Tájvédelem

A táj fogalma

A földfelszínnek több szempontból egységes, a környező területektől különböző része. A kialakításában részes „tájalkotó” tényezők részben természetiek: domborzat, éghajlat, növényzet stb., részben társadalmiak: település, földművelés. (Új Magyar Lexikon, 1962)

A föld felületének vmely szempontból jellegzetes része, vidéke, kisebb területi egysége.(A magyar nyelv értelmező szótára, VI. kötet, Akadémia Kiadó, 1966)

A földfelszínnek több szempontból egységesen jellemezhető része (lehet természeti, gazdasági, illetve műtáj).” (Kislexikon, Akadémia Kiadó, 1968)

Földrajza, növényzete stb. alapján egységes v. összefüggő (kisebb) terület. (Magyar Értelmező Kéziszótár, 1972)

Táj definíció (Tvt.)

A táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes

felépítésű és sajátosságú része, a rá jellemző

természeti értékekkel és természeti

rendszerekkel, valamint az emberi kultúra

jellegzetességeivel együtt, ahol kölcsönhatásban

találhatók a természeti erők és a mesterséges

(ember által létrehozott) környezeti elemek.

A tájvédelem céljai

a táj jellegének megőrzése,a táj esztétikai adottságainak fenntartása,a természeti és táji értékek

fennmaradásának biztosítása,az egyedi tájértékek és a természeti

rendszerek megóvása,a műtárgyak tájba való illesztése,a felszíni tájsebek rehabilitációja.

A tájvédelem feladatai

a területi tervezés során érvényesítse a természet- és tájvédelem szempontjait a területrendezési, településrendezési folyamatokban,

koordinálja a települések egyedi tájértékeinek felmérését, nyilvántartását, kezelését,

a tájvédelmi szakhatósági - tájvédelem szempontjai az egyedi engedélyezési eljárásokban,

védje a kultúrtörténeti értékeket a tájban,végezze el az Európai Táj Egyezmény végrehajtá-

sából adódó feladatokat.

A tájvédelem eszközei

jogszabályok és egyéb jogi eszközök,Tvt., 166/1999. (XI. 19.) Korm. r., engedélyezési eljárások

jogszabályai …

az ágazati tervekben a tájvédelmi érdekek érvényesítése,

természetvédelmi kezelési tervek,egyedi tájértékek felmérése, kézikönyvek

és szempontrendszerek,Európai Táj Egyezmény (2007. évi CXI. tv.).

Természetvédelmi törvény - Tájvédelem

Tájhasznosítás során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát,

gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról.

Egyedi tájérték: az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van.

megállapítása és nyilvántartásba vétele az NPI feladata. A településrendezési terv tartalmazza a tervezési

területen található egyedi tájértékek felsorolását.

régi természetkímélő hasznosítási módok

az épületek, építmények, utak … elhelyezése során a tájba illesztés; táj jellegéhez alkalmazkodjon;

használaton kívül helyezett épületek, építmények, új funkciójának megállapításáról, ennek hiányában, elbontásuk, terület a táj jellegéhez igazodó rendezése;

a település-, a területrendezés és fejlesztés során természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzése;

művelési ág változtatás, csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélő figyelembevételével;

rendezni kell a felszíni tájsebeket;

a jellegzetes tájképi elemek fennmaradása.

Autópálya tájba illesztése

Tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárások

166/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet – szakhatóság: KTVF építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban villamos energia termelésével, szállításával és

szolgáltatásával kapcsolatos hatósági eng. elj. gázszolgáltatási, gázértékesítési hatósági engedélyezési

eljárásban külterületi föld belterületbe vonása vagy végleges más célú

hasznosítása bányafelügyeleti hatósági engedélyezési eljárásban hírközlési hatósági engedélyezési eljárásban közlekedési hatósági engedélyezési eljárásban régészeti feltárások engedélyezése esetén.

Európai Táj Egyezmény

Firenzében, 2000. október 20-án kelt

Mo. 2005. végén csatlakozott (2007. évi CXI. törvény)

Célja: elősegítse a táj védelmét, kezelését és tervezését, hozzájáruljon a tájak vonatkozásában megvalósuló európai együttműködéshez.

Vállalt feladatok: tájvédelem törvényi szabályozása tájpolitika tájvédelem beépítése rendezési tervekbe társadalmi fogékonyság növelése (oktatás, szakértőképzés) tájak számbavétele számba vett és értékelt tájak számára minőségi célkitűzések

Nemzetközi együttműködés

Egyedi tájértékek

Kultúrtörténeti értékek

Településsel kapcs. e. t. (pl.: kúria, lakóház, harangláb, határkő, erőd, kastélykert,

emlékliget) Közlekedéssel kapcs. e. t.

(pl.:út, mélyút, útmenti fasor) Termeléssel kapcs. e. t. (pl.:

majorság, pince, halastó, táró,

malom) Történelmi eseménnyel v.

személlyel kapcs.e. t.(emlékmű, emléktábla, sírmező)

Természeti képződmények

Biológiai egyedi tájértékek (pl.: fák, facsoport, gyepsáv)

Föld(rajz)tudományi e. t. (földtani képződmény, szikla-

alakzat, morotvák, dolinató) Esztétikai tájértékek

(pl.: kilátópontok, egyedi látvány-

képek, utcakép)

Egyedi tájértékek felmérése

Célja: a települések területén, az adott közösség számára

fontos kultúrtörténeti, természeti értékek felkutatása, felvételezése, megfelelő kezelési előírások megadásával fennmaradásuk biztosítása,

egész országra kiterjedő kataszter létrehozása.

Felmérés: helyszíni bejárás → adatlap, fényképek (MSZ 20381:1999) 553 település egyedi tájérték felmérése készült el (2006) összesen több, mint 7000 egyedi tájelem

Mezőgazdaság és tájhasználat

EU

intervenciós politika → többfunkciós agrármodellMagyarország

EU csatlakozást előkészítő programokNemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP)SAPARD

Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) Agrár- és Vidék-fejlesztési Operatív Program

(AVOP) Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap

Agrár-környezetgazdálkodási célprogramok - célprogramcsoportok

a) szántóföldi a-k cpcs

b) gyepgazdálkodási a-k cpcs

c) ültetvényekre vonatkozó a-k cpcs

d) vizes élőhelyekhez kapcsolódó a-k cpcs

e) kiegészítő a-k cpcs

f) extenzív állattartáshoz kapcsolódó a-k cpcs

a) szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogramcsoport

aa) alapszintű szántóföldi célprogram,

ab) tanyás gazdálkodás célprogram,

ac) méhlegelő célú növénytermesztési célprogram,

ad) integrált szántóföldi növénytermesztési cp,

ae) ökológiai szántóföldi növénytermesztési cp,

af) hosszú távú területpihentetési célprogram,

ag) ritka szántóföldi növény- és zöldségfajták termesztési célprogram,

ah) Érzékeny Természeti Területeken alkalmazható szántóföldi növénytermesztési célprogramok

b) gyepgazdálkodási célprogramcsoport

ba) alapszintű gyepgazdálkodási célprogramok: 1. füves élőhelyek kezelése célprogram,

2. szántó fajgazdag gyeppé alakítása

bb) ökológiai gyepgazdálkodási célprogram,

bc) Érzékeny Természeti Területeken alkalmazható

gyepgazdálkodási célprogramok

c) ültetvényekre vonatkozó a-k célprogramcsoport

ca) integrált ültetvény célprogram,

cb) ökológiai ültetvény célprogram,

cc) ritka szőlő- és gyümölcsfajták termesztési célprogram

d) vizes élőhelyekhez kapcsolódó a-k célprogramcsoport

da) extenzív halastavak fenntartása célprogram,

db) vizes élőhelyek létrehozása célprogramok:

1. szántóföld átalakítása vizes élőhellyé

célprogram,

2. ívóhelyek kialakítása célprogram,

dc) zsombékosok, mocsarak, lápok gondozása

célprogram,

dd) nádgazdálkodási célprogram;

e) kiegészítő a-k célprogramcsoport

ea) erózióvédelem célprogramok 1. vízerózió elleni védelem célprogramok

1.1. ültetvények vízerózió elleni védelme célprogram1.2. szántóföldek vízerózió elleni védelme

célprogram

2. szélerózió elleni védelem célprogram,

eb) füves mezsgye létesítése célprogram,

ec) gyepterületen történő cserjeirtás célprogram;

f) extenzív állattartáshoz kapcsolódó a-k célprogramcsoport

fa) őshonos és magas genetikai értéket képviselő állatok tartásának támogatása célprogramok:

1. magyar szürke szarvasmarha célprogram,2. magas genetikai értéket képviselő lovak célprogram, 3. mangalica célprogram,

4. őshonos juh célprogram, 5. őshonos baromfi célprogram,

fb) ökológiai állattartás célprogramok: 1. szarvasmarha célprogram, 2. sertés célprogram,

3. juh célprogram, 4. baromfi célprogram.

Érzékeny Természeti Területek (ÉTT)

2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet

ÉTT bevezetésének célja

- a természeti szempontból érzékeny földrészleteken

- természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása,

- támogatással ösztönzött, önként vállalt korlátozások révén biztosítják az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség, a

tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését.

ÉTT kategóriák kiemelten fontos ÉTT: nemzetközi viszonylatban is

kiemelkedő természeti, táji és kultúrtörténeti értékek, fennmaradása középtávon (5-10 év) is kétséges a természetkímélő gazdálkodás támogatása nélkül;

fontos ÉTT: országos viszonylatban jelentős természeti, táji és kultúrtörténeti értékek, fennmaradása v. javítása érdekében a természetkímélő gazdálkodás támogatása szükséges;

tervezett ÉTT: jelentős az extenzív mezőgazdasági hasznosítású földrészleteken található élőhelyek száma, az extenzív gazdálkodás ösztönzésével és támogatásával a terület természeti értéke növelhető, a környezet állapota javítható.

Minta ÉTT

Kiemelten fontos ÉTT

Fontos ÉTT

Tervezett ÉTT

ÉTT-n alkalmazható szántóföldi növénytermesztési célprogramok

1. szántóföldi növénytermesztés túzok

élőhely-fejlesztési előírásokkal, szántóföldi

növénytermesztés madár élőhely-fejlesztési

előírásokkal,

2. lucernatermesztés túzok élőhely-fejlesztési

előírásokkal,

3. szántóföldi növénytermesztés élőhely-

fejlesztési előírásokkal;

ÉTT-n alkalmazható gyepgazdálkodási célprogramok

1. gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal,

2. gyepgazdálkodás haris élőhely-fejlesztési előírásokkal,

3. gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal,

4. gyeptelepítés;

Kihalás (extinction)

Jelenleg: a Föld fajgazdagsága maximálisa fajok kihalásának sebessége maximálisAz éves szf-i NPP 50%-át (a globális NPP 25%-

át) az ember használja felA kultúrába vont fajok genetikai diverzitása

csökkenA társ területvesztése, degradációja, a fajok gen.

div.-ának csökk. lehet reverzibilis; a fajok kihalása irreverzibilis

A kihalás fokozataiKihalt (extinct)Vadon kihalt (extinct in the wild)Helyileg kihalt (locally extinct)Ökológiai értelemben kihalt (ecologically

extinct): szerepét a társulásban már nem tölti be, más fajokra gyakorolt hatása elhanyagolható

Kihalások a múltban

A földi fajok száma folyamatosan növekszikTengerek: 600 millió éve az első állatTengerek: jelenleg 700 család

A tengerekben 1 millió évenként 1 új család jelent meg

5 tömeges kihalás, átl. 27 millió évig tartottak

A legnagyob fajgazdagságot a földi bioszféra...

• 30 000 éve érte el• Azóta? Csökkenőben van.• Ausztrália, i.e. 40 000• Amerika, i. e. 12 000

Az ember megjelenése és a

megafauna (>44 kg) 74-86%-ának

hirtelen kihalása

1600-1700: 1 faj/10 év1750-1850: 1 faj/1 év

A természetes kihalási sebesség

Egy faj 1-10 millió évig létezik 10 millió faj esetén → 1-10 faj/év Jelenleg a madarak-emlősök 1%-a hal ki 100

évenként → a természetes ráta 100-1000-szerese 1750-1850 között 100 emlős- és madárfaj pusztult ki,

pedig a term. kihalási ráta csak 1 faj kihalását indokolná:- természetes: 1 faj- ember: 99 faj

Endemizmusok Bennszülött vagy endemikus az a faj, amelynek természetes

előfordulása szűk földrajzi területre korlátozódik Sensu lato: az erdeifenyő (Pinus sylvestris) Eurázsia mérsékelt

övi területeinek bennszülött faja A Varanus comodoensis csak a Indonézia néhány szigetén él Mauna Kea ezüstkard (Argyroxiphium sandwicense

sandwicense): csak a Mauna Kea vulkán kráterében él A pilisi len (Linum dolomiticum) csak a Szénás hegycsoporton

él

Az endemizmusok… …aránya nagy

- az elszigetelt területeken

- geológiailag idős, mediterrán klímájú helyeken (D-Afrika, D-Ny-Ausztrália)

Pl. Madagaszkár: a 28 főemlősfaj 93%-a, a 144 békafaj 99%-a, a növényfajok 65%-a endemikus

Az endemizmusok mind veszélyezetettek!

Magyar endemizmusok Edényes növényfajaink 2%-a csak a

Pannonicumban fordul elő Kárpát-medence (Soó, 1933): 3150 fajból 280

bennszülött (9,1%) – az endemizmusok kialakulásának a magashegysági viszonyok kedveznek

Kárpát-medence (Varga Zoltán, 1995): a csigák 30%-a bennszülött (akár a szigeteken); sok más talajlakóra is ez igaz, de a rovarokra csak 5%

Kihalási ráta a szigeteken

Óceáni szigetek: endemikus fajaik 80%-a veszélyeztetett vagy már kihalt

E fajok kevés ragadozó, betegség és versenytárs mellett fejlődtek ki → idegenhonos fajok behurcolása veszélyes

A legtöbb faj az ember betelepülését követően pusztul ki, utána a foly. lelassul

Hawai-szigetek

• i. sz. 400: polinézek betelepülése + pol. sertés, polinéziai patkány, növények

• i. sz. 1778 (európaiak megjelenése) óta: házi patkány, házi sertés, kutya, macska, juh, ló, szarvasmarha, kecske, mongúz + 2000 ízeltlábú faj

• Több faj pusztult ki, mint az USA többi részén összesen

Xenicus lyalli

• Stefen-sziget (Új-Zéland)

A világítótorony macskája pusztította ki!

Kihalása tengerekben és az édesvizekben

• 4 faj a tört. Időkben (alábecsült)• A vizek rezilienciája nagyobb, mint a szf-

eké• A vízi kihalások nem a szigeteken, hanem a

kontinenseken jelentősebbek• pl. É-Am.: a halak és puhatestűek több mint

1/3-a kihalással veszélyezetett

Viktória-tó: nílusi sügér (Lates nilotica)

A fajok ált. nem egyenként, hanem másokkal együtt halnak ki

1954: Nílusi sügér betelepítése 1978: a fogás 2%-a n. sügér 1986: a fogás 80%-a n. sügér, a bennszülött

fajok eltűntek az algák vízvirágzása felerősödött →

mélységi O2-hiány → halpusztulás

És még? Vízvirágzás régen is volt...

Viktória-tó: nílusi sügér (Lates nilotica)

'60-'70-es évek: eutrofizáció → vízinövények, algák felszap. → bölcsőszájú halak felszap. → kontroll

Később: túlhalászás + nílusi sügér → bölcsőszájúak megfogyatkozása → gyakoribb és erősebb vízvirágzás → erősebb eutrofizáció, nagyobb O

2-hiány →

halpusztulás

Viktória-tó: nílusi sügér (Lates nilotica) – az okok részletesen

A fajok ált. nem egyenként, hanem másokkal együtt halnak ki

1954: Nílusi sügér betelepítése 1978: a fogás 2%-a n. sügér 1986: a fogás 80%-a n. sügér, a bennszülött

fajok eltűntek az algák vízvirágzása felerősödött →

mélységi O2-hiány → halpusztulás

1990: vízijácint megjelenése

Viktória-tó: nílusi sügér (Lates nilotica) – az okok részletesen

1990: vízijácint (Eichornia crassipes) megjelenése és terjedése → a bölcsőszájú élőhelyeinek elmocsarasítása

A jelenkori kihalások sebessége

szigetbiográfia elmélete: a sziget mérete és a rajta kialakuló egyensúlyi fajszám között összefüggés van

élőhelysziget mérete csökk. → a fajszám olyan szintre esik vissza, ami a keletkezett kisebb sziget méretének megfelelő →

a globális kihalás sebessége kiszámítható: 10 millió faj + az esőerdők évi 1%-os elpusztítása esetén évente a fajok 0,2-0,3%-ának (20-30 ezer) kipusztulása valószínű (3 faj/óra)

más becslés: a fajok 2-11%-a / 10 év

a modellek nem veszik figyelembe a fragmentációt

A Vörös Könyv a magyarországi kihalásokról

Kipusztult fajok: azok, amelyeknek a XIX. sz. elejéig (1800-ig) visszatekintve hazánk mai területén rendszeresen szaporodó populációi éltek, de – mint ilyenek – a XX. sz. folyamán vagy legalább 50 éve rendszeres keresésük ellenére sem mutathatóak ki. („csak” eltűnt, ha 10 éve)

Nem „kipusztult” az őstulok (tatárjárás), jávorszarvas (XV-XVIII. sz-ban már csak váltóvad), európai bölény (XVIII. sz. második fele)

Kihalással veszélyeztetettség

ritka: a faj kevés egyedből álló kis populációt alkot

ritka: csak egy-két nagyon speciális élőhelyen él (pl. részeg korpafű)

A ritkaságnak többféle szempontja van:• lokális populációméret, • földr. elterjedés• élőhelyigény

Őstulok

A feketelábú görény (Mustela nigripes)

Okok• prérik mg-i haszn.• prérikutyák pusztítása (a görény tápl.)

A feketelábú görény története

• 1970: kipusztultnak nyilvánítás (téves)

• 1970-es évek: tenyésztési program befogott egyedekkel: oltás miatt 6-ból 4 elpusztult

• Újabb befogás → daganat, cukorbetegség (beltenyésztés miatt), fertőzések emberektől → 1 nősténytől 10 utód, mind elp. →

• 1979: kipusztultnak nyilvánítás

• 1981: Meeteetse (Wyoming): 128 egyedes kolónia felfedezése

• 1985: a kolónia a felére csökk. → 6 egyed befogása → mind elp. (szopornyica)

1985: az összes megmaradt egyed befogása – csak két hím, túl fiatalok, semmi érdeklődés...

1986: egy kifejlett hím csodával határos befogása (összesen 18 példány)

1991: 311 egyed (fogságban) → 49 szabadon engedése

1998: vadon 10 egyed él... (baglyok? prérifarkas?).

Szabadon engedés kerítéssel körülvett, prérikutyavárakat is körbezáró helyeken

Az okok összefoglalva

Táplálékfaj egyedszámának csökk. Élőhely pusztulása Betegségek iránti rendkívüli

érzékenység Ellentétek a kormány biológusai és a

civil temészetvédő csoportok között

Kihalással különösen veszélyeztetett fajok jellemzői (elég 1!)

Nagy kis área

Egy vagy kevés populáció

kis populációméret

Csökkenő populációméret

Kis egyedsűrűségű pop.

Nagy territóriumigény

Nagy testméret

Rossz terjedés

Vándorló faj

Speciális élőhelyigény

Kis genetikai változatosság

Zavartalan élőhelyek K-stratégistái

Kolóniát képző Emberrel még nem

találkozott, elszigetelt

Ember által közvetlenül hasznosított

A Term.véd. Világszöv.

(IUCN) kategóriái

Kevésbé szubjektív változat:

Különösen veszélyeztetett az a faj, amelyikre az alábbiak közül legalább 1 ráillik:

M.o.-on a Kék Lista két fajt tart.:fekete nyár,magyar tölgy

Élőhelyek pusztulása, fragmentációja és leromlása

• Miért vannak veszélyben a fajok, ha az evolúció során alkalmazkodtak a környezetükhöz?

- Élőhelypusztítás

- Fragmentáció

- Élőhelyleromlás

- Túlzott hasznosítás

- Idegenhonos fajok

- Fertőző betegségek

• A hatások összeadódhatnak!

40 év alatt 2x!

Az emberi tényező

• A veszélyeztető tényezők mindegyike a félelmetesen szap. emberi pop. forráshasznosításával függ össze

• Eu.: a földterület 15%-a maradt viszonylag eredeti állapotában

• 1850: 1 milliárd

• 1930: 2 milliárd

• 2000: 6 milliárd

• 2050: 10 milliárd?

Az emberi dominancia megnyilvánulásai

• A felszín átformálása a jégmentes szf felén

• A N-tart megváltoztatása: N-kötő növnyek term, műtrágyázás, ősmaradványi tüzelőanyagok elégetése

• A légkör szénforgalmának megváltoztatása (duplázódás a XXI. sz. közepéig

Hardin, 1993: a biodiverzitás megőrzésének

előfeltétele az emberi populáció méretének

szabályozása!

• A nincstelenek gyakran rá vannak kényszerítve a fajok destruktív használatára

• Fejlődő országok: a helyi farmerek a nagy földtulajdonosok nyomására eladják földjeiket – gyakran a kormányok, hadsereg, rendőrség közreműködésével → új területekre vándorolnak váltógazdálkodást folytatni (felégetés, 2-3 év haszn., felhagyás)

• Kínai kulturális forr.: az erdőhaszn-ot korl. szab. fellazulása után az emberek hihetetlen mértékben termelték ki a fát

Váltógazdálkodás (shifting cultivation)

„A fajok kihalásának elsődleges oka...

...nem a közvetlen emberi felhasználásban vagy a rosszindulatban, hanem az emberiség létszámának növekedésével óhatatlanul együtt járó élőhelypusztításban keresendő.” (Standovár-Primack, 1998)

A veszélyeztetett gerincesek kihalásának legfőbb oka jelenleg...

• … az élőhelypusztulás

az óvilági trópusok 61 országából 41-ben az eredeti élőhelyek több mint a fele megsemmisült

• Egyes ázsiai főemlősök eredeti élőhelyének 95%-a megsemmisült, és néhányuk e területeknek is csak 2%-án élvez védelmet

Veszélyeztetett esőerdők

A szf-ek területének 7%-a, de itt él a fajok 50%-a Fagymentes helyeken, 1800 m alatt, legalább

havi 100 mm csapadék mellett Minden más társulásnál több faj rendkívül

bonyolult kapcsolatrendszere A hőm. és a csap. alapján eredetileg 16 millió

km2-t boríthattak 1982: 9,5 millió km2

1991: 6,7 millió km2

1998: évente 140 000 km2 pusztul el – és gyorsul

• 86 000 km2/év (61%) – szegény farmerek

(pl.: több mint 2 mrd ember használ főzéshez fát)

• 29 000 km2/év (21%) - kereskedelmi célú kitermelés (Ázsia, Amerika)

• 15 000 km2/év (11%) - marhalegelők (Am)

• 10 000 km2/év (7%) - nagyüzemi ültetvények (olajpálma, kakaó, kaucsuk), útépítés, bányászat stb.

A jelenlegi trendeket előrevetítve...

… 2040-re – a védett területeken kívül - nem marad esőerdő

'80-as évek: a legnagyobb pusztítás Costa Ricában, hogy Am-ban olcsó legyen a hamburger → publicitás → polgári bojkott → a legtöbb forgalmazó leállt a trópusi marhahús felvásárlásával

Pálmaolaj-pogácsa és tápióka importja Hollandiába → Thaiföldön a termőterület megnövelése 100 ezerről 1 millió ha-ra 20 év alatt

Egyéb veszélyeztetett élőhelyek Trópusi száraz erdők: mérsékelt csap. (250-2000 mm/év), kis

kimosódás → remek a mg-nak (5x népsűrűség itt, mint a nedvesebb területeken)

Gyepek (mérsékelt öv) – gyakorlatilag megsemmisültek (M.o-on csak néhány folt maradt fenn, pl. kunhalmok)

Vízi és vizes élőhelyek: lecsapolás, duzzasztás, feltöltés, szennyezés gyakori stb. áldozatai. pl. USA ilyen élőhelyeinek több mint fele elp. az elmúlt 200 évben (Florida Everglades)

M.o. 25%-a ártér volt, ma 2%

Egyéb veszélyeztetett élőhelyek

Mangrove: a legfontosabb vizes élőhely a trópusokon – tengerparti sós mocsarak, garnélák, halak fontos szap.helyei (a gazd. fontos halfajok 2/3-a függ tőle)

Átalakítás rizstermesztésre v. garnélatenyésztésre Ázsiában a pusztulás mértéke riasztó (India: 85%, Thaiföld:

87%, Pakisztán: 78%) Korallzátonyok a tengerek felszínének 0,02%-a, de a tengeri

halfajok 1/3-a (Fülöp-szigetek: 90%-a elp.). Oka: vízszennyezés, üledéklerakódás (erdőirtás), halak, kagylók túlhaszn., dinamitos, ciános halászat

Elsivatagosodás

• Az emberi tev. miatt beköv. élőhelyleromlás hatására:

- a trópusok füves, cserjés és szárazerdő-társulásain

- mediterrán cserjés társulásain• Eleinte művelhető, de extrém száraz és

szeles időszakokban erodálódik• Túllegeltetik, a fákat tüzelőnek haszn.

ElsivatagosodásNapjainkig 9 millió km2 új sivatag keletkezett; ezek nem igazi

sivatagok, hiányzik azok adaptálódott flórája és faunájaSzáhel-övezet (Szaharától D-re): 2,5x annyi ember, mint ahány

élelmezése hosszú távon megoldható

Élőhely-fragmentáció

=nagy, összefüggő élőhely feldarabolódása A fragmentumokat átalakított, degradált

területek választják el egymástól → izoláció Okozója: út, vasút, csővezeték, csatorna… Jellemzői:

- nagy kerület-terület arány

- a közép sokkal közelebb van a szélekhez

Szemléltető ábra

Az utak hátulütői Az utak építésekor minden helyhez kötött és sok

lassan mozgó élőlény elpusztul - USA összes útjai: 13 107 812 km → 4 784 351 ha

- M.o. összes közútjai: 135 500 km → 36 265 ha

Gázolás okozta pusztulásAz áldozatok száma évente: - Hollandia: 159 ezer emlős, 653 ezer madár - Bulgária: 7 millió madár - Ausztrália: 5 millió kétéltű és hüllő - USA: 1 millió gerinces /napSok fajnál kimutatták az utak demográfiára gyakorolt hatásátÚt a szf és a víz között kétéltűeknél → totális barrier

Az utak hátulütői Az állatok viselkedésének megváltozása

- barnamedve, farkas, puma stb.: tartósan csak egy kritikus útsűrűség alatti területeken fordul elő (ok: vadászat, közvetlen zavaró hatás)

- egyes csiga-, béka-, rágcsáló fajok keskeny utakon sem hajlandók keresztülmenni → gyepi békánál genetikailag differenciálódott szubpopulációk

Az utak hátulütői Az út(építés) megváltoztatja a környezet fizikai tulajdonságait

(mikroklíma, talaj sűrűsége, nedvességtart., levegő portart., vízlefolyás mintázata stb.)

Kémiai környezetre gyakorolt hatás (nehézfém, só, felszínközeli ózon, dioxin, tápanyagterhelés stb.) → ált. egészségi áll. romlása

Idegenhonos fajok terjedése (őshonos fajok életfeltételeinek romlása, idegenhonosok aktív terjesztése)

- M.o.: utak mentén terjedő akác Hozzáférhetőség növelése az emberi haszn számára (turisták,

sporthorg., vadászok, fakitermelés, bányászat stb.) – civilizációs nyomás

Dioxin

• A dioxinok az egyik legmérgezőbb, klóratomokat és aromás gyűrűket tartalmazó szerves vegyületcsalád. Ugyanazon kémiai struktúrán belül több-féle variáció is lehetséges, a legveszélyesebb 2,3,7,8-tetraklór-dibenzo-p-di-oxint (rövidítése TCDD) szokták egyszerűen »dioxin«-nak hívni. Ezek a vegyü-letek a természetben nem fordulnak elő, veszélyességük miatt célirányos gyártásuk, a velük való kereskedelem az ún. Stockholmi Konvenció értel-mében számos országban, köztük Magyarországon is tilos. A dioxinok ipari folyamatok – pl. növényvédő szer-, papír-, PVC-gyártás, ill. hulladékégetés – melléktermékeként keletkeznek. Bekerülhetnek a levegőbe, a talajba, a vi-zekbe, a táplálékláncba. A zsírtartalmú szövetekben raktározódva felhalmo-zódnak, nem ürülnek ki. A környezetszennyezés hatásaként az emberi szer-vezetben kis mennyiségben ugyan, de világszerte megtalálhatók. A vietnami háborúban lombtalanításra használt, dioxintartalmú »Agent Orange«-ot még évtizedekkel később is kimutatták a veteránokban. A testben lévő dioxin folyamatosan pusztít: rákkeltő, károsítja pl. az immun- és idegrendszert, szív- és érrendszeri katasztrófákat okoz. Jellegzetes mérgezési tünet az ún. klórakne, a 2004 szeptemberében megmérgezett Viktor Juscsenko arcát ez torzította el. Az ukrán politikus szervezetében a szokásos TCDD-szint 6000-szeresét találták. (Magyar Virtuális Lexikon)

Dioxinos hordók a garéi tárolóban

Mit lehet tenni?

Az utak hatászónájának becslése Hollandiában elsőként (1995-1996): zaj

madárközösségakre gyak. hatása alapján az ország 10%-a erősen zavart (legérzékenyebb fajok alapján 17%)

USA (Alaszka és Hawai nélk.): az utak közvetlen káros hatászónája a terület 22%-a

A term.véd. egyik prioritása az úttalan állapotban megőrzés!

A fragmentáció és a fajok mobilitása

Sok erdei madár- és rovarfaj nem megy át még keskeny nyílt területeken sem (héja, bagoly, légykapó, macska vadászterülete!)

100 m széles szántó sok gerinctelen számára leküzdhetetlen akadály

Köv.:- a terjedés gátolt, a faj nem tud máshol új pop-t létrehozni,

miközben a régi kihal

- a fragmentumok fajszáma idővel csökken

- nő azon fajok részesedése, amelyek jól bírják a bolygatást

A világ nemz. parkjainak jelentős része túl kicsi és elszigetelt ahhoz, hogy összes őshonos fajának populációit eltartsa

A fragmentáció egyéb következményei

Sokszor a nagy területek bejárása a táplálékszerzés feltétele

Pl. az orángután és a gibbon az erdő nagy területeit bejárva keresi táplálékát

Csökkent szaporodóképesség Az izolált kis szubpopulációk genetikai

hanyatlása; a szubpop-k együtt képesek lennének a fennmaradásra, külön-külön egyik sem

Nemzeti Park Igazgatóságok

Szegélyhatások Eltérő hatások a szegélyzónában Eltérő mikroklíma - erdőkben gyakran a fény 1%-a éri el a talajt;

párásabb és hűvösebb nappal, enyhébb és szélcsendesebb éj

- amazóniai erdőkben 100 m-es e szegély - késői szukcesszó fajai: árnyékkedvelők,

kétéltűek, egyéb zárt erdei fajok - szél (1999. dec. 26-28., Ny-Eu: 191,5 millió

m3 fa kidöntése /Dánia: főleg ültetett fenyves/) (teljes m.o-i élőfakészlet: 314, 6 millió m3 )

- szél → kiszáradás (200 m, Ausztrália: 500 m)

- Amazónia: zavarástűrő lepkék behatolása 250 m-ig

megnövekedett tűzveszély (szél, kiszáradás, meleg)

idegenhonos fajok inváziójaa polifág mosómedve, bűzborz, kék szajkó

felszaporodása, fészkek kifosztása; fészekparaziták, ragadozók

sok növény → nagy testű növényevők felszap. → túllegelés

fertőzésveszély: háziáll., ember → vadállatok

Kék szajkó (Cyanocitta cristata)

Maryland, 270 erdőfoltra kiterjedő vizsgálat Trópusokra vándorló madarak nagyobb

valószínűséggel ford. elő olyan foltokban, amelyek közel voltak más erdőkhöz

Nem költöző madarakra ez nem igaz Fajra jellemző válasz a fragmentációra!

Ganajtúró és dögbogarak

Amazónia, ganajtúrók és dögbogarak

kisebb fragmentumokban kevesebb faj, kisebb egyedszám és kisebb testméret

lassúbb ürüléklebomlás

Miért?

- kevesebb gerinces

- más mikroklíma

- kis populációk demográfiai fluktuáció révén is kipusztulhatnak

- a szegély gátolja az újramegtelepedést

Élőhelyleromlás és -szennyezés A megsemmisülésnél és a

fragmentációnál kevésbé látványos pl. kaszálórétek nem-kaszálása v.

műtrágyázása → megváltozott kompetitív erély a mech. kontroll vagy a tápanyaghiány megszűnése hatására → egyes fajok tömeges felszap.

- Avarbegyűjtés alomnak → kiszáradás, erózió, savanyodás, tápanyagszegénység →körtike, korpafű megtelepedés

- avargyűjtés elmaradása → regeneráció → körtike eltűnése...

Kereklevelű körtike (Pyrola rotundifolia)

vadak felszap. → túllegelés → csupasz aljú bükkösök

erdőszerk. átalakítása (no cserjeszint, no elhalt öreg fák) →állatvilág elszegényedése

környezetszenyezés (rovarirtók, komm. és ipari szennyvíz, légszennyezés, erózió okozta üledéklerakódás)

pl. peszticidszennyezés:

- Rachel Carson (1962): Néma tavasz (magyarul: 1994) (pl. DDT → tojásfal elvékonyodása → vándorsólyom megfogy.

Rachel Carson és műve

• Rachel Louise Carson (1907. május 27. – 1964. április 14.) Amerikai tengerbiológus, ökológus, író. Föltételezik, hogy az ő írásainak hatására indult meg a nemzetközi környezetvédő mozgalom.

• Pályafutását az 1950-es években biológusként kezdte az Amerikai Halászati és Vadászati Hatóság (USFWS) halászati irodájában, majd áttért az írásra. Második könyve, az 1951-ben megjelent The Sea Around Us fölkerült a sikerlistára, és ezzel meghozta az írőnőnek a biztonságot és az elismerést. Sikerkönyv lett harmadik könyve, a The Edge of the Sea és első könyvének átdolgozott kiadása is. Tengeri trilógiája olvasmányosan meséli el, milyen is a tengeri élet a partokról a felszínen át a mélytengerig.

• Az USA 1957-ben kezdte el tűzhangyairtó programját, amelyben DDT-vel és más féregirtókkal kevert tüzelőolajat permeteztek repülőgépekről a földekre. Carson ennek hatására kezdte el tanulmányozni a rovarirtószerek környezeti hatásait. A Néma Tavasz („Silent Spring”) névre keresztelt programban megpróbálta példákkal bizonyítani, hogy a DDT maradandó környezeti károkat okoz. Több újságírót és tudóst is felkért, hogy segítsenek neki.

• Rá kellett ébrednie, hogy a tudósok két, alapvetően eltérő szemléletű csoportba sorolhatók: egyesek tudomást sem vettek a lehetséges veszélyekről, mások viszont hajlandóak voltak a környezeti hatásokat megvizsgálni.

• A Nemzeti Egészségügyi Könyvtár (United States National Library of Medicine) és a Nemzeti Egészségvédő Intézet (National Institute of Health) kutatóival dolgozzon a vegyszerek rákkeltő hatását vizsgálta. Különösen sok segítséget kapott Wilhelm Huepertől, a Nemzeti Rákkutató Intézet (National Cancer Institute) kutatójától, aki sok rovartirtót rákkeltő anyagnak minősített. Az intézet könyvtárosa, Jeanne Davis Dorothy Algire segítségével Carson további bizonyítékot talált a rovarirtószerek rákkeltő hatására. Számos bizonyítékot gyűjtött össze a szintetikus féregirtók sorának a mérgező voltáról, bár a következtetések részben ellentmondásosak voltak.

• 1960-ra gyűjtötte össze a szükséges kutatási anyagot, és ekkor gyors írásba kezdett. Nemcsak a szakirodalmi eredményeket tekintette át, de bemutatott több száz olyan egyedi esetet is, amelyekben a növényvédő szerek embereket betegítettek meg vagy környezeti károkat okoztak. A programmal nevével azonos című fő művét, a Néma tavaszt csak 1962-ben fejezte be, mert betegsége mind jobban hátráltatta. A mű fő jóslata, azt hogy a megcélozott kártevők ellenállóvá válnak a rovarirtószerekkel szemben, miközben azok meggyengítik az ökológiai rendszereket. A leghatározottabban elutasította, hogy megpróbáljuk „leigázni a természetet”, tiltakozott a mérgező anyagok nyakló nélküli kibocsátása ellen. Állította, hogy az így okozott veszély mértéke számíthatatlan, és atudósok képtelenek megjósolni, mik az élő sejtekben felhalmozódó mérgek hosszú távú hatásai.

• A könyv tudományos fejezeteinek a többségét az adott szakterületek kiváló tudósai lektorálták; Carsont a szakma jelentős része erősen támogatta.

• 1964 januárjában a ráktól legyöngült Carsont egy vírustól felső légúti hurutot kapott. Állapota egyre romlott, és februárban kiderült, hogy vérszegénységben is szenved, majd a rák márciusban elérte a máját. 1964. április 14-én szívrohamban vesztette életét.

• Carson munkája erőteljesen hatott a környezeti mozgalmakra. Sokan a Néma Tavasz megjelenését tekintik mind a civil, mind az állami környezetvédelem kezdetének.

Vízszennyezés

• pl. eutrofizáció → halpusztulás (pl. Kis-Balaton, 1970-es évek)

• pl. ciánszennyezés a Tiszán (2000. I. 30.): összes elp. hal: 1241 t (nehézfémek hatásai csak hosszabb távon)

Túlzott hasznosítás

• Hawai, momo (Drepanis sp.) → királyi fejdísz 70 000 madárból → kipuszt.

• A ma veszélyeztetett gerincesek 1/3-át ez fenyegeti (pl. vadászat! „akváriumipar”! /legális/)

• Sorrend:

1. élőhelypuszt.

2. degradáció

3. túlhasznosítás

Sajó Károly (1905)

• „ ... Kérdés, hogy egyáltalán megmenthető-e még; mert ha valamelyik faj annyira megritkult már, mint a kőszáli kecske, az az eddigi tapasztalat szerint ki is vész egészen. Mert a vadászati szenvedély is rendesen olyan gyászos szenvedély, mint az iszákosság vagy a kártyaszenvedély: tulajdonképpen ölő mánia; és minél ritkább állatot terít le a lövő, annál boldogabb.”

• Sajó Károly (sz. Schemiz Károly, Győr, 1851. június 20. – Őrszentmiklós, 1939. február 9.) magyar entomológus, tanár.

• Apja Schemiz Károly orvos volt. Győrben végzett iskolái után a pesti tudományegyetemen szerzett természetrajz szakos tanári oklevelet. 22 évesen vette el Kvassay Ilonát, akihez rokoni szálak is fűzték, és akitől három fiúgyermeke született. Felesége halála után sógornőjét, Kvassay Júliát vette feleségül. 1877-1880-ig tanított az ungvári katolikus főgimnáziumban Ezután 15 évig kutatóként működött. A Phyloxéra Kísérleti Állomásban, majd annak utód intézményében, a Rovartani Állomásban dolgozott. 1895-ben nyugdíjba ment, mezőgazdasági rovartannal és kertészettel foglalkozott őrszentmiklósi birtokán. Magyarországon elsőként ismertette szőlő peronoszpóra-betegsége és a marokkói sáska (Calliptamus maroccanus) elleni védekezést. 1896-ban elsőként írt az időjárás rovarokra gyakorolt hatásáról. 1872-1914 között tevékenykedett szakíróként. Ezalatt kb. 466 publikációja és több könyve jelent meg, a német nyelvű Prometheus c. lapnak 18 évig volt a főmunkatársa. Kiválóan beszélt németül, angolul és franciául is. Úttörő volt az ökológiai és biocönonógiai vonatkozások alkalmazásában. Őriszentpéteri birtokán a természetvédelemmel elméletben és gyakorlatban egyaránt foglalkozott.

• Számos nemes fát honosított meg őrszentmiklósi parkja futóhomokján (nagylevelű hárs, nyírfák, feketefenyő). Rovargyűjteménye a legnagyobb magángyűjtemények között van.

Illegális kereskedelem

• Drog- és fegyverker. - azonos módszerek és szereplők

túlhasznosítás

• Fák túlh.: egységes forgatókönyv

- kereslet megj.

- értékes fajok kip.

- áttérés kevésbé értékes fajokra

- csökkenő célátmérő

(Közép-Svédo., 1886: 0,14 tő/ha >42 cm átm.

1991: 0,01 tő/ha >42 cm átm.)

Bálnavadászat

keresk. céllal a XVI. sz. óta Tetőpont a XX. sz. elején simabálnák = right whales – lassúak fokozatos átállás a kis testű fajokra 1935: a simabálnák vadászata illegális (akkor már 5% alatt) 1986: teljes tilalom (IWC=Nemzetk. Bálnavadász Biz.) 1993: Japán megszegte a simab. pop. azóta sem reg. sérülések a vízi járművektől (50-70%-uk sérült, halálozás 32%),

hálóktól; zaj; vízerőművek → eliszaposodás, élőhelyváltozás; nehézfémek, rákkeltők; perforált gyomorfekély; az ember kompetitorai

A right whale...

The southern right whale, Eubalaena australis

Agyaras narvál (Monodon monoceros L., lásd az előző képen)• A többi cetekkel bizonyosan nem vív olyan csatákat,

mint mesélték róla, és a saját fajtabeliekkel is békésen megfér, mindaddig, ameddig szerelemről nincsen szó és az a hímek vérét fel nem forralja. Hogy ez az utóbbi dolog néha megesik és kemény harcok okozójának kell lennie, azt bizton feltételezhetjük, mert ritkán találunk olyan vén narvált melynek foga sértetlen volna

• Táplálékát tengeri uborkák, csupasz puhatestűek és halak alkotják. (Forrás: Brehm)

Maximális Fenntartható Hozam (MFH)

Az az évente lehalászható/lelőhető/kitermelhető mennyiség, ami még nem veszélyezteti a populációt

Logisztikus növ.-t feltételezve: az MFH a K felénél van, de hosszabb élető fajoknál K/5 is lehet – nem számítható pontosan!

Az MFH egy soha át nem lépendő határ

MFH

Kékuszonyú tonhal (Thunnus thynnus) Az MFH a term. fluktuációt sem veszi

figyelembe

„Long lining” technika

Alternatív módszer a hálóba gabalyodások elk.: 60-300 m mélyen 100-125 km-es madzagon 2400-3000 csalis horog (pl. évi 44 000 albatrosz puszt. el a Japán vizeken) „drowned”

A túlhaszn. egyéb hatásai

Trópusi esőerdő szelektív haszn.-nál a kitermelt 10-20% fának a többszöröse károsodik

1987-1995, Punta Tombo (Argentina): a magellánpingvinek száma 20%-kal csökk. ↔ túlhalászott vizek

Egyéb példák

Atlanti-óceán: cápák túlhalászata Peru: delfinek (véletlen helyett szándékos

a halak fogyása miatt) Németo.: 173 millió óvszer/év, 80%

korpafűspórával ↔ 4 t korpafű (Kína, India, Oroszo.)

Csak a nagy példányok haszn. → szelekciós nyomás → az átl. méret csökk.

Pl.: Tőkehal (Gadus morhua)Intenzív halászat → 40% helyett az egyedek 2%-

a marad csak életben ivarérett (8 éves) koráig → 2 évvel korábbi ivarérés

Egyes fajok esélye kicsi a megmaradásra (orrszarvú, nagymacska) → a ritkaság növeli a feketepiaci értéket…

Idegenhonos fajok

Természetes földrajzi és klimatikus barrierek a fajok terjedésével szemben ↔ ember

Elton (1958): „a Föld flórájának és faunájának az egyik nagy történelmi megrázkódtatása…”

Vitték magukkal a háiállataikat és a term. növényeiket

Gyarmatok Hajózás: kecskék, disznók szabadon engedése

lakatlan szigeteken

Hogyan telepedtek meg az idegenhonos fajok?

Európai gyarmatosítás: az otthonihoz hasonló táj, vadászat a megszokott fajokra…

Dísznövény, meg-i növ, gyepfaj → kivadulás

Véletlen behurcolás (gyom, patkány, kártevő, kórokozó…)

Biológiai védekezés (sokszor balul sikerül)

USA, ma

70 halfaj80 puhatestűfaj2000 növényfaj2000 rovarfaj idegen kontinensről!(M.o.: 1500 után 266 neofiton)(Nagy-Brit.: 20 000 és 200 000 közötti behurcolt

növ.fajból 1169 tartósan megtelep., ebből 70 gyakori, ebből 15 agresszív /0,1%/)

Idegenhonos fajok a szigeteken

a legjobb kolonizálók: madarak, növények, gerinctelenek

emlősök kevésbé: alig van nagytestű legelő növ.evő és ragadozó → hiányzó szelekciós nyomás (félelem, méreganyag stb.)

Santa Catalina sziget (Kalifornia)

kecske, disznó, szarvas → 47 ősh. növ.faj kipuszt., a flóra 1/3-a idegenhonos

Polinézia

Barna mangrovesikló (Boiga irregularis) betelepítése → endemikus madárfauna szinte teljes kipuszt. (Jaffe, 1994: „…a Guam erdeiben honoló csend és a sok pókháló egy sírbolt érzetét kelti…”)

Új-ZélandPatkány (Rattus exulans) megtelep helyein nincsenek fiatal tuatarák (Sphenodon punctatus); máshol 22-30% fiatal egyed

Idegenhonos fajok vízi és vizes élőhelyeken

Többnyire nem szándékos megtelepítés (kiv.: Viktória-tó – nílusi sügér, vízijácint)

Madagaszkár (1991): 28 őshonos halfajból már csak 5-öt mutattak ki

Tanúrák (Mysis relicta)

É-Am.: Vándorkagyló (Dreissena polimorpha)

1988: megtelep. a Nagy-tavakban eu-i tankhajó nehezékvizével

1990, Erie-tó: 700 000 egyed/m2

őshonos kagylófajok puszt. (akár több rétegben borítás, 10 000 egyed)

10 év alatt 3,1 milliárd dollár a vízbeeresztő csövek tisztítására

Am-ból Eu-ba: Fésűs medúza (Mnemiopsis leidyi)

1982: felfedezés a Fekete-tengerben; nehézvízzel?

Nincs kompetitora, ragadozója

Tápláléka: hallárvák + zooplankton

1989: a tenger élő biomasszájának 95%-a!

250 millió $ -os halászat összeomlása

Mi okozza az idegenhonos fajok sikerességét?

Ragadozók, versenytársak, paraziták hiánya

Gyakran legnagyobb mennyiségben a legjobban bolygatott élőhelyeken ford. elő

A nemz. parkok legnagyobb veszélyeztetői

Megfékezésükre alig van esély

Az emberi élőhelymódosítás hatására elterjedő őshonos fajok is invazív fajok!

(É-Am.: prérifarkas, róka, sirály)

Hibridizáció őshonos rokonokkal

Eu, ritka: kékcsőrű réce (Oxyura leucocephala)

É-Am-ból betelepített Oxyura jamaicensis

Az őshonos faj genetikai felhígulása, taxonómiai határok elmosódása

O. leucocephala és O. jamaicensis

Gémódosított szervezetek, GMO (Genetically Modified Organism)

Termesztésük felveti az idegenhonos fajok betelepítésének összes problémáját!

GloFish, the first genetically modified animal to be sold as a pet

An ordinary zebrafish

Term. véd. prioritások

Nem a régiek elleni harc, hanem az újak betelepülsének megakadályozása

Honnan sejthetjük, hogy egy faj sikeres inváziót lenne képes okozni?

Tömegesség az eredeti élőhelyen; nagy méretMagyar tanulságok (266 neofitonból 66 agresszív):Fészkesvirágzatú vagy pázsitfűféle (de nem

keresztesvirágú)Eredeti élőhelye É-Am mérsékelt öveFa, geofiton, cserje; nagy termetűHajlam vegetatív szap-raPreferált élőhely: nedves, tápanyagban gazdag, neutrális

v. enyhén meszes, napfényes, nem sós

Másik kérdés: mitől sebezhető egy társulás?

Kis biotikus rezisztencia (kis fajgazdagság + nagy bolygatás)

A sikeres integráció valószínűsége fordítottan arányos az őshonos fajok számával

Minél nagyobb sz őshonos fajok száma, annál nagyobb az invázió súlyossága

Helyhez kötött élőlényeknél a nagyob fajgazdagság jár együtt nagyobb mértékű elözönölhetőséggel – ellentmondó eredmények

A kevés fajú társulások kevés, de nagyon jó kompetíciós képességű fajból állnak, amelyek maguk is jó invádorok lehetnek

Betegségek

Megóvjunk-e minden egyedet e fertőzéstől, vagy hagyjuk az érzékenyebbek kiszelektálódását?

kevés egyed → hagyni

sok egyed elpusztulása → nem hagyni

De nehéz jósolni a virulenciát…

Hajlamosító tényezők

nagy pop.sűrűség kedvez a terjedésnek (pl. állatkertek, fragmentálódott élőhelyek)

élőhelyleromlás → nem megf. tápl., stressz, körny.szenny., fizikai sérülések → csökk. term. ellenállókép. → nagyobb fogékonyság

zárt téri tenyésztés, állatkertek → fajok közötti kórokozócsere

betegségek háziállatokról vagy emberről vadállatokra

Pl.: Serengeti oroszlánok

25%-os pusztulás a körny. élő 30 000 házi kutya szopornyicájától (Morell, 1994)

É-am-i szelídgesztenye (Castanea dentata)

Kínai gomba pusztította ki

Szilfavész (Ceratocystis ulmi)

Eu, É-Am: a nagy szilszíjácsszú (Scolytus scolytus) szimbiotikus partnere a gomba