telepuleskepi rendelet 0627 · 2017. 12. 1. · A rendelet-tervezetet rendelkezéseit részletesen megvitatta annak készítőjével, a felmerülő kérdéseire választ kapott. Elmondta,

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

Készült: Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2017. november 29-én, 16:00 órai kezdettel megtartott munkaterv rendkívüli nyílt üléséről.

Az ülés helye: Községháza, Sajóivánka Sajóivánka, Kossuth u.38.

Jelen vannak:

4 képviselő-testületi tag:

Seszták Ottó polgármester

Tálas-Hényel Judit képviselő

Kissné Gyenes Borbála képviselő

Pintér Sándor alpolgármester Távol maradt:

Okolicsányi Zsolt képviselő Tanácskozási joggal jelenlévő meghívottak:

- az ülés egész tartamára:

Dr. Herczeg Tibor jegyző, címzetes főjegyző

- jegyzőkönyvvezető:

Bellény Emese adminisztrációs kisegítő

Seszták Ottó polgármester köszöntötte a képviselő-testület tagjait, a meghívottakat. Megállapította, hogy a képviselő-testület 4 tagja jelen van, a képviselő-testület határozatképes. Javasolta, hogy a képviselő-testület ülése, a meghívóban feltüntetett napirendi javaslatot tárgyalja napirendként. A képviselő-testület az ülés napirendjét egyhangú (4 igen) szavazattal elfogadta:

N A P I R E N D :

Napirend sorszáma Napirend tárgya Előterjesztő

Előterjesztés módja

1.

Javaslat a Településképi Arculati Kézikönyv-tervezet és a településkép védelméről szóló rendelet-tervezet előzetes

véleményezésére.


írásban

2. Javaslat az önkormányzat 2017. évi költségvetéséről szóló

1/2017.(II.28.) önkormányzati rendelet módosítására. Seszták Ottó polgármester

írásban

3. Javaslat a szociális tüzelőanyag juttatásról

szóló 8/2017.(XI.09.) önkormányzati rendelet módosítására. Seszták Ottó polgármester

írásban

4. Helyi adórendeletek felülvizsgálata. Seszták Ottó polgármester

írásban

5.

Javaslat a Sajóivánkai Község Konyha által biztosított gyermek-, szociális-, alkalmazotti és vendégétkeztetés

nyersanyagnormáinak, az alkalmazotti és vendégétkeztetés térítési díjainak 2018. évi megállapítására.


írásban

6. Javaslat a 2018. évi ellenőrzési tervre. Seszták Ottó polgármester

írásban

7.

Javaslat a „Kazincbarcika – Sajóivánka - Vadna települések közigazgatási területén kerékpárforgalmi létesítmény

egyesített engedélyezési és kiviteli tervéhez” tulajdonosi, kezelői hozzájárulás megadására.


szóban

8.

Javaslat Mályinka községi önkormányzat kiválása miatt, a Dédestapolcsány - Mályinka – Sajógalgóc - Sajóivánka -

Sajókaza - Szuhakálló - Vadna Nappali Szociális Központ Intézményfenntartó Társulást érintő döntésekre.


írásban

9.

Javaslat a Sajóivánkai Községi Konyha intézményvezetői beosztásának betöltésére kiírt pályázat eredménytelensége

esetén, a pályázati eljárás megismétlésére irányuló felhatalmazásra.


írásban

10. Javaslat a Sajóivánka 022. hrsz-ú osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan tulajdoni hányadaira irányuló kisajátítási eljárás

megindításáról.


írásban

11. Javaslat 2018. évi járási start-munkaprogramban való

részvételre, pályázat benyújtására. Seszták Ottó polgármester

szóban

12. Indítványok, javaslatok

N A P I R E N D E K T Á R G Y A L Á S A

I. N A P I R E N D

Tárgy: Javaslat a Településképi Arculati Kézikönyv-tervezet és a településkép védelméről szóló rendelet-tervezet előzetes véleményezésére.

Előterjesztő: Seszták Ottó polgármester

A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés alapján tárgyalta a napirendet.

A napirendi pont tárgyalásához a képviselő-testület ülésére megérkezett Gergely Péter okleveles településtervező mérnök, aki a képviselő-testület megbízásából elkészítette Vadna Településképi Arculati Kézikönyv tervezetét, illetve a településkép védelméről szóló rendelet-tervezetet.

A képviselő-testület az ülés kereti között részletesen megvitatta a Településképi Arculati Kézikönyv (továbbiakban TAK) tervezetében, valamint a településkép védelméről (továbbiakban TEK) készített rendelet tervezetet. A napirend vitája során elhangzottakból az alábbi lényegi megállapítások, hozzászólások foglalhatók össze.

Seszták Ottó polgármester elmondta, hogy fontosnak tartja azt, hogy a Sajóivánkán építkezni, letelepedni akarók, családi házakat felújítani szándékozók elé az önkormányzat a helyi szabályozással ne állítson fölösleges, túlzó szigorú elvárásokat. Így nem tartja indokoltnak például az építőanyagok minőségének és színének, a kerítés magasságának meghatározását, előírását.

Elmondta, hogy a helyi védelem körébe vonandó épületek esetében gondolni kell arra is, hogy azok egyedi jellegének megőrzéséhez a tulajdonosok legtöbbször nem rendelkeznek megfelelő anyagi forrással, az önkormányzat pedig azt biztosítani részükre nem tudja.

A rendelet-tervezetet rendelkezéseit részletesen megvitatta annak készítőjével, a felmerülő kérdéseire választ kapott.

Elmondta, hogy a TAK egy nagyon színvonalas, szakmai munka.

Gergely Péter településtervező mérnök elmondta, hogy a TAK egyrészt a meglévő településképi állapotot rögzíti, méri fel kellő részletezettséggel. Másrészről ajánlásokat fogalmaz meg azokon a területeken, ahol arra szükség lehet, különös tekintettel a jövőbeni építészeti megoldásokra, alkalmazásokra. A TAK kötelező joghatással nem bír, általánosságban kell értelmezni. Annak a jóváhagyási folyamatához szükséges a partnerségi egyeztetés szabályai szerint a helyi társadalmi véleményeztetés, illetve a jogszabályban meghatározott államigazgatási szervekkel előírt egyeztetési folyamat lefolytatása. A TEK, mint önkormányzati rendelet alkalmas joghatások, jogkövetkezmények kiváltására. Abban szükséges nevesíteni településkép védelme érdekében alkalmazandó előírásokat, viszont a településkép érvényesítési eszközök alkalmazásának a szükségességéről a képviselő-testület dönt, a rendelet végleges tartalommal történő elfogadása során.

A TAK-ban a helyi védelemre javasolt épületek, területek felmérése történt meg. Arról, hogy ezek közül mi kerül a helyi védelem alá, a TEK-ben lesz szükséges intézkedni.

Elmondta, hogy mind a TAK mind a TEK véleményeztetése, egyeztetése után is lesz lehetőség azok módosítására az elfogadásokról szóló képviselő testületi döntés előtt.

Seszták Ottópolgármester javasolta, hogy a TEK-tervezetet – annak véglegesítése előtt – mindenképp tekintse át a képviselő-testület. Mindezt azonban úgy kell elvégezni, hogy az elkészült munka szakmaisága, majd annak jövőbeni alkalmazhatósága ne szenvedjen csorbát. Javasolta, hogy a TAK-tervezet véleményeztetése – ezeknek a szempontoknak a figyelembe vételével – a szükséges korrigálások elvégzésével történjen meg, míg a TEK-tervezetében, annak társadalmasítása előtt, az indokoltnak vélt változásokat vezessék át.

A döntéshozatali eljárásban 4 fő vett részt.

A szavazás eredményeképpen a képviselő-testület egyhangú (4 igen) szavazattal az alábbi határozatot hozta:

7 8 / 2 0 1 7 . ( X I . 2 9 . ) H A T Á R O Z A T A t e l ep ü l és k ép i a r c u l a t i k é z ik ön y v é s t e l ep ü l és k ép v éd e l mi r e n d el e t p a r t n e r s é g i e g y e z t e t és r e , v é l e m é n y e z é s r e b o cs á t h a t ós ág á r ó l .

Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a településképi arculati kézikönyv tervezetét és településkép védelmi rendelet-tervezetet megismerte, azokat partnerségi egyeztetés és az államigazgatási szervek részvételével történő véleményezés lefolytatására alkalmasnak tartja azzal, hogy a településkép védelmi rendelet-tervezetet átdolgozása megfontolandó a településkép érvényesítési eszközök alkalmazása szemszögéből.

A partnerségi egyeztetés 48/2017.(V.24.) határozat szerinti lefolytatásáról és a tervezetek államigazgatási szervek részére, véleményezés céljára történő

megküldéséről a polgármester gondoskodjon.

Felelős: polgármester Határidő: 8 napon belül, folyamatosan

II. N A P I R E N D

Tárgy: Javaslat az önkormányzat 2017. évi költségvetéséről szóló 1/2017.(II.28.) önkormányzati rendelet módosítására.


A képviselő-testület a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint tárgyalta a napirendet.

Az előterjesztéssel kapcsolatban kérdések, észrevételek, hozzászólások nem hangzottak el.

A képviselőtestület a javaslattal egyetértett.



Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2017.(XI.30.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat 2017.évi költségvetéséről szóló 1/2017. (II.28.) önkormányzati rendelet módosításáról

Sajóivánka községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk 2. bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk 1. bekezdés f. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.§ (1) Az önkormányzat 2017. évi költségvetéséről szóló 1/2017. (II.28.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) 5.§ (1)-(2) bekezdései helyébe, az alábbi rendelkezések lépnek:

5.§ (1) Az Önkormányzat bevételei és kiadásai előirányzatainak módosítására, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításra, a kiemelt kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításra a képviselő-testület a polgármestert felhatalmazza.

(2) A polgármester az (1) bekezdés szerinti jogkörét az Áht. és az Ávr. rendelkezései szerint gyakorolhatja.

2.§ A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, de rendelkezéseit 2017. január 1-jétől kell alkalmazni.

Seszták Ottó Dr. Herczeg Tibor polgármester jegyző

címzetes főjegyző III. N A P I R E N D

Tárgy: Javaslat a szociális tüzelőanyag juttatásról szóló 8/2017.(XI.09.) önkormányzati rendelet módosítására.

Előterjesztő: Seszták Ottó

polgármester






Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

10/2017. (XI.30.) önkormányzati rendelete

a szociális tüzelőanyag juttatásról szóló 8/2017. (XI.9.) önkormányzati rendelet módosításáról

Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 26. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

1.§ A szociális tüzelőanyag juttatásról szóló 8/2017.(XI.09.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) 5.§ (1) bekezdés, c. pontja helyébe, az alábbi rendelkezések lépnek:

„ 5.§ (1)

c) olyan ingatlanra vonatkozóan, mely szénnel egyáltalán nem fűthető.”

2. § A Rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Seszták Ottó Dr. Herczeg Tibor polgármester jegyző címzetes főjegyző

IV. N A P I R E N D

Tárgy: Helyi adórendeletek felülvizsgálata.



Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el:

Seszták Ottó polgármester elmondta, hogy annak ellenére, hogy a településen nem valószínű számottevő adóbevétel realizálódása az adónemből, javasolja 10.000 Ft/m2 nagyságú adómérték megjelölését a rendeletben.

Ha a településen számottevően megváltozna a helyzet a reklámhordozók tekintetében, a képviselő-testület évente felülvizsgálhatja az adómérték vonatkozásában született szabályozását.




Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2017.(XI.30.) önkormányzati rendelete

az építményadóról szóló 8/2015.(VI.29.) önkormányzati rendelet módosításáról Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében, a 6. § a.) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1.§ Az építményadóról szóló 8/2015.(VI.29.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) a következő 2/A. §-al egészül ki:

2/A§. (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a

településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó.

(2) Az adó évi mértéke: 10.000 Ft/m2.

2.§ A rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.


V. N A P I R E N D

Tárgy: Javaslat a Sajóivánkai Község Konyha által biztosított gyermek-, szociális-, alkalmazotti és vendégétkeztetés nyersanyagnormáinak, az alkalmazotti és vendégétkeztetés térítési díjainak 2018. évi megállapítására.







7 9 / 2 0 1 7 . ( X I . 3 0 . ) H at á r o z a t A Sajóivánkai Községi Konyha által biztosított, gyermek- alkalmazotti- szociális- alkalmazotti és vendégétkeztetés nyersanyagnormáinak, az alkalmazotti és vendégétkeztetés térítési díjainak 2018. évi megállapításáról.

Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, a Sajóivánkai Községi Konyha által biztosított gyermek- szociális- és vendégéteztetésre vonatkozó nyersanyagnormát az alábbiak szerint határozza meg, 2018. január 1-jei hatállyal: a.) Óvodai gyermek étkeztetés napi nyersanyag normája 300 Ft, melyből:

tízórai: 75 Ft

ebéd: 170 Ft

uzsonna:55 Ft, mely összeg az áfát nem tartalmazza.

b.) Szociális étkeztetés napi nyersanyag normája 354 Ft, melyből:

ebéd: 354 Ft, mely összeg az áfát nem tartalmazza.

c.) Vendégétkeztetés, alkalmazotti étkeztetés napi nyersanyag normája 354 Ft, melyből:


d) Az önkormányzatnál, illetve az önkormányzati intézményeknél alkalmazási jogviszonyban állók térítési díja: 355.-Ft/nap, mely összeg az áfát nem tartalmazza. e) Az önkormányzatnál, illetve az önkormányzati intézményeknél alkalmazási jogviszonyban nem állók (vendégétkezők) térítési díja: 455.-Ft/nap, mely összeg az áfát nem tartalmazza.

f.) Bölcsődés korú gyermek étkeztetésének (szünidei étkeztetés) napi nyersanyag normája 160 Ft, melyből:

ebéd: 160 Ft; mely összeg az áfát nem tartalmazza.

f.) Óvodás korú gyermek szünidei étkeztetésének napi nyersanyag normája 170 Ft, melyből: ebéd: 170 Ft, mely összeg az áfát nem tartalmazza.

g.) Iskolás korú gyermek szünidei étkeztetésének napi nyersanyag normája 240 Ft, melyből: ebéd: 240 Ft, mely összeg az áfát nem tartalmazza.

f.) Középiskolás korú gyermek szünidei étkeztetésének napi nyersanyag normája 325 Ft, melyből: ebéd: 325 Ft, mely összeg az áfát nem tartalmazza.

Felelős: polgármester, jegyző, élelmezésvezető Határidő: értelemszerűen

VI. N A P I R E N D

Tárgy: Javaslat a 2018. évi ellenőrzési tervre.







8 0 / 2 0 1 7 . ( X I . 2 9 . ) Hat á r o za t A 2 0 1 8 . é v i e l l en őr z é s i t e r v rő l .

Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat ellenőrzési tervét 2018. évre, a jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztés szerint jóváhagyja.

Felelős: jegyző Határidő: értelemszerűen

VII. N A P I R E N D

Tárgy: Javaslat a „Kazincbarcika – Sajóivánka - Vadna települések közigazgatási területén kerékpárforgalmi létesítmény egyesített engedélyezési és kiviteli tervéhez” tulajdonosi, kezelői hozzájárulás megadására.


Seszták Ottó polgármester elmondta, hogy a tervezett kerékpárút megépítése nagyon fontos és előremutató a települések szempontjából. Elmondta, hogy különböző elképzelésem mentén alakult ki az a változat, melyet e jelenlegi tervdokumentáció tartalmaz. A pályázat sikeressége esetén, a mintegy 490 millió forintos beruházás megvalósítása, jelentős feladatot ró az együttműködő önkormányzatokra.

A tervezett beruházás számos magántulajdonú ingatlan mellett, 2 önkormányzati tulajdont érint. Ez a 025. hrsz-ú út 280 m2-rel, illetve a 030. hrsz-ú út 8,9 m2-rel.

A tervező ezen ingatlanok vonatkozásában kéri a tulajdonosi hozzájárulást, illetve az önkormányzat nyilatkozatát a beruházással létrejövő kerékpárforgalmi létesítmény önkormányzati kezelésbe vételéről.

Pintér Sándor alpolgármester elmondta, hogy nagyon jónak és fontosnak tartja a kerékpárút létesítését. Jó lett volna, ha annak a megvilágítására is sor kerül. A jövőbeni kezelői feladatok jelentős terhet róhatnak az önkormányzatra. Jelenleg pedig a magántulajdonban lévő ingatlanok tulajdonosainak meggyőzése az adásvétel érdekében jelent majd nehézséget, tekintettel az osztatlan közös tulajdonlásra, sok esetben.


A szavazás eredményeképpen a képviselő-testület egyhangú (4 igen) szavazattal az alábbi határozatokat hozta:

8 1 / 2 01 7 . ( XI . 2 9 . ) H at á r o z a t A Ka z in c b a r c ik a – S a j ó iv án k a - V a d n a t e l e p ü l és ek k ö z ig a z ga t á s i t e rü l e t é n k e r é k p á r f o rg a l mi l é t e s í t m én y e g y e s í t e t t e n g ed é l y e z é s i é s k iv i t e l i t e r v éh e z ” t u l a jd on os i h o z z á j á ru lá s m e ga d á sá r ó l .

Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a „Kazincbarcika – Sajóivánka - Vadna települések közigazgatási területén kerékpárforgalmi létesítmény egyesített engedélyezési és kiviteli terv”, tervezési-, engedélyezési eljárásban, és a kivitelezés során, az önkormányzati tulajdonát képező, a Sajóivánka 025. hrsz-ú, és a 030. hrsz-ú ingatlanok vonatkozásában, a tulajdonosi hozzájárulást megadja.

Felelős: polgármester Határidő: értelemszerűen

8 2 / 2 0 1 7 . ( X I . 2 9 . ) Hat á r o za t A Ka z in c b a r c ik a – S a j ó iv án k a - V a d n a t e l e p ü l és ek k ö z ig a z ga t á s i t e rü l e t é n k e r é k p á r f o rg a l mi l é t e s í t m én y e g y e s í t e t t e n g ed é l y e z é s i é s k iv i t e l i t e r v éh e z ” k e z e l ő i n y i l a t k o z a t r ó l .

Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a „Kazincbarcika – Sajóivánka - Vadna települések közigazgatási területén kerékpárforgalmi létesítmény egyesített engedélyezési és kiviteli terv”, a tervezési-, engedélyezési eljárásban nyilatkozza, hogy a beruházással létrejövő kerékpárforgalmi létesítmény Sajóivánka község közigazgatási területére eső szakaszán, a kezelői feladatokat ellátja.


VIII. N A P I R E N D

Tárgy: Javaslat Mályinka községi önkormányzat kiválása miatt, a Dédestapolcsány - Mályinka – Sajógalgóc - Sajóivánka - Sajókaza - Szuhakálló - Vadna Nappali Szociális Központ Intézményfenntartó Társulást érintő döntésekre.







83/2017.(XI.29. ) HAT ÁR OZ AT A Dédestapolcsány - Mályinka -

Sajógalgóc - Sajóivánka - Sajókaza - Szuhakál ló - Vadna Nappali Szociál is Központ Intézményfenntartó Társulás társulási megál lapodásának módosításáról

Sajóivánka községi Önkormányzat Képviselő-testülete, a Dédestapolcsány - Mályinka - Sajógalgóc - Sajóivánka - Sajókaza - Szuhakálló - Vadna Nappali Szociális Központ Intézményfenntartó Társulás társulási megállapodásának módosítását, az előterjesztés melléklete szerint jóváhagyja.

Felelős: polgármester Határidő: értelemszerűen.

84/2017.(XI.29. ) HAT ÁR OZ AT A Sajókazai Nappali Szociál is Központ alapító okirata módosításának jóváhagyásáról

Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Sajókazai Nappali Szociális Központ alapító okiratának módosítását, és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot a jegyzőkönyv melléklete szerint jóváhagyja.


IX. N A P I R E N D

Tárgy: Javaslat a Sajóivánkai Községi Konyha intézményvezetői beosztására kiírt pályázat elbírálására.







85/2017.(XI.29. ) Határozat A Sajóivánkai Községi Konyha intézményvezetői beosztásának betöltésére k i írt pályázat eredménytelensége esetén, a pályázat i el járás megismét lésére irányuló felhatalmazásról .

1. Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete megállapítja a 66/2017.(VIII.23.) határozatával meghirdetett, a Sajóivánkai Községi Konyha intézményvezetői beosztásának betöltésére irányuló pályázata eredménytelensége esetén - amennyiben a pályázat benyújtására nyitva álló határidőben (2017. november 30-ig) pályázat nem érkezik be a képviselő-testülethez – a nyilvános pályázati eljárás megismétlésére irányuló eljárás megindítására, a képviselő-testület a polgármestert felhatalmazza, az alábbiak szerint:

1.1. Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban Kjt.) 20/B. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a Kjt.20/B §-a alapján, ismételten nyilvános pályázatot hirdet, a határozat melléklete szerinti feltételekkel, a Sajóivánkai Községi Konyha intézményvezetői beosztásának betöltésére.

A munkakör legkorábban 2018. május 1. napjától tölthető be.

A pályázat benyújtásának határideje: 2018. április 20.

A pályázat elbírálásának határideje: 2018. április 30.

2. Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Sajóivánkai Községi Konyha (3720 Sajóivánka, Kossuth u.26.) intézményvezetői beosztásának betöltésére irányuló pályázata eredménytelensége esetén, 2018. január 1-jétől, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20/B §-a szerinti pályázati eljárás eredményes lefolytatásáig – előreláthatólag 2018. április 30-ig – a Sajóivánka Községi Konyha (3720 Sajóivánka, Kossuth u.20.) vezetői teendőinek ellátásával megbízza a költségvetési szerv alkalmazásában álló, Kissné Gyenes Borbála élelmezésvezetőt, közalkalmazottat.


X. N A P I R E N D

Tárgy: Javaslat a Sajóivánka 022. hrsz-ú osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan tulajdoni hányadaira irányuló kisajátítási eljárás megindításáról.



Az előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi kérdések, észrevételek, hozzászólások hangzottak el:

Pintér Sándor alpolgármester elmondta, hogy nem igazán érti, hogy az érintett tulajdonosok miért zárkóznak el az adásvételtől. A kisajátítás így jelentős többlet költséget és munkát okoz.




8 6 / 2 0 1 7 . ( X I . 2 9 . ) Hat á r o za t A S a j ó iv án k a 0 2 2 . h r s z - ú o s z t a t l an k ö zö s t u l a jd on b a n l é vő in g a t la n t u la jd on i h án y ad a i r a i rá n yu ló k i s a j á t í t ás i e l j á rá s m e g in d í t ás á r ó l

1. Sajóivánka Községi Önkormányzat képviselő-testülete, a Sajóivánka 061. hrsz. alatt nyilvántartott külterületi út tulajdonjogi helyzetének rendezése érdekében, a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. tv. 2.§ e) pontjában meghatározott közérdekű célra - közlekedési infrastruktúra fejlesztése -, a Sajóivánka 022. hrsz-ú, szántó

művelési ágú, osztatlan közös tulajdonban lévő termőföld ingatlanban tulajdonjoggal rendelkező azon tulajdonosok esetében, akik az önkormányzati kezdeményezésre, a szükséges mértékű ingatlanrész önkormányzati tulajdonba kerüléséhez (ingyenes vagy visszterhes) nem járultak hozzá, a kisajátítási eljárás megindításáról dönt.

2. Sajóivánka Községi Önkormányzat képviselő-testülete nyilatkozza, hogy a kisajátítási eljárásban a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll.

3. Sajóivánka Községi Önkormányzat képviselő-testülete a kisajátítás eljárás megindítására, az ahhoz szükséges eljárási cselekmények elvégzésére a polgármestert felhatalmazza.


XI. N A P I R E N D

Tárgy: Javaslat 2018. évi járási start-munkaprogramban való részvételre, pályázat benyújtására.


Seszták Ottó polgármester elmondta, hogy a 2018. évi start-munkaprogram tervezése során több szempontot kívánt érvényesíteni: egyrészt a munkanélküliek teljes körének felajánlható legyen a foglalkoztatási forma, másrészt értékteremtő, elismert tevékenységet végezzenek mely mellett biztosítják a községfenntartási-, üzemeltetési feladatokat, harmadrészt az elszámolható közvetlen költség projektenként úgy kerüljön összeállításra, hogy a lehető legnagyobb mértékű dologi kiadás valósulhasson meg belőle.

Mindezek mellett a legfontosabb szempont, hogy olyan tevékenységeket tervezzenek, vállaljanak melyeket végre tudnak hajtani, a kapott támogatást fel tudják használni és azzal jogszerűen el tudnak számolni. A közfoglalkoztatás keretein belül ugyanakkor várható mind az alkalmazásba vonhatók létszámának, mind a közvetlen költségek támogatásának a csökkenése, összhangban a kormányzati szándékkal.

A 2018. évi start-munkaprogramhoz az önkormányzat saját forrás vállalását csak abban az esetben tervezi, ha az a pályázat benyújtása és felhasználása során feltétlenül indokolttá válik. Elmondta, hogy a pályázatok jelenleg az előkészítés stádiumában állnak, de a megszokott és a képviselő-testület által jóváhagyott irányelvek, célkitűzések mentén kívánja azokat összeállítani, és a 2018. január 5-i határidőig benyújtani, két területre: a mezőgazdasági programra és a helyi sajátosságokra épülő közfoglalkoztatásra. Ehhez társulhat még esetlegesen az illegális hulladéklerakók felszámolására vonatkozó pályázati lehetőség, de ez esetben a Kazincbarcikai Esély Szociális Szövetkezettel fennálló együttműködés kereteit felül kell vizsgálni.

A képviselő-testület az elhangzottakkal foglaltakkal egyetértett.

A napirend vitáját a képviselő-testület lezárta.

A döntéshozatali eljárásban 5 fő képviselő vett részt.

A képviselő-testület egyhangú (5 igen) szavazattal, az alábbi határozatot hozta:

8 7 / 2 0 1 7 . ( X I . 2 9 . ) Ha t á r o z a t A z ön k o r m án y z a t 2 0 1 8 . é v i J á rá s i S t a r t - mu n k ap r o gr a mb an b en yú j t an d ó p á l y á z a t a i n ak j ó v áh a g y ás á r ó l .

Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat 2018. évi Járási start-munkaprogramban benyújtandó pályázataival, a pályázatok tartalmát megismerve egyetért, a pályázatok benyújtását jóváhagyja.

Az önkormányzat a pályázatok megvalósításához saját forrást vállalására – annak szükségessé válása esetén - a költségvetése terhére.


I. N A P I R E N D

Tárgy: Indítványok, javaslatok


Seszták Ottó polgármester javasolta, hogy a képviselő-testület az önkormányzat és intézményei alkalmazásában álló közalkalmazottak részére – a 14/2017.(II.7.) határozatának módosításával – 20.000 Ft/fő összegű készpénz készpénz-juttatást biztosítson, béren kívüli juttatásként, december hónapban.




8 8 / 2 0 1 7 . ( X I . 2 9 . ) Ha t á r o z a t Az önkormányzat által foglalkoztatott közalkalmazottak béren kívüli juttatásának 2017. évi megállapításához szükséges költségvetési fedezet meghatározásáról szóló 14/2017.(II.7.) határozat módosításáról

Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Az önkormányzat által foglalkoztatott közalkalmazottak béren kívüli juttatásának 2017. évi megállapításához szükséges költségvetési fedezet meghatározásáról szóló 14/2017.(II.7.) határozata 2a ponttal egészül ki, az alábbiak szerint.

2.a. Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a 2017. évi költségvetési rendeletében az Önkormányzat által foglalkoztatott közalkalmazottak, valamint az önkormányzat intézményeinél foglalkoztatott közalkalmazottak béren kívüli juttatására 20.000 Ft/év/fő összegű készpénz-juttatás kifizetéséhez költségvetési fedezetet biztosít.

A béren kívüli juttatás kifizetésére 2017. december hónapban kerül sor.

A határozat további részei változatlanul hatályban maradnak.


Mivel további indítvány, javaslat nem volt a polgármester a képviselő-testület ülését bezárta.

k. m. f.


Borsod-Abaúj-Zemplén megye SAJÓIVÁNKA község

Sajóivánka Községi Önkormányzat

Képviselő-testülete 2017. november 29-én

megtartott munkaterv szerinti nyílt ülésének:

a./ jegyzőkönyve, b./ tárgysorozata, c./ határozata: 78; 79; 80; 81; 82; 83, 84; 85; 86; 87; 88 d./ rendelete: 9, 10; 11 e./ meghívója

TÁRGYSOROZAT:



1.




írásban



írásban



írásban


írásban

5.

Javaslat a Sajóivánkai Község Konyha által biztosított gyermek-, szociális-, alkalmazotti és vendégétkeztetés

nyersanyagnormáinak, az alkalmazotti és vendégétkeztetés térítési díjainak 2018. évi megállapítására.


írásban


írásban

7.

Javaslat a „Kazincbarcika – Sajóivánka - Vadna települések közigazgatási területén kerékpárforgalmi létesítmény

egyesített engedélyezési és kiviteli tervéhez” tulajdonosi, kezelői hozzájárulás megadására.


szóban

8.

Javaslat Mályinka községi önkormányzat kiválása miatt, a Dédestapolcsány - Mályinka – Sajógalgóc - Sajóivánka -

Sajókaza - Szuhakálló - Vadna Nappali Szociális Központ Intézményfenntartó Társulást érintő döntésekre.


írásban

9.

Javaslat a Sajóivánkai Községi Konyha intézményvezetői beosztásának betöltésére kiírt pályázat eredménytelensége

esetén, a pályázati eljárás megismétlésére irányuló felhatalmazásra.


írásban

10. Javaslat a Sajóivánka 022. hrsz-ú osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan tulajdoni hányadaira irányuló kisajátítási eljárás

megindításáról.


írásban

11. Javaslat 2018. évi járási start-munkaprogramban való

részvételre, pályázat benyújtására. Seszták Ottó polgármester

szóban


Szuhakálló, 2017. december 1. Dr. Herczeg Tibor jegyző címzetes főjegyző

EELLŐŐTTEERRJJEESSZZTTÉÉSS

SSAAJJÓÓIIVVÁÁNNKKAA KKÖÖZZSSÉÉGGII ÖÖNNKKOORRMMÁÁNNYYZZAATT KKÉÉPPVVIISSEELLŐŐ--TTEESSTTÜÜLLEETTÉÉNNEEKK

22001177.. NNOOVVEEMMBBEERR 2299--II

RREENNDDKKÍÍVVÜÜLLII NNYYÍÍLLTT ÜÜLLÉÉSSÉÉRREE..

IKT. SZ: 1803-2/2017/V. MELLÉKLETEK SZÁMA: 3 DB

I . N API R E N D Tárgy: Javaslat a Településképi Arculati Kézikönyv-tervezet és a településkép védelméről szóló rendelet-tervezet előzetes véleményezésére

Előterjesztő: Seszták Ottó A döntés formája: polgármester határozat

Előterjesztést készítette:

Dr. Herczeg Tibor

jegyző címzetes főjegyző

Szavazás módja: egyszerű többség

Melléklet: 1. sz Határozati javaslat

2. sz. Településképi Arculati Kézikönyv-tervezet

3. sz. Településképi rendelet-tervezet

Tisztelt Képviselő- testület! A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Tvtv) 16. § (2) bekezdés alapján a helyi önkormányzat képviselő testülete 2017. december 31. napjáig megalkotja a településképi rendeletét.

A Tvtv. 4. § (1) bekezdése értelmében a településképi rendelet szakmai megalapozása érdekében településképi arculati kézikönyv készül.

A településképi arculati kézikönyv és településképi rendelet kidolgozására a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről” szóló 314/2012.(XI.8.) Kormány rendelet (továbbiakban: Rendelet) kötött eljárási szabályokat ír elő.

A Tvtv 5. § (3) bekezdése alapján a kézikönyv és a településképi rendelet megalkotása során gondoskodni kell – kormányrendeletben meghatározott módon – a széleskörű társadalmi bevonásról és a nyilvánosság biztosításáról.

A törvényi előírások teljeskörű betartása mellett Sajóivánka Önkormányzat Képviselő-testülete az 50/2017.(V.30) határozatával döntött a partnerségi egyeztetési szabályairól.

A településképi rendelet és annak megalapozására a településképi arculati kézikönyv tervezete elkészült.

A R. 43/A. § (6) bekezdésében foglaltak szerint a polgármester az elkészült településképi arculati kézikönyvet és településképi rendeletet partnerségi egyeztetésre bocsátja és véleményezésre megküldi a Magyar Építész Kamarának, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak, a kulturális

örökség védelméért felelős miniszternek és az illetékes nemzeti park igazgatóságnak.

A településképi arculati kézikönyv és településképi rendelet jóváhagyására a véleményezési szakasz leteltét (minimum 21 nap) követően kerülhet sor.

Fentiek alapján kérem a Tisztelt Képviselő- testületet, hogy foglaljanak állást a tekintetben, hogy a településképi arculati kézikönyv és településképi rendelet jelen formájában alkalmas-e a partnerségi egyeztetés és az államigazgatási szervek részvételével történő véleményezés lefolytatására.

Sajóivánka, 2017. november 21.


H a t á r o z a t i j a v a s l a t

… / 2 0 1 7 . (… . . ) H A T Á R O Z A T A t e l ep ü l é sk ép i a r c u l a t i k é z ik ön y v és t e l ep ü l é sk é p i r e n d e l e t p a r t n er s é g i e g y e z t e t és r e , v é l e m é n y e z é s r e b o cs á t h a t ós ág á r ó l .

Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete hogy a településképi arculati kézikönyv tervezetét és településképi rendelet-tervezetet megismerte, azokat partnerségi egyeztetés és az államigazgatási szervek részvételével történő véleményezés lefolytatására alkalmasnak tartja.

A partnerségi egyeztetés 48/2017.(V.24.) határozat szerinti lefolytatásáról és a tervezetek államigazgatási szervek részére, véleményezés céljára történő megküldéséről a polgármester gondoskodjon.

Felelős: polgármester Határidő: 8 napon belül, folyamatosan

Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testületének .../2017. (...) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről Sajóivánka Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011 évi CLXXXIX törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

I. FEJEZET

Bevezető rendelkezések

A rendelet célja

1.§A település sajátos településképének védelme és alakítása

a) a helyi építészeti örökség védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával,

b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,

c) a településképi követelmények meghatározásával,

d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával

valósul meg.

A helyi védelem célja

2.§ (1) A település településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

A településképi szempontból meghatározó területek megállapításainak célja

3.§ A településkép szempontjából meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:

a) az építési tevékenységgel érintett építményekre ide értve a sajátos építményfajtákra is,

b) a helyi egyedi építészeti örökség védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére,

c) a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozóan.

Értelmező rendelkezések

4.§ E rendelet alkalmazásában:

a) áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott,

b) cégfelirat: a vállalkozás nevét, a vállalkozást magában foglaló épület homlokzatán síkban feltüntető reklámberendezés.

c) cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiség együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;

d) cégzászló: egy vállalkozás nevét, logóját, funkcióját, az alapítás évét tartalmazható, a vállalkozást magában foglaló épületen létesített zászló (anyaghasználattól függetlenül).

e) címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;

f) egyedi tájékoztató tábla: olyan - rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdető berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitva tartásáról, megközelítéséről ad információt;

g) eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.

h) épület főgerince: az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb gerince.

i) helyi védett érték: a helyi egyedi és területi védelem alatt álló elemek összessége.

j) önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű információs és más célú berendezésnek minősülő hirdető-berendezés, mely a helyi lakosok számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat, továbbá lehetőséget biztosít lakossági apróhirdetések, kisméretű hirdetések elhelyezésére.

k) kockaház típusú építmény: megközelítően négyzet alaprajzú egy vagy két szintes, sátortetővel fedett lakóház.

l) pasztellszínek: kis telítettségű színek, melyek között kerülni kell a mesterséges árnyalatokat, leginkább a neonszíneket és előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.

m) pasztelles földszínek: a vörös – narancs – sárga – barna színtartomány természetközeli meleg színeinek kis telítettségű vagy kevéssé telített árnyalatainak gyűjtőneve.

n) részben tömör kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50% és 90 % között korlátozott.

o) tömör kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 90%-nál nagyobb mértékben korlátozott.

p) üzletfelirat: kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, melynek hossza legfeljebb 1,2 – 2,0 m közötti, magassága 60 cm, vastagsága 10 cm lehet.

q) vállalkozást népszerűsítő felirat: vállalkozást népszerűsítő felirata benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak.

r) transzparens vagy molinó: kifeszített vagy köztér felett átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó.

II. FEJEZET

A helyi védelem

A helyi védelem feladata

5.§ A helyi védelem feladata a helyi védelmet igénylő építészeti örökség

a) meghatározása, dokumentálása,

b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,

c) megőrzése, megőriztetése,

d) a védelem alatt álló építészeti örökség, helyi védett érték károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

6.§ (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével

b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és

c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a helyi védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével

b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(4) Nem kezdeményezhető helyi védelem alá helyezésére, vagy annak megszüntetésére vonatkozó eljárás, ha annak tárgyában öt éven belül ilyen eljárás lefolytatásra került, kivéve vis maior helyzetet.

(5) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(6) A helyi védelem alá helyezésére, vagy annak megszüntetésére vonatkozó eljárás megindításáról a kezdeményezés alapján a képviselő-testület dönt.

7.§ (1) A helyi védelem megszűntetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha

a) a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy károsodás

műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy a helyreállításának költség nem áll

arányban annak értékével, vagy

b) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül, vagy

c) a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette, vagy

d) a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg, vagy

e) magasabb fokú (műemléki vagy fővárosi) védettséget kap

f) telekosztás révén csak az egyik újonnan kialakuló telekre esik védendő érték, abban az

esetben a másik újonnan kialakuló telekről levehető a helyi védelem.

(2) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.

(3) A helyi védelem alá helyezés megszüntetésére irányuló eljárásban egyebekben a helyi védelem alá helyezésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

8.§(1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

a) a védett érték megnevezését,

b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,

c) a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),

d) a védelem típusát,

e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett területlehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, építmény, emelet, ajtó, helyszínrajz),

f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,

g) a rendeltetés és használati mód megnevezését,

h) lehetőség szerint az eredeti tervdokumentáció másolatát,

i) a védelem elrendelésére vonatkozó döntés számát, a védett érték állapot felmérésének adatait,

j) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése).

Helyi védelem meghatározása

9.§ A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti érték jegyzékét a 1. melléklet tartalmazza.

Helyi védelem alatt álló érték fenntartása

10.§ (1) Helyi védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása, a tulajdonos kötelessége.

A helyi védett értékek fennmaradásának, megőrzésének módja elsődlegesen a rendeltetésnek megfelelő használat.

(2) A helyi védett értékek rendeltetésszerű használatáról, valamint szükségessé váló felújításáról annak tulajdonosa köteles folyamatosan gondoskodni. Ennek költségei a tulajdonost terhelik.

(2) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a helyi védett érték állagának, állapotának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a polgármester településképi kötelezés formájában a rendeltetés szerinti használatra kötelezheti a használót.

III. FEJEZET

Településképi szempontból meghatározó területek

Településképi szempontból meghatározó területek meghatározása

11.§ A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek

a) a település belterületének a 2. melléklet szerint lehatárolt területe,

b) a 26-os számú főút közép tengelyétől mért 50-50 méteren belüli területek,

c) a helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti értékek területei,

d) a műemlék területe, műemléki környezet területe,

e) a régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe,

f) a helyi védett érték területe,

g) a táj és természetvédelmi területek (értve ez alatt a NATURA 2000 terület, a nemzeti park területe, országos jelentőségű és a fokozottan védett természetvédelmi terület, „ex lege” védett-természeti emlék területek, az országos ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai folyosó területe,a tájképvédelmi terület,egyedi tájérték és annak 25 méteres körzetének területe)

III. FEJEZET Településképi követelmények

Általános településképi követelmények

12.§ A településképi illeszkedés érdekében új épület építése, meglévő épület átalakítása során különös gondot kell fordítani a magas színvonalú építészeti megoldásokra, az épített és természeti környezet harmóniájára és a humánus, lakható környezet biztosítására.

Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

13.§ (1) Főépületek, építmények tetőszerkezete nem fedhetők és nem újíthatók fel hullámpala, műanyag hullám-, trapézlemez, valamint bitumenes hullámlemez alkalmazásával.

(2) Lakóépületen trapézlemez nem alkalmazható.

(3) A tetőfedő anyagok közül az élénk (piros, kék, zöld, fehér, sárga) színek nem alkalmazhatók.

(4) Homlokzatok burkolására és tetőszerkezet héjazataként csillogó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók.

(5) A homlokzatok színezésére a pasztell színeken kívül további színek nem alkalmazhatók.

(6) Építmények átszínezésekor nem alkalmazható az építmény egészének színezésével és anyaghasználatával, valamint a szomszédos épületekkel és az utcaképpel nem harmonizáló homlokzat színezés.

Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

14.§ (1) A beépítés telepítés módját a kialakult állapothoz, a környezeti adottságokhoz igazítottan – a helyi építési szabályzat keretein belül – kell meghatározni.

(2) A jellemző szintszámot, a környezeti adottságokhoz igazítottan, - a helyi építési szabályzat

keretein belül kell megállapítani.

Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

15.§ A településképbe való illeszkedés érdekében tilos olyan építési tevékenységet folytatni, mely eredményeként létrejött épület vagy építmény egésze vagy annak egy része nem illeszkedik a települési környezetre jellemző

a) tetőidomokhoz, azok formáihoz és irányaihoz,

b) kialakult párkánymagasságokhoz,

c) tetőfelépítmények jellegéhez, méretéhez, arányaihoz,

d) homlokzati- és tömegarányokhoz, tetőhajlásszöghöz, anyaghasználathoz.

16.§ (1) Az épület szélességének, hosszanti méretének, arányainak megválasztása a környezet kialakult állapotához igazodjon.

Az épület szélességi és hosszanti méreteit, azok arányait a környezetre jellemző kialakult állapotokhoz igazodóan lehet megválasztani

(2) Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a kialakult beépítési formához igazodóan lehet meghatározni.

(3) Lakóépület építésekor, vagy meglévő tetőidom átépítésekor az épületek magastetővel alakítandók ki.

a) a földszintes lakóépület tetőhajlásszöge 35-45 fok között alakítható ki,

b) többszintes lakóépület tetőhajlásszöge 30-45 fok között alakítható ki,

c) az egyéb funkciójú épületek tetőhajlásszöge 20-45 fok között alakítható ki.

17.§ (1) Utólagos hőszigetelés kivitelezése során a hagyományos homlokzatdíszítések megőrzését és helyreállítását szem előtt kell tartani.

(2) Közterületről látható homlokzatok színezéséhez elsősorban pasztell árnyalatú színeket kell alkalmazni.

(3) A homlokzat színezését a területen lévő védett épületekkel összhangban kell elvégezni.

(4) A külső homlokzatok színezését épületenként egységes koncepció alapján szükséges elvégezni. A homlokzatokon egységes színezést kell alkalmazni és tilos rikító, fényes hatású színeket alkalmazni.

(5) A nyílászárók és a redőnyök egységes színűek lehetnek.

18.§ (1) Tetőfedésre egy tetőfelületen csak egyazon anyagú, színű, mintájú fedés alkalmazható.

(2) Beépítésre szánt területen főépületen és közterületről látható melléképületen a tető fedésére, felújítására bitumenes lemez, bitumenes hullámlemez, műanyag és fém hullámlemez, fém trapézlemez vagy hullámpala nem alkalmazható.

(3) Beépítésre nem szánt területen a tető és előtető fedésére, felújítására bitumenes zsindely, bitumenes lemez, bitumenes hullámlemez, műanyag és fém hullámlemez, hullámpala nem alkalmazható.

(4) Beépítésre nem szánt területen fém trapézlemez csak tájba illő színben alkalmazható.

(5) Fém cserepeslemez fedés esetén elsősorban a kőzúzalék hintéses alkalmazható.

(6) Tető és előtető fedésére, felújítására cserepeslemez kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha az

a) matt bevonatú, csillogásmentes felületű,

b) fekete, barna, rozsdabarna, vagy terrakotta színű.

(7) Előtető és védőtető csak a homlokzat architektúrájához és színezéséhez illeszkedően építhető.

19.§ (1) A homlokzatok kialakítása során a rendezett településkép érdekében törekedni kell a nyílászárók méret és osztásrendszerének összehangolt tervezésére.

(2) Tetőtér beépítés során homlokzatonként csak azonos szemöldökmagasságú tetőtéri ablak építhető be. Kivételt képez ez alól a tető és a kémények megközelítésére szolgáló tetőkibúvó.

20.§ (1) A telek utcavonalán legfeljebb 1,6 m magas elsősorban áttört léckerítés, kovácsoltvas-, vagy acélszelvényekből hegesztett kerítés létesíthető.

(2) A kerítés tömör lábazata legfeljebb 60 cm.

(3) Ingatlanonként egy darab, legfeljebb 4,5 m széles személygépkocsi-behajtásra alkalmas kapu helyezhető el. A 12 m-nél szélesebb ingatlanokon legfeljebb két ilyen kapu nyitható.

(4) Közterület felől induló gépkocsi lehajtó esetén kötelező kerítést és kaput építeni a közterületi telekhatárra.

(5) Játszóterek lehatárolására szolgáló kerítés legfeljebb 1,40 méteres magassággal alakítható ki.

(6) Településkép védelmi okokból a beépített belterületi ingatlanok elkerítése az (1)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kötelező.

(7) A kerítés településképhez illeszkedő módon történő kialakítása, valamint a kerítés karbantartása a tulajdonos kötelessége.

21.§ (1) Az építmények elhelyezésénél biztosítani kell a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítását:

a) az épület telken történő kialakult telepítéstől nem eltérő telepítésével,

b) a táj- és a termőhelyi adottságoknak megfelelő, elsősorban az 3. melléklet 1. pontban meghatározott növények telepítésével.

(2) A zöldfelület kialakítása során

a) kerülni kell a 3. melléklet 2. pontban meghatározott fajok telepítését

b) a telekhatár mentén nem telepíthető fás szárú növényzet úgy, hogy az a szomszédos telek használatát korlátozza és ezzel szükségtelen zavarást okozzon.

c) amennyiben közcélú épület elhelyezés történik, úgy az épület - a helyi építési szabályzat keretein belül - mélyebb előkerttel is telepíthető, ha az így kialakított megnövekedett előkertet közkertként alakítják ki és azt megnyitják közhasználatra. Ettől eltérően nem lehet mélyebb az előkert.

22.§ (1) A településképi szempontból meghatározó külterületi, beépítésre nem szánt és természetvédelmi területekre vonatkozóan a 15.-21.§-ban foglalt követelményeket a (2)-(9) bekezdés szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az épületek, építmények telken belül rendezett, szabadon állóépítési módban helyezendők el.

(3) A technológia szempontból szükséges magas építményeket elsősorban összevontan, csoportos módon szükséges elhelyezni.

(4) Az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületeket hagyományos

tömegarányokkal kell kialakítani. Ettől eltérni csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.

(5) Az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű ipari formák alkalmazása az elsődleges, ezen belül a nagy fesztávú ipari csarnokszerkezet, a félnyeregtetős és lapostetős kialakítású egyedi szerkezet is építhető.

(6) Szociális és iroda épületek modern építészeti anyag és tömegkialakítással is építhetők. A túlságosan tördelt és manzárd tető kialakítás nem lehetséges.

(7) A szélvédelem és a táji látványvédelem biztosítása érdekében intenzív fásítás szükséges.

(8) Tájképet zavaró építménynek számítanak, ezért itt nem helyezhetők el azok az építmények, melyek a táj jellegéhez képest erősen modern, technokrata karakterűek.

(9) Az épületek homlokzata elsősorban világos, pasztellszínezésűek lehetnek. Tájidegen színezésnek minősülnek az élénk színek, a piros, az okkersárga, a lila, a kék színezések.

(10) Kerítés csak beton lábazat nélkül építhető.

Helyi védelemmel érintett értékekre vonatkozó követelmények

23.§ (1) Helyi területi védelemmel érintett területen az új építmény homlokzatának tagolásával követni kell a szomszédos, illetve az utcában kialakult jellemző földszinti szintmagasságot.

(2) Helyi egyedi védelem alatt álló építmény homlokzatainak minden részlete eredeti formájában tartandó meg. A védett és a védelemre tervezett építmények homlokzatait érintő átalakításoknál, illetőleg a meglévő építmények teljes körű vagy részleges felújításánál kizárólag az eredeti terveknek, vagy a bizonyíthatóan eredeti megvalósult állapotnak megfelelő kialakítás megengedett.

(3) Helyi egyedi védelemmel érintett építmények közterületről látható homlokzatainak részleges színezéssel történő felújítása nem megengedett.

(4) Helyi egyedi védelemmel érintett építmény nyílászáróinak felújítása vagy cseréje esetén meg kell tartani a nyílászáró eredeti

a) beépítési síkját,

b) osztását,

c) anyagát,

d) színét,

e) arányait.

(5) Helyi egyedi védelemmel érintett építményen csak a látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység elhelyezése megengedett.

(6) A településkép védelme érdekében a helyi védelemmel érintett területen lévő építési tevékenységgel érintett építmény tetőfedő anyagaként bármely anyagból készült hullámlemez, cserepes lemez, bitumenes zsindely alkalmazása nem megengedett.

(7) A helyi védelemmel érintett területen vagy helyi egyedi védelem alatt álló épületen – látszó - redőnytokos árnyékoló szerkezet beépítése nem megengedett.

(8) Helyi egyedi védelemmel érintett építményen 1,20 méternél nagyobb átmérőjű parabolaantenna, műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés és kábelei védett építményen nem helyezhetők el.

(9) Helyi területi védelemmel érintett területen telekalakítás nem lehetséges.

Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

24.§ (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.

(3) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(4) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(5) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(6) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

25.§ (1) Hirdetési célú berendezés a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illeszkedően csak úgy helyezhető el, hogy az ne akadályozza a közterületek és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit, ne okozzon közlekedési veszélyhelyzetet.

(2) Épületek tetőzetén reklámfelület nem alakítható ki.

(3) Az épület teljes homlokzatát érintő átalakítás, felújítás esetén az e rendeletnek nem megfelelő cégért, cégtáblát, cégfeliratot el kell távolítani.

(4) Ingatlanonként 1 db, maximum 0,5 m²-es nagyságú, az ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla az épület falán, ablakában vagy az ingatlan kerítésén, a homlokzat vagy a kerítés síkjában helyezhető el.

(5) Beépítetlen ingatlanon az ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla mérete nem haladhatja meg az 1 m²-t.

(6) Építmény homlokzatán, kerítésén csak olyan név- és címtábla helyezhető el, amely az épületben lévő rendeltetési egységre, az abban folytatott tevékenységre vonatkozik.

(7) A hirdetési célú berendezés tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról, valamint arról, hogy a berendezés ne okozzon kárt az általa érintett létesítményben és annak rendeltetésszerű használatát ne korlátozza.

26.§ (1) Épület homlokzatán cégér az épület homlokzati síkjára csak merőlegesen, cégtábla az épület homlokzati síkjával csak párhuzamosan, a homlokzati síkból ki nem fordulva helyezhető el.

(2) Cégér homlokzatra merőleges felülete nem haladhatja meg a 0,8 m2-t, vastagsága a 0,3 métert.

(3) A cégér homlokzati falsíktól számított kinyúlása nem haladhatja meg az 1,0 métert.

(4) A cégérek, cégtáblák tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, továbbá a cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy

a) azok mérete, aránya, anyaga szervesen illeszkedjen az érintett épület építészeti megoldásaihoz, a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához,

b) naturális képeket, fotókat, a környezettől és az épület homlokzati színétől idegen, indokolatlanul elütő vagy erős színeket ne tartalmazzon,

c) épületdíszt, díszítő tagozatot ne takarjon el.

27.§ (1) Villódzó, káprázást okozó vagy futó fényű világító reklám berendezés nem alkalmazható.

(2) Cégjelzések, hirdető-berendezések az egyes homlokzatoknak legfeljebb 10%-át fedhetik be.

(3) Cégjelzés, hirdető-berendezés csak úgy helyezhető el, hogy a közúti közlekedés űrszerelvényét ne érintse. Világító berendezések kizárólag a közlekedésbiztonsági szabályok betartása mellett helyezhetők el.

(4) Üzletenként legfeljebb 1 db cégtábla, 1 db címtábla (a cég-és címtábla összevonható) és 1 db cégér helyezhető el, kivéve a saroképület esetét, amikor a sarkon elhelyezkedő üzlet esetében közterületenként egy-egy cégér helyezhető el.

(5) A közterületen álló pavilonokon rendeltetési egységenként egy darab üzletfelirat elhelyezése megengedett.

28.§ (1) A településen a 4. mellékletben meghatározott közművelődési intézmények számával megegyező számú közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg.

(2) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;

d) idegenforgalmi és közlekedési információk;

e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;

(3) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (3) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.

(4) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.

29.§(1) A település közterületein reklámhordozón

a) horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;

b) plexi vagy biztonsági üveg mögött;

c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;

d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;

e) egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan nem

f) helyezhető el.

(2) A közérdekű reklámfelület, az utasváró és a kioszk kivételével a reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyharmadán az Önkormányzat az információs célú berendezésekre megállapított információk közzétételére jogosult.

30.§ (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény

esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

31.§ (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.

(2) A polgármester kivételesen, különösen az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására tekintettel az (1) bekezdés szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3 hónapra meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező a kérelmet az (1) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30 nappal benyújtja.

(3) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

32.§ (1) Közmű-létesítmények, ide értve a nyomvonalas létesítmények és a kapcsolódó műtárgyaik elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre.

(2) Az új közművezetékek létesítése, meglévő közművezetékek más nyomvonalra történő áthelyezése, nyomvonalának meghosszabbítása – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – terepszint alatti elhelyezéssel történhet, kivéve az önkormányzati beruházásban megvalósuló közbiztonsági berendezésekhez (térfigyelő kamerákhoz), valamint a szélessávú internet biztosításához szükséges vezetékek.

(3) A közép-, a kisfeszültségű erőátviteli és közvilágítási hálózatokat, illetve a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nyomvonalas létesítményeinek korszerűsítésekor a vezetékek földalatti elhelyezését előnyben kell részesíteni.

(4) A közép-, a kisfeszültségű erőátviteli és közvilágítási hálózatokat, illetve a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nyomvonalas létesítményeit földalatti elhelyezéssel szükséges megvalósítani a helyi területi védelemmel érintett területeken.

33.§ (1) A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási sajátos építmények műtárgyak elhelyezésére

a) elsősorban a védelemmel nem érintett külterületi ingatlanok alkalmasak,

b) a belterületen fekvő védelemmel érintett ingatlanok, valamint azok telekhatárától mért 10 méteres környezete nem alkalmasak.

(2) A település ellátását biztosító elektronikus hírközlési sajátos építmények műtárgyak elhelyezésére

a) elsősorban a védelemmel nem érintett külterületi ingatlanok alkalmasak,

b) belterületi védelemmel érintett ingatlanok és azok 50 méteres környezete – ide nem értve a templomtornyokban takartan elhelyezett berendezések esetén a vonatkozó ingatlant - nem alkalmasak.

Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

34.§ (1) Antennát, gépészeti berendezést, égéstermék kivezetőt, szellőzőt, klímaberendezést utcafronti homlokzatra nem lehet elhelyezni.

(2) Klímaberendezés és klíma-berendezések kültéri egysége

a) védett elem és védett terület esetében a közterületről látható homlokzaton nem helyezhető el,

b) nem védett építményeken a közterületről látható homlokzaton csak az építmény megjelenéséhez illeszkedve, takart módon helyezhető el és a kondenzvíz elvezetéséről megfelelően gondoskodni kell, az közterületre vagy szomszéd telekre nem folyhat át;

c) új építményen csak a településképhez illeszkedve, az építmény részeként, a megfelelő elhelyezés, kialakítás bemutatásával, annak lehetőségének biztosításával helyezhető el; utólag csak településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el.

d) oldalhatáron álló beépítési mód esetén szomszéd oldali homlokzaton nem helyezhető el.

(2) Gépészeti berendezések elhelyezése az építmények tetején csak takartan, az építményhez illeszkedő módon megengedett.

(3) Antenna vevőegysége csak az épületek az utcafronti homlokzati síkjától mért 3,0 méteren túl helyezhető el.

(4) Magastetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor a ferde tetősíktól eltérő hajlásszögben nem helyezhető el.

IV. FEJEZET

Településkép érvényesítési eszközök

Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

35.§ (1) Szakmai konzultáció igénybevétele

a) az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött,

b) védett épületen és annak ingatlanán történő,

c) a település teljes közigazgatási területén minden, az utcaképet befolyásoló építési, átalakítási, felújítási, színezési munkákkal kapcsolatos,

építési tevékenység tekintetében kötelező.

(2) A szakmai konzultáció során a külön jogszabályban meghatározottak szerint szükséges eljárni.

(3) A szakmai konzultáció iránti kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges mélységgel kidolgozott dokumentációt, az előzetes anyag- és színhasználat megjelölésével.

Településképi véleményezési eljárás

36.§ (1) A településkép véleményezési eljárás díj és illetékmentes.

(2) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmény építésére, bővítésére, átalakítására, valamint terep megváltoztatására irányuló tevékenységre vonatkozó építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően.

(3) A településképi véleményezési eljárásra az e rendeletben valamint a külön jogszabályban foglaltakat együttesen kell alkalmazni.

37.§A polgármester a véleményét a települési főépítész szakmai álláspontja alapján alakítja ki.

38.§ (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

(3) Nem megfelelő tartalmú tervdokumentáció esetén a polgármester hiánypótlási felhívást küld a kérelmezőnek a kérelem beadásától számított 5 napon belül.

(4) Amennyiben a hiánypótlási felszólításban szereplő határidőig a kérelmező a hiánypótlást nem teljesíti, kérelme elutasításra kerül

(5) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a beépítés módja – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, több építési ütemben megvalósuló új beépítés vagy meglévő építmények bővítése esetén

da) biztosított lesz-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága, és

db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(6) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a tervezett rendeltetés, valamint az azzal összefüggő használat nem korlátozza vagy zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, és

b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének vagy homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(7) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, továbbá a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,

b) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban áll-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,

d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, és

e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei –megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.

(8) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy a közterület fölé benyúló építményrészek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület

használatát, különös tekintettel a meglévő és a telepítendő fákra, fasorokra.

(9) A településképi véleményhez minden esetben mellékelni kell a főépítészi szakvéleményt.

39.§ (1) A településképi véleményezési eljárás során kiadott vélemény 6 hónapig érvényes.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidőn belül, ha a kérelmező nem indítja el az engedélyezési eljárást, akkor a településképi véleményezési eljárást újra le kell folytatni.

22. Településképi bejelentési eljárás

40.§ (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek közül

a) településképi szempontból meghatározó területen található

aa) épület, építmény felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése,

ab) épület homlokzatának megváltoztatása, utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, homlokzatfelület színezése, valamint a homlokzat felület képzésének megváltoztatása,

ac) szellőző-, illetve klíma-berendezés, áru- és pénzautomata, homlokzaton valóelhelyezése,

b) közterületről látszódó, nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló, falakkal határolt építmény építése, bővítése,

c) közterületi kerítés és azzal egybeépített építmények építése, átépítése,

d) szélerőmű, szélgenerátor építése esetén.

(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni bármilyen épület rendeltetésének a megváltoztatásához.

(3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtási rendeletében szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél, meglévő bővítésénél vagy átalakításánál, valamint reklám- és hirdető-berendezések közül közterületen vagy magánterületen reklám- és hirdető berendezés elhelyezése, meglévő bővítése vagy átalakítása esetében.

41.§ (1) A településképi bejelentési eljárásra az e rendeletben valamint a külön jogszabályban foglaltakat együttesen kell alkalmazni.

(2) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott kérelemre indul.

(3) A kérelemhez papír alapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni a bejelentés tárgyához igazodó tartalommal, mely az elvégzendő tevékenység tekintetében elegendő információt nyújt az elbírálásához.

(4) Nem megfelelő tartalmú tervdokumentáció esetén a polgármester hiánypótlási felhívást küld a kérelmezőnek a kérelem beadásától számított 5 napon belül.

(5) Amennyiben a hiánypótlási felszólításban szereplő határidőig a kérelmező a hiánypótlást nem teljesíti, kérelme elutasításra kerül.

42.§ (1) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatot, illetve a bejelentett tevékenység megtagadását tartalmazó határozatot, továbbá 1 pld. záradékkal ellátott dokumentációt a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül adja ki.

(2) A bejelentett tevékenység tudomásulvételét rögzítő határozat érvényességi hatálya 3 év. Kerítés építése, átépítése esetén 1 év, mely két alkalommal további 1-1 évvel meghosszabbítható, abban az esetben, ha a tevékenység a vonatkozó településrendezési eszközökben, egyéb vonatkozó rendeletekben foglalt előírásoknak továbbra is megfelel.

(3) A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján – a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

43.§ (1) A bejelentő a polgármester döntésével szemben a határozat kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet az Önkormányzata Képviselő-testületéhez.

(2) A Képviselő-testület döntését a fellebbezés benyújtását követő 60 napon belül hozza meg.

V. FEJEZET

Településképi kötelezés

A településképi kötelezési eljárás

41.§ A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le

a) építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek és e tevékenységek eredményeként létrejött építmények, továbbá építmények rendeltetésének módosítása esetében a településképi szempontok érvényesítése érdekében:

aa) a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó tevékenység esetében településképi bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztása esetén,

ab) a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltak megszegése esetén,

ac) az építmény vagy környezete nem felel meg a helyi építési szabályzat és a településkép védelmi rendelet előírásainak,

ad) az építmény vagy környezete műszakilag, esztétikailag nem megfelelő, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése lekopott,

ae) az építmény vagy környezetének megjelenése a településképet kirívó módon rontja,

ae) az építményt vagy környezetét nem a szabályoknak megfelelően vagy a településképet kirívóan rontó módon használják.

b) a bejelentési eljárás hatálya alátartozó esetekben;

c) a településképi bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztása esetén;

d) a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltak megszegése esetén;

e) a kötelező településkép-védelmi konzultáció elmulasztása esetén;

f) a településképet rontó feliratok, cégérek megszüntetése, átalakítása érdekében;

g) a településkép védelme érdekében az e rendeletben meghatározott településképi követelmények megszegése esetén.

42.§ (1) A polgármester a településképi követelmények teljesülése érdekében kötelezi az érintett ingatlan tulajdonosát, vagy - amennyiben az ingatlant nem a tulajdonos használja - használóját az érintett építmény, építményrész, reklámhordozó vagy ezek környezetének, felújítására, karbantartására, átalakítására, elbontására vagy eltávolítására, a településképet kirívó módon történő használat felfüggesztésére.

(2) A polgármester a kötelezési eljárás lefolytatása előtt tájékoztatást és felhívást küld az érintett ingatlan tulajdonosának vagy használójának.

(3) A polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható be Sajóivánka Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület döntését legkésőbb a fellebbezés benyújtását követő soron következő rendes ülésén hozza meg.

43.§ (1) A településképi kötelezésben előírtak megszegése esetén e magatartás elkövetőjével szemben a polgármester bírságot szabhat ki, mely bírság több alkalommal kiszabható és adók módjára behajtható.

(2) A településképi bírságot a polgármester határozatban állapítja meg.

(3) Az érintettet a településképi bírságról hozott határozatról tértivevényes levél útján értesíteni kell.

(4) A településképi bírság

a) felső határa 1 000 000 forint,

b) alsó határa 10 000 forint.

(5) A településképi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(6) A polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható be Sajóivánka Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület döntését legkésőbb a fellebbezés benyújtását követő soron következő rendes ülésén hozza meg.

44.§A településképi bírság megfizetésének módja

a) közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel,

b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén – a 2011. évi CXCV. törvény 42.§ (3) bekezdése értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.

Támogatási és ösztönzési rendszer

45.§ (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

(2) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.

(3) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat állapítja meg.

(4) Az (1) szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha

a) a helyi védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,

b) a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.

c) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a helyi védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.

VI. FEJEZET

Záró rendelkezések

Hatályba léptető rendelkezések

46.§ A rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba, és rendelkezéseit az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.


A /2017.(…) önkormányzati rendelet 1. melléklete

Helyi egyedi védelem alatt álló értékek jegyzéke

sz. Megnevezés Leírás Cím Hrsz.

1. Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület

Épült: 1896

Hasznos alapterülete: 54 m2

Ismert felújítások: 2010, külső és belső falburkolatok felújítása

Jellemzők: Sajó-völgyi nép építészet

Tájház-jelleg funkció: Sajóivánka községi Önkormányzat Képviselő-testülete a 46/2014.(VI.24.) határozatával kötelezettséget vállalt arra, hogy a csereszerződés keretei között megszerezett Sajóivánka belterületi 32. hrsz. alatt található, természetben Sajóivánka Kossuth Lajos utca 58. sz. alatti, lakóház, udvar gazdasági épület elnevezésű ingatlan „tájház-jellegét” fenntartja, az abban található helytörténeti gyűjtemény ingatlanban való elhelyezéséről, gondozásáról folyamatosan gondoskodik.

3720 Sajóivánka, Kossuth u. 58.

32


Jelmagyarázat: Településképi szempontból meghatározó terület


1. Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke

1.1 Lombos fafajok

tudományos (latin) elnevezés magyar elnevezés

Acercampestre mezei juhar

Acerplatanoides korai juhar

Acerpseudoplatanus hegyi juhar, jávorfa

Acertataricum tatár juhar, feketegyűrű juhar

Alnusglutinosa (allergén) enyves éger, mézgás éger, berekfa

Alnusincana hamvas éger

Betulapendula (allergén) közönséges nyír, bibircses nyír

Betulapubescens szőrös nyír, pelyhes nyír

Carpinusbetulus közönséges gyertyán

Cerasusavium (Prunusavium) vadcseresznye, madárcseresznye

Cerasusmahaleb (Prunusmahaleb) sarjmeggy, török meggy

Fagussylvatica közönséges bükk

Fraxinusangustifoliassp. pannonica magyar kőris

Fraxinusexcelsior magas kőris

Fraxinusornus virágos kőris, mannakőris

Juglansregia közönséges dió

Malussylvestris vadalma

Padusavium zelnicemeggy, májusfa

Populus alba * fehér nyár, ezüst nyár

Populuscanescens * szürke nyár

Populusnigra * fekete nyár, topolyafa, csomoros nyár

Populustremula rezgő nyár

Pyruspyraster vadkörte, vackor

Quercuscerris csertölgy, cserfa

Quercuspetraea (Q. sessiliflora) kocsánytalan tölgy

Quercuspubescens molyhos tölgy

Quercusrobur (Q. pedunculata) kocsányos tölgy, mocsártölgy

Salix alba (allergén) fehér fűz, ezüst fűz

Salix fragilis törékeny fűz, csörege fűz

Sorbusaria lisztes berkenye

Sorbusaucuparia madárberkenye

Sorbusdomestica házi berkenye, fojtóska

Sorbustorminalis barkóca berkenye, barkócafa

Tiliacordata (T. parviflora) kislevelű hárs

Tiliaplatyphyllos (T. grandifolia) nagylevelű hárs

Ulmusglabra (U. montana, U. scabra) hegyi szil

Ulmuslaevis vénic szil, lobogós szil, vénicfa

Ulmus minor (Ulmuscampestris) mezei szil, simalevelű mezei szil

1.2 Tűlevelű fajok (fenyők)

tudományos (latin) név magyar elnevezés

Juniperuscommunis közönséges boróka, gyalogfenyő

1.3 Lombos cserjék

tudományos (latin) név magyar elnevezés

Coluteaarborescens pukkanó dudafürt

Cornusmas húsos som

Cornussanguinea veresgyűrű som

Crataeguslaevigata (C. oxyacantha) kétbibés galagonya

Crataegusmonogyna egybibés galagonya

Euonymuseuropaeus csíkos kecskerágó

Euonymusverrucosus bibircses kecskerágó

Frangulaalnus (Rhamnusfrangula) kutyabenge

Hippophaerhamnoides homoktövis

Loniceraxylosteum ükörke lonc, ükörke

Prunusspinosa kökény

Rhamnuscatharticus varjútövis (benge)

Ribesuva-crispa -

Rosa canina gyepűrózsa

Salixcaprea kecskefűz

Salixcinerea rekettyefűz, hamvas fűz

Salixpurpurea csigolyafűz

Salixviminalis kosárkötő fűz

Sambucusnigra fekete bodza

Sambucusracemosa** fürtös bodza

Spireasalicifolia fűzlevelű gyöngyvessző

Staphyleapinnata mogyorós hólyagfa

Viburnumlantana ostorménfa

Viburnumopulus kányabangita

* nem „szöszös”, hím egyedek telepítése javasolt csak ** 500 m felett javasolható a telepítése Allergén növényfajok telepítése kizárólag külterületen, belterülettől és beépítésre szánt területtől nagy távolságra javasolható. 2. Közterületi telepítésre tiltott növényfajok jegyzéke 2.1 Idegenhonos inváziós növényfajok jegyzéke

Tudományos név Magyar név

Baccharishalimifolia Borfa, tengerparti seprűcserje

Cabombacaroliniana Kaliforniai tündérhínár

Eichhorniacrassipes Vízijácint

Heracleumpersicum Perzsa medvetalp

Heracleumsosnowskyi Sosnowsky-medvetalp

Hydrocotyleranunculoides Hévízi gázló

Lagarosiphon major Fodros átokhínár

Ludwigiagrandiflora Nagyvirágú tóalma

Ludwigiapeploides Sárgavirágú tóalma

Lysichitonamericanus Sárga lápbuzogány

Myriophyllumaquaticum Közönséges süllőhínár

Partheniumhysterophorus Keserű hamisüröm

Persicariaperfoliata Ördögfarok keserűfű

Puerariamontana var. lobata Kudzu nyílgyökér

Asclepiassyriaca Közönséges selyemkóró

Elodeanuttallii Vékonylevelű átokhínár

Impatiensglandulifera Bíbor nebáncsvirág

Myriophyllumheterophyllum Felemáslevelű süllőhínár

Heracleummantegazzianum Kaukázusi medvetalp

Gunneratinctoria Óriásrebarbara

Pennisetumsetaceum Tollborzfű

Alternantheraphiloxeroides

Microstegiumvimineum

2.2 Natura 2000 gyepterületeken termőhely-idegen inváziós növényfajok jegyzéke

Tudományos név Magyar név

Robiniapseudo-acacia akác

Fraxinusamericana amerikai kőris

Ailanthusaltissima bálványfa

Elaeagnusangustifolia keskenylevelű ezüstfa

Pinusnigra fekete fenyő

Pinussilvestris erdei fenyő

Amorphafruticosa gyalogakác

Prunusserotina kései meggy

Acernegundo zöld juhar

Phytolaccaamericana alkörmös

Fallopiaspp. japánkeserűfű fajok

Solidagocanadensis kanadai aranyvessző

Solidagogigantea magas aranyvessző

Ambrosiaartemisifolia parlagfű

Asclepiassyriaca selyemkóró

Echinocystislobata süntök


a … Önkormányzat illetékességi területén működő közművelődési intézmények

ELŐTERJESZTÉS

SAJÓIVÁNKA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

2017. NOVEMBER 29-I

RENDKÍVÜLI NYÍLT ÜLÉSÉRE.

IKT. SZ: 1803-5/2017/V. MELLÉKLETEK SZÁMA:1 DB

II. NAPIREND

Tárgy: Javaslat az önkormányzat 2017. évi költségvetéséről szóló 1/2017.(II.28.) önkormányzati rendelet módosítására.

Előterjesztő: Seszták Ottó A döntés formája: polgármester rendelet


Dr. Herczeg Tibor


Melléklet: 1. sz. Rendelet-tervezet Szavazás módja:

minősített többség

Tisztelt Képviselő-testület!

Az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 34. § (3) bekezdése szerint a helyi önkormányzati költségvetési szerv bevételi és kiadási előirányzatai a Kormány rendeletében meghatározott esetben saját hatáskörben módosíthatók, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatók.

E rendelkezéshez kapcsolódóan az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 42. §-a kimondja, hogy az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv a kiadási és bevételi előirányzatokat saját hatáskörben az Ávr. 36. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint megemelheti. Ennek értelmében tehát a kiadási előirányzatok módosítása, illetve azok között az átcsoportosítás – a helyben szabályozott módon – a költségvetési szerv vezetőjének hatáskörében is történhet, az előirányzatok módosításának számviteli elszámolásával nem szükséges megvárni az önkormányzat költségvetési rendeletének módosítását.

Az Áht. 34. § (4) bekezdése alapján a képviselő-testület a rendeletét az intézményvezetői hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként módosítja, amely egy utólagos, a megtörtént módosításokat lekövető változtatás. Erre azért is szükség van, mivel a kötelezettségvállalásokra kizárólag a szabad előirányzat mértékéig kerülhet sor, mely feltételezi a szükséges kiadási előirányzatok meglétét - Áht. 36. § (1).

Az előirányzatok fentiek szerinti átcsoportosítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a képviselő-testület, a költségvetési szervek vezetőit erre, költségvetési rendeletben felhatalmazta.

Az Áht. és az Ávr. releváns előírásaival összhangban 2017. november 24-től, az ASP gazdálkodási szakrendszerben a kötelezettségvállalások könyvelése, hogy csak abban az esetben lehetséges, amennyiben azt a szabad előirányzat mértéke azt megengedi. Az eddigi működés szerint, amennyiben nem volt szabad előirányzat, akkor a rendszer figyelmeztetett erre, de a könyvelés elvégzését nem akadályozta.

Tekintettel arra, hogy a 2017. évi költségvetési rendelet a polgármesternek ad csupán felhatalmazást az előirányzatok módosítására, átcsoportosítására – korlátozott jogkörben - a rendelet módosítása indokolt.

Indítványozom az előterjesztés megtárgyalását és elfogadását.


Seszták Ottósk. polgármester

Előzetes hatásvizsgálat az önkormányzat 2017. évi költségvetésének módosításáról szóló önkormányzatirendelet-

tervezethez

Rendelet-tervezet valamennyi jelentős hatása, különösen: A rendelet elkészítésével az Áht 23. § (1) bekezdésében előírt feladatát teljesíti a jegyző, beterjesztésével a polgármester. A költségvetési rendelet elfogadása megteremti a 2017. évi gazdálkodás kereteit.

Társadalmi hatás: Gazdasági,

költségvetési hatás:

Környezeti következményei:

Egészségi következményei:

Adminisztratív terheket

befolyásoló hatásai:

a működési (településüzemeltetési)

kiadások elégtelenségét a

lakosság is érzékelheti

a bevételek beszedésének

bizonytalansága a kiadások

teljesítésének bizonytalanságát

eredményezik

nincsenek nincsenek nincsenek

A rendelet megalkotása az Áht. 23. § (1) bekezdése szerint szükséges

A rendelet megalkotásának elmaradása esetén várható következmények: A kötelezettségvállalások szabályszerű könyvelésének elmaradása.

A rendelet alkalmazásához szükséges feltételek:

Személyi: Szervezeti: Tárgyi: Pénzügyi:

rendelkezésre áll rendelkezésre áll rendelkezésre áll rendelkezésre áll

INDOKOLÁS ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA

Az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 34. § (2)-(3) bekezdése szerint a helyi önkormányzat költségvetési rendelete a polgármester számára lehetővé teheti a helyi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást. 173 helyi önkormányzati költségvetési szerv bevételi előirányzatai és kiadási előirányzatai a Kormány rendeletében meghatározott esetben a helyi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörében módosíthatóak, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatóak.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1. §-hoz

A polgármesterre és a költségvetési szervre és annak vezetőjére vonatkozó felhatalmazást tartalmazza.

2. §-hoz E szakasz a hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza.

https://optijus.hu/optijus/lawtext/1-A1100195.TV#sup173

Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testületének ……./2017.(…...) önkormányzati rendelete

az önkormányzat 2017.évi költségvetéséről szóló 1/2017. (II.28.) önkormányzati rendelet módosításáról

Sajóivánka községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk 2. bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk 1. bekezdés f. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.§ (1) Az önkormányzat 2017. évi költségvetéséről szóló 1/2017. (II.28.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) 5.§ (1)-(2) bekezdései helyébe, az alábbi rendelkezések lépnek:

5.§ (1) Az Önkormányzat bevételei és kiadásai előirányzatainak módosítására, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításra, a kiemelt kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításra a képviselő-testület a polgármestert felhatalmazza.

(2) A polgármester az (1) bekezdés szerinti jogkörét az Áht. és az Ávr. rendelkezései szerint gyakorolhatja.

2.§ A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, de rendelkezéseit 2017. január 1-jétől kell alkalmazni.

Seszták Ottó Dr. Herczeg Tibor polgármester jegyző

címzetes főjegyző

ELŐTERJESZTÉS


2017. NOVEMBER 29-I



III. NAPIREND Tárgy: Javaslat a szociális tüzelőanyag juttatásról szóló 8/2017.(XI.09.) önkormányzati rendelet módosítására.



Dr. Herczeg Tibor





A képviselő-testület a szociális tüzelőanyag-támogatás helyi szabályainak meghatározására alkotott rendeletét a 2017. november 8-i ülésén fogadta el. A rendelet 2017 november 9-én került kihirdetésre, 2017. november 10-i hatálybalépéssel.

A rendelet 5.§ (1) bekezdés c.) pontjában foglaltak szerint:

„5.§ (1) A rendelet 2. §-ában meghatározott feltételek teljesülésétől függetlenül nem állapítható meg tüzelőanyag támogatás

c) olyan ingatlanra vonatkozóan, mely tűzifával egyáltalán nem fűthető.”

Tekintettel arra, hogy a képviselő-testület a szociális tüzelőanyagot barnakőszén formájában biztosítja, a rendelet fenti részének módosítása szükséges.



Seszták Ottósk. polgármester

Előzetes hatásvizsgálat a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól szóló

rendelet-módosítás tervezethez 1.Társadalmi hatások

A rendelet-tervezet azokat a családokat támogatja, akiknek a téli tüzelő megvásárlása jelentős, akár létfenntartásukat is veszélyeztető anyagi terhet jelent. 2 Gazdasági, költségvetési hatások

A rendelet-tervezetben gazdaságélénkítő hatása nincsen. A rendelet végrehajtása önkormányzati saját forrást igényel, és a kiszállítás költségei jelenhetnek meg az önkormányzat gazdálkodásában. 3. Környezeti következmények, hatások

A szén elégetése nem okoz akkora légszennyezettséget, mint az esetleg a szegényebb családok által használt anyagok 4. Egészségügyi következmények, hatások

A rendeletben foglaltak végrehajtásának egészségügyi következményei nincsenek. 5. Adminisztratív terheket befolyásoló hatások

A rendelet végrehajtása átmenetileg nagyobb munkaterhet ró a Közös Önkormányzati Hivatal munkatársaira a napi feladatok ellátása mellett. 6 A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei

A BM. rendeletben foglalt határidő betartására, amennyiben nem teljesül a rendeletalkotási kötelezettség, az az elnyert támogatás visszafizetését vonja maga után. Amennyiben az önkormányzat a támogatási összeget a fenti célra nem, vagy csak részben tudja felhasználni, annak maradványát köteles visszafizetni a központi költségvetés részére. 7. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek

A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, tárgyi, szervezeti, pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak.

Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

/2017. (….) önkormányzati rendelete

a szociális tüzelőanyag juttatásról szóló 8/2017. (XI.9.) önkormányzati rendelet módosításáról

Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 26. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

1.§ A szociális tüzelőanyag juttatásról szóló 8/2017.(XI.09.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) 5.§ (1) bekezdés, c. pontja helyébe, az alábbi rendelkezések lépnek:

„ 5.§ (1)

c) olyan ingatlanra vonatkozóan, mely szénnel egyáltalán nem fűthető.”

2. § A Rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.







IV. NAPIREND

Tárgy: Helyi adó rendeletek felülvizsgálata.



Turócziné Fazekas Magdolna Jobbágy Henrietta

aljegyző előadó



Tisztelt Képviselő-testület! A helyi önkormányzat adóztatási tevékenységét a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény ( a továbbiakban: Htv.) alapján és keretei között megalkotott helyi rendelet alapján végezheti. Az adózás eljárási kérdéseit az adózás rendjéről szóló törvény szabályozza.

Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 32. §-a szerint adókötelezettséget megállapító, az adóalanyok körét bővítő, az adó mértékét növelő, illetve kedvezményt, mentességet megszüntető jogszabály kihirdetése és hatályba lépése között legalább 30 napnak el kell telnie.

Sajóivánka Község Önkormányzata a helyi adókról szóló rendeleteit időszakonként felülvizsgálja és elvégzi azok szükséges módosítását.

Az adórendeletek felülvizsgálata két irányt jelenthet.

Jelenti először azt, hogy az adórendeletek összhangban vannak-e a jelenleg hatályos központi jogszabályokkal. Ezzel kapcsolatosan megállapítható, hogy az elmúlt évek következetes kodifikációs munkájának eredményeként a jelenleg hatályos adórendeletek összhangban állnak a központi jogszabályokkal, azok módosítása emiatt nem indokolt.

Másodsorban: Sajóivánka Község Önkormányzata gazdálkodásának helyzete a központi és helyi intézkedések eredményeként stabilnak, kiegyensúlyozottnak mondható. A helyi infrastruktúra fejlesztésekhez szükséges helyi források megteremtése a helyi adóbevételekből valósul meg a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan. Az egyes adónemek esetében az adómérték emeléséről dönthet a képviselő-testület, a fentiekre és az adóalanyok teherbíróképességére, az arányosság követelményére tekintettel. VAGYONI TÍPUSÚ ADÓK

Ez az adófajta (építményadó) valamely építményre vonatkozó tulajdonjoghoz kapcsolódik, a magánszemély tulajdonos valamennyi lakása, illetve nem lakás céljára szolgáló épülete, épületrésze kivételével. Ez a mentesség nem vonatkozik a vállalkozó (Htv. 52. § 26. pont) üzleti célt szolgáló építményére.

Ha a vagyontárgyat ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, akkor az annak

gyakorlására jogosultat (pl. haszonélvezőt) terheli az adókötelezettség.

Az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXXII. törvény 2-6.§-ai 2018. január 1-től módosították a Htv. építményadóra vonatkozó rendelkezéseit, mely alapján adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó. Az adó alanya, aki az év első napján a reklámhordozó Polgári Törvénykönyv szerinti tulajdonosa.

Az adó alapja a reklámhordozó, reklámközzétételre használható, m2-ben – két tizedes jegy pontossággal számított felülete.

Az adó évi mértékének felső határa 12 000 Ft/m2.

1. Építményadó Sajóivánka Község Önkormányzata 1992. január 1. napjával az önkormányzat közigazgatási területén építményadót vezetett be.

2015. július 1. napján lépett hatályba a jelenleg hatályos, építményadóról szóló8/2015.(VI.29.) önkormányzati rendelet.

A rendelet szerint a helyi adókról szóló törvény rendelkezésein túlmenően mentes az adó alól a magánszemély tulajdonos valamennyi lakása, illetve nem lakás céljára szolgáló épülete, épületrésze (a továbbiakban együtt: építmény). Ezen mentességek nem vonatkoznak a vállalkozó (Htv. 52. § 26. pont) üzleti célt szolgáló építményére.

Az építményadó alapja az építmény m2-ben meghatározott hasznos alapterülete.

Az adó évi mértéke 500.- Ft/m2.

ÉPÍTMÉNYADÓ

Adózók száma

2016. szeptember 30-ig 2017. szeptember 30-ig

4 fő 4 fő

ebből: helyi székhelyű adózó

1 fő

1 fő

nem helyi székhelyű adózó

3 fő

3 fő

Folyó évi kivetés 357 000.-Ft 357 000.-Ft

ebből: helyi székhelyű adózó

36 000.-Ft

36 000.-Ft

nem helyi székhelyű adózó

321 000.-Ft

321 000.-Ft

Előző évi hátralék 90 000.-Ft 126 000.-Ft

Adózói teljesítés

321 000.-Ft

321 000.-Ft

Fennálló tartozás 126 000.-Ft 162 000.-Ft

A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatója szerint az építményadó adómaximuma 2017.

január 1-jétől 1.846,6.-Ft/m2.

Az építményadó vonatkozásában az épület hasznos alapterületétől függő, differenciált adóztatás

valósul meg. Az adó mértéke messze nem éri el a maximálisan megállapítható adómértéket. Az

adómérték változatlanul hagyása mellett indokolt az adónem megtartása. A fennálló tartozás év

végéig realizálódik.

A reklámhordozókra vonatkozóan a Képviselő-testületnek – a törvényi kereteken belül -

meg kell határoznia az adó mértékét, mely az építményadó rendelet módosítását teszi

szükségessé.

HELYI IPARŰZÉSI ADÓ Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).Az adó alanya a vállalkozó, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon.

Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. Az adó mértéke:állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértékének felső határa az adóalap 2%-a.Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként legfeljebb 5000 forint.

Sajóivánka Község Önkormányzat Képviselő-testülete első ízben 9./1995 (XII.13.) számon

alkotta meg a helyi iparűzési adóról szóló rendeletét.

A törvényi módosítások következtében, a magasabb szintű jogszabállyal történő összhang

megteremtése érdekében számos esetben került sor a rendelet módosítására, majd 2016. január 1.-

énlépett hatályba a jelenleg is hatályos 17/2015. (XI. 10.) önkormányzati rendelet a 7/2015.

(VI.29.) önkormányzati rendelet módosítása, mely szerint állandó jelleggel végzett iparűzési

tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2 %-a, ideiglenes jelleggel végzett iparűzési

tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 5.000.-Ft. Mentes az adó alól a háziorvos,

védőnő vállalkozó, ha vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem

haladja meg.

HELYI IPARŰZÉSI ADÓ

Adózók száma

2016. szeptember 30-ig 2017. szeptember 30-ig

67 fő 79 fő

Bevallás alapján a folyó évi terhelés

5 604 934.-Ft

6 900 957.-Ft

Előző évi hátralék

523 481.-Ft

231 782.-Ft

Elévült tételek törlése 879 500.-Ft 588 303.-Ft

Adózói teljesítés 5 083 612.-Ft

5 248 307.-Ft

Fennálló tartozás 590 332.-Ft 820 085.-Ft

Nem esedékes tartozás (Jövő évi előleg)

2 700 265.-Ft 2 158 681.-Ft

Sajóivánka Község Önkormányzata helyi adóbevételének jelentős százaléka a helyi iparűzési adóból származik.

Lényeges adat az előző évi hátralék, mely az adónyilvántartás alapján többéves hátralékot jelent, jelentős hányada a jogutód nélkül vagy felszámolás miatt megszűnt vállalkozások, társaságok be nem fizetett adójából tevődik össze. Ezek az adók a végrehajtási eljárás eredménytelensége miatt behajthatatlanság, illetve elévülés (4 év) címén törlésre kerülnek. A táblázat utolsó sorában lévő tartozás teljesítése 2018. március 15. napjáig esedékes.




ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLATI LAP az építményadóról szóló 8/2015.(VI.29.)önkormányzati rendelet módosításához

(a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-a alapján) A rendelet módosításának várható következményeiről – az előzetes hatásvizsgálat tükrében – az alábbi tájékoztatást adom:

1. Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása: A helyi adókról szóló törvényben adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó. Az adó alanya, aki az év első napján a reklámhordozó Polgári Törvénykönyv szerinti tulajdonosa. A rendelet módosításával a törvényben meghatározott adóalanyok terhei nőnek.

2. Környezeti és egészségi következményei: A rendeletben foglaltak végrehajtásának közvetlen hatásai nincsenek

3. Adminisztratív terheket befolyásoló hatása: A rendelet módosításával az adminisztratív terhek jelentősen nem változnak.

4. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: Törvényesség fenntartása, a magasabb szintű jogszabállyal történő összhang megteremtése. Elmaradása esetén a felettes szakmai szerv törvényességi felhívása.

5. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A rendelet módosításával kapcsolatban az Önkormányzatnál jelentős többlet feladat, illetve ezzel kapcsolatos külön feltétel nem jelentkezik.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA

A helyi adókról szóló törvény az építményadó kötelezettséget 2018. január 1. napjától kiterjeszti az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozókra is. A törvényi rendelkezés változása szükségessé teszi az építményadóról szóló rendelet módosítását. A törvény szabályozza az adókötelezettség keletkezését, megszűnését, az adó alanyát, alapját, az adó évi mértékének felső határát.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1. §-hoz

A javaslat kiegészíti az építményadóról szóló önkormányzati rendeletet a településkép védelméről

szóló törvény szerinti reklámhordozókra vonatkozó adókötelezettségre vonatkozóan.

Meghatározza az adó évi mértékét.

2. §-hoz E szakasz a hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza.

Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testületének ……./2017.(…...) önkormányzati rendelete

az építményadóról szóló 8/2015.(VI.29.) önkormányzati rendelet módosításáról Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében, a 6. § a.) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.§ Az építményadóról szóló 8/2015.(VI.29.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) a következő 2/A. §-al egészül ki:

2/A§. (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a

településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó.

(2) Az adó évi mértéke ……….-Ft/m2.

2.§

A rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.


56

ELŐTERJESZTÉS


2017. NOVEMBER 29-I



V. NAPIREND

Tárgy: Javaslat a Sajóivánkai Község Konyha által biztosított gyermek-, szociális-, alkalmazotti és vendégétkeztetés nyersanyagnormáinak, az alkalmazotti és vendégétkeztetés térítési díjainak 2018. évi megállapítására.



Dr. Herczeg Tibor


Melléklet: 1. sz. Határozati javaslat Szavazás módja:

egyszerű többség


I. Szociális étkezés

Az Sztv 115. § (1) bekezdése szerint:

„115. § (1) Az intézményi térítési díj a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások ellenértékeként megállapított összeg (a továbbiakban: intézményi térítési díj). Az intézményi térítési díjat a fenntartó tárgyév április 1-jéig állapítja meg. Az intézményi térítési díj összege nem haladhatja meg a szolgáltatási önköltséget.

Az intézményi térítési díj év közben egy alkalommal korrigálható. Az intézményi térítési díjat integrált intézmény esetében is szolgáltatásonként kell meghatározni, ilyen esetben az önköltség számítása során a közös költségelemeket a szolgáltatásonkénti közvetlen költségek arányában kell megosztani.”

Fentiek szerint a szociális étkezés 2018. évi térítési díja, 2018. április 1-jéig kerülhet felülvizsgálatra.

II. Gyermekétkeztetés (gyermekek napközbeni ellátása: óvodai-, menzai és napközis étkeztetés)

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 146. §-a szerint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért, valamint a gyermekétkeztetésért térítési díjat kell fizetni.

57

A Gyvt. 147. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a fenntartó állapítja meg az ellátások intézményi térítési díját, amely – a gyermekétkeztetés kivételével - a szolgáltatási önköltség és a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás különbözete.

A Gyvt. 151.§ (3) bekezdése értelmében a gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege.

A Gyvt. 147. § (3) bekezdése szerint a szolgáltatási önköltséget a tárgyévre tervezett adatok alapján a tárgyév április elsejéig kell megállapítani. A szolgáltatási önköltség év közben egy alkalommal korrigálható, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják.

A Gyvt. 147. § (4) bekezdése lehetőséget ad a fenntartónak arra, hogy az intézményi térítési díjat a fent hivatkozott jogszabályhelyek figyelembe vételével kiszámított térítési díjnál alacsonyabb összegben határozza meg.

A Gyvt. 21/A. § (1) bekezdés b.) pontja szerint: „Ha a szülő, törvényes képviselő eltérően nem rendelkezik, az intézményi gyermekétkeztetés keretében a nem bentlakásos intézményben

b) a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, valamint az iskolai tanítási napokon az óvodában és a nem bentlakásos nevelési-oktatási intézményben a déli meleg főétkezést, valamint tízórai és uzsonna formájában két kisétkezést kell biztosítani.”

A Gyvt. 21/A. § (3) bekezdése értelmében a települési önkormányzat biztosítja a gyermekétkeztetést az általa fenntartott óvodában, továbbá a közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ (köznevelési fenntartó) által fenntartott nem bentlakásos nevelési- oktatási intézményben.

A Gyvt. 151. § (2f) bekezdése szerint, ha a települési önkormányzat biztosítja a gyermekétkeztetést, akkor a gyermekétkeztetés térítési díjait a települési önkormányzat állapítja meg.

A fent hivatkozott jogszabályhelyek alapján Sajóivánka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2017. április 1-jéig kell megállapítania a szolgáltatási önköltséget.

Az intézményi térítési díjat a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (Továbbiakban: Korm.rendelet) 5.§ (2) bekezdése értelmében kerekítve kell megállapítani.

A Gyvt. 15. § (1) értelmében 2016. január 1-jétől a gyermekétkeztetés a gyermekek védelmének rendszerében, a pénzbeli és természetbeni ellátások közé tartozik.

A Gyvt. 18.§ (1a) bekezdésének megfelelően a települési önkormányzat vagy a fenntartó a törvényben meghatározott módon, természetbeni ellátásként biztosítja a gyermekétkeztetést.

A Gyvt. 21. § (1) bekezdése értelmében természetbeni ellátásként a gyermek életkorának megfelelő gyermekétkeztetést kell biztosítani a gyermeket gondozó szülő, törvényes képviselő kérelmére az óvodában, az általános iskolai menzai ellátás keretében.

A Gyvt. 151 § (4a) Ha a kötelezett a személyi térítési díjat vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, a személyi térítési díj összegéről történő értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a települési önkormányzathoz fordulhat. Ha a települési önkormányzat intézmény közreműködése nélkül biztosítja a gyermekétkeztetést, a személyi térítési díj megállapítására, annak vitatására, csökkentésére és elengedésére vonatkozó szabályokat rendeletében állapítja meg.

A tényfelhasználások alapján az óvodai konyha élelmezésvezetője elvégezte az étkeztetési formákhoz kapcsolódó normaszámításokat. 2018 évre, valamennyi étkezési forma esetében a

58

norma szinten tartását javasolta, arra tekintettel, hogy a hatályos normák biztosítják az egyes étkezési formákhoz kapcsolódó ellátást.

Fentiek szerint a gyermekétkeztetés 2018. évi térítési díja, a 2018. évi költségvetés adatai rendelkezésre állását követően, 2018. április 1-jéig kerülhet felülvizsgálatra.

Fentiekre tekintettel indítványozom a határozati javaslat elfogadását.


Seszták Ottó sk. polgármester

59

1 . s z . m e l l é k l e t H a t á r o z a t i j a va s la t

… / 2 0 1 7 . ( …. ) Ha t á r o za t A Sajóivánkai Községi Konyha által biztosított, gyermek- alkalmazotti- szociális- alkalmazotti és vendégétkeztetés nyersanyagnormáinak, az alkalmazotti és vendégétkeztetés térítési díjainak 2018. évi megállapításáról.

Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, a Sajóivánkai Községi Konyha által biztosított gyermek- szociális- és vendégéteztetésre vonatkozó nyersanyagnormát az alábbiak szerint határozza meg, 2018. január 1-jei hatállyal: a.) Óvodai gyermek étkeztetés napi nyersanyag normája 300 Ft, melyből:

tízórai: 75 Ft

ebéd: 170 Ft

uzsonna:55 Ft, mely összeg az áfát nem tartalmazza.

b.) Szociális étkeztetés napi nyersanyag normája 354 Ft, melyből:


c.) Vendégétkeztetés, alkalmazotti étkeztetés napi nyersanyag normája 354 Ft, melyből:


d) Az önkormányzatnál, illetve az önkormányzati intézményeknél alkalmazási jogviszonyban állók térítési díja: 355.-Ft/nap, mely összeg az áfát nem tartalmazza. e) Az önkormányzatnál, illetve az önkormányzati intézményeknél alkalmazási jogviszonyban nem állók (vendégétkezők) térítési díja: 455.-Ft/nap, mely összeg az áfát nem tartalmazza. f.) Bölcsődés korú gyermek étkeztetésének (szünidei étkeztetés) napi nyersanyag normája 160 Ft, melyből:

ebéd: 160 Ft; mely összeg az áfát nem tartalmazza.

f.) Óvodás korú gyermek szünidei étkeztetésének napi nyersanyag normája 170 Ft, melyből: ebéd: 170 Ft, mely összeg az áfát nem tartalmazza.

g.) Iskolás korú gyermek szünidei étkeztetésének napi nyersanyag normája 240 Ft, melyből: ebéd: 240 Ft, mely összeg az áfát nem tartalmazza.

f.) Középiskolás korú gyermek szünidei étkeztetésének napi nyersanyag normája 325 Ft, melyből: ebéd: 325 Ft, mely összeg az áfát nem tartalmazza.

Felelős: polgármester, jegyző, élelmezésvezető Határidő: értelemszerűen

60

ELŐTERJESZTÉS


2017. NOVEMBER 30-I



V I I I . N API R E N D

Tárgy: Javaslat Mályinka községi önkormányzat kiválása miatt , a Dédestapolcsány - Mályinka Sajógalgóc - Sajóivánka - Sajókaza - Szuhakálló – Vadna Nappali Szociális Központ Intézményfenntartó Társulást érintő döntésekre.



Dr. Herczeg Tibor Szavazás módja: címzetes főjegyző minősített többség

Melléklet: 1.sz. Határozati javaslatok

2.sz. Társulási megállapodás és módosítása

3.sz. Alapító okirat és módosítása

Tisztelt Képviselő-testület! Mályinka Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 9/2017.(II.13.) határozatával úgy döntött, hogy a szociális igazgatásról szóló szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. XXXI. törvény vonatkozó rendelkezései alapján Sajókaza Községi Önkormányzattal, Dédestapolcsány Község Önkormányzatával, Sajógalgóc Község Önkormányzatával, Sajóivánka Község Önkormányzatával, Szuhakálló Község Önkormányzatával és Vadna Község Önkormányzatával – családsegítés és gyermekjóléti alapellátás, étkeztetés és házi segítségnyújtás alapellátásra – létrehozott Dédestapolcsány-Mályinka - Sajógalgóc - Sajóivánka-Sajókaza-Szuhakálló –Vadna Nappali Szociális Központ Intézményfenntartó Társulásból ki kíván válni, 2017. december 31. napjával

Mályinka Község Önkormányzata a fenti feladatok ellátására a Bánhorváti-Múcsony-Nagybarca Szociális, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot működtető Bánhorváti-Múcsony-Nagybarca Szociális, Családsegítő és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társuláshoz csatlakozik, 2018. január 1-jével.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 89. § (2) bekezdése alapján a társuláshoz való csatlakozásról és a kiválásról, ha törvény eltérően nem rendelkezik, legalább hat hónappal korábban, minősített többséggel kell dönteni.

Az Mötv. 88. § (2) bekezdésében foglalt szabályok szerint a társulásban részt vevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges a társulási megállapodás jóváhagyásához, módosításához vagy a társulás megszüntetéséhez.

Az Mötv. 89. § (1) bekezdése szerint a társuláshoz csatlakozni naptári év első, abból kiválni naptári év utolsó napjával lehet, ha törvény vagy a társulási megállapodás másként nem

61

rendelkezik.

A képviselő-testület Mályinka kiválását a Társulsából az 50/2017.(V.24.) határozatával jóváhagyta.

Mályinka községi Önkormányzat kiválása miatt, a társulási megállapodás és az intézmény alapító okiratának módosítása vált szükségessé, az előterjesztésben foglaltak szerint.

A társulási megállapodás módosításához az Mötv. 88.§ (2) bekezdés szerint társulásban részt vevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges.

Fenti indokokra tekintettel javaslom a határozati javaslatok elfogadását.



62

Határozati javaslat: 1. sz.

/2017.( . . . ) HAT ÁROZ AT A Dédestapolcsány - Mályinka - Sajógalgóc - Sajóivánka - Sajókaza - Szuhakál ló - Vadna Nappali Szociál is Központ Intézményfenntartó Társulás társulási megál lapodásának módosításáról

Sajóivánka községi Önkormányzat Képviselő-testülete, a Dédestapolcsány - Mályinka - Sajógalgóc - Sajóivánka - Sajókaza - Szuhakálló - Vadna Nappali Szociális Központ Intézményfenntartó Társulás társulási megállapodásának módosítását, az előterjesztés melléklete szerint jóváhagyja.

Felelős: polgármester Határidő: értelemszerűen.

2. sz. /2017.(….) HAT ÁROZ AT A Sajókazai Nappali Szociál is Központ alapító okirata módosításának jóváhagyásáról

Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Sajókazai Nappali Szociális Központ alapító okiratának módosítását, és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot a jegyzőkönyv melléklete szerint jóváhagyja.


63

Társulási Megállapodás Módosítása

Dédestapolcsány-Mályinka-Sajógalgóc-Sajóivánka-Sajókaza-Szuhakálló-Vadna Nappali Szociális Központ Intézményfenntartó Társulása a 2013. napján kiadott Társulási Megállapodását – a Társulási Tanács …/2017.(…) határozatára figyelemmel – a következők szerint módosítja: 1./ A Társulási Megállapodás 1. pontjából Mályinka község 2018. január 1-től törlésre kerül.

2./ A Társulási Megállapodás 3. pontjából Mályinka község 2018. január 1-től törlésre kerül.



5./ A Társulási Megállapodás 10.3. pontjából Mályinka község 2018. január 1-től törlésre kerül.

6./ A Társulási Megállapodás 13.a) pontja helyébe 2018. január 1-től az alábbi rendelkezés lép:

a) Az Intézmény Dédestapolcsány, Sajógalgóc, Sajóivánka, Szuhakálló, Vadna , Sajókaza a családsegítés és gyermekjóléti alapellátás, a házi segítségnyújtásszociális alapszolgáltatásokat biztosítja.

Sajókaza, 2017. …………..

64

Társulási megállapodás

a módosításokkal egységes szerkezetben

(hatályos : 2018. január 1-től)

amely létrejött Sajókaza Község Önkormányzata (székhely: 3720 Sajókaza, Petőfi S. út 1-3., képviselő: Stefán László polgármester), Dédestapolcsány Község Önkormányzata (székhely: 3643 Dédestapolcsány, Petőfi út 21., képviselő: Lukács László polgármester), Mályinka Község Önkormányzata (székhely: 3645 Mályinka, Rákóczi út 5., képviseli: Győrfi Gábor polgármester), Sajógalgóc Község Önkormányzata (székhely: 3636 Sajógalgóc, Táncsics út 4., képviselő: Jaskó Péter polgármester), Sajóivánka Község Önkormányzata (székhely: 3720 Sajóivánka, Kossuth út 38. képviselő: Seszták Ottó polgármester), Szuhakálló Község Önkormányzata (székhely: 3731 Szuhakálló, Kossuth L. út 7. képviselő: Dávid István polgármester), Vadna Község Önkormányzata (székhely: 3636 Vadna, Kassai út 31. képviselő: Bencze Péter polgármester), között az alábbi feltételekkel: 1. Társulás neve: Dédestapolcsány - Sajógalgóc - Sajóivánka - Sajókaza - Szuhakálló - Vadna Nappali Szociális Központ Intézményfenntartó Társulás 2. Székhelye: 3720 Sajókaza, Petőfi S. út 1-3. 3. Társulás tagjainak neve, székhelye, képviselője:

Név: Sajókaza Község Önkormányzata (Gesztor Önkormányzat) Székhely: 3720 Sajókaza, Petőfi S. út 1-3. Képviselő: Stefán László polgármester,

Név:Dédestapolcsány Község Önkormányzata Székhely: 3643 Dédestapolcsány, Petőfi út 21. Képviselő: Lukács László polgármester, Név: Sajógalgóc Község Önkormányzata Székhely: 3636 Sajógalgóc, Táncsics út 4. Képviselő: Jaskó Péter polgármester, Név: Sajóivánka Község Önkormányzata Székhely: 3720 Sajóivánka, Kossuth út 38. Képviselő: Seszták Ottó polgármester,

65

Név: Szuhakálló Község Önkormányzata Székhely: 3731 Szuhakálló, Kossuth L. út 7. Képviselő: Dávid István polgármester, Név: Vadna Község Önkormányzata Székhely: 3636 Vadna, Kassai út 31. Képviselő: Bencze Péter polgármester,

4. Társuláshoz tartozó települések lakosságszáma: ◦ Sajókaza: 3199 fő ◦ Dédestapolcsány:1535fő ◦ Sajógalgóc: 376 fő ◦ Sajóivánka: 645 fő ◦ Szuhakálló: 1055 fő ◦ Vadna: 647 fő 5. A társulás által ellátott feladat és hatáskörök:

a.)A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.törvény (továbbiakban: Szt.) 62. §-ában meghatározott étkeztetés, b.) Szt. 63. §-ában meghatározott házi segítségnyújtás, c.) Szt. 64. §.ában meghatározott családsegítés,

d.) Szt. 65/F. § - ában meghatározott nappali ellátás, f.) gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXI.törvény 39.§ és 40 §-aiban meghatározott gyermekjóléti szolgáltatási feladatok

6. A társulás döntéshozó szerve: Dédestapolcsány - Sajógalgóc - Sajóivánka - Sajókaza - Szuhakálló - Vadna Nappali Szociális Központ Intézményfenntartó Társulási Tanács, amely a társult önkormányzatok képviselő-testületei által delegált tagokból áll. 7. A döntéshozó szervének tagjait megillető szavazatarány: A társulás minden tagját egy szavazat illeti meg. 8. A döntéshozatal módja, a minősített döntéshozatal esetei: a.) A Társulási Tanácsot az elnök hívja össze és vezeti annak tanácskozását. A Társulási Tanácsot szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal össze kell hívni. A Társulási Tanácsot össze kell hívni a társulás tagjai egynegyedének – napirendet tartalmazó – indítványára, valamint a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelő szerv kezdeményezésére. A társulási tanács döntését határozattal hozza. A társulási tanács akkor határozatképes, ha ülésén legalább a szavazatok felével rendelkező képviselő jelen van. A javaslat elfogadásához legalább annyi képviselő igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelen lévő képviselők szavazatainak több mint a felét. A Társulási Tanács tagját - akadályoztatása esetén – a társult önkormányzat Képviselő- testületétől kapott meghatalmazással rendelkező személy helyettesítheti.

b.) Döntéshozatal egyszerű többséggel: A Tanács döntéseit nyílt szavazással – a 10.) pontban foglaltak kivételével – egyszerű szótöbbséggel hozza.

Ha a jelen társulási megállapodás, vagy jogszabály másként nem rendelkezik, a javaslat elfogadásához legalább annyi képviselő igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelen lévő

66

képviselők szavazatainak több mint a felét.

c.) Döntéshozatal minősített többséggel: A minősített többséghez legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely eléri a társulásban részt vevő tagok szavazatainak több mint felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának a felét.

Az alábbi döntésekhez minősített többség szükséges:

Költségvetési szerv alapítása, átszervezése, megszüntetése,

a társulásból történő kizárás

az általa alapított költségvetési szerv költségvetésének jóváhagyásához, módosításához és zárszámadásának jóváhagyásához,

az általa alapított költségvetési szerv vezetőjének megbízásához, a megbízás visszavonásához, fegyelmi eljárás megindításához és a fegyelmi büntetés kiszabásához.

d.) A társulásban részt vevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges:

o a társulási megállapodás jóváhagyásához, o a társulási megállapodás módosításához, o a társulás megszüntetéséhez, o a társuláshoz való csatlakozási szándék jóváhagyásáról.

9. A Társulási Tanács elnöke, a Társulás ellenőrző szerve: A társulási tanács tagjai közül elnököt választ. A Társulási Tanács az elnök helyettesítésére tagjai közül az önkormányzati ciklussal azonos időtartamra egy alelnököt választ. Akadályoztatásuk esetén a tanács ülését a korelnök hívja össze és vezeti. A Társulási Tanács elnökének feladatai különösen:

összehívja és vezeti a Társulási Tanács üléseit,

tárgyalásra előkészíti a napirendeket, előterjeszti az azokra vonatkozó javaslatokat,

képviseli a Társulást,

a gyakorolja a Társulás tekintetében az utalványozási jogot,

Társulási Tanács ülése elé terjeszti a Társulási Tanács éves költségvetési tervezetét, valamint a költségvetési beszámolót,

intézkedik a Társulásnak a kincstárnál vezetett törzskönyvi nyilvántartásba vételéről, a nyilvántartásban szereplő adatok változásának átvezetéséről,

A társulási tanács ülésén a társult önkormányzatok jegyzői tanácskozási joggal részt vehetnek. A társulási tanács döntéseinek előkészítése, végrehajtásuk szervezése érdekében bizottságokat alakíthat. A Társulási Tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a Társulási Tanács elnöke és a székhely település jegyzője írja alá. A jegyzőkönyv elkészítéséről a társulás székhely településének jegyzője gondoskodik.

10. A közös fenntartású intézmény megnevezése, székhelye, munkáltatói intézkedések:

1.) Neve: Sajókazai Nappali Szociális Központ

2.) Székhelye: 3720 Sajókaza, Petőfi S út 1-3.

3.) Az intézmény élén magasabb vezető beosztású intézményvezető áll, aki felett a kinevezési, vezetői megbízási, felmentési és fegyelmi jogkört a Dédestapolcsány - Sajógalgóc - Sajóivánka - Sajókaza - Szuhakálló - Vadna Nappali Szociális Központ

67

Intézményfenntartó Társulás Társulási Tanácsa gyakorolja. Egyéb munkáltatói jogkör gyakorlója a Társulási Tanács elnöke.

4.) Az Intézmény közalkalmazottjainál a munkáltatói jogokat a Sajókazai Nappali Szociális Központ vezetője gyakorolja.

11. A társulás fenntartásával, működtetésével kapcsolatosan az egyes képviselő- testületek pénzügyi hozzájárulásának mértékét, teljesítésének módja: 1.) A Társulás létrehozásával kapcsolatban költség nem merült fel. 2.) A Társulásnak önálló munkaszervezete nincs, a társulási tanács munkaszervezeti feladatait a Sajókazai Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) látja el. 3.) A Társulás működtetésével kapcsolatos költségeket a társulás tagjai – a Társulás által fenntartott intézmény költségvetési főösszege figyelembevételével - minden évben a költségvetés jóváhagyásával egyidejűleg állapítják meg. 4) Szerződő Felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a szociális alapszolgáltatást és intézményi ellátásokat működtető intézményi társulási feladatok ellátásának, működtetésének fedezetét elsődlegesen a mindenkor hatályos költségvetési törvényben meghatározott feladatalapú finanszírozás és az Intézmény bevételeiből biztosítja, s a feladatokat ezen támogatás összegének erejéig látja el. 5.) A székhely önkormányzat kinyilvánítja, hogy az 4.) pontban felsorolt állami hozzájárulás és intézményi bevételein túl nem kér további támogatást. Amennyiben a feladat-ellátást az állami támogatás és a saját bevételek jogcímén keletkező bevételek nem biztosítják, a társult önkormányzatok a tárgyévi költségvetések elfogadása során határozzák meg a székhely önkormányzat javaslata alapján a lakosságszám, valamint az ellátotti létszám alapulvételével az esetleges hozzájárulás mértékét. 6)A társult önkormányzatok által vállalt pénzügyi hozzájárulás nem teljesítése esetén a székhely önkormányzat a nem teljesítő önkormányzatot 15 napon belül teljesítésre szólítja fel. Amennyiben 15 nap eredménytelenül telik el, úgy jogosult a nem teljesítő önkormányzat ellen azonnali beszedési megbízást – inkasszót – benyújtani. Az inkasszó benyújtásáról a társult önkormányzatokat is értesíteni kell. 7.)A feladatok ellátására felhasznált összegekkel gesztor önkormányzat éves zárszámadásában elszámol. A társult önkormányzatok településein a feladatok ellátásához szükséges tárgyi feltételeket, dologi kiadásokat a társulat település önkormányzata saját költségvetéséből biztosítja. A térítésköteles ellátások térítési díját a székhely önkormányzat rendeletében határozza meg. A térítésköteles ellátások díjának beszedésére a feladatellátás szerinti önkormányzat jogosult. Az ellátás iránti kérelmet a feladatot ellátó intézménynél kell benyújtani, de benyújtható a települési polgármesteri hivatalban, amely köteles továbbítani azt az intézmény vezetőjének. A gondozási szükséglet vizsgálatát az intézmény vezetője kezdeményezi. 8.)A normatív támogatások és hozzájárulások igénylésével kapcsolatos feladatokat az intézmény székhely szerinti település polgármesteri hivatala látja el. 9.) Az intézmény gazdálkodására vonatkozó szabályok tekintetében a gazdálkodási feladatokat ellátó Sajókazai Polgármesteri Hivatal szabályzatai az irányadóak.

10.)Az Intézmény költségvetését a Társulási Tanács fogadja el.

12. A társulás vagyona és a vagyonátadás feltételei, a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlásának rendje: 1.)A Társulásnak induló vagyona nincs. 2.)Társulás által a működés során szerzett közös tulajdon felett a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a Társulási Tanács gyakorolja. 3.) A Társulás pénzeszközeit a Sajóvölgye Takarékszövetkezet sajókazai fiókjánál megnyitott

68

pénzforgalmi számlán kezeli. 4.) A Társulás gazdálkodására az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásait kell megfelelően alkalmazni. 5.) Társult tagok a közösen fenntartott intézmény alapításához szükséges vagyont az alábbiak szerint adják a társulás használatába: A sajókazai 1091/5 hrsz-ú 3720 Sajókaza, Petőfi S. út 1-3 szám alatti ingatlan – a bennük lévő teljes berendezés, felszerelés, ingóság – Sajókaza Község Önkormányzata kizárólagos tulajdonában áll, melyre az Intézményt térítésmentes használat illeti meg. Az ingatlan a felszerelések és a berendezések pótlásáról a tulajdonosi jogkört gyakorló Sajókaza Község Önkormányzata gondoskodik. Az Intézmény a rendelkezésre álló berendezéseket és ingóságokat, mint vagyontárgyakat a szociális, családsegítő és gyermekjóléti feladatok ellátásához szabadon használhatja, de nem idegenítheti és terhelheti meg azokat. Fenti ingatlan felújítása, karbantartása a tulajdonos Önkormányzat kötelessége. A társulási megállapodás a társult önkormányzatok vagyonát nem érinti. Az épületek tulajdonosa a megállapodás hatálybalépése után az az önkormányzat marad, amelynek területén a megállapodás hatálybalépésének időpontjában az adott ingatlan fekszik. Ez a szabály vonatkozik az intézmény épületében található, leltár szerinti ingóságok, (felszerelési tárgyak) tulajdonjogára is. 6.)A megállapodás hatályba lépését követően keletkező vagyonnövekmény a társult önkormányzatokat lakosságuk arányában illeti meg. A társulás megszűnése esetén a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben meghatározott, a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó szabályai szerint számolnak el a társult önkormányzatok, a megszűnést követő 90 napon belül. 13.A Társulás általános rendjétől eltérő feladatellátás módja

a.) Az Intézmény Dédestapolcsány, Sajógalgóc, Sajóivánka, Szuhakálló, Vadna , Sajókaza a családsegítés és gyermekjóléti alapellátás, a házi segítségnyújtásszociális alapszolgáltatásokat biztosítja.

b.) Az Intézmény kizárólag Sajókaza Község közigazgatási területén biztosítja a szociális étkeztetést és az idősek nappali ellátását.

14.A Társulás szolgáltatásai igénybevételének a Társulás által meghatározott feltételei:

A Társulás által nyújtott szolgáltatások igénybevételének feltételeit a székhely önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott mindenkor hatályos helyi rendeletben határozza meg. 15.A Társulás működéséről évente történő beszámolási kötelezettség: A társulás bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a Társulási Tanács munkaszervezési feladatait ellátó Sajókazai Polgármesteri Hivatal gondoskodik. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 91.§ (3) bekezdése alapján a társulás zárszámadásának megalkotására az Áht. 91.§ (1) és (2) bekezdését kell alkalmazni az Áht. 26. § (1) bekezdésében meghatározott eltérésekkel. 16. A társulás működésének ellenőrzési rendje: 1.) A társulás tagjai a Társulás működését célszerűségi és gazdasági szempontból jogosultak ellenőrizni. 2.) Az ellenőrzés lefolytatását – az ellenőrzési cél megjelölésével – a TársulásElnökénél bármely tag kezdeményezheti. A Társulás Elnöke a kezdeményezéstől számított 30 napon belül köteles az ellenőrzést lefolytatni és annak eredményéről további 30 napon belül a Társulási Tanácsot tájékoztatni. 3.) A Társulás belső ellenőrzését a Sajókaza Község Önkormányzata által megbízott Belső Ellenőr látja el.

69

4.) A Társulási Tanács munkájáról a társulás tagjai minden évben egy alkalommal – a december havi munkaterv szerinti üléseken – írásban számolnak be a Képviselő- testületeknek. A beszámolót a Társulási Tanács előzetesen megtárgyalja, majd jóváhagyását követően terjesztik a tagok a Képviselő-testületek elé. 17. A megállapodás módosításának feltételei: 1.) A Társulási megállapodás módosításához a társulásban részt vevő képviselő –testületek mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges. 2.) A Társulási megállapodás módosítását bármely társult tag kezdeményezheti. Amennyiben a módosítás a feladatalapú finanszírozás módosulásával jár a módosítás javasolt hatálybalépésének összhangban kell lennie a mindenkori költségvetési törvényben rögzített, feladat átadás-átvételre megjelölt határidőkkel. 3.) A Társulási megállapodás módosítását a kezdeményező Képviselő-testület a módosítás tervezett hatálybalépését megelőzően 6 hónappal korábban köteles írásban megküldeni a Társulási Tanácsnak. 4.) A Társulás tagjai a kezdeményezéstől számított 30 napon belül döntenek a társulási megállapodás módosításáról. 18. A társulásból történő kiválás és kizárás: 1.) A Társulásból kiválni naptári év utolsó napjával lehet. A kiválni szándékozó képviselő-testületnek döntését legalább 6 hónappal korábban meg kell hoznia és közölnie kell a Társulási Tanáccsal. 2.) 3.) A társulásból történő kiválás esetén a feleket egymással szemben elszámolási kötelezettség terheli. A kiváló tag köteles a Társulás felé fennálló fizetési kötelezettségét a Társulási Tanács által meghatározott időpontig megfizetni. 4.) A társulásból történő kiválás esetén a kiváló tag tulajdonában lévő, a társulás használatába adott vagyontárgyakon a társulás használati joga a kiválás időpontjában megszűnik. 5.) A társulásból történő kiválás esetén a kiváló tag köteles gondoskodni a közigazgatási területén dolgozó közalkalmazott állományába történő visszavételéről, vagy más módon történő továbbfoglalkoztatásáról, illetőleg az esetlegesen szükségessé váló létszámleépítéssel kapcsolatos valamennyi kiadás fedezetének biztosításáról. 6.) A társulás működése során keletkezett közös vagyon kiváló tagra jutó részét – amennyiben ez lehetséges – a kiváló tagnak a kiváláskor természetben kell kiadni. Amennyiben a vagyontárgy természetben történő kiadása a társulás további működését veszélyezteti a vagyontárgy kiadását a Társulás 5 évi időtartamra elhalaszthatja. 7.) A Társulás – a kivált taggal kötött szerződés alapján – a ki nem adott vagyontárgyért használati díjat fizet. 8.) Amennyiben a vagyontárgynak a kiváló tag csak részben tulajdonosa annak pénzbeli megváltására tarthat igényt. Amennyiben a pénzbeli megváltás a társulás további működését veszélyezteti annak kifizetését a Társulás 5 évi időtartamra elhalaszthatja. A Társulás – a kivált taggal kötött szerződés alapján – a meg nem váltott vagyoni rész után arányos használati díjat fizet. A Tag kizárása 1.) Amennyiben a tag a jelen megállapodásban foglalt lényeges kötelezettségét megszegi, illetve elmulasztja a Társulási Tanács a tagot kétszer, írásban, megfelelő határidő tűzésével felhívja a teljesítésre. 2.) Ha a tag ezen felhívás ellenére – a közölt határidőn belül – sem tesz eleget a jelen megállapodásban rögzített kötelezettségeinek, a Társulási Tanács minősített többséggel hozott határozatával a naptári év utolsó napjával a kötelezettségét nem teljesítő tagot kizárhatja a

70

Társulásból. 3.)A kizárás során a kiválásnál részletesen leírt eljárás az irányadó azzal az eltéréssel, hogy amennyiben a tag kötelezettségének megszegésével a Társulásnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. 19.A társulás megszűnése esetén a tagok egymással való elszámolásának kötelezettsége,módja: 1.) A Társulás megszűnik: a.) ha a társulás valamennyi tagja elhatározta a társulás megszüntetését, b.) a törvény erejénél fogva, c.) a bíróság jogerős döntése alapján. 2.) A Társulás megszűnése esetén a tagoknak el kell számolniuk egymással. 3.) A megszűnéskor meglévő társulási vagyont a társulás tagjai között vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani. 20. Átmeneti rendelkezések 1.) Dédestapolcsány, Mályinka, Sajógalgóc, Sajóivánka, Sajókaza, Szuhakálló és Vadna Képviselő- testületei megállapodnak abban, hogy a Nappali Szociális Központ és Gyermekjóléti Szolgálata intézmény vezetőjének kinevezése 2015. 12.31 napjáig érvényes, de 2013.július 1 napjától a kinevezési, vezetői megbízási, felmentési és fegyelmi jogkört aDédestapolcsány - Mályinka - Sajógalgóc - Sajóivánka - Sajókaza - Szuhakálló - Vadna Nappali Szociális Központ Intézményfenntartó Társulási Tanács gyakorolja.Egyéb munkáltatói jogkör gyakorlója a Társulási Tanács elnöke. 2.) Dédestapolcsány, Mályinka, Sajógalgóc, Sajóivánka, Sajókaza, Szuhakálló és Vadna Községek Képviselő- testületei megállapodnak abban, hogy a 2007. január 01. kezdettel létrehozott nem jogi személyiségű, Nappali Szociális Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulást 2013.július 1 napjától jogi személyiségű társulásként Dédestapolcsány - Mályinka - Sajógalgóc - Sajóivánka - Sajókaza - Szuhakálló - Vadna Nappali Szociális Központ Intézményfenntartó Társulás névvel működtetik tovább. A Társulás nevének módosítására a törzskönyvi nyilvántartásról szóló 6/2012.(III.1.) NGM rendelet 2.§ (1) bek 2.pontja alapján, a Nappali Szociális Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás intézményi társulási megállapodásának felülvizsgálatára és módosítására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX.törvény 2013.január 1-jén hatályban lépő társulásokra vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtása miatt és annak szabályai szerint került sor.

71

Okirat száma: ____________-1/2017.

Módosító okirat

A Sajókazai Nappali Szociális Központ Sajókaza Községi Önkormányzat Képviselő-testülete által 2013. szeptember 17. napján kiadott alapító okiratát az államháztartáról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. §-a alapján - _______2017. (______) Társulási Tanácsi határozatra figyelemmel – a következők szerint módosítom:

1. .............................................................................................................................................. Az alapító okirat 3. pontjából – mely az egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okirat 1.2.2. pontja – az ellátottak számára nyitva álló helyiségben szereplő Mályinka, Rákóczi u. 5. szám alatti telephely elhagyásra kerül.

2. .............................................................................................................................................. Az alapító okirat 3. pontja – mely az egységes szerkezetbe foglaltalapító Okirat 1.2.2. pontja - helyébe a következő rendelkezés lép:

1.2.2. telephelye(i):

telephely megnevezése telephely címe

1 Család-és Gyermekjóléti Szolgálat 3720 Sajókaza, Petőfi Sándor út 7.

2 Család-és Gyermekjóléti Szolgálat 3720 Sajóivánka, Kossuth L. út 38.

3 Család-és Gyermekjóléti Szolgálat 3643 Dédestapolcsány, Petőfi út 21.

4 Család-és Gyermekjóléti Szolgálat 3636 Vadna, Kassai út 25.

5 Család-és Gyermekjóléti Szolgálat 3731 Szuhakálló, Kossuth út 7.

6 Család-és Gyermekjóléti Szolgálat 3636 Sajógalgóc, Táncsics út 11.

3. .............................................................................................................................................. Az alapító okirat 4. pontja – mely az egységes szerkezetbe foglaltalapító Okirat 2.2. pontja - helyébe a következő rendelkezés lép:

2.2. A költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szerv

megnevezése: Dédestapolcsány-Sajógalgóc-Sajóivánka- Sajókaza-Szuhakálló-Vadna Nappali

Szociális Központ Intézményfenntartó Társulás


4.1. ...................................................................................................................................... A költségvetési szerv közfeladata: Az 1993. évi III. tv., 1997. évi XXXI. tv., valamint az 1/2000.

(I.07.) SzCsM rendelet alapján – idősek nappali ellátása, a szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, a gyermekjóléti szolgáltatás, családsegítési feladatik teljes körű ellátása.


5.1. ...................................................................................................................................... A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése:

kormányzati funkciószám

kormányzati funkció megnevezése

1 102031 Idősek nappali ellátása

2 102032 Demens betegek nappali ellátása

3 104042 Család- és gyermekjóléti szolgáltatások

4 107051 Szociális étkeztetés

5 107052 Házi segítségnyújtás

6. .............................................................................................................................................. Az alapító okirat 10. pontja – mely az egységes szerkezetbe foglaltalapító Okirat 4.5., 4.5.1., 4.5.2., 4.5.3., 4.5.4. pontja - helyébe a következő rendelkezés lép:

4.5. A költségvetési szerv illetékessége, működési területe:

4.5.1.Idősek nappali ellátása tekintetében: Sajókaza község közigazgatási területe

4.5.2.Szociális étkeztetés tekintetében:

4.5.3.Házi segítségnyújtás tekintetében:

Sajókaza község közigazgatási területe,

Dédestapolcsány község közigazgatási területe,

Sajógalgóc község közigazgatási területe,

Sajóivánka község közigazgatási területe,

Szuhakálló község közigazgatási területe,

Vadna község közigazgatási területe.

4.5.4.Család- és gyermekjóléti szolgáltatás tekintetében:







73


5.1. A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: Az intézményvezető kinevezése (az intézményvezetőt határozott időre (5 évre) nyilvános pályázat alapján) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben, a törvény végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII.26.) Korm. rendeletben, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételéről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendeletben előírtak alapján történik. Az intézményvezető felett a kinevezési, vezetői megbízási, felmentési és fegyelmi jogkört a Dédestapolcsány-Sajógalgóc-Sajóivánka-Sajókaza-Szuhakálló-Vadna Nappali Szociális Központ Intézményfenntartó társulás Tanácsa gyakorolja a társult települések képviselő-testületei véleményei figyelembe vételével. Egyéb munkáltatói jogkör gyakorlója a Társulási Tanács Elnöke.


5.2. ...................................................................................................................................... A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya:

foglalkoztatási jogviszony jogviszonyt szabályozó jogszabály

1 Közalkalmazotti jogviszony A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.

törvény

2 Megbízási jogviszony A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

3 Munkaviszony A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

9. Az alapító okirat 14. pontja – mely az egységes szerkezetbe foglaltalapító Okirat 3.2., 3.2.1., 3.2.2. pontja - helyébe a következő rendelkezés lép:

3.2. ...................................................................................................................................... A költségvetési szerv fenntartójának

3.2.1. ............................................................................................................................. megnevezése: Dédestapolcsány-Sajógalgóc-Sajóivánka-Sajókaza-Szuhakálló-Vadna Nappali Szociális Központ Intézményfenntartó Társulás

3.2.2. ............................................................................................................................. székhelye: 3720 Sajókaza, Petőfi Sándor út 1-3.

10. Az alapító okirat 11., 15., pontja elhagyásra kerül.

11. Az alapító okirat új számozás szerinti 2. alcíme a következő 2.1. ponttal egészül ki:

2.1. ...................................................................................................................................... A költségvetési szerv alapításának dátuma: 2003.07.01.

12. Az alapító okirat Záradéka – mely a módosított alapító okirat 6. Záró rendelkezése –

helyébe a következő lép:

6. ........................................................................................................................................ Záró rendelkezés

Jelen alapító okiratot 2018. január 1. napjától kell alkalmazni, ezzel egyidejűleg a költségvetési szerv 2013. szeptember 17. napján kelt, alapító okiratot visszavonom.

Jelen módosító okiratot 2018. január 1. napjától kell alkalmazni.

Kelt: Sajókaza, 2017. november 8.

P.H.

Stefán László elnök

75

Okirat száma: __________-2/2017.

Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. §-a alapján a(z) Sajókazai Nappali Szociális Központalapító okiratát a következők szerint adom ki:

1. .................................................................................................................. A költségvetési szerv

megnevezése, székhelye, telephelye

1.1. ........................................................................................................................................... A költségvetési szerv

1.1.1. ................................................................................................................................ megnevezése:Sajókazai Nappali Szociális Központ

1.2. ........................................................................................................................................... A költségvetési szerv

1.2.1. ................................................................................................................................ székhelye: 3720 Sajókaza, Petőfi Sándor út 1-3.

1.2.2. ................................................................................................................................ telephelye(i):

telephely megnevezése telephely címe

1 Család-és Gyermekjóléti Szolgálat 3720 Sajókaza, Petőfi Sándor út 7.

2 Család-és Gyermekjóléti Szolgálat 3720 Sajóivánka, Kossuth L. út 38.

3 Család-és Gyermekjóléti Szolgálat 3643 Dédestapolcsány, Petőfi út 21.

4 Család-és Gyermekjóléti Szolgálat 3636 Vadna, Kassai út 25.

5 Család-és Gyermekjóléti Szolgálat 3731 Szuhakálló, Kossuth út 7.

6 Család-és Gyermekjóléti Szolgálat 3636 Sajógalgóc, Táncsics út 11.

2. .................................................................................................................. A költségvetési szerv

alapításával és megszűnésével összefüggő rendelkezések

2.1. ........................................................................................................................................... A költségvetési szerv alapításának dátuma: 2003.07.01.

2.2. ........................................................................................................................................... A költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szerv

2.2.1. ................................................................................................................................ megnevezése:Dédestapolcsány-Sajógalgóc-Sajóivánka-Sajókaza-Szuhakálló-Vadna Nappali Szociális Központ Intézményfenntartó Társulás

2.2.2. ................................................................................................................................ székhelye: 3720 Sajókaza, Petőfi Sándor út. 1-3.

3. .................................................................................................................. A költségvetési szerv irányítása, felügyelete

3.1. ........................................................................................................................................... A költségvetési szerv irányító szervének

3.1.1. ............................................................................................................................. megnevezése:Dédestapolcsány-Sajógalgóc-Sajóivánka-Sajókaza-Szuhakálló-Vadna Nappali Szociális Központ Intézményfenntartó Társulás Társulási Tanácsa

3.1.2. ................................................................................................................................ székhelye: 3720 Sajókaza, Petőfi Sándor út 1-3.

3.2. ........................................................................................................................................... A költségvetési szerv fenntartójának

3.2.1. ............................................................................................................................. megnevezése:Dédestapolcsány-Sajógalgóc-Sajóivánka-Sajókaza-Szuhakálló-Vadna Nappali Szociális Központ Intézményfenntartó Társulás

3.2.2. ................................................................................................................................ székhelye:3720 Sajókaza, Petőfi Sándor út 1-3.

4. .................................................................................................................. A költségvetési szerv tevékenysége

4.1. ........................................................................................................................................... A költségvetési szerv közfeladata:Az 1993. évi III. tv., 1997. évi XXXI. tv., valamint az 1/2000. (I.07.) SzCsM rendelet alapján – idősek nappali ellátása, a szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, a gyermekjóléti szolgáltatás, családsegítési feladataik teljes körű ellátása.

4.2. ........................................................................................................................................... A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása:

szakágazat száma szakágazat megnevezése

1 889900 M.n.s. egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül

4.3. ........................................................................................................................................... A költségvetési szerv alaptevékenysége:A szociális igazgatástól és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 62. §-ában meghatározott étkeztetés, az Szt. 63. §-ában meghatározott házi segítségnyújtás, az Szt. 64. §-ában meghatározott

77

családsegítés, az Szt. 65/F. §-ában meghatározott nappali ellátás, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 39. § és 40. §-iban meghatározott gyermekjóléti szolgáltatási feladatok.

4.4. ........................................................................................................................................... A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése:

kormányzati funkciószám

kormányzati funkció megnevezése

1 102031 Idősek nappali ellátása

2 102032 Demens betegek nappali ellátása

3 104042 Család- és gyermekjóléti szolgáltatások

4 107051 Szociális étkeztetés

5 107052 Házi segítségnyújtás

4.5. ........................................................................................................................................... A költségvetési szerv illetékessége, működési területe:

4.5.1. ............................................................................................................................. Idősek nappali ellátása tekintetében: Sajókaza község közigazgatási területe

4.5.2. ............................................................................................................................. Szociális étkeztetés tekintetében: Sajókaza község közigazgatási területe

4.5.3. ............................................................................................................................. Házi segítségnyújtás tekintetében:







4.5.4.Család- és gyermekjóléti szolgáltatás tekintetében:







5. .................................................................................................................. A költségvetési szerv szervezete és működése

5.1. ........................................................................................................................................... A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje:Az intézményvezető kinevezése (az intézményvezetőt határozott időre (5 évre) nyilvános pályázat alapján) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben, a törvény

végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII.26.) Korm. rendeletben, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételéről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendeletben előírtak alapján történik. Az intézményvezető felett a kinevezési, vezetői megbízási, felmentési és fegyelmi jogkört a Dédestapolcsány-Sajógalgóc-Sajóivánka-Sajókaza-Szuhakálló-Vadna Nappali Szociális Központ Intézményfenntartó társulás Tanácsa gyakorolja a társult települések képviselő-testületei véleményei figyelembe vételével. Egyéb munkáltatói jogkör gyakorlója a Társulási Tanács Elnöke.

5.2. ........................................................................................................................................... A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya:

foglalkoztatási jogviszony jogviszonyt szabályozó jogszabály

1 Közalkalmazotti jogviszony A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.

törvény

2 Megbízási jogviszony A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

3 Munkaviszony A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

6. .................................................................................................................. Záró rendelkezés

Jelen alapító okiratot 2018. január 1. napjától kell alkalmazni, ezzel egyidejűleg a költségvetési szerv 2013. szeptember 17. napján kelt, alapító okiratot visszavonom.

Kelt: Sajókaza, 2017. november 8.

P.H.

Stefán László elnök

79

79






I X . N AP IR E N D

Tárgy: Javaslat a Sajóivánkai Községi Konyha intézményvezetői beosztásának betöltésére kiírt pályázat eredménytelensége esetén, a pályázati eljárás megismétlésére irányuló felhatalmazásra.



Dr. Herczeg Tibor


Szavazás módja:

Melléklet: 1. sz. Határozati javaslat egyszerű többség

2. sz. Pályázati kiírás

Tisztelt Képviselő-testület! Az Önkormányzat Képviselő-testülete Sajóivánkai Községi Konyha (3731 Sajóivánka, Bajcsy-Zs. u.37.) - továbbiakban – Konyha - elnevezésű költségvetési szervet alapított 2017. január 6. napjával.

A költségvetési szerv vezetőjét Sajóivánka Község Önkormányzata Képviselő-testülete nyilvános pályázat útján, határozott időtartamra, 5 évre nevezi ki.

A képviselő-testület a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban Kjt.) 20/B. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a Kjt.20/B §-a alapján, nyilvános pályázatot hirdetett az intézményvezetői beosztás betöltésére.

Az előterjesztés készítésének idejéig pályázat nem érkezett az önkormányzathoz. A pályázat benyújtására nyitva álló határidő: 2017. november 30.

Amennyiben a nyitva álló határidőin belül pályázat ne érkezik be, az intézményvezetői beosztás betöltésére irányuló pályázat eredménytelen lesz, mely miatt a pályázati eljárás megismétlése indokolt. Az erre irányuló felhatalmazást a polgármester részére, a határozati javaslatban foglaltak szerint indokolt megadni.

A jogszabályi kötelezésnek eleget téve, az intézményvezetői beosztás betöltésére irányuló pályázat ismételt közzététele (kozigallas.hu; szuhakallo.hu; hirdetmény), illetve a pályázati eljárás eredményes lefolytatásáig – előreláthatólag 2018. április 30-ig - a költségvetési szerv

80

alkalmazásában álló, Kissné Gyenes Borbála élelmezésvezető, közalkalmazott vezetői teendők ellátásával való megbízása javasolt.

Amennyiben a képviselő-testület ülése és a pályázat benyújtására nyitva álló időben (1 nap) pályázat érkezik az önkormányzathoz, az azzal kapcsolatos döntésre a decemberi képviselő-testületi ülésen kerülhet sor.



Határozati javaslat:

…./2017.(….) Határozat A Sajóivánkai Községi Konyha intézményvezetői beosztásának betöltésére k i írt pályázat eredménytelensége esetén, a pályázat i el járás megismét lésére irányuló felhatalmazásról .

1. Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete megállapítja a 66/2017.(VIII.23.) határozatával meghirdetett, a Sajóivánkai Községi Konyha intézményvezetői beosztásának betöltésére irányuló pályázata eredménytelensége esetén - amennyiben a pályázat benyújtására nyitva álló határidőben (2017. november 30-ig) pályázat nem érkezik be a képviselő-testülethez – a nyilvános pályázati eljárás megismétlésére irányuló eljárás megindítására, a képviselő-testület a polgármestert felhatalmazza, az alábbiak szerint:

1.1. Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban Kjt.) 20/B. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a Kjt.20/B §-a alapján, ismételten nyilvános pályázatot hirdet, a határozat melléklete szerinti feltételekkel, a Sajóivánkai Községi Konyha intézményvezetői beosztásának betöltésére.




2. Sajóivánka Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Sajóivánkai Községi Konyha (3720 Sajóivánka, Kossuth u.26.) intézményvezetői beosztásának betöltésére irányuló pályázata eredménytelensége esetén, 2018. január 1-jétől, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20/B §-a szerinti pályázati eljárás eredményes lefolytatásáig – előreláthatólag 2018. április 30-ig – a Sajóivánka Községi Konyha (3720 Sajóivánka, Kossuth u.20.) vezetői teendőinek ellátásával megbízza a költségvetési szerv alkalmazásában álló, Kissné Gyenes Borbála élelmezésvezetőt, közalkalmazottat.


Sajóivánka községi Önkormányzat Képviselő-testülete a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. § alapján

pályázatot hirdet

a Sajóivánkai községi Konyha intézményvezetői

beosztásának betöltésére.

A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony

Foglalkoztatás jellege: Teljes munkaidő, heti 40 órás

A vezetői megbízás időtartama: A vezetői megbízás határozott időre, 5 évig szól.

A munkavégzés helye: Sajóivánkai községi Konyha; (3720 Sajóivánka, Kossuth u. 26.)

A munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok: 60 adagos konyha intézményvezető feladatának teljes körű ellátása. A főzőkonyha HACCP normák szerinti működtetése, élelmezésvezetői feladatok ellátása. A konyha gazdaságosságának vizsgálata. A szállítókkal való kapcsolattartás, árubeszerzés, anyaggazdálkodás. A költségvetési szerv vezetőjének jogkörébe, feladat- és hatáskörébe tartozó munkajogi, gazdálkodási feladatok ellátása. A Konyhai dolgozók irányítása, ellenőrzése. Az intézményvezető felelős az intézmény éves költségvetésének végrehajtásáért, és a rendszeres adatszolgáltatásért a Szuhakállói Közös Önkormányzati Hivatal felé.

Illetmény és juttatások: Az illetmény megállapítására és a juttatásokra a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadók.

Pályázati feltételek:

Vendéglátóipari vagy élelmiszeripari felsőfokú végzettség.

Közétkeztetési szolgáltatás nyújtásában való dokumentált jártasság, vagy

élelmezésvezető szakképesítés, vagy

dietetikus szakképesítés, vagy

18. életév betöltése, magyar állampolgárság, cselekvőképesség, büntetlen előélet

A pályázat elbírálásánál előnyt jelent:

élelmezésvezetői végzettség,

közétkeztetésben, vendéglátásban szerzett - legalább 3 év szakmai tapasztalat, A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások:

szakmai önéletrajz, végzettséget igazoló okiratok másolata, 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány, nyilatkozat arról, hogy a pályázati anyagban foglalt személyes adatainak pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul.

A munkakör betölthetőségének időpontja:



83

83

A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt Seszták Ottó polgármester nyújt, a 48/505-205-es telefonszámon.

A pályázatok benyújtásának módja:

Postai úton: a pályázatnak Sajóivánka községi Önkormányzat Képviselő-testületének történő megküldésével (3720 Sajóivánka, Kossuth u. 38.).

vagy

Személyesen: Seszták Ottó polgármester (3720 Sajóivánka, Kossuth u. 38.)

Kérjük a borítékon feltüntetni a pályázati adatbázisban szereplő azonosító számot: …..; valamint a munkakör megnevezését: Konyha intézményvezető


A pályázati kiírás további közzétételének helye, ideje:

www.sajoivanka. hu 2017. december…

A munkáltatóval kapcsolatos egyéb lényeges információ: A pályázó a megbízással egyidejűleg közalkalmazotti munkakörbe kinevezhető. A közalkalmazotti kinevezés 3 hónap próbaidővel történik.

Sajóivánka, 2017. november …


ELŐTERJESZTÉS


2017. NOVEMBER 29-I



X . NA PI R E ND

Tárgy: Javaslat a Sajóivánka 022. hrsz-ú osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan tulajdoni hányadaira irányuló kisajátítási eljárás megindításáról.



Dr. Herczeg Tibor Szavazás módja: címzetes főjegyző egyszerű többség

Melléklet: 1.sz. Határozati javaslat


Sajóivánka Községi Önkormányzat képviselő-testülete az év folyamán pályázatot kívánt benyújtani a Vidékfejlesztési Program felhívására, a Sajóivánka 061. hrsz. alatt nyilvántartott külterületi út felújítása érdekében.

Az út geodéziai felmérése során vált nyilvánvalóvá, hogy természetben a megépített, és használt út (Kossuth és Munkácsy utcák összekötő szakasza) nem az ingatlan nyilvántartás szerinti, 061 hrsz-on helyezkedik el, hanem jelentős részében a 022 hrsz.-ú szántó művelési ágú, osztatlan közös tulajdonban lévő termőföld ingatlanon. Az önkormányzat valamennyi tulajdonostársat megkereste avégett, hogy az elkészült felmérés és a tulajdoni hányad arányában számított terület-kimutatás alapján a jelzett ingatlanrész tulajdonjogát, a település önkormányzata részére ruházzák át.

A megkeresett 26 tulajdonos közül csupán 1 fő nem jelzett vissza, 6 fő hozzájárult az ingyenes átruházáshoz, 15 fő adásvétel keretei között mutat arra hajlandóságot, míg 4 fő elzárkózik a tulajdonba adástól.

A fenti termőföld ingatlanban a Magyar Állam 1158/358842 tulajdoni hányaddal rendelkezik.

Sajóivánka községi Önkormányzat Képviselő-testületének megbízásából, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet megkeresésére került, azzal, hogy a fenti cél elérése, az Mötv. 13.§ (1) bekezdés 2. pontja szerinti közfeladat ellátásához, a Nemzeti vagyonról szóló CXCVI törvény 11.§ (13) bekezdésében foglaltakra tekintettel, a Sajóivánka 022. hrsz-ú ingatlanban fennálló, állami tulajdoni hányadot az önkormányzat részére, térítésmentesen átadni szíveskedjen.

85

Az érintett ingatlantulajdonosok:

Név: Irányítószám Lakcím HázszámTulajdonostól

megvásárolandó terület

m2-ben

földár: föld érték:

Berentés Károly 3720 Sajóivánka,Kossuth L. 56 23 600 000 1 380

Berentés Károlyné 3720 Sajóivánka,Kossuth L. 56 45 600 000 2 700

Bíróné Mátyás Erzsébet 2051 Biatorbágy,Zugor I. u. 27 128 600 000 7 680

Csehesné Szabó Erzsébet 3642 Bánhorváti,Ifjúság u. 24 173 600 000 10 380

Csik Jánosné 3720 Sajóivánka,Állomás u. 34 66 600 000 3 960

Csíkász Józsefné 3642 Bánhorváti,Szabadság u. 155 41 600 000 2 460

Halász János 3720 Sajókaza,Szabadság u. 12. 118 600 000 7 080

Horváth Rita 3720 Sajóivánka,Május 1. u. 1 439 600 000 26 340

Kiss László 3630 Putnok,Rózsadomb 10 3 600 000 180

Klómer Gézáné 3636 Vadna,Kossuth L. u. 8 25 600 000 1 500

Kónya Béláné 3644 Tardona,Kossuth L. 21 221 600 000 13 260

Lukács Tibor 2310 Szigetszentmiklós, Horog u. 26. 135 600 000 8 100

MAGYAR ÁLLAM MAGYAR ÁLLAMMAGYAR ÁLLAM 10 600 000 600

Magyari János 3720 Sajóivánka,Állomás u. 2 66 600 000 3 960

Mérész Istvánné 3636 Vadna,Kassai u. 21 128 600 000 7 680

Mucsicska Tibor 3720 Sajóivánka,Szent I. u. 31 103 600 000 6 180

Pál Albert 3720 Sajóivánka,Kossuth L. 12. 630 600 000 37 800

Szabó Melinda 3636 Vadna,Szabadság tér 26 173 600 000 10 380

Szabon Dezső 3700 Kazincbarcika,Fő tér 12. 3/3 107 600 000 6 420

Szabon Gábor 3572 Sajólád,Széchenyi I. u. 5/A 222 600 000 13 320

Szabon Lajos 3720 Sajóivánka,Kossuth L. 37 25 600 000 1 500

Szabon Zsuzsanna 1149 Budapest,Beckó utca 23-25. 2/2 25 600 000 1 500

Talián Lászlóné 3654 Bánréve,Béke utca 6 18 600 000 1 080

Tóth József Béla 3720 Sajóivánka,Petőfi S. u. 6 103 600 000 6 180

Vandrácsik Pálné 3636 Vadna,Szabadság tér 6 25 600 000 1 500

Varga Ferencné 2638 Kemence,Fő út 97 9 600 000 540

Vass Lajos 3377 Szihalom,Vasút u. 29 3 600 000 180

Adásvétel Ajándékozás Kisajátítás

A tulajdonjog átruházástól elzárkózó 4 főnél eredményre, szükségessé válik a kisajátítási eljárás megindítása. Vonatkozó jogszabályok:

- A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. tv. (továbbiakban: Kstv.);

- A kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet

A kisajátítási eljárás kérelemre indul. A kérelmet a kisajátítást kérő – az önkormányzat - nyújtja be. A kisajátítási kérelemben meg kell jelölni a kisajátítás célját, a célban megjelölt tevékenység vagy beruházás megkezdésének határidejét, illetve ütemezését. Ügyintézéshez szükséges dokumentum:

- külön jogszabály rendelkezése alapján a kisajátítási tervet öt példányban;

- a kisajátítást kérő bejelentését az ingatlan tulajdonosa és más ügyfelek nevéről, lakáscíméről (telephelyéről), ha ezek az adatok a kisajátítási terv elkészítését követően megváltoztak;

- a kisajátítást kérő nyilatkozatát arról, hogy a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll;

86

- a kisajátítás céljának megfelelően, az illetékes hatóságnak a Kstv. 7. § szerinti engedélyét, hozzájárulását, egyetértését, szakvéleményét tartalmazó iratokat, illetve a7. § (1) bekezdés utolsó mondata szerinti esetben, az ingatlanügyi hatóság határozatát;

A kisajátítást kérő köteles a közérdekű célok és a kisajátítás feltételei fennállása mérlegeléséhez szükséges adatokról a kisajátítási hatóságot (kormányhivatalt) tájékoztatni, és az azokat igazoló dokumentumokat a hatóság rendelkezésére bocsátani.

A tulajdonjog kisajátítás útján történő elvonásának alapvető feltétele (Kstv. 1.§-ána (1) bekezdése):

Kisajátítással az ingatlan tulajdonjoga csak kivételesen vonható el, a törvényben meghatározott közérdekű célból, feltételekkel és módon, teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás mellett. Az ingatlannak egy része is kisajátítható (részleges kisajátítás). Közérdekű cél (Kstv. 2.§-ából):

közlekedési infrastruktúra fejlesztése,

terület- és településrendezés. A közérdekű cél megléte esetén, a kisajátítás további feltételei (Kstv. 3.§-a):

- az ingatlan tulajdonjogának megszerzése adásvétel – törvényben meghatározott esetben csere – útján nem lehetséges;

- a közérdekű cél megvalósítására kizárólag az adott ingatlanon kerülhet sor, illetve ha a közérdekű cél megvalósítására több ingatlan alkalmas, annak más ingatlanon való megvalósítása a tulajdon nagyobb sérelmével járna; és

- a kisajátítással biztosított tevékenység közösségi előnyei a tulajdon elvonásával okozott kárt jelentősen meghaladják.

- termőföld kisajátítására - amennyiben a kisajátítás céljának megvalósítása érdekében a termőföld igénybevétele szükséges - akkor kerülhet sor, ha a földnek a végleges más célú hasznosítását az ingatlanügyi hatóság engedélyezte, vagy a más célú hasznosítás folytatásához hozzájárult. Az adásvételi szerződés megkötését meghiúsultnak kell tekinteni ha:

- a kisajátítást kérő ajánlatát a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult a kézhezvételtől számított 30 napon belül nem fogadja el, illetve arra nem nyilatkozik,

vagy

- a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult személye nem állapítható meg egyértelműen, illetve az ingatlan tulajdonjogával összefüggésben per van folyamatban és azt az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezték, illetve bejegyzés alatt áll,

vagy

- a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult lakóhelye, tartózkodási helye, illetőleg székhelye ismeretlen, illetve a kisajátítást kérő ajánlatának közlése részükre egyéb körülményeik folytán rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna.

Kártalanításra vonatkozó szabályok (Kstv. 9.§-20.§-a, 40.§-a):

A kisajátított ingatlan tulajdonosát a tulajdonjoga elvonásáért, az ingatlanon fennálló jog jogosultját pedig a joga megszűnéséért – a zálogjog és a végrehajtási jog jogosultja kivételével – teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás illeti meg.

87

A kisajátítási tervben megjelölt ingatlanra megkötött adásvételi szerződés alapján kifizetett vételár, a kisajátítási eljárás során megállapított kártalanítással megegyezően adó- és illetékmentes, ide nem értve az általános forgalmi adót.

A kártalanítási összeget úgy kell tekinteni, mint amely az általános forgalmi adót is tartalmazza, amennyiben a kisajátítás keretében történő tulajdonátszállást az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint adófizetési kötelezettség terheli.

A kártalanítás pénzben, vagy – a Kstv. 13.§-ában foglaltak szerint – csereingatlannal történik. Csereingatlannal történő kártalanításra abban az esetben kerülhet sor, ha abban a tulajdonos és a kisajátítást kérő megegyezik.

Az eljáró hatóság a kártalanításra vonatkozó szakvélemény elkészítése céljából igazságügyi szakértőt rendel ki. A szakérői díj a kisajátítás kérőt terheli.

A kisajátítási eljárás valamennyi költsége a kisajátítást kérőt terheli.

A kisajátítási eljárás ügyintézési határideje hetvenöt nap.

Fentiekre tekintettel kezdeményezem a képviselő-testület határozati javaslat szerinti döntéshozatalát.



Határozati javaslat:

/ 2 0 1 7 . ( . . . ) H at á ro z a t A S a j ó iv án k a 0 2 2 . h r s z - ú o s z t a t l an k ö zö s t u l a jd on b a n l é vő in g a t la n t u la jd on i h án y ad a i r a i rá n yu ló k i s a j á t í t ás i e l j á rá s m e g in d í t ás á r ó l

1. Sajóivánka Községi Önkormányzat képviselő-testülete, a Sajóivánka 061. hrsz. alatt nyilvántartott külterületi út tulajdonjogi helyzetének rendezése érdekében, a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. tv. 2.§ e) pontjában meghatározott közérdekű célra - közlekedési infrastruktúra fejlesztése -, a Sajóivánka 022. hrsz-ú, szántó művelési ágú, osztatlan közös tulajdonban lévő termőföld ingatlanban tulajdonjoggal rendelkező azon tulajdonosok esetében, akik az önkormányzati kezdeményezésre, a szükséges mértékű ingatlanrész önkormányzati tulajdonba kerüléséhez (ingyenes vagy visszterhes) nem járultak hozzá, a kisajátítási eljárás megindításáról dönt.

2. Sajóivánka Községi Önkormányzat képviselő-testülete nyilatkozza, hogy a kisajátítási eljárásban a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll.

3. Sajóivánka Községi Önkormányzat képviselő-testülete a kisajátítás eljárás megindítására, az ahhoz szükséges eljárási cselekmények elvégzésére a polgármestert felhatalmazza.


Sajóivánka Község Polgármesterétől ========================================

Ikt. sz.: 1803/20 1803/2017/V.

Az Önkormányzat Képviselő-testülete 2017. november 29-én (szerdán) 16:00 órától

rendkívüli nyílt ülést tart, amelyre ezúton meghívom.

Az ülés helye:Községháza tanácsterme

Napirendi javaslat



1.




írásban



írásban



írásban


írásban

5.

Javaslat a Sajóivánkai Község Konyha által biztosított gyermek-, szociális-, alkalmazotti és vendégétkeztetés nyersanyagnormáinak,

az alkalmazotti és vendégétkeztetés térítési díjainak 2018. évi megállapítására.


írásban


írásban

7.

Javaslat a „Kazincbarcika – Sajóivánka - Vadna települések közigazgatási területén kerékpárforgalmi létesítmény egyesített

engedélyezési és kiviteli tervéhez” tulajdonosi, kezelői hozzájárulás megadására.


szóban

8.

Javaslat Mályinka községi önkormányzat kiválása miatt, a Dédestapolcsány - Mályinka – Sajógalgóc - Sajóivánka - Sajókaza -

Szuhakálló - Vadna Nappali Szociális Központ Intézményfenntartó Társulást érintő döntésekre.


írásban

9.

Javaslat a Sajóivánkai Községi Konyha intézményvezetői beosztásának betöltésére kiírt pályázat eredménytelensége esetén, a

pályázati eljárás megismétlésére irányuló felhatalmazásra.


írásban

10. Javaslat a Sajóivánka 022. hrsz-ú osztatlan közös tulajdonban lévő

ingatlan tulajdoni hányadaira irányuló kisajátítási eljárás megindításáról.


írásban

11. Javaslat 2018. évi járási start-munkaprogramban való részvételre,

pályázat benyújtására. Seszták Ottó polgármester

szóban


Sajóivánka, 2017. november 23. Seszták Ottó sk. polgármester

____________________________________________________ 3720 Sajóivánka, Kossuth u.38.

Tel/fax: 48/ 505-205 e-mail: [email protected]

mailto:[email protected]

Documents

telepuleskepi rendelet 0627 · 2017. 12. 1. · A rendelet-tervezetet rendelkezéseit részletesen megvitatta annak készítőjével, a felmerülő kérdéseire választ kapott. Elmondta,