34 Mezőgazdasági Technika, 2015. október

Technológia

Az eljárások mind a szecskázókra, mind a bálázókra, mint szántóföldi vezérgépekre alapozott technológiákhoz egyaránt és tö-kéletesen illeszthetők. A takarmányok siló-zásakor a legjelentősebb veszteségek a szántóföldön és a tárolótérben keletkeznek (Schmidt 2015). A szántóföldi veszteségek közé a takarmányok betakarítása és beszál-lítása közötti időben bekövetkező vesztesé-gek tartoznak.• Légzési veszteség: a betakarítást követően még élő növényekben a sejtlégzés 40 % ned vességtartalomig intenzíven folytató-dik. A légzési folyamat az időjárástól, a kör-nyezet állapotjellemzőitől és a fonnyasztás időtartamától függő veszteséget gerjeszt. Nagysága pl. egynapos és 27 °C-on végzett fonnyasztás esetén eléri a 4 % szárazanyag-mennyiséget.• Kilúgzási veszteség: betakarításkor a csa-padékot kapó takarmányok táplálóanyag-

A silózás gépesítése és gyakorlata

tartalma fokozatosan elvész. A veszteség nagysága a szárazanyag-tartalommal egye-nes arányban nő. A szársértési művelet nö-veli a kilúgzás mértékét.• Mechanikai veszteség: növény-gép kapcso-latban a takarmánynövények nedvesség-tartalmának függvényében azok leveleinek és finomabb szárrészeinek letöredezése következik be. Így pl. 60 %-nál alacsonyabb nedvességtartalom melletti fonnyasztás ese tén 5-8 % szárazanyag-veszteséggel kal-kulálhatunk.

A tárolási veszteségek közé a növények be- és kitárolása közötti időben fellépő vesz-teségeket soroljuk.• Légzési veszteség: a silózott takarmányok tárolás alatti légzésükhöz a halmazok hé-zagtérfogatában és a tárolótérben lévő oxi-gént használják. Mivel a légzés a tökéletes anaerob feltételeket biztosító fóliatömlők-

ben és bálacsomagokban, de még a jól le-zárt falközi tárolókban is 1-2 nap alatt feléli a levegőt, ezért a veszteség mértéke mini-mális.• Erjedési veszteség: nagyságát az erjesztés-ben részt vevő mikrobacsoportok fajtája, va lamint az határozza meg, hogy a homo fer- mentatív tejsavtermelő baktériumok mű kö-dése milyen intenzitással valósul meg. Meg-állapításakor figyelembe kell venni, hogy a lég zési veszteségtől egyértelműen nem kü-lö níthető el. Az együttes száraza nyag-vesz-teség a gyakorlatban jó, illetve jó kö zepes körülmények között is el éri a 3-6 %-ot. A fer-mentáció alatt, ha a he terofer mentatív tej-savtermelő baktériumok és a klosztridi u mok is jelentős szerephez jutnak, az összetett veszteség az előzőeknél lényegesen na-gyobb is lehet.• Lécsurgási veszteség: nagyságát a takar-mányok szárazanyag-tartalmán túl döntő-en a tárolók konstrukciója és a takarmá-nyok szecskamérete befolyásolja. Megjele-nésére a gyakorlatban a 70 %-nál maga-sabb nedvességtartalmú takarmányok siló-zásakor kell számítani. Így 18-22 % száraz-anyag-tartalmú zöldtakarmányok tömörí-tésekor a csurgaléklé hatását is figyelembe véve 5-8 % szárazanyag-veszteségre számít-hatunk.• Denaturálódási veszteség: a növényi légzés során a cukrok elégetésekor jelentős meny-nyiségű hő keletkezik, mely a tárolótér hő-mérsékletét lényegesen megemelheti. Ke-vésbé tömörített és rosszul lezárt silókban a hőmérséklet az alacsony nedvességtar-talmú túlfonnyasztott takarmányok esetén 60 °C fölé is emelkedhet. Mivel a nagy töme-gű halmazok tehetetlenségük miatt csak las san tudnak lehűlni, ezért a tartós hő ha-tá sára bekövetkező denaturálódás miatt a szilázsok fehérjéjének emészthetősége akár 40 %-kal is csökkenhet.• Felületi veszteség: a nem megfelelő mér-tékben tömörített és rosszul befedett, vagy fedés nélküli silóterekben a veszteség a lé-tesítmények konstrukciójától és kapacitá-sától függően elérheti a szárazanyag meny-nyiségének 10-15 %-át is.• Utóerjedési veszteség: a silók megbontá-sakor kettős problémával állunk szemben, egyrészt a kitermelt takarmányok érintkez-nek a levegővel, másrészt a levegő a takar-mány halmazba jutva utóerjedést indít el. A tárolótér helytelen lezárása folyamatos levegőutánpótláshoz vezet, mely az élesz-tők és penészgombák elszaporodását ered-ményezi. Az anaerob viszonyok hiánya mi-

1. ábra   Pöttinger Mex V vontatott rendfelszedős silózó

Silózáskor szecskázással egy- vagy kétmenetben szilázst vagy szenázst állítunk elő, majd a magas nedvességtartalmú és nagy mennyiségű takarmánynövények hagyo-mányos tartósítását és tárolását két- vagy három oldalról zárt falközi silókban hajt juk végre. Mivel a hagyományos silózási eljárások ma is jelentős veszteségekkel járnak, ezért a jó minőségű takarmányok előállítása elsődleges feladattá lépett elő. A műsza-ki-technológiai fejlesztés az egy- és kétmenetes betakarításra alapozott tartósítás és tárolás korszerűsítéséhez a silófólia-tömlőbe történő préselésen és töltésen túl, a ha gyományos és speciális bálacsomagolással járult hozzá. A silófólia-töltési eljárások, illetve berendezéseik a száraz és nedves egész szemű aprított és roppantott szemes termények, a szálas, szeletelt és szecskázott takarmánynövények, valamint mezőgaz-dasági melléktermékek és hulladékok, a bálacsomagolási eljárások és berendezéseik a szálas, szeletelt és szecskázott takarmánynövények, míg mindkét eljárás a tömeg-takarmányokkal, az aprított száraz és nedves szemes terményekkel, valamint egyéb fehérje- és energiapótló melléktermékekkel összeállított keverékek minőségi kezelé-sére szolgál.

35Mezőgazdasági Technika, 2015. október

Technológia

att és a nem megfelelő kitermelés hatására a szárazanyag-veszteség naponta elérheti a 3-4 %-ot is.

A silózás veszteségei alapvetően a tar-tósítás és tárolás műszaki-technológiai feltételeitől, szakszerűségétől és a techno-lógiai fegyelemtől függnek. Megfelelő körül-mény- és feltételrendszer mellett a művelet összes vesztesége a közepesen erjeszthető takarmányoknál 11 % alá, míg a nehezen erjeszthetőknél 15 % alá szorítható.

A silózás gépeiSilózáskor szálastakarmányainkat a nö-

vények fajtájának és a végtermékek felhasz-nálásának függvényében egy vagy két me-netben, tömegtakarmányainkat egy menet-ben szilázsként vagy szenázsként takarítjuk be. Mivel az említett eljárások esetén a szé-nakészítésnél ismertetett és ott bemutatott gépek (kaszák, rendkezelők, rendfelszedők, bálázók, szállítók és rakodók) a silózási technológia előírásainak figyelembevételé-vel kerülnek alkalmazásra, ezért a követke-zőkben csak az eltérő módszerekre, gépek-re és berendezésekre, valamint létesítmé-nyekre térünk ki.

Szecskázás

Egymenetes betakarításkor kis teljesít-ményű függesztett vagy vontatott, lengőké-ses, tárcsás és dobos, valamint nagy telje-sítményű vontatott vagy magajáró, tárcsás és dobos aprítószerkezetű szecskázó gépek kerülnek alkalmazásra. Az aprítási művele-tek hatékonyságát passzív (pl. törő- és zú-zóbetét, törőléc és zúzófenék, illetve zúzó-kosár) vagy aktív zúzóegységek segítik.

Az etetőszerkezettel és tárcsás vagy do-bos aprítóval szerelt kis szecskázók rendfel-szedővel, valamint egy- és kétsoros silóku-korica-adapterrel kiegészítve a szenázs- és szi lázskészítéshez is tökéletesen megfelel-nek. Ezzel szemben a speciális adapterekkel kiegészített, nagy teljesítményű magajáró szecskázók a szálastakarmányokon kívül a silókukorica, a cső- és a teljes növényi zúza-lékok betakarítását is elvégzik.

A kisebb állatállománnyal gazdálkodó, de a minőségi végtermékre is érzékeny vál-lalkozások a kis teljesítményű és jó munka-minőséget biztosító rendfelszedős vagy két soros, függesztett, tárcsás rendszerű, míg a közepes méretűek a háromsoros adap-terrel szerelt vontatott gépeket használják (1. ábra). Ezzel szemben a nagygazdaságok dobólapátos ventilátorral szerelt, dobos konstrukciójú vezérgépei a tökéletes mun-kaminőséget nagy tömegteljesítmények mellett is garantálják. A magajáró berende-

zések szálastakarmány szenázshoz rendfel-szedő adapterrel (2. ábra), silókukorica és teljes növényi zúzalék szilázshoz silókuko-rica-adapterrel, csőzúzalékhoz csőtörő adapterrel, gabona teljes növényi zúzalék-hoz pedig gabonavágó asztallal kerülnek felszerelésre (3. ábra).

A szálastakarmányok betakarításához olyan 3-4,5 m munkaszélességű és 4-6 ujj-soros rendfelszedő adaptereket haszná-lunk, melyek a keresztirányú talajegyenet-lenségek követésére is alkalmasak. A maga-járó, nagy teljesítményű berendezésekhez illesztett 5 m feletti munkaszélességű rend-felszedő adapterek szállítását összecsukha-tó kivitelek könnyítik meg.

A silókukorica betakarítása soros vagy sorfüggetlen adapterekkel végezhető. A so-ros kivitelek erősített alternáló vágószerke-zetét ma már tárcsás rotációs típusok vál-

tották fel. Sűrűn vetett állományok és so-rokra merőleges haladás esetén a berende-zések etetőszerkezetének optimális kiszol-gálásához sorfüggetlen adaptereket célsze-rű használni. A nagy teljesítményű magajáró berendezések speciális vágószerkezetű és nagy munkaszélességű sorfüggetlen adap-terei kétoldalt felhajthatók, egyes esetek-ben három részben egymásra is fordíthatók (4. ábra).

A teljes kukoricanövény szecskázási műveletének hatásfoka zúzással fokozható. A hagyományos zúzókosarak bordázata vagy dörzslemezei az állókések többszörö-zését jelentik, míg a réselt változatok az ap-ríték méretét az anyag mozgókésekkel tör-ténő átverésével állítják be. A szecskahal-maz egész szemeinek aprítására különböző konstrukciójú szemroppantók szolgálnak, melyek a szemek roppantásán túl a szár-

2. ábra    Claas Jaguar 750+PU 300 rendfelszedő adapter

3. ábra    Krone BiG X 750+XDisc 6200 vágóasztal

36 Mezőgazdasági Technika, 2015. október

Technológia

szecskát is tovább zúzzák. A kúpos-tárcsás berendezések a hagyományos rovátkolású hengeres konstrukciókkal szemben megnö-velt aktív felületüknek köszönhetően na-gyobb áteresztőképességet érnek el. A ki-egészítő zúzószerkezetek homogén anyag-áramának mozgatásához dobóventilátorok szükségesek. Teljesítményük a lapátozás geometriájának és szállítási tulajdonsága-inak fejlesztésével, valamint fordulatszá-muk terhelésarányos változtatásával fokoz-ható. A technológiailag eltérő zúzási és szem- roppantási műveletek együttesen nem al-kalmazhatók.

A berendezések vezetését, a sorköve-tést, a fogáskiosztást, a vágási magasság meghatározását, a késélezést, a szecska-hossz nedvességtartalom szerinti beállítá-sát, valamint az adalékanyag áteresztőké-pesség és nedvességtartalom szerinti kijut-tatását GPS- és számítógépes vezérléstech-nika segíti. A szecskázógépek és a szállító járművek tökéletes műveleti összhangja optoelektronikus vezérlési rendszerrel tör-ténik, míg a táblatérképek elkészítése, az adatgyűjtés és az adatmegosztás a nagy-

üzemek és a flottatulajdonosok munkáját könnyíti.

A silózás létesítményeiMivel az anaerob feltételek megvalósu-

lására és a fermentáció korrekt lefolyására legnagyobb hatással a tárolóterek vannak, ezért a tartósítás és tárolás eredményessé-gét a silózás műszaki-technológiai feltételei közül alapvetően a tárolóterek konstrukciós és technológiai kialakítása határozza meg.

Ideiglenes jellegű tárolókHagyományos konstrukciók

Az ideiglenes jellegű hagyományos tá-rolók (ároksiló, kazalsiló, halomsiló, szalma-bála siló stb.) közös jellemzője, hogy ben-nük a táplálóanyag-veszteség érezhetően nagyobb, és a tartósított takarmányok mi-nősége jóval gyengébb, mint az állandó jel-legű létesítményekben. Ugyanakkor létesí-tésük olcsóbb, méreteik változtathatók és bárhol elkészíthetők. Ezzel szemben a mi-nimális veszteséggel jellemezhető, korszerű típusok minőségi változást hoztak a tartó-sítás és tárolás terén.

Korszerű konstrukciók

Ideiglenes jellegű besorolásukat az ma-gyarázza, hogy silófólia-töltéskor a fólia-hengert, vagy bálacsomagoláskor a csoma-golóanyagot csak egy alkalommal lehet felhasználni. A nagy termőterületű és állat-állományú vállalkozások tömegtakarmá-nyaikat döntően hagyományos módszerek-kel tartósítják, a silófólia-töltést és a bála-csomagolást inkább a minőségi vagy a ha-gyományos módszerekkel nehezen, vagy nem kezelhető takarmányok esetén alkal-mazzák. Az egyszerűbb műszaki háttérrel rendelkező kisgazdaságok és családi vállal-kozások minőségi takarmánybázisukat egyedi eljárásokkal biztosítják. Ezek prakti-kus berendezései a speciális bálacsomago-lók, illetve a kis teljesítményű és többfunk-ciós silófólia-prések. A nagy kapacitású ha-gyományos konstrukciók gazdaságosan a nagy állatállományú gazdaságokban és a bérvállalkozásokban alkalmazhatók.

A silófólia-töltők a takarmányfélesége-ket fésűs-rotoros (5. ábra) vagy csigás prés-egységgel (6. ábra) juttatják a speciális há-romrétegű és UV-stabilizált fóliatömlőkbe. A technológia alapgépei döntően a trakto-rok TLT-hajtásáról üzemelő és azok hidrau-likarendszeréhez kapcsolódó berendezé-sek. Hazánkban legnagyobb darabszámban a kis- és középkategóriába tartozó, döntően fésűs-rotoros tömörítőrendszerű gépek üze-melnek, míg a saját motoros kivitelek terme-lési viszonyaink között egyelőre nem tud tak elterjedni.

A szecskázott takarmányok préselésére szolgáló típusok mellett találkozhatunk olyan változatokkal is, melyek mind a henge-res, mind a szögletes szenázsbálák és az azokból összeállított rakatok betöltésére is alkalmasak.

A fóliahengeres változatokon túl külön-legességként említhető meg az a konstruk-ció, melynél a tömörítés két folyamatos

4. ábra    Krone BiG X 1100+Easy Collect 1053 sorfüggetlen adapter 5. ábra    Budissa Bagger RT 9000 rotoros silófólia-töltő gép

6. ábra    Apiesse RotoPress TCR csigás silófólia-töltő gép

37Mezőgazdasági Technika, 2015. október

Technológia

spirálvonalú és szembeforgó présrotorral, valamint síkfóliával valósul meg. A síkfóliá-ból formált és alul nyitott „tömlőbe” történő betárolás minimális nyomásviszonyai bi-zonytalanná teszik a fermentációt, a talajjal való érintkezés pedig szennyezi a takarmá-nyokat, ezért az eljárás csak kiegészítő jel-legű tartósítási és tárolási feladatok ellátá-sára javasolható.

Ahogy említettük, a silófólia-töltéssel a bálázott takarmányok kezelése is biztonsá-gosan megoldható. Ehhez a fóliatömlőket hengeres bálák betárolásakor síkjukra me-rőleges irányban több ponton, míg szögle-tesek esetén a sarkoknál, hidraulikus rend-szerben szét kell húzni, majd a bálák és a belőlük összeállított rakatok a tömlőkbe hidraulikusan működtetett tolólappal acél-lemezes vagy gumihevederes asztalokon tolhatók be. Mindkét konstrukció kiszolgá-lását homlokrakodók vagy rakodógépek végzik. Az anaerob viszonyok a bálák és a rakatok szoros axiális illesztésével biztosít-hatók.

A kis teljesítményű, többfunkciós hen-gerszékes és garatos silófólia-töltők az egész szemű és az aprított száraz, illetve nedves szemes termények, valamint mező-gazdasági melléktermékek betárolásához ajánlhatók. A nagy teljesítményű berende-zések kiszolgálása nagy raktérfogatú szállí-tó járművekkel és/vagy nagy kanálméretű rakodógépekkel, míg a kisebbeké garatos fogadóegységekkel és kis teljesítményű ra-kodógépekkel hajtható végre.

A technológiai fegyelemre igen érzékeny bálacsomagolás csak gondosan megterve-zett tartósítási-tárolási folyamatban képes minőségi eredményt produkálni. Az eljárás nem csak a szálasan vagy szeletelt formá-ban betakarított és bebálázott anyagok tartósítására és tárolására alkalmas, ha-nem vele a szecskázott takarmányok és aprított melléktermékek, valamint ezekből és aprított száraz, illetve nedves szemes

terményekből álló keverékek kezelése is megoldható.

A berendezések meghajtása az üzemel-tető traktorok (függesztett és vontatott kivi-telek) vagy saját erőgépük hidrosztatikai egységéről (benzin- és dízelmotoros kivite-lek) történik, de a bálamozgatás műveletét különleges esetekben a tarló is átveheti. Az  egyedi bálacsomagolók 2D-rendszerű változatai a bálák befedéséhez szükséges összetett mozgást a gépek munkaasztalai-val és/vagy a munkaasztalok bálamozgató hengereivel (bizonyos esetekben hevedere-ivel), és/vagy a tekercselő-előfeszítő mecha-nizmusaik segítségével együttesen végzik. A tekercseléshez a fóliát előfeszítjük, a gép-kialakítás függvényében egy vagy több fó-liahengert alkalmazunk, majd a műveletet egy- vagy több bekezdésű menetfelvitellel hajtjuk végre.

A kiszolgálást igénylő gépek egyedi és csoportos rendszerben dolgoznak, míg az önkiszolgáló változatok csak egyedi csoma-golást végeznek. A bálák felvétele és leadá-sa munkaasztalokkal vagy karos és szánkós kivitelű speciális felvevőegységekkel, vala-mint lemezes vagy tányéros leadóegységek-kel történik. A sérülésre hajlamos csoma-golt bálák mozgatását és a nem önellátó be rendezések kiszolgálását speciális adap-terrel szerelt rakodógépek hajtják végre.

A korszerű, egy alvázra szerelt bálázó-csomagolók és a csomagolást a bálázással egy műveleti térben megvalósító konstruk-ciók a tökéletes fermentáció, valamint a sérülésmentes szenázsbálák biztosításához már szeletelő és bálafordító-leadó részegy-séggel rendelkeznek. A csomagolási műve-let biztonságának növelése a bálák térbeli mozgatásával vagy egymásra merőleges irányú, ún. 3D rendszerű befedésével fokoz-ható (7. ábra).

A 3D műveletet egyrészt a hagyomá-nyos forgó mozgást végző egykaros és egy menetbekezdésű tekercselő egység végzi,

melyhez kiegészítésként az előzőre merőle-ges és vízszintes síkban mozgó (másik irányt biztosító) kiegészítő kar csomagolóanyaga adódik. A fejlettebb konstrukciók esetében már olyan többkaros tekercselőmechaniz-must alkalmaznak, mellyel a bálák teljes palástfelületének befedése vagy az egyik, vagy mindkét karon lévő fóliatekercs 90 °-os elfordításával, egybekezdésű menetfelvitel-lel hajtható végre.

A csoportos rendszerben dolgozó gépek-kel a hengeres és a szögletes bálák, vala-mint az utóbbiakból kialakított rakatok is biztonsággal becsomagolhatók. Kiszolgá-lásukkor a tökéletes fermentáció érdekében elsődleges feladat a hengeres bálák axiális, míg a szögletesek és a rakatok arra merőle-ges irányú rendezett és szoros illesztése.

A szecskázott vagy aprított takarmá-nyok és melléktermékek bálázására és cso-magolására szolgáló berendezések alapja-iban megegyeznek az egymenetes kétfunk-ciós berendezésekkel, eltérés az említett takarmányok, valamint speciális keverékek tömörítését végző bálázóegységek konst-rukciójában van (8. ábra).

A kompakt gépek a csomagolás műve-letét a bálázótérben a kamra felemelését követően hajtják végre vagy egy alvázra szerelt két gépes összeállításban végzik. Két gépes változat esetén a berendezések fo ga-dógaratának közvetlen vagy ferde felhordó-val történő közvetett kiszolgálása szecska-szállító pótkocsikkal, vagy deponált szecs-kahalomból rakodógépek segítségével old-ható meg.

Cikkünket a következő számban a falkö-zi és a toronytárolók, mint állandó jellegű létesítmények bemutatásával, valamint a silózás gyakorlatának ismertetésével folytat-juk.

Bellus ZoltánNAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

7. ábra    Kuhn VBP 2160 3D-rendszerű bálacsomagoló 8. ábra    Göweil LT-Master szecskabálázó-csomagoló