wilfried Multhammer

Természetes kőa ház körüI és a lakásban

Tartalom

A kó vágásadóírások Látszó élek megmunkálása]hkpíltése és alkotóelemei _ kövek fúrása

szakkifejezései _ Lyukak és áttörések készítéseu,ásárlás, szállítás és tárolás Felületek megmunkálása

es baleset-megelózés Habarcs keveréseTömítő- és csatlakozófugák

es nulaidonságaik Gyakorlati példákElólépcső készítéseAblakkönyöklők beépítése

és ragasztók Kő mosdólapes frr-Eázóanyagok Járdafel úiítás, járdaszegély építése

Garázsbehajtó burkolásaszárazon rakott kőfal készítése

szerszámok 26 Kerti út készítése kőlapokbólFellazult burkolólapok rögzítéseSérü lt ablakpárkányok javítása

illffimmesp|ölésffitmnryqrnennyiség számítása

32Jb3940434748

458

11

12

505660646574808488

1418202324

míiveletek2831

Gyártmányalkat és szolgáltatásaikat aiánliák a következő cégek:

l@rán Kertfirnififfi fudapest, Keresztúri út 92. Tel./fax: (+36-1)26a-2464 . Mobil: (+36-30)937-5384fi|l|llffiffi fuJdapest, Méta u. 2. Mobil: (+36-30)217-8647ll]rlllfufilnl@e www. med iterran kert. hu . E-mai l : mediterrankert@vnet, h u

mlmtAouA Kft.inmn,Gszthely, Bécsi kapu u, 5, Tel.: (+36-83)510-440§ME 3..iidakeszi,Pátyi út 57. Tel,: (+36-20)475-7597iFiltlüMmlnp lvrnnrrl. karmacsko. hu

92.,93. oldal

79. oldal

szakismeret

A kőmegmunkálás szakkifejezései

vek) vágnak íel, A barkácsolókatkü|önösen érdekelhetik a kezdőszeletek, amelyek hu||adéknakszámítanak. Ezeket a darabokat asima olda|ukka| kifelé elhelyezvejól hasznosíthatj uk épületekné|

1 Atáblás kövek álIalában 20, illet-

ve 30 mm vastag, egyik |apjukonmegmunká|t kőlapok,

Á|talánosan e|terledt a kózet struk-túráját és színét legjobban kieme-|ő polírozott felület, Ezen a felüle-ten nehezebben rakódik le a szeny-nyeződés is.

Pad|ó- és lépcsőburko|atokhoz acsúszásveszély miatt kültéren apolírozott fe|üIet helyett inkábbdurvább fe|ü|etet válasszunk. Fő-|eg keményebb kőzetek, mint pl, agránit alkalmasak másfajta meg,munkálásra is, Az ipari felületmeg-munkálás a következő alternatívá-kat kíná|ja:. csiszolt (kü|onböző íokozatokléteznek a durvától a finomig);. íűrészelt (a íűrésznyomok jó|láthatóak a vágástechnikánakmegfele|ően körök vagy vonalakformájában);. olvasztott (a fe|ü|etet nagy hő-mérsék|etnek teszik ki, ekkor azegyes ásványok kü|önböző mér-

tékben megolvadnak :s :talan íe|ü|et alakul ki):. homokíúvott (a íe _ +matt fényű lesz az eljára=.:

2 Terméskő lapok, mil: t,

tiroli porfír; a rétegek -::;va| készü|nek, és íelü|e:-"=ván hagyják.

3 Az altó- és ablakkeretez:-,*lo|dalsó íélkövekből és a '+:eIhelyezkedő szemöldökkóc _

i:,

i:]l

: - : , =s szakmáknak van néhány. '= =_::a a,ne yet a aikusoknak: ::::=,, srnerni ahhoz, hogy'.,. : - :- r';';eleseket,

:,*:i-:.:S - Ja-yag rÜ|ÖrbÖ-),- a1" -:?,, íorga|omba, A

:': ::: ._:-:-:= ^elany kÖb---,u -. ,=-, <ó!ómböket szállí-

y

Y

,v

§v:.

V

yv^v:\

Negyed pálca 90'

rSzakkifejezések

. :,-: . ameinek belső ré-

." ^ ,lák

,l": ,=gott lapokat álta|á-

--,:-' régyszögletes, rit-

; :-- yen szabályos sok-" ],:__ j nyolcszög) formá-

: _: _ élek általában ablak-

" epcsőlapok látszó élei

_ ." :,lbb és legolcsóbb ki-

,, ,- :gy vagy két fózolással

, .:sapással) készített po-

:

-:;:/ás két derékszögben ta-

_ _ 'elület élének rézsűs lecsa-

,, - <öveknél e célra egy 3 mm

. - =:gŰ rézsű már elegendŐ,

5

toznak a lekerekítések, Anegyedpál ca ker eszImetszete egy 90'-os,'á

iet parc" keresztmetszete pedig

egy 18O'-os korívet követ,

A képzeletbeli ellendarabokat ne-

oveá homorlatnak 1más néven

Éáir.erneXl illeive fél homorlatnak

nevezzük,

6 Szalaglapoknak az állandő szé-

É.."gű rcr 30O mm) de változó

norrr"t,.ágú, lapokat nevezik, Az

ilyen lapokból készült burkolatot a

iórot"tO.i irányban szabálytalanul

adodó íu9akép jellemzi,

A nem ka|ibrált lapok méretében-1 .,.2 mm eltérés is lehetséges,

Ezeket a lapokat közepes vas-

taosáqú habarcs- vagy ragasztó-

áővaIatba rakják, amelynek vas-

tJÓsága 3 mm és 20 mm kozött

változik.

A vastag ágyazatnál a lapokat ho-

ÁoX es-ceáenl száraz vagy íöld-

nedves keverékébe (ún, misungba)

rakiák Az aljzat minőségétől íüg-

oOán minOegyik eljárásnak vannak

ái etőnvei áó rratranyai is A kó-

laook íejhasználásánál megkülön-

böztetiük a padlo- és a homlokzat-

burkolatokat,

A lapok elrendezésére számtalan

lehetőség és minta létezik,

- :-agább és nehezebben ki-

.._-.]ő élképzések közé Iar-

A katibrált tapokat egészen pon-

tos vastagsági mérettel készítik

iot ZO mm). Az ilyen lapok méret-

oontossága elsősorban avékony

iaqasztoigyazatba (max, 3 mm)

ujo t"xt"Úrnél elen9edhetetlen,

§,,v.

rr '..§ -..v v_

,..n

v

Fél pá|ca 1 80"

szakismeret

7-11 A leggyakrabban a|ka

zoIIak,.. hálósan rakott,. diagonálisan rakott,. kötésben fektetett,. diagoná|issakktáblaminta. a keresztíugákná| betétekészü|ő há|ós minta,

Természetesen a m|nták korr:,

nációi is Iehetségesek, Gyak,.haszná|nak a íal- és pad|óíelüle .tago|ására, díszítésére ún, f ríze k :és bordűröket, ame|yek szír.vagy ornamentá|is díszítésű sávc,A burkolatba kerülhetnek mé9 ge_

metrikus íigurák vagy mozaikok ,

12 Diagoná|is fektetés keretezé.sel,

A nem szakszerűen |erakott te

méskő |apok egyenet|en - nem s

- fe|ületet adnak,

A^_aA1\/úúÉLg

,,,{il

l(rválasáás,vásárlás,szállításéstárolás

ffiffi[ürffi sanál elsódle-a ftelh:aszrráás cél-

drlalmazásná figye-

ummull* az idŐlárás,mdü f,óként a fagy-

dE ugryelrnúnk kell más

iltlM§friiü-a is. Padlóbur-

aiczepesen kemény

rcruek felelnek meg.

*o,"e{crel gondolnunk

i,ury mondjuk a grán|t

@e íényegesen nehe-

üüs ü,u6tsbb. továbbá spe-

mtm":x. szr,rksegesek hozzá,

ffim- mgy szóródás lehetsé-

m, a xereskedők csak ritkán

Mrr caranciát ilyesmire, Fi-

+ert-ana, hogy az előre cso-

,ffi-W-T,cvek ugyanabból a szál-rilffirnulnc,, származzanak, Ehhez

rmllrlrrurmrnaryozuk a csomagoláso-ilmm lruaható feliratokat

csempeüzletek is tartanak termé-

szetes kőlapokat Hasonlítsuk

össze az árakat és amennyiben

lehetséges vizsgáljuk meg az árut,

hoou né. keletkeztek-e ralta sé-

rutásex a szatlítás és tárolás során,

Elsősorban a letörött sarkokra,

csorbu|t élekre és a polírozott fe-

lületek karcaira kell ügye|nünk,

A naovobb lapokat feltétlenul élük-

re atiitva kell szállítani A nagyobb

tetutetri darabok ugyanis íekvő

helvzetben a rezgéstől és a na-

ouánn oinu.ikus erőhatásoktól

Íánnu"n eltörhetnek, Az ablakpár-

xánváxat és hasonló darabokat

lJl szállíthatiuk az autó hátsó ülé-

.én i., O" érdemes az üléshuzatot

leoalább egy takaróval védenünk,

iOOO rup vattita,ánat a darabok

nem erhetn"k egymáshoz, közé-

iük kartont vagy egyéb puha távtar-

iót rat<tunX. A szállítmányt alapo-

sán oiztosítanunk kell elcsúszás

és feldőlés ellen. Nagyobb töme-

oű rakomány esetén jól jöhet egy

itántutó. A rakomány elhelyezé-

sénél nagyon ügyeljünk a teher-

elosztásrá, hogy a vontatmány

minél kevésbé befolyásolja jármű-

vünk menettulajdonságait,

lítsuk a nagyobbakat állítva, A meg-

ietelő merrnyiségű rögzítőanyagról

előre gondoskodjunk, Vigyünk ma-

ounkkal kiszolgált raklapot, külön-

Éörő hosszúságú deszkákat, léce-

ket (szöget, kalapácsot), kötelet,

gurtnit és aláiéinek valót,

go,emes a szükséges

= elegendő tartalékot(leeső, rontott dara-

]mmn 3g}, esetleges utánren-

A tároláshoz szilárd aljzat szüksé-

oes és valami stabil iárgy, amihez

áOu t"r,"t támasztani a darabokat,

Ú aljzatra íektessünk megfelelő

méreiű alátétfákat. A nagyobb la-

ookat mindig tároljuk állítva, Egy-

másra lehetóleg ne rakjuk a da-

rabokat, de ha szükséges, hasz-

náliunk megfelelő betéteket, hogy

erXlrurlut< J feszültségekből szár-

mazó törést.

Az éleket védjük polisztirolhab csí-

kokkal, fagyapottal vagy kartonnal,íM Tagy ettérések adódhat-

n-rnl,atban. Az azonos íaj-

színében és struk-

/m,rilfiqil€$,et beszerezhetjük kőmeg-

llll|1llllll]illlli]1l1{,atr üzemből vagy építő-

.miíü{6§-a"uhazból is, Többnyire aEbben az esetben is vegyük fi-

Óyetemne a lapok méretét és szál-

Anyagismeret

Kőtaiták és tu lajdonságai k

lAkik nem ismerik a köveket, azokszemében minden kemény kő grá-r t, a többi pedig márvány. Ez azegyszerű csoportosítás legké-sőbb a megmunkálásnál csődöt-rond, A kereskedelemben szám-:aIan íantázianéven kapható kőfaj-.a közű| csak a fajták |egismer-.eccjeiveJ íoglalkozunk. A keres-kedelmi nevek sajnos gyakran fél-,;,. ezetőek, mert nem felelnek^^:g a tudományos megnevezés-^.< vagy kita|á|t szavakat tar--.=-,lqak. A Rosso Santiago-;,ata|án nem Chilébő| szárma-:" a :lgris homokkő nem csíkos:s -.oa a Astor vagy Noir Afrique--=;^:,,ezésse| is forgalomba-:,-

=^ai megtudakolnunk,-3 3cttosanamegne-

1 Agránit a mélységi magmás kő-zetek (a magmás kőzetek alcso-portja) legismertebb képviselője.Jó| felismerhető nagykristályos íel-építésérő|. A kristályok szabadszemmeI is 1ól láthatóak. A gránit-ban nincsenek üregek vagy kövü-letzárványok, A nagy kvarctarta-lom igen keménnyé leszi ezI akőzeIeL Megmunkálása nehéz, ésa közben keletkező por az egész-ségre is veszélyes, Jól ellenáll azidőlárásnak de egyes környezetitényezők ennek el|enére károsít-hatják.

A gránit szinte minden esetbenerősen szemcsés szerkezetű ésvan egy uralkodó alapszíne, Eza szín legtöbbször vi|ágosszürkevagy kékes, de van sárgásbarna,vörös, rózsaszín, és ritkábbanzöldes is. A fekete alapszín azonban

soha nem fordul e|ő. lsm=-a Portugalo (szürke), azRed (sötótvörös), a Balt.Bethel White (íehér/kré

Assuan Red (vöröses/barnaUbatuba (sötétzöld),

2 Aszienit hasonló tulajdonskal és gyakorIatilagismertetőjegyekkel rendel,mint a gránit, de sokka| kevebenne a kvarc. Ebből adódóa-sebbek a szemcséi és nemnyira kemény. A kínálata kőzeIíajIából nem olyan szémint gránitból,

A legismertebbek,. az erősenlogó részeket tartalmazó Labrdor (amelyet gyakran Lavrikiis hívnak) a világos Labrador|ágoskék) és a sötét Labr(kékeszöld)

!]][-,;tila'j"i - 1I -:r![l

tii&ltJ:,,r;,i,^ !, ,: :, ! " t -i

1ilHI:alr,i]il{,;]* ,:.: -{,; i ;';§t'

li!]i|]iffil]lll;il |,l!;,!, "i::" i]:f, ;

.i,í :"':

t ,]i-Jti :,n

i:,l !!,;il,- -',r ;

:_ ! -ff

: -iú;

_ L - j.; a. Y-

"nda: !':,"i

. :,;FT

-- a

,-Ejl1

l*[üi

i$ il]],,]]iL,

i]ÍillllillLl]d il l,

llll ], l '' : :::::ale|e miatt,l1 i il i- - ^OS benne

, ,- .'.: =s strtktúrá-{.,i", lli : -:--;:lebb, mint

:::: a:ánál fogva, ::::]:: natást kelt,-:,-..: .Eyei és meg-:- :,,-Ságai hason-,- -:-:: lsmert fa,jta

: _- Sartiago és az

A gabbróná|, a lemezes csillámokmiatt pa|aszerű szövei is eIőfordu|,

ami nagyon megnehezíti a meg-munkálást. A m'-enkénti 3 tonná-ná| nagyobb tömegével a legne-hezebb kőzeíek egyike (a gránit

sűrűsége 2750kglm3). A legismer-tebb gabbró a dél-aírikai lmpala,

Alávakövek megje|enése igen kü-lönbóző lehet:

5 A vulkáni tufák a vulkáni hamu,kőzetdarabkák és por lerakódásá-bó| ál|tak össze és szilárdu|tak vál-Iozó porozitású kőzetté, A struk-túrák és színek igen sokfé|ék. Abézstől a vörösesen át a sötétzö|-dig minden előíordu|, lsmert íajta aweiberni tufa és az ettringi tufa.

A vöröses láva is vulkáni eredetűkő Többnyire kisméretű darabjait

Kőí a]Iák és t u l aj do n sá9 ai k

csak ritkán alkalmazzák kézmű-vesek.

A tömör kiömlési kőzeteket vilá-gos és sötét faltákra oszthatjuk:

6 Riolitnak, kvarcportírnak vagyröviden poríírnak a világos, kvarc-tarta|mú fajtákat nevezik. Nagy je-

|entőségű a vörösestő| a szürkéigterjedő színű Porfido. Ezí a íajíáIÉszak-Olaszországban, Bozen kör-

nyékén kockakőként, vagy lapokformájában termelik ki,

7 A sötét kiömlési kőzetekhezIar-tozik a bazalt, amelynek színe asötétszürkétől a mélyfeketéig ter-jed, Gyakran tévedésbó| feketegránitnak is nevezik. Naplainkbanegyre nagyobb a jelentősége abelsőépítészetben, ahol kontraszt-színként alkalmazzák, A bazalt

.dö jlffirl: . második leg-

iilfiltllrllit ill.] :: !' : :':'du|Ó mélységilll]ll|]l{tl]i|il", ., ._::. ]3 gazdasági je-

{trr]]]]]|ll] ]:l. | .: _ ,1 ), gránité mögÖttilllll lil , - 1- :- -a a fekete, a fehérn : , ,- -,:cző árnyalalai, AzM]lli; ,,,]

,,:- :.a{,an egészen ho-li ]] ]l i" ::^:(eznek, de vadqil,i il,,| :", . : jíordulnak Utóbbiiiliil]] ]L]. , j-. -szeretettel alkalmaz-,ur :l :-_-:-rvészetben.

15

= 1-

-P:a-l--" á - =.-:e,

:-fr

r3]3r1!fr

3,13n:I

=ídJl:3€

:ÉE

=9l]tesJí

r,Da

azonban elég drága és megmun-ká|ása is ?,ehéz Bazaltot nagymennyiségben Grelfenstein né-

Ven HeSSen tartományban és fe-

kete svéd jelzővel Svédország-ban bányásznak.

Ebbe a csoportba tarlozik a dia-bá is, ame|y tulajdonképpen meg-

zo|dült' bazallkő. Ezek az érdekesszínű kövek azidőjárás és kémiai,eakciók hatására keletkeznek. Arömór kiömlési kőzetek kemények,o] csiszolhatóak, po|írozhatóak.

cőjárásállók de nem minden ká--:s kórnyezeti hatást viselnek el.

:z úledékes kőzetek e|ső cso-: ]1.á: a konglomerátok éscreccsák alkotják Ezen kőzeIek-.=;--r<átása nehézkes és csak: -]-_, ]s körülmények közöti1,1j -a',

8 A konglomerátok sokszínű, ke-

rek törme|ékei eIeven rajzolatotkölcsönöznek akőzeínek. Az ilyen

kövekei a délnémet vidékekenNagelfluh-nak nevezik. Nagyobblelőhelyei az oszlrák Ramsaubanés Gollingban találhatóak, Olasz-országban az ilyen kőfajtákat

ceppónak nevezik. A breccsákrajzolaI"a legtöbbször nem ilyen

izgalmas, mivel a törmelék ugyan-olyan kőzetből származik. A Fran-

cia-Alpokban a követ breche-nek,Észak-Olaszországban brecciá-nak nevezik.

9 Ahomokkövekképezik a rendel-

kezésre álló építőkövek negyediklegnagyobb csoportlát, ennek meg-

íele|ően a választék is nagy belő-lük. A legtöbb fajta időjárásálló deérzékeny a környezetszen nyezés-re kitűnően alkalmazhatóak fala-

9

zókőkéní, ajtó- vagyzésként, de néhány fajta alka|padlóburkolásra is. Avek színvilága a fehértől akorlátlanul változatos. Aáltal színezett eres és ködöszolatú kövek nagyonHomokszerű szövetükáltalában elegendó alárdságuk és kopásállóságuk.ta|ában 1ól megmunkálhatóak,nagy kvarctartalmuk miatt jelen

sen igénybe veszik a szerkat. Németországbana Mainsandstein (vörös), abrunn (fehér) és az(zöld) homokkő, (Az ismertebbzai homokkövek: hárshegyi,kúti homokkő.)

A jól kitermelhető kövek legna-gyobb csoporIlát a mészkövekalkotlák. Mennyiségben messze

,]rjr,É-" ?_,.- =*" l3r eZ {

,&ifumE§ ]: . ,.aryanyba^ - -:.s,a-

rfim$ 3-,1^_.a< és Ürege< =:::§E'4-: -í;_.3n homoge- =s

, -

T;r-c+- -=;,nunká|hato, ( .::= :

:§_;,a- = ^aEyon k'istálycs,-.=,

|lüfiüE::É. nert ezek korlle- ,-Timsú:-=- azélek menté^ : -=--Mfirl -]SSZÚ távon nem Íag,, :,ffi -a;r,,]r ézékeny a kÖ:-,er=:- í1

16

Kőt a]ták és t u l ajd o n ság ai k

,]i!!ínlfiiil"' li i ],]]r,

riil|rlilllili :

a mar-

! ln,ll ,,, i :.,, :,: ^: és rajzolatai,j]ililiiFr, ]i,il i l ,, i]ii :"Ül változato-üe,.:- -.]-runkálhatóak,,lülil]i]"*l : ' ,-::: aldságuk meg-,dhífin :, -..- iagyállóak és]]1s,l]ill,, " :.-.-,,3( a kÖrnyezet

"í]lIf ]," , ,, . ,- ,-;:,3 ezért elsősor-

]iilül] =s padlóburkolat-4il," i]] | * .-.- óket,

|llll1|ll :-::=oc német mészkó, ,li i :. -. -,ra, Több varián-

,ili , ,.-;a, szÜrke, sárgás-]1l ] li ,:; :;]S stb. (Hazai mész_

, ill l l :: - süttői mészkŐ.)

,,i]!i,, .," ":::-S po|írozható mész-]1L]li1,1 :i _-,),1- is gyakran téve-l - l' :- , -ak nevezik,

]]ll i.: :- márvány átalakultl ], , , : ,^.e|yben részben már,l , l-, -:.:yé válik a kristálykép-

, : ]márványbannincse-il]d] ,l-..-.,,ok és üregek, ezért,|], ,l : -aEyon homogén, és ki-

" ".- ^..gmunkálható, Kivételt, :- : .agyon kristályos kövek

li] ".,-i" mert ezek könnyen le-],:, l: -:^i az élek mentén. A már-

-:.szú távon nem íagyál|ó,]',. ]n érzékeny a környezet- í1

szennyezésre A falták többségefehér vagy lega|ábbis világosalapszínű, de minden színezelelófordul a vöröstő|, a zöldön át afeketéig. A kófajta jellegzetességea pigmentált felhők, ködök, csíkokés foltok teljesen rendezetlen e|-

oszlása, lsmert fajták: a carrarai,a Cippolino, a Calacatta (mindOlaszországból), a Naxos, aThylos(Görögországból) és az Estremoz(Spanyolországból),

1 - 1 Jl

17

Anyagismeret

Kötőanyagok

A kóépítés ágyazőhabarcsa külön-bözó anyagokból tevődik össze:. kötőanyag,. adalékanyagok,. keverővíz,

A habarcs íeladata, hogy a kövekközötti iapadást és az egyenle-tes teherátadáshoz szükséges ki-egyen lítő réteget léír ehozza,

A habarcs minőségét alapvetőenmeghatározó, a keverék megszi-lárdu|ásáért íelelős összetevő akötőanyag. Minősége meghatá-rozza a nyomószilárdságot, a tar-tósságot és a külsó hatásokkalszembeni ellenálló képességet.

A habarcsok minden természeteskötóanyagának alapja a mész. Agyártás alapanyagát, a mészkőtör-meléket általában külszíni feltésseltermelik ki, majd egyéb anyagokatkevernek hozzá. A v égtermék tu laj-donságait összetevői és az égetésh ó mérsé kl ete haIár ozzák meg.

,A legrégebbi kötőanyag az égetettrész. A meszet kb 800'C-os hő--érsékIeten égetik, és porította a<ban hozzák forgalomba. Az39€iett meszet a felhasználás előtt

=;. :e<rőben vagy godörben víz-]: ,cla.]" kell. Az o|tás közben

akár 150 'C-os hómérséklet is fej-lődik. A mészhidrát a már előre ol-tott mész. A mész kötőanyag nyo-mószilárdsága nem túl nagy, ér-zékeny a nedvességre és lassanszilárdul, kőmunkákhoz csak kor-látozottan alkalmazható,

A hidraulikus mész nagy mennyi-ségben tartalmaz kvarcot és másoxidokat. Ezekkel az adalékanya-gokkal és a nagyobb égetési hő-mérséklettel (kb 1200 "C) na-gyobb terhelhetóség és gyors kez-deti szilárdulás érhető el. A hid-raulikus mész a cementhabarcsbakeverve javítja annak bedolgoz-hatóságát.

A legfontosabb kötőanyag a ce-mení, Minden cement fő alap-anyagaaz ún, cementklinker, amelya mész és agyag kb, ,1450 'C-oségetésekor keletkezik különbözővegyi reakciók hatására.

Az alapanyagok összetétele sze-rint az MSZ EN 197-1:2000 szab-vány a következó cementeket kü-lönbözteti meg:. portlandcement (CEM /) - nem

tartalmaz kiegészító anyagot,. összetefí portlandcementek

(CEM ll) - kohósalak-portland-cement, pernyeportlandcement

puccolán-portlandcemerrtkompozit-portlandcement"

. kohósalakcement (CEM

. puccoláncement(trasszce m e nt, C E M lV),

. kompozitcement (CEM V).

A portlandcement 100 %-

mentklinkerből áll, Ez acsóbb cement. Mindenholrezheíő, fagyálló és kötés utangyon hamar terhelhetó, Aszempontjából negatív tula}sága, hogy hajlamos a ,,

zásra" , Ez a probléma ela mészkővel és akapcsolatosan lép fel, mivela cementhez hasonlóanállnak és vegyi reakcióbaegymással,

vegőből vagy az alapanyagnyezódéséből, amely azsorán nem tűnik el teljesen. Agyi reakció csúnya elszísek, salétromkivirágzásban jelenik meg a fe|ületen.

A mélységi kőzeIek védetteksal ét ro m k i v i rágzás sa l

WíltüJbTa]a, a[*_+-l-

r]laFdl F

lülM il!il+,él-] -iEr*,rmmnrtrlE J,] rb--:s

lE -É3lB3

l@Milrfiie ;, -Etr"3-3s :€-

4€l*F_§ €ie-í::se]E;flaa[-É! _a-

aiPlY-Él -l]I3

i l-- __-_--_^-_l|l=*l3 -r

-L|_lN,!ó_E_ -'>3l*C >--or: [,t:: j2: 1_1]:

=<

.iLiÉll É]i|

Ha a cementnek nagy atartalma, akkor aletek (salétromsav) :eiJPzes .rt'ra]|hatlák. A nitrogén származhat a - -l :) =1 z r=:-j.- :_^,

&{xZafr

-A!!r,]

-F;É

fuá

-AÍia

úü

funli@í

aIrTÉ

Tɧú.affi

!1p:íam 6

ltrl[l}

F,fr]

@+ii3l,.,i ,

]§r@_:,É-- jZ --JS.=tr :>i- :€l"r

jé - r í :=]r 3 '*ts-.--':

mm]T.gj]rÉ{ !3i],1€l,,]á^l ],!,3l

]ei=:e-ül frgyeer-le "e ras§í]e,iT,]l

llnílnrm

r&T órrtaiiffi

nmivel nem tartalmaznak meszet

MmbIeí".náiát elkerü l-

Vagyalkalma-

m,]ffimqr nr_lkáni hamu,.ml x@|]!flBníü€Z 40 %-os

megvédi,m tugok hatásától.

1pkmt az erós géle-puúfoa a habarcs be-

kwés jelentőségeJel-

irogy szemcsésítetthetemek hozzá

Magyarországonmüffisági osztályba so-M,5 fu{Pa, 42,5 MPa és

a rnegszilárdult cementTlyomószilárdságát jelö-

betűjelzés (,,N" vagy- d. _!2.5R) a kezdőszilárd-

m]púrrtak.

I@praosabb szilárdsági osz-a 32 5N, amely a kőépítés

Bitériumának megfelel

mm,rrrentnek van néhány olyanamelyet a munka

A cement kőtése több lépcsőbenzajlik le;

- A bedolgozási idő minden ce-mentfajtánálkb. ] óra.

- Ezután kezdődik a kezdeti szi-lárdulás, amikor már nem sza-bad mozgatni a habarcsot. Ez aíolyamat nagyjából 12 óráig tartés közben hó szabadul fel.

- Ateljes szilárdságot 28 napos ko-rában éri el a habarcs, Ebben azidőszakban térfogata zsugorodik.

Ezek a tulajdonságok a szabvá-nyos cementekre vonatkoznak,amelyeket keverhetünk is egy-mással. llyenkor a legkisebb nyo-mószilárdsági osztályba kell so-rolni a keveréket.

A nem szabványos cementek ese-tén a gyártó által mellékelt tanúsít-ványt kell figyelembe venni. Az ilyentermékeket általában kis mennyi-ségben és nagyon speciális helye-ken használják fel (pl. az alig zsu-gorodó cement, a gyorskötésúcement stb.).

Minden cement, cementkötésűhabarcs és ragasztó bedolgozásihőmérséklete +5'C íelett van. Ezalatt a hőmérséklet alatt nagyonlassan vagy egyá|talán nem köt acement. llyenkor a keverővíz elpá-

Kötőanyagok

rolog, anélkül hogy a cement a kö-téséhez szükséges vízmennyisé-get felvenné. A cement kb. a sajáttömege 40 "/uának megfelelőmennyiséget köt meg vízből. Keve-sebb víz jelenlétében a kötési fo-lyamat nem megy teljesen végbe,és a cement nem keményedik,kiteljesen. Elégtelen kötés eseténkisebb lesz a nyomószilárdság,A túl nagy mennyiségű víz is le-csökkentheti a nyomószilárdságot.

Gipsz vagy gipsztartalmú anyago-kat nem szabad cementtel össze-építeni Az ilyen anyagok - azok kü-lönböző vízmegkötési módja miatt

- elvonják a cementtől a kötés-hez szükséges vizet, és így az nemtud megszi|árdulni.

Adalékanyagként a kőmunkákhozkizárőlag homokot hasznáI unk.

Homokot különbözó szemcsemé-retben vásárolhatunk:. finom homok 0,063 .,2,0 mm,. közepes homok 0,20.,.0,63 mm,. durya homok 0,63.,.4,0 mm.

4,0 mm átmérő íelett már kavicsiólbeszélünk: ]

. apró kavics 4,0 ...6,3 mm,

. közepes kavics 6,3...20 mm,

. durva kavics 20,.,63 mm.

rettétlenül figyelembe kell

Anyagismeret

,1 -2 Lapok lerakásához a 4 m-né|

" sebb szemcseméret a megfe|e|ő.

Így biztonságosi mész és a cement erősen,gos kémhatású anyagok. Ezaz: le]enti, hogy komoly sé--.- eseket okozhatnak a nyálka--a:i án és minden véde|em^: {-]i testrészen,

.':-- -< a bőrrel való órint--=-3s,<ei és hordjunk védő-,::-:_,,-

-.1 ,1 ::=-:= ^=',Ire|., aZOrnal--^l. : ., ,

-- , LL=

]li,,

,]]]]].]

' lilill

A szemcséknek Iehetőség szerintminél gömbölyűbbnek kel| |en-

niük, hogy jól tömörödlenek, Ke-rü|ni kell az éles szemű anyagot,Az ada|ékanyagnak szennyező,déstő| mentesnek kelI lennie, Aíö|d, a Ievelek, az ágak nitrogén-vegyületeket is hordoznak, ígysa|étromkivirágzást okozhatnak,Kisebb, kevesebb anyagot i9énylőmunkákhoz zsákos kiszerelésű,előre kevert habarcsokat és ra-

gasztóhabarcsokat vásároIhatunk.Az i|yen kiszere|és megspórol1anekunk a kü|ön beszerzés és tá-rolás, valamint a pontos keverésmunkáját.

Az ilyen keverékek gyakran tarta|,

maznak olyan, e|őnyos tulajdon-ságokat garantá|ó adalékanyago-

kat, amelyeket magunk nem tL:nánk hozzájuk adni.

Jó tanácsHa a homokot szabadban tuc-juk csak tárolni, takarjuk le pony-vával ós tegyünk rá nehezékethogy megóvjuk a szennyező-désektő|. Keverővíznek hasz-náljunk hideg csapvizet, Az eső-vizet kerüljük, íóleg ha az már i:

ál|ott, mert a nagyobb szennye-zódésektől (pl, |evelektől) men-tes vízben is képződnek algák,és ezek a már korábban emlí-tett salétromképzódéshez ve-

zetnek,

'i3^a S:.--,--

I

u

4-

V

:.-

J n:.:3s. hogy a kő-,3;;á,SZáSáhoZ, fugá-

m;a* = :elnak megÍelelő,§fl-t3"" 3Ket használj u n k.

,w*anyagokat agyár-§l ilt :s r] kg-os papírzsá-

{,|-É]] an llyen készítmé-lililrna -.Cen célra kapha-*5 rr,ia- .,,iejezetten kómun-

íl]|4élras. trasSZCementeSs , =d és egy kézi ke-

- *, -.- =oző konzisztenciá-

:an is kínáI természe-y}e| egyre nagyobb jelen-

ülüHcsriffillmMr esetben vegyük figye-lffirrme =z adott ragasztó be-lffilrwnü-aq; idejét. A márványra-

oEEr <.rlönösen gyorsan szi-illhxruunax (kb, egy Óra), Ha a ra-,unmrc rnár kezd kötni, akkoriíüMr -€{,:,l szabad felhasználni,mmr +leszíti ragasztóhatását.',üryrúK figyelembe a bekeve-lmrc; hogy a bedolgozási időrum -.ennyi anyagot tudunk be-

@arri. lnkább mindig kicsitM!ɧ€bb vizet adjunk a keve-d*n-a: később még utántölthetrurrrlltl : -ükséges mennyiséget.

Készhabarcsok és ragasztók

3 Kőíugáző (M urexin Kft .)

Kötőanyagok - Készhabarcsok és ragasztók

:"-,-< aZ anyagot1 yizálereszlő habarcs(Murexin Kít.)

. -:'= dolgozóipar csem-

r;r,aragasztás.Agya- !E2 Díszburkolat íugázó(Murexin Kít.)

korlatban leggyakrabban vékony-ágyas ragasztást alkalmaznak.

Rendkívül íontos, hogy a kínált ter-mékek közül mindig a megíelelőtválasszuk. Majdnem minden gyár-tó készít kifejezetten természeteskövekhez való ragasztót. Mészkőés márvány esetén feltétlenül ilyenspeciális ragasáót használjunk,Máwányhoz jobb íehér alapszínűragasztót választani, mert a söté-

4 Ragasztóhabarcs (Murexin Kít.)

tebb anyagok átsejlenek a gyak-ran átietsző kőzeIen,

^ kúltéri munkákhoz (erkélyek,

teraszok) vagy padlófűtéshez ún.

flexibilis ragasztót kell alkalmazni.Az ilyen ragasztókhoz műanyago-kat kevernek, így azok elviselik azaljzat hőmozgásait.

Anyagismeret

Fugák és fug ázőanyagok

A fuga kialakítása íügg a burkolatanyagától és a fugázómasszától,A fugaképnek egyenletesnek éspárhuzamosnak kelI lennie.

1 Előzőek alól kivételt képez a sza-bálytalan sokszögű lapokból ké-szített burkolat,

A habarcsfugáknak min. 4 mmszélesnek kell lenniük, de jobb az5...6 mm-es szélesség, hogy ala-posan ki lehessen tölteni a rést.A túl keskeny íugáknál gyakrancsak a íelszínhez kozeli résztsikerül kitölteni, Fugázáshoz csak,|lsZán cementhabarcsok jöhetnekszóba. Habarcsot elsősorban mé!es széles. kültéri fugákban alkalrazl'ak.

rz acalékanyagok szemcsemére-::-e< <isebbnek ke|l lennie, mint

a fuga szélességi mérete. Minéldurvább a szemcse, annál érde-sebb lesz a íuga, Szép végered-ményt kaphatunk, ha nagyon íi-nom (inkább 0,,.0,4 mm-es, demax. 0,8 mm-es) szemcseméretűkvarchomokot alkalmazunk. A ke-verési arány általában 1 : 3 legyen,azaz 1 IéríogaIrész trasszcement-re 3 rész homok jusson, Nagyonfinom homok esetén ajánlott az1 .2 arány, Nagy fugákná| ajánlottkét fázisban íugázni: először dur-va íugázőanyaggal kitölteni a résnagy részét, majd felülre egy íino-mabb réteget készíteni,

2 Belső térben optikai okokból2 mm-nél kisebb fugaszélesség-gel is készítenek természetes kő-burkolatot. Az ilyen kialakítás csaknagyjából 1 cm vastagságú, vagyí ózolí élképzés ű |apoknál elfogad-

ható. A túl keskeny íugákatlehet jól kitöltenia keleíkező üregek felettipedig idóvel kipattogzik.

A zsá ko s f u g ázóanyag o katsan a gyártó elóírása szerinlbekeverni. Az ilyen ígok meglehetősen drágák, deles színpalettájuknaktően és íőként a faljelentóségük nemA padlóburkolatnál hosszúa szürke szín (cement) afelelőbb választás. Tügyelni kell a mészkővel ésvánnyal valómert ezeknél a köveknél aken elszíneződést okozhatunkíugázóanyaggal.

Padlófűtés esetén vagy aban f lexibilis f ugázóanyagolnáljunk. Az ilyen anyagoklik a fe|melegedés és lehűlésvetkeztében keletkező feszültgeket.

A más épületszerkezetekhezcsatlakozásokat tartósanfugázóanyaggaI kellÜgyelni kellana, hogy a kitt

lisan a természetes kőanyagokhoz való legyen,

t-

det - úi életre kelnek a Égi !fu

:,:]:]'aalii:aa':]i]'iiaa::i:

:],,r:]. ]" szerszámismeret

iffi,,W,.::j j |a :,: ),, . '|

lffi

, .. ::.:,. : .: :;,

]:t§ :l' :,,:]l,: ,.l

\4i-

72''. ,,,,...:,. ,

#

9 Kővágó köríűrész: A kövekvágásához szükséges. Akkormes megvásárolni, ha sokaígunk, de lehet kölcsönözni is.

10 Kézi csiszolókő: A balesetetkerü|ése végett az é|ekethatjuk le vele,

11 Fúrógép: Afúrókalapácsoiscfúrásná| haszná|hatjuk, de haa motorja és szabályozható adulatszáma, akkor a habarcsíugázóanyag keverésére ismas,

12 Fúrőszár: Beton és kőspeciális keményfém betétesgye| el|átott fúrószárakat h

lunk, Többfé|e hosszban ésben lehet szükség rájuk.

13 Vésők: A különbözőlaposvésók a kézilás alapveió szerszámai

14 Sprengvas: Egyenes, hasítottletű élek megmunkálásáraeszköz. Segítségével aanyag egyet|en ütésselható.

15 Spiccvas: Hegyesvésőhosszúságban és kialakítássallag is 1ó| élezhetőek az ún.

16 Rovátkolo v€só tsha kózete<a- ",e<,ilpáóuzamos,n.de

17 Fogasvéső: >u.lálletéról lehel ,ee ,

bokat leváaszanri.,

t8 Stokkoló kalapfoszemcsézó <aacriszített felülei

=ernrfinomsága az -űftsűrűségbel e,niytböző méretJ:;sxék

19 Bunkó:Ak;croóaónált esztergát'a,lagU§Z^UZ.

20 Védőszemúrr€g*A sérülésvesze1: or

eszközök,

elhelyezéséhez vab esll21 Habarcsvö<tör q

barcsok kereresdilredények. A lc,cr:ktszá|lításnál

22 Gumikalapá§Akzításánál hasrdáhvastag ágyaza:-áí|.

LJlcfu§

A kőmegmunkálás szerszámai

8 Sarokcsiszoló: Csak száraz vá-gáshoz a|kalmazható, Két mére-tet használhatunk: a vágáshoz@ 23o mm) és aZ áttörések elő-készítéséhez (Z 115 mm).

A legíontosabb szerszámok

Ezeken az oldalakon a természetes kővel való mun-ka legfontosabb szerszámait találhatluk

A mérés és kitűzés szerszámai

'ffi1

3ffi

Mérővessző (colstok): A pontostávolságmérés eszköze.

Ceruza: Puha, különböző színű,grafit vagy zsíros ceruzabéllel amegíelelően látható jelö|éshez.

Vízmérték: Több méretben |ehetszükség rá. A pontos v2szintesés függőleges beállításához szük-séges.

Tömlős vízmérték Egymástól távollévő pontok azonos magasságbaáIlításához szükséges (vízszintezés).

Gsapózsinór, kitűzőzsinór: Egye-nesek kijelölésére szolgál.

Derékszög (vinkli): Derékszögekkijelö|éséhez.

Állittrató szögsablon: Segítségé-vel adott szögeket jelö|hetünk át amunkadarabra.

edzésű acélból készült vésők

i:'.§2§i§2áinó'k

tilblladótcs!§

bsaln.

ünek elhelyezéséh ez va}ő eszközök

16 Rovátko!ó véső (sarírvas): A pu-ha kózeteken készíthetünk vele kis,párhuzamos rovátkákat.

17 Fogasvéső: Puhább kózetek felü-letéről lehet vele nagyobb dara-bokat leválasztani.

18 Stokkoló kalapács: más névenszemcséző kalapács: A vele ké-szített felület szemcsézeitsé9énekfinomsága az ütófelületen változósűrűségben elhelyezett és külön-böző méretű tüskéktől függ.

1 9 Bunkó: A kü|önböző vésőkhöz hasz-ná|t esztergált fa vagy műanyag ütő-eszköz,

20 Védőszemüvegek és -kesztyűk:A sérülésveszé|yt csökkentő védő-eszközök,

21 Habarcsvödör vagy -láda: A ha-barcsok keveréséhez használatosedények. A vödrök előnyösebbek aszállításnál.

22 Gumikalapács: A |apok helyreiga-zíIásánál használatos (elsősorbanvastag ágyazatnál).

23 Ellenőrzőléc:. Azirányok és síkokeIlenőrzésére haszná|t léc.

24 Faékek: Az egyenetlenségek ki-egészítésére, falburkolatoknál a fu-gák beállítására valók.

25 Szivacs: Az építőkövek, esetlegfugák, aljzatok habarcs és egyébszennyeződésektől való azonnalimegtisztítására való,

26 Keverőszár: Fúrő- vagy keverő-gépekkeI használjuk. Fontos alapátok csőszerű kialakítása, mertígy jobban áídogozzák az anyagot,

27 (Fogas-)spatula: Különböző mé-retben és fogazással kapható esz-köz a ragasztóanyag íelhordására.

Szerszámok tartósan rugalmas íugákhoz

á.' Za Kinyomópiszioly: Tubusos anya-gok bejuttatásához.

29 Lehúzógumi: Fugák |ehúzásáhozhasználjuk.ésők

27

Az anyagmen nyiség szám ítása

Jó tanácskészítsünk elózetesen vazlatota burkolandó felületról, és abbakjuk be a felmért méreteket,A szabálytalan felületek terüle-tét könnyebben kiszámíthat-juk, ha azokatszabályos négy-szögekre és háromszögekrebontjuk.

szükséglet nagyban függ azalapralztól, a fektetés mintájá-tól, a burkolólap formátumától ésanyagától.

2 Hasznos dolog burkolati teruetis készíteni. Ezazzal az előnnyel isjár, hogy elképzelésúnk már képiformában is megjelenik. Rajzoljukfel milliméterp aplrra a mérethelyesalaprflzoI, majd átlátszó papírra(pl, skiccpausz), ugyanabban améretarányban a burkolatkiosztást.A lapokat egymásra helyezve ki-választhatjuk a legmegfelelóbb el-rendezést. Figyeljünk arra, hogya széleken leeső darabok márhulladékoknak számítanak-e, vagymáshol még fel tudjuk használniőket. A burkolati terv készítéseelsősorban szabályos formáknálhasznos, mert közvetlenül leol-

vashatjuk róla a szükséges darab-számot.

A szalagszerűen íektetett lapoknálviszont nem éri meg fektetési ter-vet készíteni, mivel a következő sortúgyis a leeső darabokkal kezdjükAz ilyen termékek mennyiségétméterben szokás megadni. Meg-mérjük a burkolandó íelület hosz-szát és megszorozzuk a szüksé-ges burko|atsávok számával. Mi-vel a burkolásnál nem adódnakíél és negyed lapok, kerekítsüka mennyiséget egyszerűen felfelé,egész számra, vagy a csomago-lási egység többszörösére.

A szab#

)

)

tettenvégeket

nt.Aeten

tei!

ijük az

s síkokat.

mrertük a munkát, nekifog-a szükséges anyagmeny-c.számításának

relyeken, mint az ablakpár-minden számítgatás nél-

=;szerűen csak átvisszük arnéreteket a munkadarab-

§ 1agy felületű fal és padló-- főleg, ha íves for-

.an szó - már más a helyzet.

u :ontosan kiszámított felülel

=zonos a valóban szükségesA vágás so-

esetleg véletlen törésekbőlhulladék mennyiségét,

a későbbi javításokhozl:ett tartalékot is számításba,ennünk. Átalában 5...10 %-ot

unenolunk rá a mennyiségre, derm :;sak egy irányadó adat, A valós

A helyiség legnagyobb

oosEN

o§!^ooo§Cop

31

A kő vágása

A természetes kőanyag vágásánállíűrészelésénél fontos tudnunk, hogy|apokról vagy tömbökről van-e szó.Házilagosan á|talában kézi szer-számokkal dolgozunk, ami megle-hetósen behatárolja a vágható lap-vastagságot, ill a készíthető vá-gásmélységet.

Vágótárcsák1 A vágásra kétféle eljárás létezikA száraz és a vizes elláráshoz ismegvannak a megfeIelő 1elölésselellátott, speciáIis vágótárcsák. Azadott eljárásokhoz csak az ahhozgyártott berendezéséket hasz-nájuk!

Az állványos gépek álIalábanr,lzes eljárással és gyémántlapokhasználatával működnek. A tár-csákon á|talában 30 mm-es (rit-

<acban 25.4 mm) furat talá|ható,

teljes átmérőjük pedig legfeljebb400 mm |ehet. Vágásmélységükaz előző méreteknek megfelelőenalakul, ezért kézi gépekben valóhasználatra nem alkalmasak,

A kézi gépekkel álIalában szá-razon vágunk . A hozz{uk Iaríozótárcsák furaIa 22,24 mm méretűés átmérőjük maximum 230 mm.A szár az v ágáshoz létezik olcsóbb,szilícium-karbid tárcsa is, amelytextilszövet erősítésű műgyantahordozóanyaggal készül Hátrá-nyuk, hogy kevésbé ellenállóak,így a használat közben átmérójükgyorsan csökken.

2 A gyé mántszerncsés tárc sákbólhatalmas a kínálat. Ezek a vágó-tárcsák különböző folytonos vagyfogazott kialakítású vágóéllel ké-szülnek.

A spectálls vágótárcsákrozott feladatokvégzésére készülnek. Azzális tárcsákkal többféleoldhatunk meg kevésbészínvonalon, de alkalmiesetén jó kompromisszumottenek az ár-érIék arányben. Fontos, hogy a tárcsamas legyen keményebb, kta|mú anyagok vágására is.

minőség általában megzik az árban Az olcsóbbközökkel is elérhetünkeredményt, de azok általábanmarabb elkopnak a használatrán, A gyakoribb használatralasszunk inkább jobb mitöbb gyémántot tartalmazóvalószínűleg drágább) tárcsát,nem vagyunk biztosak atásnál, kérjünk tanácsot aletben,

Vágóberendezések3 A vizes vágásokat speciá|ispekkelvégzik, Az ilyen gépeknélvizet egy gyűjtőedénybőlják a vágás helyére,

Kerüljük a gépek száraz ha|atát, mert ilyenre nemSzárazon a pumpa, valamint

Bietlenné vált eszközt hely-ntjuk, ha a forgó gyé-árcsát rövid ideig homok-iáratjuk, Gyakran a vá-

anyag túlmelegedése miatta vágóél. A homokkő

leszedik az ilyenllyenkor az é|etlen-

vált gyémántdarabkákkala szemcsék kötőanyagá-

mdk egy része is eliávolítódik,,dsaes szemcsék kerülnek nap-uiagra.

;m[iü[:s vágóberendezések előnye,fttnro]! a gépfejet az állítható sínekimn:ns{g653n megvezetik. Az ilyenrrrme,;l,,ezetéssel pontos lesz a vá-,gns és a néhány mozdulattal dönt-|tnm- íej 45'-ig rézsűs vágást is

rl4

€@{ia§a|nunútagászgk

Ayü9y§5ésp,endl

ala

4Ail,öíüt*s#]a§ ín4tr,

ceffi€teg

Agy^idvágótárcsa is sérülhet. Az á

tsillildffia

rcsa

-Elcsffi mmenné vált eszközt hely-fiffimrrrarluk, ha a forgó gyé-mmmnnMrcsát rövid ideig homok-hfu Pratjuk. Gyakran a vá-!ryür ffilag túlmelegedése miattufrlhmmúdik a vágóél. A homokkőmwr;vemcséi leszed ik az ily enffiffindást. llyenkor az életlen-nm n,ált gyémántdarabkákkalüWiljr a szemcsék kötóanyagá-mMr qy része is eltávolítódik,iü&,dE§ szemcsék kerülnek nap-!üiim§í-a

ttttmrts,ágóberendezések előnye,nmn' a gépfejet az állítható sínekllliif;i-]úgosan megvezetik, Az ilyenl,np:,ezetéssel pontos lesz a vá-;lfrE 3s a néhány mozdulattal dönt-,nm: 'ej 45'-ig rézsűs vágást is

lehetóvé tesz, A gépekné| álta-lában a vágandó darab egy fixmunkaasztalon fekszik, a pontosvágásmélységet pedig egy emelő-szerkezeitel állíthatjuk be.

A vizes berendezések általábangyorsabb vágást tesznek lehetővéés pormentesen műkodnek, amirendkívül íontos a kvarctartalmúanyagoknál (szilikózisveszély).

4 Akővágó íűrészek kezelése kü-lönbözik a íához használt körfű-részekétől. EIóbbieknél a vágássebessége jóval kisebb, A fűrész-lap felülről hatol a kőbe, és túlnagy nyomásnál ki akar emelkednibelőle. Fontos a könnyed, egyen-letesen mozgatás.

A gyakorlatlanok számára köny-nyebb több kisebb, egyre mé-

lyebbre hatoló vágással átvágnia munkadarabot. Ügyeljünk arra,hogy a kőlap megfeleló felét vág-juk le, Nedvesen a kövek hátoldalais íényesebb, így könnyű összeté-vesztenj a láIszó felülettel, A biz-tonság kedvéért érdemes az egyikoldalt zsíros hegyű ceruzával meg-jelö|nünk.

5 Ha nincsen speciális kővágőberendezésünk, akkor egy hagyo-mányos sarokcsiszolóval és amegfelelő vágótárcsával szinténjó eredményt érhetünk el.

Tanácsok a sarokcsiszolószakszerű és biztonságoshasználatáhozFigyelembe kell vennünk, hogy akövek vágásánál alapvetóen más-hogy kell kezelni a sarokcsiszolót,mint a fémek vágásánál.

mintZ

33

il Alapvető mrjveletek

. Kőmegmunkálásnál, ha két kéz-be fogjuk a sarokcsiszolót, ak-kor a leíelé néző vágótárcsának1obb oldalra kell esnie. Ehhez afogantyút általában át kell sze-relni a másik oldalra. A védőbur-kolatot ú9y kell beállítani, hogy aburkolattal párhuzamosan he-lyezkedjen el a nyitott rész széle,Az ilyen beállítással a csiszoló-por nagy részét és a leszakadónagyobb részecskéket távoltarthatjuk magunktól.

. Fontos elkerülni a tárcsa élénekkitörését. Ennek nagy a veszé-lye a már meglévő vágatbólvalókivételnél és bevezetésnél,

. Ügyeljünk arra, hogy a tárcsa neszoruljon meg. A munkadarabotsoha ne vágjuk a levegőben.Mindig megfelelő alátámasztásmellett dolgozzunk, hogy az el-vágandó darabok csak a teljesátvágásnálváljanak el (ne törle-nek le önmaguktól).

A sarokcsiszolóval való vizesvágáshoz különleges biztonsá9i

. Vágás közben magu,nk íelé húz- Elóször is elcsúszás ellen kell rög-zuk a .készüléket, Ügyeljünk a zítenünk a munkadarabot. Ha nemstabil állásra, és két kézzelfog-juk a sarokcsiszolót.

intézkedésre van szükség. llyen-kor l eválasztó transzfo rm áto rt kellhasználni. A leválasztó iranszíor-mátorban két teljesen különállótekercs gondoskodik arról, hogyne legyen közvetlen kapcsoláta hálózat és a kéziszerszám kö-zött, Használatával elkerülhető azáramütés.

Hosszú vágatok készítéséheznagy, 230 mm áímérőjű iárcsáravan szükségünk.

Jó tanácsVágáshoz már a jelölésnél raj-zoljunk a leesó darabra egykört vagy keresztet, a vágásnái<ugyanis a leeső darabra ke|lesnie, hogy a felmért, szük-séges méret ne csökkenjen.Főleg akkor hasznos a jelöiés,ha hasonló méretű darabokkeletkeznek a vágáskor. Más-ként egy-két perc múltán márnem tudjuk megkülönböztetni ahulladékot a felhasználandódarabtól.

így teszünk, fennáll aannak, hogy azba beszorul a vágótárcsamind a tárcsa, mind adarab széle sérülhet. Ahasználhatunkegy egyszerű palló is

6 A készüléket fogjuk kétA már járó tárcsát a jelölesfelelő oldalán, a íelületremerőlegesen vezessük. Amegkezdett vágatot márnehéz vagy lehetetlen

nmresa<'a,ek vag.+akeórezó au

,*áEftárcsáXuinüümny|ag puha es

ffiiu kózetetná*rÉp uigarot kesái-

Mr a {iuna-) meszr<ó§EEn- es vastarta|rntl

ciloántnak prob-

fmgy a gép magáőmanyagba

ki a tácsa egészMinélrnétyeb-

llTlrmlrrÍ be a tárcsa. an-fttm,r. rrpagosabban vezet-

,uagnsná a gépet

a ,,-{ a munkadarab me]]€se ::özsünk, se a lábunk -e

. vágás vonalába. !-a a vágással pa+.-_

:=slhelyzetet veszünk íe

a másik o|dalon <shogy a vágás vóce-

gáskor a problémás részekés a sarkok. Ezeknél külöfogazott kialakítású tárcsákhetnek ki nagyobb darabokatanyagból,

Erdemes tehát sima vágóélű l

csát használni, vagy előre egysebb bevágást készíteni aleten, amely feszüaz éleket

7 Vágás közben a gépetmagunk felé húzzuk A jel

A durva szemcséjű vagykristályos szerkezetú köve

haladjunk, úgy, hogy az mégpen látható maradjon. A készket csak enyhén nyomjuk rá aés ne erőltessük,

6

Hill#7

]

az anyag ki:ö*

], a- 31atban a már-e§ . *Észkövek vágá-

f,Ea, a kedvező áru+,atrr: . ágótárcsák vál-! ,;<:]."]ylag puha és

-:",:-,ájú kőzeteknél;;- vágatot készít-

lr : ]ura-) mészkŐ-:;,:-- és vastartalmú

:":zhatnak prob-

-.,]_. á gép magátólü.;.-_,agba,

,+ .. a tárcsa egészs_::éi, Minél mélyeb-

: :É a tárcsa, an-:i::,a]csabban Vezet-

,ua;;s-ai a gépet.

- = -;nkadarab mellé,

::s_rk. se a lábunk nei , =Jes vona|ába. A-. , vágással párhu-

t*:"]*. ,:etet veszünk fel.

-- = rásik oldalon kis

-:;_l, a Vagas Vegen: lr :-7Uk az anyag kitÖ-

35

Töm ítő- és csatlak ozőtugák

A tömítő- és csatlakozófugák nemmerevek, így rugalmas íugázó-anyaggal kell kitöltenünk őkeí, Azilyen íugákat tágulási fugának isnevezik. Ezek fel tudják venni aburkolatok és aljzatok deíormá-cióit.

Az épületelemek deformációjánakokai a következók leheinek:. Épületek vagy épületrészek

süllyedése. Aaévek során min-den épület többé vagy kevésbémegsüllyed. Repedések elsősor-ban akkor ke|etkeznek, ha a süly-lyedés az altalaj tulajdonságai-ból következően egyenlót|enúlmegy végbe.

. Hőmérséklet-ingadozások. Azépületelemek nagyobb hőmér-séklet hatására kitáguInak,lehűléskor pedig összezsugo-rodnak. A méretingadozás a kü-lönböző anyagok esetén na-gyon eltérő lehet. Természete-sen a kő is reagál a hőmér-sékleti hatásokra. A külső o|dali,erős napsütés hatására és/vagya belső oldalon a nedvességhatására való lehű|és miatterósen deíormálódhatnak a la-pok. Tartós, hosszú évek alattlétrejött alakváltozást elsősor-ban régebbi épúleteknél íigyel-

hetünk meg. Ezek falszerkezeIéIsokszor természetes kőburko-lattal védték a környezeti hatá-soktól,

. Zsugorodás. A hidraulikus kötő-anyagok szilárdulásakor a márfölöslegessé válI keverővíz Iá-vozik az anyagból. lgy a betonvagy esztrich építőelemek kiszá-radásukkor zsugorodnak.

Fugatípusok. Szegély- és csatlakozófugát

pl. a fal és padló vagy a fal ésa mennyezet síkjának met-szésvonalában találunk. külön-böző anyagok (pl, kő és ía)találkozásának helyét is különösfigyelemmel kell kialakítanunk,A köveknél alkalmazott fugákszélessége ne Iegyen kisebb5 mm-nél.

. Atágulási fugák a nagyobb fe-lületeket kisebbekre tagolják,így a feszültségek megszünteté-séhez járulnak hozzá, A padló-felületeken 6 m-enként, aíalfelü-leteken 8. .. l0 m-enként kell tá-gulási fugákat készíteni, A kó-burkolatra át kell vezetni az alj-zat tágulási íugáiL Az ilyen fu-gákat 10 mm szélesre kel| ké-szíteni, hogy fel tudják venni amozgásokat,

A rugalmassos kiszerelésbenmeg és felhakinyomópisztolyra van

Olyan fugák esetén,vetlenül csatlakoznak|ületekhez, használjunkakril vagy szintetikuspú anyagot.

A gyakorlati alkalmazáskövetkezőkre íeltétlenülíigyelmet:. A tubuson mindig

íugázőanyag színét

Jó tanácsA beszerzésénélkó, és a íugázőanyagíérhetőségére.

Elsősorban a mészkövekmárványok hajlamosak azőanyagot pórusaikbahagyományos szilikontartalma megmarhatja aztett kövek felületét is.

Használlunk tehát mindenben természetes

szárítsuk ki és tisztítsuka portól és lazadaraboktól.

ítsünk össze minden szük-szerszámot, és vegyünk

tisztítófolyadékot, Elesa menet felett vágjuk le a

végét, csavarjuk rá a kinyo-és vágjuk le annak hegyét

helyezzük a tubust aés azt a íuga

egyenletesen mozgatva

;ük ki a szükséges mennyi-anyagot. Ugyeljünk rá, hogy

3 tledlanyagfolyacÉNcsulgágatószrped,sü

4 |.-ú

mozclllesbgetöroliílranyagE

^z gx

egryerEnd,\resi

hoz gyártott termékeket

teljesen kitöltsük.

Tömítő- és csatlákazőtugák

_lgyellü-" aryag oss i+_

;szkövek :s,csak a szí-e-,<ba szívn, ükcn ecetsa,-latja az err *

is.

minden ese:-kőanyagok-

keket.

,.: szárítsuk ki és tisztítsuk, _ a portó| és lazadaraboktól.

,:: .sünk össze minden szük-,. szerszámot, és vegyünk

_ ^ <hoz tisztítófolyadékot. Éles

:= a menet felett vágluk le a. végét, csavarjuk rá a kinyo-. jrt és vágjuk le annak hegyét

l] '-ltán helyezzuk a tubust a:mópiszto|yba és azt a íuga

". -.én egyenletesen mozgatva,,:|jük ki a szükséges mennyi-,l anyagot, Ügyellünk rá, hogy- j|yedést teljesen kltö|tsúk

3 Nedvesítsük meg a íugázó-anyag teljes felületét a tisztító-folyadékka|. SziIikonoknál és kau-csuknál használjunk enyhén moso-gatószeres meIeg vizet, akriInálpedig tiszta hideg vizet,

4 Lehúzógumival, egyen|etesmozdu|atokka| távo|ítsuk el a íe-lesleges íugázómasszát Időnkénttöröljük |e a gumiró| a íe|gyu|emlettanyagot,

Az így elkészített íuga eset|egesegyenet|enségeit simítsuk át a be-nedvesített ecsette|,

's',,'.,

E*49

3: . :erepszintnél ma-

=lre yezkedó bejára-

ffiilie]l-ii::_1k, Átalában két,-a-:.r lépcsóíokból áll-

sm-É,-]agasabbakat márnevezzük

i:< szerkezete álIalá-pÉltr-c,: készül, és hátsó

:- épülethez rögzítik.:eteket a szabadban

i:= burkolják természe---^^lf_ -dl,

;:,Kezet bizonyos mér-,rrvz^.atár ozzaa felhasznál-

:agságot. A lépcsők bur-

frfEl,a,3an vízszintes lépcsó-:s íüggőleges homlok-

:s és tervezés során meg-ehány fontos lépést ah-

mrq, gördülékenyen folyhas-n ,resóbbi munka, Jelöllük fel

erofillát aházíalára

lentről felfele haladvaA mérést és 1elö|ésl

íelülről végezzük.

íelső élét a belárat kü-

ek acél-, esetleg alumí-

a burkolat között elegendő hely

maradjon, és ne szorulhassanakbe kis kövek alá, A kívánt ma-

gasságot vízmértékkel 1elöljük fel

mindkét oldalon a bélletekre és afalíelületre. Mérjük meg a |egalsó

szintig adódó távolságot, mald

osszuk el a fe|lépések számával, Akapott érték a fellépések ma-

gassága. Ebből az értékből vonjuk

le a lépcsőlap vastagságát, ami

általában 3 cm, í9y megkaphatluka homloklapok magasságát. Ne

hagyatkozzunk a betonszerkezetméreteire, mert betonozáskor anagy nyomástól deformálódhata zsaluzaL A pontatlanságokat

Előlépcső készftése

majd habarccsal kel kitöltenünk,

ügye|ve ana, hogy a habarcsrétegvastagsága sehol ne legyen ke-

vesebb ] cm-nél,

Jelöljük fel a hom|oklapok kon-

túrját úgy, hogy átlagosan 2 cmrés maradjon a burkolat és abetonszerkezet között, A lépcső-lapok nagyjából 3 cmt áll1anak ki

a homloklapok síkjához kópest.

1 Rajzoljunk egy fektetési tervet,

amelybe írlunk be minden méretet,

Jelöllük meg a homloklapok látszó

végeit (amennyiben nem vágjuk

azokat gérbe).

, ] Habarcs Háültelett lépcsóíok

Túlnyúláskb.3 cm

Belépecrrxátysége

fi

=,síiljához igazítjuk. Ügyel-

:.,a hogy a vízcseppentő és 151

Gyakorlati példák

Jó tanácsA burkolat méretének feljelölésekor pontosan a bejáratkell igazodnunk.

Jobbra és balra tehát félJél méretet jelöljünk íel, Ha azlépcsófokok helyzetét felvetítlük a mérővonalunkra, ellenőrizniaz egész lépcső méreteit.

: -- készült pontos je|ö|és

.,.; l a lapok elhelyezésénél

. .asánál.

-=,=tre készített lapokat a

: :-;ek raklapon szállítják le

i..-:<et rendszerint a fekte-

;-, szerinti számozással lát-

: *-nka a legalsó lépcsőíok- - apjának elhelyezésével

:: : <. Ha lejt a terep, akko,

-- cx|apokat a íerdeségnek::: : ően kell klalakíttatnunk.

" , * oklapokat pontosan íüg-j .]=sen kell beállítanunk, és a

,"ll*: :-:es hézagot teljesen ki ket|,,l1 i: -,1k képlékeny ragasztóha-i]l __33l, Biztosítanunk kell őket

ll,, =! e S e|csÚszás ellen is.

4 .:]kat megtámaszthatjuk be-

nr -= =,nekkel vagy tég|ákka|, a

1::: ,iesség beállításához pedi9

: -^et néhány íaék,

fr : homloklapok ütközéseineL,;,; rünk kel| a merőlegesség,er _,_, később párhuzamosak :e-

; =^ek a lépcsőíokok éIeive|,

. -:rrlok- és lépcsőlapok közö:,. akozóíugákba és az üIkóz:,

Jó ta-aar,3illí

=l,:§}

fuSZ3il(

§]

FY,TElőlépcső készítése

,eszü|t pontos je|ö|és. a Iapok elhe|yezésénél

. sáná|.

,. =::e készített |apokat a

. _:ek raklapon szál|ítják le--let rendszerint a fekte--zerinti számozással |át-

_.rka a |ega|só |épcsőfok-..cjának e|helyezésével

:<lapokat a ferdeségnek. - jen kelI kiaIakíttatnunk,

, lk|apokat pontosan füg--sen kell beállítanunk, ós a:s hézagot teljesen ki kelI

,.k képlékeny ragasztóha-.al. Biztosítanunk kel| őket

.. és eIcsúszás e||en is,

:xat megtámaszthatjuk be-. -mekkel vagy tég|ákka|, a_ .tesség beál|ításához pedig

et néhány íaék,

, homIok|apok ütközéseiné|. rünk ke|| a merő|egességre,, később párhuzamosak |e-

. -ek a lépcsőfokok éleivel

:mlok- és |épcső|apok közötti., akozófugákba és az ülkóző-

Jó tanácsHa a lapokat e|őre gyártattuk,kérjünk hozzluk fektetési tervet.

Terv né|kül nem tudhatjuk,hogy hol és mennyit hagytakrá a méretekre a túlnyú|ásokmiatt, és magunknak kell ki-szerkesztenünk a íektetési ter-vet az adott méretekből.

._ _.?.F::+: '

i:iair:i=] - \

5

53

Gyakorlati példák

íugákba is rakjunk valamennyi ha-barcsot,

7 Az utólagos fugázás inkábbcsak a rés íelületközeli részét tölti

Jó tanácsA rászáradí cemeni áltdgyott szürke nyomokat kb.órán belül száraz ronggydnyom nélkül eltávolíthatjukhasználjunk nedvesvagy szivacsokat, mert afeloldja a cementet, éselkenjük vele a íelületen. Azes törléssel esetleg a fuga*is kimoshatjuk az anyagd.makacsabbegy-két nap múlva gyengeval (csak savra érzéketlennél|) vagy speciálisdóval távolíthatjuk el

: =: és a homlok|ap közöt-: -.gnak minden lépcsőíok-:,] g Ugyanakkorának kell

nE9

#10

f,

ki, ezért előnyös, ha már a fekte-tésnél kerül kötőanyag a mélyeb-ben íekvő részbe,

8-9 A lépcsőlapot vastag, rétegeshabarcságyba fektetjük Az első,földnedves réteget simára don-göljük, majd egyenletes rétegethordunk íel rá a másik, képléke-nyebb habarcsból. A kitüremkedőhabarcsot hagyjuk kissé megszá-radni, mielótt a spatu|ával vagyegy fadarabbal eltávolítanánk,

10 A lépcsólapoknak teljesen felke|l íeküdni a habarcságyon. Víz-mértékkel minden irányban el-

lyeket a túlnyúlásnálrítóval rö9zíthetunk.

lenőrizzük a lapokl .jfe|ső lapnál az ajtókereti ::l|etek íormi4ál általában

A beállításnál gumikalapácsot "=zűleg, helyben kell kialakí-náljunk Mjnimális lejtést is kihatunk (ügyelve a csúszásszélyre), de ez előtető alatti - : ] san mérjük íel a kivágást éscsőknél nem feltétlenül szü : -T k elegendő helyet a kő és

11-12 A következő- =-cb közötti fugának, amit ké-::: :artósan rugalmas anyaggal

homloklapját is íüggőbe kell l't6 :; ,:4 (j.

tanunk, Léteznek speciálistőszerszámok is, de a cé & =]ást sarokcsiszolóval és gyé-

*l-:szemcsés vá9ótárcsával vé-lu - L

,*" .:zabb vágatoknál szükség |e-,,* -á, hogy a hátoldalon is ké-

:;:s-nk bevágást.

megfelel néhány alátétía is

13 Munka közben ellenőrizzükbelépés mélységét A

:;§a_! ,.i,l' ,::, :, , , ,,,lii:*,

Előlépcső készítese

3lE

a

p:5,,=},,

-. a homlok|ap közöt., l rninden lépcsőfok,gyanakkorának ke]|

. :ó lapná| az ajiókeret

. ,:ii formáját á|ta|ában:; he|yben keil kia]akí

- mérjük fe| a kivá,gást és: egendő he|yet a kó ésJ_olti íuganah, a *iL l,c

, sa.n rugalmas anya_gga

:arokcsrszo|óva| és gyé--csés vá9ótárcsáva| vé-

,: vágatokná| szükség le--cgy a hátoida|on is |<é-

oevágást,

.:: a ,!, -a.,'

, : .

EE

:ó| készült (köznapi

=ra<ő) burkolat gene-;;': A gránit kockakőir Ia,nas kerti behajtók

" _cl terhelhető, kopás-,: :s nem érzékeny ned-,l3;_,, fagyra. A megfelelő-:,: kihangsúlyozza a

-<övek szépségét, és- =lünk ékévé válhat

- ielület előfeltétele a=.apozás. A legideáli-

l, *ár magától összetö-,:záIereszíő anyagból

e-re, llyen ritkán íordul-agunknak kell kialakíta-

T:,]adóréteget. Először as :ermőréteget kell eltá-

iz a réteg a fagy követ-regduzzadna, és min-iné a kőburko|atot, A

-atására néhány év alatl

alapos locso-a tömörödést, A na-

xavicsok közül a víz ahomokos részeket

ebben íekvő rétegekbekésóbb ezt az esővíz

rrreg, és az egész szer-:negsüllyedne.

buikolása

2 Az ágyazaí készítéséhez a4/8 mm-es írakció a megíelelő, Ezazt jelenti, hogy a szemcseméret4.,.8 mm. Az összekapaszkodó,

1

egyenet|enné válhatna az egészfelület. A teherhordó réteg kocsi-behajtóknál ne legyen kisebb40 cm-né|. Tö|tőanyagnak megfe-lelő a zúzotI kő vagy a kavics. Akulékavics drágább, mint abányakavics, de a fagyhatás ki-védésére ez a megfelelő megoldás,A réteget alaposan össze kell tö-möríteni, EZ a műveletet legegysze-rűbben lapvibrátorral végezhetjúk.

1 Az alapozőréteg felett kizáró-lag zúzoII követ alkalmazzunk ki-egyenlítőrétegként. A zúzolt kőkülönböző szemcseméretekbenkapható.

Gyakorlati példák

Jó tanácsNéhány tankönyv útmutaiásai ellenére kerüljük homokréteg alkal-mazását. A gömbölyű szemcsék terhelés hatására (pl. gépjármű tö-mege) elmozdulhatnak, instabillá téve a kövek íelfekvését. A homokíinomabb szemcséit az esővíz és a hólé is kimoshatja. A homokba,a zúzol1 kővel szemben férgek, rovarok és rágcsálóX is járatokatvájhatnak. A városi útburkolatok beszakadt részei sokszor ilyenüregek következményei.

éles szemcsék miatt alítőréteg nem ülepedik ésjárható íelületet ad.

3 A kockaköveket aosztályokon túl háromtályba sorolják:

rakni, A kövek iellemzóenélhosszúságúak. A kocka-

:r_l<olat készíiésénél nem kell a

enlítóréteget simára lehúznimint a beton térköveknél,

a szabálytalan íorma és

:1 miatt úgyis minden kő alatt

el kell igazítanunk a zúzottkő

?zatot. A zúzott követ tehát

:rlk a felületre és durván ren-

el egy gereblyével.

-a lejtőt kívánunk burkolni,

,rr mindig emelkedőnek íelfelé

lltmadiunk. A fektetési irány tehát a

mra3asabban íekvó pont íelé

ím-:asson. A zűzollkő réteget is

rm,ek megfelelően kell kialakíta-

mr-nx. Fektetésnél minden kó az

ar:a elhelyezkedőnek támaszko,

lr mald így a íugák a lehetó

4<isebbre tömörödnek.

5 A magasság kijelölésére íe-

r:sünk ki zsinórokat. lgy jelölhe:-

ir. ki az irányt és a széleket lst <itűzőzsinórokat íeszítsük anr--.,lra meg, hogy ne lógjanak be

= enőrizzükrendszeresen, hog a

:sinórok szabadon vannak-e es-em nyomja-e le őket kódala:

^agy azÚzoItkŐ,

6 Jobbkezesként a köveket a ba: dalunkra deponáljuk, A íeKetes:

Mozaikkő3/5 cm5l7 cm6/8 cm

kb 10 m7tkb 75m?lkb 66m7

Így biáonságosGyakorlat hiányában a burko-lást megíelelő móretű, nem túlmerev anyagú kesztyűben vé-gezzük, A hasított gránit gyak-ran durva felületű és éles,

kiskockakő7l9 cm kb. 5,5 m78/10 cm kb.5 m7t9/,11 cm kb, 4,5 m'n

Nagykockakő13/,15 cm kb. 3,3 m7t15117 cm kb. 3 m7t17121 cm kb,2,5 m'fi

Az anyagot tömegbenrendelhetjük. A 9/11 méretűkészült l m'-es burkolathozjából 95 darab szükséges. Ezmennyiség 8/10-es kőnél 100rab körüli.

A garázsbehajtóhozmegfelel a 8/10 vagy 9/1]méret. Ez a méret már elég nagyterhek felvételéhez, de még

€F7ú"<dT,i,rx]^

,Q&

leirés 7A€ld:rrd,!ír-

afi9e§rrcz,úd{áAZ

7o

kicsiahhoz, hogy szép mintába

-r"li, A kövek jellemzően: -csszúságúak. A kocka-:,:: készítésénél nem kell a

:,eteget simára lehúzni* -: a beton térköveknél,: :zabálytalan íorma és- =:t úgyis minden kő alatt: . :ll igazítan unk a zúzoIIkő

* a íe|úleire és durván ren-

" ; egy gereblyével.

ylú. :jtőt kívánunk burkolni,- rdig eme|kedőnek íelíelé_^<, A íektetési irány tehát a

fekvő pont íelé 5:-:n. A zűzolIkő réteget is

regfelelően kelI kia|akíta-

=ektetésnél minden kó az: ; re|yezkedőnek támaszko--=.C. így a fugák a |ehető

.,=cbre tömörödnek.

J -agaSSág kilelölésére fe-l,--< ki zsinórokat. |9y jelölhet-, az lrányí és a szé|eket is.

q :_:őzsinórokat feszítsük any-: -reg, hogy ne lógjanak be,

--zzúk rendszeresen, hogy a:,lk szabadon vannak-e és

le őket kődarab

._:ckezesként a köveket a bal

ugyanis hátrafe|é haladva végez-zük. A folyamatos munkához megkell szoknunk, hogy a kalapácsmindlg jobb kezünkben maradés a követ csak baI kezünkkeligazítjuk

7 A kockakő burkolatnál sokfé|efektetési mintát alka|maznak, Ese-tünkben egy szép, íves minta. azún. kétsoros átkötés készü|. Ehheza íelületet két egyíorma szé|es-ségű sávra kell osztanunk, Az elvviszonylag egyszerű, Két negyedkörívet készítünk, amelyek közép-ről, egy diagoná|isan álló kockakőkét merőleges o|daláról indulnak,Az ívek szélessége 50,.,70 cm

Garázsbehajtó burkolása

között a megfelelő. Ezekkel a mé-retekke| 1.,.1,4 m szélességű utat

kapunk. A minta készítéséné| jó|

kihasználhatjuk a kövek egyen-lőtIen élhosszát,

A rajzon látszik, hogy a különbözőé|hosszúságú köveket csupána megíeIelő helyre kelI rakni, Alegíontosabb az, hogy a kövekmérete a fektetési irányban, a szé-|ek felé növekedjen.

Ha ezt a szabályt figyelmen kívülhagyjuk akkor az ívek néhány sorután kiegyenesednek, A legnehe-zebb a kezdés, amikor még nincsmeg a forma, amihez igazodjunk._rkra deponáljuk. A fektetést

akorlati példák

7

Kezdőknek érdemes a középenelhelyezett háromszögből indítanikét kívánt görbületű ívet sablongyanánt, és a hiányzó szegmen-seket utólag kitölteni, A továbbisorokat pedig már a ,,sablon ív-hez" igazíIha|ják,

8 Fektetésnél rendezgessük el azúzott követ a kő alatt a kalapácshosszú oldalával, majd he|yezzükel a kockakovet és kocogtassuk a

egyszerű sorozatából álljon,

ső sor mutatós, és segít az*- ső lezárásában,

r: ves sorokban a kövek fugái

ue. leteje felé kissé szétnyílnak,

1 ,.övek közöiti réseket zűzot|

:. kell kitöltenünk. Az apró

:n 1ól beékelődnek a kocka-

z* közé és biztos tartást adnak

";|,,eS daraboknak

r köveket végül lapvibrátorral

löllük le. Dolgozzunk kereszt-

- sávokban, Többszöri cél-

r döngöléssel eltüntethetjúk

H,l0

{

Htr#

H

§

s12

he|yére, Az újonnan lerakott da-rabnak síkban és kötésben kelllennie a többivel. A beállításná|segíthet egy íaléc. Rakjuk a köve-ket olyan szorosan, ahogy csaktudjuk. Ugyan ígytöbb követ hasz-nálunk fel az adott felülethez, deíelületünk sokkal stabjlabb is |esz.

9 Egy másik szabály, hogy min-den szélen képezzünk egy íutó-sávot. Ez a sáv azonos méretű

]vatosan dolgozzunk az esz,

=el, Végezetül töltsük íel a íu-

at homokkal, Az első napok-

beboríthatjuk az egész íelü-

ffi.: egy vékony réteggel, amelyei

B- ]szeresen átsepregetve után-

]rcl:"etjuk a réseket.

:;yenetlenségeket, Csatlakozol:rál, lépcsóknél és házíalak-

Jó tanács\e használjunk habarcsot a

'lgák kitöltéséhez, Ez a gyakor-

utbun manapság gyakran dG;ordul, de ez nem felel meg

a hagyományoknak és a stabi-

rtást sem növeli.

Utólag kitöltöt szegrnensek

Garázsbenalto ol"k: as =

'Prnt|l,

i'

-- 'l,..

I

:zerű sorozatábó| ál|jon,-cr mutatós, és segít az

,, ezárásában.

-: sorokban a kövek íugái-,:je felé kissé szétnyílnak,

, ek közötti réseket zúzott- kitö|tenünk, Az aprő, beékelődnek a kocka-:zé és biztos tartást adnak

.s daraboknak.

,veket vé9ü| |apvibrátorrallk Ie, Dolgozzunk kereszt-sávokban, Többszöri cé|-

_:rngö|ésseI eltüntethetjük

=letIenségeket, CsatIakozó. lépcsőkné| ós házía|ak-atosan do|gozzunk az esz-

. Végezetül töltsük íel a fu-

romokkal. Az e|ső napok-,:boríthatluk az egész íe|ü-

-;y vékony rétegge|, amelyet::eresen átsepregetve után-. jük a réseket,

.: tanács. használjunk habarcsot a

ak kitöltéséhez, Ez a gyakor-:an manapság gyakran e|ő-

,-:u|, de ez nem fe|el meg-agyományoknak és a stabi-..st sem növeli.

}{-:

, |,i,*,*-.=***§! ': ,. . .'i

\,;..+-,4 L,"*:" , 1_- ,,

ir*

73

' kifelezésünk is az ellen-

ára utal, nem terhelhetjük

rk nélkül. A legérzékenyeb-

=, fényesre polírozott felületek,

3n könnyen meglátszanak

, és kodös foltot hagy-,ajtuk a savas anyagok, Az ilyen

sérüléseket e|é9 könnyen

iethetjük polírozássa|. Előfor-

azonban, hogy nagyobb részekaz anyagból. A kitört

abok, lepattant részek, lyukak

matt lehet, hogy már ki kellene,:serélni az elemet, A költséges

er xörülményes cseréről azonbanr rrdenki szívesen lemondana.

+i ragyon nemes és drága

r+a: Annak ellenére, hogy ,kő-

között íehérben és átlátszóban is

kaphatóak, Néhány gyártó a gya-

kori kőíaltákhoz is készít színeket,

A megszáradt javítókiitet vághat-juk, csiszolhatjuk és még políroz-

hatjuk is, Tulaldonképpen több-

kevesebb energia befektetésével

minden kőfajtát javíthaiunk, Az

egyenletes szövetű mészköveket

és márványokat viszonylag köny-

nyebben kezelhetlük. A kvarctar-

talmú homokköveket vagy a ke-

mény, nagykristályos kózeteket ne-

hezebb javítani.

A kittekkel való javítás kicsit min-

dig kísérletezés, A szakemberek

sem tudnak mindent rutinból meg-

oldani. Lehetőleg mindig készít-

sünk egy próbakenetet Hagyluk

megszáradni és vizsgáljuk meg,

hogyan viselkedik. Sok 9yártó kiíe-

ieáten előírla, hogy így iárjunk el,

főleg, ha színezéket is keverünk az

anyaghoz.

1 Egy carrarai márvány ablakkö-

nyöklő lepattant darabját egy kis

türelemmel bárki pótolni tudja,

2 A szükséges szerszámokat és

anyagokat beszerezhetjuk építő-

anyag-áruházakban, de egy közeli

kőiaragó üzemben is, ahol még

egy-két jó tanácsot is kaphatunk,

3 A kezelendő felületnek alapve-

tően száraznak, portól és zsíros

szennyeződéstől mentesnek kell

lennie.

A 1avítandó rész környékét ezzel

szemben ajánlatos impregnáló-

szenel vagy viasszal kezelni, hogy

a javítókitt itt ne tapadlon meg és

könnyebben e| tudjuk távolíiani

J segítséget poliészter alapú ja-

],il:óanyagok 1elenthetik. Az ilyen

:nyagok pasztaszerű, kenhető ál-

;rgúak és több színben többek

a íelesleget. Ennél a trükknél óva-tosan kell eljárnunk, nehogy a ki-tört részbe is jusson az impreg-nálószerből vagy viaszból. Eset-leg ragasztószalagga| is lefedhet-jük a problémás részt.

4 A kittek sűrűbb, kenhető álla-gúak. A folyékony készítményeketinkább ragasZáshoz használlák.Az állátszó anyagokat szélesebbkörben felhasználhatjuk, Ezeketszínben könnyen igazíthatjuk min-den kőfajtához. Az előre pigmen-tált anyagok a járatosabb kőfajták-hoz készülnek.

Használjunk mindig kétkomponen-ses műgyantabázisú anyagokat.

A műgyantát kulönböző kiszerelé-sű dobozokban árulják. A hozzátarIozó edző álIalában tubusoskiszerelésű és átlátszó, hogy neváltoztassa meg a gyanta színét.Fontos, hogy az edzőI mindig azelőírt mennyiségben adagoljuk.

A gyanta feldolgozásához jőlhasz-nálhatóak a karosszérialakatosokáltal is használI ún, japán spatu-l ák. A művészspaiulák használatapedig egészen aprólékos felhor-dást tesz lehetővé.

5 A szín pontosjünk a színezett anyagbólcsíkot a 1avítandó rész mellégasztott átl áts zó szalagr a. Havan a megfelelő szín, adjukaz edzőI, és keverjük jól össa.

A műgyanta gyorsanlép az edzővel és hamargozható keménységű lesz,

Ügyeljünk a megfelelőarányra, A gyártók mindigtetik a csomagoláson a kívánlszetételt. A meleg gyorsítj4a hideg jelentősen lassítja a

Jó tanácsJók a tapasztalatok a

HÍgy környezetbarát yerÉ

Á rossz helyre került, mes ki @nem keményedett gyantát ae, kfitonnalis eltávolíthatiuk, €i

atA hutladékot ne dobjuk a háá frÉszemétbe, és ne engedjük a le- rc§foVóba.

olajíestékekkel és gouache fes-tékekkel, amelyekből renget€színtónus létezik,

Nem alkalmasak azonban enea célra az akril alapú vízfestákek és akvarellfestékek.

Jó eredményt érhetünk el méglecsiszolt kőpor hozzáadásá-val is,

A törlőrongyoknak és egyébhulladékoknak a veszélyes tnlladékban a helyük|

7H{@i,]írííirs4

1

90

6 Egy sima spatuláva| vagy mű-vészspatulával nyomkodjuk a ke-veréket a mélyedésbe, és a fölös-leget óvatosan húzzuk le, A felvitt

kitt kissé domborodjon ki, hogykésőbb lecsiszolhassuk. Ne húz-zuk le többször, mert akkor inkábbmélyedés keletkezik, amelyetkésőbb úlra ki ke|l majd töltenünk,

7 Ha a kitt már megkötött, azonnalkezdhetlük a csiszo|ást. Használ-junk csiszolóíát és íokozatosannöveljük a csiszolópapír finom-ságát A csiszolóiszapot rendsze-

javítása

resen öblítsük ki a papír póru-

saiból. Ne csiszoljunk fölöslege-sen nagy felü|eten, mert másholcsak a felü|et íényét tesszük tönkre,amelyet később mald helyre kellállítanunk,

Súrlóíényben jól láthatjuk, hogyha|adunk a munkával. Ha készenvagyunk a íelesleges kitt lecsiszo-lásával, jöhet a polkozás, A mun-kában nagy segítséget jelent egykézi polírozógép, Polírozópasztá-val vagy -viasszal dolgozzukátazegész felületet.

:..,.:j]{:!iá*i],,i}a:i-+:"]Fji.,j_]: ;. :T.]

," .1.i. : 1:, ,,

]i!t"&.:: .]:a.!]:i!i,;:i,

:ia;:,] ,1:|:|: ': ,.r:l:

:::!.... .'' ::]:1aaF::.

]ai:]:! : .:]i':.1i]::!tj;:

. '-|:í!,l

. :! :::i..]ti.,, :aj]i.!j::i!iil,t

igy környezetbarátA rossz helyre került, még ki

nem keményedett gyantát ace-tonnal is eltávolíihatjuk.

A hulladékot ne dobjuk a haziszemétbe, ós ne engedjük a le-íolyóba.

A törlőrongyoknak és egyébhulladékoknak a veszélyes hul-ladékban a helyük!

91