Upload
others
View
3
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Tartalomjegyzék
Bevezetés 1
Fontosabb megállapítások 1
1. Nyugdíjhelyzet Magyarországon 2
2. Nyugdíjjal kapcsolatos vágyak és várakozások 4
3. Nyugdíjmegtakarítás és nyugdíjtervezés 7
4. Nyugdíjmegtakarítási szokások 9
Ajánlások 12
1
Bevezetés
Az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatás azt vizsgálja,
hogy az egyre növekvő várható élettartam milyen
alapvető változásokat hoz a világ különböző
országaiban a nyugdíjas évekre való felkészülésben.
Továbbá feltárja azt is, hogy a változó gazdasági
környezet milyen hatással van az aktív évek utáni
vágyakra és elvárásokra. Magyarországon alacsony
a nyugdíjakat övező optimizmus, és a nyugdíjra való
felkészülés jelentős akadálya a megfelelő
megtakarítási szokások hiánya. Az Aegon
Nyugdíjfelkészültségi Index (ARRI) segítségével a
kutatás számszerűsíteni tudja, hogy Magyarországon
mi hiányzik ahhoz, hogy a munkavállalók kényelmes
nyugdíjas éveket tudjanak maguknak biztosítani.
Ezek között kétségtelenül vannak olyan akadályok is,
amelyek az egyén hatáskörén kívül esnek. Például a
kamatok az eurozónában sosem voltak még ilyen
alacsonyak, és az elöregedő lakosság óhatatlanul
megálljt parancsol az állami nyugdíjrendszer
nagyvonalúságának. Az alapvetések azonban
mindenhol ugyanazok. Az időskor pénzügyi
biztonságának garanciája az, ha minél fiatalabb
korban elkezd valaki rendszeresen megtakarítani.
Fontosabb megállapítások
A 2015. évi Aegon Nyugdíjfelkészültségi
Index alapján Magyarország a második
legalacsonyabb értéket érte el
A maximális 10 pontból 5,1 ponttal Magyarország
a nyugdíjra való felkészültségben alacsony
pontszámot ért el. Magyarország a 14. helyen áll
a kutatásban részt vevő 15 ország között. A
globális kutatás eredményeihez képest a
nyugdíjuk alapvető forrásaként a magyarok
sokkal jobban támaszkodnak az állami
nyugdíjrendszerre, ami nagyban befolyásolja az
ország alacsony pontszámát.
A magyarok többsége negatív a nyugdíjas
évekkel kapcsolatban
A magyarok a kutatásban részt vett országok
közül a legnegatívabbak között vannak, ami a
saját országuk gazdasági kilátásait, és a saját,
rövidtávú pénzügyeiket illeti. Számos magyar
pénzügyi közvetítő csődje is közrejátszhat abban,
hogy a magyar lakosság közel fele (49%)
bizonytalan a nyugdíjas éveivel kapcsolatban.
A magyarok értik a legkevésbé a
nyugdíjmegtakarítások szükségességét
Annak ellenére, hogy a magyar lakosság
körében milyen magas a nyugdíjas éveket övező
bizonytalanság, az emberek mégsem
takarékoskodnak rendszeresen, és nem tervezik
meg a nyugdíjas éveiket. Jelenleg a magyar
munkavállalók 41%-ának nincs semmilyen terve
a nyugdíjas éveire.
A rendszeres megtakarítások jelentik a
kulcsot Magyarország
Nyugdíjfelkészültségi Indexének
javításában
A magyar munkavállalók közel egyharmada
(31%) takarékoskodik rendszeresen, az ő
esetükben az index átlagos értéket mutat (6,7).
Egy hasonló nagyságrendű csoport (34%)
szeretne rendszeresen félretenni. Az ő indexük
jelentősen alacsonyabb (4,2). Ez utóbbi csoport
támogatása a rendszeres megtakarításokban a
kulcs az ország indexének jelentős javítása
érdekében.
2
1 Gazdasági mutatók – Központi Statisztikai Hivatal (2015. március)
2 OECD Nyugdíjak dióhéjban (2013)
3 Gazdasági mutatók – Központi Statisztikai Hivatal (2015. március)
4 2015-ben összesen 16.000 embert kérdeztünk meg a világ 15 országában, köztük 14.400 munkavállalót, és további 1.600 nyugdíjast. Az index
kiszámítása a válaszadók nyugdíjfelkészültséggel kapcsolatos viselkedését és attitűdjét vizsgáló kérdéscsoportok alapján történik. További
információk: http://www.aegon.com/index
5.9
4.85.1 5.1 5.2 5.3 5.4
5.8 5.8 6.0 6.0 6.16.5 6.5 6.7
7.0
2012 (10 ország) 2013 (12 ország) 2014 (15 ország) 2015 (15 ország)
1. Nyugdíjhelyzet Magyarországon
A nemrégiben lezajlott nyugdíjreformok, valamint a
munkáltatói nyugdíjrendszerek hiánya azt
eredményezte Magyarországon, hogy a munkavállalók
jelentős többsége kizárólag a kötelező, egységes
állami nyugdíjellátásra támaszkodhat majd nyugdíjba
vonuláskor. Az alacsony kamatkörnyezet miatt
erősödött az adókedvezmények jelentősége, és a
magyar kormány 2014. január 1-től 20%-os
adójóváírással igyekszik támogatni a
nyugdíjbiztosítási termékekben elhelyezett hosszú
távú megtakarításokat. Magyarországon a GDP tavaly
3,40%-kal nőtt az európai országok átlagos 0,90%-os
növekedéséhez képest.1 Ugyan a nyugdíjpénztárak jó
hozamokat értek el, a lakosság körében aggályok
merültek fel a pénzügyi szektor nemrégiben csődbe
ment néhány szereplője kapcsán (Buda-Cash Group,
Hungaria
Értékpapír és a Quaestor Csoport, ami pánikot okozott
a pénzpiacokon.
A várható élettartam világszerte megfigyelhető
kitolódásával az állami nyugdíjrendszerek
fenntarthatósága egyre kilátástalanabb.
Magyarországon az átlagkeresetek jóval
alacsonyabbak a legtöbb európai országhoz képest2
és a munkanélküliség jelenleg 7,8%.3 A 2015. évi
Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index jól tükrözi a
magyarok aggályait. Az Aegon 2012-ben hívta életre
az Indexet, hogy felmérje a kutatásban szereplő
országok munkavállalóinak nyugdíjra való
felkészültségét. A válaszadók csoportosítása aszerint
történt, hogy az összérték magas (8 feletti érték a
maximális tízből), átlagos (6 és 7,99 között) vagy
alacsony (6 alatti érték4). Az idei 5,1 pontszámmal
Magyarország a 14. helyet érte el a felmérésben
résztvevő 15 ország közül.
1. ábra: Magyarország a 14. helyen áll az Aegon 2015. évi Nyugdíjfelkészültségi Indexében (ARRI))
I. Index Az országokhoz rendelt mutatók Bázis: Nem teljesen nyugdíjazottak (n=14.400)
3
5.15.3
4.94.6
4.95.2 5.2
6.0
Összes Férfi Nő 20-29 30-39 40-49 50-59 60-69
Magyarországon egyértelmű akadályai vannak a
munkaképes lakosság nyugdíjra való megfelelő
felkészülésének. A megtakarításokat nehezíti az
alacsony kamatkörnyezet, amely Európa és Észak-
Amerika gazdaságainak is egyaránt jellemzője. Az
egyéneket is aggasztja a társadalombiztosítás jövője,
és a nyugdíjak csökkentésének lehetősége.
Szembeszökő, hogy a magyar lakosság túlnyomó
többsége (77%) úgy véli, a mai fiatalok sokkal
rosszabb helyzetben lesznek idős korukban a mostani
nyugdíjasoknál.
Érdekes, hogy ez a nézet az életkorral párhuzamosan
jelentősen teret nyer (a 18-24 év közöttiek esetében
72%, a 45-54 közöttieknél pedig 82%).
A nők és a fiatalok tartoznak a leginkább
“veszélyeztetettek” közé a nyugdíjra való
felkészültség terén. A nők esetében ennek az az oka,
hogy a családi élet és a karrier közötti egyensúly
megteremtése során hosszabb ideig maradnak távol a
munkaerőpiactól. Magyarországon a nők 71%-a
alacsony, azaz hatnál kisebb pontszámot ért el, ez az
arány a férfiaknál 62%.
A fiatalabb munkavállalók esetében a nyugdíjra való
felkészülés szükségszerűen az idő függvénye. Ami
azonban aggodalomra ad okot, hogy a magyar fiatalok
a harmincas éveik végére, a negyvenes éveik elejére
alakítják ki a megfelelő megtakarítási szokásokat. Ez
túl későn van ahhoz, hogy az általuk elvárt
életszínvonalat biztosítani tudják maguknak
időskorukra. Ugyan a megkérdezettek átlagosan az
aktív jövedelmük 83%-át jelölték meg
nyugdíjelvárásként, mégis sokaknak nem sikerül majd
ezt teljesíteni, ha negyvenéves korukig halogatják a
megtakarításokat. A fiatal munkavállalók
Nyugdíjfelkészültségi Indexe a világon mindenhol
alacsony, annak ellenére, hogy a kutatásunk azt
mutatja, hogy még viszonylag alacsony jövedelem
mellett is lehetséges a megfelelő megtakarítási
szokások kialakítása.
2. ábra: A nők és a fiatal munkavállalók Nyugdíjfelkészültségi Indexe a legalacsonyabb
Magyarországon
I. Index Hozzárendelt mutatók Bázis: Nem teljesen nyugdíjazott (n=900)
“…a magyar lakosság túlnyomó többsége (77%) úgy véli, a mai fiatalok
sokkal rosszabb helyzetben lesznek idős korukban a mostani nyugdíjasoknál.”
4
29%
48%
17%
5%
Bár Magyarország indexe a második legalacsonyabb a vizsgált országok közül, fontos látni, hogy az index 0,2 ponttal
nőtt a tavalyihoz képest. Világszerte igaz, hogy három egymást követő évben javultak az indexek, amely azt a
kérdést veti fel, vajon a javulás a megtakarítási szokások valós változásait tükrözi-e, vagy az emberek egyszerűen
csak pozitívabban állnak a pénzügyeikhez, ahogy kezd talpra állni a világ a pénzügyi válság után. A következő
részben bemutatjuk, hogy az emberek hogyan vélekednek a nyugdíjról, és milyen elvárásaik vannak ezzel
kapcsolatban.
2. Nyugdíjjal kapcsolatos vágyak és várakozások
A vizsgálatban részt vett 15 országot összehasonlítva a magyarok pesszimisták országuk gazdasági kilátásait
illetően az elkövetkező egy évre. A megkérdezettek közel fele (47%) úgy véli, a helyzet romlani fog. Majdnem
ugyanennyien (48%) úgy gondolják, hogy saját anyagi helyzetük nem fog változni, de nem elhanyagolható
azoknak az aránya (29%), akik úgy érzik, a saját helyzetük romlani fog. A férfiak és a fiatalok általában
optimistábbak a saját anyagi helyzetük javulását illetően.
3. ábra: A gazdaság tovább fog romlani, de a személyes pénzügyek várhatóan változatlanok maradnak
Kérdés: Az elkövetkező 12 hónapban várható-e Ön szerint, hogy Magyarország gazdasága...? Az elkövetkező 12 hónapban
várható-e Ön szerint, hogy a saját anyagi helyzete...? Bázis: Minden válaszadó (n=1.000)
Gazdaság Személyes pénzügyek
Míg a nyugdíjas évekkel kapcsolatos vágyak
megegyeznek a korábbi idősebb generációk
életmódjával, azaz fontos vágy a barátokkal és
családdal együtt töltött idő (63%), az utazás (60%),
új szabadidős tevékenységek kialakítása (41%), a
mostani munkavállalók nyugdíjas éveiben az aktív
munkának is nagyobb lesz a szerepe. A munkavállalók
csupán 35%-a nyilatkozott úgy, hogy a
nyugdíjkorhatár elérésekor abbahagyja a munkát.
Amikor a felmérésben azt kérdeztük, milyen szavakra
asszociálnak a nyugdíjas évekről, a magyarok vegyes
érzésekkel viseltetnek a téma iránt. Míg 58% pozitív
szavakra asszociált, a legtöbben aggódnak. 69%
negatív szavakra asszociál, a listát a bizonytalanság
vezeti (49%), második helyen a szabadidő (45%),
utána a szegénység (34%), és a szabadság (31%)
állnak.
47%
36%
13%
5%
Romlik
Változatlan marad
Javul
Nem tudom
5
69%
58%
22%
31%
34%
45%
49%
Negatív
Pozitív
Lehetőség
Szabadság
Szegénység
Szabadidő
Bizonytalanság
19%
20%
41%
60%
63%
Önkéntes munkát végezni
Ugyanúgy folytatni a munkámat
Új hobbikat felfedezni
Utazni
Több időt tölteni barátokkal és a családdal
4. ábra: A magyarok többsége aktív nyugdíjas évekre vágyik
Kérdés: Az alábbiak közül melyek fontos elképzelések önnek a nyugdíjas évekre? Bázis: Minden válaszadó (n=1.000)
5. ábra: A nyugdíjas évekkel kapcsolatos vélekedés általában negatív
Kérdés: Az alábbi szavak közül melyek jutnak eszébe, ha a nyugdíjas évekre gondol? Bázis: Minden válaszadó (n=1.000)
6
62%60%
65% 66% 67%64%
59%63%
51%
12% 12% 12%10% 11% 11% 11%
13%
18%
Összes Férfi Nő 18-24 25-34 35-44 45-54 55-64 65+
Nem biztos benne
Nagyon/határozottan biztos benne
6. ábra: A válaszadók egyharmada tervezi úgy, hogy azonnal abbahagyja a munkát
Kérdés: Hogyan képzeli el a nyugdíjba vonulását? Bázis: nem teljesen/részben nyugdíjazottak (n=800)
A nyugdíjas évekkel kapcsolatos bizonytalanság okán
a magyarok legfőbb aggálya a nyugdíjazásra való
felkészülés anyagi terhe. A munkavállalók kicsit több,
mint egytizede (12%) biztos abban, hogy kényelmes
életet tud majd magának biztosítani nyugdíjas
korában.
A várható egészségügyi kiadások fedezete a nyugdíjas
lét másik buktatója. Rendkívül sokakat aggaszt a
nyugdíjas korban az egészség megromlása.
A megkérdezettek közel fele (47%) optimista a saját
egészségi állapotát illetően. Egyértelmű gondként
merül fel az egészségügyi ellátásokhoz való
hozzáférés, ha azt vesszük alapul, hogy a
munkavállalók 44%-a pesszimistán áll ahhoz a
kérdéshez, hogy képes lesz-e a saját és a házastársa
egészségügyi szükségleteit finanszírozni idős korban.
7. ábra: 60%-nál többen nem bíznak abban, hogy kényelmes nyugdíjas éveket tudnak biztosítani
maguknak
Kérdés: Összességében mennyire biztos abban, hogy teljesen nyugdíjba tud menni az Ön által kényelmesnek ítélt
életszínvonalon? Bázis: nem teljesen nyugdíjazottak (n=900)
35%
20%
22%
9%
2%
12%
Azonnal abbahagyom a munkát és nyugdíjba
megyek
Másképp ugyan, de folytatom a munkámat egy
ideig (pl. részmunkaidőben vagy megbízási
szerződéssel), de aztán végleg nyugdíjba megyekMásképp ugyan, de folytatom a munkámat (pl.
részmunkaidőben vagy megbízási szerződéssel), ésnyugdíjas éveim alatt végig dolgozni fogokUgyanúgy folytatom a munkámat, mint addig. A
nyugdíjkorhatár elérése nem változtat a
munkaszokásaimonEgyéb
Nem tudom
7
5%
13%
37%
33%
13%
Nagyon nem vagyok tudatában
2
3
4
Nagyon tudatában vagyok
8. ábra: Minden öt ember közül kettő pesszimista a nyugdíjaskori egészségügyi kiadások fedezését
illetően
Kérdés: Amikor a saját nyugdíjas éveire gondol, mennyire optimista, hogy lesz elég pénze a saját (és a házastársa / partnere)
egészségügyi költségeinek a fedezésére? Bázis: Minden válaszadó (n=1.000)
3. Nyugdíjmegtakarítás és nyugdíjtervezés
A magyarok szinte kizárólag a kötelező állami nyugdíjrendszerre támaszkodnak, és kevésbé éreznek személyes
felelősséget és kevésbé vannak tudatában a nyugdíjtervezés szükségességének a felmérésben szereplő többi
országhoz képest. A megkérdezettek csupán kicsit több, mint fele (54%) érzi a saját felelősségét abban, hogy
elegendő nyugdíja legyen. 46% tudatában van a nyugdíjtervezés szükségességének. Ezek az attitűdök a hatékony
és rendszeres megtakarítási szokások kialakításának akadályai.
9. ábra: A magyar munkavállalók kevesebb, mint fele van tudatában a nyugdíjmegtakarítás
szükségességének …
Kérdés: Mennyire van tudatában a nyugdíjtervezés szükségességének? Bázis: nem teljesen nyugdíjazottak (n=900)
27%
17%
22%
19%
11%
4%Nagyon pesszimista
Valamelyest pesszimista
Nem pesszimista, denem is optimista
Valamelyest optimista
Nagyon optimista
Nem tudom
8
6%
47%41%
5% Van írásos tervem
Van tervem, de nincs
leírva
Nincs semmilyen tervem
Nem tudom
22%
72%
6%
Igen
Nem
Nem tudom
A magyar munkavállalók nyugdíjjal kapcsolatos terveit vizsgálva az derül ki, hogy 41%-uknak egyáltalán nincs
semmilyen terve a nyugdíjas évekre. Csak 6% rendelkezik írásos tervvel. Miközben 40% állítja, hogy a terve
valamelyest vagy nagyon alaposan felépített, csupán 16% érzi magát valamelyest vagy nagyon felkészültnek abban
a tekintetben, hogy mennyit tesz félre nyugdíjcélra.
10 ábra: …mégis nagyon kevesen készülnek tudatosan a nyugdíjas éveikre
Kérdés: Az alábbiak közül melyik jellemzi leginkább az Ön nyugdíjtervezési stratégiáját? Bázis: nem teljesen nyugdíjazottak
(n=900)
A hosszú távú pénzügyi tervezés alapja, hogy a
váratlan eshetőségekre is fel kell készülni. Az olyan
váratlan helyzetek, mint a hosszan elnyúló betegség,
vagy a munkanélküliség felülírhatják a nyugdíjra való
felkészülést, ezért fontos, hogy a tervezésnél
készüljön egy vészhelyzeti terv is. A magyar
munkavállalók alig egyötöde (22%) rendelkezik ma
ilyennel arra az esetre, ha a nyugdíjkorhatár elérése
előtt valamilyen okból nem tudnának huzamosabb
ideig dolgozni. Erre az esetre a leggyakoribb stratégia
az, hogy felélik a megtakarításaikat (60%). A váratlan
helyzetekre való felkészülés kulcsa a megfelelő
megtakarítási szokások minél korábbi kialakítása.
11. ábra: A magyar munkavállalók alig egyötöde rendelkezik vészhelyzeti tervvel
Kérdés: Van-e valamilyen vészhelyzeti terve a kieső jövedelem pótlására, ha valamilyen oknál fogva nem tud tovább dolgozni a
nyugdíjkorhatár elérése előtt? Bázis: nem teljesen nyugdíjazottak (n=900)
9
16%
20%
23%
26%
60%
Egyéb
Van biztosításom erre az esetre
A házastrársam/partnerem dolgozik
A lakásomat kisebbre cserélem vagy eladoma nyaralómat
A megtakarításaim
12. ábra: A leggyakoribb vészhelyzeti stratégia a megtakarítások felélése
Kérdés: Az alábbiak közül melyik az ön vészhelyzeti terve a kieső jövedelem pótlására, ha a nyugdíjkorhatár elérése előtt nem
tudná folytatni a munkát a munkahelye elvesztése vagy betegség miatt? Bázis: van vészhelyzeti terve (n=201)
4. Nyugdíjmegtakarítási szokások
Ahogy az egyének egyre inkább érzik a nyugdíjas
évekre való felkészülés és öngondoskodás
felelősségét, az egyéni megtakarítási szokások
kialakításának is egyre nagyobb szerepe van a
pénzügyi kultúrában. A kutatásból kiderült, hogy a
magyar munkavállalóknak nemcsak a megtakarítási
szokások irányába kell megtenniük a szükséges
lépéseket, de ezeknek a szokásoknak a rendszeres és
hosszú távú gyakorlása is kihívást jelenthet.
A kutatásból kiderül, hogy azok érték el a
legmagasabb pontszámot, akik rendszeresen
megtakarítanak. Ők azok, akiknek nagy
valószínűséggel van határozott pénzügyi tervük, és
bizonyosak abban, hogy megfelelő összeget tesznek
félre a nyugdíjas éveikre, és kényelmes időskort
tudhatnak majd magukénak. Ha ezt a csoportot
összehasonlítjuk azokkal, akik kevésbé rendszeresen
takarékoskodnak, az eredmény szembeötlő: a
rendszeres megtakarítás, legyen szó bármilyen kis
összegről is, jelentősen javít az egyén felkészültségén.
10
31%
11%
13%
34%
10%
RENDSZERES MEGTAKARÍTÓK – Mindig priotitás, hogy félretegyek a nyugdíjamra
ALKALMI MEGTAKARÍTÓK – Csak alkalmanként teszek félre valamennyit a nyugdíjamra
KORÁBBI MEGTAKARÍTÓK – Most nem teszek félre semmit a nyugdíjamra, bár korábban igen
MEGTAKARÍTANI VÁGYÓK – Nem takarékoskodom a nyugdíjas éveimre, bár szeretnék
NEM MEGTAKARÍTÓK – Soha nem tettem félre a nyugdíjas évekre, és nem is szeretnék
13. ábra: A nyugdíjra való felkészültség javításának a kulcsa a rendszeresen megtakarítók és a
megtakarítani vágyók
Kérdés: Az alábbiak közül melyik jellemzi leginkább az ön nyugdíjmegtakarítási szokásait?
Bázis: nem teljesen nyugdíjazottak (n=900)
14. ábra: A rendszeres megtakarítók és a megtakarítani vágyók jellemzői
Megtakarítani
vágyók
Rendszeres
megtakarítók
Nyugdíjfelkészültségi Index 4,2 6,7
Pozitív asszociációk a nyugdíjjal kapcsolatban 49% 69%
Biztos benne, hogy kényelmes nyugdíjas életet fog élni
7% 19%
Optimista, hogy nyugdíjasként is jó lesz az egészségi állapota
43% 52%
Van írásos terve a nyugdíjas évekre 1% 19%
Van vészhelyzeti terve 13% 41%
Megtakarítani
vágyók
Átlagéletkor 37
Férfiak 43%
Nők 57%
Teljes munkaidőben
dolgozik 81%
Részmunkaidőben dolgozik 13%
Jövedelem (átlag)
1.563.258 Ft
Rendszeres
megtakarítók
46
56%
44%
84%
5%
2.548.482 Ft
11
19%
40%
64%
Alacsony jövedelem Átlagos jövedelem Magas jövedelem
Mégis a legnagyobb lehetőség nem azokban rejlik,
akik már sikeres megtakarítási szokásokat alakítottak
ki, hanem a megtakarítani vágyókban, akik a
megfelelő tudással és támogatással felvértezve
készek arra, hogy felelősséget vállaljanak az anyagi
jövőjükért. A megtakarítani vágyók csoportjába egyre
több nő és fiatal tartozik, akik számára a
takarékoskodás az alacsonyabb jövedelem, vagy a
munkáltatói nyugdíjjuttatásokhoz való korlátozottabb
hozzáférés miatt nehézséget jelenthet. A kormány és
az egyén célja nem lehet más, mint azoknak a
körülményeknek a megteremtése, amely lehetővé
teszi, hogy a megtakarítani vágyókból tényleges
megtakarítók váljanak, illetve az alkalmi
megtakarítókból rendszeres megtakarítók. Ennek
kiindulópontja ennek a sokszínű csoportnak és a
szükségleteiknek a megértése, és a nyugdíjra való
felkészülés és tervezés akadályainak az elhárítása.
A kutatásunk azt mutatja, hogy bár a jövedelem
határt szab a nyugdíjra való felkészülésben, a sikeres
megtakarítási szokásokat mérsékeltebb jövedelem
mellett is ki lehet alakítani. A rendszeres megtakarítók
arányát vizsgálva az összes jövedelmi sávban az
derült ki, hogy az alacsonyabb jövedelemmel
rendelkezők (2,03 millió Ft éves jövedelem alatt) kicsit
kevesebb, mint egyötöde (19%) rendszeresen tesz
félre a nyugdíjára. A 2,04 – 4,06 millió Ft éves átlagos
jövedelmi sávban az arány 40%-ra nő. A kulcs az,
hogy az egyén magáévá teszi-e azt a szemléletet, ami
a rendszeres megtakarításokhoz kell. A magasabb
jövedelműek körében sem mindenki tesz félre
rendszeresen a nyugdíjára. Miközben a kényelmes
nyugdíjas évekhez nincs szükség magas jövedelemre,
a döntő lépés a saját pénzügyi jövőnkért való
felelősségvállalás.
15. ábra: Rendszeres megtakarítók az egyes jövedelmi kategóriákban Magyarországon
Kérdés: Az alábbiak közül melyik jellemzi leginkább az Ön nyugdíjmegtakarítási szokásait?
Bázis: nem teljesen nyugdíjazottak (n=900)
12
Ajánlások
Az egyénnek felelősséget kell vállalnia a
saját anyagi jövőjéért. Ehhez információkat
kell gyűjteni a nyugdíjaskori pénzügyekről,
és meg kell tervezni a nyugdíjas évek anyagi
hátterét. A rendszeres megtakarítás, legyen
szó bármilyen kis összegről is, a legjobb
módja a nyugdíjra való megfelelő
felkészülésnek.
A kormány támogathatja a személyes
pénzügyi és egészségmegőrző ismeretek
elterjedését célzó munkahelyi képzéseket,
és az azokat megvalósító munkaadókat
adókedvezményben részesítheti.
A kormány támogathatja azt is, hogy a
munkavállalóknak legyen vészhelyzeti
tervük arra az esetre, ha a nyugdíjkorhatár
elérése előtt valamilyen okból (munkahely
elvesztése, rokkantság, betegség, stb.)
kénytelenek abbahagyni az aktív munkát.
Ezt megvalósítható azzal, hogy a biztosítás
és az egyéb pénzügyi termékek
adómentességet élveznek.
Reformok szükségesek a lépcsőzetes
nyugdíjba vonulás elősegítésére. A
lépcsőzetes nyugdíjba vonulás a
nyugdíjkorhatárt betöltő munkavállalók
számára teszi lehetővé, hogy
részmunkaidőben, kevésbé megerőltető
munkakörben, vagy kevesebb fizetésért
folytassák a munkát. Így ezek a
munkavállalók a foglalkoztatottságuk
mértékében jogosultak lennének tovább
növelni a szolgálati idejüket.
Jogi nyilatkozat
Jelen kutatási anyag általános információkat tartalmaz, és nem jelent hivatalos állásfoglalást vagy ajánlatot. Jelen
anyagból semmilyen jog nem eredeztethető. Az AEGON, annak partnerei és társult vállalkozásai vagy
alkalmazottai nem vállalnak garanciát, szavatosságot, vagy jótállást az anyagban közölt információk hitelességét
vagy teljességét illetően.
Médiakapcsolatok
Telefon: +31 70 344 8956 Email: [email protected]
Headquarters Aegon N.V.
Stratégia/Fenntarthatóság Mike Mansfield Nyugdíjkutatási igazgató Telefon: +31 70 344 82 64
Email: [email protected] www.aegon.com/research