Kulönjelentés Tovább kell törekedni a Natura 2000 hálózat teljes potenciáljának kihasználására

HU 2017 01 SZ.

1977 - 2017

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 12, rue Alcide De Gasperi 1615 Luxembourg LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspxWeboldal: eca.europa.euTwitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2017

Print ISBN 978-92-872-6917-1 ISSN 1831-0893 doi:10.2865/179148 QJ-AB-17-001-HU-CPDF ISBN 978-92-872-6899-0 ISSN 1977-5733 doi:10.2865/32203 QJ-AB-17-001-HU-NEPUB ISBN 978-92-872-6898-3 ISSN 1977-5733 doi:10.2865/386735 QJ-AB-17-001-HU-E

© Európai Unió, 2017A sokszorosítás a forrás megjelölésével megengedett.

Printed in Luxembourg

Tovább kell törekedni a Natura 2000 hálózat teljes potenciáljának kihasználására

(az EUMSZ 287. cikke (4) bekezdésének második albekezdése alapján)

Kulönjelentés

HU 2017 01 SZ.

02Az ellenőrző csoport

A számvevőszéki különjelentések egy adott költségvetési vagy irányítási területre vonatkozó teljesítmény- és szabály-szerűségi ellenőrzések eredményeit mutatják be. Annak érdekében, hogy ellenőrzései maximális hatást érjenek el, ezek megválasztásakor és megtervezésekor a Számvevőszék tekintetbe veszi a teljesítmény-, illetve szabályszerűségi koc-kázatokat, az érintett bevétel vagy kiadás nagyságát, a várható fejleményeket, valamint a politika és a nagyközönség érdeklődését.

Ezt a jelentést a fenntartható természetierőforrás-gazdálkodásra szakosodott, Phil Wynn Owen számvevőszéki tag elnökölte I. Kamara fogadta el. Az ellenőrzést Nikolaos Milionis számvevőszéki tag vezette loulia Papatheodorou kabinet-főnök, Kristian Sniter kabinetattasé, Colm Friel ügyvezető, Fésűs Emese feladatfelelős és Laure Gatter helyettes feladat-felelős támogatásával. Az ellenőrző csoport tagjai voltak Rogelio Abarquero Grossi, Oana Dumitrescu, Florin-Alexandru Farcas, Paulo Faria, Maria Luisa Gómez-Valcárcel, Maria del Carmen Jimenez, Mircea-Cristian Martinescu, Aino Nyholm, Joachim Otto, Papp Zoltán, Anne Poulsen, Bruno Scheckenbach, Matteo Tartaggia, Diana Voinea, Anna Zalega, Dilyanka Zhelezarova és Paulina Zielinska-Suchecka. A jelentés megfogalmazásában Michael Pyper segédkezett.

Balról jobbra: L. Gatter, P. Zielinska-Suchecka, J. Otto, O. Dumitrescu, C. Friel, F.-A. Farcas, Fésűs E., M. Pyper, N. Milionis, D. Zhelezarova, A. Zalega

03Tartalomjegyzék

Bekezdés

Rövidítések

Glosszárium

I–VII Összefoglaló

1–15 Bevezetés

1–5 Az Unió 2020-as biodiverzitási stratégiája

6 A Natura 2000 hálózat

7–15 Hogyan épul fel a Natura 2000?

7–12 Felelősségi körök

13–15 Finanszírozás

16–18 Az ellenőrzés hatóköre és módszere

19–78 Észrevételek

19–39 A Natura 2000 hálózat tagállami irányítása nem volt megfelelő

20–22 A tagállamokban nem volt elég fejlett a hatóságok és az érdekeltek közötti koordináció

23–27 A szukséges védelmi intézkedéseket a tagállamok gyakran késve hozták meg vagy rosszul határozták meg

28–34 A felkeresett tagállamok nem értékelték megfelelően a Natura 2000 teruletekre hatást gyakorló projekteket

35–39 A Bizottság aktívan felugyelte a Natura 2000 végrehajtását

40–62 Az uniós pénzeszközöket nem sikerult megfelelően mozgósítani a Natura 2000 hálózat irányításának céljára

41–47 A priorizált intézkedési tervek megbízhatatlan képet adtak a Natura 2000 hálózat költségeiről

04Tartalomjegyzék

48–54 A kulönböző uniós alapok 2014–2020-as programozási dokumentumai nem tukrözik hiánytalanul a priorizált intézkedési tervekben meghatározott igényeket

55–62 Az uniós támogatási rendszerek nem veszik kellő mértékben figyelembe a Natura 2000 teruletek célkitűzéseit

63–78 A monitoring- és beszámolási rendszerek nem voltak alkalmasak arra, hogy átfogóan tájékoztassanak a Natura 2000 hálózat eredményességéről

64–68 A Natura 2000 hálózatnak nem volt kulön teljesítménymutató-rendszere

69–72 Nem volt megfelelő a Natura 2000 monitoringterveinek végrehajtása

73–78 Az adatok hiányos és ellentmondásos volta miatt az élőhelyek és fajok monitoringja kevésbé volt eredményes

79–84 Következtetések és ajánlások

Melléklet

A Bizottság válasza

05Rövidítések

AA: Megfelelő vizsgálat (Appropriate Assessment)

CBD: Biológiai Sokféleség Egyezmény

EA: Egységes adatlap

EEA: Európai Környezetvédelmi Ügynökség

EHA: Európai Halászati Alap

EMVA: Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap

ERFA: Európai Regionális Fejlesztési Alap

ESZA: Európai Szociális Alap

ETHA: Európai Tengerügyi és Halászati Alap

EU: Európai Unió

FP7: Hetedik kutatási keretprogram

IKT: Információs és kommunikációs technológiák

KA: Kohéziós Alap

KAP: Közös agrárpolitika

KJT: Közösségi jelentőségű természeti terület

Kkv: Kis- és középvállalkozás

KMT: Különleges madárvédelmi terület

KTT: Különleges természetmegőrzési terület

LIFE: L’instrument financier pour l’environnement (környezetvédelmi célú pénzügyi eszköz)

NGO: Nem kormányzati (civil) szervezet

OP: Operatív program

PAF: Priorizált intézkedési terv

RDP: Vidékfejlesztési program

REFIT: A célravezető és hatályos szabályozás programja

UNCBD: : Az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye

UNESCO: Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete

06Glosszárium

Biodiverzitás vagy biológiai sokféleség: Az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezményének (UNCBD) 2. cikke szerint „a bármilyen eredetű élőlények közötti változatosságot jelenti, beleértve többek között a szárazföldi, tengeri és más vízi ökológiai rendszereket, valamint az e rendszereket magukban foglaló ökológiai komplexumokat; ez magában foglalja a fajokon belüli, a fajok közötti sokféleséget és maguknak az ökológiai rendszereknek a sokféleségét”.

Egy faj védettségi helyzete: Az élőhelyvédelmi irányelv 1. cikkének i) pontja szerint „a fajt érintő azon hatások összessége, amelyek” egy „meghatározott területen belül hosszú távon befolyásolhatják a faj populációinak eloszlását és sűrűségét”. A védettségi helyzet akkor minősül „kedvezőnek”, ha:

ο az érintett faj populációinak dinamikájára vonatkozó adatok azt mutatják, hogy a faj képes hosszú távon fenntartani magát természetes élőhelyének életképes alkotórészeként, továbbá

ο a faj természetes elterjedési területe nem csökken, és valószínűleg a belátható jövőben sem fog csökkenni, továbbá

ο kellő nagyságú élőhely áll rendelkezésre jelenleg, és valószínűleg a jövőben is a faj populációinak hosszú távú fennmaradásához.

Egységes adatlap (EA): Az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikkének (1) bekezdése értelmében összeállított, a közösségi jelentőségű területeket felsoroló adatlap. Az adatlap a Bizottság által a tagállamokkal egyetértésben meghatározott formátumban többek között ezeket az adatokat rögzíti az egyes Natura 2000 területekről: a terület térképe, neve, elhelyezkedése, nagysága, valamint a tagállami hatóságok általi értékelésből származó adatok a terület viszonylagos jelentőségéről az irányelv hatálya alá tartozó élőhelyek és fajok számára.

Jelentés a természet állapotáról: A tagállamok hatévenként kötelesek beszámolni a Bizottságnak a területükön jelen lévő, a természetvédelmi irányelv értelmében védettséget élvező fajok és élőhelyek védettségi helyzetéről1. A Bizottság ezt követően az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segítségével összesíti az adatokat, hogy azok alapján Unió-szerte felmérhesse az érintett fajok és élőhelyek állapotát. Az eredményeket a Bizottság „A természet állapota az Európai Unióban” c. jelentésében teszi közzé.

Kárenyhítő intézkedések: Egy adott terv vagy projekt Natura 2000 területre gyakorolt várható negatív hatásának minimalizálását vagy akár teljes ellensúlyozását célzó intézkedések. Ezek az intézkedések a terv vagy projekt előírásainak szerves részét képezik2.

Károsodás: Az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikkének (2) bekezdése és a madárvédelmi irányelv 4. cikkének (4) bekezdése értelmében a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket a természetes élőhelytípusok és az egyes Natura 2000 területeken élő fajok élőhelyei károsodásának és megzavarásának megakadályozására.

1 A vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a madárvédelmi irányelv) (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.) 12. cikke és az élőhelyvédelmi irányelv 17. cikke szerint.

2 Útmutató a 92/43/EGK élőhelyvédelmi irányelv 6. cikkének (4) bekezdéséhez, 2007/2012, Európai Bizottság.

07Glosszárium

Kompenzációs intézkedések: Egy projektnek vagy tervnek az érintett fajokra vagy élőhelyre gyakorolt negatív hatását – a Natura 2000 hálózat általános ökológiai koherenciájának megőrzése érdekében – pontosan ellensúlyozni célzó specifikus intézkedések. A kompenzációs intézkedéseket a szóban forgó projekttől (valamint a kapcsolódó kárenyhítő intézkedésektől) függetlenül hozzák, és csak „végső eszközként” alkalmazzák, miután az irányelvben előírt egyéb biztosítékok eredménytelennek bizonyultak, és ha a Natura 2000 területre negatív hatást gyakorló projekt/terv3 végrehajtását ennek ellenére engedélyezték.

Kötelezettségszegési eljárás: Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 258. cikke azzal a hatáskörrel ruházza fel a Bizottságot mint a szerződések őrét, hogy jogi lépéseket tegyen bármely tagállammal szemben, ha az nem tesz eleget az uniós jog szerinti kötelezettségeinek.

Közösségi jelentőségű terulet (KJT): Olyan terület, amely jelentős mértékben hozzájárul az élőhely-irányelvben meghatározottak szerinti természetes élőhelyek kedvező védettségi helyzetének fenntartásához, illetve helyreállításához. A KJT-k jelentős mértékben hozzájárulhatnak a Natura 2000 hálózat koherenciájához, illetve a biológiai sokféleség fenntartásához az érintett biogeográfiai régió(k)ban.

Kulönleges madárvédelmi terulet (KMT): A tagállamok által a madárvédelmi irányelv 4. cikke értelmében kijelölt föld- vagy vízterület, ahol különleges védelmi intézkedéseket tesznek bizonyos madárfajok és élőhelyeik védelmére.

Kulönleges természetmegőrzési terulet (KTT): A tagállamok által kijelölt közösségi jelentőségű terület, ahol védelmi intézkedéseket tesznek azon fajok élőhelyeinek, illetve populációinak kedvező védettségi helyzetben való fenntartásához, illetve helyreállításához, amelyekre nézve az adott Natura 2000 területet kijelölték.

Megfelelő vizsgálat: Az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy az adott természeti terület védelmével kapcsolatos célkitűzéseket figyelembe véve „megfelelő vizsgálatot” kell folytatni minden olyan terv vagy projekt hatásait illetően, amely valószínűleg jelentős hatással lesz a területre.

Nagyprojektek: Általában közlekedési, környezetvédelmi vagy más olyan területekhez kapcsolódó nagyszabású infrastrukturális projektek, mint pl. a kultúra, az oktatás, az energiaügy vagy az Információs és kommunikációs technológiák (IKT). Ha egy ilyen, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), illetve a Kohéziós Alap (KA) által támogatott projekt összköltsége a 2007–2013-as programozási időszakban több mint 25 millió euró (környezetvédelmi projektek), illetve több mint 50 millió euró (más területeken) volt, akkor az Európai Bizottságnak értékelnie kellett az adott nagyprojektet, és egyedi határozattal kellett engedélyeznie annak végrehajtását. Nagyprojektek jóváhagyása előtt meg kell vizsgálni, hogy összhangban vannak-e más uniós szakpolitikákkal, többek között a Natura 2000-rel. A 2014–2020-as programozási időszakban a Bizottságot független szakértők is támogatják.

3 Útmutató a 92/43/EGK élőhelyvédelmi irányelv 6. cikkének (4) bekezdéséhez, 2007/2012, Európai Bizottság.

08Glosszárium

Natura 2000: A természetmegőrzési területek legnagyobb összefüggő ökológiai hálózata a világon, amely az Unió földterületének 18%-ára és jelentős tengeri területekre terjed ki. A Natura 2000 az egyik legfontosabb eleme az arra irányuló uniós stratégiának, hogy 2020-ig megálljon a biológiai diverzitás csökkenése, és tovább működjenek az ökoszisztéma-szolgáltatások4. A hálózat célja, hogy biztosítsa az érintett természetes élőhelytípusok, valamint az érintett fajok élőhelyei kedvező védettségi állapotának fenntartását vagy adott esetben helyreállítását természetes kiterjedésükön, illetve elterjedési területükön belül5.

Priorizált intézkedési terv (PAF): Az élőhelyvédelmi irányelv 8. cikkének (4) bekezdésében előírt („fontossági sorrendben történő végrehajtási tervként” is ismert) tervezési eszköz. Fő célja integrált áttekintést adni a Natura 2000 hálózat végrehajtásához szükséges intézkedésekről, összekötni azokat a megfelelő uniós forrásokkal és pontosítani finanszírozási igényeiket6.

REFIT és célravezetőségi vizsgálat: Intelligens szabályozási politikájának részeként a Bizottság kezdeményezte a célravezető és hatályos szabályozás programját (REFIT). Ennek célja egyszerűbbé tenni az uniós jogot és csökkenteni a szabályozási költségeket, kialakítani egy egyértelmű, stabil és kiszámítható szabályozási keretet. E program első szakaszában a Bizottság felülvizsgálta az uniós jogszabályok összességét, és több ennek nyomán teendő intézkedésről határozott. Ezek egyike a célravezetőségi vizsgálat, amely átfogó szakpolitikai értékeléssel méri fel, hogy egy adott szakpolitikai ágazat szabályozási kerete „célravezető”-e.

Természetes élőhelyek: Jellegzetes földrajzi, abiotikus és biotikus tényezők alapján elhatárolható, természetes állapotában megőrzött vagy természetszerű szárazföldi, illetve vízi terület7.

Védelem: Egy sor olyan intézkedés, amely szükséges ahhoz, hogy fenn lehessen tartani, illetve helyre lehessen állítani a vadon élő állat- és növényfajok természetes élőhelyeinek és populációinak az élőhelyvédelmi irányelv értelmében8 vett kedvező védettségi helyzetét.

Védelmi célkitűzések: A védelmi célkitűzés egy átfogó cél azon fajok, illetve élőhelytípusok tekintetében, amelyekre nézve az adott Natura 2000 területet kijelölték, hogy a terület hozzájárulhasson ezen élőhelyek, illetve fajok tagállami, biogeográfiai vagy uniós szintű kedvező védettségi helyzetének fenntartásához vagy eléréséhez.

Védelmi intézkedések és gazdálkodási tervek: A védelmi intézkedések pozitív, proaktív intézkedések, amelyek célja hozzájárulni egy adott Natura 2000 területen jelenlévő fajok/élőhelyek kedvező védettségi helyzetének eléréséhez. Habár ez nem kötelező, a védelmi intézkedések általában gazdálkodási tervek alakját öltik, amelyek a terület védelmi célkitűzéseit az azok eléréséhez szükséges intézkedésekkel együtt határozzák meg.

4 12/2014. sz. különjelentés: „Eredményesen támogatja az ERFA az EU 2020-ig szóló biodiverzitási stratégiája keretében a biodiverzitást közvetlenül előmozdító projekteket?” (http://eca.europa.eu).

5 Az 92/43/EGK irányelv 3. cikke.

6 „Investing in Natura 2000: Delivering benefits for Natura and people” („A Natura 2000 finanszírozása: a természet és a lakosság számára kínált előnyök”), 2011. december 12, SEC(2011) 1573 végleges, 11. o.

7 A 92/43/EGK irányelv 1. cikkének b) pontja.

8 A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.) 1. cikke.

09Összefoglaló

IA biodiverzitás csökkenése az Unió előtt álló egyik legfontosabb környezeti kihívás. A biodiverzitás csökkenésének megállítására, valamint az élőhelyek és fajok helyzetének javítására irányuló 2020-as uniós stratégia egyik legfonto-sabb eleme a madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelvek keretében létrehozott Natura 2000 hálózat. Ez a két irány-elv közös természetvédelmi keretet biztosít valamennyi tagállamnak. Az Unió földterületének több mint 18%-ára és tengeri területének mintegy 6%-ára kiterjedő Natura 2000 hálózat Európa-szerte több mint 27 000, különböző élőhelyeket és fajokat védő területet foglal magában. A társadalmi-gazdasági tevékenység nem kizárt a Natura 2000 területeken, de a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ne romoljék a területek állapota, és meg kell tenniük az ahhoz szükséges védelmi intézkedéseket, hogy fenn lehessen tartani vagy helyre lehessen állítani a védett fajok és élőhelyek kedvező védettségi helyzetét.

IIEllenőrzésünk ennek a kérdésnek a megválaszolását célozta: „Megfelelő volt-e a Natura 2000 hálózat megvalósí-tása?”. Ennek keretében azt vizsgáltuk, hogy megfelelő volt-e a hálózat irányítása, finanszírozása és monitoringja. Ellenőrzési feladatainkat a Bizottságnál, valamint az Európa legtöbb biogeográfiai régióját lefedő öt tagállamban végeztük. Felkerestünk 24 Natura 2000 területet, felméréseket végeztünk tagállamokban, és konzultáltunk az érin-tettek különböző csoportjaival.

IIIBár elismerjük a Natura 2000-nek a biodiverzitás védelmében játszott jelentős szerepét, azt állapítottuk meg, hogy a Natura 2000 hálózat teljes potenciálja részben kihasználatlan maradt. Az Unió 2020-as biodiverzitási stratégiája ambiciózus céljainak eléréséhez még jelentős előrelépésre lenne szükség a tagállamok és több igyekezetre a Bizott-ság részéről.

IVA Natura 2000 hálózat tagállami irányítása nem volt megfelelő. Az érintett hatóságokat, az érdekelteket és a szom-szédos tagállamokat bevonó koordináció nem fejlődött ki eléggé. A szükséges védelmi intézkedéseket gyakran késve tették meg vagy rosszul határozták meg. A felkeresett tagállamok nem értékelték megfelelően a Natura 2000 területekre hatást gyakorló projekteket. A Bizottság ugyan tevékenyen felügyelte a Natura 2000 tagállami végre-hajtását, ám a tagállamoknak nyújtott iránymutatását még szélesebb körben lehetett volna terjeszteni. A Bizottság-hoz nagyszámú panasz érkezett a Natura 2000-re nézve, amelyekre általában talált a tagállamokkal közös meg-oldást, de szükség esetén kötelezettségszegési eljárásokat is indított.

10Összefoglaló

VAz uniós pénzeszközöket nem sikerült megfelelően mozgósítani a Natura 2000 hálózat irányításának céljára. Az Unió a Natura 2000 hálózat megvalósításának finanszírozását meglévő uniós alapok felhasználásával képzelte el. Az ala-poknak a hálózat céljaira történő felhasználása tagállami hatáskörbe tartozik. Megállapítottuk, hogy nem áll rendel-kezésre megbízható információ a hálózat költségeiről és az uniós költségvetésből történő finanszírozás igényeiről. A priorizált intézkedési tervek (ún. PAF tervek) nem adtak teljes képet a 2013-ig nyújtott tényleges uniós támogatás-ról és a 2014–2020-as időszakra tervezett forráselosztásról. A területek szintjén a gazdálkodási tervek ritkán szolgál-tak teljes körű költségbecsléssel. A hálózat finanszírozására használt különböző uniós alapok (elsősorban az EMVA és az ERFA) 2014–2020-as programozási dokumentumai nem tükrözték teljes mértékben a finanszírozási igényeket, és ezt a hiányosságot a Bizottság sem kezelte strukturált módon. Az uniós támogatási rendszerek nem vették kellő mértékben figyelembe a Natura 2000 területek célkitűzéseit.

VIA Natura 2000 monitoring- és beszámolási rendszerei nem voltak alkalmasak arra, hogy átfogóan tájékoztassanak a hálózat eredményességéről. Az uniós alapoknak a hálózat céljaira történő felhasználását illetően nem volt külön teljesítménymutató-rendszer. Léteztek ugyan mutatók a támogatási programok szintjén (pl. az EMVA terén), de ezek általános biodiverzitási célkitűzésekhez kapcsolódtak, és inkább a Natura 2000 hálózat outputjaira, semmint annak elért védelmi eredményeire irányultak. A területek szintjén a területkezelési dokumentumok közül gyakran hiá-nyoztak a monitoringtervek, vagy ha mégis volt ilyen, akkor az vagy nem volt elég részletes, vagy nem volt időhöz kötött. A terület jellemzőire vonatkozó alapadatokat tartalmazó egységes adatlapokat általában nem frissítették a monitoringtevékenységek nyomán. A természet állapotáról szóló rendszeres bizottsági jelentés számára meg-küldött tagállami adatok jeleztek ugyan állapotvédelmi trendeket, de túlságosan gyakran voltak hiányosak, és továbbra is gondot okozott a kétes összevethetőségük is.

VIIEgy sor ajánlást teszünk a Bizottságnak és a tagállamoknak, hogy ezzel segítsük a természetvédelmi irányelvek teljes körű végrehajtását, a Natura 2000 finanszírozási és elszámolási keretrendszerének egyértelműsítését, valamint a Natura 2000 eredményei mérésének javítását.

11Bevezetés

Az Unió 2020-as biodiverzitási stratégiája

01 A biológiai sokféleség, más néven biodiverzitás, a földi élet sokféleségére utal. A biodiverzitás elengedhetetlen az egészséges ökoszisztémák fenntartásához, amelyek ellátnak bennünket a jó életminőségünkhöz szükséges tiszta termé-szeti erőforrásokkal és szolgáltatásokkal. 2011 májusában az Európai Bizottság stratégiát fogadott el, amelynek célja „a biológiai sokféleség csökkenésének és az ökoszisztéma-szolgáltatások romlásának megállítása az Európai Unióban 2020-ig, valamint állapotuknak a lehetőségekhez mért szintű helyreállítása, ezzel együtt a biológiai sokféleség globális csökkenésének megelőzésére tett erő-feszítésekhez való uniós hozzájárulás fokozása”9. A stratégiát azután fogadták el, hogy az Unió a részletes cselekvési terve dacára sem tudta elérni 2010-re kitűzött biodiverzitási célját. Az Unió 2020-as biodiverzitási stratégiája összhangban van az Unió vezetői által 2010 márciusában, a Biológiai Sokféleség Egyezmény részes felei konferenciájának tizedik ülésén, Nagoyában vállalt kötelezettségekkel10.

02 Annak érdekében, hogy 2020-ra megvalósuljon a biológiai sokféleség csökke-nésének megállítására irányuló kiemelt cél, az Unió biodiverzitási stratégiája hat operatív célt és ezeken belül 20 intézkedést határoz meg. Jelentésünk közép-pontjában az első cél áll, amely a „Natura 2000 hálózatra”, valamint a – széles kör-ben természetvédelmi irányelvekként ismert – madárvédelmi11 és élőhelyvédel-mi12 irányelvek teljes körű végrehajtására vonatkozik. Ezek az irányelvek hozták létre a Natura 2000 hálózatot mint a „különleges természetmegőrzési területek egységes európai ökológiai hálózatát”13, biztosítandó az érintett természetes élőhelytípusok, valamint az érintett fajok élőhelyei kedvező védettségi helyzeté-nek fenntartását vagy adott esetben helyreállítását természetes kiterjedésükön, illetve elterjedési területükön belül. Az Unió 2020-as biodiverzitási stratégiájának 1. célja „az uniós természetvédelmi jogszabályok hatálya alá tartozó valamennyi faj és élőhely helyzete romlásának megállítása, valamint helyzetük számottevő és mérhető javítása annak érdekében, hogy 2020-ra az aktuális értékelésekhez viszonyítva” az élőhelyvédelmi irányelv értelmében végzett élőhely-értékelések 100%-kal, a fajértékelések 50%-kal, a madárvédelmi irányelv értelmében végzett fajértékelések pedig szintén 50%-kal nagyobb arányban tükrözzenek stabil és jobb helyzetet. Az első cél négy intézkedésből áll:

ο A Natura 2000 hálózat létrehozásának befejezése és megfelelő irányítás biztosítása.

ο A Natura 2000 területek megfelelő finanszírozásának biztosítása.

ο Az érdekeltek ismereteinek és szerepvállalásának fokozása, valamint a végre-hajtás javítása.

ο A nyomon követés és a jelentéstétel javítása és összehangolása.

9 COM(2011) 244 végleges, 2011. május 3., „Életbiztosításunk, természeti tőkénk: a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia”, 2. o.

10 A Biológiai Sokféleség Egyezmény részes felei konferenciájának tizedik ülése által elfogadott határozat, X/2. A biológiai sokféleségre vonatkozó stratégiai terv, 2011–2020, és a biológiai sokféleségre vonatkozó aicsi célkitűzések, UNEP/CBD/COP/DEC/X/2, 2010. október 29.

11 A 2009/147/EK irányelv.

12 A 92/43/EGK irányelv.

13 A 92/43/EGK irányelv 3. cikke.

12Bevezetés

03 Az Unió biodiverzitási stratégiájának a Bizottság által 2015 októberében közzétett félidős felülvizsgálata megállapította, hogy bár 2011 óta az 1. cél intézkedéseinek végrehajtása terén jelentősek az eredmények, továbbra is a legnagyobb kihívá-sok közé tartozik a Natura 2000 hálózat tengeri vonatkozásainak kiteljesítése, a Natura 2000 területek eredményes irányításának biztosítása, valamint a Natu-ra 2000 hálózat fenntartásához szükséges finanszírozás biztosítása.

04 A madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelv hatálya alá tartozó élőhelytípusok és fajok állapotáról és trendjeiről szóló legutóbbi jelentésében14 a Bizottság meg-állapította, hogy „egyértelmű jelei vannak annak, hogy a Natura 2000 hálózat je-lentős szerepet játszik e fajok és élőhelyek helyzetének a javításában, különösen olyan esetekben, amikor a szükséges védelmi intézkedések végrehajtására meg-felelő mértékben került sor. […] 2007 és 2012 között azonban a fajok és élőhelyek általános helyzete nem változott jelentősen; sok élőhelynél és fajnál kedvezőtlen állapot mutatkozott, sőt jelentős részük állapota tovább romlott”.

05 A célravezető és hatályos szabályozás programjának (REFIT) részeként a Bizott-ság 2014 februárjában „célravezetőségi vizsgálatot” indított a természetvédelmi jogszabályok eredményességének és relevanciájának értékelésére. A Bizottság konferenciát szervezett, ahol a tanácsadók 2015. november 20-án ismertették megállapítástervezetüket15, de a Bizottság célravezetőségi vizsgálata az ellen-őrzési feladataink 2016. szeptemberi befejezéséig még nem zárult le. E megál-lapítástervezet tanúsága szerint a Natura 2000 végrehajtásában ugyan jelentős előrelépés történt, ám szükséges a továbblépés olyan területeken, mint a védel-mi intézkedések kidolgozása és a megfelelő finanszírozási mechanizmusok.

A Natura 2000 hálózat

06 A Natura 2000 hálózat16 az Unió biodiverzitási stratégiájának központi eleme. A madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelv közös természetvédelmi nor-mákat előíró uniós keretet biztosít valamennyi tagállamnak. A hálózat részben olyan területekből áll, amelyeket a tagállamok az élőhelyvédelmi irányelv alapján közösségi jelentőségű természeti területként jelöltek ki, majd legkésőbb hat éven belül különleges természetmegőrzési területté nyilvánítottak. A hálózat ezenfelül a tagállamok által a madárvédelmi irányelvnek megfelelően minősített különle-ges madárvédelmi területeket is magában foglal. A Natura 2000 hálózat az Unió földterületének több mint 18%-ára és tengeri területének mintegy 6%-ára terjed ki. A több mint 27 000 Natura 2000 terület (lásd: 1. háttérmagyarázat) több mint 1 millió négyzetkilométernyi föld- és vízterületet fed le17 (lásd: 1. ábra).

14 COM(2015) 219 final, 2015. május 20., a Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek: „A természet állapota az Európai Unióban”. Ez a jelentés összefoglalót nyújt az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2/2015. sz. részletes jelentéséről: „A természet állapota az Unióban: a természetvédelmi irányelvek kapcsán 2007 és 2012 között történt beszámolás eredményei” (http://www.eea.europa.eu/publications/state-of-Natura-in-the-eu).

15 Evaluation Study to support the Fitness Check of the Birds and Habitats Directives, DRAFT - Emerging Findings („Értékelő tanulmány a madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelvek célravezetőségi vizsgálatához [tervezet] – első eredmények”), a célravezetőségi vizsgálattal foglalkozó 2015. november 20-i konferencián.

16 Jelentésünkben a „Natura 2000” kifejezés a Natura 2000 területeknek a 92/43/EGK irányelv 3. cikke (1) bekezdésében említett hálózatát jelöli.

17 Európai Bizottság: Natura 2000 barométer, 2016. július.

13Bevezetés 1.

áb

ra Natura 2000 teruletek az Unióban

Megjegyzés: A beszámolási időszakban (2012) nem szerepelnek azok a területek, amelyek Horvátország uniós csatlakozásakor, 2013-ban kerültek be a Natura hálózatba.

Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség, „A természet állapota az Unióban”, 2/2015. sz. jelentés, 120. o.

A Natura 2000 területekmegoszlása az Unióban,2012

Az Európai Unión kívül

Natura 2000 területek

14Bevezetés

Mit jelent a „Natura 2000 terulet”?

Európában sokféle az éghajlat, különbözőek a tájak és a növénykultúrák, vagyis magas szintű a biodiverzitás. A Natura 2000 ennek megfelelően különböző területek sokszínű európai hálózata, ahol az Európai Unión belüli természetes élőhelyek és fajok védettséget élveznek. A hálózat mintegy 230 fajta, összeurópai jelentő-ségűként elismert természetes élőhelynek, valamint közel 1400 hasonló állat- és növényfajnak nyújt védelmet, 200 madárfajt is beleértve. A Natura 2000 területek méretüket és jellegüket tekintve rendkívül változatosak: akad köztük kis kiterjedésű földalatti barlang éppúgy, mint több százezer hektár kiterjedésű erdőség, kikötők és érintetlen természeti területek, megművelt földterületek, felhagyott külszíni bányák és katonai bázisok.

Sok terület mind a madárvédelmi, mind az élőhelyvédelmi irányelv védelme alatt áll, jelentős részük pedig olyan nemzeti vagy nemzetközi elnevezés védelme alatt is, mint pl. nemzeti park, vagy az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) bioszféra-rezervátuma.

A Natura 2000 hálózat teljes területének 46%-át erdők, 38%-át agrár-ökoszisztémák, 11%-át füves ökosziszté-mák, 16%-át fenyéres és cserjés ökoszisztémák, 11%-át vizes élőhelyek és tavak borítják; a hálózathoz tartoz-nak folyók és part menti ökoszisztémák is18. Az egyes tagállamok Natura 2000 területeinek számáról és kiterje-déséről további információval a melléklet 1. táblázata szolgál.

1. h

átté

rmag

yará

zat

1. kép – Denevérek élőhelye

2. kép – Medvék élőhelye

Forrás: Európai Számvevőszék; Denevérek élőhelye az 1. Natura 2000 területen, Lengyelország; Barnamedvék élőhelye a 3. Natura 2000 területen, Románia.

18 Az EEA 5/2012. sz. jelentése, „Védett területek Európában, áttekintés”, 77.o. (http://www.eea.europa.eu/publications/protected-areas-in-europe-2012). Megjegyzendő, hogy az ökoszisztéma-fajtákat helyettesítő különböző kategóriák átfedhetik egymást. Egyes füves ökoszisztémák például agrár-ökoszisztémák is egyben. Ezért az arányszámok egyszerű összegzésével egyes területeket kétszer is beszámítanánk.

15Bevezetés

Hogyan épul fel a Natura 2000?

Felelősségi körök

07 A madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelv tagállami végrehajtását a Bizott-ság felügyeli. A 2014 és 2020 közötti időszak uniós alapjaira vonatkozó tagállami támogatási programok jóváhagyása során a Bizottság ellenőrizte a javasolt intéz-kedéseknek és támogatásoknak a Natura 2000 hálózat igényeivel és céljaival való összhangját, aszerint, ahogy ez utóbbiakat a priorizált intézkedési tervek (ún. PAF tervek) leírják. A Bizottság útmutatókat bocsát ki a Natura 2000 hálózat tagállami megvalósításának támogatására. A Bizottság a szervezője az ún. biogeográfi-ai folyamatnak, amely együttműködési fórumot, valamint szemináriumokat, műhelyfoglalkozásokat és más együttműködési tevékenységet kínál a különböző biogeográfiai régióknak19 (lásd: 2. ábra). A Bizottság kezeli továbbá az irányelvek végrehajtásával és a Natura 2000 területek tagállami irányításával kapcsolatos panaszokat. Ha egy tagállam nem tesz eleget a természetvédelmi irányelvek által előírt kötelezettségeinek, a Bizottság kötelezettségszegési el járást indíthat vele szemben.

08 Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) és annak Biológiai Sokféleségi Európai Témaközpontja szakmai és tudományos támogatást nyújt a Bizottság számára a Natura 2000 területek kijelölésében, és a Natura 2000 referenciaportál (az egységes adatlapokon [EA] szolgáltatott területspecifikus információk adat-bázisa) útján tájékoztatást nyújt a hálózatról. Az EEA 2015-ben adta ki a termé-szet állapotáról szóló második jelentését, amely a 2007 és 2012 közötti hatéves időszakra terjedt ki. Ez a jelentés20, amely az élőhelyvédelmi irányelv 17. cikke és a madárvédelmi irányelv 12. cikke értelmében a tagállamok által hivatalosan szolgáltatott információkon alapul, átfogó képet ad az irányelvek hatálya alá tartozó védett fajok és élőhelyek védettségi helyzetéről és a tendenciákról. Az Ügynökség együttműködik a Bizottság és a tagállamok szakértőivel a beszámo-lásra vonatkozó iránymutatások kidolgozásában.

19 Európában 11 elismert biogeográfiai régió található, közülük 9 az Unió területén. A régió fogalma egyes élőhelytípusok, valamint a különböző országokban, de hasonló körülmények között élő fajok leírására használatos. Ilyen régiók: az alpesi régió, az anatóliai régió, az Északi-sarkvidék, az atlanti régió, a fekete-tengeri régió, a boreális régió, a kontinentális régió, Makaronézia, valamint a mediterrán, a pannon és a sztyeppés régió.

20 Az EEA 2015/2. sz. jelentése. A Bizottság ezt a jelentést foglalta össze a természet állapotáról szóló saját jelentésében.

16Bevezetés

2. á

bra

Biogeográfiai régiók Európában, 2011

Alpesi

Anatóliai régió

Északi-sarkvidék

Atlanti

Fekete-tengeri régió

Boreális régió

Kontinentális

Makaronézia

Mediterrán

Pannon

Sztyeppés

Ezekről a régiókról nincsenek adatok

Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség (http://www.eea.europa.eu/data-and-maps/figures/biogeographical-regions-in-europe-1).

Európa biogeográfiai régiói

17Bevezetés

09 A tagállamok felelősek a Natura 2000 területek hálózatának létrehozásáért, irá-nyításáért és finanszírozásáért. Kötelességük védelmi intézkedéseket ki dolgozni és végrehajtani a védett élőhelyek és fajok kedvező védettségi helyzetének fenn-tartására vagy helyreállítására. Ennek részeként kerülniük kell a védett fajok je-lentős megzavarását, illetve az e fajok miatt védettként kijelölt élőhelyek károsí-tását. Az élőhelyek és fajok védettségi helyzetének figyelemmel kíséréséért vagy valamely nemzeti hatóság lehet felelős (mint Franciaországban, Romániában és Lengyelországban), vagy átruházhatják a feladatot a regionális hatóságokra (mint Németországban és Spanyolországban).

10 Azokat a projekteket, amelyek akár egymagukban, akár más projektekkel kom-binálva („kumulatív hatások”) valószínűleg jelentős hatást gyakorolhatnak egy Natura 2000 területre, „megfelelő vizsgálatnak”21 kell alávetni, hogy a terület védelmével kapcsolatos célkitűzésekre figyelemmel meghatározzák, hogy az érintett projekt milyen hatást gyakorol a területre. A káros környezeti hatásokat csökkentő kárenyhítő intézkedések általában részei a projekteknek, így a vizs-gálatnak is. Az illetékes hatóságok akkor engedélyezhetik a projektet, ha meg-győződtek arról, hogy az nem érinti hátrányosan a szóban forgó terület épségét.

21 A 92/43/EGK irányelv 6. cikkének (3) bekezdése.

3. kép – Vadon élő állatokra irányuló kárenyhítő intézkedések

Forrás: Európai Számvevőszék: Példa kárenyhítő intézkedésre, autóút alatti állatátkelő, 2. Natura 2000 terület, Románia.

18Bevezetés

11 Kivételes körülmények között a terv vagy projekt a vizsgálat negatív eredménye dacára is kivitelezhető, ha egyrészt nincsen alternatív megoldás, másrészt a terv vagy projekt megvalósulása nyomós közérdeknek tekinthető. Ilyen esetben a tagállamnak megfelelő kompenzációs intézkedéseket kell tennie a környezeti károk ellensúlyozása és a Natura 2000 hálózat általános koherenciájának meg-óvása érdekében. A meghozott kompenzációs intézkedésekről tájékoztatnia kell a Bizottságot.

12 A Bizottságnak általában nincs beleszólása a projektek jóváhagyásába, kivéve az uniós társfinanszírozású nagyprojekteket, amelyek esetében a tagállamok kötele-sek javaslatokat benyújtani a Bizottságnak22. A „nagyprojektek” általában közle-kedési, környezetvédelmi vagy más olyan területekhez kapcsolódó nagy szabású infrastrukturális projektek, mint pl. a kultúra, az oktatás vagy az energiaügy. Ha egy ilyen, a 2007–2013-as programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesz-tési Alap, illetve a Kohéziós Alap részéről támogatásban részesült projekt össz-költsége több mint 25 millió euró (környezetvédelmi projekteknél), illetve több mint 50 millió euró (más területeken), akkor az Európai Bizottságnak értékelnie kell az adott nagyprojektet, és egyedi határozattal kell engedélyeznie annak végre-hajtását. Nagyprojektek jóváhagyása előtt meg kell vizsgálni, hogy összhangban vannak-e más uniós szakpolitikákkal, többek között a Natura 2000-rel. A Bizottság értékeli a Natura 2000 területeket ért káros hatások enyhítése vagy ellensúlyo-zása érdekében a projektbe felvett különleges intézkedéseket is. A Bizottság nyomon követési ellenőrzést is folytathat az enyhítő intézkedések végrehajtását illetően. A javaslatoknak tartalmazniuk kell a nagyprojekt környezeti hatásainak elemzését, beleértve a Natura 2000-rel kapcsolatos szempontokat. A Bizottság a nagyprojektet annak tekintetében értékeli, hogy az összhangban van-e az érin-tett operatív program prioritásaival, hozzájárul-e e prioritások célkitűzéseihez és összhangban van-e más közösségi szakpolitikákkal.

Finanszírozás

13 Az Unió a Natura 2000 hálózat megvalósításának finanszírozását következete-sen23 meglévő uniós alapok (elsősorban a közös agrárpolitika [KAP], valamint a strukturális és a kohéziós alapok24) felhasználásával, nem pedig külön kifejlesz-tendő finanszírozási eszközök alkalmazásával képzelte el (lásd még: a mellék-let 5. táblázata). A különböző ágazati támogatási programok keretében nem különítenek el forrásokat a Natura 2000 számára, hanem inkább az egyes érintett uniós alapokon belül vannak lehetőségek arra, hogy a biodiverzitás támogatása kapcsán finanszírozást biztosítsanak a Natura 2000 számára25. Figyelemre méltó kivétel az (1993-ra visszatekintő) LIFE26 pénzügyi eszköz, amely kicsi ugyan, de egyes forrásai kifejezetten a Natura 2000 egy sor intézkedésére vannak elkülönít-ve. Ezt az eszközt a Bizottság közvetlenül kezeli. A Natura 2000 területek a tag-államok, nemzetközi donorok és a magántőke közvetlen finanszírozásában is részesülnek. Egy, a Bizottság megbízásából 2010-ben készített jelentés27 értékelé-se szerint a Natura 2000 hálózat irányításának éves összköltsége 5,8 milliárd euró volt. A 2007–2013-as programozási időszakban ennek az összegnek kevesebb mint 20%-át28 finanszírozta az Unió.

22 Az ERFA és a Kohéziós Alap esetében a 2007–2013-as időszakra vonatkozóan az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet (HL L 210, 2006.7.31., 25. o.) 39. és 40. cikke alapján; a 2014–2020-as időszakra vonatkozóan az ERFA-ra, az ESZA-ra, a Kohéziós Alapra, az EMVA-ra és az ETHA-ra vonatkozó közös rendelkezések megállapítá-sáról, az ERFA-ra, az ESZA-ra, a Kohéziós Alapra és az ETHA-ra vonatkozó általános rendelkezé-sek megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 347, 2013.12.20., 320. o.) 100–103. cikke alapján.

23 COM(2004) 431 végleges, 2004. július 15., „A Natura 2000 finanszírozása”, és a SEC(2011) 1573 végleges.

24 Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a Kohéziós Alap (KA) és az Európai Szociális Alap (ESZA).

25 „A legtöbb országban a Natura 2000 legjelentősebb támogatási forrását a KAP második pillérének keretében nyújtott mezőgazdasá-gi támogatás jelenti.” SEC(2011) 1573 végleges, 6. o.

26 A LIFE az Unióban megvalósított környezetvédelmi, természet-védelmi és éghajlat-politikai projektek támogatására szolgáló uniós pénzügyi eszköz.

27 “Costs and Socio-Economic Benefits associated with the Natura 2000 Network”, („A Natura 2000 hálózathoz kapcsolódó költségek és társadalmi-gazdasági előnyök”), Európai Környezetpolitikai Intézet, 1. o.

28 Kettunen, M., Baldock, D., Gantioler, S., Carter, O., Torkler, P., Arroyo Schnell, A., Baumueller, A., Gerritsen, E., Rayment, M., Daly, E. és Pieterse, M. 2011: Assessment of the Natura 2000 co-financing arrangements of the EU financing instrument. A project for the European Commission – final report („Az uniós finanszírozási eszköz mint a Natura 2000 társfinanszíro-zási rendszere, értékelés. Az Európai Bizottság projektje, zárójelentés”), Európai Környezet-politikai Intézet, Brüsszel, Belgium, 5. o.

19Bevezetés

14 A tagállamok a Bizottság támogatásával a stratégiai tervezés eszközeként prio-rizált intézkedési terveket (ún. PAF terveket) készítenek a Natura 2000 nemzeti vagy regionális szintű finanszírozási igényeinek és prioritásainak meghatáro-zásához és a különböző uniós finanszírozási eszközökbe történő beillesztésük megkönnyítéséhez. A PAF tervek céljuk szerint segítik a tagállamokat stratégiai/programozási dokumentumaik (pl. partnerségi megállapodások, vidékfejleszté-si programok és operatív programok) kidolgozásában, és elősegítik, hogy ezek összhangban legyenek a Natura 2000 finanszírozásával.

15 A PAF első alkalmazására 2012-ben került sor. A Bizottság a rendelkezésre álló adatok alapján részben kitöltött PAF-sablonokat küldött ki a tagállamoknak, és felkérte őket az adatok ellenőrzésére és kiegészítésére. A PAF egyeztetett sab-lonjában szerepelt a tagállam regionális vagy nemzeti szintű hálózatának átfogó leírása, az élőhelyek és fajok helyzetének leírása, valamint a hálózatirányítás adminisztratív részleteinek leírása. A PAF egyik fontos része volt az uniós források felhasználásával kapcsolatos jelenlegi tapasztalatok leírása, hogy képet lehessen alkotni e források jelentőségéről a 2007–2013-as programozási időszak Natura 2000 vonatkozású beruházásait illetően. A tagállamoknak meg kellett határozni-uk a 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozó stratégiai természetvédel-mi prioritásaikat, valamint az e prioritások megvalósításához vezető fő intézke-déseiket is, a tervezett kapcsolódó monitoring- és értékelési intézkedésekkel együtt.

20Az ellenőrzés hatóköre és módszere

16 Az ellenőrzés hatókörének és módszerének meghatározásakor a természet-védelmi irányelvek végrehajtására irányuló 2020-as uniós biodiverzitási stratégia 1. célja (lásd: 2. bekezdés) keretében létrehozott intézkedéseket vettük tekin-tetbe. Ellenőrzésünk ennek a kérdésnek a megválaszolását célozta: „Megfelelő volt a Natura 2000 hálózat megvalósítása?” A fő ellenőrzési kérdés a következő részkérdésekre tagolódott:

(a) Megfelelő volt-e a Natura 2000 hálózat irányítása? E kérdés megválaszolá-sához megvizsgáltuk, hogy a tagállamok megtették-e a szükséges védelmi intézkedéseket, és hogy megfelelő eljárásokat vezettek-e be a Natura 2000 területek károsodásának megakadályozására, illetve a károk ellensúlyozására. A Bizottság szintjén áttekintettük a Bizottság által adott útmutatást, a Natu-ra 2000 területekre hatással lévő nagyprojektek értékelési eljárásait, valamint a panaszkezelési eljárásokat.

(b) Megfelelő volt-e a Natura 2000 hálózat finanszírozása? Megvizsgáltuk a 2007–2013-as programozási időszakban a Natura 2000 területek rendelke-zésére álló uniós forrásokra vonatkozó finanszírozási terveket és a források felhasználását, valamint a 2014–2020-as időszakra a PAF tervek kapcsán előirányzott forráselosztást. Kiemelten vizsgáltuk, hogyan sikerült a Na-tura 2000 más szakpolitikai eszközökbe történő beépítése, és hogy meny-nyire hangolták össze és igazították a hálózat igényeihez a finanszírozott intézkedéseket.

(c) Megfelelő volt-e a Natura 2000 hálózat monitoringja? Megvizsgáltuk a tag-államok és a Bizottság rendelkezésére álló különböző monitoringeszközöket és ezek alkalmazási módját. Értékeltük a teljesítménymutató-rendszereket, a Natura 2000 területek monitoringjára vonatkozó rendelkezéseket, valamint az élőhelyekről és fajokról történő beszámolásra szolgáló rendszert.

17 Vizsgálatunk inkább a végrehajtás átfogó keretrendszerére, semmint az egyes Natura 2000 területeken elért védelmi eredményekre összpontosított. Ellenőr-zésünket a Bizottság és a tagállamok szintjén is elvégeztük. Ellenőrzési bizo-nyítékokat öt tagállamban (Franciaország29, Németország30, Spanyolország31, Lengyel ország és Románia) szereztünk, amely országok együtt az Unió kilenc biogeográfiai régiójából nyolcat lefednek32. Ezekben a tagállamokban az illetékes hatóságok mellett 24 Natura 2000 területet is felkerestünk. Találkoztunk különbö-ző érdekelt csoportok – elsősorban gazdálkodói szervezetek és környezetvédelmi civil szervezetek (NGO) – képviselőivel is.

18 Ezenkívül az összes többi (23) tagállamnak kiküldtünk egy felmérést, hogy infor-mációt kapjunk azok Natura 2000 területeinek irányítási rendszereiről és a fel-használt közfinanszírozásról is.

29 Felső-Normandia, Alsó-Normandia, Languedoc-Roussillon.

30 Schleswig-Holstein és Bajorország.

31 Asturias, Madrid, Valencia és a Kanári-szigetek.

32 Az ellenőrzésünk során felkeresett tagállamok területei a következő régiókban terülnek el: alpesi régió, atlanti régió, fekete-tengeri régió, kontinentális régió, makaronéziai régió, mediterrán régió, pannon régió, sztyeppei régió. Olyan tagállamot nem kerestünk fel, amelynek a boreális régióban volnának területei.

21Észrevételek

33 Az élőhelyvédelmi irányelvben előírt „megfelelő vizsgálatról” van szó.

A Natura 2000 hálózat tagállami irányítása nem volt megfelelő

19 A Natura 2000 megvalósításához szoros koordinációra van szükség a különböző illetékes tagállami hatóságok és a számos érdekelt fél között. Az élőhelyeknek és azok növény- és állatvilágának fenntartásához vagy helyreállításához időben kell meghozni a védelmi intézkedéseket, és azok eredményes végrehajtása csak úgy lehetséges, ha elég konkrétak. Azokat a tervezett projekteket, amelyek való-színűleg jelentős hatást gyakorolhatnak egy Natura 2000-ként kijelölt területre, gondos vizsgálatnak33 kell alávetni, figyelembe véve a terület védelmével kap-csolatos célkitűzéseket. Ha egy Natura 2000 területet érintő projekt kivitelezése az esetleges kedvezőtlen hatása ellenére is elkerülhetetlen, akkor megfelelő kompenzációs intézkedéseket kell tenni. Uniós szinten a Bizottság feladata, hogy útmutatással és szükség szerint az intézkedések végrehajtásának kikényszerítése révén támogassa a tagállamokat az irányelvek eredményes végrehajtásában.

A tagállamokban nem volt elég fejlett a hatóságok és az érdekeltek közötti koordináció

20 A Natura 2000 hálózat irányításában sokféle ágazat részt vesz. Ezek közé tartozik elsősorban a környezetvédelmi, a mezőgazdasági, a várostervezési, az iparfejlesz-tési és az idegenforgalmi ágazat. A Natura 2000 sikeres végrehajtása megköveteli az ágazatok közötti eredményes koordinációt. Megállapításunk szerint valameny-nyi felkeresett tagállam létrehozott a Natura 2000 hálózat irányítására szolgáló struktúrát. A legtöbb felkeresett tagállamban azonban, amint az a 2. háttér-magyarázatban olvasható, volt példa a felelős hatóságok közötti elégtelen koordinációra.

A hatóságok közötti elégtelen koordináció az ellenőrzött tagállamokban

Romániában országos szinten kellően összehangolt a Natura 2000 tervezése és finanszírozása, ám regionális és helyi szinten a területkezelők, a hatóságok és más érdekeltek (pl. földtulajdonosok) közötti együttműködés és kommunikáció még javításra szorul a Natura 2000 eredményes végrehajtása érdekében. Több Natura 2000 területnek nem volt például irányító szerve, hiányoztak a Natura 2000 várostervezési szempontjait vizsgáló eljárások, és átfedések mutatkoztak a helyi hatóságok felügyeleti feladatköreiben.

Franciaországban koordinációs gondok adódtak a Natura 2000-ért felelős környezetvédelmi hatóság, illet-ve a mezőgazdasági hatóság között, amely utóbbi feladata a Natura 2000 területek támogatására felhasz-nált uniós források zömének rendelkezésre bocsátása. A mezőgazdasági hatóság által végrehajtott agrár --környezetvédelmi intézkedések kapcsán a környezetvédelmi hatóság csak korlátozott információval bírt az olyan adatokra nézve, mint például az érintett termelők és területek száma, az intézkedések típusa, vagy a Natura 2000 területekre költött közpénz összege.

2. h

átté

rmag

yará

zat

22Észrevételek

21 Lényeges, hogy a fő érdekelteket, különösen a földhasználókat és földtulajdonoso-kat bevonják a Natura 2000 területek védelmi intézkedéseinek megtervezésébe és megvalósításába, hogy megértsék és támogassák azok védelmi célkitűzéseit. A tag-államok szerveztek kapacitásépítési tevékenységeket, elsősorban nemzeti és helyi szintű képzések formájában. Franciaországban követendő példát találtunk a helyi lakossággal folytatott konzultációra (lásd: 3. háttérmagyarázat). A többi felkeresett tagállam34 azonban nem hozott létre olyan eredményes csatornát, ahol rendszeres konzultációval segíthette volna a fő érdekeltekkel folytatott kommunikációt.

34 Németország, Spanyolország, Lengyelország és Románia.

A helyi földhasználókkal és a helyi lakossággal folytatott konzultáció követendő példája

Franciaországban mindegyik Natura 2000 területet a közszféra, a regionális hatóságok, a közösségi és szakmai társaságok, a természetvédelmi szervezetek, a földhasználó szervezetek stb. képviselőiből álló irányítóbizott-ság irányította. Az irányítóbizottságban folytatott konzultációban való részvételnek köszönhetően az érdekel-tek a magukénak érzik a Natura 2000 célkitűzéseit.

Példák a határokon átnyúló egyuttműködésre a felkeresett tagállamokban

Az egyik, Franciaországban felkeresett Natura 2000 terület irányítói az ERFA által a 2007–2013-as időszakban társfinanszírozott POCTEFA35 projekt keretében együttműködtek spanyol partnereikkel.

Lengyelországban találtunk példákat a Szlovákiával folytatott határokon átnyúló együttműködésre, a Nyugati- Kárpátokban a siketfajd és a nyírfajd védelmére irányuló ERFA-projekt keretében.

Romániában az egyes fajok megőrzésére irányuló projektek közül többe a szomszédos Magyarországot és Bulgáriát is bevonták.

35 Programme Opérationnel de Coopération Transfrontalière Espagne-France-Andorre (Határon átnyúló együttműködési operatív program, Spanyolország–Franciaország–Andorra).

3. h

átté

rmag

yará

zat

4. h

átté

rmag

yará

zat

22 Az élőhelyeket és a fajokat nem korlátozzák regionális vagy országhatárok. A vé-dettségi helyzet fenntartásához vagy helyreállításához ezért elengedhetetlen a jó összeköttetéssel bíró területek hálózatának kialakítása, ehhez pedig a határokon átnyúló együttműködés. Az ilyen együttműködés elősegítéséhez nemzeti szinten nem voltak meg a kellő struktúrák és hiányoztak az olyan eljárások is, amelyek révén a szomszédos országok kölcsönösen tájékoztathatnák egymást a potenciá-lis Natura 2000 területekről, illetve az értékelést megkívánó projektekről (lásd: 28. bekezdés). Helyi szinten ugyanakkor akadt követendő példa uniós támogatású, határokon átnyúló együttműködésre, amint azt a 4. háttérmagyarázat mutatja.

23Észrevételek

A szukséges védelmi intézkedéseket a tagállamok gyakran késve hozták meg vagy rosszul határozták meg

23 Egy közösségi jelentőségű terület Bizottság általi jóváhagyása után az érintett tagállamnak legkésőbb hat éven belül különleges természetmegőrzési területté kell nyilvánítania az érintett területet, és a terület valamennyi védett élőhelye és faja tekintetében meg kell hoznia a szükséges védelmi intézkedéseket36. Hasonló természetvédelmi szabályozást ír elő a madárvédelmi irányelv is (lásd: 6. be-kezdés). A védelmi intézkedések gazdálkodási tervek alakját ölthetik, amelyek a terület védelmi célkitűzéseit az azok eléréséhez szükséges intézkedésekkel együtt határozzák meg37.

24 A legtöbb tagállamban jelentős késedelmet szenvedett a területek különleges természetmegőrzési területté történő nyilvánítása. Amint arról a Bizottság be-számolt, a 2010 januárjában létező 22 419 közösségi jelentőségű terület egy-harmadát 2016 januárjáig – vagyis a hatéves határidő lejárta után – még mindig nem nyilvánították különleges természetmegőrzési területté. Három tagállam38 egyetlen különleges természetmegőrzési területet sem jelölt ki időben (lásd: a melléklet 2. táblázata).

25 Mind az öt ellenőrzött tagállamnál késedelmet állapítottunk meg a védelmi intézkedések elfogadását illetően. Az ellenőrzött 24 terület közül csak nyolcra nézve fogadtak el védelmi intézkedéseket a terület kijelölését követő hat éven belül. Az egyik spanyolországi területen még annak ellenére hiányoznak a meg-felelő védelmi intézkedések, hogy azt az 1990-es években jelölték ki. A szükséges intézkedések késedelmes elfogadása valószínűleg veszélyezteti az ilyen területek védelmi helyzetét és az irányelvek céljainak átfogó megvalósítását. Ráadásul a gazdálkodási tervek közül csak keveset vizsgáltak felül, pedig némelyiket még vizsgálatunk előtt több mint tíz évvel dolgozták ki (lásd még: a melléklet 3. táblázata).

26 A védelmi intézkedéseknek kapcsolódniuk kell az adott területre nézve meg-határozott védelmi célkitűzésekhez. A felkeresett tagállamokban azonban (Lengyelország kivételével) a védelmi célkitűzések gyakran nem voltak elég specifikusak és számszerűek. Ez magyarázza azt is, hogy ugyanabban a négy tagállamban39 a gazdálkodási tervekben foglalt védelmi intézkedéseket nem határozták meg pontosan, és azok ritkán tartalmaztak mérföldköveket (lásd: 5. háttérmagyarázat).

36 Az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikkének (4) bekezdése.

37 A Natura 2000 alá tartozó természeti területek kezelése, az élőhelyvédelmi irányelv (92/43/EGK irányelv) 6. cikkének rendelkezései, 2000, Európai Bizottság.

38 Málta, Lengyelország, Románia.

39 Németország, Spanyolország, Franciaország és Románia.

24Észrevételek

27 Megvizsgáltuk azt is, hogy a 24 területen létezett-e gazdálkodási terv és végrehaj-tották-e azt. Megállapításunk szerint csak 12 területre nézve létezett gazdálkodási terv, és ezek közül háromnál még nem kezdődött meg a végrehajtás, négy másiknál pedig még csak részlegesen történt meg (lásd: a melléklet 3. táblázata).

A felkeresett tagállamok nem értékelték megfelelően a Natura 2000 teruletekre hatást gyakorló projekteket

28 Az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy az adott termé-szeti terület védelmével kapcsolatos célkitűzéseket figyelembe véve „megfelelő vizsgálatot” kell folytatni minden olyan projekt hatásait illetően, amely valószínűleg jelentős hatással lesz egy Natura 2000 területre (lásd: 10. bekezdés). Áttekintettük a tagállamokban az ilyen vizsgálatok végrehajtására szolgáló rendszereket, és meg-vizsgáltunk 47 olyan projektet, ahol ilyen vizsgálat volt szükséges. E projektek közül kettő a vizsgálatot követően nem részesült jóváhagyásban.

Példák a nem specifikus védelmi célkitűzésekre és intézkedésekre

Spanyolországban az egyik ellenőrzött terület gazdálkodási tervében olyan általános védelmi célkitűzések szerepeltek, amelyek kapcsán nem határozták meg sem az egyes védett fajok tekintetében elérni kívánt cél-csoportot, sem a vonatkozó időkeretet.

Épp ilyen homályosak voltak a célkitűzésekből származtatott védelmi intézkedések is. Egy példa erre: „az agrár- környezetvédelmi támogatások a környezet- és természetvédelemmel összeegyeztethető mezőgazda-sági gyakorlatokat hivatottak elősegíteni”.

A célkitűzések és intézkedések ilyen általános megfogalmazása megnehezítette az eredmények értékelését.5. h

átté

rmag

yará

zat

4. kép – Megfelelő vizsgálatra szoruló terület

Forrás: Európai Számvevőszék, megfelelő vizsgálatra szoruló városi, part menti terület, 5. sz. terület, Spanyolország.

25Észrevételek

29 Minden felkeresett tagállam létrehozott ilyen, a Natura 2000 területekre való-színűleg hatással lévő projektek vizsgálatának elvégzésére szolgáló rendszert. Ugyanakkor azt állapítottuk meg, hogy a 47 eset közül 34-ben a vizsgálat vég-rehajtása nem volt egységes és teljes körű, további hat esetben pedig nem bocsátottak rendelkezésre elegendő dokumentációt ahhoz, hogy a vizsgálatot következtetéssel lehessen lezárni (lásd: a melléklet 4. táblázata). A leggyakoribb hiányosságok: a vizsgálat nem elemezte valamennyi fajra és élőhelyre nézve a ha-tásokat; a vizsgálat nem volt kellően dokumentálva; a vizsgálatot nem megfelelő-en képzett személyzet végezte (példát lásd: 6. háttérmagyarázat).

Példa nem megfelelő vizsgálati eljárásokra

Egy romániai projekt keretében gabonatárolót építettek. Az engedélyt bizonyos feltételekkel adták meg, töb-bek között kárenyhítő intézkedéseket kellett végrehajtani. Ezek a feltételek azonban nem álltak össz hangban a védelmi intézkedésekkel, amelyek még a kisebb építési munkálatokat és a gépektől származó zajokat is tiltották.

A projektek jóváhagyásakor nem vették figyelembe a kumulatív hatásokat

Németországban az egyik általunk ellenőrzött értékelő vizsgálat egy üdülőhelyi építkezésre vonatkozott. A projektet annak ellenére engedélyezték, hogy a helyi környezetvédelmi hatóság aggályait fejezte ki a terü-leten potenciálisan felmerülő hatásokat, elsősorban azt az együttes hatást illetően, amelyet egy új tengeri híd megépítése és a nyaralók számának ebből adódó növekedése jelent.

Romániában az egyik általunk megvizsgált értékelő vizsgálat egy kőbánya kialakítására vonatkozott. A pro-jektre a helyi környezetvédelmi hatóság engedélyt adott, noha ugyanez a hatóság korábban egy hasonló pro-jektet csak azzal a feltétellel engedélyezett, hogy 20 km mederszakaszonként legfeljebb két kőbánya kaphat engedélyt. Megállapításunk szerint már akár öt ilyen projekt is létezett a környéken, mintegy 12–15 km-nyi mederszakaszon.

6. h

átté

rmag

yará

zat

7. h

átté

rmag

yará

zat

30 A „megfelelő vizsgálat” alapvető eleme a más projektek „kumulatív hatásainak”40 tekintetbe vétele. A 47 esetből álló mintánkban 32 esetben állapítottuk meg azt, hogy a tagállamok nem értékelték megfelelően a kumulatív hatásokat és nem kísérték kellő figyelemmel a szomszédos projektekre vonatkozó más értékelő vizsgálatokat. Egyes ellenőrzések egyáltalán nem vizsgálták, hogy merült-e fel kumulatív hatás, míg mások nem voltak elég alaposak. Ezért fennállt annak a veszélye, hogy a Natura 2000 projektekre gyakorolt potenciális hatás feltáratlan marad (lásd: 7. háttérmagyarázat).

40 „Kumulatív hatások” alatt azon hatásokat értjük, amelyeket az éppen vizsgált projekt bármely más meglévő vagy tervezett projekt hatásaival együttesen fejt ki. Lásd: A Natura 2000 alá tartozó természeti területek kezelése, az élőhelyvédelmi irányelv (92/43/EGK irányelv) 6. cikkének rendelkezései, 4.4.3. szakasz (http://ec.europa.eu/environment/nature/natura2000/management/docs/art6/provision_of_art6_en/pdf).

26Észrevételek

31 A projektek Natura 2000 területekre gyakorolt kumulatív hatásaival kapcsolatos tagállami megközelítésre találtunk azért követendő példát is, amint azt a 8. hát-térmagyarázat kifejti.

Bajorországban adatbázis készult a kumulatív hatások értékeléséhez

A Natura 2000 területek valamennyi megfelelő vizsgálatát a hatóságok számára hozzáférhető központi adat-bázisban rögzítették. Az adatbázis megkönnyítette a potenciálisan kumulatív hatásokkal bíró projektek azo-nosítását. Az egyes területekre vonatkozó adatokat kérésre ki lehetett gyűjteni és magánszervezetek, például mérnöki vagy építészirodák rendelkezésére lehetett bocsátani.

8. h

átté

rmag

yará

zat

32 A káros környezeti hatások korlátozására a projektek rendszerint tartalmaznak kárenyhítő intézkedéseket. Az illetékes hatóságok ezeket a projekt engedélyezé-sének előfeltételeként is előírhatják. Mivel mindkét esetben a projekt jóváhagyá-sának fontos eleméről van szó, tényleges végrehajtásukat nyomon kell követni. Az öt felkeresett tagállam közül Lengyelország és Románia nem ellenőrizte, hogy végrehajtják-e a projekteknek a Natura 2000 területekre gyakorolt környezeti ha-tásait enyhítő intézkedéseket. Ilyen ellenőrzés nélkül nem lehetséges teljes bizo-nyosságra szert tenni arról, hogy az intézkedéseket csakugyan végrehajtották-e. Egy lengyelországi helyszíni ellenőrzés során például azt állapítottuk meg, hogy a környezetvédelmi hatóság által megkövetelt kárenyhítő intézkedést (faültetés) nem hajtották végre.

33 Kompenzációs intézkedésekre akkor van szükség, ha egy projekt végrehajtása a Natura 2000 területre gyakorolt káros hatása ellenére is közérdeknek tekint-hető és nem létezik alternatív megoldás (lásd: 11. bekezdés). Ilyen esetekben az érintett tagállam köteles tájékoztatni a Bizottságot. A felkeresett tagállamok-ban áttekintett vizsgálatok egyikében sem hoztak kompenzációs intézkedést. A tagállamok által a Bizottságnak 2007-től az ellenőrzésünk idejéig bejelentett kompenzációs intézkedések száma erősen változó volt. A Natura 2000 területek többezres számához képest (lásd: a melléklet 1. táblázata) Franciaország három kompenzációs intézkedést jelentett be, Németország hatvanhármat, Lengyel-ország nyolcat, Románia hármat, Spanyolország tizenegyet. Ez arra mutatott, hogy az ellenőrzött tagállamok alighanem eltérően értelmezik a kompenzációs intézkedések gyakorlati alkalmazását.

27Észrevételek

34 A tagállamoknak előzetesen tájékoztatniuk kell a Bizottságot a strukturális alapokból finanszírozott minden nagyprojektről (lásd: 12. bekezdés). A 12 nagy-projektekre vonatkozó felülvizsgálatunk tanúsága szerint a Bizottság a Natura 2000 területekre potenciális hatással lévő valamennyi projektpályázatot elle-nőrizte, és gyakran kért pontosításokat környezetvédelmi kérdésekben41.

A Bizottság aktívan felugyelte a Natura 2000 végrehajtását

35 A Natura 2000 helyes tagállami végrehajtásának támogatására a Bizottság rele-váns és részletes útmutatókat42 dolgozott ki a természetvédelmi irányelvek fő szempontjairól, és egyes ágazatokról külön is43. Helyszíni vizsgálataink során azt állapítottuk meg, hogy a tagállamokban a területek irányítása során nem hasz-nálják fel széles körben a bizottsági útmutatókat. Amikor azonban felmérésünk keretében a bizottsági iránymutatásról kérdeztük a tagállamokat, a legtöbben44 jelezték, hogy szívesen vennének további iránymutatást.

36 2012-ben az Európai Bizottság együttműködési és hálózatépítési mechanizmus-ként elindította a Natura 2000 biogeográfiai folyamatot, amely a Natura 2000 hálózat irányításának egységesebbé tételét célzó műhelyfoglalkozásokat és más tevékenységeket foglal magában. A szemináriumok és a kísérő dokumentumok többnyire angol nyelvűek voltak. Ez gátolta egyes tagállamok részvételét és lassította az eredmények elterjesztését és felhasználását, különösen az egyes Natura 2000 területek szintjén.

37 A természetvédelmi irányelvek végrehajtását a panaszok magas száma jellemzi. A Bizottság 2009-ben kifejlesztett egy központi nyilvántartást az uniós polgárok-tól és szervezetektől érkező valamennyi panasz és kérdés rögzítésére. Ellenőrzé-sünk időpontjáig a Bizottság a természetvédelmi jogszabályokkal kapcsolatban az uniós jognak már több mint 4 000 esetleges megsértését rögzítette az irány-elvek 1981-es hatályba lépése óta. A legtöbb ilyen esetet (79%) további eljárás nélkül lezárták. A többi esetben a Bizottságnak tovább kellett vizsgálódnia, és további felvilágosítást kellett kérnie a panaszostól, illetve a tagállamtól.

41 A strukturális alapokból finanszírozott projektek megvalósításáért a tagállamok felelősek. E projektek végrehajtá-sának nyomon követése a megfelelő monitoringbizott-ságban zajlik, amelyben a Bizottság a 2007–2013-as időszakban megfigyelői státusszal bírt.

42 A fő útmutatók a következők: A Natura 2000 alá tartozó természeti területek kezelése, az élőhelyvédelmi irányelv (92/43/EGK irányelv) 6. cikkének rendelkezé-sei (2000)(http://ec.europa.eu/environment/Natura/natu-ra2000/management/docs/art6/ provision_of_art6_en.pdf); Útmutató a Natura 2000 területekre jelentős hatást gyakorló tervek és projektek értékeléséről. Módszertani útmutató az élőhelyvédelmi irányelv (92/43/EGK irányelv) 6. cikke (3) és (4) bekezdésének rendelkezéseihez (2002)(http://ec.europa.eu/environment/Natura/natu-ra2000/management/docs/art6/natura_2000_assess_en.pdf); Útmutató dokumentum az élőhelyvédelmi irányelv (92/43/EGK irányelv) 6. cikkének (4) bekezdésé-hez (2007, aktualizálva: 2012) (http://ec.europa.eu/environ-ment/Natura/natura2000/management/docs/art6/new_guidance_art6_4_hu.pdf).

43 Akvakultúra és a Natura 2000 (2012) (https://ec.europa.eu/fisheries/sites/fisheries/files/docs/body/guidance-aquacultu-re-natura2000.pdf); Belvízi szállítás és a Natura 2000 (2012) (http://ec.europa.eu/environ-ment/Natura/natura2000/management/docs/IWT_BHD_Guidelines.pdf); A szélenergiához kapcsolódó fejlesztések és a Natura 2000 (2011); Az energián kívüli nyersanyag-kitermelés és a Natura 2000 (2011) (http://ec.europa.eu/environment/Natura/natura2000/manage-ment/docs/neei_n2000_guidan-ce.pdf); A madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelv végrehajtása a torkolatvidékeken és a tengerparti övezetekben (2011) (http://ec.europa.eu/transport/sites/transport/files/modes/maritime/doc/guidance_doc.pdf).

44 Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Írország, Görögország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Magyarország, Málta, Hollandia, Szlovénia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság.

28Észrevételek

38 A Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat egy tagállam ellen, ha az nem hajtja végre a természetvédelmi irányelveket (lásd: 7. bekezdés). Több bizottsági for-rás szerint45 1981 óta a környezetvédelmi ágazaton belül a természetvédelmi irány-elvekkel kapcsolatos esetek száma a legmagasabb, részesedésük 30% körül van.

39 Az „EU Pilot” rendszer 2008-ban került bevezetésre a kötelezettségszegési eljárást megelőző eljárásként, amelynek keretében a Bizottság és a tagállami hatóságok informális és kétoldalú párbeszédet folytatnak az uniós jog megfelelő átültetését vagy alkalmazását érintő kérdésekben. A Bizottság akkor alkalmazza az EU Pilot rendszert, ha ilyen kérdéseket illetően felvilágosításra van szüksége a tagálla-mok tényleges jogi álláspontjáról. Az EU Pilotot 2008 óta 554 ízben alkalmazták a természet védelmi irányelvekkel kapcsolatban. Ezek közül 78 esetben (14%) került sor hivatalos kötelezettségszegési eljárásra. Az EU Pilot 2008-as bevezetése növelte a hatékonyságot és csökkentette a kötelezettségszegési ügyek számát, mivel az el-járást csak azokban az esetekben követte kötelezettségszegési eljárás megindítása, ha a tagállamokkal folytatott párbeszéd nem hozott megoldást (lásd: 3. ábra).

3. á

bra

Forrás: Az Európai Számvevőszék elemzése, az Európai Bizottság adatai alapján.

A természetvédelmi irányelvekkel kapcsolatban megindított kötelezettségszegési eljárások éves száma a Bíróság elé vitt kötelezettségszegési esetek számához képest

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

1981

1982

1983

1984

1985

1986

1987

1988

1989

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

Kötelezettségszegések, amelyek miatt nem indítottak eljárást az Európai Bíróságon

Kötelezettségszegések, amelyek miatt indítottak eljárást az Európai Bíróságon

45 A 2014. és a 2015. évi éves jelentés az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről és a Bizottságtól származó egyéb információk.

29Észrevételek

Az uniós pénzeszközöket nem sikerult megfelelően mozgósítani a Natura 2000 hálózat irányításának céljára

40 A Natura 2000 finanszírozása beépül azon uniós források közé, amelyeknél a számos célkitűzésnek csak egyike a természetvédelem. A tagállamok priorizált intézkedési terveket (PAF) készítenek a Natura 2000 hálózat igényeinek meg-határozására és az azoknak megfelelő uniós finanszírozás biztosítására (lásd: 13–15. bekezdés). Az igényeknek azután a programozási időszak hét évére vo-natkozóan meg kell jelenniük a tagállamok által a különböző uniós finanszírozási eszközökhöz benyújtott programozási dokumentumokban. Az egyes Natura 2000 területek egyedi igényeinek a támogatott tényleges intézkedésekben és projek-tekben is tükröződniük kell.

A priorizált intézkedési tervek megbízhatatlan képet adtak a Natura 2000 hálózat költségeiről

Nem volt megbízható becslés a 2007–2013-as programozási időszak tekintetében a Natura 2000 keretében felhasznált uniós forrásokra nézve

41 Míg egyes konkrét intézkedésekre nézve volt hozzáférhető információ, nem volt megbízható és összevethető összesített becslés a Natura 2000-nek a 2007–2013-as programozási időszakban való végrehajtásának finanszírozására nézve: a külön-böző uniós programok végrehajtásáról végzett beszámolás nem tette lehetővé, hogy a Bizottság figyelemmel kísérje a Natura 2000-re irányuló uniós források nagyságát, és ezzel az információval a PAF sem szolgálhatott. Jelentős hiányos-ságok jellemezték a tagállamok által rendelkezésre bocsátott adatokat. Hasonló problémákat mutatott fel a célravezetőségi vizsgálattal kapcsolatos tanulmány is (lásd: 5. bekezdés).

42 A LIFE-alapon kívül az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) is tartalmazott a 2007–2013-as időszakban kizárólag a Natura 2000-re irányuló intézkedéseket (213. intézkedés, „Natura 2000 kifizetések” és 224. intézkedés, „Natura 2000 kifizetések erdőterületekre”), s ezen kívül más olyan intézkedéseket is, amelyek a Natura 2000 hálózat hasznára válhatnak. A 213. és 224. intézkedést azonban kevéssé használták ki. Az öt felkeresett tagállamban csak Schleswig-Hol-stein és Bajorország német szövetségi tartományok, valamint Spanyolországban Asztúria autonóm közösség folyamodott hozzájuk.

30Észrevételek

43 Az uniós finanszírozás olyan környezetvédelmi intézkedéseket is támogat, amelyek nem kifejezetten Natura 2000 területekre irányulnak, ám ezek is fontos finanszírozási forrást jelentenek a hálózat számára. A tényleges kiadások el-számolásának hiányosságai miatt gyakran nehéz megkülönböztetni a Natura 2000 támogatását más környezetvédelmi intézkedések finanszírozásától.

44 A felmérés azt is megerősítette, hogy nem áll rendelkezésre ellentmondás-mentes, összevethető információ a 2007–2013-as időszak során a Natura 2000-re irányuló közkiadásokról, ezen belül az uniós finanszírozásról. Felmérésünkben Svédország kivételével minden tagállam beszámolt a Natura 2000-re fordított közkiadásokról. A beszámolók szerint az uniós kiadás minden évben évi 400 mil-lió euró (2007) és 2 milliárd euró (2013) között mozgott. Nem minden tagállam tudott adatokat szolgáltatni valamennyi uniós alapra nézve (lásd: 1. táblázat). A felmérésben bejelentett kiadások több mint 90%-át az ERFA, az EMVA és a LIFE keretében eszközölték.

A 2014–2020-as programozási időszakra szóló finanszírozási igények felmérése nem volt sem pontos, sem teljes körű

45 Az uniós finanszírozásnak a 2007–2013-as programozási időszakban való fel-használásával kapcsolatos tagállami tapasztalatok elemzésén kívül a PAF tervekben szerepeltek a jövőbeli finanszírozási igényekre vonatkozó becslések is, különös te-kintettel a 2014–2020-as programozási időszakra. Megállapításunk szerint az egyes tagállamok PAF tervei esetében jelentős mértékben eltért e becslések minősége. Három tagállam nem nyújtotta be a PAF terveit46, hat tagállam47 pedig sem a PAF ke-retében, sem a felmérésünkre adott válaszaiban nem adott becslést a finanszírozási igényeire nézve. A felkeresett tagállamokban a finanszírozási igényekre vonatkozó-an a PAF tervekben szereplő becslések nem voltak teljes körűek és pontosak (lásd: 9. háttérmagyarázat). A Bizottság csak korlátozott értékelést adott a PAF tervekről, és a felkeresett tagállamokon – Spanyolország kivételével – nem kérte számon hiva-talosan az értékelésének következtetéseit.

46 Málta, Litvánia és Horvátország nem nyújtották be a PAF terveiket.

47 Dánia, Horvátország, Málta és az Egyesült Királyság. Ezenkívül Ciprus és Németország ugyan utalt költségekre, de számadataik elavultak voltak.

Nem teljes körű tagállami szintű költségbecslés: példa Lengyelországból

Lengyelországban a PAF költségbecslései a 2007–2013-as programozási időszak során a biodiverzitás védel-mére tagállami és uniós forrásokból fordított összegeken alapultak. Csak azokat a Natura 2000 területeket vet-ték figyelembe, amelyekre nézve gazdálkodási tervek álltak rendelkezésre. Ellenőrzésünk idején a Natura 2000 területek csupán 44%-ánál állt rendelkezésre ilyen terv. Mivel az uniós forrásokból társfinanszírozott védelmi intézkedéseket a 2014–2020-as programozási időszakban sokkal nagyobb területen fogják végrehajtani, a PAF tervben feltüntetett költségek alá vannak becsülve, és potenciális finanszírozási hiány merül fel.

9. h

átté

rmag

yará

zat

31Észrevételek

A felmérésunkben nyert információ a 2007–2013-as programozási időszakra nézve

Tagállam /Alap neve EMVA ERFA EHA2 LIFE ESZA3 Kohézió FP74 Tagállami Egyéb

Belgium X X X X X

Bulgária X X

Cseh Köztársaság X X X X X

Dánia X X X X

Németország X X X X

Észtország X X X X X X X

Írország X X

Görögország X X X X

Spanyolország X X X X X X X

Franciaország X X X X

Horvátország X X

Olaszország X X X X X X X

Ciprus X X

Lettország X X X X X X X

Litvánia X X X X X X X

Luxemburg X X X

Magyarország X X X X

Málta X X X X X X

Hollandia X X X X X X

Ausztria X X X X

Lengyelország X X X X X X

Portugália X X X X X

Románia X X X

Szlovénia X X X

Szlovákia X X X X

Finnország X X X

Svédország1 X

Egyesült Királyság X X

Összesen 24 22 9 23 5 6 4 16 10

1 Svédország jelezte, hogy kap EMVA-támogatást a Natura 2000 céljaira, de nem tudott számadatokkal szolgálni.2 Az Európai Halászati Alap.3 Az Európai Szociális Alap.4 A hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram.

Megjegyzés: Ha egy rubrika üres, akkor a tagállam nem szolgáltatott adatokat arra az alapra nézve.

Forrás: Az Európai Számvevőszék elemzése.

1. tá

blá

zat

32Észrevételek

46 Felmérésünkben megkérdeztük a tagállamokat, hogy látnak-e eltérést a Natura 2000 kapcsán felmerülő becsült finanszírozási igényük és a rendelkezésükre álló források között. Válaszában 17 tagállam48 kijelentette, hogy csakugyan finan-szírozási hiány áll fenn, de csak három tagállam49 adta meg a hiány tényleges nagyságát.

47 Ugyanígy a Natura 2000 hálózat irányítási költségeit sokszor helyi szinten (Natura 2000 terület, hatóság) sem sikerült pontosan megbecsülni, és a becslés nem vett figyelembe minden tevékenységet (pl. a Natura 2000 területek létrehozásának és a gazdálkodási tervezésnek a költségeit, az élőhely-kezelési és a beruházási költ-ségeket). Csak Lengyelország készített részletes költségbecslést a gazdálkodási tervekben előirányzott intézkedések végrehajtásáról. A többi négy ellen őrzött tagállamban a területkezelési dokumentumokban nem szerepelt elegendő, kellőképpen pontos és releváns információ a védelmi intézkedések végrehajtásá-hoz szükséges forrásokról. Ezenkívül ebben a négy tagállamban rendszerint nem azonosították pontosan a potenciális finanszírozási forrásokat. Ezek a hiányos-ságok kevéssé hatékony gazdálkodási tervezést eredményezhetnek és azt, hogy a programozás nem terjed ki elég rendelkezésre álló forrásra.

A kulönböző uniós alapok 2014–2020-as programozási dokumentumai nem tukrözik hiánytalanul a priorizált intézkedési tervekben meghatározott igényeket

48 A tagállamok arra kaptak felkérést, hogy PAF terveiket már 2012-ben nyújtsák be annak érdekében, hogy azok a 2014–2020-as programozási időszak ope-ratív programjainak és vidékfejlesztési programjainak benyújtását kellő rá-tartással megelőzve elérhetőek legyenek (lásd: 15. bekezdés). A finanszírozási kötelezettség vállalásokat ezért csak a vonatkozó uniós finanszírozási programok elfogadásakor állapították meg.

49 A Natura 2000 csak egy volt e programok számos célkitűzése közül. Mivel a kü-lönböző programokban a források általában nem célhoz kötötten álltak a Natu-ra 2000 rendelkezésére, a Bizottság nem tud könnyen értékelést adni arról, hogy a 2014–2020-as programozási dokumentumokban javasolt előirányzat teljes mértékben figyelembe vette-e a hálózat irányításával kapcsolatos költségeknek a PAF tervekben szereplő becslését. A környezetvédelmi és a biodiverzitáshoz kapcsolódó intézkedések sem mindig adják meg, hogy milyen mértékben vonat-koznak a Natura 2000 területekre (lásd: 43. bekezdés).

48 Belgium (Flandria), Cseh Köztársaság, Észtország, Írország, Görögország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Ausztria, Szlovénia, Szlovákia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság.

49 Olaszország, Lettország, Finnország.

33Észrevételek

50 Ausztria, Belgium, Észtország, Magyarország és az Egyesült Királyság.

51 Kis- és középvállalkozások.

52 Németország, Spanyolország és Franciaország.

53 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság, Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság, a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága, Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság, Környezetvédelmi Főigazgatóság.

54 A Környezetvédelmi Főigazgatóság többek között a következőket jelezte: Lengyelország esetében a priorizált intézkedési tervekben meghatározott intézkedések közül nem mindegyik szerepelt a vidékfejlesztési programban. Romániában a Vidékfejlesztési Program nem határozta meg, hogyan fogják kezelni a Natura  2000-rel kapcsolatos igényeket. Franciaországban a vidékfejlesztési programokban nem szerepelt információ a Natura 2000 finanszírozásáról.

55 Ezt a következtetést megerősítik a Bizottság számára 2016-ban készített, „Integration of Natura 2000 and biodiversity into EU funding (EARDF, ERDF, CF, EMFF, ESF)” („A Natura 2000 és a biodiverzitás Integrálása az uniós finanszírozásba [EMVA, ERFA, Kohézió, ETHA, ESZA]”) c. jelentés megállapításai is. Lásd: 52. o.: „A Natura 2000-hez kapcsolódó prioritások, konkrét célkitűzések és intézkedések integrációját [...] az elemzett nemzeti programokban eltérő mértékben sikerült elérni [...] a tervezett intézkedések általában nem terjednek ki a PAF tervekben a védelmi vagy helyreállítási intézkedést igénylő valamennyi élőhely és faj tekintetében azonosított igényekre”.

50 Az ERFA a 2014–2020-as programozási időszakában bevezetett egy kifejezetten a Natura 2000-re irányuló új kategóriát (086), valamint fenntart egy olyan bio-diverzitási kategóriát, amelynek keretében szintén finanszírozható a Natura 2000 (085). Öt tagállam50 nem tervezi a 086. kategória alkalmazását, egy tagállam kivételével viszont mindegyikük tervezi alkalmazni a 085. kategóriát. A „temati-kus koncentráció” követelménye szerint a fejlettebb és a kevésbé fejlett régiók esetében a források 80, illetve 50%-át a kutatással és innovációval, a kkv-kkel51, a versenyképességgel, a karbonszegény gazdasággal, valamint az információs és kommunikációs technológiákkal összefüggő intézkedésekre kellett felhasználni. A biodiverzitás nem szerepelt a tematikus koncentráció keretében választható szakpolitikák között.

51 Azokban a tagállamokban, ahol az operatív programokat és a vidékfejlesztési programokat regionális szinten hozták létre52, a PAF terveket azonban nemzeti szinten alakították ki, lehetetlen volt értékelni, hogy a célkitűzések, illetve a for-rások felhasználása összhangban állt-e a PAF tervekkel. Régiónként eltért a vég-rehajtás módja is, ami megnehezítette a koherenciáról és az egységességről való képalkotást.

52 Különböző bizottsági főigazgatóságok53 dolgoznak egymással egyeztetve az operatív programok és a vidékfejlesztési programok jóváhagyásán. A Környezet-védelmi Főigazgatóság ellenőrzi, hogy összhangban vannak-e ezek a do-kumentumok az Unió környezetvédelmi szakpolitikájával, prioritásaival és célkitűzéseivel, beleértve a Natura 2000-et, és megküldi észrevételeit más főigaz-gatóságoknak és a tagállamoknak is.

53 Az operatív programok és a vidékfejlesztési programok programozási doku-mentumainak elemzésekor a Környezetvédelmi Főigazgatóság nem alkalmazott strukturált megközelítést, pedig az megkönnyítette volna konzultációját a Bizott-ság más főigazgatóságaival. Így azt állapítottuk meg, hogy a tagállami programo-zási dokumentumtervezeteknek a PAF tervekkel és a Natura 2000-et támogató intézkedésekkel való összeegyeztethetőségét vizsgáló bizottsági elemzések kiterjedése és minősége igen eltérő volt.

54 Végül megállapítottuk azt is, hogy a jóváhagyott programozási dokumentumok nem feltétlenül tükrözték a PAF tervekben azonosított és a Környezetvédelmi Főigazgatóság által a bizottsági részlegekkel folytatott konzultációja során jelzett Natura 2000 vonatkozású igényeket54. Összességében az, hogy a PAF tervekben hiányos vagy pontatlan információ szerepel, és hogy ezeket a terveket nem integrálták kellően a 2014–2020-as finanszírozási időszak programozási doku-mentumaiba55, jelentősen korlátozza a PAF alkalmazásának hasznosságát a Natu-ra 2000 uniós finanszírozása egységességének biztosításában.

34Észrevételek

Az uniós támogatási rendszerek nem veszik kellő mértékben figyelembe a Natura 2000 teruletek célkitűzéseit

55 Mivel a Natura 2000-et csak korlátozott mértékben integrálták az uniós támoga-tási rendszerekbe, fennáll az a kockázat, hogy a rendelkezésre álló forrásokat nem igazították kellően az egyes Natura 2000 területek igényeihez. Megvizsgáltuk, hogy a hálózat tekintetében legsűrűbben alkalmazott finanszírozási rendszerek kellő mértékben személyre szabottak és koordináltak-e ahhoz, hogy a védelmi célkitűzések megvalósulhassanak.

56 Felmérésünk tanúsága szerint a Natura 2000 uniós finanszírozásának több mint 90%-a az EMVA, az ERFA és a LIFE-alapból származott (lásd: 44. bekezdés). A tag-államok jelezték azt is, hogy az ezekből az alapokból finanszírozott fő irányítási tevékenység a folyamatos élőhelykezelés és a Natura 2000 területek monitoringja volt (lásd: 4. ábra).

4. á

bra Áttekintés a Natura 2000 teruletekkel kapcsolatos irányítási tevékenységeknek

a felmérésben feltuntetett uniós és tagállami kiadásairól

Forrás: Az Európai Számvevőszék elemzése.

Folyamatos élőhelykezelés és monitoring – 74%

Beruházási költségek – 14%

Gazdálkodástervezés – 10%

Natura 2000 területek létrehozása – 2%

35Észrevételek

57 A Natura 2000 területeken történő élőhelykezelés finanszírozása szempontjából a legjelentősebb EMVA-intézkedés az agrár-környezetvédelmi intézkedés (214. intézkedés) volt, amely ennek az alapnak több mint 50%-át tette ki. A kifejezetten „Natura 2000 kifizetések” (213. és 224. intézkedés) a bejelentett finanszírozásnak csupán 7%-át tették ki.

58 A vidékfejlesztési támogatási rendszerek kialakításánál nem mindig vették figyelembe a Natura 2000 területek sajátosságait és védelmi célkitűzéseit, mivel e rendszerek többsége csak az érintett fajok és élőhelyek egy részére vonatko-zott (lásd: 10. háttérmagyarázat). A Számvevőszék már több vízpolitikai témájú különjelentésében56 felvetette, hogy a vidékfejlesztési támogatási rendszerek nincsenek teljesen összhangban a környezetvédelmi kérdésekkel.

56 4/2014. sz. különjelentés: „Az uniós vízpolitika célkitűzéseinek integrálása a KAP-ba: részleges siker”, lásd: 83. bekezdés; 23/2015. sz. különjelentés: „Vízminőség a Duna vízgyűjtő területén: haladás tapasztalható a víz-keretirányelv végrehajtása terén, de sok még a teendő”, lásd: 187. és 188. bekezdés; 3/2016. sz. különjelentés: „A Balti-tenger eutrofizációja elleni küzdelem: további és eredményesebb fellépésre van szükség”, lásd: 124. bekezdés (http://eca.europa.eu).

Az EMVA támogatási rendszer nem vette figyelembe a Natura 2000 teruletek sajátosságait: néhány példa

Lengyelországban az agrár-környezetvédelmi kifizetési feltételek nem terjedtek ki a Natura 2000 területen élő valamennyi fajra és az adott terület sajátosságaira. Az alpesi biogeográfiai régió egy természetvédelmi terüle-te azért került be a Natura 2000 hálózatba, mert a területen több tucat madárfaj él, például a nyírfajd (Tetrao tetrix) és a haris (Crex crex). Az agrár-környezetvédelmi intézkedés konkrét feltételei kifejezetten csak a harisra vonatkoztak. A harisra vonatkozó előírások, például a kaszálási időszak, nem összeegyeztethetőek a nyírfajdra vonatkozó előírásokkal, ám az agrár-környezetvédelmi előírások ezt figyelmen kívül hagyták.

Ugyanezen a Natura 2000 területen a mezőgazdasági területként használt magánparcellák általában igen kicsik, keskenyek és hosszúak, gyakran csak néhány méter szélességűek voltak. Ezen a Natura 2000 területen mintegy 38 000 ilyen (átlag 0,22 hektár területű) parcella volt. Az érintett mezőgazdasági termelők akkor részesülhettek agrár-környezetvédelmi kifizetésekben, ha gazdaságuk teljes területe elérte az 1 hektárt. Ezen a területen a legtöbb gazdaság azonban kisebb volt 1 hektárnál, így a terület legtöbb parcellája nem volt agrár-környezetvédelmi támogatásra jogosult.

Romániában agrár-környezetvédelmi intézkedések irányultak a felkeresett Natura 2000 területen élő egyes fajokra, például a kis őrgébicsre (Lanius minor) és a kék vércsére (Falco vespertinus). Az intézkedésekhez kap-csolódó előírások nem vették figyelembe a gazdálkodási tervben meghatározott vonatkozó védelmi intézke-déseket (pl. hogy bizonyos időszakokban korlátozni kell egyes mezőgazdasági kultúrák kiterjedését és a le-geltetést). Az intézkedés eredményességét csorbította az is, hogy ezek az agrár-környezetvédelmi előírások a Natura 2000 terület mezőgazdasági területének csak 11,2%-ára vonatkoztak.

10. h

átté

rmag

yará

zat

36Észrevételek

59 Találkoztunk olyan esetekkel, ahol az EMVA vagy az EHA keretében nyújtott kárpótlás nem fedezte teljesen a Natura 2000 előírásainak betartásából szárma-zó pénzügyi veszteséget. Ez nem ösztönzött a programokban való részvételre. Például a lengyelországi akvakultúrás gazdálkodás esetében a termelők EHA- kifizetésre voltak jogosultak, ha halastavaik Natura 2000 területen terültek el. A halastavi madárfajok védelméből származó pénzügyi veszteség felülmúlta a ka-pott kárpótlást57. Ráadásul ilyen kártérítés Romániában csak két évig volt adható.

60 Találtunk követendő példát is arra nézve, amikor a források védelmi intézkedése-ket céloznak meg (lásd: 11. háttérmagyarázat).

61 Összességében azt állapítottuk meg, hogy a biodiverzitást előmozdító gyakorla-toknak a legnagyobb ösztönzést a LIFE-projektek adták; mivel azonban a támo-gatás a projekt időtartamához kötődik, ezért annak fenntarthatósága gyakran azon múlik, hogy rendelkezésre áll-e tartósabb finanszírozási forrás58. Az ERFA-t és a LIFE-ot általánosságban úgy alakították ki, hogy kiegészítsék egymást; mégis feltártunk a LIFE- és az ERFA-intézkedések közötti összehangolási problémákat is, mivel mindkét alap támogathat azonos típusú tevékenységeket, pl. gazdálkodási tervek kidolgozását, illetve egyes védelmi intézkedéseket. Egy általunk felkere-sett Natura 2000 területen például egy LIFE-projekt egy, a barnamedve (Ursus arctos) romániai védelméről szóló új vizsgálatot finanszírozott, pedig hasonló vizsgálatokat korábban már más LIFE- és ERFA-projektek is támogattak.

Védelmi intézkedéseket megcélzó ERFA- és LIFE-projektek: néhány példa

Romániában és Lengyelországban az ERFA ágazati környezetvédelmi operatív programjai59 kifejezetten a Na-tura 2000 hálózat irányítását is megcélozták a területkezelési tervek kidolgozásának finanszírozásával.

A LIFE-projekteket előszeretettel alkalmazták Spanyolországban, ahol e projektek egy ritka madárfaj, a siket-fajd (Tetrao urogallus) védelmét finanszírozták, valamint támogatásban részesült egy olyan kutatási program, amely potenciális Natura 2000 tengeri területek feltárását célozza.

59 2007PL161PO002; 2007RO161PO004.11. h

átté

rmag

yará

zat

57 Andrzej Martyniak, Piotr Hliwa, Urszula Szymańska, Katarzyna Stańczak, Piotr Gomułka, Jarosław Król: „Próba oszacowania presji kormorana czarnego Phalacrocorax carbo (L. 1758) na ichtiofaunę wód na terenie Stowarzyszenia Lokalna Grupa Rybacka „Opolszczyzna” oraz Stowarzyszenia Lokalna Grupa Rybacka „Żabi Kraj”. ” („Az Opolszczyzna és a Żabi Kraj helyi halásztársaságok területén található vizekben élő halfaunára a nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo L., 1758) által gyakorolt nyomás hozzávetőleges megállapítása”, ISBN 978-83-939958-0-6) (http://www.lgropolszczyzna.pl/pobierz1/00-broszura-Raport_Kormoran-web.pdf).

58 11/2009. sz. különjelentés: „A LIFE-Természet projektek fenntarthatósága és bizottsági irányítása” (http://eca.europa.eu).

37Észrevételek

A monitoring- és beszámolási rendszerek nem voltak alkalmasak arra, hogy átfogóan tájékoztassanak a Natura 2000 hálózat eredményességéről

63 A monitoring- és beszámolási rendszerek célja az, hogy folyamatosan tájékoztas-sák a Bizottságot és a tagállamokat a Natura 2000 hálózat terén elért haladásról, és hogy keretet biztosítsanak a megfelelő irányítási intézkedéseknek. A Natu-ra 2000 végrehajtása szempontjából több monitoring- és beszámolási tevékeny-ség is releváns. Ami az uniós forrásokat illeti, a programszintű monitoringnak információkat kell adnia az adott programnak és prioritási tengelyeinek végre-hajtásáról: a teljesítménymutatóknak megbízható és időszerű adatokkal kell szol-gálniuk arról, hogy a Natura 2000 hálózatot támogató intézkedések meghozzák-e a várt outputokat, eredményeket és hatásokat. Az egyes Natura 2000 területek szintjén a védelmi intézkedéseket figyelemmel kell kísérni eredményességük és eredményeik értékelése érdekében. Ennek a teljesítményinformációnak az alap-ján frissíthető az egységes adatlap (lásd: 8. bekezdés), amely leírja az adott terület főbb jellemzőit és adatokkal szolgál annak védett élőhelyeiről és fajairól. Végül a tagállamoknak figyelemmel kell kísérniük a védett élőhelyek és fajok védettségi helyzetét és jelentést kell benyújtaniuk arról; e beszámoló összefoglalása a ter-mészet állapotáról szóló, a helyzetet és a tendenciákat uniós szinten ismertető jelentésben is megjelenik.

62 Az eredményorientált intézkedések potenciálisan eredményesebbek lehetnek. Ezek azonban alapos előkészítést igényelnek, különösen az ökológiai tudás összegyűjtését és az adminisztratív kapacitás kiépítését illetően60, és megfelelő monitoringmutatókat kell meghatározni ahhoz, hogy ésszerű áron ellenőrizhető-ek legyenek. Míg kilenc tagállam61, köztük Németország uniós forrásokat használt fel az ilyen rendszereknél, addig a két felkeresett német régió saját forrásból finanszírozta az ilyen intézkedéseket (lásd: 12. háttérmagyarázat).

12. h

átté

rmag

yará

zat Egy eredményorientált program Németországban

Schleswig-Holstein tartományban az ún. Wiesenbrüter programot („füves területen élő madarak programja”) – amely csak akkor fizetett kompenzációt, ha madarak telepedtek meg az érintett területen és ha sor került védőintézkedésekre – tisztán nemzeti és regionális forrásokból finanszírozták. Ehhez az intézkedéstípushoz azért nem vettek igénybe uniós finanszírozást, mert a regionális hatóságok úgy ítélték meg, hogy nem lehet-ne elfogadható költséggel biztosítani a megfelelő ellenőrizhetőséget.

60 Biodiversity protection through results based remuneration of ecological achievement („A biodiverzitás védelme az ökológiai teljesítmények eredményalapú javadalmazása révén”), Európai Környezetpolitikai Intézet, 2014. december, Európai Bizottság.

61 Írország, Hollandia, Németország, Ausztria, Finnország, Egyesült Királyság, Svédország, Spanyolország és Franciaország.

38Észrevételek

A Natura 2000 hálózatnak nem volt kulön teljesítménymutató-rendszere

64 A különböző uniós alapok célkitűzéseinek megvalósulását mérő mutatókat62 az egyes alapokra vonatkozó rendeletek és programozási dokumentumok határoz-zák meg. A Natura 2000 esetében számos különböző uniós finanszírozási forrás (EMVA, ERFA, EHA, ESZA, KA és LIFE) lehetséges, ami bonyolulttá tette annak ellenőrzését, hogy az alapokat hogyan használják fel kifejezetten a hálózat céljára a 2007–2013-as programozási időszakban. A különböző alapoknak nem voltak kimondottan a Natura 2000-re vonatkozó közös mutatóik, amelyek révén összképet lehetne alkotni az uniós támogatás hatásáról, voltak viszont mutatóik a biodiverzitásra nézve, amelyek valamennyire relevánsak lehetnek a Natura 2000 hálózat tekintetében (lásd: 13. háttérmagyarázat).

62 A teljesítménymutatók rendszerint valamely szakpolitika inputjait, outputjait, eredményeit és hatásait mérik. Az inputmutatók a szakpolitikai intézkedésre elkülönített költségvetési vagy egyéb forrásokra vonatkoznak. Az outputmutatók a szakpolitikai intézkedéshez kapcsolódó tevékenység mértékét mutatják ki. Az eredménymutatók a szakpolitikai intézkedésnek az adott szakpolitikai célkitűzésre gyakorolt közvetlen hatását rögzítik. A hatásmutatók az intézkedés kívánt végeredményére vonatkoznak, az intézkedés közvetlen célján túli, tágabb környezetre gyakorolt hatás szempontjából.

Példa a Natura 2000-hez nem kifejezetten kapcsolódó biodiverzitási mutatóra

Az EMVA-nak a Natura 2000 kifizetéseihez és az agrár-környezetvédelmi intézkedéshez kapcsolódó egyik eredménymutatója ez volt: „a biodiverzitás, valamint a víz- és talajminőség javításához, az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséhez, a marginalizáció és a földterület művelésből való kivonásának elkerüléséhez hozzá-járuló, sikeres földgazdálkodás alatt álló terület”. A mutató a teljes föld- és erdőterületet mérte (hektárban). A mutató nem nyújtott külön információt az intézkedésnek kizárólag a Natura 2000 területekre vonatkoztatott eredményéről.

Példák nem az eredményekre irányuló mutatókra Lengyelországból

Az EMVA 2007–2013-as vidékfejlesztési programja „A veszélyeztetett madarak és természetes élőhelyek védelme a Natura 2000 területeken” elnevezésű agrár-környezetvédelmi intézkedés útján támogatta a Natura 2000-et. Ennél az intézkedésnél az uniós támogatásban részesülő földterületekre, illetve gazdaságokra nézve meghatá-rozott outputmutató értéke 378 000 hektár állandó legelő és 153 000 gazdaság volt. Azt azonban lehetetlen volt felbecsülni, hogy mennyivel járult hozzá az intézkedés a biodiverzitáshoz, mivel eredmény mutatókat nem szabtak meg.

13. h

átté

rmag

yará

zat

14. h

átté

rmag

yará

zat

65 Minden vidékfejlesztési programban szerepeltek Natura 2000 mutatók, ezek azonban inkább az inputokat és outputokat vizsgálták, semmint az eredménye-ket. A mutatók ugyan hasznos információkkal szolgáltak, ám azt nem mérték, hogy az uniós támogatású intézkedések sikeresen előmozdították-e a biodiverzi-tást a Natura 2000 területeken (lásd: 14. háttérmagyarázat).

39Észrevételek

66 Az uniós alapoknak a Natura 2000-hez és a biodiverzitáshoz való hozzájárulá-sát mérő általános mutatókat a 2014–2020-as programozási időszakra nézve az alábbi 2. táblázat mutatja be. Az előző időszakhoz hasonlóan a mutatók ugyan a biodiverzitásra összpontosítanak, ám nem mérik a biodiverzitáshoz való hozzá-járulást kifejezetten a Natura 2000 területeken, valamint inkább az inputokat és outputokat (projektek száma és terület), semmint az eredményeket mérik.

2. tá

blá

zat A kulönböző uniós alapok közös mutatórendszere a 2014–2020-as programozási

időszakra

Tematika Szakpolitikai terület

Alap neve A mutató leírása Célérték

Védett területek Halászat ETHA1 A Natura 2000 területeknek vagy más területeknek, illetve egyéb területvédelmi intézkedések térbeli hatályának növekedése – Halászat

342 765 km²

Biodiverzitás Halászat ETHA A tengeri biológiai sokféleség és a tengeri ökosziszté-mák védelme és helyreállítása

3 090 projekt

Környezetvédelem Élőhelyek megőrzése ERFA, KA Természet és biológiai sokféleség: A jobb állapotban való megőrzés érdekében támogatott élőhelyek területe

6 373 673 hektár

Biodiverzitás Vidékfejlesztési programok EMVA

A biodiverzitást támogató gazdálkodási szerződés keretében kezelt erdők területe

4 063 177 hektár

Biodiverzitást és/vagy tájvédelmet támogató gaz-dálkodási szerződés keretében kezelt mezőgazdasági területek

30 601 853 hektár

Biodiverzitást és/vagy tájvédelmet támogató gaz-dálkodási szerződés keretében kezelt mezőgazdasági területek összesített százalékos aránya

17%

A biodiverzitást támogató gazdálkodási szerződés keretében kezelt erdők teljes területének százalékos aránya

3%

1 Az Európai Halászati Alap helyébe a 2014–2020-as programozási időszakban az Európai Tengerügyi és Halászati Alap lép.

Forrás: Európai Bizottság.

40Észrevételek

67 A LIFE programot illetően egy korábbi ellenőrzésünk63 alkalmával megállapí-tottuk, hogy a Bizottság nem dolgozott ki megfelelő mutatókat a LIFE-projekt eredményeinek mérésére a 2007–2013-as programozási időszakra. A Bizottság nemrégiben egy sor új kötelező átfogó mutatót vezetett be a 2014–2020-as LIFE program valamennyi projektjére nézve. A Bizottság határozottan arra ösztönzi a 2007–2013-as programozási időszak még le nem zárt projektjeit, hogy le-záráskor tegyék közzé ezeket a mutatókat. E mutatók adatbázisa a LIFE program félidős értékelésének kiemelt jelentőségű inputjaként fog szolgálni.

68 Következésképpen a 2007–2013-as programozási időszakra nézve a megosztott irányítású finanszírozási eszközök keretében nem volt egységes rendszer a Na-tura 2000-hez kapcsolódó outputok és eredmények kimutatására. A különböző programok és alapok nem rendelkeztek sem tagállami, sem uniós szinten közös megközelítéssel a mutatókat illetően. A 2014–2020-as programozási időszakra nézve – az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) kivételével, amelynek tekintetében meghatároztak két Natura 2000-specifikus mutatót – a Natura 2000-re vonatkoztatható bármely mutató a biodiverzitási mutatók megkülön-böztethetetlen része lesz. Ez meg fogja nehezíteni, hogy a különböző alapokon belül ki lehessen mutatni a konkrétan a Natura 2000 hálózatra vonatkoztatható outputokat és eredményeket.

Nem volt megfelelő a Natura 2000 monitoringterveinek végrehajtása

69 Az élőhelyvédelmi irányelv 11. cikke szerint a tagállamok felügyelik a természetes élőhelyek és fajok védettségi állapotát, különös tekintettel az elsődleges fon-tosságú természetes élőhelytípusokra. Az egyes Natura 2000 területek szintjén a monitoringterveknek kell meghatározniuk, hogyan kell ellenőrizni és mérni a gazdálkodási tervekben előírt védelmi intézkedések teljesítményét.

70 Tagállami szinten az öt ellenőrzött tagállam közül csak háromnak64 voltak részle-tes tervei néhány természetes élőhely és faj védettségi állapotának monitoring-jára. Franciaországban ezeknek a monitoringterveknek a végrehajtása azonban a jelentős költség miatt vagy korlátozott maradt, vagy késedelmet szenvedett. Romániában az ellenőrzésünk során nem találtunk más külön monitoringot, mint a medvepopulációra vonatkozót. Felmérésünkre adott válaszaiban tizenkét tag-állam65 jelezte, hogy az élőhelyvédelmi irányelv értelmében hatévente kötelező beszámoláshoz (lásd: 73–78. bekezdés) szükséges monitoring-intézkedéseken kívül további rendszeres monitoringot is végez.

63 Lásd: 11/2009. sz. különjelentés, 39. o.

64 Spanyolország, Franciaország és Románia.

65 Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Írország, Lettország, Málta, Ausztria, Portugália, Szlovénia és Szlovákia.

41Észrevételek

71 Az egyes Natura 2000 területek szintjén azt állapítottuk meg, hogy a gazdálkodási tervekben hiányoztak a megfelelő mutatók, a számszerűsített célok és mérföld-kövek. Ez megnehezíti a védelmi intézkedések végrehajtásának eredményes monitoringját, ami hátrányosan érinti a védelmi célkitűzések megvalósítását. Az ellenőrzött tagállamok közül négy66 ugyan szerepeltetett a gazdálkodási terveiben néhány monitoringtevékenységet, de ezek gyakran nem voltak sem elég részletesek (pl. nem határozták meg, hogyan történik majd a javasolt intézkedések fajokra és élőhelyekre gyakorolt hatásának mérése), sem időhöz kötöttek (pl. nem adták meg a monitoringtevékenység gyakoriságát). A 24 felkeresett Natura 2000 terület közül 14-en zajlott valamilyen monitoringtevékenység (lásd: a melléklet 3. táblázata). Kevés olyan ellenőrző és végrehajtató tevékenység zajlott, amely aktívan igyekezett volna feltárni és megelőzni a Natura 2000 területek károsodását. Találtunk mind követendő példákat, mind nem kielégítő eljárásokat, amint azt a 15. háttérmagya-rázat szemlélteti.

72 A Natura 2000 terület szintjén végzett monitoring révén lehetséges a területre jel-lemző fajokra és élőhelyekre vonatkozó naprakész információt gyűjteni. A szerzett információk alapján frissíthetők az egységes adatlapok (EA)67. A tagállamok egysé-ges adatlapot állítanak ki minden egyes Natura 2000 területre nézve. Az egységes adatlap igen fontos eszköz, mivel összefoglaló információkat nyújt mindegyik Natura 2000 terület jellemzőiről, valamint a védett élőhelyekről és fajokról, ame-lyeknek otthont ad. Megállapítottuk, hogy az általunk felkeresett öt tagállam68 nem frissítette rendszeresen az egységes adatlapjait (lásd: a melléklet 3. táblázata), és hogy a Bizottság ezt nem ellenőrizte és nem kísérte figyelemmel.

15. h

átté

rmag

yará

zat Példák a Natura 2000 teruletek monitoringjára

Franciaországban az egyik ellenőrzött Natura 2000 területről éves jelentés készült, mely beszámolt az egyes tervezett védelmi intézkedések kapcsán elért haladásról. Színkód (zöld, sárga és piros) szolgált annak jelzésé-re, hogy az egyes intézkedéseket terv szerint hajtották-e végre.

Egy másik felkeresett Natura 2000 területen – szintén Franciaországban – még mindig nem értékelték a vé-delmi intézkedések végrehajtását, pedig a gazdálkodási tervet több mint 10 évvel ottjártunk előtt fogadták el. A bármifajta utólagos értékelés hiánya nagymértékben csökkenti a területen a fajok és élőhelyek védelmének értékét.

Egy németországi Natura 2000 területen a repülőtér üzemeltetője egy újabb kifutópálya esetleges építésére készülve vizsgálatot végeztetett a repülőtér szomszédságában élő madarakra nézve. A vizsgálat kimutat-ta, hogy az eredetileg a területen tenyésző 500 bíbic közül már csak 200 maradt, ami a Natura 2000 terü-let károsodásának minősül. A vizsgálatot megelőzően a területet kezelő hatóság nem észlelte a populáció csökkenését.

66 Spanyolország, Franciaország, Lengyelország és Románia. A két német régió végzett ugyan valamelyes monitoringtevékenységet a Natura 2000 területeken, de ezekről a területkezelési tervekben nem esett szó.

67 A Natura 2000 hálózat dokumentációjának formátumát a Natura 2000 területek adatszolgáltatási űrlapjáról szóló, 2011. július 11-i 2011/484/EU bizottsági végrehajtási határozat írja elő. Az egységes adatlap alkalmazása eredetileg arra terjedt ki, hogy felsorolja és feltérképezze a kijelölendő területeket, és hogy lehetővé tegye a területkijelölési folyamat során szolgáltatott tagállami adatok ellenőrzését.

68 Románia az ellenőrzésünket követően frissítette az adatlapokat, amit a melléklet 3. táblázata is tükröz.

42Észrevételek

Az adatok hiányos és ellentmondásos volta miatt az élőhelyek és fajok monitoringja kevésbé volt eredményes

73 A tagállamok hatévenként kötelesek beszámolni a Bizottságnak a területükön jelen lévő, a természetvédelmi irányelv értelmében védettséget élvező fajok és élőhelyek védettségi állapotáról. A Bizottság ezt követően az Európai Környezet-védelmi Ügynökség (EEA) segítségével összesíti az adatokat, hogy azok alapján Unió-szerte felmérhesse az érintett fajok és élőhelyek állapotát. Az eredménye-ket a Bizottság „A természet állapota az Európai Unióban” c. jelentésében teszi közzé69 (lásd: 8. bekezdés).

74 A természet állapotáról szóló jelentés elkészítésekor az EEA és a Bizottság tag-állami szakértőkkel és érdekeltek csoportjaival együttműködve iránymutatásokat dolgoz ki annak világossá tételére, hogy miről és hogyan kell beszámolni. A be-számolási eljárást egyik jelentési ciklusról a másikra folyamatosan továbbfejlesz-tik. A legutóbbi jelentéstételi időszakban a tagállamok 2013-ban szolgáltattak adatokat az EEA-nak. Az EEA ellenőrizte az információkat, és felkérte a tagállamo-kat a szükséges javítások elvégzésére. Az EEA ennek alapján készített egy „uni-ós adatkészletet”, amelyből kiindulva tagállami lebontású kiinduló statisztikák készülnek, és amely alapul szolgál az Unió biogeográfiai értékeléseihez is.

75 Az EEA egy rendszer segítségével ellenőrzi a tagállamoktól kapott adatok hiteles-ségét és konzisztenciáját. Az adatok összeállítása azonban tagállami felelősség, és az EEA semmilyen szerepet nem játszott a tagállami adat-összeállítás és adat-feldolgozás benyújtás előtti ellenőrzésében. Ez szűkíti az EEA által azonosítható hiányosságok körét, és korlátozza az adatminőséggel kapcsolatos bizonyosság érvényét.

76 A Bizottság és az EEA már korábban jelentős problémaként azonosította az ada-tok hiányos voltát. Az adatok teljessége ugyan még továbbra sem optimális, de az előző, 2009-es jelentés óta javult. Az „ismeretlennek” minősített értékelések száma mintegy 50%-kal csökkent, de a tagállamoknak még van javítanivalójuk. Az EEA véleménye szerint a hiányos tagállami adatszolgáltatás akadályozza annak értékelését, hogy a tagállamok hogyan hajtották végre az irányelveket. Az élőhelyvédelmi irányelvre vonatkozóan 14 tagállam esetében a szükséges infor-mációk több mint 10%-át ismeretlenként vagy hiányzóként jelentették be (lásd: 5. ábra).

69 COM(2015) 219 final, 17. o.

43Észrevételek 5.

áb

ra Milyen arányban voltak ismeretlenek, illetve milyen arányban hiányoztak az élőhelyvédelmi irányelv keretében szolgáltatandó tagállami információk

Megjegyzés: Görögország nem szolgáltatott információt.

Forrás: Az élőhelyvédelmi irányelv 17. cikke értelmében beszámoló Biológiai Sokféleségi Európai Témaközpont (2007–2012-es időszak) http://bd.eionet.europa.eu/activities/Reporting/Article_17/Reports_2013/Member_State_Deliveries

0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

Portu

gália

Dáni

a

Leng

yelor

szág

Span

yolor

szág

Bulg

ária

Fran

ciaor

szág

Szlov

énia

Olas

zorsz

ág

Ausz

tria

Belg

ium

Luxe

mbu

rg

Letto

rszág

Ném

etor

szág

Egye

sült

Kirá

lyság

Mált

a

Cipru

s

Szlov

ákia

Finno

rszág

Észto

rszág

Rom

ánia

Litvá

nia

Írorsz

ág

Cseh

Köztá

rsasá

g

Svéd

orsz

ág

Mag

yaro

rszág

Holla

ndia

44Észrevételek

77 A madárvédelmi irányelvre vonatkozóan 11 tagállam esetében jelentették be ismeretlenként a szükséges információk több mint 10%-át (lásd: 6. ábra).

78 Az adatgyűjtési módszertan az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik. A tagálla-mok közös uniós módszereken alapuló, mégis különböző módszerekkel értékel-ték a védettségi helyzetet70 és számoltak be a tendenciákról71: egyes tagállamok saját adatgyűjtési módszereket fejlesztettek ki, míg mások szakértői vélemé-nyekre hagyatkoztak. Az eltérő gyakorlatok harmonizációja végett a Bizottság létrehozott egy szakértői és több ad hoc munkacsoportot a jobb összehangolás, az értékelések összevethetősége, a fogalmak tisztázása és a tagállamokat segítő gyakorlati útmutatók kidolgozása céljával. A harmonizáció a következő, 2019-ig tartó jelentéstételi időszak tekintetében is aktuális feladatot jelent majd.

Milyen arányban voltak ismeretlenek a madárvédelmi irányelv keretében szolgáltatandó tagállami információk

6. á

bra

Megjegyzés: Görögország nem szolgáltatott információt.

Forrás: A madárvédelmi irányelv 12. cikke értelmében beszámoló Biológiai Sokféleségi Európai Témaközpont (2008–2012-es időszak) http://bd.eionet.europa.eu/activities/Reporting/Article_12/Reports_2013/Member_State_Deliveries

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

Leng

yelor

szág

Rom

ánia

Portu

gália

Letto

rszág

Mag

yaro

rszág

Szlov

énia

Finno

rszág

Svéd

orsz

ág

Cipru

s

Belg

ium

Írorsz

ág

Mált

a

Ausz

tria

Fran

ciaor

szág

Luxe

mbu

rg

Olas

zorsz

ág

Litvá

nia

Bulg

ária

Span

yolor

szág

Szlov

ákia

Egye

sült

Kirá

lyság

Ném

etor

szág

Holla

ndia

Dáni

a

Cseh

Köztá

rsasá

g

Észto

rszág

70 Kedvező, kedvezőtlen – nem megfelelő, kedvezőtlen – rossz, vagy ismeretlen.

71 Javuló, stabil, romló vagy ismeretlen.

45Következtetések és ajánlások

79 A biológiai sokféleség csökkenése nagy kihívás elé állítja az Európai Uniót. A Bi-zottság azután fogadta el az Unió 2020-as biodiverzitási stratégiáját, hogy nem sikerült elérni a 2010-re kitűzött biodiverzitási célokat. A stratégia hat operatív célt határoz meg; az első cél a Natura 2000 hálózatra, valamint a madár- és az élő-helyvédelmi irányelvek teljes körű végrehajtására összpontosít. Ez a két irányelv képezi az Unió biodiverzitási stratégiájának sarokkövét.

80 Megvizsgáltuk, hogy megfelelő volt-e a Natura 2000 hálózat megvalósítása, köze-lebbről hogy megfelelő volt-e a Natura 2000 hálózat irányítása, finanszírozása és monitoringja.

81 Bár elismerjük a Natura 2000-nek a biodiverzitás védelmében játszott jelentős szerepét, azt állapítottuk meg, hogy a Natura 2000 hálózat teljes potenciálja rész-ben kihasználatlan maradt. Az Unió 2020-as biodiverzitási stratégiája ambiciózus céljainak eléréséhez még jelentős előrelépésre lenne szükség a tagállamok és több igyekezetre a Bizottság részéről.

82 A Natura 2000 hálózat tagállami irányítása nem volt megfelelő. Az illetékes hatóságok közötti koordináció, az érdekeltek részvétele és a határokon át nyúló együttműködés még nem volt elég fejlett (20–22. bekezdés). A szükséges védel-mi intézkedéseket gyakran nem határozták meg az irányelvekben előírt határ-időn belül, vagy nem megfelelően határozták és tervezték meg őket (23–27. bekezdés). A felkeresett tagállamok nem értékelték megfelelően a projekteknek a Natura 2000 területekre gyakorolt hatását (28–34. bekezdés): az értékelések minősége olykor elégtelen volt, a kumulatív hatásokat nem vették megfelelően figyelembe, és a tagállamok illetékes hatóságai nem ellenőrizték a kárenyhítő intézkedések végrehajtását. A Bizottság tevékenyen felügyelte a Natura 2000 végre hajtását, ám a tagállamoknak nyújtott iránymutatását még szélesebb körben lehetett volna terjeszteni (35. és 36. bekezdés). A Bizottság eljárásokat vezetett be a nagyszámú panasz kezelésére, és általában sikerült megoldást talál-nia a tagállammal folytatott strukturált párbeszéd során, illetve szükség esetén kötelezettségszegési eljárást indított (37–39. bekezdés).

46Következtetések és ajánlások

1. ajánlás – Teljeskörűen végre kell hajtani a természetvédelmi irányelveket

A hálózat irányítására szolgáló jelenlegi rendszereket illetően a tagállamok 2019-ig:

a) biztosítsák a megfelelő koordinációt a Natura 2000 területek irányításában részt vevő összes hatóság között. Különösen a mezőgazdaság és a környezet-védelem terén illetékes hatóságok működjenek szorosan együtt egymással. A releváns információk legyenek könnyen elérhetőek a hálózat irányításáért felelős részlegek számára.

A Natura 2000 területek védelmét illetően a tagállamok 2020-ig:

b) fejezzék be a már több mint hat éve kijelölt Natura 2000 területek szükséges védelmi intézkedéseinek végrehajtását; biztosítsák, hogy az értékelések meg-felelőek és kielégítő minőségűek legyenek, és vegyék figyelembe a kumulatív hatásokat is.

Az általa nyújtott útmutatást illetően a Bizottság 2019-ig:

c) törekedjen jobban arra, hogy elősegítse útmutatóinak és a biogeográfiai szemináriumok eredményeinek terjesztését és alkalmazását csakúgy, mint a határokon átnyúló együttműködés követendő példáinak cseréjét. Mindezek során a Bizottság mérlegelje, hogyan küzdhetné le a nyelvi akadályokat.

83 Az uniós pénzeszközöket nem sikerült megfelelően mozgósítani a Natura 2000 hálózat irányításának céljára. Az Unió a Natura 2000 hálózat megvalósításának finanszírozását meglévő uniós alapok felhasználásával képzelte el. Az alapoknak a hálózat céljaira történő felhasználása tagállami hatáskörbe tartozik. Nem áll-tak rendelkezésre megbízható információk a Natura 2000 terén a 2007–2013-as programozási időszak uniós forrásainak felhasználásáról (41–44. bekezdés). Hiányosságok jellemezték a priorizált intézkedési tervek tagállami kidolgozását, és a 2014–2020-as programozási időszak támogatási igényeinek felmérése nem volt sem pontos, sem teljes körű (45. és 46. bekezdés). A Natura 2000 területek szintjén a gazdálkodási tervekben gyakran nem szerepelt pontos és teljes becslés a védelmi intézkedések végrehajtásával kapcsolatos költségekről (47. bekezdés). A különböző uniós alapok 2014–2020-as programozási dokumentumai nem tükrözték teljes mértékben a finanszírozási igényeket (48–54. bekezdés), és ezt a hiányosságot a Bizottság sem kezelte strukturált módon. Az uniós támogatási rendszerek – különösen a KAP és a regionális/kohéziós politika keretében műkö-dőek – nem vették kellő mértékben figyelembe a Natura 2000 területek cél-kitűzéseit (55–62. bekezdés).

47Következtetések és ajánlások

2. ajánlás – A Natura 2000 költségeinek finanszírozása és elszámolása

A Natura 2000 finanszírozását illetően a tagállamok a következő (2021-gyel kezdődő) programozási időszakra nézve:

a) adjanak pontos és teljes körű becslést a tényleges kiadásokról és a jövőbeni finanszírozási igényekről mind az egyes Natura 2000 területek szintjén (a védelmi intézkedések költségbecsléseit is feltüntetve a gazdálkodási tervek-ben), mind a hálózat egészére nézve;

b) frissítsék a PAF terveket a fentiek, valamint a Natura 2000 területekre nézve bevezetett valamennyi védelmi intézkedés alapján (lásd: a fenti 1. ajánlás b) pontja);

c) biztosítsák a PAF tervekben foglalt prioritások és célkitűzések, illetve a kü-lönböző uniós finanszírozási eszközök programozási dokumentumai közötti összhangot, és javasoljanak az egyes Natura 2000 területek konkrét szükség-leteire irányuló intézkedéseket.

A Natura 2000 finanszírozását illetően a Bizottság a következő programozási időszakra nézve:

d) adjon útmutatást a tagállamoknak a PAF tervek minőségének javításáról és arról, hogyan lehet megbízható és összehangolt módon becslést adni a Natura 2000-nek az uniós finanszírozási programokból történő tervezett és tényleges támogatására nézve.

84 A Natura 2000 monitoring- és beszámolási rendszerei nem voltak alkalmasak arra, hogy átfogóan tájékoztassanak a hálózat eredményességéről. Az uniós forrásokat illetően nem volt külön teljesítménymutató-rendszer, amely adatokat szolgál-tatott volna arra nézve, hogy a támogatott intézkedések meghozták-e a Natu-ra 2000 hálózat számára a várt outputokat, eredményeket és hatásokat. Léteztek ugyan mutatók a programok szintjén, de ezek gyakran általános bio diverzitási célkitűzésekhez kapcsolódtak, és inkább a Natura 2000 hálózat outputjaira, semmint annak elért védelmi eredményeire irányultak (64–68. bekezdés). Ami az intézkedéseknek a Natura 2000 területek szintjén történő monitoringját illeti, ez nem volt megfelelő: a területkezelési dokumentumok közül gyakran hiányoztak a monitoringtervek, vagy ha mégis volt ilyen, akkor az gyakran vagy nem volt elég részletes, vagy nem volt időhöz kötött (69–71. bekezdés). A terület egy-séges adatlapjait általában nem frissítették a monitoringtevékenység nyomán (72. bekezdés). Ami a védett élőhelyek és fajok védettségi helyzetének nyomon követését és az arról való beszámolást illeti, a természet állapotáról szóló jelentés számára megküldött tagállami adatok gyakran hiányosak voltak, és továbbra is gondot okozott az adatok összevethetősége (73–78. bekezdés).

48Következtetések és ajánlások

3. ajánlás – A Natura 2000 által elért eredmények mérése

Az uniós finanszírozási programok teljesítménymutató-rendszerét illetően a tagállamok a következő (2021-gyel kezdődő) programozási időszakra nézve:

a) integráljanak az érintett alapokba specifikus Natura 2000-mutatókat és -célo-kat, és tegyék lehetővé a Natura 2000 finanszírozása révén elért eredmények pontosabb nyomon követését.

A Bizottság pedig a következő programozási időszakra nézve:

b) állapítson meg átfogó Natura 2000-mutatókat valamennyi uniós alapra nézve.

Az élőhelyekre, fajokra és Natura 2000 területekre vonatkozó monitoring-terveket illetően a tagállamok 2020-ig:

c) a védelmi intézkedések eredményeinek mérése érdekében dolgozzanak ki monitoringterveket az egyes Natura 2000 területek szintjén, hajtsák végre ezeket, és frissítsék rendszeresen az egységes adatlapokat.

A jelentést 2017. január 11-i luxembourgi ülésén fogadta el a Phil WYNN OWEN számvevőszéki tag elnökölte I. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE elnök

49Melléklet

1. táblázat – A Natura 2000 teruletek száma és nagysága

Natura 2000 területek adatai tagállamonként km² A tagállam európai szárazföldi

területének ekkora részét borítja:Szárazföldi terület, km²

Natura 2000 területek száma Összesen (szárazföldi + tengeri)

(Európai rész) KJT KMT N2000 KJT KMT N2000 KJT KMT N2000

Belgium 30 528 281 255 310 4 404 3 500 5 158 10,73% 10,42% 12,73%

Bulgária 110 910 234 119 340 35 740 25 776 41 048 29,99% 22,74% 34,46%

Cseh Köztársaság 78 866 1 075 41 1 116 7 856 7 035 11 061 9,96% 8,92% 14,03%

Dánia 43 093 261 113 350 19 670 14 789 22 647 7,37% 6,05% 8,34%

Németország 357 031 4 557 742 5 206 54 451 59 966 80 773 9,39% 11,27% 15,45%

Észtország 45 226 542 66 568 11 669 12 662 14 837 17,21% 13,67% 17,87%

Írország 70 280 430 165 595 16 950 5 895 19 486 10,19% 6,14% 13,13%

Görögország 131 940 241 202 419 28 078 29 527 42 946 16,21% 20,94% 27,09%

Spanyolország 504 782 1 467 644 1 863 172 268 153 032 222 142 23,26% 20,00% 27,29%

Franciaország 549 192 1 364 392 1 756 75 585 79 087 111 677 8,68% 7,93% 12,74%

Horvátország 56 594 741 38 779 20 708 18 146 25 690 28,34% 30,10% 36,58%

Olaszország 301 333 2 314 610 2 589 48 561 44 113 63 965 14,21% 13,31% 18,97%

Ciprus 5 736 40 30 63 883 1 644 1 784 13,11% 26,74% 28,82%

Lettország 64 589 329 98 333 10 085 10 889 11 833 11,49% 10,23% 11,53%

Litvánia 65 301 410 84 485 6 665 6 586 9 248 9,40% 8,47% 12,16%

Luxemburg 2 597 48 18 66 416 418 702 16,02% 16,10% 27,03%

Magyarország 93 030 479 56 525 14 442 13 747 19 949 15,52% 14,78% 21,44%

Málta 316 32 13 39 233 17 234 12,97% 4,11% 12,97%

Hollandia 41 526 139 76 194 14 810 10 502 17 315 7,55% 11,48% 13,29%

Ausztria 83 859 247 99 294 9 191 10 169 12 691 10,96% 12,13% 15,13%

Lengyelország 312 685 849 145 987 38 526 55 617 68 401 10,93% 15,48% 19,56%

Portugália 91 990 106 62 165 39 781 17 952 50 895 17,05% 10,01% 20,67%

Románia 238 391 383 148 531 41 469 36 978 55 674 16,68% 14,83% 22,56%

Szlovénia 20 273 323 31 354 6 640 5 078 7 684 32,73% 25,00% 37,85%

Szlovákia 48 845 473 41 514 5 837 13 106 14 442 11,95% 26,83% 29,57%

Finnország 338 145 1 721 468 1 865 55 357 31 080 55 988 14,36% 7,29% 14,45%

Svédország 414 864 3 986 544 4 082 64 003 30 075 64 578 13,20% 6,11% 13,32%

Egyesült Királyság 244 820 654 272 924 80 190 28 051 95 106 5,35% 6,54% 8,54%

EU28 4 346 742 23 726 5 572 27 312 884 469 725 433 1 147 956 13,84% 12,38% 18,12%

Forrás: Európai Bizottság: Natura 2000 barométer, 2016. január.

Mel

lékl

et

50Melléklet

2. táblázat – A kulönleges természetmegőrzési teruletek (KTT) és közösségi jelentő-ségű természeti teruletek (KJT) száma

Ország KJT 2010 januárjáig (határidő lejárt)

KTT-nek nyilvánítva 2016 januárjáig

Belgium 280 130

Bulgária 228 6

Cseh Köztársaság 1 082 287

Dánia 261 261

Németország 4 622 2 658

Észtország 531 535

Írország 424 5

Görögország 239 239

Spanyolország 1 448 985

Franciaország 1 366 1 183

Horvátország 0 0

Olaszország 2 288 522

Ciprus 36 2

Lettország 324 329

Litvánia 279 84

Luxemburg 48 48

Magyarország 467 479

Málta 28 0

Hollandia 146 139

Ausztria 168 149

Lengyelország 823 0

Portugália 96 34

Románia 273 0

Szlovénia 259 229

Szlovákia 382 305

Finnország 1 715 1 710

Svédország 3 983 3 983

Egyesült Királyság 623 622

EU28 22 419 14 924

Forrás: Európai Bizottság.

Mel

lékl

et

51Melléklet

3. táblázat – A 24 megvizsgált Natura 2000 terulet áttekintése

Tagá

llam

Natu

ra 2

000

terü

let

A te

rüle

t típ

usa

A te

rüle

t nag

yság

a (h

a)

Biog

eogr

áfiai

régi

ó

Jóvá

hagy

ták a

ga

zdál

kodá

si te

rvet

?

Időb

en fo

gadt

ák

el a

gaz

dálk

odás

i te

rvet

?

Meg

kezd

ődöt

t a

gazd

álko

dási

terv

vé

greh

ajtá

sa?

Felü

lviz

sgál

ták

a ga

zdál

kodá

si te

rvet

?

Nyom

on k

övet

ték

a vé

greh

ajtá

st?

Végr

ehaj

tott

ák a

mon

itorin

gter

veke

t?

Bizo

nyos

mér

té-

kig

sor k

erül

t a

Natu

ra 20

00 te

rüle

t m

onito

ringj

ára?

Friss

ített

ék

az e

gysé

ges

adat

lapo

kat?

Ném

etor

szág

1. terület KMT, KTT 15 014 Atlanti Igen1 Igen1 Igen NA Igen Nem Igen Igen1

2. terület KMT, KTT 74 690 Kontinentális Igen1 Igen1 Igen NA Igen Nem Igen Igen1

3. terület KMT, KTT 4 525 Kontinentális Nem Nem Nem NA Nem Nem Nem Nem

4. terület KTT 1 927 Alpesi Nem Nem Nem NA Nem Nem Nem Nem

5. terület KMT, KTT 4 180 Kontinentális Nem Nem Nem NA Nem Nem Nem Nem

Span

yolo

rszá

g 1. terület KMT, KTT 37 804 Atlanti Igen Nem Igen1 NA Nem Nem Igen Nem

2. terület KMT, KTT 27 983 Mediterrán Igen Nem Igen1 NA Nem Nem Igen Nem

3. terület KMT, KJT 29 285 Mediterrán Nem Nem Nem NA Nem Nem Igen Nem

4. terület KMT, KTT 9 689 Makaronéziai Nem Nem Nem NA Nem Nem Igen Nem

5. terület KTT 634 Makaronéziai Igen Igen Igen1 NA Nem Nem Igen Igen

Fran

ciaor

szág 1. terület KMT, KTT 33 695 Atlanti Igen Igen Igen1 Nem Igen Igen Igen Nem

2. terület KMT, KTT 18 840 Atlanti Igen Igen Igen Nem Nem Igen Igen Nem

3. terület KJT 9 369 Mediterrán Igen Nem Igen NA Nem Nem Nem Nem

4. terület KMT, KJT 39 781 Alpesi Igen Igen Igen Nem Igen Nem Igen Nem

Leng

yelo

rszá

g 1. terület KJT 157 Kontinentális Igen Igen Nem NA Nem Nem Nem Nem

2. terület KMT 30 778 Kontinentális Igen Nem Nem NA Nem Nem Nem Nem

3. terület KMT 6 846 Kontinentális Igen Igen Nem NA Nem Nem Nem Nem

4. terület KJT 249 Alpesi Nem Nem Nem NA Nem Nem Nem Nem

5. terület KJT 8 256 Alpesi Nem Nem Nem NA Nem Nem Nem Nem

Rom

ánia

1. terület KMT 1 527 Pannon Nem Nem Nem NA Nem Nem Igen Igen

2. terület KJT 1 855 Kontinentális Nem Nem Nem NA Nem Nem Nem Igen

3. terület KJT 4 281 Alpesi Nem Nem Nem NA Nem Nem Igen Igen

4. terület KMT 881 Fekete-tenger Nem Nem Nem NA Nem Nem Igen Igen

5. terület KMT, KJT 2 413 Sztyeppés Nem Nem Nem NA Nem Nem Igen Igen

IGEN összesen 12 8 9 0 4 2 14 8

NEM összesen 12 16 15 3 20 22 10 16

1 Részben.2 A monitoringintézkedések hiányoznak a monitoringtervekből.

Mel

lékl

et

52Melléklet

4. táblázat – Az ellenőrzött „megfelelő vizsgálatok” (AA) áttekintése

Tagá

llam

Natu

ra 2

000

terü

let

Proj

ekt

Elő

volt

írva

az A

A?

Egys

éges

és t

elje

s kö

rű vo

lt az

AA

végr

ehaj

tása

?Ellenőrzés típusa

Szer

epel

tek

káre

ny-

hítő

inté

zked

ések

?

Szer

epel

tek

kom

pen-

záció

s int

ézke

dése

k?

Elem

ezté

k az

össz

es fa

jra é

s él

őhel

yre g

yako

-ro

lt ha

tást

?

Bizt

osíto

tt a

dön-

tése

k nyo

mon

-kö

veth

etős

ége?

Elég

sége

s az A

A m

inős

ége?

(pl.

meg

fele

lő sz

e-m

élyz

et h

iány

a)

Meg

fele

lően

ér

téke

lték

a ku

mul

atív

ha

táso

kat?

Ném

etor

szág

1. terület 1.1. projekt Igen Nem Igen Igen Nem Nem Nem Nem

1. terület 1.2. projekt Igen Nem Igen Igen Igen Nem Igen Nem

1. terület 1.3. projekt Igen Nem Igen Igen Igen Nem Igen Nem

2. terület 2.1. projekt Igen Nem Nem Igen Igen Nem Igen Nem

2. terület 2.2. projekt Igen Nem Nem Igen Nem Nem Nem Nem

3. terület 3.1. projekt Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Nem

3. terület 3.2. projekt Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Nem

4. terület 4.1. projekt Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Nem

4. terület 4.2. projekt Igen Igen Igen Igen Igen Igen Nem Nem

5. terület 5. projekt Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Nem

Span

yolo

rszá

g

1. terület 1.1. projekt Igen Nem Igen Igen Igen Nem Igen Nem

1. terület 1.2. projekt Igen Nem Nem Nem Nem Nem Igen Nem

2. terület 2.1. projekt Igen Nem Nem Igen Igen Nem Igen Nem

2. terület 2.2. projekt Igen Nem Igen Igen Igen Nem Igen Nem

3. terület 3.1. projekt Igen - - - - - - -

3. terület 3.2. projekt Igen - - - - - - -

4. terület 4.1. projekt Igen - - - - - - -

4. terület 4.2. projekt Igen - - - - - - -

5. terület 5.1. projekt Igen - - - - - - -

5. terület 5.2. projekt Igen - - - - - - -

Fran

ciaor

szág

1. terület 1.1. projekt Igen Nem Igen Igen Igen Nem Igen Nem

2. terület 2.1. projekt Igen Nem Igen Igen Igen Nem Igen Nem

2. terület 2.2. projekt Igen1 Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem

2. terület 2.3. projekt Igen1 Nem Igen Igen Igen Nem Nem Nem

3. terület 3.1. projekt Igen Nem Igen Nem Nem Nem Nem Nem

3. terület 3.2. projekt Igen1 Nem Igen Igen Igen Nem Nem Nem

3. terület 3.3. projekt Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Nem

4. terület 4.1. projekt Igen Nem Nem Igen Igen Nem Nem Nem

4. terület 4.2. projekt Igen1 Nem Igen Igen Igen Nem Igen Nem

4. terület 4.3. projekt Igen Nem Igen Igen Igen Nem Igen Nem

Mel

lékl

et

53Melléklet Ta

gálla

m

Natu

ra 2

000

terü

let

Proj

ekt

Elő

volt

írva

az A

A?

Egys

éges

és t

elje

s kö

rű vo

lt az

AA

végr

ehaj

tása

?Ellenőrzés típusa

Szer

epel

tek

káre

ny-

hítő

inté

zked

ések

?

Szer

epel

tek

kom

pen-

záció

s int

ézke

dése

k?

Elem

ezté

k az

össz

es fa

jra é

s él

őhel

yre g

yako

-ro

lt ha

tást

?

Bizt

osíto

tt a

dön-

tése

k nyo

mon

-kö

veth

etős

ége?

Elég

sége

s az A

A m

inős

ége?

(pl.

meg

fele

lő sz

e-m

élyz

et h

iány

a)

Meg

fele

lően

ér

téke

lték

a ku

mul

atív

ha

táso

kat?

Leng

yelo

rszá

g

1. terület 1. projekt Igen Nem Igen Igen Igen Nem Igen Nem

2. terület 2.2. projekt Igen Nem Igen Igen Igen Nem Igen Nem

3. terület 3.1. projekt Igen Nem Igen Igen Nem Nem Igen Nem

3. terület 3.2. projekt Igen Nem Igen Igen Nem Nem Igen Nem

4. terület 4.1. projekt Igen Nem Igen Igen Nem Nem Igen Nem

4. terület 4.2. projekt Igen Nem Igen Igen Nem Nem Igen Nem

5. terület 5.1. projekt Igen Nem Igen Igen Nem Nem Igen Nem

5. terület 5.2. projekt Igen Nem Igen Igen Igen Nem Igen Nem

Rom

ánia

1. terület 1.1. projekt Igen Nem Nem Igen Nem Nem Igen Nem

2. terület 2.1. projekt Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Nem

2. terület 2.2. projekt Igen Nem Nem Igen Nem Nem Nem Nem

3. terület 3.1. projekt Igen Nem - Nem - - - Nem

3. terület 3.2. projekt Igen Nem Nem Igen Nem Nem Nem Nem

4. terület 4.1. projekt Igen Nem Nem Igen Nem Nem Igen Nem

4. terület 4.2. projekt Igen Nem - Nem - - Igen Nem

5. terület 5.1. projekt Igen Nem Igen Igen Igen Nem Igen Nem

5. terület 5.2. projekt Igen Nem Nem Igen Nem Nem Igen Nem

IGEN összesen 47 7 28 36 24 7 30 0

NEM összesen 34 11 5 15 32 10 41

Következtetés levonásához elégtelen dokumentáció

6 8 6 8 8 7 6

Összesen 47 47 47 47 47 47 47 47

1 Egyszerűsített eljárások; a környezetvédelmi hatóság nem ír elő átfogó megfelelő vizsgálatot.

Magyarázat: - Következtetés levonásához elégtelen dokumentáció.

Megjegyzés: A megfelelő vizsgálat elvégzése után Németországban az 1.1. projektet, illetve Lengyelországban az 5.1. projektet nem engedélyez-te az illetékes hatóság.

Mel

lékl

et

54Melléklet

5. táblázat – A Natura 2000 finanszírozása az uniós alapokból a 2007–2013-as prog-ramozási időszakban

Alap neve Alap célja

Környezetvédelmi pénzügyi eszköz (LIFE+) A LIFE+ „Természet és biodiverzitás” összetevőjének célja a Natura 2000 hálózat további fejlesztésének és végrehajtásának támogatása.

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)

A vidékfejlesztés keretében két kifizetés Natura 2000-specifikus: a 213. intézkedéshez kapcsolódó „Natura 2000 kifizetések és az irányelvvel kapcsolatos kifizetések”, illetve a 214. intézkedéshez kapcsolódó „Natura 2000 kifizetések és az irányelvvel kapcsolatos kifizetések (erdőterületek)”.

Valószínűleg más vidékfejlesztési intézkedéseket is alkalmazni fognak Natura 2000 területeken, elsősorban a 214. intézkedést („agrár-környezetvédelmi kifizetések”).

Európai Halászati Alap (EHA)

A vízi környezet védelmével kapcsolatos intézkedések támogathatják „a Natura 2000 területek kijelöléséből eredő konkrét környezetvédelmi korlátozásokkal összeegyeztet-hető fenntartható akvakultúrát”.

Ezenkívül – „amennyiben közvetlenül érinti[k] a halászati tevékenységeket” – az EHA-ból támogathatók az olyan közös érdekeket célzó intézkedések, amelyek célja „a környe-zet védelme és javítása a NATURA 2000 keretén belül, kivéve a működési költségeket”.

Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) A strukturális alapok keretében tett több intézkedés is érinthet Natura 2000 területe-ket, különösen az 51. intézkedés, „A biodiverzitás és a természetvédelem elősegítése (beleértve a Natura 2000-et)”, az 55. intézkedés, „A természeti értékek előmozdítása”, valamint az 56. intézkedés, „A természeti örökség védelme és fejlesztése”.

Európai Szociális Alap (ESZA)

Kohéziós Alap (KA)

7. kutatási keretprogram (FP7) Az FP7 egy sor tematikus terület között a környezetvédelem területén is támogatja a transznacionális kutatást.

Forrás: Az Európai Számvevőszék elemzése.

Mel

lékl

et

55A Bizottság válaszai

Összefoglaló

IIIA célravezetőségi vizsgálat értékelése alapján a Bizottság 2017-ben cselekvési tervet kíván elfogadni a természet-védelmi irányelvek jobb végrehajtása érdekében.

IVA szükséges védelmi intézkedések meghatározása és végrehajtása központi szerepet játszik az irányelvek célkitűzé-seinek megvalósításában. Ehhez az élőhelyek és fajok ökológiai szükségleteinek kellő ismerete szükséges, amely esetenként továbbra is hiányzik.

VA kohéziós politika teljeskörűen integrálja a természetvédelmi szempontokat mind a Natura 2000 területeken végre hajtott intézkedések finanszírozásának lehetőségével kapcsolatban, mind pedig e területeken az olyan beruházások okozta károk elkerülésével kapcsolatban, amelyek elsődleges célkitűzése nem a Natura 2000 területek védelme.

A biológiai sokféleség helyreállítása, megóvása és erősítése – a Natura 2000 területeken is – a vidékfejlesztés egyik alprioritása. A tagállamoknak így e politika keretében megvan a jogalapjuk és jogi eszköztáruk a Natura 2000 terüle-tek kezelésének támogatásához. A 2014–2020-as időszakra szóló vidékfejlesztési tervek keretében az EMVA terhére csaknem 44 milliárd EUR-t (közel 45%-ot) különítettek el a 4. prioritás céljára, amelynek része a biológiai sokféleség alprioritása, és amely egyaránt hordoz közvetlen és közvetett előnyöket a biológiai sokféleség szempontjából annak ellenére, hogy a Natura 2000 irányítására elkülönített költségvetés nem határozható meg pontosan. Emellett (az erdőterületeken felül) a mezőgazdasági területek több mint 18%-át a biológiai sokféleséget támogató gazdálkodási szerződés keretében kezelik, ugyanakkor nem állapítható meg pontosan, hogy mekkora terület tartozik a Natura 2000 gazdálkodási tervek végrehajtását szolgáló gazdálkodási szerződések hatálya alá.

VIAz Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a Kohéziós Alap esetében a mutatókra vonatkozó adatszolgáltatás a 2007–2013 közötti időszakban nem volt kötelező. Nem volt központi (közös) mutató sem a Natura 2000 programra, sem az eredményekre vonatkozóan. A 2014–2020-as programozási időszakban egy mutató kapcsolódik a biológiai sokféleséghez (A jobb állapotban való megőrzés érdekében támogatott élőhelyek területe).

Az EMVA konkrét outputmutatókkal rendelkezik a Natura 2000 keretében támogatott műveletek figyelemmel kísé-résére. A 2007–2013-as utólagos értékeléseket a tagállamoknak 2016 végéig kell benyújtaniuk, és azokat a Bizottság 2017-ben összegzi.

Az ERFA, az EMVA és a Kohéziós Alap igen nagy számú különböző területet fed le. Ennélfogva az egyik terület muta-tóinak többszörözése hasonló kötelezettséggel járna más területeken is.

A Bizottság válaszai 56

Bevezetés

07A Bizottság ellenőrzi a fontossági sorrendben történő végrehajtási tervekben (PAF tervekben) meghatározott igé-nyek és célkitűzések, valamint a finanszírozási programok összhangját, ugyanakkor a tagállamok dönthetnek úgy is, hogy a PAF tervek célkitűzéseit egyéb források és eszközök felhasználásával valósítják meg.

A kohéziós politika keretében, az ERFA vagy a Kohéziós Alap finanszírozásában megvalósuló nagyprojektek eseté-ben az ezekre vonatkozó bizottsági határozat meghozatala előtt a Bizottság ellenőrzi a Natura 2000-rel kapcsolatos követelmények teljesülését.

Észrevételek

2. háttérmagyarázat – Második franciabekezdésA partnerség és a többszintű irányítás elvének, amely valamennyi európai strukturális és beruházási alap közös ren-delkezéseiben megtalálható, az a célja, hogy az adott politikában érdekelt különböző szereplők közötti koordinációt elfogadott gyakorlattá tegye. Az érintett állami hatóságoknak szerepet kell vállalniuk a partnerségben, azt azonban a tagállamok intézményi és jogi keretrendszerével, valamint a nemzeti és regionális hatáskörökkel összhangban kell megszervezni. Ezen elv keretében az irányító hatóságok kötelesek bevonni partnereiket a programok előkészíté-sébe és végrehajtásába. A Bizottság ezenkívül a partnerségre vonatkozó európai magatartási kódexet fogadott el, amellyel az elv érvényesítését kívánja elősegíteni a tagállamokban a 2014–2020-as programozási időszakban.

32A lengyelországi projekt kapcsán elmondható, hogy a projekt fejlesztési engedélyében előírt feltétel elmulasztása egyértelműen sérti mind az uniós, mind a lengyel jogszabályokat. A Bizottság tudomása szerint a lengyel jogszabá-lyok e tekintetben megfelelő rendelkezéseket tartalmaznak. Legfőképpen a lengyel építési törvény bizonyos típusú projektek (így különösen az útépítési, vasútépítési és a KHV-irányelv hatálya alá tartozó egyéb projektek) esetében a kivitelezési munkálatok befejezését követően a kivitelezett infrastruktúra üzemeltetésének feltételeként „üzembe-helyezési engedély” beszerzését írja elő. Ettől függetlenül a Bizottság tisztában van azzal, hogy hiányosságok elő-fordulhatnak. A környezetvédelmi feltételek be nem tartását az illetékes regionális környezetvédelmi igazgatóság-nak lehet bejelenteni, amely a közigazgatási eljárások végrehajtásáról szóló törvénynek megfelelően végrehajtási intézkedést hoz.

36A nyelvi akadály elkerülhetetlen, tekintettel a biogeográfiai folyamat transznacionális jellegére, valamint a korláto-zottan rendelkezésre álló forrásokra, amelyek az értekezletek során nem teszik lehetővé a tolmácsolást.

Ezenkívül a Bizottság szolgálatai a folyamat valamennyi résztvevőjét felkérte arra, hogy saját nyelvén bocsássa rendelkezésre a különösen fontos dokumentumokat (pl. az élőhelytípusok és védettségük értelmezésére vonatkozó nemzeti útmutatót). Végül hálózatszervezési események az érintett országoktól és régióktól függően az angoltól eltérő nyelven is szervezhetők.

A Bizottság válaszai 57

41Az EMVA-t illetően vannak adatok a kifejezetten a Natura 2000-ret célzó intézkedésekkel kapcsolatos kiadásokról (213. intézkedés, „Natura 2000 kifizetések” és 224. intézkedés, „Natura 2000 kifizetések erdőterületekre”). A Natura 2000 keretében más intézkedéseken keresztül eszközölt kiadások vizsgálata érdekében a Bizottság fokozta a Natura 2000 program 2014–2020-as programozási időszakban történő finanszírozásának figyelemmel kísérésére irányuló erőfeszítéseit. Így különösen figyelemmel fogja kísérni a Natura 2000 területeken az agrár-környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézkedés keretében eszközölt kiadásokat.

Az ERFA-t és a Kohéziós Alapot illetően a Natura 2000-re forrásokat különítettek el az 51. beavatkozási kategóriá-ban („A biodiverzitás és a természetvédelem elősegítése [beleértve a Natura 2000-et]”). A Natura 2000 finanszírozása és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos egyéb támogatások közötti jobb különbségtétel érdekében két különböző kategória jött létre 085. és 086. szám alatt.

42A tagállami hatóságok szabadon dönthetnek saját Natura 2000 hálózatuk irányításának és finanszírozásának módjáról.

A Natura 2000 területeken végrehajtott védelmi intézkedések rendszerint kötelezettségeket és önkéntes intézkedé-seket ötvöznek. A választott megközelítés befolyásolja a finanszírozáshoz igénybe vehető eszközöket.

A 213. és 224. intézkedés keretében kizárólag a gazdálkodási tervben vagy azzal egyenértékű eszközben meg-határozott kötelező előírásra nyújtható támogatás. Az ilyen eszközök hiánya számos Natura 2000 terület esetében lehetetlenné tette az említett intézkedések alkalmazását.

Ezenkívül a tagállamok többsége általában a Natura 2000 területek kezeléséhez az önkéntes megközelítést válasz-totta, amelynél más eszköz, például agrár-környezetvédelmi intézkedés is lényeges lehet. Ezért a 214. és 224. intéz-kedés korlátozott alkalmazása nem nyújt teljes képet a Natura 2000 vidékfejlesztési támogatásáról.

Lásd még a 41. pontra adott választ.

43Az ERFA és a Kohéziós Alap keretében a Natura 2000 támogatását, valamint a biológiai sokféleségre és a környezet-védelemre irányuló egyéb intézkedéseket a 2007–2013-as időszak azonos beavatkozási kategóriája tartalmazza. Ez módosult a 2014–2020-as időszakra, amelynek során a Natura 2000 területek támogatása külön beavatkozási kategóriába tartozik.

A vidékfejlesztéssel összefüggésben különféle intézkedések jelentenek közvetlen vagy közvetett előnyöket a Natura 2000 számára, pl. az agrár-környezetvédelmi intézkedés keretében a talajvédelem támogatása a biológiai sokféle-ség szempontjából is előnyös. A Natura 2000 támogatása és az egyéb környezetvédelmi intézkedések finanszíro-zása közötti különbségtétel esetén felmerülhet a kockázat, hogy számos intézkedés valós multiplikátorhatása nem állapítható meg. A vidékfejlesztés 4. környezetvédelmi prioritásán belüli alintézkedések elszámolása ezért történik a prioritás szintjén összevontan.

A 2014–2020-as időszakra szóló vidékfejlesztési tervek keretében az EMVA terhére csaknem 44 milliárd EUR-t (közel 45%-ot) különítettek el a 4. prioritás céljára, amely egyaránt hordoz közvetlen és közvetett előnyöket a biológiai sokféleség szempontjából annak ellenére, hogy a Natura 2000 irányítására elkülönített költségvetés nem határoz-ható meg pontosan. Emellett (az erdőterületeken felül) a mezőgazdasági területek több mint 18%-át a biológiai sokféleséget támogató gazdálkodási szerződés keretében kezelik, ugyanakkor nem állapítható meg pontosan, hogy mekkora terület tartozik a Natura 2000 gazdálkodási tervek végrehajtását szolgáló gazdálkodási szerződések hatá-lya alá.

Lásd még a Bizottság 42. pontra adott válaszát.

A Bizottság válaszai 58

44A Bizottság kiemeli az alábbiakat:

– Az EMVA tekintetében a Bizottság fokozta a Natura 2000 program 2014–2020-as programozási időszakban törté-nő finanszírozásának figyelemmel kísérésére irányuló erőfeszítéseit,

– az ERFA és a Kohéziós Alap tekintetében tagállami bontásban rendelkezésre állnak az ERFA és a Kohéziós Alap keretében a biológiai sokféleség és a természetvédelem céljára elkülönített támogatással (ezen belül a Natura 2000 területek támogatásával) kapcsolatos adatok (lásd még a 41. pontra adott választ).

45A Bizottság összefoglalta és röviden elemezte a tagállamok többségétől belső dokumentumként kapott, külső szer-ződéssel alátámasztott tájékoztatást.

Az értékelések utókövetésének folyamata nem volt formalizált. Kétoldalú cserék eredményeképpen (pl. a finanszí-rozási szemináriumok során), illetve a LIFE PAF/IP projektek keretében a tagállamok, régiók felkérést kaptak PAF terveik frissítésére, és ez több tagállamban, régióban (pl. Spanyolországban, Írországban, Hollandiában, Walesben) meg is történt.

49A Natura 2000 finanszírozásának meglétét a tagállamok azon döntése határozza meg, hogy a Natura 2000-et opera-tív programjaik keretében támogatják. Ez összhangban áll a 9. észrevétellel is („A tagállamok felelősek a Natura 2000 területek hálózatának létrehozásáért, irányításáért és finanszírozásáért”).

Lásd a Bizottság 41. és 43. pontra adott válaszát.

50A tematikus koncentráció nem akadályozza a környezetvédelemre, ezen belül a biológiai sokféleség védelmére irányuló beruházásokat, hanem azokat a fejlettebb régiók esetében az alapvető víz- és hulladékgazdálkodási infrastruktúrák helyett egyéb területekre összpontosítja. Ennek következtében hasonló helyzet figyelhető meg a biológiai sokfélesé-get, illetve a környezetvédelmet célzó intézkedésekre elkülönített források tekintetében a 2014–2020-as programozási időszakban (3,7 milliárd EUR, ebből Natura 2000 területekre mintegy 1 milliárd EUR), valamint a 2007–2013-as prog-ramozási időszakban (3,7 milliárd EUR). Emellett a kohéziós politikai szabályozás előírásainak megfelelően a fenn-tartható fejlődés elvét, ezen belül a környezetvédelmet és a biológiai sokféleséget horizontálisan integrálni kell a források felhasználásában. Ez azt jelenti, hogy a 2014–2020-as időszakban a környezetvédelmi megfontolásokat a kohéziós politika alapjaiból finanszírozott valamennyi beruházás esetében érvényesíteni kell.

51Lásd a Bizottság 7. pontra adott válaszát.

A PAF tervek nem jelentettek egyedüli megoldást arra, hogy a Natura 2000 szempontjai megfelelően érvényesülje-nek a társfinanszírozási programokban. A Bizottság szolgálatai a PAF tervek korlátai ellenére jelentős erőfeszítéseket tettek e téren.

A Bizottság válaszai 59

52Ezenkívül más főigazgatóságnál (pl. a DG REGIO-nál) belső ellenőrzésre került sor az EU környezetvédelmi politiká-ival való összhangra vonatkozóan, amelynek keretében a tematikus hálózatokhoz tartozó vezető szakértők a kifize-tési előirányzatok és az operatív programok alapján felülvizsgálatokat végeztek. Emellett iránymutatás készült a DG REGIO földrajzi egységei számára, lásd például: http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/2014/guidance_fiche_biodiversity_n2000.pdf.

53A Bizottság hangsúlyozza, hogy az idő és az erőforrások szűkössége miatt nem volt lehetőség strukturált megköze-lítés alkalmazására. Valamennyi operatív program és vidékfejlesztési program értékelése a DG ENV által kidolgozott ellenőrzőlisták alapján történt akkor is, ha a táblázatok kitöltésére az idő és az erőforrások szűkössége miatt nem minden esetben kerülhetett sor.

A Bizottság emlékeztet arra, hogy hét tisztségviselő, illetve nemzeti szakértő 118 vidékfejlesztési programot értékelt rövid határidőn belül (esetenként egy vidékfejlesztési programra néhány nap jutott).

54A PAF tervek, még ha eltérő minőségűek voltak is, első ízben jelezték a Natura 2000 finanszírozási igényeit. Ezek az információk korábban nem álltak rendelkezésre, és igen hasznosak voltak a Natura 2000-re elkülönített források alá-támasztásában. Ezenkívül a PAF tervek nem jelentettek egyedüli megoldást arra, hogy a Natura 2000 szem pontjai megfelelően érvényesüljenek a társfinanszírozási programokban. A Bizottság szolgálatai a PAF tervek korlátai elle-nére jelentős erőfeszítéseket tettek e téren.

A tagállamok a prioritásokat rugalmasan kezelhetik. Nincs arra vonatkozó kötelezettségük, hogy a PAF tervben meghatározott igényeknek megfelelő költségvetést irányozzanak elő.

Ezenkívül az EMVA tekintetében nem minden tagállam, illetve régió mozdítja elő kellő mértékben a Natura 2000 végrehajtásához szükséges intézkedéseket a potenciális kedvezményezettek számára, ami gyakran vezet az intéz-kedések kismértékű hasznosulásához. Végül az előirányzott költségvetést gyakran nem használják fel, így azt az időszak végén más intézkedésekre csoportosítják át.

55Lásd a Bizottság 43. és 50. pontra adott válaszát.

58A biológiai sokféleség Natura 2000 területekre is kiterjedő védelme és erősítése a vidékfejlesztés egyik alprioritása-ként azt mutatja, hogy a célkitűzéshez bármely kapcsolódó intézkedés hozzájárulhat. E tekintetben az intézkedések közül egyesek a többihez képest nagyobb potenciállal rendelkeznek, így a Natura 2000 igényeinek jobban megfelel-tethetők lehetnek.

Az agrár-környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézkedésen belüli műveletek egyaránt lehetnek kevésbé és foko-zottabban célzottak: az előbbiek általános jellegű, a környezet egészére nézve előnyös műveletek, míg az utóbbiak inkább egy konkrét igényre, célkitűzésre – pl. egy meghatározott élőhelyre vagy madárfajra – összpontosítanak. Mindkét művelettípus nyújthat környezetvédelmi előnyöket, és szerepel a vidékfejlesztési programokban.

A Bizottság válaszai 60

59Mindemellett EHA-támogatást kaptak az említett körülmények által érintett kedvezményezettek, ami hozzájárult a Natura 2000 programok jobb társadalmi elfogadottságához.

10. háttérmagyarázat – Első franciabekezdésAz intézkedés korlátozott alkalmazási körének további oka volt, hogy a vidékfejlesztési programok a 2007–2013-as időszakhoz képest kisebb költségvetésből gazdálkodhattak.

10. háttérmagyarázat – Második franciabekezdésA Bizottság megerősíti, hogy a lengyel vidékfejlesztési program csak az 1 hektárnál nagyobb területű gazdaságokat támogatja.

10. háttérmagyarázat – Harmadik franciabekezdésA 2007–2013-as romániai vidékfejlesztési program végrehajtása során, valamint a 2014–2020-as vidékfejlesztési program elfogadásakor csak igen kevés Natura 2000 gazdálkodási terv volt érvényben. Ezért az e jelentésben említett madárfajokra irányuló agrár-környezetvédelmi intézkedések eleve nem vehettek figyelembe olyan védelmi intézkedéseket, amelyeket meg sem határoztak. Ilyen védelmi intézkedések hiányában az agrár-környezetvédelmi intézkedések célja az volt, hogy a Natura 2000 gazdálkodási terveket megelőlegező, átfogó védelmi programok biz-tosításával járuljanak hozzá a nemzeti, uniós és nemzetközi szinten meghatározott védelmi célkitűzésekhez. Romá-nia a 2014–2020-as vidékfejlesztési programjában rögzítette, hogy több Natura 2000 gazdálkodási terv elfogadását követően felülvizsgálja az agrár-környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézkedés programjait, és mérlegeli a Natura 2000-et támogató intézkedés bevezetését.

A javasolt agrár-környezetvédelmi programok között (a 3.2. csomagban [„Lanius Minor és Falco Vespertinus”], valamint mindkét programozási időszakban) szerepelnek arra vonatkozó kötelezettségvállalások, hogy a legeltetési célú állományt és a kaszálást bizonyos időszakokra korlátozzák, továbbá tiltják a szántást, a talajművelést és a nehéz gépi munka alkalmazását. Az ilyen önkéntes kötelezettségvállalások hasznosulása attól függ, hogy az egyes gazdál-kodók mennyire érdekeltek a támogatásukban.

61Romániát illetően: A LIFE 4 barnamedvékre irányuló projektet társfinanszírozott Romániában, amelyek közül három lezárult, egy pedig folyamatban van. Az első három léptéke és terjedelme eltérő volt: 1) egy konkrét Natura 2000 terület (Muntii Vrancei); 2) regionális szint Vrancea megye és két szomszédos megye valamennyi Natura 2000 területére kiterjedően; 3) a barnamedve védelmére vonatkozó nemzeti szabályok kidolgozása (nemzeti szintű adat-gyűjtéssel és -elemzéssel). A folyamatban lévő LIFE13 NAT/RO/1154 projekt célkitűzése a barnamedve kisebb lép-tékű védelme Braşov megyére kiterjedően, a projekt intézkedései pedig elsősorban az emberek és medvék közötti konfliktusokra irányulnak. A négy projekt léptéke és területi terjedelme eltérő, így a mellékelt tanulmányok is ennek megfelelő kiterjedésűek.

62Az eredményorientált védelmi műveletek – többek között az agrár-környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézke-désen belül – jól szemléltetik az olyan eszközt, amely illeszkedik az eredményorientált költségvetés koncepciójába. Az ilyen eszköz nagyobb súlyt helyez a kedvezményezettek erőfeszítéseire és tudására az adott ökoszisztémákon belül elvárt eredmények elérésében, és nem csupán az előírt gyakorlatok követését várja el. Ha az eredményori-entált műveletek megfelelő kialakításúak, továbbá bizonyítékokon és helyesen meghatározott mutatókon alapul-nak, akkor ellenőrzésük bizonyára egyszerűbb, mint az előírt gazdálkodási gyakorlatokon alapuló műveleteké. Az eredmény orientált műveletek költsége a tervezési szakaszban (pl. a megfelelő és egyértelmű mutatók kialakítása során) magasabb lehet a végrehajtási szakaszhoz képest.

A tagállamok forrásokat különítettek el a Natura 2000-re irányuló eredményorientált intézkedésekre.

A Bizottság válaszai 61

12. háttérmagyarázatNéhány más német régió 2007–2013-as és/vagy 2014–2020-as vidékfejlesztési programja eredményorientált agrár-környezetvédelmi programokat tartalmazott.

63Az ERFA/Kohéziós Alap tekintetében a programszintű figyelemmel kíséréssel információk nyerhetők egy adott program végrehajtásáról és prioritási tengelyeiről, valamint a program teljesítményét esetlegesen befolyásoló körülményekről.

64Az ERFA/Kohéziós Alap tekintetében a mutatókra vonatkozó adatszolgáltatás a 2007–2013-as időszakban nem volt kötelező. 2014–2020-ra vonatkozóan közös outputmutatók kerültek a rendeletbe, amelyeket valamennyi vonatkozó programra kiterjedően az információk összegzésére kell használni – ahol valamelyik program intézkedései nem tük-röznek egy adott közös outputmutatót, ott a tagállamoknak meg kell határozniuk a vonatkozó programspecifikus mutatót, és arról kell adatot szolgáltatniuk. Az ERFA/Kohéziós Alap esetében az eredménymutatók minden esetben programspecifikusak.

65Az EMVA figyelemmel kísérési mutatói (input- és outputmutatók) pontos képet adnak a ténylegesen támogatott tevékenységekről. Ezt az egyes vidékfejlesztési programokra vonatkozó értékelések egészítik ki, amelyek célja a politika hatékonyságának értékelése. A tagállamok által benyújtott 2007–2013-as utólagos értékeléseket a Bizott-ság 2017-ben összegzi.

14. háttérmagyarázatLásd a Bizottság 65. pontra adott válaszát.

66Lásd a Bizottság 65. pontra adott válaszát.

68Az alapok konkrét outputmutatókkal rendelkeznek a Natura 2000 keretében támogatott műveletek figyelem-mel kísérésére. A 2007–2013-as utólagos értékeléseket a tagállamoknak 2016 végéig kell benyújtaniuk, és azokat a Bizottság 2017-ben összegzi.

69A Bizottság megjegyzi, hogy az élőhelyvédelmi irányelv nem ír elő kifejezett kötelezettséget területi szintű moni-toringtervek kidolgozására. Egyetért azonban azzal, hogy a területi szintű figyelemmel kísérés alapvető fontosságú a védelmi intézkedések eredményességének értékeléséhez, továbbá az irányelvben előírt egyéb kötelezettségek teljesítéséhez, mint az olyan természetes élőhelytípusok és olyan fajok élőhelyei károsodásának és megzavarásának megakadályozása, amelyek céljára az egyes területeket kijelölték (6. cikk (2) bekezdés).

A Bizottság válaszai 62

71Lásd a Bizottság 69. pontra adott válaszát.

72A Bizottság ellenőrzi, hogy az EA-kat frissítették-e (azon információkra tekintettel, amelyek az olyan fajokkal és élőhelyekkel kapcsolatosak, amelyek céljára az egyes területeket kijelölték), valamint azt, hogy a területek határai módosultak-e akár az EA-k uniós listájának éves frissítése során, akár a KJT-hálózat megfelelőségére vonatkozó érté-kelés frissítése keretében. A Bizottság 2017-ben átfogóbb ellenőrzést tervez.

78A „közös” adatgyűjtési módszer hiánya nem kritikus, továbbá az EU szárazföldi és tengeri területein a fajok, élő-helyek és ökológiai feltételek rendkívüli sokféleségére tekintettel gyakorlatilag nem lehetséges (és ökológiailag sem megvalósítható) az egységes monitoring-módszertan kialakítása; sokkal inkább kritikus probléma a tudományosan megalapozott jegyzékek és monitoringprogramok hiánya számos tagállam sok fajára és élőhelytípusára vonatko-zóan; ha egy monitoringmódszer tudományosan megalapozott és statisztikailag szignifikáns eredményeket ad, ez elegendő garanciát jelent az adatok minőségére és összehasonlíthatóságára (pl. a populációk méretére és alakulá-sára vonatkozóan).

Következtetések és ajánlások

81A célravezetőségi vizsgálat értékelése alapján a Bizottság 2017-ben cselekvési tervet kíván elfogadni a természet-védelmi irányelvek jobb végrehajtása érdekében.

1. ajánlás – Teljeskörűen végre kell hajtani a természetvédelmi irányelveketa) A Bizottság üdvözli a tagállamoknak szóló ajánlást.

b) A Bizottság üdvözli a tagállamoknak szóló ajánlást, továbbá megjegyzi, hogy alapvető fontosságú gondoskodni a Natura 2000 hálózat kiteljesítéséről, ideértve annak tengeri elemeit is.

A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy alapvető fontosságú a védelmi intézkedések végrehatásának figyelemmel kísérése.

c) A Bizottság elfogadja az ajánlást. Elismeri a nyelvi akadályok meglétét, és valamennyi hivatalos nyelven rendel-kezésre kívánja bocsátani az iránymutatásokat tartalmazó dokumentumokat. A pénzügyi források szűkössége miatt azonban ez csak fokozatosan lehetséges: témától függően, valamint az Unióban a legszélesebb körben beszélt nyelvekre is tekintettel egyes nyelvek elsőbbséget élveznek a többihez képest. Az alapvető iránymutatá-sokat tartalmazó dokumentumokról kiadásuk napjától valamennyi hivatalos nyelvre fordítás készül. Ezek mind-egyike elérhető a Bizottság internetes honlapján. A Bizottság emellett a tagállamok segítségére is támaszkodik abban, hogy a dokumentumok eljussanak a célcsoportokhoz.

A Bizottság válaszai 63

83Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a Kohéziós Alap tekintetében:

– a Natura 2000-rel kapcsolatban a 2007–2013-as időszakra az 51. beavatkozási kategóriában („A biodiverzitás és a természetvédelem elősegítése [beleértve a Natura 2000-et]”) elkülönített források a 2014–2020-as programozási időszakban két külön kategóriában találhatók annak érdekében, hogy a Natura 2000 finanszírozását jobban el lehessen különíteni a biológiai sokféleséghez kapcsolódó egyéb támogatásoktól;

– a tagállamok többsége az ERFA és a Kohéziós Alap terhére forrást különített el a Natura 2000 területek, valamint általánosságban a biológiai sokféleség és a természetvédelmi intézkedések támogatására;

– tagállami bontásban rendelkezésre állnak az ERFA és a Kohéziós Alap keretében a biológiai sokféleség és a ter-mészetvédelem céljára elkülönített támogatással (ezen belül a Natura 2000 területek támogatásával) kapcsola-tos adatok (lásd még a 41. pontra adott választ).

A 2014–2020-as időszakra szóló vidékfejlesztési tervek keretében az EMVA terhére csaknem 44 milliárd EUR-t (mint-egy 45%-ot) különítettek el a 4. prioritás céljára, amelynek része a biológiai sokféleség alprioritása, és amely egy-aránt hordoz közvetlen és közvetett előnyöket a biológiai sokféleség szempontjából annak ellenére, hogy a Natura 2000 irányítására elkülönített költségvetés nem határozható meg pontosan. Emellett (az erdőterületeken felül) a mezőgazdasági területek több mint 18%-át a biológiai sokféleséget támogató gazdálkodási szerződés keretében kezelik, ugyanakkor nem állapítható meg pontosan, hogy mekkora terület tartozik a Natura 2000 gazdálkodási ter-vek végrehajtását szolgáló gazdálkodási szerződések hatálya alá.

2. ajánlás – A Natura 2000 költségeinek finanszírozása és elszámolásaa) A Bizottság üdvözli a tagállamoknak szóló ajánlást.

b) A Bizottság üdvözli a tagállamoknak szóló ajánlást.

c) A Bizottság üdvözli a tagállamoknak szóló ajánlást, továbbá megjegyzi, hogy alapvető fontosságú gondoskodni a Natura 2000 hálózat megfelelő, a rendelkezésre álló uniós forrásokkal arányos finanszírozásáról.

d) A Bizottság elfogadja az ajánlást. Ez azonban nem befolyásolja a következő programozási időszakkal kapcsolat-ban folytatandó megbeszélések kimenetelét.

3. ajánlás – A Natura 2000 által elért eredmények mérésea) A Bizottság üdvözli a tagállamoknak szóló ajánlást.

b) A Bizottság elfogadja az ajánlást.

Ez azonban nem befolyásolja a következő programozási időszakkal kapcsolatban folytatandó megbeszélések kimenetelét. A Bizottság mérlegelni fogja a meglévő mutatók javítását, valamint szükséges esetben új mutatók kidolgozását.

c) A Bizottság üdvözli a tagállamoknak szóló ajánlást.

HOGYAN JUTHAT HOZZÁ AZ EURÓPAI UNIÓ KIADVÁNYAIHOZ?

Ingyenes kiadványok:

• egy példány: az EU Bookshopból (http://bookshop.europa.eu),

• több példány, valamint plakátok, térképek rendelése: az Európai Unió képviseletein keresztül (http://ec.europa.eu/represent_hu.htm), nem uniós országokban a küldöttségektől (http://eeas.europa.eu/delegations/index_hu.htm), a Europe Direct szolgáltatáson keresztül (http://europa.eu/europedirect/index_hu.htm) vagy a 00 800 6 7 8 9 10 11 telefonszám tárcsázásával (ingyenesen hívható az EU egész területéről) (*).(*) A legtöbb hívás és a megadott információk ingyenesek (noha egyes mobiltelefon-szolgáltatókon keresztül,

telefonfülkékből és hotelekből a számot csak díj�zetés ellenében lehet hívni).

Megvásárolható kiadványok:

• az EU Bookshopból (http://bookshop.europa.eu).

Esemény Dátum

Az ellenőrzési feladatterv elfogadása/az ellenőrzés megkezdése 2015.7.15.

A jelentéstervezet hivatalos megküldése a Bizottságnak (vagy más ellenőrzött félnek) 2016.11.9.

A végleges jelentés elfogadása az egyeztető eljárás után 2017.1.11.

A Bizottság (vagy más ellenőrzött fél) válaszainak beérkezése az összes uniós nyelven 2017.2.10.

A Natura 2000 az egyik legfontosabb eleme az arra irányuló uniós stratégiának, hogy 2020-ig megálljon a biológiai diverzitás csökkenése. A Natura 2000 hálózat Unió-szerte több ezer, különböző élőhelyeket és fajokat védő területet foglal magában. Ellenőrzésünk elismerte a Natura 2000-nek a biodiverzitás védelmében játszott jelentős szerepét, de megállapította, hogy az Unió ambiciózus biodiverzitás-védelmi céljainak eléréséhez még jelentős előrelépésre lenne szükség. A hálózat tagállami irányítása nem volt megfelelő, az uniós pénzeszközöket nem sikerült kellőképpen mozgósítani, és hiányoztak az átfogó információk a hálózat eredményességéről. A Számvevőszék ezért egy sor ajánlást tesz a hálózat teljes körű megvalósítására, a finanszírozási keretrendszer egyértelműsítésére, valamint az eredmények mérésére nézve.

1977 - 2017