ultúrNyúzKKKKultúrNyúzultúrNyúzultúrNyúzultúrNyúzultúrNyúz http://nyuz.elte.hu

mailto: nyuz@elte.hu

2010. november 24.

A Tétékás Nyúz Kulturális Melléklete

VII. félévfolyam, 2. szám

Cousteau kapitányA csend világa

Születési évforduló kapcsán bekerülni egy újságba ismertség és teljesítmény kérdése. Ha viszont egy hallgatói lapról van szó, a jó időzítés is számít. Mert ugye e tekintetben a nyáriak – egy hangulatos kifejezéssel élve – rápacsáltak. Azért számukra sincs veszve minden, hisz páran még emlékezhetünk azokra az időkre, mikor novemberben ünnepeltük a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat…

Talán a fenti kis bevezető és a cím elegendő volt ahhoz, hogy lényünk poirot-i részében felmerüljön a gyanú, az alábbi írás Jacques-Yves Cousteauról fog szólni, aki valami-kor nyáron jö� a világra, feltehető-en nullára vagy ötre végződő számú évvel ezelő�. És valóban, róla lesz szó, a kerese� szám pedig a száz. Per-sze felmerülhet a kérdés, miért pont ő, hisz rengetegen halla�ák először a hangjukat éppen száz éve. Például i� van Faludy György is, aki szin-tén egy évszázada po�yant e világ-ra, ráadásul magyar, és tovább is élt.A miértre nagyon egyszerű válasszal szolgálhatok: tetsze�ek a filmjei.

A papírpocsékolás kedvéért kezd-jük a bemutatást a személyi adatokkal: neve Jacques-Yves Cousteau, születe� 1910. június 11-én Saint-André-de-Cuzacban, meghalt 1997. június 25-én

Párizsban, szülei Daniel és Elisabeth Cousteau, bátyja Pierre-Antoine, gyer-mekei Jean-Michel, Philippe, Diane és Pierre-Yves, stb. Ennyit az unalmas részről, jöjjön a lényeg! Cousteau kapi-tány a tenger szerelmese volt, és ezt a szeretetet millióknak adta tovább köny-vei és filmjei révén. A búvárkodás ú�ö-rői közé tartozo�, fiatal korában, még a francia haditengerészetnél, a légző-készülék fejlesztésével megteremte�e a ma használatos búvárfelszerelés alap-ját. A biztonságos merülés határát saját magán végze� kísérletekkel próbálta meghatározni. Leszerelése után 1950-ben megszerezte az azóta legendássá vált hajóját, az eredetileg aknaszedő Calypsót, amelyet óceánkutatóvá alakí-to�, és amelyen több mint száz filmet készíte�. Az 1953-ban megjelent köny-ve, A csend világa után három évvel azonos címmel Arany Pálma-nyertes

művet forgato�. Az emberi szereplők inkább ille�ek a Dagály strand meleg-vizes medencéjének felhozatalába, mint a Baywatch főcímébe, mégis emlé-kezetesebb és meghatározóbb élményt adtak sokaknak.

Cousteau nyito�a ki számunkraa tenger ala�i világ kapuját. Nem csak az ismere�erjesztés terén alko-to� maradandót. Tudományos kuta-tómunkája is jelentős volt, a termé-szetvédelemért is sokat te�. Megkap-ta az ENSZ Környezetvédelmi díjat, a Monacói Oceanográfiai Múzeum igazgatója volt, részt ve� az óce-áni élet védelmében tevékenykedő Cousteau Társaság alapításában, egy mérnökkel együ� pedig megalko�a az első kizárólag tudományos kutatás céljára létrehozo� víz ala�i járművet, a Denise-t.

hlk

FOTÓ

: NEO

-PLA

NET

E.C

OM

7. félévfolyam 2. szám2010. november 24. 7. félévfolyam 2. szám2010. november 24. 7. félévfolyam 2. szám

2 TárlatTárlat

Ecsetelő matematikusokSzámtalan szín a vásznon

„A tudós annál különb, minél több van benne a művészből és viszont. Intuíció, fantázia nélkül a tudós legfeljebb téglahordója lehet a tudománynak. Művész pedig szoros belső rend, szerkesztő logika nélkül megreked a művészet peremén.” – Kodály Zoltán szavai nyomán a vászonra álmodó matematikusokról beszélge�em Szemerédi Kepes Annával és Bárány Imrével.

Ha valaki egy matematikushoz megy feleségül, akkor meglepő próbatételek is keresztezhetik az oltárhoz vezető utat. Szemerédi Endre feleségét két matema-tikai feladvány elé állíto�a: egy svájci csokiról és egy sakktábláról szóló matek-példa megoldása volt a házasság feltétele. Szerencsére nem volt szigorú az elbírálás, egy feladat megoldása is elégnek bizo-nyult a frigyhez. Így Kepes Anna, aki nyelvtanárként hódíto�a meg a katedrát, matematikusfeleséggé válhato�, habár a matematikával még ma is óvatosan köze-lítenek egymáshoz: „Nekem sosem juto� eszembe, hogy a matematika gyönyörű. Ma már tudom, hogy nagyon is az lehet. És tudom, hogy csöndben kell lennem, amikor a gyönyörű matematika szüle-tik.”

Nem kizárólag egy-egy gondolat szü-letésekor jön jól a csend, hanem festmé-nyek alkotása közben is. Ugyanis, kevesen tudhatják, hogy számos matematikus – a sztereotípia szerint neki tulajdoníto� ösz-szerágcsált radíros grafit melle� – néha ecsetet is ragad. Kepes Anna férje oldalán rengeteg matematikussal találkozhato�, így a sok-sok tapasztalat már elülte�e benne az első gondolatot. A végső lökést Szegedy Balázs levele adta: „Jó lenne megmutatni másoknak, hogy a matema-tika milyen sok közös vonást hordoz a művésze�el. Mélyre látás kell hozzá, ihlet és inspiráció. Sok munka is van benne

(akárcsak bármelyik művészetben), de ha nem történik meg az a csoda, amikor az ember egy-egy pillanatra túlszárnyalja önmagát, akkor 10 év munka kevesebbet érhet, mint egy zseniális villanás, amikor a perspektívák hirtelen kitágulnak.”

Így a Szemerédi Endre hetvenedik születésnapjára szerveze� konferenciát színes csemegével tálalták: matemati-kusok és családtagjaik alkotásait állítot-ták ki augusztusban a B55 Galériában, amit a vártnál sokkal nagyobb érdeklő-dés öveze�. Szemerédi Kepes Annával, a Művészet a matematikusok világában elnevezésű kiállítás megálmodójával és Bárány Imre matematikussal, a konferen-cia főszervezőjével beszélge�ünk.

Van olyan matematikus a kiállítók közö�, aki különösen érdekes életú�al rendelkezik?

Kepes Anna: Jaroslav Jarik Nesetril párban fest egy neves cseh festőművész-szel, akit Jiri Naceradskynak hívnak. Jarik festőművész akart lenni, de a szülei ezt nem engedték, mert szerintük a festészet-ből nem lehet megélni. Azt ajánlo�ák, inkább menjen matematikatanárnak, hát-ha abból megélhet. Így a végén a prágai Károly Egyetem matematikai intézetének igazgatója le�, most is vezető beosztásban dolgozik o�. De a festészetet soha nem adta fel, és ezzel a barátjával ke�esben festegetnek.

Ezt hogy kell elképzelni?

K.A.: A geometriai mintákat ő adja meg. Könyvei jelentek meg a művészet és a matematika kapcsolatáról. Az egyik köny-vének az a címe, hogy Antropogeometria, emberi alakok geometrikus formákban.

Bárány Imre: És tele van életörömmel. Amikor meglátoga�am, akkor többször elmentünk kiállításmegnyitókra. Érdemes vele menni, mert ért hozzá és ismeri a művészvilágot.

Bohém?

K.A.: Igen, a borokat is ismeri és borospincéje is van. Francia barátaival szoko� a borokról beszélgetni.

Igazi életművész?

K.A.: Azt nem mondanám, hogy ezek a matematikusok életművészek. Mert nagyon mélyek… Minden, amit csi-nálnak, azt jól csinálják. Jól teniszeznek, jól fociznak, nagyon vigyáznak, hogy a stílusuk is tökéletes legyen – a sportban is, a festészetben is. Amikor főznek, azt is tökéletesen akarják csinálni. Erre jó példa Enrico Bombieri is, akinek több képe is volt a kiállításon. Olaszországban végze� el egy szakácstanfolyamot, a cukrászképzést viszont nem tudta befejezni, mert akkor éppen matematikából kelle� vizsgáznia. A konyhában kötényben van, a stúdió-ban felveszi a festőköpenyét, miközben zseniális matematikus: 34 évesen már a Fields-érem tulajdonosa volt.

Az volt a célja a kiállításnak, hogy megmutassuk, hogy a matematikusok nem kocka emberek, nem merevek. Mert például Szegedy Balázs, aki az előszót írta a katalógushoz, salsatáncos, Szabó Zoltán, aki princetoni professzor, néptáncos és tudnám még sorolni.

Egy matematikus az alkotásaiba mennyire viszi bele a matematikusságát? Például, hogy a matematikában is szimbólumokkal dolgozunk, ahogy a művészetben is? Vagy inkább intuíció hajtja őket és kikapcsolódás a festészet?

K.A.: Valaki azt kérdezte Jariktól, a cseh matematikustól, hogy amikor fest, akkor matematikus-e. És azt válaszolta, hogy ha ő fest és kiállít egy képet, akkor nem szeretné, ha tudnák, hogy ő mate-matikus – kivéve ezt a kiállítást. Ha valaki meglátja egy képét, akkor mondja azt, hogy ez egy jó kép, és ne azt, hogy ahhoz képest, hogy matematikus, egész jó.

FOTÓ

: NO

L.H

U

Tárlat & In memoriam

3

KultúrNyúz

33Tárlat & In memoriam

Ugyanolyan erőfeszítés és szellemi munka, amikor festenek és komponálják a képet, mint matematikusként a mély gondolkodás. És ugyanolyan, amikor jön a csoda: akkor valami felvillanyozódik benne, és valami eredményt lát.

És érdekes, hogy a szépség fogalma is megjelenik mindkét területen.

K.A.: Amikor hallgatom, hogy két matematikus beszélget, sokszor azt mond-ják, hogy ’egy gyönyörű megoldás’.

Igen, valahogy a matematikánál számom-ra egyértelműbb, hogy valami szép, mint egy művészeti alkotásnál.

K.A.: Igen, de egy hétköznapi ember azt hiszem nem mondaná azt, hogy a Thalesz-tétel egy gyönyörű valami, de ha elmegy egy múzeumba, akkor gyakran megjegyezheti, hogy ez egy gyönyörű kép.

Mérő László párhuzamot vont a matematikai giccs és a művészi giccs közö�. Úgy fogalmazo� az írásában, hogy a matematikában az a giccs, ami csak önmagáért létezik és nem visz előbb-re. Egy olyan tétel, amely önmagában és a bizonyításával együ� sem hoz össze terü-leteket. Akárcsak az a festmény, amelyik utána nem indít el egy irányzatot, nem visz előbbre.

B.I.: Ez elég egyedi. Rengeteg mate-matikai publikáció születik minden évben.

Egy kolléga azt mondta, hogy bizonyos matematika csak szennyezi a környezetet. Ezzel nem értek egyet. Meghal magától a dolog, ha nem érdekes, különben pedig előbb vagy utóbb kiderül, hogy érdekes.

És mennyire jellemző, hogy a matemati-kára nyelvként tekintetek?

B.I.: Matematikát tudok csinálni angolul is, oroszul is. Sőt, van amikor nincs is nyelv a gondolkodásomban: nem mondatokként, fogalmakként jelennek meg a dolgok, hanem nyelv nélkül látom, hogy mi folyik i�, mi történhet o�an.

K.A.: Talán a nyelv, a matemati-ka és a művészet rokonságát mutatja, hogy megvalósítha�uk úgy ezt a kiál-lítást, hogy bárki, aki besétált és tudta, hogy matematikusok festményeit látja, magyarázat nélkül is érthe�e.

Ha jól tudom, újszerű kezdeményezés volt. Milyen utóélete lesz a kiállításnak?

K.A.: Én nem tudok róla, hogy lenne ilyesmi. Matematikusok nem matematikai témát dolgoznak fel, és ez különleges. Lehet, hogy vala-mikor újra szervezünk ilyet. Akkor a világkongresszuson meghirdetnénk a matematikusok körében, és talán még zsűrit is felállíthatnánk, annyi jelent-kező lenne.

Mécs Anna

Mérő László: Matek-giccs/részlet/

„… Matematikai giccs az, ami nem függ össze érdekes, váratlan módon egé-szen máshol felmerült, egészen másfajta matematikai struktúrákkal. A matemati-kai giccs, mint minden giccs, a�ól giccs, hogy csakis önmagáról szól; a rajta kívüli világról nem mond semmi érdekeset, újat.

(…) Nemrég vált egyértelművé pél-dául, amit a matematikusok többsége mindig is sejte�, hogy tipikusan nem matematikai giccs a Nagy Fermat-sejtés. Ez azt mondja ki, hogy 2-nél nagyobb számok esetén az an+bn= cn egyenletnek nincs olyan megoldása, ahol a, b, c és n is egész szám. (n = 2-re még van, pl.: 32 + 42 = 52.) Ezt a sejtést több mint 300 évig senki sem tudta bebizonyítani, míg vég-re néhány éve egy Andrew Wiles nevű amerikai matematikusnak sikerült. A bizonyításhoz három-négy egymástól gyökeresen különböző matematikai disz-ciplína együ�es alkalmazása kelle� – ami önmagában is mutatja, hogy ez a tétel távolról sem matematikai giccs.

Azt, hogy valami, például egy tudo-mányos elmélet, egy műalkotás vagy akár egy politikai beszéd giccs vagy sem, min-dig az határozza meg, ami mögö�e van. Ez többnyire messziről is jól látszik, de az is előfordul, hogy a giccsesség magán a művön már csak a legavato�abbak szá-mára vehető észre.”

Faludy GyörgyAz íróra emlékezünk, aki megkerül-

hetetlen alakjává vált a XX. századi magyar irodalomnak és lírának. Sokan mégsem tudják, hogy Nobel-díjra is jelölték, hogy a Magyar Köztársaság Zászlórendével tün-te�ék ki, megkapta a Soros-alapítvány életműdíját több nemzetközi és hazai díj melle� és Budapest díszpolgára volt.

Azzal kéne kezdenünk, hogy száz éve, szeptember 22-én születe�, Budapesten. Nem okozna gondot sorba rakni, fordítói munkásságát, nyelvi jártasságát – neveze-tesen: latin, görög, angol, német, francia, provanszál, spanyol – amivel az irodalmi közösségbe való belépését vívta ki.

Sosem felejte� el hazajönni, pedig sokszor távozo�, például 1938-ban, ekkor Párizsba emigrált, majd amikor a németek oda is bevonultak, továbbállt Marokkóba, ezután pedig az Egyesült Államokban kerese� menedéket. I�

Károlyi Mihály Szabad Magyar Mozgal-mának titkáraként, illetve a Harc című irodalmi lap szerkesztőjeként dolgozo�, és később önkéntesként az amerikai had-seregbe is belépe�, ahol vadászpilótaként is tevékenykede�. Eközben folyamatosan onto�a verseit, líráit – minden érzelmét, gondolatát lejegyezte. 1947-ben mégis hazajö�, a Népszava kínált neki állást, megjelentek a távollét ala� írt művei is. Ezt köve�e a belső száműzetés, a fordulat éve után egyre inkább görbe szemmel néztek rá, nem voltak elég „pártosak” írásai, és előélete, nyugaton töltö� évei is veszélyt jelente�ek számára. 1950-ben került Recskre, ahol teljesen más élmé-nyekben volt része, mint korábban, de ekkor is írta verseit, ámbár nem volt sem papírja, sem írószerszáma. Fejben kez-de� el írni, és rabtársainak tanítga�a meg az elkészült darabokat. Így szüle�et meg két verseskötete: A Börtönversek 1949-1952 és Az ávó pincéjében és Recsken.

1953-ban, felszámolták a recski tábort és a foglyokat szabadon engedték. Vissza-hívták a Népszavához és az Írószövetségbe és fordíto�, ám 1956-ban újra emigrált és csak a rendszerváltozást követően tért újra haza.

Ezen második emigráció ala� újra bejárta a világot, megalapíto�a a Magyar írók Szövetsége Külföldön-t. Élt Angliá-ban, Máltán, Olaszországban, az Egyesült Államokban és Kanadában. Az amerikai kontinensen töltö� évei ala� megfordult több egyetemen, mint tanár, és a legran-gosabb nyugati magyar sajtótermék, az Irodalmi Újság felelős szerkesztőjeként, valamint az Ötágú síp és a Szivárvány című folyóiratnál is dolgozo� több más külföldi megjelenésű magyar lap melle�.

Ismételt hazatérését követően nagy népszerűségnek örvende�, amely az utol-só agy költői korszakának egyik meghatá-rozó eleme volt.

Törceee

A vétkes Osonva halad a fakó fák közö�, sziszeg a szélben a messzi ricsaj.Vöröslő arccal égeti az erdőt, s mögö�e végre elfúl a moraj.

Sötét magányban nincs súlya a bűnnek,vigyorog nincs bíra, sem vád, nincs zaj. Őrülten bolyong a monoton csendben,

a füstös avarban reccsen a gally.Nola

Halk ima

Hangja halk ima:Csilingelő kis menyegző.

Bennem a boldogság velem egybekelValami mélységes mélyen magasra emel

Mert most végre o� a fény a sötétben.

Szeme a szépségÚj, új reménység...

Adytól lopnám a szimbólumokatÉs Aranytól a legszebb rímeketHogy szólhassak rólad, értedDe a su�ogó, halk szerelem

Minden mi marad.Mert most végre éreztelek.

A türelem fogy, én nő a káosz.Nem értek én már e világhoz.

Odaadnálak az örökkévalóságnak.Néha úgy érzem a pillanat elszaladÉs nekem már semmi nem marad.

Gyönyörű a halál, ha érted élMint én, mint a forró vér

Benned és bennem, legbelül.Hazudik a papíron minden betű.És nem segít a tévedt iránytűm.

Várnálak. Minden nap, Te Manna.Mondanám a legszebb szavakat.

Ha nem játszhatok Ádámot, RómeótAdd nekem a gonoszt, a véres Nérót.

Szünet.A színdarab, mint masina megáll.

Mindenki szájában a keserédes világ.Magányt majszolva a katarzis elmarad

És az álarcom elő�ed rég elhagytamMert Éva, Csinszka, Júlia, örök Anna vagy

Ámen.Hesz Roland A�ilaIllóolaj

Egy szűz vérének párája bontja meg

az éjjeli szellő harmonikus illatát.

Egy perce még tán csókot loptak tűzvörös ajkáról,

s most sír a szem, mely először lá�a lángvörösen

az üresen kongó hófehér arcocskát.

Ilyen ez az ősz, tűzbe borítja

a cserszömörcével a hegyoldalakat,

s tőrt döf remegő kezével

a hőn szerető anyai szívekbe.

Olykor kardcsapása is lágy érintésnek tűnne,

ha elérné a nyakat az utolsó lehelet elő�.

Szanaszét gurulnak a gyöngyök a parke�án,

omlik a bús árvalányhaj a hűvös kövekre.

Izzik a galagonya, a konyhában a fazék víznótát

fütyül,

s barátságot kötnek a levegőben a molekulák.

kristofeliza

N1

Éjféli dalMeghi�ségnek o�hona,te porhanyós éj-csoda!

Te adsz a parázsnak életet,amikor fuvalmad lélegez.

Amit vágyad létrehoz,az oly csodálatos!

Felfut a rózsa a házfalon,este még virága tárva volt,

vadméhek csenték a balzsamot,ó, milyen alkalom!

Látom még, ahogyan jön felém,rejteni nyomait szél fedi,

színarany karátos csillagokfigyelik lépteit.

Gáspár Gabriella

GG2

KE3

HR6

mINGondolkodszLeng az ingalágyan ringva,nem cseng,nem bongbalga hangja,s pályáját el nem hagyja:nem barangol,nem csatangol.Apró golyója,bár még görcsös gólya,s óriás ala�a a bolygó,nem is olyan nagyon golyhó.

Lunis

Napfogyatkozás

Szürkület a parkban,arany alkonyat,

mint a könnyű pille,verted szárnyadat.

Aratási sarló-így letűnt a nap,

elviharzo� hozzám messzi űr szava.

Mint a lepkeszárnyak,fenn a fellegek

kergetőztek,vertek,s úgy csak,este le�.

Napnak arca aztán újra fényben állt,

én csak aki lá�am,s a kertben i� a fák.

Gáspár Gabriella

GG4

L5

PT7

Pecsics Tibor

7. félévfolyam 2. szám2010. november 24. 7. félévfolyam 2. szám2010. november 24. 7. félévfolyam 2. szám

6 66Könyvelő & KottaKönyvelő & Kotta

Gombafejek rántvaThe Beatles

Mi a siker titka? Sokak szerint a kulcs, hogy jó időben jó helyen legyünk. Hát, nem tudom… voltam én már nyáron a Balaton-parton, oszt mégis… Mások szerint az számít, hogy egy rokon legyen jó időben jó helyen. Nos, anyám is volt már a Balatonnál…

Persze, természetesen a tehetség és a szorgalom is fontos. Nem kevesek bánatá-ra úgy tűnik, talán az utóbbi lényegesebb összetevője a receptnek, mint az előbbi. Egy elmélet szerint tízezer óra gyakorlás emel a legjobbak közé. Erre hozzák fel pél-daként a Beatles-t. A banda ugyanis 1960 és 1962 közö� Hamburgban több mint két-százötven estén játszo� minimum öt órán át, 1964-re becslések szerint ezerkétszáz

fellépésen voltak túl – manapság egész pályafutása ala� nem zenél ennyit egy együ�es. Természetesen a slágerlistás dal-tömegek megírásához szükség volt némi tehetségre is. Amerikában és Angliában harmincnál is több számuk járt a lista élén, ehhez kellhet azért némi talentum. Hosz-szasan lehetne sorolni, mennyire voltak sikeresek, mi mindenben voltak elsők. A teljesség igénye nélkül íme néhány száraz

adat: több mint egymilliárd elado� hang-hordozó, legtöbb platinalemez, listavezető szám, nagylemez, a legtöbb eltöltö� idő a slágerlisták élén. Ötször szerepelnek az Egyesült Királyság száz legsikeresebb kis-lemezének listáján, amin más előadónak nincs ke�őnél több száma. 1964 április 4-én az első öt helyet foglalták el a Billboard slágerlistáján, ez másnak azóta sem jö� össze. A Yesterday-t dolgozták fel a köny-nyűzene történetében a legtöbbször, több mint háromezerszer.

Egy szó mint száz, nagyon nagyon nagggyon sikeresek voltak, és ezt a szám-adatoknál talán hívebb módon tükrözi a rengeteg visongás, amely osztályrész-ük volt. Mai fejjel elképzelni sem tudjuk, mennyi szoknya gyűrődö� a fiúk utáni tolongásban.

Nehéz dolog a Beatles-ről írni. A kriksz-krakszok a papíron vagy a monito-ron ugyanis nem tudják elmondani, mitől volt csoda, amit az a négy gombafejű srác – John, Paul, George és Ringo Starr – művelt. A bemagolható tudásanyag, hogy 1960-tól 1970-ig állt fenn a zenekar, hogy a tagjai John Lennon, Paul McCartney, George Harrison és Ringo Starr, hogy a legkorábbi szerzeményeik rock and roll és R&B gyö-kerűek, hogy rengeteg stílust kipróbáltak és egybeolvaszto�ak, nem árul el semmit. Szimpla adatfolyam. Ha valamit meg aka-runk tudni a Beatles-ről, hallgatni kell a zenéjüket. Az elmond mindent.

hlkFOTÓ

: 5PE

RCA

NG

OL.

HU

Bélyeggyűjtők Nevadában

A kultikussá vált, eredeti címén Féle-lem és reszketés Las Vegasban: Őrült utazás az Amerikai Álom fellegvárában című könyvet, a nyomában készült két filmet és há�erét járjuk ezú�al körbe. Lesz szó a gonzóról, illetve hippikről, vietnamiakról és persze magáról az íróról is.

A sztori o� kezdődö�, hogy Hunter S. Thompsont felkérték, írjon egy beszá-molót egy nevadai motokrossz futam-ról. A cikket a Sports Illustrated rendelte meg, de a végül már novella méretűre duzzadó művet később és hosszabb for-mában a Rolling Stones magazin hozta le két részletben. Később így jelent meg a könyv, majd annak sikerei hatására a film. Pontosabban a filmek, hiszen az 1980-as Ahol a bölény dübörög, Bill Muray-vel és Peter Boyle-lal, majd a sokak által ismert

Terry Gilliam-rendezés, Johnny Deppel és Benico del Toróval.

Az egész pikantériája az új és korát meghaladó stílus. Az író által kialakíto� gonzó újságírásnak neveze� stílus jellem-zője az erős szubjektivitás, a tények és a fikció vegyítése. A szerző által közvetíte� üzenet hatásának felerősítése érdekében, aminek a pontosság igényét is alárendeli, a stílus felülkerekedik a tárgyilagossá-gon. Ami életre hívta ezt, azok az 1970-es évek visszáságai. A hippikorszak, a vietnami háború – egy ilyen képpel indít a film is – egy olyan helyzetbe hozta az egyént, hogy az csak magával kezde� el foglalkozni. Erről szól a könyv is, a két főszereplő minden társadalmi normától és felelősségtől megszabadulva egy saját világba menekül, a különböző – igen rész-letesen taglalt – narkotikumok világába.

A könyv, a filmmel ellentétben, job-ban kitér a futam eseményeire, azon-ban nagy eltérés nincs a ke�ő közö�.A korábbi film, Art Linson rendezésében

kevésbé emészthető a mai nézők, így az én számomra is, mint a Gilliam-féle. Sem technikailag, sem erkölcsileg nem tarto� még o� a filmezés, ahol majd’ húsz év múlva, amikor a mozikba került az újabb feldolgozás. Ez a rendezőhöz híven (Time Bandits, Münchausen Báró Kalandjai) vizu-álisan nagyon erős, remekül visszaadja a történet „körülményeit”.

A cselekmény a két narkomán, Raoul Duke és dr. Gonzó történetét meséli el – szó szerint, mivel Duke narrátorként mondja el az eseményeket. LSD-vel és további ellátmánnyal utaznak a drogel-lenes dogmák és kaszinók hazájába, Las Vegasba, hogy o� felforgassák a szálloda vendégeinek és alkalmazo�jainak életét és nyugalmát.

Egyébként a sármőr Depp forgatja Hunter S. Thompson egy másik regé-nyét is, a Rumnaplót, ami 2011 nyarának végén kerülhet a mozikba a tengeren-túlon.

Törceee

Tárlat & Páholy

7

KultúrNyúz

77777Tárlat & Páholy

Túl a Maszat-hegyen

A Vígszínház háziszerzőjének, Presser Gábornak a művét vadona-túj dalokkal kiegészítve, új átiratban mutatja be a Pesti Színház. A játékos humorral és bravúros technikával ver-selő Varró Dániel meseregénye egy fiatal, végzős rendezőhallgató diplo-marendezéseként kerül színpadra.

A történet szerint a megátalko-do� Paca cár tele akarja pacázni a világot, a Partvis A�ila veze�e barbár takarítók pedig szélsőséges tisztaság-gal fenyegetik a Maszat-hegyen túli népet. A harmadik A-s Muhi Andris-nak meg kell mentenie a Maszat Biro-dalom lakóit és köztük a legmasza-tosabbat, Jankát. A végső csata elő� sikerül átjutnia Badarországon, ellen-

áll a Babaarcú Démon csábításának és beveti Lecsöppenő Kecsöp Benőt. Továbbá hősünk számos kaland részt-vevőjeként találkozik Turgenyevvel, a Burgonyával illetve az Ismeretlen Influenzás Angol Költővel is. Hogy mi lehet ezek után a vége? Azt talán még Morzsányi Géza sem tudja meg-mondani.

Néhány embernek már ismerős lehet a mű: az idei esztendőben sze-repelt a Sziget, valamint a Vígszín-ház nyílt napjának programjában, ahol részleteket láthattak belőle az érdeklődők. Az ifjú Varró Dániel könyvéből 2003 óta nem kevés szín-padi átirat készült, ősbemutatóját 2006. november 11-én tartották a kolozsvári Állami Magyar Színház-ban. Ezúttal Néder Panni rendezé-sében láthatjuk viszont a darabot. Az eredeti regény igen változatos formákban íródott. Egy ajánlással

kezdődik, amely kezdőbetűit össze-olvasva ezt kapjuk: Teslár Ákosnak. Az elbeszélés nagyrészt Anyegin-strófában meséli el a cselekményt, kivéve a hatodik fejezetet, amely Dante-tercinában, és a tizenkettedi-ket, amely hexameterben.

A vidám hangulatú darabban olyan művészek lépnek színpadra, mint például a Makula bácsit alakí-tó Borbiczki Ferenc, a Maszat Janka szerepében látható Kovács Patrí-cia, valamint a sokaknak csak Eric Cartman magyar hangjaként ismert Csőre Gábor. Az előadás bemuta-tójára december 11-én kerül sor, de bérlettel akár hamarabb is megte-kinthető a színmű.

A további előadásokról, valamint az aktuális programról tájékozód-hattok a Tétékás Nyúzból, illetőleg az Északi tömb Hallgatói Boltjánál!

Spiller András

Mikszáth Kálmán fekete városaiAki nem feketében és fehérben látott…

Személyes vallomás: Mikszáth kamaszkorom kedvenc írója, és regényei közül különösen a legutolsó, A fekete város lopta be magát a szívembe. A Petőfi Irodalmi Múzeumban nemrégiben nyílt kiál-lításon a regényen túl a megírásának körülményeibe is bepillant-hatunk, amelyet az abszolút jó és rossz fogalmait megkérdőjelező, ingatag közhangulat jellemez.

„Lőcse városában villámként híre futo� a nevezetes vadászatnak, melyet késő ember-öltők is akként emlege�ek, hogy elese� benne: egy szarvas, egy kutya, egy nyúl és egy bíró.” – könyvajánlónak akár ez az idézet is elég lenne. De vajon kell-e egyáltalán ajánlgat-ni? Ki ne találkozo� volna gyermekkorá-ban A fekete város televíziók által gyakran műsorra tűzö�, 1971-ben forgato� film-változatával? Bizonyára sokan voltunk,

akik drukkoltunk a fiatal és ambiciózus főbírójelölt polgárfiú és a valódi személy-azonosságát titkolni kénytelen nemeslány szerelméért.

A mű több, mint szerelmi szálat bon-coló regény és mint korrajz, amely szem-beállítja a nemesség-polgárság ke�ősét, az előbbit önkényességéért, túlzo� kivált-ságaiért bírálva, az utóbbit az elképzelt szász városlakók rideg zsugoriságáért, kicsinyes bosszúvágyáért elmarasztalva. Nemcsak egy fordulatokban gazdag tör-ténet a Rákóczi-kori Felvidék életének és jellemző alakjainak – az író által elképzelt, mégis hitelesnek mondható – bemutatásá-val. Hiteles, mert bár Mikszáth is bevallja, csak az alapötletet ve�e egy Görgeyekről szóló tanulmányból, a történetet és a sze-replők jellemét ő maga alko�a. „Mert nem valamely család igaz történetét akartam papírra vetni, hanem egy kornak az igazi levegőjét.” – vallja regényéről az író.

A kiállítás termeit úgy alakíto�ák ki, hogy egyrészt ezt az atmoszférát jele-nítse meg, a szerző által megálmodo�17-18. századi Magyarország etnikailag és társadalmi rétegeiben sokszínű világát, másrészt a megírásának korát, a huszadik század eleji bizonytalanságát, amikor a politika folyton változik, a Kiegyezés idillje már messze, küszöbön a világháború. A két terem, két kor közö� összekötő kapocs a középen álló távcső, amelyen át képze-letünkben Mikszáth kutatja és mutatja az igazságot, és még többet: a valót.

A mű megbolygatja az igazságról és igazságosságról alkoto� gyermeki elkép-zeléseinket. Mikszáth – ahogy korábbi műveiben tőle megszokha�uk – nem ide-ákat állít elénk, hanem hús-vér embereket erényekkel és gyengeségekkel, illetve dön-tésekkel, amelyeket egyesek helyeselnek, mások elítélnek. Hol azért izgulunk, hogy az öntörvényű, lobbanékony nemes, Gör-gey Pál megkapja büntetését – hol felmen-teni kívánjuk Rozáli édesapját a szigorú és megkérdőjelezhető ítélet alól. Találgatunk, ki az igazi bűnös: aki lő�, vagy aki segít-ségnyújtás helye� szó szerint a sebesült vérével kívánt földet szerezni. Aki elol-vassa a regényt és megtekinti a kiállítást, nem válaszokkal, hanem kérdésekkel lesz gazdagabb.

Idén száz éve, hogy elkészült A fekete város és annak is, hogy Mikszáth Kálmán negyvenéves írói pályát maga mögö� hagyva örökre lete�e a tollat.

tajmiFOTÓ

: LIT

ERA

.HU

7. félévfolyam 2. szám2010. november 24. 7. félévfolyam 2. szám2010. november 24. 7. félévfolyam 2. szám

8 88Kópia

Rendezte William Hannaés Joseph Barbera

Akár hiszitek, akár nem, ez a két név bizony két férfit takar, csak minthogy nem magyarok, nem a Hannát, meg a Barberát kell nézni. Igen ám, de a két úr munkássága a gyermekek körében népszerű, akik ebből vajmi keveset tudnak és van, aki úgy éli le egész életét, hogy azt sem tudja, kik rajzolták Frédit és Bénit.

Sajnos már egyik úriember sem él, Hanna 1910-ben születe� Új-Mexikóban, és 2001-ben halt meg. Barbera egy évvel később láto� napvilágot New Yorkban, és kicsit tovább is élt, 2006-ban hunyt el. Halálukkal végleg lezárult egy éra, amiben munkásságuk legalább olyan ú�örőnek bizonyult, mint Walt Dis-ney-é. A felhőtlen szórakoztatás, a nem pusztán pénzharácsolás céljából születő sorozatok, a burleszkszerű rajzfilmek és a gondtalan gyermekkor korszaka ért véget. Filmjeikre sokkal inkább az abszurd helyzetek, a groteszk megköze-lítés, a hasfalszaggató humor és a totális infantilizmus volt jellemző. Szinte kivé-tel nélkül beszélő állatok, vagy sosem léteze� civilizációk megjelenítésén fára-doztak.

Első közös munkájuk a mára már kultusszá ére� Tom & Jerry volt. Ezt még a Metro-Goldwyn-Mayer megbízásából készíte�ék és az eredeti ötlet nem tőlük származo�, ők csak tökéletesíte�ék. A sorozatból összesen 114 rész készült 17 év ala� (1940-1957 közö�). A történetek 90%-ában Tom, a macska rendre pórul járt, Jerry pedig jót nevethete�, saj�al a markában. Mindezt úgy, hogy szinte semmi beszéd nem zajlo� a nagyjából 8-10 perces epizódokban. Ennek abban is jelentősége volt, hogy szinte a világ bár-melyik részén sugározha�ák, minden gyermek ugyanolyan jól szórakozo� rajta. Sokan támadták a rajzfilmet, hogy erőszakos, és brutális, mivel a két sze-replő mindent egymásra dobo�, amit csak lehete�: üllőt, zongorát, hűtőszek-rényt, vagy seprűvel verték egymást, ha kelle�. Az Akadémia nyilván máshogy gondolta, mert hét epizódot is Oscar-díjjal tüntete� ki. Sok részben azért a két szereplő összefogo�, vagyis valahol mélyen kedvelték egymást. Érdekes-ség, hogy az első elképzelések alapján Jasper & Jinxnek hívták volna őket. A sorozatból 49 további epizódot gyár-

to�ak, de ezeket már nem Hanna és Barbera készíte�ék.

1957-ben az MGM feloszla�a a rajz-filmstúdióját, így a két úriember meg-alapíto�a önálló cégét, a Hanna-Barberát, és ontani kezdték a jobbnál-jobb mesé-ket. A stúdió első projektje az 1958-as Foxi Maxi volt, amely egy csetlő-botló, olykor dalra fakadó kék színű kutyáról szólt. Az „Ó te drága Klementina…” igazi fütyürészős slágerré ére�. És igazából a Hanna-Barbera is neki köszönheti a népszerűségét. Egyik epizódjában jelent meg Maci Laci és Bubu, és hamarosan ők is önálló – talán még híresebb – soro-zatot kaptak. De ugyanekkor készült a ripacs Nyegleó – ezú�al egy rózsaszín oroszlán –, a Manilla Gorilla, Főmacska, Inci, Finci és Kandúr Bandi, vagy az Atom Anti. Nekik köszönhetően Barberáék le�ek a legnépszerűbb rajzfilmesek az USA-ban.

Az idén jubiláló – vagyis 50. életévébe lépő – Frédi és Béni már félórás epizódok-ból állt és évadokban futo� 1960 és 1966 közö�. I� a kőkorszaki emberek világát ábrázolják meglehetősen szabatosan, ugyanazt csinálják, mint napjainkban, ugyanúgy szenvednek, hibás döntéseket hoznak, vagy nevetnek egy jóízűt. A rajz-film bár gyerekeknek készült, komoly társadalomkritikai éllel is bírt. Nálunk a szinkronért Romhányi József felelt, aki az egészet megbolondíto�a rímeivel, és amikor ezt meghallo�ák az amerikaiak, megvásárolták a jogokat, mert jobban sikerült, mint az eredeti. Megemlítendő még, hogy egyben ez volt az első rajz-filmsorozat, amit a tévék főműsoridőben sugároztak.

Ezután következe� a Jetson-család, de ez nem bizonyult olyan tartós siker-nek, mint a kovakövi család, egy éva-dot élt meg mindössze, pedig a mókás és frappáns találmányokból, azóta több is megvalósult. Hasonlóan bukta le� aFlúgos futam, ahol egymással versenyez-

tek, saját maguk eszkábálta autóikon vic-ces, vagy annak szánt figurák.

1969-re azonban változtak a dolgok, és a szülők kicsikarták, hogy az összes Hanna-Barbera rajzfilm lekerüljön a tévéműsorról azok túlzo� erőszakossága mia�. Ennek okán készült el a Scooby-Doo, amely egy Sinatra-szám nyomán elevenede� meg, bár i� már Barberáék olyan szinten jártak, hogy csak áldásukat adták egy-egy ötletre. Vagyis i� a rajzok sem az övék, ezért is különböznek annyi-ra. A sorozat mindenesetre bejö�, 1976-igtarto� az eredeti, de kisebb-nagyobb megszakításokkal a mai napig készül-nek epizódok.

1980-ban jö�ek a Hupikék Törpikék, amelyet eredetileg egy tehetséges belga képregény-rajzoló, Peyo alkoto� meg, de hiába házalt vele éveken át, és hiába készült belőle film már 1965-ben, addig a kutyát sem érdekelte, amíg a páros fel nem karolta a projektet. Gyárukban aztán meg sem álltak 256 részig. Apra-jafalva lakóit, és a gonosz Hókuszpókot nyilván nem kell bemutatnom senkinek. Mind kék és Törpillát kivéve fiú, több-ször jelölték Emmy-díjra, amit azon-ban sosem kapo� meg, és meg lehet kapaszkodni, hamarosan film érkezik a történetből.

Egyik utolsó meséjük a szintén csak egy évadot megélt Praclifalva lakói, ame-lyet 1985-ben alko�ak. I� indián mackók harcolnak a betolakodókkal falujukért és ebben hathatós segítséget ad a faluban található hatalmas megidézhető bálvány is.

A Hanna-Barbera Productions 1997-ben aztán beleolvadt a Warner Brothersbe, és a továbbiakban elveszte�ék egyéni ecsetkezelésüket, azonban nagyságukat mi sem bizonyítja jobban, minthogy a nézők a legtöbb Warner mesére is csö-könyösen azt mondogatják, ez is biztos valami Hanna-Barbera.

Tibbi

FOTÓ

: PA

LEYC

ENTE

R.O

RG