Tímár Máté

bibliográfiája

tt-~5g T.\3

A E d "d" T'"h' l~L\,tz n ro l aj azA Tájház 1977 óta működő múzeum. Épülete 1862-ben

épült. Hunya István endrődi nagygazda építtette. Háztípu­sa az úgynevezett sorompós ház. A ház előterében levő so­rompószerű léckerítésról kapta a nevét. A Tájház berende­zése a XIX. század végi endrődi paraszti élet körülményeitmutatja be. Múzeumunk az ide látogatóknak megfoghatóvalóságban mutatja be a paraszti életet. A házba belépve akonyhába jutunk, innen nyílik jobbra a nagyszoba, amelyeta helybeliek nagyháznak neveznek. Ez az elnevezés arrautal, hogy valamikor a parasztházak egy helyiségból állot­tak. A konyhából balkéz fele a kisszobába jutunk (kisház).Majd a kisszobából nyílik a kamra,

Nagyszoba: ,Elrendezése úgynevezett· sarokra . i'endezés. Ha belé­

pünk, azt láthatjuk, hogy a szemben lévő jobb sarokban asarok1óca helyezkedik el. Előtte andráskeresztes lábú asz­tal áll. Az asztal háziszövésűabrosszal van leterítve, amelyhétköznap egyszerűcsíkos, ünnepnapokon díszes virágmin­tájú volt. Az asztal mellett állt még a gondolkodó szék. Ezegy lécvázas karosszék, amelyben a családfő foglalt helyet.A sarok1óca szeglete felett van az úgynevezett szent sarok,ahol a Lourdes-i Mária porcelánból készült kegyszobra, azobsitos levél, mellette a pipatórium helyezkedik el. A gon­dolkodó szék mögötti falon a keresztre feszített Ki'isztusfestett képe lóg. Alatta búcsús kisméretű szentképek függ­nek. A szoba szemben lévő bal sarkában a vetett ágy áll. Azágy előtt a bölcső és a tulipános láda látható. A láda felettlévő fekete fogason néhány viseletdarab van felakasztva(pendely, vizitke, alsó szoknyák), A sarok1ócával szembenlévő sarokban áll a kemence, amely a ház fiítését biztosítot­ta, valamint sütés-főzésre is használták. A szobában talál­ható még egy ágy, amelynek neve nyoszolya,

(Folytatás a 39. oldalon)

A kiadvány megjelenését támogattálcEndrődi TájházMűvészeti és Szabadművelődési AlapítványNagy Miklós Alapítvány

VAROSIKÖNYVTAR

fl 45 8

GYOMAENDRŐO--

ISBN: 963 00 7052 9

Műszaki szerkesztő: Nagy RóbertSzerkesztette: Fehér JózsefLektorálta: Márton GáborKiadja az Endrődi Tájházés a Körösi Műhely AlapítványFelelős kiadó: Szonda IstvánNyomdai munka: Fett Print Bt.

Tímár Máié

bibliográfiája

Tímár Máté

Szabálytalan bibliográfiaKissé szabálytalan bibliográfia ez, mert nincs benne be­

Wrencles mutató, és a leíró részt sem a klasszikus előírá­

soknak megfelelően állítottuk össze. Maga Tímár Mátéhagyta így az utókorra műveinek jegyzékét, s úgy gondol­tuk, hogya történeti hűség ezúttal fontosabb, mint a kicen­tizett szerkesztés. Az írónak valamiért ilyen témakörökszerint csoportosítva s e sorrendben voltak kedvesek amunJGíi, s ezt tiszteletben tartottuk.

A szerk.

7

Tímár Máté író, költő(1922 - 1999)

"Úgy negyed évezrede, hogy a magyarok fóldje fölött ár­nyékká fogyatkozott a török-hold, a Körösök mentén mint­ha Szentlélek szállta volna meg az új földesurat,Harruckern bárót. Hívja, csalja, ígéretekkel kecsegteti fóld­jére a szegény népet. Telket oszt, viselhetóbb igát, szabadonválasztott Istent ígér. Hitükben háborított kálvinistákból,madéfalvi maradékokból, éhes szlovákokból, szorgalmassvábokból ötvöződtek össze a békétlen Békés megyei lakók"- hja Tímár Máté.

"Itt vannak Kufsteint járt szépapáim is. Nagyszüleim:Tímár János és Gátéri Viktória 9 gyermekkel és 50 katasz­teri holddal zárták az életet".

Az említett nagyszülóK elsőszülöttje volt a neves íróédesapja, a szintén Máté, aki az első világháborúban Szer­biában harcolt, mikor a nagy áldozatszedőspanyol miatt el­vitte első feleségét, Homok Máriát. Három gyermek ma··radt hátra: Vilmos (1911), Mál·ia (1913), és Illés (1915).

"Háború végeztével hazatérő apám feleségül vette PapMáriát".

Ebból a házasságból született Máté 1922-ben.A szülői ház(ban) nagy egyéniségformáló közösség volt.

A két báty Endrőd mintagazdájaként él a község (immáronváros) emlékezetében. A tanyai iskolában hat elemit vég­zett Máté naponta öt km utat rótt esóben, sárban, hóban,porban. Ezekl·ól az évekról ír megható szeretettel ,,Az énnevelő szüleim" c. novellában.

Majd a helyi Szent Imre Polgári Iskola növendéke lett.Annak végeztével Szeghalomra került, a jónevŰ Péter And­rás Gimnáziumba. Az ott töltött évek emlékeit eleveníti fel"...és a Berettyó folyik tovább" c. könyvében. Ekkor márversírással is kacérkodott.

9

Egyetem következett Budapesten. A második világhábo­rú félbeszakitja a diákoskodást. A "karpaszományos" aMargitszigeten esett orosz fogságba. Elkezdődött kálvári á­ja. Az Uraiba került, higanybányában dolgozott, emberte­len körülmények között mínusz negyven-ötven fokos hideg­ben. Egészsége megrokkant, tüdeje sípolni kezdett. Moszk­vába került kórházba, ahol Maruszja doktOl'nősegíti visszaaz életbe. Ezen események gyakori motívumok regényei­ben.

Fogságból hazatérve ismét egyetemmel próbálkozik,azonban sűrűsödőszókimondó írásai és származása (kulák)miatt eltávolítják a diákok közül. Hazajön. Itthon fizikaimunkával próbálkozik, a Szarvasi Állami Gazdaságban ál­lattenyésztő és földműves. Emlékezetes időszak a gyapot­termelés próbája.

Írásai a Petőfi-körbe, majd az h'ószövetségbe vezették.Fontos tevékenységet fejtett ki az ötvenhatos forradalomidején. Békés megye forradalmi vezetőivel szoros kapcsola­tot tartott. A forradalom letörése után letartóztatják.Együtt raboskodott Maléterrel, Gimes Miklóssal,Losonczyval és Francia-Kiss Mihállyal. ,;Majoros Ádámkrónikája" címmel megjelent regénye mentette ki a veszé­lyes helyzetból.

1960 után az irodalomnak él. Megjelent míívei: Hajnalhasad (regény, 1960), Száz tű hossza (elbeszélések, 1960),Karcsi, a csicskás (regény, 1961), Asszonycsere (elbeszélé­sek, 1961), A jövendő tavaszán (útinapló, 1962), Élet a kü­szöb fölött (színmű, 1964), Hogy a világ előre menjen (elbe­szélések, 1966), Késő virradat (regény, 1966), Eleven pa­rázs (elbeszélések, 1968), Ítéletídő (regény, 1969), Hadi­érettségi (regény, 1970), ... és azután a tizenhetedik napon(regény, 1971), Talponálló szerelem (elbeszélések, 1972),Hazai harangszó (elbeszélések, 1979), Hét marék zsarát (el­beszélések, 1981), Nagy vizek sodra (elbeszélés, 1984), Az

10

első eltávozás (elbeszélés, 1984), Az Isten széke alatt ( kis­regények, 1980), Amikor a szerelem véget ér (elbeszélések,1994), Napáldozatja előtt (regény, 1994), ... és a Berettyó fo­lyik tovább (regény, 1995), Lélekválság (versek, 1996), Utó­szüret (versek, 1997), Ámen... ámen (versek, 1990).

Műveiben a szülőföld, Endrőd közismert alakjai, esemé­nyei kelnek érdekesen életre. Csodálatos, ízes nyelvére fel­figyelt Lőrincze Lajos professzor, aki "Édes anyanyelvünk"c. sorozatában nagy elismeréssel nyilatkozott Tímár Máté­ról. Lőrincze lépten-nyomon követendőpéldának állította estílust, nyelvezetet: "Tímár Máté irodalmi szintre emelteEndrőd nyelvjárását, szókincsét, ország-világnak megmu­tatta annak szépségét".

Tímár verseiben a zsoltárok nyelvezetét érzékeli az olvasó.Az alkotó egykori gjmnáziumába is gyakran ellátogatott.

Három munkájának bevételét az iskola segítésére adta.Több alkalommal ellátogatott Romániába, a székelyek és acsángók közé. Baráti szálal{ fűzték Tamási Áronhoz, kinekirodalmi hagyatékát gondozta. Palló Imrével és Sütő And­rással is értékes művészi barátságban volt. A kedves, érde­kes Tímár-írások bemutatják a székelyek és a csángók vilá­gát. Egyik erdélyi útján ismerte meg Varga Anikó énekest,tanárnőt, akit feleségül vett. Házasságukból három gyer­mek született: a picinyen elhunyt Mária, a tragikus sorsúIllés, és az egyedül maradt Áron.

Tímár Máté sikeres irodalmi munkássága eredménye­ként József Attila- és SZOT-díjat kapott, s a Magyar Köz­társaság arany érdemkeresztjét. Gyomaendrőddíszpolgáralett. A szülőföld újságja, a Városunk lapjain sok szép alko­tását megismerhettük, amelyek amúgy is komoly népszerű­

ségét csak fokozták. Gyakran tartott író-olvasó találkozó­kat itthon is, amelyek igen sikereseknek bizonyultak, né­pes látogatottságnak örvendtek. Egy alkalommal a kiválószinész, Bencze Ilona működött közre, a "Hogyan lettemíró?" témájú találkozón olvasta fel Tímár Máté műveit.

11

Neves szülöttünk az Endrődról elszármazottak barátikörének (EBK) volt elnöke haláláig. Utóda, munkájánakfolytatója Latorczai János országgyűlésiképviselő,aki szin­tén jelentős segítséget ad az egyesületnek és a városnak.

Tímár Máté örököse Áron fia, aki apja irodalmi hagyaté­kát szülóllelyére ruházta. A hagyaték a Tájház szomszédsá­gában lévő épületben nyert elhelyezést. Az elhunyt könyveiés kiteljedt levelezése becses értéket jelent.

A Budapesten elhunyt írót, költőt Latorczai János mél­tatta a Szent Gellért templomban: "Tehetséged kivívta atársadalom elismerését, munkásságodat kitüntetésekkeljutalmaztálc Ha kerülővel is, de feljutottál a Parnasszuscsúcsára. Sikereid egy percre sem kápráztattak el. Mindvé­gig megmaradtál igaz embernek, segítő barátnak és hitelesendrődinek".

AMagyar Írószövetség elnöke is szólott az egybegyűltekhez.Az endrődi temetésen, a gyászmise után a Központi te­

metóben elóbb az író barátja, Márton Gábor, majd dr. Ko­vács Béla gimnázumi igazgató köszönt el Tímár Mátétól."Ahogy Arany János a magyar nyelvnek talán legnagysze­rübb művésze volt, úgy Tímár Máté szájából-tollából egye­dülállóan cizelláltan hallhattuk-olvashattuk az endrődi

szóf'.Végül Vaszkó Tamás, a szeghalmi gimnázium endrődi

származású igazgatója búcsúzott az iskola egykori diákjá­tól. Vaszkó Tamás Tímár Máténak az alma matertó1 elkö­szönő verssorait idézte.

"... '............. FiúIt, lányait,leljételt meg a boldogságot!...S reád, tápláló isllOlánlt,csalt cr. nap siissön, mint reánIt!Áldással százszor Szeghalom,minden álmom rád hagyom!"

12

A szülőföld szeretetéról valló versét így zárta:

,,D{csértesséllllel llöszöntenia sorstiprott endrődielmelt...Lehet az utolsó ÁMEN,mely után már nem {utja többre.Légy áldott drága szülőföldem

most és mindöröllre!"

Kívánsága szerint hőn szeretett szülei shjában lett ham­vainak örök pihenője. Mi, éló"k, akik tiszteljük és szeretjük,ott, hogy emléke el ne homályosodjék, hogy testben is min­dig köztünk legyen, szoborral kívánunk fizetru tetteiért.

Márton Gábor

13

Tímár Máté családjával

Tímár Máté műveiÖNÁLLÓ KÖTETEK

1., Majoros Ádám krónikája. Regény. 1958. Gondolat.2., Hajnal hasad, fényes csillag ragyog. Regény. 1960.

Gondolat.3., Száz tű hossza. Elbeszélések. 1960. Magvető.4., Karcsi, a csicskás. Kisregény. 1961. Magvető.5., Asszonycsere. Elbeszélések. 1962. Szépirodalmi.6., A Jövendő tavaszán. Útinapló. 1962. Kossuth.7., Szőrtarisznya. Regény. 1963. Magvető.8., Élet a küszöb fólött. Színmű. 1964. Kézirat. Előad­

ták a kecskeméti Katona József Színházban.9., Hogy a világ előre menjen. Elb. 1966. Magvető.

10., Késő virradat. Regény. 1967. Zrínyi.11., Eleven parázs. Elbeszélések. 1968. Szépirodalmi.12., Ítéletidő. Kisregény. 1969. Zrínyi.13., Hadiérettségi. Regény. 1970. Móra-Kozmosz.14., ...és azután a tizenhetedik napon... Kisregény. 1971.

Móra-Kozmosz.15., Talponálló szerelem. Elbeszélések. 1972. Szépirodalmi.16., Hazai harangszó. Elbeszélések. 1979. Szépirodalmi.17., Hét marék zsarát. Elbeszélések. 1979. Szépirodalmi.18., Nagy vizeknek sodra. Elbeszélések. 1984. Szépiro-

dalmi.19., Az első eltávozás. Elbeszélések. 1985. Zrínyi.20., Az Isten-széke alatt. Kisregények. Szépirodalmi.21., Amikor a szerelem véget ér. Elbeszélések. 1994.

Intermix.22., Napáldozatja előtt. Regény. 1994. Intermix.

15

ANTOLÓGIÁK1., Történelmi lecke útközben. Békéscsaba. 1982. Im:

Breton rapszódia.2., Dajkáló táj. Békéscsaba. 1978. Im: Koronás kanca.3., Oázis rakétákkal. Zrínyi-Kozmosz. 1975. Im: Juta­

Iomszabadság.4., Tájak, gondok, emberek. Kossuth. 1965. Im: Szat-

mári nyár.5., ÁJ.'VÍz. Kossuth. 1965. Im: A tizedik...6., Körkép. 1965. Magvető. Im: Hogy a világ...7., Visszhang. Magvető. 1962. Im: Mondd...8., Tavaszi napsütés. Szépirodalmi. 1961. Im: Profán

requiem.9., Fiúk évkönyve. Móra. 1960. Im: Tegnapok emléke

10., Életünk. Helikon. 1960. Im: Száz tű hosszall., Tolsztoj-emlékkönyv. Főv. Szabó E. Ktár. 1960. Im:

Gondolatok...12., Tarka szőttes. Szépirodalmi. 1960. Im: Présház a

domboldalon.13., Ébredés. Magvető. 1959. Im: Hanga Jmre.14., Kandy világa. Főv. Szabó E. Ktár. 1964. Im: ?15., A krónika kezdete. Antikva Bp. 1986. Im: Pünkösd

Battonyán.16., Barátok béklyók nélkül. Primer. 1994. Im: Emil, a

bajszos hugenotta.17., A Szovjetunió magyar szemmel. Kossuth. 1964. Im:

A nép győzelmében.

18., Az urali népek történelme. Tankönyvkiadó. 1966.Im: Részletek a Jövendő tav.-ból.

19., Kincses Kalendárium. Hírl. Váll. 1975. Im: A po­Iyákhalmi harangozó.

20., Emlékezés a kezdetekre. Bcsaba. 1970. Im: Az énfelszabadulásaim.

16

21., Bp.-i KISZ-Élet. 1960. Im: Kenguru.22., Érdekes Kalendárium. 1967. Im: Hogy a világ...23., Kincses Kalendárium. 1962. Im: Mihály bácsi.24., Egy mondat helyett. Zrínyi. 1985. Im: Az utolsó

munkanap.25., Békési novella. Bcsaba. 1975. Im: Kutyavilág.26., Tömörkény-emlékkönyv. Szeged. 1966. Im: T. M. a

415. old.27., Új kol' nyitánya. Szépirodalmi. 1967. Im: Sorszabá­

lyozás.28., Szivárványos idó1c Zrínyi. 1975. Im: Jutalomsza-

badság.29., Sátrak melege. Zrínyi. 1971. Im: M. meg a fia.30., Irodalmi SZOT-díjasok. Pécs. 1958-1967.31., Mai magyal' próza (kézirat). Bcsaba. 1976.

NOVELLAKÖZLÉSEKL, Hajnal hasad (regényrészlet). Kortárs. 1960. jan.2., Présház a domboldalon. Kortárs. 1960. ápr.3., M. H. keresztapám. Kortárs. 1961. aug.4., Hanga Imre. Kortárs. 1965. máj.5., B....... Új Írás. 1962. ápr.6., Mr. Forgács Mihály. Új Írás. 1964. aug.7., Papírhajók. Élet és Irodalom. 1959. febr.27.8., Lópokróc. Élet és Irodalom. 1959. nov.9., Téglakenyér. Élet és Irodalom. 1960. ápr.

10., Mihály bácsi. Élet és Irodalom. 1961. márc.ll., Fekete csillag. Élet és Irodalom. 1961. máj.12., Sorsok és mezsgyék. Alföld. 1961. május.13., Halottak napja volt. Alföld. 1964. márc.14., Gyermekbánat. Falusi vasárnap. 1959. febr.15., Tegnapi emlék. Jelenkor. 1961. márc.

17

16., A vénleány. Jelenkor. 1961. július.17., Sztriptíz Havannában. Jelenkor. 1964. márc.18., A Pythagoras tétele. Magyar Ifjúság. 1960. nov.19., A számadó. Magyar Ifjúság. 1961. ápr.20., Az öreg kozák. Magyar Ifjúság. 1961. dec.21., Tegnapok emléke. Magyar Ifjúság. 1960. jan.22., Kenguru. Népszabadság. 1960. dec.23., Tarhonyaleves. Népszabadság. 1963. jún.24., Hogy a világ előre menjen. Népszabadság. 1964. jítl.25., Az új kenyér. Népszabadság. 1964. aug.26., Kutyahiíség. Népszabadság. 1964. nov.27., A könyvcsináló. Népszava. 1960. okt.28., Tanyásék. Népszava. 1961. márc.29., Mankós halhatatlanság. Népszava. 1961. ápr.30., A kormánykitüntetés. Népszava. 1961. ápr.31., A porcelánbaba. Népszava. 1961. aug.32., A pesti menyecske. Népszava. 1966. jan.33., A Pythagoras tétele. NÓK Lapja. 1962. aug.34., Két forint. Pajtás. 1963. okt.35., A könyvcsinálók. Pajtás. 1964. okt.36., Kutyahűség. Pajtás. 1965. aug.37., A pokróc. Somogyi Néplap. 1960. nov.38., Kormánykitüntetés. Somogyi Néplap. 1961. ápr.39., Csere. Szabad Föld. 1961. jan.40., Távoli karácsony. Szabad Föld. 1964. dec.41., Júniusi reggel. Tiszatáj. 1962. aug.42., Karácsony. Vigília. 1964. dec.43., Csík János megtérése. Viharsarok. 1956. jan.44., Hogy a világ előre menjen. Világ-ország. 1967. máj.45., Pirított-tarhonya-Ieves. Látóhatár. 1967. júl.46., Bolondos november. Látóhatár. 1970. jan.47., Heródes. Látóhatár. 1968. nov.

18

48., Száz tű hossza. Kortárs. 1959. szept.49., Történt vala Pécsett. Jelenkor. 1975. febr.50., Eleven parázson járni. Jelenkor. 1967. jan.51., Élt egyszer egy leány. Jászkunság. 1977. jan.-febr.52., Péter papa. Vigília 1966. szept.53., Unterwegs. Palócfóld. 1969. márc.54., Pünkösd Battonyán. Új Aurora. 1974. márc.55., Ráfaellegyen. Új Aurora. 1973. jan.56., Ádvent utolsó napja. Új Aurora. 1976. júl.57., Lepkevirág. Forrás. 1982. júl.58., Amikor a szerelem végetér. Palócf6ld. 1992. febr.59., Bolondos november. Látóhatár. 1970. jan.60., Mire a nap körbejár. Forrás. 1979. márc.61., Tanyasirató. Új Aurora. 1983. febr.62., Metamorphosis Germaniae I. Holnap. 1992. júl.-aug.63., Metamorphosis Germaniae II. Holnap. 1992. szept.64., Jónás. Holnap. 1992. febr.65., Jónás. A Céh. 1990. jún.66., Bolond Ferike. Keresztény Élet. 1994. febr.67., Szent Anna a Keresztény Élet. 1994. febr.68., A Vaskereszt. Palócfóld. 1991. máj.69., Poldi bácsi. Napóra. 1991. márc.70., Bolond Ferike. Hunnia. 1991. dec.71., Zárt tárgyalás. Magyar Élet. 1994. jan.72., Toldi. Tájékoztatás. 1962. szept.73., A pipás p...... Magyar Hírlap. 1974. júl.74., Vasúti ismeretség. Magyar Hírlap. 1974. jún.75., Disznótorok idején. Élet és Irodalom. 1974. jan.76., Láthatatlan sírkeresztek. Népszava. 1974. mál'c.77., Kényszerleszállás. Magyar Hírlap. 1974. jan.78., Farsang három napja. Magyar HirIap. 1973. márc.79., Élt egyszer egy leány. Óbudai Tsz-Híradó. 1972. dec.

19

80., Az első szárnyak. Magyar Hírlap. 1972. dec.81., És azután eljön az ősz is. Magyar Hírlap. 1973. jan.82., Gáborka. Magyar Hírlap. 1972. júl.83., Szerelem három népdala. Magyar Hírlap. 1972. jún.84., Utak és emberek. Magyar Hírlap. 1972. szept.85., Békességben. Magyar Hírlap. 1971. dec.86., Élt egyszer egy leány. Magyar Hírlap. 1971. nov.87., A köldökzsinór. Magyar Hírlap. 1971. aug.88., Az acélszívű ember. Magyar Hírlap. 1971. jún.89., Unalmas délelőtt. Magyar Hírlap. 1969. júl.90., Moszkvai képeslap. Magyar Hírlap. 1970. márc.91., Any(ink főztje. Magyal: Hírlap. 1970. nov.92., Ol:oszlánjárás. Magyar Hírlap. 1970. máj.93., Galambász Mátykó. Magyar Hírlap. 1970. jún.94., Napforduló. Magyar Hírlap. 1970. szept. .95., Árvízi história. Magyar Hírlap. 1970. aug.96., Mirígy meg a fia. Néphadsereg. 1970. szept.97., Fenyővásár. Néphadsereg. 1970. dec.98., A néma zongora. Magyar Hírlap. 1970. dec.99., Mint a csillagok fénye. Magyar Hírlap. 1970. dec.

100., Podpolkovnyik Mátyás bátyám. Magyar Hírlap.1971. ápr.

101., Mustáros szerelem. Magyar Hírlap. 1971. febr.102., Világvége. Viharsarok népe. 1956. okt.103., A fejedelem Viharsarok Népe. 1956. júL104., Andalits zászlós sírkeresztje. Viharsarok Népe.

1956. máj.105., Tavasz akaszárnyában. Viharsarok Népe. 1956. jun.106., A kakas. Viharsarok Népe. 1956. márc.107., A májusfa. Debreceni Újság. 1944. máj.108., Tavaszi hadjárat. Tolnai Népújság. 1967. ápr.109., Tavaszi hadjárat. Nógrádi Népújság. 1967. ápr.

20

110., Kaskás Janurik. Hajdú-Bihari Napló. 1966. szept.111., Kaskás Janurik. Tolnai Népújság. 1966. szept.112., Kaskás Janurik. Baranyai Napló. 1966. szept.113., A májusfa. Népszava. 1966. május.114., Záki bácsi mennybemenetele. Népszabadság. 1986.jún.115., Tiborék karácsonya. Új Ember. 1985. dec.116., Brigádbecsület. Népszabadság. 1986. márc.117., Bikás Nagy Pál. Népszabadság. 1986. jan.118., Katonasors. Néphadsereg. 1985. jan.119., Az angyalt Váljuk . Új Ember. 1984. dec.120., Podpolkovnyik Mátyás bátyám. Lobogó. 1977.

szept.121., Farsang három napja. Lobogó. 1977. júl.122., Az első szárnyak. Lobogó. 1977. máj.123., Az a bizonyos tavasz. Élet és Irodalom. 1977. máj.124., In Memoriam M. I. Élet és Irodalom. 1977. jan.125., Kutyavilág. Élet és Irodalom. 1974. okt.126., Hézagos Varkocs. Magyar Hírlap. 1972. márc.127., Karácsony böjtje. Magyar Hírlap. 1969. dec.128., Kontraparti. Anonym lap. 1970 körül.129., Kamaszszerelem. Magyar Hírlap. 1970. jan.130., Felejthetetlen február. Magyar Hírlap. 1970. febr.131., Pamats Sámuel szilvesztere. Magyar Hírlap. 1969. jún.132., Régi szerelem. Budapest. 1970. febr.133., Bizony por és hamu vagyunk. Magyar Hírlap.

1969. szept.134., Sorsszabályozás. Magyar Hírlap. 1969. nov.135., Egyszerű történet. Zalai Hírlap. 1967. okt.136., Szabadszombat. Palócfóld. 1978. máj.137., Ez már nem az az utca. Élet és Irodalom. 1978. dec.138., Az út vége. Lobogó. 1979. jan.139., Kutyakomédia. Lobogó. 1979. ápr.

21

140., Négus. Lobogó. (?).

141., Hat meg a fele. Élet és Irodalom. 1979. jún.142. Csikószerelem. Lobogó. 1979. szept.143., Polyákhalom. Lobogó. 1978. júl.144., Két történet. Lobogó. 1978. febr.145., Fickó. Lobogó. 1978. máj.146., Hintón járó figaró. Lobogó. 1978. febr.147., Élt egyszer egy leány. Szolnok Megyei Néplap.

1983. máj.148., Kényszerleszállás. Magyar Hírlap. 1974. jim.149., Szent Anna orgonája. Szabad Föld. 1987. márc.150., Zágon felé mutat. Magyarok. 1989. júl.151., A könyvcsinálók. Thypographia. 1989. febr.152., Kiss Jani balladája. Népszava. 1988. jan.153., Egyedülvaló csillag. Thypographia. 1987. szept.154., Bolond Ferike. Népszava. 1988. jún.155., Kutyahűség. Kutya. 1988. aug.156., A 308-as kórterem. Népszava. 1988. okt.157., ... és megszületett a gyermek. Új Ember. 1986. máj.158., Ráfaellegyen. Lobogó. 1979. dec.159., A vajda. Népszava. 1987. máj.160., Az a halovány csillag. Szövetkezet. 1986. dec.161., A Belci rózsája. Rakéta. 1986. dec.

22

PUBLIKÁCIóK1., Utazás a Szovjetunióba. Új Írás. 1961. nov.2., Szatmári nyár. Új Írás. 1963. szept.3., Falusi csendélet. Új Írás. 1964. nov.4., Júniusi délelőtt egy észt kolhozban. Új Írás.

1965. nov.5., Nyilatkozat. Élet és Irodalom. 1959. febr.6., Ahol a bölcsőm ringott. Élet és Irodalom. 1959. febr.7., Tímár Máté munkáiró\. Élet és Irodalom. 1960. május.8., Virágserkentő napfényt. Élet és Irodalom. 1960. jún.9., Így esett az én farsangolásom. Élet és Irodalom.

1961. febr.10., ískolareform - életre nevelés. Élet és Irodalom.

1961. jún.11., Észtországról (útirajz). Élet és Irodalom. 1961. jún.12., Kék kötény. Élet és Irodalom. 1961. szept.13., Ma a könyv is házhoz jár. Élet és Irodalom. 1961. dec.14., Koru nk irodalmi hőseiról Élet és Irodalom. 1962. máj.15., Endrődi mozaik. Élet és Irodalom. 1962. máj.16., Kállói vasárnap. Élet és Irodalom. 1962. okt.17., Város és falu. Élet és Irodalom. 1965. máj.18., A tizedik hullám. Élet és Irodalom. 1965. jú\.19., Tavaszi délelőtt A Könyv. 1963. márc.20., Al'cképvázlat ( ? ... ). Alföld. 1965. aug.21., Gyorsinteljú (X) T.M.-val. Esti Hírlap. 1964. dec.22., Az én nevelőszüleim.KözneveJés. 1965. júl.23., Ezerszívű szeretet. Népszabadság. 1960. okt.24., Gépek és emberek. Népszabadság. 1961. szept.25., Santiago de Cuba. Népszabadság. 1962. szept.26., Quantanamo. Népszabadság. 1962. szept.27., Egy ifjú város. Népszabadság. 1962. szept.28., Embernek lenni. Népszava. 1960. dec.

23

29., Egyforma emberek. Népszava. 1961. dec.30., Tavaszérkezés Budapesten. 1964. ápr.31., Bókoló nyírfasudár. Népszava. 1964. máj.32., Amíg egy epikus eljut odáig. Petőfi Népe. 1964.

szept.33., Ridegvárosi kanászok. Szabad Föld. 1961. ápr.34., Az önkéntes éjjeliőr. Szabad Föld. 1964. aug.35., Szállástalan gépek. Szabad Föld. 1964. okt.36., Csáky szalmája? Szabad Föld. 1964. dec.37., A barátság lobogója. SZU-Híradó. 1961. dec.38., A könyv ünnepén. Szövetkezet. 1963. máj.39., A könyv őszi ünnepe előtt. Szövetkezet. 1963. okt.40., Oláh Sándor: Vérszínű pipacsok. (T.M. előszava)

Fortuna. 1993.41., Emlékcserepek a glasznoszty mozaikjából. Látóha-

tár. 1988. jan.42., Emlékcserepek.... Forrás. 1987. 11. sz.43., Régi szerelem. Budapest. 1970. febr.44., A zebegényi szép példaadás. Jászkunság. 1976. dec.45., Várnai Zseni: Egy asszony a milliók közül (T. M. írá-

sa). Jelenkor. 1967.2.46., Requiem helyett vallomás. Vigília. 1966. júl.47., Károly bácsi. Új forrás. 1978. 1.48., Búcsújárás Flandriában. Keresztény Élet. 1994. jún.49., Találkozás az utolsó oldalon. Heti Nemzeti Újság.

1994. máj.50., Az elzabráIt karácsony. Heti Nemzeti Újság. 1993. dec.51., Mostan kinyílt egy szép rózsavirág. Keresztény

Élet. 1993. dec.52., Rózsavirág a hóban. Új Magyarország. 1993. nov.53., Levél Marosvásárhelyre. Vasárnapi Hírek. 1992. dec.54., Szívvel üt levél haza. GyomaendrődiHíradó. 1992. okt.

24

55., A Fejedelem napáldozatja. A Céh. 1991. 3.56., Mindszenti mozaik. Új Ember. 1991. márc.57., Cella-karácsony. Új Ember. 1991. dec.58., Az utak őre. Magyar Fórum. 1992. 4.59., "Az ember valamilyen rendeltetéssel született" (In­

teljú a Békés Megyei Hirlapban). 1991. máj.60., A fejedelem napáldozatja. Körösi Műhely. 1991. 1.61., Minden rendben, Alekszandr Iszajevics. Heti Nem-

zeti Újság. 1994. júl.62., Sógor látogatóban. Magyar Jövő. 1994. 1.63., Az embertó1 keletre. Magyar Fórum. 1993. febr.64., T.M.: "Igyátok ki a Vörös-tengert!" . Petőfi Népe.

1964. dec.65., Város-falu. Élet és Irodalom. 1965. május.66., Zala szép színeváltozása. Zalai Hírlap. 1974. jún.67., Fóti képeslap. Pest Megyei Hírlap. 1973. nov.68., A csökmői sárkány. Magyar Hírlap. 1973. nov.69., Hevesbó1 város lesz. Élet és Irod. 1973. nov.70., Az írás és a hangya. MRT-újság. 1973. szept.71., Miniatűrök. Magyar Hírlap. 1973. nov.72., Láthatatlan sírkeresztek. Magyar Hh·lap. 1973. jún.73., Két miniatűr. Magyar Hírlap. 1973. máj.74., ... és ahogy az író látja. Óbudai Tsz-Híradó. 1973.

márc.75., Bölcső és kopjafa. Új Élet. 1971. szept.76., Szín és táj. Új Élet. 1971.77., Áron forrásvidékén. Magyar Hírlap. 1970. aug.78., Szín és cserép. Új Élet. 1970. szept.79., Balázs Ferenc. Új Élet. 1971. jan.80., Munkámról. Élet és Irodalom. 1960. május.81., Ma már a könyv is házhoz jár. Tolna Megyei Néplap.

1963. jún.82., Pannóniai kirándulás. Élet és Irodalom. 1963. jún.

25

83., 1935. márc. 20. Viharsarok Népe. 1956. márc.84., A barátság lobogója. Szovjet Híradó. 1961. dec.85., T.M. a Késő virradatról. Könyvvilág. 1967. dec.86., Téli levél tanyára. Közm. Tájékoztató. 1966. febr.87., Gondolatok egy író-olvasó találkozó ürügyén.

Közm. Tájékoztató. 1965. nov.88., Katonaszakácsok. Lobogó. 1977. ápr.89., A titokzatos doktor özvegye. Lobogó. 1977. nov.90., Endrődi napló. Lobogó. 1977. nov.91., Ősz. Lobogó. 1977. nov.92., Battonya üzenete. Lobogó. 1977. okt.93., A második magvetés. Lobogó. 1977. okt.94., Hej, Ferencváros! Élet és Irodalom. 1977. okt.95., Az új kenyér. Lobogó. 1977. aug.96., A ház. Élet és Irodalom. 1977. aug.97., Egy nap Európa legnagyobb falujában. Lobogó.

1977. aug.98., R. ........ Lobogó. 1977. máj.99., Egy doboz Symphonia. Lobogó. 1977. ápr.

100., Egy útkaparó a történelemben. Lobogó. 1977. febr.101., Képnapló I. (Erdély). Lobogó. 1976. aug.102., Mezónegyes 76. Lobogó. 1976. aug.103., Képnapló II. (Erdély). Lobogó. 1976. aug.104., A szolnoki sorsos ember. Lobogó. 1976. júl.105., Csendes délelőtt. Lobogó. 1976. jún.106., Fába vésett himnuszok. Lobogó. 1976. máj.107., Mindnyájunk közös asztalánál. Lobogó. 1976. máj.108., Nemzedékekkel előre gondolt. Lobogó. 1976. márc.109., Sütő András: Anyám könnyű álmot ígért. (T.M.)

Magyar Hírlap. 1970. okt.110., A nagyajtai Tiborc. Új Élet. 1971. okt.111., A borjúbőr bakó. Lobogó. 1977. szept.

26

112., Negyed század a Ferencvárosban. Lobogó. 1980. febr.113., Csirkefogó koromban. Lobogó. 1978. dec.114., A fény gondviselői. Lobogó. 1978. dec.115., Szilveszteridéző. Lobogó. 1978. dec.116., Tó'kéjük a nevük volt... Lobogó. 1979. febr.117., Egy kosár hír. Igaza van Fecske Pálnak. Lobogó.

1979. jan.118., Emlékkergetés. Lobogó. 1979. ápr.119., A battonyaiak baráti köre. Lobogó. 1979. márc.120., Miként a tengeri szél. Lobogó. 1979. jún.121., Mezőfalvi százmilliók. Lobogó. 1979. jún.122., Égtájak. Lobogó. 1979. okt.123., Tavasz (Széchenyi). Élet és Irodalom. 1978. jún.124., Baglyasalja. Lobogó. 1978. márc.125., A költészet napján. Lobogó. 1978. ápr.126., Szentendrei fuvarosok. Lobogó. 1978. márc.127., Tegnapok emléke. Lobogó. 1978. aug.128., Gyűrű. Lobogó. 1977. dec.129., Sütő András csillagai. Lobogó. 1978. jan.130., Dunatáj. Lobogó. 1978. okt.131., Diósd délelőtt. Lobogó. 1978. nov.132., Mikor Krisztus Urunk a földön járt. Új Ember.

1983. ?133., "A puszta télen". Élet és Irodalom. 1975. febr.134., Építő katonák. Lobogó. 1976. dec.135., A két Áron glóriája. Új Idő. 1989. jún.136., Kettéhasadt egek alatt. Népszava. 1988. ápr.137., Jászság 79. Lobogó. 1979. nov.138., Dévaványai levél. Lobogó. 1977. dec.139., Az Isten-széke alatt (Vallomás). Typográ1ia. 1986. okt.140., Vesszőfutás Szt. Györggyel. Vasi Hírek. 1987. jan.

27

Tímár Máté családjával

VERSEK, VERSFORDÍTÁSOK1., Tímár Máté két verse. Viharsarok. 1965. szept.2., Pillangósors. Alföldi antológia (Békéscsaba). 1965.

szept.3., Ars poetica. Viharsarok. 1956. febr.4., Tizenhárom vers. Tiszántúli Déli Hírlap. 1944. máj.-jún.5., Virág Sáli balladája. Dolgozó Magyarország. 1944. ápr.6., Íme az ember. Új Ember. 1984. ápr.7., Mint az új kenyér, jó legyen. Földgép. 1985. aug.8., Háziáldás önmagamnak. Új Ember. 1983. febr.9., I:Iúsvéti hitvallás. Új Ember. 1987. ápr.

10., Ejféli töprengések. Uj Ember. 1986. aug.

KRITIKÁK TÍMÁR MÁTÉRÓLL, Berzsenyi Erika: Tímár Máté. Szakdolgozat (kéz-

irat). 1966.2., Kispéter András: Száz tű hossza. A Könyv. 1960. júl.3., Z.Sz. S.: Tímár Máté: Asszonycsere. (?). 1963. ápr.4., Illés Béla: Száz tű hossza. Élet és Irodalom. 1959.

szept.5., Ismeretlen: A rádióban hallottuk (Bikády György

felolvasása után). 1959. dec.6., Sándor: Elbeszélés és valóság. Élet és Irodalom.

1960. máj.7., Szappanos Balázs: Tímár Máté: Karcsi, a csicskás.

Élet és Irodalom. 1962. jan.8., Csák Gyula: Tímár Máté. Élet és Irodalom. 1962. ápr.9., Faragó Vilmos: Egy Jánus-arcú regény. Élet és Iro­

dalom. 1963. jún.

29

10., Lukácsy András: Tímár Máté: Élet a küszöb fölött.Élet és Irodalom. 1964. dec.

11., Faragó Vilmos: Könyvek a kirakatban. Élet és Iro­dalom. 1966. ápr.

12., Bartha György: Hajnal hasad. Élet és Tudomány.1961. 1.

13., Bernáth László: Két könyv. Esti Hírlap. 1959. nov.14., Antal Gábor: Tímár Máté: Száz tű hossza. Esti

Hírlap. 1960. dec.15., K. Bokor László: Tímár Máté: Majoros Ádám króni­

kája. Falusi Vasárnap. 1958. okt.16., Szűcs László: Tímár Máté: Majoros Ádám krónikája.

Földművelő. 1958. dec.17., Kristó Nagy István: Tímár Máté: Majoros Ádám

krónikája. (?) . 1959.18., Lenkei János: Tímár Máté: Hogy a világ... Jelenkor.

1966. szept.19., Béládi Miklós: Tímár Máté: Majoros Ádám kr6niká­

ja. Kortárs. 1959. jún.20., Bata Imre: Tímár Máté: Karcsi, a csicskás. Kortárs.

1962. jan.20/a., Garzó Sándor: Akapu előtt. Szabad Szó. 1943. júl.21., J. B.: Hajnal hasad. Könyvbarát. 1960. nov.22., S. A.: Karcsi, a csicskás. Könyvtáros. 1962. jun.23., Kóbáti Zsolt: Tímár Máté: Hogy a világ... Kritika.

1966. jun.24., Tornai József: A krórúka folytatása. Magyar Ifjúság.

1960. dec.25., T. 1.: 'rímár Máté: Száz tű hossza. Magyal' Nemzet.

1961. jan.26., H. Bartha Lajos: Élet a küszöb fölött. Magyar Nem­

zet. 1964. dec.27., Oltyán Béla: Tímár Máté: Asszonycsere. Napjaink.

1963. márc.

31

28., Gönczi Imre: Tímár Máté: Majoros Ádám krónikája.Népművelés. 1959. febr.

29., Erdős Jenő: Egy parasztregény társadalmi háttere.Népnevelés. 1959. dec.

30., Urbán Ernő: Tímár Máté: Majoros Ádám krónikája.Népszabadság. 1959. jan.

31., Urbán Ernő: Tímár Máté: Hajnal hasad. Népsza­badság. 1961. febr.

32., Bokor László: Tímár Máté: Karcsi, a csicskás. Nép­szabadság. 1962. jan.

33., Nagy Péter: Tímár Máté: A Jövendő tavaszán. Nép-szabadság. 1962. júl.

34., F. É.: Majoros Ádám krónikája. Népszava. 1959. febr.35., Gyurkó László: Hajnal hasad. Népszava. 1960. júl.36., Sz.E.: Túnár Máté: Száz tű hossza. Népszava. 1960. dec.37., B. Gy. F.: Tímár Máté: Karcsi, a csicskás. Népszava.

1961. dec.38., Szombathelyi Ervin: Élet a küszöb fölött. Népszava.

1964. dec.39., Csáki Lajos: Élet a küszöb fölött. Petőfi Népe. 1961. nov.40., Dénes István: Tímár Máté: Karcsi, a csicskás. Somo­

gyi Írás. 1962. ápr.41., Kovács Imre: Élet a küszöb fölött. Szabad Föld.

1964. dec.42., ?: Tímár Máté: Majoros Ádám krónikája. Szövetke­

zet. 1959. márc.43., Kaposi Márton: Tímár Máté: Karcsi, a csicskás.

Tiszatáj. 1962. jan.44., Dr. Tóth Lajos: Tímár Máté: Ádvent utolsó napja.

Bajcsy Zsilinszky-emlékfüzet. Szarvas, 1986.45., Dr. Tóth Lajos: A Szarvasi Állami Tangazdaság tör­

ténete 1948-87.

32

46., T.M. említése a Békés megyei útikönyvben. BékésMegyei V.B. 1981.

47., Sz. Lukács Imre inteljúja Tímár Mátéval: A szülő­

fold hazahív. Szabad Föld. 1993. márc.48., Vaszkó Tamás: Tímár Máté hetvenéves. Békés Me­

gyei Hírlap. 1992. nov.49., Demeter Imre: Élet a küszöb felett. Film, Szinház,

Muzsika. 1964. dec.50., Cs. 1.: Göndör Klára: Malis néni. Petőfi Népe. 1964. dec.51., ? Élet a küszöb fölött. Képes Újság. 1965. febr.52., F.R.: Könyvszemle. Népszabadság. 1972. júl.53., Horányi Barna: T.M. Kaposváron. Somogyi Néplap.

1971. nov.54., Kacsó Lajos: A Késő virradattól az Újonckalandig

(Beszélgetés T.M.-val). Néphadsereg. 1970. szept.55., Stefanic Pawlovicz: Lengyel kritika a KésőVirradatról.56., F.R.: Könyvszemle (Hadiérettségi). Népszabadság.

1970. dec.57., P. A.: T.M.: Hadiérettségi. Magyar Hírlap. 1970. dec.58., Wallinger Endre: Könyvbarát vasárnap Kötcsén. So­

mogyi Néplap. 1962. okt.59., ? "Mondd már Máté". Élet és Irodalom. 1961. dec.60., Cserei Pál - Varga Tibor: Ködös napok. ("Rólam"­

1956-ban). Békés Megyei Népújság. 1958. okt.61., Szalai István: Kortárs-est Hatvanban. Népújság.

1959. nov.62., Péter Szigfrid: Író-olvasó találkozó Tengelicen. Tol­

nai Könyvtáros. 1960. 1.63., Karikatúra. (Írók a "Valóság" Tsz··ben). Élet és Iro-

dalom. 1961. júl. .64., SZ.R.: Könyvkultúra az észteknél. Könyvtáros. 1962. dec.65., B.Gy. F.: T.M.: Eleven parázs. Népszava. 1968. júl.

33

66., F. P.: Könyvszemle (Eleven parázs). Népszabadság.1968. júl.

67., Faragó Vilmos: Hidak. (T.M.: Késő virradat). Élet ésIrodalom. 1967. dec.

68., F.R: Könyszemle (Késő virradat). Népszabadság.1967. dec.

69., Új könyvek. (Késő virradat). 1967. dec.70., Birtalan Ágnes: Timár Mátéval Endrődön. Képes

Újság. 1967. nov.71., Sz. K: Könyvjelző.(Késővil1'adat). Népszava. 1967. febr.72., Rusznyák Márk: Késő virradat. Magyar Nemzet.

1967. dec.73., Tímár Ede: Író, aki nem szenved témahiányban. Za­

lai Hírlap. 1967. okt.74., Faragó Miklós: Könyvek a kirakatban. Élet és Iro­

dalom. 1966. ápr.75., Horváth József: Hogy a világ előre menjen. Békési

Élet. 1963. márc.76., Bata Imre: Hét író munkája. Kortárs. 1966. aug.77., Falus Róbert: Könyvszemle (Hogy a világ... ). 1966. ápr.78., Andódy Tibor: Mindig endrődi maradok. Békés Me-

gyei Népújság. 1976. ápr.79., Berkes Péter: A szülőfóld-sors (inteljú). Lobogó.

1976. jan.80., Kacsó Lajos: Katonatémák vonzásterében. Néphad-

sereg. 1974. szept.81., Pászto R: Apám (Elmondta: T.M.) Lobogó. 1974. nov.82., F.R: Könyvszemle. Népszabadság. 1972. febr.83., Dorogi Zsigmond: T.M.: Ítéleticlő. Magyar Hírlap.

1969. júl.84., Sárközi Mátyás: Új T.M.-regény. Új Látóhatár. 1964. febr.85., Tüskés Tibor: Asszonycsere. Kitépett folyóiratlap.

34

86., SZ.E.: Késő virradat. Népszava. 1967. 12.87., F.R.: Könyvszemle (Itéletidó). Népszabadság. 1969. máj.88., Kovács Imre: Új magyar dráma bemutatója Kecske-

méten. Szabad Föld. 1964. dec.89., KV.: Gyorsinterjú Tímár Mátéval. Esti Hírlap.

1964. dec.90., Bata Imre: Könyszemle (Hazai harangszó). Népsza­

badság.91., Kelemen János: Krónikák könyve. Élet és Irodalom.

1979. okt.92., Laczkó András: Hazai harangszó. Alföld. 1980. 9.93., Bata Imre: Könyvszemle (Hét marék zsarát). Nép­

szabadság. 1981. ápr.94., Baranyi Ferenc: Fütty. Népszava. 1982. nov.95., Tasi József: T.M. 60 éves. Élet és Irodalom. 1982.

nov.96., Rónay László: "Szellemidézés" (Az Isten-széke

alatt). Magyar Hírlap. 1989. jan.97., Kiss Zsuzsanna: Régi röptetőm: T,M. író. Szövetke­

zet. 1987. jan.

IRODALOMTÖRTÉNETI LEXIKONOKL, A magyar irodalom története. 1945-1975. III/2 kötet.

Szerk.: Béládi-Rónai. Akadémiai. 1990.2., Magyar irodalmi lexikon. Szerk.: Benedek Marcell.

III.k. Akad. 1965.3., Ki kicsoda? Kossuth. 1969. Szerk.: Fonó-Kis.4., Péter András emlékkönyv. Szeghalom. 1976. Kner.

Szerk.: Nagy István.5., Új Magyar Lexikon. 7. A-Z. Akadémiai. 1972.6., Fenyő István: Új arcok, új utak. 1961. Szépirodalmi.

Három regényíró portréja.

35

ccllQ.

'CllN:0~'O,:N

oc(

7., Lőrincze Lajos: Édes anyanyelviink. Akadémiai.1961.

8., Fenyő István: Két évtized. Magvető. 1968. (TímárMáté: Száz tű hossza).

9., Lőrincze Lajos: Nyelvőrségen. Akadémiai. 1968.10., Pomogáts Béla: Az újabb magyar irodalom. 1945-81.

Gondolat. 1982.

IDEGEN NYELVEN1., Pózni swit. (Késő virradat - lengyelül). Ford. HalUla

Kuzniarska. Wydawnictwo Ministerstwa, ObronyNarodowej Warsawa. 1969.

·2., Technik und Mensch. 1990. 2. sz. Wupperta1. T.M.:Velchen Went hat der Mensch, weun er zuclem eénUngar ist.

3., Vihr. Magyar elbeszélések. Moszkva. 1973. Benne:T.M.: Szvjascsennik.

4., Novie Vengerszki Raszkazi. Moszkva. 1965.ProgTesz Kiadó. T.M.: Imre Hangya Gustavscsik.

5., Puti Szvobodí. Moszkva. 1964. Innout. Lit. T.M.:Davilinja na Holme.

6., Jonne ühe Sonan. (Diószegi A.). Corvina. T.M.:Hundert Nadellingen (ford. V Ziegler).

7., Septini Kreiceri. Licsma (?) Kiadó, Riga. 1966. T.M.:Imre Hangya (lett)

8., Innontrannaja Sitvatura. 1970. 3. Popravka KSzudibe (?)

9., Zvezda. 1963. 4. Moszkva. Imre Hangya.10., Who's Who in the World. Chicago. 1979. T.M.11., International Autors and Writers - Who's Who.

1976. Cambridge.

37

12., Ainsas tilgas kogumeri. Észt nyilatkozat:"Kodumaa". 1961. jún.

13., Ungari Kirjanikud Tallinas. Híranyag a NoorteHaal. 1961. jún.

14., Keel ja Küjandus. 4. ápr. 1962. Radó György.15., Oh, gue l innocent a froid. Revue Hongroise. 1960.

febr. ford. Pál Hureti.16., Ungarische Rundschau. 1960. jan. Wo meine Wiege

stand.

38

Az EndrődiTájházSublód, tükör és a falitéka alkotja a szoba további beren­

dezését. Padozata döngölt, majd felmázolt föld, házi szövé­sű pokróccalleterítve.

Konyha:A konyha közepén asztal áll. Mögötte van az úgyneve­

zett csikóWzhely. A falon kisebb és nagyobb festett cserép­tálak vannak felakasztva. Nagyon érdekesek a különfélemintázatú vaj formák, amelyek a falon, a tálak alatt látha­tók. A konyha egyik szekrénye a tálas, amelyben a tányé­rok, főzőfazekak, csuprok, bögrék voltak tárolva. A másikszekrénye a konyhának a kredenc, ami ugyancsak különfé­le edények tárolására szolgált.

Kisszoba:A kisszoba berendezése már polgáriasabb jellegű. Bútor­

zata: almárium, fiókos kanapé, asztal, vetett ágy. Az ágyonlévő párnák huzata horgolással (pókos) és Iyukhímzésselvan díszítve. Az ágy végében gyönyörű selyemkendők (va­sárnapos kendők) lógnak fogasra akasztva. A falakat szent­képek díszítik.

Kamra:A kisszobából nyílik a kamra, amely az élelem és az ép­

pen a konyhában nem használatos fazekak, tepsi k és egyébélelemtároló edények tárolóhelye.

KiUső kamra a hombánaI:Ez a helyiség a ház hátsó felében az udvarról nyílik. Itt

látható a paraszti háztartás és gazdálkodás megannyi esz­köze (szólőprés, a kenyérsütés és a kenderfeldolgozás esz­közei). A néprajzi kiállítást a kocsiszínben látható lőcsös

kocsi, valamint az istálló zálja.A Tájház melletti épületben a "Bepillantás Endrőd rég­

múltjába" című régészeti kiállítás, a csizmadia mesterségetbemutató ipartörténeti anyag, a Tímár Máté emlékszoba,valamint Kunkovács László fotóművész fotákiállítása te­kinthető meg.

Szerző: Szonda István

39