Törj ki a társfüggőségből!

Törj ki atársfüggőségből!A SZABAD EMBERI KAPCSOLATOK KÉZIKÖNYVE

dr. Barry K. Weinhold, dr. Janae B. Weinhold

John Bradshaw elôszavával

A fordítás az alábbi kiadás alapján készült:

Breaking Free of the Co-dependency Trap – revised editionCopyright © 1989, 2008 by Barry K. Weinhold and Janae B. WeinholdFirst New World Library printing, February 2008

Hungarian translation and edition © Casparus Kiadó Kft., 2012. All rights reserved!Fordítás és magyar változat © Casparus Kiadó Kft., 2012 Minden jog fenntartva!

A kiadó a lehetõ legnagyobb körültekintéssel járt el a kiadvány készítése kor. Sema szerzõ, sem a kiadó nem vállal semminemû felelõsséget vagy garanciát a könyvtartalmával, teljességével kapcsolatban. Sem a szerzõ, sem a kiadó nem vonhatófelelõsségre bármilyen baleset, sérülés vagy káresemény miatt, mely közvetve vagyközvetlenül kapcsolatba hozható e kiadvánnyal.

A könyv anyaga oktatási céllal készült. Nem célja, hogy helyettesítse a terápiáskezeléseket, vagy a képzett terapeuta vagy szakorvos diagnó zisát. A szerzõk ésa kiadó sem közvetett, sem közvetlen úton nem vállal semmilyen garanciát vagyfelelõsséget a könyvben szereplõ javaslatok hatásaival, mellékhatásaivalkapcsolatban.

Minden jog fenntartva! A könyv – a kiadó írásos jóváhagyása nélkül – semegészében, sem részleteiben nem sokszorosítható vagy közölhetõ, sem milyenformában és értelemben, elektronikus vagy mechanikus módon, beleértvea nyilvános elõadást vagy tanfolyamot, a hangos köny vet, bármilyen internetesközlést, a fénymásolást, a rögzítést vagy az infor mációrögzítés bármely formáját.

Casparus Kiadó Kft.www.casparus.hu

Második kiadás

Felelõs kiadó: A Casparus Kiadó ügyvezetõjeFelelõs szerkesztõ: Szy GyörgySzakmai lektor: Geszvein ErikaFordítás: Bratina Steve és Lazányi KrisztinaKiadói munkatárs: Balázs ÁrpádTördelés: Csutak Hoffmann LeventeNyomdai elôkészítés: Korcsmáros Grafikai és Kiadó Kft.

ISBN: 978-963-89405-4-4

Nyomdai munkálatok: AduPrint Kiadó és Nyomda Kft.

Minden úttörõnek és keresõnek – minden egyénnek, párnak és partnernek, akikrészt vesznek az emberi kapcsolatok új formáinak kialakításában.

Tartalomjegyzék

Elôszó a magyar kiadáshoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . xiMI A TÁRSFÜGGÕSÉG? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . xiiTÁRSFÜGGÕ VAGYOK? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . xiiA NYELVEZETRÕL. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . XIIIHOGYAN HASZNÁLJAM A KÖNYVET? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . xivA HAZAI ÉS AZ AMERIKAI HELYZET . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . xiv

A lektor elôszava. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . xv

A szerzôkrôl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . xvi

Elôszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . xviiA TÁRSFÜGGÕSÉG OKAI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . xix

Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . xixAZ ORVOSI MODELL: A TELJES GYÓGYULÁS LEHETETLEN . . . . . . . . xxiEGY ÚJ MEGKÖZELÍTÉS A TELJES GYÓGYULÁSÉRT . . . . . . . . . . . . . . . xxiii

1. rész A társfüggôség áttekintése. . . . . . . . . . . . . . . 1

1. Társfüggôség – A gyermekkorban ragadva . . . . . . . . . . . . . . 3A TÁRSFÜGGÕSÉG TÜNETEI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3AZ ÚJ MEGKÖZELÍTÉS ALAPVETÉSEI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4A TÁRSFÜGGÕSÉG ÚJ MEGHATÁROZÁSA. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6A TÁRSFÜGGÕSÉG ISMERTETÕJELEI. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7ESETTANULMÁNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12TUDATOSÍTÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15ÖSSZEFOGLALÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

2. Az orvosi megközelítés – Reménytelenségbe zárva . . . . . 17A HAGYOMÁNYOS MEGKÖZELÍTÉSEK ÁTTEKINTÉSE . . . . . . . . . . . . . . 17TESZT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19ESETTANULMÁNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21A GYÓGYULÁS FÁZISAI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24ÖSSZEFOGLALÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25

3. Társfüggô kultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27AZ ELNYOMÓ ÉS AZ EGYENRANGÚ MODELL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34AZ EGYENRANGÚ TÁRSADALOM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34AZ ELNYOMÓ TÁRSADALOM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35A KERESZTÉNYSÉG HATÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37TÁRSFÜGGÕ RENDSZEREK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39AZ INTIMITÁSKERÜLÕ RENDSZEREK. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42A TUDATI FORRADALOM: MIÉRT TÖRJÜNK

KI A TÁRSFÜGGÕSÉGBÕL? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42ÖSSZEFOGLALÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44

Törj ki a társfüggőségből!viii

4. A gyógyulás fejlôdéslélektani megközelítése. . . . . . . . . . . 45A FEJLÕDÉSLÉLEKTANI MEGKÖZELÍTÉS ALAPELVEI . . . . . . . . . . . . . . . 46A FEJLÕDÉS NÉGY LÉPCSÕFOKA. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47A KORAGYERMEKKOR KULCSFONTOSSÁGÚ FEJLÕDÉSI FELADATAI. . 48KÖTÕDÉS: A SZIMBIÓZIS IDÕSZAKÁNAK

LEGFONTOSABB FELADATA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48SZEPARÁCIÓ: AZ ELTÁVOLODÁS IDÕSZAKÁNAK

LEGFONTOSABB FELADATA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54AMIKOR MEGREKED A FOLYAMAT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56ESETTANULMÁNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57ÖSSZEFOGLALÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58

5. A társfüggôség okai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59A TÁRSFÜGGÕSÉG ÉS A FEJLÕDÉSI TRAUMA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62A FEJLÕDÉSI TRAUMA BIOKÉMIAI MEGKÖZELÍTÉSE . . . . . . . . . . . . . . . 65A FEJLÕDÉSI TRAUMA KÖVETKEZMÉNYEI. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66TÖRÉSEK A KÖTÕDÉS KIALAKULÁSÁNAK CIKLUSÁBAN . . . . . . . . . . . 67ESETTANULMÁNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68ÖSSZEFOGLALÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70

2. rész A gyógyulás folyamata . . . . . . . . . . . . . . . . . 71

6. A gyógyulás eszközei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73AZ ÖNISMERETI MUNKA. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74HOGYAN VÁLASSZUNK MEGÉRTÕ TERAPEUTÁT . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75ÖNSEGÍTÕ CSOPORTOK, TANFOLYAMOK

ÉS MÛHELYFOGLALKOZÁSOK. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75AZ ELKÖTELEZETT, TUDATOS ÉS EGYÜTTMÛKÖDÕ

KAPCSOLATOK SZEREPE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76AZ ÚJ TIZENKÉT LÉPÉSES PROGRAM: A GYÓGYULÁS ÚTJA . . . . . . . . . 77ESETTANULMÁNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81ÖSSZEFOGLALÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84

7. Nézz szembe a problémáddal! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85A TAGADÁS GYÖKEREI. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86TÖRJ KI A TAGADÁSBÓL!. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92HOGYAN NÉZHETSZ SZEMBE A PROBLÉMÁIDDAL?. . . . . . . . . . . . . . . . 92ESETTANULMÁNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95ÖSSZEFOGLALÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97

8. Értsd meg a társfüggôség okait! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99MÓDSZEREK A TÁRSFÜGGÕSÉG OKAINAK MEGÉRTÉSÉHEZ . . . . . . 102ESETTANULMÁNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105ÖSSZEFOGLALÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107

9. A társfüggô kapcsolatok feltérképezése. . . . . . . . . . . . . . . 109A TÁRSFÜGGÕSÉG FELISMERÉSE. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109CSALÁDI SZEREPEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110A TÁRSFÜGGÕ KAPCSOLATOK FELTÉRKÉPEZÉSÉNEK MÓDSZEREI . . 112ESETTANULMÁNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116ÖSSZEFOGLALÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117

A szabad emberi kapcsolatok kézikönyve ix

10. Már tudom, ki az ellenségem: saját magam . . . . . . . . . . 119AZ ELLENSÉG BENNEM VAN. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120PROJEKCIÓ. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121AZ INTIMITÁS ÖNMAGAD SZERETETÉVEL KEZDÕDIK . . . . . . . . . . . . 123MEGBOCSÁTÁS. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124A LEVÁLASZTOTT ÉN-RÉSZEK EGYESÍTÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125A LEVÁLASZTOTT ÉN-RÉSZEK VISSZANYERÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126ESETTANULMÁNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129ÖSSZEFOGLALÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132

11. Az öngyûlölet felszámolása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133FEKETE-FEHÉR GONDOLKODÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134ÖNMAGAD SZERETETE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135A BELSÕ PÁRBESZÉD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135ÖNMAGUNK ÉRTÉKELÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136MEGERÕSÍTÉS. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138HOGYAN SZERETHETJÜK JOBBAN MAGUNKAT? . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139ESETTANULMÁNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141ÖSSZEFOGLALÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142

12. Add fel a hatalmi játszmákat!. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143PASSZIVITÁS: A TÁRSFÜGGÕSÉG MESTERJÁTSZMÁJA . . . . . . . . . . . . . 143MIT LEHET KEZDENI A PASSZIVITÁSSAL?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144NE LÉGY MEGMENTÕ!. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146AZ ALÁ-FÖLÉRENDELT JÁTSZMÁK TRÜKKJEI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148HOGYAN TÖRHETSZ KI A HATALMI JÁTSZMÁKBÓL? . . . . . . . . . . . . . . 149ESETTANULMÁNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152TUDATOSSÁGOT NÖVELÕ GYAKORLAT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153ÖNBECSÜLÉSI KÉRDÕÍV . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154ÖSSZEFOGLALÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156

13. Kérj nyíltan! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 157AZ ÖNÉRVÉNYESÍTÉS KÉSZSÉGE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158AZ EREDMÉNYES KONFLIKTUS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160A KONFLIKTUS MINT INTIMITÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162HOGYAN MONDD KI AZT, AMIT SZERETNÉL?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162ESETTANULMÁNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164ÖSSZEFOGLALÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 165

14. Tanulj meg újra érezni! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167MIK AZ ÉRZELMEK? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167AZ AUTENTIKUS (HITELES) ÉRZELMEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 168HOGYAN VISZONYULSZ AZ ÉRZÉSEIDHEZ, HA TÁRSFÜGGÕ VAGY?. 170HOGYAN TUDOD EGÉSZSÉGES MÓDON KEZELNI AZ ÉRZÉSEIDET? . 170TANULJ MEG ÚJRA ÉREZNI! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171ESETTANULMÁNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173ÖSSZEFOGLALÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174

15. Gyógyítsd meg a belsô gyermeked! . . . . . . . . . . . . . . . . . 175NÁRCISZTIKUS SEBEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175MI GÁTOLJA VALÓDI ÖNMAGAD FEJLÕDÉSÉT? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179LEZÁRATLAN FEJLÕDÉSI FOLYAMATOK,

MELYEK TÁRSFÜGGÕSÉGET OKOZHATNAK. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179A BELSÕ GYERMEK GYÓGYÍTÁSÁNAK MÓDSZEREI . . . . . . . . . . . . . . . 181

Törj ki a társfüggőségből!x

ESETTANULMÁNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 185ÖSSZEFOGLALÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188

16. Húzd meg a határaidat! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189A TÁRSFÜGGÕ CSALÁD. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 190MERJ MÁS LENNI, MINT A TÁRSFÜGGÕ CSALÁDOD! . . . . . . . . . . . . . . 191HATÁROK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192KULTURÁLIS JÁRVÁNY. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195NÉHÁNY GONDOLAT A HATÁROKRÓL. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198MÓDSZEREK SAJÁT HATÁRAID MEGERÕSÍTÉSÉRE . . . . . . . . . . . . . . . . 198ESETTANULMÁNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200ÖSSZEFOGLALÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201

17. Intim kapcsolatok kialakítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203A KÖTÕDÉST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZÕK. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 204KÖTÕDÉS ÉS TANULÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 206A VISELKEDÉSI ZAVAROK ÉS A KÖTÕDÉS. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207A KÖTÕDÉS ÉS AZ ELKÖTELEZETT KAPCSOLATOK . . . . . . . . . . . . . . . 209AZ INTIM KÖTÕDÉS KIALAKÍTÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209ESETTANULMÁNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 213ÖSSZEGFOGLALÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 214

18. Az emberi kapcsolatok új formái. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215SZABAD EGYÜTTMÛKÖDÉS. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215TÁPLÁLÓ ÉS MÉRGEZÕ KAPCSOLATOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 217AZ ÚJFAJTA KAPCSOLATOK KIALAKÍTÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 217ESETTANULMÁNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221ÖSSZEFOGLALÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223

19. Társfüggô kultúránk gyógyítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 225FEJLÕDÉSLÉLEKTANI RENDSZERELMÉLET:

A TÁRSFÜGGÕ KULTÚRA ÚJ MEGKÖZELÍTÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . 225GYÓGYÍTSD A TÁRSFÜGGÕ KULTÚRÁT

ELKÖTELEZETT KAPCSOLATOKKAL! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 226GYÓGYÍTSD A TÁRSFÜGGÕ KULTÚRÁT A KÖZÖSSÉG EREJÉVEL! . . 227GYÓGYÍTSD A TÁRSFÜGGÕ KULTÚRÁT

A SZOLGÁLÓ VEZETÉS ÁLTAL!. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 229GYÓGYÍTSD MEG A TÁRSFÜGGÕ KULTÚRÁT! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 229ESETTANULMÁNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234ÖSSZEFOGLALÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 235

20. Hogyan törtünk ki a társfüggôségbôl . . . . . . . . . . . . . . . . 237JANAE TÖRTÉNETE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237BARRY TÖRTÉNETE. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 240KÖZÖS TÖRTÉNETÜNK – HOGYAN TALÁLKOZTUNK? . . . . . . . . . . . . 244

Köszönetnyilvánítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 251Jegyzetek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 253Fogalomtár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 259Irodalomjegyzék – Angol nyelvû kiadványok . . . . . . . . . . . 265Tárgymutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269

Elő szó a ma gyar ki adás hoz

Ki adónk el sõ köny vének második kiadását tart ja ke zé ben az Ol va só! Ez zela ki ad vánnyal sze ret nénk el kez de ni azon köny vek so rát, me lyek tény le gesse gít sé gül és tá ma szul szol gál hat nak min den út ke re sõ szá má ra. A mai korem be ré ben egy re na gyobb az éh ség a ki egyen sú lyo zott, sze re tet tel jes ésöröm te li em be ri kap cso la tok ra, a bel sõ bé ké re, és ar ra, hogy ki bon ta koz tas -sa leg ma ga sabb ér té ke it a vi lág ban. Gyak ran el ér he tet len nek tû nõ, de va ló -ban em ber hez mél tó cé lok ezek. El éré sük út ján pe dig az el sõ, ki hagy ha tat -lan lé pés ön ma gunk meg is me ré se.

Óri á si bá tor sá got és el szánt sá got kí ván, hogy ön ma gunk kal szem be néz -zünk, gyar ló sá ga in kat be is mer jük és… meg bo csás sunk. Meg bo csás sunksa ját ma guk nak a hi bá ink mi att és meg bo csás sunk a vi lág nak, hogy olyanfáj dal mas él mé nyek re kár hoz ta tott min ket. Pe dig a gyógy ulás hoz ve ze tõ útsa rok kö vei a meg is me rés, meg ér tés, el fo ga dás és a meg bo csá tás. Idõ, mun -ka, ki tar tás és a sze re tet ké pes sé ge szük sé ges ah hoz, hogy fel fog juk, el fo -gad juk: egye dül csak sa ját ma gun kon mú lik a vál to zás.

Ki adónk re mé nye, hogy – sa ját le he tõ sé ge i hez mér ten – mind eh hez se gít -sé get nyújt hat. Rend kí vü li örö münk re szol gál, hogy a Weinhold há zas párköny vé vel in dít hat juk a Casparus Ki adó ha zai te vé keny sé gét. Ez a könyvugyan is két év ti ze de, el sõ meg je le né se óta alap mû és sok-sok em ber szá -má ra tám pont ként és se gít ség ként szolgál. A szer zõk szak mai ta pasz ta la ta,a könyv át gon dolt szer ke ze te, a jól hasz nál ha tó gya kor la tok és kü lö nö senaz egész anya got át ita tó tá mo ga tó han gu lat sze lí den, de ha tá ro zot tan ve zetmin ket a gyógy ulás út ján.

Ahogy John Bradshaw is utal er re elõ sza vá ban: nem egy egy sze ri ol vas -mányt tart most ke zé ben az Ol va só! Sa ját ta pasz ta la tunk, hogy har ma dik,ne gye dik, ötö dik ol va sás ra is ren ge teg fel is me rést ad, ren ge teg új és ér tékesszem pon tot mu tat be. A Törj ki a társ füg gõ ség bõl! – A sza bad em be ri kap cso la -tok ké zi köny ve nem csu pán egy ol vas mány. Egy szer re tan könyv, re fe ren cia -könyv, ön is me re ti fel adat gyûj te mény és lel ki tá masz!

MI A TÁRS FÜG GÕ SÉG?

Ide ha za a leg több em ber szá má ra nem is mert, nem hasz nált fo ga lom a társ -füg gõ ség. Ami kor azt ol vas suk, hogy „az egyik leg fon to sabb lé pés, hogy azem ber be vall ja: társ füg gõ”, olyan ér ze tünk tá mad hat, mint ha ránk akar ná -nak bi zo nyí ta ni va la mi óri á si bûnt. Amíg nem tud juk, hogy va ló já ban mia társ füg gõ ség, egy ilyen ki je len tés ért he tet len vád nak tû nik.

A társ füg gõ ség alatt olyan vi sel ke dé si min ták összes sé gét ért jük, ame lyek – több nyi re ön tu dat la nul – be fo lyá sol ják kap cso la ta in kat. Nem csu pán pár -kap cso la ta in kat, ha nem csa lád tag ja ink hoz, mun ka tár sa ink hoz, em ber tár sa -ink hoz, de akár in téz mé nyek hez, or szá gok hoz akár a hét köz na pi élet hez valóvi szo nyun kat. Ter mé sze te sen sok faj tá ja van a vi sel ke dé sün ket meg ha tá ro zó„prog ra mok nak” és ezek nek csak egy ré sze szól a társ füg gõ ség rõl. Tá gabbérte lem ben vé ve társ füg gõ min ták kö zé tar toz nak az olyan hét köz na pi je len -sé gek, mint az ön bi za lom hi ány, amely a töb bi em ber biz ta tá sát vagy di csé re -tét éhe zi, az eb bõl kö vet ke zõ meg fe le lé si kény szer és be fo lyá sol ha tó ság, deide so rol ha tó az, ami kor nem fe jez zük ki nyíl tan igé nye in ket, vagy épp nemtud juk el fo gad ni, ha fi gyel men kí vül hagy ják kí ván sá ga in kat.

Olyan sok társ füg gõ nek mon dott min ta lé te zik, hogy so kan azt vall ják: „Ezis csak egy új szak szó, amit a nagy okos ok ki ta lál tak, hogy bi zo nyít sák:beteg va gyok.” A társ füg gõ min ták meg lé te az em ber ben, önmagában mégnem te kint he tõ be teg ség nek. Ugyan úgy, ahogy a vá ro si la kos sem te kint -he tõ be teg nek csak azért, mert ólom van a tü de jé ben. A vá ros ban szü le tett,nõtt fel, szív ta ma gá ba a ki pu fo gó gázt.

TÁRS FÜG GÕ VA GYOK?

A társ füg gõ ség nem csak part ner kap cso la ti szin ten, de akár or szá gunk kalkap cso la tos vi sel ke dé sünk ben is meg mu tat ko zik. Rá adá sul, fej lõ dé sünksorán eze ket a min tá kat gyor san el is ta nul juk egy más tól – szü le ink tõl,taná ra ink tól, szom szé da ink tól, té vé sze rep lõk tõl, lé nye gé ben bár ki tõl. Ígyért he tõ ta lán, hogy a mai vi lág ban rit ka ság az olyan em ber, aki nem ren del -ke zik társ füg gõ min ták kal. Vagy fo gal maz ha tunk úgy is: nem az a kér dés,hogy társ füg gõk va gyunk-e, ha nem hogy mennyi re?

Van va la hol egy ha tár, ahol a társ füg gõ min ták át lép nek az „el fo gad ha tó”szint jén. Ez a ha tár ter mé sze te sen rend kí vül szub jek tív. Ezért igye kez nekso kan tesz tek kel, pon to zás sal, vagy más úton mér he tõ vé ten ni a társ füg gõ -sé get – és ha ké pe sek lét re hoz ni egy ská lát, ak kor már rá le het bök ni egypont já ra: „ez alatt még egész sé ges, fe let te társ füg gõ”.

Törj ki a társfüggőségből!xii

A NYEL VE ZET RÕL

Da rázs fé szek be nyúl tunk. Nem csu pán azért, mert né me lyik fo ga lom nakegy ál ta lán nincs köz meg egye zés sze rin ti ma gyar meg fe le lõ je, ha nem sok -szor azért, mert több is van. És min den szak ma, min den te rü let vé di a sa játma ga „eg zakt szó hasz ná la tát”. Csak hogy a mi cé lunk az volt, hogy az ol va -só nak ne le gyen szük sé ge pszi cho ló gus vég zett ség re vagy leg alább is egyor vo si szó tár ra. Sok szor kel lett komp ro misszu mot köt nünk a szó hasz ná latki ala kí tá sa kor, és már most, az elõ szó ban el né zést ké rünk min den ki tõl –azok tól is, akik né me lyik fo gal mat nem ta lál ják „elég szak ma i nak”, és azok -tól is, akik úgy ér zik, hogy vö dör szám bo rít juk a fe jük re a szak sza va kat.

Már a társ füg gõ ség an gol meg fe le lõ je, a co-dependency is fej tö rést oko zott.Az an gol szak nyelv ugyan is sok szor a szü le tés tõl fél éves ko rig tar tó idõ -szak ra is ne mes egy sze rû ség gel ezt a fo gal mat hasz nál ja. De ott van azújraszülõsítés – mely fo gal mi lag re me kül ta kar ja a reparenting je len té sét,még is, so kan ódz kod nak hasz ná la tá tól. Egyik ol dal ról te hát igye kez tükmeg óv ni ol va só in kat az intergenerációs fak tor, a parentifikáció, az ön ref -lek tált, a kog ni tív disszo nan cia és egyéb szak sza vak tö me gé tõl, más résztpe dig igye kez tünk olyan hasz nál ha tó ki fe je zé se ket ad ni, ame lye ket a szak -em be rek is pon tos nak ta lál nak. Né hol még a he lyes írá si sza bá lyok tól is el -tér tünk – a szak nyelv vagy az ért he tõ ség mi att. Bí zunk ab ban, hogy si ke -rült egy olyan arany kö zép utat ta lál ni, amely mind két cso por t nak el nye ria tet szé sét.

Kü lön fel hív juk a fi gyel met a könyv vé gé ben ta lál ha tó Fo ga lom tár ra!Ebben a pár ol dal ban igye kez tünk ki gyûj te ni és meg ma gya ráz ni a fon to -sabb ki fe je zé se ket, ez zel is se gít ve az ol va sást!

Min den fi gyel münk és lel ke se dé sünk mel lett is biz to sak va gyunk ben ne,hogy sok-sok hi bát vé tet tünk. Sõt, va ló szí nû leg hagy tunk olyan be kez dé -se ket, mon da to kat, ame lyek nem egé szen tisz ták. Ar ra kér jük a Tisz teltOlva sót, ha ilyen fo gal mak kal, ré szek kel ta lál ko zik, ír ja meg nekünk ész re -vé tel eit!

HO GYAN HASZ NÁL JAM A KÖNY VET?

A könyv két fõ rész bõl áll. Az el sõ öt fe je zet el sõ sor ban egy tö mör, szak maiössze fog la lás. Be ve ze tõ és is mer te tõ a társ füg gõ ség rõl és a könyv alap já ulszol gá ló el mé le tek rõl. A könyv má so dik ré sze pe dig az egyes te rü le tek ki -fej té se, gya kor la tok, ja vas la tok le írá sa.

A szabad emberi kapcsolatok kézikönyve xiii

A szak mai hát tér rel nem ren del ke zõ Ol va só szá má ra le het, hogy nem leszér de kes, sõt, ki fe je zet ten ne he zen ol vas ha tó lesz az el sõ öt fe je zet. Eb ben azeset ben azt ja va sol juk, hogy nyu god tan tör je meg a sor ren det, la poz za áta könyv ele jét és kezd je az ol va sást a könyv má so dik ré szé vel. Ké sõbbvissza-vissza tér het majd az el sõ öt fe je zet re, de azt is megteheti, hogy elõ -ször vé gig ol vas sa a má so dik részt és csak utá na fut ja át a Be ve ze tõt és az el -sõ öt fe je ze tet.

Sa ját ta pasz ta la tunk, hogy ezt a köny vet nem le het egyet len kör ben „meg -emész te ni”. Har ma dik, de akár ötö dik ol va sás ra is ad új és új öt le te ket, segítmás és más szem szögbõl te kin te ni egy adott té má ra. Csak ja va sol ni tud juk,hogy min den ki a számára ér de kes ré sze ket új ra és új ra ol vas sa el.

AZ AME RI KAI ÉS A HA ZAI HELY ZET

Ta lán köz hely, de fon tos fi gye lem be ven ni, hogy Ame ri ka és Ma gyar or szághely ze te kü lön bö zõ. A szer zõ pá ros sok szor hi vat ko zik ame ri kai pél dák ra, in -téz mé nyek re, ese mé nyek re. Ne he zen ért he tõ le het pél dá ul a ha zai ol va sószá má ra az Ame ri ká ban mû kö dõ tár sa da lom biz to sí tá si rend szer. A ha son lóré szek nél igye kez tünk ma gya rá zó szö ve ge ket és hi vat ko zá so kat be tol da ni.

Saj nos, Ma gya ror szá gon nincs még iga zán kul tú rá ja az ön se gí tõ és tá mo ga -tó cso por tok nak. A leg több em ber szá má ra meg fog ha tat lan a gon do lat,hogy el jár jon egy ba rá ti han gu la tú kö zös ség be, ahol a hoz zá ha son ló gon -dok kal küz dõ em be rek össze tar ta nak, se gí te nek egy más nak. Sõt, so ka kategye ne sen ar ra ösz tö nöz nek, hogy ke rül jék a „ha son ló an be teg em be re ket”.

Ér té kes fel is me ré se ket, ki tar tást és nagy ka zal nyi bá tor sá got kí vá nunk azol va só nak, mert ezen az úton van mi vel szem be néz ni!

A Casparus Ki adó csa pa ta ne vé ben,Ba lázs Ár pád és Szy György

Törj ki a társfüggőségből!xiv

A lek tor elő sza vaEz a gya kor la ti ta ná csok kal te li könyv a füg gõ sé gek tõl meg sza ba dult õszin -te kap cso la tok ki ala kí tá sá ról szól. Le ír ja, mi lyen a jó kap cso lat és vé gig ve zetaz úton, ami el ve zet hoz zá.

Em be ri kap cso la ta ink ban sé rül he tünk és em be ri kap cso la ta ink ban gyógy-ul ha tunk. Anyák és apák va gyunk, fér jek és fe le sé gek, ba rá tok és test vé rek,mun ka tár sak és is me rõ sök – leg na gyobb fej lõ dé si le he tõ sé ge ket ezek bena kap cso la ta ink ban él het jük meg, sok szor ép pen a konf lik tu sok ból fa ka dófel is me ré sek ál tal. Ma gá nyo san, hosszan el mél ked he tünk a to le ran ci á rólvagy az em pá ti á ról, de így so sem sa já tít juk el ezen ké pes sé ge ket, bár -mennyi idõt is töl tünk el ve le. Egy má sik em ber tü kör le het, mely ben meg -lát hat juk va ló di ön ma gun kat.

Tud nunk kell, hogy mind annyi an más ként va gyunk egy for mák. Ha be azo -no sí tot tuk a prob lé mán kat, az el sõ lé pés, hogy mer jünk szem be néz ni ve le,majd meg ért sük az oka it! Eh hez se gít sé get nyújt hat egy ön gyó gyí tó gya kor -la ti ké zi könyv, egy el kö te le zett társ, egy ön se gí tõ cso port vagy egy kép zettte ra pe u ta. A sza bad kap cso la tok ki ala kí tá sá hoz elõ kell ven nünk éle tünk le -zá rat lan ak tá it leg alább egy rö vid, de kri ti kus pil lan tás ere jé ig. Csak így is -mer het jük meg ma gun kat job ban és hagy ha tunk fel be rög zült játsz má ink -kal. Ha meg ta nu lunk kér ni és új ra me rünk érez ni, meg gyógy ul hat lel künk.

Ön bi za lom hi á nyunk, pár kap cso la ti prob lé má ink, meg fe le lé si kény sze -rünk, bûn tu da tunk és fé lel me ink hát te ré ben sok szor kap cso ló dá si ne héz -sé ge ink áll nak. Ez a rend kí vül gya kor la ti as könyv se gí te ni tud ab ban, hogyaz em be ri kap cso la tok új for má ját ala kít suk ki! A prob lé ma ki mon dá sa azel sõ lé pés a po zi tív vál to zás fe lé!

Kö szö nöm a Ki adó mun ka tár sa i nak, il let ve a For dí tók nak az iga zán el kö te le zettközös mun kát!

Min den ked ves Ol va só nak él mé nyek ben és fel is me rés ben gaz dag ön is me -re ti uta zást kí vá nok:

Geszvein Eri ka, pszi cho ló gus, a www.pszichologin.hu webhely ve ze tõ je,

egyé ni fog lal ko zá sok és ön se gí tõ cso por tok ve ze tõ je

A szerzőkről

A szer zõ pá ros, dr. Barry Weinhold és dr. Janae Weinhold össze sen mártöbb, mint öt év ti ze des ta pasz ta lat tal ren del kez nek a hi va ta los men tá lisegész ség ügy te rü le tén és hat van év nyi ok ta tá si gya kor lat áll mö göt tük.Barry ké pe sí tett pszi cho ló gus, Janae ké pe sí tett szak ta nács adó. Észak-Ka ro -li ná ban, Asheville kö ze lé ben ala pí tot ták meg a Ka li for ni ai Konf lik tus ke zelõés Kre a tív Ve ze tés Köz pon tot (CICRCL). Szak te rü let ük a fej lõ dés lé lek tan,a tra u mák, az erõ szak-meg elõ zés, konf lik tus ke ze lés, koz mo ló gia és a tu da -tos ság. Barry a Co lo ra do Springsben üze me lõ Co lo ra do Egye tem nyu gal -ma zott pro fesszo ra, ahol a Ta nács adói és em be rbaráti szol gálat prog ram já -nak ve ze tõ je volt. Barry ala pí tot ta és je len leg is igaz gat ja a Ked ves ségKam pányt (Kindness Campaign) – amely hat száz is ko la és kö zös ség rész -vé te lé vel mû kö dõ, Ame ri ka szer te el is mert erõ szak-meg elõ zõ prog ram.Janae gyer mek pszi cho ló gi ai szak ta nács adó, ko ráb ban ad junk tus pro -fesszor ként te vé keny ke dett a Co lo ra do Egye te men. Mind ket ten dol goz takENSZ-ta nács adó ként és ok ta tók egy kievi non-pro fit test vér szer ve zet nél.Szer zõ ként és társ szer zõ ként har minc egy könyv ben vet tek részt. Web-oldaluk cí me: www.weinholds.org.

Törj ki a társfüggőségből!xvi

A Törj ki a társ füg gõ ség bõl! – Az egészséges emberi kapcsolatok kézikönyve cí mûkönyv je len tõs hoz zá já ru lás a társ füg gõ ség szak iro dal má hoz. A Weinholdhá zas pár mind két tag ja ki vá ló kli ni kai pszi cho ló gus, akik nagy ban elõ se gí -tet ték, hogy a társ füg gõ sé get va lós, az éle tet sú lyo san rom bo ló kli ni kaijelen ség ként is mer jék el.

Fejlõdéslélektani is me re te ik alap ján Barry és Janae a társ füg gõ sé get a ko ra -gyer mek kor fej lõ dé si fo lya ma ta i nak hi á nyos vagy hi bás meg élé sé re ve ze tivissza. Ezen be lül a prob lé ma gyö ke rét ab ban lát ják, ha nem si ke rül le vál nia szü lõk rõl, és így nem tör té nik meg az úgy ne ve zett pszi cho ló gi ai szü le tésvagy má so dik szü le tés. Ez a fel fo gás egy be cseng a sa ját meg ha tá ro zá som -mal, mely sze rint a társ füg gõ ség az el ve szett egyé ni ség bõl fa ka dó ne héz ség.

A szer zõk fejlõdéslélektani meg kö ze lí té se ra di ká li san el tér az or vo si fel -fogás tól, amely a társ füg gõ sé get tar tó san fenn ál ló, egy re sú lyos bo dó ésgyó gyít ha tat lan be teg ség nek tart ja. A fej lõ dé si meg re ke dés gyó gyít ha tó!Mind annyi unk szá má ra van re mény!

Ezt a re ményt leg in kább azok ra a pon tos és gya kor la ti as mód sze rek re ala -poz hat juk, me lye ket a szer zõk elénk tár nak eb ben a könyv ben. Olyan bi -zo nyí tot tan ha tá sos mód sze rek rõl van szó, me lye ket si ke re sen al kal maz takkli en se ik és sa ját gyógy ulá suk ér de ké ben is. Janae és Barry nem a le ve gõ bebe szél nek, ma guk is ke resz tül men tek azon a fo lya ma ton, amit a könyv benis mer tet nek. Ezt kulcs fon tos sá gú nak tar tom és ma gam is el vá rom a LifePlus Társfüggõségkezelõ Köz pont ban dol go zó mun ka tár sa im tól.

Előszó

A szer zõk höz ha son ló an meg gyõ zõ dé sem, hogy a gyógy ulás hoz ve ze tõ útleg fon to sabb ál lo má sa az el kö te le zett kap cso la tok ki ala kí tá sa, me lyek bena sza bad aka rat ból fa ka dó együtt mû kö dés re tö rek szünk. A társ füg gõ ségmé lyén a szé gyen nel te li, da ra bok ra sza kí tott ént ta lál juk. Mi vel az én szét -tö re de zett sé ge egy rosszul mû kö dõ kap cso lat ra ve zet he tõ vissza (lásd a 8.fe je zetet), olyan el kö te le zett kap cso la tok ra van szük ség, me lyek cél jaa koráb ban szer zett se bek gyó gyí tá sa.

A könyv gaz dag sá ga messze túl mu tat azon, hogy egy elõ szó ban össze fog -lal jam. Le nyû gö zõ az elénk tárt gyógy mód ala pos sá ga! A könyv el sõ ré szeössze fog lal ja a társ füg gõ ség gel kap cso lat ban ren del ke zés re ál ló is me re te in -ket, a má so dik rész pe dig is mer te ti a gyógy ulás leg fon to sabb esz kö ze it.

Szív bõl jö võ ta ná csom, hogy ala po san ta nul má nyoz zák ezt a köny vet,majd ol vas sák el új ra. Janae, Barry, gra tu lá lok! Ez a könyv egy aján dék!

– John Bradshaw, a New York Ti mes nagy si ke rû szer zõ je, egyi ke a leg be fo lyá so sabb nak vá lasz tott

lé lek ta ni szer zõk nek, a Meadows Treatment Cen ter (Wickenburg, Ari zo na) ve ze tõ mun ka tár sa

Törj ki a társfüggőségből!xviii

Köny vünk ben nem csak a társ füg gõ ség ki ala ku lá sá nak oka it vizs gál juk, ha -nem azt is, hogy ho gyan le het ki tör ni eb bõl a csap dá ból. A társ füg gõ ség,amely becs lé sek sze rint a né pes ség 98%-ának éle té ben je len van, ren ge teggyöt re lem és bol dog ta lan ság for rá sa. Az oka egy olyan fej lõ dé si tra u ma, me -lyet az éle tünk el sõ hat hó nap já ban él tünk át és amely a szü le ink hez va lóbiz ton sá gos kö tõ dés ki ala ku lá sá val áll össze füg gés ben. A társ füg gõ ség el -len pár ja az úgy ne ve zett in ti mi tás ke rü lõ vi sel ke dés (counterdependency). En -nek hát te ré ben egy olyan fej lõ dé si tra u ma áll, me lyet hat hó na pos és há roméves ko runk kö zött él tünk át, és amely a szü le ink rõl va ló le vá lás sal, il let veaz éntudat ki ala ku lá sá val áll kap cso lat ban. Míg ez a köny vünk a társ füg gõ -ség re fó ku szál, a má sik té má val az In ti mi tás ke rü lés – ki út az el kö te le zõ dé si vál -ság ból1 cí mû köny vünk ben fog lal ko zunk rész le te seb ben. Ren ge te gen szen -ved nek ezek nek a gyer mek ko ri tra u mák nak a ha tá sá tól, anél kül, hogyegy ál ta lán tu da tá ban len né nek a lé te zé sük nek. Ezek nek az em be rek neksegít ség re van szük sé gük a tra u mák tu da to sí tás hoz és gyó gyí tá sá hoz is.

A TÁRS FÜG GÕ SÉG OKAI

A gyer me kek éle tük el sõ há rom évé ben szá mos ki emelt je len tõ sé gû fej lõ -dé si fo lya ma ton men nek ke resz tül. Ezek kö zül a két leg fon to sabb az anyaés a gyer mek kö zöt ti biz ton sá gos kö tõ dés ki ala ku lá sa, il let ve a gyer mek le -vá lá sa a szü le i rõl. Ha a kö tõ dés si ke re sen ki ala kul az el sõ év ben, a gyer mekbiz ton ság ban ér zi ma gát ah hoz, hogy fel fe dez ze a kör nye zõ vi lá got. Ezt kö -ve tõ en a har ma dik élet év ben a gyer me kek ké szen áll nak az úgy ne ve zett„pszi cho ló gi ai szü le tés re”. Ha ez meg tör té nik, a gyer mek éntudata le vá lika szü le i rõl, és et tõl kezd ve egy re in kább sa ját bel sõ ere jé re tá masz ko dik,mint sem a töb bi em ber irány mu ta tá sa i ra. Vál lal ja a fe le lõs sé get sa ját tettei-ért és vi sel ke dé sé ért, ké pes osz toz kod ni, együtt mû köd ni, meg fe le lõ en

Bevezetés

reagál ni a te kin tély sze mé lyek re, ki fe jez ni az ér zel me it, ke zel ni erõ sza koskész te té se it, il let ve a fé lel met és a szo ron gást. El len ke zõ eset ben, ha a gyer -mek nem tud ja si ke re sen tel je sí te ni eze ket a fej lõ dé si fel ada to kat, ké sõbblel ki leg füg gõ vé vá lik má sok tól. Ahe lyett, hogy erõs éntudattal él ne, amelyér zel mi leg füg get len má sok tól, társ füg gõ kap cso la to kat ke res, me lyek ön -tu dat lan cél ja, hogy ál ta luk meg ta pasz tal has sa a biz ton sá gos kö tõ dést.

A fel nõt tek nél ak kor be szél he tünk társ füg gõ ség rõl, ami kor két lel ki legfüggõ em ber lép kap cso lat ba egy más sal az zal az ön tu dat lan cél lal, hogy be -tel je sít sék a kö tõ dé si fo lya ma tot, amely gyer mek ko ruk ban le zá rat lan ma -radt. Egy ilyen kap cso lat ban a part ne rek új ra te rem tik azt a szim bi o ti kusegy sé get, amit az édes any juk kal él tek meg, és úgy tûn het, mint ha kétfél-ember kí sé rel ne meg lét re hoz ni egy tel jes em bert a kap cso lat ál tal. Mi velegyi kük sem él het te át a biz ton sá gos kö tõ dést cse cse mõ ko rá ban, fel nõtt kéntnem tud nak a má sik nél kül önál ló an és sza ba don érez ni vagy cse le ked ni.Olyan, mint ha egy más hoz ta pad tak vol na. Ön ma guk he lyett fo lya ma to sana má sik ra fi gyel nek, és mind ket ten azt re mé lik, hogy a má sik majd meg adjane kik azt, amit õk so sem kap hat tak meg gye rek ko ruk ban: az in ti mi tást ésa biz ton sá gos kö tõ dést. Azon ban ez a cél nem tu da to sul, és nem is mond jákki, ezért kap cso la tuk nem tud fej lõd ni. Mind ket ten a má sik tól vár ják a vál -to zást és ami kor ez nem tör té nik meg, meg pró bál ják kont rol lál ni egy mást.A má si kat hi báz tat ják a sa ját prob lé má ik mi att és olyan vi sel ke dést vár naktõ le, ami majd meg te rem ti a kap cso la tuk ban a kö zel sé get, a fel té tel nél kü lisze re te tet, a gyen géd sé get és a gon dos ko dást. Mi vel mind ket ten a má sik rairá nyít ják a fi gyel mü ket, ez ál tal si ke re sen el ke rü lik, hogy ön ma guk kal il let -ve a sa ját fej lõ dé sük kel kell jen fog lal koz ni uk. A társ füg gõ kap cso la tok bana part ne rek min dig in kább a má sik kal fog lal koz nak, mint sa ját ma guk kal.

Eb ben a könyv ben a társ füg gõ ség nek egy ra di ká li san új meg kö ze lí té sét tár -juk az ol va só elé. Fel fo gá sunk a fej lõ dés lé lek tan meg ál la pí tá sa it ve szi ala -pul, szem ben az or vos tu do mány né zõ pont já val, amely gyak ran el sõd le gesbe teg ség ként te kint a társ füg gõ ség re. Az el sõd le ges be teg sé gek meg ha tá ro -zá suk sze rint tar tó san fenn áll nak, min den re kiterjedõek, sú lyos bo dó ak ésvég ze te sek. A társ füg gõ ség azon ban, ame lyet az élet el sõ hat hó nap ja alattmeg nem élt kö tõ dés tra u má ja oko zott, olyan pár kap cso la ti és kap cso la tine héz sé ge ket ered mé nyez, me lyek jó eséllyel gyó gyít ha tó ak. Ha a fej lõ déspers pek tí vá já ból te kin tünk a társ füg gõ ség re, a gyógy ulá si fo lya mat a kö -vet ke zõ ket fog lal ja ma gá ba:

Törj ki a társfüggőségből!xx

• be azo no sí ta ni azo kat a fejlõdéslélektani tra u má kat, me lyek a társ füg -gõ ség hát te ré ben áll nak

• be azo no sí ta ni és be tel je sí te ni azo kat a le zá rat lan fej lõ dé si fo lya ma to -kat, me lyek ed dig blok kol ták a fej lõ dést

• tu da to sab bá vál ni ön ma gunk kal és a kü lön bö zõ hely ze tek re adott re -ak ci ó ink kal kap cso lat ban, mi ál tal sza ba dabb nak érez het jük ma gun katés jobb dön té se ket hoz ha tunk

• egy re job ban kont rol lál ni az éle tün ket, va la mint• az em be ri tu da tos ság egy ma ga sabb szint jé re lép ni.

AZ OR VO SI MO DELL:A TEL JES GYÓGY ULÁS LE HE TET LEN

Az or vo si mo dell két fé le meg ha tá ro zást ad a társ füg gõ ség re: vagy is me ret -len okok ra vissza ve zet he tõ örök le tes be teg ség ként te kint rá, vagy az al ko ho -liz mus sal és a rosszul mû kö dõ csa lá dok kal hoz za össze füg gés be. Mind kéteset ben gyó gyít ha tat lan nak tart ja. Az or vo si mo dell sze rint ha társ füg gõvagy, leg fel jebb ab ban bíz hatsz, hogy ta lálsz egy olyan ke ze lé si mó dotamely hosszú tá von eny hí ti a tü ne te ket, il let ve egy ön se gí tõ cso por tot,amely se gít el ke rül ni a füg gõ sé ged tár gyát (je len eset ben egy má sik társ füg -gõ sze mélyt) és ez ál tal vissza tart egy rom bo ló, társ füg gõ kap cso lat tól. Ki -emel ten fon tos sze re pe van az ön se gí tõ cso por tok nak és a pszi cho te rá pi á -nak, me lyek se gít sé ge nél kül va ló szí nû leg örök re füg gõ ma radsz.A sor so dat te hát nem irá nyít ha tod tu da to san, mi vel bár mi kor könnyenföléd ke re ked het nek a füg gõ ség bõl fa ka dó ön tu dat lan re ak ci ó id. Más kéntfo gal maz va: esé lyed sincs, hogy meg sza ba dulj a be teg ség tõl.

A sza bad ság új meg ha tá ro zá sa

A társ füg gõ ség re vo nat ko zó fejlõdéslélektani meg kö ze lí té sünk új ra ér tel -me zi a sza bad ság fo gal mát. Már év szá zad ok óta fo lyik a vi ta ar ról, hogy azegyén vi sel ke dé sét a sza bad aka ra ta vagy a kon di ci o nált vá la szok ha tá roz -zák-e meg. Vé le mé nyünk sze rint az em be ri aka rat nem tel je sen sza bad, denem is ural ják tel jes mér ték ben ezek a kon di ci o nált re ak ci ók. Va ló já ban azszá mít, hogy sza bad nak érez zük-e ma gun kat. Te hogy ér zed: vi szony lagszaba don irá nyí tod az éle te det, vagy nagy részt má sok kont rol lál ják?

Bevezetés xxi

A sza bad ság két leg gya ko ribb meg ha tá ro zá sa a kö vet ke zõ: (1) sza bad naklen ni va la mi lyen kö tött ség alól, il let ve (2) meg sza ba dul ni a sza bad ság il lú -zi ó já tól – va gyis fel fe dez ni, hogy az va ló já ban nem is lé te zik. A de ter mi nis -ta or vo si meg kö ze lí tés – ez utób bi meg ha tá ro zás fé nyé ben – azt vall ja,hogy le he tet len meg vál toz tat ni a társ füg gõ vi sel ke dé si min tá i dat a sza badaka ra tod se gít sé gé vel.

A sza bad ság ál ta lunk is mer te tett fejlõdéslélektani meg ha tá ro zá sa azon bannagy hang súlyt he lyez a tu da tos ság ra. A va ló di sza bad ság vé le mé nyünksze rint csak is be lül rõl fa kad hat, nem pe dig kí vül rõl. Nem ér het jük el úgy, haa tár sa da lom kü lön bö zõ rend el le nes sé ge i re fó ku szá lunk. Ah hoz, hogy sza -ba dok le gyünk, elõ ször a ben nünk rej lõ lel ki prob lé mák ra kell irá nyí ta nunka fi gyel mün ket. Ami kor tu da to sab bak le szünk a lel ki éle tünk ben és fel fe -dez zük, hogy mit mi ért te szünk bi zo nyos hely ze tek ben, ké pe sek le szünkural ni azo kat az erõ ket, me lyek ko ráb ban irá nyí tot tak min ket és meg aka dá -lyoz ták, hogy sza bad nak érez zük ma gun kat. Mi nél in kább tu da to sít juka gyer mek kor ban át élt tra u má kat és mi nél in kább meg ért jük, ho gyan kont -rol lál nak min ket, an nál több sza bad sá got ta pasz tal ha tunk az éle tünk ben.

A gyógy ulás hoz ve ze tô prog ra mok két tí pu sa

A társ füg gõ ség ha gyo má nyos ke ze lé si mód ja it két cso port ba so rol hat juk.Az el sõ cso port ba tar to zik a leg több 12 lé pé ses prog ram, így pél dá ul azok,me lye ket az Ano nim Al ko ho lis ták, az Ano nim Evé si Rend el le nes ség gelKüz dõk cso port ja vagy az Ano nim Társ füg gõk cso port ja hasz nál. Ezeka prog ra mok csak kor lá to zott mér té kû gyógy ulást ígér nek, mi vel a füg gõ -ség rõl al ko tott fel fo gá suk ban túl nagy sze re pet ját szik a be teg ség. A füg gõ -ség ben szen ve dõ em be re ket be teg nek te kin tik, akik erõt le nek a kü lön bö zõfüg gõ sé get ki vál tó anya gok kal, te vé keny sé gek kel vagy sze mé lyek kelszem ben. Bár ez a fel fo gás so kat se gít ab ban, hogy csök kent se a füg gõ em -be rek bûn tu da tát a csa lád juk és ba rá ta ik szá má ra oko zott fáj da lom mi att,ugyan ak kor el von ja õket at tól, hogy a füg gõ sé gük lel ki vo nat ko zá sa i val isfog lal koz za nak. Ép pen mi vel ennyi re a kül sõ okok ra össz pon to sí ta nak,gyak ran meg je le nik ezek ben a prog ra mok ban egy „Ma ga sabb Ha ta lom”,egy olyan kül sõ atyai erõ, amely el len õr zi az em be re ket és meg ju tal maz zaa jó zan sá got. Bill Wilson, az Ano nim Al ko ho lis ták ala pí tó ja az zal a cél lalemel te be a prog ram ba a „Ma ga sabb Ha tal mat”, hogy ez ál tal elõ moz dít saa gyógy ulás hoz sze rin te el en ged he tet le nül szük sé ges spi ri tu á lis éb re dést.2

Bár a prog ram nak van nak korlátai, el kell is mer ni, hogy ez egy va ló banfon tos lé pés a gyógy ulás fe lé. Ezek a prog ra mok em be rek mil li ó i nak se gí -tet tek már, hogy ki moz dul ja nak a füg gõ ség nyo masz tó ál la po tá ból.

Törj ki a társfüggőségből!xxii

Márpedig ha el sõ lé pés ként nem si ke rül tá vol tar ta ni ma gun kat azok tóla dol gok tól, me lye ket nem tu dunk kont rol lál ni, az át fo góbb prog ra moksem hoz hat nak majd elõ re lé pést.

A társ füg gõ ség ke ze lé sé re al ko tott gyógy mód ok Earnie Larsen, RobertSubby és Anne Wilson Schaef ál tal kép vi selt má so dik cso port já ba tar to zóprog ra mok ar ra he lye zik a hang súlyt, hogy az em be rek új ra é pít sék az éle tü -ket és ha té ko nyab ban mû kö dõ kap cso la to kat hoz za nak lét re.3 Ezek a prog ra -mok azon ban szin tén ab ból a fel te vés bõl in dul nak ki, hogy a társ füg gõ ségcsak ke zel he tõ, de nem gyó gyít ha tó. Et tõl füg get le nül úgy vé lik, hogy a társ -füg gõ kap cso la tok né hány prob lé má ja így is hely re hoz ha tó. A prog ra mok -ban részt ve võk kö zül né há nyan vé gül el jut nak ah hoz a be lá tás hoz, hogya társ füg gõ ség nem el sõd le ges be teg ség, ha nem „ta nult énvédõ me cha niz -mu sok ered mé nye, me lyek el túl zott mé re te ket öl te nek és bo nyo lult tá vál nakegy társ füg gõ sze méllyel ki ala kí tott pa to ló gi ás kap cso lat ban.”4

EGY ÚJ MEG KÖ ZE LÍ TÉS A TEL JES GYÓGY ULÁ SÉRT

Az ál ta lunk ki dol go zott fejlõdéslélektani meg kö ze lí tés nem so rol ha tó egyikelõ zõ ek ben em lí tett cso port ba sem, el len ben azok nál sok kal na gyobb ered -ményt ké pes el ér ni. Azon a meg gyõ zõ dé sen ala pul, hogy a társ füg gõ ségnem el sõd le ges be teg ség, ha nem egy gyer mek ko ri tra u ma ered mé nye,amin túl le het lép ni a meg fe le lõ is me re tek és mód sze rek se gít sé gé vel va la -mint a kel lõ tá mo ga tás sal. A tel jes gyógy ulást és az em be ri le he tõ sé gek leg -tel je sebb ki ak ná zá sát he lyez zük a kö zép pont ba; re ménnyel és po zi tív hoz -zá ál lás sal for du lunk a gyógy ulás fe lé.

Meg kö ze lí té sünk egy olyan, ál ta lunk ki dol go zott fejlõdéslélektani rend -szer el mé le ten ala pul, amely va la mennyi em be ri rend szer fej lõ dé sé nekvizs gá la ta kor al kal maz ha tó. Ku ta tá sa ink so rán ar ra a meg ál la pí tás ra ju tot -tunk, hogy va la mennyi em be ri rend szer a fej lõ dés négy fá zi sán megykeresz tül: a szim bi ó zis, az el tá vo lo dás, az önál ló ság és a sza bad együtt -mûkö dés fá zi sán (co-dependent state, counterdependent state, independence,interdependence). Mind egyik fá zis hoz sa já tos fej lõ dé si fel ada tok tar toz nak,me lye ket si ke re sen tel je sí te nünk kell. A fel nem fe de zett és meg nem gyó -gyí tott fej lõ dé si tra u mák, fõ képp a szim bi ó zis és az el tá vo lo dás fá zi sá banát élt tra u mák aka dá lyoz zák ezek nek a fej lõ dé si fel ada tok nak a si ke res telje -sí té sét.5

Bevezetés xxiii

Hisszük, hogy az ál ta lunk ki dol go zott meg kö ze lí tés ha té ko nyan gyó gyít jaa társ füg gõ sé get, mi vel si ke re sen al kal maz tuk mind ön ma gun kon, minda hoz zánk for du ló em be rek ke ze lé se so rán. Sok olyan em bert is me rünk, akiktel je sen meg sza ba dul tak a társ füg gõ ség rom bo ló ha tá sá tól. Az út, ame lyet bekell jár ni, nem könnyû, és nem is fel tét le nül gyors. Mi ma gunk is sok-sokévet és ren ge teg mun kát ál doz tunk a kap cso la tun kért, hogy ma ott tart sunk,ahol tar tunk. Ugyan ak kor, ha al kal maz ni kez ded a könyv ben ta lál ha tó mód -sze re ket, azon nal fej lõ dést ta pasz talsz majd a kap cso la ta id ban.

Mi nél több em ber tör ki a társ füg gõ ség csap dá já ból és uta sít ja vissza ezta kor lá tolt em be ri vi sel ke dést, má sok an nál könnyeb ben és gyor sab bantud ják meg ten ni ugyan ezt. A vál to zás azért is volt kü lö nö sen ne héz ed dig,mert tár sa dal munk kul tu rá lis hi e del me i nek és gya kor la ta i nak a több sé gea társ füg gõ ma ga tar tást erõ sí ti. Az em be rek ben zaj ló egyé ni vál to zás azon -ban ma gá val von ja a kul tu rá lis né ze tek és hi e del mek vál to zá sát is.

A könyv egye di sé gé nek má sik oka, hogy a társ füg gõ ség el mé le ti le írá sahelyett a gyógy ulás hoz ve ze tõ mód sze rek re he lye zi a hang súlyt. A leg ha té -ko nyabb gyógy mód sze rin tünk nem a te rá pia, ha nem az el kö te le zett kap cso -la tok. Ezek ben a kap cso la tok ban a part ne rek ma gá ra a kap cso lat ra isa gyógy ulás egy le het sé ges esz kö ze ként te kin te nek, amit meg tá mo gat hat -nak egyé ni il let ve pár te rá pi á val, ön se gí tõ cso port ban va ló rész vé tel lel vagyön is me re ti mun ká val.

A kvan tum fi zi kus és jö võ ku ta tó Peter Russell The Global Brain (A glo bá listudat) cí mû köny vé ben elõ re ve tí ti, hogy az in for má ció ko rát kö rül be lül2000 után a tu da tos ság ko ra fog ja fel vál ta ni. „Egy olyan kor szak ról van szó,mely ben az éle lem, az anya gi ja vak és az in for má ció irán ti igény már kel lõ -kép pen ki e lé gült, így az em be ri ak ti vi tás nagy részt a bel sõ vi lá gunk fel tér -ké pe zé sé re irá nyul hat. Ön ma gunk fej lesz té se vá lik el sõd le ges cé lunk ká.”6

Egyet ér tünk Russellal ab ban, hogy eb ben az irány ban ha la dunk, és ép penezért már köny vünk el sõ, 1989-es ki adá sát is az õ elõ re jel zé se i re ala poz tuk.Ma vissza te kint ve már lát juk, hogy jö võ ké pe meg le he tõ sen pon tos volt, ésva ló ban a tu da tos ság új kor sza ká ban élünk. Cé lunk, hogy se gít sük az em -be rek nek tisz táb ban lát ni ön ma gu kat, il let ve olyan esz kö zö ket ad ni a ke -zük be, me lyek se gít sé gé vel a le he tõ leg na gyobb elõ re lé pést te he tik tu da -tos sá guk nö ve lé sé ben.

Törj ki a társfüggőségből!xxiv

1. rész A társ füg gő ség áttekintése

Becs lé se ink sze rint az ame ri kai la kos ság meg kö ze lí tõ leg 98%-a szen veda társ füg gõ ség tü ne te i tõl. Úgy hisszük, hogy ezek nek az em be rek nek csakkevesebb, mint egy szá za lé ka van tel je sen tu da tá ban a társ füg gõ ség éle tük -re gya ko rolt ha tá sá nak, és még ke ve seb ben tesz nek lé pé se ket a vál to zás ér -de ké ben.

A TÁRS FÜG GÕ SÉG TÜ NE TEI

A kö vet ke zõ lis ta a társ füg gõ fel nõt tek né hány fõ jel lem zõ jét tar tal maz za:

• má sok „rab ja” vagy• úgy ér zed, csap dá ba es tél egy bán tal ma zó és kont rol lá ló kap cso lat ban• ala csony ön ér té ke lés sel bírsz• má sok fo lya ma tos jó vá ha gyás ára és tá mo ga tá sá ra van szük sé ged ah -

hoz, hogy jól érezd ma gad• nem ér zed ké pes nek ma gad ar ra, hogy vál toz tass rom bo ló kap cso la ta i -

don• al ko hol ra, étel re, mun ká ra, szex re vagy más kül sõ sti mu lá ló esz köz re

van szük sé ged ah hoz, hogy el von ja fi gyel med sa ját ér zé se id rõl• kép te len vagy sa ját ha tá ra id ki je lö lé sé re• már tír nak ér zed ma gad• foly ton má sok igé nye it igyek szel ki elé gí te ni• kép te len vagy va ló di in ti mi tást és sze rel met meg él ni.

To vább ront ja a hely ze tet – ha ez egy ál ta lán le het sé ges –, hogy az or vo sokés sok, az or vos tu do mány fe lé el kö te le zett te ra pe u ta a társ füg gõ sé get be -teg ség nek te kin ti. Ha a di ag nó zis sze rint „el kap tad” a társ füg gõ sé get, mintegy nát hát, az or vo sod, te ra pe u tád jó eséllyel ma ra dan dó, tel jes kö rû,prog resszív és gyó gyít ha tat lan be teg ség ként di ag nosz ti zál ja majd.

1. Társ füg gő ségA�gye�rmek�kor�ban�ra�gad�va

A társ füg gõ ség rõl szó ló szak iro da lom nagy ré sze azt ál lít ja, hogy eb bõl a be -teg ség bõl nem le het ki gyógy ul ni. A leg jobb, amit te hetsz, hogy olyan em be -rek kel ba rát ko zol és töl tesz idõt, akik már ki fe lé tar ta nak a társ füg gõ ség bõl.Ha rend sze re sen részt ve szel a se gí tõ cso por tok ta lál ko zó in és fo lya ma to sandol go zol ma ga don, ak kor a be teg ség eset leg nem sú lyos bo dik és ta lán nemcsú szol vissza a ke ze lés kez de te elõt ti ál la po tod ba.

Ez elég le han go ló, ugye? Nos, köny vünk nek nem cél ja, hogy le han gol jon.Ehe lyett meg pró bál könnyí te ni a ter he ken. Köny vünk olyan po zi tív fej-lõdéslélektani szem lé let mó dot mu tat be a társ füg gõ ség ke ze lé sé re és gyó gyí -tá sá ra, amely több mint har minc év nyi ku ta tá son és gyó gyí tói ta pasz ta la tonala pul és amely már ed dig is ren ge teg em ber gyógy ulá sát se gí tet te elõ.

AZ ÚJ MEG KÖ ZE LÍ TÉS ALAP VE TÉ SEI

Meg kö ze lí té sünk az aláb bi a kat fel té te le zi a társ füg gõ ség oká ról és ke ze lé simód já ról:

• A társ füg gõ ség nem el sõd le ges (pri mer) be teg ség, ha nem olyan prob lé -ma, ame lyet az élet el sõ hat hó nap já ban be kö vet ke zett, egy elõ re azo no -sí tat lan fej lõ dé si tra u ma oko zott. A fej lõ dé si tra u ma azt je len ti, hogyvagy túl gyak ran, vagy túl hosszan sza kadt meg az ener ge ti kai kap cso -lat a gyer mek és az anya kö zött. Gya ko ri, hogy a szü lõk, gon do zók egy -sze rû en nin cse nek tisz tá ban a gyer me kek és cse cse mõk szo ci á lis és ér -zel mi szük ség le te i vel, így ön tu dat la nul, min den rossz szán dék nél kül istra u mát okoz hat nak. Ez a cse cse mõ ko ri tra u ma meg hi ú sít ja a biz ton sá -gos kö tõ dés ki ala ku lá sát és más lé nye ges fej lõ dé si fo lya ma to kat. A biz -ton sá gos kö tõ dés hi á nya kés lel te ti a ko ra gyer mek kor egy má sik fon tosfej lõ dé si fá zi sát, az úgy ne ve zett pszi cho ló gi ai szü le tést, amely re ide á liseset ben ket tõ és há rom éves kor kö zött ke rül sor. Mi vel biz ton sá gos kö -tõ dés ki ala ku lá sa nél kül a szü lõk rõl va ló egész sé ges le vá lás (sze pa rá ció)sem le het sé ges, úgy hisszük, hogy a né pes ség 98%-a szen ved a társ füg -gõ és in ti mi tás ke rü lõ vi sel ke dés tü ne te i tõl. Mi vel a szü lõk rõl ál ta lá banel mond ha tó, hogy még nem tud ták meg ol da ni sa ját kö tõ dé si és sze pa -rá ci ós fel ada ta i kat, így gyer me ke ik nek sem tud nak se gí te ni e fo lya ma -tok ban. Még az is elõ for dul hat, hogy ön tu dat la nul el len áll nak gyer me -ke ik kö tõ dé si és sze pa rá ci ós tö rek vé se i nek.

• A társ füg gõ ség kul tu rá lis je len ség. A prob lé ma min den re ki ter je dõ ter -mé sze te mi att az egész kul tú rán kat társ füg gõ ként ír hat juk le. Sõt, azame ri kai tár sa dal mi szerkezet jö võ je ta lán ép pen at tól függ, hogy eza vi sel ke dé si for ma fenn ma rad-e. Kul tu rá lis szem pont ból néz ve tár sa -dal munk fõ in téz mé nyei ön kén te le nül tá mo gat ják a társ füg gõ ma ga -

Törj�ki�a�társfüggőségből!4

tartást. A tör té ne lem fo lya mán a leg több tár sa da lom ban bi zo nyos cso -por to kat má sok fö lé he lyez tek (pél dá ul a fér fi a kat a nõk fö lé, vagy a ve -ze tõ sé get a két ke zi mun ká sok fö lé). A ha tal mat gya kor ló és az erõ for rá-s ok fe lett ren del ke zõ cso port pe dig könnyen lét re hoz za és fenn tart jaa társ füg gõ vi szonyt. Eb bõl kö vet ke zõ en ha az em be rek meg vál toz tat -ják társ füg gõ vi sel ke dé sü ket, az zal a szé le sebb tár sa dal mi szer ke zet re isha tás sal van nak.

• A társ füg gõ min ták fo lya ma to san új ra é led nek. Ha éle tünk el sõ hat hó -nap já ban nem tel je sít jük a szük sé ges fej lõ dé si lép csõ ket (így pél dá ula biz ton sá gos kö tõ dés ki ala kí tá sát), ak kor e fel ada tok meg ol dá sa utá nivá gyat több let súly ként hur col juk ma gunk kal a fej lõ dés kö vet ke zõ fá zi -sá ba és így szin te le he tet len né vá lik szá munk ra a szü lõk rõl tör té nõ le -vá lás. Ha a kö tõ dés és a le vá lás nem tör té nik meg a fej lõ dé si új ra élésidõ sza ká ban (re ka pi tu lá ció, 12 és 16 éves kor kö zött), ak kor eze ket a le -zá rat lan fo lya ma to kat to vább gör get jük a fel nõtt kor ba, ahol már rom bo -ló an hat nak a kap cso la ta ink ra és csa lá di éle tünk re. A társ füg gõ min tákis mét lõ dé sé nek hát te ré ben te hát egy ko rai fej lõ dé si tra u ma lap pang,amit még nem si ke rült be azo no sí ta nunk, meg gyó gyí ta nunk.

• A gyógy ulás fo lya ma to san zaj lik. A fel nõtt ko ri társ füg gõ ség, min denfáj dal mas tü ne té vel együtt, va ló já ban egy kí sér let a gyógy ulás ra. Mind -annyi unk ban él egy bel sõ in dít ta tás a tel jes ség meg ta pasz ta lá sá ra, egy -sze rû en csak együtt kell mû köd jünk ez zel a fo lya mat tal. A fel nõtt kor -ban ki ala kí tott társ füg gõ kap cso la ta ink is csu pán kí sér le tek, me lyek kela ko ra gyer mek kor ban meg nem élt biz ton sá gos kö tõ dés irán ti vá gyun -kat igyek szünk be tel je sí te ni.

• A fel épü lés hez cél zott mód sze rek re és meg ér tés re van szük ség.Hameg ért jük a társ füg gõ ség oka it, al kal maz zuk a meg fe le lõ mód sze re -ket és meg kap juk a szük sé ges tá mo ga tást, ak kor meg tud juk, és meg isfog juk gyó gyí ta ni ma gu kat, ki kü szö böl ve éle tünk bõl a társ füg gõ ségbom lasz tó ha tá sát.

• A gyógy ulás több szin ten is mun kát igé nyel. Mi vel kul tú ránk min denré sze a társ füg gõ sé get tá mo gat ja, ezért a gyógy ulás ér de ké ben egy szerrekell egyé ni és rend szer szin ten is dol goz nunk a kér dés kör rel. A társ függõszo ká sok meg tö ré sé hez és a gyógy ulás hoz nagy se gít sé get nyúj ta naka pá rok, csa lá dok és cso por tok szá má ra tar tott te rá pi ás fog lal ko zá sok.Eze ken a fog lal ko zá so kon tá mo ga tást ka punk a gyógyulás hoz és el kö te -le zett kap cso la tok épí té sé hez.

• Ne le gyen lel ki is me ret-fur da lá sod! Egy társ füg gõ kap cso lat lét re ho zá sá -hoz leg alább ket ten, vagy még töb ben kel le nek, így sen ki sem vá dol ha -tó az zal, hogy csak is õmi at ta je lent meg a társ füg gõ ség egy kap cso lat -ban. Ha egy szer meg ért jük, hogy mi ért ala kult ki a társ füg gõ vi sel ke dés,na gyobb együtt ér zés sel for du lunk majd ön ma gunk és part ne rünk fe lé.

Társfüggőség 5

A TÁRS FÜG GÕ SÉG ÚJ MEG HA TÁ RO ZÁ SA

A fen ti alap ve té sek bõl ki in dul va a társ füg gõ ség a fej lõ dés egyik alap ve tõ fon -tos sá gú sza ka szá nak, az egész sé ges kö tõ dés ki ala kí tá sá nak, va la mint az eh -hez tar to zó fej lõ dé si fel ada tok nak az elég te len tel je sí té se. Margaret Mah lerfejlõdéslélektani pszi cho ló gus és tár sai ki ter jedt ku ta tást vé gez tek a szü le tés -kor az anyá val meg élt egy ség ál la pot és a két-há rom éves kor ban ki ala ku lólel ki füg get len ség (psychological autonomy) kö zöt ti át me net fo lya ma tá ról.1

Mah ler úgy ta lál ta, hogy ha si ke re sen meg old juk a szim bi ó zis és az el tá vo -lo dás idõ sza ka i nak fej lõ dé si fel ada ta it, töb bé nem füg günk kül sõ dol gok tólvagy sze mé lyek tõl. Szi lár dan ér zé kel jük ön ma gu nkat és egye di sé gü nket,kö zel tu dunk ke rül ni má sok hoz, és köz ben nem fé lünk ön ma guk el vesz té -sé tõl. Ké pe sek va gyunk ki elé gí te ni szük ség le te in ket, va la mint nyíl tan ésköz vet le nül se gít sé get kér ni má sok tól. Nem utol só sor ban pe dig, meg tud -juk õriz ni po zi tív ön be csü lé sün ket ak kor is, ami kor má sok kri ti zál nak min -ket. Mah ler azt is meg ál la pí tot ta, hogy ha ezek a kulcs fon tos sá gú fej lõ dé sifo lya ma tok nem men nek vég be, az meg foszt hat min ket em be ri mi vol tunk -tól, és olyan kor lá to zott élet be kény sze rít het, me lyet kény sze res vi sel ke dé -se ink, fé lel me ink és füg gõ sé ge ink ural nak.

Mah ler sze rint az el tá vo lo dás fá zi sá nak si ke res be fe je zé sé hez és a lel ki au -to nó mia ki ala ku lá sá hoz két tu da tos szü lõ re van szük ség, akik már ele getfog lal koz tak sa ját lel ki korlátaikkal, így ké pe sek gyer me ke i ket is tá mo gat nia fej lõ dés ben. A kö vet ke zõ lis tá ból meg tud ha tod, hogy szü lõ ként ho gyantá mo gat ha tod gyer me ked önál ló so dá sát és pszichológiai szü le té sét:

• A biz ton sá gos kö tõ dés ki ala kí tá sa ér de ké ben gon dozd, vé del mezdgyer me ke i det és han go lódj rá juk ér zel mi leg.

• Ta nítsd meg ne kik, ho gyan tud nak ren det te rem te ni ka o ti kus ér zel mivi lá guk ban.

• Olyan nak fo gadd el õket, ami lye nek, nem pe dig ami lyen nek te sze ret -néd lát ni õket.

• En gedd meg, hogy sza ba don ki fe jez zék ér zel me i ket! Fo gadd el, ha gyer -me ke id kap cso lód ni sze ret né nek hoz zád szem kon tak tus, meg hall ga tás,érin tés és gon dol ko dás út ján. Re a gálj is ezek re a kap cso ló dá si kí sér le tek re.

• Tá mo gasd és bá to rítsd gyer me ke i det a vi lág fel fe de zé sé ben az zal is, hogyleg alább két szer annyi szor mon dasz ne kik igent, mint ahány szor ne met.

• Ala kíts ki „gyer mek ba rát” kör nye ze tet az élet te rük ben, hogy biz ton sá -go san ka lan doz has sa nak.

• Bá to rítsd õket, hogy élet ko ruk nak meg fe le lõ mó don fe jez zék ki önál lógon do la ta i kat, ér zé se i ket és aka ra tu kat.

• Ha szük sé gük van rá, nyújts meg ér tést, tá mo ga tást és gon dos ko dást.

Törj�ki�a�társfüggőségből!6

Társfüggőség 7

• Mu tass pél dát a va ló di lel ki füg get len ség re az ál tal, hogy nyíl tan ki fe je zedigé nye i det és ér zé se i det, meg fe le lõ ha tá ro kat szabsz, va la mint nyíl tanegyez tetsz sa ját szük ség le te id ki elé gí té se ér de ké ben ahe lyett, hogy ha tal -mi játsz mák hoz fo lya mod nál. Ku ta tá sok sze rint a gyer me kek a he lyesvisel ke dést a kö rü löt tük élõk vi sel ke dé sé nek után zá sa ál tal sa já tít ják el.

A TÁRS FÜG GÕ SÉG IS MER TE TÕ JE LEIHa ala po san meg vizs gál juk a társ füg gõ em be rek vi sel ke dés min tá it, olyantu laj don sá go kat ta lá lunk, me lyek sok kal in kább jel lem zõ ek egy cse cse mõ re,mint egy érett fel nõtt re. Mind ez azért tör tén het meg, mert a társ füg gõ fel -nõt tek még min dig a cse cse mõ kor fej lõ dé si fo lya ma ta it sze ret nék be tel je sí -te ni. Ké szí tet tünk egy lis tát a társ füg gõk kö zös is mer te tõ je le i rõl. Mi köz benol va sod a lis tát, be is je löl he ted azo kat a tu laj don sá go kat, me lyek sze rin tedrád is jel lem zõ ek:

__ Nem tu dod el kü lö ní te ni a sa ját gon do la ta i dat és ér zé se i det má so ké tól(más em be re ken és prob lé má i kon gon dol kodsz, fe le lõs nek ér zed ma -gad ér tük).

__ Mások jó vá ha gyás ára és fi gyel mé re van szük sé ged ah hoz, hogy jólérezd ma gad.

__ Akkor is ide ges kedsz, vagy hi bás nak ér zed ma gad, ha va la ki más nakvan prob lé má ja.

__ Igyekszel má sok ked vé ben jár ni, még ak kor is, ami kor nincs hoz záked ved.

__ Nem tu dod, hogy mit akarsz, vagy hogy mi re van szük sé ged.__ Másokra tá masz kodsz sa ját igé nye id és szük ség le te id meg ha tá ro zá sá -

ban, ki elé gí té sé ben.__ Úgy hi szed, má sok job ban tud ják, hogy ne ked mi re van szük sé ged.__ Ha a dol gok nem úgy ala kul nak, ahogy vár tad, haj la mos vagy össze -

om la ni.__ Összes ener gi á dat más em be rek re és az õ bol dog sá guk ra for dí tod.__ Próbálod be bi zo nyí ta ni má sok nak, hogy mél tó vagy a sze re te tük re.__ Nem hi szed el, hogy ké pes vagy gon dos kod ni ön ma gad ról.__ Úgy hi szed, hogy min den em ber meg bíz ha tó.__ Idealizálsz má so kat, és csa ló dott vagy, ami kor nem az el vá rá sa id nak

meg fe le lõ en vi sel ked nek.__ Nyafogsz és dur cás kodsz, hogy meg kapd, amit akarsz.__ Úgy ér zed, nem vesz nek ész re és nem mél tá nyol nak.__ Magadat vá do lod, ha a dol gok rossz ra for dul nak.__ Úgy gon do lod, nem vagy elég jó.__ Félsz, hogy má sok el uta sí ta nak té ged.__ Úgy éled az éle ted, mint ha a kö rül mé nyek ál do za ta len nél.

Törj�ki�a�társfüggőségből!8

__ Félsz hi báz ni.__ Arra vágysz, hogy má sok job ban sze res se nek.__ Nem fe je zed ki az igé nye i det má sok fe lé.__ Nem me red ki fe jez ni iga zi ér zé se i det, mert félsz, hogy az em be rek

vissza uta sí ta nak.__ Hagyod, hogy má sok meg bánt sa nak, és nem is pró bá lod meg vé de ni

ma gad.__ Nem bí zol ma gad ban és dön té se id ben.__ Nehezedre esik egye dül len ni.__ Úgy te szel, mint ha ve led nem tör tén het né nek rossz dol gok (még ak kor

is, ami kor épp meg tör tén nek).__ Folyamatosan el fog la lod ma gad va la mi vel, így nem kell gon dol kod nod.__ Úgy te szel, mint ha sen ki tõl sem mi re nem vol na szük sé ged.__ A vi lá got és az em be re ket vagy tö ké le tes nek, vagy po csék nak lá tod.__ Hazudsz, hogy meg védd és fe dezd azo kat, aki ket sze retsz.__ Rémültnek, meg bán tott nak és dü hös nek ér zed ma gad, de ezt nem aka -

rod ki mu tat ni.__ Nehezedre esik ben sõ sé ges kap cso la tot fenn tar ta ni má sok kal.__ Nehezedre esik, hogy örülj és spon tán légy.__ Az idõ nagy ré szé ben nyug ta lan vagy, de nem tu dod, hogy mi ért.__ Úgy ér zed, kény te len vagy dol goz ni, en ni, in ni, vagy sze ret kez ni, még

ak kor is, ha va ló já ban nem okoz örö möt.__ Aggódsz, hogy má sok el hagy hat nak.__ Úgy ér zed, kap cso la ta id fog va tar ta nak.__ Úgy ér zed, hogy be fo lyá sol nod, ma ni pu lál nod kell má so kat (el nyo más -

sal, trük kök kel, meg vesz te ge tés sel, kö nyör gés sel), hogy meg kapd, amitakarsz.

__ Sírsz vagy üvöl tesz, hogy meg kapd, amit akarsz.__ Úgy ér zed, hogy má sok ér zé sei irá nyí ta nak.__ Félsz sa ját ha ra god tól.__ Úgy ér zed, te he tet len és erõt len vagy ah hoz, hogy vál toz tass ön ma ga -

don vagy a hely ze te den.__ Úgy ér zed, va la ki más nak kel le ne meg vál toz nia ah hoz, hogy job ban

le gyél.

Ha a fen ti pon tok nak több mint a fe lét be je löl ted, ak kor érin tett vagy a társ -füg gõ ség ben. Va la ki egy szer az zal vic celt: „on nan tud ha tod, hogy társ füg gõvagy, hogy a ha lá lod elõt ti pil la nat ban va la ki más nak az éle te pe reg le elõt -ted.” A társ füg gõ ség is mer te tõ je gyei azt mu tat ják, hogy az em ber ilyen kor ön -ma gán kí vül re figyel: má sok tól vár ja, hogy irá nyít sák éle te va la mely fon toste rü le tét. A társ füg gõ ség ak kor ala kul ki egy kap cso lat ban, ami kor mind két fél

Társfüggőség 9

a szim bi ó zis ér zé sét vár ja a part ner tõl (azt a szim bi ó zis-ér zést, amit cse cse mõ -ként nem tu dott tel jes mér ték ben meg él ni édes any já val), és kap cso la tuk cél -ja, hogy ket ten al kos sa nak egyet len tel jes ér té kû em bert. Mind ket ten úgy ér -zik, hogy amá sik se gít sé ge nél kül kép te le nek bol do gul ni az élet ben. Amíg ezta ki mon dat lan igé nyü ket nem tu da to sít ják és nem dol goz nak ve le, ad dig eza hely zet aka dá lyoz za sze mé lyes fej lõ dé sü ket és kap cso la tuk éret té vá lá sát.Vé gül az egyi kük ál ta lá ban be le fá rad eb be az ár tal mas szö vet ség be és igyek -szik vál toz tat ni a dol go kon. Elõ for dul, hogy ki lép a kap cso lat ból és be le kezdegy új ba, mi köz ben ko ráb bi társ füg gõ sé gi prob lé má i ért elõ zõ part ne rét okol -ja. A társ füg gõ ség oka i nak is me re te, va la mint a min ták meg tö ré sé hez szük sé -ges tá mo ga tás és esz kö zök nél kül azon ban va ló szí nû leg nem tud meg vál toz -ni, így ha ma ro san is mét egy társ füg gõ kap cso lat ba ke ve re dik.

A társ füg gõ és az in ti mi tás ke rü lõ vi sel ke dés össze ha son lí tá sa

A társ füg gõ ség és az in ti mi tás ke rü lõ vi sel ke dés össze ha son lí tá sa rá vi lá gítar ra, hogy ez a két ma ga tar tás va ló já ban ugyan an nak az ér mé nek a két ol -da la. A kap cso la tok ban az egyik sze mély jel lem zõ en in kább társ füg gõvoná so kat mu tat, míg a má sik in kább fél az kö zel ség tõl. Ugyan ak kor nemszo kat lan, hogy a két fél sze re pet cse rél. Több ször meg fi gyel tük ezt pár -terá pi ás pra xi sunk ban. Ami kor ez az át kap cso lás meg tör té nik, a pá rokgyak ran azt hi szik, hogy va la mi ha tal mas gyógy ulá son men tek ke resz tül –pe dig itt nem er rõl van szó!

A társ füg gõ és az in ti mi tás ke rü lõ vi sel ke dés össze ha son lí tá sa:

A társ füg gõ vi sel ke dés jel lem zõi Az in ti mi tás ke rü lõ vi sel ke dés jel lem zõi

ra gasz ko dik má sok hoz el lö ki ma gá tól a töb bi e ketgyen ge és se bez he tõ erõs és se bez he tet lenel áraszt ják a sa ját ér zé sei nincs kap cso lat ban a sa ját ér zé se i velmá sok ra figyel cselekvéseiben ön ma gá ra figyelmás em be rek tõl függ tevékenységektõl vagy anya gi

javak tól függkönnyû õt meg hó dí ta ni „pán cél lal” vé di ma gát má sok

köze le dé si kí sér le te i vel szem benalá be csü li ön ma gát alap ta la nul túl be csü li ma gátin kom pe tens nek mu tat ja ma gát igyek szik jó fény ben fel tün tet ni ma gátdep resszív ki su gár zá sa van má ni ás ki su gár zá sa van

Törj�ki�a�társfüggőségből!10

A társ füg gõ vi sel ke dés jel lem zõi Az in ti mi tás ke rü lõ vi sel ke dés jel lem zõibi zony ta lan ma ga biz to san cse lek szikbûn tu da ta van má so kat hi báz tatin ti mi tás ra és kö zel ség re vá gyik ke rü li az in ti mi tást és a kö zel sé getigyek szik vissza hú zód ni igyek szik má so kat le nyû göz nikönnyen ál do zat tá vá lik pró bál má so kat el nyom ni, mi e lõtt

má sok el nyom hat nák õt

má sok ked vé ben akar jár ni kont rol lál ni akar má so katgyer mek ko rá ban el ha nya gol ták gyer mek ko rá ban bán tal maz ták

Egy új 12 lé pé ses prog ram, amely ki gyó gyít a társ füg gõ ség bõl

Az aláb bi ak ban rö vi den be mu tat juk a társ füg gõ ség bõl ki gyó gyí tó ön se gí tõprog ra mun kat, amely kibõvíti a ha gyo má nyos 12 lé pé ses ön se gí tõ fo lya ma -tot:2

1. Is merd fel a társ füg gõ min tá kat! Is merd be, hogy lé te zik egy olyan prob lé -ma, ame lyet je len le gi tu dá sod ra és erõ for rá sa id ra tá masz kod va nemtudsz meg ol da ni!

2. Értsd meg a prob lé ma okát! Ta nuld meg fel is mer ni kap cso la ta id ban a ko -rai fej lõ dé si tra u mák ha tá sát.

3. Tisz tázd társ füg gõ kap cso la ta i dat! Is merd fel a prob lé ma tü ne te it a je len le -gi kap cso la ta id ban és te gyél lé pé se ket a gyógy ulá sért.

4. Add fel a pro jek ci ót! Hagyd ab ba má sok hi báz ta tá sát a sa ját gond ja i dért.5. Szá mold fel az ön utá la tot! Ne kri ti záld és vá dold ma gad a hi bá i dért és tö -ké let len sé ge i dért.

6. Hagyj fel a ha tal mi játsz mák kal és a ma ni pu lá ci ó val! Töb bé ne ma ni pu láljmá so kat azért, hogy meg kapd azt, amit akarsz.

7. Fe jezd ki az igé nye i det! Ha tá rozd el, hogy ki mon dod, mi re van szük sé gedés ne má sok tól várd, hogy ki ta lál ják, mit akarsz.

8. Ta nulj meg új ra érez ni! Ta nuld meg tel jes mér ték ben meg él ni és ki fe jez niér zé se i det.

9. Gyó gyítsd a ben ned élõ bel sõ gyer me ket! Egy re erõ seb ben tu da to sítsd gon -do la ta i dat, ér zé se i det, ér té ke i det, szük ség le te i det és vá gya i dat.

10. Je löld ki sa ját ha tá ra i dat! Húzd meg a ha tár vo na la kat köz ted és a töb biem ber kö zött.

11. Éld meg az in ti mi tást! Az ön gyó gyí tás fo lya ma ta so rán meg kell ta nul -nod, ho gyan ke rülj kö zel má sok hoz an nak ér de ké ben, hogy meg kapd

a szá mod ra szük sé ges in for má ci ót, gon dos ko dást, vissza jel zést és biz -ton sá gos kö tõ dést. A vissza jel zés kü lö nö sen fon tos, mert azt is je len ti,hogy a töb bi em ber ön ma gad ért ke re si a tár sa sá god, a bel sõ tu laj don sá -ga i dat ér té ke li, nem pe dig cse le ke de te i det, va gyo no dat.

12. Sa já títsd el a kap cso la tok új for má it! Ta nulj meg fo lya ma to san kap cso lat -ban len ni a Va ló di Éned del és a töb bi em ber rel, ez ál tal ki bon ta koz tat vaa ben ned szunnya dó le he tõ sé ge ket.

Ez a gyógy ulá si fo lya mat idõt és erõ fe szí tést igé nyel. Ál ta lá ban azt ta ná -csol juk a hoz zánk for du lók nak, hogy kö rül be lül annyi hó na pot for dít sa naka gyógy ulás ra, ahány éve sek. Így egy 36 éves em ber ar ra szá mít hat, hogyhá rom évet kell dol goz nia a társ füg gõ ség té ma kö ré vel, mi re meg tud sza -ba dul ni tõ le. Ugyan ak kor, ha be le kez desz a mun ká ba, azon na li és je len tõsha la dást ta pasz talsz majd.

Esz kö zök a gyógy ulás hoz

Az el kö te le zett kap cso lat ban lé võ pá rok azt ta pasz tal hat ják, hogy a gyógy-ulá si fo lya mat fel gyor sul, ha az aláb bi ak ban fel so rolt le he tõ sé gek mind -egyi két be ve tik. Ja va sol juk, hogy te is mi nél töb bet pró bálj ki!

• Ala kíts ki tu da tos és el kö te le zett kap cso la tot egy má sik sze méllyel, akiszin tén sze ret ne ki tör ni a társ füg gõ ség bõl.

• Ke ress egy olyan te ra pe u tát, aki a társ füg gõ ség rend szer szem lé le tûmeg kö ze lí té sét al kal maz va ke zel pá ro kat és cso por to kat.

• Ve gyél részt egy olyan ön se gí tõ cso port ban, amely nek tag jai ha son lóprob lé má val küz de nek. Lé te znek pél dá ul a „Név te len Társ füg gõk” vagyaz „Al ko ho lis ták Fel nõtt Gye re kei” cso por tok, ame lyek meg ad hat jákszá mod ra ezt a tá mo ga tást. Vá laszd ki kö rül te kin tõ en a ne ked meg fe le -lõ cso por tot.3

• Ol vass más köny ve ket és cik ke ket is a társ füg gõ ség bõl va ló ki gyógy -ulás ról. Fi gyel med be ajánl juk John Bradshaw mû ve it.4

• Ve gyél részt a társ füg gõ ség oka i ról és ke ze lé sé rõl szó ló tan fo lyam okonés workshopokon.

• Al kal mazz olyan mód sze re ket, ame lyek se gí te nek sa ját bel sõ vi lá godfel tá rá sá ban. Ilyen le het pél dá ul: stressz ol dó tech ni kák, me di tá ció,légzõgyakorlatok, te rá pi ás írás, jó ga, álom elem zés, mû vé szet te rá pia,a bel sõ gyer mek kel és az ér zel mek kel vég zett mun ka, va la mint a harc -mû vé sze ti ágak kö zül a taichi és az aikido. A könyv má so dik ré szé benmég vissza té rünk ezek re a mód sze rek re.

Társfüggőség 11

ESET TA NUL MÁNY

Mary, egy ko ráb bi ta nít vá nyom azért ke re sett meg, mert na gyon ag gó dott 31éves lá nyá ért, Sa rá ért. Mary sze rint Sa ra sú lyo san de presszi ós volt, ön gyil -kos sá gi haj lam mal. Meg kér dez te, tud nám-e mi nél elõbb fo gad ni õt. Ta lál tamegy idõ pon tot, és Mary azt mond ta: „Fel hí vom õt és meg kér de zem, jó-e ne -ki, az tán vissza hív lak té ged.” Ez volt az el sõ jel szá mom ra, hogy a prob lé mamö gött a társ füg gõ ség áll hat. Azt fe lel tem: „Mary, én azt sze ret ném, ha in -kább Sa ra hív na fel en gem, hogy idõ pon tot egyez tes sünk, ha ez így meg fe -lel ne ked”. Rö vid csend kö vet ke zett a te le fon ban amíg Mary meg fon tol taa ké ré sem. Vé gül, mint ha er re a le he tõ ség re nem is gon dolt vol na, így fe lelt:„Nos, azt hi szem, rend ben van. Meg mon dom ne ki, hogy hív jon fel.”

Az el sõ ta lál ko zá sunk kor, mi u tán Sa rá val rö vi den át te kin tet tük az elõz mé nye -ket, meg kér tem õt, hogy egy tõl tí zig ter je dõ ská lán osz tá lyoz za de presszi ó ját.A tí zes a leg sú lyo sabb de presszi ót je lent se, amit csak el tud kép zel ni. „Ki len -ces kö rül” – fe lel te. Be szél get tünk a kap cso la ta i ról és gyer mek ko rá ról is. Vá la -szai meg erõ sí tet ték ösz tö nös sej té se met, hogy társ füg gõ kap cso la tok csap dá -já ban él. Szü lei túl zot tan fél tet ték és kont rol lál ták õt gye rek ko rá ban.Édes any ja na gyon kri ti kus volt ve le szem ben, min dig tö ké le tes sé get kö ve telttõ le. Édes ap ja sem állt kö zel hoz zá, ráadásul szü lei ál lan dó an ve sze ked tek.

Sa rá nak na gyon ala csony volt az ön ér té ke lé se és gon dot okoz tak ne ki a pri -vát szfé rá já ba be to la ko dó em be rek. Nem tu dott ne met mon da ni a mun ka -tár sa i nak és a fõ nö ke i nek sem, akik gyak ran plusz mun ka el vég zé sé re kér -ték. Pár kap cso la ta i ban min dig meg pró bált part ne re ked vé ben jár ni, deso sem érez te úgy, hogy si ke rült vol na. Gyak ran érez te, hogy nem sze re tik.Haj la mos volt rá, hogy az em be re ket tö ké le te sen jó nak, vagy tel je sen rossz -nak lás sa, õ ma ga pe dig gyak ran csa ló dott volt ami att, hogy má sok nem fi -gyel tek rá vagy nem tö rõd tek az igé nye i vel. Pró bált füg get le nül él ni, éspró bál ta meg gyõz ni ma gát és má so kat is ar ról, hogy nincs szük sé ge az em -be rek kö zel sé gé re. Az igaz ság azon ban az, hogy ször nyen ma gá nyos voltés vas tag fal lal vet te kör be ma gát. Ez a fal most om la doz ni kez dett, õ pe dignem tud ta, mi té võ le gyen.

Meg döb bent nek tûnt, ami kor meg kér dez tem, hogy sze rin te a szü lei el jön -né nek-e ve le a te rá pi á ra. Úgy vél te, édes any ja el kí sér né, de az ap ja, akinem hitt a te rá pi á ban, nem jön ne el („Az õrül tek nek va ló!” – mond ta ne ki).El ma gya ráz tam ne ki, hogy vé le mé nyem sze rint lel ki leg so ha nem vált füg -get len né az édes any já tól és hogy va ló szí nû leg a töb bi kap cso la ta sem leszki elé gí tõ mind ad dig, amíg ki nem tör a ré gi min ták ból, ame lyek meg aka dá -lyoz zák, hogy sa ját bel sõ ere jét hasz nál ja.

Törj�ki�a�társfüggőségből!12

Há zi fel adat ként ar ra kér tem, hogy ké szít sen két lis tát az édes any ja és köz -te még min dig lé te zõ ren de zet len ügyek rõl. Az el sõ lis tá ra olyan dol go katkel lett ír nia, ame lye ket gye rek ko rá ban sze re tett vol na hal la ni az édes any -já tól és ame lyek rõl úgy gon dol ja, hogy ha édesanyja el mond ta vol na ne ki,ak kor most könnyebb len ne az éle te. A má so dik lis tá ra azo kat a dol go katkel lett össze gyûj te nie, me lye ket az édes any ja mon dott ne ki gye rmek ko rá -ban és ame lyek rõl most azt gon dol ja, hogy ká ro sak vol tak a szá má ra.

Kö vet ke zõ al ka lom mal Sa ra el hoz ta a két lis tát, és édes any ja is el kí sér te õt.El ma gya ráz tam ne ki, hogy az el sõ lis ta a társ füg gõ sé gé vel kap cso la tos.Való szí nû leg az a kép zet élt ben ne, hogy édes any ja és a töb bi em ber pon -to san tud ja, hogy ne ki mi re van szük sé ge, anél kül hogy õ ki mon da ná.A má so dik lis ta az in ti mi tás ke rü lõ vi sel ke dés sel kap cso la tos, in nen szár -maz hat a lel ké ben je len lé võ ha rag és ne hez te lés5. Sa ra úgy dön tött, hogya má so dik lis tá val kezd jünk el dol goz ni. El ma gya ráz tam ne ki, hogy ki kellfe jez nie ha rag ját és ne hez te lé sét édes any ja fe lé ah hoz, hogy ké pes sé vál jonaz ál ta la vá gyott sze re tet be fo ga dá sá ra.

Sa ra így kezd te: „Anya, te min dig kri ti zál tál en gem és so ha nem tud tam olyatten ni, ami meg fe lelt vol na ne ked! Ször nyen érez tem ma gam!” Mary így vá -la szolt: „Igen, va ló ban kri ti zál ta lak, és rád pa kol tam a sa ját tö ké le tes ség irán -ti igé nye met. Tu dom, hogy nem kel lett vol na ezt ten nem. Na gyon fel ké szü -let len szü lõ vol tam, és a leg több ször tel je sen el so dor tak az ér zel me im.”A pár be széd eh hez ha son ló an zaj lott a lis ta töb bi té te lé nél is. Mary el is mer teSa ra pa na szát, és ki fe jez te, mennyi re bánt ja, hogy nem csi nál ta job ban. Ami -kor a fog lal ko zás vé get ért, úgy érez tem, hogy a fo lya mat nem tel jes, ezértmeg kér tem Maryt, hogy jöj jön el a kö vet ke zõ hé ten is a lá nyá val.

A kö vet ke zõ ta lál ko zó ele jén ki de rült, hogy egyik nõ nek sem tet szet tek azelõ zõ ülé sen tör tén tek, és majd nem úgy dön töt tek, hogy nem jön nek ela kö vet ke zõ ülés re. Sa ra ezt mond ta: „Rosszul ér zem ma gam ami att, hogyilyen dol go kat mon dok az anyám nak. Csak annyit ér tem el, hogy még na -gyobb bûn tu da ta van.” Mary pe dig er rõl szá molt be: „Az el múlt hé ten sokál mat lan éj sza kám volt. Na gyon fel vol tam dúl va.”

Úgy dön töt tem, hogy Mary bûn tu dat ára össz pon to sí tok. Meg kér dez tem,mi re len ne szük sé ge ah hoz, hogy meg bo csás son ma gá nak, ami ért nem voltjobb anya. Azt mond ta, nem tud ja. Ek kor meg kér dez tem: „Meg tud nád kér -ni a lá nyo dat, hogy bo csás son meg?” Mary ijedt ar cot vá gott, és egy pil la na -tig úgy tûnt, ki akar me ne kül ni a szo bá ból. Vé gül így fe lelt: „Igen, azthiszem, egy szer majd ké pes le szek er re.” Nyil ván va ló an el akar ta ke rül nia dol got. „A lá nyod ép pen itt ül – mond tam –, ki tû nõ al ka lom ar ra, hogyez a do log meg ol dód jon.” Né mi gon dol ko dás után Mary oda for dult

Társfüggőség 13

a lányához és meg kér dez te: „Sa ra, meg tu dod bo csá ta ni ne kem amit gye rek -ko rod ban tet tem ve led?” Sa ra azon nal rá vág ta: „Per sze, hogy megbocsátok,anya.” Mary ar ca meg rán dult, mint ha nem ér té kel né azt, amit Sa ra mon -dott. Lát va ezt, meg kér tem õt, hogy fi gyel jen be fe lé és érez ze a megbo -csátást a tes té ben. Be csuk ta a sze mét és azt mond ta, hogy egy fe ke te su ga -rat érez a gyo mor szá ja fe lé ha lad ni. Az tán a su gár hir t