1

1 tétel

A termelésmenedzsment evoluciója és jelenlegi állapota

A termelési és szolgáltatási rendszerek irányitása elnevezés az angol nyelvben ismert Operation

Management fogalom magyarositása.

Operation Management = termelési és szolgáltatási rendszerek irányitása.

Legelőszőr készletgazdálkodásról beszéltek, ehhez majd csatlakozott a termelésmenedzsment fogalma.

Rájöttek, hogy a szolgáltatószektor és a termelési szektor között sok az azonosság: a 90 –es években már szinte

mindenki az Operation Management kifejezést használta.

A termelés szervezés fejlődésének különböző összetevői:

– Munkamegosztás – a komplex tevékenység felbontása egyszerűbb feladatokra.

– Ipari forradalom – a kétkezi munkát a gépek helyettesitik. Létrejöttek ipari vállalatok, akik képesek

voltak sorozatgyártásra – termelékenység növelése.

– Vállalat vezetőségének különválása a tulajtól. Bonyolúltság miatt sok felelősség hárúlt a vezetőkre – a

tulajdonjog megoszlott.

– A termék alkotórészeinek szabványositása – alkotóelemek számának korlátozása.

– Felsőfokú ellenőrzés.

– Számitástechnika alkalmazása megkönnyiti a menedzsmentet (vezetést).

– Humánerőforrás fontossága a munkások szerződések alapján nem alárendeltek, hanem szerződő felek.

A termelésmenedzsmentben megkülönböztetjük a következő elemeket:

– Termelő üzemek: kapacitásaikkal bemutatják a vállalat termelő kepességeit.

– Raktárak: feladatuk a nyersanyag, félkész és késztermékek raktározása.

– Termékek sokasága: nyersanyg, félkésztermék és késztermék.

– Munkaerőállomány: egyszerű munkás – igazgatóig.

– Információs rendszer: szükséges információ bisztositása.

A TM történelmileg 3 szakasz:

1) Jellemző: empirikus (tapasztalati) szervezés, szubjektiv intézkedések, önkényes, cselekvő munkaerő. A

munkás feladata a vezető parancsait szó nélkül teljesiteni.

2) Tudományos munkaszervezés kezdete.

Képviselői:

− Frank Gilbreth (módszerek, tanácsadás),

− Lilian Gilbreth (fáradságtanulmányok).

3) Humán kapcsolatok fogalma, számitástechnika használata, bonyolúlt szervezési problémák megoldása.

2

2 tétel

A termelésirányitási rendszer feladat- és időciklus struktúrája

A termelési folyamatok struktúra szerint 2 felé oszthatók:

– Invariáns struktúrák: az irányitási folyamatok állandóak pl. feladat, idő ciklusok, adat és hierarchia.

– Variáns struktúrák: ezek változóak pl. módszer, eszköz, tudás.

1. Operatív termelésirányítási rendszer feladat struktúrája

1. Termelési feladat meghatározása

2. Termeléshez szükséges feltételek meghatározása (gyártás előkészítés)

3. Gazdálkodás (feltételek rendelkezésre állásának vizsgálata)

4. Határidőzés (termelés programozása, ütemezése)

5. Végrehajtás (termék előállítása)

6. Számbavétel, elszámolás, előrehaladás, ellenőrzés

7. Zavarelhárítás (termelés közben keletkező problémák kezelése)

Feladatvezérelt

termelésirányítási elv

Vállalkozás

Feladat

Szükséglet

meghatározásBeszerzés

Raktározás

Termelés

– A vezetőség meghatározza a feladatot, hogy mit fog termelni.

– Meghatározzák a termeléshez szükséges erőforrásokat.

– Anyagok beszerzése – raktározás – termelés.

3

Feltételvezérelt

termelésirányítási elv

Feladat

Szükséglet meghatározás Beszerzés

Raktározás

Termelés

Igény begyűjtés Szükséglet meghatározás

Biztosítási lehetőség meghatározása

Vállalkozás Igény módosítás

– Fogyasztói igények begyűjtése (trendek,szezon,technológiai feltételek).

– Erőforrás meghatározása.

– Biztositási lehetőség meghatározása, képesek-e előállitani az igényeknek megfelelő terméket vagy

szolgálatást.

– Igény módosulása: időközben változnak a fogyasztói igények, ennek függvényében változik a termék

szükséglet – termelési feladat.

Felhasználás vezérelt

termelésirányítási elv

Múlt felhasználás elemzése

Várható kereslet becslése

Vállalkozás

Feladat

Szükséglet meghatározás Beszerzés

Raktározás

Termelés

Felhasználás vezérelt feltétel beszerzés

– Várható kereslet becslése (fogyasztók igényeinek felmérése mennyiségileg).

– Múlt felhasználás elemzése (az utóbbi felhasználás során elhasznált készletek vizsgálata).

– Felhasználás vezérelt feltétel beszerzése – fogyasztói igények és felhasznált mennyiség szembesitése.

4

2. Operatív termelésirányítási rendszer időciklus struktúrája

I., Termelési terv (éves előirányzat)

II., Rendelés elbírálás

III., Durva program (1 hónap) anyagbeszerzési előrejelzés

IV., Finom program (1 hetes program, amely 1+4 nap gördülő módon)

V., Munkaadagolás, ütemezés (napi, műszak program).

Természetesen a termelés számbavételének időciklusa megegyezik a munkaadagolás időciklusával.

3 tétel

A vállalati gazdálkodás tervezésének fő tevékenységei.

Stratégiai tervezés:

− Hosszú tervezés – a szervezet céljainak megjelölésével kezdődik 2-10 éves időszakra.

− A vállalati stratégia világosan elmondja, hogyan valósithatják meg az üzleti előrejelzés céljait a vállalat

képességeinek, gazdasági és politikai környezetének függvényében.

− Ide tartozik: termékvonal meghatározása, minőség, árrögzités, piacra való behatolás céljai.

Cél:

− követelmények, elvárások megfogalmazása

− erőforrások meghatározása, átrendezése

Értékelése:

− gazdaságosság

− jövedelmezőség

− megtérülés

Éves gazdálkodás tervezése:

Célja:

- időszak feladatai és a rendelkezésre álló erőforrások összerendelése

5

Értékelése

- kontrolling

- eredmény kimutatás

- mérleg

Taktikai tervezés: rövid távon a termeléshez szükséges erőforrások hatékony felhasználási módjának

meghatározása. Minden optimális – gyors + optimális kivitelezés.

Operativ tervezés: nagyon rövid, napi ill. óra távon – munkafeladatok kijelölése – megmunkálási sorrend

meghatározása – szállitás – anyagmozgatási feladatok megjelölése.

4 tétel

A termelésmenedzsment és a termelőrendszer alapfogalmai

Termelésmenedzsment alapfogalmak

− Termelés a termékek előállításának folyamata.

− Technológia egy meghatározott céllal, előre meghatározott szabályok szerint történő anyag és energia

átalakítás.

− Termelésmenedzsment: a termeléshez szükséges erőforrások

− tervezése,

− szervezése,

− irányítása és

− ellenőrzése.

− Termeléstervezés: a termeléshez szükséges emberi, gépi, anyagi valamint információ jellegű

erőforrások mennyiségének térbeli és időbeli helyzetének meghatározása.

6

− Termelésszervezés: a termeléshez szükséges emberi, gépi, anyagi valamint információ jellegű

erőforrások hatékony összerendelése.

− Termelésirányítás: a termelési feladatok megvalósításához szükséges emberi, gépi, anyagi valamint

információ jellegű erőforrások operativ összerendelése.

− Termelésellenőrzés: a termelési feladatok megvalósításához használt emberi, gépi, anyagi valamint

információ jellegű erőforrások optimális működésének ellenőrzése.

Termelőrendszer

− Termelőrendszer: erőforrások olyan halmaza, amelynek feladata egy bemenő erőforrásrendszer

átalakítása termékké vagy szolgáltatássá a technológiai folyamat keretében.

− Az átalakítási - transzformációs - folyamat jellege szerint lehet:

− fizikai átalakítás (pl. gyártás)

− helyzetváltoztatás (pl. szállítás)

− csere (pl. kiskereskedelem)

− tárolási (pl. raktározás)

− információs (pl. telekommunikáció)

inputok outputok

átalakitási folyamat

vezetési folyamat anyag energia információ munkaerő

termékek nyereség

A vállalat mint rendszer

Rendszer Bemenő

erőforrások

Komponensek Transzformáció Termék vagy

szolgáltatás

Gépkocsi

össze-szerelő

üzem

acéllemezek,

motorok,

alkatrészek

Munkások, gépek,

szerszámok

gyártás és

összeszerelés

jó minőségű

személy-

gépkocsik

Raktári

elosztó

központ

raktározandó

áru

Rakodóhelyek,

raktári eszközök,

dolgozók

raktározás,

elosztás,

adminisztráció

a rendelkezési

helyre időben

elérkező áru

7

5 tétel

A rendszer fogalma és a TM feladatrendszere

Rendszertani alapok

− A rendszer egymással kölcsönhatásban lévő elemek rendezett halmaza.

− A folyamat: a rendszer állapotváltozásának egymásutánja.

− A termelés szabályozott folyamat.

− Szabályozási módszerek:

− Előre szabályozott folyamatok,

− Vissza szabályozott folyamatok,

− Vegyesen szabályozott folyamatok

− Adaptív folyamatok.

Információs és

döntéselő--

készítési fázis

Tervezési és

döntési fázis

Előkészítési és

szervezési fázis

Stratégiai

időtáv

termelésmarketing

belső adatbázis

stratégiai terv

üzleti terv

tárgyi és személyi

feltételek,

finanszírozás

Taktikai

időtáv

piaci szerződéses

kapcsolatok

a tevékenységek

gördülő tervezése

anyagi-technikai

előkészítés,

gyártásszervezés

Operatív

időtáv

partnerkapcsolatok

kommunikáció

gyártásütemezés

programozás

bizonylatolás,

munkaadagolás

A termelésmenedzsment feladatrendszere

8

6 tétel

A termelési terv, a kapacitás és az átbocsátóképesség fogalmai

A termelési terv

− A gyártmányok kibocsátásának határidőit rögzíti.

− A terv meghatározza a kibocsátás végső határidejét, az összes művelet elvégzését, ezek csatlakozását, a

termelő-berendezések kihasználtságát.

− A termelési terv megalapozása összefüggő számítások rendszerének elvégzését kívánja meg.

− A termelési tervet megalapozó számítások

− a rendszer kapacitása és

− átbocsátóképessége,

− a kapacitásra épülő optimális termékválaszték,

− a gazdaságos sorozatnagyság,

− a sorozatok átfutási ideje,

− a gyártásban ismétlődő feladatok időbeni ritmusa,

− a gyártás során keletkező és a gyártás folyamatosságát biztosító raktári készletek,

− valamint a termelés költségei, várható árbevétele és nyeresége.

A gyártási kapacitás

− Az a (valamely mértékegységben kifejezett) termékmennyiség, amely adott termelő-berendezésen adott

idő alatt a fennálló műszaki, szervezési és minőségi feltételek mellett maximálisan előállítható.

− A gyártási kapacitás függ:

− a termelő-berendezés fajtájától, típusától, állapotától,

− a berendezés üzemben töltött idejétől,

− az egyszerre felhasználható azonos (homogén) termelő-berendezések számától,

− a termelésre felhasználható területtől,

− a termelő-berendezésen egyszerre foglalkoztatott létszámtól,

− a gyártandó termék(ek) munkaigényességétől,

− a gyártandó termékek választékától,

− az adott műszaki-szervezési színvonaltól.

Az átbocsátóképesség

− A vizsgált időszakban megvalósítható reális teljesítmény.

− Az operatív tervezés során ezzel a teljesítőképességgel számolunk, - (a munkarend szerinti adott

munkaerőlétszámmal és szakképzettséggel, a technikai és technológiai átlagos színvonallal).

9

− A teljesítőképesség-számítás célja:

- valamely termelőrészlegben (gyár, üzem, műhely, munkahely) előállítható termékmennyiség

meghatározása (mennyit tudunk termelni),

- adott termelési feladat teljesítéséhez szükséges termelőberendezés-mennyiség meghatározása (a

gyártáshoz mennyi termelőberendezést kell biztositani).

Az átbocsátóképesség meghatározásához:

- először meghatározzuk a homogén termelési keresztmetszetek időalapját,

- majd ezt összevetjük a különböző termékek gyártási időszükségletével.

7 tétel

Az időalapok számítása

1. Naptári időalap: a vizsgált időszakban maximálisan igénybe vehető üzemórák száma:

Tn= N*msz*mo*gsz (h/időszak)

− Tn = a naptári időalap (h/időszak)

− N = a naptári napok száma az időszakban (365 nap/év)

− msz= a napi maximális műszakszám (pl. 3)

− mo= egy műszak maximális óraszáma (pl. 8 h)

− gsz= a homogén gépcsoportba tartozó gépek száma

A naptári időalap nem használható fel a teljesítőképesség számítására. A naptári időalapból le kell vonni a

tervszerű megelőző karbantartási időt, vagyis a gépek javítási időigényét.

Így kapjuk a hasznos időalapot:

2. Hasznos időalap

Th =Tn - tTMK (h/időszak)

ahol,

− tTMK = a tervszerű megelőző karbantartás időigénye (h/időszak)

A hasznos időalap a maximális teljesítőképesség számításához használható. A valóságos lehetőségek

számításához a munkarend szerinti időalapból kell kiindulni.

10

3. Munkarend szerinti időalap

T 'n= N ' *m' sz*m' o*g' sz (h/év)

− T 'n = a munkarend szerinti időalap (h/időszak)

− N ' = a munkanapok száma az időszakban (280 nap/év)

− m' sz = a napi tényleges műszakszám (1, 2, v 3)

− m' o = egy műszak tényleges óraszáma

− g' sz = az adott termelési feladatban ténylegesen dolgozó homogén gépcsoportba tartozó

gépek száma

4. Munkarend szerinti hasznos időalap

T'h =T'n - tTMK (h/időszak)

ahol,

− tTMK = a tervszerű megelőző karbantartás időigénye (h/időszak)

8 tétel

Az ipar- és kereskedelmi vállalatok alrendszerei és folyamatai

Egy hagyományos iparvállalat alrendszerei és folyamatai

Értékesítési alrendszer

− értékesítés tervezés

− marketing előkalkuláció és ártervezés

− értékesítés operatív folyamata

− értékesítési tervek és szerződések teljesítésének ellenőrzése

Fejlesztési és műszaki előkészítési alrendszer

− vállalati működés és szervezetkorszerűsítés

− műszaki fejlesztés és beruházás

− műszaki előkészítés

− minőségszabályozás

Termelési alrendszer

11

− Termeléstervezés

− Termelésirányítás

− Üzemfenntartás

Munkaerő és bérgazdálkodási alrendszer

− munkaerő és bértervezés

− munkaerő-gazdálkodás

− Bérgazdálkodás

− személyzeti és oktatási tevékenység

− szociális ellátás

Készletgazdálkodási alrendszer

− készletgazdálkodás tervezése

− Anyaggazdálkodás

− gyártó és fogyóeszköz-gazdálkodás

− késztermék-gazdálkodás

− késztermék-gazdálkodás ellenőrzése

Pénz, hitel és jövedelem-gazdálkodási alrendszer

− pénzügyi és jövedelemtervezés

− pénz és hitelforgalom bonyolítás

− költség és eredmény-számbavétel

− mérlegkészítés

Egy kereskedelmi vállalat folyamatainak lehetséges elkülönítése

− Vevői rendelések és teljesítések

− Marketing

− Promt kiszolgálás

− Készletnyilvántartás

− Szállítói rendelések és teljesítések

− Árinformációk kezelése

− Áruforgalom-elszámolás

− Számvitel

− Gazdasági elemzés és tervezés

− Középtávú áruforgalom tervezés

− Éves áruforgalom tervezés és elemzés

− Készletelemzés és készletmodellezés

− Áruforgalom elemzés

12

9 tétel

A termelési rendszerek szervezésének elemei

A termelési rendszer kialakításának elemei :

1. előkészítés: célkitűzés, feladat-meghatározás

2. információgyűjtés

3. gyártási műveletek tervezése:

− nagyvonalú gyártásterv összeállítása

− alkatrészgyártási műveletek tervezése

− a szerelési műveletek tervezése

4. a gyártás szervezési jellemzőinek meghatározása:

− vertikalitás meghatározása

− tömegszerűség meghatározása

− termék bonyolultságának elemzése

− gyártás időbeni lefolyásának vizsgálata

− a szervezési karakterisztika meghatározása

5. funkcióelemzés

− a gyártmánycsaládfák elkészítése

− gyártmánycsaládfákból funkciósémák készítése

− funkciósémákból alkatrészek kigyűjtése, csoportosítása, osztályozása

− az alkatrészcsoportok technológiai műveleteinek összesítése

− előgyártási, alkatrész-megmunkálási és szerelési fázisok meghatározása

6. gyártási folyamat szervezése

− a gyártás szervezési típusának meghatározása

− a gyártásmenet hálótervének elkészítése

− gyártási menettervek és sorrendtervek elkészítése

− a folyamat átfutási idejének megállapítása

− a folyamat ellenőrzésének és szabályozásának előírása

− az anyagmozgatás folyamatának megtervezése

− a folyamat paramétereinek rögzítése

7. a gyártási rendszer szervezése

− a termelő-berendezések kiválasztása

− Kapacitásvizsgálat

13

− a szükséges gépszámok meghatározása

− a gépek optimális térbeli elrendezésének meghatározása

− a gyártási rendszer kiválasztása

− anyagfolyamat ábrák készítése

− gépelrendezés (sorrend, irány) véglegesítése

− anyagmozgatási berendezések előírása

− padlóterv készítése

− információs és irányítási rendszer meghatározása

− munkahelyek kiképzése, megszervezése

− szükséges segédfolyamatok és egyéb kapcsolatok feltárása

8. értékelés, elemzés, kiviteli ütemterv elkészítése

10 tétel

A gyártási profil, a vertikalitás és a tömegszerüség fogalmai

A gyártási profil

− azon gyártmányfajtáknak és szolgáltatási formáknak az összessége, amellyel a vállalat foglalkozik.

− a piaci igényeknek megfelelően a működési területen dinamikusan változik.

− Egy gyártási rendszer lehet merev vagy rugalmas arra nézve, hogy mennyire képes a gyártási profil

megváltoztatására.

A gyártás vertikalitása

− A gyártási folyamatban egymás után következő és egymással összefüggő szakaszosságát jelenti.

− Adott gyártási rendszer ill. folyamat vertikalitása azaz összefüggő technológiai lánc, amelyben a

munka tárgya a megmunkálás első fázisából az utolsóba jut, és eközben a folyamatban

megszakítások jelentkeznek, és készletek keletkeznek.

− (Pl. a gépipari termelési folyamatok tipikus vertikális fázisai: az előgyártás, az alkatrész-

megmunkálás és a szerelés)

Tömegszerűség

− A gyártási feladat mennyiségi és időbeli folyamatossági jellemzője.

− A tényleges gyártási volumen szerint megkülönböztethető:

Egyedi gyártás

− amikor a termékből egy időszak alatt (pl. egy év) egy, vagy néhány készül, (pl. híd)

Ismétlődő gyártás

− ha a termék rendszeresen ismétlődően és nagy mennyiségben készül

14

Az ismétlődő gyártáson belül megkülönböztethető:

1. Sorozatgyártás

− amikor az ismétlődő gyártás megszakításos

2. Tömeggyártás

− amikor a gyártás megszakítás nélküli

A tömeggyártás, a sorozatgyártás és az egyedi gyártás a gyártási főfolyamat alapvető szervezeti típusai a

tömegszerűség alapján.

11 tétel

A termelő berendezések térbeli rendezése

A termelő-berendezések elhelyezését a munkaáramlás rendje határozza meg.

A termelő-berendezések elhelyezési formái a következők lehetnek:

1. Gépelvű - vagy más néven műhelyrendszerű - berendezés

ahol a hasonló gépek illetve funkciók egy területre kerülnek (pl. eszterga műhely, stb.).

A munkadarabok a technológiai folyamatnak megfelelően járnak műhelyről, műhelyre.

A berendezésnek ez a módja jellemző pl. a kórházakra is.

A gépelvű berendezések megkönnyítésére számos számítógépes programot fejlesztettek ki. Ilyen

például a CRAFT (Computerized Relative Allocation of Facilities Technique) program.

E E E

E E E

M M

M

F F

M

C C

C C

F F F

eszterga műhely maróközpont

csiszolóműhely fúróműhely

15

2. Termékelvű - vagy más néven folyamatrendszerű - berendezés

− ahol a gépek illetve munkafolyamatok a termék előállításának technológiai lépéseinek

megfelelően vannak elhelyezve.

− Ilyenek pl. gépjárművek termelési vonala, vagy a vegyi üzemek, az önkiszolgáló éttermek stb.

− alapvető probléma a futószalag kiegyensúlyozás:

− az egyes munkaállások között hogyan kell a feladatokat úgy elosztani, hogy egyhez se

jusson több feladat, mint amennyit a ciklusidő lehetővé tesz, ugyanakkor az állás időt is

minimalizáljuk

3. Csoporttechnológiára épülő - vagy gépcsoport - berendezés

− A csoporttechnológiára épülő - vagy gépcsoport - berendezés esetében az egy-egy

műveletcsoport elvégzésére alkalmas gépek egy-egy munkaközpontban (bokorban, csoportban

vagy cellában) vannak elhelyezve.

F M E

F C

E M

C

C F

F

F E

F E

M

C E

16

4. A helyhez kötött berendezés

− ezt az elvet akkor alkalmazzák, amikor a termék mérete vagy súlya miatt nem mozgatható. Ekkor

a megmunkáló gépeket viszik a munkadarabhoz,

− mint pl. a hajógyártás, vagy az építkezések esetében.

A berendezések elhelyezésének optimalizálására vonatkozó tervezési számítások olyan szállítási problémák,

amelynek során a gépelrendezést úgy kell optimalizálni, hogy a műveletek közötti szállítási költség a minimális

legyen.

12 tétel

Az idő szerepe a termelésben

Ha az átfutási idő elemei elkülönülnek egymástól akkoe időveszteséget és csúszást eredményez.

Ha az elemek egybeesnek, akkor gyorsabb ütemezés pl. ha legyártottak valamit, akkor azt minél hamarabb

próbálják eladni.

Átfutási idő elemek

Szerződés

kötés Gyártás

kezdete Gyártás

vége

vállalkozás Műszaki előkészítés

Gyártás

Értékesítés

Gyártási átfutási idő

Termelési átfutási idő

Teljes átfutási idő

− műszaki előkészités: szerződés kötés – gyártás kezdete

− gyártási átfutási idő: gyártás kezdete – gyártás vége

− termelési átfutási idő: szerződés megkötése – gyártás vége

− teljes átfutási idő: szerződés megkötése – értékesités vége

17

Ráfordítás növekedési görbe

Bevétel

Jó Jósz Jószág

Kiadás

Ráfordított

költségek

K

100 %

Készültségi

fok

Az átfutási idő ás a ráfordítás növekedési görbe kapcsolata:

− Adott termelési volumen előállításának forgóeszköz-szükségletét azonban nemcsak az átfutási idő

hossza szabja meg, hanem a költségnövekedés rendje is.

− Valamely gyártmány önköltsége olyan ütemben emelkedik, ahogyan a gyártási folyamatban

előrehaladva értéke a fokozatos ráfordítások eredményeképpen növekszik. Az önköltségnek az átfutás

tartalma alatti halmozódását a ráfordítás-növekedési görbe jellemzi.

− A hosszú átfutású gyártmányok (s ugyanígy a beruházások) technológiájának előírásakor és

programkészítésekor törekvésünk kell, hogy legyen a gyártás oly időrendi lefolyásának tervezése, amely

a forgóeszköz lekötöttség szempontjából is legelőnyösebb.

Átfutás i idõ

T echnológia i

idõ (1.)

T erm és zetes folyamatok

ideje (2.)

Elõkés zületi és

befejezési idõ (1.2.)

Darabidõ

(1.1.)

Megs zakítások (3.)Munkarendbõl adódó

megs zakítás ok (3.2.)

T arta lékidõ

(3.1.1.)

Munkarenden belü li

megs zakítás ok (3.1.)

Szervezési h iányos ságok

(3.1.2.)

Mûveletközi

idõ (3.1.3.)

Minõségel lenõrzés

(3.1.3.1.)

Száll ítás

(3.1.3.2.)

Számbavétel

(3.1.3.3.)

Az átfutási idő szerkezete

18

13 tétel

Gyártási tétel és gyártási mód

3 tipusú gyártási mód létezik:

Gyártási tétel és gyártási mód

z

Z

Megszakításos

z

Z =

Soros

z

Z >

Átlapolásos

Soros műveletkapcsolás

− A műveleteknek ez a kapcsolási módja elsősorban kissorozatgyártásnál szokásos.

− Jellemzője, hogy a sorozatot csak akkor továbbítják a következő művelethez, amikor a sorozat minden

egyes darabja elkészült.

Párhuzamos műveletkapcsolás

− A műveletek párhuzamos kapcsolása esetében a sorozat munkadarabjait azonnal továbbítják a

következő munkahelyre, amint elkészültek.

− Ez tömeggyártás esetében szokásos. Ez esetben legrövidebb az átfutási idő.

− (Az alábbi ábra a párhuzamos kapcsolású műveleteket szemlélteti eltérő műveleti időkkel.)

Átlapolt műveletkapcsolás

− Az átlapolásos műveletkapcsolás azt jelenti, hogy az első munkahely után azonnal továbbítják a

munkadarabokat, de az utolsó (illetve esetenként egyes közbenső) munkahelyen úgy indítják a

sorozatot, hogy az indítást követően ne legyen várakozási idő.

19

14 tétel

A termelésmenedzsment gyártást megelőző folyamatai

Gyártást megelőző folyamatok

1. A Megrendelés, ajánlatkérés

− véleményező lap kitöltése és határidőzése

− lényeges adatok kitöltése

műszaki paraméterek

mennyiségi adatok

minőségi adatok

elvárt határidők

költségek + dokumentumok

− műszaki felülvizsgálat

termék

technológia

fejlesztési igények

− mennyiségi vizsgálat

• kapacitás és határidők

− minőségi feltételek teljesíthetősége

− költség kalkuláció

• fedezet számítás

Véleményező lap értékelése

Ajánlat megadása / visszaigazolás

Szerződés létrejötte

− rendelés visszaigazolással

− konkrét szerződéskötéssel

Munkaszám nyitása

2. Termelés tervezés

− Melyik erőforráson?

− Mikor?

− Mit?

20

− Milyen anyagból?

− Mennyi idő alatt?

− Várhatóan milyen költséggel állítunk elő?

3. Termelés előkészítés vagy gyártás előkészítés GYEK

• Tágan: a feltételek biztosítása

• A feladat végzéséhez szükséges

− anyag, alkatrész, részegység

− megfelelő mennyiségben

− megfelelő határidőre történő biztosítása és a megfelelő erőforrásokhoz rendelése a szerződések –

belső rendelések figyelembevételével

4. Gyártási bizonylatok

a) anyag utalvány

b) bér utalvány

c) gyártmány kísérő jegy

d) bevételezési bizonylat

a) Anyag utalvány

− anyag kivitelezés jogosultságának bizonyítása

− elszámolás alapja

• Típusai:

− Egyedi egyedi gyártás, ismétlődő egyedi

− Csoportos kis sorozat , sorozat

• Nincs mindig anyagutalvány

− nagy sorozat,

− folyamatos gyártás

• Az anyagutalványok tartalmi elemei

− Munkaszám

− Anyagszám

− Anyagminőség

− Méret

− Mennyiség

− Mennyiségi egység

21

− Raktár költséghely szám

− Stb.

b) Bér utalvány

− A feladathoz rendelt technológiai idő megadása

− közvetlen bérelszámolás alapja

• Tipusai:

− Egyedi egy termék bére vagy ideje

− Csoportos akkordbér

• Nincs mindig bér utalvány

− nagy sorozat,

− folyamatos gyártás

• Az bérutalványok tartalmi elemei

− Munkaszám

− rajzszám

− technológiai utasítás száma,

− főidő, mellékidő,

− szerszámok számai,

− mérőeszközök számai,

− költséghely szám

− Stb.

c) Gyártmány kísérő jegy

– Gyártmány megmunkálásának követésére és bizonylatolására szolgál.

d) Bevételezési bizonylat

− Mennyiségi átvétel

− Minőségi átvétel

Leltár: pénzügyi következmények

5. Teljesítés

− Az elkészült terméket a raktárból szállító levél használatával viszi ki a megrendelő, ha teljesítés helye a

telephelyünk volt.

− A leigazolt szállítólevél alapján a leszállított tételekről számlát küldünk a megrendelőnek, aki korrekt

üzleti kapcsolat esetén határnapra kiegyenlít.

22

15 tétel

A termelési feladatok tervezése, aggregált terv és gyártás tervezés

1. Az előrejelzés eredményeinek alkalmazási területei a termelésmenedzsmentben:

− Kapacitás tervezés

− Készletgazdálkodás

− Beszerzési politika

− Az igény regionális változásai – üzem telepítés

− Az igény nagysága – gyártási mód

2. Az előrejelzési módszerek osztályozása az időhorizont alapján:

− Hosszú távú előrejelzés – stratégiai tervezés- Beruházási döntések

− Középtávú előrejelzés – taktikai döntések – Termeléstervezés

− Rövid távú előrejelzések – operatív döntések – Termelésprogramozás

3. Az előrejelzési módszerek osztályozása a módszerek alapján:

Kvalitatív módszerek:

− Szakértői becslés

− Csoportmunka módszerek

− Piackutatás

− Történelmi analógiák

− Delphy módszer

Kvantitatív módszerek:

− Projektív módszerek: az igény múltbeli alakulását vizsgálja és a tapasztalt tendenciát kivetíti a

jövőbe. (Mozgó átlagok, exponenciális simítások, stb.)

− Kauzális módszerek: az igény okát vizsgálja és abból következtet a jövőbeli igényre (regresszió

számítás).

4. Az igény komponensei:

− átlagos igény

− trend

− szezonalítás

− ciklikusság

− autokorreláció

− véletlen változások

23

Az igény pillanatnyi értéke = az igény jellege + véletlen változások

Az aggregált terv

más néven komplex terv,

a részletes üzleti terv része,

ebből kell levezetni a pontos gyártási feladatokat, majd elkészíteni ezek részletes (technológiai - gyártás-

szervezési) menetterveit és időbeni ütemezését,

egy középtávra (6 -18 hónapra) szóló tervezés,

termékcsoportok, vagy más, viszonylag homogén termékhalmazok termelési rátáját határozza meg,

fő célja, hogy meghatározza a termelési ráta, a munkaerő szint és a készletek optimális

kombinációját.

A termeléstervezés stratégiái

- a munkaerőszint változtatásával - az alkalmazottak elbocsátásával és felvételével,

- állandó munkaerő-állománnyal, de a ledolgozott órák számának változtatásával - rugalmas munkahét,

túlóra stb.

- állandó munkaerő-állomány és állandó kibocsátási szint a készletszint változtatásával,

- a rendelésfelvétel és a kielégítés közötti idő változtatásával.

Az aggregált tervezés költségfajtái

- az alapvető termelési költségek - az adott termék gyártása során felmerülő fix és változó költségek

- a termelési ráta változtatásával összefüggő költségek - pl. a munkaerő felvételének, betanításának,

elbocsátásának költségei

- készlettartási költségek - a lekötött tőke, a raktározás, a biztosítás, az adózás, a hulladék, az elavulás

stb. költségek,

- hiányköltségek - amelyek nagyon nehezen számszerűsíthetők, mint a jó hír elvesztésének költségei, a

késlekedő szállításból adódó költségek, elmaradt bevételek.

A termelési terv

A gyártmányok kibocsátásának határidőit rögzíti.

A terv meghatározza a kibocsátás végső határidejét, az összes művelet elvégzését, ezek csatlakozását, a

termelő-berendezések kihasználtságát.

A termelési terv megalapozása összefüggő számítások rendszerének elvégzését kívánja meg.

24

A termelési tervet megalapozó számítások

- a rendszer kapacitása és

- átbocsátóképessége,

- a kapacitásra épülő optimális termékválaszték,

- a gazdaságos sorozatnagyság,

- a sorozatok átfutási ideje,

- a gyártásban ismétlődő feladatok időbeni ritmusa,

- a gyártás során keletkező és a gyártás folyamatosságát biztosító raktári készletek,

- valamint a termelés költségei, várható árbevétele és nyeresége.

16 tétel

Készletgazdálkodás és készletviszgálat

Készlet: a vállalatnál adott pillanatban meglévő anyagok, félkész és késztermékek állománya.

− A készlet magába foglalja az inputokat és az outputokat.

− A jogszabályok és a szervezet dönti el, hogy mi számit készletnek.

− A készletezés célja, hogy meghatározható legyen, hogy mikor kell rendelési tételeket feladni és mekkora

legyen a rendelés.

Készletgazdálkodás: az a vállalati tevékenység, melynek célja, hogy az anyagi folyamatok zavartalanságát, a

gazdaságosság követelményeit is figyelembe véve biztositsa.

Csoportosítás:

− statikus modellek: egy periódussal modellezzük a többit

− dinamikus modellek: egyszerre több periódust vizsgálunk

− sztochasztikus modellek: csak az igény várható értéke ismert

Alapfogalmak:

− a készletek keletkezésének okai

− az igény bizonytalanságai

− a beérkezés bizonytalanságai

− a termék bonyolultsága

− sorozatnagyságtól függő gazdaságosság

25

− spekuláció

A készletekkel kapcsolatos döntések

− hogyan rendeljünk?

− rendelési mechanizmus

− mennyit rendeljünk?

− rendelési tételnagyság

− mikor rendeljünk?

− rendelési szint, rendelési időköz

A készletezési rendszer működése

− folyamatos készletvizsgálat: (s,Q) rendszer - állandó rendelési tételnagyság

− periodikus készletvizsgálat: (R,S) rendszer - állandó rendelési időköz

6

folyamatos készletvizsgálat

készletszint

idő

s

L

Q

L

QT1 T2

periodikus készletvizsgálat

idő

készletszint

S

L

Q1

LRL

R

Q2

Q3

R

17 tétel

Készletgazdálkodási mechanizmusok

− A működési cél ismerete után meg kell határozni azt a működési stratégiát, amely az adott feltételek

mellett a választott cél szerinti optimális készletezési stratégiát eredményezi.

− A működési stratégia meghatározásánál két alapvető kérdésre kell választ kapni:

mikor (rendelési pont)

mennyit rendeljen a döntéshozó (rendelési mennyiség).

− Készletgazdálkodási mechanizmusok

A rendelési mennyiség és a rendelési pont meghatározása során vizsgálni kell:

26

− a készlet állapotát (készletszintet),

− az output folyamatot (szükség felmérése, kielégítésének módja),

− az input folyamatot (rendelés lehetőségei, beérkezés).

Az időponti kérdésre adható lehetséges válaszok:

1. Előre adott, egyenlő időközökben kell rendelést feladni.

2. A készlet utánpótlásról akkor döntünk, amikor a készlet valamilyen előre megadott minimális nagyság

alá csökken.

Az 1-1 lehetőség kizárása után, a további három kombináció értelmezhető:

− 1-2 Állandó időközönkénti rendelés, amely a maximális szintre tölti fel a készletet, ez a

ciklikusnak nevezett mechanizmus.

− 2-1 Adott minimális szint elérése esetén adott rendelési tétel feladása. Ezt az eljárást

kétraktáros készletgazdálkodásnak nevezzük.

− 2-2 Adott minimális szint elérése esetén olyan rendelés, amely adott maximális szintre tölti

fel a készletet - ez az ún. csillapításos készletgazdálkodás.

18 tétel

A kapacitásmenedzsment és stratégiai vetületei

Kapacitásmenedzsment: a termelési potenciál mind rövid és hosszú távú összhangjának biztosítása az előre

jelzett piaci igényekkel.

1. Gyakran, kis lépésekben változtatunk

Előnyök:

− versenyelőny fenntartható,

− nincs kihasználatlan kapacitás,

− erőforrások megújulnak,

− stb.

Hátrányok:

− költséges,

− sok szervezési feladat,

− komoly piackutatást igényel,

− állandó bizonytalanság,

− stb.

27

2. Ritkán, nagy lépésekben változtatunk

Előnyök:

− sokáig állandó, bejáratott rendszer,

− nincs nagy beruházási ktg.,

− van jelentősége a betanulásnak, jó hatékonyság,

− stb.

Hátrányok:

− egyszerre nagy ktg. teher,

− átállás miatt nagy kiesések,

− kialakulhat kapacitás felesleg, vagy ki nem elégített igény,

− stb.

Stratégiai vetület

1.Milyen és mennyi erőforrásunk legyen? - meghatározója a gyártás tömegszerűsége

− egyedi gyártásról

− sorozat gyártásról

− tömeg gyártásról

2.Hol legyen az erőforrás (telephely)?

− tőke közel

− input közel

− materiális (anyagi)

− munkaerő

− piac közeli

3.Telephelyen belüli elrendezés (géptelepítés)

− technológiai elrendezés (műhely)

− termék centrikus (ciklus)

− szalag

28

19 tétel

Operatív kapacitásmenedzselés

Kapacitás befolyásolásának lehetőségei:

• munkaóra, műszakszám vált.,

• gyártósor ütemidejének vált.,

• karbantartás átütemezése,

• alvállalkozók bevonása,

• berendezések bérlése, bérbeadása,

• részmunkaidős munkaerő alkalmazása

Operatív termelésirányítási rendszer feladat struktúrája

1. Termelési feladat meghatározása

2. Termeléshez szükséges feltételek meghatározása (gyártás előkészítés)

3. Gazdálkodás (feltételek rendelkezésre állásának vizsgálata)

4. Határidőzés (termelés programozása, ütemezése)

5. Végrehajtás (termék előállítása)

6. Számbavétel, elszámolás, előrehaladás, ellenőrzés

7. Zavarelhárítás (termelés közben keletkező problémák kezelése)

20 tétel

A logisztika fogalma és folyamatai

L o g i s z t i k a:

„A logisztika – az ellátásilánc-menedzsment (Supply Chain Management, röviden SCM) részeként –

alapanyagok, félkész- és késztermékek, valamint a kapcsolódó információk származási helyről felhasználási

helyre való hatásos és költséghatékony áramlásának tervezési, megvalósítási és irányítási folyamata, a vevői

elvárásoknak történő megfelelés szándékával.”

Anyagmozgatás, fuvarozás = logisztika

Van

− Kívülről - befelé történő

− Belülről – kifelé történő

Folyamatai

1. Beszerzés, alapanyag-ellátás – gondoskodni a szükséges anyagokról (mennyiség, minőség, ár,

beérkezések ütemezése, átvétel rendje, minőség-ellenőrzés, stb.)

29

2. Elosztás, áruterítés – gondoskodni az elkészült termékek eljuttatásáról a vevő/felhasználó részére

(szállítási határidő-, kiszállítási tételnagyság-, szállítóeszköz meghatározása, visszáru kezelése, stb.)

3. Készletgazdálkodás – gondoskodni, hogy az egyes alapanyagokból, alkatrészekből, vagy részegységből

a mindenkor szükséges mennyiség – de (ideális esetben) ne több – mindig rendelkezésre álljon.

4. Raktározás – gondoskodni a készletek fizikai elhelyezéséről, biztonságos tárolásáról, gyors

hozzáférhetőségéről, stb.

5. Szállítás, anyagmozgatás – gondoskodni, hogy a bejövő, illetve kimenő anyagok megfelelő módon,

gyorsan és biztonságosan kerüljenek a rendeltetési helyükre.

6. Szállítmányozás – a termékek szállításához szükséges szállítási mód, eszköz, tétel összeállítása,

fuvarszervezés, a hozzá tartozó adminisztratív folyamatokkal pl. vámügyintézés, kvóták figyelembe

vétele, stb.

7. Rendelésfeldolgozás – a bejövő igényekre rövid határidővel árajánlatot adni, a megrendeléseket

visszaigazolni, ütemezni, a kiszállított árut számlázni, nyomon követni (garancia, egyéb ex-post

szolgáltatások).

8. Informatikai háttér – gondoskodni a folyamatok közötti információáramlás minél zökkenőmentesebb

megvalósításáról, beleértve az adatok gyűjtését, kiértékelését, felhasználóik szerinti csoportosításukat

(mindenki csak olyan adatokat kapjon, ami a munkájához szükséges, de azt minél hamarabb, és

hiánytalanul).

21 tétel

Beszerzési logisztikai modellek

− Beszerzés, alapanyag-ellátás – gondoskodni a szükséges anyagokról (mennyiség, minőség, ár,

beérkezések ütemezése, átvétel rendje, minőség-ellenőrzés, stb.)

− Hasonló megfontolások mint az értékesítésnél, csak most mi vagyunk a vevők

− Szerencsétlen eset: mind felfelé a vevőink felé, mind lefelé a beszállítóink felé alkalmazkodnunk

kell

1. Tranzakció orientált modell

− középpontban az ár

− cél a legalacsonyabb áron, folyamatos ellátást biztosítani

− a beszállító ellenfél

− rövid távú kapcsolat

− nyertes – vesztes felállás

− pl.: autóipar, elektronikai ipar, mezőgazd. termékek, stb.

30

2. Kapcsolat orientált modell

− tevékenységek megosztása

− problémák közös megoldása

− a beszállító partner

− hosszú távú kapcsolat, bizalom

− nyertes – nyertes felállás

− manapság a legelterjedtebb

3. Stratégiai partnerkapcsolat

− tevékenységek integrálása

− együttműködés, komplex beszerzés

− a kevés beszállító megbízható partner

− hosszú távú szoros kapcsolat

− egymásra utaltság

− pl.: autóipar, elektronikai ipar, stb.

22 tétel

Értékesitési logisztika és vevőkiszolgálás

Értékesítési logisztika, marketinglogisztika, vagy elosztási logisztika, – célja, hogy a termék vagy szolgáltatás

eljusson a vevőkhöz;

Az értékesítési csatornák alaptípusai

− Termelő – Nagykereskedő – Kiskereskedő – Fogyasztó

− Az értékesitési lánc alaptipusába csatlakozhat egy közvetitő is.

− Pl. porszivóügynök.

Az értékesítési csatornák alaptípusai

F E L H A S Z N Á L Ó K, F O G Y A S Z T Ó K

T E R M E L Ő K

Szaküzlet

Közvetítő (ügynök)

Szupermarket Hipermarket

Kis-kereskedő

Nagy-kereskedő

Kis-kereskedő

Nagy-kereskedő

Nagy-kereskedő

Pl. Electro Word

Pl. piac

klasszikus „szerep”

porszívó

Pl. „háztáji”

31

23 tétel

A minőségmenedzsment és jellegzetességei

A minőségmenedzsment: a menedzsmentnek a minőséggel összefüggő valamennyi tevékenysége

(minőségpolitika, a minőségre vonatkozó esetleges felsővezetői deklaráció, minőségmisszió, minőségvízió, a

minőségi célok meghatározása, a minőségtervezés, a minőségszabályozás, a minőségbiztosítás, a folyamatos

minőségjavítást-fejlesztés, és természetesen a klasszikus minőség-ellenőrzés )

Az egyes minőségiskolák főbb eltérő jellegzetességei

Jellemző Japán Amerikai Európai

Terjeszkedés Tömeges, alulról Jólabda elv Term. Men.

Vivőréteg Minőségi körök Top menedzsment Középvezetés

Specialitások Teljeskörűség, elemi,

egyszerű technikák

Menedzsment környezet,

más súlypontok

Formalizálás,

szabályozottság

Hazai “rés” Motivációs Menedzsment Minőségkultúrális és

informatikai

Kulcselem A minőségi körök A menedzsment “klima” Dokumentált

nyomonkövetés

Japánok: tömegesen alulról terjeszkednek, a minőségi körök jellemzik, minden folyamatban érvényesűl a

minőség egyszerű technikája, motiváció.

Amerikai: hólabda elv (elterjed 1 hir – nő, nő, nő), a top menedzsment vezeti az egész minőséget,

bonyolúltsági fok alacsony, a minőségi szemponttól függ a menedzsment “klima”.

Európai: szabályozva van minden, a középvezetés, kultúrális szempontok lényegesek, dokumentált

nyomkövetés.

24 tétel

A TQM és jellemzői

A Total Quality Management : a minőség valamennyi feltételének felsővezetői szintről történő biztosítása és

menedzselése.

TQM: a minőség iránti elkötelezettség és a vevői elégedettség mértéke

32

Mi a TQM?

Teljes körű minőségirányítási rendszer, olyan menedzsmentfolyamat, amelynek célja, hogy a szervezet minden

tevékenységének, folyamatos javításával és tökéletesítésével, valamint a vállalat minden dolgozójának ,minőség

iránti elkötelezettségével, a vevő teljes elégedettségét érje el a termék.

Miért fontos a vállalatnak a TQM-re törekedni?

− A vevő megszerzése és megtartása csak így lehetséges.

− A minőség a termék azon jellemzője amiért a vásárló hajlandó vásárolni.

− A vevő mond értékítéletet a cég felett, Ő dönti el, h szükség van-e rá.

− A vevő pénze tartja el a céget és alkalmazottait.

− Nincs szükség a vállalkozásra, ha nincs vevője.

TQM alapelvei

− A vevő teljes megelégedettségének az elérése.

− A vezetőség aktív részvétele a minőségirányításban.

− Az emberi erőforrás folyamatos fejlesztése.

− A minőség mit állandó vállalati cél.

− Folyamatos minőségfejlesztés.

− Folyamatirányítás.

− A hatáskörök átruházása.

− Az információs- kommunikációs lánc fejlesztése.

− Minőségbiztosítási lánc kialakítása.

− A hibák el nem fogadás (nulla hiba elfogadás).

− Beszállítókkal való partnerkapcsolat.

A vevői megelégedettség

A vevő igényei lehetnek:

− Kimondatlan igények: a vevő alapvető elvárásai, a teljesítés természetes, ha nincs a katasztrófával

egyenlő- pl. autónak üzemelnie kell

− Kimondott igények: az alapvető igényeken túl- pl. az autó színe

− Lappangó igények: nem nyernek meghatározást a vevő által, de ha megvannak örül- pl

legkondiciónálás mint alapfelszereltség

A vevő elégedett-e?

− Nem ha csak a kimondatlan igényeket elégítjük ki

− Részben ha a kimondott és lappangó igényeket kielégítjük

− Igen, ha a fentieken kívül még valami pluszt is nyújtunk

33

A vezetés aktív részvétele a minőségirányításban

A vezetőknek kell(ene) megfogalmazni a vállalat küldetését, üzletpolitikáját, jövőképét, célkitüzéseit

Az emberi erőforrások fejlesztése, dolgozók bevonása

− A HR a vállalat legértékesebb vagyona

− A vállalat feladata az oktatás, továbbképzés, anyagi és erkölcsi megbecsülés valamint az

alkalmazottak munkahelyi elégedettségének biztosítása

− Az oktatás akkor hatékony, ha reális probléma megoldását szolgálja

− Feladat: a követelményeknek megfelelő EE foglalkoztassanak

− Feladat: feladatkörök meghatározása, követelmények, elvárások, konkrét feladatok

25 tétel

Miért jók a japán minőségrendszerek

Miért kell minőségrendszer?

− Mert a minőséghez vezető egyetlen út a minőségbiztosítási rendszer.

− Mert ez az egyetlen lehetőség kifogástalan, egyenletes minőségű termék, szolgáltatás kibocsátására.

MIÉRT stabilak (jók) a japán minőségrendszerek?

1. Van átgondolt szerkezetük

A TÁRSADALOM KULTÚRÁJÁNAK MINŐSÉGE

A TELJESÍTMÉNY MINŐSÉGEmunka folyamat anyag

A RENDSZER MINŐSÉGErendszer vezetés állóeszközszervezés dolgozók

TERMÉK/SZOLGÁLTATÁS MINŐSÉG

34

2. Van stratégiájuk

Minőségfejlesztés

− A vevő, a piac elégedetlen

− Lényegesen hosszabbtávon lehetséges

− A döntés szintje : felső

− Az erőforrásigény ( pénzügyi, információk, emberi, szakmai stb. ) döntően külső

− A team komplex, heterogén, kreatív

Minőségjavítás

− Alapvetően a gyártó elégedetlen

− Általában középtávon lehetséges

− A döntés szintje : közép/végrehajtó

− Az erőforrásigény ( pénzügyi, információk, emberi, szakmai stb. ) döntően belső

− A team problémaorientált, mindenes

Minőségtartás

− A vevő és a gyártó is elégedett

− Általában rövidtávon lehetséges

− A döntés szintje : végrehajtó

− Az erőforrásigény ( pénzügyi, információk, emberi, szakmai stb. ) döntően belső és speciálisa

− Team folyamatorientált, homogeny

3. A módszereket hatékonyan alkalmazzák

4. Folyamatosan mérnek, elemeznek , fejlesztenek

5. Szabályozottak (kézbentartottak) a folyamataik

26 tétel

A zavarok tipusai és kezelésük

Milyen befolyásoló tényezők, zavarok hatnak a rendszerre, és hogyan ?

A befolyásoló tényezők csoportosítása :

1. Véletlen zavarok : jól szabályozott ( kézbentartott ) folyamat szabályozási sávja

2. Veszélyes zavarok : azonnal jelentős mértékű eltérést okoznak

3. Egyedi ( durva ) zavarok: egyszeri, “érthetetlen”, szélsőséges hatás

35

1. Véletlen zavarok :

− egyedileg csekély hatás

− számuk jelentős, de hatásuk eltérő

− sávjuk a szabályozottság lehetséges szintje

− sávjuk ( szórásuk ) csökkentése csak hosszútávon lehetséges, és nehezebb a többinél

2. Veszélyes zavarok :

− egyedileg jelentős hatás

− számuk csekély, de hatásuk jelentős és eltérő

− a kis szám és a jelentős hatás miatt felismerésük lehetséges

− hatásuk megszüntetése azonnal, rövidtávon szükséges, és általában könnyebb a többinél

3. Egyedi zavarok :

− egyedileg általában igen durva hatás

− előfordulásuk és hatásuk igen szeszélyes

− felismerésük a durva hatás ellenére sem könnyű minden esetben

− hatásuk megszüntetése célirányosan, középtávon szükséges, és célszerű; az okok feltárása is igen

szeszélyes esélyű

27 tétel

Aggregált tervezési stratégiák és politikák

Az aggregált tervet komplex tervnek is szokták nevezni és része a részletes üzleti tervnek. Belőle kell levezetni

a pontos gyártási feladatokat, majd elkésziteni azok részletes menetterveit és időbeni ütemezését, 6 – 8 hónapra,

tehát középtávra szóló tervezéskinálat.

Feladata: a kereslet és az erőforrások hatékony összekapcsolása.

Fő célja: a termelési ráta, a munkaerő és a készletek optimális kombinációja.

Az aggregált tervezés fő stratégiai kérdései:

− Fogyasztó-kiszolgálási célok

− Partnerkapcsolatok

− Tevékenységek kiegyensúlyozása időben és mennyiségben

− Készletszintek tartása

− Kapacitáskorlátok és tartalékok (emberi erőforrás és tárgyi eszközök)

− Előállítani vagy vásárolni; outsourcing

36

− Költséghatékonyság

− Teljesítménymérés

Aggregált tervezési politikák:

1. Keresletkövető politika

− Alacsony késztermék készletezési költség

− Magas anyagkészlet, munkaerő és kapacitástartalék vagy gyakori erőforrás állomány változás

2. Erőforrásigény-kiegyenlítő politikák

− Kapacitás alapú

Túlóra, részmunkaidő,

kiszerződés

− Alacsony erőforráslekötés

− Magas bizonytalanság

− Készlet alapú

Kereslet / Termelés

idő

kapacitás

37

− Egyenletes termelés

− Ingadozó készletek / keresletkielégítési szint

Készlet feltöltés leépítés

28 tétel

Az MRP tervezési rendszerek

Manufacturing Requirements Planning (MRP) - (Gyártási Erőforrás Tervezés)

A fogyasztói szükséglet konvertálása erőforrás-szükségletté = Az anyagi áramlások volumenének és

ütemezésének meghatározása

AZ MRP ÁTTEKINTÉSE

Termelési

vezérprogram

Anyagjegyzék MRP Készlet

Beszerzés Gyártás

Mire van szükségünk?

Mit tervezünk?Mi van?

Mit kell tennünk?

Készlet alapú

38

Az MRP fő összetevői:

− Szintenkénti lebontás

− Alkatrészenkénti összesítés

− Időbeni ütemezés

− Gyártási/beszerzési utasítás

Az MRP lelke a termelési vezérprogram:

A marketing és a termelés menedzsment megállapodása az egyes fő termékekből adott időszakban gyártandó

mennyiségről.

1. meghatározza, mit akarunk gyártani - a fő termékekből, időben (pl. havonta) ütemezve - felteszi és segít

megválaszolni a “venni vagy gyártani” kérdéseket

2. segítségével meghatározhatók az anyagi és pénzbeni szükségletek

3. megteremti a munkaerő, gépi berendezés és készlet tervek alapját

MRP I. Anyagszükséglet tervezés: adatbázisra épülő (kiinduló anyagok listája, gyártási ütemterv,

raktárkészlet adatok, stb.) tervezési, irányítási rendszer.

Sajátossága:

– a megrendelt és visszaigazolt termékek gyártásához szükséges anyagmennyiséget határozza meg,

– erőforrás-tervezés nem előzi meg, szűk keresztmetszetet nem vizsgál,

– nem veszi figyelembe, nem optimalizálja a kapcsolódó termelési, beszerzési, elosztási logisztikai

folyamatokat.

Hatása a logisztikai jellemzőkre:

− a készletek nagyok, nem optimalizáltak,

− az átfutási idők nagyok, nem optimalizáltak,

− a termelő és logisztikai erőforrások kihasználtsága, valamint a beszerzési, termelési, és elosztási

logisztikai folyamat nem optimális.

MRP II. (Material Resource Planning ): adatbázisra épülő (kiinduló anyagok listája, gyártási ütemterv,

raktárkészlet adatok, stb.) tervezési, irányítási rendszer, amely lehetőséget nyújt a kapacitások tervezéséhez is.

Sajátossága:

− meghatározza a termelő erőforrás-szükségletet,

− nem ütemezi a termelést, az egyes erőforrásokon belül nem adja meg a feladatoknak gépekhez,

technológia berendezésekhez való hozzárendelését,

− általában az MRP I.-t követően kerül sor az MRP II.-re, így az MRP I. nem veszi figyelembe az

MRP II. korlátozásait.

39

Hatása a logisztikai jellemzőkre:

– azonos az MRP I.-el leírtakkal, de a termelő kapacitás-kihasználás, illetve a szűk

keresztmetszetek kedvezőbbek, mint az MRP I. esetén.

AZ MRP II. KONCEPCIÓJA

Material Resource Planning (átfogó tervezés)

Marketing

Központi

adatbázis

Pénzügy

TermelésFejlesztés és

gyártás-előkészítés

Fontos, hogy ezek a szempontok együtt érvényesüljenek a tervezési folyamatban.

Az MRP előnyei:

− Előrelátás

− Áttekinthetőség

− Gyors alkalmazkodás

− Kivételek jelentése

− Probléma-megoldási lehetőség

Követhetőség

Hatáselemzés

Az MRP problémái:

− Termelési sorozatnagyságok meghatározása

− Áttervezés

− Bizonytalanság és zavarok kezelése

biztonsági készletek

biztonsági késésidők

40

29 tétel

A JIT fogalma, koncepciója és alapelvei

A just-in-time (éppen időben) fogalma:

Szűkebb értelemben: módszer, melynek segítségével az anyagok és szerelvények a megfelelő időben a

megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre állnak.

Tágabb értelemben: működési filozófia, mely az értékelőállítási folyamat egyes elemeit rendszerbe

kapcsolva kezeli. Célja a fogyasztói igények minél magasabb szintű kielégítése mindennemű pazarlás

kiküszöbölésével.

A JIT-Just In Time (éppen időben) koncepció:

A JIT koncepció két alapvető fogalmat egyesít:

− egy irányítási filozófiát és annak realizációját,

− a Kanban rendszert.

A JIT filozófia lényege annak a célnak az elérése, hogy az ütemezett kiszállításhoz szükséges elemek a kívánt

minőségben és mennyiségben a felhasználás időpontjára kerüljenek legyártásra vagy beszerzésre.

A JIT megközelítés bevezetésének fő szempontjai a következők:

− A piaci igények és a terméktervezés koordinációja

− Alkatrészcsoportok definiálása

− A nyersanyag- és alkatrész-beszállítók viszonya a gyárhoz

1. A piaci igények és a terméktervezés koordinációja

A moduláris elemekből építkező terméktervezés

− gyártási önköltség csökkenthető, ha a végtermékek sokfélék is,

− csoporttechnológia alkalmazása

− gyártókapacitás rugalmasan alkalmazkodhat a változó vevői igényekhez,

− termékek körének racionalizálását is jelenti.

2. Alkatrészcsoportok definiálása

Termékcsoportok létrehozása azt jelenti, hogy

− a gyártás-előkészítés a gyártandó termékek csoportjai figyelembevételével készül el,

− termékcsoportok azonos cellákon, gyártósorokon kerülhetnek megmunkálásra,

− lecsökkennek az ismétlődő tervezési tevékenységek,

41

− egyszerűsödnek az anyagmozgatási feladatok, illetve

− gyártása egyetlen munkacsoport irányítása alatt, a felelősség megosztása nélkül

elvégeztethető.

3. A nyersanyag- és alkatrész-beszállítók viszonya a gyárhoz

A JIT nagyon szigorú szállítási fegyelmet követel. A feltételeket teljesíteni lehessen, a partner cégeknek

is folyamatosan informálni kell a

− várható igények alakulásáról,

− a várható termékváltásokról és

− minden olyan tényről, amely befolyásolhatja szállítókészségüket.

A JIT alapelvei:

1. pazarlás kiküszöbölése

2. folyamatos fejlesztés (kaizen)

3. egyszerűség, átláthatóság

1. Alapelv: a pazarlás kiküszöbölése – minél kevesebb selejtet gyártani

A pazarlás forrásai:

− Többlettermelés

− Várakozás (szállitókra)

− Szállítás (nem időben)

− Folyamatok

− Készletek (Tárolási költség, veszteség, Lekötött tőke, Rugalmatlanságot okoz)

− Mozdulatok (Taylor – felesleges mozdulatok kiküszöbölése)

− Hibás termékek

2. Alapelv: a folyamatos fejlesztés (kaizen) – a fogyasztói igények folyamatosan változnak – nem lehet

maximálisan kielégiteni.

− Forrása: tevékenységet ellátó munkások

− Fejlesztés kis lépésekben (beruházások között)

− Alacsony beruházási igény

− Nem szükséges a 100%-os megoldás!

− Motiválás

3. Alapelv: egyszerűség, átláthatóság

Az 5S definíciója: A gazdálkodás szigorú megközelítése, amely pontos és fegyelmezett módszert nyújt a

biztonságos, tiszta és hatékony munkakörnyezet fenntartásához, a szükséges szabályok kialakításához,

amelyre mindannyian büszkék lehetünk.

42

Az 5S elemei:

SEIRI: Szükségtelen dolgok eltávolítása – válogatás

SEITON: Szükséges dolgok rendezése – rendszerezés

SEISO: Szennyeződések megszüntetése – tisztítás, karbantartás

SEIKETSU: Szabványok kialakítása – szabványosítás, felülvizsgálat

SHITSUKE: Személyes példamutatás, képzés – önfegyelem, fenntartás

Az 5S műveletek módszeres végrehajtása biztosít minket arról, hogy környezetünk mindig tiszta, rendezett

képet mutat, egyszerűbb és átláthatóbb munkafolyamatot eredényez a minőség folyamatos javulása mellett.

30 tétel

A Kanban gyártásirányitási rendszer

A JIT üzemirányító rendszere a Kanban rendszer

− A Kanban rendszert olyan gyártósorokon lehet alkalmazni, ahol a termelés mennyisége a közepes

sorozatgyártás ('batch production') alsó határa és a tömeggyártás ('mass production') közé esik.

− A Kanban egy húzó jellegű gyártásirányító rendszer. Ez azt jelenti, hogy egy adott gyártmány gyártására

vonatkozó igény a gyártósor utolsó megmunkáló egységén jelenik meg először, majd a megelőző

gyártási munkahelyeken végigfutva eléri az elsőt.

− A húzó típusú gyártásirányítás lényeges vonása a decentralizált vezérlés. A gyártósor állapota nem

irányítható globálisan, hanem kizárólag a gyártási alapegységeknek tekintett munkahelyek lokális

irányításának összessége tekinthető gyártásirányító rendszernek

A kanban-rendszer működése

Termelésikártya láda

Termelési kártya

Outputtároló

Outputtároló

A munka-állomás

Úton

Szállítási kártya

Inputtároló

Inputtároló

B munka-állomás

Szállításikártya láda

43

A KANBAN

Részegység azonosítója: .......................................

Részegység neve: .................................................

Konténer

kapacitás

Konténer

típus

Kártya

szám

Megelőző folyamat

Követő folyamat

W263

KERÉK

20 B 4/8

PRÉSELÉSA12

GUMIKÖPENYB6

Részegység azonosítója: .......................................

Részegység neve: .................................................

Tárolóhely azonosító:

Konténer kapacitás:

Folyamat

PRÉSELÉSA121879-2

20

KERÉKABRONCS

Y16032

Szállítási

kártya

Termelési

kártya

A kanban rendszer alapszabályai:

− Csak standard konténert lehet használni

− Minden konténerben azonos, előre meghatározott mennyiséget szabad elhelyezni

− Konténer csak az üzemrészek input és output tárolóiban lehet

− Konténert nem szabad elmozdítani szállítási kártya nélkül

− Gyártást nem szabad elkezdeni termelési kártya nélkül

A rendszerben lévő készleteket a kártyák száma határozza meg

44

31 tétel

Az MRP és a JIT összehasonlitása

Jellemzők MRP JIT

Termék jellege Nagyon sokféle, heterogén Kevés fajta, homogén (stabil, egyenletes kereslet)

Termelési rendszer jellege Műhelyrendszer Folyamatrendszer

Vezérlő elv Függő kereslet, nettósítás, ütemezett beszerzés és gyártás

Pazarlás kiküszöbölése

Készletek Munkahelyek előtt Minimális, munkahelyek input és output tárolóiban

Átfutási idő Fixen adott Csökkentendő

Sorozatnagyság Változó Kicsi, egy

Termelésirányítás Push rendszerű (toló rendszer) Pull rendszerű (húzó rendszer)

Vezetési stílus Autokratív Participatív

Számítógépes támogatottság Létszükséglet Nem feltétlenül

Versenyelőny forrása Megbízhatóság, rugalmasság Ár (költség), gyorsaság

45

32 tétel

Karbantartási filozófiák: TPM és RCM

Karbantartási filozófiák: a karbantartás szervezetére és a folyamat teljes végrehajtására vonatkozó alapelvek

rendszere.

TPM - Total Productive Maintanance - Teljeskörű hatékony karbantartás, Termelésbe integrált

üzemfenntartás

− Célja: a maximális hatékonyságú termelőszervezet kialakítása, amelyben a géppark teljes élettartamát

átfogó és kiterjedt megelőző karbantartásra van szükség.

− A hatékonyság javítása a termelékenység és a minőség fokozatos javításával érhető el.

− A hatékonyság maximálása a veszteség források csökkentésével érhető el.

A totális kifejezés értelmezése:

− “totális” vállalati hatékonyság, (zero defect - hibátlan munka; zero breake down - zavarmentes

üzemeltetés)

− “totális” karbantartási rendszer, megalapozott karbantartási stratégia

− “totális” részvétel, ami minden alkalmazott bevonását jelenti (minden irányítási szint, és szervezeti

egység bevonása, a cél elérése érdekében a munka-csoportok és a gépen dolgozók ösztönzése).

A TPM koncepciónak megfelelő alapfeladatok:

− a veszteségek csökkentése a legfontosabb területen,

− a célnak megfelelő karbantartási stratégia kialakítása (differenciált karbantartás),

− a karbantartási szervezet felülvizsgálata, módosítása,

− képzés, begyakorlás.

Veszteségforrások csökkentése:

A 6 veszteségforrás:

− a berendezés meghibásodása,

− az átállások, beállítások miatti időkiesés,

− termelés szervezési hiányosságokból származó rövid idejű leállás és üresjárat

− teljesítmény csökkenés, az ütemidők eltérése az előírttól, lassú kibocsátás,

− a gyártósor beindításának nehézségei,

− minőségi hibákból (selejt, utánmunkálás) adódó veszteségek.

− Adatgyűjtés gépnaplók, más rendszeresen vezetett üzemi dokumentációk, a veszteségek felmérésére

kidolgozott űrlap alapján;

46

− A veszteségforrások azonosítása;

− A súlypontok meghatározása;

− Az okok elemzése;

− Intézkedések kidolgozása;

− Intézkedések megvalósítása;

− Eredmények ellenőrzése.

Megbízhatóság alapú karbantartás (RCM - Reliability Centred Maintenance )

A megbízhatóság alapú karbantartás

− a gépek funkciója,

− egyes elemei meghibásodási valószínűsége és annak következményei,

− valamint kockázatainak figyelembe vételével alkalmazza az egyes berendezésekre a legmegfelelőbb

stratégiát

RCM

− Azokra a gépegységekre kell az RCM-t kiterjeszteni, amelyek meghibásodása a legsúlyosabb

következményekkel jár.

− E célra használható eszköz a hibavalószínűség/következmény mátrix.

− A hibák valószínűsége a hibák közötti átlagos idő (mean time betwen failure, MTBF) alapján

becsülhető, míg

− A következmények a kiesett nyereséggel, a biztonsági és környezeti veszélyekkel jellemezhetők.

Az RCM rövid definíciója: „Egy olyan módszer, amelynek segítségével áttekinthető és kidolgozható a

legalkalmasabb és leghatékonyabb karbantartási stratégia az adott FUNKCIÓ, folyamat biztonságos

fenntartására.”

Az RCM alapjai:

Az RCM 7 kérdés megválaszolásán alapul:

− Mi a berendezés/rendszer funkciója és az erre vonatkozó működési standard?

− Hogyan hibásodhatnak meg ezek a funkciók?

− Mi okozhatja a funkció meghibásodását?

− Mi történik a meghibásodás esetén?

− Milyen jellegű a meghibásodás következménye?

− Mit lehet tenni a meghibásodás előrejelzése vagy megelőzése érdekében?

− Mit kell tenni, ha nem található megfelelő megelőző intézkedés?

47

33 tétel

Az innováció fogalma és tipusai

Az innováció fogalma:

− Kis lépésekben megvalósuló, összefüggő folyamatos fejlesztések sorozata (Porter, 1985);

− Stratégiai újdonság, nagy újdonságértékű termék, technológia vagy szervezeti megoldás, az arra

fogékony szervezetben (érintettek) (Kotler, 1992);

− A fogyasztói igénykielégítés új - a korábbinál magasabb minőségű módja - vállalati folyamat és

logikai rend, a lehetőségek feltárásától a piaci bevezetésig (Chikán, 1998).

Az innováció típusai:

− Termékinnováció (technology push, market pull);

− Technológiai innováció (K+F, hálózatiság, high-tech követés;

− Eljárásinnováció (gyártás, üzletviteli folyamatok, e-business).

− Értékinnováció (értékgenerálás, relationship marketing, személyre szabott marketing)

Temékinnováció lépései:

− fogyasztói szükségletek és igények feltárása;

− a szükségletek kielégítését jelentő megvalósítás kialakítása;

− új termékek tervezése, legyártása, piaci bevezetése – szükség szerint további - szolgáltatásokkal;

34 tétel

Az innováció fokozatai és menedzsmentje

Elfogadott vélemény, hogy az innovációnak négy fokozata van:

1. Továbbfejlesztő innováció: A termék, a termelési folyamat, vagy a szolgáltatás jobbítása.

2. Radikális innováció: Teljes és visszafordíthatatlan szakítás a hagyományokkal. Egy új termék,

folyamat, vagy szolgáltatás bevezetése.

3. Technológiai innováció: Az innovációs lánc megfelelő elemeinek rendszerbe foglalása vagy újszerű

kombinálása, ami új termékek és szolgáltatások fejlődését eredményezi.

4. Egyetemes (univerzális) innováció: Egy teljesen új tudományos koncepció megalkotása és

kifejlesztése, ami akár egész életünket és kultúránkat is képes teljesen megváltoztatni.

48

Az innovációs menedzser:

− Erősítse a tudás szerepét

− Ösztönözze a kreativitást

− Gyorsan reagáljon a változásokra

− Az „emberi tényezőt” hatékonyan tudja kezelni

− Legyen tisztában az adott piac viszonyaival

− Képes legyen csapatmunkára és ösztönözze azt

− Tudjon hálózatot szervezni és összehangolni

− Legyen birtokában a korszerű ICT használatának

− Legyen otthon a globális világban

− Bátorítsa a vállalkozások kezdeményezéseit

Mire való az innovációs menedzser?

– Ismerje az innováció jelentőségét és legyen képben:

Makrogazdasági szinten mi történt az elmúlt években,hogyan változott az innovációs

felfogás: lineáris modelltől a triple helix modellig.

Mit jelent a tudásvezérelt gazdaság valójában?

– Ismerjen innováció menedzsment technikákat.

– Tudja, hogy az innovációs folyamat különböző fázisai hogyan hatnak az innováció menedzsmentre.

– Tudja, hogy mi kell az üzleti sikerhez.

– Legyen képes az innováció társadalmi elfogadottságának javítására, az innováció kommunikációjára.

THE END

2011-re aktualizálva by BD