Upload
others
View
3
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Miskolci Egyetem
Állam- és Jogtudományi Kar
Közigazgatási jogi tanszék
TDK dolgozat
Ebrendészet és állatvédelem
Konzulens: Prof. Dr. Paulovics Anita Készítette: Jámbor Adrienn
Intézeti tanszékvezető, Neptun-kód: LR9I4D
egyetemi tanár Tankör: J-501
Prof. Dr. Bragyova András DSc. Lezárva: 2011. november 6.
egyetemi tanár
- 2 -
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ......................................................................................................................... 2 Bevezető gondolatok .................................................................................................................. 4 I. fejezet: A gyepmesteri telepek ................................................................................................ 6
1. A berettyóújfalui „rémálom” .............................................................................................. 7
2. A gyepmesteri telepek korábbi jogi szabályozása .............................................................. 8
3. A gyepmesteri telepek hatályos jogi szabályozása és problematikái ................................. 9 II. fejezet: Az állatmenhelyek ................................................................................................... 14
1. Az állatmenhelyekre vonatkozó általános szabályok ....................................................... 15
2. Az állatmenhelyekre vonatkozó részletszabályok ............................................................ 16 III. fejezet: Az ebrendészeti hozzájárulás ................................................................................. 19
1. Az ebadó története ............................................................................................................ 20
2. Az ebrendészeti hozzájárulás bevezetésének tervezete .................................................... 21 IV. fejezet: Állatvédőrség ......................................................................................................... 24
1. Történeti áttekintés ........................................................................................................... 25
2. Az együttműködés tartalma .............................................................................................. 27
2.1. Az együttműködés célja ............................................................................................. 27
2.2. A felek kötelezettségei ............................................................................................... 27
2.3. Az állatvédőrök képzése ............................................................................................ 28
3. További együttműködők ................................................................................................... 30
4. Az Állatvédőrség küldetése .............................................................................................. 30
5. Releváns bűncselekményi kör .......................................................................................... 31
5.1. Állatkínzás ................................................................................................................. 31
5.2. Állatviadalok tilalma, tiltott állatviadal szervezése ................................................... 33
- 3 -
5.3. Természetkárosítás .................................................................................................... 35
5.4. Veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése ................................ 36 IV. fejezet: Radikális állatvédők .............................................................................................. 45
1. A csepeli eset .................................................................................................................... 46
2. A péceli eset ...................................................................................................................... 47
3. A nagykovácsi eset ........................................................................................................... 47
4. A radikális állatvédők fellépése ........................................................................................ 47
5. Üzenet az állatkínzóknak .................................................................................................. 48 V. fejezet: A „de lege ferenda” javaslatok ............................................................................... 49 Felhasznált jogszabályok .......................................................................................................... 54 Felhasznált szakirodalom és egyéb források ............................................................................ 55
- 4 -
Bevezető gondolatok
Dolgozatomban a házi kedvencek közül az ebekkel és a hozzájuk kapcsolódó jogi
szabályozási, illetve szabályozatlansági problémákkal foglalkozom. A téma azért is aktuális,
mert az állatvédelmi törvény módosítása éppen most folyik és ez kutatási témámat is több
helyen érinti. A Parlament előtt fekvő 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.)
módosítást beledolgoztam a dolgozatba, értékelve, hogy mennyire ad megoldást a
problémákra. A témát az ebtartás körére korlátoztam. Egyrészt azért, mert öt éve segítem a
Miskolci Állatsegítő Alapítvány (továbbiakban: MÁSA) dolgozóit önkéntesként, így rengeteg
gyakorlati problémával is találkoztam, amelyek megfelelő jogalkotással és végrehajtással
könnyen megoldhatóak lennének, másrészt azért, mert a szívemhez legközelebb az állatfajok
közül a kutyák állnak. 2008 márciusában kerestem fel a MÁSA-t azzal a szándékkal, hogy
szabadidőmben önkéntesként segíthessem a munkájukat. Ekkor még elképzelni sem tudtam,
hogy milyen feladatok, helyzetek várnak majd rám. Eleinte a kutyák etetésével, itatásával,
sétáltatásával foglalkoztam, majd szépen lassan elkezdtem segíteni az állatmenősök munkáját
is, számos helyszínre kísértem el őket, valamint részt vettem a sérült kutyák olyan ellátásában
is, amelyek nem állatorvosi feladat- és hatáskörbe tartoztak. A dolgozatban számos olyan
esetre fogok kitérni, amelyekkel személyesen is találkoztam és javaslatot fogok tenni a
meglévő jogszabályok módosítására, illetve új, általam jónak tartott, ésszerű szabályok
alkotására is. Miért pont a kutyák a kedvenceim? Számomra ők nagyon különleges élőlények.
Megjelenésük a vallásokban, a hiedelmekben, a korai ábrázolásokon mind azt mutatják,
milyen fontos szerepet játszottak az ember életében már ebben a korai szakaszban is. Részt
vettek a munkában, a háborúkban, a sporteseményeken. Később aztán feltűntek az irodalmi
művekben, a képzőművészetben és a mozivásznon is. A kutya szerepe ma is fejlődőben,
kiteljesedőben van a társadalomban, hűen tükrözve az emberi kultúra változásait. Az ebek
elsődleges feladatai: az otthon védelme, a háziállatok őrzése, kiváló térfigyelő vadászok és
nyomkövetők. A lőfegyverek elterjedésével újabb feladatokkal – a vad állásával és az
apportírozással – bővült a kutya vadászati tevékenysége és kifejezetten ezekre a feladatokra
számos új fajtát (például a sima szőrű német vizslát) is kitenyésztettek. Az utóbbi időben új
feladatok is megjelentek, mint a mentés és keresés, a kábítószerek és robbanóanyagok
felkutatása, a valamilyen fogyatékosságban vagy betegségben szenvedő emberek terápiás
gyógyítása. Ezen feladatok mellett vannak olyanok is, amelyek ma már nem jellemőzek.
„Európában ugyanis egykor megszokottnak számítottak az úgynevezett nyársforgató kutyák,
- 5 -
amelyek a nyársra húzott húst forgatták a tűz fölött. A hegyvidékeken a szőrtelen, kopasz
kutyák az élő ágymelegítő szerepé töltötték be.”1 A kutya tehát régóta társa is az embernek,
ám a XX. századig főként valamilyen feladatot látott el mellette. Mára azonban ez
megváltozott, a fejlett, jóléti társadalmakban leginkább kedvtelésből tartanak az emberek
kutyát. Mivel magyarázható ez? Véleményem szerint ennek több oka is van. Egyrészt a kutya
megfigyelése kapcsolatot kínál a természettel – erre különben a városokban egyre kevesebb
esélyünk van. Nem olyan régen a legtöbb gyermek nap mint nap találkozhatott a különböző
háziállatokkal. A mai, városi gyermekeknek nem maradt egyéb, mint a házi kedvencekkel
való ismerkedés. Másrészt a kutyák őszintén és egyszerűen mutatják ki érzéseiket, élvezet
nézni önfeledt boldogságukat. A legtöbb embernek élete végéig szüksége van a tudatra, hogy
valakinek gondját viselheti. Továbbá a bunda tapintása kellemes érzést kelt bennünk. A
kutyáknak mindennap szüksége van testedzésre, ahogy az embernek is. Arról nem is beszélve,
hogy a legtöbb ember sokkal nagyobb biztonságban érzi magát, ha kutya van körülötte. Az
átlagos kutyatartó elég sokat beszél kedvencéhez, habár tudja, hogy beszédértési képességei
elég korlátozottak. Ugyanakkor imád mesélni is róla másoknak. Mindezek az okok másrészről
azonban komoly társadalmi problémát is okoznak, mégpedig a kóbor kutyák jelenségét. Sok
ember mikor kutyát vásárol, ajándékoz, illetve ajándékba kap, nem tudja, mekkora felelősség
hárul rá. Az ebet minden nap táplálni, ápolni, nevelni kell továbbá a megfelelő egészségügyi
ellátást is biztosítani kell számára. Eleinte élvezettel látják el ezeket a feladatokat, de az idő
múlásával teherré válik és sokszor a legegyszerűbb megoldás beadni egy állatmenhelyre
amennyiben az befogadó képes, vagy kidobni az autóból, otthagyni az út szélén, legrosszabb
esetben pedig agyonütni. Ugyanúgy elítélendő az az eset is, ha a gazda ugyan nem hagyja el
az állatot, nem mond le tulajdonjogáról, hanem láncra verve, vagy csöppnyi helyre bezárva
tartja, nem táplálja és nem engedi el rendszeresen, hagyja saját ürülékében és vizeletében élni
hónapokig vagy akár hosszú évekig. Mindenképpen meg kell különböztetnünk az állatkínzást,
mint bűncselekményt és a tartási szabályok megsértését, de mindkét esetet valamilyen módon
szankcionálni kell.
Dolgozatomban ezen problémák megoldási lehetőségeit vázolom fel a hatályos
jogszabályok elemzésével és ahol szükséges bírálatával. A témámhoz szorosan kapcsolódó
magyar nyelvű szakirodalom alig van, az idegen nyelvű szakirodalom is szűkös, ezért főleg
jogszabályokra, internetes forrásokra, állatorvosi szakvéleményekre, a médiában elhíresült
jogesetekre és saját gyakorlati tapasztalataimra hivatkozom.
1 Bruce Fogle: DK Eyewitness Companions Guide – Dogs, A Dorling Kindersley Book, London, 2006.
- 6 -
I. fejezet
A gyepmesteri telepek
„…Ó, láttál már szemeket a rács mögött? Jártál már kint a sintértelepen? A
reménytelenség, a kétség között. Gondolkoztál már néha ezeken?!”
/Kibédi Ervin: Emlék/
- 7 -
1. A berettyóújfalui „rémálom”
Csontsovány kutyákat és mellettük kutyatetemeket találtak állatvédők a berettyóújfalui
gyepmesteri telepen. Az összes kutya ki volt kötve étel és víz nélkül. Azonnal megetették
őket, mire a tulajdonos feljelentette őket magánlaksértésért. A berettyóújfalui kutyatelepen
készített fotókon látható csontsovány, sebekkel borított testű ebek látványa úgy tűnik,
egyelőre csak az állatvédőket zavarja. A helyi jegyző szerint ugyanis az aktivisták fújják föl
az ügyet, akik viszont feljelentették a kötelességmulasztó jegyzőt.
Vidéken kicsit máshogy állnak a dolgok – mondta a Szent Ferenc Állatotthon Alapítvány
munkatársainak a berettyóújfalui kutyatelepen tett látogatásakor a hatósági állatorvos, miután
szemrevételezte a mintegy 60, rövid láncra kötött, sovánnyá fogyott jószágot. Szóvá is tette,
hogyha szállító járművel érkezik a helyszínre, néhány kutyát, a legleromlottabb,
legsoványabb, gennyes sebekkel borított testű ebeket magával vitte volna. Erre azonban nem
került sor. Nagy Henriett, az Állatotthon vezetője azt állítja, a kutyatelep szomszédságában
lakók olyan kutyákról is tudnak, amelyek évek óta senyvednek kikötözve a gazosban, de
állítólag a többieket sem engedi szabadon a telephely tulajdonosa.
Az állatvédők július 19-én feljelentést tettek a rendőrségen, értesítették az ÁNTSZ-t és a
település jegyzőjét, ám az említett állatorvos diagnózisán kívül sehonnan sem kaptak
hivatalos visszajelzést. Az állatorvos ugyan szóban állatvédelmi bírságot helyezett kilátásba,
illetve a tartási körülmények megváltoztatásának indítványozásáról beszélt, Nagy Henriett és
munkatársai máig nem tudják, életbe léptek-e a jelzett intézkedések, s ha igen, mikortól.
Az Állatotthon vezetője fölháborítónak tartja, hogy a jegyző a bejelentés dacára sem tett még
- 8 -
látogatást a telepen, és nem intézkedett, amiért az Állatotthon kötelességmulasztás címén
feljelentette a hivatalnokot.
Az otthonvezető kizártnak tartja, hogy az adott területen az előírásoknak megfelelő
időtartamra naponta szabadon engedik a kutyákat. Berettyóújfalu jegyzője lerágott csontnak
nevezi a kutyatelep ügyét. Mint mondja, állatorvosi vélemény alapján nem állapítható meg
sem állatkínzás, sem pedig az, hogy azonnali intézkedésre okot adó körülmény fennállna. A
jegyzői hivatal állítólag fölhívta a kutyák tulajdonosát, hogy gondoskodjon az állatvédelmi
törvényben előírtak betartásáról. Egyedül talán csak az állatok láncait kell kicserélni 4
méteresre. A jegyző annyit mond, hogy az állatorvostól azt hallotta, hogy egyes kutyák el sem
fogadják az ételt, valamint még nem kapta meg a hivatalos állatorvosi jelentést, mint ahogy
nem értesítette a Szent Ferenc Állatotthon Alapítványt sem az intézkedésekről, de az
ügymenet folyamatban van.2
2. A gyepmesteri telepek korábbi jogi szabályozása
A gyepmesterségről először az 1888. évi VII. törvénycikk rendelkezett. Ennek
értelmében minden község köteles volt akár kisajátítás útján is alkalmas dögtérről
gondoskodni. A gyepmesteri szolgálat és a dögterek állategészségügyi tekintetben felügyelet
alatt álltak.3 A törvény a kapcsolódó részletszabályokat rendeleti szintű szabályozásra bízta
(1888. évi 40.000 számú földművelésügyi rendelet). A gyepmester e korban a hóhér
teendőit is ellátta, sőt jelenleg is egyes helyeken e teendők a gyepmesterséggel – ha nem is
hivatalból – kapcsolatosak.4
Az 1888. évi VII. törvénycikket és annak végrehajtási rendeletét az
állategészségügyről szóló 1928. évi XIX. törvénycikk váltotta fel. Ennek érelmében a
törvényhatósági jogú városoknak kötelező volt gondoskodni gyepmesteri telep létesítéséről
és üzemben tartásáról, míg a községeknek és a rendezett tanácsú városoknak csak miniszteri
kötelezés esetén. Összeépített vagy szomszédos községek és rendezett tanácsú városok
egymással közös gyepmesteri telepet létesíthettek, de erre a miniszter ezeket a községeket és
városokat kötelezhette is.5 A jogszabály kimondta, hogy gyepmesteri telepek létesítésére,
2 http://ujsag.allatvilag.net/2011/07/tetemek-es-csontsovany-kutyak/, 2011. X 18. 3 Az állategészségügy rendezéséről szóló 1888. évi VII. törvénycikk 19. § 4 http://www.kislexikon.hu/gyepmester.html, 2011. X. 18. 5 Állategészségügyről szóló 1928. évi XIX. törvény 32. §
- 9 -
nagyobbítására vagy célszerűbb berendezésére közérdekből kisajátításnak van helye.6 A
kisajátítás elég erős tulajdonkorlátozó (tulajdonelvonó) jogintézmény, de akár még erre is
sor kerülhetett. A részletszabályok megállapítását a törvénycikk miniszteri hatáskörbe, a
helyi vonatkozású kérdések rendezését pedig helyi hatáskörbe utalta.
Az 1928. évi XIX. törvénycikk helyébe az állategészségügyről szóló 1981. évi 3. tvr.
lépett, amely a gyepmesteri telepekről nem szólt, ugyanakkor a végrehajtási rendelete
kimondta, hogy a városokban gyepmesteri telepet kell fenntartani.7
A tvr.-t az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény váltotta fel. E jogszabály
már csak egy ízben szól a gyepmesteri telepekről akként, hogy azok járványügyi felügyelet
alatt álló helyek, melyek kialakításához az állomás az állat-egészségügyi követelmények
érvényesítése érdekében szakhatóságként hozzájárul vagy megtagadja a hozzájárulást.8
E jogszabályt az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény helyezte
hatályon kívül, amely szerint az államos engedélyezi a gyepmesteri tevékenység végzését.9
3. A gyepmesteri telepek hatályos jogi szabályozása és problematikái
Az Ávt. a települési – a főváros belterületén a fővárosi – önkormányzat kötelező
feladatává teszi a kóbor állatok befogását a település belterületén. A befogott kóbor állat az
állam tulajdonába kerül, azonban a tulajdonátszállást a törvény egy negatív feltételhez köti,
mégpedig, ha a befogástól számított 15 napon belül a kóbor állat tulajdonosa nem válik
ismertté.10 Amennyiben a kóbor állat tulajdonosa ismertté válik az Ávt. az állat
visszavételének, valamint a befogásával és elhelyezésével kapcsolatos költségek
megtérítésének kötelezettségét telepíti a tulajdonosra. Ha a tulajdonos az állatot nem veszi
vissza vagy az állat egészségét súlyosan veszélyeztető tartási körülmények miatt az állat
részére nem adható ki, az állatvédelmi hatóság - az addig felmerült költségek megtérítésére
való kötelezés mellett - az állatot elkobozza, ezt követően gondoskodik az állat
tulajdonjogának átruházásáról, ha ezt jogszabály kizárja vagy az eredménytelen, az állat
6 Állategészségügyről szóló 1928. évi XIX. törvény 36. § 7 Az állategészségügyről szóló 1981. évi 3. tvr. végrehajtásáról szóló 6/1981. (IV. 12.) MÉM rendelet 8 Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 34. § 9 Az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 35. § (2) bekezdés c) pont 10 Ávt. 48/A. § (3) bekezdés
- 10 -
végleges elhelyezéséről.11 Ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres
költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlődésétől
függően legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhető.12 Fontos kiemelni, hogy az
Ávt. az állat életének megengedett módon történő kioltását lehetőségként rögzíti abban az
esetben, ha az elhelyezés eredménytelen.
A gyakorlatban a legtöbb gyepmesteri, illetve ebrendészeti telepen 2 hét elteltét
követően a befogott kutyák életét kioltják különböző okokra hivatkozva. A leggyakoribb
okok: a férőhely hiánya, illetve, hogy az eb emberre és állatra fokozottan veszélyes, nem
idomítható.
Az Ávt. felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy a település belterületén a kóbor állatok
befogásával, tulajdonjogának átruházásával és elhelyezésével kapcsolatos feladatok
ellátásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.13 E részletszabályok kidolgozására
azonban a mai napig nem került sor pedig álláspontom szerint igencsak indokolt lenne.
Jelenleg ugyanis a helyi önkormányzatok kötnek megállapodásokat különböző
szervezetekkel, esetleg természetes személyekkel a gyepmesteri, ebrendészeti feladatok
ellátására.
Miskolc Megyei Jogú Városban a kóbor állatok befogása a Városgazda Nonprofit Kft.
(továbbiakban: Városgazda Kft.) feladata, melynek céljából a város közigazgatási területét
rendszeresen ellenőrzi. A Városgazda Kft. által befogott állatok kiváltásának szabályait – a
vonatkozó jogszabályok figyelembe vétele mellett – a Kft. maga határozza meg.14
Álláspontom szerint ezzel a legnagyobb probléma az, hogy az állatok befogásával, őrzésével,
tartásával, kiváltásával, stb. kapcsolatos feladatokat kizárólag a Városgazda Kft. belső
szabályzata tartalmazza, nem pedig maga a megállapodás vagy helyi állattartási rendelet vagy
kormányrendelet. Én a kormányrendeleti szintű szabályozást tartom indokoltnak, hiszen ez
esetben a Magyarország területén található minden gyepmesteri telepet ugyanazon
kötelezettségek terhelnének. Így még a lehetősége sem állna fenn annak, hogy
önkormányzatonként, telepenként eltérő feladatokat látnak el a gyepmesterek. Ismét
kiemelném, hogy erre az Ávt. meg is adta már 1998-ban a felhatalmazást a Kormány számára.
A magam részéről a törvényi szintű szabályozást sem tartom kizártnak.
11 Ávt. 48/A. § (4) bekezdés 12 Ávt. 48/A. § (4) bekezdés 13 Ávt. 49. § (3) bekezdés g) pont 14 Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának az állattartás helyi szabályairól szóló módosított 24/2010.
(VI. 30.) rendelet 15. §
- 11 -
Miskolc város állattartási rendelete15 több hibában is szenved. Szabályozza az állattartás
általános szabályait, a haszonállatok, a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályait,
továbbá előírást fogalmaz meg az ebtartás egyéb szabályaira, az egyedi állattartás és az
ebtenyészet engedélyezésének szabályaira. A rendelet meghatározza az egyes állattartási
övezetekben tartható állatok létszámát, az állattartás céljára szolgáló építmények kialakítása
esetén meghatározó védőtávolságokat, illetve kijelöli a városban az ebfuttatásra használható
területeket. A szabálysértési rendelkezések között rögzíti, hogy aki az állattartás általános
szabályait és az ebtartás egyéb szabályait megszegi szabálysértést követ el és 30.000 Ft-ig
terjedő pénzbírsággal sújtható. Tegyük fel, hogy valaki az adott állattartási övezetben az
előírtnál több ebet tart, amelyek egyébként senkinek és semminek nem okoztak sérelmet, a
közbiztonságot nem veszélyeztetik, csak egyetlen szomszédot zavarnak időnként ugatásukkal.
Az önkormányzat gyakorlata a következő: hatósági ellenőrzést követően a szabályszegő felet
felszólítja, hogy meghatározott határidőn belül csökkentse az ebek számát az előírásoknak
megfelelően. Ha ennek a fél nem tesz eleget, eljárást indít, pénzbírságot szab ki, mely
ismételten is kiszabható. Amennyiben ez nem vezet eredményre az ebet elkobozza. De milyen
jogalapon is? A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.)
négy esetben teszi kötelezővé az elkobzást, ezek a következők:
● azt a dolgot, amelyet a szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak, ha az eljárás alá
vont személy tulajdona vagy egyébként is, ha birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti;
● a szabálysértés útján létrejött dolgot;
● azt a dolgot, amelyet az eljárás alá vont személy a szabálysértés elkövetéséért a
tulajdonostól vagy annak hozzájárulásával mástól kapott;
● azt a dolgot, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, amennyiben a szabálysértést
meghatározó jogszabály az elkobzást kötelezővé teszi.
Az említett esetben egyik feltétel sem áll fenn. Ezen túlmenően a törvény lehetőséget ad az
elkobzásra, azon dolog vonatkozásában, amelyre nézve a szabálysértést elkövették,
amennyiben a szabálysértést meghatározó jogszabály az elkobzást lehetővé teszi.16
A miskolci állattartási rendelet szabálysértési rendelkezései nem teszik kötelezővé az
elkobzást, sőt arról egyáltalán nem rendelkezik, az Sztv. alapján sincs a fenti eset
vonatkozásában jogalap az elkobzásra. Az állatot azonban mégis elviszik a gazdájától.
15 Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 24/2010. (VI. 30.) sz. rendelete az állattartás helyi szabályairól 16 A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 20. §
- 12 -
Számos község és város állattartási rendeletét tekintettem át, különös figyelmet szentelve a
szabálysértési rendelkezéseknek. A következőkben három példát mutatok be:
1) Előszállás Nagyközség állattartási rendelete szintén kimondja, hogy aki bizonyos
rendelkezéseket megsért szabálysértést követ el és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal
sújtható. Azonban nem áll meg itt, hanem rögzíti, hogy ismételt vagy különösen
súlyos szabálysértés elkövetése esetén a szabálysértési hatóság elrendelheti az eb
elkobzását.
2) Nagycenk Nagyközség állattartási rendelete tizennyolc esetet sorol fel, amelyek
szabálysértésnek minősülnek és ezek megsértése esetén 100.000 Ft-ig terjedő
pénzbírsággal sújthatja a szabályszegő felet. Ezt követően deklarálja, hogy ismételt
szabálysértés eseten az állat elkobzása is elrendelhető.
3) Dobronhegy Község állattartási rendelete is felsorolással határozza meg a
szabálysértési eseteket és szintén rögzíti, hogy ismételt szabálysértés eseten az állat
elkobzása is elrendelhető.
A példákat még lehetne sorolni, de a terjedelemre tekintettel e három, Miskolc városnál
jóval kevesebb lélekszámú község állattartási rendeletének szabálysértési szabályait
választottam szemléltetésként, ahol egyébként jóval kevesebb kutyát tartanak és mégis
egyértelműbben szabályozott az ebtartás.
Az Ávt.-n kívül az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI.
törvény deklarálja, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv állategészségügyi feladatainak
keretében engedélyezi a gyepmesteri, ebrendészeti tevékenység végzését.17 A közterület-
felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény pedig kimondja a felügyelet feladatai között az
állategészségügyi és ebrendészeti feladatok ellátásában való közreműködést.18 Erre is van
példa: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata az Ávt.-ben foglalt feladatellátásra – a
települési önkormányzat kötelező feladata a település belterületén a kóbor állatok befogására
– a Debreceni Közterület-felügyeletet bízta meg.19 17 Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény 34. § (1) bekezdés 18 A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 1. § (4) bekezdés 19 http://www.kozteruletfelugyelet.hu/Gyepmesteritelep/%C3%81ltal%C3%A1nostudnival%C3%B3k.aspx,
2011. X. 17.
- 13 -
A helyi állattartási rendeletek vagy az önkormányzati megállapodások általában
rögzítik, hogy a gyepmesteri, ebrendészeti, állategészségügyi telepnek figyelemmel kell
lennie a vonatkozó jogszabályokra. Ez hogyan valósul meg a gyakorlatban? Tudom kérdésre
kérdéssel nem illő válaszolni, de véleményem Kibédi Ervinhez hasonló: „Jártál már kint a
sintértelepen? A reménytelenség, a kétség között.”
A gyepmesteri telepek működése nem hatékony, többségük korszerűtlen, ellenőrzésük
ritka, mégis rendelkeznek működési engedéllyel. Arról nem is beszélve, hogy a gyepmesterek
többsége nem rendelkezik megfelelő szakképzettséggel.
Álláspontom szerint célszerűbb lenne az önkormányzatoknak a helyi állatmenhelyekkel
megkötni a megállapodást, amennyiben e feladatok ellátását az állatmenhely vállalja, és
működése megfelel a hazai követelményeknek és az Európai Unió szigorú előírásainak.
- 14 -
II. fejezet
Az állatmenhelyek
„Tégy próbát, hisz ember vagy: értsd meg a bennük szorongó miértet. Segíts nekik, mondd
ki helyettük azt, ami ott ködlik a testük vaksi lelkében. Vidd közelebb az állatokhoz az
embereket, hogy megértsenek végre minket. S mi is őket, kisebb testvéreinket.”
/Rónay György: Állatotthon/
- 15 -
1. Az állatmenhelyekre vonatkozó általános szabályok
Az állatmenhelyek létesítésének és fenntartásának általános szabályait az Ávt.
tartalmazza, amely kimondja, hogy az állatpanzió és állatmenhely (a továbbiakban együtt:
állatotthon) létesítését az állatvédelmi hatóság engedélyezi, az engedély megadásával
egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.
Már itt kiemelhető egy komoly probléma, mégpedig az, hogy az Ávt. az állatpanziókat
és állatmenhelyeket egy közös név alatt állatotthonnak definiálja.20 Ez egy nagyon rossz
megoldás, mert az állatmenhely az elkobzott vagy ideiglenesen megfigyelés alatt tartott
állatok kivételével a gazdátlan állatok ideiglenes vagy állandó, ellenszolgáltatás nélkül
történő elhelyezésének céljából működtetett intézmény, amely általában nehezen tudja
előteremteni a működéséhez szükséges anyagi, tárgyi és egyéb eszközöket. Az állatpanzió
ezzel szemben olyan intézmény, amely díjazás ellenében vállalja az állat meghatározott
időre szóló megőrzését, felelősséget vállalva annak jó gazda gondosságával történő
tartásáért, egészségéért, valamint az állatok és a környezetükben lévő emberek
biztonságáért.21 Véleményem szerint e részben mindenképpen módosításra szorul az Ávt.,
hiszen két, teljesen más funkciót ellátó szervről van szó, melyeket nem lehet egy közös
fogalom alá vonni.
A létesítési engedély akkor adható meg, ha
a) az állattartás jogszabályban meghatározott feltételei tartósan és folyamatosan
rendelkezésre állnak;
b) a rendszeres állatorvosi ellátás biztosított;
c) az állatotthon működtetése nem sérti a köznyugalmat;
d) az állatotthon vezetője vagy a működési szabályzatban megjelölt felelős személy
szakirányú végzettséggel rendelkezik.22
Fontos kiemelni, hogy állatvédelmi bírság szabható ki azzal szemben, aki a működési
engedélyhez kötött állattartási módok bevezetéséhez nem szerzi be a hatósági engedélyt.23
20 Paulovics Anita: Állatvédelem az EU jogharmonizáció tükrében. Virtuóz Kiadó, Budapest 2002. 82-83. o. 21 Ávt. 3. § 5., 6. 22 Ávt. 41. § (2) bekezdés 23 Az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Kormányrendelet 4. § l) pont
- 16 -
Az Ávt. az állatmenhely létesítésére és fenntartására vonatkozóan további feltételként
írja elő a működési szabályzat csatolását és a tartós működtetéshez szükséges vagyoni
fedezet biztosítását.24
A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.)
Kormányrendelet kimondja, hogy tilos az ebet tartósan 10 m2-nél kisebb területen tartani és
ebek csoportos tartása esetén számukra egyedenként legalább 6 m2 akadálytalanul
használható területet kell biztosítani. E rendelkezések azonban nem terjednek ki az
állatmenhelyekre.25
2. Az állatmenhelyekre vonatkozó részletszabályok
Az állatmenhelyek létesítésére, működésére és fenntartására vonatkozó
részletszabályokról külön jogszabály rendelkezik.26
A jogszabály az állatotthon fogalmi körébe vonja az állatmenhelyeket és állatpanziókat
egyaránt, ugyanakkor a kétféle intézmény fogalmát külön-külön is definiálja27 akárcsak az
Ávt. E tekintetben az Ávt.-hez hasonlóan javaslom, hogy e rendelet is kerüljön módosításra,
hiszen - mint már említettem - teljesen más célt szolgálnak ezek az intézmények így nem
vonhatók egy fogalom alá. Egyébként a rendelet ugyanazokat a fogalmakat adja mindkét
intézményre, mint az Ávt.
Állatmenhelyet és állatpanziót természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel
nem rendelkező gazdálkodó szervezet létesíthet, feltéve, hogy az Ávt.-ben és a rendeletben
előírt létesítési és működési feltételeket biztosítani tudja.
Az állatmenhely létesítését az állatmenhely tervezett helye szerint illetékes jegyző
engedélyezheti. A működési engedély iránti kérelem meghatározott elemekhez kötött, melyek
a következők:
● a tulajdonos neve, lakcíme, székhelye, tartózkodási helye valamint a vezető neve és címe;
● a felelős személy neve, lakcíme, tartózkodási helye, végzettsége és képesítését igazoló
dokumentumok;
24 Ávt. 41. § (3)-(4) bekezdés 25 A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Kormányrendelet 14. § (5)
bekezdés a) pont, (6) és (14) bekezdés 26 Az állatkert és állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részteles szabályairól szóló 3/2001.
(II. 23.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet 27 Paulovics Anita: i. m. 83. o.
- 17 -
● a telephely adatai;
● az állategészségügyi ellátást biztosító állatorvos nyilatkozata;
● a nem kizárólagos önkormányzati tulajdonban levő állatotthon esetén igazolást a tartós
működtetéshez szükséges vagyoni fedezet folyamatos rendelkezésre állásáról és
biztosítékáról.
Az engedélykérelemhez kötelező mellékletek csatolását írja elő a rendelet. Ezek a
működési szabályzat és a felszámolási terv. Ez utóbbit az állatmenhely megszűnése esetére
kell elkészíteni. A jogszabály kötelezően előírja a működési engedély tartalmi elemeit,
amelyek a következők:
● az elhelyezhető egyedszám fajonkénti bontásban és az elhelyezés módja;
● az érkező állatok beléptetési rendje,
● az állatotthonban lévő állatokról naprakész nyilvántartás vezetése;
● az állatok ellátásának, gondozásának folyamata, állatmenhely esetében az ivartalanítás,
eutanázia lehetősége, az elhullott állatok tetemének további kezelése, az etetés, itatás módja, a
mozgásigény biztosításának lehetősége, a naponta legalább egyszeri ellenőrzés, az állatorvosi
ellátás biztosítása, a tartási hely tisztításának, fertőtlenítésének módja, anyagai, eszközei és
nyilvántartása;
● az új gazda keresésének és az örökbeadás ellenőrzésének módja;
● veszélyes állat elhelyezése esetén a rendeletben előírt és teljesített feltételek, a gondozás,
ellátás rendje;
● a keletkezett állattetemek, állati hulladék, trágya kezelésének és ártalmatlanításának módja.
Az engedélyben rendelkezni kell az állatotthon adatszolgáltatási kötelezettségéről. Az
állatotthon működését az állatvédelmi hatóság – a szakhatóságok részvételével –
folyamatosan ellenőrzi, és 5 évenként felülvizsgálja. A felülvizsgálat eredményétől függően
háromféle döntést hozhat a hatóság:
a) az állatotthon működését tovább engedélyezi, amennyiben az megfelel az előírásoknak,
b) azonnali bezárást nem indokoló hiányosságok esetén – határidő tűzésével – a hiányosságok
pótlását rendelheti el,
c) az állatotthon azonnali bezárását rendelheti el.28
Kérdés, mi minősül azonnali bezárást indokoló hiányosságnak? Ezt nem tudjuk, hiszen
a rendelet erről nem szól. Indokolt lenne ezen okokat is deklarálni, mert akkor nem kizárólag
hatósági mérlegelés körébe tartozna ennek meghatározása.
28 Paulovics Anita: i. m. 83. o.
- 18 -
Az Ávt. módosítástervezete egyáltalán nem érinti ezen kérdéskört, szerintem azonban
indokolt lenne.
Az állatmenhelyek egyik legnagyobb problémája, hogy létesítésükhöz és
működtetésükhöz az önkormányzatok nem nagyon járulnak hozzá, így nagyon sok
állatmenhelynek nem marad elég pénze a korszerűsítésekre, fejlesztésekre. További probléma,
hogy rengeteg kóbor állat – zömében kutya és macska – van az országban, a menhelyek
kapacitása pedig nem elegendő az összes gazdátlan állat elhelyezésére és tartására.
Álláspontom szerint megkönnyítené az állatmenhelyek helyzetét, ha az önkormányzatok a
gyepmesteri tevékenység ellátására velük kötnének megállapodásokat. Azért gondolom így,
mert az állatmenhelyek dolgozói ugyanúgy befognak kóbor állatokat, mint a gyepmesterek,
azonban lényeges különbség, hogy az állatok elaltatása csak a legvégső esetben kerül szóba.
Ezen túlmenően gyógykezelésben részesítik, ivartalanítják és elektromos azonosítóval látják
el a befogott állatokat. Ami pedig a legnagyobb előnye ezen intézményeknek, hogy mindent
megtesznek az örökbefogadások népszerűsítése érdekében.
- 19 -
III. fejezet
Az ebrendészeti hozzájárulás
„…egyszer és mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.’
/Antoine De Saint-Exupéry/
- 20 -
1. Az ebadó története
Az ebadót hazánkban az állategészségügyről szóló 1928. évi XIX. törvénycikk vezette
be, amely kimondta, hogy az ebek után adót kell fizetni. Magát a fizetési kötelezettséget
tehát a törvénycikk írta elő, azaz nem utalta helyi szintre annak eldöntését, hogy legye-e
ebadó, vagy sem, hanem az egész országra kötelezően rendelte el. A törvénycikk az
adómentesség körébe csak a szopós ebeket rendelte.
Az ebadó mértéke tekintetében csak a kereteket határozta meg (pl. házőrző és
pásztorkutyák után 1 pengőnél alacsonyabb és 2 pengőnél magasabb, egyéb kutyák után
pedig 5 pengőnél alacsonyabb nem lehet29), a konkrét szabályok megállapítását ezen belül a
helyi szabályozásra bízta.
A törvénycikk szintén a helyi jogalkotásra bízta az ebadó kivetésének és beszedésének
módját, valamint annak megállapítását, hogy az ebadóból befolyt jövedelmet milyen célokra
kell fordítani. Azt azonban előírta, hogy az ebadóból befolyt jövedelem a törvényhatóságot
illeti, de csak állategészségügyi és állattenyésztési dologi kiadásokra szabad fordítani.
Átmenetileg (1938. december 31-ig) azonban a jövedelem fele részét közegészségügyi
célokra is fordíthatták.
A törvénycikk elszámolási kötelezettséget rótt a törvényhatóságokra. Az évente
befolyó ebadó összegéről, valamint annak felhasználásáról a törvényhatóságoknak a
számadási évet követő év első felében a földművelésügyi miniszterhez részletes jelentést
kellett tenniük.
Az ebtartás egyéb szabályainak meghatározása miniszteri hatáskörbe tartozott. Az
ebadó, illetve más ebtartási szabályok megszegését pedig szankcionálta (elkobzás, belátás
szerinti értékesítés, esetleges leöletés) a jogszabály.
Az ebadó kivetésével kapcsolatos határozatok ellen a törvénycikk lehetővé tette a
bírósági felülvizsgálatot: a közigazgatási hatóságnak azon határozata ellen, mellyel az
ebadónak a kivetése tárgyában beadott fellebbezéseket elintézi, a közigazgatási bíróság előtti
eljárásnak van helye.30
E törvénycikk hatályon kívül helyezését követően a hazai szabályozásban nem lelhető
fel az ebadó intézménye.
29 Állategészségügyről szóló 1928. évi XIX. törvény 37. § 30 Állategészségügyről szóló 1928. évi XIX. törvény 38. §
- 21 -
2. Az ebrendészeti hozzájárulás bevezetésének tervezete
Az ebrendészeti hozzájárulás (korábban: ebadó) bevezetése egyenlőre tervezet, amely
már a Parlament előtt fekszik.
A tervezet szerint az ebtartás helye szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi
önkormányzat a 4 hónaposnál idősebb eb után az eb tulajdonosától évente ebrendészeti
hozzájárulást szedhet be.
Az adott évi ebrendészeti hozzájárulás tekintetében az eb tulajdonosának azt a
természetes vagy jogi személyt, jogi személyiség nélküli szervezetet kell tekinteni, aki az év
első napján az oltási könyvben tulajdonosként van feltüntetve.
Álláspontom szerint az ebadó bevezetését kötelezővé kellene tenni, mint ahogyan azt az
1928. évi XIX. törvénycikk is tette. Azért gondolom így, mert a felelős állattartást
mindenképpen elősegíti, egyúttal viszont azt a veszélyt is magában hordozza, hogy azok a
személyek, akik anyagi helyzetükből adódóan nem bírják megfizetni az összeget,
valószínűleg megválnak majd kedvencüktől, társuktól, házőrzőjüktől. Ez pedig jelentősen
megemeli a kóbor kutyák számát, a gyepmesteri telepek, állatmenhelyek pedig nincsenek
felkészülve erre, már így is túlzsúfoltak. Ugyanakkor úgy vélem, hogy hosszútávon
mindenképpen előnyös. A tervezethez több módosító javaslat is érkezett, amely szintén
kötelezővé tenné a hozzájárulás bevezetését.
A hozzájárulás mértékét is meghatározza a tervezet, mégpedig a tartás helye szerint
illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzat állapítja meg, de az nem haladhatja
meg ebenként a 3.500 Ft-ot. Ezen rendelkezésnél a mérték felső határának meghatározásával
nem értek egyet. Véleményem szerint alsó és felső határt kellene konkrétan meghatározni és
ezen belül mérlegelhetne az önkormányzat. Reálisnak tartom a 12.000 – 20.000 Ft közötti
összeget évenként, ugyanis majd az alábbiakban olvasható, hogy az önkormányzatoknak mire
kell fordítania az összeget, és azok fedezésére a maximum 3.500 Ft nagyon kevés.
A hozzájárulás mértéke tekintetében két olyan módosító javaslat érkezett, amelyek
szerint a veszélyes ebek vonatkozásában a hozzájárulás mértéke magasabb.
Az egyik javaslat háromszoros mértéket tart indokoltnak, mert a veszélyes ebekkel
kapcsolatos közigazgatási feladatok, nyilvántartások plusz költségeket jelentenek és ez
szükséges, hogy megjelenjen a hozzájárulás mértékében.
- 22 -
A másik javaslat szerint a felső határ nem haladhatja meg veszélyes eb vonatkozásában
a 20.000 Ft-ot. Egyetértek ezen felvetésekkel viszont a háromszoros szorzót már soknak
tartom abban az esetben, ha a hozzájárulás mértéke magasabb lesz 3.500 Ft-nál.
A törvénytervezet meghatározza, hogy mely ebek után nem szedhető ebrendészeti
hozzájárulás, ezek a következők:
● a mentő-, jelző-, vakvezető-, rokkantsegítő vagy terápiás,
● a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban vagy
közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott,
● az ivartalanított,
● az ismert tartóval nem rendelkező és állatmenhelyen, ebrendészeti telepen vagy
állatvédelmi szervezet telephelyén tartott,
● az állatmenhelyről, ebrendészeti telepről vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott eb.
E rendelkezéshez is több módosító javaslat érkezett, amelyek az adómentesség körébe
emelnék:
● a terelő,
● a nemzeti kinccsé nyilvánított fajtához tartozó és a mindenkori minimálbért el nem érő
nyugdíjjal rendelkező, magyar állampolgár tulajdonában lévő, valamint
● az ismert tartóval nem rendelkező és állatmenhelyen, ebrendészeti telepen vagy
állatvédelmi szervezet telephelyén tartott vagy gondnokságában élő ebeket.
Ezen esetköröket is érdemesnek tartom figyelembe venni.
A tervezet szerint az ivartalanítás megtörténtét az azt elvégző állatorvos az oltási könyv
megfelelő rovatának kitöltésével igazolja.
Az állatmenhelyről, ebrendészeti telepről vagy állatvédelmi szervezettől történő
örökbefogadás tényét az örökbeadó intézmény vagy szervezet vezetője írásban igazolja.
A tervezet további fő vitatott pontja, hogy a települési, a fővárosban a kerületi
önkormányzat köteles a befolyt ebrendészeti hozzájárulás összegének legalább felét az ebek
ivartalanításának támogatására, vagy egyéb, az ebtartással kapcsolatos állatjóléti és
közegészségügyi intézkedések finanszírozására fordítani. Véleményem szerint a hozzájárulás
több mint 2/3-át kellene kötelezően a felsoroltakra fordítani, hiszen az adókivetéssel
kapcsolatos költségek nem annyira magasak, hogy a hozzájárulás majdnem felét elvegyék.
Másrészt pedig az ivartalanítás költsége eléri, sőt sok esetben meg is haladja a 12.000 Ft-ot.
A tervezet ide vonatkozó részéhez is érkeztek módosító javaslatok: a befolyt ebrendészeti
hozzájárulás összegének legalább felét az ebek ivartalanításának támogatására, a fennmaradó
- 23 -
hányadot egyéb, az ebtartással kapcsolatos állatjóléti intézkedések, állattartó menhelyek,
azokat működtető civil szervezetek, állatvédelmi szervezetek finanszírozására kell fordítani.
Támogatható javaslat, hogy a szabályozás körébe bevonják az állatmenhelyeket is,
hiszen ezek is mindennap állatvédelmi feladatokat látnak el, azonban az önkormányzatok
mégsem támogatják e szerveket kellően. Ugyanakkor álláspontom szerint a hozzájárulás egy
kisebb részének be kell folynia az önkormányzatokhoz, hiszen az adókivetéssel, nyilvántartás-
kezeléssel kapcsolatban is felmerülnek kiadások.
Az ebrendészeti hozzájáruláshoz kapcsolódó rendelkezéseket a tervezet azzal zárja,
hogy deklarálja, hogy a határidőre meg nem fizetett ebrendészeti hozzájárulás adók módjára
behajtandó köztartozás.
- 24 -
IV. fejezet
Állatvédőrség
„Szeresd ki melletted él!”
/Részlet az Állatvédőrség himnuszából/
- 25 -
1. Történeti áttekintés
Évszázadok óta közös kultúránk része az az elképzelés, hogy azok az emberek, akik
szándékosan és ismételten kínozzák az állatokat az erőszak szempontjából az emberekre is
kockázatot jelentenek.31 Nálunk fejlettebb országokban az állatok jogainak védelmében az
ország hivatalos rendvédelmei szerveitől függetlenül, de velük partneri viszonyban dolgozva
működik az állatrendőrség (USA, Nagy Britannia, Dél-Afrika, stb.).32 A Skót Állatvédő Liga
(Scottish SPCA) 1839 óta védi az állatok jogait. Célja az állatkínzások megelőzése Skócia
egész területén. A skót állatvédelmi törvény 39. §-a értelmében a skót állatrendőr lefoglalhat
állatot beleegyezés hiányában is. Azonban, ha a tulajdonos nem közli személyes adatait, a
rendőrséget kell segítségül hívni. A gyakorlat az, hogy ha a tulajdonos lemond az állatról, a
lemondás nem vonható vissza.
Az Amerikai Egyesült Államokban 2009-ben megváltozott az állatok védelmét
szolgáló törvény: az állat tartója nem tekintheti tulajdonának az állatot, ő csak az eltartója és
köteles a tartásban résztvevő állatok jogait betartani.33
Napjainkban az USA-ban állatvédelmi törvények tagállami és szövetségi szinten is
vannak. A szövetségi állatjólléti törvény szövetségi szinten biztosít bizonyos fajta állatok
meghatározott típusú bántalmazására vonatkozó szabályokat, az állatok elhanyagolására, a
velük való durva bánásmódra vonatkozó szabályozás pedig a tagállamok felelőssége.34
Jeremy Bentham: Introduction to the Principle of Morals and Legislation című munkája
alapján számos szerző folytatta annak javaslatát, hogy alakítsanak ki állatvédelmi
jogszabályokat.35
Az Állatvédőrség hazai történeti előzményeit röviden tárgyalhatjuk, hiszen egy új,
2006 előtt hazai előzményekkel egyáltalán nem rendelkező szervezetről van szó.
Az Ávt. záró rendelkezései között deklarálja, hogy „a települési, fővárosban a kerületi
önkormányzat önkormányzati állatvédelmi őrszolgálatot működtethet.”36 Az Ávt. továbbá
31 Linda-Merz Perez – Kathleen M. Heide: Animal cruelty: Pathway to Violence against People. Altamira Press,
Oxford, 2004. xii. o. 32 http://www.soswildlife.hu/allatrendorseg/, 2011. XI. 4. 33 http://www.soswildlife.hu/allatrendorseg/, 2011. XI. 4. 34 Opal Dockery: Animal Cruelty Law in the United States, A Comparative Analysis. Dixie Publishing
Company, Lamar, Missouri, 2010. 35 Opal Dockery: i. m. 36 Ávt. 48/A. § (1) bekezdés
- 26 -
kimondja, hogy „az önkormányzati állatvédelmi őrszolgálatra vonatkozó részletes
szabályokat külön jogszabály állapítja meg”37, ezen részletszabályok kidolgozására azonban
máig nem került sor.
Az állatvédelmi őrszolgálatot Magyarországon elsőként Kecskeméten, 2006-ban
Tőzsér Judit (Mentsvár az Állatokért és Környezetünkért Kiemelten Közhasznú Alapítvány
elnöke) szervezte meg a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság, a Kecskeméti
Rendőrkapitányság és a Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
vezetőivel közösen, melyhez rövid időn belül csatlakozott a Polgárőrség is. Az állatvédelmi
őrszolgálat létrejöttének célja, hogy segítséget nyújtson azoknak az állampolgároknak, akik
környezetükben állatkínzást tapasztalnak. Munkájuk további célja, hogy az állatokkal való
kíméletes bánásmód, a felelős állattartás, illetve az állatvédelmi kultúra minél szélesebb
körben elterjedjen.
2009. január 1-je óta az állatoknak is van ombudsmanjuk civil támogatásnak
köszönhetően. A Fehérkereszt Állatvédő Liga (továbbiakban: Fehérkereszt) Dr. Czerny
Róbert állatvédelmi jogászt kérte fel erre a jelképes posztra és egy évig saját forrásából
finanszírozza munkáját. Az állatvédelmi ombudsman intézménye nem új keletű Európában:
Ausztriában már évek óta állami finanszírozás mellett, Szlovéniában pedig civil
kezdeményezés nyomán működik az állatok jogainak védelmében.38 A civil állatvédelmi
ombudsman a parlamenti biztos jogkörével nem rendelkezik, hanem jogsegélyszolgálat
formájában nyújt segítséget a hozzá forduló magánszemélyeknek.
A kecskeméti többéves sikeres együttműködésből kiindulva született meg a gondolat
egy egész országot lefedő Állatvédőrség felállításáról. A Cerberos Állatvédő Egyesület
(továbbiakban: Cerberos) és a Fehérkereszt 2010. év folyamán az Országos Rendőr-
főkapitányság (továbbiakban: ORFK) szakmai támogatását kérve megállapodás tervezetet
készített elő, az ORFK Jogi Főosztálya közreműködésével. 2011. február 24-én sor került
ezen együttműködési megállapodás (a továbbiakban: Együttműködési megállapodás)
aláírására egyrészről a Cerberos valamint a Fehérkereszt képviselői, másrészről az ORFK
Bűnügyi Főigazgatóságának képviselője által.
Fontos megemlíteni azt is, hogy az Állatvédőrség önkéntesei az első állatvédőr
toborzót Ráckevén tartották 2010. július 18-án, ekkor több mint 150-en álltak állatvédőrnek.
37 Ávt. 48/A. § (2) bekezdés 38 http://www.feherkeresztliga.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=67&Itemid=65&lang=hu,
2011. IX. 23.
- 27 -
A friss bűnügyi statisztikák is megerősítik, hogy miért van szükség egy ilyen szerveződésre.
Az ORFK adatai alapján 2009-ben összesen 723 állatkínzásról érkezett bejelentés, 2010-ben
ez már 1158 volt.39
Az Országos Állatvédőrség 2011. március hónaptól kezdte meg munkáját a
magyarországi állatkínzások felderítése érdekében.
2. Az együttműködés tartalma
2.1. Az együttműködés célja
A felek együttműködésének célja az álltvédőr-kártyával rendelkező állatvédőrökkel
együtt az állatkínzás és a természetkárosítás elleni összehangolt, hatékony fellépés.40
2.2. A felek kötelezettségei
A Cerberos és a Fehérkereszt feladatai
a) az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság által készített dokumentumok (például stratégiák,
intézkedések) felkérésre történő véleményezése,
b) nemzetközi kutatások, felmérések, jó gyakorlatról szóló anyagok eljuttatása az ORFK
Bűnügyi Főigazgatóság részére,
c) az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság tájékoztatása az állatvédelmi képzésekről,
konferenciákról, pályázatokról,
d) térítésmentes közreműködés az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság által szervezett
képzésében, továbbképzésében a természetkárosítással illetve az állatkínzással
kapcsolatos ügyekben való fellépés hatékonyabbá tétele érdekében.41
Az ORFK Bűnügyi Főigazgatóságának feladatai
a) a Cerberostól és a Fehérkereszttől kapott tájékoztatás központi hozzáférhetővé tétele
az illetékes szervek részére,
39 http://allatvedorseg.hu/, 2011. IX. 23. 40 Együttműködési megállapodás 1. 41 Együttműködési megállapodás 2.1.
- 28 -
b) a természetkárosítással, illetve az állatkínzással kapcsolatos bűncselekmények kapcsán
szerzett szakmai tapasztalatok átadása,
c) évente tájékoztatás az említett bűncselekményekkel kapcsolatban tapasztalt
újdonságokról, az elkövetési magatartás és módszerek változásairól,
d) az ORFK bűnügyi főigazgatója kijelöli és delegálja a Cerberos és a Fehérkereszt által
szervezett képzésekre a rendőri állományt.42
Közös feladatok
a) az állatkínzás és természetkárosítás bűncselekmények területén bekövetkezett
változásokról történő kölcsönös, folyamatos tájékoztatás,
b) az említett tárgykörökben készített elemzések, tanulmányok, helyzetértékelések
egymás részére történő megküldése,
c) legalább évente közös helyzetértékelés,
d) a megállapodásban foglaltak végrehajtását biztosító belső szabályok megalkotásáról
való gondoskodás.43
2.3. Az állatvédőrök képzése
Az állatvédőrök képzése 2 részből áll, egy jogi és egy gyakorlati képzésből. A jogi
képzést a Fehérkereszt szervezi az ORFK-val kötött együttműködési megállapodás alapján. A
jogi képzésre 350 ember jelentkezett a két székhelyen, Szombathelyen és Budapesten.
A képzés tartalma a büntetőjog, a polgári jog és közigazgatási jog, valamint az
állatvédelmi törvény és az ehhez kapcsolódó különböző jogszabályokra kiterjed. A
büntetőjogi előadásokat a Rendőrtiszti Főiskola szakemberei tartják.
A jogi képzés ingyenes, jegyzete: Czerny Róbert: Az állatvédelem tízéves törvénye és
tízparancsolata (1998-2008).
A tanfolyam lebonyolítása a Magyar Állatjóléti Alapítvány (MÁJ) elnöke, Czerny Róbert
feladata a Fehérkereszttel kötött megállapodás alapján, a képzés szabályait az „Állatvédőr jogi
képzés szervezéséről szóló szabályzat” (a továbbiakban: Képzési szabályzat) tartalmazza.44
42 Együttműködési megállapodás 2.2. 43 Együttműködési megállapodás 2.3. 44 Képzési szabályzat I. 1-8. pont
- 29 -
A jogi képzések előadásain bármilyen képi- vagy hangrögzítés tilos, e szabály
megszegője ellen büntető vagy polgári peres eljárás indul.45
Aki magát állatvédőrként tünteti fel mielőtt az előírt vizsgát letette volna, etikai vétséget
követ el és a képzési folyamatból kizárható.46
A képzéseken a részvétel kötelező. A vizsga 100 tesztkérdésből áll. A vizsga tisztasága és
a vizsgázó személyhez fűződő jogainak védelme érdekében a megírt teszt mellé zárt, jeligés
borítékban kell mellékelnie a vizsgázónak a nevét, településnevét és e-mail címét. A borítékot
a vizsgázó nyithatja ki, miután a jelige alapján részére átadásra kerül a kijavított tesztlap.
Aki elégtelen minősítésű tesztet ír, szóbeli vizsgát tehet. A szóbeli vizsgatanács 4 fő
jogászból áll.47
Aki sikeres állatvédőr jogi vizsgát tett átveheti a részére kiállított állatvédőr-kártyát
(állatvédőr jogi igazolványt), ha pedig a gyakorlati képzésen túljutott, az állatvédőr gyakorlati
igazolványt.
Az állatvédőrnek az Országgyűlés által 2011. április 18. napján elfogadott és az államfő
által 2011. április 25. napján szentesített új Alkotmány állatvédelmi tárgyú szövegére is fel
kell esküdnie, amely a következő: „A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők
és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a
kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő
nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.”
Az állatvédőr-kártya hátránya, hogy nem biztosít megélhetést, nem lehet vele munkát
vállalni, valamint az állatkínzóval szemben kiemelt rendőrségi védelmet nem nyújt, azaz az
állatkínzás felderítésében való részvétel mindenkinél saját felelősségre történik. Előnye
azonban, hogy az állatvédőr a lakóhelyén – a személyi igazolvánnyal együtt használva –
lehetőséget kap az állatkínzás helyszínén történő megjelenésre, mint a rendőrség, a
nyomozóhatóság segítője.48
A gyakorlati képzést a Cerberos Állatvédőr Munkacsoport szervezi, mely segítséget ad
a terepen való munkához. A tanfolyam célja, hogy segítse az önkéntesek munkáját, és olyan
45 Képzési szabályzat V. 5. pont 46 Képzési szabályzat V. 3. pont 47 Képzési szabályzat II. 1-13. pont 48 Képzési szabályzat IV. 1-2. pont
- 30 -
ismereteket adjon, amelyekkel a mentések hatékonyabbak, biztonságosabbak és egyszerűbbek
lesznek mind az állatok, mind az emberek részére.49
A gyakorlati képzés tematikája:
● konfliktuskezelés,
● dokumentáció-készítés,
● kommunikációs alapismeretek,
● önvédelem,
● elsősegély-nyújtási ismeretek,
● befogás, szállítás, elhelyezés, elkülönítés,
● nyomozási ismeretek,
● örökbeadás.
3. További együttműködők
2011. április 28-án az Együttműködési megállapodáshoz további állami és civil
szervezetek csatlakoztak, nevezetesen:
• a Rendőrtiszti Főiskola,
• az Országos Polgárőr Szövetség,
• az International Police Association (IPA) Magyar Szekció,
• a Fővárosi Közterület-felügyelet,
• a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete,
• a Herman Ottó Magyar Országos Állat- és Természetvédő Egyesület,
• a Vigyél Haza Alapítvány.50
4. Az Állatvédőrség küldetése
Az Állatvédőrség küldetése többek között egy olyan hatékonyan működő szövetség
létrehozása, amely képes egy állatkínzásos bűncselekményt a bejelentéstől kezdve az
elkobzáson át a feljelentésig, majd az állat rehabilitációja utáni örökbe adásig végigkísérni,
segíteni.
49 http://cerberosegyesulet.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=223&Itemid=40, 2011. IX. 27. 50 http://cerberosegyesulet.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=236&Itemid=125, 2011. IX. 27.
- 31 -
A szövetség alapvető célja a magyarországi állatkínzási esetek felderítése, azok
visszaszorítása, hatékony fellépés az állatkínzások elkövetőivel szemben a hatóságokkal
együttműködésben.
Egy olyan szervezet kialakítása, mely ellátja az állatok érdekképviseletét, segíti az állatok
védelméről szóló törvények és rendeletek alkalmazását, betartását és betartatását.
Célja a jelenlegi hatalmas számú kóbor állatállomány számának hosszútávon történő
csökkentése, külön hangsúlyt fektetve a további szaporulatok megakadályozására.
A fiatalok felelős állattartásra történő nevelése, környezettudatos szemlélet kialakítása és a
kutyaharapásos esetek megelőzése érdekében történő oktatások, programok szervezése és
lebonyolítása.
A jelenleg állami finanszírozással működő, gyakran szakszerűtlen és elavult gyepmesteri
telepek felszámolása, az általuk végzett feladatok átadása állatvédelmi egyesületeknek.
Az állami és Európai Uniós állatvédelmi pénzek hatékony elosztásának/újraelosztásának
segítése.
Egy olyan Európai színvonalú központi állatotthon létrehozása, ahol nagy területen,
nagyszámú állat elhelyezése, szakszerű gyógykezelése, fizikai és pszichikai rehabilitációja
végezhető.
5. Releváns bűncselekményi kör
Az állatvédelemmel kapcsolatos szabályozás egyre részletesebbé, korszerűbbé válik. A
közigazgatási jogban és a büntetőjogban is növekszik azon tényállások száma, melyek
szankciókat helyeznek kilátásba az állatok védelmét szolgáló rendelkezések megsértőivel
szemben.
5.1. Állatkínzás
Az állatkínzás fogalmát az Ávt. az alapfogalmak között határozza meg akként, hogy „az
állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező
beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós
félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő betegségben szenvedő - nem
kísérleti célra szánt - állategyed tenyésztése, szaporítása.”51
Az állatkínzás körében a törvény további tilalmakat is rögzít, mégpedig tilos: 51 Ávt. 3. § 4.
- 32 -
● az állatot kíméletlen módon mozgatni, szállítani, elhelyezni,
● az állatnak indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni
(kínozni),
● természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni,
● emberre vagy állatra uszítani, illetve állatviadalra idomítani,
● kényszertakarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerű
táplálás esetét,
● teljesítőképességét meghaladó teljesítményre kényszeríteni.52
Itt kiemelném, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt (a
továbbiakban: Btk.) módosító 2006. évi X. törvény indokolása szerint nem minden jellegű
testi vagy lelki bántalmazás tekinthető állatkínzásnak: a nevelés, az idomítás, a hasznosítás
céljából történő fizikai ráhatás szükségszerű lehet.53 Véleményem szerint ezen esetekben sem
szükségszerű a bántalmazás, hiszen neveli, idomítani jutalmazó módszerrel és az állat iránti
tisztelettel, szeretettel is lehet és sok esetben ez a megoldás célravezetőbb. Részemről nem
elfogadható és nem támogatható, hogy az állat engedelmességét a gazda iránt érzett félelem
alapozza meg, a bántalmazással elért nevelés pedig épp ezt vonja maga után. Ugyanakkor
elismerem, hogy indokolt a bántalmazás, ha az az állat támadásának elhárítása érdekében
történik.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és a hozzá kapcsolódó
jogszabályok módosításáról szóló 2004. évi X. törvény az állatkínzást büntetőjogi
tényállásként iktatta be a Btk.-ba. A bűncselekmény jogi tárgya az állat életének,
egészségének védelme. A cselekmény elkövetési tárgyai egyrészt általában a gerinces állatok,
továbbá a háziasított emlősállat és a veszélyes állat. A bűncselekményt az követi el, aki:
a) a gerinces állatot indokolatlanul bántalmazza, illetve olyan bánásmódot alkalmaz,
amely alkalmas az állat maradandó egészségkárosodásának vagy pusztulásának előidézésére.
A bántalmazás az állat testére irányuló erőszakos ráhatás, amelynek nem feltétele a sérülés
okozása. Az állat maradandó egészségkárosodásának vagy pusztulásának előidézésére
alkalmas bánásmód minden olyan magatartás, amely nem esik a bántalmazás körébe.54
Hiányossága e rendelkezésnek, hogy a gerinctelen állatokra nem terjeszti ki a védelmet, pedig
álláspontom szerint erre is szükség lenne. 52 Ávt. 6. § (1) bekezdés 53 A Büntető Törvénykönyvet módosító 2006. évi X. törvény indokolása 54 Fehér Lenke – Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika:
Magyar büntetőjog. Különös Rész. CompLex Kiadó, Budapest, 2009. 375. o.
- 33 -
b) állattartóként háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes
állatot elűzi, elhagyja, illetve kiteszi. E fordulatban a törvényhozó egyrészt a megunt
háziállatok (kutya, macska), illetve a sokszor terhessé vált veszélyes állatok (skorpió, egyes
pókfajták) sorsukra hagyása ellen kíván fellépni.55
c) tiltott vadászati eszközzel vagy módon vadászik, illetve tiltott halfogási eszközzel vagy
módon halászik vagy horgászik. Ilyen lehet bizonyos esetekben a méreg alkalmazásával
történő vadászat, avagy a mérgező vagy kábító hatású anyaggal történő halászat.
A jogalkotó súlyosabban rendeli büntetni azt a bűncselekményt, amely az állatnak különös
szenvedést okoz.56 Különös szenvedésként értékelendő az átlagosat lényegesen meghaladó,
rendkívüli brutalitással véghezvitt, illetve az állatnak az átlagosnál lényegesen nagyobb
szenvedést okozó cselekmény. Így pl. ha a bántalmazás hosszantartó, elhúzódó, illetve ha az
elkövetéskor az állat szenvedése láthatóan rendkívüli mértékű.57
5.2. Állatviadalok tilalma, tiltott állatviadal szervezése
A hatályos Ávt. deklarálja az állatviadalok tilalmát. Az állatviadalok, azok közül is
elsősorban a kutyaviadalok és a harci kakasviadalok napjainkban is gyakoriak. Jellemzőjük,
hogy ezen események helyszínét és időpontját a szervezők nem hozzák nagy nyilvánosságra,
a fogadások során hatalmas pénzek forognak és az állatok között ténylegesen élet-halál
küzdelem folyik. A kutyaviadalokon résztvevő állatokat durva, az állatkínzás Btk.-beli
különös részi tényállását kimerítő módokon, magatartásokkal képezik. A kutyának ugyanis
nem tartozik a természetes ösztönei közé az, hogy egy másik kutyára rátámadjon és
szétmarcangolja azt.
Ennek a magatartásnak az előidézése csakis az ember céltudatos tevékenységének az
eredménye lehet. Egyrészt azáltal, hogy a tenyésztés során a legagresszívebb egyedeket
kiválogatja, másrészt azáltal, hogy ezen egyedeket olyan viselkedésre képzi, hogy azok
kutyaviadalra alkalmazhatóvá váljanak. Ez esetben a kutyát már nem nevezhetjük az ember
társának.58 Ha adott esetben még sikerül is egy rendkívül agresszív ebet a gazdájától
55 Fehér Lenke – Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika:
i. m. 375. o. 56 Btk. 266/B. § 57 A 2008. évi LXXXIV. törvény indoklása 58 Paulovics Anita: i. m. 51. o.
- 34 -
elkobozni, valószínűsíthető, hogy ez az állat nem lesz örökbe adható, átnevelése a legtöbb
esetben sikertelen.
„A kutyaviadal a kutya számára egy élet-halál harc. Az állatnak nincs arról tudomása,
hogy ennek a küzdelemnek bármi más tétje lehetne mint a másik legyőzése. A kutya azt sem
tudhatja, hogy a harcnak vége lesz-e. Ezt akkor sem tudja, amikor a másik az ő torkát harapja
el a fojtóhuroknál nagyobb fájdalmat okozva. A kutya nem számíthat arra, hogy a gazdája
nem engedi elpusztulni és az utolsó pillanatban majd megmenti. Ezért aztán semmi sem
akadályozza meg, hogy igazi halálfélelmet is átéljen a rendkívüli fájdalmak mellett.”59
A tilalmak ismertetése előtt meg kell határozni az állatviadal fogalmát, amely nem
más mint „az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése
egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okozhat.”60
A szabályozás értelmében tilos:
● az állatviadalon való közreműködés, részvétel, fogadáskötés,
● állatviadal szervezése, tartása,
● állatviadal céljára területet vagy anyagi eszközt rendelkezésre bocsátani,
● állatviadal céljára állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, más személynek átadni,
forgalmazni.61
Az Ávt. mellett a Btk.-ban külön tényállást képez a tiltott állatviadal szervezése.62 A
Btk. bűntettként rendeli büntetni az állatviadal szervezését, tartását, fogadás szervezését vagy
kötését, míg vétségként az állat állatviadal céljára történő tartását, tenyésztését, kiképzését,
idomítását, valamint forgalmazását. A tényállásnak a Btk. 2004. évi X. törvénnyel történt
módosítását követően bármely gerinces állat részvételével tartott állatviadallal kapcsolatos
magatartás tilalmazott. A korábbi jogszabály ugyanis csak az eb részvételével tartott
állatviadalt rendelte büntetni. Ezen új szabály mindenféleképpen pozitív jelentőséggel bír,
hiszen így már pl. a harci kakasviadalok is bűncselekménynek minősülnek.
Az Ávt. módosítástervezetének szembetűnő hiányossága, hogy az állatviadalok
tilalmáról egyáltalán nem rendelkezik. Nemcsak, hogy az alcím alatti rendelkezések között
nem említi meg, de a tervezet egészében sehol sem lelhető fel e tilalom. Azért is lenne
indokolt külön nevesítve tiltani e cselekményt, mert napjainkban különösen elterjedt az ebek
59 Lorászkó Gábor c. egyetemi docens, kisállat-gyógyász szakállatorvos, toxikológus, igazságügyi szakértő
(kézirat) 60 Ávt. 7. § (1) bekezdés első mondat 61 Ávt. 7. § 62 Btk. 266/A. §
- 35 -
harcoltatása. A Btk. ugyan külön tényállásban rendelkezik az állatviadalok szervezésének
tilalmáról, de nem tér ki minden cselekmény felsorolására, amelyek a hatályos Ávt.-ben
megtalálhatóak. Így vagy arra lenne szükség, hogy a Btk.-t egészítse ki a jogalkotó a
hatályban lévő Ávt. állatviadalok tilalmára vonatkozó eseteivel vagy a módosítástervezetet
kellene jobban átdolgozni és visszahelyezni e cselekményt rendelkezései közé.
5.3. Természetkárosítás
A természetkárosítás elleni hatékony fellépés is az Állatvédőrség egyik célkitűzése. A
bűncselekmény jogi tárgya az egészséges természeti környezethez, annak zavartalan
működéséhez fűződő társadalmi érdek, alanya bárki lehet. E cselekmény kétfordulatos
bűncselekmény.
A bűncselekmény első fordulatának elkövetési tárgya:
● a fokozottan védett élő szervezet egyede (jelenleg hazánkban ilyen 63 növényfaj, illetve
137 állatfaj),
● védett élő szervezetek egyedei, ha ezek pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri
a 100 000 Ft-ot,
● a vonatkozó uniós rendeletben63 meghatározott veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfaj
(élő szervezet) egyede:
- annak valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota (pl. mag, tojás),
- a keresztezéssel létrejött egyed (hibrid), illetve
- az egyed származéka is [így az elpusztult élőlény is, annak bármely
része (pl. állat agancsa, növény virága) vagy az abból készült termék
vagy készítmény (pl. őrölt tigrisfogat tartalmazó potencianövelő szer)]
A természetkárosítás elkövetési magatartása az elkövetési tárgyak jogellenes megszerzése,
tartása, forgalomba hozatala, az országba behozatala, kivitele, átszállítása, kereskedelme, azok
károsítása mindazon cselekmények, amelyek során az adott élő szervezet egyede nem pusztul
el, de jelentős sérelmeket szenved, vagy elpusztítása.
Minősített eset, ha az egyedek elpusztítása esetén azok pénzben kifejezett értékének
együttes összege védett növény esetén eléri a 250 ezer forintot, állat esetében az egymillió
63 Az Európai Közösségek Tanácsának a vadon élő állat- növényfajok számára – kereskedelmük szabályozása
által – biztosított védelemről szóló 338/97/EGK rendelet A és B melléklete, ide kapcsolódik az Európai
közösségek Bizottságának a tanácsi rendelet módosításáról rendelkező 1497/2003/EK rendelete is.
- 36 -
forintot, illetve az uniós rendelet szerinti élő szervezet egyedének olyan pusztulása, amely
annak fennmaradását veszélyezteti.
A természetkárosítás második fordulatának elkövetési tárgya:
● a Natura-2000 területek, ezek a következők:
- az uniós jogharmonizáció keretében kijelölt különleges madárvédelmi területek,
- különleges természet-megőrzési, vagy ilyennek jelölt területek,
- kiemelt jelentőségű természet-megőrzési, vagy ilyennek jelölt területek,
● védett természeti terület, védett barlang, illetve védett élő szervezetek életközössége vagy
azok élőhelye.
A bűncselekmény második fordulatának elkövetési magatartása az elkövetési tárgyak
jogellenesen, jelentős mértékben történő megváltoztatása.
A második fordulat esetén súlyosabbnak minősül az elkövetési tárgyak jelentős
károsodása vagy megsemmisülése.
Az alapeset csak szándékos elkövetés esetén büntetendő, a minősített eseteknek mind a
szándékos, mind a gondatlan alakzata büntetést von maga után.
5.4. Veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése
A veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése64 a Btk. Különös
Részében meghatározott tényállás. A Btk. rendelkezései szerint veszélyes eb a törvényben,
törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben, valamint hatósági határozatban
veszélyes ebbé nyilvánított eb.
A jogalkotó megkülönbözteti e bűncselekmény vétségi és bűntetti alakzatát. Vétséget követ el
a veszélyes eb:
● tenyésztője,
● exportálója és importálója,
● versenyeztetője,
● engedély nélküli tartója,
● elidegenítője,
● megszerzője,
● ivartalanítására vonatkozó jogszabályi kötelezettségének megszegője,
● tartására vonatkozó biztonsági előírás megszegője.
64 Btk. 266. §
- 37 -
Bűntettet követ el, aki a veszélyes ebet őrző-védő feladat végzésére tartja, kiképzi, illetve a
veszélyes ebbel ilyen feladatot végeztet.
A veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének
szabályairól a 35/1997. (II. 26.) kormányrendelet rendelkezett. A jogszabály veszélyes ebnek
minősítette a pit bull terriert és annak keverékeit. A pit bull terrier jellegű ebek általános
jellemzőit a rendelet 1. számú mellékletében találjuk. Az Alkotmánybíróság (továbbiakban:
AB) azonban a 49/2010. (IV. 22.) AB határozatában 2010. szeptember 30-ával
megsemmisítette az említett kormányrendeletet, mert nincs összhangban az Ávt. vonatkozó
szabályaival.
Az indítványozó a kormányrendelet mellékletének megsemmisítését indítványozta az
AB-nál. „Az indítványozó úgy véli: a problémát az okozza, hogy a pit bull terriert és a
staffordshire terriert a mellékletben lévő felsorolás alapján nem lehet egyértelműen
megkülönböztetni. Az indítványhoz csatolt szakértői véleményekkel igazolta, hogy nincsenek
olyan objektív külső jegyek, amelyek alapján az e fajtához nem értő személyek egyértelműen
meg tudnák különböztetni az amerikai staffordshire terriert és a pit bull terriert egymástól.
Mind a két fajta lényegében azonos ősöktől származik, ezért a génállományuk jelentős része
azonos. Küllemükben olyan jelentős hasonlóság van, hogy a megkülönböztetésük még néhány
szakember számára is nehézséget jelent. A szakértői álláspontok egységesek abban, hogy a
megkülönböztetésre csak DNS vizsgálat segítségével van lehetőség. Kártérítési vagy
szabálysértési, büntetőjogi felelősség esetén mindez jogbizonytalanságot okoz, ezért a
kormányrendelet melléklete alkotmányellenes.”65
Az AB az indítványban megjelölt indokokat külön nem vizsgálta, mert úgy ítélte meg,
hogy az egész jogszabály alkotmányellenes.
Az AB határozata alapján tehát 2010. szeptember 30-ától nincsenek hazánkban
veszélyes ebek, ugyanis még nem született új szabályozás. Ez a helyzet állatvédelmi
szempontból mindenképpen előnyt jelent, hiszen így már nem beszélhetünk hátrányos
megkülönböztetésről az ebek között. Így a pit bull terrier engedély nélkül tartható, gazdáját
2010. szeptember 30-tól nem terheli az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének
kötelezettsége és nem kell alkalmazni a tartásra szolgáló eszközöket és – meglehetősen
szigorú - előírásokat sem.
Véleményem szerint nem veszélyesebb az egyik fajta kutya a másiknál, mert nem
maga a fajta hordozza magában a veszélyes jegyeket, hanem az egyed. Ebből kifolyólag nem
65 49/2010. (IV. 22.) AB határozat (Magyar Közlöny 2010. évi 59. szám, Budapest, 2010. április 19.)
- 38 -
tartom jó megoldásnak és támogathatónak a fajta alapú besorolást. Mindig az adott egyedet
kell vizsgálni és erre a célra szolgál a veszélyes ebbé minősítési eljárás.
Azzal, hogy az AB megsemmisítette a veszélyes és veszélyessé minősített ebek
tartásáról és a tartás engedélyezéséről szóló 35/1997. (II. 26.) Kormányrendeletet, a
jogrendszerben joghézag keletkezett. Az említett kormányrendeletre hivatkoznak magasabb és
alacsonyabb szintű jogszabályok is. Mivel jelenleg nincsenek veszélyes ebek, szükséges lenne
az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. évi törvény, a Büntető
Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény, a veszélyes és veszélyesnek minősített eb
tartása engedélyezésének díjáról szóló 15/1997. (III. 5.) BM rendelet, illetve az ebek
veszélyessé minősítésével összefüggő szakhatósági eljárásról és az ebek egyedi
azonosításának díjáról szóló 15/1997. (III. 5) FM rendelet módosítása is, ezeket ugyanis a
jogalkotó nem igazította hozzá a kialakult helyzethez. További problémát okoz, hogy nincs
szabályozva megfelelően a veszélyes ebbé minősítési eljárás, amire álláspontom szerint
szükség lenne. Jelenleg ugyanis, ha egy eb embernek vagy állatnak sérülést okoz és az érintett
személy hatósághoz fordul, a jegyző nem fog tudni hatékonyan, jogszerűen eljárni. Ez pedig
fontos lenne, mert bármennyire is elhivatottak vagyunk az állatvédelem iránt, be kell látnunk,
hogy vannak olyan egyedek, amelyek problémásabbak társaiknál. A problémák azonban
megoldódni látszanak.
2011. május 23-án a Vidékfejlesztési Minisztérium társadalmi vitára bocsátotta az
állatvédelmi törvény módosítását, szeptemberben pedig a Parlament elé került a
törvénytervezet. A tervezet vonatkozik mindenkire, aki állatot tart, különösen az ebtartókra és
a kisállatkereskedőkre. E fejezetben csak a veszélyes ebeket érintő módosítások ismertetésére
térek ki.
A tervezet alapjaiban átalakítja az Ávt. veszélyes ebekre vonatkozó rendelkezéseit. Az
Ávt. 24/A. §-ának alcíme jelenleg „Veszélyes ebek tartása és az állatviadalok tilalma”. A
tervezet szerint ez „Eb által okozott fizikai sérülés, eb veszélyesnek minősítése és a veszélyes
eb tartása” alcímre változik, az állatviadalok kérdésének szabályozása ebből következően
hiányzik. A veszélyes ebekkel kapcsolatban a szabályozás tartalma is lényegesen
megváltozik.
A hatályos rendelkezések szerint veszélyes ebnek minősül a Kormány által rendeletben
meghatározott, az életre és a testi épségre természetes hajlamainál fogva fokozottan veszélyes
eb. A törvény felhatalmazása alapján a 35/1997. (II. 26.) Kormányrendelet kimondta, hogy
veszélyes eb a pit bull terrier és annak keverékei.
- 39 -
A fentieken túl a hatályos Ávt. rendelkezései értelmében az állatvédelmi hatóság
embernek vagy állatnak - ingerlése nélkül - okozott súlyos sérülés miatt egyedileg ebet
veszélyesnek minősíthet (a továbbiakban: veszélyesnek minősített eb). A hatályos törvény
tehát külön kategóriaként kezeli a veszélyes és a veszélyesnek minősített ebet.
A tervezet szerint az állatvédelmi hatóság az ebet egyedileg veszélyesnek minősítheti,
amennyiben
a) az eb fizikai sérülést okozott és megvalósulnak a veszélyesnek minősítés e törvény
végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételei, vagy
b) az eb fizikai vagy pszichikai állapota alapján feltételezhető, hogy az embernek fizikai
sérülést okozhat és ez a veszélyhelyzet kizárólag az eb veszélyesnek minősítésével
hárítható el.
A tervezet értelmében veszélyes eb az állatvédelmi hatóság által egyedileg veszélyesnek
minősített eb. Álláspontom szerint mindenképpen üdvözölendő e rendelkezés, hiszen a
jövőben már nem fajta, hanem hatósági döntés alapján minősül egy kutya veszélyesnek.
Ugyanakkor dogmatikai szempontból helyesebb lett volna a veszélyes eb fogalmával indítani
az alcímet és csak ezt követően rendelkezni a veszélyessé minősítés diszjunktív eseteiről.
A tervezet előírja azt is, hogy az eb veszélyesnek minősítésével kapcsolatos eljárásba be
kell vonni az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértőt. E rendelkezés egy teljesen
új eljárási elemet iktat be a törvénybe. Egy későbbi bekezdés tér ki arra, hogy ki járhat el ilyen
szakértőként.
A tervezet szerint a módosított Ávt. és a végrehajtására kiadott jogszabály szerinti
eljárásokban az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértőként az a személy járhat el,
aki az állatvédelmi hatóságtól erre engedélyt kapott. Az engedélyezéssel egyidejűleg az
állatvédelmi hatóság nyilvántartásba veszi a szakértőt. Az állatvédelmi hatóság a honlapján
közzéteszi a szakértői névjegyzékben szereplő személy nevét, telefonos elérhetőségét,
valamint elektronikus levélcímét. Jó megoldásnak tartom a szakértő eljárásba történő
bevonását.
E szabályozással kapcsolatban is azt emelném ki, hogy dogmatikai szempontból, az
áttekinthetőség egyszerűsítése érdekében helyesebb lett volna a tervezetben más helyen [a (7)
bekezdés helyett a (4) bekezdésben] elhelyezni ezeket a szabályokat.
A hatályos szabályokkal szinte teljesen megegyezően rendelkezik a tervezet arról, hogy
tilos veszélyes ebnek bármely módon való szaporítása, tenyésztése – ideértve a vétlen
szaporulatot is –, kiállítása, bármely formában történő versenyeztetése, őrző-védő feladatokra
való tartása, képzése és alkalmazása, az országba való behozatala, az országból történő
- 40 -
kivitele. E rendelkezés a hatályos Ávt.-hez képes egyetlen elemmel egészül ki, mégpedig a
veszélyes eb kiállításának tilalmával.
Az Ávt. szerint veszélyes és a veszélyesnek minősített eb kizárólag az állatvédelmi
hatóság által kiadott engedéllyel, kormányrendeletben meghatározott feltételek esetén és
módon, egyedi azonosítóval ellátva tartható.
A hatályos Ávt. nem emeli törvényi szintre az ivartalanítási kötelezettséget, szemben a
tervezettel. Ugyanakkor megemlítendő, hogy az ivartalanítást a 35/1997. (II. 26.)
Kormányrendelet kötelezettségként rögzítette, de azzal, hogy az AB e jogszabályt
megsemmisítette, ma már nem kötelezettsége a gazdának a pit bull terrier ivartalanítása.
A tervezet értelmében veszélyes eb kizárólag az állatvédelmi hatóság által kiadott
engedéllyel, az e törvény – azaz az Ávt. - végrehajtására kiadott jogszabályban
meghatározott feltételekkel és módon, ivartalanítva és elektronikus azonosítóval
(transzponder) megjelölve tartható. Egyetértek az ivartalanítás törvényben történő
rögzítésével, ugyanakkor javaslom e kötelezettség kiterjesztését a kedvtelésből tartott ebek
körére is. Az elektronikus azonosítóval megjelölve történő tartást pedig minden ebre nézve a
tartás céljától (pl. kedvtelés, verseny, vagy sportcél, vadászat, pásztor eb, stb.) függetlenül
indokoltnak tartom.
Az Ávt. rendelkezései értelmében a veszélyes és veszélyesnek minősített ebet polgári
jogi szempontból vadállatnak kell tekinteni. E szabályozást a jogalkotó a tervezetben teljes
egészében átvette a hatályos törvényből. Polgári jogi szempontból a vadállat tartása szigorúbb
felelősséget jelent, mert ezen állatok tartója úgy felel mint az, aki fokozott veszéllyel járó
tevékenységet folytat. A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV.
törvény előírja, hogy aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat köteles az ebből eredő
kárt megtéríteni. Csak akkor mentheti ki magát, ha bizonyítja, hogy a kárt fokozott veszéllyel
járó tevékenység körén kívül eső és elháríthatatlan ok idézte elő.66 Nem kell megtéríteni a kárt
annyiban, amennyiben a károsult felróható magatartásából származott.
A német szabályozás elsősorban az állattartó felelősségére helyezi a hangsúlyt abban az
esetben, ha az állat támadóan lép fel. Érdekessége, hogy ebből a szempontból nem tesz
különbséget házi állat és vadállat között: ha az állat embernek sérülést, vagy halált okoz,
akkor az állat tartója kártérítést köteles fizetni.67
66 Ujváriné Antal Edit: Felelősségtan. Novotni Kiadó, Miskolc, 2002. 114. o. 67 Raymond Youngs: English, French and German comparative law. Cavendish Publishing Limited, London,
1998. 255. o.
- 41 -
Az Ávt.-t módosító tervezet rendelkezései alapján megváltoznak az állatvédelmi
hatóság adatkezelési jogosultságai a veszélyesnek minősített eb engedélyezésével kapcsolatos
eljárásban.
Az Ávt. eltérően szabályozza az állatvédelmi hatóság által az engedélyezési eljárásban
kezelhető adatok, illetőleg a veszélyes és veszélyesnek minősített ebekről vezetett
nyilvántartásban szereplő adatok körét.
A törvény 24/C. §-a értelmében az állatvédelmi hatóság a veszélyes eb tartásával
kapcsolatos engedélyezési eljárásban jogosult kezelni:
a) az ebtartó nevét, születési helyét és idejét, lakcímét,
b) az ebtartó nyilatkozatát, hogy nem áll cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó
gondnokság alatt,
c) az eb tartási helyét.
Az Ávt. rögzíti, hogy az állatvédelmi hatóság a veszélyes ebekről és a veszélyessé
minősített ebekről nyilvántartást vezet, amely az alábbi adatokat tartalmazza:
a) az ebtartó nevét, születési helyét és idejét, lakcímét;
b) az eb tartási helyét,
c) az eb fajtáját, születési idejét, nemét, színét, nevét, egyedi jelét (mikrochip számát) és
marmagasságát,
d) az eb egyéb egyedi jellemzőit,
e) ivartalanított eb esetén az ivartalanítás időpontját.
A tervezet szintén rögzíti – a hatályos szabályozásnál szélesebb körben – a veszélyes ebek
tartásának engedélyezésével kapcsolatos eljárásban kezelhető adatok körét az alábbiak szerint.
Az állatvédelmi hatóság az engedélyezési eljárásban jogosult kezelni
a) az eb tulajdonosának nevét és címét,
b) az eb felügyeletét ellátó természetes személy (a továbbiakban: ebtartó) nevét, születési
helyét és idejét, lakcímét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,
c) az eb tartási helyét,
d) az eb fajtáját, születési idejét, nemét, színét, hívónevét,
e) a transzponder sorszámát,
f) az ivartalanítás időpontját,
g) az eb egyéb egyedi jellemzőit.
- 42 -
A tervezet rögzíti azt is, hogy az állatvédelmi hatóság a fentiekben felsorolt adatokról a
veszélyes ebek hatékony azonosítása érdekében nyilvántartást vezet. A tervezet tehát –
helyesen – ugyanazon adatok kezelését teszi lehetővé az állatvédelmi hatóságnak az
engedélyezési eljárás során és a nyilvántartás-vezetés vonatkozásában. Ezáltal a szabályozás
egyszerűbbé, áttekinthetőbbé válik.
A tervezet a hatályos szabályokkal teljesen megegyező módon rögzíti azt, hogy az
engedélyezési eljárásban, illetőleg a nyilvántartásban szereplő adatokat az eb elpusztulásától,
elvesztésétől, valamint tulajdonosváltásától számított három évig kell nyilvántartani.
A tervezet előírja, hogy az ebet veszélyesnek minősítő� állatvédelmi hatóság a
veszélyesnek minősítés tényét nyolc napon belül köteles bejelenteni a transzponderrel
megjelölt ebek adatait nyilvántartó országos elektronikus adatbázis működtetőjének.
Ezzel az Ávt.-hez képest a tervezet pluszként bejelentési kötelezettséget telepít az
állatvédelmi hatóságra. Az országos nyilvántartó adatbázis jelentősége abban áll, hogy a
veszélyesnek minősített ebek egységes rendszerben, központi nyilvántartásban vannak
rögzítve.
Az Ávt. értelmében, ha a veszélyesnek minősített ebre vonatkozó ebtartás szabályait
megszegik és emiatt az eb embernek nyolc napon belül gyógyuló sérülést vagy állatnak
kisebb sérülést okoz, az eb ivartalanítását rendeli el az állatvédelmi hatóság, azaz az eb
kevésbé agresszív magatartása esetén a jogalkotó elegendőnek tartja az ivartalanítást. Abban
az esetben viszont, ha az eb embernek vagy állatnak ismételten sérülést okoz, vagy
embernek nyolc napon túl gyógyuló sérülést, illetve állatnak súlyos sérülést okoz, az eb
életének kioltását rendeli el az állatvédelmi hatóság. Személy szerint nem értek egyet ezen
szankciók alkalmazásával. Miért az állat életét kell kioltani az emberi felelőtlenség miatt?!
Az állat életének kioltását csak akkor tartom indokoltnak, ha az állat már annyira elvadult,
hogy életben tartása állandó veszélyt jelent a társadalom tagjaira, mert sajnos ilyen eset is
előfordul. A fent említett esetekben az állat büntetése helyett a gazda felelősségét kellene
szigorúbban értékelni.
A törvény szerint a veszélyes vagy veszélyessé minősített eb tulajdonosa ellen indított
büntető- vagy szabálysértési eljárás során jogerős határozattal elkobzott eb életének kioltását
el kell rendelni. Álláspontom szerint szükségtelen e szankció. Az, hogy az adott ebtartó a
tartásra alkalmatlan, nem feltétlenül jelenti azt, hogy az eb veszélyt jelent az emberekre,
illetve állatokra.
Az Ávt. szerint a jogerős határozattal elrendelt ivartalanítás, tartós egyedi azonosítás,
továbbá a lefoglalás, az elkobzás és az eb élete kioltásának költségei az eb tulajdonosát
- 43 -
terhelik. E rendelkezésből látszik, hogy a tartási szabályok megszegése esetén a tulajdonost
mindössze a költségek megtérítése terheli.
Sajnos azonban – mint az alábbiakban bemutatásra kerül – az állat életének védelme
szempontjából a tervezet sem bizonyul előremutatóbbnak a jelenlegi törvénynél.
A tervezet értelmében az állatvédelmi hatóság elrendeli az eb életének kioltását,
amennyiben az halálos kimenetelő� sérülést okoz embernek, és az ebek viselkedésének
megítélésében jártas szakértő�megállapítja, hogy az eb viselkedése egyértelműen a sérülés
okozására irányult.
Ezen túlmenően a tervezet szerint az állatvédelmi hatóság elrendeli a veszélyes eb
életének kioltását, amennyiben
a) a veszélyesnek minősítő�határozat jogerőre emelkedését követő� tizenöt napon belül nem
kérelmezik az eb tartásának engedélyezését,
b) a tartási engedélyében meghatározott biztonságos tartási feltételek az engedélyben előírt
határidőig, de legkésőbb az engedély kiadásától számított harmincadik napig nem teljesülnek,
c) az eb ivartalanítása és transzponderrel való megjelölése a tartási engedély kiadásától
számított harminc napon belül nem történik meg,
d) az eb a tartási engedélyben meghatározott biztonságos tartási feltételek teljesítéséig
embernek fizikai sérülést okoz,
e) az ebre vonatkozó tartási szabályokat megszegik, és emiatt az eb embernek fizikai sérülést
okoz,
f) az ebet az engedélyezett tartási helyen, és az ebtartó felügyeletén kívül fogják be legalább
második alkalommal, és a tulajdonos értesítése eredménytelen vagy az a befogással, őrzéssel,
megfigyeléssel kapcsolatos költségeket nem téríti meg, vagy
g) annak tulajdonosa, vagy az ebtartó ellen indított büntető- vagy szabálysértési eljárás során
az állatot jogerős határozattal elkobozzák.
A tervezet jóval több esetben rendeli el az állat életének kioltását, mint a hatályos Ávt.
Ezen szankciókkal ugyancsak az a probléma, hogy nem magát az eb viselkedését vizsgálják,
hanem a tulajdonos vagy az ebtartó mulasztásai miatt sújtják halállal az állatot. Nem az állat
életének elvonását kellene előtérbe helyezni, hanem a tulajdonostól, illetve ebtartótól való
elkobzását, nevelését és végül örökbeadását, valamint a tulajdonos szankcionálását.
A tervezet szerint az állatvédelmi hatóság elrendelheti az eb életének kioltását,
amennyiben az súlyos vagy maradandó sérülést okoz embernek, tartója tizennégy napon belül
nem válik ismertté, viselkedésproblémáinak megfelelő�kezelése nem biztosított, és az ebek
- 44 -
viselkedésének megítélésében jártas szakértő� megállapítja, hogy az eb viselkedése
egyértelműen a sérülés okozására irányult.
A tervezet rendelkezik arról is, hogy az állatvédelmi hatóság elrendeli az eb azonnali
elkobzását, elszállítását és megfelelő� helyen való tartását, valamint transzponderrel való
megjelölését, amennyiben az súlyos, maradandó vagy halálos kimenetelő� sérülést okoz
embernek, vagy amennyiben az ebtartó veszélyes eb tartási engedélyét visszavonják.
A veszélyes ebbel kapcsolatos hatósági intézkedések költségei a tulajdonost terhelik.
Ilyenek a jogerős határozattal elrendelt ivartalanítás, transzponderrel történő� megjelölés,
elkobzás, szállítás, tartás és az eb élete kioltásának költségei.
Nem tartalmaz ugyanakkor a tervezet semmiféle szankciót az állat tartójával szemben,
annak ellenére, hogy az eb életének kioltására az esetek többségében a tulajdonos
szabályszegése, vagy jogszabálysértő mulasztása miatt kerül sor. Megfelelő szankció lehetne
ilyen esetekben a tulajdonossal szembeni bírság kiszabásának kilátásba helyezése.
- 45 -
IV. fejezet
Radikális állatvédők
„Hasztalan próbálnám becsapni magam, hiába hunynám be a szemem, mindig lenne
elhagyott kutya, mely meggátolna abban, hogy boldog legyek.”
/Anovilhy/
- 46 -
A radikális állatvédőket két táborra oszthatjuk. Az egyik csoportot azok a személyek
alkotják, akik úgymond „brahiból” bármire mozgósíthatók, míg a másik csoport tagjai
ténylegesen az állatkínzások megtorlására szerveződnek. A továbbiakban ez utóbbi csoport
tagjairól lesz szó.
A radikális állatvédők gyűlöletcsoport, tevékenységük pedig bűncselekmény. Ezzel
azonban ők tisztában is vannak, melyet mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy alapos
előkészület után, maszkot húzva jelennek meg az általuk állatkínzónak tartott személyek
lakásán, illetve szokásos tartózkodási helyén. Nevüket 2008-ban kapta fel a média az index.hu
hírportál tudósítása nyomán. Csepelen, Pécelen és Nagykovácsiban törtek be az állatkínzónak
vélt emberek otthonába, ahol súlyosan bántalmazták, majd magukra hagyták a vérző lakókat.
Mindhárom akciójuk tervezett volt, kamerával rögzítették a bántalmazásokat, melyek során
viperát és más eszközöket (pl. baseball ütő) is használtak.
1. A csepeli eset
Az áldozat szemszögéből
Egy nap három radikális állatvédő jelent meg az áldozat lakhelyén, ahova többszöri
felszólítás után, jogalap nélkül hatoltak be, majd meg is ütötték. Az áldozat elmondása szerint
próbált védekezni, de végül a földre került. A hajléktalan férfi egy foglalt házban tartotta az
utcáról összeszedett kóbor kutyákat, melyeket az aluljárókban próbált meg értékesíteni.
Állítása szerint e tevékenységből nem tudott megélni, ellenkező esetben ugyanis nem itt
tartózkodna.
A radikális állatvédők szemszögéből
A radikális állatvédők elmondásuk szerint megjelentek az áldozat lakhelyén és
követelték, hogy engedje be őket oda és mutassa meg a kutyákat. Ezt követően pedig
„szétverték” az embert. A csepelieket lopással vádolják, akik a tulajdonosoktól jogtalanul
tulajdonítják el a fajtatiszta szép kutyákat. Az áldozat lakhelyére behatoltak, ahol szörnyű
látvány fogadta őket. Legalább harminc kutya volt a saját ürülékében és vizeletében
összezárva, oltási könyvük sem volt, így amit tudtak elhoztak. Azt akarják elérni „hogy
minden ilyen féreg féljen és ne merje bántani az állatokat.”68 68 http://index.hu/video/2008/12/18/a_radikalis_allatvedok_orrot_tornek_egy_kiskutyaert/, 2011. X. 11.
- 47 -
2. A péceli eset
A péceli gyepmester ellen is intéztek szervezett támadást a radikális állatvédők. A
gyepmestert a bántalmazás közben felszólították, hogy nehogy el merje vágni a kutyák nyakát
és harminc napon belül költözzön el a lakhelyéről.
A radikálisok azt állítják, hogy a gyepmester a helyi állatorvossal játszik össze, a
befogott kutyák után elkérik az önkormányzattól az elaltatásukra szánt 7.500 forintot. „Ő
elvágja a kutyáknak a nyakát, nem várja meg a két hetet és kettédobják a pénzt.” „Hetente
nyolc kutyát szed össze és csak nyolc-tíz kutyája van a sintértelepen.”69
A gyepmester elismerte, hogy hivatásos vadász volt, nagyon sok állatnak elvágta a
torkát, majd hozzátette, hogy mindezt kegyelettel tette. Azt azonban tagadta, hogy akár
egyetlen kutyával is végzett volna. Állítása szerint az összes ebet el tudta helyezni.
3. A nagykovácsi eset
A radikálisok nem csak kutya tolvajokra és gyepmesterekre vadásznak, hanem
kutyatulajdonosokat is elkapnak. A nagykovácsi áldozat életveszélyes sérülésekkel kórházba
került.
„Mi odamentünk, elhoztuk a kutyát. Megkérdeztük, hogy miért csinálják ezt az
állatkínzást, miért nem adnak neki enni. S vonogatta a vállát, meg nem érdekli, meg
vonogatta…hát ezzel az emberrel nem beszélgettünk utána tovább, megvertük.”70
A riport megjelenése után súlyos testi sértés gyanúja miatt indult nyomozás a szervezet
ellen, de végül senkit sem állítottak elő. Ahogyan pedig ritkulni kezdtek a szervezettel
kapcsolatos hangok a médiában úgy kopott ki a radikális állatvédők neve a köztudatból. A
szervezet azonban korántsem szüntette be a tevékenységét, a mai napig aktív.71
4. A radikális állatvédők fellépése
Milyen ok vezérli ezeket az embereket? Magyarországon 1998-ban alkották meg az
állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényt, majd 2004-től állatkínzás bűncselekménye
miatt letöltendő szabadságvesztés büntetés kiszabására ad lehetőséget a Btk. a bíróságok 69 http://index.hu/video/2008/12/18/a_radikalis_allatvedok_orrot_tornek_egy_kiskutyaert/, 2011. X. 11. 70 http://index.hu/video/2008/12/18/a_radikalis_allatvedok_orrot_tornek_egy_kiskutyaert/. 2011. X. 11. 71 http://www.168ora.hu/itthon/ujabb-tamadasokat-terveznek-a-radikalis-allatvedok-70173.html, 2011. X. 11.
- 48 -
számára. A gyakorlatban azonban e lehetőséggel csak ritka esetben él az igazságszolgáltatás.
2004 és 2007 között 2206 személy ellen indult eljárás, ebből letöltendő börtönbüntetésre
huszonhárom, felfüggesztett szabadságvesztésre százegy személyt ítéltek.
A radikalizálódás kényszerű válasz arra, hogy hazánkban az emberek eldobható
tárgyként kezelik az állatokat, amelyek ki vannak szolgáltatva az embernek és azok ezt
kihasználják.
5. Üzenet az állatkínzóknak
A radikális állatvédők üzenete minden állatkínzóhoz a következő: „Kétszer gondold
végig, hogy megkínzod a kutyádat. Sohasem tudod, hogy ki lesz mögötted, mikor találunk
meg. Amíg van a Földön állatvédelem, meg állatbarát, addig te veszélyben vagy. Kétszer
gondold végig, hogy kínzod az állatokat vagy nem.”72
72 http://index.hu/video/2008/12/18/a_radikalis_allatvedok_orrot_tornek_egy_kiskutyaert/, 2011. X. 11.
- 49 -
V. fejezet
A „de lege ferenda” javaslatok
„Már nem vadkutya, hanem a legjobb barát a neve, mert barátunk lesz örökre, örökre,
örökre."
/Rudyard Kipling/
- 50 -
Sci-fit írsz? – kérdezte tőlem Joó István (a Cerberos elnöke), amikor felvázoltam neki a
dolgozatom témáját, és „de lege ferenda” javaslataimat. Nos, a válaszom nem. Miért
gondolom így? Mert a 2010-es és 2011-es évek számos változást hoztak az állatvédelmi jog
fejlődésében.
Az Alkotmánybíróság 2010-es határozata – amely megszüntette a korábbi veszélyes eb
fogalmát – indította el a fejlődést, illetve annak lehetőségét. Úgy vélem, részben ennek is
eredménye az, hogy jelenleg az Országgyűlés előtt folyamatban van az Ávt. átfogó
módosítása, amely különösen a dolgozat témájához kapcsolódó ebrendészeti, ebtartási
kérdések korszerűsítésére törekszik.
Hazánkban 2011. február 24-től Állatvédőrség működik, hatósági jogkörök nélkül.
Nagyon fontos lépés e szervezet a hazai állatvédelmi jog fejlődésében, hiszen eddig erre még
nem volt példa, nemhogy Magyarországon, de az egész világon. Joó István a Cerberos
Állatvédő Egyesület elnöke, az Állatvédőrség egyik kitalálója nagyon sok állam állatrendőri
szervét, szervezetrendszerét ismeri és a világon egyedülálló szervezetet kíván megvalósítani
itthon. Sok éves tapasztalata, hogy egy civil személlyel hamarabb szóba állnak, sokkal több
információt megosztanak az emberek mint a rendőrséggel. Ezt kihasználva, civil
állatvédőröket képezve lépnek fel az állatvédelmi ügyekben, szükség esetén igénybe véve a
rendőrség és a polgárőrség együttműködési megállapodáson alapuló segítségét.
Mindezek a körülmények együttesen vezettek az ebrendészettel kapcsolatos kérdések
előtérbe kerüléséhez. A hatályos állatvédelmi szabályozásban, a szabályok alkalmazásában,
az ebrendészet körében ugyanakkor továbbra is sok nyitott kérdés maradt, szabályozási
hibákkal, hiányosságokkal találkozhatunk.
Ezekkel kapcsolatos kritikámat és az általam legjobbnak vélt megoldási javaslatokat a
dolgozat témaköreihez kapcsolódva részletesen kifejtettem, így azok a dolgozat egészében
megtalálhatóak. Itt csak a leglényegesebb kérdések összegzésére helyezem a hangsúlyt.
1. A gyepmesteri telepek működését, jogalapját országosan, egységesen szabályozó
jogszabály nincs, annak ellenére, hogy az Ávt. 1998-ban felhatalmazta a Kormányt a
szükséges szabályok megalkotására. Véleményem szerint feltétlenül szükséges lenne a
kormányrendeleti szintű szabályozás, ami által biztosított lenne, hogy Magyarország
területén minden gyepmesteri telepre ugyanazon kötelezettségek vonatkozzanak. Ennek
a területnek a szabályozására még törvényi szintű szabályozást is elképzelhetőnek
tartok. A gyepmesteri telepek – részben a jogi szabályozottság hiánya miatt –
elhanyagoltak, ellenőrzés nélkül működnek, ezért álláspontom szerint célszerűbb lenne
- 51 -
az önkormányzatoknak megállapodást kötni a helyi állatmenhelyekkel az ebrendészeti
feladatok ellátására.
2. Az Ávt. és a módosítástervezetének egyik szembetűnő hiányossága álláspontom szerint
az, hogy nem szól az állatmenhelyekről. Ahogyan azt a dolgozatban részletesen
kifejtettem, a jogalkotó az állatotthonok fogalma alá vonja az állatmenhelyeket és az
állatpanziókat, annak ellenére, hogy a két intézmény között lényeges eltérések vannak.
A jövőben célszerűnek tartanám, ha az állatmenhelyekre külön szabályok
vonatkoznának.
3. A tervezet elfogadásával jelentős változtatást eredményez az ebrendészeti hozzájárulás
bevezetése. Álláspontom szerint ez szakmailag abszolút támogatható elképzelés, a
részleteket illetően azonban van rajta javítani való. Véleményem szerint az ebadó
bevezetését kötelezővé kellene tenni, és nem – a tervezetben megjelöltek szerint – az
önkormányzatok mérlegelésére bízni. Az ebrendészeti hozzájárulás mértékének felső
határát – évi 3500. Ft-ot - alacsonynak találom, annak magasabb összegben történő
megállapítására teszek javaslatot a dolgozatban.
4. A tervezet szerint az önkormányzat a befolyt ebrendészeti hozzájárulás összegének
legalább felét köteles az ebek ivartalanításának támogatására, vagy egyéb, az ebtartással
kapcsolatos állatjóléti és közegészségügyi intézkedések finanszírozására fordítani.
Véleményem szerint a hozzájárulás több mint 2/3-át kellene kötelezően a felsoroltakra
fordítani, annak érdekében, hogy a jogalkotó által kitűzött állatvédelmi célok
eredményesek legyenek. Véleményem szerint az ebrendészeti hozzájárulásból befolyt
összegből – a fenti feladatok ellátása mellett – az állatmenhelyek tevékenységét is
szükséges lenne támogatni.
5. Dolgozatomban hangsúlyt fektettem egy meglehetősen új szervezet, az Állatvédőrség
bemutatására, amelynek célja az állatkínzások megakadályozása mellett a kóbor állatok
számának csökkentése. Az Állatvédőrség hatósági jogosítványokkal jelenleg nem
rendelkezik, így tevékenységének hatékonyságáról csak a jövőben lehet egyértelműen
véleményt formálni.
- 52 -
6. A Btk. „kivételt” enged az állatkínzás tilalma alól. A törvény indokolása szerint nem
minden jellegű testi vagy lelki bántalmazás tekinthető állatkínzásnak: a nevelés, az
idomítás, a hasznosítás céljából történő fizikai ráhatás szükségszerű lehet.
Véleményem szerint ezen esetekben sem szükségszerű a bántalmazás, hiszen nevelni,
idomítani jutalmazó módszerrel is lehet és sok esetben ez a megoldás célravezetőbb.
Részemről nem elfogadható, hogy az állat engedelmességét a gazda iránt érzett félelem
alapozza meg.
7. A tervezet szembetűnő hiányossága, hogy az állatviadalok tilalmáról egyáltalán nem
rendelkezik. Indokolt lenne külön nevesítve tiltani e cselekményt, mert napjainkban
különösen elterjedt az ebek harcoltatása. Véleményem szerint vagy arra lenne szükség,
hogy a Btk.-t egészítse ki a jogalkotó a hatályban lévő Ávt. állatviadalok tilalmára
vonatkozó eseteivel, vagy a módosítástervezetet kellene átdolgozni és visszahelyezni e
cselekményt az Ávt. rendelkezései közé.
8. A veszélyes ebekkel kapcsolatos szabályozást a tervezet alapvetően átalakítja. Már nem
fajtája alapján, hanem hatósági döntés alapján minősülhet az eb veszélyesnek.
Egyetértek a veszélyes ebek vonatkozásában az ivartalanítás törvényben történő
rögzítésével, ugyanakkor javaslom e kötelezettség kiterjesztését a kedvtelésből tartott
ebek körére is. Az elektronikus azonosítóval megjelölve történő tartás előírását pedig
minden ebre nézve – függetlenül a tartás céljától - indokoltnak tartom.
9. A hatályos Ávt. a veszélyes eb életének kioltását írja elő tipikus szankcióként. Ezzel
alapvetően nem értek egyet. Az esetek többségében az állat büntetése helyett a gazda
felelősségét kellene szigorúbban értékelni.
Ezen a területen a tervezet sem bizonyul előremutatónak. Az Átv. és a tervezet
értelmében sem az eb viselkedését vizsgálják, hanem a tulajdonos vagy az ebtartó
mulasztásai miatt sújtják halállal az állatot. Nem az állat életének elvonását kellene
előtérbe helyezni ilyen estekben, hanem a tulajdonostól, illetve ebtartótól való
elkobzását, nevelését és végül örökbeadását, valamint a tulajdonos szankcionálását.
Megfelelő szankció lehetne ilyen esetekben a tulajdonossal szembeni bírság kiszabása.
10. Véleményem szerint az állatvédelmi szabályok megszegése esetén – ide értve az
állatkínzást is - a közigazgatási és büntetőeljárásban egyaránt az eljáró hatóságoknak –
- 53 -
az eljárás gyorsabb lebonyolítása érdekében – az eljárás soron kívüli lefolytatását
kellene lehetővé, esetleg kötelezővé tenni. Miért tartom indokoltnak? Azért, mert az
állatvédelmi, állatkínzásos ügyek nem nehéz esetek. Mitől lesz egy eset nehéz? Egyrészt
attól, hogy tudjuk-e rekonstruálni a tényállást vagy sem, ha az adott történetet többen,
ellentétesen mondják el, másrészt, ha jelen vannak az eset eldöntésekor nem jogi
megfontolások, illetve a jog értelmezése miatt. Azonban az állatvédelmi ügyek nem
ezen esetek közé tartoznak. Az eljáró hatóságnak azt kell eldöntenie, mérlegelnie, hogy
a bizonyítékok alapján az érintett élőlény mennyire sérült, milyen jellegű sérüléseket
szenvedett. A bizonyítékok mérlegelése sem okoz nehézséget, hiszen a helyszínen
készült fényképek, felvételek nagyon is árulkodóak, az állatorvosi szakvélemények
pedig kellően alátámasztják vagy elvetik a bántalmazás, rossz tartás lehetőségét.
11. További problémát okoz a gyakorlatban, hogy a büntetőeljárás során a rendőrség az
állatot csak lefoglalhatja, el nem kobozhatja, amíg nem születik jogerős bírósági ítélet
az ügyben. Miért is baj ez? Mert a lefoglalás idejére elhelyezik az állatot állatmenhelyen
vagy tartásra alkalmas személynél, viszont az ügyek évekig húzódnak és ez idő alatt az
állat nem adható örökbe semmiféleképpen, hiszen a lefoglalás nem szünteti meg a gazda
tulajdonjogát, így az állat feletti rendelkezési jog nem illeti meg az állatmenhelyet, vagy
a tartásra alkalmas személyt.
Mindezek azonban csak kis lépések. Ettől sokkal több, problémákkal teli területet kell
még megvizsgálni és átalakítani. Dolgozatomban szűken csak az ebrendészet, illetve ebtartás
körében hívtam fel a figyelmet a problémás részekre és kíséreltem meg azokra választ,
megoldási javaslatot adni.
Összességében az azonban megállapítható, hogy az állatvédelem több területén további
jogszabályok alkotására, szigorításokra, illetve a jogszabályok érvényesítésének hatékonyabbá
tételére lesz szükség a jövőben, figyelembe véve a gyakorlatban jelentkező problémákat és
hiányosságot.
- 54 -
Felhasznált jogszabályok
● Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény
● Az állategészségügy rendezéséről szóló 1888. évi VII. törvénycikk
● Állategészségügyről szóló 1928. évi XIX. törvény
● Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény
● Az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény
● Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény
● A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény
● Az állategészségügyről szóló 1981. évi 3. tvr.
● Az állategészségügyről szóló 1981. évi 3. tvr. végrehajtásáról szóló 6/1981. (IV. 12.) MÉM
rendelet
● A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény
● A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.)
Kormányrendelet
● Az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Kormányrendelet
● Az állatkert és állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részteles
szabályairól szóló 3/2001. (II. 23.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet
● A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény
● A Büntető Törvénykönyvet módosító 2006. évi X. törvény indokolása
● A 2008. évi LXXXIV. törvény indoklása
● T/4247. számú törvényjavaslat az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi
XXVIII. törvény módosításáról és az ehhez kapcsolódó módosító javaslatok
● Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának az állattartás helyi szabályairól szóló
módosított 24/2010. (VI. 30.) rendelet
● Az Európai Közösségek Tanácsának a vadon élő állat- növényfajok számára –
kereskedelmük szabályozása által – biztosított védelemről szóló 338/97/EGK rendelet A és B
melléklete
● az Európai közösségek Bizottságának a tanácsi rendelet módosításáról rendelkező
1497/2003/EK rendelete
● 49/2010. (IV. 22.) AB határozat (Magyar Közlöny 2010. évi 59. szám, Budapest, 2010.
április 19.)
- 55 -
Felhasznált szakirodalom és egyéb források
● A Cerberos Állatvédő Egyesület, a Fehérkereszt Állatvédő Liga és az ORFK Bűnügyi
Főigazgatóságának együttműködési megállapodása
● Állatvédőr jogi képzés szervezéséről szóló szabályzat
● Fehér Lenke – Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Lévay Miklós – Sántha
Ferenc – Váradi Erika: Magyar büntetőjog. Különös Rész. CompLex Kiadó, Budapest, 2009.
● Lorászkó Gábor c. egyetemi docens, kisállat-gyógyász szakállatorvos, toxikológus,
igazságügyi szakértő (kézirat)
● Paulovics Anita: Állatvédelem az EU jogharmonizáció tükrében. Virtuóz Kiadó, Budapest,
2002.
● Ujváriné Antal Edit: Felelősségtan. Novotni Kiadó, Miskolc, 2002.
● Bruce Fogle: DK Eyewitness Companions Guide – Dogs, A Dorling Kindersley Book
London, 2006
● Linda-Merz Perez – Kathleen M. Heide: Animal cruelty: Pathway to Violence against
People. Altamira Press, Oxford, 2004.
● Opal Dockery: Animal Cruelty Law in the United States, A Comparative Analysis. Dixie
Publishing Company, Lamar, Missouri, 2010.
● Raymond Youngs: English, French and German comparative law. Cavendish Publishing
Limited, London, 1998.
● http://www.kislexikon.hu/gyepmester.html
● http://www.kozteruletfelugyelet.hu/Gyepmesteritelep/%C3%81ltal%C3%A1nostudnival%
3%B3k.aspx
● http://allatvedorseg.hu/
● http://www.feherkeresztliga.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=67&Ite
id=65&lang=hu
● http://cerberosegyesulet.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=223&Itemid=4
● http://cerberosegyesulet.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=236&Itemid=1
25
● http://ujsag.allatvilag.net/2011/07/tetemek-es-csontsovany-kutyak/
● http://index.hu/video/2008/12/18/a_radikalis_allatvedok_orrot_tornek_egy_kiskutyaert/
●http://www.168ora.hu/itthon/ujabb-tamadasokat-terveznek-a-radikalis-allatvedok-
70173.html
● http://www.soswildlife.hu/allatrendorseg/