TEKNŐSVÁR MAGÁNÓVODA

HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA

2011

TARTALOMJEGYZÉK

1.Bevezető Az óvoda nevelési alapelvei Az óvoda küldetésnyilatkozata2.Az óvoda jellemző adatai3.Az óvodai élet megszervezése Az óvoda személyi feltételei Az óvoda tárgyi feltételei Az óvoda csoportok szerkezete Napirend-Hetirend4.Az óvoda átfogó nevelési feladatai Az egészséges életmódra nevelés Az érzelmi nevelés és szocializáció Az anyanyelvi-, és értelmi fejlesztés megvalósítása5.Az óvodai élet tevékenységformái Játék és tanulási tevékenység Társas és közösségi tevékenység Munkatevékenység Szabadidős tevékenység6.Komplex foglalkozások rendszere Mesélés, verselés-anyanyelvi nevelés Vizuális tevékenység Zenei nevelés Külső világ tevékenység megismerése Testi nevelés-mozgásfejlesztés7. Az óvoda sajátos feladatai Gyermekvédelem Integráció8. Az óvoda egyéb speciális szolgáltatásai9. Hagyományok, ünnepek10.Az óvoda kapcsolatai11.Az iskolai életre való alkalmasság mutatói12.Speciális mérések a fejlesztő programok tervezéséhez13.Az óvodai nevelés ellenőrzése, értékelése14. Érvényességi rendelkezések15. Mellékletek Az óvodába járó gyermekek értékelési és mérése rendszere Eszköz és felszerelési jegyzékFelhasznált irodalom

2

„Arra kérem a jövőt -, hogy könyörüljön legalább az ajtóknak és az ablakoknak: hagyja meg őket kézzel nyithatónak.Mert milyen világ is az, ahol nem lehet az ablakot mohón kitárni s úgy nyitni ajtót, hogy annak len-dülése – és nyikorgása – helyettünk kimondja: alig győztelek várni.”

Ancsel Éva: LXII

1. BEVEZETŐ GONDOLATOK

Köszönjük, hogy érdeklődik helyi nevelési programunk iránt. Ez a dokumentum a jövőben, az óvodánkban folyó nevelőmunka céljait, feladatait fogalmazza meg. Legfőbb nevelési feladatunknak tekintjük az egészséges, edzett, mentálhigiénés szempontból, értelmi fejlődés tekintetében önmagához képest fejlett gyermeki személyiség fejlesztését.

Az óvoda nevelési programja önállóan készített program, de figyelembe vettük az elfogadott , adaptálható óvodai programokat is.

Az óvoda nevelési alapelvei a következők:

Óvodánkban folyó nevelésnek a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tisztelet-ben tartásának megerősítésére kell irányulnia; az egyenlő hozzáférés biztosításával

Az óvodába járó gyermeket gondoskodás és különleges védelem illeti meg. A gyermekek nevelése elsősorban a család feladata, joga és kötelessége, s ebben a

folyamatban az óvoda a tőle telhető maximális kiegészítő szerepet kell, hogy vállal-ja.

Az óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést

A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek óvodai nevelésében támogatjuk a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.

3

Az alapelvek figyelembe vételével a Helyi Nevelési Programunk megvalósítása során kiemel-ten kívánunk foglalkozni:

A játéktevékenység sokszínűségével, mint a gyermek személyiségének kibontakozta-tásának egyik eszközével. Az élmény-fantázia-jték egységének megteremtésével.

Az anyanyelvi nevelés területén a tiszta, érthető, tagolt beszéd kialakításával, a dráma-pedagógia, a bábozás adta lehetőségek kihasználásával, a folyamatos beszéd kialakítá-sával.

A környezet megismerésére, megóvásával kapcsolatos tennivalókra való figyelemfel-hívással, az értékekre érzékeny gyermekek (felnőttek) nevelésével.

Olyan, mozgásukban is fejlett gyermekek nevelésével, akik nemcsak a hagyományo-san vett testnevelés során fejlődnek, hanem a tánc, néptánc, testtartás károsítását meg-előző speciális tornáztatással, úszással, lovaglással.

Az egyéni képességeknek különbözőségét figyelembe véve zenei, énekművészeti, képi ábrázolás fejlesztésével.

Az identitás megőrzését, ápolását, átörökítését a néphagyományok megismerésével, a kisebbségek igényeit és sajátosságait figyelembe véve.

A szülői igények alapján kívánunk lehetőséget biztosítani idegen nyelv tanulására, más népek kultúrájának, nyelvének megismerésére.

Magatartásában, viselkedésében, szokásaiban fejlett, az iskolai életmódra képes gyer-mekek nevelésével.

Az iskolai életmód elengedhetetlen követelménye a figyelemkoncentráció, a megfelelő ismeretanyag a környező világ dolgairól, benne matematikai, közlekedés kultúrával kapcsolatos ismeretek is. Ezek folyamatos fejlesztését az egész óvodai élet kiemelten fontos elemeinek tartjuk.

A családi nevelés és az óvodai élet összhangjának, egymást segítő tevékenységének kiemelten fontos szerepet szánunk.

Az óvodán belüli egységes nevelési elvek megvalósulásával a nyugodt, kiszámítható környezet biztosításával mind a gyermekek, mind a felnőttek számára.

A gyermekek differenciált fejlesztésével. Speciális terápiák, módszerek alkalmazásával a sajátos nevelési igényű gyerekek sze-

mélyiségének fejlesztése. Programunkban felvállaljuk az iskolai tanulási képességet meghatározó funkciók fej-

lesztését, tanulási zavarok korai kiszűrését és megelőzését. Sikerorientált, kommunikáló, a környezetben jól eligazodó, problémájuk megoldásá-

ban aktívan közreműködő, sajátos megoldást kereső gyermekek nevelése. A gyerek fejlettségéből kiinduló, természetes környezetben, játékban öntevékeny rész-

vétellel szerzett tapasztalatokra, ismeretekre épülő képességfejlesztés. Törekvés a gyermeki szabadság és az óvónők módszertani szabadságának biztosításá-

ra. A fogyatékos gyerekeknél fogyatékosságuk mértékéhez igazodó speciális fejlesztés,

szocializáció. Vegyes életkorú csoportokban történő szocializáció Mindenki önmagához mért értékelése, fejlődés elősegítése.

4

Kecskemét, 2011-03-01. ……………….. óvodavezető

A Teknősvár Óvoda küldetésnyilatkozata

Pedagógia hitvallás

Nevelőmunkánk akkor eredményes, ha a gyermekek személyiségét megismerjük, elfogadjuk, érzelmi biztonságot teremtünk számukra. Egyéniségüket tiszteletben tartva törekszünk arra, hogy az új ismeretek befogadására nyitottak és felkészültek legyenek.

A Teknősvár Óvoda nevelő testülete az óvoda teljes működésében meg kívánja valósítja az a minőségbiztosítási rendszert, amely biztosítja a partnerközpontú működést valamint annak folyamatos fejlődését.

Nevelési Programunkban kiemelten hangsúlyos a tevékenységek által szervezett korszerű is-meretelsajátítás komplex foglalkoztatási rendszerben, melyben a gyerekek számára igyek-szünk boldog, felhőtlen gyermekéletet, kiegyensúlyozott, harmonikus személyiségfejlődést biztosítani.

Nevelési céljaink elérése érdekében a gyermekek önállóságának-aktivitásának növelését, dif-ferenciált fejlesztését kívánjuk biztosítani. Nagy figyelmet fordítunk a tehetséges gyermekek fejlesztésére is.

A korszerű technikákat, pedagógiai módszereket igyekszünk óvodai életünkbe beépíteni, mellyel színes, vonzó tevékenységeket biztosítunk a gyermekek számára. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek jó közérzettel, érzelmileg motiváltan vegyenek részt a tanulási folyamat-ban, maximális érzelmi biztonságban.

A képességfejlesztést helyezzük a nevelés középpontjába: alkalmazni képes tudás, képessé-gek, készségek megszerzését, mely megalapozza az egész életen át tartó tanulást. Ezzel is se-gíteni kívánjuk az önállóság, belső kontroll, nyitottság, rugalmasság, kreativitás, tolerancia, együttműködés készség, kritikus gondolkodás, probléma megoldás személyiségjegyek kiala-kulását.

Az érzelmi és erkölcsi nevelésnek komoly hangsúlyt kívánunk adni a nevelési gyakorlatunk-ban, mert ez alapozza meg a személyiség szocializációját.A megalapozott szokásrend kialakításával – amely értékrendhez vezet – olyan biztonságot kí-vánunk nyújtani a gyerekeknek, amely támpontot ad a mindennapokban, s amely értelmes cé-lokkal tölti meg azokat.Óvodai nevelésünk során gondoskodni kívánunk az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szere-tetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő - tevékenységről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető já-tékra; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szük-séges személyi, tárgyi környezetről.

5

Valljuk, hogy a játék a gyermek számára a legfőbb élményforrás, ugyanakkor a személyiség fejlesztésének színtere, a tanulás, a készség- és képességfejlesztés leghatékonyabb módja.

Szoros partneri kapcsolatok kiépítésére törekszünk, melyben a nevelőtestület a célok érdeké-ben egységes egészként akar dolgozni. Olyan nevelőtestület kívánunk lenni, akik képesek a folyamatos megújulásra, követni tudják partnereink igényeit, elvárásait. Olyan közösség leszünk, ahol a minőségbeli tudás mellett fontos a tolerancia és az összetarto-zás

„A kisgyermekek fejlődésének szabadságaA kisgyermekek fejlődésének szabadságanem azt jelenti, hogy egyszerűen magukranem azt jelenti, hogy egyszerűen magukra

hagyjuk, hanem segítő szeretettel emeljük köréhagyjuk, hanem segítő szeretettel emeljük köréa megfelelő környezetet…a megfelelő környezetet…

Minél tökéletesebb a környezet, annál kevesebbMinél tökéletesebb a környezet, annál kevesebbBeavatkozásra van szükség a felnőtt részéről…Beavatkozásra van szükség a felnőtt részéről…Arra kell törekedni, hogy a gyermek mindent,Arra kell törekedni, hogy a gyermek mindent,

Amire képes, önállóan is végezzen!”Amire képes, önállóan is végezzen!”

2. AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI

Hivatalos elnevezése: Teknősvár Magánóvoda Címe: 6000.Kecskemét, Magvető utca 17.Telefonszáma: 06-76-505-105 Fenntartója: Teknősvár Magánóvoda Nonprofit Kft Fenntartó címe: 6000 Kecskemét, Magvető u. 17. Fenntartó telefonszáma: 06-76-505-105 Az óvodai csoportok száma: 2

Óvodánk Kecskeméttől 3 km-re, nyugodt, zöld övezetben fekszik.Az óvodai csoportokban a gyermekek vegyes életkorúak. Véleményünk szerint e szer-

vezési formában adódnak a leghatékonyabb pedagógiai helyzetek és e szervezési forma a leg-alkalmasabb differenciált nevelő munka végzésére. Az óvodába kerülő gyermekek képessége-inek fejlettségi szintje eltérő. Nevelőtestületünk ezt a különbözőséget természetesen fogadja és tiszteletben tartja.

A nevelőtestület számára sikerélményt, belső elégedettséget jelent, ha a szülők nevelő-partnerüknek tekintenek bennünket, bizalommal fogadnak minket, az óvodában otthonosan érzik magukat. A gyermeknevelésben sikeres szülőket, családokat igyekszünk megnyerni munkánk segítésére, az óvodai élet gazdagítására, szükség esetén a nevelőmunka hatékonyab-bá tételére.A hangsúlyt elsősorban a testi képességek fejlesztésére helyezzük, hiszen ezek minden más képesség kialakulásának gyökerei. A gyermekcsoportokat speciális fejlesztő játékokkal láttuk el, a tornatermeket mozgásfejlesztő eszközökkel, a szenzoros integráció eszközeivel szereltük fel.

Az óvónők munkáját fejlesztő pedagógusok, logopédusok, egy gyógypedagógus és kül-ső munkatársként pszichológus segíti.

6

3. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE

3.1. AZ ÓVODA SZEMÉLYI FELTÉTELEI

Az óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus modellt, min-tát jelent a gyermekek számára; személyisége az elfogadó és segítő, támogató attitűdön alap-szik.

Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményessé-géhez.

Óvodánk rendelkezik a törvény által ajánlott személyi ellátottsággal. Az óvodapedagógusok a helyi nevelési program alapján végzik a nevelőmunkát az óvo-

dában. Az óvónők lényeges személyiségjegye a nyitottság, empátiakészség, érdeklődés a mik-ro és makro környezet iránt. Személyiségükön keresztül valósul meg az elképzelt, megfogal-mazott helyi óvodai nevelési program. Az óvónők munkáját csoportonként szakképzett dajka segíti. A csoportokban egymás iránt tiszteletet tanúsító, elfogadó, egymás munkáját megbecsülő, egymáshoz ragaszkodó „hármas”- ok dolgoznak.

Az óvodapedagógusok és az őket közvetlenül segítő munkatársaik a dajkák az aktuális igény és érdeklődés alapján folyamatosan vesznek részt a helyi (munkaközösségek, meghívott előadók), és az országosan rendezett továbbképzéseken, és szakmai rendezvényeken.

Az óvónők az alkalmazott módszereik alapján munkaközösségekben dolgoznak. Részt vesznek a módszereket alkalmazó óvodák országos egyesületeiben, így érezzük biztosítottnak a módszertan folyamatos szakmai gondozását, felügyeletét.

3.2. AZ ÓVODA TÁRGYI FELTÉTELEI

Óvodánk egy épületben működik.Az épületben két csoportszoba készült el az óvodai feladatok ellátására. A csoportokhoz

öltöző és vizesblokk tartozik. A csoportok tárgyi felszereltsége és komfortja kitűnő. A cso-portszobákban megtalálhatók az alapvető építő és konstrukciós játékkészletek, speciális fej-lesztő eszközök, a személyes tárgyak és munkák elhelyezésére kialakított tárolók..

Az épületben tornaszoba működik. Itt használhatók a szenzoros integráció eszközei, speciális tornaszerek, mozgást fejlesztő eszközök.

A gyermekek foglalkoztatására szolgáló helyiségek jól felszereltek. Hangulatossá teszik a berendezést a bútorok, textíliák igényes megválasztása. A játékszerek változatos tevékeny-

7

ségeket biztosítanak a gyermekeknek. Igen sok készségfejlesztő, mozgásfejlesztő, gondolko-dásfejlesztő játék található.

A gyermekek kényelmét, higiénikus óvodai életét biztosítják azok a felszerelések, ame-lyek rendelkezésükre állnak: törülköző, fogmosó, felszerelés, ágyak, plédek, edények. A konyhák melegítő konyhai funkcióval rendelkeznek, de a legkorszerűbb felszerelések megta-lálhatók.

A dajkák a munkájukat a legkorszerűbb technikai eszközökkel végezhetik.

Az óvoda tárgyi feltételei között jelentős, azaz audiovizuális és informatikai háttértech-nika, amivel rendelkezik.

Az épületben van fénymásoló gép, videó, televízió, rádió, magnó, számítógép, digitális fényképezőgép. Az óvoda kamera rendszerrel rendelkezik.

Az épülethez egybefüggő játszóudvar tartozik, nincs csoportonként elkülönítve. Ezt a gyermekek szabadság érzésének és a játékválasztás lehetőségének biztosítása érdekében fon-tosnak tartjuk. Az udvaron homokozók, ügyességet és mozgást fejlesztő játékok biztosítják a szabadtéri tevékenység lehetőségét. . Az óvodaépületekben a mosdók a követelményeknek megfelelőek. A játszó udvarokon betonozott és füves területek egyaránt találhatók. Ily módon az év bármely szakaszában jól lehet használni az udvart.

A játékeszközök változatosak. Az ügyességet, edzettséget fejlesztő mászókák, bújó fo-lyosók, hinták mellett nyugodt, elmélyült játéklehetőségekre is van mód. Sporteszközök áll-nak a gyermekek rendelkezésére.

A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak számukra hozzáférhető módon és gyermekek biztonságára figyelemmel van elhelyezve. Az óvoda egyidejűleg a lehe-tőségek mértékében biztosít megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, teremt lehetőséget a szülők fogadására.

Eszköz beszerzésünk során figyelembe vesszük a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. szá-mú mellékletében foglaltakat.

3.4. AZ ÓVODAI CSOPORTOK SZERKEZETE

Gyermekcsoportjaink osztatlan szervezésűek. Ebben a szervezési formában biztosított a modellkövetés, utánzás feltétele, eredményesebb a szocializálódás, az önállóság tanulása. A gyermekek megtanulnak alkalmazkodni, fokozódik empátiás képességük, természetesebben fogadják a másságot. Ezekben a csoportokban kevesebb a konfliktus, fejlettebb a megegye-zésre való képesség. Életszerűbb helyzetek jöhetnek létre. A testvérek, barátok, ismerősök nö-velik a beszoktatás eredményességét. A már kialakult, nagyok által alkalmazott szokásrend, viselkedés a kicsik számára természetes velejárója az óvodai életnek. Az eltérő fejlettségű gyermekek nem szigetelődnek el. Mindenki talál partnert vagy támogatót. A heterogén életko-rú csoportnál előnyös – éppen az életkori sajátosságok miatt – az oktatási törvényben előírt minimális gyermeklétszám megtartása, hiszen az óvodapedagógustól sokkal nagyobb figye-lemmegosztást, differenciálási képességet, toleranciát, rugalmasságot követel.

8

Felvételkor a vezető feladata koordinálni a gyermekek érdekeit, figyelembe venni a szü-lői kívánságokat, figyelni a különböző életkorú gyermekek csoporton belüli arányát, a nemek arányát, a gyermekközösségek szociális összetételét.

3.5. NAPIREND-HETIREND

7.30 órától - 12 óráig JÁTÉK és játékos tevékenységek:

• mesélés, verselés, • rajzolás, mintázás, kézimunka, • éneklés,• a megismerő funkciók és moz-

gásképességek egyéni és kis-csoportos fejlesztése,

• öt évesek mikrocsoportos fog-lalkozása

• folyamatos tízóraizás• szabad mozgás, séta, munka

12 órától – 14.30-ig EBÉD, PIHENÉS

14.30-tól -17 óráig- JÁTÉK és játékos tevékenységek:

• folyamatos felkelés, uzsonna• egyéni fejlesztő tevékenységek• a szülők által választott speciá-

lis szolgáltatásokban való rész

Napirendünket a folyamatosság és rugalmasság jellemzi. A szokásrendszer, a visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekben.A napirendben az egyes tevékenységekre fordítható idő rugalmasan változtatható a kö-rülmények, a váratlan események hatására.

A szeptember 1.-től augusztus 31.-ig terjedő időszak napirendjét a gyermek biológiai – és társas szükségleteit szem előtt tartva alakítsa ki az óvodapedagógus.

Mivel a nevelés nem zárul le május 31-én, ezért a nyári időszak (június 1.-től augusztus 31.-ig) tartalmas, a gyermeki szabadságot tiszteletben tartó, gondosan megtervezett legyen.

Az év közben már kialakított szabályok, szokások megtartásával az óvodapedagógus a nyári élet megtervezésénél adjon lehetőséget a gyermeknek arra, hogy az évszak örömeit sza-badabban élvezze, és kötetlenebb formában biztosítson változatos tevékenységet, lehetőséget a fejlődésre.

9

A hetirend ugyanúgy, mint a napirend a folyamatosságot, a rendszerességet és a nyugalmat biztosítja. Ezen kívül lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével a gyermekek napi életé-nek megszervezéséhez. A beszoktatás idején figyelnek arra, hogy minél rugalmasabb heti ren-det állítsanak össze. A hetirend kialakítása az óvónő feladata. Összeállításánál figyelembe veszik az adott csoport és a gyermekek igényeit, képességeit, ill. a másik csoport hetirendjét.

4. AZ ÓVODA ÁTFOGÓ NEVELÉSI FELADATAI

4.1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS

Az egészséges életmód kialakítása nagy jelentőségű ebben az életkorban. Célunk: testileg, lelkileg egészséges gyermekek nevelése.

A gyermek érezze magát biztonságban mind a felnőtt, mind a gyerektársaságban.A szeretetteljes légkör, a gyermek személyiségének tiszteletben tartása, a gondoskodás, a gon-dozás, a szabadban való mozgás mind biztosítéka az egészséges testi-lelki fejlődésüknek.Az egészséges életmód kialakításában sokat segít a gyermek azonosulási, utánzási törekvése. Igen fontos a felnőtt példaértékű magatartása.A rugalmas napirendben lehetőség nyílik a gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítésé-re.

Feladataink:

• Gondozás: A testápolás, öltözés, étkezés, önkiszolgálás bensőséges gyerek-felnőtt kapcsolatban történik.

• Testi nevelés: Mozgásigényük kielégítését szolgálják az udvari és a tornatermi eszközök, a szervezett mozgást fejlesztő tevékenységek.Testi épségük védelme érdekében a szabályok megismertetése, betartása, betarta-tása elkerülhetetlen.

• Edzés: . Télen szánkózás, hógolyózás nyújt lehetőséget az edzésre. Év közben úszótanfolyamok szervezésére kerül sor.

Az óvoda nevelési feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése.

A gyermekek gondozása testi, lelki igényének kielégítése. Harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének kielégítése. Testi képességek fejlesztése. Biztonságos környezet biztosítása. A környezetvédelmi-, megóvási szokások kialakítása A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése Szakemberek, vagy továbbképzéseken szakemberré képzett óvodapedagógusok bevo-

násával prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása. Mindennapos testi, edzési, fejlesztési lehetőség biztosítása.

10

A pihenés, mozgás, alvás egyensúlyának megteremtése. Rendszeres napirend és hetirend adta lehetőségek kihasználása.

4.2. AZ ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ

Célunk: Érzelmi biztonság és gazdag érzelmi kapcsolatok kialakítása.

A szocializációt az óvoda pozitív légköre biztosítja. Az ilyen légkörben nevelkedett gyermek-nek fejlődik az „ÉN” tudata, természetes magatartássá válik mások elfogadása, a „MÁSSÁG” elfogadása. Fejlődik erkölcsi tartása és akarata.A gyerekek megnyilvánulásait a felnőtteknek nyitottsággal, törődéssel kell figyelni.

Feladataink:

• Pozitív mintán alapuló szociális tanulás, a modell értékű kommunikáció, bánásmód, viselkedés az óvodai feladatellátásban résztvevő felnőttek között

• a gyermek szűkebb és tágabb környezetéhez, a szülőföldhöz való kötődést segítő pedagógus attitűd,

• Szereteten alapuló családias légkör• Másság elfogadása• Kedvező érzelmi hatások biztosítása a dolgozók attitüdje által• A gyermek pozitív megnyilvánulásaira épülő fejlesztés• A viselkedésformáknak, és az együttélés szabályainak elsajátítása (óvodapedagó-

gus-gyermek, gyermek-gyermek, gyermek-dajka, pedagógus-dajka)• Alkalmazkodó-képesség kialakítása• Nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló,

hátrányos helyzetű, elhanyagolt gyermekek nevelése – ez a feladat speciális ismere-teket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek közreműkö-désével

• Kiemelkedő képességű gyermekekhez való alkalmazkodás• Közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása• Erkölcsi nevelés, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség,

önzetlenség, figyelmesség), és akaratának (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladat-tudat, szabálytudat) fejlesztése

A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus visel-kedése.

4.3. AZ ANYANYELVI-, ÉRTELMI FEJLESZTÉS, NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA

11

Célunk: Megteremteni annak lehetőségét, hogy tevékenykedések, cselekvések során fejlődje-nek egyéni képességeik

Feladataink:• A természeti és társadalmi környezetről tapasztalatok szerzése, az ismeretek rend-

szerezése• Tudásvágy felkeltése és kielégítése• Értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet,

gondolkodás)• Problémamegoldó és kreatív gondolkodás elősegítése• Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása• A beszédkedv fenntartása, a gyermekek meghallgatása, a gyermeki kérdések és vá-

laszok érvényesülése

Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat sze-rezhet a természeti és társadalmi környezetről.

Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – helyes mintaadással – az óvodai nevelő tevékenység egészében kiemelt jelentőségű. Különösen a beszédkedv fenntartására, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések érvényesülésére, s a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani.

Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszé-lő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel – az óvodai nevelőtevékenység egészé-ben jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyer-mek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, fokozására, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges fi-gyelmet fordítani.

Az informatika fejlődésével a számítógépes játékok bevonásával az értelmi képes-ségek egy korszerű módja valósul meg.

Az óvodai nevelésünk lehetőséget ad az idegen nyelvi kompetenciák megalapozá-sára az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével.

Az értelmi nevelés további feladatai • egyrészt a gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire,

tapasztalataira, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevé-kenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása,

• másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figye-lem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése.

Az óvodapedagógus az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segítse hozzá a gyermekeket. Teremtse meg annak a lehetőségét, hogy a gyermek a játékon, a művészeteken, az alkotómunkán,saját tevékenységén keresztül szerezhesse meg azokat az élményeket, amelyek megnyitják és ébren tartják benne a vágyat a környező világ megismerésére, a tanulás örömének átélésére. Ebben az életkorban az igazi ismeret az, amit a gyermek önmaga szerez meg. Minden-nek az alapja, hogy a gyermek érdeklődésére és cselekvésére, előzetes tudására, tapasztalatai-ra épüljön az ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységrendszer.

12

A kompetencia alapú óvodai program csomag alkalmazásának lehetősége ad lehe-tőséget az óvoda–iskola átmenet, az inkluzív pedagógia, a játék, az érzelem és az erkölcs új tartalmú megközelítésére. A programcsomag használatával az iskolára való felkészítés, az iskolaérettség újraértel-mezése valósul meg. Az óvodapedagógus törekedjen az óvoda óvó-védő, nevelő, személyiségfejlesztő funkci-ójának új tartalommal való megtöltésére.

Saját kompetenciáit fejlessze úgy , hogy képes legyen a gyerekek differenciálisi szintek (I–II–III.), képességfajták (értelmi, szociális, testi, kommunikációs:verbális, nonverbális) szerinti fejlesztéséreA pedagógus munkája során alkalmazza az új tanulásszervezési eljárásokat, módszere-ket, eszközöket.

5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI

Az óvodai élet tevékenységeit úgy kell szerveznünk, hogy azt a gyermek a családban gyakorolt tevékenységei folytatásaként élhesse meg, játékosak és szabadon választhatók le-gyenek.

Az óvónő tudatosan tervezi, szervezi a csoport tevékenységeit, kihasználja a spontán kí-nálkozó lehetőségeket. A tevékenységekben fontosak a szabályok, a szokások. Az önkéntes-ség nem jelentheti a tevékenységektől való távolmaradás elfogadását a nagycsoportos korú gyermekeknél. A tevékenységek jellegétől függően változhatnak a csoportok tagolódásai. A nagyobbak több tapasztalatszerző sétán, kiránduláson, fejlesztő foglalkozáson vesznek részt, mint a kisebbek. Az óvodapedagógus a gyermekek mindennapi tevékenységei során kialakítja a közösségi magatartásformát, megvalósítja a játékos képességfejlesztést, az intellektuális ké-pességek fejlesztését. Munkáját a Helyi nevelési program alapján végzi.

Az óvodai élet főbb tevékenységformái: a játék, mesélés, verselés, rajzolás, mintázás, kézi-munka, ének, zene, énekes játék, külső világ tevékeny megismerése, testi nevelés, munka.

5.1. A JÁTÉK ÉS TANULÁSI TEVÉKENYSÉG

A játékot a gyermek alapvető tevékenységének tekintjük. Az óvodai játék életre szóló élményeket nyújt, melyeket örömérzés kísér. A játék öröme növeli a fejlesztő hatást. Az új is-meretek pozitív érzelmek között nyomatékosabban épülnek be a gyermek személyiségébe. Já-tékon keresztül ismerkednek a világgal, a valóság tárgyaival, tulajdonságaival, az emberi kap-csolatokkal és magatartással, a valóság jelenségeivel, eseményeivel. A nyugodt légkör feltéte-le a magatartási formák, szabályok kialakítása. A gyerekeknek helyzetekhez kell igazítaniuk viselkedésüket, ami az alkalmazkodás magasabb formája.

Az óvodában a gyermek első játszótársa az óvónő. Az óvónő játékban betöltött szerepét meghatározza a játékszituáció, a gyermek és a gyermekcsoport igénye.

Folyamatos napirendünkben nem szakad meg a játéktevékenység, növekszik a játékidő. A játék fontos szerepet tölt be a gyermek fejlődésében, áthatja az egész nevelési folyamatot és kihat a társas kapcsolatok alakulására..

13

Vegyes csoportjainkban a szociálisan érettebb gyermekek mintát adnak az együttját-szásra. Minden játékfajtához egyidejűleg biztosítunk gyermeki fantázia kibontakoztatását se-gítő játékeszközöket, anyagokat.

A csoportszobák berendezéseinél törekszünk a könnyű és gyors átrendezhetőségre. A nagyobb teret igénylő játékok szervezésére az előtérben, a tornateremben és az udvaron kerül sor.

Jót és jól játszani – ez a gyermek dolga az óvodában. Az óvodapedagógusnak az a fel-adata, hogy megfigyelje a gyerekek játékát, s megfigyeléseit, tapasztalatait felhasználja a saját nevelési céljainak elérése érdekében, és indirekt módon befolyásolja szükség esetén.

Az elmélyült játék feltétele az élmények biztosítása. A gyermek számára sokféle benyomás, átélt esemény válhat élménnyé, s ezek mindegyike lehet játékának forrása. Különböző szituá-ciók megteremtése az óvónő tudatos átgondolt munkáját feltételezi, indirekt módon így lehet a gyermeki világot befolyásolni. Természetesen nagyon fontos a gyermek spontán élményszer-zése is. Ezeket az élményeket nem szabad figyelmen kívül hagyni, az óvodapedagógusnak ér-zékeny reagáló készsége kell, hogy legyen arra, hogy a gyerekek a spontán élményeiket tevé-kenységekben éljék meg. A játék tehát, mint az óvodáskorú gyermek alaptevékenysége, olyan tulajdonságokat fejleszt ki a gyermekekben, ami később a társadalomban való beilleszkedést nagy mértékben elősegí-ti. Mind a társas kapcsolatokat, a belső, szabályok elfogadására való érzékenységet, mind az egymással szembeni toleranciát, mind a játékeszközök megbecsülését fejlesztjük a gyermeki játék megfigyelésével és irányításával.

Az óvodapedagógus feladatai a játékkal kapcsolatban:

Nyugodt légkör biztosítása. A játékot, kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adónak kell tervezni. Elegendő idő és hely biztosítása. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában is meg kell

mutatkoznia. A játékhoz szükséges eszközök biztosítása. Az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játék fej-

lesztése érdekében. A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása. Szükség esetén bekapcsolódás a játékba. Szabályjátékok lehetőségeinek biztosítása. Játékeszközök mennyiségi és minőségi fejlesztése, cseréje. Szervezett udvari játéktevékenység biztosítása.

A fejlődés mutatói az óvodáskor végére:

Kapcsolódjon be a közös játékba. Legyenek önálló, kezdeményező megnyilvánulásai. Alakuljanak ki pozitív érzelmei társai iránt. Vegyen részt aktívan az erőfeszítést, ügyességet igénylő játékokban. Legyen képes szabályjátékok megtanulására, a megismert szabályokat tartsa be és kö-

vesse. Fogadja el társai javaslatait, ötleteit. Legyen képes a saját élményeinek eljátszására.

14

A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodás korban. A játékban végbe-menő tanulás nem szándékos. A gyermekeknél a tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalat-szerzésre, a játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere, de nem kizárólagosan az. A nevelési folyamat egésze, azaz valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül spontán, vagy irányított módon tanuljon a kisgyermek.

5.2 . TÁRSAS ÉS KÖZÖSSÉGI TEVÉKENYSÉG

A gyermekkel szemben támasztott két fő követelmény, tanuljon meg másokkal érintkezni és együttműködni. Ezen képességek jellegét, tartalmát, színvonalát, hatékonyságát mindenek-előtt az alapul szolgáló tevékenységek társadalmisága határozza meg. A tulajdonságok, a képességek, a készségek a szükségletek olyan rendszerét kívánjuk formál-ni, amelynek segítségével a gyermekek részvétele a napi életben egyszerűbbé, könnyebbé, gyorsabbá válik. Tehát már óvodában fontos tudatosan törekedni a közösségben zajló folya-matok, a társas kapcsolatok és a közös tevékenység kibontakoztatására. Természetesen jó kö-zösség csak akkor jöhet létre, ha alkalmazkodásra képes egyének alkotják. A cél az, hogy az adott lehetőségek között a legtöbbet legyünk képesek egyéniségükből ki-hozni, az erkölcsi tulajdonságok kialakításával, erősítésével és fejlesztésével. Az óvodai cso-port, az óvodai közösség sikeres formálása esetén a gyermekek között kapcsolatok jönnek lét-re: barátságok, szimpátián alapuló kisebb csoportok. Megtanulják figyelembe venni a másikat, szocializációjuk felgyorsul, fejlődik felelősségérzetük, kötelességtudatuk, toleranciájuk.

A nevelőközösség szerepe ebben a folyamatban meghatározó. Jó gyermekközösség a nevelő-közösség belső tartása, gyermekszeretete, kivívott tekintélye és világos, pontos, tudatos, cél-irányos nevelő tevékenysége nélkül aligha jönne létre. Az óvodai gyermekközösség kialakítása a tevékenységek rendszerén keresztül valósítható meg, de a lényeg, hogy mindez sokszínű, változatos legyen. Az óvodapedagógus feladata, hogy olyan szokásrendszert és napirendet alakítson ki, mely minden tevékenység elvégzésére megfelelő időt és helyet biztosít. A szokások tegyék lehetővé, hogy az egyik gyerek ne zavarja a másikat a tevékenység végzé-se közben. A helyes szociális viselkedés megtanulásának színtere az óvodai közösség. Felnőtt és gyermek között a demokratikus partnerviszony kialakítása a cél. A közösség lehetőséget te-remt az önálló kapcsolatok kialakítására, a különböző nézőpontok megismerésére, a konflik-tusok kezelésére és megoldására. A társas és közösségi tevékenységek a nevelőmunka egészét átszövik. Ebben a folyamatban talán a legfontosabb időpont az, amikor a gyermek először ismerkedik az óvodával. A szülők-től való elszakadás, az új helyzet sokszor nehéz feladat elé állítja a szülőket és az óvodapeda-gógust egyaránt. Az óvodapedagógus feladata, adjon elegendő időt a beszoktatásra, biztosít-son fokozatos átmenetet és tegye lehetővé a szülővel együtt történő beszoktatást. Az óvoda nyitottsága nemcsak a beszoktatás ideje alatt, hanem az óvodáskor végéig biztosítsa a szülőknek a nevelőmunkába történő közvetlen betekintést. Az óvoda nyitottsága, hagyomá-nyok teremtésével, nyilvános, közös programok, ünnepek segítségével tovább növelhető. Az egy csoportban dolgozó óvónőktől egységes nevelői elvárásoknak kell megvalósulni a gyermekekkel szemben, mert ellenkező esetben disszonanciák alakulhatnak ki.

15

Az óvodapedagógus feladatai a társas, közösségi tevékenységgel kapcsolatban:

Biztonságos, nyugodt, félelemmentes óvodai mindennapok biztosítása, amiben lehető-ség kínálkozik a gyermekek közötti, valamint a gyermekek és felnőttek közötti minél gyakoribb kontaktus felvételre.

A gyermekcsoporton belül az együttműködés az együttjátszás, együttdolgozás képes-ségének kialakítása és gyakorlása.

Konfliktusok kezelése. A társakért, a csoportért érzett felelősségérzet alakítása. A demokratikus szabályok betartásának gyakorlása. Arra nevelni a gyermekeket, hogy megértést és toleranciát tanúsítsanak a társaik irá-

nyába.

A fejlődés mutatói óvodáskor végére:

Felajánlja segítségét a felnőtteknek, gyerektársainak, ha ennek szükségét látja. Szívesen tevékenykedik a csoport érdekében. Érdeklődik társai és a felnőttek és a gyerektársak iránt. Ismeri és érti az óvónő metakommunikatív jelzéseit. Észreveszi a környezete rendjét megbontó elemeket, korrigálni tudja az ilyen jellegű

helyzeteket. Együttműködik a közös cél érdekében. Örül a csoport közös sikereinek.

5.3 MUNKATEVÉKENYSÉG

A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegű, gyakran nem is választható szét a játék-tól. Alapvető követelmény a tevékenység során az önállóság, az öntevékenység lehetőségei-nek megteremtése. A különböző munkafajták – önkiszolgálás, naposság, a gyermek saját sze-mélyével kapcsolatos munkák, a csoport érdekében végzett munkák – közös vonásaként az kell kiemelni, hogy tevékenykedtetést jelentenek. A munka az életre való felkészítést, a társadalmi gyakorlat megismerését éppúgy szolgálja, mint a személyiség fejlesztését. A munka tevékenység közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze a sa-ját és mások elismerésére nevelés egyik formája.

A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő értéke-lést igényel.

Igen fontos, hogy a munkavégzés során biztosítsunk önállóságot, ne időszakonkénti, hanem rendszeres folyamatos tevékenység legyen. Ki kell emelnünk az önkiszolgálást, aminek igen nagy jelentősége van már az óvodába lépés-kor. Hagyjuk, hogy a gyerekek ezen tevékenységet saját képességük szerint, koruktól függet-lenül akkor végezzék el, amikor képesek rá.

16

A csoport fejlettségi szintjétől függően vezessük be pl. a kenyér megkenését uzsonnakor. A munkamegosztás során fontos, hogy a gyerekek önállóan tudjanak dönteni, feladataikat egymás közt megosztani.

A munkafajták közül a kerti munka az, ahol az értékteremtő képesség legtisztábban megmu-tatható. Tavasztól-őszig lehet tevékenykedni a kertben és közben rengeteg tapasztalatot, isme-reteket szereznek a gyermekek. Ehhez természetesen szükséges az, hogy a munkavégzéshez elegendő mennyiségben és megfelelő minőségben legyen a gyermekcsoport felszerelve a szükséges eszközökkel, szerszámokkal.

Az óvodapedagógus feladatai a munkatevékenységgel kapcsolatban :

Arra törekedjen, hogy minden munkatevékenység örömöt jelentsen a gyermekeknek és teljes önállósággal végezzék azokat.

Folyamatosan biztosítsa és bővítse az eszközöket. Az egyéni megbízatások körének bővítése a gyermekek képességeinek megfelelően. A munka iránti felelősség érzet fejlesztése.

A fejlődés mutatói az óvodáskor végére:

Törekedjen önállóságra, vállaljon önként is feladatokat. Ismerje meg az eszközök használatával járó veszélyeket is. Teljesítse pontosan megbízatásait. Ismerje a szerszámok, munkaeszközök tárolási helyét, azok használatát. Képes az eszközök megóvására és saját testi épségének megőrzésére. Legyen igénye felfedezett kisebb hibák kijavítására. Gondozza, óvja a környezetében levő növényeket.

5.4. SZABADIDŐSTEVÉKENYSÉG

A szabadidő igazi tartalma: a termékeny idő-felhasználási lehetőségek közötti szabad válasz-tás. Hozzá kell szoktatnunk a gyerekeinket ahhoz, hogy a felkínált sokféle tevékenység közül választani tudjon. Az óvodában sajátosan értelmezzük a szabadidős tevékenységeket. Elsősorban a délutáni idő-szakban jut idő arra, hogy az óvónő által felkínált lehetőségek közül szabadon választhatnak a gyerekek (pl. bábozás, játéktanulás, társasjáték, filmvetítés, mese-vers, barkácsolás).

Ezek a szabadidős tevékenységek spontán szerveződő kis csoportok létrejöttét eredményezik, amelyek jól szolgálják az egyéni képességek megmutatását és kibontakoztatását.

Az óvodapedagógus feladatai a szabadidős tevékenységek szervezésében:

Törekedjen a zárt csoportszoba tereinek kiszélesítésére. Folyamatosan bővítse a választható tevékenységek listáját a gyermekek akaratának és

demokrácia elvének érvényesítésével.

17

Keressen lehetőséget az egyéni képességek fejlesztésére, a differenciált gyakorlása.

6. KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK RENDSZERE

6.1. MESE, VERS – ANYANYELVI NEVELÉS

Anyanyelv

Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami az egész nevelési folyamatban jelen van. Minden gyerek beszédét meghatározza az otthoni nyelvi környezet. Az óvoda fejlesztési fel-adatainak tehát a család, a környezet megismeréséből kell kiindulni és a gyermek egyéni ké-pességeinek megismerésén keresztül kell hatást kifejteni. Az óvoda tevékenységben gazdag élete, a kellemes, nyugodt légkör alapvetően meghatározza az anyanyelvi nevelés fejlesztését. Ilyen körülmények között a gyerekek gyakran és szívesen beszélnek. A nap folyamán bármi-kor használjuk ki e lehetőséget.

A környezet tiszta és szép beszéde mintát nyújt, ösztönzést ad a kisgyermeknek a beszédre. Az óvodapedagógus és dajka figyeljen beszédének stílusára, a hanglejtésre, a dinamika és a hangsúly megfelelő alkalmazására. Ne állandóan javítson, hanem dicsérje, biztassa a bátorta-lanabb gyermekeket. Figyeljen arra a gyerekre, amelyik beszédhibával, beszédgátlásossággal, beszédbeli elmaradással küzd.

Legyen ideje a gyermekekkel beszélgetni, figyeljen a gyermek kérdéseire, hallgassa meg a gyermek élményeit. Az anyanyelv használata végigkíséri az óvoda egész napi életét, a gyer-mekek minden megnyilatkozását, a felnőttek és a gyermekek kapcsolatát. Biztosítson időt az óvodapedagógus az anyanyelvi játékok számára, beépítve a mindennapi életbe. Például: mese képek időrendiségének felismerése, elmesélése, elindult a hajó, telefon, vagy visszhangjáték, stb.

Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi nevelés fejlesztésében :

Beszélgetésre alkalmas, kiegyensúlyozott légkör megvalósítása. Lehetőséget adni, hogy minden gyerek folyamatosan beszélhessen, örömmel beszél-

jen. Képesek legyenek a fejlesztés során arra, hogy egymást meghallgassák. A gyerekek szókincsének folyamatos bővítése. Beszédmegértés, beszédtechnika fejlesztése. Beszédhibák megfelelő módszerrel történő javítása, szakember segítségével.

18

Az óvónő türelmesen hallgassa végig a gyermekeket.

A fejlődés mutatók óvodáskor végére:

Használják aktívan, bártan a már megismert szavakat, kifejezéseket. Sajátítsák el és használják a párbeszéd fordulatait, kifejezéseit, az odafordulás udvari-

as formáit. Használják helyesen a névmásokat, névmutatókat, jövő idejű igaidőt, igemódokat, és

ezeket tudják mondatokba építeni. Alakuljon ki a jól érthető, összefüggő, többnyire megfelelő hangsúlyozású, hanglejté-

sű, hangerejű és sebességű beszéd. Beszédük illeszkedjen az anyanyelvi szabályokhoz. Legyenek képesek nyugodtan, figyelmesen, türelemmel végighallgatni mások megnyi-

latkozásait, saját tapasztalatikat, élményeiket érthetően örömmel adják elő. Használják bátran a nonverbális kommunikáció eszközeit. Ejtsenek tisztán minden magán és mássalhangzót, légzéstechnikájukat legyenek képe-

sek megfelelően alkalmazni.

Mese-vers

A játék mellett a másik fontos nevelési eszköz a mese, vers, amely ősi forrása az anyanyelvi nevelésnek. Régi értékeket, hagyományokat, szokásokat közvetít a gyermekeknek. Mesét vagy verset a hét minden napján hallanak a gyerekek. A hosszabb tündérmesékre, folyamatos mesékre ebéd után kerül sor. Az óvónő szöveghűen, eszközök nélkül mesél. Így teszi lehetővé az egyéni belső kép kialakítását. Mesével hatunk érzelmeikre, képzeletükre. A mese sajátos szókincse és az észjárás beépül a gyermekek személyiségébe.Az anyanyelvi nevelésnek fontos része a bábozás, dramatizálás, melyeken keresztül gazda-godnak a gyermekek irodalmi élményei. Változatos kommunikációs helyzetekben nő a gyer-mekek beszédaktivitása, bővülnek társas kapcsolataik. A gyermek kifejezheti, átélheti, eljátsz-hatja saját érzéseit, érzelmeit, ezáltal fejlődik személyisége.A szükséges eszközöket, díszleteket saját maguk is elkészíthetik barkácsolás keretében, ezzel a játék örömét az önálló alkotás élményével fokozza. A közösen átélt örömök elszakíthatatlan szálakkal kötik össze az óvodapedagógust és a gyermekeket egymással és az anyanyelvünk-kel. Az óvónő személyes példájával (odafigyelés, meghallgatás, beszélgetés), kommunikációs helyzetek megteremtésével ösztönzi a gyermekek közötti kommunikációt. Az óvodapedagó-gus nyelvhasználata, akkor példamutató, ha:

• Lényegre törő,• Törekszik a változatos hangzású beszédre,• Ügyel a hibátlan, érthető, világos és tiszta hangképzésre,• Kerüli a hangos beszédet.

Az óvodapedagógus feladata, hogy differenciáltan foglalkozzon a nyelvileg hátrányos helyze-tű, és kiemelkedő képességű gyermekekkel.A migráns gyerekek beilleszkedésének megkönnyítése és az irodalmi anyag gazdagítása érde-kében a világirodalmi művek beépítésére is lehetőség van.

19

A fejlődés mutatói óvodáskor végére:

Szívesen mond mondókát, verset, mesét. Tudja a megismert szavak jelentését, használja azokat. Megjegyzi a mese legfontosabb elemeit. Képes a hallottak képi megjelenítésére. Részt vesz a dramatikus és mimetikus játékokban. Van igénye a hallott irodalmi művek újrahallgatására. Figyelmesen tudja végighallgatni óvónőjét, társait. Nyelvhelyességi szabályoknak megfelelően fűzi mondatait. Tud eseményképről beszélni.

6.2. VIZUÁLIS TEVÉKENYSÉG (gyurmázás, agyagozás, rajzolás, festés, batikolás, vágás, ragasztás, varrás, barkácsolás)

Ezek a tevékenységek a gyerekek kedvencei. Az elsődleges feladatunk, hogy biztosítsuk a za-vartalan és sokrétű tevékenykedés külső feltételeit. Szerencsés, ha a gyerekeknek egy megszo-kott helyen mindig áll rendelkezésre mindenféle anyag és eszköz, amivel a fantáziájának meg-felelően dolgozhat. A tevékenységek szervezéséhez nagyon jó pedagógiai alapot adnak az évszakok váltakozásai, a természet szépségei, az ünnepek. Az ötlettől a megvalósításig főleg bátorítást, útmutatást és dicséretet várnak a gyerekek. Az óvodában legyen lehetőségük a gyerekeknek arra, hogy bármikor kipróbálhassák képessé-geiket. .

Az ábrázolás megszerettetésére, a vizuális látásmód fejlesztésére, az önkifejezés ily mó-don való megtanulására naponta nyílik lehetőség. A nap bármely szakában a gyermekek ren-delkezésére állnak az ábrázolás eszközei. Mindig olyan technikát választhatnak, amivel köny-nyen sikerélményhez jutnak, amivel a legjobban kifejezésre juttathatják önmagukat.A csoportszobában külön ábrázoló sarkok biztosítják az ideális feltételeket. Az eszközkínálatidőről-időre változik egy-egy új anyaggal, de a cselekvési képesség fejlesztésére (finommoto-ros mozgás, manuális képesség) mindig található a rajzoláshoz, festéshez, gyurmázáshoz, té-péshez, vágáshoz, hajtogatáshoz, ragasztáshoz megfelelő eszköz. Alkalomszerűen bővül a le-hetőség szövés, fonás, barkácsolás, agyagozás, korongozás, csöpögtetés, homokozás, kollázs, montázs készítéséhez eszközkínálattal, gyűjtött terményekkel, termésekkel, természetes anya-gokkal.

A gyerekeknek technikákat tanítunk, mutatunk be, ezek gyakorlásakor általában nem adunk témát. Más a helyzet a különlegesebb technikák esetében, amikor a kiinduló téma pél-dául az ajándékkészítés vagy más célirányos tevékenység.

A gyakorlás eredménye, hogy az ábrázolás területén szerzett tapasztalatokat a gyerme-kek spontán helyzetekben is alkalmazzák.

Az eszköz és időszabadság hozzásegíti a gyermekeket ahhoz, hogy az ábrázolás felsza-badult, örömteli tevékenységgé váljon

20

A fejlődés mutatói óvodáskor végére:

Képes hosszabb ideig több tulajdonságra irányítani figyelmét és megjeleníteni alkotá-saiban.

Emberábrázolásában megjelennek a részformák, egyszerű mozgások. Tud képet alkotni, élmény és emlékezet alapján. Megfelelően használja az eszközöket. Tud tárgyakat díszíteni saját elképzelése alapján. Megfigyelés után tud formát mintázni. A színeket munkája során változatosan alkalmazza.

6.3. ZENEI NEVELÉS

Kodály szerint „ A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele lelki vérszegénységben él és hal.”

ÓVODÁNKBAN A ZENEI NEVELÉS TÖRZSANYAGA: A NÉPI MONDÓKÁK, ÉNEKES JÁTÉKOK, GYERMEKDALOK ÉS NÉHÁNY GYERMEKEKNEK ÍRT MŰDAL.

A gyermekdalokhoz, mondókákhoz természetes módon kapcsolódik a zenei képesség-fejlesztés: zenei ritmusérzék (metrum, ütem, ritmus, tempó)

o zenei hallás (tiszta éneklés, dinamika, hangszín)o zenei emlékező és reprodukáló képességo belső hallás, zenei formaérzék.

A kevés jó minőségű hangszereinket és a természetes anyagokból készített ritmushang-szereinket a csoportokban tartjuk, hogy minden kínálkozó alkalom esetén elérhetőek legye-nek. Nagyban növeli az óvónő munkájának minőségét a hangszerhasználat, az élőzenei él-mény biztosítása.

Az érzelmi gazdagsággal játszott dalos játékok folytán a gyermekek belső igényévé vá-lik a zene. A nap folyamán bármikor lehetőség nyílik énekes, mondókás játékra a csoportszo-bában és az udvaron egyaránt. Fontos, hogy az adott helyen és időben a gyerekek hangulatát, aktivitását, közreműködési kedvét és az időjárást is figyelembe véve válasszuk meg a témát, hogy érdeklődésüket fel tudjuk kelteni. A kisgyermek spontán ének-zenei kezdeményezéseit is tartsuk tiszteletben, hagyjuk kibontakozni őket.A dalos, játékos együttlétek fejlesztik az emlékezetet, gondolkodást, közösségi érzést, figyel-met. Érzelmi hajtóerő a társakkal együtt átélt ritmikus mozgás, a szerepjátékokhoz kapcsolódó dalok szövegének és dallamának átélése, a körjátékban a középpontban forgó gyermek társvá-lasztása, egymás kezének érintése. A másik gyermek puszta jelenlétén kívül valamilyen inten-zív, közös érzés kapcsolódik be, a gyermek számára a társ élménye közös mozgásukon ke-resztül rendkívül bensőségessé válik.

21

A zenei nevelés területén is arra kell törekednünk, hogy foglalkozásaink játékosak, élmények-ben gazdagok legyenek. Amikor csak tehetjük, énekelünk. Ez is anyanyelvünk.

Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos esz-közül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában.

A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemze-tiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is.

A fejlődés mutatói óvodáskor végére:

A mondókákat az egyenletes lüktetést kiemelve a magyar beszéd ritmusa szerint mondják.

Ismerik a halk és hangos, magas-mély közötti különbségeket. Felismerik a dallamot dúdolásról, hangszerről, erősen eltérő belső, vagy záró motívu-

mokról. Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést a dalok ritmusától. Egyöntetűen képesek körbejárni. Az egyszerű, játékos, táncos mozgásokat szépen megformálják. Képesek térformák alakítására. Ütőhangszereket használnak. Az óvónő énekelt kérdésére egyenként énekelve válaszolni tudnak. A bemutatott élő zenét, hangulatban egymástól eltérő népdalokat, műzenei szemelvé-

nyeket, más népek dalait figyelmesen hallgatják.

6.4. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE

KOMPLEX EGYSÉGET KÉPEZ A TÖBBI NEVELÉSI TERÜLETTEL. BENNE REJ-LIK A GYERMEK MINDENNAPI TEVÉKENYSÉGÉBEN.AZ ÉVSZAKOKHOZ KAPCSOLÓDÓAN

Ez a komplex foglalkozás szeretné megmutatni és érzékeltetni azt, ami a valóságban is teljes egységben van jelen.

Az a célunk, hogy a gyermeknek segítséget nyújtsunk ahhoz, hogy a világot megismer-je és megértse a maga egészében. A természet közeli élet szervezésével a természet szereteté-re kívánjuk nevelni a gyerekeket, melyben nagy segítséget nyújt a saját példaadásunk. Azt kell a gyerekben megerősíteni, hogy milyen nagy az ember felelőssége a természeti és társa-dalmi környezet megóvása szempontjából.

Legfontosabb feladatunk, hogy ismerje meg a gyerek azt a természeti környezetet, amelyben él. Arra irányítsuk figyelmét, hogy fedezze fel ennek szépségeit és értékeit. A fák, a virágok, az apró kis állatok megannyi ismeretet, feladatot jelentenek a kisgyermekeknek. Séták, kirándulások, az óvoda udvarán és kertjében, vagy az élősarokban végzett tevékenysé-gek tanulási, tapasztalási lehetőséget nyújtanak a gyereknek.

22

Fő feladatunk biztosítani, hogy a tapasztalásokra mindig érdeklődésből fakadó tevé-kenység folyamán kerüljön sor. Figyelve és megismerve a gyermekek érdeklődését, képessé-geit, előkészítjük és megtervezzük az egyénekre szabott fejlesztési terveket.

A témakörök választásánál törekszünk arra, hogy természetes környezetben megfigyel-hetőek és feldolgozhatóak legyenek. Ezeket kirándulásokkal tesszük élményszerűvé, melyek az iskola előkészítő funkció megvalósulását segítik.Terveinkben sok séta is szerepel. Így biztosítjuk környezetünk, saját kultúránk megismerését.A gyermekek figyelmét a természet változásai felé fordítjuk. Tevékenységeink során minden helyzetben a környezetet védve járunk el, hogy életükben váljon szükségletté a környezetvé-delem.

Az óvodában fel lehet és fel kell készíteni a gyermeket arra, hogy társadalomban élünk, még pedig demokratikus társadalmi rendben. Társadalmi környezetükből a gyermekek rendelkezzenek koruknak megfelelő ismeretekkel a családról, szükségletéről, munkájáról, a családtagok külső és belső jogairól, az egymáshoz va-ló viszonyról az együttélés konkrét tapasztalatairól. Szem előtt kell, hogy tartsuk a tolerancia megéreztetését, mely arra neveli a gyereket, hogy képes legyen elfogadni másokat. Lehetőséget kell, hogy kapjon az önálló vélemény-nyilvánításra és önbizalmának fejlesztésére. A gyerekek újrajátsszák életüket, mindazt, amit a családban, óvodában, vagy tágabb környezetükben tapasztalnak, látnak, hallanak. Ez az „újrajátszás” elősegíti a szocializálódást, a társadalomba való bekapcsolódását, illetve támpontot nyújtanak a gyerek környezetében meglévő szabályok megismeréséhez és gyakorlásához. Az itt jelentkező feladatok játékidőben, szabadidőben, vagy a nap bármely szakában megvaló-síthatók.

A GYERMEK:- megismeri a természeti és társadalmi környezetét, ismereteit játékában felhasznál-

ja, folyamatosan gyakorolja, munkatevékenységében alkalmazza,- tapasztalatokat szerez a környezetében lévő tárgyakról, azok jellemző tulajdonsá-

gairól, melyek az életkoruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozódás-hoz nélkülözhetetlenek,

- személyes kapcsolatainak bővülésével alakul „én” tudata és mások megítélésének képessége,

- tapasztalatokat szerez a mennyiségek, formai kiterjedések körében,fejlődik a gondolatok tevékenységgel és szóval történő kifejezésének képessége.

Az óvodapedagógus feladatai a foglalkozások szervezésében:

Feltételek megteremtése a természetbeni tapasztalatok szerzéséhez. Törekedjék arra, hogy a gyerek minél több élményt gyűjtsön saját környezetéről. Biztosítsuk a feltételét a természetben való folyamatos tevékenykedtetéshez és az élő-

sarok, konyha és/vagy virágoskert működjék.

A fejlődés mutatói óvodáskor végére:

Tudják lakóhelyük pontos nevét, folyóját, lakcímüket, szüleik testvéreik nevét, foglal-kozását, fontosabb intézményeket.

23

Óvják, figyeljék a természet és az emberi kultúra értékeit. Tudatosan gyakorolják a gyalogos közlekedés elemi szabályait. Tudják csoportosítani a közlekedési eszközöket. Megnevezik környezetük színeinek sötétebb és világosabb változatait is. Fel tudják sorolni a test részeit, az érzékszerveket, azok fontosságát. Óvják maguk és

mások egészségét is. Ismerik az évszakok és napszakok jellemzőit. Ismerik környezetük legfontosabb gyűjtőfogalmait, ezen belül is tudják csoportosítani,

osztályozni, összehasonlítani környezetük dolgait. Érzik, látják, tudatosan irányítják figyelmüket arra, hogy az ember mennyit segíthet és

mennyit árthat közvetlen és tágabb környezetük fejlődésében. Felismerik az alapszíneket és árnyalataikat. Azokat megnevezik.

6.5. TESTI NEVELÉS – MOZGÁSFEJLESZTÉS

A 3-7 éves gyermek egészséges testi fejlődésének biztosítása nem képzelhető el a rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket figyelembe vevő mindennapi testnevelés nélkül. Rendkívül fontos a szabad levegőn való tartózkodás. A nap folyamán célszerű úgy tervezni a gyerekek napirendjét, hogy egyensúlyt biztosítsunk a mozgás és az üléssel együtt járó tevé-kenységek között.

A mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése az óvodai testnevelés fontos feladata. Ahhoz, hogy jó eredményeket érjünk el, az optimális tárgyi feltétel biztosításán túl, a gyermek és az óvodapedagógus aktív együttműködése is elengedhetetlen. A nyugodt, derűs légkörű, já-tékban gazdag, kellő intenzitású, napi 20-30 perces testmozgás nem csak kondicionális és a koordinációs képességek fejlődését biztosítja, hanem hozzájárul a személyiség differenciált fejlesztéséhez.

A mindennapi testnevelés megalapozza azt az igényt, hogy a mindennap rendszeresen mozog-ni jó és szükséges. Az óvónő szabadon választhat a foglalkozást hogyan építi be a napirendbe, azonban az anyag megválasztása tudatos tervező munkát igényel annak érdekében, hogy a ne-velési feladatok mellett a motoros képességek fejlesztése is megvalósuljon.

Fő feladatunk: 1. Sokirányú gondozási tevékenységgel a gyermekek komfortérzetének biztosítása.

2. A természetes mozgáskedvük megőrzése, a mozgás megszerettetése. 3. A rendszeres mozgással egészséges életvitel kialakítása.

4.A mozgástapasztalatok bővítése, a mozgáskészség alakítása. 5. A testi képességek, a fizikai erőnlét fejlesztése 6. A mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és a szociális

képességek fejlesztése.

24

A gyermek természetes megnyilvánulási formája a mozgás, minden funkció fejlődésének nél-külözhetetlen alapja. Érthető, hogy a nevelési feladataink között nagy hangsúlyt fektetünk rá, felszereltségben a legjobban ellátott terület.

Mozgásfejlesztés a szabad játékban

Az eszközök és tevékenységek kiválasztásánál a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez igazodunk:

- A 3-4 éveseknél a természetes nagymozgások fejlődését segítjük.o (csúszás, bújás, mászás)

- A 4-5 éveseknél hangsúlyos a szem-kéz, szem-láb koordináció (hintázó, pörgő, ringató mozgások), egyensúlyérzék fejlesztése (célbadobó játékok, ug-

rókötél)- A - 5-6-7 éves korban a finommotorika fejlesztése kerül előtérbe.

(tépés, vágás, gyöngyfűzés, barkácsolás, konstruálás)

Mozgásfejlesztés a testnevelés foglalkozáson

A játékot a testnevelés foglalkozáson is alapvető eszközként alkalmazzuk.

A 3-4 évesek testnevelési anyaga főleg természetes mozgásokat tartalmaz: járások, futá-sok, csúszások, mászások és a testrészek ismeretét célzó gyakorlatok, tárgyhoz viszonyított testhelyzet gyakorlatok.

4-5 éves korban nagyobb figyelmet fordítunk a tér mozgásos megismerésére, egyen-súlyérzék fejlesztésére, oldaliság gyakorlására, szem-kéz, szem-láb koordinációra (babzsák, karika gyakorlatok).

5-6-7 éveseknél az észlelés fejlesztése kerül előtérbe tornaszerek fogásmódjával, kisebb testrészekkel végzett mozgásokkal: alaklátás, finommotorika, oldaliság, keresztcsatornák fej-lesztése, gyakorlása.

Az eszköznormán kívül használjuk a szenzoros integrációs terápia eszközkészletét, a testséma kialakítását segítő eszközök készletét.

A testnevelés foglalkozáson használt eszközökből néhányat az udvaron is biztosítunk já-téklehetőségként.

Az óvodapedagógus feladata a mindennapos testnevelés megszervezésében:

Minél hosszabb ideig tartózkodjanak a gyerekek szabad levegőn. Adjon ötleteket, irányítsa a gyerekek figyelmét a legoptimálisabb terhelést biztosító

napi mozgáshoz. Tegye lehetővé a változatos eszközök és a gyerekek önálló szabad mozgásának bizto-

sításával, hogy örömet jelentsen a gyerekeknek a mindennapi testnevelés. A változatos környezetben végzett mozgások (úszás) szervezésével a téri tájékozódá-

son túl a biztonságérzetet is fejlessze.

25

A fejlődés mutatói óvodáskor végére:

Ismernek futó-fogó játékokat, labdajátékokat, érzik a versenyjáték izgalmát. Képesek szabad-páros, továbbá kéziszer gyakorlatok végzésére. Tudnak gurulóátfordulást végrehajtani. Képesek nekifutással 30-50 cm magas akadályt átugrani, padról páros lábbal leugrani. Képesek labdapattogtatásra, vezetésre.

7. AZ ÓVODA SAJÁTOS FELADATAI

Gyermekvédelem

A törvény szerint a gyermeknek joga van ahhoz, hogy fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön.

Minden pedagógus és óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek vé-delme, pedagógiai eszközökkel való segítése. Köteles tiszteletben tartani a gyermek személyi-ségét és családja világnézetét, értékrendjét nem kényszerítheti rá senkire az óvodában, vallási, világnézeti kérdésekről nem foglalhat állást nevelőmunkája során.

Veszélyeztetettség:

• elhanyagolás (külső jelei: elhanyagolt fizikális jellemzők, alulfejlettség hiánybe-tegségek, belső jelei: szeretethiány, magatartási zavarok)

• fizikai bántalmazás• érzelmi bántalmazás megnyilvánulásai• szexuális visszaélés jelei, stb.

Ha az óvónők azt tapasztalják, hogy a gyermek testi, értelmi, érzelmi fejlődését valamilyen körülmény, magatartás gátolja, vagy akadályozza (veszélyeztetett), vagy az adottságaihoz mért fejlődés lehetősége akadályozott (hátrányos helyzetű), jelzik az ó voda gyermekvédelmi megbízottjának.A gyermekvédelmi megbízott a nevelőtestületnek az a tagja, aki az intézmény vezetőjének megbízásából képviseli a gyermekvédelmi törvény érvényesülését, folyamatos kapcsolatban áll a helyi Családsegítő és Gyermekvédelmi Szolgálattal. Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekeket. A nyilvántartásban feljegyzi a gyermekekkel, illetve a család-dal kapcsolatos intézkedéseket, és azok eredményességét. Kapcsolat felvételi lapon jelzi a problémát a helyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat felé.

INTEGRÁCIÓ

A gyerekek nem azonos érettséggel érkeznek az óvodába, más-más a szociokulturális háttér, mások a hozott alapképességek.

Sok esetben küzdenek beilleszkedési, magatartási-és beszédbeli problémákkal, részké-pesség-zavarral.

Célunk:

26

A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődés tartós és súlyos rendellenessége, illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődés súlyos rendellenességével küzdő, a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása (további-akba: sajátos nevelési igényű gyermekek),különleges gondozása, személyiségfejlesztése.

Differenciálással mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának legin-kább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítása, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a gyermek igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyi-ségének rá jellemző vonásit, speciális erősségeit és gyengeségeit.

A nevelés igazodik a gyermekhez, s ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, családi háttérhez, amelynek a gyermek részese.Azoknál a gyermekeknél, akiknél az óvónő azt tapasztalja, hogy a spontán fejlődés lassúbb, vagy elmarad megfelelő szakszolgálatok segítségét kérjük.

Az integrációban a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveit követjük és tartjuk szem előtt.

Feladataink:

• A kisgyermek személyiségének harmonikus fejlesztése.• A fogyatékosságok jellegéhez és súlyosságához igazított elvárás.• A kiemelkedő területek felismerése, gondozása.• Az általános célkitűzésre való törekvés.• A korszerű egyéni bánásmódok, módszerek, terápiák, technikák, eszközök megis-

merése, kiválasztása, használata.• A funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztése.• A fejlesztés minden esetben a gyermek pedagógiai, orvosi, pszichológiai komplex

diagnózisára építve történjen.

8. AZ ÓVODA EGYÉB SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSAI

Ezek a szolgáltatások életkor-specifikusak és csak kiegészítői lehetnek a napi életünk-nek, kizárólag a délutáni időszakban. Önkéntesség alapján, a szülők igényeit figyelembe véve szerveződhetnek. Lényeges, hogy olyan tartalmúak legyenek, amelyek erősítik az óvoda neve-

27

lési céljainak elérését, jól illeszkedjenek az óvoda sajátos arculatához. Ezeknek a szolgáltatá-soknak a programja bekerül az óvodavezető éves pedagógiai működési tervébe. A program szervezője lehetőség szerint pedagógiai végzettséggel rendelkezzen, működési engedéllyel bírjon.Az óvodában folyó egyéb szolgáltatások:

Néptánc oktatás Idegen nyelv tanuláshoz lehetőség biztosítása Tánc oktatás Sport foglalkozások Zene-óvoda Báb és kommunikációs játékok Tartásjavító torna Logopédia Hitoktatáshoz hely biztosítása Úszás-előkészítés Lovaglás Só terápia

A szolgáltatást végző személy óvodapedagógiai módszerekkel a gyermeki személyiséget tisz-telve, szeretve, megbecsülve, elfogadva végezze fejlesztő munkáját. Az óvoda által nyújtott szolgáltatások térítésmentesek, az óvoda a rendelkezésére álló órakereten belül szervezi azo-kat. A közoktatási törvényben is rögzített előírás, amely szerint az óvoda teljes nyitva tartási idejében, a gyermekkel történő foglalkozások, tevékenységek mindegyikét kizárólag óvodapedagógus irányíthatja.

9. HAGYOMÁNYOK, ÜNNEPEK

Az ünnepek jelentős alkalmak a gyermekek és az óvoda életében. A közös élmény ere-jével megteremtjük a hagyományokat, és közel hozzuk a szűkebb és tágabb környezetünk ese-ményeit. Az ünnepekkel közvetítjük egyetemes és nemzeti kultúránk értékeit, a jeles napok kapcsán felidézzük a népi hagyományokat.

Szüksége van gyermeknek, felnőttnek egyaránt arra, hogy az ünnep és a mindennapok elváljanak egymástól. Az ünnep fényét emeli a feldíszített óvoda, az ünneplőbe öltözött gye-rekek és felnőttek, a meglepetések, és az ajándékozás öröme.

Az érzelmi ráhangolódást biztosítjuk az aktuális mesékkel, versekkel, dalokkal, játékok-kal.Óvodánkban az ünnepeket a szülők javaslatainak figyelembevételével és részvételével szer-vezzük és bonyolítjuk.

OktóberOktóber 2. Állatok Világnapja

December Mikulás: Meglepetésszerzés. Adventi készülődés, koszorú készítése.

28

Karácsony: Ráhangolódás az ünnepre. Ajándékkészítés, népszokások feleleve-nítése, betlehemezés. Szülők is részt vesznek az ünnepi készülődésben.

Február Farsangi mulatság: Zenés, táncos maskarázás.Február 2. Vizes Élőhelyek Világnapja

Március Márc. 15. Nemzeti jelképeink megismerése, felkeresése.Kirándulás Isaszegre.

Április Húsvéti előkészületek, tavaszi verselés. Papírgyűjtés.Április 22. A Föld Napja

Május Anyák napja: A csoportok egyéni elképzeléseik szerint teremtenek meghittkörülményt a köszöntéshez. Május 10. Madarak és Fák Napja

Június Gyereknap: Programja változó. Kirándulás vagy műsoros előadás,szórakoztató rendezvény a gyermekek részére.Nagycsoportosok búcsúztatása: A kicsik ajándékkal, virággal búcsúztatjákcsoporttársaikat. Az iskolába készülők verses, énekes összeállítássalbúcsúznak.Június 5. Környezetvédelmi Világnap.

A gyermekek születés vagy névnapját megünnepeljük a csoportokban.

10. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI

A CSALÁD

Az óvodának a legszorosabb és egyben legfontosabb kötődése az óvodás gyermekek családjával való kapcsolattartás. Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül. Nevelési eredményességünk a család szokásrendjének szűrőjén keresztül érvényesül. A gyermek harmonikus fejlődése e kettő összhangján múlik. A szülő és az óvónő közös érdeke a gyermek problémamentes fejlődése otthon és az óvodában egyaránt. A napi szülő-óvónő találkozás a hatás – ellenhatás rendszerében zajlik. Előfordul, hogy az óvónőnek meg kell oldani az előnyökért harcoló túlzott szülői aktivitás problémáját vagy meg kell nyernie a gyermeke iránt elfogult, óvónővel szemben bizalmatlan magatartású szülőt. Egyre gyakoribb jelenség a családban végbemenő funkcionális változás, az átmeneti vagy tartós hátrányos helyzet. Ilyenkor az óvoda igyekszik korrigálni a nevelésben jelentkező hiányosságokat. A kölcsönös bizalomra épülő szülő-óvónő kapcsolat nem egyszerű és nem könnyen kialakítható – meg kell dolgozni érte. A jól működő kapcsolatban az óvónő is érdeklődő magatartásával követi a család életvitelét. Így tud segítője és partnere lenni a szülőnek. Folyamatosan tájékoztatja a gyermekével történt eseményekről, fejlődéséről.

Az óvodapedagógus figyelembe kell, hogy vegye a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesítenie kell az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásokat.

29

A kapcsolattartás formái

Családlátogatás: A családlátogatás célja, hogy az óvodapedagógusok megismerjék a gyermeket közvetlen kör-nyezetében, felmérjék helyét a családban, tájékozódjanak a család nevelési elveiről, szokásai-ról. Az anamnézis kitöltéséhez is lehetőséget teremt.Első alkalommal óvodába lépés előtt kerül sor a látogatásra, amikor az óvónők saját készítésű ajándékkal lepik meg a gyermeket és meghívják az óvodába.A későbbiekben a családlátogatás ismétlődik, esetenként vagy szükség szerint a gyermekvé-delmi megbízottal együtt is történhet

Beszoktatás: Folyamatos, fokozatos, „anyás”, a gyermek szükségleteit követő. A szülő gyer-mekével aktívan részt vesz az óvodai tevékenységekben. Tapasztalataink sze-rint ideális időtartam két hét. Erre azért van szükség, mert minden esetben új környezettel, emberekkel, szokásokkal találkozik a gyermek. Ez meghatározza a későbbi közösségi élet alakulását. Fontos a családias, biztonságot nyújtó lég-kör. A gyermek óvodai élményein keresztül a család is kialakít egy képet a csoportról, az óvodapedagógusról és az óvodáról.

Fogadóóra: Személyre szabottan, igény szerint, időpont egyeztetés alapján történik. Résztve-vői: a csoport mindkét óvónője együtt, a szülő, esetenként a fejlesztő pedagógus és a logopé-dus. Az ilyen alkalom lehetőség a bizalmas jellegű információcserére és a gyermek folyama-tos fejlődéséről, iskolaérettségéről való tájékoztatásra.

Szülői értekezlet: Az új szülők részére a nevelési év kezdetén összevontan, csoportokban évente két alkalommal szervezzük. Ismertetjük a Házirendet, a Helyi nevelési programot és a csoport éves tervét. Bemutatjuk a fejlesztő játékgyűjteményeket, megválasztjuk a Szülői Munkaközösség és a Szülők Fórumának tagjait. Elmondjuk a csoportélettel kapcsolatos ha-gyományokat, tudnivalókat, ismertetjük a szokásrendszert, az aktuális csoportképet. Lehető-ség nyílik az új gyermekek szüleinek bemutatkozására, gyermekük bemutatására, a szülők vé-leményének meghallgatására, aktuális nevelési helyzetek megbeszélésére.Év végén az óvónők beszámolnak a nevelési év eseményeiről a csoport egész évi tevékenysé-géről.

AZ ISKOLA

Az óvodából az iskolába történő zavartalan átmenet érdekében folyamatos a kapcsolattartás a Kecskemét és környéke általános iskoláival Óvodai életünk legfontosabb történéseit megis-mertetjük az iskolákkal, személyes kapcsolatot tartunk fenn a tanítókkal. Szervezünk óvo-da-iskola látogatásokat, beszélgetéseket, szakmai megbeszélést. Figyelemmel kísérjük óvodá-saink fejlődését, beilleszkedését az iskolába.A jó együttműködés alapja a kölcsönös nyitottság, egymás munkájának megismerése és meg-becsülése.

30

EGYÉB KAPCSOLATOK

Szakszolgálatok

Pedagógiai szakszolgálatok: A gyermekek problémáinak feltárására folyamatosan igénybe vesszük a szakszolgálatok segítségét. A logopédusok, a szomato-pedagógus és a fejlesztő pe-dagógusok az intézményekben végzik munkájukat.

11. AZ ISKOLAI ÉLETRE VALÓ ALKALMASSÁG MUTATÓI

„Minden életkornak megvan a maga fontos, egyedülálló, teljes szerepe, feladata. Szigorúan tilos és kártékony bármelyiket is feláldozni a következő érdekében.” Nagy László

Mindenképpen szeretnénk a gyermekekben a természetes érdeklődésre alapozva pozitív vi-szonyt kialakítani a tanuláshoz.

6-7 éves gyermekeknél feladatainkkal és módszereinkkel azt kívánjuk elérni, hogy figyelmük szándékos önfegyelemre épüljön, kitartásuk, feladattudatuk erősödjön, mely tulajdonságok fontos kritériumai a sikeres iskolai tanulásnak.

Feladataink elvégzése nyomán, ha a gyermek különösen nem akadályoztatott:

Testi érettsége, motoros képességei arányosan fejlettek, teherbíró, mozgása összerendezett, harmonikus. Mozgáskoordinációja és finommotorikája erőteljes fejlődésben van.Képes arra, hogy mozgását, viselkedését, testi szükségleteinek kielégítését szándékosan irá-nyítsa.Értelmi képességei terén az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés, felidézés és figyelem. Növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, köny-nyebbé válik megosztása.Gondolkodási szintje a szemléletes cselekvőtől az elemi – fogalmi problémamegoldásig jut el.Gondolkodási műveleteiben használja az általánosítást, konkretizálást, kiegészítést. Térben és vizuális síkon használja az analízis és szintézis műveletét.Értelmezi és használja az egyszerű ok-okozati összefüggéseket.Rendelkezik elemi tér- és forma, mennyiség és számfogalommal.Rendelkezik alapvető ismeretekkel a szűkebb környezetéről, a környezetében élő növényekről és állatokról, az időjárásról és a közlekedésről.Érthetően, folyamatosan kommunikál, megfelelő tempóban és hangsúllyal ki tudja fejezni gondolatait és érzelmeit. Hangképzése tiszta. Mondatszerkesztésében használja a szófajokat, ismeri a relációs viszonyokat. Tud beszélgetni társaival és a felnőttekkel.

31

Érzelmi és akarati állapotában a feladattudata, szabálytudata, monotónia tűrése kialakulóban van.Szocializáció terén képes kapcsolatteremtésre felnőttel és gyerektársaival. Tud alkalmazkod-ni a szokásokhoz, szabályokhoz, normákhoz.Önmagához való viszonyaiban ismeri testsémáját, képes térbeli és síkbeli tájékozódásra.Önértékelése a reális pozitív önbizalom felé halad. Néhány kivételtől eltekintve a legtöbb gyermek kialakult dominanciával rendelkezik.

A fenti tulajdonságok birtokában a gyermekek alkalmasak az iskolai tanulásra.

A GYERMEKEK FEJLETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉRE LEGKORÁBBAN ÖT ÉVES KORBAN KERÜL SOR, KÜLÖNÖSEN AKKOR, HA AZ ÓVÓNŐ A GYERMEK ÉRÉSI FOLYAMATÁT FIGYELVE RENDKÍVÜLI ELTÉRÉST, EREDMÉNYTELENSÉGET, AKADÁLYOZTATÁST TAPASZTAL. EBBEN AZ ESETBEN A FEJLESZTŐ MUNKAKÖZÖSSÉG VAGY SPECIÁLIS SZAKSZOLGÁLAT SEGÍT. AZOKNAK A GYERMEKEKNEK, AKIK HÉT ÉVES KORUKRA NEM ÉRIK EL A FELSOROLT FEJLETTSÉGI SZINTET, MEGKERESSÜK A FOLYAMATOS FEJLŐDÉSÜKET LEGINKÁBB BIZTOSÍTÓ ISKOLÁT, ISKOLAFORMÁT.

Módszereink és nevelési munkánk racionális megítélése érdekében az óvodából kikerülő gyermekek fejlődését a továbbiakban is figyelemmel kísérjük. Tapasztalatainkat elemezzük, óvodai nevelő munkánkat ennek alapján folytatjuk, vagy módosítjuk.

12. SPECIÁLIS MÉRÉSEK A FEJLESZTŐ PROGRAMOK TERVEZÉSÉHEZ

Az óvodás gyermek felvételétől kezdődően az óvónők megfigyelést végeznek a prog-ramban található megfigyelési szempontok alapján. A gyermek születésnapján írásban rögzí-tik a gyermek fejlettségi állapotát.A Sindelar kognitív alapozó terápiát alkalmazunk azoknál az öt éves gyermekeknél, akiknél a fejlődési feljegyzések komoly fejlődésbeli elmaradást mutatnak.Azoknál a gyermekeknél, akiknél a harmonikus személyiségfejlődés mellett a Sindelar vizs-gáló eljárás három, vagy kevesebb részképesség – hiányt mutat, a csoport óvónői végzik a Sindelar kognitív alapozó terápiát.Azoknál a gyermekeknél, akiknél diszharmonikus személyiségfejlődést tapasztalnak az óvó-nők, és a Sindelar vizsgáló eljárás több részképesség hiányát mutatja, a fejlesztő pedagógus egyéni, vagy kiscsoportos fejlesztést, szükség esetén kiegészítő terápiákat alkalmaz (diszlexia, diszkalkulia, Gósy-féle beszédértés, szenzoros integráció).A fejlesztő pedagógus minden év szeptemberében komplex (testi, értelmi, szociális, érzelmi és anyanyelvi) képességvizsgálatot végez azoknál a gyermekeknél, akiknél az óvónők megfi-gyelései és a Sindelar szűrőeljárás komoly részképesség-hiányokat mutat. Februárban a fej-lesztő pedagógus az értelmi képesség ismételt felmérésével állapítja meg a gyerekek iskolaké-szültségi állapotát.

32

A megkésett beszédfejlődést, akadályozott beszédfejlődést és pösze beszédhibákat a logopé-dus kezeli.

Az óvoda minden dolgozójának kötelessége a gyermekekkel kapcsolatos információk diszkrét kezelése, a probléma pozitív megközelítése.A fejlesztésben való részvételről, a fejlődés menetéről az óvónők és a fejlesztésben résztvevő szakemberek közösen adnak tájékoztatást az óvodavezetőnek és a szülőknek.

13. AZ ÓVODAI NEVELÉS ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE

E tevékenység fő feladata a nevelési programunk funkcionális működésének vizsgálata: a Helyi nevelési program és a megvalósulás összehasonlítása, a feltételrendszer átgondolása.

Célja a visszacsatolás: a változások érzékelése a kiinduláshoz képest, esetleges tervmó-dosítás vagy megerősítés, az elmozdulás szükségességének feltárása. Mindezt a gyakorlati pe-dagógiai munka segítése, fejlesztése érdekében kell elvégeznünk.

Az ellenőrzés lehetőséget ad az elismerésre és a jutalmazás módszerének alkalmazására.Az ellenőrzés folyamata információk gyűjtésével kezdődik, az információk elemzésével foly-tatódik, majd a következtetések levonásával végződik. Az ellenőrzésre vonatkozó szemponto-kat a Minőség Irányítási Program tartalmazza. Attól függően, hogy mit ellenőrzünk, az elem-zés lehet egy helyzetképet elemző vagy két helyzetképet elemző összehasonlítás. Az ellenőr-zés fontos része önelemzés, önértékelés.Alapvető ellenőrzési terület az óvoda Helyi nevelési programjának megvalósulása, beválása. Ebben nagy feladat hárul a Szakmai Közösségekre.Az intézményi szintű ellenőrzésért az intézményvezető a felelős. Az intézményvezető mellett az intézményvezető helyettesek, a munkaközösségek vezetői, valamint a minőségbiztosítási munkacsoport munkamegosztás alapján vesznek részt Az óvodában folyó pedagógiai munka ellenőrzésének adminisztrációs alapját az óvoda doku-mentumai képezik. Első számú szakmai dokumentuma a Helyi nevelési program, amely éves szintre bontva a Működési tervben realizálódik.A csoportokban folyó pedagógiai munka ellenőrzésének adminisztrációs alapját a csoportnap-lók, az óvónők által készített kerettervek, fejlesztő tervek, a folyamatos feljegyzések, a család-látogatások feljegyzései, a gyermekek fejlődéséről készült jegyzetek alkotják.

Az ellenőrzéshez szükséges információk alapja az óvónőkkel folytatottbeszélgetések, nevelési helyzetekben alkalmazott eljárásaik megfigyelése, a gyermekekrőlszerzett ismereteik és problémaérzékenységük

A gyermekek viselkedése tükrözi az óvónő munkájának. Az óvónő-gyermek kapcsola-tán múlik az óvodában eltöltött idő hasznossága. Minden gyermek megkülönböztetett figyel-met vár el óvónőjétől. Az odaadó, bizalmat sugárzó óvónőhöz ragaszkodnak a gyerekek,. jól érzik magukat, vidámak, mozgékonyak.Másik jelzőrendszer a szülő. Ha nyugodt lelkiismerettel távozik reggel az óvodából, ha szíve-sen támogatja gyermeke óvónőjét munkájában, ha a szülői értekezletek népszerűek, ha a szü-lők nyitottak és közvetlenek – jólműködő a nevelői partnerkapcsolat. Szívesen kapcsolódnak be az óvoda tervező - szervező munkájába.

Az értékeléshez a Minőségirányítási Programban ütemezett időben és meghatározott módon beszerezzük a partnerek értékelését, elégedettség mérését.

33

A csoportlátogatások és az azt követő megbeszélések alkalmat és lehetőséget adnak az önelemző, önértékelő megnyilvánulásra, az időtálló értékek megfogalmazására, a példa-értékű óvónői magatartás megerősítésére.

14.ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

Az óvoda helyi nevelési programjának érvényességi ideje: - A nevelési program határozatlan időre szól.

A helyi nevelési program módosításának indokai lehetnek:

Ha a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt Ha egyéb érdekegyeztető fórum módosítást javasol Szervezeti átalakítás Jogszabály előírása alapján

A program módosítás előterjesztésének módja:

Írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőségének Szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten

34

1. számú melléklet

Az óvodába járó gyermekekértékelési-mérési

rendszere

Az óvodapedagógusok a kompetencia alapú óvodai program csomagban lévő Bakonyi Anna féle fejlődési nyomon követő rendszer valamint használja a gyermekek fejlődésének nyomon követésére. Az óvónők ezen rendszer figyelembe vételével, a rendszerelemek vizsgálatának helyi alkalmazásával végzik értékelő, mérő feladataikat. Az értékelés-mérés során feltárt információkat az óvodában elfogadott dokumentációs rend-szerben kell nyilvántartani ( egyéni fejlettségmérő lapok, egyéni megfigyelések, csoportnapló).

A gyermek neve: ...................................................

A felvétel ideje: ......................................................

A számjegyek jelentése:

0. Egyáltalán nem jellemző1. Kis mértékben jellemző2. Közepes mértékben jellemző3. Életkorának megfelelő mértékben jellemző4. Kimagasló mértékben jellemző

A gyermek fejlődésének nyomon követése I.

Testi képességek

tanév

Értékelt idő-szak(hó)

9-11 12-2 3-5 9-11 12-2 3-5 9-11 12-2 3-5

Mozgáskoor-diná-ció, moto-ros ké-pesség

energikus

harmonikus

lassú

kényszeres mozgásai vannak

lazatéri viszonyokat érti, követi

35

Téri tájékozó-dás

oldalisága kialakulatlan

oldalisága kevert

bal oldali

jobb oldali

kívánságra irányt tud változtatni

Mozgáshoz való viszonya

örömteli

felszabadult

gátolt

élénk

nem kedveli

Testséma

testrészek megmutatása bizonytalan

testrészek megnevezése bizonytalan

mozgásutánzása harmonikus

mozgásutánzása nehézséget okoz

emberrajza szegényesemberrajza teljes

Ábrázoló-tevé-kenység, finom-mozgás

ábrázolni szeret

ceruzafogása görcsös

ceruzafogása laza

eszközhasználata biztos

eszközhasználata bizonytalan

nyomatéka renyhe

vési a papirt

A gyermek fejlődésének nyomon követése II.

Értelmi képességek

tanév

Értékelt idő-szak(hó)

9-11 12-2 3-5 9-11 12-2 3-5 9-11 12-2 3-5

Gondolkodási műveletek

logikus

következtető

alkotó

problémamegoldó

széttartó

Tárgyak cso-portosítása

szín szerint

forma szerint

méret szerint

hasonlóság a lapján

Környező világ érzékelése

nem ismeri

nem érzékeli reálisan

részben érzékeli reálisan

36

reálisan érzékeli

Koncentráció, feladattartás, figyelem

összpontosításra képes

rövid ideig figyel

csak a játék köti le

könnyen elterelhető

szétszórt, figyelmetlen

Érdeklődés

könnyen felkelthetősokáig fenntartható

külső megfigyelő

passzív

elutasít, ellenáll

Emlékezet

sorrendi felidézésre képes

kötetlen felidézésre képesa bevésés hosszú időt vesz igénybe

megőrzés rövid idejű

felidézés pontossága

Képzelet

produktív

sajátos

fantázia hazugság jellemzi

Eszközhasználat

nem használja rendeltetésszerűen

változó körülmények között is rendeltetésszerűen használja

A gyermek fejlődésének nyomon követése III.

Szociális képességek

tanévÉrtékelt idő-

szak(hó)

9-11 12-2 3-5 9-11 12-2 3-5 9-11 12-2 3-5

Kapcsolat-te-remtés

kezdeményező

elfogadó

visszahúzódó

elutasító

Beilleszkedés a tevékenységbe

szemlélődő

magányosan tevékenykedő

társakhoz sodródó

bekapcsolódó

alkalmazkodó

együttműködő

kezdeményező

irányító

Feladat megér-tése, feladattar-tása

megérti

elfogadja

teljesíti

37

nem érti

érti ,de nem teljesíti

részben teljesítiirányítással, segítséggel végzi

önállóan teljesíti

elmélyült, kitartó

kapkodó szétszórt

Érzelmek,

kiegyensúlyozott

nyugtalan

erőszakos

változó hangulatú

zárkózott

Önállóság

személyi kontaktus nélkül is teljesít

időnként személyi kontaktust igényel

állandóan személyi kontaktust igényel

Feladatvégzés

motivált, jó megoldásra törekvő

motiváltság hiánya jellemző

tevékenysége elmélyült

a feladat nem köti le

kitartó a tevékenységben

kapkodó, kitartásra nem képes

Munkatempó

gyors, dinamikus

átlagos

lassú, nehézkes

könnyen vált tevékenységet

nehezen vált tevékenységet

Tevékenység akadályoz-tatá-sa esetén

kivárásra képes

feladja

indulatkitöréssel válaszolszemélyek elleni agresszióval válaszol

regresszióval válaszol

A gyermek fejlődésének nyomon követése IV.

Verbális képességek

tanév

Értékelt idő-szak(hó)

9-11 12-2 3-5 9-11 12-2 3-5 9-11 12-2 3-5

Nyelvhasználat

nem beszél

bizonyos szituációban beszél

érthetetlenül beszél

beszédhibástisztán, érthetően beszél

Beszédhibája hadar

38

dadog

pösze

orrhangzós

megkésett beszédfejlődésű

Beszédértése

nem érti a közléseket

helyzethez kötötten ért

részben érti a közléseket

érti a közléseket

Nyelvhelyesség

hiányos mondatokat használ

hibás toldalékolás

hibás igeragozás

befejezetlen mondatokgyakran használ elvont kifejezéseket

választékosan beszél

gazdag szókincsű

Beszéd ritmusa

folyamatos

akadozó

gyors

lassú

Beszéd inditéka

fecsegő

gátolt

közlő

Beszédkedvszívesen beszél

kezdeményező

Szülői tájékoztatás ideje Szülői aláírás

39

2.számú melléklet

AZ ÓVODA ESZKÖZNORMÁJA:HELYISÉGEK: ELŐÍRT: VAN - NINCS csoportszoba gyermekcsoportonként 1 √tornaszoba óvodánként 1 √ logopédiai és egyéni fejlesztő szoba óvodánként 1 √játszóudvar óvodánként 1 √Óvodavezetői/ iroda óvodánként 1 √óvodavezető-hely.iroda óvodánként 1 √gazdasági vez.iroda óvodánként 1 √nevelőtestületi szoba óvodánként 1 √orvosi szoba óvodánként 1 √gyermeköltöző gyermekcsoportonként 1 √gyermekmosdó, WC gyermekcsoportonként 1 √felnőtt öltöző épületenként 1 √elkülönítő szoba óvodánként 1 √melegítőkonyha óvodánként 1 √tálaló-mosogató, e óvodánként 1 √felnőtt étkező óvodánként 1 √felnőtt mosdó épületenként 1 √felnőtt WC épületenként 1 √mosléktároló óvodánként 1 √egyéb raktár óvodánként 1 √éléskamra óvodánként 1 √szertár óvodánként 1 √

ÓVODAVEZETŐI IRODA: ELŐÍRT:íróasztal és szék 1 -1 √tárgyalóasztal 1 √szék 2 √telefon 1 √könyvszekrény 1 √iratszekrény 1 √

JÁTSZÓUDVAR: ELŐÍRT:

40

kerti asztal csoportonként 1 √kerti pad csoportonként 2 √babaház csoportonként 1 √udvari homokozó csoportonként 1 √takaróháló homokozónként 1 √CSOPORTSZOBA: ELŐÍRT:óvodai fektető gyermekenként 1 √gyermekszék gyermekenként 1 √gyermekasztal gyermeklétszám √ figyelembevételével √fényvédő függöny ablakonként √szőnyeg csoportonként a padló √ egyötödére √játéktartó szekrény, polc csoportonként 2 √fektető, tároló gyermekágyak tárolásához √élősarok állvány csoportonként 1 √hőmérő csoportonként 1 √óvodapedagógus asztal csoportonként 1 √felnőtt szék csoportonként 2 √eszköz előkészítő asztal csoportonként 1 √textiltároló szekrény csoportonként 1 √edény és evőeszköz tároló csoportonként 1 √szeméttároló / fedett/ csoportonként 1 √TORNASZOBA: ELŐÍRT:tornapad 2 √tornaszőnyeg 1 √bordásfal 2 √óvodai többfunkciós mászó-készlet 1 √egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelé-sek 3 gyermek egyidejű

foglalkoztatásához √LOGOPÉDIAI FOGLAL- ELŐÍRT:KOZTATÓ, EGYÉNI FEJ- LESZTŐ SZOBA: tükör 1 √asztal 1 √szék 2 √szőnyeg 1 √ GYERMEKMOSDÓ, WC: ELŐÍRT:törülközőtartó gyermekenként 1 √falitükör mosdókagylónként 1 √hőmérő helyiségenként 1 √

Fogmosó-pohártartó gyermekenként 1 √

GYERMEKÖLTÖZŐ: ELŐÍRT:öltözőrekesz, ruhatároló gyermekenként 1 √öltözőpad gyermekenként 1 √

41

GAZDASÁGI VEZ.IRODA

asztal felnőtt létszám szerint √szék felnőtt létszám szerint √iratszekrény 2 √lemezszekrény 1 √írógépasztal és szék 1 – 1 √számítógépasztal és szék 1 – 1 √írógép 1 √telefon 1 √fax 1 √számítógép, nyomtató 1 – 1 √NEVELŐTESTÜLETI SZOBA ELŐÍRT:fiókos asztal pedagógusonként 1 √szék pedagógusonként 1 √könyvszekrény 2 √tükör 1 √mosdókagyló 1 √TISZTÁLKODÁSI ÉS ELŐÍRT:EGYÉB FELSZERELÉSEK fésű, fogkefe, fogmosó-pohár felnőtt, gyerek 1 -1 √ruhakefe, körömkefe, mosdónként 1 – 1 √szappantartó mosdónként 1 – 1 √fésűtartó csoportonként 1 √törülköző felnőtt, gyerek 3 √

abrosz asztalonként 3 √takaró gyermekenként 1 √ágyneműhuzat, gyermekenként 3 √lepedő gyermekenként 3 √FELNŐTTEK MUNKAVÉG- ELŐÍRT:ZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK: szennyes ruha tároló óvodánként 1 √mosott ruha tároló óvodánként 1 √mosógép óvodánként 1 √centrifuga óvodánként 1 √vasaló óvodánként 1 √

vasalóállvány óvodánként 1 √

szárítóállvány óvodánként 1 √takarítóeszközök óvodánként 1 √kerti munkaeszközök óvodánként 1 √szerszámok óvodánként 1 √hűtőgép óvodánként 1 √porszívó óvodánként 1 √NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ELŐÍRT:JÁTÉKOK ÉS EGYÉB

42

ESZKÖZÖK különféle játékformák eszközei a gyermekek 30%-ának √mozgáskultúrát, mozgásfej- a gyermeklétszám figye- √lődést segítő játékok lembevételével √ének-zene eszközei a gyermeklétszám figye- √ lembevételével √anyanyelvi fejlesztéshez a gyermekek 30%-ának √értelmi képességek fejlesztéséhez a gyermekek 30%-ának √ábrázoló tevékenységhez a gyermeklétszám figye- √

(állandó feltöltés szükséges) lembevételével √környezet megismeréséhez a gyermeklétszám figye- √szükséges eszközök lembe vételével √munkajellegű tevékenységek a gyermekek 30%-ának √videó óvodánként 1 √televízió óvodánként 1 √magnetofon 3 csoportonként 1 √diavetítő óvodánként 1 √vetítővászon óvodánként 1 √hangszer pedagógusoknak óvodánként 1 √hangszer gyermekeknek a gyermekek 30%-ának √EGÉSZSÉG ÉS MUNKA- ELŐÍRT:VÉDELMI ESZKÖZÖK: Ételminta vétel készlet óvodánként 1 √mentőláda óvodánként 1 √

gyógyszerszekrény (zárható) óvodánként 1 √munkaruha a Munka Törvénykönyve a √ Kjt.1993.XXXIII.tv. És az √ óvoda közalkalmazotti sza- √ bályzata alapján √védőruha az 1993.CXIII.tv. és az óvoda munkavédelmi szabályzat √ szerint √tűzoltó készülék az érvényes tűzvédelmi √ szabályzata szerint √

43

FELHASZNÁLT IRODALOM

1. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja

2. A közoktatási törvény. Okker Oktatási iroda 1995-1996

3. A fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvei. Műv. Min. 1997.

4. Az óvodai Nevelés Programja. O.P.I. 1989.

5. Benedek István: Óvodavezetés másképpen. Okker Oktatási Iroda 1996.

6. Érték és minőség az ezredforduló óvodáiban. Tanácskozás 1998. OKKER O.I.

7. Dr. Füle Sándor: A helyi pedagógiai programok kidolgozása. O.O.I. 1996.

8. Dr. Déliné-Dóka-Tömöriné: Integrált személyiségfejlesztő program osztatlan óvodai cso-portban. Hajdúböszörmény 1993.

9. Hűvös Éva: Differenciált óvodai bánásmód. Adatbank O.K.I. 1997.

10. Jozef P. Fogaras: A társas érintkezés pszichológiája.- Gondolat Bp. 1989.

11. Nagy Jenőné: Helyzetelemzés, önmeghatározás, döntés. OKKER O.I. 1997.

12. Nagy Jenőné:Óvodai programkészítés, de hogyan ? Szolnok 1996.

13. Dr. Princzesz Mária: Mentális és viselkedészavarok pszichológiája. O.O.I.

14. Szűcs Józsefné: Család és óvoda nevelőpartneri program. Debrecen 1997.

15. Dr. Szűdi János: Óvoda a közoktatás rendszerében. OKKER O.I. 1997.

16. Vargáné Szabó györgyi: Epohális rendszerű óvodai nevelési program. Debrecen 1997.

17. Zilahi Józsefné-Stöckert Károlyné-dr. Ráczné dr. Főző Klára: Óvodai nevelés játékkal, mesével. Bp. Eötvös J. Kiadó 1997.

18. Minőség az óvodában

19. Nagy Jenőné: Óvodatükör

20. Trencsényi L. – Villányi Györgyné: Minőségbiztosítás az óvodai nevelési programban

21. Porkolábné dr.: Kudarc nélkül az iskolában

22. Dr. Balázsné Szűcs Judit: Szabadon, játékosan, örömmel

44