TARTALOM

1. A Szovetseg rendeltetese es alapveto biztonsagi feladatai 2

2. A transzatlanti partnerseg lenyege 6

3. A vedelmi kepessegek erosıtese 9

4. A NATO eroinek megvaltozott szerepe 12

5. A biztonsag kiterjesztese a partnersegen keresztul 16

6. A Szovetseg megnyitasa uj tagok elott 20

7. Uj kapcsolatok kialakıtasa Oroszorszaggal 22

8. Megkulonboztetett partnerseg Ukrajnaval 26

9. Parbeszed a mediterran orszagokkal 28

10. Bekefenntartas es valsagkezeles 30

11. Reagalas polgari veszelyhelyzetekre 34

12. Tudomanyos es kornyezetvedelmi egyuttmukodes 36

13. A NATO mukodese 40

14. Valtozas es folyamatossag 44

1

A Szovetseg rendeltetese es alapveto biztonsagifeladatai

> 1

Az Eszak-atlanti Szovetseg alapveto rendeltetese,hogy az ENSZ Alapokmanyanak megfeleloenvedelmezze europai es eszak-amerikai tagjainakszabadsagat es biztonsagat. Ennek eleresenekerdekeben a Szovetseg, a tagorszagokat erintobiztonsagi kihıvasok termeszetetol fuggoenhasznalja fel politikai befolyasat vagy katonaikepessegeit. A strategiai kornyezet megvalto-zasaval ugyancsak atalakulason ment keresztul aSzovetseg reagalasa a biztonsagi kihıvasokra. ANATO tovabbra is fenntartja a az euro- atlantitersegben a stabilitast, es olyan fejlodesen megykeresztul, amely lehetove teszi, hogy hagyomanyosfelelossegi teruleten kıvul olyan uj fenyegetesekkelszemben is fellephessen, mint a terrorizmus es masbiztonsagi kihıvasok.

Az Eszak-atlanti Szerzodes Szervezete (NATO)egyike azon kulcsfontossagu strukturaknak,amelyeken keresztul a tagallamok megvalosıtjakbiztonsagi celkituzeseiket. Kormanykozi szervezetrolvan szo, amelyben a tagok megorzik teljes szuveren-itasukat es fuggetlenseguket, illetve olyan forumrol,amelyben a tagorszagok kozos konzultaciot kovetoendontenek a biztonsagukat erinto kerdesekben. ANATO strukturai elosegıtik a folyamatos konzultaciot,egyeztetest es egyuttmukodest a tagok kozott abiztonsag politikai, gazdasagi es egyeb vetuleteiben,valamint az egyuttmukodest olyan nem katonaiteruleteken, mint a tudomany, az informatika,kornyezetvedelem es a katasztrofa-elharıtas.

A NATO 12 alapıtojat – Belgiumot, Kanadat, Daniat,Franciaorszagot, Izlandot, Olaszorszagot, Luxem-burgot, Hollandiat, Norvegiat, Portugaliat, az EgyesultKiralysagot es az Egyesult Allamokat – az ot bovıtesikor soran Gorogorszag es Torokorszag (1952),Nemetorszag (1955), Spanyolorszag (1982), a CsehKoztarsasag, Magyarorszag es Lengyelorszag(1999) kovette es a legutobbi bovıtesi fordulobancsatlakozott hozzajuk Bulgaria, Esztorszag,Lettorszag, Litvania, Romania, Szlovakia esSzlovenia is (2004).

Kollektıv vedelem

A Szovetseg mukodesenek alapelve, hogy azegyes tagorszagok biztonsaga valamennyitagallam biztonsagatol fugg. Ha valamelyikuk

biztonsagat fenyegetes eri, az egyben mindenkiterint. A NATO alapıto okirata, a WashingtoniSzerzodes alaırasaval minden tagorszagkotelezettseget vallal arra, hogy egyarant osztozika kockazatokban es feladatokban es a kollektıvvedelemhez fuzodo elonyokben. Ez egyben azt isjelenti, hogy immaron kozosen teszik azt, amit azegyes orszagok a vedelmi tervezes es az elokeszu-letek egyes teruleteivel kapcsolatban addig egyedulvegeztek. A haderok szamara a hatekony kozosgyakorlatozashoz es munkahoz biztosıtotteszkozok koltsegeit is kozosen viselik a tagok.

Minden egyes orszag megorzi fuggetlenseget esdonteshozatali szabadsagat, ugyanakkor a kozostervezesnek es az eroforrasok megosztasanakkoszonhetoen a biztonsagnak sokkal magasabb fokatelvezhetik, mint amilyet egyedul tudtak volna elerni,ami tovabbra is alapjat kepezi a NATO-n belulibiztonsagi egyuttmukodesnek.

A transzatlanti kapcsolat

A washingtoni szerzodes alaırasa 1949-ben mindenmodernkori elozmenyt nelkulozott; nemcsak, hogycsokkentette a kulso agresszio kockazatat, defokozatosan kozelebb is hozott olyan nagy europaiorszagokat, amelyek korabban tobbszor haboruztakegymas ellen, biztosıtva azt, hogy a koztuk tobbe nealljon fenn a katonai konfliktus veszelye. Ezek azorszagok ezentul egymasra tamaszkodtak esosztoztak egymas biztonsagaban, es joletuknovelese erdekeben szamos egyeb teruleten ishatekonyan tudtak egyuttmukodni. De a washingtoniszerzodes jelentosege meg ezen is tulmutatott.Biztonsagi partnerseget teremtett a Szovetsegeuropai tagjai es az Egyesult Allamok, valamintKanada kozott es ezaltal letrehozta az Europa esEszak-Amerika kozotti allando transzatlanti kapcso-latot.

A NATO atalakulasa

A Szovetseg 1949. evi letrehozasakor a Szovje-tuniot tartottak a Nyugat-Europa szabadsagat esfuggetlenseget veszelyezteto elsodleges tenye-zonek. A kommunista ideologia, politikai celjai esmodszerei, valamint katonai kepessegei - barmi isvolt a Szovjetunio valodi celja - azt jelentettek, hogy

2

egyetlen nyugati orszag kormanyzata sem enged-hette meg maganak, hogy figyelmen kıvul hagyja akonfliktus lehetoseget. Ennek eredmenyekent,1949-tol az 1980-as evek vegeig – ahideghaborukent ismert idoszakban – a Szovetsegfo feladata az volt, hogy megfelelo katonaikepessegeket biztosıtva megvedje tagjaitbarmilyen, a Szovjetunio es a Varsoi Szerzodesreszerol erkezo agresszio ellen. Az ez ido alatt, aNATO altal a tagok szamara biztosıtott stabilitashozzasegıtette Nyugat-Europa egeszet ahhoz,hogy a masodik vilaghaborut kovetoen ujra megter-emtse a joletet, hogy a gazdasag fejlodese szamaraletfontossagu bizalom es kiszamıthatosag legkoreuralkodjek.

A NATO-tagorszagok altal elfogadott politika avaltozo strategiai kornyezetnek megfeleloenfolyamatos fejlodesen ment keresztul. Ahideghaboru vege ota a Szovetseg politikaja esstrukturai alapveto valtozason mentek keresztul,amelyek tukroztek az europai politikai es katonaikornyezetben vegbement temerdek valtozast es azujonnan felmerult biztonsagi fenyegeteseket. Ezentulmenoen a vedelem felfogasa szelesebb ertelmetnyert, amely immaron magaban foglalja aparbeszedet es gyakorlati egyuttmukodest aSzovetseghez nem tartozo orszagokkal, mint az

euro-atlanti biztonsagot megerosıto leghate-konyabb eszkozt.

Mara a NATO sokkal tobb, mint egy egyszeruvedelmi szovetseg. Kezet nyujtott korabbi ellen-feleinek es most azon dolgozik, hogy szerte azeuro-atlanti tersegben epıtse es megorizze a beketes biztonsagot. Ennek erdekeben a Szovetsegegyre tobb feladatot vallal, valamint rugalmas,innovatıv es pragmatikus valaszokat keres az elker-ulhetetlenul bonyolult kerdesek megoldasara.Ennek folyamataban tovabbi megerosıtest nyert aNATO kozponti szerepe az euro-atlanti tersegbiztonsaganak garantalasaban es ujabb partn-erorszagok kertek felveteluket a Szovetsegbe.Harom kozep-kelet europai orszag – a Cseh Koztar-sasag, Magyarorszag es Lengyelorszag – mar1999-ben elerte ezt a celt , mıg tovabbi het orszag -Bulgaria, Esztorszag, Lettorszag, Litvania,Romania, Szlovakia es Szlovenia – 2004-ben valt aNATO tagjava.

A NATO elmult evtizedbeli atalakulasat tobb jovobelato kezdemenyezes jellemezte, mely konkret,rendkıvul praktikus valaszt nyujtott az uj biztonsagikihıvasokra es a hideghaboru utani idoszaklehetosegeire. Ezek koze tartozik a Partnerseg aBekeert kezdemenyezes, az Oroszorszaggal esUkrajnaval letesult kulonleges kapcsolatok, amediterran orszagokkal folytatott parbeszed, azaspirans orszagok tamogatasara a NATO-sztenderdek elerese erdekeben letrehozott TagsagiAkcioterv, az Europai Unioval, az EBESZ-szel es azENSZ-szel folytatott erdemi egyuttmukodes. ANATO aktıvan foglalkozik a kialakulo biztonsagikihıvasokkal, es vezeto szerepet tolt be a Balkanonfolyo valsagkezelo muveletekben, valamint keszenall arra, hogy , ahol es amikor szukseges, az euro-atlanti tersegen tul is fellepjen a terrorizmus es masfenyegetesek ellen. Ezen felul a NATO tovabbfejleszti es igazıtja ki kepessegeit, hogy kepeslegyen ujabb kuldetesek felvallalasara. Ennekerdekeben a 2002. novemberi pragai csucstala-lkozon harom kulcsfontossagu kezdemenyezestindıtott utjara: letrehozta a NATO Reagalo Eroket,hatarozott a parancsnoki struktura reformjarol esutjara indıtotta a Pragai Kepessegek Kotelezettseg-vallalast, melyek celja a hianyossagok kikuszobole-se az egyes orszagok egyeni vallalasain es

3

egyuttmukodesen alapulo kezdemenyezeseinkeresztul.

Alapveto biztonsagi feladatok

A Szovetseg Strategiai Koncepcioja, amely aszervezet celkituzeseinek es alapveto biztonsagifeladatainak hivatalos meghatarozasa, utmutatassalszolgal a megfogalmazott celok es feladatok elereseerdekeben alkalmazhato politikai es katonaieszkozokre vonatkozoan. A dokumentum elso ızben,1991-ben tortent nyilvanossagra hozatalakoregyertelmu szakıtast jelentett a multtal. Ahideghaboru soran a hasonloan erzekeny strategiai-tervezesi dokumentumok ertheto modon titkosakvoltak.

A NATO jelenleg ervenyben levo, 1999-ben kiadottStrategiai Koncepcioja a Szovetseget erintobiztonsagi fenyegetest „tobb iranybol erkezonek esnehezen elore jelezhetonek” minosıti, es a Szovetsegalapveto biztonsagi feladatait a kovetkezokbenhatarozza meg:

• a stabilitas alapjainak biztosıtasa az Euro-atlantitersegben;

• biztonsaggal kapcsolatos konzultacios forumkentszolgalas;

• barmely NATO tagorszagot erinto fenyegetoagresszio elleni elrettentes, illetve vedelem;

• hozzajarulas a hatekony konfliktus megelozeshezes aktıv reszvetel a valsagkezelesben; valamint

• a minel szelesebb koru partnerseg, egyuttmukodeses parbeszed elomozdıtasa az Euro-atlanti tersegtobbi orszagaval.

Felmerve az elore lathato biztonsagi kihıvasokat eskockazatokat, az 1999. evi Strategiai Koncepcio arraa megallapıtasra jutott, hogy a strategiai kornyezetaltalaban tovabbra is pozitıv iranyban fog valtozni, eshogy a Szovetseg – a tobbi szervezettel egyetemben– a hideghaboru befejezeset kovetoen, letfontossaguszerepet jatszott az euro-atlanti biztonsag meger-osıteseben.

Annak ellenere azonban, hogy a hagyomanyoshaboru veszelye Europaban mara gyakorlatilageltunt, a Szovetseg tagjai es mas, az euro-atlantitersegbe tartozo orszagok mas fajta kockazatokkales bizonytalansagi tenyezokkel talaljak magukatszemben, melyek kozott szerepel az etnikaikonfliktus, az emberi jogok megsertese, a politikaies gazdasagi instabilitas. Ezen tulmenoen anuklearis, biologiai es vegyi fegyverek, valamintcelba juttato eszkozeik elterjedese ad okotaggodalomra, a technologia szeles koru elterjedesepedig oda vezethet, hogy a potencialis ellenfel iskonnyebben ferhet hozza magas fejlettsegi fokukatonai kepessegekhez.

Ezen tulmenoen, a Szovetseg biztonsaga tekin-tettel kell, hogy legyen a globalis kornyezetre,hiszen olyan szelesebb koru kockazatokfenyegetnek. mint a terrorcselekmenyek, aszabotazs, a szervezett bunozes es a letfontossagueroforrasok utanpotlasanak a megzavarasa. Az1999. evi Strategiai Koncepcio kiadasa ota elteltidoben, es az Egyesult Allamok ellen 2001.szeptembereben elkovetett terrortamadasokfenyeben, a terrorizmus fenyegeteset es a kudarcotvallott allamok altal kepviselt kockazatot alapjaibankellett felulvizsgalni.

4

Az 5. cikk elso alkalmazasa

Az 5. cikk a washingtoni szerzodes, a NATO alapıtookiratanak magva, melynek ertelmeben barmelyszovetseges elleni fegyveres tamadast ugy kelltekinteni, mint ha az osszes szovetsegest tamadtakvolna meg. Az 5. cikk alkalmazasa eseten az egyesszovetsegesek, a tobbi tagorszaggal konzultalvadontik el, hogy hogyan tudnak a leghatekonyabbmodon hozzajarulni az eszak-atlanti tersegbiztonsag helyreallıtasahoz es fenntartasahoz,beleertve a katonai ero alkalmazasanak alehetoseget is.

Az 5. cikket elso alkalommal 2001. szeptember12-en leptettek eletbe, egy nappal az EgyesultAllamok ellen szeptember 11-en elkovetett terrorta-madasokat kovetoen. A dontes kezdetbenideiglenes maradt mindaddig, mıg el nem dolt, hogya tamadasokat kulfoldrol szerveztek. Ez 2001.oktober 2-an nyert vegso bizonysagot, amikor azEgyesult Allamok hatosagai az Eszak-atlantiTanacs elott bemutattak a nyomozatieredmenyeket, melyek szerint a tamadasokert azal-Kaida terrorhalozat volt felelos.

Oktober 4-en a szovetsegesek tobb, az USAvezette terrorizmus elleni kampanyt tamogato

intezkedes megtetelerol dontott. Ezek kozetartozott a hırszerzesek kozotti informaciocsere esegyuttmukodes fokozasa, feltetel nelkuli atrepulesies kikoto valamint repuloter hasznalati engedelyekaz USA, valamint a szovetsegesek szamara aterrorizmus elleni muveletek soran, a NATO allandotengereszeti eroinek felvonulasa a Foldkozi-tengerkeleti reszen, valamint a NATO korai legi elorejelzoes figyelmezteto repulogepeinek (AWACS)telepıtese az Egyesult Allamok legterebe. Ezentulmenoen, az egyes szovetsegesek az USAkeresere, erejuk es kepessegeik szerint jarulnakhozza a kozos erofeszıteshez. A segıtsegnyujtaskorebe tartozik a katonai tamogatas is, valamint aterrorista szervezetek beveteleit korlatozo jogi espenzugyi intezkedesek.

5

A transzatlanti partnerseg lenyege > 2

A NATO szerepe a tagok biztonsaganak garantala-saban, es a biztonsag es stabilitas kiterjeszteseerdekeben vallalt uj feladatok az europai es eszak-amerikai szovetsegesek kozott hosszu ideje fennallopartnersegen alapulnak. A masodik vilaghaborupusztıtasanak eredmenyekent az europai orszagokbiztonsaguk szavatolasaban nagymertekben voltakkenytelenek az Egyesult Allamokra es Kanadaratamaszkodni. Az eszak-amerikai szovetseges nagyletszamu haderot allomasoztatott Europa teruleten.Ezek az erok a Szovetseg fennallasanak kezdeteitolfogva letfontossagu szerepet jatszottak Europabiztonsaganak szavatolasaban – ez a szerep ma is atranszatlanti biztonsag alapja, es a Szovetsegelengedhetetlenul fontos alappillere.

Az Europaban allomasozo eszak-amerikai katonakszama az evek soran folyamatosan csokkent. AzEuropa vedelmet szolgalo erok zomet mar hosszuevek ota az europai szovetsegesek biztosıtjak. Sot, alegtobb NATO-vezette bekefenntarto missziot aBalkanon az europai szovetsegesek katonai teszik ki,jelentos mertekben megerosıtve a partner es egyebnem-NATO-tagorszagok katonaival.

Mindennek ellenere az Egyesult Allamok tovabbra isaranytalanul sok terhet vallal a Szovetseg bizton-saganak biztosıtasabol, es a Szovetsegitevekenysegeert valo felelosseg vallalasabol, ami azEgyesult Allamok es a tobbi szovetseges katonaikepessegei kozotti egyensuly hianyara vezethetovissza. Kihasznalva a hideghaboru utani evek bekejeta 90- es evek elejen, az europai szovetsegesek es

Kanada nem eszkozolte azokat a beruhazasokat,amelyek szuksegesek lettek volna a hadseregnek azuj kihıvasokra valo felkeszıtesehez. Igy ok tobb fontosteruleten, mint peldaul a haderok gyors bevetesetszolgalo legi szallıtas, a muholdas kommunikacio esegyeb fejlett technologiai kerdesekben tovabbra is azEgyesult Allamoktol fuggenek.

Az europai vedelmi kepessegek hianyossagairaeloszor az 1990-es evek elejen, a balkani konfliktuskapcsan derult feny, amikor is kiderult, hogy azeuropai orszagok nem voltak abban a helyzetben,hogy az Egyesult Allamok segıtsege nelkul megaka-dalyozzak a konfliktus tovabbterjedeset. A 90-es evekvege fele a NATO es az EU kulon-kulon kezdettvedelmi kepessegeinek megerosıtesebe. 1999-benaztan a ket szervezet megallapodott a strategiaipartnerseg letrehozasaban.

Balkani tanulsagok

Amikor Bosznia-Hercegovina az 1990-es evek elejenpolgarhaboruba sodrodott, az Europai Unio megfi-gyeloket kuldott azzal a cellal, hogy az ENSZ hataro-zatainak vegrehajtasat ellenorizzek, azonban sempolitikai mandatummal, sem pedig a szuksegeskatonai erovel nem rendelkeztek ahhoz, hogy enneltobbet tehessenek. Az ENSZ ugyan telepıtett eroketde ezek inkabb bekefenntartasra es nem a szuksegesbeketeremtesi feladatokra voltak alkalmasak – ıgyaztan hamarosan kiderult, hogy csak az eroalkalmazasa vethet veget a harcoknak. A Szovetsegeleinte vonakodott a reszveteltol, hiszen akkoriban

6

meg nem elemeztek a haderok a NATO hagyo-manyos felelossegi teruleten kıvul torteno bevet-esenek a kovetkezmenyeit. A helyzet azonban tovabbromlott es a NATO 1992 es 1995 kozott egyrenagyobb mertekben vett reszt az ENSZ- hatarozatokes -szankciok ellenorzesenek katonai biztosıtasaban.Vegul, amikor 1995-ben alaırtak az USA altal kozve-tıtett bekemegallapodast, egy 60.000 katonatszamlalo NATO- vezette hadero kerult felallıtasra,benne egy 20,000 fot szamlalo amerikai kontingens,amely elosegıtette a megallapodasban foglaltakvegrehajtasat.

Negy evvel kesobb, amikor Koszovoban eszkala-lodott az eroszak es melyult a humanitarius valsag,megint a NATO, mint egesz cselekedett, tobb, atargyalasos megoldast szolgalo kıserlet kudarcatkovetoen, A valsag megerosıtette az europai vedelmikepessegekben mar korabban feltart hianyossagokletet. A legi kampany soran a legtobb bevetestamerikai repulok hajtottak vegre, es amikor akoszovoi bekefenntarto erok bevetesere kerult sor,tobb honapba tellett, mire e hadero elerte a teljesletszamot.

Jelen a pillanatban Europa nem rendelkezik aboszniai es a koszovoi konfliktusnak veget vetohozhasonlo katonai muvelet indıtasahoz es fenntar-tasahoz szukseges eroforrasokkal.

Ugyanakkor az Europai Unio komoly lepeseket tettkepessegeinek megerosıtese erdekeben es kidol-gozta az EU-NATO egyuttmukodest szolgalokereteket (lasd alabb). Ez lehetove teszi a NATOszamara, hogy az EU-nak atadja a volt JugoszlavMacedon Tagkoztarsasagban* vezetett missziojat,ahol az orszag elnokenek keresere 2001 otaallomasoznak NATO-erok a valsag lekuzdeseerdekeben (lasd a 10. fejezetet). 2003 marciusaban,a NATO eroforrasokra tamaszkodva, az Europai Unioelindıtotta a Concordia-hadmuveletet, hogy atvegyea NATO szerepet, amely fontos tervezesi es logisz-

tikai tamogatast nyujt az EU-vezette erok szamara.Ezen tulmenoen a NATO es az EU a Nyugat-Balkanravonatkozo kozos strategiai megkozelıtesrolallapodott, es jelenleg is folyik az egyeztetes aBosznia-Hercegovina biztonsagaert valo felelossegEuropai Unio altali, a NATO tamogatassal torteno,2004 vegere tervezett atvetelenek opcioirol.

Az europai kepessegek megerosıtese

Kezdetben a Balkanon szerzett tapasztalatokosztokeltek az europai orszagokat a cselekvesre. AzEuropai Unio felgyorsıtotta az Europai Biztonsagi esVedelempolitika kialakıtasat celzo erofeszıteseit,melyekhez tarsulnak majd a szukseges valsagkezelokepessegek. Kezdetben vedelmi es biztonsagikerdesekben az Europai Unio neveben egy kulonszervezet, a Nyugat-Europai Unio (NYEU) jart el.1 Az1999 decembereben, Helsinkiben rendezett csucsta-lalkozon az Europai Unio viszont ugy dontott, hogy ajovoben fejleszti sajat biztonsagi es vedelmi szerepet,illetve hozzalat az ehhez szukseges strukturakiepıtesehez. Elfogadtak az Unio azon celkituzeset(Headline Goal), hogy legkesobb 2003-ra kepeslegyen egy legfeljebb 60,000 katonat szamlalo gyorsreagalasu erot legalabb eves idotartamra bevetni, esazt fenntartani.

A sajat maga reszerol a Szovetseg vallalta, hogy azeuropai pillert egy hatekony Europai Biztonsagi esVedelmi Identitas kifejlesztesevel erosıti. Ezenkezdemenyezes celja az volt, hogy az Europai Uniottamogassa azon erofeszıteseben, hogy hitelesbiztonsagi szerepet teremtsen maganak, mikozbenhozzajarul egy erosebb es kiegyensulyozottabbtranszatlanti kapcsolat kialakıtasahoz azzal, hogybiztosıtja az europai szovetsegesek szamara ahatekonyabb es koherensebb hozzajarulaslehetoseget a Szovetseg kuldeteseihez estevekenysegehez. Ennek erdekeben az 1990-esevekben a NATO elindıtotta azt a folyamatot,amelynek az volt a celja, hogy hiteles europai valsag-

1 A Nyugat-europai Unio: Az 1948-as Gazdasagi, Szocialis es Kulturalis Egyuttmukodesrol es a Kollektıv Onvedelemrol szoloBrusszeli Szerzodes ertelmeben hoztak letre az alaıro orszagok: Belgium, Franciaorszag, Luxemburg, Hollandia es az EgyesultKiralysag. Kesobb csatlakozott Nemetorszag, Gorogorszag, Olaszorszag, Portugalia es Spanyolorszag. A valsagkezelessel eshumanitarius szerepvallalassal kapcsolatos feladatokat a Helsinkiben 1999-ben tartott EU-csucsot kovetoen az Europai Uniovette at. A Brusszeli Szerzodesben vallalt, a kollektıv vedelemmel kapcsolatos kotelezettsegvallalasok nem valtoztak es azokata megmaradt NYEU Titkarsag ellenorzi. 7

kezelesi kepesseg jojjon letre a NATO-n belul marmeglevo katonai eszkozok es kepessegek szukseg-telen duplikacioja nelkul. E folyamat kozponti kerdesevolt az „kulon bevetheto, de nem kulonallo” erok elve,ami lehetove teszi a NATO eszkozok es kepessegekfelhasznalasat lehetseges, NYEU-vezette valsag-kezelo muveletekben.

Felismerve, hogy az Europai Unionak szandekabanall sajat jogan is biztonsagi tenyezove valni, a NATO1999 aprilisaban, Washingtonban ulesezo vezetoikijelentettek, hogy keszen allnak arra, hogy kidol-gozzak es elfogadjak azon megoldasokat, melyeksegıtsegevel a NATO katonai eszkozeinek eskepessegeinek meghatarozo elemeit EU-vezettemuveletek celjaira atadjak, olyan valsaghelyzetekeseten, amelyekben a NATO, mint egesz, nemszandekozik katonailag szerepet vallalni. AHelsinkiben elfogadott EU donteseket kovetoen aNATO kozvetlen targyalasokat es egyezteteseketkezdett az EU-val a ket szervezet kozotti egyuttmu-kodesrol.

Az egyuttmukodes uj formai kerultek kidolgozasra. ANATO es az Europai Unio kozos nyilatkozatot adta ki2002 decembereben az alakulo strategiaipartnersegrol es 2003 marciusaban tobb dokumen-tumot fogadtak el a valsagkezelesben valo egyuttmu-kodesrol, beleertve – a „Berlin Plusz” csomagkentismert – megallapodast a NATO-eszkozok eskepessegek EU-muveletekben valo felhasznalasarol,amely tartalommal toltotte ki a strategiai partnersegetes megnyitotta az utat az osszehangolt fellepes elott.Az allando osszekottetes rendszere megkonnyıti amuveleti szintu szorosabb egyuttmukodes eskonzultacio kialakıtasat. Megegyezes szuletett arrolis, hogy EU-sejt jon letre a NATO Monsban mukodoSzovetseges Europai Haderok Foparancsnoksagan(SHAPE), a NATO pedig kepviseletet letesıt az EUKatonai Torzse mellett.

A NATO es az Europai Unio megallapodast kotott aket szervezet szempontjabol kozos kepesseg kovet-elmenyek fejlesztesenek egysegesseget,attekinthetoseget es kolcsonosen egymastmegerosıto voltat biztosıto lepesekrol is. 2003majusaban kerult sor a NATO-EU Kozos KepessegiCsoport talalkozojara. A Szovetseg kepessegeitmegerosıteni hivatott kezdemenyezeseknek (lasd a

3. fejezetet) egybehangzoaknak kell lenniuk azEuropai Unio Kepessegi Akcioterveben foglaltakkal,illetve a kepessegi celkituzesekben (Headline Goal)megfogalmazottakkal, es el kell, hogy vezessenek aeuropai szovetsegesek kepessegeinek regota vartfejlodesehez a kulcsfontossagu teruleteken.

A Szovetseg tovabbra is az az eszkoz, amelyneksegıtsegevel a NATO valamennyi tagallama szava-tolja a kollektıv biztonsagot. Valtozatlanul az euro-at-lanti biztonsag sarokkovet kepezi es orzimandatumat, illetve kepessegeit valsagkezelo,bekekikenyszerıto es bekefenntarto feladatok vegre-hajtasara iranyuloan. Az EU-NATO biztonsagiegyuttmukodes celja a valsag- es konfliktuskezelesszuksege eseten rendelkezesre allo lehetosegeknovelese, mikozben elkeruli a duplikaciot. Ez erosıtiaz europai katonai kepessegeket, annak erdekeben,hogy a jovobeni EU-vezette muveleteket ugy islehessen tervezni, hogy a Szovetseg egesze azokbannem vesz reszt.

8

A vedelmi kepessegek erosıtese> 3

A Szovetsegesek osszehangolt erofeszıtesekettesznek vedelmi kepessegeik erosıtesere, hogy biztos-ıtsak: a NATO kepes olyan haderoket hadba allıtani,amelyek kepesek gyorsan eljutni barhova, aholszukseg van rajuk, a tavolban es hosszu idon keresztulkepesek tevekenykedni, es a leheto leggyorsabban esleghatekonyabban elerni celkituzeseiket, mikozbenminimalisra csokkentik a nem harcolo feleknek nemszandekosan okozott karokat. Megfelelo katonaikepessegek fenntartasa es az egyertelmu felkes-zultseg a kozos cselekvesre tovabbra is kozponti jelen-tosegu marad napjaink biztonsagi kornyezeteben.Olyan valsagok eseten, amelyek a Szovetsegtagjainak a biztonsagat fenyegethetik, a NATO-erokkepesnek kell, hogy legyenek arra, hogy kiegeszıtsekes alatamasszak a politikai intezkedeseket, es hogyhozzajaruljanak az ilyen valsagok kezelesehez esazok bekes megoldasahoz.

A kepessegek javıtasara valo torekvest akkor kezde-menyeztek, amikor 1999 aprilisaban a SzovetsegWashingtonban ulesezo vezetoi megfogalmaztakjovokepuket a XXI. szazad Szovetsegerol: nagyobb,sokoldalubb kepessegekkel rendelkezo es rugal-masabb, elkotelezett a kollektıv vedelem irant eskepes uj kuldetesek vallalasara, beleertve a konfliktusmegelozeshez valo hozzajarulast es a valsagkezelesies valsagreagalasi muveleteket. Elindıtottak aVedelmi Kepessegek Kezdemenyezest (DCI), hogyjavıtsak a NATO vedelmi kepessegeit a kulcsfon-tossagu teruleteken.

A kovetkezo harom ev soran a DCI haladast ert elnehany teruleten, jelesul azokon, amelyekhezkevesebb eroforrasra volt szukseg. A kritikuskepessegek teren azonban tovabbra is maradtakhianyossagok, a vegrehajtas pedig lassu volt.Idokozben az alkalmazkodas es modernizalas szukse-gessege is fokozodott az olyan veszelyek miatt,amelyek az uj es aszimmetrikus fenyegetesekbolfakadnak, azaz az olyan ellenfelek altal eloidezettfenyegetesekbol, akik a modern tarsadalmak es akatonailag felsobbrendu hatalmak gyengesegeinekkiaknazasara torekednek, gyakran nem hagyomanyoseszkozok, ıgy kulonosen a terrorizmus konyortelenalkalmazasaval. Az Egyesult Allamok elleni 2001.szeptemberi terrortamadasok elesen ravilagıtottak aterrorizmustol kiindulo fenyegetesre. Az ezt kovetoUSA altal vezetett beavatkozas Afganisztanban pedigramutatott a Szovetsegesek kepessegeiben tovabbrais fennallo hianyossagokra.

Ezert a 2002. novemberi pragai csucstalalkozon aSzovetseges vezetok elkoteleztek magukat egyfokuszaltabb megkozelıtes mellett a NATO katonaikepessegeit erosıtese erdekeben, egy olyan intezke-descsomag reszekent, amelyek a terrorizmuselleneskuldeteseket is beleertve a Szovetseg kuldeteseinekteljes spektrumaban kıvanja fokozni a jovobelimuveletek hatekonysagat. Elfogadtak egy, aSzovetseg vedelmi kepessegeinek javıtasat celzoharom- retu megkozelıtest: egy uj kepessegi kezde-menyezest, a Pragai Kepessegek Kotelezettsegval-lalast, egy NATO Reagalo Erot, es egy esszerusıtettvezetesi strukturat. Az uj fenyegetesek megvalaszo-lasara pedig egy sor vedelmi kezdemenyezestindıtottak utjukra.

A szovetseges egyuttmukodesi es kritikuskepessegek fejlesztese lehetove teszi az europaiszovetsegek szamara, hogy az europai vedelmikepessegek hianyossagainak orvoslasa reven,erosebben es osszefogottabb modon jaruljanakhozza a NATO kuldeteseihez. Az ilyen fejlesz-teseknek kolcsonosen erosıteniuk kell egymast azEuropai Unio azon erofeszıteseivel, hogy katonaikepessegeket fejlesszen ki es hogy megvalosıtsabevetheto, alakulat meretu, gyors reagalasuhaderejenek letrehozasara vonatkozo (HeadlineGoal) celkituzeset.

Pragai KepessegekKotelezettsegvallalas

A DCI olyan kepessegeket celzott meg, amelyekre aSzovetseg egesze torekedett, de amelyek nem jartakegyutt orszagspecifikus kotelezettsegvallalasokkal.Azonban a Pragai Kepessegek Kotelezettsegvallalasszerint az egyes szovetsegesek hatarozott es nyilvanosfogadalmakat tettek a kulcsfontossagu katonaikepessegek meghatarozott minosegi fejlesztesere, ateljesıtesre meghatarozott menetrendekkel es a vegre-hajtas magas szintu felugyeletevel egyetemben.

A kulcsfontossagu kepessegi teruletek kozottszerepel a strategiai legi es tengeri szallıtas, a legiutantoltes, a bevetheto harci tamogato es kiszolgaloegysegek; vezetes, iranyıtas es kommunikacio;levego-fold megfigyeles es celbefogas; harcihatekonysag, beleertve a precızios iranyıtottlovedekeket es az ellenseges legvedelem elnyo-masat; valamint a vegyi, biologiai, radiologiai esnuklearis vedelmi kepessegeket.

9

A vedelmi kepessegek erosıtese sok szovetsegeskoltsegveteseben szuksegesse teszi a prioritasokujraertekeleset, peldaul a haderok szintjenekcsokkentese es az eroforrasoknak a felszerelesmodernizalasa iranyaban torteno atcsoportosıtasareven. Azonban sok esetben az okosabb koltekezesnem lesz elegseges, es tovabbi penzugyi forrasokrais szukseg lehet. A vedelmi kepessegek hianyossa-gaival kapcsolatos koltseghatekony megoldasoknak,peldaul a katonai kepessegek kozos hasznalatanak,a szerepkori specializalodas fokozasanak, a felsz-erelesek kozos beszerzesenek, valamint a kozos estobbnemzetisegu finanszırozasnak a feltarasafolyamatban van.

Megvalosıtasuk utan a Pragai KepessegKotelezettsegvallalasok legalabb negyszeresereemelik a nehez szallıto repulogepek szamatEuropaban, es az eroforrasok osszefogasaval, azEuropai Szovetsegesek legi ujrafeltoltesi kapaci-tasukat is jocskan meg fogjak novelni. A nemUSA-gyartmanyu, legi celbajuttatasu precıziosiranyıtott lovedekek keszletenek 2007-re 40 %-al kellnovekednie.

NATO Reagalo Ero

A NATO Reagalo Ero csucstechnologiaval felsz-erelt, rugalmas, gyorsan bevetheto, egyuttmu-kodesre kepes es fenntarthato haderot fogbiztosıtani, amelyben szerepelnek szarazfoldi,tengeri es legi osszetevok, melyek kepesek vegre-hajtani a Szovetseg kuldeteseinek teljes tartom-anyat. Ennek a magas keszenleti foku haderoneka kialakıtasa egyuttal katalizatorkent is szolgalmajd a Szovetseg katonai kepessegeinekfejlesztese es a szovetseges katonai kepessegekinteroperabilitasa szamara, hogy biztosıtanilehessen a valtozo biztonsagi kihıvasoknak valomegfelelest szolgalo atalakıtas folyamatossagat.

A 2003. juliusi elso hadero-generalasi konferenciatkovetoen 2003. oktobereben egy prototıpus haderojott letre. Az elso muveleti kepesseg varhatoan 2004.

oktoberere all keszen, a hadero pedig 2006.oktoberere lesz teljesen mukodokepes. Addigraletszama korulbelul 21000 fot tesz majd ki, es modernsajat repulogepekkel, hajokkal, katonai jarmuvekkel,harctamogatassal es kiszolgalassal, logisztikaval,kommunikacioval es hırszerzessel fog rendelkezni.Kepes lesz ot napon belul valsagovezetbe telepulnies onmagat 30 napig fenntartani.

Uj vezetesi struktura

A Szovetseg vezetoi Pragaban jovahagytak egykarcsubb, hatekonyabb, hatasosabb es bevethetobb,ket strategiai – egy muveleti es egy masik funkcionalis– parancsnoksagon alapulo katonai vezetesistruktura korvonalait. Az uj vezetesi strukturareszleteit 2003. juniusaban veglegesıtettek. Eztukrozi a kisebb, rugalmasabb es gyorsan bevetheto,a NATO uj kuldeteseinek jobban megfelelo haderokiranti igenyt. A parancsnoksagok szamat 20-rol 11- recsokkentettek, es feladataikat ujra meghataroztak.

Az osszes hadmuveleti parancsoksag immar aBelgiumban mukodo Europai Szovetseges Foparanc-snoksag (SHAPE) Szovetseges Vezetesi Muveletekparancsnoksaga ala tartozik. Ezt ket osszhaderonemiparancsnoksag tamogatja, es kepes szarazfoldiparancsnoksagot generalni a TobbnemzetiseguOsszhaderonemi Harci Kotelek (CJTF) szamara, esegy robusztus, de korlatozottabb allando osszha-deronemi parancsnoksagot, amelybol egy tengeriCJTF-parancsnoksag alakıthato ki. A CJTF-ekrugalmas vezetesi strukturak, amelyek lehetoveteszik a katonai parancsnokok szamara, hogy egyadott katonai muveleti meghatarozott igenyeinekkielegıtesehez tobb orszag altal biztosıtott szolgal-tatasokat vegyenek igenybe.

Egy uj Szovetseges Atalakıtasi Parancsnoksagfelugyeli a NATO kepessegeinek folyamatos atalak-ıtasat es mozdıtja elo haderoinek egyuttmukodesikepesseget. A korabbi Atlanti Parancsnoksagotfelvalto az uj parancsnoksag az Egyesult AllamokVirginia allamaban talalhato Norfolkban mukodik, de

10

jelen van Europaban is. Nyilvanvalo elonyokkel jar aza teny, hogy az Atalakıtasert felelos SzovetsegesFoparancsnok egyuttal az USA haderoi valtoz-tatasanak mozgatoerejekent mukodo USA Osszha-deronemi Parancsnoksag Parancsnoka is egyben. AzACT kulcsfontossagu szerepet jatszik az uj NATOReagalo Ero kepessegeinek adaptalasa es doktrı-najanak kifejlesztese teren.

Kuzdelem az uj fenyegetesek ellen

Pragaban szamos kezdemenyezes szuletett aSzovetsegnek a terrorizmussal es mas uj biztonsagikihıvasokkal szembeni fellepessel kapcsolatoskepessegei fokozasa erdekeben. Tamogatast kapottegy, a terrorizmus elleni vedelmet szolgalokoncepcio. Egyuttmukodest kezdemenyeztek apartnerorszagokkal egy hırszerzesi informaciokcserejere es polgari lakossagok elleni lehetsegesvegyi, biologiai vagy radiologiai tamadasok ellenipolgari felkeszultseg javıtasara, illetve azok kovetkez-menyei kezelesenek elosegıtesere iranyulo Terroriz-mus-ellenes Cselekvesi Terv formajaban.

A Szovetseg nuklearis, biologiai es vegyi fegyverekelleni kepessegeinek erosıtesere ot kezdemenyezesszuletett. Ezek egy bevetheto analitikai laboratorium-

prototıpus, egy esemenyre reagalo csoport, egy ilyenfegyverek elleni vedelmet szolgalo virtualis kivalosagikozpont, egy biologiai es vegyi vedelmet szolgaloNATO hatoanyag keszlet es egy betegsegeket figyelorendszer megteremtesere vonatkoznak.

Ezen kıvul egy NATO raketavedelmi megvalosıth-atosagi tanulmany vizsgalja a Szovetseg teruletenek,haderoinek es nepessegeinek vedelmere iranyulolehetosegeket a raketa- fenyegetesek teljestarhazaval szemben. A cyber-tamadasok ellenivedelmi kepessegek erosıtese szinten folyamatbanvan.

2003. december 1-en uj tobbnemzetisegu Vegyi,Biologiai, Radiologiai es Nuklearis (CBRN) VedelmiZaszloalj erte el kezdeti hadmuveleti keszultseget. ACseh Koztarsasag eszaki reszen, Liberecben elhely-ezkedo bazissal mukodo zaszloaljnak 2004.juliusaban kell elernie a NATO-muveletek vegre-hajtasahoz szukseges vegleges muveletikepesseget. Indıtasakor 13 orszag vett reszt azaszloalj megalakıtasaban: Belgium, Kanada, a CsehKoztarsasag, Magyarorszag, Olaszorszag, Norvegia,Lengyelorszag, Portugalia, Romania, Spanyolorszag,Torokorszag, az Egyesult Kiralysag es az EgyesultAllamok.

11

A NATO eroinek megvaltozott szerepe > 4

A NATO alapıtasa ota a Szovetseg haderoinekalapveto szerepe a tagallamok biztonsaganak esteruleti serthetetlensegenek garantalasa. A biztonsagelrettentessel es kozos vedelemmel torteno szavato-lasanak feladata tovabbra is alapveto feladat marad,de a hideghaboru vege ota a NATO-haderok szerepees szervezete jelentos valtozasokon ment keresztulannak erdekeben, hogy alkalmazkodni tudjanak azatalakulo biztonsagi kornyezethez es tamogathassaka partnerorszagokkal valo katonai egyuttmukodest.

A hideghaboru alatt a NATO vedelmi tervezeseelsosorban a Szovjetunio es a Varsoi Szerzodeslehetseges agresszioja elleni vedelemhez szuksegeskepessegek fenntartasaval foglalkozott. A Berlini Falleomlasa utan nehanyan azt sugalltak, hogy tobbenincs szukseg a NATO-ra. Azonban az euro-atlantibiztonsag, habar kevesbe konfrontacios jellegu,osszetettebbe is valt es sok uj kihıvas jelentkezettEuropan kıvulrol, beleertve a lator allamokat, atomegpusztıto fegyverek es azok celbajuttatoeszkozeinek terjedeset, valamint a terrorizmust. Ezenuj biztonsagi agenda az 1990-es evek elejen valtegyertelmuve a balkani etnikai konfliktusokkal,amelyek soran vegul a NATO haderokhoz fordultak,hogy azok beketamogato es valsagkezelo szerepettoltsenek be.

A kozelmultban a 2001. szeptemberi terrortamadasokes a tamadasokert felelos terrorista csoport, azal-Kaida felszamolasara iranyulo, ezt koveto afgan-isztani hadmuveletek fokoztak a terrorizmus, a latorallamok es a tomegpusztıto fegyverek terjedese altalifenyegetes miatti aggodalmakat. A NATO-haderokjelenleg is hozzajarulnak a terrorizmus ellenivedelemhez, es szelesebb szerepkort toltenek benemzetkozi beketamogato muveletekben, amelyeksoran a tortenelemben eloszor lep ki a NATO azeuro-atlanti tersegbol. Igy, habar a fenyegetesek,amelyekkel napjainkban a Szovetseg szembesulkevesbe apokaliptikusak, mint a hideghaboru alatt,megis nagyon is valosak, surgetoek es gyakrankiszamıthatatlanok.

A NATO hagyomanyos eroi

A hideghaboru vege ota a hagyomanyos erok teljesmerete lenyegesen csokkent: a tagallamok altal aSzovetseg rendelkezesere bocsatott szarazfoldi

haderoket 35 szazalekkal csokkentettek, a nagyobbhadihajok szama tobb mint 30 szazalekkal, a legieroharci szazadainak szama pedig nagyjabol 40 %-kallett kisebb az 1990-es evek kezdete ota. A legtobbhaderot mar nem tartjak magas foku keszultsegben,szervezetuket pedig atalakıtottak, hogy nagyobbhangsulyt kapjon a rugalmassag es mozgekonysag,es hogy alkalmassa tegyek oket uj beketamogato esvalsagkezelo szerepek betoltesere, valamint arra,hogy hatekonyan mukodjenek egyutt a nem NATO-tagorszagok haderoivel.

A Tobbnemzetisegu Osszhaderonemi HarciKotelekek (CJTF-ek) katonai koncepciojanakbevezetese lehet az egyik pelda arra, hogy az ujkorulmenyek mikent vezettek valtozasokhoz aSzovetseg katonai eroi szervezesenek modjaban. Eza koncepcio rugalmas strukturat biztosıt, amelylehetove teszi, hogy a katonai parancsnokok egyadott katonai muvelet sajatos igenyeinek kiele-gıtesehez tobb orszag szolgaltatasait vegyekigenybe. Megkonnyıti a nem NATO-tagorszagokintegralasat is a NATO altal vezetett beketamogatomuveletekbe, es lehetove teszi az EU altal vezetett,NATO eszkozoket es kepessegeket hasznaloesetleges katonai muveleteket.

A NATO uj valsagkezelo es beketamogato szerepe(reszletesebb leırasukat a 10. fejezet tartalmazza)egyre nagyobb jelentosegre tettek szert az 1990-esevek kozepetol. 1992 es 1995 kozott a NATO-haderok az Egyesult Nemzeteket tamogatva resztvettek a boszniai haboruban, es segıtseget nyujtottakaz adriai tersegben az ENSZ-szankciok ervenyes-ıtesehez, Bosznia es Hercegovina felett pedig arepulesi tilalmi zonanak a felugyeletehez eskikenyszerıtesehez, tovabba kozvetlen legitamogatas biztosıtottak a terepen levo ENSZ VedelmiEro reszere. Az 1995. augusztusaban es szeptem-bereben Szarajevo ostromanak megtoresere indıtottlegi csapasok segıtettek megvaltoztatni az eroegy-ensulyt es biztosıtani a bekes rendezest. A NATO eztkovetoen egy ENSZ-mandatummal rendelkezo,tobbnemzetisegu haderot telepıtett 1995. decem-bereben a bekemegallapodas katonai vonatkoza-sainak vegrehajtasa celjaval.

1999. tavaszan tovabb erosodott a NATO valsag-kezelo szerepe, amikor a Szovetsegesek legi hadmu-

12

veletet indıtottak a jugoszlav rezsim ellen, hogykikenyszerıtsek a Koszovoban tapasztalt politikai esetnikai elnyomas beszuntetesere iranyulo nemzetkozikovetelesek teljesıteset. Ekkor egy nagy meretu,NATO altal vezetett tobbnemzetisegu haderotvetettek be a stabilitas helyreallıtasanak eloseg-ıtesere.

Ket evvel kesobb, 2001. elejen a NATO az ujdemokratikus jugoszlav kormannyal egyuttmukodvevalsagmegelozesben vett reszt Del-Szerbiaban, egynagy alban etnikumu nepesseg altal lakott teruleten.Ugyanennek az evnek egy kesobbi szakaszaban aNATO az Europai Unioval egyutt preventıv diplo-maciai tevekenyseget folytatott annak erdekeben,hogy egy beketervre vonatkozo targyalasok osztonz-esevel elkerulje a polgarhaboru kitoreset a voltJugoszlav Macedon Tagkoztarsasagban*. A nyarfolyaman egy kis letszamu NATO-haderot telepitetteka helyszınre a lazadok bekes lefegyverzesere es anemzetkozi megfigyelok biztonsaganak szavato-lasara, a stabilitas pedig hamarosan helyreallt.

A balkani muveletek lehetove tettek a NATO-haderokszamara, hogy szamottevo tapasztalatra tegyenekszert a beketamogato es valsagkezelomuveletekben, valamint az olyan tobbnemzetisegukoalıciok vezetese teren, amelyekben nem NATOtagorszagok is reszt vesznek. Ezaltal a NATO felbec-sulhetetlen erteku eszkozeve valik napjainkbiztonsagi kornyezetenek. A szeptember 11-i terror-tamadasok ota egyre fokozodik az igeny arra, hogy aSzovetseg hozzajaruljon a biztonsag megter-emtesehez a hagyomanyos euro-atlanti teruletenkıvuli instabilitasi ovezetekben.

Afganisztanban a Szovetseg 2003. augusztusabanvallalta, hogy a hosszu ido ota polgarhaboru sujtottaes terroristaknak menedeket nyujto kudarcot vallott

allam stabilizalasanak elosegıtese erdekeben,atveszi a Nemzetkozi Biztonsagi SegıtsegnyujtasiHadero (ISAF) vezeteset. A NATO korabban jelentostervezo szerepet jatszott azoknak a Szovetseges-eknek a tamogatasara, amelyek vezeto szerepetvallaltak az ISAF-ben. A fokozott NATOszerepvallalas biztosıtja a folytonossagot es elharıtjaazt a problemat, hogy hathavonta uj nemzeteketkellett keresni a kuldetes vezetesere. A NATO-al-lomany az ISAF zaszlaja alatt tevekenykedik, estovabb dolgozik az ENSZ-megbızatas keretein belul,amelyet 2003. oktobereben kiterjesztettek, hogylehetove tegye a fovaros, Kabul hatarain kıvulimuveleteket is.

A NATO bekapcsolodasa az afganisztani muveletbea Szovetseg elso kuldetese az euro- atlanti tersegentul. Tukrozodik benne a Szovetseg kulugyminisz-tereinek 2002. majusi ulesen hozott nagy jelentoseguhatarozata, amely szerint a „NATO-nak kepesnek kelllennie olyan haderok felvonultatasara, amelyekgyorsan eljuthatnak barhova, ahol szukseg van rajuk,es kepesek muveleteiket nagy tavolsagban es hosszuidon keresztul is fenntartani.” Ezen kıvul, az USA altalSzaddam Husszein rezsimje ellen vezetettbeavatkozast kovetoen a NATO vallalta, hogyhadero-generalassal, logisztikaval, kommunikaciovales hırszerzessel tamogatja a lengyel vezetesutobbnemzetisegu hadosztalyt Irak kozepso reszen. Aszervezet arra is kesz, hogy hasonlo tamogatastkınaljon fel mas szovetsegeseknek is, amennyibenezt kerik.

A szeptember 11-e utani biztonsagi kornyezetben sorkerult a tengeri hadero uj fenyegetesek elleniklasszikus felhasznalasara. 2001. oktobere ota azActive Endeavour hadmuvelet kereteben NATO-hadihajok jaroroznek a Foldkozi-tenger keletireszeben, es felugyelik a hajozast a terrorista

13

tevekenysegtol valo elrettentes, illetve annak megaka-dalyozasa erdekeben. A kuldetest azota kibovıtettek,hogy – felkeres eseten – kiterjedjen nem katonai hajokkıseretere a Gibraltari-szoroson at, valamint a gyanushajok rendszeres atvizsgalasara. A terrorizmustol valoelrettentesen tul e haditengereszeti muvelet nehanyvaratlan elonnyel is jart es lathato hatast gyakorolt afoldkozi-tengeri terseg biztonsagara es stabilitasara,ami viszont jotekonyan hat a kereskedelmi esgazdasagi tevekenysegre.

A NATO nuklearis eroi

A NATO nuklearis fegyverekkel kapcsolatos politikajaegyike azoknak a katonapolitikai teruleteknek,amelyeken radikalis valtozasok tortentek az elmultevtizedben. A hideghaboru alatt a NATO nukleariseroi kozponti szerepet jatszottak a Szovetseg strate-giajaban. Ezen haderok jelentos szama es aszovetseges kormanyok kinyilvanıtott hajlandosagafenntartasukra es alkalmazasuk merlegelesereszandek szerint a elrettentes celjat szolgalta – nemcsak a nuklearis fegyverek mas allamok altalialkalmazasaval szemben, hanem az agressziobarmely mas formajatol valo vegso elrettenteskent is.

Az 1950-es evek kozepen az ugynevezett „tomegesmegtorlas” politikajaban azon a fajta elrettentesenvolt a hangsuly, amely szerint a NATO barmely tagjaielleni agressziora, a rendelkezesere allo valamennyieszkozzel valaszolna, kifejezetten beleertve a

nuklearis fegyvereket is. 1967-ben bevezettek a„rugalmas valaszadas” strategiajat, amelyagressziotol valo elrettentest ugy szandekozott elerni,hogy ketseget ebresztett a potencialis agresszorbana NATO reagalasanak – hagyomanyos vagynuklearis – jelleget illetoen. A hideghaboru vegeig ezmaradt a NATO strategiaja.

A nuklearis fegyverek szerepe sokkal korlatozottabba Szovetseg jelenlegi strategiajaban. A NATO haromnuklearis hatalma – az Egyesult Allamok, az EgyesultKiralysag es Franciaorszag – egyarantnagymertekben csokkentette fegyvereik szamat.Bizonyos esetben ez akar 80 szazalekos csokkentestis jelentett. Azok az eshetosegek, amelyek kozottezeknek a fegyvereknek az alkalmazasat esetlegfontolora lehetne venni, bevallottan rendkıvultavoliak, es ezek a fegyverek tobbe nem iranyulnakegyetlen orszag vagy meghatarozott fenyegetes ellensem.

A fennmarado nuklearis erok alapveto celja politikai:a beke megovasa es kenyszer alkalmazasanakmegakadalyozasa azaltal, hogy a NATO elleniagresszio kockazatat kiszamıthatatlanna es elfogad-hatatlanna teszik. A hagyomanyos, nem nukleariskepessegekkel egyutt bizonytalansagot teremtenekbarmely orszag szamara, amely netalan fontoloravenne, hogy a Szovetseg elleni nuklearis, biologiaivagy vegyi fegyverekkel torteno fenyegetes revenjusson politikai vagy katonai elonyhoz.

14

Ugyanakkor a NATO-szovetsegesek hosszu tavonelkotelezettek a nuklearis fegyverek ellenorzese, aleszereles es a nuklearis fegyverek terjedesenekmegelozese irant, es a NATO tamogatja anuklearis fegyverek korultekinto es fokozatoscsokkentesere iranyulo erofeszıteseket, valamint

azokat az erofeszıteseket, amelyek a tomeg-pusztıto fegyverek (WMD) terjedesenek korlato-zasara iranyulnak. A NATO-ban egyWMD-Kozpontot hoztak letre, hogy ezen a terenazonosıtsak a kovetelmenyeket es kicsereljek azinformaciokat.

NATO-haderok

A NATO-haderok kifejezes felrevezeto lehet. ANATO nem rendelkezik allando hadsereggel.Ehelyett a tagallam kotelezettsegeket vallalnakarra vonatkozoan, hogy milyen tıpusu es letszamuhaderoket bocsatanak a Szovetsegrendelkezesere a vallalt feladatok vagy muveletekvegrehajtasahoz. Ezek a haderok nemzetiellenorzes alatt maradnak, amıg szukseg nincsrajuk, es csak ilyenkor kerulnek a NATO-parancs-nokok felelossegi korebe.

A NATO tenylegesen csekely letszamu allandokatonai erovel rendelkezik. A Szovetseg integraltkatonai strukturajat a kulonbozo tobbnemzetiseguparancsnoksagokon dolgozo kis letszamuintegralt allomany alkotja. Nehany operatıvhadero, mint peldaul a NATO Legi Korai ElorejelzoHadereje allando letesıtmenyeket tart fennkommunikacios vagy legvedelmi es megfigyelesicelokra. Ezen kıvul nehany szovetseges

haditengereszete altal biztosıtott kis szamuhajobol es szemelyzetbol allo allandohaditengereszeti erok leteznek, amelyek rotaciosalapon kerulnek telepıtesre.

Habar a NATO nem rendelkezik allandohadsereggel, kepes mozgosıtani a 26 szovetsegeshaderoit. Integralt tobbnemzetisegu strukturaja atortenelemben eddig meg soha nem tapasztaltszintu egyuttmukodesi kepesseget eredmenyezettolyan haderok kozott, amelyeket kozos szabvanyokes eljarasok szerint egyuttes tevekenysegreszereltek fel es kepeztek ki. Ezaltal, es atobbnemzetisegu valsagkezelo es bekefenntartomuveletek vezetese teren szerzett tobbevestapasztalatok reven, a NATO felbecsulhetetlenertekueszkozze valt napjaink biztonsagikornyezeteben, amelyben az uj fenyegetesek elhar-ıtasahoz osszehangolt nemzetkozi intezkedesrevan szukseg.

15

A biztonsag kiterjesztese a partnersegenkeresztul

> 5

A Szovetseg a hideghaboru utan kialakult strategiaihelyzethez a biztonsag szelesebb koru meghataro-zasanak elfogadasa es egy szeles koru partnersegies egyuttmukodesi strategianak az euro-atlanti tersegegeszet erinto bevezetese reven alkalmazkodott,amelyet immar a NATO egy alapveto biztonsagifeladatanak tekintenek. A folyamatot 1990- benindıtottak utjara, amikor a Szovetseg vezetoi baratikezet nyujtottak a hajdani kelet- nyugat valasz-tovonalon atnyulva, azaltal, hogy Kozep- es Kelet-Europa orszagaival, valamint a voltszovjetkoztarsasagokkal valo uj egyuttmukodesikapcsolatra tettek javaslatot.

Ez keszıtette elo az Eszak-atlanti EgyuttmukodesiTanacs (NACC) 1991. decembereben torteno letre-hozasat a kolcsonos bizalom epıteset celzokonzultacio forumakent. Nehany evvel kesobb apartnersegi folyamatban jelentos elorelepes tortent aBekepartnerseg (PfP) – egy jelentos, a NATO es azegyes partnerek kozotti gyakorlati ketoldaluegyuttmukodesre iranyulo program – 1994. evi elindı-tasaval.

Ma a NATO es a partnerorszagok rendszeresenkonzultalnak biztonsagi es vedelemmel kapcsolatoskerdesekrol az Euro-atlanti Partnersegi Tanacsban(EAPC), amely 1997-ben valtotta fel a NACC-t. ANATO es a partnerorszagok haderoi gyakran lepnekkapcsolatba egymassal es vegeznek kozos gyako-rlatokat, katonaik pedig egymas mellett kerulnekbevetesre a NATO altal vezetett balkani bekefen-ntarto muveletekben. Intezkedeseket hoztak apragai csucstalalkozon, 2002. novembereben aNATO es a Partnerek kozotti egyuttmukodeserosıtese es annak erdekeben, hogy a partnersegkereteben zajlo tevekenysegek jobban osszpontos-ıtsanak a XXI. szazad biztonsagi kihıvasainakmegoldasara.

A Bekepartnerseg

Az elmult tız ev egyik legfigyelemremeltobbnemzetkozi vıvmanya a biztonsag teren a Bekepart-nerseg (PfP) program. 1994-es meghirdetese ota aPartnerseghez torteno csatlakozasra szolomeghıvast 30 orszag fogadta el: Albania, Ausztria,Azerbajdzsan, Bulgaria, a Cseh Koztarsasag,Esztorszag, Feheroroszorszag, Finnorszag, Gruzia,

Horvatorszag, Irorszag, Kazahsztan, a Kirgiz Koztar-sasag, Lettorszag, Litvania, Lengyelorszag,Magyarorszag, Moldova, Romania, Oroszorszag,Ormenyorszag, Szlovakia, Szlovenia, Svedorszag,Svajc, a volt Jugoszlav Macedon Tagkoztarsasag*,Tadzsikisztan, Turkmenisztan, Ukrajna es Uzbeg-isztan. Kozuluk tız orszag – a Cseh Koztarsasag,Magyarorszag es Lengyelorszag 1999-ben, mıgBulgaria, Esztorszag, Lettorszag, Litvania, Romania,Szlovakia es Szlovenia 2004-ben - mara mar szovet-segesse valtak.

Bosznia es Hercegovina, valamint Szerbia esMontenegro szinten kinyilvanıtotta ohajat, hogycsatlakozhasson a Bekepartnerseghez es az Euro-atlanti Partnersegi Tanacshoz. A NATO orommelvarja, hogy ezt a ket orszagot is udvozolhesse aPartnersegben, miutan teljesıtettek a Szovetseg altaltamasztott felteteleket, beleertve a maradektalanegyuttmukodest a volt Jugoszlaviaval foglalkozoNemzetkozi Bunteto Torvenyszekkel, kulonosenazoknak a szemelyeknek az elfogasa es atadasaerdekeben, akik ellen a Torvenyszek haborus bunokelkovetese miatt vadat emelt.

A gyakorlati egyuttmukodes es a maganak aSzovetsegnek az alapjat alkoto demokratikus elvekiranti elkotelezettseg alapjan a Bekepartnersegcelja a stabilitas novelese, a beket ero ellenifenyegetesek csokkentese es erosebb biztonsagikapcsolatok kiepıtese az egyes partnerorszagok esa NATO, valamint mas partnerorszagok kozott. APfP-program lenyege az egyes partnerorszagok esa NATO kozott kialakulo, egyedi igenyekhezigazıtott es az egyes resztvevo kormanyok altalmegvalasztott szinten es utemben kozosen megva-losıtott partnerseg.

A Bekepartnerseg formalis alapja a Keretdoku-mentum. Ez hatarozza meg a sajatos kotelezettseg-vallalasokat az egyes partnerorszagokravonatkozoan, es magaba foglalja a szovetsegesekazon kotelezettsegvallalasat, hogy konzultalnakminden olyan partnerrel, amely teruleti serthe-tetlensegere, politikai fuggetlensegere vagy bizton-sagara iranyulo kozvetlen fenyegetest eszlel.Mindegyik partner szamos messze hato politikaikotelezettsegvallalast tesz a demokratikustarsadalmak megorzese, a nemzetkozi jog elveinek

16

fenntartasa, az ENSZ Alapokmanya az EmberiJogok Egyetemes Nyilatkozata, a HelsinkiZarookmany2 es a nemzetkozi leszerelesi esfegyverzetkorlatozasi megallapodasok szerintikotelezettsegek teljesıtese, a mas allamokkalszembeni erovel valo fenyegetestol, illetve annakalkalmazasatol valo tartozkodas, a letezo hataroktiszteletben tartasa es a vitak bekes uton tortenorendezese erdekeben. Meghatarozottkotelezettsegvallalasokra is sor kerul a nemzetivedelmi tervezes es koltsegvetes atlathatosaganaktamogatasara, a fegyveres erok feletti demokratikusellenorzes letrehozasara, es bekefenntarto eshumanitarius muveletekben a NATO-val egyuttescselekvesre valo kepesseg kifejleszteserevonatkozoan.

A NATO es minden egyes partnerorszag kozosendolgoz ki es fogad el egy un. Egyedi PartnersegiProgramot. A tevekenysegek szeles koru valasz-tekabol ket eves programokat – a Partnersegi Munka-programot – dolgoznak ki az egyes orszagok sajatoserdekei es szuksegletei szerint. Az egyuttmukodes,amely kulonosen a vedelemmel kapcsolatos munkaraosszpontosıt, kiterjed a gyakorlati egyuttmukodesreis, amely joforman a NATO tevekenysegenekvalamennyi teruletet erinti. A Munkaprogram tobbmint husz teruleten kınal tevekenysegeket, a vedelmipolitikatol es tervezestol, a polgari-katonai kapcsola-toktol, az oktatastol es kepzestol kezdve a legvede-lemig, a kommunikacios es informacios rendszerekig,a valsagkezelesig es a polgari veszelyhelyzetitervezesig.

Annak erdekeben, hogy a partner haderok jobbanegyutt tudjanak mukodni a NATO katonai eroivel abekefenntarto muveletek kereteben, egy PfPTervezesi es Felulvizsgalati Folyamat soran sorkerul az egyuttmukodesi kepessegre vagy akepessegbeli kovetelmenyekre vonatkozo irany-mutatas megfogalmazasara is. Ennek a mecha-

nizmus a NATO sajat haderotervezesirendszerenek modelljet koveti, es a partnerekszamara valaszthato jelleggel kınaljak fel. Mindenegyes resztvevo orszaggal tervezesi celokat, illetvePartnersegi Celokat egyeztetnek, es szeles korufelulvizsgalatokkal merik az elorehaladast. Ez afolyamat jelentos mertekben hozzajarult a partn-erorszagok szoros egyuttmukodesehez a balkanibekefenntarto muveletekben.

Az evek soran a Bekepartnerseg tevekenysegenekoperatıv jellege es a partnerorszagok bekapc-solodasa a PfP donteshozatalaba es tervezesebeminosegi tovabbfejlesztesen ment keresztul.Bevezetesre kerult egy Muveleti KepessegiKoncepcio, a szorosabb es osszpontosıtottabbkatonai egyuttmukodes kifejlesztese erdekeben,amelynek celja a tobbnemzetisegu haderok katonaihatekonysaganak javıtasa. Ezen kıvul egy Politikai-Katonai Keret kerult kidolgozasra a partnerorsza-gokkal valo konzultacio erosıtesere olyan eszkalalo-dovalsagok soran, amelyek bekefenntarto csapatokfelvonultatasat tehetik szuksegesse, valamint annakerdekeben, hogy mar egy korabbi stadiumbanbevonjak oket a hadmuveleti terv es a hadero-gen-eralasi folyamat megvitatasaba.

A partnerorszagoknak a Partnerseg napimunkajaba valo erdemibb bevonasa erdekebentobb NATO-parancsnoksagon letrehoztak a PfPVezerkari Elemeket, amelyek allomanyat a partn-erorszagok tisztjei alkotjak. Ezen kıvul a Szovet-segesek Europai Foparancsnoksagan (SHAPE), abelgiumi Monsban, egy Partnersegi KoordinaciosSejt segıti a PfP-kepzes es - gyakorlatok koordi-nalasat es egy Nemzetkozi Koordinacios Kozpontgondoskodik az eligazıtasi es tervezesi lehetosegekbiztosıtasarol minden olyan nem NATO-tagorszagszamara, amely csapatokkal jarul hozza a NATOaltal vezetett balkani es afganisztani bekefenntartomuveletekhez.

2 Helsinki Zarookmany: az 1975-ben, az akkori Europai Biztonsagi es Egyuttmukodesi Konferencia (CSCE) altal elfogadottokmany, amely meghatarozza a nemzetkozi magatartas normait, bizalomerosıto intezkedeseket vezet a Kelet es a Nyugatkozott, tamogatja az emberi jogok tiszteletben tartasat es osztonzi a gazdasagi, kulturalis, tudomanyos es muszaki egyuttmuk-odest. 17

Az Euro-atlanti Partnersegi Tanacs

Az Euro-atlanti Partnersegi Tanacs (EAPC) egyrendszeres parbeszedre es politikai es biztonsaggalkapcsolatos kerdesekrol szolo konzultaciora szolgalomultilateralis forum kereteben hozza ossze a NATO-tagallamokat es a partnereket, jelenleg osszesen 46orszagot. A Tanacs egyuttal a NATO es a Bekepart-nersegben resztvevo orszagok kozott kialakıtottegyes ketoldalu kapcsolatok politikai kereteul isszolgal.

Az EAPC letrehozasarol szolo dontes 1997-ben aztaz ohajt tukrozte, hogy tullepjenek az NACCeredmenyein, es hogy egy olyan biztonsagi forumothozzanak letre, amely megfelel a partnerekkel aBekepartnerseg kereteben es a Boszniaban esHercegovinaban folyo bekefenntarto muvelet osszef-uggeseben kialakulo egyre kifinomultabb kapcsola-toknak, mely utobbi eseteben 14 partnerorszagtelepıtett csapatokat 1996-ban, hogy szovetsegbelitarsaik mellett teljesıtsenek szolgalatot.

Az EAPC letrehozasa kiegeszıtette azokat az ezzelegyidoben tett lepeseket, amelyek a partnersegitevekenysegek teljes tartomanyaban a partnerorsza-goknak a donteshozatalba es tervezesbe tortenofokozott bevonasaval a Bekepartnerseg szerepetvoltak hivatottak erosıteni.

Az EAPC-ben az aktualis politikai es biztonsaggalkapcsolatos kerdesekrol folyo rovid tavu konzulta-ciokon kıvul egy keteves EAPC Akcioterv hosszu tavukonzultaciot es egyuttmukodest is eloiranyoz egy sorteruleten. Ide tartoznak, tobbek kozott, a valsag-kezelo es beketamogato muveletek, a regionaliskerdesek, a fegyverzetellenorzes es a tomegpusztıtofegyverek terjedesevel kapcsolatos kerdesek, anemzetkozi terrorizmus, az olyan vedelmi kerdesek,mint a tervezes, a koltsegvetes, a politika es strategia,a polgari veszelyhelyzeti tervezes es a katasztrofakravalo felkeszultseg, a fegyverzeti egyuttmukodes, anuklearis biztonsag, a legiforgalmi iranyıtas polgari-katonai koordinalasa es a tudomanyos egyuttmu-kodes.

Az EAPC havonta ulesezik nagykoveti szinten,evente pedig kulugy- es vedelmi miniszteri es vedelmifonoki szinten, illetve esetenkent csucstalalkozoi

18

szinten. 2005-tol evente magas szintu, onallo ulesfoglalkozik majd az euro-atlanti kozosseg szamarafontos politikai kerdesekkel. A legtobb partnerorszagdiplomaciai missziokat hozott letre a NATO brusszeliparancsnoksagan, ami megkonnyıti a rendszereskommunikaciot, es lehetove teszi, hogy konzulta-ciokra keruljon sor valahanyszor csak szukseges. ANATO es a partnerorszagok nagykovetei peldaulrendkıvul rovid idon belul ulest tarthattak szeptember12-en, kozvetlenul az Egyesult Allamok elleni 2001.szeptemberi terrortamadasok utan. Az Eszak-Amerikatol es Europatol kezdve Kozep-Azsiaigterjedo teruleteket kepviselo EAPC-tagok altal azon anapon kinyilvanıtott szolidaritas es az egyuttmu-kodes, amely azota is megnyilvanul az USA altal anemzetkozi terrorizmus ellen vezetett hadjaratban,azt mutatja, hogy mikent hintettek el a NATOpartnersegi kezdemenyezesei a valodi euro- atlantibiztonsagi kultura magvait.

A Partnerseg Praga utan

Az eroknek a terrorizmus fenyegetese elleni egyes-ıtesere iranyulo kozos eltokeltseg konkret kifejezestnyert a pragai csucstalalkozon, egy Terrorizmus elleniPartnersegi Akcioterv elindıtasa formajaban. Intez-kedeseket hoztak a NATO es a partnerorszagokkozotti egyuttmukodes javıtasara is. Az EAPC es aBekepartnerseg atfogo felulvizsgalata a Partnerekkelvalo politikai parbeszed erosıteset es a reszvetelukkelfolyo tevekenysegek tervezeseben, lefolytatasabanes felugyeleteben valo reszveteluk tovabbi fokozasatajanlotta. Ezen kıvul egy uj egyuttmukodesi mecha-nizmust is bevezettek: az Egyeni Partnersegi Akciot-ervet, amely egy tevekenysegi menubol valovalasztas helyett lehetove teszi a Szovetsegszamara, hogy a sajatos igenyek es korulmenyek

szerint egyedileg alakıtsa ki segıtsegnyujtasatazoknak a partnerorszagoknak, amelyek belfoldireformokhoz strukturaltabb tamogatast kertek. Apragai csucstalalkozon elert elorelepesre epıtve aNATO kovetkezo 2004. evi isztambuli csucstalalko-zojara mar kello idoben javaslatokat dolgoznak ki,hogy a Bekepartnerseget meg inkabb a kulcsfon-tossagu tematikus kerdesek es az egyes partnerekigenyeinek es kepessegeinek kezelesehez, a katonaiatalakıtast es egyuttmukodesi kepesseget osztonzovedelmi reform elomozdıtasahoz, es a regionalisegyuttmukodes es kolcsonos tamogatas fokozasahozigazıtsak.

19

A Szovetseg megnyitasa uj tagok elott > 6

A NATO tagsag nyitva all minden europai orszagelott. A Washingtoni Szerzodes 10. cikkelye lehetoveteszi, hogy csatlakozasra felkerjek „barmelyik europaiallamot, amely kepes arra, hogy elosegıtse aSzerzodes elveinek tovabbfejleszteset es hozza-jaruljon az eszak-atlanti terseg biztonsagahoz”. ANATO 12 alapıto tagja mara 26-ra egeszult ki abovıtes ot forduloja utan.

A NATO ajtaja tovabbra is nyitva all a bovıteslegutobbi kore utan, amelynek soran Bulgaria,Esztorszag, Lettorszag, Litvania, Romania, Szlovakiaes Szlovenia csatlakozott 2004-ben. Tovabbi harom,tagsagra torekvo orszag, Albania, Horvatorszag es avolt Jugoszlav Macedon Tagkoztarsasag* is abbanremenykedik, hogy a jovoben felkerik a csatlako-zasra.

A bovıtes mindegyik fordulojanak az volt a celja, hogykiterjessze az euro-atlanti biztonsagot, es novelje aNATO erejet, koheziojat es eletkepesseget, es nemiranyult egyetlen harmadik orszag biztonsagi erdekeiellen sem. A bovıtes minden forduloja segıtett tovabbterjeszteni a biztonsagot es stabilitast Europaban, esbegyogyıtani egy kontinens sebeit, amelyet a XX.szazad elso feleben ket haboru sujtott, es amelyetezutan negyven even keresztul egy Vasfuggonyreven osztottak kette. 1952-ben felvetelt nyertGorogorszag es Torokorszag, 1955-ben pedig,mindossze tız evvel a II. vilaghaboru vege utan, aNemet Szovetsegi Koztarsasag is csatlakozott,aminek reven az orszag szilardan a Nyugat reszevevalt es megteremtodtek a feltetelek a kesobbi nemetujraegyesıtes szamara. A politikai korokben lezajlottheves vitak utan 1982-ben Spanyolorszag is csatla-kozott, habar 1998-ig kıvul maradt a Szovetsegintegralt katonai szervezeten. Az 1997. evi madridicsucstalalkozon hozott dontes, miszerint a CsehKoztarsasag, Magyarorszag es Lengyelorszagmeghıvast kapott a NATO-hoz valo csatlakozasrolszolo targyalasok megkezdesere, jelentos lepesvolt a hideghaboru okozta megosztottsagmegszuntetesenek iranyaban, azaltal, hogy megnyi-totta az utat a volt varsoi szerzodesbeli ellenfelekszamara a Szovetseghez valo csatlakozashoz.

A hideghaboru utani bovıtes

A bovıtes elso hideghaborut koveto forduloja nemelore eldontott ugy volt, es a donteshez az osszesaddigi tagorszag egyhangu egyetertesere volt

szukseg. Kiemelkedo szempont volt a Szovetsegazon kepessegenek megorzese, hogy konszen-zuson alapulo donteseket tudjon hozni, es annakbiztosıtasa, hogy a bovıtese erosıtse az europaibiztonsagot. Egy, 1994-ben megrendelt es egyevvel kesobb megjelentetett tanulmany a NATObovıteserol megallapıtotta, hogy az uj tagokfelvetele, valamint a bovıtes politikai, katonai esgazdasagai hatasai elomozdıtjak a Szovetsegalapveto celjat, a biztonsag fokozasa es astabilitas kiterjeszteset az euro-atlanti tersegegeszeben.

A Szovetseg es Oroszorszag, Ukrajna es mas partn-erorszagok kozotti kapcsolatok fejlesztesevel parhu-zamosan ez a folyamat Europa egeszenek erdekeitszolgalna.

Az ezzel a hideghaboru utani elso bovıtesiforduloval foglalkozo fontolgatasok soran kulcsfon-tossagu kerdes volt az, hogy mikent lehetne valtoz-tatni Oroszorszag szemleleten, amely aSzovetseget az orosz erdekekre nezve ellensegeskatonai blokknak tekintette. A szovetsegesekegyetertettek abban, hogy Oroszorszag hozza-jarulasa fontos az europai stabilitas es biztonsagszempontjabol, es tudomasul vettek, hogy meg kellvalaszolni a bovıtesi folyamattal kapcsolatos oroszaggodalmakat. Mindazonaltal tiszteletben kelletttartani az osszes europai allam jogat arra, hogysajat maga valaszthassa ki a biztonsagot szolgalokereteket, s hogy nemzetkozi szervezetekheztartozhasson, mikent a Szovetseg tagjainak azonjogat is, hogy onallo donteseket hozhassanak. Amadridi csucstalalkozon a csatlakozasi meghivasokelkuldese elott a NATO arra torekedett, hogy az1997-es Alapıto Okmannyal (lasd a 7. fejezetet)szilardıtsa meg es intezmenyesıtse parbeszedetOroszorszaggal, es megerosıtette azonelkotelezettseget, hogy nem allıt hadrendbenuklearis fegyvereket, es nem allomasoztat kulfoldicsapatokat az uj tagok teruleten.

A NATO bovıteserol keszult tanulmany ajanlasaialapjan es az erdekelt partnerorszagokkal folytatottegyeni intenzıv egyeni parbeszedet es a Szovet-segesek kozotti konzultaciokat kovetoen a CsehKoztarsasag, Magyarorszag es Lengyelorszag1997-ben meghıvast kapott a csatlakozasi targy-alasok megkezdesere, es 1999. marcius 12-enhivatalosan is a Szovetseg tagja lett.

20

Szamos orszag szamara csalodast jelentett, hogynem kerult be a hideghaboru utani bovıtes elso fordu-lojaba. A NATO-tagallamok azonban hangsulyoztak,hogy a Szovetseg a jovoben is nyitva all ujabb, csatla-kozni kıvano orszagok elott. Az 1999. aprilisiwashingtoni csucstalalkozon a Szovetsegesek egyTagsagi Akciotervet (MAP) indıtottak utjara, hogysegıtsek a tagjelolt orszagokat a jovobeli Szovet-segbeli tagsagra valo felkeszulesben (lasd a dobozt).A MAP eredeti resztvevoi kozul heten, nev szerintBulgaria, Esztorszag, Lettorszag, Litvania, Romania,Szlovakia es Szlovenia, a 2002. novemberi pragaicsucstalalkozon kaptak meghıvast a csatlakozasitargyalasok megkezdesere.

A het orszaggal folytatott szeles koru konzultaciossorozatot kovetoen a Szovetsegesek 2003.marciusaban alaırtak a het meghıvott csatlakozasijegyzokonyveit. Miutan az osszes tagallam ratifikalta

ezeket a jegyzokonyveket, sajat nemzeti es parlam-entaris eljarasai szerint, a het meghıvott orszag 2004.marcius 29-en csatlakozott a NATO alapıto okira-tahoz. Az uj szovetsegesektol a csatlakozas elott esutan egyarant elvarjak, hogy tovabbi elorehaladasterjenek el a fontos atalakıtasi kotelezettsegvalla-lasok, kulonosen a vedelem teruleten.

A NATO a hideghaboru utani bovıtesnek e masodikforduloja utan is fenntartja a nyitott ajto politikajat.Harom tovabbi, a MAP-ben resztvevo orszagot –Albaniat, Horvatorszagot, es a volt JugoszlavMacedon Tagkoztarsasagot* – is arra batorıtott, hogyfolytassak sajat reform-erofeszıteseiket, kulonosena vedelem es a biztonsag teren. Horvatorszageseteben a volt Jugoszlaviaval foglalkozoNemzetkozi Bunteto Torvenyszekkel valo maradek-talan egyuttmukodes is kulcsfontossagu szerepet kapmajd.

Tagsagi Akcioterv

Az 1999-ben elindıtott, es a hideghaboru utanibovıtes elso fordulojanak tapasztalatain alapuloTagsagi Akcioterv (MAP) segıtseget nyujt a Szovet-seghez csatlakozni ohajto orszagoknak a NATO-tagsagra valo felkeszulesben. Ebben a tervezetbenelindıtasa ota kilenc orszag – Albania, Bulgaria,Esztorszag, Lettorszag, Litvania, Romania,Szlovakia, Szlovenia es a volt Jugoszlav MacedonTagkoztarsasag* – vett reszt. Horvatorszag 2002.majusaban kovette oket. Ezen orszagok kozul het2004-ben NATO-tagga valt.

A NATO-tagga valashoz az aspirans orszagoknaktanubizonysagot kell tenniuk arrol, hogy mukododemokratikus politikai rendszerrel es piacgaz-dasaggal rendelkeznek, tiszteletben tartjak anemzeti kisebbsegekhez tartozo szemelyeket azEBESZ eloırasainak megfeleloen, rendezik osszes,meg megoldatlan vitajukat szomszedjaikkal esaltalanossagban kotelezettseget vallalnak a vitakbekes rendezesere, kepesek es hajlandokkatonailag hozzajarulni a Szovetseghez esbiztosıtjak a tobbi tagallam haderoivel valoegyuttmukodes kepesseget, valamint a polgari-ka-tonai kapcsolatok megfelelo mukodeset, ademokratikus elvarasokkal osszhangban.

Az MAP-ban valo reszvetel nem garantalja ajovobeli tagsagot. Lehetove teszi azonban azosszes erintett orszag szamara, hogy felkes-zulesuket a tervben meghatarozott celokra es prior-itasokra osszpontosıtsak, es hogy szakertoisegıtseget es ertekelest kapjanak a NATO-tol. Ezkiterjed a tagsag osszes vonatkozasara, beleertvea politikai, gazdasagi, vedelmi, eroforrasokkal,informaciokkal, biztonsaggal kapcsolatos es jogikovetelmenyeket is.

Minden resztvevo orszag az MAP-nek azokat azelemeit valasztja ki, amelyek a legjobban felelnekmeg szuksegleteinek, es meghatarozza a sajatcelkituzeseit es utemterveit. Maga a Bekepart-nersegben, es kulonosen a PfP Tervezesi esFelulvizsgalati Folyamatban valo reszvetel szervesresze a folyamatnak, mivel a jelolt orszagokszamara lehetove teszi, hogy olyan haderoket eshadero szerkezeteket fejlesszenek ki, amelyekjobban egyutt tudnak mukodni a Szovetseghaderoivel. A szovetsegesekkel rendszeresfelulvizsgalati ulesekre kerul sor az elorehaladasattekintese es megfelelo tanacsok es vissza-jelzesek biztosıtasa erdekeben. A MAP vegre-hajtasat az Eszak-atlanti Tanacs folyamatosantekinti at.

21

Uu j kapcsolatok kialakıtasa Oroszorszaggal > 7

A NATO az 1990-es evek eleje ota epıt kapcsolatokates fejleszti az egyuttmukodest Oroszorszaggal. ANATO-tagorszagok es Oroszorszag kozottiegyuttmukodes logikaja egyertelmu: a kozosbiztonsagi kihıvasokat a legjobban egyuttmukodesutjan lehet kezelni, Oroszorszag reszvetele pedigkulcsfontossagu barmely atfogo hideghaboru utanieuropai biztonsagi rendszerben.

A 2001. szeptemberi terrortamadasok utan, amelyekmegerosıtettek a kozos fenyegetesekre adott ossze-hangolt valaszintezkedesek iranti igenyt, a NATO-Oroszorszag partnerseg uj lenduletet es tartalmatkapott a 2002. majusi romai csucstalalkozon. Ezen ujNATO-Oroszorszag Tanacs (NRC) jott letre, amely aNATO-szovetsegeseket es Oroszorszagotegyenrangu partnerekkent fogja ossze, hogy a„huszak” szintjen azonosıtsak es keressek alehetosegeket a kozos cselekvesre. Az egyuttmu-kodest jelenleg is tovabb fokozzak a kolcsonos erdek-lodesre es erintettsegre szamot tarto legfontosabbteruleteken.

A partnerseg elmelyıteserol szolo dontes bizonyıtja aNATO-tagorszagok es Oroszorszag kozoseltokeltseget arra, hogy egymassal szorosabbanegyuttmukodve dolgozzanak az euro-atlanti tersegtartos es teljes bekeje letrehozasanak kozos celjaert,amelyet eloszor a NATO es Oroszorszag kozottikapcsolat alapjat kepezo 1997.evi, a NATO esOroszorszag kozotti Kolcsonos Kapcsolatrol,Egyuttmukodesrol es Biztonsagrol szolo AlapıtoOkiratban nyilvanıtottak ki.

A kapcsolatok fejlesztese

Oroszorszag 1991-ben alapıto tagja volt az Eszak-at-lanti Egyuttmukodesi Tanacsnak, 1994-ben pedigcsatlakozott a Bekepartnerseghez. Az orosz bekefen-ntartok 1996-tol 2003. nyaran tortent visszavonasukigegyutt tevekenykedtek NATO-partnereikkel aBalkanon (lasd a dobozt a 25. oldalon). A NATO esOroszorszag kozott eros es tartos partnerseg alapjatazonban a Parizsban 1997. majus 27-en alaırt AlapitoOkirat biztosıtotta. Ez vezetett a Kozos AllandoTanacs (PJC), mint a kozos biztonsagi kerdesekrolszolo rendszeres konzultacio foruma letrehozasahozes egy konzultacios es egyuttmukodesi programkidolgozasahoz.

Az elkovetkezo ot evben jelentos elorehaladas tortenta kolcsonos bizalomepıtes es a teves nezetekparbeszed utjan torteno felszamolasa teren.1999-ben, a koszovoi legi hadjarat miatti nezetel-teresek ellenere, amely a PJC uleseinek egy even attarto megszakadasahoz vezetett, szamostevekenyseg, ıgy a boszniai-hercegovinai bekefen-ntarto muveletet, fennakadas nelkul folytatodotttovabb.

Megis, az Alapıto Okmanyban kinyilvanıtottambıciokat soka nem sikerult teljes mertekbenmegvalosıtani a PJC kereteben. A „NATO+1”felepıtes azt jelentette, hogy a NATO egyeztetettszovetsegi allasponttal ult le a targyaloasztalhoz, esa NATO es Oroszorszag tobbe-kevesbe ketoldalujelleggel cserelt informaciokat es folytatott konzulta-ciokat, ami nehezkesnek bizonyult, amikor eljott azideje, hogy tullepjenek az egyezteteseken, eslenyegibb egyuttmukodessel probalkozzanak.Ezert, amikor a szeptember 11-i terrortamadasokutan surgos igeny tamadt az osszehangolt csele-kvesre, a nemzetkozi terrorizmus es mas ujbiztonsagi fenyegetesek kezelesehez, a Szovet-segesek es Oroszorszag gyorsan megragadtak azalkalmat, hogy az egyuttmukodesnek azegyenrangu partnerek szintjen torteno elomozdı-tasahoz a NATO-Oroszorszag Tanacs megalapı-tasaval magasabb szintre emeljek kapcsolatukat(lasd a dobozt).

Az egyuttmukodes megkonnyıtese erdekebenOroszorszag 1998-ban missziot akkreditalt a NATOmellett. Azota az uj NATO bemutatasa es a NATO-Oroszorszag partnerseg elonyeinek elfogadtatasaceljabol egy NATO Tajekoztatasi Irodat megnyitasarais sor kerult Moszkvaban. Ugyanott egy NATOKatonai Osszekoto Iroda letrehozasara is sor kerult,amely segıtseget nyujt a gyakorlati katonaiegyuttmukodes atlathatosaganak es fejlesztesenekjavıtasahoz.

Az egyuttmukodes elmelyıtese

Az NRC egy produktıv konzultacios, konszenzus-epıto, egyuttmukodesi, kozos donteshozatali eskozos cselekvesi mechanizmussa fejlodik. Mar letez-esenek elso 18 honapjaban politikai konzultaciokrakerult sor az Afganisztanban, Szerbia- Montene-

22

groban, valamint Bosznia-Hercegovinaban fennallohelyzetrol, a gyakorlati egyuttmukodes pedig egy sorteruleten hozott konkret hasznot.

Az NRC szamos terrorizmussal, tomegpusztıtofegyverek terjedesevel, bekefenntartassal, hadsz-ınteri raketavedelemmel, legter-iranyıtasiegyuttmukodessel, polgari veszelyhelyzetekkel,vedelmi reformmal, tudomanyos egyuttmu-kodessel es a modern tarsadalom kihıvasaivalfoglalkozo munkacsoportot es bizottsagot hozottletre. Szakertoket bıztak meg az egyeb teruletekszeles tartomanyaban indıtott egyes projektektovabbvitelevel. Alig mulik el nap valamilyen szintuNRC-ules nelkul, ami eddig meg nem tapasztaltintenzitasu erintkezest es informalis konzultacioteredmenyez.

A terrorizmus es az uj biztonsagi fenyegetesekelleni kuzdelem az egyuttmukodes olyan kulcsfon-tossagu teruletei, amelyek a megerosodott NATO-Oroszorszag viszony kezzelfoghatoeredmenyeinek egy reszet is produkaljak. Kozosertekeleseket dolgoznak ki az euro-atlanti tersegetero specifikus terrorfenyegetesekre vonatkozoan,es ezeket folyamatosan felul is vizsgaljak,mikozben folyamatban van a katonasag altal aterrorizmus elleni harcban betoltott szerepfelmerese is. Intenzıvebbe valt a nuklearis, biologiaies vegyi fegyverek, valamint a ballisztikus raket-atechnologia terjedese elleni egyuttmukodes is:kozos ertekeles keszul a tomegpusztıto fegyverekterjedesenek globalis trendjeirol, a hadszınteriraketavedelem teren folyo egyuttmukodes pedig azegyre pontosabb ballisztikus raketak fokozodoelerhetosege altal kepviselt elozmenyek nelkuliveszellyel foglalkozik. Az un. Kooperatıv LegterKezdemenyezes a legi forgalom iranyıtasaban es alegi megfigyelesben valo egyuttmukodes elomozd-ıtasara torekszik, ami fokozni fogja a legibiztonsagot es az atlathatosagot, es segıti a polgarilegi jarmuvel terrorista celokra torteno potencialisfelhasznalasaban megtestesulo fenyegetesekelharıtasat.

A NATO-Oroszorszag Tanacs

A 2002. evi Romai Nyilatkozat, amely az 1997.evi Alapıto Okmany celkituzeseire es elveire epula konzultacio, konszenzus-epıtes, egyuttmu-kodes, kozos donteshozatal es kozos cselekvesmechanizmusakent letrehozott NATO-Oros-zorszag Tanacs (NRC), amelyben az egyesszovetsegesek es Oroszorszag egyenrangupartnerekkent dolgoznak a kozos erdeklodesreszamot tarto euro-atlanti biztonsagi kerdesekszeles spektrumaban. A biztonsagi kerdesekkelkapcsolatos folyamatos politikai parbeszedlehetove teszi a kialakulo problemak koraiazonosıtasat, a kozos modszerek meghatar-ozasat es szukseg szerint a kozos intezkedesekvegrehajtasat.

A PJC-t felvalto uj Tanacs a konszenzusos elvealapjan mukodik. Elnoki tisztet a NATO fotitkaratolti be. Legalabb havonta tart nagykoveti eskatonai kepviseloi szintu uleseket, evente ketszerkulugy- es vedelmi miniszteri, valamint vezerkarifonoki szintu uleseket, eseti jelleggel pedigcsucstalalkozokat. Fontos ujıtas az NRCElokeszıto Bizottsag, amely havonta legalabbketszer ulesezik a nagykoveti megbeszelesekelokeszıtesere es az osszes szakerto altal azNRC vednoksege alatt folytatott tevekenysegekellenorzesere.

Az NRC kereteben folyo munka kiterjed az AlapitoOkiratban azonosıtott osszes kolcsonos erdek-lodesre szamot tarto teruletre. Az egyuttmukodestszamos kulcsfontossagu teruleten tovabberosıtik, ezek kozott szerepel a terrorizmus elleniharc, a valsagkezeles, a tomegpusztıto fegyverekterjedesenek megakadalyozasa, a fegyverzetell-enorzes es a bizalomepıto intezkedesek, ahadszınteri raketavedelem, a logisztika, a vedelmireform es a polgari veszelyhelyzetek. Az NRCnapirendje a tagok kolcsonos hozzajarulasaeseten uj teruletekkel is egeszıtheto ki.

23

A katonai egyuttmukodes egyik kulcsfontossagucelkituzese az egyuttmukodesi kepesseg javıtasa,mivel a modern katonasag kepesnek kell lennie atobbnemzetisegu vezetesi es hadero strukturakbanvalo mukodesre, amikor felkerest kap arra, hogybeketamogato es valsagkezelo muveletekbenmukodjon egyutt. Az NRC kereteben folyamatban vanegy jelentos gyakorlati es kepzesi program megval-osıtasa is.

A logisztika, ıgy a berendezesek es eljarasokegyuttmukodesi kepessegenek tesztelese olyanteruleteken, mint a legi szallıtas es a levegobentorteno ujrafeltoltes, kepezi a tevekenysegek masikfokuszat. A tengeri kutatas es mentes teruletentorteno intenzıvebb egyuttmukodest a Kurszk oroszatom-tengeralattjaro 2000. augusztusi elsullyedesees 118 fos legenysegenek elvesztese utan kezde-menyeztek. A tengeralattjarok legenysegenekmenekuleserol es menteserol szolo keretmegal-lapodas alaırasara 2003. februarjaban kerult sor aNATO es Oroszorszag kozott.

A vedelmi reform egy masik kozos erdekeltseggelbıro terulet. Oroszorszagnak es a NATO orsza-goknak olyan fegyveres erokre van szuksege,amelyek merete, kikepzese es felszereltsegemegfelelo ahhoz, hogy megbirkozzon a XXI. szazadfenyegeteseinek teljes tarhazaval. Habar a katonaireformra nincs terv, Oroszorszag szamarahasznosak lehetnek a NATO-tagorszagok tapaszta-latai, amelyek kozul sokan az elmult evtizedbenvezette be melyrehato reformokat, hogy fegyvereseroiket napjaink kovetelmenyeihez igazıtsak. A2002. oktoberi kezdeti otletborzet kovetoenmegkezdodott az egyuttmukodes a vedelmi reformkulonbozo vonatkozasai, ugymint a human espenzugyi eroforrasok, a makrogazdasagi, penzugyies tarsadalmi kerdesek kezelese, eppugy, mint ahadero tervezesee. A 2002. juliusaban,Moszkvaban letrehozott, a nyugallomanyu oroszkatonai szemelyzet atkepzesere iranyulo sikereskozos projekt-tevekenysegei jelenleg is akiterjesztes stadiumaban vannak. Ezen kıvul a

NATO Vedelmi Kollegiuma ket osztondıjat hozottletre 2003-ban orosz tudosok szamara a vedelmireformmal foglalkozo kutatas tamogatasara.

Oroszorszag es a NATO 1996. ota mukodik egyuttkozos cselekvesi kepessegek kifejleszteseerdekeben a polgari veszelyhelyzetekre, ugymintfoldrengesekre es aradasokra valo valaszadasteren, es koordinalja a katasztrofak bekovetkezesukelotti eszleleset es megelozeset. Egy orosz javaslateredmenyekent kerult sor az Euro-atlantiKatasztrofa Reagalasi Koordinacios Kozpont 1998.evi letrehozasara (lasd a dobozt a 35. oldalon).Kulonfele, gyakran mas partnerorszagokbol erkezoresztvevok bevonasaval folyo katasztrofa-elharıtogyakorlatok, szeminariumok segıtik a polgari-katonai egyuttmukodes fejleszteset. Az NRCkereteben az ezen a teruleten folyo munkakezdetben az egyuttmukodesi kepesseg eseljarasok javıtasara, es az informaciok es tapaszta-latok cserejere osszpontosıt.

Az 1998-ben indıtott tudomanyos es technologiaiegyuttmukodes Oroszorszaggal harom,Oroszorszag szamara kulonosen erdekes teruletreosszpontosıtott: a plazmafizikara, a novenyibiotechnologiara es a termeszeti es ipari katasz-trofak elorejelzesere es megelozesere. Az NRCTudomanyos Bizottsaga kereteben azonban azegyuttmukodes uj fokusza a polgari tudomanyalkalmazasa a terrorizmus es az uj fenyegetesekelleni vedelemre vonatkozoan, peldaul a robba-noanyagok felderıteseben vagy a terrorizmustarsadalmi es pszichologiai hatasanakvizsgalataban. A polgari es katonaitevekenysegekbol fakado kornyezetvedelmiproblemak az egyuttmukodes tovabbi teruletetalkotjak, a Modern Tarsadalom Kihıvasaivalfoglalkozo Bizottsag kereteben, amelyet az NRC alarendelve 2003-ban hoztak letre.

24

Bekefenntartas

Tobb mint het even at (amıg 2003. nyaran visszanem vontak oket az SFOR-bol es KFOR- bol),Oroszorszag jarult hozza a legnagyobbnem-NATO-kontingenssel az ENSZ felhatalma-zassal rendelkezo, NATO altal vezetett balkanibekefenntarto erokhoz. Az orosz katonak NATO- espartnerorszagokbeli tarsaikkal egyutttevekenykedve tamogattak a nemzetkozi kozossegerofeszıteseit a regio tartos biztonsaganak esstabilitasanak megteremtese erdekeben.

Az orosz bekefenntartokat eloszor Bosznia-Herce-govinaba telepıtettek 1996. januarjaban, ahol azeszaki szektorban egy tobbnemzetisegu dandarhoztartoztak, amely nagy kiterjedesu teruletert felelt,napi orjaratokat, biztonsagi ellenorzeseket vegzett,segıtseget nyujtott az ujjaepıtesben es humani-tarius megbızatasokat teljesıtett, azaz peldaulsegıtette a menekultek es otthonuk elhagyasarakenyszerıtett szemelyek hazatereset.

Oroszorszag letfontossagu diplomaciai szerepetjatszott a koszovoi konfliktus lezarasanak biztosıta-saban, a NATO 1999. evi legi hadjarataval kapcso-latos velemenykulonbsegek ellenere is. Csapatai,amelyek eredetileg 1999. juniusaban vonultak fel,visszavonasukig szerves reszet kepeztek aKoszovo Haderonek, es a tartomany keleti, eszakies deli szektoraiban, tobbnemzetisegudandarokban tevekenykedtek a biztonsag fenntar-tasaert, kozos felelossegi korben mukodtettek apristinai repuloteret egy, a legi szallıtasert felelos

NATO-kontingenssel egyutt, tovabba orvosi letesıt-menyeket es szolgalatokat mukodtettek KosovoPoljeben.

A NATO es Oroszorszag kozotti szorosegyuttmukodes a Balkanon kritikus jelentoseggelbırt a kapcsolatok javıtasa es az orosz esSzovetseges katonasagok kozotti bizalom megter-emtese teren. Az ıgy nyert kolcsonos bizalomnakszilard alapkent kell szolgalnia a katonak kozottiegyuttmukodes tovabbi kibovıtesehez. Ezen felul,az NRC kereteben megallapodas szuletett a kozosbekefenntarto muveletek altalanos koncepciojarol,amely kozos modszereket dolgoz ki, megteremti akonzultacio, a tervezes es donteshozatal keretetegy kialakulo valsag soran, es meghatarozza akozos kepzessel es gyakorlatokkal kapcsolatoskerdeseket.

25

Megkulonboztetett partnerseg Ukrajnaval > 8

A NATO kapcsolata Ukrajnaval elismeri egyfuggetlen, stabil es demokratikus Ukrajnafontossagat, es az orszagnak azt a kinyilvanıtottszandekat, hogy fokozza integraciojat az europai eseuro-atlanti strukturakba. Mindezt a Megkulonboz-tetett Partnersegrol szolo 1997. evi Chartaban nyilva-nıtottak ki, amely a NATO-val valo, euro-atlantibiztonsagi kerdesekkel kapcsolatos konzultaciokformalis alapjat kepezi, es amely az egyuttmukodesitevekenysegek iranyıtasara megalapıtotta a NATO-Ukrajna Bizottsagot (NUC).

A NATO es Ukrajna kapcsolatai az 1991-es evrenyulnak vissza, amikor Ukrajna csatlakozott azEszak-atlanti Egyuttmukodesi Tanacshoz,kozvetlenul azutan, hogy a Szovjetunio felbomlasavalelnyerte fuggetlenseget. Az orszag euro-atlantiintegraciora valo torekvese kesobb 1994-ben ismegnyilvanult, amikor az Fuggetlen A llamokKozossegebol elsokent csatlakozott a Bekepart-nerseghez. Ukrajna elkotelezettseget az euro-atlantibiztonsaghoz valo hozzajarulas irant azota a bekefen-ntarto es valsagkezelo muveletek soran a NATO-nakes Szovetsegeseinek nyujtott tamogatas is igazolta.

Az egyuttmukodes megkonnyıtesere Ukrajna1997-ben NATO-missziot hozott letre es ugyanebbenaz evben egy NATO Tajekoztatasi es DokumentaciosKozpont felallıtasara kerult sor, hogy segıtse az ujNATO bemutatasat es a NATO es Ukrajna kozottipartnerseg elonyeinek propagalasat. 1999-ben egyNATO Osszekoto Iroda is nyılt Kijevben, hogytamogassa Ukrajna vedelmi reform erofeszıteseit esreszvetelet a Bekepartnersegben.

2002. novembereben Pragaban lepeseket tettek aNATO-Ukrajna kapcsolat jelentos elmelyıtesere eskiszelesıtesere, a NATO-Ukrajna Akcioterv (lasd adobozt) elfogadasa reven.

Biztonsagi egyuttmukodes

A NATO es Ukrajna aktıvan mukodik egyutt az euro-atlanti terulet biztonsaganak es stabilitasanakfenntartasaban. A Balkanon Ukrajna az evek soranegy gyalogsagi zaszloaljjal, egy gepesıtett gyalogsagizaszloaljjal es egy helikopteres szazaddal jarulthozza a NATO altal vezetett bekefenntarto haderohozBosznia-Hercegovinaban, a Koszovoban folyomuvelethez felvonultatott erokben pedig egy helikop-ter-szazad szerepelt, valamint egy jelentos hozza-

jarulas a kozos lengyel-ukran zaszloaljhoz. Az orszageltokeltseget a nemzetkozi stabilitashoz valo hozza-jarulasra az is tanusıtotta, hogy Ukrajna engedelyezia terulete feletti atrepulest az Afganisztanban, aNemzetkozi Biztonsagi Segıtsegnyujtasi Hadero(ISAF) reszekent felvonult koalıcios erok szamara,amelyben az egyes Szovetsegesek toltik be a vezetoszerepet, es amelyben a NATO 2003. augusztusabanatvette a parancsnoksagot. Ukrajna ezen kıvul 1800katonat vonultatott fel az Irakban tevekenykedo,szamos NATO- es partnerorszagbol erkezettbekefenntartokbol allo nemzetkozi stabilizacioshadero egyik szektoraban allomasozo lengyelvezetesu tobbnemzetisegu hadero reszekent.

A reform tamogatasa

A NATO es az egyes szovetsegesek tanacsadassales gyakorlati segıtsegnyujtassal tamogatjak Ukrajnaerofeszıteseit a NATO-Ukrajna Akciotervben es akapcsolodo Eves Celkituzesi Tervekben meghatar-ozott ambiciozus reformterv megvalosıtasaerdekeben. Bar meg sok a teendo, sikerult eloreha-ladast elerni. A jogalkotoi kezdemenyezesek segıtikkialakıtani a politikai, gazdasagi es vedelmi reformalapjait, es szamos kormanyzati szervezetet hoztakletre a reform-erofeszıtesek vegrehajtasanak eskoordinalasanak ellenorzesere.

A legnagyobb prioritast a vedelmi reform elvezi – egyolyan terulet, amelyen Ukrajna a NATO-tagorszagoktapasztalataira es szakertelmere epıthet. A jelenlegiukran prioritasok kozott szerepel egy uj biztonsagikoncepcio es katonai doktrına kidolgozasa es egyatfogo vedelmi felulvizsgalat elvegzese. A NATO esUkrajna egyuttmukodese a fegyveres erok demokra-tikus es polgari ellenorzesere es a NATO-erokkel valoegyuttmukodesi kepesseg javıtasara osszpontosıt,valamint arra, hogy Ukrajnat segıtse a szovjet idokbolorokolt nagy, vızfeju, rosszul felszerelt hadero struk-turajanak kisebb, modern es hatekonyabb haderovetorteno atalakıtasaban, amely kepes megfelelni azorszag biztonsagi igenyeinek, valamint aktıvanhozzajarulni az europai stabilitashoz es bizton-saghoz.

Egy Vedelmi Reformmal foglalkozo Kozos Munkac-soport (JWGDR) konnyıti meg a konzultacios es agyakorlati egyuttmukodest olyan kerdesekben, mint avedelmi koltsegvetes es tervezes, a katonasagmeretenek csokkentese es atalakıtasa, az atteres a

26

sorozott haderokrol az onkentes haderokre, es apolgari-katonai kapcsolatok.

A NATO ezen kıvul tamogatja a fotisztek kepzeset avedelmi atalakıtasi folyamat tamogatasa erdekebenes segıti az atkepzesi programok szervezeset, hogymegkonnyıtse a leszerelt ukran katonai szemelyzetpolgari eletre valo atallasat.

Az Ukrajnaval foglalkozo Katonai Bizottsag kiegeszıtia JWGDR munkajat azaltal, hogy kulonfele katonaiteruleteken rendelkezesre bocsatja szakertelmet,amellyel tamogatja az egyuttmukodest Ukrajnaval aNATO/Ukrajna Katonai Munkaterv alapjan. Az egyesSzovetsegesek segıtsegnyujtasa Ukrajna felhal-mozott folosleges es elavult szarazfoldi aknainakbiztonsagos megsemmisıtesehez egy PfP-alaponkeresztul tortenik.

Ukrajnanak az egyuttmukodesi kepesseg javıtasarairanyulo torekvese a Bekepartnersegben valoreszvetelnek is hasznat latja. A PfP Tervezesi esFelulvizsgalati Folyamat a vedelmi tervezes celjaihozazonosıtja a kulcsfontossagu kovetelmenyeket, es aPfP-tevekenysegek es katonai gyakorlatok szeleskore lehetove teszi az ukran katonai szemelyzetszamara, hogy gyakorlati tapasztalatokat szerezzena NATO-haderokkel valo egyuttmukodes teren.

Szelesebb koru egyuttmukodes

A polgari veszelyhelyzeti tervezes es katasztrofakravalo felkeszultseg kozvetlen gyakorlati elonyokkel jarUkrajna szamara. Kulcsfontossagu hangsulyt kapott,hogy Ukrajna, amelynek nyugati partjan gyakoriak asulyos aradasok, segıtseget kapjon az ilyen veszely-helyzetekre valo jobb felkeszuleshez es ahhoz, hogyhatekonyabban kezelje ezek kovetkezmenyeit. APfP-gyakorlatok, beleertve az Ukrajna Karpatokon tuliregiojaban 2000. szeptembereben tartott gyakorlatotis, segıtik a katasztrofa-mentesıtesi eljarasokteszteleset. Ezen kıvul a NATO-tagorszagok es maspartnerek segıtseget nyujtottak Ukrajnanak az1995-os, 1998-as es 2001-es sulyos aradasok utan.

Ukrajnaval a tudomanyos egyuttmukodes 1991-benkezdodott. Azota Ukrajna reszvetele a NATOtudomanyos programjaiban csak Oroszorszagmogott marad el. Az egyuttmukodes fokozasara aTudomanyos es Kornyezetvedelmi EgyuttmukodesiKozos Munkacsoport iranyıtasa alatt kerult sor. A

tudomanynak a terrorizmus es az uj fenyegetesekelleni vedelemre valo alkalmazasan kıvul, a NATOtudomanyos programjanak uj iranyaval osszhangban,Ukrajna jelenlegi tudomanyos es technologiaiegyuttmukodesi prioritasai kozott szerepelnek azinformacios technologiak, a sejtbiologia es a biotech-nologia, az uj anyagok es a termeszeti eroforrasokesszeru felhasznalasa.

NATO-Ukrajna Akcioterv

A NATO-Ukrajna Akcioterv az 1997-es Chartaraepıt, amely tovabbra is a kapcsolatok alapjatkepezi. Strategiai keretet biztosıt a politikai,gazdasagi es vedelmi kerdesekrol szolokonzultaciok intenzıvebbe tetelehez, esmeghatarozza Ukrajna strategiai celkituzeseit esprioritasait az euro-atlanti biztonsagi strukturakbavalo teljes integracio fele vezeto uton. Felsoroljaazokat az elfogadott elveket es celkituzeseket,amelyek atfogjak a politikai es gazdasagikerdeseket, informaciokkal kapcsolatoskerdeseket, a vedelmi es katonai kerdeseket, esaz informaciovedelmi es biztonsagi, valamint jogikerdeseket.

A NATO-tagorszagok segıtsegnyujtassal estanacsokkal tamogatjak a reformokat. Azonban amegvalosıtas terhe elsosorban Ukrajnara harul,amelyet mar most is surgetnek, hogy ademokracia, a jogallamisag, az emberi jogok es apiacgazdasag megerosıtese erdekeben hatar-ozott utemben haladjon elore a reformfolyamattal.Kulonos odafigyelesre van szukseg a vedelmi esbiztonsagi agazatok messze hato atalakıtasanakveghezvitelehez.

Az Eves Celkituzesi Tervek, beleertve a speci-fikus ukran intezkedeseket, valamint a kozosNATO-ukran intezkedeseket, is tamogatjak azAkciotervben meghatarozott celkituzesek megva-losıtasat. Az ertekelo uleseket evente ketszertartjak, az elorehaladast ertekelo jelentesekkeszıtesere pedig evente egyszer kerul sor.

27

Parbeszed a mediterran orszagokkal > 9

A NATO del-europai tagjai kozul tobben hatarosak aFoldkozi-tengerrel. A foldkozi-tengeri tersegbiztonsaga es stabilitasa ezert kiemelt fontossagu aSzovetseg szamara. Valoban, Europa egeszenekbiztonsaga szorosan kapcsolodik a mediterran regiobiztonsagahoz es stabilitasahoz.

Mindezert 1995-ben a NATO uj parbeszedet kezdetta foldkozi-tengeri regio deli reszenek hat orszagaval,nev szerint Egyiptommal, Izraellel, Jordaniaval,Mauritaniaval, Marokkoval es Tuneziaval. Algeria2000. februarjaban valt a parbeszed resztvevojeve. AMediterran Parbeszed, amely szerves resze aSzovetseg altal a biztonsag elerese erdekebenkovetett kooperatıv megkozelıtesnek celul tuzi ki aregio biztonsagahoz es stabilitasahoz valo hozza-jarulast, a jobb kolcsonos megertest es aParbeszedben resztvevo orszagokban a NATO-valkapcsolatban kialakult teves nezetek helyesbıteset. AParbeszed kiegeszıt mas kapcsolodo, de elkulonulonemzetkozi kezdemenyezeseket, ugymint az EuropaUnio es az Europai Biztonsagi es EgyuttmukodesSzervezet altal indıtottakat.

Politikai parbeszed es gyakorlatiegyuttmukodes

A Parbeszed politikai dialogust es a resztvevo orsza-gokkal valo gyakorlati egyuttmukodest iranyoz elo.Minden mediterran partnernek ugyanazt az alapotkınalja fel az eszmecserere es a kozostevekenysegre, de a reszvetel szintje orszagonkentvaltozik, annak ohaja szerint.

A politikai parbeszed rendszeres nagykoveti szintuketoldalu politikai megbeszelesekbol all. Ezeklehetoseget biztosıtanak arra, hogy a mediterran tersegbiztonsaga szempontjabol lenyeges kerdesek egesz

sorarol, valamint a Parbeszed jovobeli alakulasarolcsereljenek velemenyt. Az Eszak-atlanti Tanacstobboldalu uleseket tart a Parbeszed het orszagaval,hogy tajekoztatast nyujtson a NATO tevekenysegeirol,es hogy kicsereljek nezeteiket a targyhoz tartozoesemenyekrol. Ezeket az uleseket gyakran a NATOegyes miniszteri es csucstalalkozoi utan tartjak, vagyakkor, ha kulonleges korulmenyek adodnak. 2001.oktober 23-an peldaul talalkozora kerult sor amediterran partnerekkel a NATO altal a szeptember11-i terrortamadasokra adott valasszal kapcsolatban.

A gyakorlati egyuttmukodes szervezese egy evesmunkaprogramon keresztul tortenik. Ez tartalmazzaa Parbeszed orszagaibol erkezo hivatalos szemelyekmeghıvasat arra, hogy vegyenek reszt anemetorszagi Oberammergau-ban levo NATO Iskolaes az Olaszorszagban, Romaban mukodo NATOVedelmi Kollegium tanfolyamain. Ezek a tanfolyamokbekefenntartassal kapcsolatos kerdesekkel,fegyverzetellenorzessel, a tomegpusztıto fegyverekterjedese elleni erofeszıtesekkel, kornyezetvede-lemmel, a polgari veszhelyzetekben torteno polgari-katonai egyuttmukodessel, es az europai biztonsagiegyuttmukodessel foglalkoznak.

Az egyeb tevekenysegek kozott szerepelnek aParbeszed orszagai vezeto velemenyformaloinak,akademikusainak, ujsagıroinak es orszaggyulesikepviseloinek a NATO-nal tett latogatasai. Ezen kıvula Parbeszed a NATO tudomanyos programja reventamogatja a tudomanyos egyuttmukodest. 2000. otatobb mint 800 tudos vett reszt a Parbeszed orsza-gaibol a NATO altal szponzoralt tudomanyostevekenysegekben.

A program katonai dimenziojanak tobb mukodesivonatkozasa biztosıt lehetosegeket a Parbeszed

28

orszagaibol erkezo tisztviseloknek arra, hogy megfi-gyelokent vegyenek reszt PfP-gyakorlatokon, resztvegyenek a Strategiai Parancsnoksagok altalszervezett szeminariumokon es muhelyekben, esfelkeressek a NATO katonai parancsnoksagat. Ezenkıvul a NATO Allando Haditengereszeti Eroi a Foldko-zi-tengeren meglatogatjak a Parbeszed orszagainakkikotoit. 2002-ben a Parbeszed orszagaibol a tobbmint 50 kulonbozo, a NATO altal kınalt katonaiprogram kereteben szervezett tevekenysegben 300hivatalos szemely vett reszt.

A mediterran partnerek kozul harom – Egyiptom,Jordania es Marokko – a multban mar reszt vett aNATO altal vezetett balkani bekefenntarto misszi-okban. 2002. majusaban mar csak marokkoi katonakszolgaltak az SFOR-ban es a KFOR-ban.

Egy kibontakozo folyamat

A Parbeszed a reszvetel es a tartalom tekintetebenprogresszıv folyamat. Ez a rugalmassag lehetove teszi,hogy tartalmi kerete fejlodjon, a Parbeszedben resztvevo partnerek szama pedig idovel novekedjen. Azevek soran a politika megbeszelesek gyakoribba esintenzıvebbe valtak. A gyakorlati dimenzio jelentosenbovult a Parbeszed megkezdese ota es jelenleg atfogjaazoknak a tevekenysegeknek a tobbseget, amely-ekben mas partner orszagok reszt vesznek.

A Mediterran Egyuttmukodesi Csoport 1997-bentorteno letrehozasa uj es dinamikusabb iranybaterelte a Parbeszedet. A csoport olyan forumotbiztosıt, amelyben a NATO tagallamok es aParbeszedben resztvevo orszagok kicserelhetiknezeteiket a mediterran terseg biztonsagi helyzeteroles a Parbeszed tovabbi alakulasarol. Az 1999. eviwashingtoni csucstalalkozon tovabbi lepesekre kerultsor annak erdekeben, hogy egyarant tovabb erositsek

a Parbeszednek a politikai es gyakorlati dimenzioit,fokozva a lehetosegeket az egyuttmukodeserosıtesere azokon a teruleteken, amelyeken a NATOhozzaadott erteket nyujthat, kulonosen a katonai esmas olyan teruleteken, amelyek irant a Parbeszedorszagai kinyilvanıtottak erdeklodesuket.

Szeptember 11-e utan a NATO es a Parbeszedorszagai gyakrabban talalkoztak, hogy egyenkent escsoportosan konzultaljanak az Eszak-atlantiTanaccsal. 2002. novembereben, a pragai csucstala-lkozon bejelentettek a kezdemenyezes tovabbfejlesz-teset. A Szovetseg vezetoi intezkedescsomagotfogadtak el a Parbeszed politikai es gyakorlati dimen-zioinak novelesere, a Szovetseg egyik prioritasava teveennek a kapcsolatnak az erosıteset es elmelyıteset.

Ezek kozott az intezkedesek kozott szerepelt akonzultacios folyamat rendszeresebbe eshatekonyabba tetele, a fokuszaltabb tevekenysegekbeazonosıtasa es egy testreszabottabb megkozelıtesalkalmazasa az egyuttmukodesr vonatkozoan. Azegyuttmukodes addigi teruleteinek elmelyıtesemellett ujakat is javasoltak. Ezek kozott szerepelnekkulonleges modon kivalasztott tevekenysegek aParbeszed orszagai azon kepessegenek fokozasara,hogy hozza tudjanak jarulni a NATO altal vezetett,nem 5. cikk szerinti valsaghelyzeti valaszadasimuveletekhez, a vedelmi reformhoz es vedelemgaz-dasaghoz, a terrorizmusrol es a hatarok biztonsagarolszolo konzultaciokhoz, valamint a katasztrofakkezelesehez. Ezeknek az intezkedeseknek a vegre-hajtasa segıt atalakıtani a NATO es a Parbeszedorszagai kozotti kapcsolat termeszetet. Ezen kıvul akidolgozas alatt vannak a Mediterran Parbeszedambıciozusabb es hatekonyabb kereteinek kidolgo-zasara vonatkozo opciok azzal a cellal, hogy azokat aNATO kovetkezo, 2004.evi isztambuli csucstala-lkozojan fontolora lehessen venni.

29

Bekefenntartas es valsagkezeles > 10

A NATO atalakıtasanak egyik legjelentosebbvonatkozasa az euro-atlanti teruleten es azon tulvegzett beketamogato es valsagkezelo muveletekvallalasara vonatkozo dontes volt. A Balkanon, ahol aNATO eloszor kotelezte el magat 1995-ben, az insta-bilitas es a konfliktus kozvetlen kihıvast jelentett tagjaibiztonsagi erdekei, valamint a szelesebb ertelembenvett europai beke es stabilitas szamara. Legutobbi,az Afganisztanban folyo bekefenntartas irantikotelezettsegvallalasaval a Szovetseg bizonyıtotta,hogy felkeszult a hagyomanyos felelossegi teruletenkıvuli biztonsagi kihıvasok megvalaszolasara is.

Ezen felul a NATO reszvetele az ilyen muveletekbenfokozott kapcsolattartast es egyuttmukodes tettszuksegesse a NATO-tagsaggal nem rendelkezo,csapatokat kuldo orszagokkal, valamint masszervezetekkel. Ez peldakent szolgal arra, hogy mamilyen biztonsagi egyuttmukodesre van szukseg,amikor kulcsfontossagu a szoros munkakapcsolat anemzetkozi es nem kormanyzati szervezetekkel es aNATO-tagsaggal nem rendelkezo orszagokkal, pl. aBekepartnersegben reszt vevokkel.

Bosznia es Hercegovina

Az 1992. es 1995. kozotti boszniai haborubefejezesere iranyulo ENSZ-erofeszıtesektamogatasat kovetoen (lasd meg a 4. fejezetet) aNATO egy ENSZ-mandatummal rendelkezotobbnemzetisegu Vegrehajto Erot (IFOR) telepıtettBosznia-Hercegovinaba, hat nappal a DaytoniBekeegyezmeny 1995. december 14-i alaırasa utan,hogy vegrehajtsa a bekemegallapodas katonaivonatkozasait. Kuldetese az volt, hogy biztosıtsa azellensegeskedes befejezeset, hogy elvalassza ahaboru sujtotta orszag ujonnan letrehozott entita-sainak, a Bosznia es Hercegovina-i Foderacio es aRepublika Srpska (Szerb Koztarsasag) a fegyvereseroit, valamint hogy teruleteket adjon at a ket entitaskozott. Az IFOR egy even belul befejezte feladatat esıgy azt egy kisebb, Stabilizacios Ero (SFOR) valtottafel 1996. decembereben.

Az ellensegeskedes ujboli kirobbantasatol valo elret-tentesen es egy olyan legkor elosegıtesen kıvul,amelyben a bekefolyamat elorehaladhat, az SFORkuldeteset ugy bovıtettek ki, hogy az kiterjedjenazoknak a polgari szervezeteknek a tamogatasara is,

amelyek reszt vesznek a nemzetkozi kozossegerofeszıteseiben, az orszag tartos bekejenek megter-emtese erdekeben. A bekefenntarto csapatok segıtika menekultek es kitelepıtett szemelyek visszateresetotthonaikba, es hozzajarulnak a boszniai katonai erokreformjahoz. Ezen felul az SFOR aktıv szerepetjatszik a vad ala helyezett haborus bunosokelfogasaban es a hagai volt Jugoszlaviaval foglalkozoNemzetkozi Bunteto Torvenyszeknek torteno atada-saban.

Ahogy javult a biztonsagi helyzet, a csapatok szamatfokozatosan csokkentettek. 2004. tavaszara azSFOR mintegy 7,000 katonabol allt, ami jelentoscsokkenes az IFOR kereteben felvonult 60,000 fohozkepest – ebben a Bosznia es Hercegovina altal azonfenntarto beke iranyaban elert elorehaladas tukro-zodik. Az SFOR jovobeli meretere es szerkezeterevonatkozo lehetosegek ertekelese folyamatban van,beleertve a muvelet lehetseges befejezeset is 2004.vegere, egy esetleg EU altal vezetett haderore valoatteres mellett, habar a NATO ezek utan is fenntartjamajd jelenletet az orszagban.

Koszovo

1998. soran a tulnyomoreszt alban etnikum altal lakottKoszovo jugoszlav tartomanyban zajlo nyılt konfliktustobb mint 300.000 embert kenyszerıtett arra, hogyelmenekuljon otthonabol. Belgrad figyelmen kıvulhagyta a szerb erok visszavonasara es az eroszakbeszuntetesere, valamint a menekultek visszater-esenek lehetove tetelere iranyulo egyuttmukodesrevonatkozo ismetelt nemzetkozi koveteleseket. Amikora NATO 1998. oktobereben legicsapasokkalfenyegetett, Szlobodan Milosevics jugoszlav elnokbeleegyezett a kovetelesek teljesıtesebe, a legitama-dasokat pedig lefujtak. Az Europai Biztonsagi esEgyuttmukodesi Szervezet (EBESZ) megfigyeloketkuldott a tartomanyba, mıg a NATO legi megfigyelestvegzett es katonai harci koteleket vonultatott fel a voltJugoszlav Macedon Tagkoztarsasagban*, keszenarra, hogy evakualja az EBESZ megfigyeloket,amennyiben a konfliktus kiujulasa kockazatotjelentene szamukra.

1999. elejen az eroszak ujra fellangolt. A szerb erokfokoztak muveleteiket. A konfliktus megoldasat celzointenzıv es osszehangolt nemzetkozi diplomaciai

30

erofeszıtesek kudarcot vallottak; az EBESZ megfi-gyeloi misszio marciusban kivonult. Nehany nappalaz EBESZ kivonulasa utan, vegso megoldaskentszovetseges legi hadjarat indult a JugoszlavSzovetsegi Koztarsasagban levo celpontok ellen. Alegi csapasoknak 78 napon at kellett folytatodniukahhoz, hogy rakenyszerıtsek a Milosevics-rezsimetaz elnyomas megszuntetesere es a nemzetkozikozosseg koveteleseinek elfogadasara. A NATOosszetartott, es arra torekedett, hogy csak a rezsimrees katonai celpontokra merjen csapasokat, es hogyminimalisra csokkentse a polgari aldozatok szamat.Ugyanakkor a Szovetseg haderoi segıtettek amenekult-valsag enyhıteseben, a szomszedosAlbaniaban es a volt Jugoszlav Macedon Tagkoztar-sasagban*, ahol az alban etnikumhoz tartozomenekultek legnagyobb szama elerte a 445.000-et,illetve a 330.000-et. Ezen kıvul ugy velik, mintegy400.000 embert kenyszerıtettek otthona elhagyasaraKoszovon belul.

A NATO es a jugoszlav parancsnokok kozottiKatonai-Technikai Megallapodas megkotese utanegy NATO-vezette Koszovo Hadero (KFOR) vonultfel a tartomanyban, ENSZ- megbızatas alapjan.Kuldetese az volt, hogy megakadalyozza az ellenseg-eskedes kiujulasat, biztonsagos kornyezetetteremtsen es lefegyverezze a Koszovoi FelszabadıtoHadsereget, valamint hogy tamogassa a nemzetkozihumanitarius erofeszıtest es a ENSZ IdeiglenesKoszovoi Igazgatasi Missziojanak (UNMIK) munkajat.

Ereje teljeben a KFOR kezdeti felvonulasakormintegy 43.000 katonabol allt. A fokozatos csapatc-sokkentesek a felenel is kisebbre csokkentettek ezt aszamot. 2003. juniusaban a KFOR a legtobb NATO-tagallambol, 15 partnerorszagbol es harom egyeborszagbol, nev szerint Argentınabol, Marokkobol esUj-Zelandrol erkezett katonakbol allt.

A Koszovoi Felszabadıtasi Hadsereg leszerelesrevonatkozo kotelezettsegvallalasat kovetoen a KFOR

jelentos szamu kezifegyvert gyujtott ossze essemmisıtett meg, es segıtett a Koszovoi Vedero(Kosovo Protection Corps), egy helyi polgari-veszely-helyzeti hadero kiepıteseben, amely az UNMIKfennhatosaga alatt es a KFOR napi felugyelete mellettmukodik. A KFOR-csapatok a koszovoi hatarokon isorjaratoznak, legenyseggel latjak el a hataratkelohe-lyeket es orzik a kulcsfontossagu helyszıneket.Jelentos eloerot kot le azoknak a szerb lakosoknak avedelme, akik visszatertek a tartomanyba.

Az UNMIK-el szorosan egyuttmukodve a KFOR segıtegy biztonsagos kornyezet megteremteseben,amelyben minden allampolgar etnikai szarmazasatolfuggetlenul bekeben elhet, es amelyben ademokracia gyarapodasat nemzetkozi segıtseggelelo lehet mozdıtani. Ez nehez es hosszu tavu feladatlesz. De a polgari ujjaepıtes mar folyamatban van, esa biztonsagot es a normalis eletet bizonyos mertekighelyreallıtottak a helyi lakosok szamara.

Del-Szerbia

2001. elejen a NATO, az Europai Unio es az EBESZosszehangolt konfliktus-megelozo strategiat alkalm-azott, hogy bekes megoldast talaljon egy fegyvereskonfliktusra Del- Szerbiaban, amely a regio stabil-itasat fenyegette. A viszaly 2000. vege fele tort ki aPresevo-volgyben, ahol nagy letszamu albannemzetisegu kozosseg maradt kozvetlen szerburalom alatt, megfelelo politikai es szocialis jogoknelkul. Konnyu fegyverzetu etnikai alban harcosokegy sor tamadast inteztek a szerb biztonsagi erokellen a Foldi Biztonsagi Ovezetben – egy ot kilometerszeles, a Jugoszlav Hadsereg szamara tiltott utkozozonaban a Koszovo es Szerbia kozotti belso hatarmenten - amelyet a NATO altal vezetett KoszovoHadero felugyelt a Szovetseg es a JugoszlavHadsereg kozotti Katonai-Technikai Megallapodasfeltetelei szerint.

31

A gyorsan terebelyesedo konfliktus sulyos, Koszovoszamara azonnali kovetkezmenyekkel jaro biztonsagikockazatot jelentett. Politikai megoldasra voltszukseg ahhoz, hogy egyarant garantalni lehessen azetnikai albanok nagyobb jogait Del-Szerbiaban esfenntartani a Jugoszlav Szovetsegi Koztarsasagteruleti integritasat es szuverenitasat.

2001. tavaszan egy sor magas szintu kapcsolat-felvetel eredmenyekent, amelyekre a NATO es az ujjugoszlav kormany kozott Belgradban kerult sor ,aNATO beleegyezett a Szarazfoldi Biztonsagi Ovezetfokozatos csokkentesebe, hogy a jugoszlav hadseregujra atvehesse az ellenorzest a terulet felett. Cserebea belgradi kormanynak szamos bizalomerosıto intez-kedest kellett bevezetnie, amelyek vegul meggyoztekaz alban nemzetisegu harcosokat, hogy majusbantegyek le a fegyvert. Egy NATO-csapat egy EU-kepviselo kısereteben segıtett a tuzszunetrol szolotargyalasoknal es a szerb hatosagok es az albanetnikumu fegyveres csoportok kozotti kozvetlenkommunikacios csatornak letrehozasanal.

Intezkedesek szeles koret fogadtak el az albannemzetisegu lakosoknak a regio politikai eskozigazgatasi strukturaiba valo gyors integralo-dasanak es a menekultek hazateresenek megkon-nyıtese erdekeben. A nemzetkozi kozossegfelugyelte es segıtette a vegrehajtast. Az EBESZ egyprogramot hozott letre egy tobb-etnikumu rendori erokepzese erdekeben, amelyet a korabban lazadok

kezen levo, tobbnyire alban falvakban akartaktelepıteni, es segıtett a 2002. augusztusabanmegtartott helyhatosagi valasztasok megszervez-eseben, hogy biztosıtani lehessen az etnikaicsoportok tisztessegesebb es egyenlobb kepvise-letet.

A volt Jugoszlav MacedonTagkoztarsasag*

A NATO-erok 2001-tol kezdve egyertelmuenmeghatarozott valsagkezelesi kuldeteseket vallaltaka volt Jugoszlav Macedon Tagkoztarsasagban* azottani kormanyzat felkeresere. 2001. tavaszan belsonyugtalansag tamadt, mivel felfegyverzett albannemzetisegu csoportok kihıvast inteztek a hatosagokellen. A NATO elıtelte a fegyveres tamadasokat esszigorıtotta az ellenorzest a koszovoi hatar menten,mikozben arra osztokelte a kormanyt, hogy hajtsonvegre alkotmanyos reformokat az alban nemzetisegulakosok serelmeinek orvoslasara – ebben kulcsfon-tossagu szerepet jatszott a NATO-fotitkar.

Juniusban a NATO az alban nemzetiseguugynevezett Nemzeti Felszabadıtasi Hadseregeleszerelesehez valo segıtsegnyujtasi iranti hivatalosfelkerest fogadott el azzal a feltetellel, hogy tuzszuneteletbe leptetesere, valamint egy beketerv elfoga-dasara kerul sor. Augusztusban mar mukodott egykeret-megallapodas, amely megnyitotta az utat aNATO szamara, hogy egy 30 napos kuldetesre

32

felvonultasson 3500 katonat a fegyveres albannemzetisegu csoportok lefegyverzesere.

Szeptember vegen, ennek a kuldetesnek a folytata-sakent, felkertek a NATO-t, hogy az orszagban egykis meretu haderot hatrahagyva jaruljon hozza az EU-es EBESZ- megfigyelok vedelmehez, akik a keret-megallapodas vegrehajtasat felugyeltek. Mintegy 700NATO katona felvonultatasara kerult sor, hogy egy kismeretu NATO-csapatkontingenshez csatlakozva,amely mar a KFOR kozlekedesi es logisztikaiutvonalak biztosıtasara az orszagban allomasozott,reszt vegyenek ebben a muveletben. Ez a NATO-muvelet 2003. marciusaban ert veget, amikor akuldetes felelosseget atadtak az Europai Unionak,azoknak az EU-NATO megallapodasoknak koszon-hetoen, amelyek lehetove tettek NATO katonaieszkozok es kepessegek felhasznalasat EU altalvezetett muveletekhez (lasd a 2. fejezetet). 2003.december 15-tol, a helyzet stabilizalasa soran elertsikernek koszonhetoen, az EU altal vezetett katonaimuvelet veget ert es azt egy EU- rendori muveletvaltotta fel.

Afganisztan

2003. augusztusaban a NATO atvallalta aNemzetkozi Biztonsagi Segıtsegnyujtasi Hadero(ISAF) IV. felelosseget Afganisztanban, amelynekszerepe a segıtsegnyujtas az Afgan AtmenetiHatosagnak egy biztonsagos kornyezet megter-emtesehez, Kabul es a kornyezo terulet lakosaiszamara. Az orszag jelenleg megprobal magahozterni ket evtizednyi polgarhaborubol es legutobb atalibok pusztıto uralmabol, akik terroristaknak adtakmenedeket.

Az ISAF egy ENSZ-felhatalmazassal rendelkezonemzetkozi hadero, amelyet 2001. vegen allıtottakfel. Az elso kuldetest az Egyesult Kiralysag vezette esmas orszagokbol erkezo eroket is magaban foglalt,melyek tobbsege NATO-tagorszagokbol erkezett.

Ezutan az ISAF II-t Torokorszag, az ISAF III-t pedigNemetorszag es Hollandia kozosen vezette. Azeredeti felhatalmazas az ISAF mukodeset Kabulra esa kornyezo teruletekre korlatozta, azonban 2003.oktobereben az ENSZ Biztonsagi Tanacsanak hatar-ozata engedelyezte a muveletek kiterjesztesetKabulon kıvulre is.

A NATO vallalta, hogy kuldeteset szelesebb teruletreterjeszti ki Afganisztanon belul, kulonosen Kabulonkıvuli ideiglenes felvonulasok reven es egy jelentosszamu, a regio stabilizalasaban segıto TartomanyiUjjaepıtesi Csapat (PRT) katonai vezetesenek atval-lalasaval. A nemetek altal vezetett PRT-nekKunduzban nyujtott tamogatassal kezdve az ISAFfokozatosan kibovıtette szerepvallalasat mas PRT-ktamogatasara is. Afganisztanban sok sulyoskihıvassal kenytelenek szembenezni, ahogy anemzetkozi kozosseg segıti az afganokat orszagukujjaepıteseben. A NATO elkotelezte magat arra, hogymindaddig Afganisztanban marad, amıg ott szuksegvan ra. A NATO afganisztani szerepvallalasanakatfogo strategiajat mas nemzetkozi szervezetekkel esaz Afgan A tmeneti Hatosaggal kozvetlenulkonzultalva a NATO kovetkezo 2004. evi isztambulicsucstalalkozojaig kello idoben kell kidolgozni.

33

Reagalas polgari veszelyhelyzetekre > 11

Minden orszag felelos annak biztosıtasaert, hogynemzeti szintu tervekkel rendelkezzen az olyanveszhelyzetek kezelesere, mint a vegyi vagymergezo anyagok kiomlesevel jaro balesetek,lavinak, aradasok, foldrengesek vagy terrorta-madasok kovetkezmenyeinek kezelese. De akatasztrofak, legyenek akar ember altal eloidezett,vagy termeszetes esemenyek, nem tartjaktiszteletben a nemzetkozi hatarokat, ıgy elengedhe-tetlen a nemzetkozi szintu egyuttmukodes estervezes.

A NATO-tagorszagok kozott mar sok eve folyik azegyuttmukodes a polgari veszelyhelyzeti tervezesteren. Utobb ezt az egyuttmukodest kiterjesztettek aPartner orszagokra is. Jelenos elorehaladast sikerultelerni azon a modszer teren, amellyel az euro-atlantiteruleten fellepo polgari veszelyhelyzetek kezelesereaz eroforrasokat szervezik.

Egyeztetes a NATO-n belul

A katasztrofakra valo hatekony reagalasszuksegesse teszi a szallıtasi eszkozok, orvosieroforrasok, kommunikacios, katasztrofahelyzetireagalasi kepessegek es mas polgari eroforrasokkoordinalasat. A NATO letfontossagu szerepetjatszott a tervezes tagorszagok kozotti harmoniza-lasaban, es biztosıtotta, hogy a tervekhasznalhatok lesznek, amikor szukseg lesz rajuk,valamint meggyozodott arrol, hogy rendelkezesreallnak azok az eroforrasok, amelyekre a tervekepıtenek.

A NATO-n belul az ezen a teruleten folyo tervezeskoordinalasara hasznalt mechanizmus egy sormuszaki tervezo csoportbol es bizottsagbol all,amelyek a Vezetoi Szintu Polgari VeszelyhelyzetiTervezo Bizottsag altalanos iranyıtasa alattdolgoznak. Ezekben a testuletekben rendszeresentalalkoznak a nemzeti kormanyok, az ipar es akatonasag szakertoi, hogy koordinaljak a tervezestaz europai szarazfoldi felszıni szallıtas, a tengerihajozas, a polgari repules, az elelmezes esmezogazdasag, az ipari termeles es ellatas, apostaugy es tavkozles, az orvosi kerdesek, apolgari vedelem, es a nyersolajtermeles es - ellatasteren.

Szelesebb koru egyuttmukodes

Ma a NATO tapasztalatai, valamint szakertelme apolgari veszelyhelyzeti tervezesben szelesebbkorben hozzaferheto es ugyanakkor tamaszkodik azEuro-atlanti Partnersegi Tanacsban resztvevo masorszagok tudasara es kepessegeire is. A NATO-partnerorszagok egyre fokozodo mertekben, aktıvankapcsolodnak be a tervezo testuletek es bizottsagokmunkaja soran az egyuttmukodes konkret formaiba,es 1998-ban letrehoztak az Euro-atlanti Katasztro-fahelyzeti Reagalas Koordinacios Kozpontot (lasd adobozt).

A polgari veszelyhelyzeti tervezes a partnerorsza-gokkal fenntartott altalanos egyuttmukodesiprogramoknak is fontos reszet kepezi, es immar aBekepartnerseg tevekenysegei soraban alegnagyobb nem-katonai osszetevonek szamıt. Ezekkozott a tevekenysegek kozott szerepelnek szemi-nariumok, muhelyek, gyakorlatok es tanfolyamok,amelyek kulonbozo helyi, regionalis es nemzetikormanyzati szintekrol hozzak ossze a polgari eskatonai szemelyzetet. Mas nemzetkozi szervezetek,mint az ENSZ Humanitarius Ugyek Osszehango-lasaval foglalkozo Hivatala es az ENSZ MenekultugyiFomegbızottja, a Nemzetkozi AtomenergiaUgynokseg es az Europai Unio szinten fontosresztvevok, eppugy, mint a nem-kormanyzatisegelyszervezetek.

A 2001. szeptember 11-i esemenyek tudatosıtottakaz egyuttmukodes surgosseget a polgari lakossagellen vegyi, biologiai, radiologiai vagy nuklearis(CBRN) fegyverekkel elkovetett lehetseges terrorta-

34

madasokra valo felkeszules teren. A2002.novemberi pragai csucstalalkozon elfogadottTerrorizmus elleni Partnersegi Akcioterv is osztonziaz ezzel kapcsolatos informaciok megosztasat es apolgari veszelyhelyzeti tervezesben valo reszvetelt,a kockazatok ertekelese es a polgari lakossagnak aterrorizmussal es tomegpusztıto fegyverekkelszembeni sebezhetosegenek csokkenteseerdekeben. A NATO es partnerorszagai a nemzetikepessegek olyan tarhazan dolgoznak, amelyek

elerhetok lennenek egy ilyen tamadas eseten. Ezenkıvul egy Polgari Veszelyhelyzeti Tervezesi Akciot-ervrol is megallapodtak, hogy segıtsek a nemzetihatosagokat a vegyi, biologiai, radiologiai esnuklearis (CBRN-) fegyverekkel elkovetettlehetseges terrortamadasokra valo polgari felkes-zultseg javıtasaban. Szinten kezdodtekmegbeszelesek a NATO es az Europai Unio szere-peirol es kepessegeirol a polgari veszelyhelyzetitervezes teren.

Euro-atlanti katasztrofareagalasi kepesseg

Az osszehangoltabb euro-atlanti katasztrofahe-lyzeti reagalasi kepessegi iranti igenyeredmenyekent, orosz kezdemenyezesre a NATO-kozpontban 1999. juniusaban letrejott egy Euro-at-lanti Katasztrofahelyzeti Reagalas KoordinaloKozpont (EADRCC). A Kozpont az NATO- es partn-erorszagok kozotti informacio-megosztasfokuszpontjakent mukodik es osszehangolja aNATO es a partnerorszagok kozott az euro-atlantitersegben bekovetkezo katasztrofakra adott valas-zokat. Ezen kıvul jelentos polgari veszelyhelyzetigyakorlatokat is szervez, amelyek soran szimulalttermeszeti es ember altal eloidezett katasztrofahe-lyzetekre adott valaszokat gyakorolnak.

Az EADRCC a koszovoi menekult-valsag soranhozzajarult a humanitarius segelynyujtomuveletekhez es ertekes munkat vegzett azUkrajnaban, Romaniaban, Magyarorszagon,Albaniaban es a Cseh Koztarsasagbanbekovetkezett sulyos aradasokkal, az 1999-estorokorszagi foldrengessel, a volt JugoszlavMacedon Tagkoztarsasagban* es Portugaliabankitort erdotuzekkel, es az Ukrajnaban esMoldovaban dulo szelsoseges idojarassal kapcso-latban.

A Kozpont szorosan egyuttmukodik azokkal azENSZ-ugynoksegekkel, amelyek vezeto szerepettoltenek be a nemzetkozi katasztrofakra valo reaga-lasban – azaz az ENSZ Humanitarius UgyeketOsszehangolo Hivatalaval es a MenekultugyiFomegbızott Hivatalaval – es mas szervezetekkel.

Az orszagokat arra osztonzik, hogy ketoldalu estobboldalu egyezmenyeket dolgozzanak ki az olyankerdesek kezelesere, mint a vızumrendelkezesek,hataratlepessel kapcsolatos intezkedesek, tranzit-megallapodasok, vamkezeles es szemelyekjogallasa. Az ilyen intezkedesek elkerulik a burokra-tikus keslekedest a segelynyujtasi eszkozoknek escsapatoknak a katasztrofa tenyleges helyeretorteno eljuttatasa soran.

Intezkedeseket hoztak egy nemzeti elemekegyuttesebol allo Euro-atlanti KatasztrofahelyzetiReagalo Egyseggel kapcsolatban is, amelyetszukseg szerint hoznak letre es kuldenek ki aveszhelyzet helyszınere.

35

Tudomanyos es kornyezetvedelmiegyuttmukodes

> 12

Ket onallo NATO-program kereteben tudosok esszakertok rendszeresen talalkoznak, hogy kozoserdeklodesre szamot tarto problemakon dolgozzanak– ez a NATO Tudomanyos Bizottsaganak (CCMS)polgari tudomanyos programja es a ModernTarsadalom Kihıvasaival foglalkozo Bizottsagkornyezetvedelmi es tarsadalmi programja. Ehalozatok egyuttmukodes eredmenyekent jottek letre,a tudosok kozott kialakult hagyomanynak es atudomanyos elorehaladas kovetelmenyenekmegfeleloen, es politikai celt is teljesıtenek akulonbozo kulturaju es hagyomanyu kozossegekkozotti megertes es bizalom epıtesevel.

A tudomanyos programot, amely tobb mint 45 evemukodik, a kozelmultban atszerveztek, hogykizarolag az elsobbseget elvezo kutatasi temakraosszpontosıtson, a terrorizmus elleni vedekezes es abiztonsaggal szembeni egyeb fenyegetesekelharıtasa teren. A Szovetsegnek az uj fenyegetesekelharıtasara iranyulo uj kezdemenyezeseivelosszhangban a NATO polgari tudomanyos programjajelenleg tamogatasat e teruletek temaira osszpon-tosıtja. Hogy tukrozze ezeket a melyrehato valtoza-sokat, a programnak uj nevet valasztottak, amelyjelenleg a NATO „Biztonsag a Tudomany altal”programja neven ismert.

A CCMS a kornyezet es a tarsadalom problemaivalfoglalkozik oly modon, hogy a nemzeti ugynok-segeket osszefogva kıserleti tanulmanyokat vegezezeken a teruleteken. A Bizottsag nemreg szamos

biztonsaggal kapcsolatos kulcsfontossagu celkituzesthatarozott meg, hogy iranymutatast biztosıtsonjovobeli munkajahoz. A program fokozza azegyuttmukodest a NATO es a partnerorszagok kozotta kozos aggodalomra okot ado problemak megolda-saban.

A NATO- es a partnerorszagok tudosai es szakertoikozotti alapveto egyuttmukodesi teruletekelomozdıtasa mellett mindket bizottsag kulonlegeskezdemenyezesekkel osztonzi a fokozott egyuttmu-kodest a tudomanyos es kornyezetvedelmi kozosseg-ekkel Oroszorszagban, Ukrajnaban es a MediterranParbeszed orszagaiban.

Tudomannyal a biztonsagert,stabilitasert es szolidaritasert

A NATO Tudomanyos Programjanak eredete az1950-es evekre nyulik vissza, amikor a tudomany esa technologia teren torteno haladast nagy jelen-tosegunek ıteltek az atlanti kozossegi jovojeszempontjabol. Ezert letrejott egy program atudomanyos egyuttmukodes tamogatasara, es azelkovetkezo 40 evben tamogatast elvezett a NATO-tagorszagok tudosai kozott egyuttmukodest, amelymagas mercet eredmenyezett a tudomanyosigenyesseg szamara.

Az 1990-es evek elejetol a hideghaboru vegeig aprogram fokozatosan megnyılt a NATO- tagsaggalnem rendelkezo orszagok elott is, mıgnem 1999-ben

36

teljesen atalakıtottak, hogy tamogassa a NATO-tagorszagok es a partnerorszagok, illetve aMediterran Parbeszedben resztvevo orszagoktudosainak egyuttmukodeset. Az egyertelmuhangsuly a haladas es beke tamogatasan volt, azezekben a korabban elkulonulo kozossegekbendolgozo tudosok kozotti kapcsolatok megteremtesereven.

2004-tol tovabbi lenyeges valtozas tortent aprogramban a terrorizmus uj fenyegetese, valamint amodern vilag biztonsaga ellen iranyulo egyebfenyegetesek kovetkezteben. A jovoben a programcsak a „Terrorizmus elleni vedekezes” es a „Bizton-saggal szembeni egyeb fenyegetesek elharıtasa”teruletehez tartozo temakban folyo elsobbsegikutatasban valo egyuttmukodeshez nyujt tamogatast.

Az uj, „Biztonsag a Tudomany Altal” cımu programcelja, hogy a tudomanynak a problemamegoldasbantorteno alkalmazasaval hozzajaruljon a nemzetekkozotti biztonsaghoz, stabilitashoz es szolidaritashoz.Ennek a celnak az eleresere szolgalo eszkozkentalkalmazzak az egyuttmukodest, valamint a halozat-es kapacitasepıtest.

Kulonbozo osztondıjakat kınalnak a NATO- es partn-erorszagokban, valamint a Mediterran Parbeszedbengyakorlati tevekenyseget vegzo tudosok szamara akiemelt figyelmet elvezo kutatasi teruleteken valoegyuttmukodes celjaval. Osztondıjakat kınalnak apartnerorszagoknak az alapveto szamıtogep-halozati

Virtualis Selyemut

A NATO Tudomanyos Programja altal szpon-zoralando legnagyobb es legambiciozusabbprojektet 2001. oktobereben indıtottak utjara. Aprojekt, amelyet Virtualis Selyemutnak hıvnak –utalva a Nagy Selyemutra, amely regen Europatkototte ossze a Tavol-Kelettel, elomozdıtva azaruk, valamint az ismeretek es gondolatokcserejet – szamıtogepes halozati es Internet-hoz-zaferest biztosıtott a Del-Kaukazus esKozep-Azsia nyolc orszagaban az akademiai estudomanyos kozossegeknek.

Ormenyorszag, Azerbajdzsan, Gruzia, Kazah-sztan, a Kirgiz Koztarsasag, Tadzsikisztan,Turkmenisztan es Uzbegisztan az europai Inter-net-arena peremen helyezkedik el es fejlettsegiszintjuk olyan, hogy nem engedhetik megmaguknak a kozeljovoben a szaloptikai csatlako-zasokat.

E NATO Projekt reven, immar a legmodernebbkoltseg-hatekony muholdas technologiakapcsolja ossze a resztvevo orszagoktudomanyos es akademiai kozossegeit az Inter-nettel, egy kozos muholdas csatornan at. A NATOtamogatas finanszırozza a muholdas savsze-lesseget es a kilenc muholdvevo antenna felsz-ereleset – nyolc kisebbet a nemetorszagiHamburgban elhelyezett, europai kozpontkentmukodo nagy antennahoz csatlakozo orsza-gokban. Mas tars-szponzorok eszkozokkel isjarulnak hozza a projekthez. 2003-ban dontesthoztak arrol, hogy a Virtualis Selyemut halozatotegy kabuli muholdas foldi allomas felallıtasavalkiterjesztik Afganisztanig.

37

infrastruktura megteremtesenek elosegıteseerdekeben.

A polgari tudomany a nemzetkozi parbeszed felettebbhatekony eszkozenek bizonyult, koszonhetoenegyetemes jellegenek es azon kepessegenek, hogyuj es rendkıvul hatekony nemzetkozi halozatokat hozletre. Az ezen tudomanyos halozatokban testet oltotehetseg felhasznalhato a Szovetseget ujonnan erofenyegetesek kezelesere is. A tudomany egyszerreeszkoze a kritikus fontossagu kerdesekre tortenovalasz keresesenek es a nemzetek kozotti szalakkiepıtesenek.

A modern tarsadalom kihıvasainakkezelese

A Modern Tarsadalmak Kihıvasaival foglalkozoBizottsagot, a CCMS-t 1969-ben hoztak letre,valaszul a kornyezetvedelmi kerdesekkel kapcsolatosaggodalmakra. A Bizottsag kulonbozo nemzetiugynoksegek szakertoi szamara biztosıt forumot atarsadalmi es kornyezeti ugyek technikai,tudomanyos es politikai vonatkozasaival kapcsolatosismeretek es tapasztalatok megosztasahoz, mindpolgari, mind katonai teren.

A Bizottsag vednoksege alatt elindıtott projektektamogatjak a kornyezetet es eletminoseget erintoproblemak, ugymint a zajszennyezes, varosiproblemak, energia-, human egeszsegugyi esvedelemmel kapcsolatos kornyezeti problemakmegoldasaban valo egyuttmukodest. Ez utobbi

szferaban a jellemzo vizsgalati teruletekhez tartoznakaz olyan kerdesek, mint a korabban katonai celokrahasznalt foldteruletek ujrahasznosıtasa, a szenny-ezodes eltavolıtasi modszerek, es a kornyezetbiztonsaga, peldaul az olajvezetekekkel kapcso-latban.

A Bizottsag decentralizalt alapon mukodik, es olyantevekenysegeket fog at, mint a kıserleti tanulmanyok,projektek, muhelyek es szeminariumok, melyekmindegyiket nemzeti szinten finanszırozzak. Egyvagy tobb nemzet vezeto szerepet tolt be es felel-osseget vallal a munka tervezeseert es osszehango-lasaert. Az elmult evekben a Bizottsag munkajatkibovıtettek, hogy a partnerorszagok szamara akulonosen erdekes temakkal foglalkozo muhelyekrees uj tanulmanyokra is kiterjedjen.

A Bizottsag jovobeli munkajaval kapcsolatos irany-mutataskent szamos kulcsfontossagu celkituzest ismeghatarozott, amelyek a kovetkezok: a katonaitevekenysegek kornyezeti hatasanak csokkentese,regionalis tanulmanyok keszıtese, beleertve ahataron atnyulo tevekenysegeket is, az eroforrasokszukossegevel kapcsolatos konfliktusok megelozese,az olyan, kornyezettel es tarsadalommal kapcsolatoskialakulo kockazatok megoldasa, amelyekgazdasagi, kulturalis es politikai instabilitastokozhatnak, es a biztonsaggal szembeni nem hagyo-manyos fenyegetesek kezelese.

38

Az osszekapcsolt tarsadalom serulekenysege

Napjaink tarsadalma serulekenyebb, mint regen, aminden szinten tapasztalhato egyre fokozodoosszekapcsoltsag miatt. Egy nyitottabb globaliskozosseg, bonyolultabb technologiai rendszerek, afokozott fuggoseg az elektronikus informatikai eskommunikacios rendszerektol, az osszefonodottelelmiszer-termelo es ellato rendszerek, azosszekapcsolt es egyre surubb kozlekedesirendszerek – mind a serulekenyseg uj es valtozomegnyilvanulasainak taptalajai. A tavkozles vagyaz aramellatas hosszabb ideig tarto kiesese sulyoszavart okozhat. Es 2001.szeptember 11. utan, anem hagyomanyos terrorfenyegetesek, peldaulbiologiai tamadasok vagy kibernetikus hadviselesimiatt aggodalmak is napvilagot lattak.

A biztonsag fenntartasa es a tarsadalom vedelme akihıvasok szeles skalaja ellen sok teruletenszuksegesse teszi a kulonbozo ugynoksegekkozotti egyuttmukodest es egyeztetest, mindnemzeti, mind nemzetkozi szinten. Ez lathato voltaz USA altal vezetett terrorizmus-elleneshadjaratban, amely nem csak katonai egyuttmu-kodest, hanem diplomaciai, penzugyi, gazdasagi,hırszerzesi, vamugyi es rendori egyuttmukodest iseredmenyezett.

2001. marciusaban egy rovid tavu projektetindıtottak a CCMS vednoksege alatt, hogy felulvizs-galjak az altalanos kihıvasokat es azonosıtsak az

osszetett, egymastol fuggo, a modern tarsadalommukodese szempontjabol letfontossagurendszerek serulekenysegenek csokkentesereiranyulo nagyobb nemzetkozi egyuttmukodesteruleteit. Norvegia vezeto szerepet vallalt ebbenprojektben, amelybe bekapcsolodott Dania, Gruzia,Magyarorszag, Litvania, Moldova, Lengyelorszag,Romania, Svedorszag, Svajc, Torokorszag,Ukrajna, az Egyesult Kiralysag es az EgyesultAllamok.

39

A NATO mukodese > 13

A NATO nem egy nemzetek folotti, hanem egykormanyok kozotti szervezet. Fuggetlen, szuverenallamok szovetsege, amelyek a kozos biztonsag es akozos ertekek vedelme erdekeben fogtak ossze. Adontesek konszenzus alapjan hozzak.

A konzultacios megkonnyıtesere minden tagorszagallando kuldottseggel kepviselteti magat a NATOpolitikai kozpontjaban, Brusszelben, amelynek egy, akuldottseget vezeto Allando Kepviselo es egy KatonaiKepviselo a tagja. Mindegyikuket polgari es katonaitanacsadoi testulet tamogatja, akik a kulonbozoNATO- bizottsagokban kepviselik orszagukat.

A NATO-n belul onallo polgari es katonaiszervezeteket hoztak letre a Szovetseg munkajapolitikai es katonai dimenzioinak kezelesere. Mindketszervezet az Eszak-atlanti Tanacsot, a NATO legma-gasabb szintu donteshozo testuletet tamogatja.

Konszenzus es egyetertes

A Szovetseg a vedelmi es biztonsagi kerdesekkelkapcsolatos gyakorlati, kolcsonos egyuttmukodesiranti kozos elkotelezettsegen alapul. A NATO-bannincsenek szavazasi eljarasok es a hatarozatokatkonszenzus utjan, vagy egyhangulag hozzak. Ez aztjelenti, hogy a politikai konzultacio letfontossaguresze a donteshozatali folyamatnak. Minden NATO-testulet a tagallamok kepviseloibol all, akiknek az aszerepe, hogy kepviseljek orszaguk allaspontjatszovetsegeseik elott, es jelentest tegyenek sajatkormanyuknak a tobbi Szovetseges allaspontjarol.

Bar a NATO-ban a politikai konzultacios lenyegesosszetevoje a valsagkezelesnek es ezert gyakrankapcsolodik a feszult es bonyolult idoszakokhoz,ugyanakkor eppen ennyire hetkoznapi tevekenysegis, amely lehetove teszi a tagallamok szamara, hogyfeltarjak a megegyezes eleresenek hatarait, es hogymegfogalmazzak a hosszu tavu politikakat. Akonzultacionak sokfele formaja van. Jelentheti azinformaciok es velemenyek egyszeru megosztasat escserejet, a kormanyok altal hozott intezkedesek vagydontesek kozleset, kormanyzati intezkedesekre vagydontesekre vonatkozo elozetes figyelmeztetest eslehetoseg biztosıtasat masok szamara, hogy ezeketvelemenyezzek vagy tamogassak, megbeszeleseketaz elfogadni kıvant politikara vagy az egy idoben

meghozando intezkedesekre vonatkozo konszenzuskialakıtasa celjabol, vagy konzultaciokat, amelyekcelja, hogy a tagallamok szamara lehetove tegyek akozos hatarozatokkal vagy kozos cselekvesselkapcsolatos megegyezest.

A konzultacios folyamat sohasem szakad meg. Mivela tagallamok kepviseloi ugyanabban a brusszelikozpontban vannak elhelyezve, a szovetsegesekkozotti konzultaciora barmelyikuk keresere, vagy aNATO fotitkaranak kezdemenyezesere rovid idonbelul sor kerulhet. A konzultacios gepezet biztosıtja,hogy allando parbeszed zajlik es szamos alkalomadodik a problemak megbeszelesere es kifejtesere.

Neha a tagallamok ugy talaljak, hogy teljesenegyetertenek egymassal es a hatarozatok megho-zatal nem jelent semmilyen problemat. Neha tobbsegiallaspont alakul ki, de egy vagy tobb orszag elterovelemenyt kepvisel, amely esetben erofeszıtesekettesznek a velemenykulonbseg csokkentesere, es haszukseges, kompromisszum eleresere. Egyetlentagorszagot sem kenyszerıtenek arra, hogy akarataellenere intezkedjen vagy hozzon donteseket.A ltalanossagban azonban a kompromisszumszelleme es a kozos erdekek es celok tudatabiztosıtja, hogy a velemenykulonbsegek ellenerealtalaban megtalaljak megegyezeshez szuksegeskozos alapokat. Meghozataluk utan a Szovetseghatarozatai az osszes resztvevo orszag kozosdonteset kepviselik.

A NATO polgari szervezete

A legfontosabb donteshozo testulet az Eszak-atlantiTanacs. Ez a testulet, amely az osszes NATOdontesert felel, az egyetlen olyan testulet, amelyet azEszak-atlanti Szerzodes hozott letre. A Tanacsmindenekelott politikai forum, amelyben az osszestagorszag kepviseloi osszeulnek, hogy megvitassaka politikai es mukodesi kerdeseket. A Tanacskulonbozo szinteken ulesezik, altalaban hetentelegalabb egyszer az osszes tagallam nagykoveteinekreszvetelevel, es evente ketszer a kulugy- es vedelmiminiszterek szintjen, illetve alkalmankent allam- vagykormanyfoi szinten. Barmilyen szinten is ulesezik,hatarozatai ugyanolyan horderovel bırnak, es azegyes kormanyok nezeteit tukrozik. Kozonsegesesetben kozos erdekeltsegben tartozo vagy kozos

40

donteseket igenylo ugyek megvitatasara ul ossze, denincs korlatozas a Tanacs altal megvitathato temaktekinteteben.

A Vedelmi Tervezo Bizottsag foglalkozik a vedelmiugyek es a kozos vedelmi tervezessel kapcsolatostemak tobbsegevel. Iranymutatast nyujt a NATOkatonai hatosagai szamara, es ugyanolyanhataskorrel rendelkezik, mint a Tanacs azilletekessegebe tartozo ugyekben. A Tanacshozhasonloan rendszerint nagykoveti szinten ulesezik,de legalabb evente ketszer vedelmi miniszteri szintuulest tart. A vedelmi miniszterek ezen kıvul rendsz-eresen uleseznek a Nuklearis Tervezo Csoportkereteben, amely a Szovetseg nuklearis politikajatfelugyeli es megvitatja a nuklearis erokkel kapcso-latos meghatarozott politikai kerdesek szeles koret,es az olyan altalanosabb problemakat, mint anuklearis fegyverzet ellenorzes es az ilyen fegyverekterjedese. Franciaorszag, amely nem resze a NATOintegralt katonai szervezetenek, sem a VedelmiTervezo Bizottsagban, sem a Nuklearis TervezoCsoportban nem vesz reszt.

A Tanacs es a Vedelmi Tervezo Bizottsag ala sokalarendelt bizottsag tartozik, amelyek a specialispolitikai vonatkozasokat targyalnak, es ajanlasokatfogalmaznak meg a vegso dontesekre vonatkozoan.Minden tagallam kepviselteti magat valamennyi ilyenbizottsagban. Peldakent emlıtheto a PolitikaiBizottsag, amely rendszeresen, kulonbozo vezetoiszinten ulesezik, hogy tanacsokat adjon a Tanacsnaka fontosabb napi politikai kerdesekrol, amelyekkihatassal vannak a Szovetseg politikajara. Egymasik pelda a Vedelmi Felulvizsgalati Bizottsag,amely azoknak a katonai eroknek a szintjen hozottdontesekhez vezeto konzultacios folyamatotellenorzi, amelyeket a tagallamok a kovetkezotervezesi idoszakban a NATO integralt katonaiszervezete rendelkezesere bocsatanak. A NATOInfrastrukturalis Bizottsaga vizsgalja meg aNATO-erok altali hasznalatra szant letesıtmenyekkozos finanszırozasara vonatkozo javaslatokat. AGazdasagi Bizottsag a biztonsagi politikara kozvetlenhatast gyakorolo gazdasagi fejlemenyekre osszpon-tosıt. A Koltsegvetesi Bizottsagok javaslatokatnyujtanak be a Tanacshoz a polgari es katonaikoltsegvetesek kezelesere, amelyekhez mindennemzet hozzajarul.

A Szovetseg tevekenysegeinek teljesspektrumaban konzultaciok folynak. Egy NemzetiFegyverzeti Igazgatoi Konferencia ul ossze rendsz-eresen, hogy fontolora vegye a NATO- erok felsz-erelese fejlesztesenek es beszerzesenek politikai,gazdasagi es muszaki vonatkozasait. Atajekoztatas teren a Nyilvanos DiplomaciaiBizottsag a NATO-val es a NATO politikajavalkapcsolatos tudas es ismeretek fejleszteset celzotevekenysegekre osszpontosıt a NATO- es a partn-erorszagokban egyarant. A Szovetseg tudomanyostevekenysegeivel es kornyezetvedelmi program-jaival kapcsolatos kerdeseket a TudomanyosBizottsag es a Modern Tarsadalom Kihıvasaivalfoglalkozo Bizottsag targyalja. Mas bizottsagok escsoportok, mint peldaul a Bekepartnerseg Politikai-katonai Iranyıto Bizottsaga a partnerorszagokkalvalo egyuttmukodes fejleszteset es ellenorzesetsegıti.

A Szovetseg azon tevekenysegeit, amelyekbenpartnerorszagok is reszt vesznek, ugymint a bekefen-ntartast vagy a PfP-programot, az erintett korman-yokkal vitatjak meg. A megfelelo forumokon, peldaulaz Euro-atlanti Partnersegi Tanacsban, a NATO-Oroszorszag Tanacsban es a NATO-UkrajnaBizottsagban konzultaciokra kerul sor. Hason-lokeppen a Mediterran Parbeszed tevekenysegeit aMediterran Egyuttmukodesi Csoportban resztvevoorszagokkal vitatjak meg. A NATO alapvetofontossagot tulajdonıt e testuletek folyamatosmukodesenek. Hasznos forumokkent mukodnek,kulonosen valsagok idejen, ahol a nezeteltereseketmeg lehet beszelni, es ki lehet cserelni a nezeteket.

A NATO katonai szervezete

A NATO katonai szervezetet a Katonai Bizottsagellenorzi, amely a legmagasabb szintu katonaihatosag a Szovetsegben, de amely az Eszak-atlantiTanacs politikai fennhatosaga alatt marad. ABizottsag katonai tanacsokkal latja el a Szovetseget.

41

Legmagasabb szintjen a vezerkari fonokoket hıvjaossze, de napi jelleggel a tagallamokat katonaikepviseloik kepviselik.

A Katonai Bizottsag iranymutatassal is szolgal aNATO strategiai parancsnokai szamara. Ket ilyenparancsnok van, jelesul a Szovetseges EuropaiHaderok Foparancsnoka (SACEUR), akinek paranc-snoksaga – a Szovetseges Europai HaderokFoparancsnoksaga (SHAPE) – a belgiumi Mons-banmukodik, es a Szovetseges Atalakıtasi Foparancsnok(SACT), akinek szekhelye az Egyesult AllamokVirginia allamaban, Norfolkban van.

A SACEUR vezeti a Szovetseges HadmuveletiParancsnoksagot, amely azokat a katonai eroketiranyıtja, amelyeknek a NATO reszere tortenorendelkezesre bocsatasat a tagallamok vallaltak.Ezert o a felelos minden NATO-muveletert,fuggetlenul azok helyszınetol, es az USA EuropaiParancsnoksaganak Parancsnokakent kettosbeosztasa van.

A SACT funkcionalis szerepet tolt be. A SzovetsegesAtalakıtasi Parancsnoksag vezetojekent az o felel-ossege az Szovetseg haderoi es kepessegeifolyamatos atalakıtasanak elomozdıtasa esellenorzese. Az USA Osszhaderonemi Parancsnok-saganak Parancsnokakent o is kettos beosztast toltbe.

A ket parancsnok felelossegeinek megosztasakorabban foldrajzi alapon tortent, amelynek soran aSACEUR vezette a NATO-muveleteit Europaban,mıg az Atlanti-oceanon folyo muveletekert pedig aSzovetseges Atlanti Foparancsnok (SACLANT)felelt. A katonai vezetesi struktura esszerusıteset aPragai Csucstalalkozon 2002. novemberebenjavasoltak es hagytak jova. Mindez a NATOelkotelezettseget tukrozte a hagyomanyos felel-ossegi teruleten belul es kıvul vegzett valsagkezelo,beketamogato es humanitarius feladatokhozszukseges kepessegek kifejlesztese es a haderokfelkeszultsegenek fenntartasa irant. Ezt egeszıtetteki a NATO Reagalo Ero letrehozasa es a PragaiKepessegi Kotelezettsegvallalas elindıtasa (lasd a3. fejezetet).

A NATO Parlamenti Kozgyulese

A Szovetseg egy kormanykozi szervezet, amelybenminden tagsaggal rendelkezo kormany felelos a sajatparlamentjevel szemben. Ezert fontos a demokra-tikusan valasztott parlamenti kepviselok altal aSzovetseg celjaihoz biztosıtott tamogatas. A NATOParlamenti Kozgyulese a NATO-tagorszagok parla-mentjei kozotti forum, amelyben europai es eszak-amerikai torvenyhozok talalkoznak, hogymegvitassak a kozos erdeklodesre es aggodalomraszamot tarto kerdeseket.

A Kozgyules teljesen fuggetlen a NATO-tol, de olyankapcsolatot jelent a nemzeti parlamentek es aSzovetseg kozott, amely arra osztonzi a korman-yokat, hogy a nemzeti jogszabalyok alakıtasa soranfigyelembe vegyek a Szovetseg szempontjait.Allando emlekeztetoul is szolgal arra nezve, hogy aNATO-n belul meghozott kormanyok kozotti hataro-zatok vegso soron a nemzeti demokratikusfolyamatok altal politikai tamogatastol fuggnek. ANATO Parlamenti Kozgyulesenek ezen kıvul kiterjedtkapcsolatai vannak a partnerorszagok parla-mentjeivel, amelyek kepviseloket kuldenek, hogyreszt vegyenek a megbeszelesekben es az ugyekmerlegeleseben.

A NATO-fotitkar szerepe

A fotitkar tamogatja es iranyıtja a Szovetsegegeszeben a konzultacios es donteshozatalifolyamatot. O az Eszak-atlanti Tanacs es mas vezetobizottsagok elnoke, es jelentos befolyasa van adonteshozatali folyamatra. Javaslatot tehet amegbeszelesek targyara es fuggetlen es partatlanelnokkent, pozıciojat felhasznalhatja arra, hogy amegbeszeleseket a Szovetseg egeszenek erdekeben

42

a konszenzus iranyaba terelje. A fotitkarnak azonbannincs jogkore arra, hogy onmagaban politikaidonteseket hozzon es csak olyan merteben jarhat el

a NATO neveben, amilyen mertekbe erre tagallamokkormanyai ebbe beleegyeznek.

O tolti be a Szovetseg legfobb szovivojenek szerepetis, es vezeti a Nemzetkozi Titkarsagot, amelykulonbozo bizottsagi szinteken a tagallamokmunkajat tamogatja.

Ki fizeti a NATO-t?

A NATO koltsegvetesehez valo hozzajarulasokatelfogadott koltseg-megosztasi kepletek alapjanszamıtjak ki es ezek csupan egy csekely hanyadatkepviselik a NATO-tagorszagok teljes vedelmikoltsegvetesenek.

A kozosen finanszırozott koltsegveteseket onallopolgari es katonai koltsegveteseken es egybiztonsagi beruhazasi programon keresztul kezelik.

• A Polgari Koltsegvetes fedezi a NATO-kozpontNemzetkozi Titkarsaga mukodesi koltsegeit, apolgari programokat es tevekenysegeket,valamint az olyan intezmenyek letesıtesi,uzemeltetesi es fenntartasi koltsegeit, mint abizottsagok es munkacsoportok uleseihezhasznalt konferenciaszolgaltatasok.

• A Katonai Koltsegvetes fedezi az integralt katonaistruktura uzemeltetesi es fenntartasi koltsegeit,beleertve a Katonai Bizottsagot, a NemzetkoziKatonai Torzset es a kapcsolodo ugynoksegeket,a ket Strategiai Parancsnoksagot, es a hozzajuktartozo vezetesi, iranyıtasi es informacios rendsz-ereket, kutatasi, fejlesztesi, beszerzesi es logisz-

tikai ugynoksegeket, valamint a NATO Korai LegiElorejelzo Haderejet.

• A Biztonsagi Beruhazasi program finanszırozzaazokat a letesıtmenyeket es intezmenyeket,amelyekre a NATO-nak az egyes tagallamok altalsajat biztonsagi celjaikra letrehozottakon tulszuksege van, peldaul kommunikacios es infor-macios rendszereket, radarokat, katonai paranc-snoksagokat, repulotereket, csovezetekeket,raktarakat, kikotoket es foldi radio-navigaciosberendezeseket.

Ezeket a koltsegveteseket Polgari es KatonaiKoltsegvetesi Bizottsagok, es egy InfrastrukturalisBizottsag is felugyeli, amely a kozosen finanszı-rozott, NATO-haderoket tamogato letesıtmenyekfinanszırozasaert felel. Egy Vezeto EroforrasTestulet ellenorzi a katonai kozos finanszırozaspolitikajat. Minden tagorszag kepviselteti magatezekben a testuletekben. Minden NATO-koltseg-vetest kulso ellenorzeseknek is alavetnek.

43

Valtozas es folyamatossag > 14

A NATO napjainkban rendkıvul kulonbozik attol azintezmenytol, amelyet 1949-ben hoztak letre. Mind aszervezet es a vilag oly modon fejlodott tovabb,amelyre a Szovetseg alapıtoi aligha gondolhattak.Nagyon kulonbozik attol a szervezettol is, amelyNyugat-Europat vedte negy evtizeden keresztul ahideghaboru alatt, de meg attol a szervezettol is,amely felugyelte Europa hideghaboru utaniatalakulasat az 1990-es evekben. Nehany evleforgasa alatt ketsegtelenul ujra atalakul majd, ahogyosszehangolt valaszokat dolgoz ki azokra abiztonsagi kihıvasokra, amelyekkel tagallamai a XXI.szazad elejen szembesulnek. Valoban, ahogy astrategiai kornyezet valtozik, a NATO-nakvaloszınuleg egyre gyorsabban kell majd fejlodnie,hogy megfeleljen a tagallamaival szembeni ujfenyegeteseknek. Azonban az egyuttmukodesalapveto elvei a Szovetsegen belul, azaz a kozosertekek es erdekek huek maradnak alapıtoszerzodesenek elveihez.

Az Egyesult Allamok elleni 2001. szeptember 11-itamadasok es az 5. cikknek a tortenelem soraneloszor bekovetkezett eletbe leptetese utan a NATOaz alapokig hatoan ujravizsgalja sajat mukodesenekmodjat annak erdekeben, hogy valaszt adjon a terror-izmus altal kepviselt fenyegetesre. Mar a terrorta-madasok elott is a Szovetseg elkotelezte magat egyrendkıvul intenzıv tevekenysegi program mellett,harom valsagkezelesi muveletet folytatott a voltJugoszlavia teruleten, elokeszıtette a terepet az ujtagok felvetelehez es egyre melyulo partnersegetalakıtott ki orszagokkal es szervezetekkel az euro-at-lanti teruleten eppugy, mint a nagyvilagban. Ma,ahogy a biztonsag garantalasanak feladata egyre

bonyolultabba valik, a NATO tul sok teruletentevekenykedik ahhoz, hogy egyetlen jelmondattavagy hangsorra redukalodjon.

A holnap NATO-ja

Ahogy a Szovetseg tovabb bovul, a NATO-nak egyretobb kozosen cselekedni probalo orszag erdekeit kellosszeegyeztetnie. Ugyanakkor a stabilitasi ovezetEuropan belul valoszınuleg novekedni fog es azzalegyutt a gazdasagi felviragzas kilatasai is. Valoban,ahogy a Szovetseg szorosabb kapcsolatokat epıtOroszorszaggal, Ukrajnaval es mas europai orsza-gokkal, Europa maga mogott hagyja megosztottmultjat es egyre inkabb stabil kontinensse valik.Ezeket a pozitıv trendeket gondosan apolni kell.

Habar valtozik azoknak a fenyegeteseknek atermeszete, amelyekkel a tagallamok szembesulnek,es valtozik annak a modja, ahogy a NATO megsz-ervezi onmagat, hogy ezekre reagaljon, a Szovetsegalapjai mindig is ugyanazok maradnak. A NATOtransz- atlanti politikai-katonai keretet biztosıt abiztonsagi kihıvasok kezelesehez. A Szovetsegosszekoti Europat es Eszak-Amerikat, es egyensulytteremt a nemzeti erdekek sokasagaban. Ezen kıvul,ahogy a NATO egy kozos vedelmi pajzsbol egyszelesebb ertelemben vett biztonsag-menezseloszervezette fejlodik, legalabb annyira kepviseli azolyan ertekek kozosseget, mint a demokracia es azemberi jogok, mint amennyire az erdekekkozosseget.

44

NATO / OTAN

Public Diplomacy Division / Division Diplomatie publique

1110 Brussels / Bruxelles

Belgium / Belgique

Web site : www.nato.int

Site Web : www.otan.nato.int

E-mail / Courriel : natodoc@hq.nato.int

NATO

TR

AH

UN

0604