösségi rendezvények lebonyolítását egy

237 m2-es aula (amelyhez 112 m2-es galéria tartozik) segíti.

10

Az épület épületgépészetileg is megújult, a víz, fűtés, szennyvíz, villanyhálózat

teljesen kicserélődött. A nyílászárók esztétikusak és hőszigeteltek. Az épület külső

megjelenésében is változott a külső hőszigetelés és festés eredményeképpen, a

lapos tetőt pedig a Lindab-fedés váltotta fel.

Az épület informatikai hálózatának kialakítása a lehetőségekhez képest és az

igényeinknek megfelelően történt.

Az épület közvetlen környezete is megújult, 36 parkolót alakítottak ki, ezért a

zöld terület csökkent. A kerítést is pótoltuk és felújítottuk.

A könyvtár területén folyamatos előrelépés, állandó fejlődés figyelhető meg:

részben saját erőből, még inkább pályázat útján növeljük könyveink számát. Kevés

saját vásárlás mellett ugyancsak pályázat segítségével hoztunk létre már jelentősnek

mondható film- és videótárat. Jelentős segítség a Nemzeti Tankönyvkiadó RT-vel

kötött megállapodás. Folyamatos feladatot jelent továbbá a CD-ROM állomány

gyarapítása.

Jó szolgálatot tesz az iskolának a multimédiás videó stúdió, amely a média

oktatásához is korszerű eszközöket biztosít.

A TÁMOP-3/3.1.3-11/2 számú, a Természettudományos oktatás

módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban (Öveges

Program) című pályázattal 345.852.907 Ft értékben korszerű természettudományi

labor kialakítására van lehetőségünk. A munkálatok várhatóan 2013 nyarán

kezdődnek el.

1.3. Gazdálkodás

Intézményünk önállóan működő költségvetési szerv, pénzügyi, számviteli és

gazdálkodási feladatait a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ végzi, mint

felügyeleti szerv.

11

1.4. Földrajzi környezet

A Deák Ferenc Gimnázium Magyarország észak-keleti részének, Szabolcs-

Szatmár-Bereg megye egyik kisvárosának (9 ezer fős) az oktatásban központi

szerepet betöltő intézménye. Megfigyelhető, hogy a régiónkban élő családok

hagyománya: „zalkás”, illetve „deákos” diáknak lenni. Megtisztelő számunkra, hogy

nagyszülők hozzák unokáikat iskolánkba. Meghatározó szerepet tölt be iskolánk

megyei szinten is a nyelvoktatás terén. Kezdeti sikereinket tovább növelte a

nyolcosztályos gimnáziumi képzés bevezetése, amely a kisiskolák tehetséges tanulói

számára kibontakozási lehetőséget jelent. Városunk közel van az ukrán és a román

határhoz, ezért a belügyi rendészeti képzés rendkívül népszerű, mert szakember

utánpótlást biztosít.

Sajnos, a településünkön kevés a munkalehetőség, ezért a fiatalok nagyobb

városokban keresnek munkát.

Városunkban egy szakképző és egy szakközépiskola működik, amelyek

jelentősebb konkurenciát nem képeznek.

1.5. Tanulólétszám alakulása:

Iskolánkban jelenleg 586 tanuló tanul a 17 tanulócsoportban, ez a létszám az

elmúlt néhány évben jelentősen növekedett, hiszen 500 körüli volt.

A felnőttoktatás keretében tanuló diákjaink száma csökkenő tendenciát mutat,

ennek okai a környezetünkben megjelenő, szerényebb követelményekkel működő

magániskolák. A pátyodi telephelyünkön is esti tagozatos képzés folyik, jelenleg 3

osztályban.

12

1.6. Személyi feltételek

Az iskola oktató-nevelő munkájának sikeréhez fontosak a tárgyi feltételek,

meghatározó mégis az emberi erőforrás: a pedagógusok és a tanulók közössége. A

hiányzó anyagiakat egy adott szintig pótolni tudja az emberi akarat, a rátermettség. S

mert az iskola anyagiakat tekintve sohasem volt gazdag, a korábban bemutatott

sikerek, eredmények a pedagógusoknak, a Deák Ferenc Gimnázium tantestületének

köszönhető, s azoknak a tanulóknak, akik szintén akarták a sikert, akik a munkában

partnerek voltak.

Az iskola alapító igazgatója írta az Évkönyvben: „Maroknyi, mindössze 9 fős,

elhivatott - s ez csak ma látszik igazán - elképesztően fiatal tantestület kezdte el a

munkát... Abban a tudatban éltünk, dolgoztunk, hogy hagyományt teremtsünk ennek

a vadonatúj iskolának.” Ez a hagyományteremtés sikerrel járt. Az alapítók már

nyugdíjasok, a tanári kar túlvan a generációváltáson, de az iskola szellemisége a

lényeget tekintve nem változott. Ebben a tantestületben mindig jó szakmai

felkészültséggel, tanulói sikerekben megmutatkozó eredményekkel lehetett

elismerést szerezni. Kisebb problémáktól eltekintve mindenki teszi a dolgát a

gyerekek érdekében.

A 9 fős induló tantestület az osztályok számának növekedésével gyarapodott,

a jelenlegi létszám 33 fő. A tantestületre mindig a stabilitás volt a jellemző, nem a

nagy elvándorlás. Az elmenetelnek legtöbbször családi oka volt, vagy máshol

nagyobb jövedelem vagy karrier lehetősége kínálkozott.

A tantestület végzettség szerinti összetétele:

• egyetem 30 fő,

• főiskola 3 fő (készségtárgyakat oktatók és a könyvtárostanár)

A tantestület többsége rendelkezik alapszintű számítógépes és internetes

ismeretekkel, amelyeket tanfolyamokon sajátítottak el. Az iskolavezetés mindhárom

tagja közoktatási vezetőképzőt végzett.

13

A pedagógusok rendszeresen részt vesznek az aktuális továbbképzéseken.

Viszonylag magas az óraadók száma, ez főleg abból adódik, hogy a belügyi

rendészeti képzésben a Fehérgyarmati Rendőrkapitányság és a Szabolcs-Szatmár-

Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságának Fehérgyarmati Kirendeltségének

tisztjei tartják az órákat.

1.7. A Deák Ferenc Gimnáziumban folyó képzés rendje, a képzés szakaszai,

képzési specialitások

1.7.1. Négyéves képzési forma

Mint az előzőekből kiderült, ez a képzési forma iskolánkban negyven éves

múltra tekint vissza. Fehérgyarmat, a Deák Ferenc Gimnázium a szatmári térség

természetes iskolaközpontjává vált az eltelt évek folyamán. S ha jelentek is meg más

középfokú intézmények városunkban, azok speciális képzési formája nem váltotta,

válthatta fel intézményünk feladatait.

A „hagyományos”, négyéves 9-12. évfolyamra irányuló képzést a 14-18 éves

tanulók számára tervezzük elsősorban. Ez persze nem zárja ki az oktatási

törvényben engedélyezett, más korosztályhoz tartozó tanulók belépését is a

rendszerbe. A tapasztalatok azonban azt mutatják - eddig legalábbis -, hogy zömmel

ide tartoznak diákjaink. Ebbe a képzési formába várjuk a térség közel negyven

iskolájának 8. évfolyamot végzett gyerekeit. A négyéves képzési formát az iskola

különböző környezeti tényezői indokolják.

A makrokörnyezeti tényezők közül kiemelendő a társadalmi igény, elvárás az

elkövetkezendő nemzedék oktatásának kiterjesztésére, az érettségizők

számarányának emelésére.

Szintén ilyen irányú motivációt kapunk a mikrokörnyezettől is. Településünk

jellege, az itt működő általános iskolák szükségessé teszik, hogy a képzés

folyamatos legyen, ne kelljen a helyi gyerekeknek más településre kényszerülniük,

14

ha középfokon akarják tanulmányaikat folytatni. Megfelelünk a helyi oktatáspolitikai

elképzelésnek is, mely szerint „Tehetségeink itthoni fejlesztése remélhetőleg az

itthon maradást eredményezi a fiatalok körében.” Indokolják ennek a formának a

létjogosultságát az eddigi eredmények is, melyek növelték az iskola presztízsét,

szilárddá tették helyét városunkban. A szubjektív pedagógiai feltételek, a tanárok

felkészültsége, aspirációi, az iskola légköre szintén megfelelő alapot nyújt a 9-12.

évfolyam működtetéséhez.

A négyéves képzési forma kétirányú tevékenységet kíván folytatni. Egyik az

általános műveltséghez juttatni a nálunk tanuló diákokat. Ők az általános tantervű

osztályban tesznek eleget a középiskolai követelményeknek. 9-10. osztályban a

Nemzeti Alaptantervben meghatározott ismeretanyagot sajátítják el. 11-12.

évfolyamon az általuk választott tantárgyakból emeltszintű képzést szervezünk, s

felkészítjük őket a középfokú, illetve emeltszintű érettségire. Alapműveltségi vizsga

letételét nem tesszük kötelezővé - nem csak ebben az osztályban, a többiben sem.

Célunk az, hogy az ebből az osztályból kikerülő tanulók stabil középfokú

ismeretekkel rendelkezzenek, mely lehetőséget teremt számukra a társadalom

bármely területén való sikeres beilleszkedésre, megfelelő eredmények esetén

továbbtanulásra, esetleg általános műveltséget feltételező szakma elsajátítására. Az

elhelyezkedés megkönnyítése érdekében az 1998/99-es tanévtől a Nyírbátori

Határőr Igazgatósággal együttműködve határrendészeti fakultációt vezettünk be az

általános tantervű osztályban, melyet a szabadon felhasználható órakeret terhére

indítunk be, így többletkiadásokkal nem jár. Iskolánk esetében profilmódosítás nem

következik be, de a végzős tanulók biztos kenyérkeresethez jutnak otthonukhoz

közel. Ennek a fakultációnak a beindítása kölcsönös előnyökkel jár az oktatás

valamennyi résztvevője számára. Erősíteni kívánjuk ebben az osztályban is a

nyelvoktatás hatékonyságát, s bővíteni kívánjuk azon ismeretek választékát, amelyek

segíthetik a társadalmi munkamegosztásba történő bekapcsolódását azoknak az

érettségizetteknek, akik nem tanulnak tovább egyetemen, főiskolán. A 2003/2004-es

tanévtől kezdve ez a képzési forma belügyi rendészeti képzéssé alakult át, a helyi

igények figyelembevételével.

15

A belügyi rendészeti képzés célja: a rendészeti pálya iránt érdeklődő

tanulóknak olyan speciális ismeretek nyújtása, amelyekkel pályaválasztásuk

megalapozottabbá, felkészülésük célirányossá válik.

A tanulóink tanulmányaik során megismerik a rendészeti szakmákra jellemző

munkatevékenységet, az e területeken dolgozók előtt álló perspektívákat. A

képzésben résztvevők jogi és állampolgári ismeretei elmélyülnek, s ez megerősíti a

felelős állampolgári magatartást. A képzés során fontos szerepet kap az önvédelem,

a megfelelő fizikai kondíciók kialakítása, a kommunikációs képességek fejlesztése,

az idegen nyelv és az informatika speciális tartalmakkal való kiegészítése. A

célirányos továbbtanulás érettségi után a rendészeti szakközépiskolákban vagy a

Rendőrtiszti Főiskolán folytatható, ahová vihető felvételi pontszámként a belügyi

rendészeti ismeretekből szerzett osztályzat, illetve érettségi eredmény.

A képzés szerkezete: az általánosan művelő közismereti tantárgyak mellett

kiemelt jelentőségű az idegen nyelv (angol, német), informatika, testnevelés,

önvédelem, speciális társadalomismeret, belügyi rendészeti ismeretek tanulása.

A képzésben résztvevő tanulók a 9-12. évfolyamon önvédelmet tanulnak, 9-

10. évfolyamon speciális társadalmi ismeretekkel alapozzák meg a 11. évfolyamtól

oktatott belügyi rendészeti ismereteket. A szakmai tárgyak oktatását (pedagógiai

gyakorlattal rendelkező) rendőrtisztek végzik. A tanulás hatékonyságát 3 kötetes

jegyzet és 2 kötetes, a tanulást és az érettségi felkészülést is segítő munkafüzet

támogatja.

A belügyi rendészeti képzés 2010 májusától emelt és közép szinten írásbeli és

szóbeli érettségi vizsgával zárulhat.

A képzéshez nagy érdeklődésre számot tartó, évenként megrendezésre

kerülő országos verseny (egyéni és csapat) kapcsolódik, melyen elért megfelelő

eredmény alapján a tanulók mentesülhetnek a rendészeti szakközépiskolák, a

Rendőrtiszti Főiskola felvételi eljárásának egyes részei alól.

16

2005 szeptemberében 5 éves nyelvi előkészítő osztályt indítottunk, német és

angol csoportból áll. Ide is a 8. évfolyamot végzett tanulókat várjuk, elsősorban

azokat, akik középiskolai tanulmányaik után felsőfokon kívánnak továbbhaladni,

illetve kiemelten érdeklődnek a nyelvek iránt. Azóta folyamatosan működik ez a

népszerű képzési forma. A nyelvi előkészítő osztályban elsődleges cél a

tehetséggondozás, iskolánk személyiség- és képességfejlesztő tevékenysége

bontakozhat ki ebben a tevékenységben sikeresen. Eddigi eredményeink és a

remélhető jövőbeliek is arra indítanak bennünket, hogy megkülönböztetett figyelmet

fordítsunk a tehetségekre. Fontos a kreativitásfejlesztés, az önálló gondolkodásra

nevelés.

A 2008 szeptemberében beindított emelt szintű természettudományos képzés

célja a természetet kedvelő, természettudományokkal foglalkozni vágyó diákok

ismereteinek bővítése. A tanulók természettudományos gondolkodásmódjának

fejlesztése, környezettudatosságra való nevelés, az egyetemek, főiskolák

természettudományi karain történő továbbtanulás elősegítése, diákjaink felkészítése

a kétszintű érettségire a természettudományos tárgyakból.

Ennek megfelelően, csoportbontásban és emelt óraszámban tanulhatják a

matematikát, fizikát, informatikát, valamint a biológiát és a kémiát.

A 11. évfolyamtól lehetőségük van emelt szintű érettségi előkészítő

foglalkozásokon arra, hogy magasabb szinten készüljenek az érettségire.

Beiskolázási gondjaink ma sincsenek, az osztályaink harmincon felüli

létszámokkal működnek, s ez várhatóan megmarad a jövőben is.

A nyelvi képzés mellett fontos feladatunk a kognitív ismeretanyag megértetése

és alkalmazása, az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása. Fontos a saját

egyéni, hatékony tanulási módszerek kialakítása, a munkamemória kapacitásának

növelése, az ismeretek előhívásának gyorsítása. A nyelvtanításhoz szorosan

kapcsolódik az európai és nemzetközi törekvések ismerete, a más népekkel,

kultúrákkal szembeni tolerancia. Elengedhetetlen a különböző kommunikációs

17

csatornákon nyert információk (pl. verbális, vizuális, audiovizuális, informatikus)

értelmezése, feldolgozása.

1.7.2. A négyosztályos gimnázium képzési szakaszai

a., Általános műveltséget megszilárdító szakasz / 9-10. évfolyam /

Az alapozás itt az érettségire, a felsőfokú továbbtanuláshoz szükséges, az

életkornak megfelelő szintű alapismeretek elsajátíttatását jelenti. Ki kell derülnie két

év alatt, képes-e, akar-e érettségizni, célul tűzi-e a felsőfokú továbbtanulást, s akkor

helyben vagy máshol a 11-12. évfolyamon folytatja tanulmányait, vagy pedig

szakmát tanul vagy végképp befejezi tanulmányait, de az iskolából mindenképpen

kimarad.

Ez a szakasz ugyanazt jelenti, mint a nyolcosztályos gimnáziumnál, a

legkülönbözőbb tantárgyakkal, műveltségi területekkel megismerkedve döntenie kell

a pályaválasztás kérdésében. Ez az előzőek szerint vagy iskolaváltoztatással jár,

vagy helyben folytatja tanulmányait. Ebben az esetben felvállalja az érettségi

szándékát. Ha tovább akar tanulni, akkor a felvételi tárgyaknak megfelelően választ a

11-12. évfolyamon tantárgyakat, ha nem, úgy a fakultációs kínálatból választ

magának.

A tagozatos osztályban elsőbbséget élvez a tagozat jellegét adó idegen nyelv,

azt tanulja magasabb óraszámban legalább három évig. Közben megszerezheti a

középfokú nyelvvizsgát, vagy döntése szerint emeltszintű érettségi vizsgával érheti el

ugyanezt a célt.

b., Elmélyítő, pályaválasztást segítő szakasz / 11-12. évfolyam /

E szakasz fő célkitűzése az érettségire, illetve a felsőfokú továbbtanulásra

való felkészítés, illetve aki továbbtanulni nem akar, lehetővé kell tenni számára a

munkába állást elősegítő képesítés megszerzését. A folyamat végén, 2005-ben kerül

sor az új típusú érettségi vizsgára, az erre való felkészítés a 11. évfolyamon a

18

2003/04-es tanévben veszi kezdetét. Ez kétszintű, közép- és emeltszintű érettségit

tesz lehetővé. Az iskolának ennek során legalább kilenc tárgy tanulását kell lehetővé

tenni / az idegen nyelvek ebből a szempontból egy tárgynak számítanak /, egy-egy

tanulónak pedig legalább hét tárgyat kell választania. A kötelező érettségi

vizsgatárgyakból / magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika valamint egy

idegen nyelv / biztosítani kell a felkészítést mind a közép-, mind az emelt szintű

érettségi letételéhez. Ez középszinten osztálykeretben történhet az esetek

többségében /idegen nyelvnél szükség szerint több osztály tanulóiból lehet egy

csoportot szervezni/. Az idegen nyelv sajátossága még, hogy kettőt kell tanulni, de

csak az egyikből kötelező érettségizni. Az emeltszintű érettségire való felkészítés

magasabb óraszámot /heti 5-6/ igényel, s itt a párhuzamos osztályokból

/évfolyamonként 3/ közösen alakíthatók ki csoportok. A 20-25 főt meghaladó létszám

esetén egy tantárgyból két csoportot szervezünk.

A választható érettségi vizsgatárgyak esetén a továbbtanulás elősegítése

érdekében valamennyi természettudományos tárgyból /ide értve az informatikát is /

biztosítani kell a választás lehetőségét mindkét vizsgaszintre. Készségtárgyakból

/ének, rajz, testnevelés / a középszintű és emeltszintű érettségi vizsga lehetőségét is

felkínáljuk.

Az egy-egy évfolyam számára ténylegesen indított tárgyak, csoportok

kérdésében a jogszabály alapján történő jelentkezés után lehet dönteni a

rendelkezésre álló órakeret erejéig.

Az általánostól eltérő néhány sajátosság:

A nyolcosztályos gimnáziumban a 2. idegen nyelvet a 11-12. évfolyamon mindenki

számára magasabb óraszámban tartjuk, tekintettel az idegen nyelv kiemelt

szerepére, a jelentkezéskor megfogalmazott célokra. Ugyanitt az informatikát igény

esetén ugyancsak a 11-12. évfolyamon mindenki számára oktatjuk.

Az általános tantervű osztályban a munkába állás elősegítését szolgálja a belügyi

rendészeti képzés bevezetése.

19

1.7.3. Nyolcosztályos képzés

Harmadik iránya képzésünknek a nyolcosztályos képzési forma, melyet a

negyedik évfolyamot végzett, tehetséges tanulók számára szervezünk.

A nyolcosztályos képzés a korai tehetséggondozás egyik lehetséges formája.

Rendszere, vizsgái már a NAT bevezetése előtt megelőlegezték annak célkitűzéseit,

elgondolásait. Komoly szerepe volt az egységes iskolarendszer megtörésében, a

nyolcosztályos általános és négyosztályos középiskola tehetségeket figyelembe nem

eléggé vevő merev, megcsontosodott struktúrájának felbontásában. A korábbi

időszakban azért ragaszkodtunk ehhez a képzési formához, mert a hozzánk

jelentkező gyerekek nagyon vegyes felkészültséggel érkeztek hozzánk, így

meghatározó fontosságú volt az első két év alapozó, egységes szintre hozó

tevékenysége. Ez a NAT bevezetésével elvész, de a minél korábbi

tehetséggondozás jelentősége megmarad. A tehetségeknek minél előbb olyan

képzésben kell részesülniük, amely a lehető legoptimálisabb feltételeket biztosítja

kibontakozásukhoz. Erre szolgál – egyik lehetséges megoldásként – a

nyolcosztályos gimnáziumi képzés, amely Európában is az egyik meghatározó

iskolatípus. Ez a fajta képzés egy régi iskolatípus felelevenítése a magyar közoktatás

rendszerében. Közvetlenül a második világháború után, a nyolcosztályos egységes

általános iskola létrehozásával szüntették meg működését.

A nyolcosztályos gimnáziumok ismételt megjelenése az elmúlt években

választ jelentett a kor, a közvetlen környezet iskolákkal szembeni kihívásaira. Az

iskolatípus képzési programját, tanterveket, óraterveket stb. maguk az intézmények,

az iskolák tanárai dolgozták ki. Minden iskola úgy alakította ki elképzeléseit, hogy a

szűkebb környezetben milyen igények fogalmazódtak meg a szülők részéről, hogy a

tanári kar mire tudott és akart vállalkozni.

Ez az iskolatípus, mint ahogyan neve is mutatja, gimnázium az első naptól

kezdve. Vagyis a szellemi életre, az értelmiségi pályákra, továbbtanulásra készíti fel

tanítványait. A Deák Ferenc Gimnázium ezen felül is kiemelt fontosságot tulajdonít a

20

nyelvtanulásnak, mint a felsőfokú tanulmányok elengedhetetlen részének. Rövidesen

meglesznek a feltételek, hogy az előbbiek mellett - hallgatva a kor szavára - az

informatika is fontos szerepet kapjon programunkban.

A nyolcosztályos képzés sokkal intenzívebb szellemi munkát, komolyabb és

szorgalmasabb tanulást, nagyobb és mélyebb tananyag elsajátítását, gyorsabb

haladási ütemet és nagyobb önállóságot követel meg tanítványaitól, mint az

általános iskola hasonló évfolyamai.

A nyolcosztályos gimnáziumok a képzés nyolc évét eddig is egy egységnek

tekintették, s már korábban kiküszöbölték azt az eddigi rendszerben megjelenő

időpazarlást, amit a tananyag megismétlése jelentett a tehetséges tanulók számára.

Ez a tananyagismétlés a kerettantervek bevezetésével - úgy tűnik - megszűnik, de a

nyolcosztályos képzés jelentősége megmarad. Az iskolaváltás, mely a továbbtanulni

szándékozók számára mindenképpen bekövetkezik / kivéve a 12 évfolyamos

iskolákat / előre hozódik, így iskola és gyerek számára is optimálisabb körülmények

között történhet a felkészülés - felkészítés a továbbhaladásra. A nyolcéves ciklus

rugalmasabb tananyagbeosztást tesz lehetővé, jobban megalapozza a 11., 12.

évfolyam érettségi és felvételi vizsgákra való előkészítő jellegét. Minél korábban

kezdenek ismerkedni a gyerekek a tanulmányaikat lezáró kimeneti vizsgák

követelményeivel, minél korábban kezdhetjük az azokra irányuló tudatos felkészítést,

annál nagyobb, biztosabb sikerre számíthatunk. Az időt, amit a rugalmasabb

szerkezetnek köszönhetően nyerünk, különszolgáltatásokra tudjuk fordítani, ezek

egy részéről korábban már szóltam, de mellettük kiemelendő a versenyekre való

felkészülés, felkészítés, az azokon való részvétel is.

A nyolcosztályos gimnáziumban tehát minden azt szolgálja, hogy a diákok 18

éves korukra sokoldalúan művelt emberekké váljanak és készek legyenek a

felsőfokú tanulmányok megkezdésére.

A nyolcosztályos gimnáziumi formát ajánljuk tehát azoknak a gyerekeknek,

• akik szívesen és örömmel tanulnak, kíváncsiak a világ dolgaira, sok minden

érdekli őket, szeretnek olvasni;

• akik a tanulásban és mindenféle iskolai munkavégzésükben önállóak;

21

• akik társaiknál rendszerint ügyesebbek, gyorsabbak, eredményesebbek;

• akik jó képességeiket jó osztályzatokkal is bizonyították;

• akiknek nem okoz lelki megrázkódtatást tízéves korukban megválni

osztálytársaiktól.

A gyerekek képességei és akarata mellett legalább ilyen fontos az, hogy a tanuló

szülei mindenben támogassák az intenzív szellemi munkát. A szülőknek az

iskolaválasztással együtt vállalniuk kell azt is, hogy a család jövőbeli életét

alárendelik gyermekük komoly tanulásának, fejlődésének. Eddigi érettségi és felvételi

eredményeink igazolják a képzési forma létjogosultságát.

A nyolcosztályos gimnáziumi képzés három, a négyosztályos kettő, a

felnőttoktatási tagozat egy képzési szakaszból áll.

1.7.4. A nyolcosztályos gimnázium képzési szakaszai

A nyolcosztályos gimnázium az eredeti célkitűzésben három, szervesen

egymásra épülő szakaszt foglal magába.

a., Alapozó szakasz / 5-6. évfolyam /

Ebben az időszakban / 11-12 éves korosztály / az általános iskola I-IV.

osztályának nevelési-oktatási eredményeire támaszkodva stabil műveltségi,

neveltségi alapszintek, kommunikációs alapkészségek kialakítása történik.

Az alapozó szakasz nevelő-oktató munkájában fontos követelmény, hogy a

különböző általános iskolából érkező tanulókat az előképzettségbeli-, neveltségi

eltéréseiben, lemaradásában szintre hozza, egyben kialakítsa az önálló tanulási

szokásokat, munkarendet.

A fenti célok teljesítését: az anyanyelvi kommunikációt és matematikai

nevelést a magasabb heti óraszámok teszik lehetővé. E követelmények / olvasás -

szövegértés, beszédfejlesztés, helyesírás, az alapvető számolási készségek

stabilizálása/ mellett fontos célkitűzés az eddigi hagyományokra támaszkodva a

22

könyvtárhasználati ismeretek és szokások kialakítása, továbbá egy idegen nyelv /

választás alapján / magasabb szintű elsajátításának biztosítása. Alapozó szerepet

tölt be a természetismeret tantárgy is, amely a hatodik évfolyamot követően a

természettudományos tantárgyak indítását készíti elő.

Az ember és társadalom műveltségi területének egy részét a 11-12.

évfolyamra helyezzük át, amikor érettebben, több ismeret birtokában elmélyültebben,

alaposabban lehet az adott témákkal foglalkozni.

A többi tantárgy a kerettantervi követelmények teljesítését szolgálja /

művészetek: ének és rajz, életvitel és gyakorlati ismeretek, testnevelés /

b., Orientáló szakasz / 7-10. évfolyamok /

Ebben az időszakban / 13-16 éves korosztály / a humán- és reál

műveltségtartalmak közvetítésére, feldolgozására kerül sor. A nyolcosztályos

gimnázium egyik legfőbb erénye itt mutatkozik meg: a ciklus közepén nem, vagy

csak minimális mértékben kerül sor iskolaváltoztatásra / a rendszerből kilépni

leginkább az általános iskolás időszak végén, a nyolcadik évfolyam befejezése, vagy

a 10. évfolyam után lehetséges /.

A gimnázium végső célként mindig az érettségire és a felsőfokú

továbbtanulásra való felkészítést fogalmazza meg, különösen így van ez a

tehetséggondozás céljait szolgáló, az átlagnál jobb tanulói összetétellel rendelkező

nyolcosztályos gimnáziumban. Ezt szem előtt tartva a NAT minimumszintjénél

magasabb követelményeket tűztünk ki célul, olyan alapos ismeretek elsajátítására

törekszünk, amelyekre a 11-12. évfolyamon támaszkodni lehet. Itt a természet- és a

társadalomismereti tárgyak egyenlő súllyal szerepelnek, ez lehetővé teszi a ciklus

jellegének, elnevezésének megfelelően a tanulók számára a tájékozódást, a ciklus

vége felé ennek alapján tud a pályaválasztásról, s a 11-12. évfolyamon a választható

tárgyak kérdésében dönteni.

A nyelvoktatás szerepe itt is érvényesül, 7-8. évfolyamon az induló nyelvet

tanulhatja magasabb óraszámban, majd a 9. évfolyamtól / szabad választás alapján /

23

egy másik idegen nyelv tanulását kezdheti meg. Ezt célszerű is megtenni, mert az

utolsó két évfolyamon két idegen nyelv tanulása kötelező, s érettségi vizsgát csak

úgy tud tenni, ha a nyelv tanulását minél korábban, legalább a 9. évfolyamon

megkezdi.

Ugyancsak megkülönböztetett fontosságuk van az informatikai ismereteknek.

Az alapozó időszakban a könyvtárhasználat tudnivalóit sajátítják el, ez a tárgykör

később is néhány óra erejéig visszatér, az orientációs szakaszban a számítógép-

használat kerül előtérbe, előbb / 8. évfolyamon / választhatóan, majd ezt követően a

kötelező tantárgyak között a 12. évfolyam végéig / akár érettségizhetnek is belőle /.

Az általános műveltség szempontjából fontos szerepük van a művészeti

tárgyaknak / ének, rajz, tánc és dráma, mozgókép kultúra /, s az egészséges

életmódra nevelés érdekében a testnevelésnek is.

c., Differenciáló szakasz / 11-12. évfolyam

Az utolsó ciklus, a differenciáló szakasz megegyezik minden képzési

formában, ennek ismertetésére később kerül sor.

1.7.5. Felnőttoktatás, esti tagozat

Az esti tagozat egyetlen képzési szakaszból áll, célja az érettségi vizsgára, s

igény esetén a felsőfokú továbbtanulásra való felkészítés.

A 2004/2005-ös tanévtől kezdve csak esti tagozatos képzést folytatunk, heti

három napon, 15 órában, idegen nyelvi oktatással.

2008 szeptemberétől a Pátyodi Telephelyünkön is esti tagozatos képzés folyik

a felnőttoktatás keretében. 2008 augusztusában megkeresett bennünket Pethő

András, Pátyod polgármestere, s az ő kérésére megállapodást kötöttünk a pátyodi

Antall József Oktatási, Kulturális és Szabadidő Központtal, amely szerint átvesszük

az ott folyó esti gimnáziumi oktatást, hiszen a Sóstói Kéttannyelvű Gimnázium

jogutód nélkül megszűnt, amelyhez eddig tartoztak. A pátyodi telephelyünkön is

24

egyetemi végzettségű tanárok oktatnak, részben a mi kollégáink, részben helybeliek

és mátészalkaiak.

Örvendetes, hogy Pátyod körzetében sokan akarnak tanulni, érettségit

szerezni. Tanulóink a munka és a család mellett a lehetőségeikhez mérten vesznek

részt az órákon. A két telephely között nagyszerű emberi és szakmai kapcsolat

alakult ki, amely jól segíti a közös munkát. Bízunk a további jó folytatásban és az

együttműködés sikerességében.

A jövőben is meg kívánjuk adni a lehetőséget a szakmát szerzett fiataloknak,

hogy pótlólagos tanulmányokat folytatva iskolánkban érettségi bizonyítványt

szerezhessenek. Megnőtt a jelentősége ennek korunkban, hiszen a környezet, a

világ egyre képzettebb munkaerőt igényel. Sok szakmának már ma is előfeltétele az

érettségi, de amelyiknél nem, a munkaadók ott is elvárják az általános műveltség

meglétét.

Céljaink ebben a képzési formában alapvetően nem változnak. Az iskolai

rendszerű továbbtanulás lehetőségét kívánjuk biztosítani azok számára, akik munka

mellett / munkanélküliként / kívánják tanulmányaikat folytatni és befejezni. Segítséget

nyújtunk abban, hogy a korszerű általános műveltség még szélesebb társadalmi

rétegek birtokába kerüljön, így újabb rétegek kapcsolódhassanak be az iskola

elvégzése utáni szakmai átképzés és továbbképzés programjaiba a termelés és

szolgáltatás igényeinek megfelelően. Az egészséges társadalmi mobilitás

csatornájaként megteremtődik ily módon a pályamódosítás és a társadalom

átrétegződésének egyfajta lehetősége.

A felnőttoktatás megfelelő képzési formái a jövőben is korszerű általános

műveltséget nyújtanak a képzési forma hallgatóinak. Különös figyelmet kell

fordítanunk azonban arra, hogy az ilyen módon hozzánk érkező hallgatók

képzésének sajátos feltételei vannak. Legtöbbjüknek már helye van a társadalmi

munkamegosztás rendszerében, iskolai tanulásuk párhuzamos a munkával,

kapcsolatrendszerük jórészt kialakult. Érdeklődésük iránya többnyire határozott,

ugyanakkor egy részüknél megállapodott és gyakorlatias. Tanulási céljaik

jórészüknél tudatosak és körülhatároltak. Tényleges előképzettségük és tanulási

25

technikájuk színvonala is eltérő. A tanulási-tanítási folyamat tervezésekor figyelembe

kell vennünk, hogy a hallgatók élet- és munkatapasztalatokkal rendelkeznek. Ezért

meg kell oldani a művelődési anyag hozzákapcsolását a tanulók tapasztalati

bázisához. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy az új ismeretek feldolgozásának a

feltételezhető tapasztalati bázisról kell kiindulnia. Lehetőség szerint a tananyag új

fogalmait, összefüggéseit, törvényszerűségeit és szabályait a tapasztalatokkal

könnyen kapcsolatba hozható ismeretekkel érdemes bevezetni. Mivel a tapasztalati

bázis sokféle, munkánkban is a differenciáltság, sokoldalú megközelítés kell, hogy

domináljon. Mindez azonban nem eléggé hatásos, ha nem oldjuk meg a hallgatók

megfelelő motiválását, nem sikerül öntevékenységüket elfogadhatóan irányítani,

hiszen a levelező formájú képzés eredményessége nagymértékben függ az egyéni,

otthoni tanulástól.

26

2. Az iskola nevelési programja

Az intézmény nevelési programját a következő jogszabályok figyelemben

tartásával hoztuk létre:

• 2011. évi CXC törvény a köznevelésről

• 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények

működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

• 110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról,

bevezetéséről és alkalmazásáról

• 51/2012. (XII. 21.)EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és

jóváhagyásának rendjéről (mellékletei a kerettantervek, óraszámok)

• 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai

nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának

irányelve kiadásáról

2.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei,

eljárásai

A Deák Ferenc Gimnázium - mint gyermekeket nevelő, képző, közszolgálatot

ellátó intézmény - egyszerre több funkciót valósít meg. Ezek a feladatok, melyek több

irányból hárulnak ránk, alapvetően meghatározzák azokat a célokat, melyeket az

iskola maga elé tűz. Meghatározásuk során figyelembe kell venni a külső és belső

környezeti tényezőket, s azok elvárásai között - a pedagógiai szempontok alapján

kidolgozva - világos, pontos prioritási rendet kialakítani. Rögzíteni kell, mi az iskola

alapfeladata, melyek a kiemelt céljai, s emellett milyen reálisan megvalósítható

elképzeléseket tűzhetünk magunk elé.

27

2.1.1. Alapelvek, célok, eszközök

A Deák Ferenc Gimnázium, mint neve is elárulja, olyan középiskola, melynek

feladata több irányba mutató, de egységes pedagógiai folyamat eredményeként a

következő célok megvalósítása:

1. Az általános műveltségig eljuttatni az itt tanuló gyerekeket.

2. A továbbtanulásra felkészíteni a tanulókat.

3. Kiemelt tehetséggondozás, a hátrányok csökkentése.

4. A társadalmi beilleszkedés segítése, a szocializáció.

ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖKReális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány, ill. pálya kiválasztását.

Minél több tanuló nyerjen felvételt felsőfokú oktatási intézményekbe.

Fejlesszük a tanulók önismeretét, akaratát, a továbbtanulás iránti igényét!

Osztályfőnöki tanterv, tantárgyi módszerek, továbbtanulás-ért felelős tanárelőadásai.

Meggyőzés, felvilágosítás, tudatosítás eszközei.

Kiemelt tehetséggondo-zás.

Minden tantárgyból legyen kiemelt szempont a tehetséggondo-zás!

A tehetséges gyermekeket segítsük az önfejlesztő stratégia kialakításában és megvalósításá-ban!

Tanórán kívüli tevékenységek,felkészítés tanulmányi és egyéb versenyekre, vetélkedőkre.

Intelligencia és kreativitás – fejlesztő egyéniprogramok.

A nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban (aktív kölcsönhatás).

Az aktív kölcsönhatás elérése.

Következetes követelés, igényesség.

Az életkori jellemzők figyelembe vétele.

Meggyőzés, felvilágosítás, tudatosítás, személyes példa.

Nyújtsunk megfelelő

Ne okozzanak a szociális

Hatékony felzárkóztató

Differenciált foglalkoztatása.

Egyéni korrepetálás

28

feltételeket a tanulási esélyegyenlő-ség megteremtésé-hez, a szociális hátrányok leküzdése.

hátrányok tanulási esélyegyenlősé-get!

munka. vagy csoportmunka.

Az idegen nyelvek (német,angol) magas szintű oktatása.

Minél több tanuló tegyen középfokú nyelvvizsgát!

Az idegen nyelvek iránti igény felkeltéseminden tanulóban.

Az életkori jellemzők figyelembe vétele a tan. módszerek megválasztásában.

Modern nyelvoktatási technikai módszerek, eszköztár.

Lépést tartunk az informatikai forradalommal.

Minden pedagógus tudja alkalmazni a szám. technikaieszközöket az óráján.

A számítástechni-ka alapjainak megtanítása.

Egyéni tanulás,fejlesztő programok.

Előbb játékos, majd tan. fejlesztő programok.

A gyermekek okos szeretete hassa át minden iskolai tevékenységün-ket! „Szeretni kritika nélkül együgyűség, kritizálni szeretet nélkül becstelenség.” (Németh L.).

A bátorító – megengedő magatartás.

Személyes példamutatás.

A „megszólítható-ság.”

A pozitív és negatív eszközök helyes aránya.

Megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét.

Alakítsuk ki tárgyi és személyes világunkban az eligazodás képességét!

Tudatosítsuk azerkölcsi értékeket, pozitív szokásokat, humánus magatartási formákat!

Osztályfőnöki, helyi tanterv, ember- és társadalomisme-ret, etika tantárgyi moduloktatása.

Gyakorló terep az életszerű tapasztalatok megszerzésé-hez.

Teljesítményori-entált beállítódás.

Alakítsuk ki a reális önértékelést a tanulókban!

A felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése.

Induktív és deduktív út konstruktív alkalmazása.

Ösztönző módszerek.

Alkotó pedagógiai klíma.

Következetes követelés, igényesség, a tan. jogainak

Demokratikus tanár – diák viszony, oldott tanítási órák,

Aktív ismeretszerzésimódok arányának

Aktivizáló módszerek alkalmazása.

29

tiszteletben tartása, bizalom, megértés, igazságosság.

sikerorientált beállítódás.

növelése.

2.1.2. A kulcskompetenciák fejlesztése az iskolai nevelés-oktatás alapvető célja

Az Európai Unió tagjaként az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja

a kulcskompetenciák meghatározott rendszere, hiszen elengedhetetlen azon

kulcskompetenciák megszerzése, amelyekre minden egyénnek szüksége van

személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a

társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Felértékelődik az egyén tanulási

kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át

tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és

egymásba fonódik. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a

kiemelt feladatok viszonyát.

Kulcskompetenciák:

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: megfelelő szókincs, a nyelvtan

és az egyes nyelvi funkciók ismerete.

Anyanyelvi kommunikáció

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok,

érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és

közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás

szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az

oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi

és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a

társasvalóság formálásában.

Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök

Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának folyamata és

eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív

30

képességeinek fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő

szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag

felöleli a szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi

szövegek egész sorának, a különböző nyelvi stílusok sajátosságainak, valamint a

különféle helyzetekben a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét.

Az ember rendelkezik azzal a képességgel, hogy változatos helyzetekben,

szóban és írásban képes másokkal érintkezni, kommunikációját figyelemmel tudja

kísérni, és a helyzetnek megfelelően tudja alakítani. Képes nyelvileg megalkotni és

kifejezni saját valóságát és valóságértelmezését, nyelvhasználaton keresztül mások

valóságértelmezését megismerni és a sajátjával összevetni, összehangolni, vagy

ütköztetni. Képes a nyelvhasználat útján ismereteket szerezni és ismereteit

gazdagítani, illetve új ismereteket, tudást létrehozni. Képes megkülönböztetni és

felhasználni különböző típusú szövegeket, továbbá információkat keresni, gyűjteni,

feldolgozni és közvetíteni. Tud segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli

érveit a helyzetnek megfelelően, etikusan és meggyőzően kifejezni.

A pozitív attitűd magában foglalja a társas viszonyokra érzékeny, tudatos,

érdeklődő és önkritikus magatartást, a törekvést az építő jellegű párbeszédre, az

igényes megnyilvánulás értékének felismerését, az esztétikai minőség tiszteletét,

mások megismerésének igényét és az anyanyelv iránti felelősség vállalását. Ehhez

ismerni kell az anyanyelv és a nemzeti kultúra, a nyelv és a valóság, a kommunikáció

és a társas világ közötti összetett kapcsolatot, a nyelv változó-változtató természetét,

másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felel�s nyelvhasználat jelentőségét.

Idegen nyelvi kommunikáció

Az idegen nyelvi kommunikáció – az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan

– az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és

vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző

tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás

és az interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböző

területein – oktatás és képzés, munka, családi és társas élet, szabadidős

tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelelően folynak. Az idegen nyelvi

kommunikáció olyan képességekre és készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés

az anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. A

nyelvhasználó tudásszintje változhat a különböző nyelvek, nyelvi tevékenységek

31

(hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség és

közvetítő készség), valamint az idegen nyelvet használó társadalmi-kulturális háttere,

igényei és érdeklődése szerint.

Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök

A kommunikatív nyelvi kompetencia lexikális, funkcionális, grammatikai és

szövegalkotási ismereteket, valamint szocio- és interkulturális készségeket feltételez.

Az élethosszig tartó tanuláshoz a nyelvhasználónak el kell sajátítania az önálló

tanulás stratégiáit és az ehhez szükséges eszközök használatát.

A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását

és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.

Matematikai kompetencia

A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen az olyan

meghatározó bázisképességek fejlesztése, mint a matematikai gondolkodás, az

elvonatkoztatás és a logikus következtetés. E kompetencia összetevőit alkotják azok

a készségek is, amelyekre támaszkodva a mindennapi problémák megoldása során

a matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzunk.

A matematikai kompetencia kialakulásában, hasonlóan más területekhez, az

ismeretek és a készség szintű tevékenységek egyaránt fontos szerepet töltenek be.

Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök

A matematikai ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek, struktúrák,

az alapműveletek és az alapvető matematikai fogalmak, jelölések és összefüggések

készség szinten alkalmazható tudását.

A matematikai kompetencia azt jelenti, hogy felismerjük az alapvető

matematikai elveket és törvényszerűségeket a hétköznapi helyzetekben, elősegítve a

problémák megoldását a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. E

kompetencia teszi lehetővé a törvényszerűségek felismerését a természetben, és

alkalmassá tesz az érvek láncolatának követésére, a matematika nyelvén

megfogalmazott törvények megértésére.

A matematikai műveltséghez való pozitív hozzáállás annak az igazságnak a

tiszteletén alapul, hogy a világ rendje megismerhető, megérthető és leírható.

32

Természettudományos és technikai kompetencia

A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a

rendszerét jelöli, amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy megfelelő

ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet

jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható

kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és

mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A

technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és

szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai

kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon

is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért

viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását.

Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök

A természettudományok esetében elengedhetetlen a természet működési

alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technológiai

folyamatoknak az ismerete, de ismerni kell az emberi tevékenységeknek a

természetre gyakorolt hatásait is. Így megértjük a tudományos elméletek szerepét a

társadalmi folyamatok alakulásában, valamint az alkalmazások és a technológiák

előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalomra nézve.

A természettudományos és technikai kompetencia birtokában mozgósítani

tudjuk természettudományos és műszaki műveltségünket a munkában és a

hétköznapi életben: amikor új technológiákat, eszközöket, berendezéseket ismerünk

meg és működtetünk, amikor a tudományos eredményeket a hétköznapokban

alkalmazzuk egyéni és közösségi célok érdekében, vagy természettudományos és

műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalakor. Az ilyen kompetenciával

felvértezett ember egyaránt kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és

technikaellenes, illetve a technikát, a termelést az emberi szempontok és a

környezeti fenntarthatóság fölé helyező megnyilvánulásokkal szemben.

A természettudományos és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt

alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti

jelenségeket, a műszaki megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai

vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a biztonságot és a fenntarthatóságot.

33

Digitális kompetencia

A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak

(információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák

által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus

használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén.

Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése

(azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és

cseréje; digitális tartalomalkotás és - megosztás, továbbá kommunikációs

együttműködés az interneten keresztül.

Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök

A digitális kompetencia az IKT természetének, szerepének és lehetőségeinek

megértését, alapos ismeretét, illetve ennek alkalmazását jelenti a személyes és

társadalmi életben, a tanulásban és a munkában. Magába foglalja a főbb

számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok,

információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus

média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az

információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a

kutatás terén.

A tanulónak értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt,

ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli

problémákat, valamint az ezek kiszűrésére használatos alapvető technikákat,

továbbá az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket és etikai elveket,

valamint a szerzői jogból és a szoftver-tulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi

kereteket.

A szükséges készségek magukba foglalják az információ megkeresését,

összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális

kapcsolatok megkülönböztetését. Ide tartozik a komplex információ előállítását,

bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet

alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történő keresés, az IKT

alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén.

Az IKT használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető

információ és az interaktív média felelősségteljes alkalmazása érdekében. A digitális

34

kompetencia fejlődését segítheti továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi

és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban.

Szociális és állampolgári kompetencia

A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott

szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi

beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a

magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő

módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, továbbá – ha

szükséges – képes a konfliktusok megoldására.

Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról,

struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a

közügyekben.

Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök

Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és

az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió

Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan

ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A

kompetencia magába foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai

és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és

politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az ismeretét.

Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és

értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális

azonosságtudat fontosságának tudatosítása egyaránt.

Az állampolgári kompetencia kialakítása során olyan képességekre és

készségekre is támaszkodni kell, mint a közügyekben kifejtett hatékony

együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés,

valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás.

Ez a kompetencia magában foglalja a közösségi tevékenységek és a

különböző – helyi, nemzeti és európai – szinteken hozott döntések kritikus és kreatív

elemzését, továbbá a részvételt a döntéshozatalban (elsősorban szavazás útján).

A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve

az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartását.

35

Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az

Európához való tartozás tudata, a részvétel iránti nyitottság a demokratikus

döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi

összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és

tiszteletben tartásának kinyilvánítása. Az alkotó részvétel az állampolgári

tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntarthatóság

támogatását és mások értékeinek, magánéletének tiszteletét is jelenti.

A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék a

saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és alkalmazza is őket.

A kiegyensúlyozott kapcsolatok és a társadalmi életben való aktív, sikeres részvétel

érdekében elengedhetetlen a normatudat és az általánosan elfogadott magatartási

szabályok elsajátítása. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a

nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és

a kultúrával kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete. Kívánatos a tájékozódás az

európai társadalmak kulturális és társadalmi-gazdasági viszonyaiban, továbbá a

nemzeti és az európai identitás kapcsolatának a megértése is.

E kompetencia alapja az a sokféle képességre épülő készség, hogy az ember

különféle területeken tud hatékonyan kommunikálni, figyelembe veszi és megérti a

különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul

feléjük.

Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az

integritás a legfontosabb. Nélkülözhetetlen még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az

interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés. Az attitűd fontos része a személyes

előítéletek leküzdése és a törekvés a kompromisszumra. Ide tartozik még a stressz

és a frusztráció megfelelő kezelése, valamint a változások iránti fogékonyság.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert,

hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes

legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való

törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében

terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek,

készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a

társadalomban és a munkahelyen szükség van.

36

Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök

A szükséges ismeretek egyrészt az ember személyes, szakmai és/vagy üzleti

tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését,

másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését és a pénz világát érintő

magabiztos tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a

vállalkozások működésének pénzügyi és jogi feltételeivel is.

Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint a tervezés, a szervezés, az

irányítás, a vezetés, a feladatok megosztása, az elemzés, a kommunikáció, a jó

ítélőképesség, a tapasztalatok értékelése, a kockázatfelmérés és -vállalás, a

munkavégzés egyénileg és csapatban, valamint az etikus magatartás.

A pozitív attitűdöt a függetlenség, az alkotó- és újítókészség, a célok elérésére

irányuló motiváció és eltökéltség jellemzi a személyes és társadalmi életben,

valamint a munkában.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az

esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések

kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek

nyelvén, mind a média segítségével, különösen az irodalomban, a zenében, a

táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek,

terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép

segítségével.

Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség feltételezi a helyi, a

nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség tudatosítását, a főbb

művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét a népszerű kortárs kultúra és

kifejezésmódok vonatkozásában is. Ide tartozik az európai országok, nemzetek és a

kisebbségek kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére irányuló igénynek, a

közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének

a megértése is.

Olyan képességek és készségek értendők ide, mint a művészi önkifejezés, a

művészi érzék, a műalkotások és előadások értelmezése és elemzése, a saját

37

nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő

gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása, s ez által az általános

életminőség javítása.

A pozitív attitűdök alapját a művészet szeretete, a művészi kifejezés

sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság

képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az azt

támogató készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való

részvétel révén gazdagodjon az állampolgárok önismerete, emberi

kapcsolatrendszere és eligazodó készsége a világban.

A hatékony, önálló tanulás

A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni,

saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony

gazdálkodást az idővel és az információval. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit,

ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és

beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és

önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira

építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a legkülönbözőbb

helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a

munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia

elengedhetetlen eleme.

Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök

Az életben jól hasznosítható, a munka- vagy karriercélok elérését szolgáló

tanuláshoz az embernek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie saját

képességeiről, a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról és

szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy ismerje és értse

saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait,

valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési

lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat.

A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető készségek meglétét igényli, mint

az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használata. Ezekre épül az új

ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás

38

további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos

fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának

kritikus mérlegelése. A tanulónak képesnek kell lennie a közös munkára és arra,

hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és

szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.

A pozitív attitűd tanulás iránti belső motivációt feltételez, amelynek folyamatos

fenntartásához elengedhetetlen, hogy az ember korábbi tanulási és élettapasztalatait

felhasználja, új tanulási lehetőségeket kutasson fel, és a tanultakat az élet minden

területén széles körben alkalmazza.

2.1.3. Értékeink:

• idegen nyelvek oktatása, sikeres nyelvvizsgák,

• felkészítés az érettségire, továbbtanulásra, esélyteremtő lehetőségek, jó

felvételi eredmények,

• versenyeredmények,

• tanulóbarát légkör,

• közéleti szereplés,

• tapasztalt tanárok, matematika, irodalom oktatás színvonala,

• tehetséggondozás, felzárkóztatás, fakultációk,

• nyolcosztályos képzés (vizsgák kétévente),

• gimnáziumi előkészítő foglalkozások az iskolában,

• megértő tanári magatartás.

2.1.4. Feladataink

Legfőbb törekvésünk a tudatos, tervszerű nevelőmunka, tanulóink

személyiségének az európai normáknak megfelelő, egyoldalú világnézeti

elkötelezettségtől mentes sokoldalú formálása. Az indulási hátrányok csökkentése,

az esélyegyenlőség biztosítása. Különösen fontos ez a tehetséggondozás területén.

Eddigi sikereinket / nagyarányú felsőfokú továbbtanulás - külföldi egyetemeken is,

39

versenyeredmények, eredmények kultúrában, sportban stb. / meg kívánjuk őrizni,

hírnevünket tovább szeretnénk öregbíteni.

Kezdetektől fontosnak tartottuk iskolánkban az értékek közvetítését. A

demokratikus iskola működését többféle jogszabály rögzíti / Alkotmány, Emberi és

gyermeki jogok chartája stb. /. A Deák Ferenc Gimnázium gyakorlatában ezek az

elvek érvényesülnek, s a jövőben is érvényesülni fognak. A kiemelt értékek, melyeket

közvetíteni kívánunk, a kulcskompetenciákra épülnek.

• a biológiai lét értékei - az élet tisztelete, az egészség értéke, stb.,

• a humanizált világkép értékei - hazaszeretet, tisztelet stb.,

• a társadalmi eredményesség értékei - tanulás kreativitás stb.,

• a társas kapcsolatok értékei - tolerancia, szolidaritás stb.,

• az „én” harmóniájának értékei - önismeret, önművelés stb.,

• hon- és népismeret,

• európai azonosságtudat – egyetemes kultúra,

• aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés,

• gazdasági nevelés,

• környezettudatosságra nevelés,

• a tanulás tanítása,

• felkészülés a felnőtt lét szerepeire.

A Deák Ferenc Gimnázium ezen értékek közvetítésével egy állampolgári

eszménykép körvonalait vázolja fel. Az iskola, mint az élet mikrokozmosza

megtanítja a tanulók számára a demokratikus elvek tiszteletét, a konfliktusok

hatékony elemzését és a különböző konszenzusteremtő technikákat. Különösen

fontosnak tekintjük ebből a szempontból az iskolai diákmozgalom tényleges

működését, mely keretében az iskola „polgárai”, tanulók és tanárok együttesen

gyakorolják az őket megillető jogokat, tartják be a rájuk vonatkozó szabályokat.

Célunk olyan tanulók kibocsátása, akik képesek felelősségteljes gondolkodásra, a

logikus érvelésre, melyek alapvető elemei a demokratikus attitűdök kialakulásának.

Fontos feladatunk az öntudatos, jogait és kötelességeit ismerő és érvényesítő

állampolgár nevelése.

Az alapelvekből következő kiemelt pedagógiai törekvésünk a személyiség

fejlesztése. Iskolánk gyermekközpontú alapkoncepciója és az arra épülő

40

követelményközpontú program az általános műveltség megszerzéséhez,

továbbtanuláshoz szükséges tanulói készségek és jártasságok fejlesztését szolgálja.

A gyermekközpontú alapkoncepció és a program követelményközpontú

felépítése a tanulói készségek és jártasságok fejlesztését szolgálja. Ennek elemeit

alkotják az ismeretszerzési és ismeretfeldolgozási, a szóbeli- írásbeli- képi kifejező

és az idő- térbeli tájékozódási képességek. A készség- képesség- jártasság

fejlesztéséhez vezető folyamat fontos eleme- az ismeretek átadásán túl- a tanulói

önmegvalósítás és önképzés segítése.

Az életben használható ismereteket kell adnunk és megalapoznunk

iskolánkban, hiszen a körülöttünk zajló események, jelenségek erre sarkallnak

bennünket. Valamennyi tárgynak feladata kézzelfoghatóvá tenni a tanulási

technikákat.

Napjaink információs folyamatai az iskola számára az adatok minőségi és

mennyiségi szűrését is jelentik. Ennek érdekében szükséges a problémamegoldó,

értelmes, kreatív, kritikai gondolkodás fejlesztése.

Az iskolához és tanulóhoz érkező nagy mennyiségű információ értelmezése

és feldolgozása logikus szelekciót feltételez. Az információs adathalmazban történő

eligazodási, szelektálási képesség kialakítása a jövő iskolájának nagy kihívása.

Konkrét feladatok hárulnak ezen a téren az informatika, könyvtárhasználat,

médiaismeret műveltségi szakaszokra.

A program fontos feladata az egészséges életmódra nevelés erősítése, mely

nem egy-egy tantárgy (estünkben biológia, testnevelés, életvitel) kizárólagos

feladata, hanem az integráció során beépül valamennyi képzési terület tartalmi,

fejlesztési elképzeléseibe. Különös figyelmet kívánunk fordítani az egészségromboló

káros szenvedélyekre, dohányzás, alkohol, drog, valamint a preventív magatartási

formák kialakítására, különösen a táplálkozás és a nemi élet terén.

41

Az egészségkárosító szokások elleni harc koncentrációja a 8-10. évfolyamra

esik.

A mentálhigiénés prevenció folyamatos, de különösen fontos a serdülőkor

határára érkező 5-6. évfolyamon.

Az iskolai nevelés-oktatás folyamatában a „gondolkodj és cselekedj felelősen”

elvnek megfelelően támogatjuk a tanulói folyamatokra és tevékenységekre épülő, az

iskola egész képzési rendszerét átfogó környezeti nevelést, amely a globális

látásmód kialakulásának eszköze.

A szűkebb környezet megóvásának készségszintre emelése lehetővé teszi

olyan állampolgárok nevelését, akik felelősen vesznek részt a közös ügyek

intézésében, és óvják, ápolják környezetüket.

A tanulók szüleik, tanáraik példáján keresztül tapasztalhatják, hogy az élet

megköveteli a sokoldalúságot, a kezdeményezőkészséget. Be kell mutatnunk, hogy

sok esetben időleges kompromisszumokat kell kötnünk a vágyak és lehetőségek

között.

Igényeinket hozzá kell igazítanunk a valósághoz, a valóság adta

lehetőségeket pedig nekünk kell megragadnunk és megteremtenünk.

Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemzőit! Ismerjék

a kiemelkedő magyar államférfiakat, tudósokat, feltalálókat, művészeket, sportolókat

és azok munkásságát!

Legyenek jól tájékozottak a hazai földrajzban, irodalomban, történelemben!

Használják lakóhelyük szokásait, tudják felismerni értékeiket!

Legyenek nyitottak szomszéd népek megbecsülésére, megismerésére!

Találják meg a természeti és társadalmi környezet harmonikus

együttműködésének lehetőségeit!

42

Fontosnak tartjuk, hogy környezetünk szerves részévé váljunk, abba minél

jobban beépüljünk. Ennek megfelelően igyekszünk tartalmas kapcsolatokat kiépíteni

a város és a vonzáskörzet intézményeivel, pedagógiai műhelyeivel. Napi

kapcsolatban állunk a fenntartó önkormányzattal, a város vezetőivel. Szoros

kapcsolatra törekszünk a kollégiummal, ami eddig - s reméljük a jövőben is -

eredményesnek bizonyult.

Mindig törekedtünk s az elkövetkező időszakban is törekedni fogunk az

általános iskolákkal való együttműködésre.

Rendszeres kapcsolatot kívánunk fenntartani a helyi sajtóval elsődleges

célunk, hogy a sajtón keresztül a környék lakóival jobban megismertessük, a rólunk

kialakított képet elmélyítsük

Létünk, munkánk eredményessége, elismertsége nagyban függ attól a

környezettől, annak véleményétől, melyben dolgozunk, élünk. A szülők, az itt élő

emberek, a fenntartó joggal várja el, hogy megfeleljünk az általuk támasztott

igényeknek. Ahhoz azonban, hogy tevékenységünk hosszú távon, magas szinten

maradjon, eredményeinket megőrizhessük, megfelelő körülményekre is szükség van.

Szilárd elhatározásunk, hogy ezeket meg is teremtjük, hogy a jövő nemzedék eddigi

eredményeinkhez méltó körülmények között dolgozhasson, tanulhasson.

2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok, eljárások,

eszközök

A személyiséget a biológiai tényezők és a környezeti nevelési hatások

egymással szoros kölcsönhatásban, együttesen határozzák meg. A személyiség

fejlődését három tényező befolyásolja: öröklés, környezet, nevelés. Ezek közül a

legjelentősebb a nevelés, oktatás személyiség formáló, hatása.

43

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatoknak tartjuk:

• Az értelem kiművelése

• Segítő életmódra nevelés

• Az egészséges és kulturált életmódra nevelés

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok rendszerét a pedagógiai

alapelvekből, célokból és feladatokból építettük fel, és tükrözi iskolánk gyermek

ideálját.

ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖKTézisek, tényszerű megállapítások

Mozgósító erejű célok

Konkrét feladatok

Sikerorientált folyamatok

Módszerek, eszközök felsorolása

Legyen iskolánk kész az EU értékrendjének,a demokrácia és a nemzeti értékek megvalósításá-ra.

Tanítsuk és tanuljuk a polgári társadalom vívmányait.

Történelem ismerete.

Mérések, értékelések az ismeretekről.

Megbeszélés, filmvetítés, tankönyvek, kiadványok, egyéni tanmódszerek.

Nevelésünk és oktatásunk központjában partneri kapcsolataink álljanak.

Munkatárs – munkatárs kapcsolatok tisztázottsága; tanár – tanuló partneri kapcsolata.

Igények a környező társadalommal szemben, az iskolával kapcsolatos elvárások rangsorolása.

Küldetés-nyilatkozat.

Kérdőívek, megbeszélések, személyes interjúk.

Pedagógiai munkánk komplex legyen.

Biológiai – fiziológiai törvényszerűségek.

Korosztálynak, fejlettségi szinteknek szabott feladatok.

A tanulók tudásukat a valóságos feladatok problémamegoldásában, konfliktuskezelésében. alkalmazzák.

Meggyőzés, minta, példa.

Becsüljük és tiszteljük partnereink emberi méltóságát!

Humán magatartásminták, pozitív szokások kialakítása.

A közösség demokratikus működése.

Meggyőzés és erkölcsi cselekvés, szocializációs folyamatok.

Meggyőzés, minta, példa.

Teremtsünk Következetes Demokratikus Ismeretszerzési Szemléltetés,

44

alkotói pedagógiai klímát!

követelés, igényesség, pedagógiai tapintat.

tanár-diák viszony, hangulat, sikerorientáció.

módok, megfigyelés, kísérlet, információs formák.

aktivizáló módszerek, cselekvés.

Önálló ismeretszerzés.

A kreativitás éstanulási motiváció.

Motivált helyzetek a képességek fejlesztésében.

Induktív, deduktív, konstruktív eljárások.

Példa, példakép, tudatosítás.

Biztosítsuk a tanulói esélyegyenlő-séget!

Érjük el a hátrányos helyzetűek felzárkózását!

Fogékonyság a saját környezet és a természet és társas kapcsolat, társas problémák iránt.

Önálló tanulás, önművelés.

Minta, példakép, példakövetés.

Teremtsünk lehetőséget a szociális hátrányok leküzdésre!

Támogassuk arászorulókat!

Létesítsünk korrepetálási, könyvtár-használati lehetőséget!

Napközis elhelyezés, anyagi és tanulmányi sikerek.

Felzárkóztató csoportok, foglalkozások, egyéni korrepetálás.

Tartsunk lépéstaz informatikai forradalommal!

Ismerje meg minden tanulónk a korszerű ismeretszerzé-si formákat!

A számítástechni-kai ismeretek alapjai.

Egyéni tanulási folyamatok.

Programok felhasználása.

A két idegen nyelv elsajátítása fontos tanulóinknak.

Keltsük fel a tanulók érdeklődését az idegen nyelvek iránt!

Minél több tanuló tegyen középfokú nyelvvizsgát!

Fontos az életkori sajátosságok ismerete.

Labortechnikák,módszerek.

Mindenki a legjobb teljesítményt nyújtsa.

Tudjuk, hogy ebben a korban mindig a legjobbak kerülnek előnybe.

Kapjanak folyamatos visszajelzést!

Mérési, ellenőrzési, értékelési rendszerek.

Beszámoló, önbírálat, felvilágosítás.

Követelménye-ink emberiek legyenek!

Mindig az életkori sajátosságok-hoz rendeljük követelménye-inket!

Önismeret, együttműködési készség, akarat,empátia.

Kooperatív, interaktív technikák

Példakövetés, beszélgetés

Az egészséges életmód fontos követelmény.

Korszerű korunk sok kihívást tartogat, mely

A környezettel való harmonikus, konstruktív

Az egészség védelmi ismeretekAlkalmazása.

Gyakorlás, beszélgetés, felvilágosítás.

45

ártalmak ellen kellő módon védekezni.

kapcsolatok.

Ismerjük, ismertessük meg a társadalom követelményeit a továbbtanulás-sal kapcsolatban!

Korszerű ismeretek, modern módonvaló közvetítésa társadalmi célokhoz.

Tegye fogékonnyá a saját környezet, a természet, a társas kapcsolatok, a tágabb társadalom értékei iránt!

A tanulók aktív részvétele az ismeretszerzésimódok elsajátításában.

Meggyőzés, bírálat, ellenőrzés, értékelés.

Neveljük tanulóinkat környezetünk, hazánk, hagyományainkmegismeréséreés megbecsülésé-re!

Honszeretet, lakókörnyeze-tünk, szűk vidékünk, hagyománya-ink tanítási folyamataihoz kapcsolása.

Nemzeti és nemzetiségi azonossági tudat, az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igény.

Érzelem, az értelem és a cselekvés, meggyőzés eszközei a feladat végrehajtásá-nak részei.

Beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, vita.

2.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

2.3.1.Az egészségnevelés célja:

• a tanuló megértse saját egészségvédelmének jelentőségét,

• rendelkezzék azokkal a szükséges ismeretekkel, jártasságokkal, amelyekkel

környezetét, egészségi feltételeinek javítását, az egyes emberek, valamint a

közösség egészségének a védelmét cselekvően megteremti,

• a tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit, így:

• az életkorral járó biológiai-, pszicho-higiénés-, életmódi

tennivalókat,

• a társkapcsolatok egészségét, etikai kérdéseit,

• az egészségre káros szokásokat /helytelen táplálkozás, inaktív

életmód /,

• antihumánus szenvedélyeket,

• az egészséges életvitelhez szükséges képesség

fejlesztésének lehetőségeit,

46

• az egészség érték tudatosítását.

2.3.2. A szenvedélybetegségek megelőzésével kapcsolatos iskolai

tevékenység:

A szenvedélybetegség elleni stratégia azoknak a célirányos és konkrét

pedagógiai egészségfejlesztési feladatoknak a tervezési, szervezési, megvalósítási

folyamatát jelenti, amely elsődlegesen a prevenció megvalósítását célozzák.

A szenvedélybetegség elleni stratégia kialakításának előkészítése és a

segítőintézmények szerepe:

Előkészítő szakaszok:

• az iskolai szenvedélybetegség elleni – koordinátor szerepe, feladata,

• „Szövetség” az iskolavezetéssel,

• szerepvállalás deklarálása,

• a tantestület megnyerése,

• segítő kapcsolatok partneri csatornáinak feltérképezése.

A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok:

• szülők,

• iskolaszék,

• háziorvos,

• iskolaorvos,

• iskolapszichológus, szakpszichológus,

• gyermekjóléti hálózat,

• helyi kórház addiktológiai osztály drogkonzultációs központok, megelőzési

intézmények,

• rendészeti szervek,

• egyházak, alapítványok, karitatív szervezetek.

Állapotfelmérés szakaszai, területei, a „diagnózis” színterei:

47

• szülők,

• diákok,

• tanárok,

• egészségügyi szervek,

• rendészeti szervek.

A végrehajtás színterei iskolai programok keretében:

• tanórai foglalkozások (szaktárgyi órák témafeldolgozása, osztályfőnöki órák),

• tanórán kívüli foglalkozások,

• iskolán kívüli rendezvények (kortárs – segítő képzés, kirándulások, túrák,

sportprogramok).

A végrehajtás módszerei:

• filmvetítés,

• versenyek, vetélkedők, pályázatok,

• szakkörök, kortársképzés.

2.3.3. Prevenciós program:

Mottó: Megőrizni könnyebb, mint visszaszerezni

A mentálhigiénés programok és tevékenység keretei:

Szemléleti kerete és vezérfonala: - az egészség-megőrzésre, betegség-

megelőzésre helyezzük a fő hangsúlyt.

Az életkornak megfelelő testi – lelki önismeret birtokában hozott helyes döntés – ami

belső elhatározáson alapszik -, a leghatásosabb módja annak, hogy bármilyen

anyaghoz, droghoz vagy tevékenységhez kötődő káros szokás, szenvedély

kialakulását megelőzzük. Az ehhez szükséges készségek, képességek

kialakításához, fejlesztéséhez kívánunk segítséget nyújtani a gyerekek és a felnőttek

számára egyaránt. A foglalkozások elsősorban osztályfőnöki órák, valamint

délutáni fakultatív órák, DÖK- napok, programjai keretében zajlanak.

48

Időkeretek: az egyes témakörök minimális idő igénye – 2 óra. Ezen felül – egyedi

igények alapján – plusz órák tervezhetők. Különösen az önismeret, konfliktuskezelés,

relaxáció, tanulásmódszertan témakörökben javasolt a minél nagyobb (5-10-15)

óraszám.

Alkalmazott módszerek és technikák

• Ismeretközlés, felvilágosítás, tévhitek, téves ismeretek tisztázása, korrekciója.

• A témával kapcsolatos magatartás, viselkedés, értékek, érzelmek feltárására

és alakítására irányuló beszélgetések, játékok, helyzetgyakorlatok.

• Készség – és kommunikáció-fejlesztő gyakorlatok, helyzetteremtés, játékok.

• Pozitív életmód minták, értékek kialakításának elősegítése, gyakoroltatása.

Általánosan fontos készségek, képességek, magatartásmódok,

viselkedésformák, amelyeket minden témakörnél segítenünk kell alakítani:

• Mások véleményének, álláspontjának meghallgatása, figyelembe vétele;

• Mások igényeinek tolerálása; Saját magunk és mások megbecsülése;

• Kudarcok, stressz – distressz helyzetek elviselésének, pozitív megélésének

képessége. Bánni tudás sikereinkkel.

• „Az igényeink azonnali kielégítése iránti vágy…”- késleltetésének képessége

(energiáink átmeneti időre történő átcsoportosításával);

• Reális test-kép, Én-kép, Más-kép kialakítása.

Káros szokások, szenvedélyek – A drogok titokzatos világa…

• Mértékletesség, mértéktelenség Önkontroll és kontrollvesztés;

• Anyaghoz kötődő szenvedélyek, függőségek: - Dohányzás, kávézás (Cola- és

édesség-függőség), nyugtató-, altató- és élénkítő szerek használata, alkohol-

és kábítószer-fogyasztás;

• Tevékenység szenvedélyek: - Játékszenvedélyek (szerencsejátékok,

pénznyerő automaták számítógépes játékok), kóros étkezési-, videózási

szokások; stb.

• Legális (tolerált) drogok (élvezeti szerek) – mértékletes használat (felnőtt

korban kialakítható kulturált kávé-, és alkoholfogyasztási szokások); káros

49

mértékű, ill. mértéktelen használat (nikotin-, koffein-, alkohol- és gyógyszer-

függőség);

• Illegális (tiltott) drogok (kábítószerek) – mértéktelen, ill. káros mértékű

használat;

• A drogok, kábítószerek fajtái, tulajdonságai – különbségeik.

„Saját álláspontom, magatartásom, viselkedésem…”

• …kialakítása a különböző szenvedélyekkel kapcsolatban (dohányzás, alkohol-

fogyasztás, gyógyszerek- és tiltott drogok használata);

• Azonosulás, elutasítás, megértés, elfogadás mások álláspontjával

kapcsolatban;

• Kommunikációs helyzetgyakorlatok.

Mikor mondjunk NEM-et és HOGYAN…?

• Hogyan viselkedjünk, döntsünk nehéz helyzetekben?

• Csábítás, „kísértés”, kínálás, kipróbálás…

• „Bajkeverő – áldozat”-típusú helyzetek megélésének, megoldásának

gyakorlása;

• „Hogyan lesz egy 15 éves fiúból a kábítószer áldozata?”- egy „hétköznapi”

történet továbbgondolása és a megoldás keresése (4-5 fős csoportokban)

különböző szerepek szerint.

Szenvedélyeink, lelki életünk jelenségei:

• Irodalomban – Csáth Géza, Bulgakov, Hajnóczy Péter, A. Huxley, és mások

művei nyomán;

• …zenében – Jim Morrison, Müller Péter Sziámi, Tankcsapda és mások zenéi,

szövegei kapcsán;

• …és filmben – „A halászkirály legendája”, Michael Ende: Végtelen történet,

„Trainspotting”; „Meztelen ebéd”; „Egy kosaras naplója”; stb.

• Saját olvasmány és filmélmények, ill. saját alkotások (vers, novella, stb.) –

elhozhatók, bemutathatók.

50

2.3.4. Hogyan őrizhetjük meg egészségünket, hogyan előzhetjük meg a

betegségeket?

• Mit jelent a helyes életmód, a testi – lelki – szellemi egészség, teljesség,

harmónia – és hogyan törekedhetünk rá?

• Fontos szerepe van ebben életünk minden tevékenységének: a megfelelő

táplálkozásnak, testmozgásnak, pihenésnek, lazításnak, a szexnek, a testi –

lelki önismeret alakulásának.

• Életszemlélet, lelki beállítódás – pozitív és negatív gondolkodásunk hatása

egészségünkre.

ÉN-KÉP Testi – lelki önismeretünk, önértékelésünk, önbizalmunk

• Tematikus önismereti, önbizalom-erősítő játékok; helyzetgyakorlatok;

• Empátiás készséget fejlesztő gyakorlatok – bizalomerősítő játékok;

• Brain-storming, ötlet-roham technikák;

• Szociometria – térben, mozgással;

• Relaxáció – zenével – a biztonságérzetet, önbizalmat, pozitív beállítódást

erősítő formulákkal.

„Gubancok” – „Kinek van igaza?” – Konfliktusok kezelése

Mit tegyünk, hogyan viselkedjünk, ha mégis konfliktusba kerülünk másokkal,

„a világgal”, ha „összeakadunk”, veszekszünk szüleinkkel, tanárainkkal,

partnerünkkel, barátainkkal, stb.

Lazítás – aktív pihenés – relaxációs módszerek

• A relaxáció – (autogén tréning) egészség-megőrző, betegség-megelőző és

gyógyító módszer, eljárás, amely az izomtónus szabályozásán alapszik.

• Mit nyújthat nekünk a relaxáció, ha rendszeresen gyakoroljuk?

• Az egészség szinten tartását; testi fájdalmak csillapítását; alvászavarok

megszűntetését;

51

• A koncentrációs képesség, memória javulását; a tanulási képességek

fejlesztését;

• A testi – lelki – szellemi aktivitási szint, teljesítő-képesség növelését;

• Indulati feszültségek, szorongásos állapotok oldását; pozitívabb lelki

beállítottságot.

• Hogyan segíthet a relaxáció a tanulásban, különös tekintettel az idegen

nyelvekre?

Módosult tudatállapotok elérése – drogok, kábítószerek nélkül…

Különböző tudatállapotok – és szerepük mindennapi életünkben – ébrenlét,

alvás, relaxált, hipnotikus és más meditatív állapotok;

2.3.5. Bevezetés a meditáció világába…

Tanulási képességfejlesztés – gyorsolvasás – relaxáció

Tanulásmódszertan – tanulási technikák

• Koncentráció-, és memória-fejlesztő gyakorlatok;

• Tanulást segítő módszerek;

• Gondolkodást fejlesztő gyakorlatok;

• Problémakezelő, témafeldolgozó módszerek, technikák.

• Dinamikus olvasás – számítógépes olvasásfejlesztés.

• Relaxáció – autogén tréning.

• A tanulást, aktív pihenést, koncentráció-fejlesztést segítő módszerek.

• A relaxáció közvetett és közvetlen szerepe a tanulásban.

2.3.6. Szexuális felvilágosító órák, AIDS prevenció általános és

középiskolásoknak

• A nő és a férfi nemi szerveinek felépítése és működése (anatómiai és élettani

ismeretek).

52

• A serdülőkor. Anatómiai-, élettani-, és lelki változások. Menstruáció,

tüszőrepedés, magömlés, önkielégítés, párkapcsolat, szerelem, csókolózás,

petting. Az első szeretkezés időpontja.

• Nemi úton terjedő fertőzések, AIDS.

• Fogamzás-terhesség. Családtervezés. Fogamzásgátlás. Terhesség

megszakítás.

• Női rosszindulatú daganatok (rákbetegségek).

• Normálistól eltérő szexuális irányultság, pornográfia, prostitúció.

2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A közösségfejlesztés ma egyre szélesebb körben elfogadott tevékenység. Az

életre való felkészítés területe.

A közösségfejlesztés vagy közösségszervezés a közösségek kezdeményező

és cselekvőképességének fejlesztését jelenti, amelyben kulcsszerepe van az egyes

iskolai közösségeknek.

2.4.1. Iskolánkban a közösségfejlesztés színterei:

• tantestület / tanár-tanár, egy osztályban tanító kollégák /

• kiscsoportok

• osztályközösségek / diák-diák, diák-tanár /

• nyolcosztályos közösségek

• négyosztályos közösségek

• évfolyam közösségek / kortárs diák kapcsolatok /

A tantestület egységesen lépjen fel a közösséget kívülről támadó bontó tényezőkkel.

• céltudatos imázs-építés,

• a nevelők kifelé egységesen képviselik intézményünket,

• meghatározó a gyermekközponti szemlélet.

53

Legnagyobb szerepe a kiscsoportokban van a közösségfejlesztésnek.

Osztályközösségben a húzó mag meghatározza az egész osztály arculatát. Az

évfolyam és csoportközösségek a különböző rendezvényeink függvényében

szerveződnek.

Konkrét megvalósulása elsősorban osztályfőnöki órákon történik( lásd

osztályfőnöki tanterv), például barátság-teszt, teszt az emberről, empátiáról,

elégedettségről; fejlesztő beszélgetések témái: mit érzel, mi a legnagyobb gondod,

mi lennél ha …, becsukott szemmel.

2.4.2. Közösségfejlesztés a műveltségi területek oktatása során:

• Hon és népismeret:

• Ismerjük meg népünk, hazánk, kulturális örökségünk

sajátosságait!

• Legyen ezen ismereteknek meghatározó szerepe a tanulók

közösségi tudatának fejlesztésében!

• Nemzetközi kapcsolatok kialakítása:

• tanulói pályázatokkal külföldre nemzetközi táborokban való

részvétel.

• Nyitottság és tolerancia:

• a másság elfogadása, kultúrák és szokások területén.

• Környezetvédelem / lásd környezetvédelmi program /.

• Új információs technikák megismerése és használata:

• informatikai oktatásunk, szaktantermeink a virtuális világ megismerésének

iskolai lehetőségeit realizálják.

• Testnevelés és tömegsport:

• a sportközösségek, csapatok, közösségi gondolkodás, tevékenység pozitív

területei.

A tanórán kívüli tevékenységek szervezésében az iskola vezetősége

támogatja a tanulókat (szalagavató, diáknap, diákközgyűlés, diákparlament, őszi

54

túra, osztálykirándulások ), hiszen a közösségi joggyakorláshoz és beilleszkedéshez

ezek a rendezvények jó lehetőséget biztosítanak.

2.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

2.5.1. A pedagógusok feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri

leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban

határozzuk meg.

• a tanítási órákra való felkészülés,

• a tanulók dolgozatainak javítása,

• a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

• a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák

vezetése,

• érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,

• kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és

értékelése,

• a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

• tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

• felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

• iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

• osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok

ellátása,

• az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

• szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

• részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

• részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

• a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,

• tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények

megszervezése,

55

• iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

• részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

• tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű

munkavégzés,

• iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

• szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

• osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

2.5.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva

– az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer

elvét figyelembe véve. Legfontosabb feladatai:

• Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit,

munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

• Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség

kialakulását.

• Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot

tart az osztály szülői munkaközösségével.

• Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi

helyzetét.

• Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a

nevelőtestület elé terjeszti.

• Szülői értekezletet tart.

• Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: (digitális) napló

vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása,

bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció

elvégzése, hiányzások igazolása.

• Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

• Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra,

kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.

56

• Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok

megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek

szervezésében.

• Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.

• Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös

feladatok megoldását.

• Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

2.6 . A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

tevékenység

2.6.1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program

A felzárkóztatás területén a jelenlegi helyzet a kiinduló pontunk: a bukások

számának csökkentése, főleg a természettudományos tantárgyakból (általában itt

magas félévkor a bukások száma). Bár sok esetben a figyelmeztető jellegű félévi

buktatás meghozza az eredményt év végére, javítanak a jegyeken a tanulók.

Folyamatos korrepetálásokkal, egyéni foglalkozásokkal segítjük a tanulók

felzárkózását, eredményesebb munkáját. Az önálló és kiscsoportos tanulási formák

(differenciáló, kooperatív technikák, projekt-módszer, egyéni bánásmód, egyéni ütem

(alkalmazása, alkalmazni tudása az integráció alapvető lehetősége).

Napjaink pedagógiai gyakorlatában rendszeresen tapasztaljuk a tanulási

zavarok és az agresszív viselkedés kapcsolatát. Mindennapi gyakorlatunkban

sokszor találjuk megmagyarázhatatlannak a gyerek viselkedését, s ezt a magatartást

nevezhetjük magatartási zavarnak, nehézségnek.

Iskolánkban a hiperaktivitás főbb jellemzői csupán néhány gyereknél

figyelhetők meg. Ezek a jellemvonások a következők:

• Feltűnően gyorsan vált egyik cselekvésből a másikba.

• Életkorához képest túlzott ellenőrzést igényel.

• A játékban, a csoportban, nehezen tudja kivárni, amíg sorra kerül.

57

• Gyakran nem figyel oda a munkájára, nem tudja azt megszervezni.

• A figyelme könnyen elterelhető.

• Viselkedését feltűnési vágy motiválja.

A hiperaktivitás mellett néhány tanulónk esetében az agresszió is megjelenik.

Az agresszív gyerekek a szociális információk kezelésében hiányosságokat

mutatnak, a szociális probléma megoldási készségük erősen korlátozott. A

magatartászavaros tanulók különleges bánásmódot igényelnek, a teljesítményük is

növelhető szakszerű foglalkozással.

A jelenlegi helyzetet elemezve / az első félévben magas volt a büntetések

száma, ami a tanulók magatartásának-fegyelmének a minősítését jelzi, bár iskolai

szinten ez csupán nyolc-tíz tanuló növelte ilyen magasra / határozzuk meg a

feladatokat. A következőkben tehát diákjaink magatartását, munkához való viszonyát

fokozottabban figyelemmel kísérjük. Úgy gondoljuk, hogy ezen a téren mindannyiunk

részéről szemléletváltásra, más szellemű hozzáállásra lesz szükség.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel kapcsolatos tevékenység:

• Szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval,

gyermekjóléti szolgálattal.

• Folyamatos kapcsolattartás a tanuló és a tanárok között.

• Körültekintő, alapos környezettanulmány.

• Magatartási problémák okainak alapos feltárása, a fejlesztési stratégia

meghatározása egyénre szabottan.

• A felismerhetőség végett a téma napirendre tűzése nevelési értekezleten.

• Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése.

• Felzárkóztató foglalkozások megszervezése.

• Egyéni foglalkozások.

• A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan

alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a

szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.

58

• A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák alkalmazása

nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése

érdekében.

• Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg

a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek nevelésének,

oktatásának feladatai. Iskolánkban 1 orvosilag alátámasztott diszgráfiás, 3

diszkalkuliás és 1 beilleszkedési zavarokkal küzdő tanuló igényel a helyi

Nevelési Tanácsadóban külön foglalkozást, amire rendszeresen eljárnak délelőtt

vagy délutánonként, tanítási órán kívül. Az intézménnyel kötött együttműködési

szerződés és egy gyógypedagógussal kötött megbízási szerződés alapján folyik a

munka, amelyet naplóval dokumentálnak. Az iskolán belül az egyes szaktanárok

is külön foglalkoznak a tanulókkal, előre meghatározott témakörök alapján,

amelyről haladási naplót vezetnek. Az egyes tantárgyakból, tárgyrészletekből az

értékelés és a minősítés alóli mentesítés alapja kizárólag a szakértői és

rehabilitációs bizottság, valamint a nevelési tanácsadó szakvéleménye. A sajátos

nevelési igényű tanulók írásbeli vizsga alóli felmentése a 100/1997. (VI. 13. 9.

Kormányrendelet 37. § (3) bekezdés alapján történik.

Az iskolai gyermekvédelmi munkát (a hiperaktív és agresszív gyermekek

magatartásának javítása, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók érdekében is) az

iskola nevelési igazgatóhelyettese és az ifjúságvédelmi felelős fogja össze, szorosan

együttműködve az osztályfőnökökkel, szükség esetén igényli a Felső-Tisza Vidéki

Többcélú Kistérségi Társulás Pedagógiai Szakszolgálat és pszichológus segítségét,

amely osztályfőnöki órák keretében vagy külön, szülői engedély alapján realizálódik.

Feladatait az SZMSZ alapján látja el.

A Felső-Tisza Vidéki Többcélú Kistérségi Társulás Pedagógiai Szakszolgálat

pszichológusának tevékenysége:

Egyéni szinten:

• tanulás-módszertani segítségnyújtás,

• személyes problémák megbeszélése,

• a tanuló személyiségének fejlesztése,

• a problémás tanulóknak külön pszichológiai foglalkozás tartása,

59

• indokolt esetben az érintett szülővel kapcsolatteremtés és tanácsadás.

Csoportszinten:

• személyiség- és közösségfejlesztő osztályfőnöki órák,

• önismereti játékok, pszichológiai módszereken alapuló játékok kis csoportokban,

• szociometriai és egyéb vizsgálatok,

• pályaorientációs foglalkozások végzős tanulóknak.

Iskolai szinten:

• a pedagógiai nevelő munka segítése érdekében előadások, szakmai konzultációk

a tantestületnek.

A beilleszkedés és a beiskolázási politika kapcsolata:

A tanulók beilleszkedését nagymértékben megkönnyíti, ha előzetesen van

lehetőségük „bekapcsolódni” iskolánk életébe, megismerni azt.

Beiskolázás előtti kapcsolatok:

• Az iskola iránt érdeklődő diákoknak „nyílt napot” szervezünk, amikor tanítási

órákat látogathatnak.

• Előkészítőket szervezünk.

• Hívogató kiadványok, tájékoztatók.

• Szülői értekezletek.

• Családokkal kapcsolat (volt tanítványok, testvérek).

• Az iskola honlapja, média.

• A leendő 8 osztályos tanulók fogadása műsorral és vendéglátással.

• A Deák-héten megrendezett versenyekre és előadásokra, tankönyv-bemutatókra

meghívjuk a környék iskoláit.

2.6.2. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

60

Az egy osztályba járó tanulók csupán életkorban állnak közel egymáshoz, de

adottságaikban, képességükben, felkészültségükben különböznek egymástól.

Vannak kiemelkedő eredményekre képes, és vannak gyengébb munkát végző

tanulóink. A tehetségek felismerése nehéz pedagógiai munka, a kibontakoztatása

még inkább. Arra törekszünk, hogy nem csupán az elméleti tantárgyakban keressük

a tehetségeket, hanem a zenében, rajzban, mozgáskultúrában, vers-és

prózamondásban, és a sportban is. A nyolcosztályos regionális, a megyei és

országos tanulmányi, sport és művészeti versenyek jó lehetőséget biztosítanak

ahhoz, hogy a tehetséges tanulóink kibontakoztassák képességeiket. Ezekre a

rendezvényekre már a tanév elejétől (egy felmérés utáni kiválasztás alapján)

folyamatosan készítjük fel az adott területen legtehetségesebb tanulókat (ha kell,

egyéni foglalkozással is). A művészeti jellegű versenyek új terepet jelentenek a

tanulóknak, az egyébként más tantárgyakban nehezen boldogulók ezen a területen

sikert, megbecsülést, kiemelkedési lehetőséget kapnak.

Az alapkészségek további mélyítése mellett a gimnáziumi oktatásban nagy

szerep jut az egyéni képességek kibontakoztatásának, a tehetséggondozásnak,

hogy a 10. évfolyam végére körvonalazódjon minden diákban a reális önismeretre

alapozott pályakép, s a 11-12. évfolyam már az erre való felkészülés jegyében teljen.

Tanórán kívüli lehetőségek:

• A diákokkal való egyéni foglalkozás (versenyekre, pályázatokra való felkészítés).

• Részvétel a 8 osztályos gimnáziumok területi tanulmányi, kulturális és

sportversenyein.

• Részvétel a hagyományos megyei és országos tanulmányi versenyeken, OKTV-

n, stb.

2.6.3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Törvényi háttere:

• A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

• 20/2012-es EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról

61

A gyermekvédelmi felelős feladatai :

Az iskola valamennyi gyermekére vonatkozóan:

• általános prevenció az iskolát körülvevő szociális, társadalmi környezet

függvényében,

• különböző mentálhigiénés programok bevezetésének szorgalmazása,

• diákönkormányzattal való folyamatos kapcsolattartás,

• a lehetséges szociális ellátások számbavétele,

• minden esetben a gyermekek érdekeinek képviselete, figyelemmel arra az

alapelvre, hogy a gyermekek érdekét semmilyen más érdek nem előzheti meg,

A hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatosan:

A hátrányos helyzetű tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével

történik.

Hátrányos helyzetű gyermek és fiatal az, akinek a családi körülményei, a

szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való

jogosultságát a jegyző megállapította.

Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a

törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi

igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata

szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a

tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán

folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a

gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.

A hátrányos helyzet kialakulásához vezető tényezők:

62

• alacsony jövedelmi, fogyasztási szint, rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony

iskolázottsági, műveltségi szintje. Következménye lehet a tanuló

esélyegyenlőtlensége,

• segítséget adni számukra rövidebb, hosszabb ideig tartó támogatással, anyagi

segélyezésükkel, illetve lehetőség szerinti társadalmi integrációjukkal lehet.

Veszélyeztetettek azok a gyermekek és fiatalok:

• akiknek testi, lelki, értelmi erkölcsi fejlődését a szülő vagy a gondozó nem

biztosítja.

A kialakulásához vezető tényezők:

• a gyermek családjára, szűkebb társadalmi környezetére jellemző elhanyagoló

nevelés, gondozás, valamint a családban a devianciák (alkohol, drog, brutalitás,

bűncselekmény) halmozott előfordulása.

Következménye lehet

• a gyermeknél is megjelenő deviáns magatartási formák kialakulása, negatív

társadalmi csoportokhoz való csatlakozás, alkoholizálás, kábítószer-élvezet.

A hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatos feladatok:

• a hátrányos helyzetű tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével,

• nyilvántartásba vétel,

• a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, intézkedések az érintett

hátrányos helyzetű tanulók esetén,

• tanácsadás a tanulóknak, szülőknek és a pedagógusoknak,

• megfelelő szociális ellátási lehetőségek /kedvezményes, illetve ingyenes étkezés,

ingyenes tankönyv ruha-, illetve élelmiszersegély számbavétele/.

A veszélyeztetett tanulókkal kapcsolatos feladatok:

63

• a veszélyeztetett tanulók felmérése az osztályfőnökök segítségével,

• nyilvántartásba vétel,

• a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, elemzése ez

alapján javaslattétel a további teendőkre,

• egyeztetés a Nevelési Tanácsadóval,

• drog-, és bűnmegelőzési programok szervezése,

• tanácsadás tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak,

• részvétel esetleges fegyelmi eljárásokon,

• lehetséges szociális ellátások számbavétele.

Együttműködés a Nevelési Tanácsadóval:

• Az iskola a tanulók veszélyeztetettségének megelőzése és megszűntetése

érdekében együttműködik a Nevelési Tanácsadóval, észlelő-, és

jelzőrendszerként funkcionál.

Feladatai:

• figyelemmel kíséri a tanulók életkörülményeit és szociális helyzetét,

veszélyeztetettség esetén jelez a szolgálatnál;

• tájékoztatja a tanulókat a Nevelési Tanácsadó működési helyéről, az igénybe

vehető szolgáltatásokról;

• megszervezi a tanulók részvételét a szolgálat által szervezett egészségügyi,

mentálhigiénés és káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadásokon;

• a szolgálat kezdeményezésére szabadidős programokat szervez, melyek a

családban jelentkező nevelési problémák, és hiányosságok káros hatásainak

enyhítését célozza;

• megbízottja részt vesz a Nevelési Tanácsadó esetmegbeszélésein.

2.6.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

64

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatosan leírtak tartalmazzák az új

ellátórendszerrel kapcsolatos feladatokat, a kapcsolattartás formáit és módjait.

Iskolánkban a tanulóink szociális hátránya a következő okokra vezethető vissza:

• a gyermekét egyedül neveli a szülő,

• a határon túlról települt át a család,

• ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkezik a tanuló,

• tartósan beteg a gyermek,

• 3 vagy több gyermek van a családban.

A rászorultság felismerése és fokozott figyelemmel kísérése az osztályfőnök

és ifjúságvédelmi felelős feladata, súlyosabb esetekben az utóbbi javasolja a tanuló

támogatását valamilyen formában.

A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségét elősegítő

programok eszközei, lehetőségei:

• Az osztályfőnökök, szaktanárok figyelemmel kísérik a tehetségeknek vagy a

rászorulóknak kiírt pályázati lehetőségeket (Megyei Közoktatási közalapítvány,

Útravaló pályázat).

• Pályázati lehetőségek kihasználása pénzeszközök szerzésére.

• A tankönyvsegély differenciált elosztása.

• A tankönyvkölcsönzés biztosítása a könyvtárból egész évre.

• Az iskola alapítványából esetenkénti támogatás kérelemre.

2.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

Az iskola tanulói a diákönkormányzaton (DÖK) keresztül vesznek részt az

intézmény döntési folyamatában.

A DÖK döntési joggal rendelkezik:

• saját működésével kapcsolatban,

• a DÖK működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználása tekintetében,

65

• határkörei gyakorlásával kapcsolatban,

• egy tanítás nélküli munkanap programjának megállapításában,

• a diákújság, a diákrádió szerkesztőbizottságának megbízásában,

• a DÖK szervezeti és működési szabályzatának elfogadásában,

• a diákközgyűlés formájának meghatározásában (közvetlen részvételű vagy

küldöttközgyűlés legyen-e).

Az első négy kérdésben a DÖK a döntése előtt köteles kikérni az oktató-

nevelő intézmény nevelőtestületének véleményét.

A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

• az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása

előtt,

• a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,

• az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

• a házirend elfogadása előtt,

• a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekben.

• a tanulók helyzetéről készült beszámolók elkészítésekor, elfogadásakor,

• tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, megszervezésekor,

• az iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor,

• a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásakor,

• a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének meghatározásakor,

• a tanulókat érintő programokat illetően az iskolai munkaterv elkészítésénél

A DÖK egyetértési joggal rendelkezik:

• az ünnepélyek, megemlékezések rendjével, a hagyományok ápolásával

kapcsolatban,

• a diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti

kapcsolattartás formájának és rendjének meghatározásában,

• a DÖK működéséhez szükséges feltételek biztosítása kérdésében,

• a mindennapi testedzés formáival kapcsolatban,

• az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közti kapcsolattartás formájának

és rendjének meghatározásában,

66

• a tanulók szervezett véleménynyilvánítása és a tanulók rendszeres

tájékoztatásának rendjével és formáival kapcsolatban,

• a tanulók jutalmazásának elveivel és formáival, illetve a fegyelmező intézkedések

formáival és alkalmazásának elveivel kapcsolatban,

• a DÖK részére biztosított helyiségek kijelölésének, használati joga

megvonásának meghatározásában,

• ha az oktató-nevelő intézmény szervezeti és működési szabályzata tanulói

jogviszonnyal kapcsolatos kérdést rendez.

A DÖK javaslattevő joggal rendelkezik:

• a diákokat érintő kérdésekre vonatkozóan az iskola működésével kapcsolatban,

• a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

2.8. Iskolahasználók a közéletben - kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az

iskola partnereivel

2.8.1. Szülők, pedagógusok együttműködésének formái – nyitott iskola

A gyerekek nevelésére figyelmet fordító szülők nagy érdeklődést mutatnak az

iskola szolgáltatásai és rendezvényei iránt. Különösen felerősödött ez a jelenség a

nyolcosztályos képzés bevezetése óta.

A kapcsolat sokrétű és változatos az intézmény és a szülői ház között.

Legáltalánosabb fóruma a találkozásnak a szülői értekezlet, melyből évente kettőt

szervezünk (szükség esetén többet).

Az osztályban tartott szülői értekezletek a szűkebb körű iskola-szülő

találkozás színterei, ahol előtérbe az egyes csoportokat érintő kérdések kerülnek.

Formái:

• tájékoztató, információs jellegű,

• vita jellegű.

67

A szülőkkel való kapcsolattartás szervezett formái a Deák Ferenc

Gimnáziumban az iskolaszék és a szülői munkaközösség (SZMK).

Az iskolaszék: az a szervezet, amely lehetővé teszi, hogy az iskolák

működésében érintett közösségek képviselői érdekeiket szervezett keretek között

egyeztethessék, közös érdekeiket képviselhessék és érvényesíthessék.

Különösen fontos az ilyen fórum létrejötte és hatékony működése egy olyan

intézményben, mint a Deák Ferenc Gimnázium, hiszen kölcsönös érdek, hogy

egymás elvárásait az érintettek minél jobban figyelembe vegyék.

Azonos számú képviselőt küldhetnek az iskolaszékbe

• az iskolába járó tanulók szülei

• az iskola tanulói

• a nevelőtestület.

Az iskolaszék alapvető feladata az iskolai munka segítése és az iskola

működtetésében résztvevők (diákok, szülők, tanárok, iskolafenntartó stb.)

együttműködésének előmozdítása. Minden iskolaszéki jogosítvány, minden

jogszabályi előírás ennek az általános célnak a megvalósítását mozdítja elő.

Az iskolaszéknek döntési joga van

• saját szervezeti és működési szabályzatának elfogadásában;

• tisztségviselőinek megválasztásában;

• azon ügyekben, amelyeket a nevelőtestület ruház rá.

Véleményezési és javaslattételi jog:

• az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásával

kapcsolatosan a szülőket és tanulókat érintő kérdésekben;

• a Házirend elfogadásakor;

• az iskola működési rendjével kapcsolatban.

• Véleményezési és javaslattételi jog:

68

• az iskolaszék véleményt nyilváníthat az iskola működésével kapcsolatos minden

kérdésben;

• az iskolaszék javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos minden

kérdésben;

• a fenntartó döntéseivel kapcsolatban a következő esetekben:

• az iskola megszűntetése, átszervezése, feladatának és

nevének megállapítása;

• az iskola éves költségvetésének meghatározása és

módosítása;

• az iskola vezetőjének megbízása és leváltása alkalmával.

.

Az iskola és iskolaszék kapcsolattartására vonatkozó rendelkezéseket az

iskolai SZMSZ „A vezetők és az iskolaszék, valamint a szülői munkaközösség közötti

kapcsolattartás formái” c. fejezete tartalmazza.

A szülői munkaközösséget az iskolába járó tanulók szüleinek több mint 50

%-a hozta létre a szülők törvényben is megfogalmazott jogainak gyakorlása

érdekében.

A szülői munkaközösség (SZMK) a szülőket megillető jogok kollektív

érvényesítésére alkalmas.

Iskolánkban a szülői szervezetek két szinten tevékenykednek, osztály- és

iskolai szinten.

Az osztályok szülői munkaközösségének tevékenysége - a szülői jogok

érvényesítése mellett - elsősorban segítő jellegű:

• kirándulások, programok szervezése;

• aktuális gazdasági feladatok végrehajtása;

• az adott osztályban felmerülő egyedi problémák kezelése.

Az iskolai SZMK elsősorban a szülői jogok érvényesülését biztosítja. A szülő

joga különösen, hogy

69

• megismerje az iskola nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét,

tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról;

• gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen

részletes és érdemi tájékoztatást, a neveléshez tanácsokat, segítséget kapjon;

• az intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a

foglalkozásokon;

• részt vegyen az iskolaszék megválasztásában mint választó és mint

megválasztható személy;

• kezdeményezze a szülői munkaközösség létrehozását, és közreműködjön annak

tevékenységében.

• Az SZMK-val való kapcsolattartás formáit az iskola Szervezeti és működési

szabályzata tartalmazza.

2.8.2. Kapcsolat a tanulókkal

Az iskola környezeti hátrányait a jó tanulási feltételek megteremtésével

ellensúlyozza a nevelőtestület. Igényességgel és a gyerek tiszteletével szervezi a

nevelő-oktató munkát.

A közvetlen demokrácia alapját a szólás joga képezi. A gyerekek az iskolai

élet minden kérdésében javaslatot tehetnek, megfogalmazhatják kérdéseiket,

elmondhatják kritikai megjegyzéseiket. Vélekedésüket az iskola tiszteletben tartja,

toleránsan fogadja, és azokra érdemi válaszokat ad.

Az iskolában a diákok - élve az őket megillető jogokkal - szervezett képviseleti

formát hoztak létre, neve:

Deák Ferenc Gimnázium Diákönkormányzata.

A Diákönkormányzat speciális szerveződésű csoport, érdekképviseleti szerv

választott tagokkal; a diákok jogérvényesítéséhez és a kötelességek teljesítéséhez

szükséges feltételek megteremtésének egyik eszköze.

70

A Diákönkormányzat (DÖK) működésének kereteit a nemzeti köznevelési

törvény és a 20/2012-es EMMI rendelet jelöli meg.

2.8.3. Kapcsolat a nevelésben együttműködő intézményekkel

A mindennapi oktató-nevelő munka során hosszabb-rövidebb időre

munkakapcsolatba kerülünk környezetünk más intézményeivel is. Fontos a velük

kialakult partneri viszony további fenntartása. Ennek megfelelően:

• Partneri, mellérendeltségi viszonyon alapuló kapcsolatot tartunk a város

középfokú intézményeivel, általános iskoláival, a városkörzet ált. iskoláival.

• Szakmai-munkaközösségi együttműködést folytatunk a nagyszekeresi Petőfi

Sándor Általános Iskolával.

• Szükség esetén igénybe vesszük a Megyei Pedagógiai Intézet szakmai

szolgáltató, ill. szakmai felügyeleti tevékenységét. Figyelemmel kísérjük az általa

szervezett tanulmányi versenyeket, szakmai programokat.

• Az iskolai pályaválasztási felelős és az iskolavezetés segítségével aktív

kapcsolatot építünk ki a felsőoktatási intézményekkel, hogy aktuális

információkkal rendelkezzünk, s megfelelően tájékoztathassuk tanulóinkat.

• Az érdeklődő felekezetekkel együttműködve biztosítjuk az iskolai hitoktatás

szervezeti és működési feltételeit.

• Együttműködésre törekszünk pályázatok útján az olyan szervezetekkel,

alapítványokkal, melyek támogatásával eredményesebbé tehetjük nevelő-oktató

munkánkat.

• Fenntartjuk jó kapcsolatainkat a város kulturális intézményeivel.

• Ápoljuk kapcsolatainkat a nyíregyházi és debreceni színházzal, az évenkénti

színházlátogatást a jövőben is megszervezzük.

• Folyamatos visszajelzéseinkkel segítjük a tankönyvszerzők, terjesztők munkáját.

A Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó referenciaiskolájaként a mellékelt

Együttműködési megállapodás alapján közreműködünk az új tankönyvek, oktatási

segédanyagok kipróbálásában. Közösen értelmezzük az új közoktatási

koncepciókat, felkészülünk a bevezetés utáni megoldásokra.

71

• A „Nyolcosztályos Gimnáziumok Regionális Közössége” keretében

együttműködünk az ország keleti régiójának nyolcosztályos gimnáziumaival.

• Az ÁNTSZ-szel, a helyi kórházzal, az iskolai védőnővel együttműködve -

osztályfőnöki órák keretében - felhívjuk tanulóink figyelmét a káros szenvedélyek

veszélyeire.

• Aktív kapcsolatot tartunk a Fehérgyarmati Rendőrkapitánysággal a tanulóinkat

fenyegető veszélyek elhárítása, megelőzése érdekében. Ennek érdekében

előadásokat szervezünk az osztályfőnöki órák keretében.

• Tűzvédelem és tűzmegelőzés érdekében együttműködünk a Szabolcs-Szatmár-

Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Fehérgyarmati Kirendeltségével.

• Az osztályfőnöki órák keretében - egészségügyi felvilágosító munkánkat erősítve

- kapcsolatot tartunk a Vöröskereszt helyi szervezetével.

• A középiskolai kollégiummal napi kapcsolatban vagyunk, hiszen távoli

településről is vannak diákjaink, akiknek a kollégium férőhelyet biztosít.

• A Városi Szociális Központ a közösségi szolgálat fogadószervezete.

• A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Nyírség-Szatmár-Bereg

Természetvédelmi Tájegységgel (madármegfigyelés, előadás, témaórák tartása).

• A GLOBE-programban résztvevő iskolákkal (32) , a program központjával,

szakértőivel.

• Bekapcsolódtunk a Kutató Diákok Mozgalomba.

A kapcsolattartás formáit és részleteit az iskola Szervezeti és működési szabályzata

rögzíti.

2.8.4.A nevelőtestület

A Deák Ferenc Gimnázium nevelőtestülete az intézmény pedagógusainak

közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó

és határozathozó szerve.

A nevelőtestületet megillető jogokat a 2011. évi 190. törvény 70. §-a

tartalmazza, valamint az iskolai SZMSZ adoptálja a helyi viszonyokra.

72

Az iskola pedagógiai gyakorlata a nevelőtestület aktivitására épít, a kötelező

tanórán túli feladatok jó része öntevékeny vállalás útján teljesül.

A testületen belül a szakmai kérdések a lehetséges alternatívák

számbavételével, közmegegyezés révén dőlnek el.

Az iskola fontos feladatának tekinti az emberi tényezők kedvező alakítását.

Csak a nyugodt légkörben dolgozó, helyzetével megelégedett pedagógus képes

maradéktalanul a minőségi munkavégzésre koncentrálni.

A nevelőtestület, a szűkebb és bővebb iskolavezetés kapcsolattartása az

SZMSZ-ben meghatározott módon történik .

A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai

munkaközösségekre, illetve a pedagógusokból álló speciális tevékenységet végző

csoportokra, akik a nevelőtestületet tájékoztatni kötelesek azokról az ügyekről,

melyben a nevelőtestület nevében eljárnak. A jogok átruházásáról az SZMSZ „ A

nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása” című fejezet intézkedik.

Iskolánk pedagógusai a szakmai, módszertani kérdésekben való segítségadás

céljából, az intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezésére, szervezésére,

ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoztak létre. Iskolánkban négy

munkaközösség működik:

• osztályfőnöki

• természettudományos

• társadalomtudományi

• idegen nyelvi

A munkaközösség-vezetők felelős irányítói szaktárgyaiknak és fejlesztési

elképzeléseinek.

• Biztosítják a szaktanárok közötti koordinációt és információáramlást.

• Tervszerűen szervezik a pedagógusok helyi és központi továbbképzését.

73

• Elősegítik az egységes követelménytámasztást, fejlesztik a pedagógusok

munkakultúráját.

• Támogatják a belső innovációs kezdeményezéseket, az öntevékenység

kibontakozását.

• Segítik a nevelők emberi kapcsolatainak kedvező irányú alakulását.

• Szervezik a szaktárgyaikhoz tartozó versenyeket, az azokon való részvételt,

figyelemmel kísérik az elért eredményeket.

• A kibővített iskolavezetés tagjaiként részt vesznek a döntés-előkészítő,

döntéshozó munkában.

Az elmúlt időszakban az iskola nevelőtestületének belső struktúrája és

munkamegosztása a felvállalt funkciókhoz igazodott. Kialakult az iskolai

tevékenységekben nyújtott teljesítmények egyenértékűségének az elismerése.

A színvonalas nevelő-oktató munka legfőbb tartalékának az emberi

tényezőket tartjuk. Fontosnak ítéljük az iskola céljaival, érdekeivel egybeeső tanári

önmegvalósítási szándékok ösztönzését, s törekszünk elkerülni az erőn felüli

teljesítménykényszert és a tartós stressz-hatásokat. Munkaszervezetünket a

gyakorlati szükségszerűségnek, s a pedagógusok érdeklődésének és képességeinek

figyelembevételével alakítjuk. A kedvező iskolai klíma alapjának az egyén

sikerességét, a munkahelyi azonosságtudatot, és a dolgozók - a közös siker

érdekében végzett - együttműködését tartjuk.

Az iskola elvárásai a pedagógusaival szemben:

• biztos szakmai tudás

• sikerorientáltság

• a végzett munkával megszerzett tekintély

• példamutatás és empátia

• kapcsolat az iskolai közösségekkel és más nevelési tényezőkkel

• együttműködési készség és összehangolt munkavégzés.

A fenntartói-testületi végzi az iskola a szakmai, gazdálkodási feladatait. A

fenntartó által meghatározott elvárásoknak megfelelően a nevelőtestület saját

hatáskörében dönt a szakmai programokról.

74

2.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

2.9.1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja

A vizsgaszabályzat célja

Vizsgaszabályzatunk célja a 20/2012. évi EMMI rendelet 64. § (2)

bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái

lebonyolítási rendjének szabályozása.

A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint

• tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati)

• és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza

meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza.

A tanulmányok alatti vizsgák célja:

• azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi

osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az

intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni,

• a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt szeretné a

tantárgyi követelményeket teljesíteni.

A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

A vizsgaszabályzat hatálya

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti

vizsgákra, azaz:

• osztályozó vizsgákra,

• különbözeti vizsgákra,

• javítóvizsgákra,

• a nyolcosztályos képzési forma köztes vizsgáira

vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

75

• aki osztályozó vizsgára jelentkezik,

• akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,

• akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít

• a köztesvizsga a nyolcosztályos képzési forma 8. évfolyamos tanulóira.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira

• akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény

igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság

megbízott tagjaira.

Tanulmányok alatti vizsgák

Osztályozó vizsgát tesz az a tanuló,

• akinek éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket (250 óra) meghaladja és

nem osztályozható, ha a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.

(A tanuló csak eredményes osztályozó vizsga letételével folytathatja tanulmányait

magasabb évfolyamon),

• akinek hiányzása egy adott tárgyból a tantárgy óraszámának 30%-át meghaladta

és érdemjegyei nem teszik lehetővé az osztályozást az adott tárgyból (a 2011. évi

190. nemzeti köznevelési törvény 5. § (1) bekezdése valamint a 20/2012. évi

EMMI rendelet 51.§ (7) bekezdése alapján),

• aki tanulmányait magántanulóként végzi,

(Kérelemre létesített magántanulói jogviszony legfeljebb egy tanévre szól. A

magántanuló a tantervi követelmények teljesítéséről osztályozó vizsgán tesz

tanúbizonyságot.)

• a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt szeretné a

tantárgyi követelményeket teljesíteni,

Különbözeti vizsgát tesz az a tanuló,

• aki vendégtanuló,

76

• aki átvétellel tanulói jogviszonyt létesít és eltérő tanterv szerinti tanulmányokat

folytatott.

Javítóvizsgát tesz az a tanuló,

• aki tanév végén elégtelen osztályzatot kapott,

• akinek évvégén az elégtelen osztályzatok száma meghaladta a kettőt és

engedélyt kapott,

• aki osztályozó vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, ill. az

előírt időpontig nem tette le,

• aki az osztályozó vizsga követelményeinek nem felelt meg.

Köztes vizsgát tesz az a tanuló, aki a nyolcosztályos képzési forma 8. osztályos

diákja.

A vizsga részei, formái:

• szóbeli -,

• írásbeli -,

• és gyakorlati vizsga.

Vizsgatárgy Írásbeli Szóbeli GyakorlatiMagyar nyelv X XMagyar irodalom X XMatematika XTörténelem X XIdegen nyelv X XInformatika X XBiológia X XFizika X XFöldünk és környezetünk X XKémia X XÉnek-zene* X X

Testnevelés és sport* X

Vizuális kultúra* X XMozgóképkultúra és médiaismeret XBelügyi rendészeti ismeretek X XÖnvédelem* XDráma és tánc X X X

77

* a magántanulók az ének-zene, vizuális kultúra, atestnevelés és az

önvédelem tárgyból mentesítést kapnak

Vizsgaidőszakok:

• javítóvizsga: augusztus 15. – augusztus 31. között,

• osztályozó vizsga: a tanév munkatervében meghatározott két időszakban,

• köztes vizsga: minden tanév május-júniusi időszakában a munkatervben

meghatározott időpontokban,

• különbözeti vizsga: vendégtanuló esetén áprilisban, átvétel esetén: igazgatói

határozattal megállapított időpontban.

Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban

tegyen vizsgát.

Jelentkezés a vizsgákra:

Osztályozóvizsgára a tanuló a tanév helyi rendjében meghatározott időpontig,

az iskola titkárságán leadott az intézmény által készített formanyomtatvánnyal

jelentkezhet (a gondviselő aláírásával kiskorú tanuló esetén).

A diák tájékoztatást kap a vizsga időpontjáról, helyéről, a vizsgarészekről,

továbbá a vizsgával kapcsolatos jogorvoslati lehetőségről (felülbírálati kérelem,

törvényességi kérelem, független vizsgabizottság előtti vizsga).

Jelentkezés független vizsgabizottság előtti vizsgára

• osztályzat megállapítás céljából,

• a tanuló – kiskorú tanuló szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő

utolsó napját megelőző harmincadik napig ill., ha engedélyt kapott osztályozó

vizsgára, akkor az engedély megadását követő 5 napon belül jelentkezhet az

iskola igazgatójánál (20/2012. évi EMMI rendelet 73. § (2) bekezdés).

• javítóvizsga céljából

• a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül (20/2012. évi EMMI rendelet 73. §

(3) bekezdés) kell a kérelmet benyújtani az iskola igazgatójához.

78

A tanulmányok alatti vizsgák rendje

A vizsgák témaköreit írásban kapja meg a diák a vizsgára jelentkezést

követően a vizsgát szervező igazgatóhelyettestől. (A szaktanár a témakijelölést 3

pld-ban készíti el a diák, a munkaközösség-vezető, és az igazgatóhelyettes részére.)

A vizsgák tantárgyankénti témaköreit jelen pedagógiai program melléklete

tartalmazza.

A szóbeli vizsgák rendje

A szóbeli vizsgák 3 tagú vizsgabizottság előtt történnek. A szóbeli vizsgán a

tanulók 3-4 fős csoportokban folytatólagosan, szünet közbeiktatása nélkül

vizsgáznak. A tanuló a kérdező tanár által kiadott kérdések megválaszolására

gondolkodási időt kap. Ezt követően válaszát 10-15 percben önállóan fejti ki.

A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése az adott vizsganapon történik.

Az írásbeli vizsgák rendje:

A vizsgateremben egy időben padonként 1 tanuló vizsgázhat. Az ülésrendet a

felügyelő tanár jegyzőkönyvben rögzíti. A tanulók csak az iskola bélyegzőjével

ellátott papíron dolgozhatnak. A rajzokat ceruzával, minden egyéb munkát tollal kell

elkészíteni. Az íróeszközről a tanulók maguk gondoskodnak.

Az írásbeli feladatok megoldásához rendelkezésre álló idő javítóvizsgán

vizsgatárgyanként 60 perc, magyar nyelv és irodalomból 90 perc, osztályozóvizsgán

a pedagógiai program függelékében szereplő vizsgakövetelményeknél tantárgyak

szerint külön-külön feltüntetett formában. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsga

szervezhető

A csak írásbeli vizsgából álló tárgy esetén az elégtelen írásbeli

vizsgaeredmény szóbeli vizsgán javítható.

A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai

79

A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és

időpontokban zajlanak.

A vizsgázók kötelesek az előre kifüggesztett vizsgabeosztás szerint pontosan

megjelenni, az alkalomhoz illő öltözékben. Javító vizsga esetén a középiskolai

bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni.

A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehetnek igénybe, egymással

nem beszélgethetnek és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg.

Rendbontás esetén a vizsgabizottság elnöke – jegyzőkönyv felvétele mellett –

az érintett tanuló részére a vizsgát felfüggesztheti.

A vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása

A vizsgáztató tanárokat és a vizsgabizottság tagjait az igazgató bízza meg

feladatuk ellátásával, melyről a vizsgát megelőzően legalább 1 héttel az

igazgatóhelyettes értesíti (a tanári hirdetőtábláján elhelyezett beosztás formájában)

az érintetteket.

A vizsgákon a tanuló osztályfőnöke tanácskozási joggal vehet részt.

A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az

iskola irattárában 5 évig meg kell őrizni!

A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja,

valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. A szülő kérésre a fenti

dokumentumba betekinthet.

Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével

értékeli és aláírásával látja el.

A dolgozatok egy év múlva selejtezhetők.

80

Az értékelés rendje

A vizsgák értékelése a mindenkori érettségi vizsga értékelési skálájának

megfelelően osztályzattal történik. A végső osztályzat az adott vizsgatárgy

vizsgarész-eredményeinek átlagából kerül kialakításra.

2.10. A felvétel és az átvétel szabályai

2.10.1. A felvételi eljárás különös szabályai

A Deák Ferenc Gimnázium Felvételi vizsgát nem tart, a tanulók az általános

iskolai tanulmányi eredmények alapján kerülhetnek be az intézménybe. A felvételnél

7. év végi, a 8-os félévi irodalom, nyelvtan, történelem, matematika, és idegen nyelv

osztályzatokat vesszük figyelembe. Minden jegy az értékének megfelelő pontszámot

eredményez, amelynek következtében maximálisan 50 pont gyűjthető.

A tanulmányi eredmények összesítése után az intézmény előzetes felvételi

jegyzéket készít, melyre a tanulók pontszámaik alapján kerülnek fel.

Nem vehető fel az a jelentkező, akit az általa megadott intézményi jelentkezési

sorrendben megelőző középfokú intézmény felvesz.

A felvételről, vagy az elutasításról a Deák Ferenc Gimnázium értesíti a

jelentkezőket.

Jogorvoslat

A felvételt megtagadó első fokon hozott döntés ellen a felvételi eljárásra

vonatkozó jogszabályok, illetve az intézményi szabályzat megsértésére történő

hivatkozással lehet felülbírálati kérelmet benyújtani a döntés közlésétől számított 15

napon belül az intézmény fenntartójához a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Fehérgyarmati Tankerületéhez.

81

2.10.2. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

A nemzeti köznevelési törvény 48. § (6) bekezdés n) pontja alapján a

tanulónak joga van ahhoz, hogy kérje átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe.

Az átvétel kérvény útján történő jelentkezés alapján történik. Az átvételről az

iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre.

Amennyiben a tanuló az előző iskolájában nem tanulta a DFG helyi

tantervében szereplő valamelyik tantárgyat, a tantárgyi követelményeket különbözeti

vizsga keretében köteles teljesíteni. A különbözeti vizsgára igazgatói határozat útján

kell a diákot kötelezni. Az igazgatói határozat tartalmazza a különbözeti vizsga

letételének határidejét.

2.11. Elsősegély-nyújtási alapismeretek

Az elsősegélynyújtás célja:

• az élet megmentése,

• a további egészségkárosodás megakadályozása,

• a gyógyulás elősegítése.

Az elsősegélynyújtás célja a segítség adása addig, amíg a szakszerű segítség

meg nem érkezik. A laikus elsősegély nyújtónak nem gyógyítania kell, hanem

csökkentenie kell a baleset, vagy rosszullét következményeit, lehetőleg megelőzni a

további állapotromlást.

Az elsősegélynyújtás folyamata:

• a helyszín biztosítása,

• a sérült vizsgálata,

• segélykérés (a mentők értesítése, hangos kiabálás),

• a beteg ellátásának megkezdése.

82

Ha tanuló talál rá a sérültre, akkor a segélykérés körébe a felnőttől való

segélykérés is beletartozik.

Intézményünk elsősegélynyújtó pont. Az iskola portáján újraélesztő készülék

van elhelyezve. A készülék használatát, az újraélesztést az intézmény nevelői

tanfolyamon sajátították el.

83

3. Az intézmény helyi tanterve

3.1. A választott kerettanterv megnevezése

A helyi tanterv az iskola oktató, fejlesztő tevékenységének átfogó /globális/

terve, tehát az intézmény tantárgyi és óraterve. Magában foglalja az iskola

pedagógiai programjából, céljából, értékrendjéből kiindulva a tanítandó tantárgyakat

és az éves óraszámokat, valamint tartalmát.

A pedagógiai programhoz szorosan kapcsolódnak a helyi tantervek,

amelyeket a pedagógiai programban kidolgozott tantárgyi rendszer, illetve óratervek

alapján kellett elkészíteni. Ebben a munkában részt vett a tantestület valamennyi

tagja.

Az intézmény a helyi tantervét a 51/2012-es a kerettantervek kiadásának és

jóváhagyásának rendjéről szóló EMMI rendelet alapján alakítottuk ki.

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az

alábbi táblázatok tartalmazzák:

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 9–12. évfolyamon

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4I. idegen nyelv 3 3 3 3II. idegen nyelv 3 3 3 3Matematika 3 3 3 3Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2 2 3 3

Etika 1 Biológia – egészségtan 2 2 2Fizika 2 2 2 Kémia 2 2 Földrajz 2 2 Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra 1 1

84

Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret*

1

Művészetek** 2 2Informatika 1 1 Életvitel és gyakorlat 1Testnevelés és sport 5 5 5 5Osztályfőnöki 1 1 1 1Szabadon tervezhető órakeret 4 4 6 8Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 5–12. évfolyamon

Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.Magyar nyelv és irodalom

4 4 3 4 4 4 4 4

I. idegen nyelvek 3 3 3 3 3 3 3 3II. idegen nyelv 3 3 3 3Matematika 4 3 3 3 3 3 3 3Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2 2 2 2 3 3

Erkölcstan 1 1 1 1 Etika 1 Társadalomi, állampolgári és gazdasági ismeretek /Latin örökségünk*

2 2

Természetismeret 2 2 Biológia-egészségtan 2 1 2 2 2Fizika 2 1 2 2 2 Kémia 1 2 2 2 Földrajz 1 2 2 2 Ének-zene 1 1 1 1 1 1 Vizuális kultúra 1 1 1 1 1 1 Dráma és tánc/Hon- és népismeret*

1

Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret*

1

Művészetek** 2 2Informatika 1 1 1 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat

1 1 1 1

85

Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1Szabadon tervezhető órakeret

2 3 3 3 4 4 6 8

Rendelkezésre álló órakeret

28 28 31 31 35 36 35 35

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:

Nyelvi előkészítővel induló képzés:

A tantárgy megnevezéseA felhasznált kerettantervi adaptáció és változatai(A vagy B)

Biológia B variánsÉnek-zene A variánsEtika etika kerettanterv (nincsenek változatai)Fizika B variánsFöldrajz földrajz kerettanterv (nincsenek változatai)Idegen nyelv (angol, német) 9/ny 0-ban A2 szintre kezdőről indulKémia B variánsKözgazdasági és pénzügyi alapismeretek

Közgazdasági és pénzügyi alapismeretek tanterv11-12. évfolyam

Magyar nyelv és irodalommagyar nyelv és irodalom kerettanterv (nincsenek változatai)

Matematika 9/ny.+matematika 9-12. évf. gimnáziumMozgóképkultúra és médiaismeret

művészetek-mozgóképkultúra és médiaismeret 11-12. kerettanterv

Osztályfőnökinincs központilag kidolgozott kerettanterv, ezért a régi helyi tantervet alkalmazzuk

Technika, életvitel és gyakorlattechnika, életvitel és gyakorlat (nincsenek változatai)

Testnevelés testnevelés kerettanterv (nincsenek változatai)Történelem történelem kerettanterv (nincsenek változatai)

Vizuális kultúravizuális kultúra 9-10., művészetek-vizuális kultúra 11-12. kerettanterv

86

Belügyi rendészeti képzés:

Tantárgy a helyi tantervbenA felhasznált kerettantervi adaptáció és variánsai (A vagy B)

1 idegen nyelv (angol, német) idegen nyelv 9-12. (nincsenek változatai)2 idegen nyelv (angol, német) idegen nyelv 9-12. (nincsenek változatai)

Belügyi rendészeti ismeretek nincs központilag kidolgozott kerettanterv, ezért a régi helyi tantervet alkalmazzuk

Biológia B variánsÉnek-zene A variánsEtika etika kerettanterv (nincsenek változatai)Fizika B variánsFöldrajz földrajz kerettanterv(nincsenek változatai)Kémia B variánsKözgazdasági és pénzügyi alapismeretek

Közgazdasági és pénzügyi alapismeretek tanterv11-12. évfolyam

Magyar nyelv és irodalommagyar nyelv és irodalom 9-12. kerettanterv (nincsenek változatai)

Matematika matematika kerettanterv 9-12. évf.Mozgóképkultúra és médiaismeret

művészetek-mozgóképkultúra és médiaismeret 11-12. kerettanterv

Osztályfőnökinincs központilag kidolgozott kerettanterv, ezért a régi helyi tantervet alkalmazzuk

Önvédelem nincs központilag kidolgozott kerettanterv, ezért a régi helyi tantervet alkalmazzuk

Speciális társadalomismeret nincs központilag kidolgozott kerettanterv, ezért a régi helyi tantervet alkalmazzuk

Technika, életvitel és gyakorlattechnika, életvitel és gyakorlat (nincsenek változatai)

Testnevelés testnevelés kerettanterv (nincsenek változatai)Történelem történelem kerettanterv (nincsenek változatai)

Vizuális kultúravizuális kultúra 9-10., művészetek-vizuális kultúra 11-12. kerettanterv

87

Természettudományos képzés:

Tantárgy a helyi tantervbenA felhasznált kerettantervi adaptáció és variánsai (A vagy B)

1 idegen nyelv (angol, német) idegen nyelv 9-12. (nincsenek változatai)2 idegen nyelv (angol, német) idegen nyelv 9-12. (nincsenek változatai)Biológia B variáns + emeltÉnek-zene A variánsEtika etika kerettanterv (nincsenek változatai)Fizika B variánsFöldrajz földrajz kerettanterv(nincsenek változatai)Kémia B variánsKözgazdasági és pénzügyi alapismeretek

Közgazdasági és pénzügyi alapismeretek tanterv11-12. évfolyam

Magyar nyelv és irodalommagyar nyelv és irodalom 9-12. kerettanterv (nincsenek változatai)

Mozgóképkultúra és médiaismeret

művészetek-mozgóképkultúra és médiaismeret 11-12. kerettanterv

Matematika matematika kerettanterv 9-12. évf.

Osztályfőnökinincs központilag kidolgozott kerettanterv, ezért a régi helyi tantervet alkalmazzuk

Testnevelés testnevelés kerettanterv (nincsenek változatai)

Technika, életvitel és gyakorlattechnika, életvitel és gyakorlat (nincsenek változatai)

Történelem történelem kerettanterv (nincsenek változatai)

Vizuális kultúravizuális kultúra 9-10., művészetek-vizuális kultúra 11-12. kerettanterv

88

Nyolcosztályos képzés:

Tantárgy a helyi tantervbenA felhasznált kerettantervi adaptáció és variánsai (A vagy B)

1. idegen nyelv (angol, német) idegen nyelv 5-12. 1. idegen nyelv (angol, német) idegen nyelv 5-12. 2. idegen nyelv (angol, német) idegen nyelv 5-12. Biológia B variáns Ének-zene A variánsErkölcstan erkölcstan kerettanterv (nincsenek változatai)Erkölcstan erkölcstan kerettanterv (nincsenek változatai)Etika etika kerettanterv (nincsenek változatai)Fizika B variánsFöldrajz földrajz kerettanterv(nincsenek változatai)

Hon-és népismerethon- és népismeret kerettanterv (nincsenek változatai)

Kémia B variánsKözgazdasági és pénzügyi alapismeretek

Közgazdasági és pénzügyi alapismeretek tanterv11-12. évfolyam

Magyar nyelv és irodalommagyar nyelv és irodalom 5-12. kerettanterv (nincsenek változatai)

Matematika matematika kerettanterv 9-12. évf.

Mozgóképkultúra és médiaismeret

mozgóképkultúra és médiaismeret 9., művészetek-mozgóképkultúra és médiaismeret 11-12. kerettanterv

Osztályfőnökinincs központilag kidolgozott kerettanterv, ezért a régi helyi tantervet alkalmazzuk

Társadalmi ismeretektársadalmi ismeretek kerettanterv (nincsenek változatai)

Technika A variánsTestnevelés testnevelés kerettanterv (nincsenek változatai)Történelem történelem kerettanterv (nincsenek változatai)

Vizuális kultúravizuális kultúra 5-10., művészetek-vizuális kultúra 11-12. kerettanterv

89

Felnőttoktatás - esti tagozat

A tantárgy megnevezéseA felhasznált kerettantervi adaptáció és változatai(A vagy B)

Anyanyelv, kommunikáció magyar nyelv és irodalom az esti képzéshezMagyar irodalom magyar nyelv és irodalom az esti képzéshezMatematika matematika az esti képzéshezFizika fizika az esti képzéshezKémia kémia az esti képzéshezFöldrajz földrajz az esti képzéshezBiológia biológia az esti képzéshezTörténelem és állampolgári ismeretek

történelem és állampolgári ismeretek az esti képzéshez

Művészeti ismeretek művészetek - dráma és tánc az esti képzéshezIdegen nyelv (angol/német) idegen nyelv az esti képzéshez

Osztályfőnöki óraosztályközösség építő program az esti képzéshez

90

3.2. A választott kerettanterv feletti óraszám

A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére

a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal:

Nyelvi előkészítő évfolyammal induló képzés

Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium –nyelvi előkészítő évfolyammal induló képzés

Tantárgyak 9/NY.9.

évf.10.évf.

11.évf.

12.évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4I. idegen nyelv 15 6 6 3 3II. idegen nyelv 3 3 3 6 6Matematika 1 3 3 3 4

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2 2 3 4

Kommunikáció 1Etika 1 Biológia – egészségtan 2 2 2Fizika 2 2 2 Kémia 2 2 Földrajz 2 2 Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra 1 1 Dráma és tánc 1 Művészetek – vizuális kultúra 1 1Művészetek – mozgóképkultúra és médiaismeret

1 1

Informatika 2 1 1 Életvitel és gyakorlat 1Testnevelés és sport 5 5 5 5 5Tanulásmódszertan 2 Közgazdasági és pénzügyi alapismeretek

1

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1Összes tervezett óra 30 34 35 33 32Szabadon tervezhető órakeret 4 4 6 8Rendelkezésre álló órakeret 30 35 36 35 35

91

Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam,gimnázium – belügyi rendészeti képzés

Tantárgyak9.

évf.10.évf.

11.évf.

12.évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4I. idegen nyelv 3 3 3 3II. idegen nyelv 3 3 3 3Matematika 3 3 3 3

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2 2 3 3

Etika 1 Biológia – egészségtan 2 2 2Fizika 2 2 2 Kémia 2 2 Földrajz 2 2 Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra 1 1 Dráma és tánc 1 Művészetek – vizuális kultúra 1 1Művészetek - mozgóképkultúraés médiaismeret

1 1

Informatika 1 2 Életvitel és gyakorlat 1Testnevelés és sport 5 5 5 5Közgazdasági és pénzügyi alapismeretek

1

Osztályfőnöki 1 1 1 1Önvédelem 1 1 1 1Speciális társadalomismeret 1 1 Belügyi rendészeti ismeretek 3 3Szaknyelv (angol) 1 1Összes tervezett óra 33 35 35 32Szabadon tervezhető órakeret 4 4 6 8Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35

92

Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam,gimnázium – természettudományos képzés

Tantárgyak9.

évf.10.évf.

11.évf.

12.évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4I. idegen nyelv 3 3 3 3II. idegen nyelv 3 3 3 3Matematika 3 3 3 4

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2 2 3 3

Etika 1 Biológia – egészségtan 2 2 3 2Fizika 2 3 2 Kémia 2 2 3 Földrajz 2 2 Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra 1 1 Dráma és tánc 1 Művészetek – vizuális kultúra 1 1Művészetek - mozgóképkultúraés médiaismeret

1 1

Informatika 1 2 Életvitel és gyakorlat 1Testnevelés és sport 5 5 5 5Közgazdasági és pénzügyi alapismeretek

1

Osztályfőnöki 1 1 1 1Összes tervezett óra 33 35 34 28Szabadon tervezhető órakeret 4 4 6 8Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35

93

Óraterv a kerettantervekhez – 5-12. évfolyam, gimnázium – nyolcosztályosképzés

Tantárgyak5.

évf.6.

évf.7.

évf.8.

évf.9.

évf.10.évf.

11.évf.

12.évf.

Magyar nyelv és irodalom 6 6 3 4 4 4 5 5I. idegen nyelvek 3 4 3 3 5 5 3 3II. idegen nyelv 3 3 3 3 5 5Matematika 4 3 3 3 3 3 3 4

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2 2 2 2 3 5

Erkölcstan 1 1 1 1 Etika 1

Társadalomi, állampolgári és gazdasági ismeretek / 2 2 Latin örökségünk*Természetismeret 2 2 Biológia-egészségtan 2 1 2 2 2Fizika 2 1 2 2 2 Kémia 1 2 2 2 Földrajz 1 2 2 2 Ének-zene 1 1 1 1 1 1 Vizuális kultúra 1 1 1 1 1 1

Hon- és népismeret 1

Dráma és tánc 1Művészetek – vizuális kultúra 1 1Művészetek – mozgóképkultúra és médiaismeret

1 1

Informatika 1 1 1 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 1Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5Közgazdasági és pénzügyi alapismeretek

1

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1Összes tervezett óra 28 28 31 31 33 34 33 33Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 3 4 4 6 8Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31 35 36 35 35

94

Óraterv a kerettantervekhez – 9-12. évfolyam, gimnázium– felnőttoktatás esti tagozatos képzés

Évfolyam/tantárgyak 9.évf.

10.évf.

11.évf.

12.évf.

Anyanyelv, kommunikáció 1 1 1 1Magyar irodalom 2 2 2 2Matematika 3 3 3 2Fizika 1 1 1 1Kémia 1 1 1 -Földrajz 1 1 1 -Biológia 1 1 1 -Történelem és állampolgári ismeretek

1 1 1 3

Művészeti ismeretek 1 1 1 -Idegen nyelv 2 2 2 3(Angol/Német)Osztályfőnöki óra 1 1 1 1Összes tervezett óra 15 15 15 15Szabadon tervezhető órakeret - - - 5,5Összesen 15 15 15 15

3.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának

elvei

A tankönyvrendelet 27. § (6) bekezdése szerint az iskola igazgatója a Nemzeti

alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely

tantárgyhoz csak olyan tankönyvet rendelhet, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása

az új kerettantervek alapján történt.

Abban az esetben, ha adott tantárgyhoz nem adtak ki új kerettantervet, vagy

az új kerettantervhez nem szerepel tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken, az

iskola a régi könyvek közül választhat.

95

A kifutó évfolyamok esetében alapelv, hogy a pedagógiai elvek, és a szülői

érdekek összhangját kell megteremteni, véleményeltérés esetén kompromisszumra

törekedve.

A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elveit a helyi tantervek

tantárgyanként tartalmazzák. A tankönyv és más, a tanulást szolgáló taneszköz

vásárlásának elveit a szülők képviselőivel, az Iskolaszékkel egyeztetjük.

A munkafüzetek használatáról - a tanulókkal történő közös megállapodással

és a megvásárlás felvállalásával - a szaktanárok önállóan dönthetnek.

Az iskola elvárja a meglévő taneszközök rendszeres használatát, az

alkalmazás módja a pedagógusok szakmai, módszertani szabadságának keretei

közé tartozik. A taneszközök beszerzéséről - az anyagi lehetőségek mértékében - a

munkaközösségek, szaktanárok javaslatára az iskolavezetés dönt.

3.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósítása

A NAT-ban kiemelt szerepet kapnak a következő pedagógiai feladatok:

• erkölcsi nevelés

• nemzeti öntudat, hazafias nevelés

• állampolgárságra, demokráciára nevelés

• az önismereti és társas kultúra fejlesztése

• a családi életre nevelés

• a testi és lelki egészségre nevelés

• felelősségvállalás másokért, önkéntesség

• fenntarthatóság, környezettudatosság

• pályaorientáció

• gazdasági és pénzügyi nevelés

• médiatudatosságra nevelés

• a tanulás tanítása

96

Intézményünk kiemelt figyelmet fordít ezekre a területekre. Egyes feladatok a

különböző szaktárgyi helyi tantervekben szerepelnek (erkölcstan, etika, biológia,

pénzügy, mozgóképkultúra és médiaismeret), a többi pedagógiai feladat pedig az

osztályfőnöki feladatok között kapott helyet.

3.5. Mindennapos testnevelés

Iskolánkban a mindennapos testnevelés megvalósítása a Nkt. 27.§ (11)

bekezdésének megfelelően történik, a következő módon:

5. és 9. évfolyamtól kezdődően felmenő rendszerben heti öt testnevelés óra

megtartását tettük kötelezővé.

3.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás

szabályai

A középiskolai oktatásban a választott tantárgyra vonatkozó jogszabályi

előírásokat a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló

20/2012 EMMI rendeletben, valamint Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának

kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) kormányrendeletben találjuk.

A tantárgyválasztás célja, szabályai

A középiskolai képzés utolsó két évfolyamán választható tantárgyak célja és

feladata a kétszintű érettségi vizsga közép, ill. emelt szintjére, és a felsőfokú

tanulmányokra való eredményes felkészítés.

A tantárgy választásának lehetőségével minden tanuló élhet. A választás

önkéntes.

Egy tanuló legfeljebb három tárgyat választhat. A választott tantárgy heti

óraszáma 2.

97

A választott tantárgyra való jelentkezés 1 évre szól, amely alól kivétel a közép

szintű informatika és földrajz tantárgy.

A tantárgyválasztás eljárásrendje

A következő tanévre szóló választható tantárgyak körét a szakmai

munkaközösségek írásbeli javaslata alapján állítjuk össze, figyelembe véve a

Pedagógai programban meghatározott érettségi vizsgatárgyakat.

A szakmai munkaközösségek április15-éig írásban tájékoztatják a tanulókat a

meghirdetésre kerülő választott órák céljáról, tematikájáról, követelményeiről. A

választott órát oktató tanár személye a tantárgyfelosztással, a tanév elején válik

véglegessé.

A választott órára való jelentkezés írásban, a tanuló és a szülő együttes

aláírásával történik, legkésőbb május 20-ig. (Az alacsony létszám miatt nem induló

választott órára jelentkezett tanulók a szorgalmi időszak végéig módosíthatják

jelentkezésüket, a módosítás szintén írásban történik.)

A választott érettségi előkészítő emelt szinten legalább 5, középszinten min.

10 fő részvételével indul. A csoport maximális létszámát a tágabb iskolavezetés

határozza meg a tantárgy jellege és a hatékony oktató tevékenység érdekében.

A választott órán való részvétel a tanítási év végéig kötelező. A választott

tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb

évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát.

A tanuló egy évben egyszer kérvényezheti másik tantárgy választását, a

kérvényében a változtatási szándékát köteles megindokolni. Az intézmény vezetője a

körülményeket mérlegelve határozat útján engedélyezheti az érettségi előkészítő

váltási kérelmet. Ez a megszerzett osztályzatot nem érinti. Változtatás esetén a

tanulónak különbözeti vizsgát kell tenni az újonnan választott tantárgy előző félévi

tananyagból.

98

Tanórán kívüli tevékenységek

Az iskolai foglalkozások a mindenkor érvényes óratervek által előírt délelőtti

tantervi kötelező órákból és a délelőtti kötelező órán kívüli, szabadon választott

tevékenységi formákból állnak. Az iskola az utóbbi területen az érettségi

előkészítőkön kívül az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

• felzárkóztató, szintre hozó foglalkozások,

• a tehetséggondozást szolgáló szakkörök, diákkörök,

• felkészítés tanulmányi versenyekre,

• felkészítés belső vizsgákra,

• könyvtár- és olvasótermi szolgáltatások,

• a számítógépek és az internet használata felügyelettel,

• a tornaterem használata felügyelettel,

• a sportudvar használata szabadidős célokra,

• napközis foglalkozások,

• tanári és tanulói ügyelet.

A fenti szolgáltatások a tanulói jogviszonyból erednek, egyéni érdeklődés,

szükséglet alapján vehetik igénybe minden megkötöttség nélkül. A használat során

be kell tartani az SZMSZ és az iskolai házirend előírásait.

Tanulói, szülői igény esetén az iskola által nem kínált foglalkozásokat is lehet

szervezni, ha a költséget önköltségi alapon megtérítik.

3.7. Közép- és emelt szintű vizsgák szervezése a Deák Ferenc Gimnáziumban

3.7.1. Azon választható érettségi vizsgatárgyak, amelyekből a tanulóinknak

közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését kötelezően

vállaljuk

A Deák Ferenc Gimnázium helyi tantervében szereplő tárgy közül a

következők esetében vállaljuk tanulóink közép- vagy emelt szintű vizsgára történő

felkészítését:

99

• kötelező érettségi tárgyak:

• magyar nyelv és irodalom,

• matematika,

• történelem,

• idegen nyelv (angol, német)

• választható érettségi tárgyak:

• biológia,

• belügyi rendészeti ismeretek,

• erkölcstan és etika,

• ének-zene,

• fizika,

• földrajz,

• informatika,

• kémia,

• mozgóképkultúra és médiaismeret,

• társadalmi ismeretek,

• testnevelés,

• vizuális kultúra.

3.7.2. A helyi tantervi követelmények meghatározása

A fenti tárgyak helyi tantervi követelményei a pedagógiai program mellékletét

képezik.

3.8. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei

és formái

Nevelő, oktató munkánk szerves részét képezi a tanulók tudásának

értékelése. Az értékelés számos fajtája közül az írásbeli feleleteken keresztül történő

értékelést alkalmazzuk leggyakrabban iskolánkban, mert a legjobban

objektivizálható, és egyszerre több tanuló tudásáról adhat összehasonlítható

információt.

100

Egy jó dolgozat íratásához a tanárnak körültekintően kell eljárnia. A

szaktanárnak alaposan ismernie és tudnia kell a tantárgyhoz tartozó minimális és

optimális követelményeket, hiszen a tanítási-tanulási folyamatot és a számonkérést

is csak ezek ismeretében tudja szakszerűen az elsajátítandó tananyagtartalomra

koncentrálva szervezni.

3.8.1. A tanulók tudásszintjének értékelése iskolánkban

• évközi osztályzatok kritériuma a követelményszintnek való megfelelés

tantárgyanként;

• félévente legalább 3 jegy legyen tantárgyanként, (meghatározó a tantárgy heti

óraszáma, legalább egy esszétípusú témazáró dolgozatjegy, egy teszttípusú

dolgozatjegy, s mellette egy szóbeli feleletjegy legyen); mindhárom

érdemjegyet azonos értékűnek számítjuk a félévi vagy év végi osztályzat

megállapításánál.

• a félévi és év végi osztályzatot az évközi jegyek alapján kapják a tanulók;

• a szóbeli feleltetés értékelésében részt vehetnek a tanulók;

• témazáró dolgozatot iratunk, és ötfokozatú osztályozással értékeljük. Ez lehet

központi vagy a szaktanár által összeállított feladatlap;

• egy nap csak 2 témazárót írhatnak a tanulók;

• az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

meghatározásának elvei és korlátai: hét végére és szünetre a szokásosnál

kevesebb házi feladatot adunk, legyenek a szünetek a feltöltődés és pihenés

órái;

• a féléves és évzáró értekezleten az iskolavezetés értékeli a pedagógiai

munkát, benne a pedagógusok tevékenységét. Az értékelésben döntő

szerepet kapnak a munkaközösségek beszámolói.

3.8.2. Az iskolánkban alkalmazott írásbeli beszámoltatások formái:

A dolgozatok összeállításának módja az írásbeli dolgozat típusától függ.

Lehet:

101

• esszé típusú dolgozat / általában csak egy feladatból áll, például

fogalmazások, irodalmi művek elemzései, illetve az önálló

véleménynyilvánítások bármely tantárgyhoz kapcsolódóan /.

• teszt típusú dolgozat / ez lehet zárt vagy kiegészítéses feladat /

A pedagógiai szakirodalom alapján a célját tekintve két típusú írásbeli feleletet

alkalmazunk:

• formatív / formáló, segítő /, ez a tanítási-tanulási folyamat közbeni

módszerek, eljárások, korrekciós lehetőségeire mutat rá.

• szummatív / összegző, lezáró /. A témazáró dolgozatírás várható

időpontja előtt két héttel egyeztetünk a tanulókkal, így elegendő időt

biztosítunk az alapos felkészülésre, ismétlésre. A dolgozat időpontját a

kollégákkal is egyeztetjük, így biztosítjuk a tanulók egyenletes leterhelését, és

elkerülhetjük, hogy egy napon több dolgozatot is írjanak.

A dolgozatok javítása, értékelése és kiosztása után elvégezzük a dolgozatok

eredményeinek dokumentálását.

3.8.3. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése.

• Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen

eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja

az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt

esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg a

döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot

az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosíthatja.

• Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességével

megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati

tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedt a régebbi tananyagra

is.

• Az elméleti jellegű tantárgyak (magyar nyelv és irodalom, matematika,

társadalomismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia,

földünk és környezetünk) ellenőrzésénél:

• félévkor és év végén a tanulók a követelmények teljesítéséről

átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek,

102

• a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban

ellenőrzik,

• az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát

és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

• A kommunikációs képességek, a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése

érdekében kiemelten fontos, hogy a tanulók tudását minél többször

ellenőrizzék szóban. Ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel

szóban egy-egy témakörön belül, de legalább félévente egyszer. Az ének-

zene, dráma, számítástechnika, a technika tantárgyak esetében ez valamilyen

gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva történjen. A tánc, a testnevelés

tantárgyak követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén

ellenőrzik.

• A tanulók tanulmányi előmenetelének értékelését elsősorban az előírt

követelmények alapján kell végezni, de figyelembe kell venni azt is, hogy a

tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek-e vagy

hanyatlottak – az előző értékelés óta.

• A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a

különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:

• Az 5-12. évfolyamon a tanulók munkáját érdemjeggyel kell

minősíteni félévkor és év végén is.

• Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők:

jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

• Az érdemjegyekről a szülőt értesíteni kell, a tantárgyat tanító

nevelőnek ezt az értesítő könyvbe kell bejegyezni, melyet az

osztályfőnök kéthavonta ellenőriz.

• Az esetleges elmaradt érdemjegyeket az osztályfőnök pótolja.

• A tanulók tanulmányi munkájának értékelésekor az

egységesség érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak

értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre

történő átváltását a következő arányok alapján végzik.

Teljesítmény: Érdemjegy:

0 - 34 % elégtelen (1)

103

35 - 49 % elégséges (2)

50 - 64 % közepes (3)

65 - 79 % jó (4)

80 - 100 % jeles (5)

A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi

tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki

munkatervek alapján.

• A házi feladatot rendszeresen óra elején ellenőrizzük.

• A tanulók ismeretét szóbeli és írásbeli feleltetéssel ellenőrizzük.

• Félévente legalább 1 vagy 2 szóbeli jegye legyen a tanulónak a tantárgyak

heti óraszámától függően.

• Témazárót iratunk.

• Ellenőrizhetünk rövid írásbeli felelettel, röpdolgozattal. Szükségességét a

szaktanár dönti el.

3.8.4. A házi feladat adása

A tanulók és a szülők kérését figyelembe véve, az átlagos képességű, átlagos

felkészültségű tanuló napi iskolai terhelhetőségére és heti iskolai tanulmányi rendjére

alapozva, a tanulók számára szükséges szabadidőt biztosítva adunk házi feladatot.

Egyenletesen elosztva, a komolyabb felkészülést igénylő írásbeli feladatokra több

időt hagyunk, kb. 1-2 hetet.

3.8.5. Az értékelés célja:

• Az önértékelés képességének kialakítása.

• Motiváció az elképzelt vagy elvárt jövőkép érdekében.

• A teljesítményszint és tudásszint jelzése.

• Jelezze a pedagógus számára a tanuló fejlődését, fejleszthetőségét.

104

• Tájékoztassa a szülőt, hogy milyen gyermeke viszonya az iskola

követelményeihez.

3.8.6. Az értékelés követelményei

Az értékelés legyen:

• sokszínű, serkentő, ösztönző hatású;

• folyamatos, rendszeres, minden tevékenységre kiterjedő;

• tárgyilagos, objektív, a tanuló személyiségét fejlesztő, segítő szándékú;

• következetes, szakszerű és felelősségteljes;

• céljai és követelményei legyenek mindenki számára előre ismertek.

3.8.7. Az értékelés rendszere kiterjed az iskolai élet minden területére:

• az ismeretek, készségek, tárgyi követelmények elsajátításának szintje;

• a tanórán kívüli magatartásra;

• a szorgalomra, felkészülésre, feladatvállalásra, feladatvégzésre, a szükséges

felszerelés meglétére;

• szabálytiszteletre, felelősségvállalásra, viselkedésre;

• a korábbi teljesítményhez képest mutatkozó fejlődésre;

3.8.8. Az értékelés funkciói:

• a folyamatos munka visszajelzésének eszköze;

• fontos motivációs tényezők;

• az elvárt követelményekben megfogalmazott ismeretekhez való viszony, ill.

mérték kontrolljának eszköze;

• sikert, kudarcot jelez;

• az önismeret kontrollja;

• az elvárt képességek szintmérésének eszköze;

• az előrehaladás mértéke megállapításának eszköze.

105

3.8.9. A magatartás értékelésének szempontjai

PÉLDÁS:

• Az a tanuló, aki a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó

kezdeményezéseivel, véleményével, példás viselkedésével elősegíti, társait

ösztönzi;

• Az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti;

• A házirendet betartja s ezzel társainak jó példát mutat;

• Felnőttekkel, társaival udvarias, segítőkész, tisztelettudó, megértő,

együttműködő és jóindulatú;

• Súlyosabb fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben;

• Munkavégzése megbízható, pontos, lelkiismeretes;

• Megnyilvánulásaiban őszinte.

JÓ:

• Az a tanuló, akinek neveltségi szintjében, emberi kapcsolataiban apróbb

hiányosságok tapasztalhatók, de törekszik a kijavításukra;

• Részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi;

• A házirendet igyekszik betartani;

• Fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő, ezek kis mértékűek;

• Fegyelmi fokozata: legfeljebb írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés.

VÁLTOZÓ:

• Az a tanuló, aki a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt,

alakítására nincs befolyása;

• Viselkedésével szemben kifogás merül fel;

• Többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen;

• Társaival szemben időnként durva, goromba, nem segítőkész;

• Önértékelése irreális, felelősségérzete, rendszeretete ingadozó;

• Legsúlyosabb fegyelmező intézkedés vele szemben: igazgatói figyelmeztetés.

106

ROSSZ:

• Az a tanuló, aki fegyelmezetlen magatartásával a közösség fejlődését

hátráltatja, rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, szándékosan árt

a közösségnek;

• A nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja;

• A felnőttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik, tiszteletlen, társaival

durván beszél, verekedik;

• Legmagasabb fegyelmező intézkedés vele szemben: igazgatói megrovás,

tantestületi értékelés.

3.8.10. A szorgalom értékelésének szempontjai

PÉLDÁS:

• Annak a tanulónak a szorgalma, aki a tanulmányi munkában kitartó, a tőle

telhető legjobb eredményre törekszik;

• Munkája pontos, megbízható, precíz, törekszik a hibátlan munkavégzésre;

• Többletfeladatokat vállal, feladatait maximális önállósággal és megbízhatóan

végzi el;

• Érdeklődése sokirányú.

JÓ:

• A tanuló szorgalma, ha figyel az órákon, a házi feladatot elvégzi, az órákra

képességeihez mérten lelkiismeretesen készül, az órán megfelelően dolgozik,

de többre nem törekszik;

• Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat, az órai aktivitása,

a munkához való viszonya a tőle elvárható szintű.

VÁLTOZÓ:

• Annak a tanulónak a szorgalma, akinek munkája ingadozó, hanyag és jó

munkák váltogatják egymást;

• Munkája változékony, gyakran dolgozik képességszintje alatt;

107

• Szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire;

HANYAG:

• A tanuló szorgalma, ha fegyelmezetlenül dolgozik, megbízhatatlan, a munkáját

nem végzi el;

• Képességeihez, a körülményekhez képest csak vonakodva és keveset tesz

tanulmányi előrehaladása érdekében, munkavégzése megbízhatatlan,

pontatlan;

• Gyakran mulasztja el kötelességeit, munkafegyelme rossz;

• Érdektelenség, teljes közömbösség jellemzi.

3.9. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk minden évfolyamon, minden képzési

forma esetén az idegen nyelvet, az informatikát, a mozgóképkultúra és

médiaismeretet.

A nyolcosztályos képzési forma 5-6. évfolyamán a matematikát, 5. évfolyamán

a hon-és népismeretet.

A nyelvi előkészítő évfolyamon a matematikát és a kommunikációt, továbbá

ezen képzési forma 9-10. évfolyamán a matematikát.

Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a

kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.

A belügyi rendészeti képzés és a természettudományos képzés esetén a

matematikát, a biológiát, a kémiát, a belügyi rendészeti ismereteket, a speciális

társadalmi ismereteket. Ebben az osztályban a két csoport az azonos tantárgyakat

eltérő mélységben és óraszámban tanulja, továbbá a belügyi rendészeti képzésben

résztvevők tanulnak, míg a természettudományos képzés tanulói nem tanulnak

speciális társadalmi ismereteket.

108

A választott egyéb foglalkozáson való részvétel a tanítási év végéig kötelező.

A választott egyéb foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a

magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási

órát.

109

3.10. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges

módszerek

110

111

112

113

3.11. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

3.11.1. Az egészségnevelés fogalma:

Az iskolai környezeti nevelés fontos és elengedhetetlen része az

egészségnevelés, a nevelés azon területe, melynek célja az egészség

megőrzésére, illetve visszaszerzésére, a betegségmentes életévek kiterjesztésére,

az egészségkárosító életmódelemek kiküszöbölésére irányuló magatartás

kialakítása. Az iskolai egészségnevelés azonban nemcsak a fizikai, hanem a

mentálhigiénés és a társas viszonyok terén is átfogó feltétel együttest kell, hogy

biztosítson a felnőttek és gyerekek életminősége, jóléte érdekében. Az

egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és

tanórán kívüli foglalkozás feladata.

Az iskolai környezeti nevelés fontos és elengedhetetlen része az

egészségnevelés. Ez a pedagógiai folyamat is kétrétegű. Egyrészt az iskolák

tantervében, tanítási gyakorlatában szerepet kapnak az egészségre, az egészség

megőrzésére vonatkozó ismeretek, fogalmak, adatok és összefüggések. Másrészt az

iskolai élet mindennapos gyakorlatában - az iskola üzemeltetésében,

fenntartásában- kell gondoskodni az iskolában dolgozók és tanulók,

egészségéről. Az egészség a WHO meghatározása szerint egybefoglalja a testi, a

mentális-lelki és a szociális jólétre való képességeket, állapotokat.

Az egészségnevelés nem korlátozódhat előadásokra vagy szórólapokra,

hanem személyes életviteli tapasztalatokhoz, felismerésekhez kell segítenie a benne

részesítendőket. Itt is érvényes összefüggés van a pedagógus egészségtudatos

életvitele és egészségnevelési hatékonysága között. Az egészségállapot és a

környezet kölcsönhatásainak be kell épülniük a tananyagba, azaz a diákoknak

ismerniük kell a helyi környezeti kockázatok egészségükre gyakorolt hatását. A

környezeti kockázatok észlelése azt segíti elő, hogy megelőzhetővé váljanak a

megbetegedést okozó helyzetek. A környezeti kockázatok sokfélék lehetnek,

észlelésüket és hatásmechanizmusaikat társadalmi kulturális konvenciók és

hagyományok alakítják ki. Az egészségnevelés során fel kell tárni a tanulók

kockázat-észlelési sajátosságait, és azokat összhangba kell hozni a tudományosan

igazolt tényismeretekkel. A kockázatészlelés tudatosságának növelése, a

tudományosan hiteles információk tananyagba való beépítése elősegítheti a

114

megfelelő megelőzési viselkedésmódok kialakulását. Ezért is fontossá válik az

együttműködés az egészségügyi intézmények, a szakemberek és az iskola között.

Az egészségnevelés - a mi értelmezésünkben tehát olyan - a közösségi (és

ezen keresztül az egyéni) magatartás befolyásolására irányuló tevékenység,

amelynek célja az életminőség javítása, az egészség megerősítése a

betegségek, a hiedelmek, a beállítódások és a magatartás befolyásolásán

keresztül. Az egészségnevelés e célját hatékonyan úgy érheti el, ha abban segíti a

közösségeket, egyéneket, hogy nagyobb kontrollal rendelkezzenek saját életük és

egészségük felett.

Az egészségnevelési program arra való, hogy hozzásegítse a tanulókat a kellő

ismeretek birtokában az egészséges életvitel kialakításához, a helyes értékrend

felépítéséhez. Szerepet kap benne szülő, a testvér, a kortárs, a nevelő, az orvos, az

ifjúságvédő, az ifjúsági egyesület, a rádió, a TV, a könyv, a folyóirat és más nevelési

tényezők. Az egészséges nevelésért kiemelt felelősséggel tartozik az oktatási

intézmény, amely a "NAT"- ba építi az egészségvédelmet. A személyiségfejlődés, a

társadalmi lénnyé formálás (szocializáció) nélkülözhetetlen kelléke az élet és

egészség védelme. Az egészségvédelem egyben értékvédelmet is magába foglal.

3.11.2. Az egészségnevelés alapelvei, kiemelt témakörei

Alapelvei:

• Minden tanuló joga és vágya, hogy egészséges, boldog életet éljen.

• Érjük el, hogy az iskola minden tevékenységével szolgálja a tanulók

egészséges testi, lelki és szociális fejlődését!

• Váljon az egészségügyi kultúra az általános műveltség szerves részévé, mert

az egészséges életmód ismerete éppen annyira fontos, mint bármely más

tudomány ismerete!

• Tudatosuljon, hogy az egészség, mint meghatározott társadalmi és személyi

erőforrás biztos befektetés a társadalom számára!

• Váljon egyértelművé, hogy az egészség segíti a tanulókat céljaik

megvalósításában, igényeik nagyobb fokú kielégítésében, a környezethez való

alkalmazkodásukban, valamint a teljesítményük növelésében!

115

• Legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni,

egészséges életvitelt kialakítani, mert az egészség nélkülözhetetlen eszköze a

kiegyensúlyozott, boldog és sikeres életnek!

• Ismerjék fel a környezet, a viselkedés, az életmód és az egészségügyi állapot

ok-okozati összefüggéseit!

• Rendelkezzenek elegendő tudással és ismerettel, hogy képesek legyenek ne

csak maguk, de esetleg mások egészségének és életének védelmére is!

• Életkoruknak megfelelően ismerjék az emberi szervezetet veszélyeztető

anyagok szervezetre gyakorolt hatását, a betegségek, sérülések elkerülését

az egészség megőrzését!

• Legyenek ismereteik a prevenciós eljárások fő formáiról!

• Alapvető igénnyé váljék a szellemi tevékenységhez szükséges tanulási

módszerek elsajátítása, a munka, a pihenő idő megfelelő arányának és a

munkához szükséges nyugodt, rendezett környezetnek a kialakítása!

• Álljon az egészség, mint életvezetési érték a tanórán belül és az azon kívüli

szabadidős programok középpontjában!

Témakörei:

• A családi életre nevelés fejlesztése.

• Az ifjúsági egészségnevelés:

• A személyi hygiéne, párkapcsolati kultúra problémái, mozgás-

balesetvédelem, egészségkultúra, dohányzás, alkohol, drog, egészséges

táplálkozás, kortárs kapcsolatok, sport, környezet egészségügyi gondok.

A WHO szerinti egészségnevelő feladatok:

• A legalapvetőbb egészségvédelmi tudnivalók ismertetése, ismeretközlés,

oktatás, egyéb információ útján.

• Az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra,

tevékenységre történő aktivizálás.

116

3.11.3. Az egészségnevelési program célja, feladatai:

• A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdései az életkorral

járó biológiai - pszichohygiénés életmód tennivalóit! Legyenek tisztában azzal,

hogy az egészség TUDAT!

• Rendelkezzenek a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához

szükséges képességekkel, jártaságokkal az egészségük védelme érdekében!

• Erősítse és fejlessze az egészséges életvitelhez szükséges képességeket!

• Ismerjék meg az egészségre káros szokások biológiai - élettani - pszichés

összetevőit (alkoholfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód, helytelen

táplálkozás, drogfogyasztás).

• Ismerjék meg a társas kapcsolatok egészségi - etikai kérdéseit! Fordítson

figyelmet a családi élet, a felelős örömteli párkapcsolat megteremtésére!

• Legyen figyelemfelkeltő, tájékoztató, motiváló, aktivizáló szerepe „az

egészség érték” tudatosításában!

• S ezen értékek birtokában képesek legyenek egészségük megőrzésére, a

betegségek megelőzésére, az egészséges személyiség kimunkálására, a

helyes magatartás kialakítására!

• Legyenek a tanulók elfogadók és segítőkészek a beteg, sérült, fogyatékos

embertársaik iránt!

• A mindennapos egészségfejlesztő testmozgás megvalósítása minden

gyermek számára, az aktív testmozgás elterjesztése, negatív tapasztalataink

javítása érdekében (gyermekkori elhízás, magas vérnyomás, asztma,

gerincbetegségek, tartáshibák). A kötelező testnevelés órák mellett heti 8

sportköri órát biztosítunk.

3.11. 4. Az értékrendszer kiépülése

A család szerepe az értékrendszer kiépüIésében:

Tehát az egészségnevelés egyik alapvető feladata az értékközvetítés. A gyermek

személyiségének megalapozását a családi hatások indítják el, ezért a családi

környezet meghatározó jellegű. Itt éli át azokat a hatásokat, amelyek értékrendje

117

kialakulását alapvetően meghatározzák.

A pedagógus szerepe a tanuló értékrendszerének kiépülésében:

A pedagógus alkotó munkája az emberformálás. Ebben pedig nemcsak a

szakismereteit, tapasztalatait, hanem saját személyiségét használja fel

munkaeszközként. A személyes példamutatás a fiatalok társadalmi magatartásának

kialakításában alapvető jelenség. A nevelő mint magatartási modell az autonómiát,

az egyenrangúság tudatát, a szabad együttműködés képességét fejleszti a

tanulókban. Nem az az igazán fontos, amit a pedagógus mond, hanem a példa, a

magatartási modell, amit akarva - akaratlan nyújt a gyerekeknek.

3.11.5. Az egészségnevelés módszerei, eszközei

• Tanulóinkat az alkohollal, dohányzással, drogokkal kapcsolatos ellenállásra, a

dohány és alkoholfogyasztást ösztönző ingerekkel szemben aktív elutasításra

neveljük.

• A megfelelő iskolai légkör megteremtéséhez együttműködünk a családokkal,

hisz közösen kell vállalni, hogy a tanulókból egészséges, kiegyensúlyozott

ifjak legyenek.

• Az egészséges életmódra nevelés, felvilágosítás terén együttműködünk az

iskolaorvossal, az iskolai védőnővel, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a nevelési

Tanácsadóval, a logopédussal.

• Az iskolaorvosi rendelésen egészségügyi szűrővizsgálatra, tanácsadásra van

lehetőség.

• Önismereti, problémamegoldó csoportfoglalkozások, osztályfőnöki órák

keretében kerül sor a káros szenvedélyek, azok hatásainak, a megelőzés

fontosságának megvitatására. Az ismeretterjesztés hagyományos formája az

előadás (orvos, védőnő, jogász, rendőr, pszichológus), vitaindító irodalmi vagy

filmrészletek, amelyek motiválók és élményszerűek.

• Pedagógiai eszközeinkkel igyekszünk a tanulóinkban tudatosítani az

egészséges életmód, higiénia, testápolás, környezetápolás fontosságát,

szükségességét. Módszereink elsősorban az ismeretek gyakorlati

alkalmazását biztosító készségeket fejlesztik, az ismeretek teljes alkalmazását

segítik elő (szerepjátékok – önmegismerés).

118

• Az egészségnevelő plakátok, újságok, folyóiratok jelentős információhordozók,

segítik az ismeretszerzést, a tanítást, mozgósító hatásúak. A faliújságok

készítése gyűjtőmunkát igényel. A nagyobb kiállításuk gazdagabb

szemléltetést, és erősebb értelmi, érzelmi motivációt tesznek lehetővé.

• A biológiai szertár szemléltető anyagai, a környezetünkben előforduló

egyszerű eszközök, diaképek, videófilmek, applikációs képek, internetes

WEB-oldalak, CD-Romok segítik az elméleti anyag rögzítését.

• A szerepjátékok – lehetőséget kínálnak a problémás élethelyzetek

kipróbálására. Segít a tanulóknak az önmegismerésben, felfedezhetik

érzéseiket, belső gondolatvilágukat, cselekedeteik, tetteik mozgatórugóit.

• Az egészségnevelési témákkal foglalkozó újságok és folyóiratok segítik az

ismeretszerzést, a tanítást.

3.11.6. Ellenőrzés, értékelés

A tanulókat az egészségnevelési programokban végzett munkájuk alapján

értékelni kell. Az ellenőrzés rendszeres munkára ösztönzi a tanulókat. Ismereteik és

képességeik fejlődnek. Az ellenőrzés önellenőrzésre, kötelességtudásra nevel, és

fejleszti a tanulók önértékelő képességét. Az értékelés történhet: szóban, írásban,

iskolarádión és iskolai újságon keresztül, faliújság segítségével, oklevéllel stb.

3.11.7. Egészségügyi prevenció az iskolában

A prevenció fő formái:

• Elsődleges prevenció: az egészséget támogató életmód gyakorlása, a

környezeti károsító tényezők kiiktatására irányuló tevékenységek. (Akkreditált

programok alkalmazása: Egészséges élet, Drog prevenció – DADA-program,

Életvezetési ismeretek és készségek, táplálkozási programok, stb.)

• Másodlagos prevenció: a tanulók között végzett időszakos szűrővizsgálatok.

119

3.11.8. Az iskolában végzett szűrővizsgálatok

A gyermekkori szűrővizsgálatok különböznek a felnőttkoritól. Mivel a

gyermeknél dinamikusan fejlődő szervezetről van szó, náluk nemcsak az egészségi

állapot, hanem a gyermek testi, mozgási – mentális, pszichés és szociális fejlődését

vizsgáljuk és értékeljük.

Az egyedi fejlődési ütem miatt az orvos dönt a vizsgálatok rendjéről.

A szűrővizsgálatok rendje, mely kiterjed a következő területekre (folyamatos

egész évben és a Fehérgyarmat Város Egészségügyi Alapellátási Intézménnyel

kötött megállapodás szerint történik ):

• a növekedés és a testi fejlődés mérése és minősítése (alultápláltság, túlsúly,

növekedés megtorpanása vagy gyors növekedés),

• vérnyomásmérés,

• mozgásszervek vizsgálata (testtartási hibák, gerincferdülés, lúdtalp, mellkas

deformitások),

• látásvizsgálat,

• hallásvizsgálat,

• beszédhibák vizsgálata,

• fogászati szűrővizsgálat.

3.11.9. A szakemberek együttműködésének lehetősége és módszerei

A tanulók iskolai környezetének alakításában, a közegészségügyi feladatok

teljesítésében meghatározott feladatkörrel rendelkeznek:

• az ÁNTSZ munkatársai,

• az iskolai – egészségügyi szolgálat szakemberei (iskolaorvos, védőnő),

• az iskola pedagógusai,

• a szülők közössége,

• Nevelési tanácsadó,

• logopédiai hálózat,

• gyermekjóléti szolgálat,

120

• gyermekpszichiátriai rendelések (az eltérő nevelési igényű gyermekek).

Iskolánkban a testi-lelki egészségnevelésben résztvevő szakemberek:

• Dr. Kovács Sándor, iskolaorvos

• Sterné Mózes Angéla, Bezzeghné Balku Erika, védőnők

• Nagyné Szarka Éva, ifjúságvédelmi felelős

• Homoki Józsefné, Felső-Tisza Vidéki Többcélú Kistérségi Társulás

Pedagógiai Szakszolgálat vezetője,

• Szilágyi Varga Ibolya, Vöröskereszt vezetője

• Dr. Gere Tamás, rendőr őrnagy

3.11.10. Az egészségnevelés szakmai programja

Az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatok:

• mindennapos testmozgás,

• személyiség fejődése.

Az egészségnevelési feladatok megoldása:

• a tanórai programon belül (szaktárgyi órák: környezetismeret, biológia,

egészségtan modul, osztályfőnöki óra, testnevelés stb.),

• a tanórai programon kívüli tevékenységek (DÖK –napok, kirándulás)

• akkreditált programok alkalmazása,

• egészségnapok, egészséghetek, sportprogramok szervezése,

• balesetvédelmi rendszabályok megismerése, alkalmazása,

• a szülők bevonása a programokba.

Egy tanév programja:

Szeptember

Tevékenység: Balesetek megelőzése – elsősegélynyújtás

5-8. évfolyam: A gyalogos és a kerékpáros közlekedés szabályainak

megismerése.

9-12. évfolyam: Személyi biztonság. A szabályok szerepe és fontossága.

121

Módszerek: Videófilm megtekintése, közlekedési TOTÓ kitöltése, előadás,

szituációs játékok, rajz készítése „Mit jelent a biztonság?” címmel.

Értékelési módok: Gyermekrajzok bemutatása, a közlekedéssel kapcsolatos

feladatok értékelése iskolarádión keresztül.

Felelősök: osztályfőnökök, szaktanárok.

Október

Tevékenység: Testápolás – személyi higiéné – öltözködés

5-8. évfolyam: Tisztálkodás fontossága.

9-12. évfolyam: A kozmetikai szerek használatának veszélyei, a

bőrbetegségek.

Módszerek: Beszélgetés, kiselőadás az öltözködés kultúrájának változásairól,

testápoló szerek bemutatása, könyvek ajánlása.

Értékelési módok: Rajzok, képek, tréfás plakátok az osztályok faliújságán.

Felelősök: Osztályfőnökök, szaktanárok.

November

Tevékenység: Személyi higiéné – fogak ápolása

5 – 8. évfolyam: Miért olyan fontos, hogy fogaink egészségesek legyenek?

9 – 12. évfolyam: Fogászati problémák

Módszerek: A fogászati szűrővizsgálatok lebonyolítása

Értékelési módok: -------

Felelősök: Osztályfőnökök, szaktanárok, iskolai fogorvos.

December

Tevékenység: Káros szenvedélyek – helyes döntések

5 – 8. évfolyam: Veszélyeztető tényezők: élvezeti szerek, környezeti hatások,

reklámozott hirdetések.

9 – 12. évfolyam: Dohányzás, alkohol, veszélyes és tiltott szerek.

Módszerek. Előadások, videó-film, szakkönyvek, beszélgetések.

Értékelési módok. Kérdőív kitöltése

Felelősök: Szaktanárok, oszt. fönökök, védőnő, iskolaorvos.

Január

Tevékenység: Táplálkozás – mozgás

5 – 8. évfolyam: Az étrend és a mozgás szerepe az egészség

megőrzésében. A mozgás = ÉLET!

122

9 – 12. évfolyam: A mozgás és a sport szerepe: erőnövelő, állóképesség és

ügyességfokozó, keringés és légzésjavító, személyiségfejlesztő.

Módszerek. Előadás.

Értékelési módok. Kérdőívek kitöltése, ételreceptek értékelése, versenyek

szervezése.

Felelősök: Osztályfőnökök, szaktanárok.

Február

Tevékenység: Napirend – szabadidő helyes felhasználása

5 – 8. évfolyam: A helyes napirend kialakításának módja

9 – 12. évfolyam: A tanulás, a pihenés, a kötött munka és a kötetlen

foglalkozások váltakozása.

Módszerek: Beszélgetés, a tanulók tapasztalatainak csoportosítása.

Értékelési módok: Faliújság készítése.

Felelősök: Osztályfőnökök.

Március

Tevékenység: Kortárskapcsolatok – szexualitás

5 – 8. évfolyam.: Az érzelmi kapcsolatok tudatosítása.

9 – 12. évfolyam: A nemi szerepek vállalása, a testi kapcsolatok felelőssége.

Módszerek: Beszélgetés, irodalmi szöveg, előadás, szerep- és szituációs

játékok.

Értékelési módok: Önismereti feladatlap.

Felelősök: Iskolaorvos, védőnő, szaktanárok, osztályfőnökök.

Április

Tevékenység: Az egészséges környezet és védelme.

5 – 8 évfolyam: Az érintetlen környezet szépségei, a szűk környezet

megóvása, ápolása, természeti értékeink.

9 – 12. évfolyam: A jelen hatása a jövőre. „Gondolkodj globálisan, cselekedj

lokálisan!”

Módszerek: Kiselőadás, poszterek készítése, kiállítás, ötletbörze,

környezetünk parkosítása.

Értékelési módok: A legjobb munkák értékelése.

Felelősök: Osztályfőnökök, szaktanárok.

Május

Tevékenység: Egészség, betegség.

123

5 – 8. évfolyam: Az egészség ismérvei.

9 – 12. évfolyam: Az egészség feltétele az egészséges életmód.

Módszerek: Beszélgetés, kiselőadás, a Vöröskereszt működésének

megismerése, rejtvények.

Értékelési módok: A megoldott feladatok értékelése.

Felelősök: Osztályfőnökök, szaktanárok.

3.12. Az iskola környezeti nevelési elvei

3.12.1. A környezeti nevelés fogalma

Az egész emberséget érintő, súlyosbodó környezeti válságelhárítása

érdekében tett előrelépés, a hazai környezeti kultúra fejlesztése olyan pedagógiai

folyamat, amelynek során felkészítjük a tanulókat a környezetük értékelő

megismerésére, a tapasztalataik feldolgozására, az élő és élettelen természet

érdekeit óvó és védő cselekvésre. Mindezek segítik a diákok személyiségformálását,

kultúráját, viselkedésmódját.

3.12.2. A környezeti nevelés alapelvei

• a fenntartható fejlődés;

• a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések;

• a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései;

• alapvető emberi szükségletek;

• emberi jogok;

• demokrácia;

• elővigyázatosság;

• biológiai és társadalmi sokféleség;

• az ökológiai lábnyom.

124

Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és

foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki, s a

gyermeknél a testi-lelki fejlődés a fontos! Az egészség tudat!

3.12.3. Hosszú távú célok, jövőkép

Célunk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek

érdekében diákjainkban ki kell alakítani:

• a fenntartható fejlődés fogalmát, valamint ennek megfelelő magatartást és

szemléletet;

• a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és

életvitelt;

• a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást,

annak megőrzésének igényét és akaratát;

• a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését;

• a rendszerszemléletet;

• tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését;

• az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat,

módszereket.

3.12.4. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a

diákokban.

A célok eléréséhez szükséges készségek:

• alternatív, problémamegoldó gondolkodás;

• szemlélet, gondolkodásmód;

• szintetizálás és analizálás;

• problémaérzékenység, integrált megközelítés;

• kreativitás;

• együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód;

• vitakészség, kritikus a véleményalkotás;

• kommunikáció, média használata;

• konfliktuskezelés és megoldás;

• állampolgári részvétel és cselekvés;

125

• értékelés és mérlegelés készsége.

• a számítástechnika termékeinek és a világhálónak a használata.

3.12.5. Az iskola környezeti nevelési szemlélete

Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé

irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai,

politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az

oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak

biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi

kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív,

együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-

kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek

megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok

hagyománnyá válását.

A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási

stratégiákat tudunk kialakítani.

Iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok

szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk,

megszilárdítsuk.

Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet

formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra,

hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként

lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a

természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk

Tanórán vagy táborokban és a hagyományos őszi túrán megismertetjük, de ki

kell használni a humán tárgyakban rejlő környezetkímélő magatartásra nevelés

lehetőségeit is gyerekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex

természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt

126

jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a

gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké.

3.12.6. Konkrét célok

Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú

célok megvalósításához milyen lépések vezetnek.

Új tervek:

• az egészségnevelési program elkészítése;

• a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához;

• tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés

módszereinek bemutatása;

• új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások

szervezése;

• a kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése;

tananyagba építése;

• igény esetén az erdei iskola megszervezése.

Hagyományok ápolása:

• iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára;

• a város és a megye nevezetességeinek feltérképezése;

• az iskola hírességeinek élete – kutatás;

• fordítóverseny szervezése;

• drog-prevenciós program folytatása;

• osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában;

• jeles napok megünneplése;

• országos és nemzetközi környezetnevelési programba való részvétel

(GLOBE).

127

Szaktárgyi célok:

• a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl.

ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának

mérési módszerei);

• a kétszintű érettségire felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és

megoldási lehetőségeik);

• a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a

környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az

emberre);

• interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet,

problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok);

• multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon;

• a számítógép felhasználása a tanórákon.

Rövid távú célok, feladatok és sikerkritériumok

Rövid távú célok Feladatok SikerkritériumokA környezeti nevelés az

oktatás és nevelés

valamennyi területén

jelenjen meg

A helyi tantervben

műveltségi területenként és

a tanmenetekben is

konkrétan jelöljük meg a

feladatokat és az

alkalmazni kívánt

módszereket

Az iskolai élet egészét

átfogó környezeti nevelés

valósul meg:

átdolgozott tanmenetek,

több környezeti nevelési

tartalom a tanórákon,

változatosabb tanítási,

tanulássegítési környezeti

nevelési módszerekErősítsük a tantárgyközi

kapcsolatokat, hogy a

tanulók egységben lássák

az egy témához tartozó

ismereteket

Projektek kidolgozása A széttagolt ismeretek

rendszerszemlélettel

összekapcsolódnak, egyre

több tanuló vesz részt

tanulási projektekben, a

gyerekek örömmel

készülnek a következő

projektre.

128

A pedagógusok, a felnőtt

dolgozók és a szülők

személyes példájukkal

legyenek a

környezettudatos életvitel

hiteles terjesztői

Képzések,

továbbképzések, szülői

értekezletek tartása az

adott témában.

A felnőttek rendelkeznek

mindazon ismeretekkel,

szakmai hozzáértéssel és

személyiségvonásokkal,

amelyek a

környezettudatosság

alakítása során mintaként

szolgálnak. Egyre több

szülő, tanár vesz részt s

programokon. Az iskolai

programok tervezésekor

szempont, hogy a

lehetőségekhez képest

minél környezetkímélőbb

legyen a program.Az iskola tisztaságának

javítása, a szemét

mennyiségének

csökkentése.

Tisztasági őrjárat

szervezése

(diákönkormányzat)

Szelektív hulladékgyűjtés

Helyes vásárlói szokások

kialakulása

Javul az iskola tisztasága.

A tanulók és az iskola

dolgozói szelektíven

kezelik a papírhulladékot.

Csökken az elszállított

szemét mennyisége.

Kevesebb a csomagolási

hulladék a szemetesekben.

A tanulók környezetbarát

termékeket vásárolnak.Takarékoskodás a vízzel

és a villannyal.

Rendszeres, majd

alkalmankénti

ellenőrzések. Mérések,

számítások,

következtetések.

Nem lesznek nyitva felejtett

vagy csöpögő csapok,

égve felejtett villanyok.

Észrevehetően csökken az

iskola víz- és

villanyszámláján szereplő

összeg.A tanulók ismerjék meg

szűkebb környezetüket,

lássák az értékeket,

Részvétel pályázatokon.

A természetben,

környezetben végzett

Ha ismeri környezetét,

jobban szereti, kötődik

hozzá és megóvja.

129

problémákat, ápolják a

hagyományokat.

szemlélődés, vizsgálódás,

kutatómunka; kiállítások,

vetélkedők szervezése a

Diáknapon.

Javul a problémamegoldó

és elemző képességük.

Legyenek a tanulók

környezetük, szülőföldjük

védelmezői.

„Örökbefogadási” akciók:

egy-egy fát, területet,

szobrot, folyópartszakaszt,

amihez rendszeresen

visszajárnak, figyelik

változásait, gondozzák.

Faültetés.

Változik az osztály

közvéleménye, morálja.

Beszélgetéseken,

osztályfőnöki órákon,

kirándulásokon egyre

többször téma a szülőföld

értékei. A tanuló kötődik

környezete egy

darabkájához, és ezen

keresztül átérzi

környezetünk

megóvásának fontosságát.Fejlesszük a tanulók

problémamegoldó

gondolkodásmódját, az

önálló ismeretszerzés

képességét – megalapozva

az élethosszig tartó

tanulást.

„Zöld sarok” kialakítása az

iskolai könyvtárban,

szakkönyvek, folyóiratok,

videó-anyagok és CD-k

beszerzése. Internet-

hozzáférés biztosítása.

Egyre több gyerek kér

feladatot, tart kiselőadást,

tudja használni a

szakirodalmat. Szép

eredményeket érünk el

különböző versenyeken.

Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások

A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével

lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány

területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon

diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink:

• terepi munka során: terep, táborok, tanulmányi kirándulások,

akadályversenyek, városismereti játékok stb.;

130

• kézműves foglalkozások: egy-egy ünnephez kötött, diáknapokon stb.;

• „akciók”: pályázatok, újságkészítés, kérdőíves felmérés, iskolarádió

működtetése,

• „látogatás”: múzeum, állatkert, botanikus kert, valamint szeméttelep,

szennyvíztisztító stb.;

• versenyek; valamint bekapcsolódás a helyi, körzeti, megyei és országos

programokba.

• iskolazöldítés; gyomtalanítás, fásítás.

• DÖK-nap;

• programok, vetélkedők,

• könyvtári órák,

• kézműves foglalkozások,

• színjátszás, drámapedagógia,

Módszerek

A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani

megújulásra van szükség.

Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti

nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert

mindenki előtt, ezért olyan tanárképzést szervezünk, amelyen bemutatjuk az

interaktív lehetőségeket. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja,

mielőtt diákokkal alkalmazza. A foglalkozások, módszerek így válnak csak hitelessé.

Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport:

Játékok :

• szituációs;

• memóriafejlesztő;

• kombinációs;

• érzékelést fejlesztő;

• ráhangolást segítő;

• bizalomerősítő;

• kapcsolatteremtést segítő;

• drámapedagógia.

131

Riport módszer

• kérdőíves felmérés;

• direkt riportok;

Projekt módszer

• analízis – akcióprojektek

Terepgyakorlati módszerek

• térképkészítés; térképolvasás

• egyszerű megfigyelések;

• célzott megfigyelések, mérések.

• kísérletelemzés, számítások

• dokumentálás és elemzés

• aktív, kreatív munka

• természetvédelmi és fenntartási

munkák;

• rekonstrukciós munkák;

• szelektív hulladékgyűjtés;

• rend- és tisztasági verseny.

Egészséges életvitelre irányúló

versenyek.

Számítógéphez kötött

• interaktív pedagógia (CD_ROM)

• internet

Közösségépítés

• csoportszervezés a környezeti

nevelés érdekében.

Művészi kifejezés

• vizuális művészet a környezeti

nevelésben;

• irodalmi alkotások;

• zeneművészet;

• esztétikai érzékenység és

élmény fejlesztése;

• tanulók önkifejezése a

művészetek nyelvén.

Érdekérvényesítés

• lobbizás

• vita

• kapcsolatépítés

• faliújság, poszterek

• média bekapcsolódása

132

Taneszközök

Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel,

szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek.

Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint

lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni.

Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat.

Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő

audiovizuális ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók

rendelkezésére.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató

munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés

speciális eszközigénye is.

Iskolai környezet

Az iskola épületének helyzetképe, a javulást szolgáló célok és a változást

segítő feladatok:

A helyzetből adódó

jellemzők

Célok Tevékenység, feladat

Nagy forgalom közlekedési biztonság

növelése,

a kerékpáros és

gyalogosközlekedés

növelése

közlekedésbiztonsági

ismeretek kiemelt tanítása,

kerékpárral közlekedők

számára biciklitároló

biztonsági felszerelések

viselésének ösztönzésezaj - csökkentés fák, cserjék ültetése

speciális ablaküvegeklégszennyezés - csökkentés zöldesítés az iskola környékén,

az iskolakertben,

a növények gondozása,

133

pótlása,

gyomtalanításszemét tiszta, egészséges környezet szeméttárolók sűrítése

szelektív hulladékgyűjtés,

felvilágosító előadások az

egészségkárosító anyagokról

és a fertőzési veszélyekről

utak sózása helyett ásványi

őrlemény használataaz iskolabelső - tiszta, meghitt környezet festések, felújítások, a

dekorációkhoz falitáblák,

élősarkok,

a mellékhelyiségekben

szappan, WC papír,

dohányzásra külön helyiség

kialakítása,

portalanítás, felmosás

gyakori szellőztetés

lábtörlők alkalmazása Energia-felhasználás - takarékos fűtés gázkazán szabályozása,

nyílászárók javítása, tető

szigetelése, fűtésrendszer

korszerűsítésevilágítás egészséges, takarékos

természetes fény preferálása

- a hagyományos fénycsövek

cseréje energiatakarékos,

kompakt izzókravízfelhasználás egészséges ivóvíz

a vízfogyasztás csökkentése

víztakarékos öblítés,

csapok karbantartásacsatorna - a csatorna karbantartása biológiai lebontók alkalmazása

környezetbarát takarítószerek

alkalmazásaiskolakert a tanítás, pihenés, felüdülés

helye legyen

a növények gondozása,

pótlása,

csepegtető öntözés,

madáretetők kihelyezése és

gondozása

134

Iskolabüfé - egészséges életek, italok gyümölcslevek és teák

joghurtok, sajtok,

gabonapelyhes édességek,

Környezetbarát csomagolású

termékek.udvar - biztonságos aljzat az aszfaltozott rész felújítása

portalanításaz iskola

eszközellátottsága

a tanítás-nevelés

élményközpontúságának

növelése,

az esztétikai érzék

fejlesztése

egészséges személyiség

kifejlődése

a tantermekben írásvetítő, TV,

videó és számítógép,

esztétikus dekorációk,

falitáblák, szemléltetőanyagok,

digitális fényképezőgép,

az étkező konyháján

gáztűzhelyek, konyhai

eszközök a HACCP-nek

megfelelően,

ismeretterjesztő folyóiratok,

könyvtár, médiatár.

Kommunikáció

A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva –

nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább

ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban

kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy

képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg

tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a

szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk

írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen.

Az iskolán belüli kommunikáció formái

• kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel;

135

• házi dolgozat készítése;

• poszterek készítése és bemutatása;

• iskolarádió felhasználása híradásra;

• drótpostán történő levelezés: tanárokkal, szülőkkel, diákokkal;

• faliújságon közölt információk készítése;

• szórólapok készítése.

Iskolán kívüli kommunikáció formái

• környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból;

• környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása;

• környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése;

Minőségfejlesztés

Az iskolai környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több

szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka,

hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest

– markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a

világban elfoglalt helyéről.

Az ifjúságvédelmi felelős segítségével környezeti attitűdvizsgálatot végzünk az

iskolába érkező tanulók között. Az osztályfőnök és a szaktanárok megbeszélik a

mérés eredményét, majd felhasználják azt további munkájuk tervezésében. Az

attitűdvizsgálatot a X. évfolyam elején és – lehetőség szerint – a XII. évfolyam végén

is elvégezzük.

A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s

ennek keretében kerülnek mérésre is.

A környezeti nevelési munkacsoport – az iskolai munkaterv részeként –

minden tanév elején írásos formában elkészíti az iskola éves környezeti nevelési

136

munkaprogramját. A félévi és az év végi értékelő nevelőtestületi értekezleten az

iskolai munkaterv ezen része is megvitatásra, illetve elfogadásra kerül.

Továbbképzés

Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek

egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést.

Az iskola továbbképzési programjába beépítve, az ötéves továbbképzési idő

alatt – minden évben más-más munkaközösségből – évente legalább egy tanár részt

vesz a külső intézmények által szervezett környezeti nevelési tanár-továbbképzési

programokon. Ezzel elérjük, hogy az öt év alatt minden munkaközösségből legalább

egy kolléga részt vegyen környezeti nevelési tanártovábbképzésen.

Iskolánk tanárai továbbra is tartanak környezeti nevelési témában

tanártovábbképzéseket.

Értékelési formák

• külső: szakértő, szaktanácsadó, érintett partnerek.

• belső: igazgató, munkaközösség vezetője, osztályfőnök, DÖK

A GLOBE program, mint sajátos, nemzetközi környezetvédelmi nevelési forma

A GLOBE (Learning and Observations to Benefit the Enviroment) Nemzetközi

Környezeti Nevelési Program 1994-ben indult az Egyesült Államokból azzal a céllal,

hogy növelje a világ tanulóifjúságának környezeti tudatosságát, jobban megértsék a

Föld egészét érintő globális problémákat, s keressék a megoldás útjait.

Az amerikai tudósok által kidolgozott mérési módszerekkel a tanulók a Világ

legkülönbözőbb pontjain elvégzik a meteorológiai, talajtani vízkémiai, ökológiai

méréseket, és az adatokat a világháló segítségével beküldik az amerikai központba,

ahol a tudósok összevetik a műholdas adatokkal és a kutatásaikhoz felhasználják.

137

Hazánk a 81. országként csatlakozott 1999-ben a GLOBE- programhoz.

Iskolánk az Oktatási- és Környezetvédelmi Minisztériumok által 1999-ben kiírt

pályázat egyik nyerteseként vehet részt a programba. A programba bekerült iskolák

közül az ország legkeletibb területét képviseljük.

Célja, feladata

A GLOBE program a pedagógiai szóhasználatban egyszerre jelent

• Sajátos tanulási módot.

• Szolgáltatást az adatok közzététele, központba küldése miatt.

• Hatékony tudományos módszerek megismerését.

Beépíthető néhány tantárgy kerettantervi követelményének megvalósítására:

Biológia, ezen belül az ökológiai témakör keretében.

1. A levegő, mint környezeti tényező

• Hőmérséklete

• Légáramlás

• Légnyomás

• Szélerősség

• Szélirány

• Savas eső

2. A talaj mint környezeti tényező

• Talajhőmérséklet

• Szerkezet

• pH

• ionösszetétel

Ezek hatása a növényzetre és a terület élővilágára

3. A víz, mint környezeti tényező

• Fizikai tulajdonságai

138

• Kémiai összetétele

• Vízszennyező anyagok hatásai a vízi élőlényekre, élőlények

• összetételének változására

Számítástechnika

• Táblázatkezelés

• Mérési adatokból különböző táblázatok szerkesztése

• Grafikonok készítése

• Prezentáció készítése

Kémia

• A víz

• A levegő témaköröknél az antropogén hatásokat számbavétele és a

saját adataink alapján következtethetünk a környezetünk

szennyezettségének mértékére.

• A mennyiségi és minőségi elemzés (vízkémiai összetevők mérése)

• Szerves szennyeződések

Földrajz

• Éghajlati tényezők

• Iskolaudvaron tett séta alkalmából bemutatható a meteorológiai

állomás a benne lévő műszerek használata, mérési feladatokat lehet

kiadni, amellyel gyakorlati ismeretekre tesznek szert a tanulók

• Internetes adatgyűjtés megtanulása a GLOBE honlap adatainak

felhasználásával

• Adatok összehasonlításokkal az éghajlati övek közötti különbségek

igazolása

• Adatbázist biztosít a meteorológiai, vagy környezeti pályázatokhoz

Angol nyelv

A GLOBE honlap böngészése, a levelek és az újabb aktuális feladatok lefordítása

fejleszti a

• kifejezőkészséget,

139

• fordítási ismereteket,

• szakszavak megismerését,

• kapcsolatteremtést.

Tevékenységeink

• Vízminőség mérése

• Talajmérés

• Meteorológiai mérések,

• Biológiai mérések

• Irodalmi művészeti alkotások készítése

• Ismereteink terjesztése (film, újság. poszterek, album, rádió, tv)

• Angol nyelvi fordítások elvégzése

• Pályázatokon, találkozókon való részvétel

• Mérésekkel összekötött táborozások, kirándulások,

• Figyelem felhívása a problémákra.

Módszerek

• Alapvetően megegyezik a környezeti nevelés más területén alkalmazott

módszerekkel, az is hangsúlyos a közösségépítés, az együttműködési és

kommunikációs képessége, készségek fejlesztése.

• Fontos az élményközpontú cselekvésre épülő eljárások alkalmazása, hisz ez

nem kötelező jellegű foglalkozás.

• Egy-egy méréssel összekötött kirándulásokra fotózást, videózást kedvelő

tanulókat is bevonunk.

• A kirándulások meghirdetésével bővítjük a programba bekapcsolódók számát.

• Az angol nyelvi levelek és irodalmak fordításában az angol nyelvtagozatra járó

tanulók vesznek részt.

• A pályázatok elkészítésében, a számítástechnikában járatos tanulókat vonjuk

be.

• A művészeti pályázatokra az irodalmat, képzőművészetet, fotózást kedvelő

tanulókat mozgósítjuk.

140

• A GLOBE albumunk folyamatos készítésében is mindig újabb és újabb tanulók

tevékenykednek.

• Sportolással, szabadban való főzéssel egybekötött méréseket szervezünk.

Kapcsolatok

• Vízügy

• Meteorológiai Intézet

• Szakértők

• 27 iskola

• Országos koordinátor

• NASA (amerikai GLOBE központ)

• Hortobágy Nemzeti Park munkatársai

• Polgármesteri Hivatal Fehérgyarmat

• Esze Tamás Gimnázium Mátészalka

• Vásárosnaményi Gimnázium

• Nyírerdő Fehérgyarmat

Eszközei

• Az eszközök egy jelentős részét a GLOBE központból kapjuk, de a mérések

kiegészítésében szükség van további meteorológiai, vízanalizáló, talaj és

levegőanalizáló eszközökre, valamint komplex fizikai állandókat mérő

eszközökre (fénymérő, zajszínt-mérő, hőmérő, légnyomás és páratartalom

mérő stb.)

A program előnyei

• A programba való bekapcsolódással beléptünk egy olyan hálózatba, ahol van

visszajelzés, ha elakadunk, van kitől segítséget kérni, mert ismerős a

probléma, nem kell magyarázkodni.

• Értelmet kap az idegen nyelv tanulása.(gyakorlatban használják)

• Új mérési módszereket sajátítottunk el.(a tanár is)

• Értelmes Internet használatra nevel

• A kedvezményes táborok lehetőséget adnak a kimozdulásra, az egyébként

otthon ülésre kényszerült tanulóknak is

141

• Megismerünk más iskolákat, összehasonlíthatjuk, hogy hol tartunk,

tapasztalatot cserélhetünk más iskolai téren is

• A továbbképzések új lendületet adnak a munkánknak. Jó hasonló

gondolkodású emberekkel találkozni.

• A tanulók is tapasztalatokat szereznek és kapcsolatokat alakítanak ki

egymással

• A tanulóink eddig még nem jutottak el nemzetközi konferenciára, ezt is ez a

program tette lehetővé

Értékelés

• Belső :

• A mérések időben történjenek meg, meg legyen a kellő

mérésszám.

• Táblázatos, grafikus adatszolgáltatás rendszeres részvétel a

munkában.

• Külső :

• Szinkronnapi mérés elvégzése, adattovábbítás.

• Beszámolók elkészítése.

• Pályamunkák, mérésszám értékelése.

Eddigi eredményeink:

• Minisztériumi dicsérő oklevél

• Pályázatokban való eredményes szereplés (2004-ben, négy kategóriában

1.helyezés)

• Részvétel a horvátországi nemzetközi GLOBE találkozón

• Táborozásokra való meghívás

• Gratuláló oklevelek az amerikai központból

Továbbképzés

• Évente egy alkalommal tanár és diákkonferencia, nemzetközi szimpózium.

Hagyományos tanórai oktatásszervezésben

142

Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei

Testnevelés

Tudatosítsa a diákokban az egészség és a környezet komplexitását. A

testnevelés és a sport az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi

kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében rengeteg alkalmat

ad. A szabadtéri foglalkozások sokszínűsége szintén lehetőségeket és feladatokat

biztosít a környezetszennyezettség problémáinak egészségügyi veszélyeire is utalva.

Lehetőségek szerint természetes anyagokból készült eszközöket, tornaszereket

használjunk.

A tanulók

• fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben

befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket;

• legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az

élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az

együttműködés és a tolerancia fejlesztésében;

• értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a

környezetszennyezés az egészségre veszélyes;

• igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból

készüljenek az eszközök, és a tornaszerek;

• a tanulókban tudatosítsák az egészség és a környezet komplexitását.

Magyar nyelv és irodalom

Az emberi gondolkodásmód, viselkedés alakításában elengedhetetlenül

fontos, hogy a magyartanítás az érzelmi fejlesztés színtere legyen. Az ember és a

természet kapcsolatát olyan irodalmi műveken keresztül mutassa be, amelyek

erősítik a természet és a környezet értékeihez való kötődést, a harmonikus

kapcsolatok fejlődését. Az irodalmi alkotások tudatos értelmezése a környezethez

való viszonyulás szempontjából történjen. A tanár tudatosan válasszon olyan

143

szövegeket (cikkértelmezéshez, nyelvi gyakorláshoz), amelyek az ember és a

környezet kapcsolatát világítják meg. Ezek kiindulópontjai lehetnek a

problémafelvetés, a vitakészség fejlesztésének, véleményalkotásnak. A hivatalos

iratok (petíciók, kérvények, javaslatok) elkészítésének gyakorlása. A nyelvi

környezetszennyezés.

A tanulók

• legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti

különbségtételre,

• ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti

értékeket, harmonikus kapcsolatokat;

• legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára,

véleményalkotásra, érvelésre;

• tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni;

• tudatosan készüljenek a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére;

A tanulókban:

• fejlesszük az esztétikai, erkölcsi érzékenységet;

• alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés;

• növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a

környezet- és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával;

• fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok

segítségével.

Történelem

A történelem tantárgy elemezze az embernek a fejlődéstörténete során a

természetre gyakorolt átalakító hatását, s ennek következményeit,

viszonyrendszerét. Mutassa be az egyes történelmi korokban az ember és

környezete viszonyának alakulását, a földrajzi környezet hatását egy térség

fejlődésére, a környezet ember alkotta értékeit és a környezettel kapcsolatos

állampolgári kötelességeket. Ismertesse meg a helyi történelmi értékeket, neveljen a

hagyományok tiszteletére. A természeti népek példáját bemutatva keressünk

144

megoldásokat a jövőre nézve. Az egész világot érintő, globális problémákban

hangsúlyozza az egyén, az állam és a társadalom felelősségét, feladatait.

A tanulók

• értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult

át a természet;

• tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra,

az életmódra, a közösségi normák alakulására;

• ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok

tisztelete;

• értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék

hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait

a problémák elhárításában, csökkentésében.

Idegen nyelv

Rendkívül alkalmas arra, hogy a jól megválasztott szövegekkel a természet

szeretetére neveljen, felvessen környezeti problémákat. Helyzetéből adódóan más

népek ilyen irányú tevékenységeivel és szervezeteivel megismertet, fejleszti a

nemzetközi felelősséget. A nyelvi kommunikáció fejlesztése során lehetőség van

arra, hogy a környezetvédelmi problémákra a tanulók önállóan, csoportmunkában,

projekt-munkában keressék a választ. Ez alkalmas az állampolgári felelősségtudat

növelésére is.

A tanulók

• váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek

feldolgozásának segítségével;

• legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv

segítségével más országok hasonló problémáit;

• ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen

országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit;

• legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan,

csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni;

145

• állampolgári felelősségtudata fejlődjön.

A tanulókban

• alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben;

• fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége és fedezzék fel ennek

lehetőségeit.

Matematika

A matematika kiválóan alkalmas arra, hogy számítási feladatokkal más

tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel

demonstráljon. A statisztikai módszerek alkalmazásával lehetőséget ad a környezeti

mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére. A táblázatok grafikonok

készítésével és elemzésével fejlessze a logikus gondolkodást, a szintetizáló és

lényegkiemelő képességet, rendszerben való gondolkodást.

Figyeltessük meg tanulóinkkal az őket körülvevő környezet mennyiségi és

térbeli viszonyait. Gyűjtessünk adatokat környezetünkről. Alakítsunk ki a környezeti

rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. Használjunk a

valóságból kiinduló példákat, s ezek eredményeit elemezzük, vonjuk le a

tapasztalatokat. (pl. statisztikák készítése, értékelése; táblázat és grafikonkészítés,

átlagszámítás, gazdálkodás a családban, mérések, becslések terepen…)

A tanulók

• váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti

összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják;

• legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére,

elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával;

• tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni;

• logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön;

• tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli

viszonyait;

146

• váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására,

gyűjtésére és feldolgozására;

• ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket

elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni;

• legyenek képesek reális becslésekre;

• tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni.

A tanulókban

• alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás;

• alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási

készségeket.

Fizika

Adja meg a környezeti változások fizikai magyarázatát. Ismertesse meg az élő

szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását,

neveljen ezek kibocsátásának csökkentésére. Ismertesse fel a fizikai

törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő

és élettelen közötti kölcsönhatásokat. Értelmezze a környezet változásának

törvényszerűségeit, s ennek tudatában keresse a megoldásokat a globális környezeti

válságokra. A természeti ismeretek alapján a környezeti erőforrásokat felelősséggel

használó, tetteinek következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá neveljen.

A tanulók

• váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára;

• ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj,

rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési

lehetőségeit;

• ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti

analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat;

• tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek

tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti

problémákra;

147

• mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel

szabad csak felhasználni;

• ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó

állampolgárrá váljanak.

Földrajz

A tanulók

• szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen

környezetükről;

• érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti

és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit;

• ismerjék meg a világ globális problémáit;

• ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit.

Biológia

A tanulók

• ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve

mérséklési lehetőségeit;

• ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet;

• ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék

fel azok között az ok-okozati összefüggéseket;

• ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat;

• legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és

mérséklésére;

• sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat;

• a tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód.

Kémia

A tanulók

148

• rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel;

• törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására;

• legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények

értelmezésére;

• értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített

környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.

Ének-zene

Helyi népdalok, népi játékok, hangszerek, táncformák, népzenei motívumok

továbbélése a klasszikus és modern zenében, összegyűjtésük. Zenei irányzatok

kulturális hátterének kutatása (pl. rap zene) a természet hangjainak, ritmusainak,

motívumainak feldolgozása. A zene felhasználása a közösségfejlesztésében.

Globalizáció a zenében, zenei környezetszennyezés.

A tanulók

• ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát;

• ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait;

• fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban;

• vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét;

• tudják, hogy az élő ill. élettelen természet hangjai a zenében és a

hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek;

• fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.

Vizuális kultúra

A tanulók

• ismerjék fel a természeti, ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát;

• ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit;

• ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik

alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai

előfordulásaira;

• ismerjék a természetes alapanyagok használatát;

149

• legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak

megfelelően elemezni;

• legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek

megfelelően;

• ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma

összefüggését;

• tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti

formatervezésre;

• kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket.

Tánc és dráma

A tanulók

• tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel;

• legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és

mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz stb.);

• sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési

lehetőségeket.

A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel

A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti

meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. A tanulók

számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja

igényessége, értékrendje. Az általános tájékozottsága, problémafelismerő és -

feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez

való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja.

A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos

alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták

elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes

150

tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására,

elmélyítésére.

Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai

kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak

felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az

iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és

energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző

akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes

szaktárgyakat.

Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy,

de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs programnak felel meg.

Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkozását kívánja

meg.

5-8. évfolyam

Életvezetés, életvezetési szokások a családban; életviteli szokásaink a

múltban, a jelenben, és merre haladunk?

A felgyorsult változások az életvezetésre is kihatnak. Sokszor a régi

tapasztalat már nem használható. Át kell tekinteni az egyes folyamatokat, s fel kell

vázolni a lehetséges forgatókönyveket.

9-10. évfolyam

Testi, lelki problémák; a megoldás módjai

Iskolai egészségügyi nap keretében részletesen kapott információk

osztályszintű megbeszélése. A szükségszerűen felmerülő problémákra – részben az

értékrendek bizonytalanná válása miatt – sokszor hibás válaszok születnek:

búskomorság, lelki betegség, depresszió, alkohol, drog. Az okok keresése mellett a

fiziológiai hatások ismerete, a nehézségek érzékeltetése támpontokat adhat.

151

Szemléltethető statisztikákon, videofilmeken, személyes találkozásokon

keresztül.

11. évfolyam

A média szerepe. A tájékoztatás erkölcse. Hirdetés, reklám.

A reklám-pszichológia tudománya. Szinte nincs perc, hogy mindez ne lenne

jelen életünkben. A hatásmechanizmus megismerése helyrebillentheti a

befolyásolhatóságot. Az elemzés csökkenti e technikák erejét. Az iskolaújság, az

iskolarádió jó terep a gyakorlásra. Az előzőekben összegyűlt tapasztalatok

környezetünkről és a médiahírek összehasonlítása fontos útmutatás az alapos

odafigyelésre, kritikai értékelésre.

12. évfolyam

Intézmények. Civil szervezetek.

Mennyire hatékony azok feladata, hatásköre és struktúrája? Hibáink

kiküszöbölésére különböző törvényeket hozunk, ám olykor áthágják azokat. Felelős

állampolgárként tiltakozunk ez ellen.

Miképpen gyakorolhatjuk környezeti jogainkat? A drámajáték segítheti a

különböző szerepek tartalmi megközelítését, az álláspontok, vélemények,

lehetőségek átgondolását:

• a tanulók közvetlen környezeti problémáinak, megoldási javaslatainak

eljuttatása az önkormányzathoz;

• városunk civil szervezeteinek megismertetése;

• megelőző környezetvédelemmel foglalkozó helyi, és országosan ismert

szervezetekkel való együttműködés.

3.13. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

152

A Deák Ferenc Gimnázium a 2003. évi 125. az egyenlő bánásmódról és az

esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény alapján kidolgozta a Közoktatási

Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét.

Az esélyegyenlőségi terv legfontosabb elemei a következők:

3.13.1. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv helyzetelemzésének

céljai

• A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése a városi

közoktatási intézményekben.

• Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségének

kiszűrése.

• Az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz.

• A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű

tanulók esélyegyenlőségének biztosítása és előmozdítása az oktatási-nevelési

folyamatokban (támogató lépések, szolgáltatások bevezetése, melyek

csökkentik a meglévő hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet, támogatják

a megfelelő pályaválasztását).

• A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi

integráció támogatása.

• 2.2. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói

tevékenységek, felelősségek

3.13.2. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói

tevékenységek, felelősségek

• esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a kötelezettségek meghatározása;

• a kötelezettségek teljesítéséért felelős személyek kijelölése, akinek fő

feladatai:

• a terv megvalósításának koordinálása,

• a terv végrehajtásának nyomon követése,

• az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása;

• az esélyegyenlőségi terv nyilvánosságának biztosítása;

153

• az esélyegyenlőségi terv megvalósításában érintett intézményvezetők

tájékoztatása, felkészítése a megvalósításra;

• az egyenlő bánásmód elvét sértő információk beszerzésének módszereinek

kidolgozása;

• befogadó és toleráns légkör optimális kialakítása és fenntartása az

intézményekben;

• akcióterv készítése a helyzetelemzés által feltárt problémákra,

hiányosságokra;

• esélyegyenlőségi kockázatok kezelése, intézkedési tervek készítése,

értékelése, folyamatos korrekciója;

• fejlesztési célok időrendi prioritásának kialakítása, a mérhetőséget lehetővé

tevő indikátorok meghatározása;

• az esélyegyenlőség javításához kapcsolódó prioritási sorrend meghatározása;

• a közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját érintő, és az

esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó

stratégiai dokumentumba és iránymutatásba garantáltan be kell építeni.

• A működés során érvényesíteni az egyenlő bánásmódra és

esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségeket és a program célkitűzéseit.

• a folyamatos korrekciós tevékenységek biztosítása a monitoring vizsgálatokkal

összhangban. A monitoring vizsgálatokra évente sort kell keríteni.

• az eredmények nyilvánosságra hozásakor maximálisan érvényesíteni kell a

személyes adatok védelmét;

• a végrehajtásról évente tájékoztatni kell a település döntéshozóit. Az

értékelést az intézményi önértékelés és egyéb információk, illetve az

akciótervben meghatározott indikátorok teljesülése alapján kell elvégezni.

3.14. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának,

szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek

Félévkor és év végén: kimagasló tanulmányi munkáért és/vagy huzamos időn

át tanúsított példamutató kötelességteljesítésért (a tanulmányi munkáért járó

154

tantestületi dicséret a tantárgyak számától függ; a 9. ny. osztályban maximum egy

négyese lehet, a többi évfolyamon maximum 3 négyese lehet a tanulónak.)

3.15. További intézményi elvek

3.15.1. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei

A tanuló tudásának, magatartásának, szorgalmának értékelése, minősítése

tanév közben, valamint félévkor és tanév végén és minden évfolyamon

érdemjegyekkel történik. Felsőbb évfolyamba léphet az a tanuló, aki a helyi

tantervben megfogalmazott tanulmányi követelményeket legalább elégséges szinten

teljesítette. A tanuló az egyes évfolyamok elvégzéséről bizonyítványt kap.

Az adott évfolyamot meg kell ismételnie annak, aki a tanév végén valamely

tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, és a javítóvizsgán is elégtelen osztályzatot

szerzett. Nem haladhat tovább az sem, aki az osztályozó vizsgán indokolatlanul nem

jelent meg, vagy azt félbeszakította.

A gyermek, tanuló kötelességének teljesítéséről és továbbhaladásáról a 2011.

évi 190. a nemzeti köznevelésről szóló törvény 54-57.§-ai valamint a 20/2012-es

EMMI rendelet 77. §-a rendelkezik.

„ (1) Az igazgató … a tanuló kérelmére – kiskorú tanuló esetében a szülő kérelmére

– felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a

tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt

indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak

tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi.

(2) A magántanulót – az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés

kivételével – az iskola valamennyi kötelez tanórai foglalkozása alól fel kell menteni.ő ”

(Nkt. 55.§)

„(3) Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait

megszakítsa, vagy akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak.” (Nkt.

56.§)

„(1) A pedagógus – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tanuló

teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli,

155

félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és

szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító

pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a

kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi

osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és

az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az

osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén

bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia

programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló

teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet

fegyelmezési eszköz.” (Nkt. 54.§)

„Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:

a) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3),

elégséges (2), elégtelen (1),

b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó

(3), rossz (2),

c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó

(3), hanyag (2).” (Nkt. 54.§)

„(5) Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten

áttekinti, és a pedagógus, az osztályfőnök, gyakorlati képzés szervezője által

megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről.”

(Nkt. 54.§)

„(6) Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér

a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt

pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa

meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület

ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a

tanuló javára módosítja.” (Nkt. 54.§)

„(1) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi

követelményeket sikeresen teljesítette.” (Nkt. 57.§)

156

„3) A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több

évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az

előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti.” (Nkt. 57.§)

3.15.2. Hagyományok, éves rendezvények

• augusztus: alakuló értekezlet

javítóvizsgák

az órarend elkészítése

tantestületi értekezlet: a nyári események számbavétele

az éves munkaterv vitája, elfogadása

• szeptember: a tanév beindítása a levelező tagozaton

az ügyeleti rendszer megszervezése

szülői értekezlet

a tanmenetek átvizsgálása

őszi túra

az Iskolaszék ülése

• október: megemlékezés az aradi vértanúkról

megemlékezés az iskola névadójáról

megemlékezés az 1956. október 23-i forradalomról

a filharmóniai hangversenyek megszervezése

pályaválasztási szülői értekezletek az általános iskolákban

a nyolcosztályos gimnáziumok közötti sportversenyek

szülői értekezlet a 12. évfolyam számára

• november: szalagavató ünnepség

nevelési értekezlet

nyílt napok

felvételi előkészítők szervezése

• december: Mikulás-napi ünnepség

karácsonyi hangverseny

elsősavatás

• január: megemlékezés a Magyar Kultúra Napja alkalmából

félévi osztályozó értekezlet

az ellenőrző könyvek kiosztása

157

• február: szülői értekezletek

tantestületi értekezlet

jelentkezés az érettségi vizsgára

farsangi bál

jelentkezések a felsőoktatási intézményekbe

megemlékezés a kommunista diktatúrák áldozatainak emlékéről

jótékonysági bál

• március: munkaközösségi megbeszélések

nőnapi megemlékezés

a felvételi eljárás lebonyolítása

• április: a szóbeli érettségi tételek elkészítése

megemlékezés a holokauszt áldozatainak emlékéről

a nyolcosztályos gimnáziumok területi versenyei

• május: osztályozó értekezlet /12. évfolyam/

„babanap”

ballagási ünnepség

írásbeli érettségi vizsgák

az új nyolcosztályosok fogadása

• június: köztes vizsgák a nyolcosztályos gimnáziumban

pedagógusnap

osztályozó értekezlet

tanévzáró ünnepség

szóbeli érettségi vizsgák

beiratkozás

tanévzáró tantestületi értekezlet

3.15.3. Szociális szolgáltatások

• reggeli ügyelet,

• iskolabüfé működtetése,

• iskola egészségügyi ellátás,

• a sportudvar használata,

158

• külső igény esetén nyári táborok szervezése,

• kirándulások szervezése.

3.15.4. Közösségi szolgálat

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény értelmében az érettségi

bizonyítvány kiadását 50 óra közösségi szolgálat teljesítéséhez köti.

A közösségi szolgálat keretei között az egészségügyi; a szociális és

jótékonysági; az oktatási; a kulturális és közösségi; a környezet- és

természetvédelmi; katasztrófavédelmi; az óvodás korú, sajátos nevelési igényű

gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen

folytatható tevékenység.

A közösségi szolgálat megszervezése 9-11. évfolyamon egyenlő arányban

elosztva működik intézményünkben.

A fogadó intézményekkel együttműködési megállapodás keretében.

Tájékoztatás: az igazgató vagy a nevelési igazgatóhelyettes minden év elején

az osztályfőnököket értekezleten; a mindenkori osztályfőnökök a szülőket szülői

értekezleteken, a diákokat osztályfőnöki órákon.

Felelősei: az intézmény igazgatója, az intézmény nevelési igazgatóhelyettese,

a mindenkori osztályfőnökök az adott évfolyamokon.

Adminisztráció: az iratkezelési szabályzat értelmében az igazgató által

megbízott személy/személyek végzik.

7. Befejező gondolatok

159

A pedagógiai program reális helyzetértékelésre épült. Szem előtt tartottuk a

helyi viszonyokat, lehetőségeket. A munka során gyakorlatias megközelítésre

törekedtünk. A program végrehajtására a feltételek adottak vagy megteremthetők.

Figyelembe vettük a nevelőtestület eddigi gyakorlatát, a nevelők azonosulni

tudnak elgondolásaival, a végeredmény közös munkán, együttgondolkodáson alapul,

s képesek vagyunk a megvalósításra.

A térség hátrányai ellenére az iskola eredményei minden területen

kiemelkedők. A felvételi eredményeket és a beiskolázást tekintve elégedettek

lehetünk.

Mind a tanulók, mind az itt dolgozó pedagógusok munkája elismerésre,

támogatásra méltó, a tárgyi feltételek apró hiányosságait lelkesedéssel,

önfeláldozással pótoljuk.

160