64

azon

magyar könyveknek,melyek

Heckenast Gusztáv kiadó-hivatalában Pesten,egyetem-utcza 4-ik sz. a. megjelentek, és minden könyvkereskedésben kaphatók :

UjabbI'«'<öJHől máig. (Petőfi S.arczképével) K.8-r.

. (320 kp.) Füzve 2 ft. Diszkötésben 8 ft.

Gróf Dessewfiy József irodalmi hagyományai.Kiadta Kazinczy Gábor. III. kötet : Gróf Dessewffy József levelezéseKazinczy Ferenczczel 1793 — 1831. N. 8-rét (389 lap.) Füzve 2 lt. 50 kr.

Az első és második kötet egyenkint ugyanazon az áron kapható.

lÁui l ra i l l ik lnt í \ vá(y\rária\í ReSénY Bethien Gábor fejedelemJOSlKa itJlKlOS. A V e g V d l i a K . k o r á b ól. Három kötet. 8-rét. (175, 177172 lap ) Füzve 3 ft.

Gr. Majláth J. Magyar regék, mondák és népregék.Forditotta Kazinczy Ferencz. Kiadta Kazinczy (iabor. 8-rét. (VI. 361 lap.)

2 f kBorítékba füzvep

2 ft. 50 kr.

Asbóth L A hadvezér éj a hadtudomány alapelvei.Az újabbkori hadjáratok történetével felvilágosítva. Két kötet. 8-rét. (320, 319 1.)Füzve 5 ft.

Frankenburg Ad. Az öreg Bolond Miska kalandjai,szárazon és vizen, mennyben es pokolban. 8-rát. (287 lap.) Fűzve 2 ft.

Zilahy Károly. Magyar koszorúsok albuma, irói éiet éSjellemrajzok. Mutatványokkal és tizennégy aezélraetszettel. Nagy-8-rét (120 lap).Diszkötésben 5 ft.

KÍHVÍI n s s y p í r v i i i t n t t m u n k á i ^,Iásodik böv> te« k i a d á s To\diU d l c d yjjjjuy^^ j i*ji»"ji/fc i n u i n i i u t rerencz által. A szerző arczke-

pével. Hat kötet. 8-r.(207,221, 206,230,215, 256 lap.) Nyom. papiron füzve 4 ftVelin-papiron, diszkötésben 8 ft.

Virág Benedek. Magyar századai és poetai munkái.Harmadik kiadás Toldy Ferencz által. A szerző arczképével. Hat kötet. 8-rét.(252, 218, 193, 191, 224, 239 lap.) Nyom. papiron füzve , . 4 ft.Velin-papiron, diszkötésben 8 ft.

Gróf Széchenyi István politikai iskolája, saját müveibőlösszeállitva. Két kötet. N.-8-rét (384, 456 lap). Ára füzve ő ft.

l l l l m PíílvílVf"7í*l-A Já t a u á c s o k világba lépő fiatal leányokJl l l ld. rd iydVLAeiO. számára. Kis nyolczadrét. (432 lap.) ~

Konek Sándor. Dr. Egyház-jogtan kézi-könyve.Különös tekintettel a magyar szent korona tartományaira. Nagy nyolczadrét.710 lap. Fűzve 4 ft. 50 kr.

Ökröss Bálint. Atalános törvénykezési eljárásperes és perenküli ügyekben, a legujabb törvényhozás szerint. Felvilágositó jegy-zetekkel és kimeritő irománypéldákkal, birák, ügyvédük s a közélet használatára.1863. Fűzve 5 ft.

ritékba fűzve 2 ft. Diszkötésben 2 ft. 80 kr.

Tarkanyi Béla. Hajadonok őrangyala.tató papiron két képpel vászonba kötve 1 ft.Velinpapiron öt képpel bőrbe kötve, aranyvágással 2 ft. 50 kr. Diszkötésben 5 ft.

A IYiao-Víir p m l l P r knnwtávíi l'«k>» Albert, a Vasárnapi Ujság szer-I l l d g y d l eiIJUei KÜIl} VlHId, k e s z t ó j e felügyelete alatt. Négy kötet2 ft. Postán bérmentesen küldve 2 ft. 50 kr.

Ökröss Bálint. Magyar polgári magánjog az ms ik évitörvényhozás és az országbírói tanácskozmány módosításai nyomán, átdolgozott ésbővitett második kiadás. Fűzve 5 ft.

Függelék az ideiglenes törvénykezési szabályokhoz.Az uj törvénykezési rendszer behozatala óta kibocsátott szabályrendeleteknek,felhívás és hit ek s adatok nyomán összeállitott teljes gyűjteményei. Nagy 8-rét.Elsö folyam. Első fűzet 80 kr. Második füzet 60 kr.

Szeniczey G. A magyar váltó- és kereskedelmitörvény az 1840 : XV., XVI., XVII., XVIII, és XX., ugy az 1844 : VI. törvényczikkekböl, az országbírói értekezlet által javaslatba hozott ideiglenes törvény-kezési szabályok és egyéb a váltótörvénykezésre vonatkozó és időközben kiadott,legfelsőbb rendeletek szerint összeállitva, ugy nemkülönben a magyar földhitel-intézet peres ügyi inek gyors elintézése tekintetében kibocsátott legkegyelmesebbkirályi leirattal függelégképen ellátva. Második bővitett kiadás. Nyolczadrét.(215 lap.) 1 ft. 60 kr.

Justinianus császár instiíutióinak négy könyve.A eorpus juris civilis, Kriegel testvérek által 1858-ban (nyolczadszor kiadotteredeti szövege szerint tanitványai közremüködésével forditotta Dr. IloffinanuPál. 8-rét. (274 lap ) Füzve 1 ft. 20 kr.

Híaí»llíLr Tó'Z'Spf I r í í l v t í i n K ü l ö n 0 8 tekintettel a műegyetemi, keres-IfldLIllH. UUZ.&C1. l l d l ^ U H l . kedelmi s reáltanodái ifjuság szükségleteire

a legtekintélyesebb bel- s külföldi munkák nyomán. I sö füzet. 8-rét. (208 lap.)Fűzve 60 kr.

Kautz Gyula, jogtudor. Politika vagy országászattan.tekintettel a két müvelt világré.-iz államintéziaényeire és törvényhozására rend-szeres kézikönyvül. Nagy-8-rét. Két kötet, fűzve 4 ft.

Kautz Gyula. Nemzetgazdaság- és pénzügytan.Rendszeres tan- és kézikönyvül. Fűzve két kötet 4 ft.

I e i » l í » r P t t í í r N é l k u l ö z h e t l e n segédkönyv, mely a történelem, természet s egyébISIIICI C H t t l • tudományok és müvészet köréből lehetőleg minél több érd-kes tár-

gyat és egyéniséget betiisorozatos rendben megismertet Tiz kötet: A—Zwingli.Ára egy kötetnek 1 ft Öt kötetben vászonba kötve 12 ft.

Szász K. A vers-szavalás és gyakorlati kéei-könyve.yt. (316 lap) fűzve 1 ft.

Elsö Napoleon császár élete. A le^ i te lesebb kllttók után- Czim-p(504 lap) füzve 2 ft. Diszkötésben

gképes harmadik kiadás. Kis 8-rét.

3ft.

Asbóth Lajos emlékiratai8-rét. (I. 288, lI. 160 lap.) Borítékba füzve ára

és 1849-ki magyarországi. Második kiadás. Két kötet.

3 ft.

Lauka Gusztáv. Szellemi szikrák. ^zései és élczes mondatai. 8-rét. (XVIII. 804 lap.) Borítékba füzve ára

Horváth Mihály. A magyarok történetekiadás. 8-rét. (586 lap.) Ára fűzve 2 ft. 50 kr. Vászonba kötve

2 ft.

3ft.

Ollendoríf H.G. eredeti angol nyelvtani uj tanrendé,melyet követve, nehány hónap alatt lehet olvasni, irni és beszélni tanulni.A magyar tanulók használatára átdolgozta Egán James. Füzve 1 ft. 50 kr.

Okrucky Justinián. Magyar-olasz nyelvtan. Oktatás azolasz nyelvet tanitó segitségével, vagy anélkül is megtanulni. Füzve 1 ft.

Schwiedland Frigyes. Franczia nyelvtan. (364 iaP, s-réo1 ft. 60 kr.Füzve

Magyarország gyümölcsészete színezett rajzban.Hazánk első rangu gyümölcsészei közreműködésükkel. Szerkeszti Girókuti 1*Ferencz, a „Falusi Gazda" szerkesztője. Hat fűzet. 4-rét. 24 színezett gyümöles-kép, ugyanannyi átmetszeti rajz- és leírással együtt. g ft.

Hüppmann Antal, TZ!^^SL^ szakácskönyve.vagyis : a valódi szakácsművészet. Harmadik tetemesen bővitett kiadás. 8-rét.(316 lap.) Borítékba fűzve 1 ft. 50 kr.

'A^J—** Figyelmeztetés a t. cz. vidéki közönség számára, különösen oly helyekre nézve, a hol könyvkereskedés nincsen. —^**~ Megrendelések a fennhirdetett könyvekre egyenesen a fennevezett kiadó-hivatalhoz intéthetök, a mely a szétküldést

poata-uton eszközlendö és pedig azon esetben, ha a megrendelt könyvek összege legalább 2 f'tot tesz, bémit-utesen- Az illető ÖÍvagy előre beküldendő a kiadó-hivatalhoz, vagy a könyvek átvételekor a posta-hivatalnak kifizetendő.

Heckenast Gusztáv könyvkiadó-hivatala.Kiadó-tulajdonos Heckenast Gusztav. — Nyomtatja Landerer éi Heckenast, egyetem-utcza 4. szám alatt Pesten, 1864

Pest, februárius 14-én 1864.

Elöfizetési föltételek 1864-dik évrea Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 16 ft. Fél évre í> ftCsapón Vasárnapi Ujság : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. - Csnpan Politikai

Újdonságok : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft.

Hirdetési dijak, a Vasárnapi Ujság és Politikai Ijdonfnigokat illetőleg, 1863. novem-ber l-töl kezdve : Egy, négyszer hasábzott petit sor ára, vagy annak helye, egvszeri igtatásnál 10 krba-háromszor- vagy többszöri ígtatásnál csak 7 krba számittatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk szá-mara hirdetményeket elfogad, Hainburg és Altonában : liaiiHPiiNtpin és Voeler — M Frankfurt-b»n : Oíto Molli.ii és .lapger könyvkereskedése; Bécnhtn : Oppplik Alajos - és Pesten • a ker-

! fPNZ-ea7.dás7.ati Ogyiiiiksefr i», Józseftér, 14. sz. a. Bélyeg-dij, kalön minden igtatás után 30 njkr

A magyar nyelv és nemzeti szellemegyik elsö rangu bajnokának arczképéveltartozunk még olvasóinknak. Azon férfiúrólszólunk, ki hü tagja volt azon kis, de lelkescsoportnak, mely a tespedés és sülyedés szo-moru korában ernyedetlen kitartással ésszent buzgalommal működött a nemzetinyelv és irodalom megmentésén és fejlesz-tésén. Szemere Pál meg is érte nyelvünkdiadalát, minek reménye félszázaddal előbbcsak nehány jelesnek ábrándos lelkében élt.Az akadémia ünnepélyes közgyülésén a fellengő szónok, Kazinczy Gáborcsake napokban elevenité föl em-lékét, s mi is megragadjuk ez al-kalmat az érdemdús úttörő pá-lyájának méltatására.

Szemere Pál 1785 febr. 19-énszületett Péczelen Pestmegyében,ősrégi nemes családból. A szülőiháznál gondos nevelést nyert;a t v J a gyermekei javáért nem is-mert áldozatot, s végig próbáltavelök tanintézeteink nagy részét:Budát, Kun-Halast, Köröst, Pá-pát, Pozsonyt és Patakot. Pál, aszelid és gyönge gyermek, máraz iskolában egészen könyveinekélt.. — Nyilvános tanulmányaivégeztével 1808-ban letette azügyvédi vizsgát. Elérkezett azidö, midőn pályát kellett válasz-tania, s az ifju Szemere azon szi-lárd elhatározással jött Pestre,hogy a megvetett s elhanyagoltmagyar nyelv és irodalom müve-lésére szenteli életét. Első költőikísérleteivel az akkori hírlapok-ban : a bécsi Magyar Kurir ésJiirmondó 1802-4-iki folyamá-ban lépett föl, s külön „Poétaifengék«-et adott ki, de az iro-dalom barátai csak 1807-ben is-? n w t e £ me£ nevével, midőnA Cl -aZ,ai Tud6sitásaiban a

közi[fől T b ^ K a z i l í c z v F e r e n c z

fciífn í I i i / J 0 ^ vitát (Csokonai sirszobrafelett) lelkes fo szólalásával befejezte A hütanítvány kísérlete főleg a mester figyelmétvonta magára, s a következö évben Kazin-czy vál személyesen is megismerkedvén, veleegy negyed századon át - haláláig - szi-ves atyafi viszonyban és levelezésben állott

S z e m e r « P á I.(1785-1861)

Majd Vitkovics és Horvát L t vári barátai-val egyesülve, kis irodalmi kört képeztek; e„triász" a központban mind teljesebb dia-dalt vivott ki K|zinczy nézeteinek, állhata-tos harczot folytatva azokkal, kik elfogult-ságból vagy csökonösségből a nyelv reform-ját az irodalomban ellenezték. Nemsokáraaz öt évvel ifjabb és késöbb fellépett Köl-csey Pestre jővén, köztök a legszorosabb iro-dalmi és személyes barátság fejlődött; sutóbb az ó-nyelvhez makacsul ragaszkodóktáborából intézett megtámadásra közösen

SZEMERE PÁL.

dolgoztak feleletet, mely azonban kimélet-len hangja által mindkét részen még na-gyobb fokra csigázta az elkeseredést.

Szemere péczeli birtokát csekély áronhaszonbérbe adva, egész lélekkel folytattatanulmányait. 1810-ben szigoru állapotbajutván, Kulcsár lapja mellett segédszerkesztő

lett. Eredeti és forditott költeményeivelnem egyszer nyerte ki a még kicsiny, de

; értelmes közönség tetszését. Elsö kitünőbb| költöi müve Vida Lászlóhoz, a magyar szi-I nészet áldozatkész pártfogójához intézetthires Epistolája volt. Sonettjei, — nálunk

I az elsők e nemben, — Kazinczyéival együttJ jelentek meg, s három izben adá ki a „Dalo-

kat, azoknak, a kik szeretnek."1814 forduló pontot képez életében. —

Ekkor vette nőül Szemere Krisztinát, kitőlKéplaki Vilma név alatt nehány csinos vers

jelent meg. Az ifju férj meg akartamutatni, hogy a gyakorlati életembere. — Egyidőre felhagyottkedvencz foglalatosságával, falusijószágára vonult, s Pestmegye al-

- ügyészévé neveztetvén ki, — j<5gazda és pontos tisztviselő lett,s csak éjeit forditotta irodalmimunkásságra. — 1818-ban egy fő-rangu társaság szövetkezett ma-gyar drámai előadásra, s evégreKörner „Zrinyi"-jét jelölték ki,nem müvészi értéke, hanem ha-zafias érzülete miatt. A szerep-lendő nök kérésére Szemere ma-gára vállalta leforditását. E da-rab elsö, sikerült jambusokbanirt tragoediánk.

1826-ban hivatala miatt is-mét állandólag Pestre telepedett.1828-ban az akadémia alapsza-bályai kidolgozására kiküldöttbizottmány tagja volt, és 1831-ben rendes taggá választották.

Kedvencz eszméje volt 1806.óta egy irodalmi folyóirat, shusz éven keresztül három izbenadta, s megválasztás nélkül is,azoknak rendelkezése alá összeskészletét, kik a gondolatot gyak-ran épen tőle vevék. Most a ked-vezö véletlen Pestre hozta csekeimagányából régi bajtársát, s azéveken át táplált szándok telje-

sedésbe ment. A Kölcsey vei „Élet és Lite-ratura" majd „Muzárion" czim alatt ki-adott aesthetikai és kritikai becses füzetek(1826—29 és 1833) élénk és maradandóhatást tettek irodalmunkban.

Irodalmi müködése méltatásában számbakell vennünk azt a hatást is, melyet — sok-

legujabb

7-ik szám. Tizenegyedik évfolyam.

66

I

kai nagyobb mértékben — gyakorolt elága-zott levelezései által és a társastéren, össze-köttetésben, részint baráti viszonyban levénhosszu életén keresztül majd minden feltünttehetséggel, kiket buzdított, oktatott, párt-fogólag segitve elö még a puszta jóakaratotis; tanácsát kikérdeni az idősbek is szeret-ték. Kevesen voltak Íróink közt, kiknek tár-sasága irodalmilag oly tanulságos és ger-jesztő lett volna. A hazai és külföldi iroda-lom mozgalmait folytonosan figyelemmelkisérte, s kitünö szorgalommal tanulmá-nyozta. De kedélye az önbizalomban nemlelt támaszt; — majd az élet csapásai alattborult el, s a szakadatlan tanulmányozásáltal élesített szigorának tehetségei nembirtak megfelelni. Mint a nyelvújítás baj-noka fejtett ki positiv tevékenységet is.Nincs irónk, ki nyelvünket oly sok, mégpedig életbe átment szép és jó szóval gaz-dagitotta volna. Elég megemlitni, hogy azirodalom, ipar, jellem, verseny, szinész,szobrász, kedély, regény stb. szók lételéttöbbekkel együtt neki köszöni a nemzetinyelv.

Szemere több irói nemzedéket látottmaga elött elvonulni. A Kazinczy-Kölcseykorszaka után megérte a Kisfaludy-Bajzakorát, melyben nem kevésbbé tevékeny részt-vett ; mint az idősebbek felekezetének szó-szólója föllépett a hevesen támadó ifjabbivadék ellen. 1834—5-ben Bajza Aurorájá-val szemben a Trattner Károlyi által kiadott„Aurórát11 szerkeszti, s az amiatt folyt pöralkalmával sok kellemetlenség érte. Késöbbkibékültek, s a régi barátok közt a szívélyesviszori}' teljesen helyreállott. Résztvett azezek által alapitott „Athenaeum"-ban ésKisfaludy-társaságban, hol a meghalt Köl-csey helyét foglalta el, kinek munkáit 1840-ben Eötvös és Szalay társaságában kiadta.Látta közeledni, elsö volt ki üdvözlé, s tulis élte Petőfi korát. Egész lélekkel osztozottminden diadal örömeiben, s e sok lelkiöröm tette élénkké a 70 éven tul is az aggkedélyét.

Az 1848-ki események fölrázták nyu-galmából; ujra a cselekvés és élet ifja lön.Nem törődött a politikával, de gyermek-kora álmait látta megvalósulni, s keblébenerős hir támidt nemzete jövője iránt. E hita gyásznapokban sem hagyta el, akkor iső buzdította fiatalabb pályatársait. Ezekegyike Pap Endre 1850. januárban gyö-nyörü költeményt intézett hozzá, melyben atöbbek közt igy szól :

„Honnan is jön neked a jövőnek álma.A ki eveimet már megkétszerezted? . . .

— Boldog öreg! . . . midőn a harcznak vad árjaAtdórgótt, elsodor^ századot, nemzetet,Isteneid, kiket oly hiven szolgáltál,Visszaadíík neked a gyermekéveket.

Díjul adák vissza a gyermekidőnekTundérvilágát, ai álmot, reménységet,Hogy érzékeny szived már meg ne szakadjon,Ha meg kellé érned annyi veszteséget."

Meghalt Péczelen 1861. márczius 14-én,élete 78 évében.

Hü maradt mindvégig magához, s összesvagyonát annak hagyományozá, a minekélt — a nemzeti kultura ügyének; nagy ré-szét a pesti ref. tanintézetnek, mely összesmunkáit ki fogja adni.*) N**

Éjjel, a kis szobában.Ragyogó nap, könnyü szánonTávozott az este.Terpeszkedve ül a fildönÉjnek lomha teste.

•) Arczképét a pesti ref. egyház birtokában levö olaj-festmény után adjuk. Ez még az 1848 e'ótti időkből való.1848 után Szemere Pál is, Hddigi szokása ellenére,bajuszt

k

Kis szobámlm : fViii óraVer kimért, tikktakkot,Mécs világa libben-lobban,Kandallótüz pattog.

Nincs egyéb nesz. A szelid nő,És a fürge gyermek,— Nappal csupa élet és zaj, —Alomba pihennek.

Visszatartott lélekzettelAgyaikhoz lépek,S gyenge lámpafényben nézemEzt a bájos képet.

Oda hajlok kedvesemhezEs vigyázva, halkan,A legszebb nevet susogja,A legszebbet ajkam.

Fel sem ébred, mégis érti,S félig folyvást alva,Öntudatlan vonzódássalTart körülkarolva.

A kis Vilma fel-felkaczczan.Egy hang játszik ajkán :A jó mama édes neve,Vagy csupán sóhaj tán?

Piczi Pirka tömzsi arczaAnyja felé fordul.Nem ré^ hozták e kis bangót,A rózsabokorbul.

Megcsókolom Csitt te óra!Hagyd el a tikktakkot.Halványulj el méci világa.Kályhatűz ne pattogj.

Hadd aludjék a kis angyal.Szent a gyermekálom....Ágyamhoz lopózom én is,Szemeim bezárom.

Elűzök magamtól mindenAggodalmat, gondot,Ea a boldog alvók mellettÉbren vagyok boldog.

Illéssy György.

A h i t-1 a g a d ó.T ö r t é n e t i e l b e s z é l é s , i r t a J Ó K A I M Ó R .

(Folytatás. I

Hová lett azalatt Kaled, mig a békealkumegtörtént? Hová lett Isten kardja a föld-szinéről, mig az éj titokban megnövelte abéke olaj ágát?

Kaled valóban a föld alatt volt akkor ésvele együtt a keresztyének legfélelmesebbellenségei, mind Derár és Jónás, a hiteha-gyott,

Jónás íelfedezé előttük a földalatti tit-kos alagutat, mely a sánczok alatt az őrto-rony pinczeboltjáig vezet; nehány száz sza-raczén, a legvakmerőbbektől válogatva, csu-pán karddal íegyverkezetten, áthatolt aföldalatti sötétségben s az éj csendjében; aföld alul megrohanta az alvó őröket a to-ronyban, legyilkolá, a mi utját állta, s azu-tán kinyitá a kaput, künn a sáncz alatt les-ben álló szaraczénok csapatjai elött.

A városban a kifáradás, elcsüggedés nyu-galma fedett be minden házat. Tudta mármindenki, hogy több harczra nincs remény;a védő sereg feladást ajánl az ostromlónak sa vitézek nem virra9ztottak fegyvereik mel-lett többé. A balistariusok ott aludtak akatapulták mellett; s a harczos polgár, kiellenség-ijesztőnek magát és feleségét is fér-finak öltöztetve, állt ki a falakra, a békehírután haza ment, levetkőzött s lett feleséges-től együtt asszony.

E lankadt álom közepette rohanta megDamaskus utczáit Kaled és vérszomju csa-patjai.

Az elsö riadalra fütő népséggel teltekmeg az utczák; öltözetlen, fegyvertelen ala-kok rohantak a piacz felé, a rémületethordva magukkal a még fegyverben álló gö-rög csapatok közé.

A betóduló arab seregnek nem állot-ellent senki. A kinek ölni volt kedve, ölhettett; a ki rabolni akart, rabolhatott; a gyuj-togatási halaszthatták utoljára.

Jónás bég a kolostornak vezette Kaledharczosait,

A rémület, mely a népséget utjokbatorlasztá, a vak kétségbeesés, melylvel afegyvertelen alakok utjokba vetek magukat,hogy meztelen testükkel tartsanak gátot afegyveres rohamnak; nehány elszánt férfidühös küzdelme az utczák szegletein, kikettagonkint kellett szétdarabolni; az anyákörült sikoltozása, kik a lovagok kengyelébekapaszkodtak, tanusitá, hogy Jónás bég jóuton vezeti öket, A kolostor a város kincs-tára, Ott van arany és drágakő felhalmozva.és a mi legdrágább, legaranyabb, ott van-nak a város hajadonai, szépei, szüzei, — ottvan Eudocia is.

Hogy a kolostor birtokáért kétségbeesettküzdelem fog vívatni, arra előre készen le-hettek. Mindenkinek mindene az.

Jónás ugy gázolt saját honfi-ársai véré-ben, mintha az csak olcsó iszap volna. Akár-hányat ismert személy szerint azon fedetlenfők közül, miket kardjával ketté hasitott,s nem egy, kit utjában átdöfött, kiáltá ne-vén, midőn haldokló kezével kardját meg-kapta középen. Jónás nem érzett irgalmatirántuk. Lelkét csak Eudocia képe töíté be,és az őrjöngő szerelem; angyal, ki megbu-kott s lett belőle daemon.

Kaled nem birta utolérni az elölrohanót.Derár nem tudott vele lépést tartani. Min-dig előtte járt az egész rohamcsapatnak egydárdavetéssel; ő tört utat valamennyi előtt;ő szegezte az ártó vasat mindig mélyebben,mélyebben hazája szivébe, mig a kard hegyeelvégre a templom ajtajában állt meg.

Mindenki elhullt, a ki a kolostorajtótJónás ellen védni merte; ifjak, öreg embe-rek, régi ismerősök, fegyvertársak egymás-után elestek csapásai alatt. Átok volt kard-ján. Minden ütése talált.

Jónás ittas volt honfiai vérétől. — Ör-jöngött.

— És ha Isten egy arkangyalát küldenéis ez ajtó védelmére, berontanám azt! kiáltákevély dühvel, s megragadva vas kezével azajtó kilincsét, megrázta azt, kiszakitá zárai-ból és belökte.

Es akkor megdöbbenve tántorodott visz-sza a küszöbről.

Nem Isten arkangyala állt előtte, hanemcsak Abu Obeida, a nagyvezér.

— Vakmerő! kiáltá rá az ősz hadvezér;mint merészelsz fegyverrel törni egy vá-rosra, mely magát Allah prófétáinak ol-talma alá helyezte. Fejedre szálljon a vér,a mit a béke éjszakáján ontottál és sülyed]el abban.

Mintha harczi buzogánynyal sujtottákvolna Jónás bég fejére, ugy roskadt megtérde e szavak alatt. Ott lebukott, elszé-dülve a templom küszöbén.

Benn a kolostorban nyolczszáz ötvenszüz ájtatos zsolozsmája hangzott, mint túl-világról jövő zengzett, mely bocsánatot kéraz égtől a föld rémeiért

Most érkezett meg oda Kaled.Vér folyott kardján, könyökén, s vért

okádott még szája is, midőn Abu Obeidátmegpillantá, ki az aláirt szerződést felmu-tatta előtte.

— Nincs irgalom Allah ellenségeinek!orditá tajtékzó dühében, halál mindenkire,a kiben vér van.

— Cíendesülj Kaled, szólt az ősz vezér-társ. A véront ásnak órái elmultak. Béke van.Allah ingyen adta kezünkbe e várost, s azigazhivökct fölmenté a harcz fáradalmaitól.

— Nem igaz, nem igaz! dühönge a ke-

gyetlen. Allah nekem adta az ö vérüket. Énostrommal foglaltam el a várost, karddalkezemben törtem be zárt kapuján.

— De én elöbb jöttem be irott szerző-déssel az önként megnyitott kapun.

— Ne állj elém! Mindenkit ketté vágok,a ki közém és a hitlenek közé áll!

— Vágd ketté hát legelébb Isten nevét,ki e szerződésre irva áll! Szólt Abu Obeida,8 két kezében főltárva maga elé tartá apergament, melyen legfölül arany betükkelragyogott Allah neve. (Folytatása következik.)

Hiríap irodai inunk a 19-ik század ban.Második közlés. 1831 — 1840.

(Folytatás.)

„Hirnök." Politikai, tudományos, művészetiés szépliteraturai hirlap." Szerkeszté és kiadáBalásfalvi Orosz József Pozsonyban, 1837. julius4-én kezdve, minden kedden és pénteken 3 hasá-bos nagyivrétben Wigand Fridrik Károly betűi-vel nyomatott. 1838-ban ifj. Schmidt Antal nyom-dájábaa jelent meg hétfőn és csütörtökön. Ekkortárczája elmaradt és e helyett „Századunk"czimü, hetenkint kétszer megjelenő melléklapotadott 4-rétben fél-fél ivbeii, mely terjedelmesbpolitikai és rokontudományu értekezésekkel, ugy-szintén a literatúrai, művészeti és közéletbelijelesebb tünemények, találmányok és intézetekismertetésével foglalkozók főképen. A két lap áraegy évre 8 ft. p. p. volt, postán 48 krral több. —A Hirnök tartalmát tevék : kinevezések, hivata-los tudósitások, honi és külföldi politikai hirek,mindennemü statistikai adatok, pénzkelet, piaczi-árak s hirdetések, ezenkivül a magyar literaturá-ban ujolag feltünő, vagy hazánkat érdeklő tudo-mányos munkák ismertetése, hazai s külföldiművészet, közhasznu intézetek, gyárak stb. leirásas egyéb mulattató czikkek, Orosz volt első, ki amegyei mozgalmakat lapjában közié. — 1837 sep-temberétől kezdve Csató Pál, az akkorig vallottpolitikai hitével s irodalmi rokonszenvével ellen-kező Hirnök mellett jó fizetésért — mire őt épenszegénysége vitte, — a segédszerkesztőséget el-vállalta, s mind haláláig folytatta, mely őt hosz-szas betegeskedés után érte el Pozsonyban, 1841.febr. 15-ón. Dolgozott e lapnál Garay János is,1838-tól az 1840-ki országgyülés beálltáig. (Uj.Ismeretektára II. 237., III. 586. Tud. tár 1841.Liter. 489. Bibliogr. Értesítő 1840. Pest 3 1.—Magy. Tud. tár. Névkönyve 1842—47.)

„Erdélyi Hiríap." 1838 kezdetén indult megBrassóban; szerkeszté az első évben Köpe János,1839-ben Veress János; kiadá Gött János nyom-dász, 4-rétben, félives hetiszámokban; ára félévre1 ft. 20 kr. volt, postán 2 ft. p. p. Szűkterű fél-ivéhez képest, hírei elég ügyes kiszemelésével meg-felelt czéljának, t. i. csekély áron a Székely-földkevésbbé tehetős polgáraihoz is juttatni a politi-kai világ rövid ismertetését. Melléklapja „Mulat-tató" 4-rétben, Benedek Áron szerkesztette, többiközt Dózsa Dániel első költeménye is itt látottnapvilágot 1838-ki folyamában. E lap anélkül,hogy a nap kérdéseivel bajlódott volna, kisdedköréhez képest hasznos eszmék terjesztésébenvolt munkás, ha nem mindig a legmulattatóbbformában is. 1839 végével mindkettő me°-gzünt.(Tud. Tár. 1839. VI. 443. 1841. Liter. 490. Fi-gyelmező 1838. I. 256. Nemz. Képes Uja. 1863. 3sz. 26 lap.)

„Sürgöny." politikai, tudományos és művé-szeti hirlap," és „Literatúrai Csarnok" egyvele-ges lap; 1840-ben Vasárnap és csütörtökön jelentmeg 1% iven; félévi ára 4 ft. volt pp. A „Rajzo-latokból" támadt e két lap Pesten, de Munkácsyszerkesztői ügyetlenségét ismervén olvasó-közön-ségünk , nagy részvétre nem méltatta : miért isönként Borsos Mártonra, s Vajda Péterre ruháztaiX/ii( iOj ldt' k i k c z i m é t »VHág"-Ta változtatván,1841. év elején szabadelvüleg meg is inditották.V e 7 n c z i : Magyar irodalom és tudományosság

S l ' f 6 * 1854 186 L B i b l i o S r - É^Szépirodalmi lapok ez időszakban :„Regélő, elsö magyar szépművészeti folyó-

irás, alapitá és szerkézé Rothkrepf (Mátray) Gá-bor. Pesten Irattner-Károlyi nyomtatása." Meg-jelent 1833. apriltól kezdve társával a „Honmü-vész"-aze\ együtt hetenkint kétszer, vasárnap éscsötortökön 8-rétben fél fél iven, ára a kettőnekegy évre 10 ft. helyben, vidéken 12 ft, p. p. _ A

67

Eegélőnek rendes rovatait képezék : történet éselbeszélés, életrajzok, nép- és országisma, jelesmondások, adomák, rejtvények. A Honmüvészben:Költemények, természetrajz, festészet, szobrászat,építészet, régiség, houi literatura és szini ismer-tetések, zene és táncz; mellékletkép arcz- és szí-neit divatképeket s má3 műmellékleteket adott,as első divatkép 1833. júl. 7-diki száma mellettjelent meg. E két lap végetlen tarkaságával, atárcza élénkségével nagyobb részben ismeretleniróktól, — vagy kik álnevek alatt léptek fel —iratott, csak később találkozunk sürübben ismer-tebb nevekkel; itt léptek fel a többi köztt: BeőthyZsigmond, Frankenburg Adolf, Garay János, Ko-vács Pál, Kuthy Lajos, Nagy Ignácz, Tóth Lő-rincz. A közönség csak igen gyengén pártolá aszép igyekezetet, mert az első évben 758 előfize-tője volt e lapnak, és a szerkesztő 1834. oct. 25-ki(II. 696. 1.) „Figyelmeztetését" ily szavakkalvégzi : . . . . „Remélvén, hogy a nagyérdemű kö-zönség tekintetbe vevén törekedésemet, melynél-fogva honosim kezeikbe (eddig minden haszon ésfár adozásim jutalma nélkül) oly folyóiratot voltszerencsém nyujtani, mely nemcsak nyomtatásitömöttsége, hanem aestheticai szépsége, a műtár-gyak, rajzok, s jelesen a divatképeknek igen tet-szetős alakban és rendkivül serény megjelenésök,a közlemények válogatott sokfélesége mellettminden pompás külföldi hasonló müvekkel vete-kedik, azt ezután is, lelkes pártfogására méltatnis másoknak is, különösen pedig a hon tisztelt le-ányainak, a szép izlés leghathatósb védjeinekajánlani fogja, mely kegyességét én eddigi pontosszolgálatommal viszonozni mindenkor kedves kö-telességemnek tartani el nem mulasztom." —Mátray tehát folytatta ezen szépművészeti lapotminden reá háramlott anyagi haszon nélkül, sőtkorábbi saját szerzeményének némi feláldoztávalis 1841. junius végeig, mely által kedvezőlegmozditá elő a szépnem olvasásvágyát, a magyarnyelv és müvészet terjesztését. (Uj. IsmeretektáraV. 341. — Tud. Tár. 1835. VI. 243.)

„Budapesti Rajzolatok a társasélet és divat-világból," divatképekkel s nemzeti képtárral;szerkesztő és kiadó : Munkácsy János ; Budán akir. egyetem betűivel, 4 rétben velinen lx/3 ivenPesten wdatott ki hetenkint kétszer; ára 8 ft. p. p.volt egy évre. 1835-ben keletkezett mint politikai,tudományos, müvészeti, mulattató, mindsnféle je-lentéseket hirdető hirlap; ezen év első negyedébenCsató Pál, 1836-ban Nagy Ignácz, 1837-ben pedigGaray János volt e Jap segédszerkesztője. Ekkorlépett itt fel Vahot Imre is első müvével. 1839.júliustól politikai lappá változott át. A kiadótöbbi közt azt mondja első czikkelyében „hogyszükségesek a reformok a statusban, ha azokat azidő szüksége kivánja." Végre 1840 elején „Sür-göny" politikai lappá alakult át. —Mint minden-ben, ugy a nyomda választásában is állhatatlanvolt a kiadó, mert 1837-ben Pesten Beimel Jó-zsefnél, 1838-ban ismét Budán Gyurián és Bagóbetűivel nyomata lapját, ekkor ára is 10 ftraemeltetett, jóllehet belértéke csökkent. (Uj. Isme-retektára IL 237. I I I . 586. V. 450. VI 445 —Bibi. Értesítő 1840. Pest. 4.)

„Szemlélő, a tudományok, literatura, müvé-szet, divat és társasélet körében." Divat- s egyébképekkel 1833. júliustól deczemberig Kassán jelentmeg Cserneczky és Kovacsóczy szerkesztése mel-lett 4-rétben. — 1836 elejével ujra megindultegy ives számokban hetenkint kétszer nagy 4-rétben Kovacsóczy Mihály tulajdonos kiadó szer-kesztésével, Werfer Károly nyomdájában Kassán;ehhez mellékeltettek hetenkint egy féliven „Li-teratúrai Lapok." a két lap ára 8 ft. p. p. voltegy évre. 1837. jún. végével többszörös fennaka-dás után megszüntek. (Tud. Tár. 1835. VI. 243._ Figyelmező 1837. 6. sz. 50. 1. 1838. 8. sz. 127.1. Honmüvész 1835. II . 728.)

„Athenaeum. Tudományok és szépmüvésze-tek tára/' Kiadó szerkesztők : Schedel és Vörös-marty. Szerkesztőtárs : Bajza; megjelent 1837-től minden csüt. és vasárnap imperial 4-rétbenvelinen egy iv. Budán a m. k. egyetem betűivel.Igen jeles, tartalmas, jó izléssel szerkesztett s iro-dalmunk történetében időszakot alkotó folyóirat,hová a haza legjobb irói rakták le a müvelt kö-zönség többségének élvezhető alakban, népsze-rűén tartott tudományos munkálataikat, s váloga-tott költői és szónoki müveiket. Az Athenaeum-nak közvetlen Bajza szerkesztése alatt — mind-járt első évi folyamában Bajza, Bugát, CsatóPál, Czuczor, b. Eötvös József, Hetényi, Kölcsey,Luczenbacher-fDobokai), Nagy Károly, Schedel,(Toldy), Szlemenics, Szontágh G., Tóth L., Tar-czy, Vállas, Wargha János, Vörösmarty stb. ne-

veit látjuk tudom, és szépművészeti értekezések-kel megjelenni. Költeményeket Bajza, Czuczor,Eötvös, Erdélyi, Gaál, Kuthy, Ormos L., Székács(Orosházi), Tóth Lőrincz és Vörösmarty adtak.Eredeti beszélyeket s novellákat és humoreszke-ket nyujtanak Gaál, Jósika, Kovács Pál, TóthL., Vörösmarty. Egyik fő érdeme már ezen évifolyamában az Athenaeumnak, hogy a külföldiirodalmak jó izléssel válogatott, legillatosb virá-gait correct fordításokban ülteté át nyelvünkre.Az Athenaeum 1838. deczemberi jelentésében 86irótársat nevez meg, ezekhez 1839-re még 10 ujjárult, összesen tehát 96 iró, kik közöl a két évfolytán csak 8 nem vett részt dolgozataival. —1837. jún. óta Vajda Péter mint segéd működöttaz Athenaeum mellett. — Melléklapja : „Figyel-mező az egyetemes literatura körében;" mindenkedden egy szám egy iven 4-rétben, ez közvetlenSchedel (Toldy) Ferencz szerkesztése alatt. Va-lódi kincs a tud. történetére s irodalmi izlés tisz-,titására, helyes fogalmak megalapitására s ter-jesztésére nézve. Schedel fáradhatlan szorgalom-,mal s a legjobb izléssel gyujtó itt az irodalomtörténetére szolgáló adatokat s becses visszapil-lantást ad az ujabb m. literaturára. Folyt emez1840 végeig, miután egy kritikai vállalatnak ha-zánkban minden nehézségeivel négy évig küz-dött. — A két lap ára 10 ft. volt egy évre p. p.(Uj. Ismeretektára I. 206. VI. 351. — Tud. Tár.1841. Liter. ré.z. 489. — Bibi. Értesítő. 1840.3. 1.)

Egyházi lapok :„Magyar Szion." Hittudományi folyóirás,

szerkeszté Gyarmathy János. 1838 elejével Pes-ten indult meg hetenkint kétszer, csütörtökön ésvasárnap kis folío iveD; és „Anasztázia, egyház,szépmüvészetek tára," havonkint egy íves szám8-adrétben. — A csütörtöki osztály tartalma :„érdekes közlemények az egyházi tudományok,történetek s literatura tárából," a vasárnapi :„Elme- s szivképző ismeretek a religio, keresz-tyénélet s egyházi intézmények tárából," amaztehát inkább egyházi olvasóknak, ez világiaknakvan szánva; s igy a két osztály külön is adatott2 ft. 30 kr., a kettő együtt 4 ft. félévre. A máso-dik félévben azonban külsejükre nézve különfélephasisokon mentek keresztül. Az „Anasztázia"ugyanis 8-rétjét 4-re, a Szion kis folióját nagyraváltoztatta, czimén lemondott a „Magyar"-ról,ellenben augusztus közepén a sz. keresztet Ma-gyarország czimerével váltotta fel; majd ismét,minden ugy is szükségtelen teketória nélkül, amaga és társa hetenkinti két-két számát egyreszállította le, a tél közeledtével végre, t. i. nov.9-étől kezdve megszűnvén hittudományi folyóiráslenni, szintén minden haszontalan czereinonia nél-kül egyházi hírlappá változott által, de mely épennem szűkmellüleg szorítkozott korlátai közé, mertime itt találjuk az elhirhedt Kölcsey anákat, aBudai Chronicon ismertetését, a magyar egyetemszemélyes állapotját, némi utazási vázlatokat stb.1839-ben is nem egyszer váltott e két lap tárgyat,nyelvet, alakot, csak egyben maradt magához hű:az ürességben, szellemi sötéteskedésben, s az irásés nyomtatás hibásságára nézve. 1840-ben a „Szionegyházi hir- s encyclopaediai lap," magán jelentmeg hetenkint kétszer 1 % iv 4-rétben; ekkorfélévi ára 5 ft. volt p. p., nyomatott Pesten, Bei-méinél. — (Figyelmező. 1838. 1. sz. 16. hasáb,1839. 10. sz. 167. h., 1840. 26. sz. 404. h. — Bibl.Ért. 1840. 4. Tud. Tár. 1841. Liter. 489.)

Szaklapok, melyek rendesen jelentek meg,következők voltak:

Angyalffi Mátyás 1829-ben ujra folyamatbavette az 1824—5-ben megjelent és félbeszakadt„Mezei Gazdák Barátját," s igy szaporodott akötetek száma 12-re; de 1831-diki jún. 30.bezárta,e közhasznu levelezést. Pesten, 8-rét. (Báethy :Magyarok emléke. Buda, 1836. 233.)

„Kémlő, gazdasági, ipar- s kereskedelmilap." Szerkeszté Balla Károly 1836. első évébenközel 1000 előfizetője volt, a 2-ik évben föléreleolvadt az előfizetők száma, s Balla ur megszün-tette lapját 1837. jún. végével. Nyomtatá BeimelPesten. 4-rétben. (Uj. Ismeretektára I. 291. —Tud. Tár. 1837. XVI. k. 473.)

„Ismertető, honi s külgazdaságban és keres-kedésben,"' 1836-ban jelent meg Pesten : kiadó-tulajdonos és szerkesztő Borsos Márton. 1838.második felében, szerk. Fényes Elek; megjelenthetenkint kétszer másfél iven 4-rétben. Mellék-lapja : „Ismertető az öszmüvészet és polgári szor-galomban," szintén 1836-ban támadt, hetenkintkétszer l'/a iven 8-rétben jelent meg; 1838 máso-dik felében Vállas Antal szerkeszté. 1837 eleje-

vei az Ismertető ezen polytechnikai részét heten-kint félivre szoritotta, ellenben szintén hetenkint„Honi s külföldi gazda és kereskedő1' czim alattegy toldalék ivet adott, s mindkettőhez sok raj-zot s néha hangműveket. 1838 végén az öszmü-vészeti Ismertető a főlapba olvadt, mely 1840-benhetenkint kétszer egy-egy iven 8-rétben jelentmeg. öjzmüvészeti s gazdasági eredeti értekezé-seket, gyárak és egyes vidékek ipar s gazdaságitekintetben, bérmentve küldött leírásainak nyom-tatott ivét 16 ezüst forinttal jutalmazta a szer-kesztőség ; mely évben befejezte pályáját. Szer-kesztőtárs volt 1840-ben Rumy Károly, utánaVajda Péter. Ezen lapnak előfizetője volt: I-sőfélévben 132, másodikban 142, harmadikban 242,negyedikben 195, ötödikben 218, hatodikban 262,a hetedikben 225. Nyomatott Budán, az egyetembetűivel. Ára 4 ft. p. p. volt félévre. (Uj. Ismere-tektára VI. 449. — Figyelmező. 1837. I. 6. sz.50 lap. — Tud. Tár. 1837. XVI. 473. 1839. VI.Liter. 444. 1840. Liter. 489. — Mezei gazdaságkézikönyve, kiadták Korizmics L., Benkeő D.,Morócz J. Pest, 1855. I. k. 348 1. — Bibi. Érte-sítő. 1840. 4 1.)

„Természet." 1838. ápr. elejével Kunoss-tólszerkesztve, hetenkint két iven 4-rétben jelentmeg velin papiroson, vidék és növényrajzokkal,félévi ára 5 ft. pp. volt. — Egyikfőfeladata : a természetet, melyannyi szépet, fönségest és bámu-latost rejt ölében, megismertetnis iránta fogékonyságot ébresz-teni. Sajnos, hogy ezen szépigyekezet hamar véget ért, mertazon év sept. 28-ki számávalmegszünt. Melléklapja: „Lombok,szépliteraturai lap, 4-rétben. ATermészet félévi éltében inkábbérintő, mint igazán beleereszkedőmódja szerint, sok természettudo-mányi, természettörténeti s rokontárgy körül szörpölgetett inkább,mintsem azokat speciális felada-tához képest tudományosan ke-zelte volna, érdekesek némelyhelyismereti elmélkedések és ada-tok. (Jelenkor. 1838 78. sz. 309 1.Figyelmező. 1838. I. 257. 1839.I. 167.)

„Egri heti lapok, műtudo-mány és egyéb hasznos ismere-tek terjesztésére." 1838. júliustólkezdve jelent meg hetenkint egy-szer szombaton egy iv, féliv rajz-zal, szerkesztője és kiadója voltJoó János nyilvános rajztanitó,az egri lyceum betűivel 4-rétbennyomatott, félévi ára postán 4 ft.— Czélja volt: a mesterségek tö-kéletesülésére vezető ismeretekets e részben jó izlést terjesztenia honi műszorgalom s ipar nö-vekedésére munkálni, és legin-kább az ács, asztalos, kőfaragó,lakatos, takács, nyereggyártó smás közönséges kézművesek köztegyfelől azon elemi ismeretekterjesztése, melyek nélkül mindenelőmenetel lehetetlen, másfelől akülön kézmüvek haladásai köz-

68

Képek a hazai népéletből.XXXVIII Mohácsi népviselet.

Mohács lakói között feltűnőek a sokaczok. AVasárnapi Ujság 1857. 17-ik száma is közöl egyrövid ismertetést e népfajról. Mohácson ezek kö-rülbelől 3000 lelket gzámitnak, valamivel művel-tebbek ugyan a Baranyában elszórt többi fajroko-ninál, de ősrégi szokásaiban el nem tértek tőlük.Hogy Bosnyákországból jöttek ide, az bizonyos,de mily idő tájban? nem tudatik. Vallásukra nézverómai katholikusok. Foglalkozásuk földmivelés,de leginkább marha- és disznó-tenyésztés, mire amohácsi sziget alkalmas helyül szolgál. Vannak,kik több éven át nem látogatják meg a városbanlevő házukat; a legtöbben nagyobb ünnepek al-kalmával : husvét, karácsonkor látogatják megöveiket. A patriarchalis életmód köztük nagy di-vatban levén, a fogazda (sztaracz) otthon ül, sparancsolásnál egyebet nem tesz. A szigetbenvaló lakás, az azzal összekapcsolt teendőkkel, amarhák és disznók őrzése s azok gondviselése acsalád fiatalabb tagjaira, s hol ezek nincsenek, aszolgákra van bizva. Mohács városának északi ré-szén laknak ; más fajokkal nem igen vegyülnekössze. Nézzük egyes szokásaikat.

Bunyevácz Mgyar Sokacz.

Képek a hazai népeiéiből : XXXVIII. Mohácsi népviselet. — (Fénykép után.)

lése, ez osztálynak részvétlen tespedéséből fel-izgatása; kiterjeszkedik azonban e lap néha aszépmüvészetek körébe is.

A rajzok correctek, szépek. Ugyanazon évvégével megszünt. — (Figyelmező 1839. I . 63.1840. I . 64. Tudomány Tár . — 1839. V I . Liter.444.)

Dr. Bugát Pál , Dr. Flór Ferenczczel össze-állva feléleszté, az 1831—1833-ban Schedellelkiadott „Orvosi Tár-"t. 1838. jul.-al indult meghetenkint egy ivnyi számmal vasárnap 8-rétben,Pesten Trattner-Károlyi nyomdájában, ára fél-évre helyben 2 ft. 30 kr., postán 3 ft. 20 kr.,p. pénzben.

Dolgozótársai voltak : dr. Eckstein Frigyes,dr. Jankovics Antal, Jacobei János mester, dr. Ko-vács Sebestyén Endre, dr. Nagy Károly, Rosen-mann Pál .

Az O. T. uj folyamának tágabb kör tü-zetett ki, mint az elsőnek volt, kiterjeszkedvénaz a gyakorlati tárgyakra, literaturán és szemé-lyes értesitéseken kivül a segédtudományokra is.( U j . Ismerektektára. V. 139. Figyelmező 1838. I L476. 1839. I . 167. — Bibi. É r t . 1840. 4. — M.t. t. Névkönyv. 1841. 52.) (FOlyt»tí» MTetk.)

séges tárgy. Ekkép fölkészülve vendéghivóba in-dul; utközben minden elébe jöttét kulacsa tartal-mával kinálva meg, s nem is bu=ul rajta, ha kula-csa megüresül, mert a mely házban vendéget hiv, ameghivott vendég családja szemügyre veszi a csauzkulacsát s a világon legnagyobb szégyen lenne, acsauzt üres kulacscsal házából kiereszteni. Fél igfehér borral telt kulacsát vörös borral töltik-e meg,vagy viszont? ezen a csauz soha sem töri a fejét.

Esküvő előtti napon este felé a vendégek akumo vezérlete alatt a menyasszonyos háznál jő-nek össze, de a vacsorára szükséges ételt és italta vőlegény köteles kiállítani, s házából a meny-asszony házába átszállítani, az átszállítás szinténünnepélyesen megy végbe. Elől indul a csapatvezetője, csauz u r a m , szokott egyenruhájában;tüstént utána a nélkülözhetlen gajdos, ezután ameghivott vendégek nőtelen fiai viszik a sok ételtés italt. Éjfél tájban a vendégek szétoszolnak.Másnap, t. i. az esküvő napján, miután a kumó-nak a menyasszony családja előtt sikerült igazodnimagát, hogy rosz dologban nem járnak, s miutána menyasszonyért a váltságdijt megadták, a meny-asszony szülőitől s rokonaitól vett áldása s elbu-csuzása után, megindul a menet. Elől a csauz,utána a zászlóvivő, — a zászló sárgapiros szinü;bele van varrva feketével több csillag, hold és ke-

reszt; a nyele hegyibe czitromvagy narancs vagy aranyozottalma van szúrva —; a zászlóvi-vőt a dudás, ezt a kumo és sztariszvat, a közzéjök vett vőlegény-nyel követik; a férfiak után a nők.Többnyire a plébános udvaránmegáll a menet, hol előbb egyetkálóznak (kóló sokacz nemzetitáncz, m e l y b e n nemkülönbségnélkül Összefogózkod a kört ké-peznek ; a gajdos a közben ma-radt ; közbe közbe versekben buz-dítva a tánezolókat a vigságra).Esküvő után szokott rendbenhaza jőve, ott a zászló a házfe-délre kitüzetik, a jöttek szeren-cse-kivánatokkal fogadtatnak.Ebéd alatt nincs hossza vége afelköszöntéseknek.

Hogy valamint a magyarok-nál, ugy a eokaczoknál is az ebédalatt a vendég sok adózásnak vankitéve, világos; az ételt az asszo-nyok hordják be, mert csauz urama rendcsinálással s a vendégekmulattatásával van elfoglalva.

Ebéd után folyvást kólóz-nak. Esteftlé a menyasszonyágyáért mennek, de előbb megnem kapják, mig a kumo azt kinem váltja, az ágyhoz egy kakasis adatik s utközben pénzzel tö-metik. Vacsora után a menyasz-8zony kakasát ingerlik a kukori-tásra, vagy ha ennek nincs rákedve, a csauz teszi azt helyette,mire az uj házasok, mintha álom-ból ébrednének, fölkelnek, he-lyüket a vőlegény apja foglalja el,előtte áll most, az uj pár sző-nyeggel beterített földön. A vőle-gény apja kérdi : „Fiam mit

Sokacz Jakadalomban legnagyobb ezerepet j akarsz ?" Mire,a fiu: ,*,Aldásodat édes apám."Erre az apa : „Áldjon meg hát benneteket a min-denható atya, fiu és szentlélek Isten." Ezután amenyasszonynál már készen tartott pohárból isz-nak : az apa, a fiu és az uj menyasszony; ezutóbbi a mit ki nem iszik, hátra önti.

Most előáll a sztari szvat s elvezeti az ujpárt a padlásra aludni. Más nap avatóra az ujmenyasszonyt legtekintélyesb rokonnője vezeti, atemplom után előbb haza mennek; most az ujmennyasszony vizért megy a Dunára, elől a zászló,utána a gajdos; a csauz a menyasszony mellettvan, ki minden szembejövőt megcsókol, haza jőveevés ivással s kólózással töltik az időt. Most azuj menyecske nem ül le, hanem tetszése szerintcsókolgatja a vendégeket; nyomban vele a csauz,a csókért pénzt szedve, mert az uj menyecskénekegy csókja sincs ingyen.

A sokacz alázatos, máson örömest segitő,munkára ügyes, de munkakerülő; azért szigetiszállását többre becsüli, mint más, száz holdakramenő földét; kevéssel megelégszik, ruháját magaszövi, ha van hagymája és kenyere, beérik vele.A teheneket nem fejes, de szaporítás végett tartjas nem i» f ji.

Átalában a mohácsiak szigetükért élnek, hal-

játszik a „Kumo;" ennek feltétlenül mindnyájanhódolni, a fiatal házasulandók valahányszor köze-lébe jőnek, kezeit csókolni kötelesek ; oldala mel-lett van a „sztari szvat" a tanu, a kumo helyettese,de szerepe a kumóinfk van alárendelve, végre acsauz, vőfény, mulatságvezető, vendéghivó, rend-refelügyelő, s a gajdos (dudás.)

Ha meg van kérve a menyasszony, csináltvirágból koszorut visel, s ezopfját, mely különbenfejetetejére volt kötve, leereszti, s nyakát csillogóezüst húszasokkal 8 tallérokkal t'ölczifrázza, snincs oly gyémántos nyakék, melyért tallérosnyakékét fólcserelné. Két, három nappal az es-küvő előtt a csaui vendéghivását végzi, ilyenalkalommal valamint a lakadalom napján, minélbizarrabb öltönybe buvhatik s minél jobban tudjaa vendégeket megnevettetni, annál nagyobb hirtszerez. Lehet látni a cs»tuz uramat kifordított,hosszu, uri, elviselt kabátban, magas tet jü, ödz-szenyomott vagy elviselt noi kalapban, vörös pánt-likával keresztül kötve, mely mttllé nagy kakas- vagy pulykatollnak nem ••zabád hiányzani.Elválaszthatatlan társai : felkendözött fokosraaggatott kulacs s kezében korb.ha vagy bika ér,hatalma kitüntetésére s a rend föntartására szük-

nak. A Dunán való átkelésben igen ügyesek ; —zivatar, meleg, hideg sem tartja vissza őket. Voltrá példa, hogy a gőzhajó orra előtt eveztek el, smég sem lett semmi bajuk. Buzgóslgukról s ven-dégszeretetökről híresek.

Schleswig-Holstein elfoglalása.Schleswig-Holstein ügye közelebbről mily

izgalomba hozta Németországot, a politikai la-pokból eléggé ismeri az olvasó. Mi volt az ok,mely Dániát Németországgal szembeállitá: lapunkegyik közelebbi számában fejtegettük. Akkor azellenséges hadak még csak farkasszemet néztekegymással. A dánok 25 ezerre menő serege a Da-newirke nevü erős sánczok megett védelmi állásbahelyezte magát, a még egyszer oly nagy számuexequaló német hadsereg ellen, mely a frankfurtiszövetségi gyülés határozatából Schleswig-Hols-tein elfoglalására indult, s mely hadseregnek leg-nagyobb részét osztrák és porosz hidcsapatok ké-pezék, Wrangel tábornagy fővezérsége alatt.

69

Képek az állat-életböl.A p ó k . (Vígé.)

A mint az emlitett szőnyegfonó-pókok ma-guk vájta földi lyukakban, vagy sdklarepedések-ben vagy egyéb esetleges nyilasokban készitik elkárpitos lakásukat, ugy mások, mint a tölcséresek(tubitelae) a szabadban fonogatnak s hálójuk töl-cséralakban végződik, melynek fenekén a pókcsendesen tartózkodik. Ismét mások, a sejtesek(cellicolae) nagyobb, kisebb sejteket készitenek,melyek első tekintetre minden terv nélkül fonat-nak, czéljoknak mindazonáltal tökéletesen megfe-lelnek. Már most a legközönségesebb, mert legis-mertebb, bár a legremekebb, a kerék-pókhálókatkellene leírnunk, de ennek részletes bonczolgatásafölösleges, mert egyrészt több helyet igényelne,mint a mennyit egy röviden ismertető ujságezikkkorlátolt határai megengednek, másrészt e mér-tani remekmü elkészítését mindegyikünk a sza-badtermészetben, tulajdon szemeivel észlelheti. Akerékfonó-pókok ugyanis nem rejtőzködnek el a

(trapéz) képződnek. — Ezen nagy kerékhálónkivül, melyet a pók az uralkodó szél ellenébenépit, hogf a repkedő rovarok annál bizonyo-stbban közéje sodortassanak, annak végébe mégegy kis kamarácskát sző magának, melyben szelesvagy esős időben elrejtőzik, kellemes, tisztaidőben, veröfényben pedig a kerékháló közepénnyugszik, fejét lefelé irányozva.

Nem hagyhatjuk itt emlitetlenül azon háló-képleteket, melyeket, különösen szép és melegőszi-napokban a levegőben szálingolni látunk, ésmelyeket köznéven ökörnyálnak vagy sz. Mihálynyarának is neveznek. Ha pedig egy tiszta őszinap hajnalában a mezőre kisétálunk, egész réteketés tarlókat számtalan selyemfonalakkal látunkbevonva, a harmat ezen finom szálakat is belepi,melyekről a kelő napnak sugarai megtörve, mi-riádnyi gyémántként sugárzanak vissza. Ezenmásodik tüneményt sokan oda magyarázták, hogyazok az őszkor kikelő fiatal pókok rendetlenülfont, gyakorlati hálózatának eredményéül tekin-tendők. Igaz, ezen megszámlálhatlan szálak,melyek egy egész nagy térséget véghetetlen

A schleswis-holsteini csatatérről : A hanuoverai csapatok átkelése az Elbén.

Holsteint a dánok még a mult hónapban egyetlenlövés nélkül átengedték a tulnyomó erőnek s csakSchleswig védésére voltak elhatározva; azótaazonban ezt is elhagyták, s igy az exekuezió művemár be van fejezve.

Február l-jén voltak az első ágyulövések, sa Missunde mellett történt ütközetben, csupán aporoszok részéről 23 tiszt esett el. A következőnapokon történt több apró csatározás után, mi-előtt az egyesült hadseregek komoly támadása ehó 6-án megtörtént volna, a dánok tí-kára virra-dóra elhagyva sánczaikat, Schleswigből is kivo-nultak, azt egészen az egyesült német hadaknakengedve át.

E hadmüvelet részleteit testvérlapunk a „P.tJ." 6-ik száma körülményesebben elmondta; s miezuttal csak egy képet akartunk bemutatni olva-sóinknak azon harcz első szakából, midőn még anémet szövétség többi államainak hadai is készül-tek a dánok ellen, azon küzdelemre, mely utóbbkizárólag az osztrák és porosz hadak kezeibement át. E harczot Németország a szabadság har-czának tekinti. Képünk a hannoverai csapatoknakaz Elbén átkelését ábrázolja. *•

fo d alá sem fahasadékokba vagy sziklarepedé-sekbe, hanem a ház körül, az udvarban, a kertek-ben és erdőkben, mindenütt bőségesen találhatóks megfigyelhetők Rövid vázlatban ezen hálókkészitése következő : legelsőbben a különbözőhelyiséghez alkalmazva, a pók egynehány, alapulszolgáló, erős fonalakat ragaszt a szomszéd tár-gyakhoz. Most a leendő kör nagyságát szem előtttartva, a tetőt képző alapfonálról egy erős szálonleereszkedik, és ezt az alsó alaphoz ragasztja.Meglevén ezen elsö főátmérő, ezen ismét fólmegya központig. Itt uj szálat bocsát, melyet hátulsólábaival az első száltól távol tartva, ezen végigfelfut, s itt illö távolságban a külalaphoz enyvezi,mi által az első háromszög készen van, mely azelső két félátmérő és az alapfonál egy részébőláll. A második sugáron ismét a központig meo-y,s ugy, mint az elébb leírtuk, a harmadik sugártbocsátja és köti a külalaphoz. Igy működik to-vább, mig az egész kör sugarait, vagyis a kerékküllőit mind bevégzi. Ekkor ismét a központighalad, és a csigaszálakat kezdi meg, melyek mintaz ontok vagy bélfonál keresztbe vágják a sugara-kat, miáltal mindinkább nagyobbuló ferdények

kiterjedésü hálóval látszanak bevonni, csakugyanpókfonalak, de nem kizárólagosan a fiatal pókokmüve, mert nernesafc a fiatalok, hanem az öregekis, és pedig mind a két nembeliek, járulnake munkához. A levegőben úszkáló, fehér, hosszuszálakat pedig, az ugynevezett öreg anyák nyarátsokfélekép igyekeztek a természetbúvárok meg-magyarázni, azon tényt igyekezvén okadatolni,hogy némely pókok fonalukat 2 — 3 lábnyi hosz-szura, a szabad levegőbe mintegy kilőni képesek,mely aztán a szabadban repked és vagy valamitárgyhoz tapad, s a pók rajta, mintegy lét-rán fölmászik, igy képezvén néha hidat a leve-gőben egy fáról a másikra, vagy pedig, ha va-lamely erősebb szellő leng, felkapja fonalával apókot is, és messzebb térségekre tova viszi. Né-mely pókok t. i. valoságos léghajósok. DarwinKároly, a hires utazó, egykor (50 mérföldnyi tá-volságban a szárazföldtől, több erer apró, verespókot észlelt, melyek, mindegyik a maga fonalánrepkedve, a hajóra leszállottak. Igenis, a pók,mint léghajós leereszkedhetik a mikor akar, csakfonalát kell neki összegombolyitani. mihez min-den pók ért és sebesen végre tud hajtani. Hogy

70

Bémely pók a szabad kézből szálakat bocsát, sezeken a levegőbe hagyja magát emeltetni, régitapasztalás, és később Andouin és Walckenaer smások által bebizonyult, ugy hogy most már többfajtákat névszerint ismerünk, melyek a léghajóspókokhoz számithatók, u. m. Thomissus viaticus,Lycosa paludoea és saccata, Microphantes eleva-tus és különösen a Theridium fajták. Ezen igenérdekes tüneményt, mint mondám, a természet-vizsgálók sokféleképen iparkodtak megfejteti. Arégiebbek azt hitték, hogy a pók 2 — 3 lábnyihosszu fonalat egyszerre kilő és pedig azon irány-ban, a merre kivánja. Mások ezen szálakat villa-nyosoknak mondák és pedig tevőleges villanyo-soknak, a száraz és tiszta levegőt ugyan ilyennektartván, ugy magyarázták a nevezett pókhálószálak fölfelé irányzott menetét, hogy az egyenlővillanyosság, ellenkezvén egymással, a levegő aszálat magától elűzi. Legujabb időben több kisér-let után kisült, hogy a pók tökéletesen csendeslevegőben, például egy üvegharang alatt vagyegy bezárt szobában, képtelen hosszabb lengőszálakat fonni, a mint pedig ajtót, ablakot kinyi-tunk, s igy szabad légvonatot bocsátunk reája, atüneményt tulajdon szemeinkkel észlelhetjük. Apók t. i. melyet elszigetelt helyre, például egyvizbe állitott botnak végére helyeztünk, a mii.t alégvonatot észreveszi, oly helyzetbe teszi magát,hogy mellső része oda nézzen, a honnan a légfo-lyam ered, hátsó testrésze pedig fölfelé legyenirányozva. Ekkor kezdi a szálat bocsájtani, melya léghuzamtól lengetve, mintegy támaszt találés igy mindinkább tovább fonódhatik. Ha most emagányos szál elég hosszu, a pók, eleresztvénmagát, a légbe emelkedik. — Hogy nem minden,a levegőben úszkáló pókfonál végén találunkegyszersmind pókot is, mely neki szülője, sőt,hogy sokszor ily fonál egy-két ölnyi hosszu, s holvékonyabb, hol vastagabb, az onnan ered, hogya megmelegedett levegő alsó rétegei, a mint néharögtön fölszállnak, s réteket elborító pókhálózatból egész csomókat s rongyokat visznek magukkai, s igy a fennmagyarázott tünemény számtalanpókszálak esetleges összeütközése s összeragadá-sából is származik, a mint a szél azokat a síkság-ról felkapva összevissza kuszáitatja.

A pókhálózatnak végtére azon nemét kellmég följegyeznünk, mely egy különös, finomszövetet képez, és melybe a pókanya petéitszokta elhelyhe2.tetni. A peték száma 150—200.Ezen szövet szine és alakja különböző, többnyirefehér vagy sárga, gömb vagy tojás alaku, vala-mint nagysága is a pók különféle nemei és fajtáiszerint változó. Többnyire őszkor van alkalmunkezen petefészkeket láthatni, ha figyelmesen a pók-hálókat vizsgálgatjuk, vagy a fonat nélkülieket ismegfigyeljük; az előbbeniekben a pók rejtek vagynyugvó helyén vannak azok felfüggesztve. A pók-anya, ezen petékkel telt hálógömböket a legna-gyobb féltékenységgel őrizgeti, s ha rejthelyétakarva vagy kényszerítve elhagyja, petéit min-denhová magával viszi s mint gondos és feláldozóanya, bár különben nem sok bátorsággal bir,minden ellenséggel, ki petéitől meg akarja fosz-tani, a legnagyobb elszántsággal szembeszáltl sinkább maga vész el, mintsem petéit jószántábólelhagyná. Ha pedig erőszakosan elveszszük tőle,nem vesz több eledelt magához és éhen hal. Jel-lemének e szép \onása kiengesztel bennünket, haazt halljuk, hogy a pók, a mily jó anya, oly meg-férhetlen házastárs. A párosodás, t. i. melynekideje az ősz, a himre nézve mindig életveszély-lyel jár, mert a nő annak végeztével dühösenmegtámadja a hímet, mely csak gyors futássalmenekülhet, mert ha a nőcske falámjai elérik,okvetlenül halál fia. Atalában a pókok magányoséletet visznek s az aprók is csak addig maradnakegyütt, mig anyjuk eteti őket, a mint a magukkenyerén el tudnak élni, elszélednek, s kiki ma-gának üti fel a sátorfáját. Itt ugy él mint a va-dász, mint a martalócz, ki bizonytalan prédábólélődik, s igy természeténél fogva irigy, bizalmat-lan s magába vonult.

A pók külérzékeiről még egy pár szót. Aszemekről tettünk már emlitést. A hallást esz-közlő szerveket nem tudjuk megjelölni, pedig bevan bizonyitva, hogy a hangok és különösen azene iránt éles érzéket tanusit. — Minden külér-zékei közül mindazáltal a tapintat a legkifejlet-tebb, legfinomabb. A tapintat az alsó falámokvagyis tapintók, d° legfőképen a lábak végeibenlétezik. Ezen külérzéke a póknak a legfontosabbműveletre szolgál. A hátulsó lábak különösen ahálószövésnél vezetői és irányadói a fonálnak,az első lábak egyikét pedig, akkor is, ha nyughe-lyében van, mindig a háló végével érintkezésben

hagyja, s ez, mint egy villanyos táviró mutatója,a legkisebb neszről vagy mozdulatról, mely a hálóbármely részében nyilatkozik, ugyanazon pilla-natban értesiti urnőjét, mely nyilsebességgel elő-rohan az eset színhelyére, hogy a történtekrőlbiztos tudomást nyerjen. Ha oly prédája akadt,melyet legyőzni remél, azonnal hozzálát annak Jtökéletes behálózásához, ha pedig nagyobb az jállat, mely halálos küzdelmében nagyobb károkattehetne a hálóban, mint a mennyi kárpótlástnyujthatna nedveiből, a pók maga igyekszik aztfölszabaditani, csakhogy tovább menjen s hálójátszét ne szaggassa. — A póknak ily finom tapin-tata egyszersmind azon következtetésre hagy ben-nünket jönni, hogy atalában egész idegzete igenfinom és szerfelett érzékeny; vékony és puha bő-rét is a latba vetve, nem csudálkozhatunk, ha apókot már régi idők óta, időjárási jósnak tekin-tek. Annyi bizonyos, "hogy nedves, kedvezőtlenidőben egészen megvonja magát, s mozdulatlanvárja a jobb jövőt. Ha tehát a pók tétlen teng,háborgós, ha pedig szorgalmasan fonogat, tisztaidőt szoktak jövendölni. Az időjóslat tudománya,mindamellett, bár a legujabb időkben is sokféles minden lehető ágait figyelmesen gyakorolják,még bölcsőjében van, s biztos jóslattól még igentávol esik.

Záradékul némely, nálunk honos pókok ne-veit és szemeik elhelyezését iktatjuk ide, ez utóbbimagában elég érdekkel birván.

I. A vadászok családjából (Lycosidae), me-lyek földi lyukakban laknak, petefészküket ma-gukkal hordogatják s prédájukat futásközbenejtik el.

a) Lycosa Latr. *.''.' A szemek három sor-ban állanak; a mellső sor apró szemekből áll ésívre hajlott, a hátsó két sor egyenes és négy nagyszemtől képeztetik. Az első lábak különösen ki-fejlődvék.

b) Dolomedes Walek. * . » . . • . * A mellsőszemek kicsinyek és egyenes vonalban állanak,a hátsók nagyok és hátrafelé irányzott ívet ké-peznek.

c) Sphasus W. • • A szemek négy sor-ban állanak, csak • • nem kört képezvén.A harmadik sorban ' ' állók nagyok.

II. Az ugrók családjából (Saltici), melyekugrással rohanják meg prédájukat.

a) Eresus W. ". . ' Egyenes három vonal-ban álló szemek, • • . • a másodikban állók na-gyobbak.

b) Attus W. ' . .' A nyolcz szem patkóalakot utánoz, a mellső két szem a legnagyobb.

VII. A tölcsévesek csalác'j iból (Tubitelae).a) Tegenaria W. • " " • Két előre hajló

ívben álló szemek, • * * • melyek közül amellsők nagyok, a hátsók aprók, ide tartozik atölcséres házipók (T. domestica).

b) Agelena L. . # Két, szögön állónégyszöget képző • • • szemek, a közép-ben álló két apró ' ' szem legközelebbáll egymáshoz, a hátsók nagyok.

c) Argyroneta W. , . Két sorban állószemek, a mellső sor *# ^ egyenes, a hátsóívbe hajlott. A mellső középső kétszem apró, a többi mind nagy. Ide tartozik a kö-zönséges vizi pók (A. aquatica), mely mindenálló vizben találtatik és a viz alatt szövi víz-mentes, tölcséralaku, dió nagyságu hálóját, magaa pók is, ha a viz alá merül, egy, nagy csepphezhasonló, légbuborékkal övezi körül testét.

d) Holcus W. , . . . A középben kétapró szem, két • • • • oldalt hat nagyszem, két rendes háromszögben áll.

Azok számára, kik talán ezen igénytelen so-raim által a pókok tanulmányozásához hajlamotéreznének, és ezen különös és sokféleképen érde-kes állatokat egy kis gyűjteményben fenntartanióhajtanák, ide rekeszteni azon észrevételt, hogyazokat nem lehet oly egyszerüen a gyűjteményberakni, mint például a rovarokat, mert puha kül-bőrük, különösen terjedelmes hasuk összefony-nyadna, s az egész alakot elferdítené. A gyűjtéstehát (Bock tr. utasitása szerint) ugy történiklegjobban, hogy a rovarhálóval megfogott pókotegy széles száju, borszeszszel telt üvegbe rakjuk,a borszesz által a puha testrészek némi szilárd-ságot nyervén; itt azonban soká nem hagyjuk,hanem 14 nap mulva ismét kiveszszük, s rövididőre megtisztított terpentin olajban hagyjuk, miáltal a szinek megtartatnak s a végtagok hajléko-nyakká tétetnek. A zöld szin olaj-édben (Glyce-rin) marad meg legjobban. Ezután a pókot, külö-nösen annak lábait, egy fehér papir lemezkén ter-mészetes helyzetbe igazitván, vizzel föleresztettmézgával (gummi) a papírhoz ragasztjuk. Ha ittjól megszáradt, a papirkával együtt ismét bor-szeszszel telt apró üvegecskébe teszszük, de'mindegyiket különösbe, az üvegnek oldalára vagydugójára ragasztott papirra jegyezvén fel a póknevét vagy egyéb tudnivalót. Dr. Sz,

III. Az oldalfutók családjából (Laterogradi),melyek előre, hátra és oldalt szaladni képesek.

a) ThomissusW. •két hátra hajló ívet '

b) Artamus Koch.ívet képez, a hátsóbelső szemek aprók, a

Nyolcz apró szem,képezvén.

. A mellső sor• egyenes, a

külsők nagyok.IV. A sejtesek családjából (Cellicolae).a) Dysdera W. ' ' Ennek csak hat szeme

van, csaknem kört *. .* képezvén, a két hátsószemek jóval kisebbek.

b) Clubiona L. . • • . Nyolcz szem kétsorban, a mellső . . középsők jóval na-gyobbak.

c) Amaurobius K. •. ' • A szemek két, előrehajló ívet képeznek, a * * középben álló sze-mek aprók, a külsők nagyok.

V. A kerékfonók családjából (Epeiridae).a) Epeira W. . • • . Négy szem a közép-

ben, ezek közül a • # • • mellsők nagyobbak.Mindkét oldalt rézsut álló két apró szem. Ezennemhez tartozik a közönségesen ismert keresztespók (E. diadetna).

b) Zylla K. • • • -A középső négy nagyszemek rendes • • • • négyszöget képeznek.

c) Mithras K. . . A szemek négy sor-ban állanak, a • • • • hátsók legnagyob-bak s legtávolabb ' '" esnek egymástól.

VI. A takácspókok családjából (Theridíoni-des).

a) Linyphia W. . * * • A szemek hét el-lenkező ívet képeznek . . ' a két hátsó s kö-zépső nagyobb.

b) Theridium W. : * * : A középső nagyszemek négyszögben * * állanak, két ol-dalt két apró szem rézsut vesz helyet.

Egyveleg.— (A napvilág eloszlása a földön.) Henessy

angol csilagász vizsgálatai szerint azon kis földön,moly az egyenlítőtől délre és nyugatra 23 i/i fokigterjed, mely tehát a napforditók között eső övvel

, majd egyenlő nagyságu, ép annyi napvilágbanj részesül, mint a told többi részei. Forbes törvénye

szerint e melegség, mely a napsugárnak alevegönkeresztülmenése közben elvesz, épen % részt te-szen, ha a szöglet, mely alatt a sugár beesik, 25",és 19/2() részt teszen, ha a beesési szöglet csak 5°.— Ennélfogva a sarkkörök nemcsakhogy kevésnapvilágot nyernek, hanem még a kevésből is sokmeleg elvész a kedvezőtlen beesési szöglet követ-keztében. Ebből következik, hogy a forró éghajlat-ban a meleg, melyet tudniilik a nap sugaraiból nyer,észrevehetőleg nagyobb, mint a föld többi részeié,és hogy a föld melegfelfogó és visszasugárzó fe-lületének a napforditók közötti elosztása, (azaz aszáraz földnek és viznek a napforditók közöttielosztása) a föld minden egáljára Bágy befolyástgyakorol. — B.

— (Erdő, melynek a tetején járnak.) Gyakranhallottunk már megjárhatlan őserdőkről beszélni,melyekbe ha be akar az ember jutni, fejszével, na-pokig tartó fáradságos munka után kell egy párórányira nyuló utat nyitni magának; de az olyerdők, melyeknek a szó szoros értelme szerint te-tején járnak, még mindig a hallatlan dolgok közétartoztak. És mégis Andersson, az ismeretes utazó,az Oahu nevü szép Sandwich-szigeten ily erdő-ket fedezett fel. Amint a bájoló Nuuanu völgyönfelfelé vándorolna, nemcsak a meredek sziklahe-gyek ormait találá mindkét oldalról betűszerint alegsűrűbb zöld erdő fátyolával bevonva, hanem aföldet is egy sajátságos, több rőf magasságranyuló erdő borította be. Itt a lobéliák és a dra-caena terminális az összeszövődött ágakból éssarjadékokból oly sűrű hálót képeznek, hogy azember, mint az utazó mondja, legkényelmesebbencsak ugy mehet keresztül az erdőn, ha a fák ágainmászkál keresztül; mert arra, hogy lábait a földretegye, még csak gondolni sein lehet. B. L,

71

Egyház és iskola.** (A pest-városi főreáltanodában) a félévi

köz vizsgálatok febr. 15-től e hónap végiig tartanák. A bejegyzett magántanulók vizsgálatapedig febr. 27., d. e. 10 órára van kitűzve.

** (Iskolai alapítványok.) A soproni ág. hitv.lyceum részére Horváth János és Elek urak egy2000 fto3 alapitványt tettek, melynek kamataiévenkint négy szegény s jó tanulónak kiosztan-dók. — Hogy a tudomány és nevelés fontosságaa nép alsóbb rétegeiben is mily méltánylást, elis-merést talál, annak közelebbről szép példájátadta egy gyergyó-alfalvi székely földmivelő gazda,a 71 évet meghaladott idősb Baricz Ferencz, kiaz iskoláztatás elmulasztásának káros hátrányaithosszu életén keresztül saját személyében is kény-telen levén tapasztalni, midőn értesült, hogy aközönség lelkesebb tagjai az eddiginél egy na-gyobbszerü iskola felállítása által a népnevelés-nek ujabb lendületet kivánnak adni, elhatározta,ezen üdvös czélra saját szorgalma által gyűjtöge-tett vagyonából áldozatot hozni, « e végre 580ftot adományozott.

Közintézetek, egyletek.** (A magyar tudományos akaiemia) nyelv

és széptant osztályainak e hó 8-kán tartott ülésé-ben Hunfalvy Pál r. tag „A medvetisztelés" czimalatt a finnek, osztyákok, vogulok s egyéb legésza-kibb népfajok vallási szertartásairól értekezett.— Utána Ballagi Mór r. tag Takács Istvánnakbirálatra beküldött,,A magyar névragozás"czimüértekezését mutatta be az akadémiának, mely Ré-vay és Fogaras9ynak a személyes birtok-ragot

• tárgyazó elméletétől némileg eltérő nézeteketiparkodik érvényre juttatni. A munka a nyelvtu-dományi bizottságnak megbirálás végett kiada-tott. Ugyanezen bizottság Vadnay Lajosnak „Amagyaros szórendről" szóló értekezését el nemfogadhatónak nyilatkoztatta, s visszaadandónakitélte. — Salamon Ferencz, a dráma-bírálóbizott-ságból kilépvén, helyébe Toldy Ferencz válasz-tatott meg, kire egyszersmind az elnöki tisztszáll. — Végül id. Mándy Péter ujolag pótlékotküldött be a nagy szótárhoz.

** (A Kisfaludy-társaság uj jutalomtételei)A Kisfaludy-társaság e hó6-ikán tartott közgyü-lésében a következő pályadíjakat tűzte ki : 1.) Ki-vántatik a ballada elmélete. Jutalma 50 arany. —2.) Kivántatik egy elégia. Jutalma 10 arany. —Mindkét jutalom nemcsak az aránylag jobb,hanem önálló becsesei is biró munkának adatikki. Az első pályadíjért a társulat tagjai is pályáz-hatnak, az utóbbiért azonban csak a nem tagok. Apályamüvek, idegen kézzel tisztán másolva, aszerző valódi nevét rejtő lepecsételt, jelmondatoslevél kiséretében 1804 decz. 3 l-ig a társaság ti-toknokához küldendők be.

** (Borkiviteli társulat.) A magyar országosgazdasági egylet még juniusban tartott közgyü-lése alkalmával elvileg egy, a termelőkből alaki-tandó borkiviteli tár3ulat felállítása mellett nyi-latkozott. A közelebb tartott közgyülés elnökijelentése szerint e társaság programmja és alap-szabályai legközelebb közzé fognak tétetni.

Mi ujság?** (A pesti női bazár), mely a Lloyd-épület

földszinti helyiségében e hó 11-ikén nyilt meg,sok érdekes tárgygyal gazdagon van ellátva. A 12bolt 24 árusnővel következőleg van összeállitva : 1.Czukrászat, gróf Andrássy Gyuláné, HerczfelderVilmosné. — 2. Különféle női és férficzikkek, sző-nyegek, stb. gr. Bethlen Józsefné, Braun Lajosné.

3. Ékszerek, szappan, nyakravaló s hasonlókgr- Joannovicsné, Pejachevic3 Pálné, b. PrandauAloiza. — 4. Papiros, toll, spanyolviasz s hason-Jok gr. Keglevich Béláné, Kallerné, — 5. Üveg-áruk KralovMky Györgyné, Hertzfelder Adolfné.— o. Könyvek és szivar, Orczy Tekla báróhölgy,Schossberger Zsigmondné. - 7. Fűszer. PolgárZsigmondné, Balla Ilona. - 8. Porczellán, SiSigIstvánné, Vitál,8 Mórné. - 9. Férfi divatezikkek,gr. Zichy Jánosné, gr. Ziohy Melanie. — 10. Fény-üzési czikkek gr. Zichy Pál Ferenczné, HollánErnőné.-ll.Cxyermekjáték s különfélék gr.ZichyFerdinándné, Karácsonyi Ferenczné. — 12. Süte-mények, hg. Odescalchi Gyuláné, Baumgartenné.A bazár eredményéről közelebb bővebben fogjuk

T A R H A Z.értesíthetni a közönséget. Az első napok sikereután itélve, igen fénye? eredményt várhatni. L"3gközelebb rajzban is be fogjuk mutatni a jótékony-ság e szép csarnokát.

** (A kenyérosztó ptsü albizottság) 3-ik ke-nyérszállitmányának sorozata a következő -.febr.12-én pénteken : Szolnokra 500 kenyér; B. Csa-bára 200 k.; Aradra Magyar- és Öláh-Pécskaszámára 200. Engelsbrunn számára 100 kenyér;febr. 13-án szombaton : Sápra a sápiak és környé-kiek számára 600, Berettyó Újfalura ennek éskörnyéke számára 400 febr. 14-én vasárnap :Abonyba ennek és vidékének 600, Török.-Szt.-Miklósra 200, Fegyvernekre 200 kenyér; febr.15-ikén hétfőn : Kábára 400 (ebből Nádudvarnak200), Szoboszlóra 400 (ebből B. Újvárosnak 100),Debreczenben 200 kenyér; febr. 16-ikán kedden:Csongrádra (Csány és Felgyővel együtt) 400,Szentesre 30Ö, a félegyházai vasuti állomáson,Szeghvárnak 300 Kisteleken átvéve; febr. Il-ikén szerdán : P. Péterinek 20\ Mokrinnak 200,Oroszlámosnak 200, ugyancsak Oi'oszlámosraCsókának 100, Lőrinczfalvinak 60, Monostornak50, Verbitzinek 50, Imreteleknek 40, Czernaborá-nak 100 kenyér; febr. 18-ikán csütörtökön : Kis-újszállásra 400 (ebb5. Kenderesé 200), Karczagra300, Püspök-Ladányba ennek és vidékének 300kenyér.

** (A magyar akadémia palotájáról) örven-detes jelentést tett az akadémia elnöke, gr. Des-sewffy Etnil, az igazgató-választmány közelebbrőltartott ez évi ülésében. A palota épitése, a multévi e részben kedvező időjárás mellett nagy erély-lyel folyt, ugy hogy az épület, közepét kivéve —mert a főpárkányzat csak decemberben készülhe-tett el — addig is, mig palakővel födetnék be,ideiglenesen cserépfódél alá került. A földszintihelyiségek egyrésze be is van vakolva. Az épitéserélyes folytatására szintén meg vannak téve azintézkedések, ugy hogy a következő mártius foly-tán az épités valószinüleg teljesen be lesz fejezve,s azontul minden munka az épület belsejére leszforditható. Tavasz multával, s a nyár folytán,rendre átszállítják a könyvtárt é% bútorzatot, soktober elején, a szünnapok után, már saját palo-tájában fogja tartani üléseit az akadémia. A miaz épités költségeit illeti: e részben az épitési bi-zottság a legnagyobb takarékossággal járt el,ugy, hogy a valódi kiadások tetemesen innen ma- Jradtak az előleges költségvetésen, s majd mindenfőbb tételnél szép őszietek lettek megtakarítva.Kiadatott a tulajdonképeni építésre 1862-ben127,667 forint, s 1863-ban 242,126 ft. Ez őszie-tekből az 1862-ben fölhasznált terméskövek ára(a kőfaragó-mesterek bérével együtt csak 22,195forint; 1863-ban a terméskövek ára, szállitása,kőfaragók munkája, összesen 70,978 ft., a kőfara-gók munkabére 12,353 ft., e végre a márvány-kövek ara 3500 ft. volt. Az eddigi takarékossá*mellett a még meglevő pénzből az egész épitésbefejezése remélhető, némely diszitéseket későbbrehagyva, de a palota ezek nélkül is már nagysze-rűsége által is meglepő Ie3nd.

** (A magyar akadémia bérháza) & palotamellé épitve, már szintén fedél alatt áll. Az épí-tésre nézve Discher épitészszel köttetett meo- aszerződés, oly töltétéllel, hogy ő e bérbázat mint-egy 171,424 forintért tartozik 1864. évi szentMihály-napig négy emeletre, 3t kiadható szál-lással, alul boltokkal és raktárakkal, fölépiteni, ,a mondott határnaptól kezdve pedig, tiz évig, 'félévi előleges részletekben, évenkint 16,452 ft !haszonbért fizetni az akadémiának, a községi 'adók, adópóílékok és beszállásolási terhek isáltala levén viselendők. A bérház tehát, mely azépitkezési költséget s a telek árát összevéve,236,000 ftba kerül, —tiz évre évenkint 7% tisztajövedelmet biztosit az akadémiának.

** (A Vörösmarty-szobor helyének mtghatáro- \zása) tárgyában a szoboregylet Székesfehérvártte hó 21-kén d. e. 10 órakor bizottmányi közgyü-lést fog tartani, a gazd. egyesület termében, hováaz egyleti tagokon kivül a nagy költő mindentisztelője hivatalom

** (Pályázó szinmüvek.) A budai népszinházigazgatósága részéröl a mult 1863. évi oktober9 én kitüzött vegyes tárgyu szini pályázatra fo-lyó évi február l-ig m i n t kikötött határidőig,következő szinmüvek küldettek be : 1) „A sze-relmi csel". Vigjáték 3 felvonásban. 2) „A kétfivér." Népszínmű 3 felv. 3) „Az egérfogó." Népszínmü 3 felv. 4) „Jobb ma egy veréb, mint hol-

iap egy túzok." Vigj. 3 felv. 5) „A rágalom.*Vigj. 3 felv. 6) „Egy tárcza titka." Népszínmű 3felv. 7) ,,A rajongók." Szomorujáték 5 felv. 8),,A menhely." Népszinmü 3 felv. 9) „Az ősi lak."Dráma 3 felv. 10) „A hu3zár és korcsmáros."Népszínmű. 3 felv. l l ) „A házi ur és fia", mintbohózat, msly különben is a határidő után kül-detett be, a pályázatból kizáraték. Szerző intéz-kedjék müve visszavétele, vagy aziránt, hogy pá-lyázaton kivül is a b. választmány elé terjesztessék.— E müvek közöl a drámabiráló-választmány,,Az egérfogó"-t, mint ügyes szerkezetű s hatástÍgérő népszínművet előadásra elfogadta. S mivela pályázat föltételei szerint az elfogadott müvek-nek husvét előtt szinre kell kerülniök, nevezettnépszínmű ismeretlen szerzője fólkéretik, hogy amüvéhez szükséges zenát s netán elfogadhatóegyéb utasításait minélelőbb beküldeni szives-kedjék.

** (A szilágy-somlyói polgári olvasó-egylet)könyvtára javára s egyéb berendezései fedezésére,hozzánk érkezett tudósítás szerint, jan. 30-ikánálarezos tánczvigalmat rendezett. A terem zsu-folásig megtelt, bár álarezosok igen kevesen s csaknagyon rövid időre jelentek meg. A mulatságkülönben, a táneznak a vendégek gyérülésével nö-vekedő hevében, s vidám társalgás és vig poha-razások között, egész reggelig tartott. A vigadóka szükölködőkről sem feledkeztek meg, ugyanisFarkas Károly ur inditványára gyüjtést kezdettekaz ínséggel küzdők javára, melyből 28 ft. 50 kr.,jött egybe, s ez összeg, czélhoz juttatás végett amegyei hatóságnak lőn átnyujtva.

** (A ku i-saent-ifiártoni olvasókör, és táncz-vig alma.) Kun-Szent-Mártonból tudósitanak,hogy ott a majdnem két éve alakult olvasóegylet,mely már alakulása évében szép számu tagokkaldicsekedhetett, és hat féle lapot járatott, — most,midőn annak még nagyobb életerőt kellene kifej-teni, annyira hanyatlásnak indult, hogy jelenbencsak 22 tagja van és csak 3. heti lapot járat. En-nek oka, nem mondhatni, hogy a részvétlenség,hanem inkább a községi ügyekben élő pártviszály,mely oly dühösen dul, hogy a pártfelek egymássaltalálkozni még az imaházban sem szeretnek. ílyvisszavonás, ha minden üdvös czélt meg nem buk-tat is, de a haladástól bizonyosan visszatart. —Az olvasó egylet ily körülmények közd küzdve,erőtlensége daczára is kivánt az Ínséggel küzdő-kön segitni, és hogy ezt tehesse, február 2 an jó-tékony czélu tánczvigalmat rendezett, mely a ki-tüzött czélra 30 ft. tiszta jövedelmet hozott, mitis az egylet elnöke, Talányi János ur, azonnal azinségi bizottmány kezeibe juttatott. Tekintetbevéve, hogy e város maga is a közcsapás által ér-zékenyebben sujtották közé tartozik, s hogy na-gyobb veszély kikerülését szintén csak mások jó-tékonyságának köszönheti : ez összeg, mint alegtisztább jó akarat eredménye, nem fog kicsiny-léssel találkozni.

** (Jutalom-kitűzés.) A „Győri Közlöny"egyik munkatársa, Borongó, a „Gy. K." 1864 elsöfélévi folyamában megjelenendő, versben irott,viszonylag legjobb satyrára 3 darab arany jutal-mat tüzött ki.

** (JSfévmigyaritások.) Felsőbb engedély foly-tán Mandl Máté váczi lakos ,, Várnai"-r&, — Fi-scher Károly, Ágoston, Rozália, Szerafin ésLaura testvérek ,,Halászi"-r&, — O ^ztheimer Ala-dár, Maklár városi jegyző „Keleti"-re változtattákvezetékneveiket.

** (Gyilkosság.) Pozsonymegye Hegysuur köz-ségében közelebbről szomoru eset adta elő magát,ugyanis Madarász Imre fiatal nejét egy éjenágyában megfojtva találták. Az esőt, a mint ne-künk Borsáról irják, következő'eg történt. A m.hó 28-án Madarász Imréhez egy távoli rokona,Madarász Mihály kopogtatott be, bátyjától szál-lást és élelmet kérve, mit az föl is ajánlott, azon-ban huzamosabb ideig ott tartózkodása terhérevált a családnak, s e hónap 1-̂ n, midőn a férjdolgozni az erdőre ment, feleségének meghagyta,hogy azalatt Mihályt utasítsa el. Ez utravalóulegy kenyeret, a köpönyeget kért, mit midőn a különbsn is szükségben levő család asszonya meg-tagadott, s a helyett az ifjut dolgozni utasitotta:Madarász Mihály a nőre rohant, azt megfojtotta,az ágyba a dunyhák alá takarta azután a köpö-nyeget s a kenyeret magához véve, továbbállott. A gyilkost másnap már a negyedik faluhatárában fogták el, s vitték a megyei börtönbe.A szerencsétlen anya egy csecsemőt s egy másféléves kis gyermeket hagyott árván.

72

** (Pályázati eredmény.) A nemzeti szinházáltal vígjátékokra kitűzött 50 arany első pályadi-jat „Az égben" czimü vigjáték nyerte. SzerzőjeBalázs Sándor. — A 30 aranyból álló másodikjutalmat a ,,Jó madár" czimü darabnak itélték apályabirák. Szerzője Szigtti József.

''"(Balázs Kálmán zent társaságának játéká-ról) debreczeni levelezőnk közelebbről emlitésttevén, azt irta, hogy e zenetársulat egyik köze-lebbi tánczvigalom alkalmával valami sajátszerűzagyva muszka zenét vegyitett a minden üténynélkül lezajlitott csárdásokba, ugy, hogy a kö-zönség ajkain önkénytelenül kilebbent e szó: roszvolt biz ez! s a társulatnak jobb taktust ajánlott.Erre Balázs Kálmán, társulata nevében, a követ-kező sorokat küldte hozzánk válaszul : ,,A mi ataktust illeti, származtatván a tangó szótól, mi isismerjük és ismertetni óhajtanók a levelezővel;de az ő ütenyes taktusát tőle nem tanuljuk elsoha. --• Nem is akarjuk az ő becsmérlése után-zenetárculatunk előadását emelni, de joggal ki-vánjuk hogy tudósitása igaz legyen, avatatlantollal ne fogjon ilyen becsmérléshez; és habárnyert dicsőségünket nemnémitjael bambakárogá-sával,s ha a multkor nem tiszta fülekkel hallgattaelőadásunkat, hallgassa meg bármikor, — dejobban, — zenejátékainkat, s értse meg, hogymi a muszkától magyar zenét nem tanultunk,s hogy a czigány messze külföldön sem felejti elhazáját s zenéjét oly hamar, mint a mily hamar,s mily könnyen elfelejti itthon az álarezos leve-lező, hogy egy pár éji zene árával ezeknek, — aB. K.-éknak — adósa maradt (?) vagy talán épenezen levéllel akart kvittolni?" — Az egészbőlcsak az a tanuság, hogy még A czigány sem türi akritikát.

— (Adakozás.) A Vasárnapi Ujság szer-kesztőjéhez mult héten beküldetett :

Az alföldi szükölködök számára : Pestről dr.Davida 10 ft. "

Nemzeti szinház.Péntek, febr. 5. „Elsö nyilatkozat." Pálya-

vigjáték 2 felv. Eszméibea gondolkodó főre is-merhetni : de párbeszédeinek nehézkessége, tulsá-gos komolysága miatt, mint vigjáték élvezhetet-len. £E darabbal a pályavigjátékok előadása bevolt fejezve, s ha a pályázó darabok során végigtekintünk, átalában elmondhatjuk, hogy e pályá-zat kevéssé volt ezerencsés, mert igen kevesetlenditett szinirodalmunkon. j

Szombat, febr. 6. „Faust.'1 Opera 5 felv. Ze- jnejét szerzette Gounod.

Vasárnap, febr. 7. „A király házasodik"Vigj. 3. felv. Tóth Kálmántól.

Hétfő, febr. 8. „Farsangi iskola." Vigj. 4szakaszban ; irta Vahot Imre.

Kedd, febr. 1). ,,Fra-Diavolo'' vagy „A ter-raeinai fogadó." Opera 3 felv. Szövege Scribe,zenéje Aubertől.

Szerda, febr. 10. Nem volt előadás.Cütörtök, febr. l l . „Az álarezos bál." Nagy

opera 5 felv. Zenéjét szerzette Verdi.

7052. Vcsz<c(t remény. Jó tanács. Meddő küzdés.Hogy a fiatal kísérletek lapunkban napvilágot lássanak, az— „vesztett remény." Hogy komoly szorgalmas tanulmá-nyozást ajánlunk, az tőlünk — „jó tanács." Különben azegész iparkodás — „meddő küzdés."

7053. N.-Zerind. Az elsö guny vers nagyon tökéletlen.A másikat mint históriai curiosumot már csak ide irjuk :

„Szentek ezen versek, serkentésekre de nyersek.Szent nem kell ebnek. Engedhetem ezt kegyesebbnek.'

Boldog eg) ügyüség volt az, mikor még tudós professorokis ilyenekben találták kedvöket.

7054. Szeiiíes. S. A. A szentesi vasuti szárnyvonalérdekében irt czikk e'éggé figyelemrt méltó, de azt taná-csolnók az illetőknek, hogy igényeikkel egyenesen az al-földi vasut központi bizottságához (melynek titkára Szath-mári Károly Testen) forduljanak. Itt legkönnyebben slegbiztosabban érvényesíthetik óhajtásaikat, sőt ezt elmu-lasztaniok mm is szabad.

7055. Temesvár. P. F. Lapunk jövő számában bizo-nyosan. Az ajánlott tárgyakat igen szivesen fogadjuk, decsak később közölhetnék, ha az eddigi repertoiron tules-tünk. Azt akarjuk mondani, hogy időhöz nem kötött köz-leményeknél a dolog nem sürgetös.

7056. Visonta. B. Sz. J. Az ujabb küldeményt köszö-nettel vettük, s a jövö hónapban közölhetni reméljük.

7057. Kint és bent. Játszi kis vers; magán haszná-latra jó, — a közönség nagyon megkicsinylené.

7058. Székesfehérvár. Több magyar ifjak. Gondunklesz rá, hogy a kivánt közlemények a P. U.-ba is rendesenbeférjenek.

7059. Kapta Jancsi stb. A panaszon csak ugy segit-hetünk, ha önök a V U. mellett a P. U.-t is járatják. Azelsőnek nincs politikai hirek közlésére engedélye.

SAKKJÁTÉK.216. sz. f. — Báró Meszéna I s t v á n t ó l

(Nagyváradon).Setét.

a b e d e f g bVilágos.

Világos indul, s 4-ik lépésre matot mond.

Bndai népszinház.Febr. 5 — 9. „Az ördög pilulát." Nagy bohó-

ság 15 képlettel 3 szakaszban.Febr. 10-ikén a szinház zárva volt.Febr. l l . „Az ördög pilulát." Ezuttal 57-

edszer.

Szerkesztői mondanivaló.7051. Kun-Szent-Miklós. Z. K. M;elótt a tárgyhoz

lapunk is hozzá szólana, be kell várnunk az illető hatóságés a szaktudósok nézetét a mérnöki terv felett. Most mégminden hallgat, de ugy hiszszük, végre mégis csak rá ke-rül a sor a komoly tárgyalásra.

A 211-dik számu feladvány megfejtése.(Gold Samutól Kővágó-Örsön.)

Világos. Söíét. Világos. Sutét.1. Hb6-a4f2. Vg8-g2

Ba5—al:Kc3 - b2:

3. Hf2-d3t f tetsz. szer.4. Vg2-b2fmat.

Helyesen fejtették meg: Veszprémben : Fülöp József.— Bucsányban : Tomka Kálmán. — Eperjesen : RothKálmán. — Gelsén: Glezinger Zsigmond. — Debreczenben:Zagyva Imre (az előbbieket is). — Bajmakon: Weisz Fülöp.— Valkányban : Szilvássy György. _ Nagyváradon : PálRezső. — Budán : Medgyesi Ödön. — Pesten : Cselkó Gy.

Rövid értesítések. A kik 211. sz. feladványunkat1 ) V — h 8 f 2) V — h 2 lépéssel, valódi megfejtéshezhasonló módon iparkodtak megfejteni; ugy látszik,tévesz-tették szem elől, hogy az/ö-ra visszavonuló Futár később,a negyedik lépésben, b 2-őn a matot gátolja. — Miskolcz.P.D. A küldött feladványnak igért megfejtését mindeddignem kapván meg, kénytelenek voltunk 4 lépéses megfej-tést találni. A másikat várjuk, s Üdvözletünket küldjük.— Nagyvárad. 15. M. I. A küldeményt köszönettel vet-tük, s használni fogjuk.

Nyilt tér. *)— (Hála-nyilvánitás.) Aluliri több hónapig

fájdalmas lábsebekben szenvedvén, gyógyfürdő-ket és más orvoslásokat használtam, de siker nél-kül. Többektől haliam végre, hogy helyben a

i „Debreczen N.-Váradi Értesítő" kiadója t. Balla| Károly ur, a mennyiben ő maga is, sebes lábánakI folytonos orvosoltatása mellett, 16 évig kénytele-| nittetvén szenvedni, később oly hathatós gyógy-| módnak jött birtokába, hogy hat év óta márj semmi baja nincs, sőt azóta számtalan szenvedd-í kön segitett. Ennek következtében saját felkéré-I semre, rajtam is próbát téve, hét heti szorgalmas| orvoslása által, különösen pedig a fájdalmak eny-

hitésére gyengéd bánásmódot, s pontos eljárást éshathatós gyógyirt alkalmazva, napról napra érez-hetőbb s láthatóbb javulásnak örvendezve, —fájdalmas lábdaganataim és sebeimtől sikerültmegszabaditani. A midőn tehát öntapa3ztalásomszerint meggyőződve mondhatom, hogy jobb ke-zekre nem adhattam volna magamat, — egyszers-mind szives kötelességemnek ismerem ezért hála-köszönetemet nyilvánítani. Debreczen, febr. hó4-dik napján 1864. — Nagy Jozsef Széchenyi-utcza 1766.

*) E rovatban közlött czikkekért csupán a sajtóható-ság irányában vállal felelősséget a szerk.

— (Magyar könyvek leggazdagabb laj-stroma.) Az olvasni szerető közönség tájékozá-sára nézve felette szükséges, hogy könyvkiadóinkidőszakonként közrebocsássák kiadmányaik jegy-zékeit. Külföldön ezerekre megy az időnkéntmegjelenő könyvárusi katalógusok száma, melye-ket mohó kiváncsisággal vár az irodalom irántrészvéttel biró közönség, hogy azokból azutánizlése, szüksége és szakszerűsége szerint válogat-hasson. Az ujabb időkben, hála az égnek, a ma-gyar irodalom körében is gyakrabban találko-zunk ily jelenségekkel.— Az olvasó-közönségnekvélünk szolgálatot tenni, miden a Vá?. Ujság maiszámával a magyar irodalom egyik legdusabbtárházának tartalomdus jegyzékét küldjük szétolvasóinknak. Mai mellékletünk irodalmunk azonujabb s legujabb termékeinek lajstromát hozza,melyek Heckenast Gusztav kiadóhivatalábanjelentek meg. Elég legyen a legkülönnemübb ér-dekeltségnek eleget tevő kiadványok hosszu so-rára s az ott olvasható legjobb hitelű nevekreegyszerüen felhívni olvasóink figyelmét. Képvi-selve fogják ott találni a klasszikus és szépiroda-lom, a képes diszkiadások, a politika, történelem,törvénykezés, szótárak, ismerettárak, gyűjtemé-nyes és népkönyvek, gazdasági könyvek, ifjuságiiratok, imakönyvek, olcsó bibliák stb. külön sza-kait, tudományos és költői művek egész sorait sa szerzők között a magyar irodalom legjobbhangzásu neveit, mint a Kisfaludyak, Kölcsey,Mikes, Bajza, Virág B., Arany, b. Eötvös, b.Jósika, Jókai, Tompa, Czuczor, Berzsenyi, Toldy,Kazinczy Fer. és Gábor, gr. Dessewffy, Szász K.,Tóth Kálmán, Vajda, Dalmady, gróf SzéchenyiIstván, Fáy András, Erdélyi János, Garay, Wen-zel, Karvasy, Kautz, Tóth Lőrincz és számtalanmások, kiknek műveiből oly tiszteletreméltó szel-lemi kincstár gyült itt össze, mely bármely tudo-mányos és szépművészeti akadémiának is becsü-letére válnék. Kérjük az olvasót, tekintse át ejegyzéket s vessen számot magával : mi és meny-nyi foglalhatna el azokból méltó helyet az ő ma-gán könyvtárában ?

Mai számunkkal küldetik szét amagyar irodalom nevezetesb ujabb és leg-ujabb terményeinek könyvlajstroina, Hecke-nast Gusztáv könyvkiadó-hivatalából.

ÖLHETI NAPTÁR.^©HÓ-

és hetinapKatholikus és Protestáns

naptár

VasárHétfőKeddSzerdaCsőt.PéntekSzomb.

FebruárV 1 BálintFaustin.TulianaDonát Kánt. tSimon, FláviánJéz. sz. töv. k. iEleuther f

C'llnvocav.Györgye.TulianaTeodulConcordiaZsuzsaNemes

Görög-orosznaptár

Február (ó)2 E Gy. sz. B. A.3 Simon, Anna4 Izidor5 Agatha6 Bukol pápa7 Pathen p.8 Tódor vért.

Izraelitáknaptára

Adar R.7Böjt,M.h.8 Esőünnep9 Juda

10l l12 Judás13 Sabbath

© N a p - <S H o l d -hosszaikéi | nyüg' hossza | kél | nyüg

fok vl.325 ő326 5327 6328 6329380331 8

5 195 215 225 23

fok vl.53 4566 2278 41

475 25J102 455 27j;114 385 29 126 29

ó. p.10 2311 5ll 45* 451 422 403 39

ó. p0 471 502 473 364 194 355 25

Holdnegyed : © Első negyed vasárnap 14-én, 2 óra 40 perczkor este.

TARTALOM.Szemere Pál (arczkép) N**. — Éjjel a kis szobában.

Illésy György. — A hittagadó (folytatás). Jókai tíór. —Hirlapirodalmunk a 19-ik században. Szinnyey József. —Mohácsi népviselet (XXXVIII. kép a népéletből). —Schleswig-Holstein elfoglalása (képpel). — Képek azállatéletből : A pók (vége). Dr. Sz. — Egyveleg. —Tárház : Egyház és iskola. — Közintézetek, egyletek. —Mi ujság? — Nemzeti szinház. — Budai népszinház. —Sakkjáték. — Szerkesztői mondanivaló. — Nyilt tér. —Heti naptár.

Felelős szerkesztő Pákh Albert. (Lak. magyar-uteza 1. sz.)

Elöfizetési föltételek 1864-dik évre :a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 16 ft. Fél évre 6 ftCsupán Vasárnapi Ujság : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. - Csupán Politikai

Újdonságok : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft.

_ Hirdetési dijak, a Vasárnapi l'jság és Politikai Ijilonsiigokat illetőleg, 1863. novem-ber l-töl kezdve : Egy, négyszer hasábzott petit sor ára, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krba;háromszor- vagy többszöri igtatásaál csak 7 krba számittatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk szá-mára hirdetményeket elfogad, Hamburg és Altonában : Hansenstriii és Vogler. — M. Frankfurt-ban : Otto Mollien és Jaeger könyvkereskedése; Bécsben : Oppelik Alajos, — és Pesten • a ker-tész-gazdátiZati ügynökség is, Józseftér, 14. sz. a. Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 ujkr.

Kiadó-tulajdonos Heckenast Gusztav. — Nyomtatja Landerer és Heckenast, egyetem-uteza 4. szám alatt Pesten 1864

Midőn egy agg élőfá dől ki kertünksoraiból, a bánkódás fájó érzetéhez némivigasztalásul csatlakozik azon tudat, hogygyönyörét és hasznát mégis élvezhettük,pihentünk árnyában, részesültünk gyümöl-cseiben.

De ha egy sokat igérő törzset, ifjontacsavar ki földéből a vihar, mielött lombjaitsátorrá terjeszthette volna, melynek védelmealatt nyugodni véltünk, s gyümölcseire csakkövetkeztetnünk engedtek azon teljes haj-tású virágok, melyek ágait gazdagon elle-pek : nehezebben szíveljük a csa-pást.

Amott a visszaemlékezés sze-liditi, itt a megtört remények ket-tőztetik a veszteség fölötti fáj-dalmat.

Terényi Lajost élete virágá-ban, férfikora legszebb szakábanragadta ki közülünk a halál. Kü-szöbén egy oly kornak, melynekvajmi nagy szüksége lett volnareá, karjaiból azon ragaszkodós z e r e t e t n e k , mely mindenfelőlölelve tartá, mint a folyondár atölgy derekát.

Kedvezőbb körülmények köztrég az országé leendett; — igy,csak Békésmegyéé volt; de abbanoly helyet foglalt el, melyet utánanem fog betölteni az egykorúak-ból senki.

Bizonyosan nem egy olvasójalesz e lapoknak, ki csodálkozvafogja hallani, ha mondjuk, hogyTerényi Lajos, édes testvére voltaz archaeologia terén már is any-nyi érdemeket szerzett ismert tu-dós Ipolyi Arnoldnak.

A talány kulcsa ez., , , A. Stummer magyar nemes csa-lád, ősi fészke Hontvármegye volt.Gyarapodván a nemzetséf, a multszázad elején két ágra szakadt,melynek egyike, birtokai főhelyétől ipolyi,nak másika ugyanez okból terényi-nek ne-veztetett A terényi Stummer ágból szárma-zott le Bekesmegvébe a mult századbanJános, - k i egy időben itt alispáni hivataltviselt, - fiával Imrevei, ki a megyének eevdarabig főügyésze, majd főbírája volt. Jánoshalála után Imre egyedül, és fiörókösök

T e r é n y i La j o s.(1825—1863.) % ; .

nélkül maradt, — de mert óhajtotta volnaa családot Békésben folytatni, magához hivaaz ipolyi Stummer-ág egyik szebb reményűsarjadékát Lajost, ki bátyja kivánságáracsakugyan le is költözött, s ugy vévé felannak Terényi elönevét, a 48-diki korszak-ban végkép elhagyván a Stummer név hasz-nálatát.

Atyja volt ipolyi Stummer Ferencz, Hont-megyének hosszu időn keresztül föbirája,anyja Szmrecsányi Arzénia. Született 1825.julius 14-kén Horváti-Disznóson, hol anyja

TEEÉNYI LAJOS.

esetleg, nagyanyjánál (ki született DisznósiHorváthy leány volt) időzött. Az atyai ház-nál Ipoly-Kesziben növelkedett, tanult Kor-ponán, Selmeczen, Pesten, Nagy-Szombaton,Pozsonyban, hol a gymnasiumi, bölcsészetiés jogfolyamot bevégezve, a szokásos tör-vénygyakorlat* után, 1843 tavaszán, ügyvédioklevelet nyert. Mily előmenetellel, s mily

gyorsan haladt át a kitünő észtehetség aziskolákon, megtetszik abból, hogy 12 éveskorában már tul volt a gymnasium mindenosztályán, s midőn ügyvédnek felesküdött,még alig volt 18 éves. 1844-ben hirdettetéki oklevelét Békésmegyében, melynek egypár hónap mulva t. aljegyzőjévé neveztetettki, mig 1849. január havában az orosházijárás szolgabirájának, ez év legnehezebbnapjainak közeledtével pedig a megye al-ispánjává választatott meg a 24 évet mégbe sem töltött ifju.

A vihar lezajlása után az or-szág határairól menekült. Majdvisszatérvén, 1852 okt. 20-án nőülvévé bajezai Beliczey Máriát, scsöndes és boldog családi körébevonulva élt 1854-ig. Ezentul méginkább távol tartotta magát min-den érintkezéstől, csaknem zárkó-zott lőn, „ott állott (mint magamondá az országgyülésen) az eke-szarva mellett, s nyugodtan türt,várt és remélt mindaddig, mig1860. őszén ujra megnyílni látszot-tak a sorompók a hazafiui tevé-kenység előtt."

1860. december 11-én tartotttisztválasztás alkalmával Terényitmegint az alispáni székbe hiva aközbizalom egyhangu szava, és öel is foglalá azt mindaddig, mig amegye orosházi választó kerületeáltal országgyülési képviselővé vá-lasztatván, a fővárosba kellé távoz-nia. Visszajötte után nemsokárafeloszlott a megye, ő pedig, mi-ként előre kijelenté vala, „mélyenés sötéten hallgatott" mindvégig.1863. ápr. 6-án, tüdölob vetett vé-get a nagy reményekre jogosítóéletnek.

Ime, ezen száraz adatok je-lölik azon rövid életpályát, me-lyet Terényi Lajos megfutott.

De ezek csak az út melletti kőoszlo-pok, melyek, ha megmutatják is, melyirányban vonult végig az út, de nem azt,hogy mily szép vidék terült el annak men-tén az oszlopok mögött.

Azért, a mennyire a szük tér megen-gedi, egy-két sorban jellemeznünk kell aderék férfiut.

8-ik szám. Tizenegyedik évfolyam.

Pest, februárius 21-én 1864.