Természetvédelem

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény szerint a védett természeti területeket és értékeket - a védelem kiterjedtségének, céljának, hazai és nemzetközi jelentőségének megfelelően - a következőképpen lehet csoportosítani:

 A.) Országos jelentőségű védett természeti területek és értékek

 1. Egyedi jogszabállyal védett természeti területek :

 nemzeti park,

Az ország jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedésű területe, melynek elsődleges rendeltetése a különleges jelentőségű, természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elősegítése.

tájvédelmi körzet,Az ország jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése.

természetvédelmi terület,Az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének a védelme. Az 1996. évi LIII. tv. 23. § (2) bekezdése alapján a védett láp, szikes tó természetvédelmi területnek minősül.

természeti emlék.Valamely különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület. Az 1996. évi LIII. tv. 23. § (2) bekezdése alapján a védett forrás, víznyelő, kunhalom, földvár természeti emléknek minősül.

 2. Egyedi jogszabállyal védett természeti értékek :

 ásványok, ásványtársulások, ősmaradványok,

21/2007. (VI. 20.) KvVM rendelet a védett ásványok és ásványtársulások köréről és pénzben kifejezett értékéről

mesterséges üregek.  

3. A törvény erejénél fogva ("ex lege")(a törvény erejénél fogva) védett természeti területek: a.) természetvédelmi területnek minősül valamennyi

 láp,

A láp olyan földterület, amely tartósan vagy időszakosan víz hatásának kitett, illetőleg amelynek talaja időszakosan vízzel telített, és amelynek jelentős részén lápi életközösség, illetve lápi élő szervezetek találhatók, vagy talaját változó kifejlődésű tőzegtartalom, illetve tőzegképződési folyamatok jellemzik.

szikes tó;A szikes tó olyan természetes vagy természetközeli vizes élőhely, amelynek medrét tartósan vagy időszakosan legalább 600 mg/liter nátrium kation dominanciájú oldott ásványi anyag tartalmú felszíni víz borítja, illetve a területén sziki életközösségek találhatók.

b.) természeti emléknek minősül valamennyi kunhalom,

1

A kunhalom olyan kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilág védelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak.

földvár,A földvár olyan védelmi céllal létesített vonalas vagy zárt alakzatú földmű, amely azonosíthatóan fennmaradt domborzati elemként történeti, kulturális örökségi, felszínalaktani, illetve tájképi értéket képvisel.

forrás,• a felszín alatti víz természetes felszínre bukkanása, ha vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/percet, akkor is, ha időszakosan elapad.Az 1960-as években végzett országos felmérés alapján a VITUKI által összeállított forrásnyilvántartás közel 4300 forrást tartalmaz; ám az utóbbi évtizedek csapadékhiányos időjárása és a bányászati vízkiemelések miatt ezek közül számos elapadt vagy időszakos működésűvé vált. A védett források tényleges számának és aktuális állapotának egységes szempontok szerinti felmérése 2003-ban kezdődött meg.

víznyelő.rsztvidékeink jellegzetes felszínalaktani és tájképi értékei a víznyelők, amelyek a rajtuk keresztül koncentráltan a karszt belsejébe jutó vizek révén a karsztok legsebezhetőbb pontjait jelentik. A víznyelőkhöz – azok felszín alatti folytatásaként és gyakran közvetlenül átjárható módon – barlang is kapcsolódik.

 4. A törvény erejénél fogva ("ex lege") védett természeti értékek: 

barlangok.

A természet élettelen értékei közül a barlangok hazánkban 1961. óta ex lege védelem alatt állnak, azaz megismerésüktől kezdve, külön védetté nyilvánítási eljárás lefolytatása nélkül is védett természeti értéknek minősülnek; s törvény mondja ki azok kizárólagos állami tulajdonjogát is.Ezt az általános védelmet a barlangok széles körű természettudományos, történeti és gazdasági jelentősége, továbbá az a tény indokolja, hogy minden egyes barlang a természet helyre nem állítható, egyedi képződménye.

 B.) Helyi jelentőségű védett természeti területek 

természetvédelmi területtermészeti emlék

A környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről

(Fenti számú rendelet a 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelettel módosult)

Mellékletek a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelethez:

Védett Fokozottan védett EU Összesen

2

Növény 612 63 577 1252

Állat 834 137 597 1568

Gomba 35 - - 35

Zuzmó 5 - - 5

Összesen 1486 200 1174 2860

FOKOZOTTAN VÉDETT NÖVÉNYEK 63 faj, 100 000 és 250 000 Ft

Harasztok 1 fajNyitvatermők 1 fajZárvatermők: 61 faj

VÉDETT NÖVÉNYEK 612 növényfaj védve 2, 5, 10 ezer forinttal

Ebből: Moha:78 faj, 5 és 10 ezerHaraszt: 42 faj; 2, 5, 10 ezerZárvatermő: 492 faj

• FOKOZOTTAN VÉDETT ÁLLATOK 100 000; 250 000; 500 000; 1 000 000 forinttal

Csigák: 1 fajÍzeltlábúak (rovarok): 31 fajKörszájúak: 2 fajHalak: 5 fajHüllők: 3 fajMadarak: 81 fajEmlősök: 14 faj

• VÉDETT ÁLLATOK: 2000, 10 000, 50 000 forinttal

Kagylók: 2 fajCsigák: 41 fajRákok: 2 fajPókok: 15 fajRovarok: 370 fajHalak: 27 fajKétéltűek: 18 fajHüllők: 12 fajMadarak: 280 fajEmlősök: 41 faj

• HANGYAFAJOK

Magyar név Tudományos név Értéke (Ft)

3

Erdei vöröshangya Formica rufa 50.000

Kis erdei-vöröshangya Formica polyctenarufa 50.000

Kis nyomottfejű-hangya Formica pressilabris 50.000

Nagy nyomottfejű-hangya Formica execta 50.000

Pirosfejű vöröshangya Formica truncorum 50.000

Réti vöröshangya Formica pratensis 50.000

• FOKOZOTTAN VÉDETT BARLANGOKMinden barlang védett.

• EK. NÖVÉNYFAJOKHatárok átjárhatósága és jogharmonizáció 577 faj• EK. ÁLLATFAJOKHatárok átjárhatósága és jogharmonizáció 597 faj

• VÉDETT GOMBÁK ÉS ZUZMÓK (lichenizált gombák)

35 gombafaj 2, 5, 10 ezer forinttal

5 zuzmófaj: 5, 10 ezer forinttal

Nemzeti Parkok: alapításuk időrendi sorrendjében

4

Természetvédelmi kislexikon

Nemzeti parkA nemzeti parkok létesítésének célja - általánosságban - az adott térség geológiai, hidrológiai, botanikai, zoológiai és kultúrtörténeti értékeinek védelme, a jellegzetes, részben vagy egészében még érintetlennek mondható táj megóvása, az alapvető ökológiai folyamatok, a biológiai sokféleség feltételeinek folyamatos biztosítása. A nemzeti parkok feladata emellett a természeti értékek megismertetése, a természet megbecsülésére nevelés, az ökoturizmus feltételeinek megteremtése.

Bioszféra-rezervátumAz UNESCO 1970-ben Ember és bioszféra címmel kutatási programot indított a természeti környezet megóvásáért. Ennek keretében bioszféra-rezervátumokat jelöltek ki, amelyek lehetőséget nyújtanak a Föld fogyatkozóban lévő növény és állatközösségeinek, ökoszisztémáinak megmentésére. Magyarországon öt ilyen terület élvez különös gondoskodást.

Ramsari egyezményEgy 1971-ben, az iráni Ramsarban aláírt egyezmény rendelkezik a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, mint a vízimadarak tartózkodási helyéről. Előírja, hogy a csatlakozó országok állítsák össze a nemzetközi mércével jelentősnek tekintett árterek jegyzékét. A megállapodás kötelezővé teszi ártéri rezervátumok létrehozását a költöző vízimadarak védelmére, s ez ügyben nemzetközi felelősség vállalására kötelez. Magyarország 1979-ben csatlakozott az egyezményhez.

Természeti VilágörökségNemzetközi elismerést, egyszersmind tennivalók fölvállalásával jár, ha természeti értéket vesznek fel a Világörökségek listájára. Hazánk nemzeti parkjai közül három érintett: az Aggteleki- és a Szlovákiai-kaszt barlangjai, amelyek egyúttal az Aggteleki Nemzeti Park részei is; a Hortobágyi puszta, amelynek területe világörökségként gyakorlatilag egybeesik a nemzeti parkkal; a Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz tartozó Fertő-tó és környezete.  

Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete (1987. Kulturális)

Hollókő ófalu és táji környezete (1987. Kulturális) Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995. Természeti) Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete

(1996. Kulturális) Hortobágyi Nemzeti Park - Puszta (1999. Kulturális - kultúrtáj) Pécsi ókeresztény sírkamrák (2000. Kulturális) Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (2001. Kulturális - kultúrtáj) A tokaji történelmi borvidék (2002. Kulturális - kultúrtáj)

A Vörös KönyvA természeti értékek védelme kapcsán gyakran szóba kerül az úgynevezett Vörös Könyv: ebben sorolják föl a kipusztult, illetve veszélyeztetett növény- és állatfajokat.

Hortobágyi Nemzeti Park Alapítás éve: 1973Területe: 82 000 haBioszféra rezervátum: 53 000 ha

5

Ramsari terület: 22 000 haVilágörökség: 75 000 ha (1999)

A Hortobágy Európa legnagyobb szikes pusztája. Itt alapították meg Magyarország első nemzeti parkját 1973-ban, a 81 ezer hektár kiterjedésű Hortobágyi Nemzeti Parkot (HNP). A terület a Világörökség része.A Hortobágy sajátos földrajzi tájegység: Magyarország legtágasabb legelőterülete, amely az egyik jellemző ősfoglalkozást, az állattenyésztést annak régi vonásaival együtt máig megőrizte.Az 1999-től a Világörökség részeként számon tartott terület magában foglalja a Hortobágyot és a Nagykunság jelentős részét, valamint a vidék arculatát meghatározó építészeti emlékeket, mint amilyen a hortobágyi Kilenclyukú híd, a Hortobágyi Csárda és a pásztorvilág életét bemutató Pásztormúzeum épülete.A vidék átlagos tengerszint feletti magassága 92 méter körüli. Legmagasabb pontja a Bürök-halom (105 m). A puszta legszembeötlőbb felszíni formái a kurgánok vagy kunhalmok. A különleges madárvédelmi rezervátumok, az egyedülálló és kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területek részei az Európai Unió elindította Natura 2000 hálózatnak. A tájegység egész Európa szempontjából jelentős egyedi és veszélyeztetett fajokat, valamint ezek élőhelyeit őrzi. A Hortobágyi Nemzeti Park   Látogatóközpont és Kézművesudvarban a Hortobágy élővilágáról láthatnak kiállításokat az érdeklődők, valamint szakmai programok nyújtanak ismereteket. A természeti és kultúrtörténeti értékekről négy bemutató terület ad jellemző képet: a Nyírőlapos-Nyárijárás puszta, a Hortobágy-halastó, az Egyek-pusztakócsi mocsarak és a Tisza-tó. A bemutató területeken belül a könnyebb tájékozódást táblákkal jelzett tanösvények szolgálják. A nemzeti park látogatható területeire csak belépőkártyával lehet eljutni, ami az információs helyeken és a Hortobágyi Nemzeti Park központjában váltható.

Kiskunsági Nemzeti Park

Alapításéve: 1975

Összterület: 52 000 hektárBioszféra rezervátum: 23 000 hektárRamsari terület: Felső-Kiskunsági tavak, Kolon-tó, Felső-Kiskunsági puszta, Pusztaszeri TK

A Kiskunsági Nemzeti Parkban a természeti és néprajzi értékek ötvözete az alföldi gazdálkodás kultúrköréhez kötődik. A park változatosságát mozaikos felépítésének köszönheti, területei különböző táj- és élőhely típusokat jelenítenek meg. A Duna menti síkság nagy kiterjedésű területei - a Felső-Kiskunsági puszta, a Felső-Kiskunsági tavak és Miklapuszta - természeti értékeinek védelmére 1975-ben alakították ki a Kiskunsági Nemzeti Parkot.A Duna-Tisza köze legnagyobb földrajzi tájegysége a Homokhátság, a Kiskunság és a nemzeti park legkarakteresebb tája. Területrészei: a Fülöpházi buckavidék, Orgovány és Bugac, amely a nemzeti park talán legismertebb területe. A Pásztormúzeumban a természeti értékeket és a pásztorhagyományokat bemutató kiállítás látható. Szezonban minden nap rendeznek lovasbemutatót.

6

A Felső-Kiskunsági puszta felszínét tágas rétek, legelők uralják. A szikes pusztákon költő madárfajok közül a fokozottan védett túzok érdemel különleges figyelmet. A hagyományos állattartás, a régi magyar házi állatfajták legeltetése ma is fontos szerepet játszik e táj arculatának megőrzésében. Az ország legnagyobb szürkemarha állománya az Apaj környéki. A Solti-lapályon, Szabadszállás és Akasztó között a Felső-Kiskunsági tavak Magyarország legnagyobb kiterjedésű szikes tórendszere. A tavak vizének kémiai és fizikai sajátosságai speciális életközösség megtelepülését eredményezték, természetvédelmi értékük felbecsülhetetlen. A Ramsari-egyezmény védelme alatt is álló terület fontos állomása a madárvonulásoknak. A Kiskunsági Nemzeti Park legkisebb területegysége az Alsó-Tisza-vidéken található, Lakitelek és Tiszaalpár között. A Szikra- és az Alpári-rét, közismertebb része a Tőserdő, a kedvelt vízparti üdülőhely. Élővilága a tiszai árterek nyüzsgő életét őrzi. A környék tekintélyes termál- és artézi vízkészlettel rendelkezik. A nemzeti parki terület két holtágat is magába foglal - a szikrait és a tiszaalpárit -, melyeket értékes ártéri erdőtársulások kísérnek.A nemzeti park két, Tisza menti tájvédelmi körzete közül a Pusztaszerinek értékes élőhelyei a holtágak. A Labodári-holtág nemzetközi jelentőségű vizes élőhely. További, fokozottan védett részei: az erdőrezervátummá nyilvánított Sas-ér, a szikes pusztákkal övezett Büdös-szék. Két nagy halastórendszere - a Fehértó és a Csaj-tó - madárvilágáról híres. Ezen a területen található az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark is. Látogatási rend:A Kiskunsági Nemzeti Park védett területein bemutató övezetek fogadják a látogatókat. Ezek tanösvénnyel, túraútvonalakkal, olykor megfigyelő tornyokkal ellátott helyek (Bugac, Tőserdő, Kolon-tó, Fülöpházi buckavidék). Ezeken a területeken csak a kijelölt utakon lehet közlekedni.A parkhoz kiállító- és bemutatóhelyek is tartoznak. A Természet Háza (Kecskemét), ahol természettudományi kiállítások láthatók, de természetismereti programokat is szerveznek; a Tisza-völgyi Látogatóközpont (Szatymaz), Árpád-kori falu (Tiszaalpár), a Pásztormúzeum (Bugacpuszta), amely állandó kiállításán a kiskunsági állattartás és pásztorélet tárgyi emlékeit mutatja be; a Virágh-kúria, Helytörténeti gyűjtemény és a Nyakvágó Csárdamúzeum (Kunszentmiklós).

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

Felnémet, Sánc u.Adatok a Bükki Nemzeti Parkról Az alapítás éve: 1977 Területe jelenleg: 43.129 ha Fokozottan védett területek összesen: 5677,4 ha Erdőrtezervátum magterületek: 560,6 ha Erdőrezervátum területek: 2336,1 ha

A nemzeti park területének művelési ágak szerinti megoszlása: erdő – 40656,37 ha (94,27 %); gyep – 1445,80 ha (3,35 %); szántó, szőlő, gyümölcsös – 187,06 ha (0,43 %); művelés alól kivett terület: 839,85 ha (1,95 %) Védett és fokozottan védett növényfajok száma: 210 Hazánkban csak a Bükkből ismert növényfajok: havasi ikravirág, magas istác, mirigyes fodorka, szirti pereszlény, északi sárkányfű, Vrabélyi-estike, tátrai hölgymál, erdélyi lednek,

7

Wiemann-pimpó, magyar nyúlfarkfű, Hazslinszky-berkenye, Teleki-virág, éplevelű macskagyökér, sárga ibolya. Védett és fokozottan védett állatok száma: 402 Endemikus állatfajok: Gebhardt vakfutrinka, bükki hegyiaraszoló, bükki szerecsenboglárka Védett barlangok száma: 52 A nemzeti park területét az alapítást követően kétszer bővítették. 1984-ben a Bél-kő kőbányászat alól kivont dél-nyugati ormát – mintegy 39,8 hektár – csatolták a nemzeti parkhoz, melyből 13,4 hektár fokozottan védett terület. 1996-ban egy nagyobb arányú bővítésre került sor, ekkor a Délkeleti-Bükk Kisgyőr és Bükkszentkereszt közötti 3019,8 hektár kiterjedésű részével gyarapodott a nemzeti park, melynek jelenlegi kiterjedése 43.129 hektár.

Tájvédelmi körzetek: Terület megnevezése           ha Borsodi Mezőség TK          18850 Hevesi Füves Puszták TK   13885 Hollókői TK                          176 Karancs-Medves TK            6836 Kelet-Cserhát TK                6965 Kesznyéteni TK                  5826 Lázbérci TK                       3799 Mátrai TK                        12528 Tarnavidéki TK                  9539

Védett természeti területek:

Terület megnevezése                    ha Erdőtelki Arborétum TT                  6 Erdőtelki Égerláp TT                     19 Gyöngyösi Sár-hegy TT               188 Ipolytarnóci Ősmaradványok TT   513 Kerecsendi erdő TT                     132 Kőlyuktető TT                             135 Siroki Nyírjes-tó TT                     229 Sóshartyáni Hencse-hegy TT        105 Szomolyai Kaptárkövek TT            31 Szőllőskei Erdő TT                      366 Márkházapusztai Fás Legelő TT    273 Tardi Legelő TT                          286 ex lege védett területek              270

Aggteleki Nemzeti Park

8

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő Tengerszem oldal 1.

1935. évi erdőtörvény által megindult hazai hivatalos természetvédelem működése során 1940-ben és 1951-ben a Baradla-, 1953-ban a Béke-, 1956-ban Szabadság-, 1958-ban a Vass Imre-barlang felszínét természetvédelmi területté nyilvánították.

1985. január 1.-én alakult meg az AGGTELEKI NEMZETI PARK amelyet az OKTH elnöke 7./1984. (XII.25.) rendeletével hozott létre az Aggteleki Tájvédelmi Körzet helyén. Székhelye a Baradla-barlang fogadóterében található  Turistaszálló épületében volt.  Később a  természetvédelmi jogszabályok változásával az Aggteleki Nemzeti Park I. fokú természetvédelmi hatósági jogkört kapott, amit a hozzárendelt illetékességi területen lát el. A park jelenlegi illetékességi területe a Sajó, a Hernád és az országhatár által közrezárt terület. 2005. január 1.-től várhatóan a hatósági feladatok egy újonnan létrehozandó természetvédelmi hatósághoz kerülnek át.Az Aggteleki Nemzeti Park területét legutóbb 2001-ben bővítették, a teljes Esztramos-hegy védetté nyilvánításával. Az ANP területe ekkor érte el a 20 170 Ha-t. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait az UNESCO Világörökség Bizottsága 1995. december 6-án Berlinben tartott ülésén a Világörökség részévé nyilvánította.

Fertő-Hanság Nemzeti Park

A Fertő és a Hanság vidéke a természet ritka szép szigete Magyarország nyugati kapujában. A tó magyar és osztrák területen lévő részeit együttesen a Világörökség részévé nyilvánították. Az egykori hatalmas mocsár- és lápvilág máig fennmaradt területei egyedülálló növény- és állattani, tájképi, néprajzi és kultúrtörténeti értékek menedékhelyei.

Alapítás éve: 1991Összterület: 33 587 hektár (Ausztriával együtt, ebből a magyarországi terület: 23 587 hektár)A park részeiFertő-táj: 12 542 hektárDél-Hanság: 4 643 hektárÉszak-Hanság: 4 059 hektárTóköz: 1780 hektárRépce-mente: 563 hektár

A nemzeti park osztrák részét, az 1992-ben létrehozott, 9500 hektáros Nationalpark Neusiedler See-Seewinkel-t 1994-ben kapcsolták össze a magyar nemzeti parkkal. Azóta a két ország természetvédelmi szakemberei napi feladataikat összehangoltan végzik.Az osztrák-magyar határ közvetlen közelében lévő Csapody István Természetiskola és Látogatóközpontban kiállítások mutatják be a Fertő-táj és a Hanság élővilágát.

A nemzeti parkban három zónát hoztak létre, az IUCN (Természetvédelmi Világszervezet) előírásai szerint.

9

A természeti, vagy natúrzóna a nemzeti park érintetlen, fokozottan védett területeit foglalja magában (magterület), ahol csak minimális emberi tevékenység folyhat. A megőrző zónában továbbra is folyhat hagyományos, természetkímélő gazdálkodás (legeltetés, kaszálás, nádaratás); míg a környező vagy ütköző zónába a part menti részek, települések, a Fertőrákosi-öböl turisztikai szempontból jelentős területei tartoznak, ahol a táj- és környezetvédelmi előírások betartása a legfontosabb. A Fertő-Hanság Nemzeti Park különleges élővilágot véd: itt költő és vonuló vízimadarakat, ritka növénytársulásokat, kétéltű- és hüllőfaunát. A megőrző zóna egyes területein a  szikes tavak élővilágának visszaállítása érdekében élőhely-rekonstrukció folyik. A Fertő-tó 1979 óta bioszféra rezervátum, a terület madárvilágának védelme érdekében 1989 óta tartozik a Ramsari egyezményhez.A nemzeti park látnivalóinak megismertetésére szakturisztikai programokat szervez (H-P, soportoknak, min. 15 személy).- Fertő-táj: szakvezetés; lovaskocsis program; sziki őszirózsa tanösvény (szakvezetéssel); vízi ence tanösvény (kenuval, szakvezetéssel)- Dél-Hanság: szakvezetés; A Hanság élővilága kiállítás; Esterházy Madárvárta - kiállítás; any Istók-tanösvény szakvezetéssel- Észak-Hanság: szakvezetés- Szárhalmi erdő: Gyöngyvirág tanösvény- Répce mente: Tőzikés erdő (Csáfordjánosfa) A kirándulókat szálláshelyekkel is várják:- Kócsagvár: 29 ágy (pótágyakkal 46)- Fertőújlak, Kutatóház: 10 ágyA természetiskolai és tábori programokról, rendezvényekről és konferenciákról a park központjában, Sarródon a Kócsagvárban adnak felvilágosítást.

Duna-Dráva Nemzeti Park

A Duna-Dráva Nemzeti Park hosszú, szalagszerűen elnyúló területeinek értékeit meghatározza az élő és holt víz: az árvízi területek gazdag növény- és állatvilága, különösen a madárfajok gazdagsága jellemzi.A folyókhoz kötődő, különösen értékes élőhelyek védetté nyilvánításának folyamata 1962-ben kezdődött. Célként a folyók, mellékágrendszerük, valamint az érintett területek természeti értékeinek, a felszíni és felszín alatti vízkészleteknek, továbbá az érintett területek erdeinek, termőtalajának és más, megújuló természeti erőforrásainak védelmét jelölték meg.

Alapítás éve: 1996 Összterület: 49 478,8 ha Ramsari terület: Szaporcai Ó-Dráva meder; Gemenc; Béda-Karapancsa, Pacsmagi halastavak Központ: Pécs, Tettye tér.Madármegfigyelő tornyok: Béda-Karapancsa, Drávaszentes nedves rétjein, a gemenci Nyéki-Holt-Dunán Tervezett madármegfigyelő torony: Heresznyei Dráva-magasparton (Szakvezetések igényelhetők) Víziturizmus

10

Az utóbbi években szinte robbanásszerűen terjedt el a Duna és a Dráva térségében, hiszen a természeti érték megismerésére is kitűnő alkalom a vízi kirándulás. Drávai vízitúrához a parkigazgatóság engedélyét kell kérni. Szabadon látogatható bemutatóhelyek, tanösvények: Barcsi borókás (megközelíthető a 6-os útról, az autóspihenő felől) Gemenci Malomtelelő-tó (megközelíthető az erdei vasúttal) Bárány-foki szabadidőközpont (Szekszárd mellett) Keleti-Mecsek (Magyaregregytől a Márévár felé vezető úton) Pécs (Jakab-hegy) Abaliget (a barlang felett) Paks (a város melletti ürgemezőn). Tervezett tanösvények: Nyéki-Holt-Duna (Pörböly mellett)Szársomlyó (Dráva mellett)

Bemutatóhelyek:- Tettye Oktatási Központ- Drávaszentesi Oktató- és Bemutatóközpont- Tettyei mésztufabarlang- Kölkedi Fehér Gólya Múzeum- Abaligeti-barlang és Denevérmúzeum

Balaton-felvidéki Nemzeti Park A Balaton-felvidék, a Dél-Bakony, a Tapolcai-medence, a Keszthelyi-hegység és a délnyugatra nyúló Kis-Balaton medencéje tartozik a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz, amelyet 1997-ben hoztak létre.

Az alapítás éve: 1997Területe: 57 020 haFokozottan védett területe: 10 472 haTájvédelmi Körzetei: Magas-bakonyi TK, Somló TK, Mura-menti TKRamsari terület: Balaton, Kis-Balaton

A nemzeti park igazgatóságának központja Csopakon található, ahol Zöld Pont iroda, kiadványok, ismeretterjesztő anyagok segítik az érdeklődőket.Összterülete 56 997 hektár, melyből 10 471 hektár fokozott védelem alatt áll. A park természetvédelmi fennhatósága Veszprém megyében 50, Somogy megyében 6 települést érint.A régió természeti értékeinek védelme korán megkezdődött. 1922-ben a Kis-Balatonon alkalmaztak először úgynevezett kócsagőrt, fizetett természetvédelmi őrként. Ezt követően csaknem három évtized telt el az egykori madárvilág élőhelyének, annak legértékesebb maradványának védetté nyilvánításáig (1951).A veszélyeztető tényezők hatására a térségben több értékes területet helyeztek védelem alá, így a tapolcai Tavasbarlangot 1942-ben, a balatonkenesei tátorján-élőhelyet 1944-ben, a Tihanyi Tájvédelmi Körzetet 1952-ben. Az értékes tájegységek védetté nyilvánítása 1979-től gyorsult fel.A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság számos településen tart fenn bemutatóhelyet: Bakonybélen az Erdők Házát; Zircen arborétumot, Monoszlón geológiai bemutatóhelyet; Salföldön majort; Zalaszántón vízimalmot, a Kis-Balatonnál, Vörsön a népi halászatot bemutató tájházat; a Zalakomárhoz tartozó Kápolnapusztán bivalyrezervátumot, a Diás-szigeten Fekete István-emlékhelyet. Várja a látogatókat a balatonfüredi Lóczy-barlang; a

11

balatonedericsi Csodabogyós-barlang, a tapolcai Tavasbarlang is,  valamint a Szentgáli-kőlik barlang.

Tanösvények ismertetik meg a látogatókat a természeti értékekkel Tihanyban, a Szentgyörgy-hegyen, Badacsonyon, Szigligeten, a Keszthelyi-hegységben Balatonedericsnél, a Kis-Balatonon a Kányavári-szigeten, a Somlón és a Bakonybél melletti Gerence-pusztán.A Kis-Balaton északi részén, Fenékpusztán kialakított Vönöczky Schenk Jakab Kutatóház a nemzeti park legismertebb területének feltárásában, bemutatásában, és az élőhely megőrzésében játszik kulcsszerepet. A Kis-Balaton vidéke csak külön belépési engedéllyel és szakvezetővel látogatható.

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

Általános adatok 1.1. Elnevezése: Duna-Ipoly Nemzeti Park IgazgatóságRövidített neve: DINPI1.2. Székhelye: 2509 Esztergom, Strázsa-hegyÜgyfélfogadás: 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 52.1.5. Alapításának időpontja: 1997. november 28. a 34/1997 (XI.20) KTM rendelet alapján.

Az 1997-ben alapított Duna-Ipoly Nemzeti Park a fővárostól északi irányban, a Pilis és a Börzsöny hegység nagyobb részén, a Duna és az Ipoly folyók között helyezkedik el. Több mint 60 ezer hektárnyi területének egyik legszebb része a Dunakanyar. A park egyediségét három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. A Duna és a hegyek kapcsolatának legszebb példája a Dunakanyar, mely a folyó Börzsöny és Visegrádi-hegység közötti, több ezer éve lezajlott áttörésének helyszíne. Tájképileg egyedülálló megjelenését a partot szegélyező galériaerdők adják. A folyón kialakult kisebb-nagyobb szigetek Esztergom és Budapest között szintén részei a nemzeti parknak. A nemzeti park része a pilisi bioszféra rezervátum. További bemutatóhelyek: a Pálvölgyi-cseppkőbarlang,  Szemlőhegyi-barlang, Alcsúti Arborétum és az Ócsai Tájház.A nemzeti park kiváló lehetőséget teremt a természetvédelmi ismeretek megszerzésére, bővítésére, az ökológiai szemlélet formálására is. Az ismeretterjesztéshez szervesen kapcsolódik Vác közelében az ártéri erdő tanösvény, és a  mogyoróhegyi oktatóközpont a Pilisben, Szokolyán a Királyréti Oktató- és Látogatóközpont, a Szénások Európa Diplomás Terület Látogatóközpontja, valamint az Esztergomi Bemutatóközpont.

12

Körös-Maros Nemzeti Park A Körös-Maros Nemzeti Park a romániai hegységek lábától a Tiszáig húzódó, egyedi arculatú táj megmaradt értékeit őrzi. Ezek jó része ma is vízhez kötődik: ilyen a Körösök és a Maros folyó vízrendszere és holtágai, az ártéri erdők, a Sárrét mocsarai és a hozzájuk tartozó szikes gyepek is.

Alapítás éve: 1997Összterület: 51 125 haRamsari terület: 5486 ha (Kardoskúti Fehértó, Biharugrai halastavak, Csanádi puszták)

Olyan állat- és növényritkaságok találhatók ezen az 1997 óta nemzeti parki oltalom alatt álló területen, melyek Magyarországon egyedül itt tenyésznek, vagy állományuk jelentős része találja meg itt életfeltételeit. A Körös-Maros völgyében szigetként maradtak meg a nemzeti park területi egységei. Ezeket északról a Körösök, délről a Maros, nyugaton a Tisza foglalják keretbe. A folyókat sok helyen puhafás ártéri erdők, füzes-nyárasok bokros, ligetes állományai kísérik, a hullámtéren belül maradt medermaradványok és rétek az egykori alföldi mocsárvilágot idézik. A Körösök hullámtere vízimadarak élőhelye. Az emlősök közül a vidra emelhető ki gyakoriságánál fogva.  A Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi-puszták területi egysége több típusú élőhelyet őriz. A Hortobágy-Berettyó folyó védett, szabályozatlan 20 kilométeres szakasza fontos madárélőhely. A víztér felszínén az európai vöröskönyves sulyom található tömegesen, melynek termését ínséges időkben megőrölve, lisztként, újabban gasztronómiai különlegességek alapanyagaként hasznosítják.A magyarországi túzokpopuláció védelme érdekében 1975-ben létrehozták a dévaványai Túzokrezervátumot. A túzok megtartása érdekében főként szabadtéri állományvédelemre összpontosul a nemzeti park túzokvédelmi munkája. A nemzeti park bemutatóhelye a Réhelyi Látogatóközpont (Dévaványa és Ecsegfalva között), ahol a Nagy-Sárrét természeti értékeit és a túzokvédelmi munkákat bemutató kiállítás, természetfotó-kiállítás, látható, de szakmai előadásokat is tartanak. Itt kérhető szakvezetés a természetvédelmi területre, és kerékpárkölcsönzéssel is foglalkoznak.A Körösvölgyi Látogatóközpontban a Dél-Tiszántúl természeti értékei című állandó kiállítás és a nemzeti park élővilágával valamint a hazai természetvédelem feladataival lehet megismerkedni. A 2007-ben Biharugrán átadott Bihari Madárvárta különböző előadások, értekezletek, gyakorlati foglalkozások lebonyolításának optimális színtere.A Sebes-Körös és a romániai Bihar-hegység déli lejtőiről érkező számtalan ér áradásai hatalmas mocsárvilágot alakítottak ki, melynek legértékesebb maradványát őrzi a nemzeti park Kis-Sárrét területi egysége. A Biharugrai halastavak felbecsülhetetlen értéke a gazdag madárvilág. Az emlősök közül a fokozottan védett vidrának egyik legerősebb hazai állománya él a tavakon és csatornákon. A Dél-Tiszántúl egyik legfontosabb természeti értéke a Maros folyó egykori mellékágából kialakult kardoskúti Fehértó. A szikes terület a pusztákhoz kapcsolódó növénytakarója és állatvilága, a madárvonulásban betöltött, rendkívül fontos szerepe miatt 1979 óta a Ramsari egyezmény hatálya alá tartozik. A tó szomszédságában található a Sóstóitelep, ahol a nemzeti park szürkemarha, cigája és rackajuh állománya él. A Fehértó és közvetlen környezete fokozottan védett terület, látogatása engedélyhez kötött.

13

A védett területek a természetvédelmi szabályok betartása mellett szabadon látogathatók, főbb pontjaikon tájékoztató táblák segítségével lehet tájékozódni. A fokozottan védett területek a nemzeti park engedélyével látogathatók.

Őrségi Nemzeti Park A 2002-ben létrehozott Őrségi Nemzeti Park az 1978-ban alapított Őrségi Tájvédelmi Körzet, valamint a Belső-Őrség és a térség határán futóRába-völgy még természetközeli állapotban lévő ,területeit öleli fel. Ebből 3104 hektár fokozottan védett. A park igazgatósága 2007 február 1-jétől beolvadt a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatóságába, azonban 2008 áprilisától ismét önálló.Alapítás: 2002. március 1.Összterület: 43 933 hektárEbből fokozottan védett: 3104 hektár

Az Őrség és a Vendvidék az ország legnyugatibb vidéke, ahol dombok és patakok vájta völgyek, lomb- és fenyőerdők, üdezöld kaszálók, jégkorszaki maradványnövényeket őrző láprétek, kristálytiszta vizű források és patakok váltják egymást. A csend és friss levegő, a változatlan formában megőrzött népi hagyományok és szokások, az önellátó kisparaszti gazdálkodás hagyományai és termékei vonzzák a látogatókat.A természeti értékekben gazdag tájat lakói a természettel harmóniában, értékeinek gazdagításával alakították mai képére. A jellemző épületformáknak egyik szép együttese Szalafőn, az Őrségi Népi Műemlékegyüttes eredeti helyén és környezetében tekinthető meg.A Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont kiállításain tekinthető meg a környék jellegzetes élővilága.A nemzeti park területének 63 százalékát borítják erdők. A jégkorszak utáni hűvös klíma maradványtársulásai a tőzegmohás ingó- és dagadó lápok, láprétek. A sok csapadéknak és a magas páratartalomnak köszönhető, hogy az Őrség az ország egyik gombákban leggazdagabb területe.

A nemzeti park szálláshelyeket is kínál a turistáknak:- Keserűszeri Kutatóház (15 személy; sátorozási lehetőség a kutatóház udvarán);- Harmatfű Természetvédelmi Központ (48 személy). A szállóvendégeknek kerékpár-kölcsönzésre is lehetőségük nyílik. A szálláshelyekre az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságán lehet bejelentkezni. A természetismereti és nyári táborokat, rendezvényeket és konferenciákat a Harmatfű Természetvédelmi Központban szervezik.

14