Testnevelés módszertan

7/16/2019 Testnevelés módszertan

http://slidepdf.com/reader/full/testneveles-modszertan 1/33

1. a. Testi (szomatikus) nevelés – testnevelés- a óvodai testnevelés feladataib. Játékvonatkozású főgyakorlatok és oktatásuk

a. A testi nevelés, testnevelés célja, feladataiAz óvodában alapvető feladat: a gyermeki személyiség oly módon történő fejlesztése, hogyiskolába kerüléskor testileg, pszichikailag, szociológiailag a megfelelő fejlettségi szintet érjen el,

mely képessé teszi az iskolai követelmények teljesítésére.A testi nevelés feladata: -a szervezet egészséges fejlődésének biztosítása, -motoros képességek fejlesztése, -mozgáskészség kialakítása, -gondozás, -edzésA testnevelés fogalma: tervszerű, rendszeres ráhatás a szervezetre, amelyben a testgyakorlatok tudatos alkalmazásával a személyiség sokoldalú képzését, -motoros képességét, -mozgás kézségét,-mozgásműveltségét fejlesztjük A testnevelés általános feladatai: -értelmi, -érzelmi, -erkölcsi, -esztétikai, -világnézeti, -munkáranevelés.A testnevelés sajátos feladatai:1. a testi fejlődés biztosítása: arányos fejlesztés, testi elváltozások megelőzése2. motoros képességek fejlesztése: testi erő, gyorsaság, állóképesség, mozgásérzékelés,

hajlékonyság3. játékigény, versenyigény felkeltése, egészséges életmódra szoktatás, a mozgás megszerettetéseAz óvodai testnevelésben eltérés az életkori sajtosságokból adódóan a feladatok egymás közöttiarányában van (arányos fejlesztés, vázizomzat erősítése, helyes testtartás kialakítása, a nagymozgásigény kielégítése természetes mozgásokkal és sok-sok játékkal

b. A játék vonatkozású főgyakorlatok és oktatásuk A labdával való játékos munka és labdajátékok az óvodai testnevelésben a gyermeki ügyesség,koordinációs képesség fejlesztése, a leleményesség, tér – és időbeli érzékelés, helyzetfelismerésterén a legtöbbet nyújtanak.Biztosítsunk rendszeres alkalmat és lehetőséget a gyakorlásukra.Előnyük, hogy lehetővé teszik az együttes foglalkoztatást, változatosak, élénk tempójúak, sokoldalúharmonikus fejlesztésre adnak lehetőséget, a különböző versenyekben jól alkalmazható.Személyiségformáló szerepük van!

A labdafogásA labda helyes fogása a következő: a két kéz nyitott, enyhén hajlított ujjakkal egymás felé fordítotttenyérrel tartja a labdát két oldalról. (szabadgyakorlati alapformáknál és előkészítő gyakorlatoknális!)Gyakorlatai:-Labda fogása két kézzel és hordozása különböző kartartásokkal

-Labdafogás két kézzel mellmagasságban; a labda földre ejtése, úgy, hogy a két kéz oldalt kifelétávolodik a labdától, majd a felpattanó labdához oldalról befele közelít.„ki fogja meg többször a felpattanó labdát?”„kinek a labdája pattan magasabbra?”

LabdagurításKét típusa van: labdagurítás (ciklikus) ill. a labda elgurítása(aciklikus)A gurítás mindkét esetben irányított.A gurítás irányát a tenyér helyzete határozza meg. A gurítást irányító kéz tenyérrel a labda feléfordított, a gurítást az ujjak végzik. A kar és a könyök enyhén hajlított.A labda folyamatos gurítása – az ujjak folyamatosan érintik a labdát; végezhető helyben és

haladással; egy, két, illetve váltott kézzel.Leggyakrabban előforduló hibák: a tenyér nem fordul a labda felé, a csukló merev, a labdáttenyérrel ütik, az ujjak nem érintkeznek folyamatosan a labdával, a labda felemelkedik a talajról

1



Gyakorlatai:-a labda körkörösen mozgatása tenyérrel jobbra, balra („simogatás”)-a kéz ujjaival a talajon fekvő labda pörgetése („csikizés”)-különböző testhelyzetekben a labda gurítása a test körül-hajlított állásban a labda gurítása körbe-terpeszállásban a labda gurítása a lábfejek körül

-karika körüli gurítás-folyamatos gurítás járásban, lassú futással-gurítás hullámvonalban; különböző tárgyak között-gurítás társkerüléssel-versenyszerűen

A labda elgurításaAz elgurított labda gurulásának sebessége változó!A labdával közölt erő kezdeti sebességet ad, és ez meghatározza a gurulás távolságátA labda elgurítása különböző testhelyzetekből végezhetőGyakorlatai:

A gurítás irányának, a célzásnak és a gurítás dinamikájának, az érzékeltetésének feladata: gurításélére fektetett pad lapjára 1 2 méter távolságról, úgy, hogy az a pad lapjáról visszapattanva a kézbevisszaguruljon-társsal szemben végzett feladatok -különböző testhelyzetekből-egy kézzel, két kézzel, gurítás hátrafelé-páros versengések -váltóversenyek -a kétféle gurítás összekapcsolása

A labda dobása és elkapásaA labdafogás és gurítással végzett feladatok megtanulása után oktatjuk!Labda eldobása1. kétkezes alsódobás = terpeszállásból mélytartással fogott labdával; mérsékelt térd- éstörzshajlítással előre karlendítés labdával a terpesz közé majd térdnyújtással és törzsemelésselkarlendítés vállból előre. A kar előre lendítésénél a könyök enyhén hajlított, majd kinyúlik és a kéza labdát körülbelül az arc magasságáig, kísériA leggyakrabban előforduló hibák: a kar merev, a lendítés nagysága rövid vagy túl hosszú, a térdnem rugózik, a törzs nem emelkedik fel a lendítésnél2.kétkezes felsődobás = terpeszállásból magastartásban fogott labdával, enyhén hajlított könyökkel;mérsékelt törzshajlítás hátra, vállból a kar hátra húzásával és kis térdhajlítással; hirtelen térd- és

törzsnyújtással törzslendítés előre, egyidejű karlendítéssel és könyöknyújtással előre a labdaeldobásaA leggyakrabban előforduló hibák: a lendületvételnél a kar könyökben erősen hajlított, a törzs és atérd nem segít a lendületszerzésben, a labdát lökésszerűen ejti maga elé1.egykezes felsődobás = harántterpeszállásból; labdafogás a labda két oldalán, nyitott, hajlítottujjakkal, a test előtt enyhén behajlított könyökkel; a labda elfordításával a labdát az arc előtt a fülmellé emeljük; a kar könyökben hajlított, a felkar a váll magasságában vízszintes; a törzs mérsékelthátrahajlítást végez hátra. A dobómozgás a törzs nyújtásával szerzett lendülettel kezdődik, követi azalkar csapásszerű kinyújtása a dobás irányába; végül a csukló erőteljes hajlítása és az ujjak nyomásaadja meg a labdának a végső sebességét.A leggyakrabban előforduló hibák: a törzs nem vesz részt a lendületszerzésben, a labdát löki, a

karnyújtás befejezése előtt dobja el a labdát, nem a törzs indítja a dobómozgást

2



A labda elkapása = a labda két oldalán szembenéző tenyérrel és nyitott, enyhén hajlított ujjakkaltörténik. A kar a repülő labda felé nyúlik, kissé hajlított könyökkel, a fenti kéztartással. A labdaelkapásának pillanatában a csukló, a könyök és vállizület behajlításával a labda sebességét lefékeziés a labdát testközelbe, hozza.A labdaelkapás technikájának kialakítása tartós gyakorlást igényel.Gyakorlatai:

-a labda leejtése és elkapása-térdrugózással labda feldobás hajlított karral, úgy hogy az „ölbe” essen vissza-labda előredobása, érte futás, elkapása-labda feldobása fej mögé, majd gyors fordulattal érte futás és elkapása-labda feldobás és elkapás közben tárgyak fölötti átlépés-dobásformák gyakorlása falra-dobásformák gyakorlása párokban-karikán, zsinóron való átdobás-az óvónő adogatja a gyerekeknek a labdát

A labdavezetés

Labdavezetés helyben = harántterpeszállás enyhén hajlított térdekkel; a test előtt enyhén hajlítottkarral, két kézzel fogott labdát magunk előtt a földre ejtjük; a könyök és a csukló nyújtásával alabda fölé lógatjuk a karunkat, így a felpattanó labdához hozzá tudunk igazodni. A labdát azemelkedés holtpontjáig a könyök és a csukló hajlításával kísérjük; majd az ujjpárnákkal és acsuklóval ismét a talajra nyomjuk; a lenyomásban a könyök enyhe nyújtása is segít. Kézzel és karralmindig a felpattanó labdához igazodunk.Labdavezetés haladással = a labda földhöz pattintásánál ügyeljünk arra, hogy a pattintást rézsúttörténő lenyomással kezdjük; így a labda felpattanási szöge a leesési szöggel megegyező nagyságúés előre irányuló lesz.Haladást végezhetünk járással, futással, előre, hátra, oldalt; vezethetjük a labdát egyenes,hullámvonal, cikk – cakk, kör, irányban isLeggyakrabban előforduló hibák: a labdát maguk mellett ütik le, a labdát zárt ujjakkal érintik,felfele feszített csuklóval várják a labdát, a labdát tenyérrel ütik, merev térdel állnak, haladásközben függőlegesen nyomják le a labdátA labdavezetés oktatását helyben a két kezes labdavezetéssel kezdjük!A két kézzel fogott labdát magunk előtt a földre ejtjük; a mozgását leesés és felpattanás alatt kétkézzel kísérjük; puha lenyomással pattintjuk a földhöz. Először állásban végeztetjük, majd egyébtesthelyzetekben is gyakoroltatjuk. Ha már sikeresen végzik, rendezhetünk versengéseket.Labdavezetés egy kézzelElőször helyben gyakoroltatjuk, mindkét kézzel gyakorolják; ügyeljünk a pattogtatás ritmusára;Egyéni versengések:” Ki tud…”

Összekapcsolhatjuk a labdavezetést labdagurítással vagy dobással isHelyben vezetés után térjünk át a járásban és futásban való labdavezetésreLabdavezetés akadályok beiktatásával; labdavezetés vonal alakzatban, páros versengések stb.

3



2.) a)A mozgáskészség kialakulásának folyamatab)Támaszok, függések - vegyes helyzetek

a)A mozgáskészség kialakulásának folyamata (Kresztovnyikov):

Generalizáció: olyan szakasz, amely az ismeretek feldolgozásától az első sikeres végrehajtásig tart

jellemzői: -olyan izmok bekapcsolása, melyek nem szükségesek, -nagyobb az erőkifejtés -a mozgásgörcsös és merev, -a mozdulatok iránya, kiterjedése, sebessége, tempója nem megfelelőFeladat:-motiváció ,-pontos, hibátlan közlés,-ellenőrzés,-többszöri gyakorlás,-segítségadás,-hibajavítás,-újabb magyarázat, -buzdítás, -dicséret

Koncentráció: az első sikeres végrehajtástól a mozgásjártasság kialakulásáig tart (azonoskörülmények között a végrehajtás pontos)

jellemzői: -csak a megfelelő izmok működnek, -a mozgás gördülékenyebb, simább, -kialakul adinamikus sztereotípia, ami még labilis, ezért erősíteni kellFeladat:-folyamatos ellenőrzés,-hibajavítás,-segítségadás,-azonos körülmények közöttgyakoroltatás,-buzdítás,dicséret

Stabilizáció:a mozgásjártasság kialakulásától a mozgáskészség kialakulásáig tart (automatikus,változott körülmények, pontosság)

jellemzői: a dinamikus sztereotípia megszilárdul, a figyelem felszabadul, -belső kinesztetikusingerek is irányítanak, -a mozgás gördülékeny, -pontos, -gyors tempójúFeladat: -változó körülmények között, -folyamatos ellenőrzése, -hibajavítás, -folyamatos ismétlés,-buzdítás, -dicséretTranszfer (áthelyezés) lehet pozitív és negatív. A szerkezetileg hasonló mozgás segíti, gyorsítja ésmegkönnyíti egy másik mozgás elsajátítását (páros lábon szökdelés, mélybe ugrás, magasugrás).

Negatív, pl. helyből ugrást közvetlenül nekifutással történő ugrás követ.Bilaterális transzfer: amit az egyik oldali végtaggal elsajátítottunk, a másik oldali végtaggalkönnyebben sajátítjuk el

b)Támaszok, függések, vegyes helyzetek:Támaszokban a test súlypontja az alátámasztási pont, felület felett van. Az alátámasztás történhet:lábon (talpon, sarkon, lábujjon, térden, combon), kézen, alkaron, vállon, fejen stb.Támaszok az alátámasztás szerint: állások, térdelések, ülések, fekvések, kéz- és lábtámaszok,kéztámaszok, egyéb támaszok Állások: támaszkodást a lábunkon végezzük, sok testgyakorlat kiinduló és befejezőtámaszhelyzetei.-szögállás: alapállás – de mélytartástól eltérő más kartartással párosul.

-alap- és vigyázzállás – a sarok zárt, a lábujjak között kb. egy lábfejnyi távolság van, a törzsegyenes. A kar mélytartásban zárt, és nyújtott nyak. Vigyázzállásban a ujjak természetes tartásbanlazán hajlítottak.-lábujjállás: a testsúly a lábujjra nehezedik, sarok magasra emelt-sarokállás: testsúly a sarkon, hajlított talp magasra emelt-hajlított állás: térd hajlított, a sarok zárt, emelt, a törzs egyenes. A térd leht zárt, nyitott, lehetterpeszállásban is végezni.-guggolóállás: A térd maximálisan hajlított, a talp és a sarok is támaszkodhat a talajon.-zsugorállás: guggolásban előre törzshajlítás a kar átkulcsolja a térdet-lépőállások: a lépő láb ujja érinti a talajt, testsúly a helyben maradt lábon, mindkét térd nyújtott.Irányai: előre, hátra, oldalt, rézsútosan keresztbe.

-kilépőállások: a kilépő lábon a testsúly, irányai: előre, hátra, oldalt, rézsútosan keresztbe.-terpeszállások: a láb vállszélességben távolított egymástól. Mélységi síkban: haránt.Kereszt terpeszállás, ha a lábak egymást keresztezik.

4



-támadóállások: a kilépett láb térdben hajlított, mindkét talp, sarok a talajon támaszkodik.-védőállás: a kilépő láb csak érinti a talajt, a testsúly a helyben maradt lábon van. A törzs a nyújtottláb meghosszabbításába dől.-lebegőállás: egy lábon állás, a másik láb nyújtva vagy térdben hajlítva emelt. A törzs általábanfüggőleges.-mérlegállás: a lebegőállás formája, amikor a törzs az emelt lábbal ellentétes irányba döntött.

A kar különféle állásban lehet.Térdelések: az a helyzet, amikor a támasz zárt térden és feszített lábfejen történik, a törzsfüggőleges.-terpesztérdelés: térdelésben a térdek nyitottak.-bal, jobb térdelés: térdelés a bal térden támaszkodik -sarokülés: ha a csípő a sarkon támaszkodik térdelésben.

Ülések: ha a csípő hajlított és az alátámasztási felültek a külső csípőizmok ill. a láb hajlítóizmai,azaz a láb háti oldala, vagy a talp.-nyújtott ülés: nyújtott és zárt lábtartással – terpesztett, nyújtott ülés a terpeszülés-hajlított ülés: ülőhelyzetben a térd 90fokig hajlított – hajlított terpeszülés: a láb terpesztett

-törökülés: a láb keresztezett, a kéz a térden, a törzs egyenes-zsugorülés: a térd maximálisan hajlított, a kar az alszárakat átkulcsolja hajlított ülésben-gátülés: az egyik láb nyújtott, a másik hajlított, a test oldalsíkjában, a belső oldalon támaszkodik -lebegőülések: a láb emelt, sem a kéz, sem a láb nem vesz részt a támaszkodásban, a törzs hátradöntött-terpeszlebegő: a láb emelt, sem a kéz, sem a láb nem vesz részt a támaszkodásban, a törzs hátradöntött, lábterpesztéssel kapcsolódik -keresztezett: a láb emelt, sem a kéz, sem a láb nem vesz részt a támaszkodásban, a törzs hátradöntött, lábkereszteződéssel kapcsolódik

Fekvések:-hason: a test hasi oldala támaszkodik, a kar a test oldalán könyökben hajlított és tenyérbentámaszkodik -hanyatt: a test háti oldala támaszkodik, a kar helyzete mélytartás-bal, jobb oldalon fekvés: a test bal (jobb) oldalán támaszkodik a bal (jobb) kar magastartásban a fejalatt, másik kar a mellkas előtt hajlított helyzetben-fekvőmérleg: a test egy ponton vagy nagyon kis felületen alátámaszkodik.-combon fekvés: fekvő helyzetet a comb hasi oldalának támaszkodása tartja fennKéz- és lábtámaszok: kézen és lábon egyidejűleg támaszkodunk -guggolótámasz: csípőben, térdben hajlított helyzet, zárt lábbal lábujjon, nyújtott karral tenyérentörténik a támaszkodás

-térdelőtámasz: támaszkodás térden, lábfejen és tenyéren, a kar könyökben nyújtott, a combfüggőleges, a térd zárt, a lábfej nyújtott.-fekvőtámasz: kézzel és zárt lábfej különböző részeivel történő támaszhelyzet a kar függőleges vagymerőleges a talajra, a törzs és a láb nyújtott.-mellső fekvőtámasz: a test mellső felületével van a talaj felé-hátsó fekvőtámasz: a test háti felülete van a talaj felé-bal és jobb oldali fekvőtámasz: a test baloldalával van a talaj felett-terpesz fekvőtámasz-magas fekvőtámasz: ha a kéz alátámasztási pontja magasabb, mint a lábé- mély fekvőtámasz: ha a kéz alátámasztási pontja mélyebb, mint a lábéKéztámaszok: kézen történik a támaszkodás

-kézállás: a kar függőlegesen nyújtott, tenyéren támaszkodik, a törzs függőleges, a fej tartásatermészetes, a láb függőleges, nyújtott, zárt

5



Egyéb támaszok: támaszkodás a test különböző pontjain-tarkóállás: támasz a tarkón és a felkar háti területén, a kéz a csípőt alátámasztja, a test és a lábfüggőleges és egyenes-fejállás: tenyéren és a fejen történik a támaszkodás, a törzs függőleges, a láb nyújtott,-zsugorfejállás: a fejállás helyzetében a csípő és a térd hajlított-terpeszfejállás: fejenállásban végzett lábterpesztés

-harántspárga: maximális harántterpeszben való ülés

Függések: függés történhet csak kézzel, csak lábbal, kézzel és lábbal, egyéb testrésszel-kézfüggés-hátsófüggés-zsugorfüggés (ha a csípő és a térd maximálisan hajlított)-kéz és lábfüggések – fekvő függésnek nevezzük. Van mellső és hátsó fekvőfüggés.Mellsőfekvő függés: két kézzel fogja a szert, a láb rögzít a szeren. A függesztési pontok közöttcsüng a test a szer alatt. A kar nyújtott, a test térdben hajlított.Lajhárfüggés: a mellső fekvőfüggésnek olyan változata, ahol a két kéz és láb egymás előtt végzi afogást, függeszkedést

Hátsófekvő függés: hátsó helyzetben a kéz fogásával és a láb rögzítésével a szeren függ a test, afüggesztési pontok alatt.

Vegyeshelyzetek: a test egyidejűleg támasztásban és függésben van-függőállás: a kézfüggést, a lábállást, támaszkodást végez. Tornaszerhez való viszony alapján vanmellső, hátsó, oldalsó (bal, jobb) függőállás.

6



3. a) Motorikus képességek és fejlesztésük lehetősége az óvodai testnevelésbenb) Talajelemek és oktatásuk

a. Motoros képességek jellemzése, fejlesztéseFogalma: valamely meghatározott mozgásos cselekvés végrehajtásának feltételeiként fogható fel(veleszületett és tanult összetevői is vannak).

1.Kondicionális képesség:Hat rá: -izom kontraktilitása (erő, elernyedés, húzódás), -izom anyagcseréje (állóképesség),-idegimpulzus (gyorsaság)Alapvető képességek: -erő, -állóképesség, -gyorsaság,Komplex képességek: maximális erő, állóképességi erő, gyorsasági erő, mozgásgyorsaság,gyorsasági állóképesség, rövid-közép-hosszú távú állóképesség.

Erő: az a kondícionális képesség, mely a külső és belső ellenállások leküzdését teszi lehetővéErőkifejtés nagysága függ: -izom tömegétől, -izom összehúzódó képességétől, -az akaraterőtől.Erő fejlesztése: -a terhelés nagyságát változtatjuk, - a mozgás gyorsaságának fokozása, - az

ismétlések számaÓvodában nagyon gyorsan fejlődik az erő, -óvodában is fokozatosan emeljük az ellenállást,Használjunk kéziszereket, -páros gyakorlatok, -küzdő gyakorlatok. Iktassunk be aktív és passzív

pihenési szakaszokat.

Állóképesség fejlesztése észrevétel nélkül: az a kondícionális képesség, amely lehetővé teszi akülső és belső ellenállások sorozatos és hosszantartó leküzdését anélkül, hogy a teljesítmény szintjeelőtt lecsökkenne.Függ: keringési, légzés, anyagcsere folyamatok, a mozgatórendszer minőségétől,mozgáskoordinációtól, pszichés tényezőktőlFejlesztése: lassú és közepes tempójú futással, -csúszás, kúszás, mászás huzamosabb ideig,-hosszabb ideig végzett séta, játék, -nyuszi ugrásFigyeljük a változatos formákra.Meghatározott ideig történő gyakorlást aktív pihenés kövesse.

Gyorsaság: lehetővé teszi, hogy a különböző cselekvéseket célszerűen, legrövidebb időn belülvégezzük.Függ: -gondolkodás gyorsaságától, -izmok ingerlékenységétől és összehúzódó képességétől,-akaraterő (karakter), -technika, -az idegpályák ingerületvezetésétőlFejlesztés: -alapos bemelegítés után, pihent állapotban, jártassági szintre eljutott feladatokkal,állórajtból futások, futóversenyek, ismétlések számának tervezése, pihenés.

2.Koordinációs képességek : olyan sajátos feltételrendszert alkotnak, amelynek segítségével amozgásszabályozás megvalósul. Szinonimája az ügyesség.Függ: -érzékszervektől, agykéreg fejlettségétől, mozgásműveltségtőlFajtái: -téri tájékozódás (jobbra, balra), -mozgásérzékelés (hol a karod, hátad), -reakcióképesség(sípszó, zenére), -ritmusképesség (talajon kargyakorlatok, fonaltekerés, boksz), -egyensúlyérzék (gólyaállás játék), gyorskoordináció (ki ér oda hamarabb),-állóképességi koordinációFejlesztés: váratlan, ki nem számítható körülmények között történik, több megoldási mód, nagyfigyelmet igénylő feladatok, különböző irányokba és sebességgel haladó tárgy követése, kisalátámasztási felülettel végzett gyakorlatok (pad), változatosság, pihenőA koordinációs képesség meghatározott szintje a készségfejlesztésnek nélkülözhetetlen feltétele és

egyben állandóan ható szabályozója.

7



3. Mozgékonyság, hajlékonyság: olyan motoros képesség, amelynek segítségével mozgásainkat(anatómiai korláton belül) nagy mozgásterjedelemmel tudjuk végrehajtani, erőkifejtésfeltételezésévelFajtái: aktív (lábemelés), passzív (külső segítséggel)Fejlesztése: nyújtó hatású gyakorlattalÓvodában csak aktív hajlékonyságot fejlesztünk!

4. ÜgyességA cselekvések célszerű megválasztását, eredményes végrehajtását biztosítja.-Központi idegrendszer koordinációs képessége.-Minél többféle mozgás tanítása készségszintre emelése.-Kiscsoportban előkészítő gyakorlatok, melyek egy-két alapformából állnak.-Középső csoportban két alapformából összetett előkészítő gyakorlatok.-Önálló választásra késztessük a gyerekeket a különböző formák közül.-Nagycsoportban felgyorsul az elsajátítás üteme. A generalizációs szakasz szinte eltűnik.-Legyen tudatos erőfeszítés- labdajátékok

-A testi képességek fejlettsége a mozgáskészségeken keresztül nyilvánul meg.-Gyors, pontos célszerű cselekvés.-A mozgáskészség csak a megfelelő testi képességek jelenlétében jöhet létre.

b) Talajtorna oktatása:

-gurulás a test hossztengelye körül-zárt nyújtott lábak, egyenes tartás, magastartásban lévő nyújtott karok -hasonfekvésből kell kezdeni, kezdetben nyújtunk segítséget. Kényszerítő helyzet – kifeszítettzsinór kellő magasságban, egyenes irány – egymástól megfelelő távolságban elhelyezett padok között.-először egyenként, majd csoportosan, a jártasság fokán már folyamatosan gyakorolhatjuk.-kiegészítő főgyakorlatként alkalmazhatjuk -gyakorlat előkészítése: hason fekvésben magastartásban utánozhatják a gyerekek a csonak ringását

-gurulóátfordulás előre-először guggolótámaszból indítva gyakoroltassuk guggolótámasz – karok a térdeken kívül – majd a karokra támaszkodva a fejet és a törzset jólelőrehajtva s a csípőt előre és felfelé emelve a lábakkal egyszerre elrugaszkodva kell megindítani agurulást, amely folyamán az összehúzott testtartást biztosítani kell – szőnyegen végezzük.-segítségadás: a gyermek jobb oldalán jobb kézzel a fej hajlítását, bal kézzel a csípőn a gurulás

megindítását-érkezés guggolótámaszba-ha a gyereke jól tudják már (készségszintű) más kiinduló helyzetből is gyakoroltathatunk, pl:terpeszállás, alap, szögállás-ikerbukfenc: egyszerre végezzék a gurulást-hasonlat alkalmazása elősegíti a végrehajtás, megértés sikerét pl: guruljatok úgy, mint a …gyakorlat előkészítése: előre történő törzshajlítások -ne kövesse egyensúlyozó gyakorlat

-tarkóállás és gurulóátfordulás hátra előkészítő gyakorlat-tarkóállás előkésítő gyakorlata: nyújtott ülés, támasz a test mellett, törzshajlítások előre, majd

ereszkedjenek hanyatt, miközben emelje lendítse fel a lábait a gyermek.-lökje és szúrja magasba, így a törzs is magasabb helyzetbe emelődik. A gyakorlatot többször végeztessük

8



- a hátra történő gurulóátfordulást az előbbi gyakorlathoz hasonló mozgással készíthetjük előA gurulómozgás kialakítása érdekében a törzs hajlított legyen és a lábak hajlított változatban közelmaradjanak a törzshöz. Összehúzott testtartás felvetetése fontos! Szőnyegen egymás után többször végeztessük, így lendületesebb, könnyebb, helyesebb lesz a végrehajtás.-gyakorlat előkészítését szolgálja: törzshajlítás előre, hanyattfekvésben térd ill. lábemelések.

-kézállás előgyakorlatai-kiscsoportban – guggolótámaszban végzett játékos fellendülés próbálgatások váltott és páros, dehajlított lábbal-középső – hajlított állásból előre nyújtott karral indítva-nagycsoport – a fellendülést harántterpeszállás mellső rézsútos magastartásba lendített karralkezdve. Ügyeljünk arra, hogy a támasz után a hátul levő láb indítsa a fellendülést.-a mozgás lényege mindenütt a csípő magasba vitele-előkészítő gyakorlat: guggolótámaszban térdnyújtással csípőemelés, csak lábbal hátrafelé járást isvégezhetünk majd vissza kiindulóhelyzetbe.

4. a) Didaktikai alapelvek érvényesítése az óvodai testnevelési foglalkozások oktatási

folyamatábanb) Szervezési feladatok

a) Az egész évi foglalkozások összességében teljesedik ki az oktatás folyamata. A folyamatlegkisebb egysége a foglalkozás. Az oktatási folyamatban érvényesülnek olyan törvényszerűségek,melyben a nevelő – oktató munka tapasztalatai fogalmazódnak meg.Ezeket a törvényszerűségeket nevezzük didaktikai alapelveknek:1.RendszerességFoglalkozások felépítésében, az évi anyagelrendezésben a testnevelés tartalmi sajátosságai és agyerekek fejlődése figyelembe veendő-szerkezetileg hasonló gyakorlatok egymásra épülése (pozitív transzfer).-foglalkozások és évek anyagának egymásra épülésében is és minden foglalkozás felépítésében.2.Tudatosság aktivitásA gyerekek részvétele tudatos és aktív. Kiscsoportban a tudatos megfigyelés időtartama rövid, agyerekek aktivizálása a gyakorlat közvetlen céljának, a játék feladatának megjelölésével,versengéssel, a cél teljesítésének pozitív értékelésével és buzdítással kiváltható. Középsőcsoportban az erőfeszítést kívánó feladatok iránt érdeklődnek.Tudatos önellenőrzés, nagycsoportban a végrehajtás és a teljesítmény közötti oksági viszony istudatosítható.3.MotivációCselekvésre késztető indíték. A gyerekek mozgásvágya mozgásigénye belső indíték, mely acselekvés létrejöttéig tart. Az érdeklődést fel kell kelteni buzdítással és dicsérettel aktivizálni.

Megfelelő terhelés, játékszituációk, önálló választás. A motiváltság alakítható, fejleszthető. Azösztönös mozgásigény tudatos mozgásigénnyé alakítható.4.Szemléletesség,Minél több érzékszervvel szerezzenek ismeretet a gyakorlatról.Megfelelő síkból a teljes gyakorlat végrehajtás megfigyelése.Lassítva és helyes tempóban is.Magyarázattal hasonló mozgásformák emlékképeinek felidézése.Utánzás5.A tudás tartóssága A későbbi életben hasznosítható tudás.Pozitív érzelmek kiváltása. Önálló gyakorlás, ismétléssel, gyakorlással fenn kell tartani a

megszerzett tudást. Az aciklikus gyakorlatok elsajátítása több gyakorlást igényel.

9



b) Szervezési feladatok : Szervezésen értjük a gyakorlat eredményességét elősegítő szubjektív ésobjektív feltételek biztosítását, gazdaságos idő és eszközkihasználást, gyakorlóhelyek alkalmassátételét. A szervezés keretébe tartozik a foglalkoztatási forma és a tárgyi feltételek biztosítása, amitőlnagymértékben függ a zavartalan, eredményes foglalkozásvezetés.Tárgyi feltételek: csoportszoba, udvar megfelelő állapota, a szükséges szerek és eszközök, és amegfelelő öltözet.

Szervezési feladatként jelentkezik a gyerekek gyakorlás alatti elhelyezése, az óvónők elhelyezkedése, a tárgyak, eszközök elhelyezése, helycserék rendje, várakozó gyerekek.Edzés: Az oktatás az edzéssel, gondozással együtt jelentkezik, ennek biztosítása érdekébenfelhasználjuk a testnevelés eszközeit. A testgyakorlatok alkalmazásának fontossága az edzések vonatkozásában csak akkor eredményes, ha a feladatokat megoldjuk, és a testgyakorlatok hatásántúl felhasználjuk a természet erőivel (levegővel, napfénnyel) történő edzési lehetőségeket is. Anapfény és a levegő más-más mértékben hat a gyermek szervezetére.Feladatuk: növeljük a gyermek alkalmazkodó képességét. A szervezet edzésében a tervszerűséget,fokozatosságot kell betartanunk. Tavasszal és ősszel szabadban, félárnyékban és árnyékban tartsuk a foglalkozásokat. A hőmérséklethez szabjuk az öltözködést, hűvös időben, a csoportszobában, denyitott ablaknál gyakoroljanak a gyerekek. Légzési gyakorlatot csak szabadban végeztessünk, amíg

csak lehet szabadban, tornázzunk.Gondozás: A gondozás az oktatás és edzés egészségügyi követelményeinek megteremtésére, ésfenntartására irányul.-gyakorlóhely portalanítása (locsolás, seprés, füvesítés)-padlót gyakorlás lőtt töröltessük fel, hagyjuk megszáradni.-minél nagyobb szabad teret teremtsünk a foglalkozáshoz-tiszta levegőt biztosítsunk -legyen tornacipő, tornaruha-nem szabad a gyereket huzamosabb ideig a földön ültetni, fektetni-foglalkozáson használt szereket folyton ellenőrizzük, hogy balesetmentesek-e-foglalkozás után mossanak kezet a gyerekek -a sérülések lehetőségét gondos szervezéssel és gyakorlással küszöbölje ki az óvónő-az óvónő minden eljárása nevelő hatású legyen

5. a) Módszerek, meghatározó tényezői és az ismeretközlés módszereib) Dinamikus gyakorlatok – hely és helyzetváltoztató mozgások

a)Módszerek : olyan eljárások, melyek alkalmazásával elősegíthetjük az ismeretek megértését,elsajátítását, illetve alkalmazni tudását, tehát a mozgásjártasságot és mozgáskészség kialakítását ésa motoros képességek fejlesztését. Az oktatás módszerei tervszerű pedagógiai eljárások. Amódszereket az óvónő választja meg – itt szerepet játszik a képzettsége, tapasztaltsága, egyénisége.

Módszereket meghatározó tényezők:1. Testnevelés célja: csak olyan módszerek alkalmazhatók, amelyek elősegítik a célkitűzésmegvalósítását. A módszerek alkalmazásának biztosítania kell a testi, értelmi, erkölcsi és esztétikaihatásokat is.2. Oktatás tartalma – ki kell választani a legalkalmasabb módszert3. A sorrakerülő didaktikai feladat – a módszer alkalmazása attól függ, hogy új ismeretet kellátadni, vagy már megszerzett ismeretet kell rögzíteni4. gyermek életkora, előképzettsége, csoport összetétele – módszereknek igazodni kell a gyermek értelmi és testi fejlettségéhez, képességei szintjéhez. Fejlettségtől függően ugyanazt a módszertmásképpen alkalmazzuk.5. Tárgy sajátosságai: A testnevelés sajátossága maga után vonja egy-egy módszer

nélkülözhetetlenségét pl: bemutatás, gyakorlás.Módszerek csoportosítása:-Az ismeretközlés módszerei: magyarázat, beszélgetés, bemutatás, bemutattatás

10



-A gyakorlat végrehajtásának keretében alkalmazott módszerek: gyakorlás, ellenőrzés, értékelésAz ismeretközlés módszerei:1. magyarázat: szóbeli közlés. Alkalmazzuk új ismeret, de ismert anyag gyakorlása előtt, sőtgyakorlás közben is. Akkor felel meg a követelményeknek:- ha rövid, lényeglátó (vezető művelet) tagolt az ismertetés. Csak annyit közöljünk, amennyi afeladat megértéséhez feltétlenül szükséges. Fontos a hangsúly és a hangszín.

- ha érthető, világos, képszerű, a meglévő ismeretekre támaszkodjon, alkalmazni kell a gyerekek szókincséhez, értelmi szintjéhez- ha a magyarázat fontossági sorrendben ismerteti a gyakorlat részeit- ha ösztönzést ad a gyakorlat végrehajtásához (pozitív érzelmeket kiváltó és versengésre felszólítólegyen). Nem csak az értelemre, hanem az érzelmekre, az akaratra is hatni kell.- ha felszólít a végrehajtásra.2. beszélgetés: A gyermekek is részt vesznek benne, új anyag feldolgozásakor ezt a módszert nemalkalmazzuk. Felkelti a figyelmet, - ismétlésekkor alkalmazzuk – a kérdések határozottak,konkrétak, érthetőek, egyértelműek legyenek. Csak nagy csoportban alkalmazhatók.3. bemutatás és bemutattatás: nélkülözhetetlen az óvodában. Ösztönzőleg hat.- mintaszerű legyen

- emelje ki a legfontosabb gyakorlat elemeket- hangsúlyozódjék a lényeges mozdulatnak az egész gyakorlat sikeres elvégzésével valóösszefüggése pl: akkor tudsz jól gurulni, ha gömbölyűre összehúzod magad- biztosítson elég időt a megfigyelésre (többször mutassa be, először lassabban)- mindenki által jól szemléltethető legyen (tükörkép, alakzatok pl: kör, vonal)Az ismeretközlés menetét meghatározza: - a mozgásanyag természete, -a gyerekek fejlődésisajátosságai és tudásuk szintjeAz anyagelrendezés és ismeretközlés menete: lehet lineáris (egyfolytában haladó) vagykoncentrikus (körben bővülő)Lineáris – egymásra meghatározott sorrendben épülő gyakorlatok Koncentrikus – ugyanaz a gyakorlat szerepel többször az oktatásban mindig új ismeretekkel bővítveatlétikai elemekre jellemző

b) dinamikus gyakorlatok – hely és helyzetváltoztató mozgások Az izületekben lehetséges működés alapján a mozgáscsoportok megkülönböztetése:-hajlítás és nyújtás, -emelés és leengedés, -fordítás, -ezek kombinációiAz elmozdulásoknak a gyakorlatot formáló iránya, nagysága, sebessége (ritmusa) a szerintmódosul, hogy egy-egy végtag, vagy az egész test vesz-e részt a mozgásban.1. Helyzetváltoztatásokban megnyilvánuló mozgások:a) Emelések és leengedések: ereszkedés, dőlés, döntés, lendítés, lengetés, lebegtetés, karhúzás,lendület

-emelés: mélyebb helyzetből magasabb helyzetbe történő mozgás, lassú tempójú, állandóerőkifejtéssel végzett mozgás-leengedés: magasabb helyzetből mélyebb helyzetbe, lassú tempójú, állandó erőkifejtéssel végzettmozgás.-ereszkedés: törzs, vagy az egész test leengedésére van-döntés: nyújtott csípőizület hajlításával a test magasabb helyzetből alacsonyabba történő mozgása,gerincoszlop egyenes, közepes, lassú tempójú, történhet előre, hátra, oldalt.-dőlés: nyújtott testtel végzett mozgás, magasabb helyzetből alacsonyabba-lendítés: egyik nyújtott kar, vagy válltartásból a másik nyújtott láb magasba emelése, majdleengedése-lengetés: ellentétes irányú lendítések összekapcsolása

-lebegtetés: a kar oldalsó és mellső középtartásban végzett le és felfelé irányuló kiskiterjedésű élénk tempójú lengetése

11



-karhúzás: kar élénk tempójú mozgatása hátrafelé függőleges síkban. Mély, vállhoz ésmagastartásban, vízszintes síkban: közép és melltartásban.-lendület: támaszban vagy függésben egész testtel végzett lendítés előre, hátra

b) Hajlítások és nyújtások, körzés-hajlítás: az izületekben illeszkedő csontvégek közelítése-nyújtás: az izületekben illeszkedő csontvégek távolítása

Közepes tempójú mozgások. Hajlítás minden izületben végezhető.-körzések: a test különböző izületeiben körpályán végrehajtott hajlítások összekapcsolása. Élénk,lassítható. Fej, törzs, kar, lábkörzések fej és törzskörzések iránya bal, jobb. Kark. Ir.: előre, hátra,

bal, jobb, lefelé, felfelé, kifelé, befelé.-törzskörzés: oldalsó középtartásban kis kiterjedésű karkörzés-malomkörzés: a két kar 180 fokos különbséggel végez körzést előre vagy hátra.c) Fordítások: forgatás, fordulat-fordítás: a test különböző részeinek hossztengely körül végzett mozgása. Tempó: élénk, közepes-forgatás: megszakítás nélküli fordítás, ellenkező irányba-fordulatok: a test függőleges helyzetében a hosszúsági tengely körül végzett mozgás, pl: 90, 180,360 fok

d) Mozgások kombinációi: Emelések, leengedések, hajlítások, nyújtások, fordítások helyzetváltoztatásokban megnyilvánuló kapcsolásai.-összetett törzsmozgások: hajlítás, döntés, fordítás közül két dinamikus gyakorlat egyidejűösszekapcsolásával létrehozott mozgás-utánzómozgások, rugózások: az ismertetett gyakorlatok ismétlődő kis kiterjedésű közepes tempójúvégrehajtásai. Akkor végzzük, ha valamely mozgást nem követ azonnal egy másik mozgás.-helyzetcserék: végtagjaink különböző tartásban vannak, majd ellenkezőleg veszik fel egymás előzőtartását, vagy egyik testhelyzetből a másik helyzetbe megyünk át.-szökkenés: állásból talajról való elugrás, felfelé történik, a test átmenetileg támasz nélkülihelyzetbe emelkedik. Érkezés: lábujjra hajlított térddel. Kis kiterjedésű, élénk, egyszeri mozgás, egyés két lábbal végezhető.-szökdelés helyben: a szökkenés ismétlődő folyamata-ugrás: magasra történő szökkenés2.Helyzetváltoztatást eredményező mozgások: magukba foglalják a helyzetváltoztató statikus ésdinamikus mozgásokat és kombinációit is. Természetes mozgások:a) Járások: ciklikus szerkezetű, egyik láb a talajon támaszkodik. Járásmódok: lábujjon, sarkon,külső élen, térdemeléssel, keresztlépésben, guggolásban.

b) Futások: ciklikus szerkezetű mozgás, műveletei között repülés – azaz támasz nélküli helyzet isvan. Futásmódok: sarokemeléssel, helyben, láblendítéssel előre, hátra, eltérő láb-, törzs-, agykartartással.c) Kúszások, csúszások, mászások – kúszások lsd: 15. tétel

d) Szökdelések: ugrások tovahaladással. Folyamatos szökdeléssel végzett mozgás ciklikus. Két ésváltott lábbal is történhet. Nagysága lehet egyenlő vagy különböző.-ugrások: a test helyváltoztatással járó támasz nélküli helyzetében huzamosabb ideig tartózkodik, arepülési szakasz kiterjedése ez által nő. Végezhetők kéztámasszal illetve anélkül.-mélyugrás: kéztámasz nélküle) Átfordulások: A test támasz vagy támasz nélküli helyzeteiben a test szélességi-, hosszúsági- ésmélységi tengelyei körül történő helyváltoztató mozgások.-gurulóátfordulások: a test szélességi tengelye körül végzett átfordulás. Történhet előre, hátra, kh.Guggolótámasz. A teljes átfordulás 360 fok, így a befejező helyzet guggolótámasz.-gurulás: a test hosszúsági tengelye körül végzett átfordulások ciklikus folyamata. Történhet hason,ill. hanyattfekvésben, magastartásban.

12



6. a) A gyakorlat végrehajtásának keretében alkalmazott módszerek b) A lábstatikai rendellenességek kialakulása és jell. az óvodáskorban, lábtorna

gyakorlatok felosztása, módszertanaa) Gyakorlat végrehajtásának keretében alkalmazott módszerek 1. Gyakorlás: Nélkülözhetetlen módszer, óvónő irányítja, vezeti Nem lehetséges előzetesismeretközlés nélkül. Csak akkor hozza létre a kívánt eredményt, ha megfelelő formában és módon

történik. A gyakorlás tervszerű vezetése megkönnyíti a helyes végrehajtás elsajátítását. A gyakorlás,mint módszer a gyakorlat vezetését, irányítását jelenti. Az óvónőnek ismernie kell a gyakorlásvárható eredményeit, szervezetre kifejtett hatását, időtartamát.Gyakorlás vezetése, irányítása, formái:a) utánzó – játékos: ébren tartja a képzeletet, nem csak a mozgásfeladatot kell ismertetni, hanem azutánzandó mozgást is. Pl: fújja a szél a fákat Olyan mozgásokat utánoztassunk, amiket már ismernek, a mindennapi életben előforduló cselekvéseket, tárgyaknak, állatoknak, gépeknek,mesealakoknak a mozgását utánozzuk, akár hangadással is. (kiscsoportban főként)Játékos formájú gyakorlatvezetés: a gyerekek a megadott feladatot egyéni kivitelezésben hajthatják végre. Ez lehetőséget biztosít a versengésre és a legjobb teljesítményre.Játékos vezetésre jell. kifejezések: „Ki tudja…” „Az az ügyes gyerek, aki…” ösztönzi a

gyerekeket. Minden csoportban, leginkább olyan gyakorlatoknál, ahol nem kívánnak egyenletes,egyöntetű végrehajtást.

b) utasítással történő gyakorlatvezetés: a gyermek tudása eléri legalább a jártassági szintet. Azóvónő felszólító jelleggel, utasítás adással vezeti a gyakorlást. Utasítás vonatkozhat a végrehajtás

jellegére, módjára (Hajoljatok jól előre, emelkedjetek fel!), a gyakorlat egy-egy részmozzanatára.Ismert gyakorlatoknál, nagycsoportban alkalmazhatjuk, a gyermekek fejlettségétől és tudásszintjétőlfüggően középsőben. A vezetési formák kapcsoltan is alkalmazhatóak.c) határozott formájú gyakorlatvezetés: olyan gyakorlatoknál, amelyeket egyöntetűen egyszerre ésmegfelelő tempóban kell végrehajtani. A gyakorlás módját ütemezéssel biztosítjuk. Ezt a vezetésiformát a gimnasztika keretébe tartozó szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok és az ütemes

járások esetében alkalmazzuk. Megalapozás, előkészítés nélkül nem alkalmazhatjuk, használatacsak nagycsoportban ismert.Fokozatai:1. fokozat: ütemesen adott utasítás pl: hajoljatok le, emelkedjetek fel (középső cs.)2. fokozat: ütemesen adott utasítás ütemszámmal pl: hajoljatok előre 1, emelkedjetek 2!3. fokozat: már csak az ütemszámot mondjuk (2, 3 nagycsop.)Gyakorlásvezetési forma megválasztásának szempontjai:- gyermekek fejlettsége- gyakorlattal kapcsolatos tudásszintjük - gyakorlat jellemzőiA gyakorlat megindítása és megállítása attól függ, hogy milyen rendszerezésű és melyik

gyakorlatcsoportba tartozik az adott feladat.2.Ellenőrzés:A gyakorlat végrehajtása akkor lesz helyes, ha a gyakorlás kapcsolódik az ellenőrzéssel. Azellenőrzés útján szerezhetünk tudomást a végrehajtás módjáról, a jelentkező hibákról. A hibák

javítása nélkül helytelenül alakulnak ki a reflexkapcsolatok. Ellenőrzés megvalósítása: megfigyelés,hibákról való tájékozódás és hibajavítás.Mozgáshibák megfigyelése: mozgáshibák felismerésének előfeltétele a helyes mozgás ismerete.Fontos a mozgáshibák lényegének, okának gyors felismerése.Hibajavítás: akkor eredményes, ha ismerjük a hibák jellegét, keletkezésének okát, ill.megelőzésének és kiküszöbölésének módját, és a hibajavítás általános szempontjait.3. Értékelés: A gyermek munkájának értékelésére, ennek közlésére szükség van. A megfelelő

módon alkalmazott, megokolt értékelés eredményesebbé teszi az ismeretek elsajátítását. Akkor eredményes, ha ösztönző, ha fokozza a gyermek igyekezetét, az értékelés minden esetben indokolt

13



legyen. Kapcsolódhat dicsérettel, jutalmazással. Egy-egy gyermek és a csoport munkájára isvonatkozhat. A foglalkozás végén történő értékelésnél emeljük ki a legtanulságosabb részeket.

b) Lábstatikai rendellenességek kialakulása és jellemzői óvodáskorban, lábtorna gyakorlatok felosztása, módszertana

Láb felépítése: izom (aktív tényező), 26csont, ízület (passzív tényezők)Láb szerepe: -támaszkodik (3 ponton: sarokcsont, az 1. és 5. lábközépcsont fejecske), -teherviselő,-egyensúlyozó – a rázkódásokat tompítja. Ezt a boltozatos felépítés (aktív és passzív tényezők tartják meg) teszi lehetővé. Tartós túlterhelés következménye a lúdtalp.Jellemzői:-a hosszanti boltozat ellapul-a lábszár és a sarok tengelye kifelé nyitott tompaszöget alkot-széles talpnyomat-lábujjra állásnál a hosszanti boltozat íve nem áll tökéletesen vissza-a viselt lábbeli kérge és sarka deformálódik, egyenetlenül kopik Kialakulásában szerepet játszó tényezők:

-szülői becsvágy (önálló járás siettetése)-veleszületett izom és kötőszöveti gyengeség-túltápláltságVeszélyeztetett időszak: óvodás kor, iskolás kor kezdete, a pszichés és fizikai megterhelés miattLábbeli szerepe:-kerek, magas orr -megfelelő lábágy-jól kialakított kéregrész-hajlékony talpMezítláb járás szerepe, cipőváltás, papucs

Lábtorna gyakorlatok felosztása:1. Alapgyakorlatok: cél: talpizom, lábujjhajlítók erősítése. Karmolás, beforgatás, lábujjterpesztés2. Előkészítő gyakorlatok: célja: masszírozás az ujjaktól a sarokig haladva. Lábujjak hajlítása,feszítése, terpesztése. Öregujjak összeakasztása, széthúzása.Labda, babzsák gyúrása. Talpütögetés a talajra.3. Szergyakorlatok: Az alapgyakorlatok után tanítjuk, nehezebbek, de motiválnak.Könnyű szerek: szalvéta, krepp papír, kendő, zokni, szalag, golyó, termények, kavics, ujjbábok.

Nehéz szerek: zsírkréta, ceruza, színes, számrúd, ritmusbot, babzsák, labda, kötél.4.Szer nélkül végezhető gyakorlatok: kerítsünk udvart, karmolás – spiccelés, kiskakas kapirgálás(hajlított ülés, lefeszített lábujjal – terpesztés karmolással)

5. Versenyjátékok: egyéni, csoportos versengések, célba dobó, összeszedegető versenyek, kötélhúzóversenyek.6. Járásgyakorlatok:-lábujjon járás-mackójárás (ökölbe szorított lábbal)-kötélen járás-futás, jelre lábujjállás, jelre karmolással megállás-ajánlott időszak a délutáni alvás után-fontos a fokozatosság, a rendszeresség elvének érvényesítése és a játékos gyakorlatvezetés

14



7. a) A gyakorlat sikeres végrehajtását elősegítő rávezető eljárások b) Az atlétikai vonatkozású főgyakorlatokból a futások felosztása, oktatása (állórajt)

a) A gyakorlat sikeres végrehajtását elősegítő rávezető eljárások:Vannak olyan gyakorlatok, melyeket még a leghelyesebben alkalmazott ismeretközlés ésgyakoroltatás ellenére sem tudna az óvónő megértetni ill. helyesen elsajátíttatni. Ezért van szükség

rávezető eljárásokra is. Ezek lehetnek: szükséges feltételek megteremtése, megtanítandó mozgásérdekében alkalmazott gyakorlatok, vagy a leglényegesebb részt rögzítő gyakorlatok. Ilyenek a célés rávezetés feladatok alkalmazása. Segítséget is adhatunk a feladat végrehajtásakor.1. Célgyakorlatok: A szükséges előfeltételek megteremtésével segítsük elő a sikeres elvégzést. Amindenoldalú fejlesztést kell szolgálnia. Pl: ha a gyakorlat ugrás, akkor a láb izmait erősítőgyakorlatot kell választatni. Képességet fejlesztünk.2. Rávezető gyakorlatok: a főgyakorlatok leglényegesebb részét, vezető műveletét, meghatározómozdulatát tartalmazzák. Ezek a részek külön gyakorlatot alkotva jelentik a rávezető gyakorlatot,így könnyebben és pontosabban lehet ezeket a részeket gyakoroltatni.3. Helyes mozgást kiváltó helyzetek, feladatok: Kényszerítő mozgás. A teljes főgyakorlat előtt vagykeretében vagy külön végeztethetjük el azt a gyermekkel. A helyes mozgás megtanulását tárgy

segítségével érik el. Pl: kislabdahajítás – kötél.4. Segítségadás: lehet közvetlen és közvetett, tevőleges, vagy valamilyen jelzéssel történő

beavatkozás, amellyel a gyakorlás eredményességét, helyes végrehajtását mozdítjuk elő.Segítségadás a hibajavítás sajátos formája.Közvetlen, tevőleges segítségadás: a gyermekkel kapcsolatba kerülve segíti elő az óvónő agyakorlat végrehajtását.1. kívánt mozgatásban pl: bukfenc, 2. Testrész megfogásábanKözvetlen, tevőleges segítségadást csak akkor adjunk, ha ez szükséges, de az óvónő legyen mindigkész a segítségadásra. Úgy helyezkedjen, hogy a gyermeket a mozgásban ne zavarja, ne takarja ki atöbbiek elől.Jelzéssel, közvetetten:-kritikus helyzetnél hangjelzést alkalmazunk, pl: szó, taps stb, mely jelzésekkel a ritmust ill. amozdulat idejét rögzítjük pl: járás üteme.-eszközök felmutatása (zászló, tábla) pl: futójátéknálGátlásos gyereket segítsük kézfogással, buzdítással, ösztönzéssel.

b) Az atlétikai vonatkozású főgyakorlatokból a futások felosztása, oktatása (állórajt)Az atlétikai mozgások alapja, nemcsak a láb, hanem a többi izomcsoport munkáját is igénybe veszi.Periodikusan ismétlődő ciklikus mozgás. Minden egyes futólépés közben a test elszakad a talajtól,és a levegőben repül.a) lassú iramú futás: szervrendszerek vérkeringését előkészítő mozgás (bemelegítő futás)

rávezető gyakorlatok: - jelre végrehajtott járások különböző teszthelyzetekből hosszabb ideig,-terpeszállásban karmunka, -helyben járás, helyben futás, - futások tempóváltoztatással,iramváltoztatássalb)közepes iramú futás: főgyakorlatként szerepel az állóképesség növelése érdekében-kiscsoport: 45 mp-2 perc-középső csoport: 2-5 perc-nagycsoport: 5-9 percElőkészítő gyakorlatok: -tárgyak megkerülése, -különböző irányban futás, -2 soros oszlopban futás,-eszközökön átlépni, átbújni, átmászni, -jelre különböző testhelyzetek felvétele és futás tovább,-különböző testhelyzetekből való indulásRávezető gyakorlatok: -helyben futás jelre térd-, vagy sarokemeléssel futás, -ülésben egyik láb

felhúzása, majd csere, -indiánszökdelésJátékai: -fogó játékok, -futások átfutással, -„jöjj velem”A fokozatosságot és a gyermek fejlettségét vegyük figyelembe.

15



c) belegyorsuló futás: fokozatosan gyorsuló mozgásRávezető gyakorlatok: -helyben futás fokozatosan gyorsuló mozgás, -hajlított ülésben fokozatosangyorsuló lábtartás csere (biciklizés), -4x sarokemeléssel, 4x térdemeléssel futásJátékai: -vadász és nyulak, -átfutó fogó, -labdafogó, -sorversenyek (tárgyak, sorok megkerülése9Fontos a bemutatás, és a jelző, indító vezényszó. A futóterület közepén húzzunk célvonalat, csak ennek átfutása után lassítsanak.

Belegyorsuló futás hossza kb: 5-6m, 6-8m, 8-10m.d) futás tempóváltással: -gyors-lassú-gyors, -lassú-gyors-lassúRávezető gyakorlatai: -mint a belegyorsuló futásnál, -helyben járás, helyben futás, szökdelések

páros lábon, -egyoldali térdlendítéssel, -váltott térdlendítésselJátékai: -őzikék az erdőben és a tisztáson, -farok lopó, -futóváltók, -utolsó pár előre fuss, -csalogató,

bújó fogóe)gyorsuló futás állórajtból különböző (10-15-20-25m) távolságra és versengéssel : a

belegyorsuló futás és az állórajt előkészítő és rávezető gyakorlataiJátékai: -szalagfogó, -érintőfogó, -üsd a harmadikat, -fekete-fehér Állórajt:Előkészítő gyakorlatok: -futások oda-vissza, -fokozatosan gyorsuló, lassuló futás, -vonalig fokozó

futás, utána lassítás, -több oszlopban váltóverseny, -5-6, 6-8 ,8-10 m-es belegyorsuló futás, -magastérdemeléssel, sarokemelésselRávezető gyakorlatok: -futások játékos utánozó formában, -taposó futás falnál, -járás közben egyik láb felrántása, ellentétes karlendítéssel, -indulás haránt terpeszállásból hátul lévő lábbal indulás, ahátsó láb gyors előre rántása, -indulás az elől lévő lábbal, ellentétes karmunkával, -indulás akényelmesebb helyzetből, ellentétes karmunkával

Futás:I. Futás lábmunkája: A két láb egymáshoz viszonyított mozgásában nem azonos, de az egyidejűfázisok ismétlődése ugyanaz.Fázisok:1. Elrugaszkodás: a láb csípőben, térdben, bokában is kinyúlik úgy, hogy csak a láb hegye érinti atalajt.2. Ellépés, lendítés: a talaj elhagyásának pillanata, követi a lábsár felcsapódása, majd a térddelvégzett lendítés következtében mozog előre a láb.3. Talajfogás, lelépés: a talp lenyomódik a talajra, a lábra nehezedő súly hatására a láb térde és acsípő enyhén behajlik. A három fázis ismétlődik.II. Futás karmunkája: a karok vállból mozognak a est két oldalán előre, hátra könyökben kb.derékszögű hajlításban.III. Törzs munkája: törzs mérsékelten előredöntött helyzetben van.Futómozgás technikai kivitelezését rögzítő futásgyakorlatok – lassú iramú futás alkalmazásával

-bemelegítő, előkészítő futás alkalmazásával: futás ideje csak annyi, hogy a szervezetmegmozgatásához, mozgás- keringési- légzési szervek élénkebb működését biztosítsa, gyermek fejlettségétől is függ-javítsuk a hibákat-bemelegítő futást kapcsolhatjuk jelre elvégzendő feladatokkal, bizonyos testhelyzetek elfoglalásával.-helyes futómozgást célzó gyakorlatnál: járás vagy gimnasztika után előkészítő futáskéntgyakoroltassunk. Ez a futás is lassú iramú, de lendületesebb, beiktathatunk pihentető járást.Hosszabb idejű rávezető gyakorlatok a helyes futásra:-terpeszállásban a futás karmozgásának gyakoroltatása-törzsdöntéssel is kapcsolhatjuk

-helyes lábmozgás előkészítése: szögállás, a test mellett hajlított kartartási helyzetben az egyik,majd a másik lábbal utánozhatjuk a bicikli hajtását.

16



8. a) Az óvodai testnevelési foglalkozások szerkezei felépítését meghatározó tényezők b) Atlétikai főgyakorlatokból az ugrások és dobások oktatása

a. A testnevelési foglalkozásKötelező jellegűek, kis és középső csoportban heti egy, nagycsoportban heti két alkalommal.Elsősorban az oktatás anyagának feldolgozására nyújt lehetőséget.

Az óvodai testnevelési foglalkozások szerkezeti felépítését meghatározó tényezők:1. az oktatás didaktikai feladatai2. a testnevelés sajátosságai3. a gyermekek életkori sajátosságai és előképzettségük 4. a munkakörülmények 1 .az oktatás didaktikai feladatai: (a játék és a főgyakorlatok didaktikai feladata együtt határozzameg)A didaktikai feladatok határozzák meg a foglalkozások jellegét, típusát.Foglalkozások típusai:- új ismereteket feldolgozó- ismereteket megszilárdító gyakorló

- ellenőrző- alkalmaztató, készségfejlesztő- kombinált, vegyesA gyakorlatban tiszta típusú foglalkozás alig fordul elő, az ellenőrzés például átszövi az oktatásegész folyamatát, új ismeret feldolgozása előtt a meglévőket ellenőrizzük. Egy típuson belül islehetséges több változat, vagyis különböző átmenetek az egyes típusok között.Új ismereteket feldolgozó:Döntő feladat az új mozgásanyag megismertetése. Az új ismeretet elő kell készíteni, esetlegrávezető gyakorlatokat is alkalmazni. A fő didaktikai mozzanatok az elemzés, absztrakció,fogalmak kialakítása és általánosítás. Az ismeretszerzés a mozgás végrehajtásának első kísérleteivelválik kerek egésszé. A testnevelési foglalkozásokon nem csak új mozgásformát oktathatunk, hanema foglalkozás gyakorlási feltételeit is továbbfejleszthetjük, vagy egy új alakzat kialakítását istaníthatjuk. Az új ismeret nem csak új testgyakorlat lehet.Ismereteket megszilárdító gyakorló típusú:Didaktikai feladat döntően a gyakorlatról alkotott ismeretek megszilárdítása és mozgásjártasságkialakítása. Az új gyakorlat azonos körülmények közötti gyakoroltatásával. A mozgástanulásfolyamatában a gyakorlás fontos az idegrendszer fejlettsége miatt ebben a korban. A gyakorlatok ismétlésével valósul meg az élettani hatáskiváltás is, azaz az egész gyermeki szervezet fejlődése, ésa mozgásjártasság is kialakul.Ellenőrző típusú:Az ismeretek ellenőrzésére szolgál, az ismeretek elsajátításának mértékéről, minőségéről kell

visszajelzést kapnunk a további oktatás érdekében. Amíg a gyermekek többsége nem jut el akoruknak megfelelő helyes végrehajtási módhoz (jártasság), addig nem kezdhetjük meg a változókörülmények közötti gyakoroltatást. A helytelen mozgás végrehajtás ugyanúgy dinamikussztereotípiaként rögzül, mint a helyes, csakhogy a későbbiekben ezt lényegesen nehezebb leépíteni,megváltoztatni.Alkalmazó-készségfejlesztő típusú:A jártasság szintjén lévő testgyakorlatok változó körülmények közötti alkalmaztatása alakítja ki amozgáskészségeket. A gyerekek életkori sajátosságai miatt, ez egy hosszabb folyamat.Kombinált típusú:Ez az óvodai foglalkozások leggyakrabban előforduló típusa. Ez felel meg leginkább a gyerekek életkori sajátosságainak, hiszen változatos. A testnevelés feladatinak megoldására is ez a típus a

legalkalmasabb. A kombinált foglalkozási típusnál több, vagy akár az összes didaktikai feladat isszerepelhet pl az előző foglalkozáson tanult anyag megszilárdítása és ellenőrzése mellett a

17



hatáskiváltás érdekében más ciklikus gyakorlatok gyakorlása és új ismeret feldolgozása is, valamint játék formájában a már jártasság szintjén lévő pl szökdelés készségszintre emelése.2. a testnevelés sajátosságai (a terhelés tervezése –aktív és passzív pihenők)A testgyakorlatok terhelését is meg kell tervezni, hiszen a szervezet a külső hatásokhozalkalmazkodik. A testgyakorlatok hozzák létre a külső és belső ingereket, melyre a szervezet reagál,alkalmazkodik. Az alkalmazkodás eredményezi a fejlődést.

A terhelést szabályozzuk a gyakorlatok mennyiségével az ismétlések számával, vagy a gyakorlásidejének meghatározásával. Gyerekek a központi idegrendszer fejlettsége miatt hamar elfáradnak,ezért viszonylag rövid terhelést egy szintén rövid idejű pihenés kövessen. A terhelés-pihenésszakasz ismétlődjön többször a foglalkozás során. A gyakorlás idejét vagy a gyakorlatok számát,illetve a pihenési időt is befolyásolja az intenzitás. Az intenzitás az egyes gyerekek aktivitásától isfügg. Helyes a terhelés, ha a gyerekek többsége jókedvvel frissen végzi a gyakorlatot. Ha nagyon

pirosak és kapkodják a levegőt, valamint erősen izzadnak, iktassunk be szünetet. Ne várjuk meg,amíg jelentkezik a fáradás. A szünet kétféle lehet, aktív vagy passzív pihenő.Passzív pihenőnél a gyerekek nem csinálnak semmit, csak ülnek és pihennek. Nem keverendő arossz szervezésből adódó ácsorgással. Közben le kell kötni figyelmüket. Aktív pihenés az előzőgyakorlattól eltérő hatások érjék a szervezetet. Más ideg-izom csoportokat foglalkoztató egyszerű

kiegészítő feladatokat végeztetünk. Maximális intenzitású vagy gyorsasági feladatokat kövessen passzív pihenő, a nagy erőkifejtést igénylő erőgyakorlatokat és tartós futásokat is.Aktív pihetőt alkalmazunk az új anyag feldolgozásakor mikor a gyerekek idegrendszere merül ki,figyelemkoncentrációja csökken. Ezt észrevehetjük a hibák halmozódásából. A foglalkozás soránkisebb és nagyobb intenzitású gyakorlatok váltsák egymást, passzív és aktív pihenők beiktatásával.A terhelés helyességét a gyerekek magatartásából állapíthatjuk meg. Ha rendetlenek pihenéskor,akkor még nem volt szükséges a pihenő. A helyesen megválasztott pihenő jólesik a gyerekeknek. Agyerekek szervezete gyorsan regenerálódik. Ha a gyerekek még könnyedén végzik a feladatokat,folytatódhat a gyakorlás, ha viszont a fáradság jeleit tapasztaljuk, akkor pihenőre van szükség.Figyeljük a gyerekeket, ne ragaszkodjunk az előre tervezett gyakorlatmennyiséghez. Aváltoztatásokat jegyezzük fel vázlatunkon. A csoport fejlettsége, terhelés és pihenés igénye ígyrögzíthető. A fejlődés úgy nyilvánul meg, hogy a kezdetben megfelelő terhelés később már kevésnek bizonyul, vagy pihenő nélkül bírják az azonos mennyiségű gyakorlást.A testnevelés, foglalkozás terhelés tervezésének szempontjai:-foglalkozáson belül is fokozatosan emelkedjen a terhelés, alacsony magas, terhelő vagy pihenőváltakozzanak -új ismeret feldolgozása ne magas terhelésű feladatok után következzen, mert az idegrendszer koncentráló képessége a fáradtság miatt kisebb.A versengések magas terhelést jelentenek. Az előkészület és értékelés viszont szünet.-iktassuk ki a tétlen kényszerszüneteket, ezért lehetőség szerint a foglalkozás előtt készítsük ki aszükséges szereket. A felesleges szünetekben a gyerekek fizikai és lelki állapotában is negatív

változás lép fel. A terhelés - pihenést a nevelés-oktatás-képzés feladataival összhangban tervezzük.Az új anyag inkább az idegrendszert veszi igénybe, ilyenkor a foglalkozás egyéb feladataira jussonerőteljesebb élettani hatáskiváltás, intenzívebb terhelés.A gyerekek szervezete alkalmazkodóképes, sőt gyorsan is regenerálódik. A foglalkozás intenzitásalegalább olyan legyen, mint amennyit a gyerek magától szabadidejében is mozogna.3. Gyerekek életkori sajátosságaiA gyerekek egy éven belül is rengeteget változnak fizikálisan és értelmileg is, de nem azonosütemben. A hirtelen növekedéshez alkalmazkodnia kell az idegrendszernek, a megnövekedetttestsúlyhoz, pedig az erőnek. Ilyenkor a teljesítményben visszaesések jelentkeznek. Ekkor agyakorlás révén alakulnak ki és rögzülnek az új automatizmusok.Előképzettségük

Az oktatás folyamatát felgyorsítják a szilárd mozgáskészségek, hiánytalan ismeretek, magas szintűfizikai képességek. A didaktikai feladatot és a terhelést az adott korcsoport pillanatnyi állapotának megfelelően tervezzük.

18



4. Munkakörülmények (gyakorlóhely alapterülete, csoportlétszám, óvoda kézi szer- és szer ellátottsága, az udvar berendezése, talaja, gyerekek öltözéke)

Nehézséget okoz a nagycsoport létszám és a hely hiánya. Akár télen is tarthatunk kintifoglalkozásokat. Ilyen esetekben szabadtéren élénk és közepes tempójú mozgásokat, versenyeket,nagy mozgású játékokat végeztessünk. Az új ismeretek elméleti feldolgozását a csoportszobában, aszabadtéri foglalkozás előtt is tarthatjuk, így a gyerekeknek nem kell a bemutatás és magyarázat

alatt a hidegben lenni. Olyan foglalkoztatási formákat gyakoroltassunk már ősztől, amik lehetővéteszik a folyamatos gyakorlást. A támasz és függés gyakorlatok ősszel és tavasszal, az atlétikaanyaga télen kerüljön sorra.

b) Ugrások és dobások oktatása:Ugrások : az ugró minél nagyobb távolságra vagy magasságba tudjon elszakadni a talajtól.Szükséges képességek: ügyesség, gyorsaság, erő, tér, egyensúly, ritmusérzék, bátorság, akarat.Helyből ugrások:Távolugrás: végrehajtása: a helyes ugrás páros lábról, egyszerre történik, előre és felfelé irányul.Az ugrás részei: -felállás és lendületszerzés, -elugrás, -repülés, légmunka, -talajra érkezésVégezhető: szőnyegen, ugrógödörrel. Elugrósáv rajzolása (20-30 cm)

Kényszerítő helyzet: szőnyeg szélére puha tárgy, vagy homokgát segíts. Ösztönzés fontos.Előkészítő gyakorlatai: -karlendítéssel szökdelés, -láblendítés, -páros lábon szökdelésMagasugrás: (középső csoport) végrehajtás: felfelé történő ugrás, lendületvétel alkalmával a törzsmérsékelten dőljön előre, hogy az ugrás fejjel vezetett legyen. 10-30 cm magas gumi, (40-50 cmmaximum) kocka átugrása. Karok lendüljenek magasba, a talajérés elülső külső talpéllel történik.Kiegészítő gyakorlat: ua. mint a távolugrás előkészítő gyakorlata, kisebb tárgyak átugrása.Foglalkoztatási forma: egyenkénti, csoportonkénti, szertől függően. Talajfogás: a lábak egyszerre,sarokkal érnek talajt, talajéréskor dönts a törzsét, lendítse hátra a karját.Módszerek: előre felfelé, ill. felfelé tudatosítása, utánzó, játékos gyakorlatvezetés, hibajavítás,sorrend elrugaszkodás, segítségadás jelzéssel, értékelés, ellenőrzés.Dobások: lökő, vető és hajító mozgások.Szükséges képességek: erő, ügyesség, gyorsaság, rugalmasság.Eszközök: babzsák, kislabdaTávolba hajítás: oktatás középső csoportban, ostorcsapáshoz hasonlítani. Először terpeszállás,azután harántterpeszállás (itt már a láb is részt vesz). Előkészítő, illetve rávezető gyakorlat már kiscsoportban, lehetőleg az udvaron.Szervezés: vonal mögül minél több gyermek dobjon egyszerre. 150-200 cm zsinór felett. Egymássalszemben álló vonalakban, aki dobja érte megy, visszahozza, a másik dob. Először terpeszállásbangyakoroltassuk (fej magasságánál lejjebb legyen a kéz, innen engedjék, fektessék hátra a dobókart).Foglalkoztatási forma: csoportonkénti csoportos.Labdafogás: a kislabdát az egymáshoz közel tartott 3 középső ujjon helyezzük el, a hüvelyk és a

kisujj csak támasztják a labdát.Babzsákfogás: A babzsákot a tenyér átlójába fektetjük, a mutatóujj irányába eső nagyobb felévelúgy, hogy egyik oldalon a hüvelykujj, másik oldalon a szélső három ujj, s a dobás irányávalszemben fog a mutatóujj.Megfelelő karmozgás: a kar előrelendítése vállból kezdődik, csuklóból fejeződik be. A mozgáslendületes legyen. A dobókarral azonos lábbal kell kilépni.Célbahajítás: alkalmazhatjuk versenynél és labdás játékoknál.Végrehajtás: egykezes felső hajítás, vagy egykezes alsódobás. Függőleges cél, kb: 100 cm átmérőjűvalami. Harántterpeszből és egykézzel hajíttassunk. Vízszintes cél talajon: zsámoly, kosár – ahajítást végző kar a csípő mellett lendül hátra, majd az előre lendítésnél történik a dobás.Szervezés: vízszintes vonal mögül 3-5m távolság, fokozatosan növelni. Minél több gyerek dobjon

egyszerre. Versenyszerűen lehet alkalmazni. Foglalkoztatási forma: csoportonkénti.Módszerek: lassú bemutatás, utána rendes tempóban. Ostorcsapás. Sokszor bemutatni. Hibajavítás:kar, láb, törzs. Segítségadás.

19



9. a) Foglalkoztatási formák ismertetése. Kiegészítő feladatok megválasztásának szempontjaib) Testgyakorlatok fogalma, eredete, forma és szerkezet

a) Foglalkoztatási formák ismertetése.A foglalkoztatási forma megválasztását több tényező befolyásolja: a didaktikai feladat, a gyakorlattulajdonságai, a gyermekek fejlettsége, tudásuk foka, eszközök, szerek száma, a gyakorlóhely

alakja, nagysága, gyerekek létszáma)1. Csoportos foglalkoztatási forma: -egyenkénti, -együttes, -csoportos.- együttes foglalkoztatási forma – minden gyerek egyszerre, egy időben ugyanazt végzi. (járás, futásgyakorlatok, gimnasztika, játékok, természetes támaszgyakorlatok) Előnye: kevés holtidő.Hátránya: egyéni különbségeket nem lehet figyelembe venni. Gazdaságos időkihasználás, óvónőmindenkit jól lát, ellenőrizhet.-csoportonkénti csoportos foglalkoztatási forma: egyszerre legkevesebb kettő gyermek dolgozik,legnagyobb létszám a csoportlétszám fele. Minden gyerek ugyanazt a feladatot végziidőeltolódással, a csoportok váltják egymást. Új gyakorlat esetén kisebb létszámú csoportokatalkalmazunk. Várakozó gyerekek elhelyezése – szokásrend.-egyénenkénti csoportfoglalkoztatás: mindenki ugyanazt csinálja, de egyenként, egymás után.

Gazdaságtalan, sok a holtidő. Új anyag tanításánál kikerülhetetlen az alkalmazása.Holtidő csökkentésének lehetőségei:-Együttes foglalkoztatási formánál: folyamatos gyakorlás biztosítása ciklikus mozgásokkal.-Csoportonkénti csoportos foglalkoztatási formánál: rövid ideig tartó feladatoknál még egy vagytöbb végrehajtási lehetőség biztosítása.Kiegészítő feladatok megválasztásának szempontja lehet:-biológiai: más hatást gyakoroljon a foglalkoztatott testrészre, vagy más testrészt foglalkoztasson.-oktatási: a főgyakorlat lényeges részének gyakorlására adjon lehetőséget a kiegészítő feladat.A kiegészítő gyakorlat előkészítheti oktatási vagy biológiai szempontból a következő foglalkozásfőgyakorlatát. A kiegészítő feladat ne zavarja meg a főgyakorlat elvégzését. (Negatív transzfer)Kisebb a holtidő, ha nagyobb számú csoport gyakorol.2. Csapatfoglalkoztatási forma: csak nagycsoportban alkalmazzuk, maximum 3 csapattalA csapatok azonos időben más-más feladatot hajtanak végre. Csak nagy csoportban és ismert éssérülésveszéllyel nem fenyegető gyakorlat esetén alkalmazható. Általában három csapatot hozunk létre, mert a gyakorlás így már gazdaságos de az óvónő még át tudja tekinteni. A gyakorlás előttminden gyakorlatot ismertessünk, magyarázzunk és mutassunk be, hogy mindenki lássa.Ismertessük a helycseréket csapaton belül és csapatonként is.

b) Testgyakorlatok fogalma, eredete, forma és szerkezetTestgyakorlatok fogalma: olyan mozgásos cselekvések, amelyek alkalmasak a testnevelésfeladatainak megvalósítására, a testnevelés céljának elérésére

Eredete: a társadalmi fejlődés során alakultak ki, részben a mindennapi termelőmunkatevékenységei, részben a harci cselekmények tevékenységformáiból. A tevékenységformák,cselekvésmódok az ember kultúrtörténeti fejlődése során keletkeztek, formálódtak.Testgyakorlatok tartalma: mozdulat (legkisebb egység), művelet (több mozdulat), egyszerűgyakorlat (több művelet), összetett gyakorlat (több egyszerű gyakorlat)A testgyakorlatok formájaForma fogalma: a testgyakorlatok tartalmának és formájának dialektikus kölcsönhatása.A testgyakorlatok formája a testgyakorlatok tartalmának külső megjelenése.Formai összetevők:1.Testgyakorlatok szerkezete (térbeli, időbeli):Az alapszerkezet alapgyakorlatoknál az alkotó műveletek időbeli társulása, gyakorlatoknál az

alkotó gyakorlatok sorrendje.Az alapszerkezet lehet előre meghatározott (ugrás, dobás), vagy változtatható (tornagyakorlatsor).A testgyakorlatok mozgásszerkezetét a mozdulatok térbeli és időbeli társulása adja meg:

20



-A hossztengelyhez viszonyított mozdulat lehet: -szimmetrikus, -aszimmetrikus.-A mozdulatok ismétlése alapján a mozgás lehet: -ciklikus (biciklizés, úszás, görkorcsolya),-aciklikus, -vegyes-Vegyes szerkezetű mozgások (nekifutásból ugrások, torna gyakorlatai, labdajátékok)2.A mozdulatok elmozdulások kiterjedése, iránya sebessége:-kiterjedés (a mozgáspályán megtett út fokokkal, hosszmértékkel)

-irány (a környezethez viszonyított előre, hátra szökdelés)-sebesség (az időegységre megtett út)3.A testgyakorlatok tempója, ritmusa:-tempója, a végrehajtás sebessége, gyorsasága-ritmusa, hullámzó sajátosság, térbeli és időbeli elrendezettség-technika, a testgyakorlatok végrehajtási módja-stílus, egy adott technika egyéni megjelenítése

A testgyakorlatok tartalmának és formájának kapcsolata:-a tartalom és a forma elválaszthatatlan egymástól-tartalom a meghatározó (megtervezés előre)

-adott tartalomhoz többféle forma is tartozhat (kor, előképzettség függvénye, pl. magasugrás,kézenállás)- a versenyek izgalma, a győzelem, a vereség elviselése negatív és pozitív érzelmeket is kiválthat.

10. a. Tanterv, ütemterv készítés szempontjaib. Szerugrások,

a. Tanterv, ütemtervAz óvodai tantervet NAT, ONAP értelmében valamennyi óvoda maga készíti.A tanterv tartalmazza: a nevelés céljának megfelelően az óvodai nevelés általános célját, feladatait,foglalkozások anyagát, követelményeket, a nevelés- és oktatás módszereire vonatkozó általános ésrészletes utasításokat.Ütemterv: az egész évi oktatási folyamat megtervezése. Az óvodás korcsoportok nevelési

programban rögzített gyakorlóanyagának témák szerinti éves elrendezése.Ütemterv 3 részfeladatból tevődik össze:1. anyagkiválasztásSzükséges mert mások a feltételek az egyes óvodákban. Eltérő a gyakorló helyek nagysága aszabadtéri lehetőség, a szer és kéziszer ellátottság. Megfelelő körülményekre van szükség atestnevelési program maradéktalan teljesítéséhez. A program mozgásanyagából elhagyhatjuk azolyan anyagot, amelyhez nem biztosítottak a feltételek.

Ezt más hasonló hatású gyakorlattal kell helyettesíteni. Hasonló szerekkel helyettesíthető azesetlegesen hiányzó kéziszer. Az ütemterv készítés első lépése a gyakorlási lehetőségek előzetesfelmérése a dologi feltételek feltérképezése. Ezután következhet csak az anyagkiválasztás.Anyagkiválasztás elsősorban a főgyakorlatra vonatkozik, ezeket csoportosítsuk testgyakorlati ágak szerint, majd a testgyakorlati ágakon belül mozgásfajták és nehézségi fok szerint tüntessük fel agyakorlatokat, melyeket ebben a sorrendben számozunk.A különböző testgyakorlati ágak gyakorlatait jelölhetjük különböző színű számokkal. Így azütemtervben az egyes gyakorlatok számszerű és időbeli előfordulását éves szinten is könnyenátlátjuk. A főgyakorlatok variációit és fokozatait nem kell külön számmal jelölni. Ezek jelölhetők kisbetűkkel.2. anyagfelbontás

Az elsajátítás érdekében a program anyagából a főgyakorlatokat a didaktikai elvek, a mozgástanulásfolyamata, a gyermek előképzettsége, és mozgás szerkezeti elemzése alapján felosztjuk.

21



A felbontásban segít a testgyakorlatok felépítésének az oktatás fokozatainak ismerete.Kiscsoportban viszonylag kevés felbontandó anyag, középső és nagycsoportban egyre több.A felbontásban nem bontjuk meg a rész egész viszonyát, mint oktatási feladat, pl. az ugrás mindenművelete külön szerepel de mindig az egész ugráson belül. A többféle variációban illetvefokozatban végrehajtató főgyakorlatokat bontjuk fel. A fokozat vonatkozik a gyakorlat egyesrészeinek hangsúlyozott gyakorlására elsősorban a vezető műveletre, majd fontossági sorrendben a

többi gyakorlatrészre is.3. anyagelrendezésA program teljes anyagát, a felbontott anyagot is az oktatás sikere érdekében megfelelő sorrendbenaz anyag belső logikai összefüggésében kell elrendezni.Az anyagelrendezés részmunkái vagy fázisai.a)az évi foglalkozások számának megállapítása: az évi összes foglalkozások számát kiszámítjuk, azígy nyert összegből levonjuk az előreláthatóan elmaradó foglalkozások számát

b)anyagelrendezés: évszakok szerinti anyagelrendezés.(eredményes gyakorlási lehetőség biztosítása)Ha az időjárás engedi, szabadban tartjuk a foglalkozásokat.Szabadtéren gyakoroltathatjuk a nagy mozgásteret igénylő gyakorlatokat: Futás, ugrás, hajítás

állóképesség és gyorsaság fejlesztésére alkalmas anyag, nagy területigényű versenyek játékok. Ezek ősszel és tavasszal, nyáron kerüljenek feldolgozásra. Télen a csoport vagy tornaszobában , a kisebbterületigényű főleg a torna körébe tartozó, ügyességet és erőt fejlesztő gyakorlatokat végeztetünk.c) témák megalkotása , ezek sorrendjének megállapítása:Tanitási egység: a tananyag egy-egy összefüggő egységbe tömörített több foglalkozásra kiterjedőkerek egészet alkotó gyakorlatainak csoportja. Ezek az egységek viszonylagosan önálló témák.A témák megalkotásánál sorrendjük megalkotásánál figyelembe vesszük:-mozgásanyag szerkezetét, -a gyerekek életkori sajátosságait, -előképzettségét, -didaktikaialapelveket, -a sokoldalú harmonikus fejlesztéstAz anyagelrendezés további szempontjai.:-megfelelő ismétlési alkalom megteremtése: ugyanaz a gyakorlat az év folyamán többször ismétlődik -hányszor iktassuk be az év folyamán az egyes főgyakorlatokat, függ az évi foglalkozások számától,a gyermek fejlettségétől, előképzettségétől és, a gyakorlat tulajdonágától (a nagyobb előkészítést éserőkifejtést igénylő gyakorlatok az év későbbi idejére kerüljenek, de könnyített végrehajtásiformában szerepeljenek az év első felében is)- tudásszinttől (reflexkapcsolatok helyes mozgáskapcsolatok kialakulása)Egy-egy foglalkozásban több főgyakorlatot is beiktathatunk, vagy játék vagy kiegészítőgyakorlatként szerepelnek bizonyos gyakorlatrészek.Az egyes témák feldolgozására fordított idő az időegység. A legkisebb időegység két foglalkozás, alegnagyobb öt foglalkozás. Az egyes témákon belül érvényesíteni kell a rendszeresség és a tudás

tartósságának elvét, valamint a fokozatosságot.Rendszerességet biztosítja az ismeretek lineáris és koncentrikus egymásra épülése az oktatásmenetének tervezése.A tudás tartósságát ismétléssel biztosítjuk. Használjuk ki a pozitív transzferhatásokat. Minden egyestéma nyújtson lehetőséget a gyerekek sokoldalú arányos fejlesztésére. Vizsgáljuk meg a főgyakorlatszervezetre kifejtett hatását, majd ez alapján tervezzünk más hatású kiegészítő gyakorlatokat. (pl.mely izomcsoportokat foglalkoztatják.) A testi képességek mindegyike fejlődik a kiemeltenfejlesztett képesség mellett, csak nem egyforma ütemben. A témák sorrendiségét és afeldolgozásukhoz szükséges időegységet tört számmal jelöljük. A számláló meghatározza, hogy azadott téma hányadik az adott évben. A nevező a feldolgozáshoz szükséges foglalkozások számátmutatja. Minden óvoda sajátos körülményekkel rendelkezik, különbség van az óvónők

előképzettségében és érdeklődési körében is. A témák száma kiscsoportban 2o – 23, középsőben,24-28, nagycsoportban 3o-33. A témán belüli főgyakorlatok száma 1-3, középsőben 2-3,nagycsoportban 2-4. A tematikus tervezést a főgyakorlat csoport egységek kialakítása, illetve az

22



egyes témákat alkotó fő gyakorlatok összeállítása jelenti. Az új gyakorlatokat jelölhetjük, pl.Felkiáltó jellel.

b. szerugrások: mélybeugrás, felfelé történő ugrás, padon végezhető különböző ugrások Mélybeugrás: padról, zsámolyról leugrás önálló gyakorlatként, vagy pl. egyensúlyozó járás

befejezéseként. Kis felugrással páros lábról és egyszerre történik, páros és előre-felfelé irányuló

karlendítéssel együtt történik. Törzs enyhén hajlított, fontos a puha talajfogás.Felfelé történő ugrás:-padról, illetve zsámolyról (ugrás egyik lábról és felfelé karlendítéssel magastartásba, levegőben atörzs, láb, kar nyújtott és zárt. Talajra érkezés páros lábra puhán, a talp elülső-külső részével, éshajlított állásban, karok mellső középtartással fejeződik be (pad rögzítése, talajérés szőnyegretörténjék)Padon végezhető előkészítő ugrásgyakorlatok:-talajon guggolótámaszból, páros lábról elrugaszkodás-nyuszi ugrás (először karikából karikába talajon) folyamatosan a pad fölött (csípőemelésrefigyelni). Csak nagycsoporttal végeztethető zárt és váltott lábbal.-padon nyusziugrás leterpesztéssel

Zsugorkanyarlati ugrás előkészítése:Kiscsoport: padon hosszában haladás mászással, kezek mindig a padon maradva váltottan

biztosítsák a haladást a lábakkal, a pad egyik oldaláról átmászás a pad másik oldalára és vissza.Középső csoport: kéztámasz a padon, majd felugrik ár, és leugrik a másik oldalon

Nagycsoport: kéztámasz, majd páros lábban történő elrugaszkodásból egyből a pad másik oldaláraugrik (csípőt magasra emelni)A gyakorlat fejleszti az ügyességet, a karok, lábak koordinált mozgását, ritmusérzéket.4 m-es tornapad a stabil a 2m-esen csak ülni.

11. tétela. Mindennapos testnevelésb. Statikus, tartásos helyzetek szakkifejezései (ujj-kéz-kartartások és fogás módok)

A testnevelés szervezeti formái: -a testnevelési foglalkozás, -a mindennapos testnevelés, -atestnevelés a szabadidőben. Ezek feladatokban és tartalmukban is különböznek egymástól.a. A mindennapos testnevelés:-megalapozza azt az igényt, hogy mindennap rendszeresen mozogni jó és szükséges (kétszer 7-10

perc reggeli előtt és délutáni alvás után).-naponta rendszeres időben ismétlődik

-az óvodai testnevelés feladatainak megvalósítását segíti-főként élettani hatásváltásra szolgál-tartsuk a szabadban, így jobban hozzájárulhatunk a szervezet edzéséhez.-nincs új ismeret oktatásaA mindennapos testnevelés feladata:- az egészség magas szinten tartása- fizikai képességek színvonalának fenntartása-jártasságok készségek megszilárdítása- a gyerekek mozgáigényének kielégítése.- a rendszeres testmozgás szokásának kialakítása.Tartalma:

-szív, keringési és légzőrendszert fejlesztő gyakorlatok -a már ismert gyakorlatok megszilárdító gyakorlása és alkalmazása-célszerű közepes és élénk tempójú főgyakorlatokat választani.

23



A mindennapos testnevelésben is követeljük meg a tornaruha és tornacipő viselését. Foglalkozásután kézmosás.Anyaga:-járással kezdődik, speciális lábboltozatot erősítő gyakorlatok, futás változatai,-gimnasztikai anyag törzsgyakorlatok, szabad-, társas-, gyakorlatok -Középpontban a mozgásos játék álljon.

-befejező gyakorlatai a járás és légző gyakorlatok Figyelembe venni, hogy a mindennapos testnevelés feladata a gyermeki szervezet felfrissítése.Felépítése:1. sorakozás2. köralakítás, járás és futás gyakorlatok 3.gimnasztika – helyes testtartás4.játék-futó, fogójátékok, versengések, sorversenyek 5.a szervezet lecsillapítása, értékelés, köszöntésDe lehet futás az óvoda körül, vagy az udvaron a fák, bokrok között. Télen kihasználni a havat,nyáron vízben.Írásban kell készülni.

b. Statikus, tartásos helyzetek szakkifejezéseiStatikus, tartásos helyzetek 1.ujjtartások: -nyújtott (csuklótartás egyenes), zárt(csuklótartás egyenes), -természetes (ujjak enyhén nyitottak, hajlítottak), -ökölbeszorított (ujjak maximálisan hajlítottak)2.kéztartások: - ujjfűzés (a két kézujjai egymásba kulcsolódnak) tenyér iránya: -lefelé, felfelé,-kifelé, befelé3.kartartások:-nyújtott*mélytartás -kar a test két oldalán függőlegesen lefele csüng, tenyérrel befelé,*mellső középtartás –kar vízszintes a test előtt, vállszélességben befelé fordított tenyérrel,*oldalsó középtartás- kar vízszintes, a váll meghosszabbításában tenyérrel lefelé,*magastartás – kar vállszélességben, párhuzamosan és függőlegesen felfelé, tenyérrel befelé,*rézsútos tartások-nyújtott kartartások helyzetei között 45 fok, mellső rézsútos, mély, oldalsórézsútos, mély, mellső rézsútos, magas, oldalsó rézsútos magastartás, hátsó rézsútos mélytartás-akar a mélytartás mögött vállszélességben párhuzamosan és rézsútosan hátrafelé nyújtott, tenyérrel

befelé-hajlított*csípőre tartás -a két hátrafelé tartott hüvelykujjal és előretartott 4 ujjal a csípőre támaszkodik *mellhez tartás –vállmagasságban vízszintesen tartott könyökben hajlított kar, tenyér a mellkas előttlefele, csukló nyújtott, a két kéz ujjai nem érnek össze

*vállhoz tartás –a test oldalán könyökben hajlított kar függőleges tartásban ökölbeszorított ujjakkal,nyújtott csukló*vállra tartás –mint a vállhoz tartás, de a csukló hajlított és az ujjak hegye érintkezik a vállal*tarkóra tartás – oldalsíkban a kar könyökben hajlított és az ujjak tarkóra támaszkodnak a csuklónyújtott a tenyér a tarkó felé, ujjfűzéssel is végezhető*íves tartás – a válltól kiindulva a kar szabályos ívet alkot, a csukló enyhén hajlított: íves magas,íves mellső közép, íves mély, íves mellső rézsútos mély, íves mellső rézsútos magastartás4. egyéb tartások: nyújtott és hajlított tartások kombinációja,-vegyes kartartások: 2 kar különböző nyújtott tartásban van,-bal vagy jobb oldalsó kp.tartás a jobb(bal) kar a mell előtt vízszintes helyzetben, tenyér lefelé-csukló, karkeresztezések: a csuklók illetve az alkarok vannak egymáson

5. fogásmódok: társsal és szerrel kapcsolatos, egy- illetve két kézzel-társsal: kéz-,vállfogás, könyökfűzés, bokafogás,-kéziszerek és tornaszerek fogásmódjai:

24



-tenyér helyzete szerint (felsőfogás-hüvelykujjak vannak egymáshoz közelebb, alsófogás-kisujjak vannak egymáshoz közelebb, vegyesfogás-egyik kéz alsó- a másik kéz felsőfogást végez),-ujjak egymáshoz való viszonya szerint (teljesfogás-az ujjak egy oldalon fogják a szert,madárfogás-a négy ujj a szert egy irányban fogja a hüvelykujj szembefog a többi ujjal),-a kezek egymáshoz való viszonya szerint (rendesfogás-fogás vállszélességben, tártfogás-fogásvállszélességnél távolabb, zártfogás-a két kéz egymás mellett fogja a szert)

6. támaszok, függések, vegyes helyzetek:Támaszokban a test súlypontja az alátámasztási pont felület felett van.Alátámasztás történhet: -lábon (talpon, lábujjon, térden, sarkon, combon), -kézen, -alkaron, -vállon,-fejen-állások (alap és vigyázzállás, szögállás, lábujjállás, sarokállás, hajlított állás, guggolóállás,lépőállás, terpeszállás, támadóállás, védőállás, lebegőállás, mérlegállás),-térdelések (terpesztérdelés, bal- jobbtérdelés),-ülések (sarokülés, nyújtott ülés, terpesz nyújtott ülés, hajlított ülés, hajlított terpeszülés, zsugorülés,törökülés, gátülés, lebegőülések),-fekvések (hasonfekvés, hanyattfekvés, bal vagy jobb oldalon fekvés),-kéz és lábtámaszok (guggolótámasz, térdelőtámasz, fekvőtámasz: mellső-hátsó-oldaló, terpesz,

magas, mély),-kéztámaszok (kézállás),-egyéb támaszok (tarkóállás, fejlállás: zsugor, terpeszfejállás, harántspárga, oldalspárga),Függések (kézfüggések: hátsó-, mellső-, zsugorfüggés, kéz és lábfüggések: fekvőfüggés,mellsőfüggés, lajhárfüggés, hátsófüggés),Vegyes függőhelyzetek (függőállás: mellső-, hátsó-, oldalállás)

12.a. Előkészítő gyakorlatok jellemzése, felosztása, szerkesztés és összeállítás szempontjab. A testnevelés foglalkozások folyamatában szereplő didaktikai feladatok

a.Más néven gimnasztika, felosztása:1. szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok -szabad (kiscsoport: szétszórt alakzat, megfelelő kiindulóhelyzet; középső csoport:arckör, oldalkör,kettős kör; nagycsoport: több soros oszlop, több soros vonal)-kéziszer (babzsák, bot, labda, karika, szalag, körkötél)-társas (-nagycsoportban kettős kör, - közösen, illetve egymás segítségével hajtja végre agyakorlatot 2,3,4 gyerek, -fejlesztik az erkölcsi erőt, figyelmet, -arcpár-oldalpár-különbözőfogásmódok, -párok azonos súlyúak, nagyságúak legyenek, -bemutatás fontos)-padgyakorlatok (-padok elhelyezkedése megszabja a kiinduló helyzetet, -bemutatás itt is fontos,-cikk-cakk elhelyezkedés biztosítja a pad rögzítését)

2. természetes gyakorlatok -természetes járás (-egész testet foglalkoztatja, -fejlesztő hatást az alsó végtag izmaira gyakorol,-kedvezően hat a vérkeringés, légzés szervére, -ciklikus mozgás, az egyik láb mindig érintkezik atalajjal, -kiscsoportban előnyben részesíteni)-különböző járásmódok (-lábizmok, ügyesség, egyensúlyérzékelés fejlesztésére alkalmas,-megfelelő tér , alakzat, magyarázattal kísért bemutatás fontos)1. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok jellemzése:-megfelelnek az óvódás korú gyermek életkori sajátosságainak -a szervezet egészséges fejlődését mozdíthatjuk elő-mozgásszervek fejlődését, arányos fejlesztését segítik elő-növelik az izomcsoportok erejét, nyújtják az izmokat, növelik az izületek mozgási kiterjedéseit

-javítják a testtartást-feltételes reflex kialakítását eredményezik -fejlesztik az ideg- az idegrendszert

25



-belső szervek fokozott működése is létrejön-légző és vérkeringési szervek fejlődése-szervezet edzésére, testi képességek (erő, állóképesség, gyorsaság, ügyesség) fejlesztésére-viszonylag könnyű, egyszerű mozgásokból állnak -gyakorlás során elképzelés alakul ki a gyerekben a test egyes részeinek lehetséges mozgásairólA szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok csoportosítása:

I. egyszerű gyakorlatok: -kargyakorlat, -törzsgyakorlat, -lábgyakorlat, -nyak izmait foglalkoztatógyakorlatok II. összetett gyakorlatok:-összetett törzsgyakorlatok, -kar- és törzsgyakorlatok, -kar- éslábgyakorlatok, -láb- és törzsgyakorlatok, -kar-törzs- és lábgyakorlatok Az izmokra kifejtett hatása alapján:-erősítő (-lassú tempójú gyakorlatok, állásból-guggolásba, -ellentétes izmok erősítése is, fokozhatókéziszerek használatával, ismétlések számával, tempóváltoztatással, különböző kiindulóhelyzettel,más típusú gyakorlattal pl. padgyakorlat)-nyújtó-lazító (-élénk- és közepes tempójú utánmozgással végzett gyakorlatok, -egyesizomcsoportok nyújtása-ellentétes izmok összehúzódása, -a hajlítások nyújtó hatásúak)-ernyesztő hatású (-egyes izomcsoportok erőfeszítésből való kikapcsolása, -testrészek súlyát

használjuk fel, -erősítő gyakorlatok után végeztessük)Gyakorlatszerkesztés szempontjai:Valamennyi izomcsoportot megmozgatni!A gyakorlatok végrehajtásával biztosítani kell a gyermek testi fejlődését, edzését, az oktatásifeladatok megoldását.A gyakorlatok különbözősége megnyilvánul:-hatásukban (erősítő, nyújtó, ernyesztő)-tempójukban (lassú, közepes, élénk, gyors)-irányukban, kiterjesztésükbenÉrvényesíteni kell:-lendületességet-dinamizmust-optimális terhelést-gyakorlat által fizikai fejlődést-fokozatosságot szem előtt kell tartaniA gyakorlatok egy-egy foglalkozásra történő összeállításának szempontjai:-sokoldalúan, többféle mozgással foglalkoztassunk (összetett gyakorlatok)-többszöri ismétlés-edzési hatást biztosító optimális terhelés-figyelembe kell venni a foglalkozás többi gyakorlatát is (főgyakorlatok, játék)-megfelelő számú gyakorlatot alkalmazzunk -alapfeltétel: minden izomcsoportot működtetni

-bemelegítés nagyon fontos-bizonyos sorrend betartása a tervezett gyakorlatok egymásutániságában

b. Didaktikai feladatok Az egész évi foglalkozások összességében teljesedik ki az oktatás folyamata.1.A gyermekek megismertetése konkrét tényekkel, elemzés, analízis, szintézis, absztrakció,általánosítás, végrehajtási kísérletek -tényismertetés (gyakorlat lényegének tömör ismertetése magyarázattal és bemutatással)helyes magyarázat (-mozgásfeladat lényege, végrehajtási mód, gyakorlat megnevezése, -újgyakorlatnál vezető művelet kiemelése)Akusztikus és vizuális ingerek hatnak az érzékszervekre.

Pszichológiai feltétele az oktatásnak és tanulásnak a szándékos figyelem, érdekes vonzó ismertetés.A gyerekek nem érzékelik a lényeget, azt hangsúlyozni kell.A magyarázat alkalmazkodjon a gyerekek szókincséhez, fogalomköréhez.

26



A testnevelés ismeretanyaga a mozgásokban realizálódik. Az elméleti ismeret nem egyenlő agyakorlati tudással, mely a belső motoros átéléssel a kinesztétikus érzékelés során kezdődik el.2. Az ismeretek megszilárdítása: ismétlő gyakorlás (többszöri és azonos körülmények közöttigyakorlás, a mozgásjártasság kialakulásáig)3. Ellenőrzés (egész oktatási folyamatot végigkíséri, -mindig alkalmazni kell) Önellenőrzést kíván agyerekektől. Az óvónő is visszajelzést kap munkájáról.

4. Alkalmazó gyakorlás (mozgásjártasságnak készségszintre emelése érdekében megváltoztathatjuk és összekapcsolhatjuk más gyakorlattal, pl. kiinduló helyzet megváltoztatása, -gyerekek egyénielképzelését, egyéni megoldásait figyelembe venni

13. tétela A testnevelési játékok, felosztásuk és oktatásuk meneteb. Transzfer és felhasználása a testnevelésben

a.A testnevelési játékok:-munkából, harci tevékenységből ered-hosszú társadalmi fejlődés során vált öncélú tevékenységgé illetve a testkultúra részévé

-pszichológiai értelemben biológiai szükséglet, aktivitásra, mozgásra, tevékenységre készteti agyereket, a szükséglet levezetése során és nyomán lép fel a funkcióöröm, ami motiválja azismétlődést, serkentőleg hat a mozgáskésztetésre-a gyermeki személyiség igen fontos eszköze, a játék a legfőbb tevékenysége-fejlődik a gyermek értelme, érzelemvilága, fizikai és szellemi kitartásuk -energiáit aktivizálja a játék során-akaratot fejleszt-a közösségben végzett játék ügyesebbé, leleményesebbé és bátrabbá teszi-szabályokat kell megtanulniuk, elfogadniuk és betartaniuk -személyiség fejlődését segíti elő, felismeri saját és mások ügyességét, kezelni a sikereket éskudarcokat-megtanul agresszivitástól mentesen küzdeni-utánozza és értékeli a környezetét, megpróbálja céljainak megfelelően irányítja a társait-megtanulja értékelni önmagátMozgásos játék: gyűjtőfogalom, magában foglalja mindazon mozgásos tevékenységeket, amelyek célja a kitűzött feladatok eredményes megoldása, ill. a győzelem kivívása.A mozgásos játékok felosztása: -futójátékok, fogójátékok, versengések, sorverseny, váltóverseny.1.Futójáték:-a futás helyes, célszerű és alkalmazható módjának alakítására szolgál.-anyaga a természetes és kötetlen futás. Összeköthető irányváltoztató mozgással.-kedvezően hasson a vérkeringésre, légzésre.

-lényeg a gyors futás, sok mozgás, a jelre történő gyors reagálás, reakcióidő csökkentése.-foglalkoztatási formája: együttes, csoportos- Felhasználási lehetőségük bőséges és változatos: bemelegítés, ismeretszerzés, gyakorlás,alkalmazás, képességfejlesztés -a mozgástartalom lehet futás és más egyéb ciklikus mozgás-végezhető eszközzel és eszköz nélkül-egybeköthető akadályok leküzdésével is-variálásával növelhető a terhelés intenzitása-értékét növeljük, ha szabadban végeztetjük - tűz, víz, repülő, házadba mókus, hogy a kakas2. Fogójáték -tartalma gyors tempójú mozgás, gyors indulás, gyors haladás, gyors irányváltoztatás.

-eleme: futás, szökdelés, nyuszi ugrás, négykézláb futás-formája: csoportos, együttes-minden játékosnak szerepe van.

27



-meghatározott területen folyik: összefügg a gyerekek képességével, számával és az alkalmazottmozgáselemmel-játszható házzal és ház nélkül-szerepjáték is lehet a fogójátékon belül.-alkalmas az állóképesség, gyorsaság, helyzetfelismerő képesség, térérzékelő képesség és a gyorskoordináció fejlesztésére.

-érintőfogó, hídépítő fogó, balatoni halászok vagy láncfogó, terpeszfogó, féltek-e a medvétől,szalagszerző)3. Versengések:-egyszerre, egy időben, azonos feltételek között folyik a játék -a holt idő minimális-egyén, páros, csoport formája is lehet-eszközzel, eszköz nélkül is játszható (babzsák, karika, bot, labda)-minden gyerekre egyforma terhelés – intenzitás hat-alkalmazott alakzat: szétszórt, vonal, kör, szabálytalan alakzatú csoportok -minden természetes mozgás (futás), illetve konstruált testgyakorlat képezheti az anyagát-alkalmasak a képességek, a mozgáskészségek kialakítására, fejlesztésére és stabilizálására

-a játékfeladatok a gyors és célszerű teljesítéssel vagy a mozgások pontos végrehajtásával függenek össze (gyorsan vagy szépen)-lehet, hogy a legcélravezetőbb megoldás dönti el a versengés eredményét-az eredményt azonnal közöljük 4. Sorverseny:-csapatjáték, mindenki egyszerre tevékenykedik (nyuszi)-felálláskor meghatározott sorrendben végzik folyamatosan egymás után ugyanazt a feladatot, utána

bekanyarodnak a kiinduló helyre egymás mellé vagy mögé-ciklikus (szökdel, fut) és aciklikus (dob) mozgás elemeit is tartalmazhaja-végezhető eszközzel és eszköz nélkül-variációs lehetőséget biztosítanak: a kézfogás, vállfogás, karfűzés, kötélfogás, bokafogás,könyökfogás-a kiinduló- és befejező helyzet meghatározott-értékelés futamonként-a játék történhet: -kijelölt távolságra, - kerüléssel, -helycserével-figyelni a kijelölt távolságra – mindig a gyermek felkészültsége határozza meg5. Váltóverseny:-csapatjáték -a felállás sorrendjében egymás váltásával hatják végre a csapattagok -a váltás mindig a kiinduló vonalnál történik -a váltás módja meghatározott

-aki a feladatot befejezte mindig az utolsó helyre áll be-valamennyi mozgás lehet, amely a tantervben szerepel.-Formái: -eszköztovábbítással, -eszközkerüléssel, -szemben álló oszlopokkal, körben-nagycsoportos játék -értékelés futamonként történik -figyelni a kijelölt távolságraA játéktanítás előkészítése:Érvényesülni kell a didaktikai feladatoknak!1. a játék kiválasztása

jellemzése:-konkrét céllal válasszunk

-alkalmat adjon a tanult testgyakorlatok alkalmazására, gyakorlására-főgyakorlat előkészítése-főgyakorlat egyoldalú hatását is kiküszöbölheti

28



-rendszeresség elve érvényesüljön-legyen összhangban a gyerek fejlettségével, előképzettségével-támasszon teljesíthető követelményeket-tervezni kell a terhelés intenzitását-vegyük figyelembe az eszközfeltételeket-a játék kiválasztását az időjárás és az évszakok is befolyásolják

2. a játék előkészítése:-a játéktér az eszközök előkészítése, a gyerekek megfelelő alakban történő elhelyezése (megfelelőcsapatok kialakítása, egyenlően)3. a játék ismertetése: -a játék neve (tűz, szél, repülő), -feladatok, -alkalmazott mozgások, -alehetséges végrehajtási módok, -a legfontosabb szabályok, -értékelés módja-a játék indításának ésvégének a jele (1 síp-2 síp), -próbajáték (új, nehéz játékokkal), -gyakoroltatás és ellenőrzés,-játékvezetés, -értékelésJátékeszközt a bemutatás és gyakoroltatás után adjunk a gyerekek kezében!Eredményhirdetés!Csak annyi szabály, amennyi fontos a folyamatos játékhoz!A játék eredményességét nagyban befolyásolja a kialakított szokásrend (játék eleje, vége, indítás,

győztes meghatározása)!A játékok alkalmazott színterei:-testnevelési foglalkozás (25-35 perc)-mindennapos testnevelés-játék szabadidőben (adj király katonát, gyertek haza ludaim, bent a bárány, kint a farkas).

b. TranszferTranszfer-átvitel: A mozgáskészségek kialakításakor a testgyakorlatok oktatását úgy kellmegszervezni, hogy az egyes gyakorlatok elsajátítása pozitívan hasson egymásraPozitív transzfer: a szerkezetileg hasonló mozgás segíti, gyorsítja és megkönnyíti a másik elsajátítását (páros lábon szökdelés, mélyugrás, helyből távol és magasugrás

Negatív transzfer: ha szerkezetileg hasonló, de egy lényeges ponton eltérő mozgásgyakorlás követiegymást (helyből ugrást közvetlenül a nekifutásból ugrás követ)Bilaterális transzfer: Egyik oldali végtaggal történő gyakorlás segíti a másikvégtaggal történőelsajátítást (labdával végzett gyakorlatnál, mindkét oldali végtaggal történő elsajátítás gyakorlása)

15. tétela.Természetes támaszgyakorlatok, függésgyakorlatok, egyensúlygyakorlatok és oktatásuk b.Mozgáshibák osztályozása, okai. A hibajavítás általános szempontjai

A tornagyakorlatok sokoldalúan fejlesztik a szervezetet, hozzájárulnak a mozgásműveltség

alapjainak lerakásához, testi képességek fejlesztéséhez, izom-ideg-légző-keringési rendszer, azakaraterő fejlesztéséhez. Alkalmasak a bátorság kialakításához. Vannak olyan természetesgyakorlatok, amelyeket a gyerekek oktatás nélkül sajátítanak el. Meghatározott kivitelezésiformájuk, technikájuk nincs.

Természetes támasztógyakorlatok: -kúszás (csúszás, mászások), -egyensúlyozó járásgyakorlatok Kúszások:támasztóhelyzetben (ülésben, hason, hanyattfekvésben, térdelőtámaszban, kéz és lábtámaszban)végzett helyváltoztatásMindhárom csoportban gyakorolhatják a gyerekek, talajon, padon, asztalon, egyenként vagycsoportos formában (ügyesség fejlesztés: babzsák)

-csúszások:ülésben, valamint a hason és hanyattfekvésben történő kézzel-lábbal végzett tovább haladás

29



Ülésben: talajon és padon már kiscsoportban előre és hátra, csoportos foglalkozás keretében és játék közben is gyakorolhatjuk. Középső és nagy csoportban rézsútos padon ülésben is nehezíthetjük.Hason csúszás: sokoldalú fejlesztést eredményező formája hernyózó tovahaladás. Ugyan ezt lehetcsak karral is végezni. Hason csúszást lábbal előrefelé haladva a kar toló mozgásával isvégeztethetjük.Hanyattfekvésben: csúszást pad szélén fogással magas és mélytartásból húzással, ill. két kartartás

hajlított helyzetéből tolással végeztethetjük.-mászások: négykézláb állásos támaszban végzett kúszás, amely történhet váltott kézzel és lábbal is(kutya, macska ill. nyúlugrás).Mindhárom csoportban talajon, padon, sőt valamilyen magasabb tárgyon áthaladással, átbújással,átmászással járásból, futásból is történhet.Egyensúlyozó járásgyakorlatok:Helyzetváltoztatással összekötött egyensúly gyakorlatok, melyek alkalmasak az egyensúly érzék fejlesztésére. Egyenes testtartás, emelt fej, oldalsó középtartás.Kiscsoport: talajon „folyosón” mackóhoz, babához.Középsőtől lehet padon, rézsútos padon, előre hátra eszközzel a kézben, fejtetőn padokra fel éslelépéssel.

Függésgyakorlatok:-valódi mászás: függésben két kézzel és lábbal történő helyzetváltoztatásOviban függőállásban történő helyváltoztatás (rézsútos, íves létrán, rácson)A haladás iránya lehet lefelé, felfelé. Gyakorlás előtt magyarázattal kísért bemutatás-függés: érintő magas, vagy alacsonyabb vízszintes rúdon, létra fokán (átfogás madárfogással).Leérkezés páros lábbal és lábheggyel, hajlított állásba. Szer alá helyezzünk szőnyeget, 2-3 mp-néltovább ne tartson.Középsőtől végeztethetjük, a gyerekek fejlettségétől függően.

b. Mozgáshibákat, kiküszöbölésük sorrendjében osztályozzuk:1. testi épséget veszélyeztető hibák (sérülést vagy deformitást okozhat):-melyek következményei sérülésekben jelentkezhetnek (gurulóátfordulás rossz fejtartással)-azok, amelyeknek ismételt elkövetése fokozatosan idézne elő testi deformálódást (fekvőtámaszok,ugrásgyakorlatok, ha nincs meg a kellő fejlettségi fok, és előképzettség)-helytelen tartással végzett gimnasztikai gyakorlatok (törzshajlítás hátra, derékból történőhajlítással)2. gyakorlat végrehajtásában jelentkező hibák:-általános hiba, ha a gyakorlat-végrehajtás minden részletében hibás (hajlításnál azonos láb elől,túlzott elfordulás)-a gyakorlat végrehajtásának egy-egy részlete vagy iránya, tempója hibás (magasugrás rézsútos éslassú elugrással)

Hibák okai:1.előidézheti az óvónő-helytelen anyagválasztás (túl nehéz vagy könnyű)-rossz módszerválasztás (mindig bemutatni, magyarázni, szemléltetni)-rosszul szervezi meg a gyakorlást (sok a holtidő, a gyerekek figyelme elterelődik)-az óvónő viselkedése, magatartása nagyon befolyásolja a gyerekeket2.gyerek -mozgástanulás kezdeti szakaszában van-hiányoznak az adott mozgáshoz a fizikai képességei-a rossz mozgás készséggé vált-rejtett testi hibája van

3. külső körülmények -koncentrációban zavarják -váratlan körülmények

30



-hosszabb szünetA hibajavítás általános szempontjai:-A testi épséget veszélyeztető hibákat meg kell előzni, ha mégis felmerül azonnal javítani.-Mindenki ismerje a helyes végrehajtást,- a technikai hibákat fontossági sorrendben javítsuk, de egyszerre csak egyet.-Figyeljük meg a végrehajtást, vegyük észre a hibákat, ehhez figyelni kell az elhelyezkedésre.

-Hibát először általánosan, majd egyénileg javítsunk.-Felesleges hibajavítással nem szakítsuk meg a gyakorlás folyamatosságát. A hibajavító közlések legyenek rövidek, tömörek, utasítás jellegűek és természetesen a gyerekek értelmi szintjéhezigazodóak. Ha lehetséges a gyakorlás megszakítása nélkül javítsuk a hibákat.-Hibajavításkor ne a hibát mondjuk, hanem a helyes végrehajtási módot.-Kerüljük a tiltásokat.-Ne engedjük, hogy a kevésbé ügyeseket kinevessék a többiek, mert az a mozgástól valóelidegenüléshez vezethet.

16. tétel

a.Tartáshibák típusai, tartásjavító gyakorlatok b. Vegyes csoportok foglalkozásának tervezése és vezetése

a. Tartáshibák:A gerinc felépítése és a testtartásGerinc felépítése: csigolya, porckorong, borda, tövisnyúlvány, gerincvelő (amely számára a gerinc

jelenti a védelmet,). Születés után csaknem egyenes, az élettani görbületeket a mászás, ülés, és járáselsajátítása alakítja kiSzerepe: tartás, összeköti a végtagokat a törzzsel, tompítja a testet érő fizikai erőhatásokatRészei: fej, nyak (7 csigolya), hát (12 csigolya), ágyéki (5 csigolya), keresztcsonti (4 csigolya),farok csont (alsó 2 felső 3 nem mozog)Tartáshibák főbb típusai:-lapos hát: a háti domborulat és az ágyéki homorulat ellapul. Gerinc veszít rugalmasságából.Feladat: a gerinc hajlékonyságának, rugalmasságának megtartása (kúszás, csúszás, mászás) főleg ahátizomzat felső szakaszának erősítése-domború hát: a háti domborulat fokozott, vállát előre ejti, nyakizmok megfeszülnek, a mell és ahasizomzat zsugorodik, hátizmok nyúlnak.Feladat: a hát feszítő izmainak erősítése, mellizmok nyújtása (olvasás hason fekve)-nyerges hát: ágyéki homorulat fokozott, a medence előrebillen, általában domború háttal

jelentkezik. Hasizmok megnyúlnak, a hátizmok az ágyéki szakaszon megrövidülnek.Feladat: korrekció legfontosabb része a medence felegyenesítése (hátizom nyújtása, hasizom

erősítése)-domború-homorú hát: az előző kettő kombinációjaFeladat: helyes hasi, mellkasi légzés-gerincferdülés: skoliozis, oldalirányú gerinchajlás, születésnél már jelentkezhet, -kezdetben aktívizomerővel korrigálható, -később funkcionális gerincferdülés, ami tartáshibaTünetei:-a gyerek egyik válla vagy csípője magasabban áll.-elhajlik, elcsavarodik a gerinc-nem egyenletesen fejlődik a nemi érésnélFeladat: tükör előtt kell nézniDeformitás – a csontrendszerben fellelhető kórós elváltozás (tyúkmell, tölcsérmell-úszással

korrigálható, tilos-tarkóállás, hátra bukfenc, bölcső, fészek)Tartásjavítás kiegészítője az úszás.

31



TartásjavításA testtartás szempontjából a legfontosabb funkció az izomérzés. Meg kell tanulni, hogy egy

bizonyos izom vagy izomcsoport mikor és milyen mértékben van megfeszítve. A tartáshibák jelentős része főleg a deréktáji izomzat csökkent izomérzésével magyarázható, aminek oka a jelzettizomcsoport hiányos gyakoroltatása. A testtartást, mint összetett funkciót nem lehet megtanulniaddig, amíg a z izomérzés, az izomkoordináció nem kielégítő. A testtartás szoros összefüggésben

van a légzési mozgásokkal, fontos a helyes légzés megtanítása. A tartásjavító torna célja a teljesmozgásképesség megőrzése, és a kezdődő mozgáskorlátozottság megszüntetésére való törekvés.Ennek eszköze a sok nyújtó jellegű gyakorlat. Az ágyéki homorító gyakorlatok fontosak a gerincalsó szakaszának mozgásképessége szempontjából. A mélyhátizmok és a hasizmok erősítésévelelérhető, hogy a korrigált helyzetet a gyermek megtartsa. A helyes ülés megtanítása is szerves részea programnak.

b. Vegyes csoportok Ahol a különböző életkorú gyerekek együtt alakítanak egy osztatlan csoportot.Az óvónő számára nehezebb feladat az anyag kiválasztása, az alkalmazott módszerek kiválasztása

és a foglalkozás szervezése.A nagyobb gyerekek segítik is az óvónő munkáját, ellenőrzik, segítik a kicsiket. A kicsik, pedig anagyokat utánozva könnyebben tanulnak. A mindennapos testnevelés tartalma főleg a kicsikhezigazodik.A részben osztott és osztatlan csoportok testnevelés anyagát az ütemtervben közös témákbanrendezzük el.Előnyeit a kicsik érzik:-önállóságra nevel-türelem, tolerancia-Rendgyakorlatok: a kicsik utánozzák a nagyokat (soralkotásnál nagyok közé állítani a kicsiket)-Előkészítő gyakorlatok: (-a kicsiket úgy helyezzük el, hogy láthassák a nagyokat, -életből ismertmozgások, -beszoktatás idejére két szabadgyakorlati alapformából összeállított gyakorlatotvégeztessünk, bemutatással, utasításra, játékosan, mindig motiválva)-Főgyakorlat: futás, ugrás, dobás dominálhat (- a futásnál a kicsiket külön sora állítjuk, -ugrásnál anagyobbak vonaközt, a kisebbek vonalakat ugranak át-a játékos vezetés nagyoknál ismétlést, akicsiknél érdekes, új feladatot jelent, -külön értékelés, -)A tanmenetben egy-egy témán belül, azonos mozgásfajták szerepeljenek a különböző korcsoportok fő gyakorlataiból.-Ismeretfeldolgozás: -először a kicsik anyagát dolgozza fel, -a nagyok önállóan kezdjék el avégrehajtási kísérleteket, -a kicsik az óvónő irányításával.-Megszilárdító gyakorlás: ugyanolyan elhelyezésben végeztessük a gyakorlatot, mint az

ismeretfeldolgozás során-Ellenőrzés: mindkét korcsoportra terjedjen ki,-Alkalmaztatás: a gyakorlás körülményeinek megváltoztatását is jelenti (versengések, versenyek,

játékok segítségével)-Játék: kicsiknek 20 perc után legyen pihenő, együtt ne játszanak, kicsiknek kudarchoz vezet, anagyoknak is több hely jut, és a tanult gyakorlatok alkalmazásában több változatra kínál lehetőséget

32



Documents

Testnevelés módszertan