1

TDK-dolgozat

Gál Tímea

Schnek Zsófia

BA

2012

2

A zöldebb városokért

Green city developement

Kézirat lezárása: 2012.11.08.

3

A zöldebb városokért

A TDK dolgozatunkban a zöld városfejlesztésekről, környezettudatos életmódról,

valamint ezek fenntartható fejlődéshez történő hozzájárulásáról szeretnénk írni.

Az első, bevezető részben kifejtjük, hogy mit is jelent a napjainkban oly gyakran

használt „zöld városfejlesztés” kifejezés. Összefoglaljuk az előnyeit, illetve az esetleges

hátrányait ezeknek a fejlesztési programoknak, valamint kitérünk arra, hogy miért

szükségesek ezek a programok.

A második részben ismertetjük az Európai Unió 2010-ben indított European Green

Capital elnevezésű díját, melyet minden évben az a város viselhet, amely példaként

szolgálhat az európai városoknak azáltal, hogy lakosainak magas életszínvonalat és

gazdasági növekedést tud biztosítani, miközben a környezet védelmét is szem előtt tartja.

A harmadik részben Magyarországra fektetjük a hangsúlyt. Először arra térünk ki,

hogy hazánkban mely városokban valósultak már meg hasonló tervek, majd pedig

Miskolc sajátosságait emeljük ki. Megvizsgáljuk milyen lehetőségeket látunk mi a

városunkban, mint például a geotermikus energia, szél energia, napenergia alkalmazása,

parkok létrehozása, hibrid buszok használata, város körüli parkoló építése. Diagramokkal,

ásványkincs térképekkel szeretnénk még szemléletesebbé tenni ezt a részt, felhasználva a

városi fejlesztésekről szóló újságcikkeket. Szeretnénk felmérni, hogy a városban milyen

feltételek szükségesek a különböző fejlesztésekhez, milyen forrásokból lehetne

finanszírozási alapot megteremteni. Kitérünk arra is, hogy a már megvalósult

fejlesztéseknek milyen előnyei vannak a város számára, illetve, hogy az emberek

hozzáállásában milyen változások szükségesek a sikeres programokhoz.

4

Green city development

In our topic we write about Green city development, sustainable development and

enviromentally friendly lifestyle.

In the first part we write about Green City Movement. We detail the advantages of

this programme and show why they are necessary.

In the second part we write about European Green Capital Award. We highlight

the winner cities and their programmes, which show good examples to other cities. We

also detail the succesful economy of these cities.

In the third part we put the emphasis on Hungary. We introduce cities, which have

already put enviroment projects into practice. Then we highlight Miskolc, and its

possibilites. We write about geothermal energy, wind power and solar energy. Moreover,

we present the creation of parks, the method of using hybrid buses, the reduction of car

traffic and the advantages of these. We illustrate the effects on diagrams. We demonstrate

how we can reach successfully these projects.

5

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés ............................................................................................................................. 1

1. A Green City Mozgalom alapításának okai és előnyei ................................................. 2

1.1 Az alapítás .................................................................................................................. 2

1.2 A mozgalom előnyei .................................................................................................. 4

a) Fizikai és lelki hatások .......................................................................................... 5

b) Gazdasági hatások ................................................................................................. 6

c) Társadalmi hatások ................................................................................................ 6

1.3 Finanszírozás lehetősége ............................................................................................ 7

2. Európa Zöld Fővárosa Díj ............................................................................................ 9

2.1 Stockholm (2010) ..................................................................................................... 10

a) Sustainable Study Visit Programme .................................................................... 10

b) Mobilitás, közlekedés .......................................................................................... 11

c) Városfejlesztés- és újítás ..................................................................................... 12

d) Hulladékgazdálkodás .......................................................................................... 14

e) Távfűtés és -hűtés ................................................................................................ 14

f) Vízgazdálkodás ................................................................................................... 15

2.3 Hamburg (2011) ....................................................................................................... 15

a) Energiatakarékosság ............................................................................................ 15

b) Kiváló tömegközlekedés ..................................................................................... 16

c) „Ötletvonat” (‟Train of Ideas‟) ............................................................................ 16

2.4 Vitoria Gasteiz (2012) .............................................................................................. 18

a) Vízgazdálkodás ................................................................................................... 18

b) A „Zöld gyűrű” projekt ....................................................................................... 19

2.5 Nantes (2013) ........................................................................................................... 20

a) Közlekedéspolitika .............................................................................................. 20

2.6 Koppenhága (2014) .................................................................................................. 20

a) Szén-dioxid mentesség 2050-re .......................................................................... 21

3. Zöld Magyarország ..................................................................................................... 23

3.1. Budapest .................................................................................................................. 23

a) Ferencváros ......................................................................................................... 24

b) Öko-játszótér ....................................................................................................... 25

c) Lánchíd Park ....................................................................................................... 25

6

d) Szent István Park ................................................................................................. 26

e) Naplás-tó ............................................................................................................. 26

3.2 Nemesvámos ............................................................................................................ 27

3.3 Eger .......................................................................................................................... 29

3.4 Miskolc ..................................................................................................................... 30

a) Panelprogram ...................................................................................................... 30

b) Zöld Nyíl Projekt ................................................................................................. 32

c) Buszok korszerűsítése ......................................................................................... 34

d) Hibrid autók ......................................................................................................... 35

e) Geotermikus energiaforrás .................................................................................. 36

Összefoglalás .................................................................................................................. 37

Irodalomjegyzék ................................................................................................................ 39

7

Ábrajegyzék

1. ábra A különböző hatások térképen megjelölve .............................................................. 7

2.ábra Stockholmi hulladékgazdálkodási rendszer (2008) ................................................ 14

3. ábra: Az „Ötletvonat”' útvonala ..................................................................................... 16

4. ábra Train of Ideas ......................................................................................................... 17

5. ábra Zöld gyűrű projekt ................................................................................................. 19

6. ábra A szavazatok megoszlása a villamosokra szavazók között ................................... 33

7. ábra A nyertes villamos ................................................................................................ 33

1. táblázat Az Európa Zöld Fővárosa díjat elnyerő városok projektjei .............................. 22

1

BEVEZETÉS

A TDK dolgozatunk témájának a zöld városfejlesztéseket választottuk. A 21.

század egyik megoldásra váró globális problémája Földünk erőforrásainak

kizsákmányolása. Egyre több embert foglalkoztat ez a téma, mivel jelenleg a Föld az

egyetlen bolygó, ahol élni tudunk. A környezetszennyezés mértéke még mindig sokkal

nagyobb, mint a környezetvédelem elterjedése. Napjainkban egyre több és több megoldás

születik a környezeti problémákra, ennek ellenére ezek a megoldások nem olyan

gyorsasággal valósulnak meg, mint az szükségszerű lenne. Ennek több oka is van: nem

csak a finanszírozás okoz nehézségeket, hanem az emberek hozzáállása is. Éppen ezért

tartjuk fontosnak, hogy a mi generációnk a környezetvédelmet nem csak, mint lehetőséget

lássa, hanem, mint kulcsfontosságú feladatot. Ezen kívül fontos feladataink közé tartozik,

hogy a következő nemzedéket úgy neveljük, hogy számukra a környezetvédelem fogalma

alapvető jelentéssel bírjon. Valamint a mi kötelességünk, hogy egy élhető Földet

biztosítsunk gyermekeink számára. Véleményünk szerint az embereknek először saját

lakóhelyükön kellene környezettudatos életmódot folytatniuk éppen ezért értünk egyet a

zöld városfejlesztések projektekkel.

2

1. A GREEN CITY MOZGALOM ALAPÍTÁSÁNAK OKAI

ÉS ELŐNYEI

Az első, bevezető részben kifejtjük, hogy mit is jelent a napjainkban oly gyakran

használt „zöld városfejlesztés” kifejezés. Összefoglaljuk az előnyeit, illetve az esetleges

hátrányait ezeknek a fejlesztési programoknak, valamint kitérünk arra, hogy miért

szükségesek ezek a programok.

1.1 Az alapítás

A Green City mozgalom európai kezdeményezés, melynek célja a városi

életminőség javítása zöld területek létrehozásával illetve karbantartásával.

A zöld város kifejezés alatt, azokat a városokat értjük, amelyek arra törekszenek, hogy a

szolgáltatásaikat minél környezetkímélőbb módon valósítsák meg. „A "zöld város"

koncepció alapja, hogy a zöldfelületek létrehozása olyan befektetés, mely gazdasági,

társadalmi és környezeti hasznot hoz, országos szinten éppúgy, mint az egyén szintjén.”

(Green City [a])

Maga a Green City mozgalom Hollandiából ered. Az európai országok közül

ugyanis ennek az országnak kellett először szembenéznie az urbanizáció

következményeivel. Jóléti állam révén az országnak egyre nagyobb lakosságot kellett

ellátnia. A legnagyobb probléma Hollandia területi adottságaival volt, hiszen az ország

nem volt képes egyszerre lakóhelyet biztosítani az egyre több lakos számára, valamint a

zöldterületeket fenntartani. További problémát jelentett a költségek megteremtése a zöld

területek létrehozásához és fenntartásához. A mozgalmat a Plant Publicity Holland nevű

szervezet hívta életre a 2002-ben megrendezett Floriade Nemzetközi Kertészeti Kiállítás

alkalmával.(Green City [b]) „A mozgalom arra a kérdésre kezdett választ keresni, hogy

kimutatható-e pénzesített haszon a megfelelően tervezett, épített és fenntartott

zöldfelületek létesítése kapcsán?” (Green City [b])

A holland mozgalom hatására további európai országokban is elindult ez a fajta

városfejlesztés. Különböző országok különböző nevek alatt csatlakoztak a Green City

mozgalomhoz, Németország Die Grüne Stadt-ként, Franciaország pedig Cité Verte név

3

alatt csatlakozott. Európai szintű koordinálásukat az Európai Kertépítő Szövetség (ELCA)

vállalta. (Green City[b]) „A belépő tagországok vállalják a paradigmaváltáshoz szükséges

alapok megteremtését: a növények és zöldterületek jelenlegi hibás “költséges dekoráció”

percepcióját alapos tudományos adatmegosztás, kutatások révén az “értékes gazdasági és

szociális alapigény” szintjére emelik vissza.” (Green City [b])

A tagországok kötelezettségeit az alapító irat 2. cikke tartalmazza: A Green City

mozgalom tagországai szabadon tevékenykedhetnek egyes területeken, ilyen a városi

zöldítés, azonban közös kötelezettségeiket is teljesíteniük kell, mint például egy saját

nonprofit szervezet létrehozása, melynek feladata a kutatások végzése. További

kötelezettségük még a Green City Tanács létrehozása, amely a zöld szakma számára a

téma fórumaként szolgál. (Green City [c])

Az egyezmény céljáról az 1. cikkben lehet olvasni, amelyben a tagországok abban

állapodnak meg, hogy a GREEN CITY mozgalom által elősegítsék az együttműködést

egymás között. További érdekük, hogy az emberekben tudatosítsák a zöldterületek

értékét, valamint arra ösztönzik az embereket, hogy támogassák és vegyenek részt

ezekben a programokban, ezáltal előremozdítva az európai városok zöldítését. E cél

elérése érdekében a mozgalom vezetői tájékoztatják a gazdasági és politikai

döntéshozókat, valamint a civil szférát a zöld területek pozitív hatásairól, mint például az

életminőség javulása, jólét növelése és a természeti erőforrások megóvása. (Green City

[c])

Tovább bővítve a Green City mozgalom alapító okiratát a Milánói Charta

aláírásával Magyarország is csatlakozott 2010-ben az európai Green City Mozgalomhoz

Hollandia, Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Olaszország után. A

Milánói Zöld Charta-ban Magyarország és a további 5 ország ezeket a pontokat fogadta

el:

1. A program a közterületeket egyenértékűnek tartja a magánterületekkel. Ennek

lényege, hogy nem csak a zöld területekre koncentrál, hanem a közterületek többi

alkotóira is. Ilyenek az épületek, utak, valamint a víz infrastruktúrája is.

2. Továbbá fontos megjegyezni, hogy a gyalogos közlekedés fokozása növeli a

zöldterületek elérését, valamint értékeit. Mivel az autók és buszok teljes kizárása a

városokból lehetetlen, ezért javítani kell a tömegközlekedési eszközök szén-dioxid

kibocsátását.

4

3. A zöld városfejlesztések további célja, hogy a városok versenyképességét, belső

piacát növeljék.

4. A fák telepítése szintén hozzájárul az életminőség javulásához, mivel oxigént

termelnek, szén-dioxidot kötnek meg ezzel tisztítva a levegőt.

5. Az épületeken létrehozott tetőkertek úgy nevezett „zöld tetők” növelik az

energiahatékonyságot.

6. Fontos, hogy az emberek számára megteremtsék a lehetőségeket, amelyekkel

ők is hozzájárulnak a hétköznapokban a fejlesztésekhez. Ilyen például a szelektív

hulladékgyűjtés, valamint a megújuló energiaforrások használata.

7. A zöld területek létrehozásánál a távolság is mérvadó. Fontos, hogy a

városlakóknak 300 méteren belül elérhető legyen egy park vagy hasonló zöld terület.

8. Továbbá a városkörnyéki mezőgazdaság is nagy előnnyel bír a városok

életében, mivel képes ellátni a várost élelmiszerrel, amelyhez a városlakók a távolság

miatt olcsóbban juthatnak hozzá.

9. Végezetül pedig a résztvevő országok egy új fa ültetésével szimbolizálják

elkötelezettségüket az újítások iránt.

(Green City [d])

1.2 A mozgalom előnyei

A Milánói Charta magában foglalja a program számos pozitívumát, azonban

ahhoz, hogy megértsük a kezdeményezés valódi szükségét és célját érdemesebb jobban

kifejteni ezt a témát.

Az egyik legfontosabb érték az ember számára az egészség, éppen ezért nagyon

fontos ezen érték megőrzése. Ebben nem csak étkezésünk, szabadidős tevékenységeink

meghatározóak, ezeken kívül az egyik legnagyobb befolyásoló tényező a környezet. Az

emberek többsége városokban telepedett le. Érthető okokból választották a nagyvárosokat

a csendes vidéki élet helyett. A város olyan előnyökkel bír, mint például a

munkalehetőségek sokasága, albérletek kínálata, illetve gyors tömegközlekedés. A

pozitívumok megjelenésével arányosan nőttek a viszontagságok is, a legtöbb kárt pedig a

környezet szenvedi. Az egyre nagyobb és nagyobb lakóparkok és áruházak a zöld

területek csökkenését eredményezik. Továbbá a közlekedés szerepe az emberek életében

elengedhetetlenné vált, azonban ezzel együtt a káros anyagok (szén-dioxid) megjelenése

5

is növekedett. Az egyre nagyobb mértékű levegőszennyezettség komoly fizikai

megbetegedésekhez vezethet, mint például szív és érrendszeri problémák vagy

tüdőbetegségek. Éppen az e fajta a problémákra keres megoldást a zöld mozgalom. A

következő részekben példákkal szemléltetjük a megoldások hatékonyságát. (Green City

[a])

a) Fizikai és lelki hatások

A már említett fizikai betegségek megelőzése érdekében a városokban az elsődleges

szempont a levegő minőségének javítása. A leghatékonyabb módja ennek a fák ültetése,

hiszen a fák rendkívül jól megszűrik a levegőt a különböző szennyezőanyagoktól. Ezek a

növények további módon is javítják a levegő minőségét. A fák levelei párologtatással

nem csak a levegőt hűtik, de tisztító légáramlatokat is generálnak. Továbbá szén-dioxid

megkötő és oxigéntermelő képességeikkel az üvegházhatás ellen is dolgoznak. Kimutatott

tény, hogy a fásított utcák finompor szennyezettsége negyed akkora, mint a fasor nélküli

utcáké. (GreenCity [a])

A fásításnak sokkal több előnye van, mint gondolnánk. Megfelelő elhelyezéssel

épületeket árnyékosíthatnak, ezzel jobb klímát biztosítva számos ingatlannak. Továbbá

védelmező funkciót töltenek be, lombozatukkal a szél nyíróhatását képesek csökkenteni,

ezzel pedig az épületek károsodását minimalizálják. Az emberek számára a legnagyobb

előnyt nyáron nyújtják, amikor a lebetonozott városokban a hőmérséklet a negyven fokot

is meghaladhatja. Nem utolsó sorban egyik jelentős előnye a növényeknek, hogy

zajcsökkentő hatással bírnak. (Szépházak)

Bár sokan nem gondolnák, de a zöld területek nem csak fizikai, hanem lelki

egészségünket is elősegítik. Ezt a tényt tanulmányokkal, kutatásokkal bizonyították.

Kimutatták, hogy a kórházban töltött napok száma 10%-kal csökken, ha a beteg zöld

környezetre néző kórteremben tartózkodik. Valamint tanulmányok szintén

megállapították, hogy a stressz betegségek kezelésére fordított költség csökkenthető, ha a

növényzetet tudatosan alkalmazzák. Ezáltal enyhíthető a munkahelyi stressz is, ha a

megfelelő zöldítéseket alkalmazzák a munkahelyeken. További felmérések kimutatták,

hogy zöld környezetben az emberek koncentrálóképessége nő. Kutatók összehasonlították

a növényzettel körbevett munkahelyen dolgozók teljesítményét a növényzet nélküli

térben dolgozó munkatársaik teljesítményével. Azok a dolgozók, akik zöld környezettel

6

körülvett munkahelyen végzik munkájukat, 12%-kal gyorsabb reakcióképességet

mutattak. Továbbá nem csak általános közérzetük javult, de a vérnyomásuk is

alacsonyabb lett. A zöld környezet nem csak munkahelyünkön, de lakóhelyünkön is

pozitív hatással bír. Vizsgálatok kimutatták, hogy minél zöldebb a lakókörnyezet, annál

kevesebb a regisztrált fizikai vagy mentális betegség a lakók között. (Green City [a])

b) Gazdasági hatások

Gazdasági szempontból sem mindegy, hogy az ingatlanunkat milyen környezet

veszi körül. Szintén kutatások kimutatták, hogy az ingatlan piaci értéke nő, ha az

valamilyen természetes környezetben van elhelyezve. Ha egy ingatlan zöld területre néz,

vagy közelében park található, értéke akár 33%-kal is nőhet. Vízparti ingatlanoknál 28%-

os ingatlanérték növekedésről beszélhetünk. További értéknövekedés figyelhető meg, ha

az ingatlan hőháztartása növényekkel van szabályozva, tehát energiatakarékossá tesszük

az ingatlant. Ezen programok létrehozásához munkaerőre van szükség, ezért a

munkanélküliség csökkentése is fontos gazdasági hatás. (Green City [a])

c) Társadalmi hatások

A társadalmi hatásokat is figyelembe kell vennünk, ha a pozitív eredményekről

beszélünk. Egy chicagói kutatás szerint növényekkel teli, fás lakókörnyezetben a családok

több időt töltenek a szabadban, például a fák árnyékában játszva vagy beszélgetve. Ezzel

ellentétben nem szívesen töltik szabadidejűket intenzíven napsütötte lakókörnyezetben.

(Green City [a]). Egy- egy park szociális szempontból is sokat nyújt a lakosság számára.

A parkok az érintkezés színtereként szolgálnak, ahol az emberek kapcsolatokat

alakíthatnak ki, valamint szabadidős programok iránti érdeklődésüket is fokozhatják, a

szabadban szervezett programokkal. (Szépházak)

7

A következő ábra jól szemlélteti a zöldítés hatásait összehasonlítva a város azon részével,

ahol nem találhatóak zöld területek. Látható, hogy a társadalmi elidegenedés csökken,

amely a parkok pozitív hatásának tudható, illetve, hogy az emberek szívesebben

mozdulnak ki, ha zöld környezet veszi őket körül. Szintén megfigyelhető az ábrán, hogy

zöld környezetbe helyezve az ingatlanok értéke 5-35%-kal nőhet. A fásítások hatására a

levegőszennyezés 50-75%-kal csökken, hiszen a fák szén-dioxid megkötésre képesek. A

fent említett munkahelyen történő pozitív változásoknak köszönhető az

alulfoglalkoztatottság csökkenése. Míg a zöldterületeken lévő ingatlanok hűtési fűtési

költségei 10-40%-kal csökkentek, addig a zöldterületeken kívül lévő épületek költségei

nőttek. A stressz betegségek aránya is 10-20%-kal csökkent a zöld övezetben lakók

között. A növények zajcsökkentő képességének hatására a zöld övezetek terültén 5-20%-

kal csökkent a zajszennyezettség mértéke. Mindezek mellett érdekes, hogy ezeken a

területeken a bűnözés és vandalizmus is csökkent.

1.3 Finanszírozás lehetősége

Ezeket a pozitívumokat figyelembe véve, felmerülhet bennük a kérdés, mégis

mennyi tőkére van szükség, ha tényleg elterjedtebbé szeretnénk tenni ezt a mozgalmat és

az elképzeléseket a gyakorlatban is alkalmazni szeretnénk. A zöld mozgalom célja, hogy

a fenntartható elveket úgy érvényesítsék, hogy azok gazdasági szempontból is sikeresek

legyenek. (Green City [a])

1. ábra A különböző hatások térképen megjelölve

Forrás: Green City [h] (Letöltve: 2012.10.15.)

F

forrás: green city (letöltve:2012.10.15.)

8

Ehhez önkormányzatok és vállalatok közreműködésére is szükség van. A közös munka

eredménye, hogy élhetőbb életterek, fenntarthatóbb települések jönnek létre. A

finanszírozás lehetőségeit és kötelezettségeit a mozgalom alapítóiratának 5. cikke

tárgyalja: A tagoknak külön szerződést kell kötniük a finanszírozás módjáról, ha olyan

tevékenységről döntenek, amelyek közös anyagi alapokat igényelnek. Éppen ezért a

partnerek ellenőrzik a finanszírozás lehetőségeit. (Green City [c])

De milyen gazdasági előnyöket nyújt egy vállalatnak, önkormányzatnak, ha csatlakozik a

Zöld mozgalom programjaihoz? Természetes módon a gazdasági szereplőket a profit

orientáltság vezeti, látniuk kell, hogy a fejlesztési tervek milyen gazdasági előnyöket

nyújtanak számukra. Az önkormányzatok szempontjából jó érv lehet a parkok

turistavonzó képessége. A turistákból származó bevétel növeli a város felhasználható

pénzbeli alapjait. Továbbá az egyik legfontosabb egy város gazdaságos fenntartásában az

energiafelhasználás. A városok vezetői minél alacsonyabb költségeket próbálnak

ráfordítani a város energiaellátására. A vállalkozók számára pedig jó példa a már említett

ingatlanok érteke, mi szerint a zöld területekkel körülvett ingatlanok ára növekszik, amely

jelentős fellendülést jelenthet az ingatlanpiacon. Továbbá a szén-dioxid kibocsátáson

alapuló gazdaságban erős érvnek számít az ebből eredendő új piaci lehetőségek.

(Szépházak)

A felsorolt okokat, hatásokat, pozitívumokat figyelembe véve, érthetővé válik, hogy a

Green City mozgalom alapelvei széleskörűek. „A Green City alapelvek ezen tudományos

és gazdasági adatokkal alátámasztott előnyök összetett rendszerére épülnek, s kertészeti

és tájépítészeti szaktudással kiegészülve megoldást kínálnak településeink égető

problémáira.” (Green City [a])

9

2. EURÓPA ZÖLD FŐVÁROSA DÍJ

(EUROPEAN GREEN CAPITAL AWARD)

Ebben a részben az Európa Zöld Fővárosa Díj megalapításának történetéről,

valamint a díjat elnyerő városokról lesz szó, amelyek számtalan említésre méltó dolgot

értek el a környezetvédelem terén és így pozitív példaként viselhetik a Zöld Főváros

címet. A díj legfontosabb célja, az európai városok ösztönzése a „zöld” fejlesztések terén

egy egészséges versenyhelyzet megteremtésével.

Az elmúlt évtizedekben világszerte jelentősen megnőtt a környezetszennyezés

mértéke, amely a 2. ipari forradalomhoz köthető gyárépítéseknek, iparosodó városoknak

és az egyre nagyobb mértékű autóhasználatnak köszönhető. Szerencsére napjainkban

egyre többen próbálnak megoldást találni ezen környezeti problémák leküzdésére. Ennek

érdekében szervezetek létesülnek, vagy olyan motivációs díjak jönnek létre, mint az

Európa Zöld Fővárosa Díj.

A díj megalapításának ötlete Tallinnban (Észtország) született meg 2006 májusában,

amikor az akkori polgármester felhívására tartott konferencián az Észt Városok

Egyesülete és 11 európai ország 15 városának képviselője aláírta az úgynevezett Tallinn

Memorandumot. (European Commission [a])

Az aláíró városok:

Tallinn, Tartu (Észtország)

Vilnius (Litvánia)

Riga (Lettország)

Helsinki, Kotka (Finnország)

Berlin, Kiel (Németország)

Dartford, Glasgow (Egyesült Királyság)

Prága (Csehország)

Varsó (Lengyelország)

Bécs (Ausztria)

Ljubljana (Szlovénia)

Madrid (Spanyolország). (Tallinn Memorandum [2006])

10

2010-től a pályázatot minden évben egy európai város nyeri el, mely megfelel a díj

szigorú követelményeinek. Az a város érdemelheti ki az Európai Zöld Főváros címet,

mely pontos dokumentációval rendelkezik a magas környezetvédelmi normák eléréséről,

elkötelezetten követi céljait a környezetvédelmi fejlesztések és a fenntartható fejlődés

terén, valamint példaként szolgál a többi városnak. A következő részben megvizsgáljuk,

milyen fejlesztéseknek köszönhetően kaphatták meg a kitüntetést az eddigi nyertes

városok. (European Commission [a])

2.1 Stockholm (2010)

Elsőként Svédország fővárosa, Stockholm nyerte el a díjat 2010-ben. A zajszennyezés

csökkentése, a víztisztítás, innovatív hulladékkezelés csak néhány, a város által teljesített

elvárásokból. 2010-re sikerült elérniük, hogy a lakosság 95%-ának környezetében 300

méteren belül elérhető valamilyen zöld terület. Az egyik legjelentősebb előrehaladás a

közlekedés terén látható. A legtöbb buszt, vonatot, autót megújuló energiaforrásokkal

működtetik, melyek a környezetet lényegesen jobban kímélik, mint az általánosan

használt üzemanyagok. 1990 óta mintegy 25%-kal csökkent az üvegházhatást okozó

gázok kibocsátása, mely jelentős előrehaladás. 2050-re azt remélik, sikerül a környezetre

káros üzemanyagok használatát 0%-ra csökkenteniük. (European Commission [b])

a) Sustainable Study Visit Programme

Az előrehaladások bemutatása céljából a város 2010-ben egy egyedülálló

programot hozott létre Professional Study Visit Programme címen. Ez a program átfogó

betekintési lehetőséget nyújt azon látogatók számára, akik többet szeretnének tudni a

város működéséről, fejlődéséről. A program céljai között szerepel a más városokkal való

kapcsolat megszilárdítása, az egymástól való tanulás lehetőségének megteremtése,

valamint a tapasztalatok megosztása, hogy felhívja a helyi és nemzetközi figyelmet a

környezetvédelem fontosságára. (European Commission [b])

11

A következőkben megvizsgáljuk az említett program öt prioritási területén elért

eredményeket, melyek a közlekedést, városfejlesztést, hulladékgazdálkodást, távfűtést és

-hűtést és a vízgazdálkodást foglalják magukba.

b) Mobilitás, közlekedés

A közlekedésen belül kiemelt szerepet kapott a kerékpár használatának elősegítése, a

dugódíj vagy útvám bevezetése és a környezetbarát járművek használata.

Kerékpár program

Stockholm Skandinávia leggyorsabban növekvő régiója. Ennek következtében sok

kihívással kell megküzdenie, melyek közül az egyik az üvegházhatásért felelős gázok

kibocsátásának csökkentése. A munkahelyek többsége északon, míg a dolgozók lakhelye

többnyire a város déli részén fekszik. Nyilvánvalóan mindenki a lehető leggyorsabban

szeretne eljutni otthonából munkahelyére vagy az iskolába. A népesség növekedésével

egyre nő az igény az infrastruktúra fejlesztésére (jobb minőségű utak, tömegközlekedés

fejlesztése). Az elmúlt 3 évben Stockholm városa vezető szerepet vállalt ezen igények

kielégítése érdekében. A kerékpárosok száma 75%-kal nőt az elmúlt évtizedben és

760km-es bicikliút hálózat kiépítésére került sor. A „kerékpár program” keretén belül

építik a kerékpárhálózatot, valamint fejlesztik a már meglévő kerékpárutakat, a

közlekedést közlekedési lámpákkal, parkolóhelyekkel teszik könnyebbé.

Stokholm ma külön központot működtet a közlekedés ellenőrzésére (Traffic

Management Centre), amely percre kész információkkal szolgál az embereknek, ezeket

rádión vagy interneten keresztül közvetítik. (International Stockholm [a])

Dugódíj

Stockholm fejlett adórendszerrel rendelkezik a környezetvédelem megvalósításának

érdekében. A városközpontba a munkanapokon, nappal be- és kiáramló járművek

vezetőinek 2006-tól adót kell fizetniük. A svéd rendszámú autókat regisztrálják a kiépített

állomásoknál, az adót pedig ennek megfelelően havonta fizetik. Az intézkedés

környezetvédelmi szempontból sikeresnek bizonyult, ugyanis 2006 óta a károsanyag-

12

kibocsátás a városközpontban több mint 14%-kal csökkent, és a levegő minősége 2-10%-

kal nőtt. A közlekedés zsúfoltságának mértéke a városközpontba, és onnan kifelé,

megközelítőleg 20%-kal, a városközpontban, és azon kívül, 30-50%-kal lett alacsonyabb.

(International Stockholm [a])

Környezetbarát járművek

A közlekedésben jelenleg használt járművek egészségügyi szempontból

veszélyesek. Nemcsak zajt keltenek, de az üvegházhatásért felelős anyagok

kibocsátásában is főszerepet játszanak. A káros gázok kibocsátásának csökkentése

céljából terjesztették elő a Környezetbarát járművek Stockholmban (Clean Vehicles in

Stockholm) nevű projektet, mellyel a környezetkímélő járművek használatát támogatják.

Napjainkban Stockholm utcáin a járművek egyharmada környezetbarát módon működik.

A project keretén belül lehetőség nyílik az új típusú járművekhez való könnyű

hozzáférésre, de az alternatív üzemanyagok forgalmazása is támogatottságot élvez, ez

által a környezetkímélő üzemanyagot forgalmazó benzinkutak száma növekszik. A város

nemcsak az emberek tájékozottságának, tudásának növelésével próbálja a lakosságot a

környezetbarát járművek használatára ösztönözni, hanem maga Stockholm városa

környezetbarát tömegközlekedési járművek alkalmazásával mutat példát lakosságának.

Minden városi busz megújuló energiaforrást használ, a bioüzemanyaggal működők száma

pedig folyamatosan nő. (International Stockholm [a])

c) Városfejlesztés- és újítás

A következő részben Stockholm városfejlesztési projektjei közül emelünk ki

néhányat.

A Hammarby Sjöstad Projekt

A svéd főváros egyik városrészéről elnevezett Hammarby Sjöstad projekt éveken

keresztül Stockholm legnagyobb városfejlesztési projektje volt. Az 1990-es évektől

kezdve egyre növekvő Hammarby Sjöstad térség várhatóan 2017-ben készül el, és 11.000

lakóegysége mintegy 25.000 lakosnak biztosít majd otthont. A projekt önálló öko-

13

ciklussal (Hammarby Model) rendelkezik, mely környezetbarát megoldást biztosít a

háztartási hulladék, víz, energia, szennyvíz kérdésében. Ez kiváló lehetőséget nyújt a

lakosok számára, hogy környezettudatosan éljenek egységes hulladék-, víz- és

energiarendszerrel felszerelve. (International Stockholm [b])

Stockholm Royal Seaport

A Stockholm Royal Seaport Európa legnagyobb városfejlesztési projektjei közé

tartozik. Célja egy olyan kerület kialakítása, ahol modern környezetvédelmi

technológiákat és megoldásokat fejlesztenek. A Stockholm Royal Seaport egy a 18

klímabarát projekt közül, melyek kitűnő példái a sikeres pénzügyi és környezetbarát

városfejlesztéseknek. Bebizonyítják, hogy lehetséges a szén-dioxid mennyiségének

csökkentése és a klímabarát növekedés. Mindemellett a Stockholm Royal Seaport 35.000

új munkahelyet és 12.000 új lakást biztosít. (International Stockholm [b])

A külváros újjáépítése

Stockholm városa 10 millió svéd koronát fektet a külváros újjáépítésébe,

energiatakarékosabbá tételére. Ez a Hammarby Sjöstad és a Stockholm Royal Seaport

projektek mellett szintén fontos környezetvédelmi befektetés helyszínét képezi. Svenska

Bostäder a város egyik legnagyobb ingatlanpiaci vállalata, melynek jövőbeli tervei közé

tartozik a házak környezetbarát felújítása. A terv megvalósítása 2009-ben kezdődött. A

modern környezetbarát technológia és építkezési módszerek használatával a cég 15-35%-

os energia megtakarítást szeretne elérni. (International Stockholm [b])

„A zöld és kék város”

Stockholmot gyakran illetik a ‟Green and Blue City‟ jelzővel. A város területe 188-

216 km2 szárazföldből és 28 km

2 vízből áll. Körülbelül a lakosság 90%-a él kevesebb,

mint 300 méterre parkoktól, zöld területektől, víztől. A természetvédelmi területek,

parkok, rengeteg szabadtéri tevékenységhez nyújtanak lehetőséget. Az előrejelzések

szerint 2050-re Stockholm közel 1 millió lakosnak fog otthont adni, ezért is fontos feladat

a zöld területek, természeti kincsek megóvása. (International Stockholm [b])

14

d) Hulladékgazdálkodás

Stockholm hulladék égetése és a hulladék energiává való átalakítása hosszan

nyúlik vissza a múltba. A város kiváló hulladékkezelő rendszerrel rendelkezik, melyhez

fejlett eszközöket használ. A stockholmi lakosok által termelt hulladék 25%-át

újrahasznosítják. A hulladék 73,5%-a átalakítás után a távfűtésben kerül felhasználásra,

míg 1,5%-át biológiailag kezelik. A szerves hulladékok szemétlerakó helyre szállítását a

törvény nem engedi. A veszélyes hulladékot egy speciális teherautó, az úgynevezett „Haz-

Mat‟truck gyűjti, mely 110 különböző helyen áll meg a városon belül. (International

Stockholm [c])

2.ábra Stockholmi hulladékgazdálkodási rendszer (2008)

Forrás: saját szerkesztés; Bioenergy alapján (Letöltve: 2012.10.20.)

e) Távfűtés és -hűtés

A távfűtéshálózat folyamatosan fejlődik Stockholmban. Bevezetése 593.000

tonnával csökkentette az üvegházhatásért felelős gázok kibocsátását 1990 óta. A hulladék

energiává alakítását a Högdalen kapcsolt hő- és villamosenergia erőműben végzik. A

fűtés mellett manapság a hűtő (légkondicionáló) eszközök játszanak fontos szerepet. A

72%

18%

6%

3% 1%

Stockholmi hulladékgazdálkodási

rendszer (2008)

elégetett

újrahasznosított

szemétlerakóban elhelyezett

egyéb

komposztált

15

tavak és tengerek hideg vizét használják erre a célra. A körzetek távhűtése évente 50.000

tonnával csökkenti Stockholm szén-dioxid kibocsátását. (International Stockholm [d])

f) Vízgazdálkodás

Stockholm híres a kiváló minőségű és tiszta ivóvizéről. Egy stockholmi lakos kb.

200 liter ivóvizet használ naponta. Minden háztartás egy szennyvíz erőműhöz van kötve.

A városban 2 ilyen erőmű működik: Henriksdal és Bromma, melyek 1 millió ember

szolgálatában állnak. Az erőművek 355.000 m3 szennyvizet fogadnak naponta. A

szennyvizet fejlett technológiával kezelik, mely során a nitrogén 70%-át és a foszfor

98%-át távolítják el. A vízgazdálkodási programot Stockholm Városi Önkormányzata

által 2006-ban fogadták el. (International Stockholm [e])

2.3 Hamburg (2011)

Másodikként, 2011-ben Németország egyik legnagyobb városa, Hamburg nyerte el az

Európa Zöld Fővárosa díjat. A város 10 kategóriában kiválóan megfelelt a

követelményeknek, ebből a legmagasabb pontot érte el az éghajlat védelme, a szennyvíz

és a közigazgatás terén. Hamburg annak ellenére, hogy ipari fejlesztéseket visz véghez,

arra törekszik, hogy a károsanyag-kibocsátást csökkentse. Egységes és elkötelezett

elképzelése van a zöld jövőt illetően. Hamburg környezetbarát válaszokat keres a

nagyvárosi kihívások leküzdésére és kiváló stratégiát dolgozott ki ezen ötletek másokkal

való megismertetéséhez. (European Commission [c])

a) Energiatakarékosság

Hamburgnak határozott környezetvédelmi céljai vannak a jövőre nézve. 2020-ig

40%, 2050-ig pedig 80%-os szén-dioxidszint csökkenést szeretnének elérni. 1990-hez

képest az egy főre eső CO2-kibocsátás 15%-kal lett kevesebb, ezáltal éves szinten 46 000

MWh energiát sikerült megtakarítaniuk. (European Commission [c])

16

b) Kiváló tömegközlekedés

Hamburg városa szintén kiváló eredményt ért el a tömegközlekedés terén. Szinte

minden hamburgi lakos számára a lakhelyétől 300m-es körzeten belül található

valamilyen tömegközlekedési eszköz. Ezek mellett kerékpárhálózata is említésre méltó.

(European Commission [c])

c) „Ötletvonat” (’Train of Ideas’)

Hamburg célja a városi környezet védelme, melyet más városokkal

együttműködve szeretne megvalósítani. Ennek érdekében 2011. április 15-én útjára

indította a ‟Train of Ideas‟-t, mely több európai nagyvároson (Varsó, Malmö,

Koppenhága, Brüsszel, Bécs, Barcelona és Marseille) is keresztülhalad. A vonat, mely 6

vagonnal rendelkezik, tulajdonképpen egy mobil kiállítás. Minden egyes vagon egy-egy

környezetvédelmi, városfejlesztési témát képvisel, melyet interaktív eszközökkel

szemléltetve tesznek érdekesebbé az érdeklődők számára.

A következő ábra az Ötletvonat állomásait mutatja. Látható, hogy szinte egész Európát

behálózza a vonat útvonala. (Train of Ideas)

3. ábra: Az „Ötletvonat”' útvonala

Forrás: European Commission [c] (Letöltve:2012.10.24.)

17

Hamburg,

2011

Európa

Zöld

Fővárosa

4. ábra Train of Ideas

Forrás: saját szerkesztés

1. kocsi: Hamburg, 2011 Európa Zöld Fővárosa

A kiállítás az első kocsiban kezdődik, ahol Hamburg, mint Európa 2011-es Zöld Fővárosa

kerül bemutatásra. Itt a város változatos környezetvédelmi projektjéről tudhatunk meg

többet. A technika vívmányainak segítségével megismerhetjük Hamburg „zöld” oldalát és

a folyamatot, mely során a város elnyerte az Európa Zöld Fővárosa díjat.

(Train of Ideas [a])

2. kocsi: ÉN - az emberek városa

Ebben a vagonban megtekinthetjük, hogyan alakíthatja, fejlesztheti minden egyes lakos a

várost. A kocsiban egy több mint 3 méter hosszú kötél található, mely az egyéni

kívánságokat, ötleteket szimbolizálja. (Train of Ideas [b])

3. kocsi: Az én világom - a város, mint élettér

Ez a kiállítási részleg a terület felhasználási terveket mutatja be. A „Hogyan lehet a

jövőbeli városok területeit ésszerűen használni?” kérdést járja körbe. Egy virtuális

városfejlesztési terv illusztrálja az átlagos terület kihasználást. (Train of Ideas [c])

4. kocsi: Az én világom - város és természet

A kiállítás e helyszínén a hangsúly a környezeten és annak védelmén van. Fontosnak

tartják, a városban minél több zöld terület (parkok, terek) kialakítását. (Train of Ideas [d])

5. kocsi: A világ mindenkié - város felelőssége

Ebben a vagonban a lokálisról globális nézőpontra váltunk. Itt többet megtudhatunk az

európai városok újító ötleteiről a nem megújuló energiaforrásokat illetően. Arról is több

ismeretet szerezhetünk, hogy hogyan tudjuk elkerülni a nagy mennyiségű hulladék

termelését, valamint azt, hogy annak elhelyezéséről miként kell gondoskodni. Többek

között mélyebb betekintést nyerhetünk járművünk „belsejébe”, vagyis megtudhatjuk,

milyen nyersanyagból mennyit használ fel járművünk a működéséhez. (Train of Ideas [e])

Én- az

emberek

városa

Az én

világom- a

város mint

élettér

Az én

világom- a

város és

természet

A világ

mindenkié- a

város

felelőssége

A világ

mindenkié

- a

városok a

klímaválto

zás előtt

18

6. kocsi: A világ mindenkié - városok a klímaváltozás előtt:

A kiállítás e része a 21. század világméretű problémáival foglalkozik, többek között a

klímaváltozás következményeivel is. A technikai eszközök segítségével megtekinthetjük,

milyen hatásai vannak a klímaváltozásnak a különböző városokra. (Train of Ideas [f])

2.4 Vitoria Gasteiz (2012)

A 2012-es esztendőben egy spanyol város, Vitoria Gasteiz nyerte el az Európa

Zöld Fővárosa címet.

„Tények és adatok a 2012. év Zöld Fővárosáról

a város bármely lakosának csak 300 métert kell megtennie ahhoz, hogy nyílt

közterületen vagy zöldterületen találja magát

613 hektárnyi zöldövezet

az egy főre jutó erdőterület nagysága 479 m2, ami azt jelenti, hogy a teljes

település egyharmadát borítja erdő

210 telek, amelyen ökológiai termelést folytatnak

a város utcáit 130 000 fa övezi

két villamosvonal és 90 km kerékpárút

az összes helyváltoztatás fele gyalogosközlekedés

az első környezetvédelmi cselekvési tervet már 2002-ben elfogadták” (European

Commission [h])

a) Vízgazdálkodás

Vitoria Gasteiz egyik fő célja a háztartásokban a napi vízfogyasztás 100l/főre való

lecsökkentése. 1999 és 2009 között jelentősen kevesebb vizet fogyasztottak a lakosok. A

víz iránti kereslet megnövekedése miatt fontosnak tartják a víz minőségének javulását és

egy fenntartható vízfogyasztás kidolgozását. (European Commission [d])

19

b) A „Zöld gyűrű” projekt

Vitoria Gasteiz egyedülálló Zöld gyűrű projektje nagyban hozzásegítette a várost a

díj elnyeréséhez, mely zöld életteret vitt a városi környezetbe. 2000-ben az ENSZ a világ

100 legjobb projektje közé választotta ezt a programot. A kezdeményezés célja a város

ökológiai és társadalmi értékének helyreállítása. A várost és környékét 3 koncentrikus

körre lehet felosztani: maga a város képezi a legbelső kört, körülötte mezőgazdasági

területek, parkok találhatóak, a harmadik kört pedig főként erdős-hegyes vidék jellemzi.

Eddig összesen 5 parkot hoztak létre, melyek az Armentia, Olárizu, Salburúa, Zabalgana

és Zadorra neveket viselik. „A Zöld gyűrű létrehozása enyhíti a szennyezettséget és

megváltoztatja azokat a városfejlesztési koncepciókat, amelyekben csak az építkezések

által szabadon maradt területekből csinálnak zöld zónákat.” (Energiacentrum)

A zöld területek oktatási célt is szolgálnak, ugyanis a közösségi kertek például lehetővé

teszik a lakosság számára a kertművelés művészetének elsajátítását.

A következő ábra a már meglévő (zöld), folyamatban lévő (sárga) és jövőbeli

(fehér) parkokat ábrázolja. Miután a parkprojekt teljes lesz, tökéletes zöld környezetet

biztosít a gyalogosok és kerékpárosok számára. (European Commission [d])

5. ábra Zöld gyűrű projekt

Forrás: Vitoria Gasteiz (Letöltve:2012.10.31.)

20

2.5 Nantes (2013)

2004-ben a Time Magazin Európa legélhetőbb városának nevezte Nantes-t,

Franciaország hatodik legnagyobb városát. Nantes később elnyerte a 2013-as Európa

Zöld Fővárosa díjat, melyet főként közlekedéspolitikájának köszönhet. (European

Commission [e])

a) Közlekedéspolitika

Az elmúlt 10 évben Nantes fenntartható közlekedéspolitikát dolgozott ki, a

tömegközlekedéssel és kerékpáros közlekedéssel a középpontban. A projekt célja az

autóval való közlekedés minimalizálása és így a gyalogosok számára megfelelő feltételek

megteremtése. Franciaországban Nantes volt az első város, mely újra alkalmazni kezdte a

kevés szennyezőanyagot kibocsátó villamosokat. Az elkövetkezendő években folytatják a

hasonló törekvéseket. Új villamosok, jó minőségű buszok beszerzésébe és bicikli utak

kiépítésébe terveznek befektetni. A sikeres közlekedéspolitikának köszönhetően csökkent

a levegő szennyezettsége. Jelenleg a legtöbb szennyező anyag (NO2, PM10, O3) a

határérték alatt van. A CO2-kibocsátást sikeresen 4,77 tonna/főre csökkentették, és 2020-

ig a kibocsátás további 25%-os csökkenésének elérését tervezik.

(European Commission [f])

2.6 Koppenhága (2014)

Az Európai Bizottság 2012. június 29-én jelentette be a 2014-es év zöld fővárosát,

Koppenhágát. A város cégekkel és egyetemekkel együtt dolgozik azon, hogy még

„zöldebbé” váljon. A North Harbour (Északi-öböl) projekt keretén belül például

létrehoznak egy laboratóriumot, ahol környezetvédelmi technológiákon dolgoznak.

A Bizottság Koppenhágát pozitív modellnek tartja a városfejlesztési programja miatt,

amelyben a legfőbb cél a légszennyezettség radikális csökkentése és a kerékpárhasználat

megnövelése. (European Commission [g])

21

a) Szén-dioxid mentesség 2050-re

Koppenhága legfőbb terve a szén-dioxid mentesség elérése 2050-re.

Az energiahatékonysági kezdeményezéseknek köszönhetően 75%-os CO2 szint csökkenés

várható, mivel a város energetikai rendszere főként megújuló energiaforrásokkal

működik, beleértve a távfűtésrendszert is. A szén-dioxid mentesség elérésében fontos

szerepet játszik Koppenhága törekvése a kerékpárhasználók számának növelését illetően.

Fő céljuk, hogy 2015-ben már a város lakosságának fele járjon kerékpárral dolgozni vagy

iskolába. 2010-ben ez az arány 35% volt. (Terport); (European Commission [g])

22

A következő táblázat a 2010-2012 közötti Európa Zöld Fővárosa díjat elnyerő

városok kiemelkedő projektjeit foglalja össze. Az első nyertes, Stockholm 2010 elején

indított egy olyan programot (Sustainable Study Visit Programme), mely betekintést nyújt

az érdeklődők számára a város fejlődésébe. A program céljaként az egymás

megismerését, az egymástól való tanulás fontosságát tűzték ki. Hamburg 2011.április 15-

én útjára indította az Ötletvonatot. Ez által egy mobil kiállítást hoztak létre, s a város

fejlesztéseit Európa szerte bárki megtekintheti, anélkül, hogy Hamburgba kellene utaznia.

A 2012-es győztes a „Zöld Gyűrű” projektjét már az 1990-es évek óta alkalmazza. A

város körüli zöld övezet létrehozásával az ökológiai értékek visszaállítását szeretnék

megvalósítani.

Az Európa Zöld Fővárosa díjat elnyerő városok projektjei

1. táblázat

Forrás: saját szerkesztés

Az Európa Zöld Fővárosa díjat elnyerő városok projektjei 2010 és 2012

között

A város neve Egyedi projekt

elnevezése

A projekt

indulásának éve

A projekt célja

Stockholm (2010) Sustainable Study

Visit Programme

2010 eleje szoros kapcsolat kialakítása

más városokkal/ egymástól

való tanulás

Hamburg (2011) „Ötletvonat”

(Train of Ideas)

2011.április 15. a város által elért fejlesztések,

módszerek bemutatása más

európai városokban

Vitoria Gasteiz

(2012)

„Zöld gyűrű”

(Green Belt)

1990-es évek az ökológiai értékek

helyreállítása

23

3. ZÖLD MAGYARORSZÁG

A harmadik részben Magyarországra fektetjük a hangsúlyt. Először arra térünk ki,

hogy hazánkban mely városokban valósultak már meg hasonló tervek, majd pedig

Miskolc sajátosságait emeljük ki. Megvizsgáljuk milyen lehetőségeket látunk mi a

városunkban, mint például a geotermikus energia, szélenergia, napenergia alkalmazása,

parkok létrehozása, hibrid buszok használata, város körüli parkoló építése. Diagramokkal,

ásványkincs térképekkel szeretnénk még szemléletesebbé tenni ezt a részt, felhasználva a

városi fejlesztésekről szóló újságcikkeket. Szeretnénk felmérni, hogy a városban milyen

feltételek szükségesek a különböző fejlesztésekhez, milyen forrásokból lehetne

finanszírozási alapot megteremteni. Kitérünk arra is, hogy a már megvalósult

fejlesztéseknek milyen előnyei vannak a város számára, illetve, hogy az emberek

hozzáállásában milyen változások szükségesek a sikeres programokhoz.

Magyarország 2010-ben csatlakozott a Green City Mozgalomhoz. Ezáltal

országunkban is elindultak különböző városfejlesztések. A magyarországi Green City

kezdeményezést három csoport alkotja. Ahogy az európai szervezetben, hazánkban is az

egyik csoport egy kertépítő szövetség, a Magyar Kertépítők Országos Szövetsége

(MAKEOSZ). További csoportot alkot a Green City Tanács, illetve a Zöldebb Városokért

Nonprofit Kft. A magyarországi szervezet céljai hasonlóak az európai Green City

Mozgaloméhoz. A legnagyobb problémát Magyarországon is az urbanizáció jelenti, ezért

a fő szempont a városokban egy élhető, fenntartható környezet megteremtése. Hazánkban

egyre több városban valósulnak meg olyan projektek, amelyek elősegítik a városok

zöldítését. A következőkben ilyen városokat emelünk ki és részletezzük, hogy milyen

újítások valósultak már meg és milyen fejlesztések vannak még hátra. (Green City [b])

3.1. Budapest

Az urbanizáció problémái minden nagyvárost érintenek, azonban a legtöbb kárt a

fővárosok szenvedik. Ezért érdemes kiemelni Magyarországon Budapestet. Mivel a

24

fővárosok sokkal nagyobb népességgel rendelkeznek, mint a vidéki városok, a károk is

nagyobb gyakorisággal fordulnak elő. Éppen ezért egy főváros rehabilitációja nem

egyszerű. A befektetések mértéke jelentős, hiszen sokkal nagyobb területeket kell

rehabilitálni, azonban itt a megtérülés is nagyobb mértékű. Habár Budapest nem

mondható még zöld városnak a fent említett nehézségek végett, mégis elkezdődtek

különböző újítások, amelyek sikeresnek számítanak. A következőkben öt fejlesztési

programot mutatunk be, mely kapcsolódik a zöld városfejlesztésekhez.

a) Ferencváros

A városrész egyik legnagyobb problémáját az épületek jelentették, mivel

legtöbbjük lebontásra vagy renoválásra szorult. A lakástömböket a zártság és zsúfoltság

jellemezte. A rehabilitáció során ezeket a zárt épülettömböket kibontották és az

udvaraikat megnagyobbították, illetve zöld kerteket hoztak létre. Bár ezek az újítások a

lakókat szolgálják, az udvarok az önkormányzat tulajdonában állnak, így

megakadályozva, hogy a létrehozott „zöld udvarokat” átalakítsa, vagy más célokra

használja fel a lakóközösség. További parkosítás történt 1 hektár területen. Több

épülettömböt érintett az a probléma, hogy renoválásuk nem lett volna érdemes, ehelyett a

lebontásuk mellet döntöttek. Ezért kellett 1 hektárnyi területen 12 darab épülettömböt

lebontani. Így létrehozták a Lenhossék-parkot, amely otthont ad különböző

sportpályáknak, játszótereknek, valamint egy elkerített kutyasétáltatónak is. Az első

részben a zöld városfejlesztések pozitív hatásairól írtunk, ahol a gazdasági hatások is

előkerültek. Az ingatlan árak növekedésére jó példa Ferencváros, mivel a rehabilitációk

óta 40-50%-kal növekedett a lakások értéke. A város zöldítése azonban még nem ért

véget, újabb parkosítás van kilátásban az Örökimádás templom mögötti területen, illetve

további épületek udvarait is bővíteni szeretnék.

Jó példaként szolgálhat Ferencváros újítása a többi városrész számára is. Azonban

fontos megjegyezni, hogy az efféle parkosítás, csak olyan részeken jöhet létre ahol az

épületek lebontása szükségszerű. (Mikle Kinga Melinda (2005))

25

b) Öko-játszótér

Amint már korábban is írtuk, ahhoz, hogy a programok hosszútávon sikeresek

legyenek az emberek szemléletmódjában is változások szükségesek. Tudatosítani kell az

emberekben, hogy környezetünk védelmét ne csak lehetőségként, hanem alapvető

tevékenységként kezeljék. Ezen változások eléréséhez jó módszer, ha már kiskorban

megtanítjuk a gyerekeket a környezetünk megóvására. A Margitszigeten épült öko-

játszótér megvalósulása ezt tette lehetővé. A gyerekek játékos kereteken belül ismereteket

szerezhetnek a természet fontosságáról, és megtanulhatják az ökologikus gondolkodást. A

pumpás vízjátékokon keresztül megtanulhatják a megújuló energiaforrások használatát,

játszhatnak árnyjátékot, megismerkedhetnek a Margitsziget fáival különböző rugós

játékok segítségével, valamint lábnyomkövekből tanulhatnak a sziget állatvilágáról.

Ezeken kívül hulladékgyűjtők és napelemes lámpák is találhatóak a játszótéren.

A környezeti fenntarthatósági elemek a berendezési tárgyakon érvényesülnek a

legjobban. Azonban más szempontok „rejtve” vannak jelen. A megvalósításnál fontos

szerepet kapott a vízkörforgás fejlesztése, a talajélet és a növények megóvása, a

fenntartható anyaghasználat és az energiatakarékosság. Ezekhez társult az oktatási-

nevelési cél.

A játszóteret borító burkolatok vízáteresztőek, így képesek a vizet eljuttatni a

záportározókba. Fontos megjegyezni, hogy ezek a tározók jól láthatóak és

megközelíthetőek, így oktató célra is alkalmasak.

A földmunkák során felhalmozódott földet, nem szállították el, hanem a

fenntartható anyaghasználat jegyében, a helyszínen játszódombokat építettek belőle. A

növényi rendszer fejlesztésénél a cserjeszintet vették figyelembe, mivel a játszóteret

eredetileg is fák vették körül. A Kárpát-medencében honos növények telepítésénél, az

alacsony fenntartási igény és az oktató-bemutató cél volt a fő szempont. A játszótér

energiaszükségletét napenergia és mozgási energia látja el. (Green City [f])

c) Lánchíd Park

A Green City mozgalom legújabb projektje, a Lánchíd Park 2012. október 19-én

került átadásra. A park a Lánchíd mellett helyezkedik el, így létrehozva egy zöld szigetet

a város épülettömbjei között. Az első magyarországi Green City által akkreditált közpark

nettó 23 millió forintból jött létre. A zöldítés folyamán itt is a fenntarthatóság kapta a

26

legnagyobb szerepet. Ahogy korábban a margitszigeti játszótéren, itt is vízáteresztő

burkolatok biztosítják a víz- és tápanyagkörforgást. Az építéskor újrahasznosították vagy

újra felhasználták a parkban korábban megtalálható összes anyagot. A tér tervezésekor a

gyalogosforgalmi kapcsolatokat is figyelembe vették. A park formavilágát a modernség, a

fenntarthatóság jellemzi, valamint a környezettudatos városi életformát jelképezi. A

területen főként őshonos növényfajták kaptak helyet. A park szinte egész területét

növényzet borítja, így kínálva árnyas pihenőhelyet a látogatóknak. Továbbá a

gépkocsiforgalom által érintett helyeken zaj és porszűrő hatásuk érvényesül.

(hg.hu (2012)); (Portfolio (2012))

d) Szent István Park

Az előző példáktól kicsit eltérve ebben a részben egy esettanulmányról írunk,

amelyet azért tartunk fontosnak, mert látva a Lánchíd parkot, ezt a területet is hasonlóan

lehetne rehabilitálni. A 13. kerületben elhelyezkedő Szent István Parkban már több

fejlesztés történt, azonban ezeken kívül még sokkal több lehetőség van a helyben. A park

a Duna parton található a Margit-híd mellett, azonban a másik három oldalról lakótelepek

övezik. Utoljára 1999-ben került sor az átalakítására, de még számos újítási programra

van kilátás. Ahogy a Lenhossék-parknál is, itt is érdemes a területet több részre felosztani.

Ez úgy értendő, hogy a különböző funkcióval ellátott területeket valamilyen úton-módon

szeparálni kell, például sportpályák, játszóterek. Az újítások célja, hogy a parkok minél

több embert vonzzanak, ezért kell biztosítani, hogy ezek a zöld területek azt az előnyt

nyújtsák a látogatók számára, amire szükségük van. Ha valaki olvasni, pihenni szeretne,

nem a játszótér vagy a focipálya a legalkalmasabb rész számára, ahol a nyüzsgő

gyerekek, illetve fiatalok kapcsolódnak ki, ezért fontos, hogy ezek a területek

elkülönüljenek egymástól. További cél a park értékeinek megvédése és növények

ültetése. (Urge Project [a])

e) Naplás-tó

A Naplás-tó esetében is csak tervekről beszélhetünk. Fontos kiemelni, mert a zöld

újítások nem csak a városokra irányulnak, hanem az emberekre is. Tudatosítani kell

bennük a természet adta értékek megóvását. A tó fővárosunk keleti peremén található. A

fákkal, nádasokkal borított terület távol esik a városközponttól és nagy ökológiai értékkel

27

rendelkezik. A területnek sajátos növény és állatvilága van, így itt nem a fásítás, zöldítés

kap fontos szerepet, hanem ezen értékek további védése. Bár a tó nem a központban

található, mégis sűrűn látogatott helynek számít. A cél, hogy a terület oktatási célok

modelljévé váljon. (Urge Project [b])

3.2 Nemesvámos

Nemesvámos község Tapolca mellett található 12 km-re a Balatontól. A kedvező

természeti feltételeket kihasználva az emberek már az őskortól kezdve választották ezt a

helyet letelepedés céljából. Az erdők építőanyagot és élelmet a patakok pedig tiszta

ivóvizet biztosítottak az itt élőknek. Ma ezek az előnyök főként turisztikai célokat

szolgálnak. A nemesvámosi önkormányzat azt a célt tűzte ki, hogy egy új, fenntartható

településközpontot hoz létre. A fejlesztések három helyszínen valósulnak meg, különböző

ütemekben. Elsőként a Green City elvek szerint tervezett park valósulhat meg, amely

létrehozásánál nem csak lakossági, hanem turisztikai szempontokat is figyelembe

vesznek. A park közel 2,5 hektáros területén helyezkedik el a Római kút, ahonnan a Séd

egyik ága ered, és folyik végig a leendő park területén.

A tervezés során ezt a hatalmas területet kellett a tervezőknek átalakítani egy

olyan parkká, amely a természet ingyen szolgáltatásait nyújtja, valamint a lakók és a

turisták számára egyaránt megfelelő. Ezek megvalósításához a „zöld város” tervezési

folyamatot követték a tervezők. Az alapos helyszíni elemzések mellett a lakosságot is

bevonták a tervezési folyamatba, melynek során lakossági fórumon mondhatták el a

helyiek az ötleteiket, elképzeléseiket. Az így elkészült tervek teljes mértékben

megfelelnek a Green city által képviselt szellemiségnek. Az egyik legfontosabb szempont

a víz körforgásának helyreállítása a park területén. Ezáltal a városlakók, olyan

előnyökben részesülhetnek, mint záportározás, levegőtisztítás és egészséges talaj. A

megvalósításához az épületeket zöldtetővel és zöldhomlokzattal látták el, mivel ezeknek

csapadékvíz visszatartó képességük van. Továbbá a park területére a vízkörforgás

fenntartása végett vízáteresztő burkolatokat terveztek. A már említett Séd forrás is

szerepet kapott a vízkörforgás managementben. A vízelvezető árkaként szolgáló forrás

medrének fő eleme egy 2 méter széles meanderező, növényzettel kiegészített árok,

melynek az alját geotextillel lehatárolt drén kavics borítja. További vízvisszatartást segítő

28

technikákat is tartalmaznak a tervek. Ilyen például a kopár talajfelszínek minimalizálása

vagy az ültetendő fák lombkoronájának vízmegtartó képessége. További előnynek

mondható, hogy a park mesterséges öntözővíz igénye minimális, csupán a területen

található futballpályán szükséges a használata.

A program következő része a talajmanagement. Ennek fő célja, hogy a

talajminőséget olyan szintre tudják, fejleszteni, amely képes ellátni a növényzetet és az

állatvilágot, ezáltal elősegítve az öko-ciklusok helyes működését. A gyakorlatban való

kivitelezéshez fontos előírásokat kell a tervezőknek figyelembe venni, ilyen például az

elhalt növényi anyagok helyben komposztálása. A terepalakítás tervezésekor a tervezők

arra törekedtek, hogy a kivitelezés során ne kelljen földet elszállítani a területről, illetve,

hogy föld behozatalára se legyen szükség. Az építkezések során kitermelt talajt helyben

tudják hasznosítani: mikrodombokat hoznak létre, amelyek zajcsökkentő hatassál

rendelkeznek, valamint lelátóként is szolgálnak. A már említett zöldtetők további előnye,

hogy az ültető közegük talajként kezelhető, amely különösen fontos biológia folyamatok

szempontjából.

A növények rendkívül fontos és hasznos szerepéről (zajcsökkentés, szén-dioxid

megkötése, oxigén termelése, szél nyíróhatás csökkentése stb.) már korábban írtunk az 1.

részben. Ezek alapján érthetővé válik, hogy miért elengedhetetlen a növényi rendszer

fejlesztése egy ilyen programnál. Fontos megjegyezni, hogy a tervezők figyelembe vették

a már meglévő ökológiai adottságokat és ez alapján tervezték meg a következő lépéseket.

A tervezett növényállomány többszintes és honos fajokból áll, ezenkívül a természetes

ökoszisztéma és a díszesebb kertészeti változatok is helyet kapnak, főként az épületek

körül. Különleges „programot” nyújt a település lakói számára, hogy egy ültetési terület is

megtervezésre került. Ez a felület lehetőséget ad a helyieknek arra, hogy például

gyermekáldás, vagy házasságkötés alkalmakor egy fát ültessenek el a parkban. Ezzel a

szimbolikus cselekedettel a fenntarthatósági folyamatok még jobban beépülnek a

társadalomba. A levegő minőségét megfelelően kiválasztott, telepített növényzet

segítségével javítják. Köztudott, hogy az autók szén-dioxidot bocsátanak ki, azonban

kevesen tudják, hogy a parkoló autók üzemanyagából párolgó szerves részecskék is

szennyezik a levegőt. Éppen ezért a parkolók esetében árnyékolási terveket hoztak létre a

tervezők, amelyeknél figyelembe vették a napsugárzás szögét, illetve a fák

lombkoronájának nagyságát is.

29

Egy ilyen típusú fejlesztésnél az anyagok felhasználását is figyelembe kell venni. A

fenntartható anyaghasználat célja, hogy az anyagok pozitív hatással legyenek

környezetükre egész életciklusuk alatt. Ezért a tervezők az anyagok újrahasznosítására

törekedtek, anélkül, hogy a használati értékük csökkent volna. Az anyagok választásakor

a természetes anyagokat részesítették előnyben, valamint a növényeket építőanyagokként

is alkalmazták.

Ahhoz, hogy a program sikeres legyen és a jövőben is a fenntarthatóságot

szolgálja, az energiatakarékosságra is nagy hangsúlyt fektettek a tervezők. A fásítás,

zöldtetők és zöldhomlokzatok hatással vannak az épületek klímájára, továbbá a park

hűtőszigetként szolgál a település számára. Az efféle újítások csökkentik a házak

energiafogyasztását, továbbá a fásítás által a hideg szeleket is mérsékelték. A további

energiaigények kielégítéséhez, mint például a park világítása, megújuló energiaforrásokat

használnak. (Green City [g])

3.3 Eger

Ebben a pontban azért Eger városát választottuk, mert hasonló természeti

adottságokkal rendelkezik, mint Miskolc. Így a problémák megoldása is hasonlóképpen

zajlik a két városban.

Egerben a legnagyobb problémát a forgalom okozza, éppen ezért a legtöbb

fejlesztési terv a forgalom csökkentésére, parkolóházak építésére és a gyalogos utak

javítására irányul. Az autók parkolási lehetőségei egyre szűkülnek a városban. A

megoldást a tervezők olyan parkolóház megépítésben látják, amely képes a felszíni

parkolók jelentős csökkentésére. A tervezett épület 153 autónak adna parkolási

lehetőséget, illetve 4 darab motorkerékpár tárolóval is rendelkezik majd.

A gyalogosok akadálymentesebb és biztonságosabb közlekedése érdekében több

forgalomcsökkentett utcát terveznek létrehozni (Bajcsy-Zsilinszky út, Dobó utca, Jókai

utca), illetve a megrongálódott utcákat biztonságosabbá tenni (például a rosszállapotú

kőburkolatok felújítása). Továbbá a gyalogosok biztonságos közlekedése végett a már

meglévő gyalogos hidak felújítása mellett egy új gyalogos híd építésére is sor kerül. A

gyalogos forgalom mellett, a kerékpáros közlekedés növelés érdekében az Eger-patak

érintésével összekapcsolnák a már meglévő bicikli útszakaszokat.

30

A budapesti Ferencváros minta alapján, Egerben is felmerült az a terv, hogy a

Dobó tér 6. szám alatt lévő épület lebontása után felszabaduló területen új zöld területet

hoznának létre, így a sétány mellett közvetlen egy közösségi tér valósulna meg. Ezen

kívül további zöldterületeket alakítanának ki az Eger-patak mentén. (Eger)

3.4 Miskolc

Miskolc vezetése és a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft között 2011.12.16.-án

jött létre együttműködési megállapodás. Így lett Magyarországon a Zöld Városokért

Mozgalom első mintavárosa Miskolc. A város a Green City Mozgalom alapelveit követi

és megtesz mindent annak érdekében, hogy zöld várossá váljon.

Ahogyan Európa többi zöld városánál, Miskolcon is hasonló célok vannak jelen, ilyen

például a város visszakapcsolása az ökoszisztémába, ezáltal egy élhetőbb környezet

létrehozása, vagy a természet ingyenes szolgáltatásainak a kihasználása.

A mintaváros létrehozása azért is nagyon fontos, mert Magyarország 2 éve, 2010-

ben csatlakozott ehhez a mozgalomhoz, így viszonylag újnak számít. Ezért jó lehetőség

egy mintavároson keresztül szemléltetni a többi városnak, hogy miért és hogyan érdemes

ezeket a fejlesztéseket megvalósítani. (Green City [e])

a) Panelprogram

A város az évek során több területen is fejlesztésekbe kezdett.

A panelprogram, amely 2007-ben vette el kezdetét első körben 16 társasház felújítását

eredményezte. Ez a szám azóta folyamatosan nő, és mára több mint 13.000 lakás

élvezheti a panelprogram nyújtotta előnyöket. A program megvalósításához Miskolc 800

millió forintos támogatást kapott, mely az országos támogatás csaknem 10 százaléka. „A

nemzetközi szén-dioxid kvótaértékesítési bevételekből finanszírozott Zöld Beruházási

Rendszer részeként hirdették meg a Klímabarát Otthon Panel Alprogramot.

A kiírás az iparosított technológiával épült lakóépületek szén-dioxid kibocsátás

csökkentést eredményező energetikai felújítását támogatta.” (Alternatívenergia)

31

A program keretén belül homlokzati hőszigetelésre, az alsó és felső födémek

szigetelésére, nyílászárók cseréjére, valamint a fűtésrendszerek szabályozhatóságának,

mérhetőségének biztosítására kerül sor. Ezek mellett a szellőző rendszerek tisztítása és

négy épület esetében napkollektor telepítése is szóba került.

A városi panelprogram energetikai szempontból jelentős fontosságú. A felújított

panelek szigeteltek, ez által kevesebb hő távozik a falakon keresztül, mint a korszerűsítés

előtt. Mivel több, nagyobb mennyiségű hő marad a lakásokban, a lakóknak kevesebb

energiát kell felhasználniuk fűtésre. (Alternatívenergia)

Miért érdemes a programban részt venni?

„A háztartások energiafelhasználásának kb. 80%-át a fűtési energia teszi ki.

A fűtési költség megtakarítása jelentős mértékű lehet.

A fosszilis tüzelőanyagok kisebb mértékű felhasználásával a környezetterhelés

csökken.

A lakások értéknövekedése jelentős.

A komfortérzés fokozódik.

Új látvány és életérzés, panel-jelleg megszűnése.” (Mihő)

A panelházak szerkezetileg jó minőségűek, hiszen élettartamuk akár 80-100 év is

lehet, azonban a szigetelések jóval kevesebb, csupán 20-30 évig maradnak jó állapotban.

A panelprogram keretén belül e szigetelések (hő-, hang- és vízszigetelések)

korszerűsítésére, felújítására kerül sor. A rosszabb minőségű lakóházakban a fűtés

jelentős energiát igényel és az energiaveszteség is nagymértékű. „A külső falakon végzett

mérési adatok szerint, a magyarországi lakóépületek 53%-nak gyenge a hőszigetelése,

37%-nak közepes és csak az épületek 10%-a mondható jól szigeteltnek.” (Mihő)

E problémák hőszigeteléssel és a nyílászárók segítségével megoldhatók.

A hőveszteség mellett a másik nagy probléma a „hőhidak” keletkezésével lép fel. „Hőhíd

ott keletkezik, ahol a falak hőáteresztő-képessége sokkal nagyobb a környezetében lévő

felületekhez képest. A hő az ilyen pontokon gyorsabban távozik, a pára lecsapódik, ezért

elkezd penészesedni a fal.” Az épület utólagos hőszigetelésével azonban csökken a fűtés

hőszükséglete. Nagyobb mértékű energia megtakarítás csak a fűtésrendszer

korszerűsítésével és szabályozhatóvá tételével érhető el. Ha viszont a hőszigeteléshez a

32

fűtésrendszer korszerűsítése nem párosul a változatlan mennyiségű hőbevitel miatt

túlfűtés léphet fel.” (Mihő)

b) Zöld Nyíl Projekt

Miskolc másik még most is folyamatban lévő projektje a Zöld Nyíl projekt.

A korszerűbb villamosok bevezetésével nem csak energiát takaríthat meg a város, hanem

a lakosokat is a tömegközlekedés használatára ösztönözheti.

Magyarországon a XIX. század végén Budapesten, majd Miskolcon épült meg

villamosvasút. A közlekedés azóta is fejlődik, egy jelképet adva így a városnak. Jelenleg

ezt a fejlődést a Zöld Nyíl határozza meg. A projekt azért ezt a nevet kapta, mert a nyíl az

előrehaladást szimbolizálja, a zöld szín pedig a környezettudatosságra utal. (Zöld Nyíl

[a])

A program, amely 2009-ben vette kezdetét Miskolcon, azt a célt tűzte ki, hogy a

városban a világ egyik legmodernebb villamosközlekedése jöjjön létre. A projektet az

Európai Kohéziós Fejlesztési Alap támogatja. Bár a program 2009-ben indult, a jogi

gazdasági és műszaki előkészületei már 2006-tól zajlanak.

A pályázat magában foglalja a Tiszai pályaudvar és a Diósgyőr végállomás között

9,6 kilométer hosszúságú szakasz megújítását, valamint ezt tovább bővítve 1,5

kilométerrel létrehozzák a Diósgyőri végállomás és Felső–Majláth közötti szakaszt. Ezzel

a bővítéssel a villamosok nem csak a városban, de a zöldövezet felé is közlekednek majd,

lehetőséget teremtve arra, hogy a könnyebb elérésnek köszönhetően az emberek

gyakrabban járhassanak ki a természetbe. (Zöld Nyíl [b])

A villamos pályáját zaj és rezgéscsillapítási technikák alkalmazásával

korszerűsítik. Emellett a villamosmegállókat és a végállomási épületeket is átalakítják,

utas tájékoztató eszközökkel szerelik fel őket. A járművekbe szerelt GPS rendszer

segítségével a peronon várakozó utasok pontos tájékoztatást kapnak arról, hogy mikor

érkezik meg a villamos. Továbbá a szerelvények utasterét olyan kijelzőkkel látják el,

amelyek az utasok tájékoztatásán kívül, hírek, reklámok, egyéb információk

megjelenítésére is képes. Az emberek az utazás során nem csak közlekedési

információkat kaphatnak, hanem például a város eseményeiről is tájékozódhatnak. (Zöld

Nyíl [c])

33

A fejlesztés során 31 darab alacsonypadlós villamos szerelvény beszerzésére is sor

kerül, így biztosítva az esélyegyenlőséget. Mivel ezeknél a járműveknél az akadálymentes

ráhajtási lehetőség a legfontosabb, magával vonzza az esőbeállók akadálymentesítését is.

Ezeknek az újításoknak köszönhetően a nehezebben közlekedők is tudnak kényelmesen

és biztonságosan utazni, továbbá a járművek egyszerűbb szállítását is lehetővé teszi az

újfajta villamos, például a kerékpározni vágyó családok könnyen kijuthatnak a

természetbe a forgalmas városból. (Zöld Nyíl [d])

A járművek választásánál nem csak a korszerűség számít, de a lakosság

véleményét is figyelembe veszik. A lakosok 2012. április 1-ig dönthettek a villamosról. A

következő ábrán a szavazás eredménye. A szavazók több mint fele (13630 fő) a 3.

változatra voksolt. Második helyen 17%-kal (1795 fő) az 1. változat végzett. A szavazók

12,7 %-a a 6. változatot kedvelte. Az utolsó három helyen pedig a 4., 2. és az 5. változat

szerepel. (Zöld Nyíl [e])

6. ábra A szavazatok megoszlása a villamosokra szavazók között

Forrás: saját szerkesztés Zöld Nyíl [e] alapján (Letöltve:2012.11.03.)

A következő képen látható a nyertes villamos.

17,0%

6,8%

51,8%

9,7%

2,0%12,7%

Szavazatok megoszlása

1. változat 2. változat 3. változat

4. változat 5. változat 6. változat

7. ábra A nyertes villamos

Forrás: Zöld Nyíl [e]

(Letöltve:2012.11.03.)

34

A projekt tervezésénél a korszerűsítés mellett a biztonság is nagy szerepet kapott.

Az utasperonok kiszélesítésével a várakozást biztonságosabbá teszik, illetve az úttesten

közlekedő autókra ún. lassítóként hatnak, így csökkentve sebességüket. Mindezek mellett

a közlekedési lámpák összehangolása is az emberek biztonságát szolgálja. A világ több

nagyvárosában működő metrórendőrséget a villamosoknál is alkalmazni szeretnék. Ez az

újítás magában foglal egy pánikgombot a villamos peronokon, amely megnyomásával a

bajba került személy azonnal üzenhet a rendőrségre vagy a rendszer

diszpécserközpontjába. Így nem csak a közlekedést, de a közbiztonságot is erősítenék

ezek a „Zöld Szigetek”. (Zöld Nyíl [f])

Az előzőkben a Zöld Nyíl projekt „Nyíl részéről” írtunk, a következőkben

azonban azt fejtjük ki, hogy miért is Zöld (környezettudatos) ez a program. Jelenleg a

villamos a leginkább környezetbarát közlekedési eszköz, mivel nem bocsát ki káros

anyagokat és az általa felvert por mennyisége is kisebb. Továbbá egy villamos körülbelül

200 ember utaztatására képes, miközben egy személygépkocsiban átlagosan 1,5 utazóval

számolhatunk, így egy villamos közel 100 személygépkocsi környezetterhelését váltja ki.

Ha a villamossal közlekedők személygépkocsit használnának, több mint 50 tonna további

szennyező anyaggal károsítanánk a levegőt. Érdekességnek mondható, hogy ha

városunkban nem lenne villamosközlekedés, az autóknak 2x8 sávos utat kellene

létrehozni. Az újítások az autóbuszok használatát is csökkentik, tovább javítva ezáltal a

levegő minőségét. A szennyezőanyag-kibocsátás mellett a zajcsökkentés is meghatározó;

a modern járművek, a zajcsillapított felépítmények a kritikus szakaszokon, illetve a

villamos pálya korszerűsítése ezt a célt is szolgálja. (Zöld Nyíl [g])

A projekt megvalósítása azonban nem jöhet létre, ha a műszaki háttér nem

megfelelő, ezért a Zöld Nyíl program része ezen alapok megteremtése is, így a jelenlegi

javítócsarnokot és karbantartó bázist is felújítják.

A tervek szerint 2013 elejére végére készül el a teljes villamos pálya, valamint az

új és felújított járművek is megkezdik működésüket. (Zöld Nyíl [a])

c) Buszok korszerűsítése

A villamosok mellett a buszok korszerűsítése is szükségszerű. A Miskolc Városi

Közlekedési Zrt. (MVK Zrt.) folyamatosan próbálkozik újításokkal és tesztel különböző

35

buszokat. Céljuk nem más, mint környezetbarát járművek alkalmazása a

költséghatékonyabb működés érdekében. A tervek szerint a korszerűsítés során 70-75 új

autóbuszt szerezne be az MVK Zrt. Jelenleg egy újfajta CNG (Compressed Natural Gas-

sűrített földgáz) járművet tesztelnek. Ez az üzemanyagfajta rendkívül gyorsan terjed a

világ minden részén, 2011-ben kb. 14 millió ilyen meghajtású jármű közlekedett

világszerte.

Az új jármű előnye az üzemanyagban rejlik. Földgázból nagyobb készletek állnak

rendelkezésünkre, mint kőolajból, továbbá az egyik legfőbb összetevője metán, amely

könnyen előállítható biogáz-üzemekben is. A vállalat elsősorban a gazdasági

szempontokat veszi figyelembe a döntés meghozatalakor. A mostani árakat alapul véve,

az üzemanyagköltségekben buszonként évi 5-10 millió forint megtakarítást jelentene az

MVK Zrt-nek, így 6-7 év múlva megtérülne a 70 darab busz ára.

Az árak csökkenése mellett a környezetvédelem is fontos szerepet játszik. A

CNG-buszok esetében szén-dioxid és víz mellett, a káros anyagok kibocsátásának

mértéke kicsi. (Minap [a])

d) Hibrid autók

Ha figyelembe vesszük, hogy még így is jelentős számban részesítik előnyben az

emberek a személyautóval történő közlekedést a tömegközlekedési eszközök

használatával szemben, láthatjuk, mennyire fontos lenne a hibrid hajtású autók

elterjedése, azok használatának segítése, megkönnyítése, a kibocsátott káros anyagok

csökkentésének céljából. Miskolcon helyezték üzembe Kelet-Magyarország első hibrid

autók által használt töltőoszlopát. Ez az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport nyolcadik ilyen

közterületi berendezése. A geotarifa és zöldenergia után a vállalat harmadik

környezettudatos energiafogyasztást alkalmazó lépése az elektromos autó és a

töltőoszlopok forgalomba hozása. A jármű megújuló nap- és szélenergiával működik,

tehát káros anyagokat nem juttat a levegőbe, azaz szén-dioxid mentes. Az autó elterjedése

után a cég villanykerékpárokat is forgalomba szeretne hozni.

A Társaságcsoport célja, hogy Budapesttől Kassáig el lehessen jutni elektromos

autóval. Ez egy töltőoszlop hálózat kiépítésével valósítható meg. 2013 végéig ingyen

biztosítják az energiát a töltőoszlopokból, ehhez előre be kell jelentkezni az ÉMÁSZ

36

ügyfélszolgálatán. A következő állomást Mezőkövesden tervezik létrehozni. (Minap [b])

„ A 100 kilométerre vetített villamosáram-felhasználás költsége mintegy 700 forint, ami

kevesebb, mint a negyede egy korszerű belsőégésű motor üzemanyagköltségeinek. Az

oszlopnál alig több mint egy óra alatt fel lehet tölteni a járművet; egy kábelt kell bedugni

az autóba, majd a töltőbe, ezután pedig automatikusan elindul a „tankolás” (Minap [b])

Az elektromos autóval közlekedőket Miskolc polgármestere ingyenes parkolási

lehetőséggel ösztönözné, hiszen az elektromos autók pozitívan befolyásolhatják Miskolc

levegőjének tisztaságát.

e) Geotermikus energiaforrás

A megújuló energiaforrások használata fontos szerepet tölt be a környezettudatos

életmódban, s mivel az energiakészletek végesek, előbb-utóbb át kell állnunk ezek

használatára. Geotermikus energiával helyettesíthető a földgáz, melyet a Geotermia is

előnyben részesít. A miskolci Geotermia tulajdonosai a PannErgy Geotermikus

Erőművek Zrt. (90%-os részesedéssel) és a Miskolci Önkormányzat tulajdonában lévő

Miskolci Hőszolgáltató Kft. (10%-os részesedéssel) a Mályi és Kistokaj külterületén

található geotermikus energiát kívánja a város szolgálatába állítani.

A társaság a pályázat első fázisában 316.000.000 Ft támogatást nyert. A

földgázzal működő eszközöket geotermikus energiával szeretnék működtetni. Így

egyrészt csökken Magyarország földgázimportja, másrészt környezetvédelmi

szempontból is jelentős fejlődést eredményezne, mivel kevesebb káros anyag és

üvegházhatású gáz kerülne a levegőbe. A beruházás hozzájárul a távfűtési rendszer

megújuló energiával való működtetéséhez. 2020-ra a megújuló energiaforrások arányát

átlagosan 14,65%-ra kell emelni, tehát a geotermikus energiából származó

energiamennyiségnek 2020-ra az évi 12 millió gigajoule-t kellene elérni. (Minap [c])

Szeptemberben fejeződött be a projekthez tartozó 5 geotermikus kút fúrása. „A 2010-ben

elindított, csaknem 22-24 millió eurós beruházás eredményeként Miskolc mellett 2013-tól

Mályi és Kistokaj is bekapcsolódhat a geotermikus hő hasznosításába.” (Minap [c]);

(Miskolcigeotermia)

37

Összefoglalás

A levegő CO2 tartalmát nemcsak a kibocsátás csökkentésével lehet visszafogni, de

a CO2 eltűntetésével is. Ez természetes úton működik, hiszen a növények CO2-t

felhasználva friss oxigént állítanak elő az emberek számára. Ennek okán tartjuk rendkívül

fontosnak a parkok létrehozását. Számos külföldi nagyvárosban láthatunk erre példát

(Central Park). Ezen parkok nem csak a környezetvédelmet szolgálják, de a lakosság

számára is fontos szerepet játszanak; egy délutáni sétának, reggeli kocogásnak, vagy

csupán egy találkozónak kiváló helyszínt biztosítanak ezek a zöld övezetek. Nem utolsó

sorban munkahelyet is teremtenek, hiszen létrehozásukkor nem kevés emberi erőre van

szükség, később pedig a parkőrök alkalmazása is elengedhetetlen a terület épsége

megőrzésének érdekében. A CO2 a gyárak mellett, főként a személygépjárművekből

kiáramló kipufogógázzal jut a levegőbe. Mivel egyre több ember inkább

személygépkocsival közlekedik, számítani lehet arra, hogy a levegő szennyezettsége a

nagyvárosokban rohamosan nőni fog. Az Európa Zöld Fővárosa díj nyertesei közül

Stockholmban úgynevezett dugódíjat vezettek be, melyet a városközpontba való be illetve

kihajtáskor vonnak le a járműtulajdonos jövedelméből. Máshol egyáltalán nem

engedélyezik a városközpontba való behajtást, ezért hatalmas parkoló területet alakítottak

ki a városközpont szélén, ahol a tulajdonos ott hagyhatja járművét, s útját gyalog, vagy

valamilyen tömegközlekedési eszközzel folytathatja. Ezeket a példákat figyelembe véve,

Miskolcnak is lehetősége nyílik hasonló intézkedésekre. A városban már több mélygarázs

épült, azonban használatuk még nem elterjedt. Az embereket valamilyen úton ösztönözni

kell a használatukra. Ha a mélygarázsok használatát olcsóbbá tenné az önkormányzat,

jelentősen csökkenne a szabad parkolók igénybe vétele. Miskolcnak megvannak az

adottságai a különböző fejlesztésekhez, és ahogyan már több program is elkezdődött, úgy

a jövőben is folytatódni fog ez a folyamat.

Mind a Green City mozgalom és az Európa Zöld Fővárosa díj kiváló motivációs

eszköznek bizonyul sok város tekintetében. Büszkék lehetünk, hogy lakóhelyünk,

Miskolc is e városok közé tartozik és jó úton halad a „zöld” várossá válás felé.

Remélhetőleg az évek során újabb és újabb zöld városfejlesztési projektek születnek,

hiszen ez elengedhetetlen a 21. században. Ezek a fejlesztések a következő generáció

számára biztosítanak tisztább élhetőbb környezetet, s remélhetőleg számukra a

környezetvédelem a mindennapok részévé válik. Ez a szemlélet fontos, hiszen a

38

közismert alapelv szerint (”Think global, act local”), mindenkinek a saját közvetlen

környezetében kell lépéseket tennie a globális változások érdekében.

39

IRODALOMJEGYZÉK

Alternatívenergia: Több mint ezer lakás újulhat meg a panelprogram részeként

Miskolcon; http://www.alternativenergia.hu/tobb-mint-ezer-lakas-ujulhat-meg-a-

panelprogram-reszekent-miskolcon/32164 (Letöltve:2012.11.03.)

Bioenergy: Waste Management in Stockholm;

http://bioenergyconsult.wordpress.com/2012/06/21/waste-management-stockholm/

(Letöltve: 2012.10.20)

Eger:

http://www.eger.hu/F%C5%91oldal/Fejleszt%C3%A9siprojektek/Belv%C3%A1ros/tabid

/2230/Default.aspx (Letöltve: 2012.10.26)

Energiacentrum: Vitoria-Gasteiz baszk város lett 2012-ben Európa Zöld Fővárosa;

http://www.energiacentrum.com/news/baszk_varos_a_fenntarthatosag_elenjaroja.html

(Letöltve:2012.11.03.)

European Commission [a]: Award Background;

http://ec.europa.eu/environment/europeangreencapital/about-the-award/index.html

(Letöltve: 2012.10.16.)

European Commission [b]: Stockholm;

http://ec.europa.eu/environment/europeangreencapital/winning-cities/stockholm-

european-green-capital-2010/index.html (Letöltve: 2012.10.23.)

European Commission [c]: Hamburg;

http://ec.europa.eu/environment/europeangreencapital/winning-cities/2011-

hamburg/index.html (Letöltve: 2012.10.24.)

European Commission [d]: 2012 – Vitoria-Gasteiz;

http://ec.europa.eu/environment/europeangreencapital/winning-cities/2012-vitoria-

gasteiz/index.html (Letöltve:2012.11.03.)

European Commission [e]: Zöldbe öltöző európai városok;

http://ec.europa.eu/news/environment/101022_1_hu.htm (Letöltve:2012.11.02.)

European Commission [f]: 2012 Nantes;

http://ec.europa.eu/environment/europeangreencapital/winning-cities/2013-

nantes/index.html (Letöltve:2012.11.02)

40

European Commission [g] : Copenhagen;

http://ec.europa.eu/environment/europeangreencapital/winning-cities/previous-

finalists/copenhagen/index.html (Letöltve:2012.11.03.)

European Commission [h]: Környezetvédelem: 2012-ben Vitoria-Gasteiz lesz Európa

Zöld Fővárosa;

http://ec.europa.eu/magyarorszag/press_room/press_releases/20111215_kornyezetvedele

m_hu.htm (Letöltve: 2012.11.02.)

Green City [a]: Mennyit ér a zöld?; http://www.green-city.hu/mennyit-er-zold (Letöltve:

2012.október 20.)

Green City [b]: Green City Europe; http://www.green-city.hu/green-city-zoldebb-

varosokert-mozgalom (Letöltve:2012.10.20.)

Green city [c]: Green City Europe Konvenció Strassburg, 2009. október 26.; http://green-

city.hu/sites/default/files/csatolmany/gc_europe_konvencic.pdf (Letöltve: 2012.10. 22.)

Green city [d]: Milánói Zöld Charta Milánó, 2010. május 5.; http://green-

city.hu/sites/default/files/csatolmany/milnci_zild_charta.pdf (Letöltve: 2012.10. 22.)

Green City [e]: A Gren City első magyarországi mintavárosa; http://www.green-

city.hu/green-city-mozgalom-elso-magyarorszagi-mintavarosa (Letöltve:2012.10.22.)

Green City [f]: Budapest, Margitsziget; http://www.green-city.hu/szakmai-tanacsadas-

okojatszoter-tervezeseben-tervek-es-az-elkeszult-jatszoter-akkreditalasa (Letöltve:

2012.10.26.)

Green City [g]: Nemesvámos; http://www.green-city.hu/multifunkcionalis-rendezveny-

es-szabadidopark-terveinek-akkreditalasa (Letöltve: 2012.10.24.)

Green City [h]: Zöldebb Városokért Nonprofit Kft, Fenntartható, zöld megoldások a

településeknek, Green City Mozgalom; http://www.green-

city.hu/sites/default/files/csatolmany/fenntarthato_megoldasok_a_telepuleseknek_zvnkft_

ismerteto_2012.pdf (Letöltve:2012.10.15.)

hg.hu (2012): Lánchíd park: tovább zöldítik Budapestet a svédek;

http://hg.hu/cikk/epiteszet/15145-tovabb-zolditik-budapestet-a-svedek

(Letöltve:2012.10.26.)

International Stockholm [a]: Mobility; http://international.stockholm.se/Stockholm-by-

theme/Professional-study-visits/3-Mobility-and-sustainable-travelling1/ (Letöltve:

2012.10.26.)

41

International Stockholm [b]: Urban development and renewal;

http://international.stockholm.se/Stockholm-by-theme/Professional-study-visits/4-Urban-

development-and-renewal/ (Letöltve: 2012.10.31.)

International Stockholm [c]: Waste management;

http://international.stockholm.se/Stockholm-by-theme/Professional-study-visits/5-Waste-

management1/ (Letöltve:2012. 10.20.)

International Stockholm [d]: District heating and cooling;

http://international.stockholm.se/Stockholm-by-theme/Professional-study-visits/6-

District-heating-and-cooling/ (Letöltve:2012.10.31.)

International Stockholm [e]: Water management;

http://international.stockholm.se/Stockholm-by-theme/Professional-study-visits/7-Water-

management/ (Letöltve: 2012.10.31.)

Mihő: Panelprogram; http://www.miho.hu/lakossagi-felhasznaloknak/panelprogram/

(Letöltve: 2012.11.03.)

Mikle Kinga Melinda (2005): A városrehabilitáció és a zöldterületek viszonya

Budapesten, A ferencvárosi rehabilitáció zöldterületi vonatkozásai; 198-199 oldal;

http://www.varosrehabilitacio.net/media/files/Varosrehabilitacio/varosrehabestarsadalom

cikkek/8Miklecikk.pdf (Letöltve: 2012.11.02.)

Minap [a]: Olcsóbb üzemanyag, környezetbarát közlekedés;

http://minap.hu/news.php?extend.59939.45 (Letöltve:2012.11.02.)

Minap [b]: A zöld városért; http://minap.hu/news.php?extend.57555.14 (Letöltve:

2012.11.02)

Minap [c]: Épülhetnek a távhő létesítmények; http://minap.hu/news.php?extend.60135.2

(Letöltve: 2012.11.03.)

Miskolcigeotermia: Mályi kutatófúrás; http://miskolci-

geotermia.hu/index.php/main/page/project (Letöltve: 2012.10.21.)

Portfolio (2012): Elkészült a Lánchíd park - Új ökopark Budapest szívében;

http://www.portfolio.hu/ingatlan/varoskep/elkeszult_a_lanchid_park_uj_okopark_budape

st_sziveben.174571.html?utm_source=index_main&utm_medium=portfolio_box&utm_c

ampaign=portfoliobox (Letöltve: 2012.10.26.)

Szépházak: A zöld területek előnyei; http://www.szephazak.hu/kert-tippek/a-

zoldteruletek-elonyei/702/ (Letöltve: 2012.10.20)

42

Terport: Koppenhága lett Európa 2014-es Zöld Fővárosa;

http://www.terport.hu/hirek/koppenhaga-lett-europa-2014-es-zold-fovarosa

(Letöltve:2012.11.03.)

Train of Ideas [a]: http://www.train-of-ideas.net/en/exhibition/ (Letöltve:2012.11.01.)

Train of Ideas [b]: http://www.train-of-ideas.net/en/exhibition/i-city-of-people/

(Letöltve:2012.11.01.)

Train of Ideas [c]: http://www.train-of-ideas.net/en/exhibition/city-as-living-space/(

Letöltve:2012.11.01.)

Train of Ideas [d]: http://www.train-of-ideas.net/en/exhibition/city-and-nature/

(Letöltve:2012.11.01.)

Train of Ideas [e]: http://www.train-of-ideas.net/en/exhibition/urban-responsibility/

(Letöltve:2012.11.01.)

Train of Ideas [f]: http://www.train-of-ideas.net/en/exhibition/cities-prior-to-climate-

change/ (Letöltve:2012.11.01.)

Train of Ideas: http://www.train-of-ideas.net/en/stations/ (Letöltve:2012.11.01.)

Urge Project [a]: Presentation of case study city; http://www.urge-

project.ufz.de/budapest/budap1.htm (Letöltve: 2012.10.26)

Urge Project [b]: Presentation of case study city; http://www.urge-

project.ufz.de/budapest/budap2.htm (Letöltve:2012.10.26.)

Vitoria Gasteiz: Vitoria-Gasteiz City Council; http://www.vitoria-

gasteiz.org/we001/was/we001Action.do?idioma=en&accionWe001=ficha&accion=anillo

Verde (Letöltve:2012.10.31.)

Zöld Nyíl [a]: Városszimbólum; http://zoldnyil.hu/a-projekt-leirasa/varosszimbolum.html

(Letöltve: 2012.11.03.)

Zöld Nyíl [b]: A Projekt leírása; http://zoldnyil.hu/a-projekt-leirasa.html (Letöltve:

2012.11.03.)

Zöld Nyíl [c]: High-tech világot alkotunk; http://zoldnyil.hu/a-projekt-

leirasa/vilagszinvonal.html http://zoldnyil.hu/a-projekt-leirasa/utaskommunikacio.html

(Letöltve: 2012.11.03.)

Zöld Nyíl [d]: Esélyegyenlőséget teremtünk a közlekedésben; http://zoldnyil.hu/a-projekt-

leirasa/eselyegyenloseg.html (Letöltve: 2012.11.03.)

43

Zöld Nyíl [e]: Döntsük el együtt, hogy milyen legyen Miskolc új villamosa;

http://zoldnyil.hu/dontsuk-el-egyutt-hogy-milyen-legyen-miskolc-uj-villamosa (Letöltve:

2012.11.03.)

Zöld Nyíl [f]: Közlekedés biztonság és új közbiztonsági rendszer; http://zoldnyil.hu/a-

projekt-leirasa/kozlekedes-biztonsag.html (Letöltve: 2012.11.03.)

Zöld Nyíl [g]: Figyelemreméltó környezetvédelmi program; http://zoldnyil.hu/a-projekt-

leirasa/kornyezetvedelem.html (Letöltve: 2012.11.03.)