I. évfolyam. 1908. augusztus 9. 45. szám.

-4-

TÁRSADALMI, MŰSZAKI, BÁNYÁSZATI és KOHÁSZATI HETI SZAKLAP.

SZERKESZTI: L I T S C H A U E R L A J O S

kir. főmérnök, a selmeczbányai m. kir . bányaiskola ügyvezető szaktanára .

Megje l en ik : M : J : n v a s á r n a p . Előf izetés i ára : E g y é v r e 12 k o r o n a .

A végrehajtási novella. Irta: Dr . F e h é r Manó.

A végrehaj tás i t ö r v é n y ü n k e t módosi tó novel la a közel j övőben a k i rá ly által s zen te s i t t e tn i s a h ivata los lap á l ta l k i h i r d e t t e t n i fog.

Alig van olyan foglalkozás v a g y h iva t á s az országban, me lynek köre i t ez a novella é rdeke ikben nem é r in tené .

Magától é r t e tőd ik t ehá t , hogy ez az uj t ö rvény a bányásza t és kohásza t műszak i személyze té t s igy a bányász - és kohász-a l t i sz te in-k e t is kell, hogy érdekelje, nemcsak á l ta lában véve , h a n e m különö­sen azért , m e r t az uj men tességek közöt t egy, az a l t i sz tek részére megá l l ap í to t t men tesség is fordul elö.

K ívána tos t ehá t , hogy bányász - és kohász -a l t i sz t e ink is i smer­kedjenek meg ezen uj t ö r v é n y rendelkezéseivel , s éppen azé r t alka­lom- és időszerűnek t a r tom, a végrehaj tás i novelláról i r t u jabb dol­goza tom közzété te léve l az uj végrehaj tás i el járást je len bányásza t i szaklap hasábja in is i smer t e tn i .

A magya r igazságszolgá l ta tás ra nézve az 1881-iki év neveze tes J<S S z e r e n c s é t . I. 2 . 25

358

fordulópontot képeze t t azér t , m e r t akkor l ép te t t ék életbe egymásu tán a csődtörvényt , a kisajá t í tásról szóló tö rvényt , va l amin t a polgár i tö rvénykezés i r end ta r t á s ró l és a végrehajtási eljárásról szóló túrvénye­ket is.

Mindezen tö rvénya lko tása ink hosszas, szorgos és alapos t an u l ­mányozáson a lapulván, megfelel tek az akkori jogfejlődés követe lmé­nye inek és megfelelni l á t szo t t ak hazánk közgazdasági v i szonya inak is, minélfogva ú g y n e v e z e t t jó törvényeknek Ígérkez tek .

D e m á r egy pár év e lmul táva l k i m u t a t t a az ember i a lkotások nagy k r i t i k u s a — a gyakorlati élet, hogy mindezen fontos uj tö rvé­n y e i n k sok t e k i n t e t b e n h ibásak és fogyatékosak s ennélfogva több i r á n y b a n módosí tás vagy kiegészí tésre szorulnak.

Csőd tö rvényünkrő l pé ldáu l tudjuk , hogy az a modern jogfejlő­dés köve te lménye inek anny iban töké le tesen megfelelt , amen n y ib en a csödvagyon önálló keze lésé t és é r tékes í tésé t teljesen a csödhi te lezök jogkörébe u ta l t a . E n n e k daczára azonban ez a t ö rvény a gyakor la t i é le tben be nem vá l t s az intéző körökben mindenk i m á r régen t isz­t ában van az i ránt , hogy c sőd tö rvényünk radikál i s módosí tására égető s zükségünk van .

A kisa já t í tás ró l szóló t ö r v é n y ü n k is a gyakor l a tban több t ek in ­t e tben h iányosnak b izonyu l t s azér t e lőbb-utóbb reformálandó lesz.

N e m nevezhe tő szerencsés a lko tásnak a polgári törvénykezési r e n d t a r t á s módosí tásáról szóló novella sem !

Igaz ugyan , hogy az 1868. évben a lko to t t polgári p e r r en d t a r ­t á sunk akkor már e lavul t t á vál t és az időközben e lőrehaladt m o ­dern jogfejlődés köve te lménye inek megfelelő reformra s z o r u l t ; ámde a gyakor la t i élet igaza t ado t t azoknak , ak ik akkor a peres e l járásnak az egész vonalon való gyökeres reformját sü rge t t ék .

A n n y i bizonyos, hogy ezen novella ál tal a szóbeli peres eljárás éle tbe lépte tése év t i zedekre el l e t t odázva .

Mer t daczára annak , hogy az in téző körökben már akkor is el vol t döntve , hogy polgári e l járásunk a szóbeliség, közvet lenség és nyi lvánosság alapján fog reformál ta tn i , ezen r e fo rma lko tá sunkka l má ig sem készü l tünk el és igazságügyi k o r m á n y u n k kény te l en i tve vol t azu tán is hasonló novel lákka l f é lmunkáka t végezni .

Igy lé tesül t 1893. évben a sommás eljárásról szóló t ö rvény s igy v á l h a t o t t szükségessé még a miilt évben is, hogy a polgári tör­vénykezési r e n d t a r t á s és a sommás eljárás egy specziális jogszolgál­ta tás i é rdek szempont jából , t e h á t quási incz iden ta l i t e r egy kis no­vella segí tségével módos i t tassék .

I g y t ö r t é n t t ehá t , hogy igazságügyi k o r m á n y u n k az uj m a g y a r polgári p e r r e n d t a r t á s t e rveze téve l csak 1902. évben készül t el, a mely azonban mai nap ig sem volt tö rvényerőre emelhető.

369

Ami m á r m o s t végrehajtási törvényünket illeti, ú g y m i n d e n habozás né lkül el kell i smernünk , hogy az egy nagy gondda l és nagy alapos­sággal kidolgozot t tö rvénya lko tás t képez s enny iben egészben véve jó törvénynek is mondha tó .

Minden alapossága mel le t t is azonban ez a tö rvény a gyakor ­la tban még sem vá l t be egészen, sőt több t e k i n t e t b e n alapos kifogás alá esik l eg inkább azért , m e r t az eljárás egészben véve terhes és költ­séges, és m e r t sok rendelkezése a p rax i sban felesleges és czélszerütlen-nek, vagy pedig az é rdeke l t felekre és l eg inkább a végreha j t á s t szen­vede t t r e nézve túlszigorúnak sőt kíméletlennek is b izonyul t .

(Folytatjuk.)

• •

A bányásziskolák szervezésének kérdéséhez. Irta: Vörös József.

( F o l y t a t á s a 3 4 4 . o l d a l h o z . )

Az elméleti ok ta t á s órájában e lőadot t t an í tásokból e t anu lók még ugyanazon órában k iké rdezendök az előadó t an í tó által a czél-ból, hogy a t an í tó a t a n í t o t t t á rgy m i k é n t t ö r t é n t felfogásáról és megértéséről azonnal meggyőződés t szerezhessen; ezen k ivü l pedig annyiszor , a menny i sze r az in t éze t vezetője szükségesnek tar t ja , de h e t e n k i n t legalább is egyszer az addig t an í to t t akbó l vizsgálat i k i ­kérdezés t a r t a n d ó , hogy a " tanuló i smere te inek mikén t i fejlődéséről és gyarapodásáról kellő meggyőződés szerezhető legyen.

15. §. A második évfolyamban tanu ló növendékekke l a t an í t á s sz in tén az „ E r d ő ö r " czimü k ö n y v alapján és ú g y az elmélet i , m i n t a gyakor la t i ok t a t á s t i l letőleg hasonló ismétlő eljárással tö r tén ik , m i n t az első évben, azon különbséggel , hogy a n n a k t a r t a l m a októ­ber hó 1-től kezdve február hó végéig n a p o n k i n t i egy óra szobaok­t a t á s ra beosztva adandó elö, s hogy a második évfo lyamban tanu ló növendékek tő l m i n d e n t a n t á r g y a t és a gyakor la t i foglalkozást, i l le tve az erdööri szolgálat m u n k a k ö r é n e k m i n d e n ágá t vagy ké rdésé t i l le­tő leg az önállóbb egyéni felfogás és a lka lmazás az a m é r t é k e ke re ­sendő és köve te lendő az iskola vezetője által, mely szükséges arra, hogy a t anu ló az erdööri szolgálat körében reáb ízandó t e e n d ő k e t kellő s ikerrel végezhesse . E h h e z képes t t e h á t a megfelelő m é r t é k b e n szükséges elméleti ok ta tás mel le t t az in t éze t vezetője személyes fe­lelősségének te rhe a la t t köteles gondoskodni arról , hogy a második évfolyamban levő m i n d e n növendék , az első félévi tanulás i idö a la t t is m i n d e n n e m ű oly m u n k á t , mely az erdőör teendője körében előfor­du lha t , egyedül vagy többi tanuló társa i tó l kü lönvá lva többször is végezzen, továbbá, hogy a második évfolyam második félévében a

25*

3G0

növendékek a mindennap i egy órai szobaokta tás a la t t az „ E r d ő ö r " ez ímü ' k ö n y v egész t a r t a l m á n a k egyes részeiből fe lvál tva vizsgálat i ok ta tás út ján k iké rdez tessenek .

16. §. A tanulók kötelesek télen reggeli 5 órakor és nyáron reggeli 4 órakor felkelni, a lefekvés ideje télen és nyá ron este 8^/.> óra. A tanulás , írás, rajzolás és gyakor la t i foglalkozás ide jé t és sor­rendjét , v a l a m i n t az é tkezés órái t az i n t é z e t vezetője ha tározza meg . Minden tanuló az in t éze t részéről é le lmezte tvén n a p o n k é n t kap leg­alább 850 — nyolczszázötven — g r a m m jó minőségű k e n y e r e t ; reggel i re a vasá rnapo t és szerdá t k ivéve , fe lvál tva vagy 50 — ö tven — g r a m m kenyérhez való sza lonná t v a g y r á n t o t t l eves t ; ebédre n a p o n k é n t levest és főzeléket 25 — huszonöt — d e k a g r a m m marhahússa l , me ly az időszakhoz képes t 80 — ha rminez — d e k a g r a m m bi rka vagy ser téshússa l vá l t a t ik fel (péntek napon a főzelék he lye t t t ész tás é te l a d a t i k ) ; vacsorára n a p o n k é n t az ebédről m a r a d t főzeléket h ú s nél­kül , vagy 3—4 t izedl i te r t e je t ; végül vasárnapokon , a karácsonyi húsvé t i és pünkösd i ü n n e p e k első napján, szen t I s t v á n k i rá ly nap ­j á n és ő Fe lsége a k i rá ly szüle tésnapján 8 — há rom — t i zed l i t e r asztali bor t . E t e l n e m ü e k e t vagy szeszes i t a loka t a t a n u l ó k n a k az in téze tbe hozni vagy kü lden i nem szabad. A tanulók a szakiskola te lkéről a, l egrövidebb időre is csak az i n t é z e t vezetőjétől előre ki­ké r t engedély alapján t á v o z h a t n a k s szeszes i talok e ladására szol­gáló he ly i ségeke t l á toga tn iok k i zá r a t á s te rhe a l a t t t i los. A dohány­zás a t anu ló- és há lószobákban tilos s csak az in téze t vezetője ré ­széről megjelöl t helyen szabad.

17. §. Az erdöőri szakiskola tanulói az i skolában tö l tö t t idő a la t t az i n t é z e t részéről r u h á z t a t n a k s azt a szolgálati r u h á t viselik, fegyverze t és j e lvény nélkül , mely a k incs tá r i erdöörök részére van megál lap í tva .

18. §. Az erdöőri szakiskola k é t évi t anfo lyamát k ie légí tően e lvégzet t t anu lók az i skolában t anús í to t t e lőmenetelükről , szorgal­mukró l és magavise le tükrő l h iva ta los b i z o n y í t v á n y t kapnak , mely­nek alapján, ha legalább h á r o m n e g y e d éve t ( ; ! / 4 évet) erdei gyako r ­lat i szolgála tban tö l tö t tek , az erdöőri szakv izsga le té te léhez bocsá t ­ha tók ; tö rvényes minősí téssel biró erdöörök azonban csak akko r le­he tnek , ha az 1879. évi X X X I . tö rvénycz ikk 37. íj-ának megfelelően é le tük 24-ik évét be tö l tö t t ék . B u d a p e s t e n , 1895. évi deczember hó 1-én. A földmívelésügyi m. ki r . min i sz t é r ium.

* Szerény néze tem szer in t , m indenk i , a ki, az i t t leközölt r e n d ­

szabá lyokat gondosan és figyelmesen elolvassa s az elolvasott r end ­szabályok t a r t a l m á t a bányász i sko lák rendszabá lyza ta iva l összehason-

361

litja, okve te t l enü l a r ra a meggyőződésre kell, hogy jusson, m i s z e r i n t az in t e rná tus i nevelés az erdööri szak isko lákná l okadato l t , m e r t o t t az elméleti t an í t á s , az ok t a t á s és k iképzés e lenyésző kis részé t ké­pezi , a gyakor la t i munka te l j e s í t é s pedig a k k é n t van szervezve, hogy az in t éze t közve te t l en kö rnyeze tében és könnyen e l lenőr izhető módon t ö r t é n h e t meg,

A bányamive lés és kohásza t körze tébe t a r tozó gyakor la t i mun­kate l jes í tés egészen más t e rmésze tű s a felügyelő alt iszti i n t ézmény behozata la egészen más nézőpontok szer in t í té lendő meg.

Vár juk be a teljes k i b o n t a k o z á s t ; vár juk meg m i k é n t a lakul­nak a szervezés te rveze te i s különösen b ízzuk rá azokra a bányász ­iskolák te rvbe v e t t egységes szervezésének kidolgozását , kik hosszú tanár i pá lyájuk folytán szerze t t pedagógiai t udásuk és a műszaki gyakor l a t t a l való folytonos kapcso la tuk révén az elmélet i t an í t á s követelései t a gyakor la t i munka te l j e s í t é s különleges v i szonyaiva l ösz-szehangzásba hozni tudják,

Midőn még végeze tü l megjegyzem, hogy kissé hosszúra n y ú l t fej tegetéseim a lka lmával t i sz tán az ügy i rán t i lelkesedés és soha és semmi i r ányban a személyes t ámadás czélzata vezérel t , t i sz te le t te l a r ra ké rem a szerkesztőséget , hogy a bányász iskolák szervezésének m i n d i n k á b b égetővé váló kérdésé t á l landóan nap i r enden t a r tva , a k ibon takozás és megvalósulás ú t j á ra terelje.

(Vége.)

TUDonAn

A Drágerlá mpa.

Uj elektromos biztonsági bányalámpa. (5. szóvegrajzzal)

( F o l y t a t á s a 347 . o l d a l h o z .

Hogy az a k k u m u l á t o r a lezár t s zek rényben ne mozoghasson, a szekrény ajtajára fi) l emezrúgó van erős í tve . A lámpa aj taját a fdj csavaros retesszel (1. az 1. számú rajzot) l ehe t e l z á r n i ; a zárás b i z ­tos í tására esetleg még a (c) p lombát is l ehe t a lka lmazni . H a a lám­p á t meg tö l tö t t á l lapotban kivált juk félretenni , s zekrényének ajtaját csak a (b) csapóval kell elzárni , hogy az a k k u m u l á t o r n a k a zseb-vo l tmete r re l való revíz ió já t k ö n n y e n lehessen foganatos í tan i . A kis izzólámpának be - és ki-csatolására a lámpa há tu l só falába i l lesz te t t

362

(a) kapcsoló kilincs szolgál. Az akkumulátorok töltésére szolgáló egy­szerű és olcsó töltökészüléket az 5. sz. rajzban van alkalmunk be­

mutatni. Alkotórészei: az A csatlakozó, Edi ­son csavarmenetes, kontaktus, a mely a legtöbb lámpaszerelés-hez illik ; a két B B ellenállást jelző lám­pás ; a C áram-irányt mutató és a Dx és D.> összekötő drótok. Ki ­egészítésül, higitott kénsav (palaczkban) és az utántöltést megkönnyitö pipetta szolgál. Ha valamely akkumulátort tölteni kell, először a Dx és Da fémes végeket kapcsoljuk össze egy-sz, raj? Az uj Drager-láni|>;i.

tor ra l . beá l l í to t t akkumulá

mással ; rövid zár­lattól e mellett nem kell tartani, mert a lámpa ellentállásai be vannak kapcsolva. A C készüléken azonnal feltűnik a - j - (Plusz) és a — (Mínusz) jel . A Plusz, vagy jobb-, vagy bal-oldalt tűnik fel, a szerint, a mint a véletlen az áramot irányítja. Erre a Plusz-vezetődrótot az akkumulátor Plusz­pólusával, a Minusz-vezetödrótot pedig az akkumulátor Mínusz-pólusával kötjük ösz­sze. A töltés 8—10 órányi időt vesz

igénybe. A t ö l t é s be- 5- sz. rajz. Töltőkészülék a Drager- lámpa-aktumuláto-rok számára.

363

fejezése, az a k k u m u l á t o r belsejében és az á t lá tszó czeluloid tokon ke resz tü l megfigyelhető, erösebb pezsgés út ján je len tkez ik . (Beszer­zési forrás : D r a g e r v e r k . L ü b e c k . Á r : 45 Mark.) (Vége.)

o o

A fának jelentősége és hasznos í tása a bányamivelés körzetében.

(K. K e g e 1 oki. bányamérnöknek , Középnémetország erdőbirtokosai egyesüle­tének márczius 7-én ülésezett kongresszusán t a r t o t t előadása. \ „Bergbau l : 1908. é. 17. s. köv. számaiból . A szerkesztőség engedélyével. Minden jog fentartva.)

( F o l y t a t á s a 3 0 4 . o l d a l h o z . )

e.) Hasselmann eljárása. A fákat: nyomás és magasabb hőmérsék­let alatt, rezet tartalmazó vasvitriol, kénsavas agyagföld és kainit keve­rékében forralják. Ezek az anyagok nem rakódnak le a faanyag lika­csaiban, hanem oly kémiai vegyületet alkotnak vele, a mely vizben nem oldható fel. A Hasselmann-féle impregnáló módszer a fát még tüzetál-lóvá is teszi.

/ . ) Woitnan, ldaweichebsn, a Hasselmann-féle eljárást javítólag módosította az által, hogy a szabad kénsav telítés közben való képző­dését megakadályozta. Konzerváló anyagként faeczetsavas vasokszidul képződik. A módszer a fát szintén tűzbiztossá teszi.

g.) Buchne*- eljárása mellett a fa anyaga megkeményedik, a meny­nyiben arra alkalmas kromokszidoldatokkal kémiailag kötésbe lép.

Azon egyéb anyagok sorából, a melyeket bányafának átitatására még használni szokás, megemlítést érdemelnek még: konyhasó, külön­féle födősó, vitriolos bányavizek, klórbárium, kénbárium, boraksz, viz-üveg, stb.

Nem minden impregnáló szert lehet bármely esetben alkalmazni; némelyek használása eseteként igen károsan hatna a vele kezelt fa­anyagra. A sók a fát meghasogatják, mihelyt likacsaiban kristályok alakjában kiválhatnak. Nedves helyeken a sókat a viz, a fa rostszálai közül ismét kilúgozza. A kátrány és a belőle termelt fátvédő szerek a bánya levegőjét megrontják; szaguk folytán bányatüzek ideje korán való felismerhetését megnehezítik és tűzveszélyesek.

A sóval való imprégnálást a bányákban mindenütt ott lehet előny­ben részesíteni, — mondja tovább Kegel bányamérnök, a hol viz nem folyik az ácsolaton végig s igy kilúgozásától nem kell tartani ; mig oly esetekben, melyekben az impregnáló sósanyag kilúgozásának eshetősége fenyeget a kátrányolajjal való telítésnek, illetőleg a só- és a kátrány­olajjal való impregnálás kombinácziójának lehet és kell előnyt adni. Nem lehet ugyan még teljes bizonyossággal állítani, de valószínűnek látszik, hogy csepegő vizek esetén is a sókkal imprégnáiás a jobb módszer

364

különösen akkor, ha a valamely sóoldattal telített ácsolatfát, kiszáradása után és a bányába való beépítése előtt, a viznek a faanyag belsejébe való behatolhatásának megakadályozása végett kátrányolajjal be­mázolják.

Az impregnálás költségei 2'50—15 M. között ingadoznak köbmé­terenként, mi mellett természetesen a telítőmódszer, a telítésre használt anyagok ára és a munkabérek, a mértéket adó, határozó tényezők.

Igen nagy fontossággal bíró dolog végre még annak a kérdésnek az eldöntése, mely esetben lehet nem impregnált lombos fát, magasabbra értékelni, mint helyesen telített tűlevelű ácsolatfaanyagot. Korhadás ellen igen nagy ellentálló képességgel bir a lombbal vágott s használat előtt kiszárított tölgy- és bükkfa.

A nem impregnált tölgyfának és a helyesen telített tűlevelű fának, ha a bányába be vannak építve, körülbelül egy és ugyanaz a haszná­lati életideje. A barnaszénbányászat körzetében a sóanyaggal impregnált fenyőfaoszlopok, a tölgyfa ácsolatanyagot messzire meghaladják a tartós­ság tekintetéből s itt tehát okvetetlenül azokat fogjuk választani, ha nem egyébért, de a beszerzés olcsósága miatt is. A lombosán vágott és ily állapotban szárított tölgy- és bükk-fáról sokan azt tartják, hogy a kor­hadásnak még sokkal jobban ellentáll, mint a télen vágott faanyag; ez azonban éppen úgy kísérleti úton való bizonyításra vár, mint azok véle­ménye, kik az impregnált tűlevelű faácsolat anyagot drágábbnak mond­ják, mint a nyáron vágott és. lombosán szárított tölgyből vagy bükkből szerelt bányaácsolatot.

(Vége.)

-o "Bányamivelés.

-o Robbantó munka közben történő balesetek n a g y ré sz t a m u n ­

kások k ö n n y e l m ű v i se lkedésének köve tkezése i . I gen sok ese tben az az oka a szerencsé t lenségnek, hogy a m u n k á s igen h a m a r v issza tér a robban tás he lyére . Sokszor az t gondolja a munkás , hogy a közel­ben elsülő lövés, az ö fúrásából származik . Több lövés egymás u t á n való elsülése ese tén g y a k r a n a robbanások számát téveszt i el. Visz-szatér a m u n k a h e l y r e , ahol azu tán saját v igyáza t l anságának , goudat -

365

bánságának és felületességének az á ldozata . Az is meg tö r t én ik néha , hogy a m u n k á s t ú lbuzgóságának lesz az áldozata , a m e n n y i b e n a lövés eldördülése u t á n rögtön a pasz ta elé siet, hogy m u n k á j á n a k eredményességéről meggyőződés t szerezzen, o t t azonban a füstgázok által okozot t sö té tségben a kőzet hullása közben megsérül . I lyen esetek ellen csak sz igorú fegyelem és gondos ok t a t á s ú t ján lehe t a m u n k á s o k a t megvéde lmezni és azon sz igorúan keze l t óvórendszabá ly út ján, hogy a m u n k a h e l y n e k a lövés u t án való megközel í tésé t , bizo­nyos , ha tá rozo t t an , 5—10 perczczel megszabot t időközön belül, a legeré lyesebben megt i l t juk nekik .

Másrészt azonban a robban tó töltés elsülésének e lmaradása vagy késése is igen sok esetben okozot t már ba lese teke t és szeren­csét lenségeket . Az e lkéset t r obbanás t a töl tés részleges kifúvása, v a g y a gyuj tószerek elégtelensége okozhat ja . I l y e n késedelmes rob­ban tó lövések ellen nehéz a védekezés és még nehezebb a védörend-szabá lyoknak i lyen ese tekre való megadása . A m u n k á s személyzet b iz tonságának fokozása é rdekében i t t a várakozás- idő szigorú be tar ­tása az egyedül elfogadható eljárás.

Lövöpor és n y i t o t t mécses használása esetében, a véle t lenül fel lobbant tö l t ények is okoztak már bajt .

F e k e t e lövőpornak és d i n a m i t n a k tú lságosan erős ledöngölése vagy a fojtásnak erőszakos beszor í tása ál tal , időelő t t való robbanások szá rmaznak különösen akkor, ha ezek a m u n k á k fémből készü l t dön-gölökkel t ö r t énnek . Igen el ter jedt , de azé r t egészen téves felfogás az, hogy fából való, v a g y r é z k u p a k k a l e l lá to t t tö l tővesszök haszná­lása ese tén minden veszedelem ki van zái'va. Már a t ö l t énynek , a fúrólyuk érdes és k e m é n y oldalain való erősebb súrlódása is oka lehe t a robban tó anyag idő előt t való fe l robbanásának. A k k é n t is ke le tkez tek már balesetek, hogy több elsül t töl tés közöt t , egy el nem sü l t töl tés marad t , me lye t egyszerűen nem v e t t e k észre s mely igy a leszakí to t t kőze tbe kerül t . E l nem sül t töl tések, melyek a szálban m a r a d t kőze tbe reked tek , megfúrások út ján , a tö rde lékbe k e r ü l t i lyen meddő lövések pedig t aka r í t á s közben v á l h a t n a k vesze­de lmesekké .

Fokozód ik a veszedelem, ha n i t rog l i cze r in t t a r t a lmazó robban­tószerek fagyot t á l lapotban ke rü lnek felhasználás alá. E z é r t tö r tén ik meg az, hogy a r o b b a n t ó szerek töltése és elfojtása, a kü lönben is tilos kifúrás és a c sákánynya l való t aka r í t á s m u n k á l a t a i közben amúgy is elég gyakor i balesetek, a téli hónapok a la t t fe l tűnő módon gyakor iak . (Der Be rgbau . 1908. 30. sz.)

A levegőnek regenerálása mentő- és lélegező készülékekben. A mentő - és lélegező készü lékekben , a m e n t ő m u n k á s o k által kilehel^

366

fáradt levegőt , a lka l ipa t ronok szabadí t ják meg szénsavban való ta r ­ta lmától úgy, hogy a felhasznál t oksz igénnek pót lása u t á n , a körfor­gás ú t jába visszatér . A szénsavnak e l távol í tása ez idöszer in t vagy egyedül marókál ival , vagy marókál i és m a r ó n á t r o n keverékéve l tör­tén ik . E mel le t t egyrész t höfejlödés, másrész t a regenerá lószernek szétfolyása köve tkez ik , mely u tóbbi körü lmény a v ízgőznek egyide­jűleg való abszorbeálásával okolható meg. A West fa l ia „ A r m a t u r e n u n d Masch inenfabr ik" czég G-elsenkirchenben ezen a bajon az által k íván segí teni , hogy regenerá ló szerül , maróká l iák és vizben szegény b a r i t h i d r á t n a k keve réké t vesz használa tba . (Zft. f. Dampfkesse l u n d Maschinenbet r ieb . 1908. 28. sz. — B r a u n k o h l e . 1908. 18. sz.)

o 0

Vaskohásza t . 0 ; O

Buktatható kupolókemencze. A Messrs. ( leorge Grreen and Co. Ke igh ley czég újszerű oly b u k t a t h a t ó kupoló kemenczé t szerkesz te t t , a mely különösen finomabb ön töá ruk készí tésére , ö n t v é n y e k á töm-lesztésére, vagy nagy ön töda rabok fel töl tésére van rende lve . A fúvó­szelet a kemencze ké t üreges , fúvókasok módjára k iképeze t t , csapon á t kapja, melyek görbül t csőtoldat ta l v a n n a k a kompreszszor ra l kapcso­la tba hozva. Salak a csövekbe nem j u t h a t . A szé lmenynyiséget , az olvasztás k í v á n t i dő t a r t ama szer in t lehet szabályozni . Az olvasztó feneke, csuklókon mozog és fe lnyi tha tó . H o g y az olvasztó t e rméke k iön the tö legyen, a kemencze alsó és felső kar imáján egy-egy öntői o r rmánynya l van felszerelve. U tóbb i t , a kemencze b u k t a t á s a mel le t t akkor veszik haszná la tba , ha az alsó a vasnak megmerevedése kö ­ve tkez t ében , vagy sa lakka l bedugtü t . I l y e n k o r a felül megerős í t e t t aczól lemez a koksznak k ihu l lásá t megakadályozza . A béllelés köny ­nyen k ivá l tha tó . Tüzelő anyag g y a n á n t közönséges kokszot , l ehe t használn i . (Kedesdy. The E n g i u e e r . 1905. K ö t . 2738. sz. — Der I n ­genieur . 1908. 19. sz.)

Hegadott szabadalmak <12(>'J7. 1 sz. S a c k H u g ó gyár tula jdonos Rath-ban. Egye temes hengermű egyenletes vas tagságú kar imákkal biró I. t a r tók hengerlésére. Pótszabadalom a 40278. sz. szabadalomhoz. X l l i e . oszt. 1907. okt . 18-án. (Bp. Közi. 1908. 176. sz.)

O O

Gépészet. o o

Hegadott szabadalmak. 42575. 1. sz. Lagosse E t i enne mérnök Poissyban. Berendezés a csöves kazánok fu tóhatásának fokozására. Ve I. oszt. 1907. okt. 14,

367

(Bp. Kzl. 190S. 1G9. sz.) — 42583 1. sz, Brázda T ivadar cs. k i r . á l l amvasú t i fel­ügyelő Bécsben, Fényes Miklós vállalkozó és Pa lmer A r t ú r oki. gépészmérnök Budapesten Kazántáp lá ló berendezés. Vej2. oszt. 1907. j u n . 11. — 42593. 1. sz. Marót E m i b e gépszerkesztő Nior tban . Turb inaven t i l á to r Xja. oszt. 1907. decz. 10. (Bp. Kzl. 1908. 170 sz.) — 42647. 1. sz. S e s s Edmund Scott Gusztáv igaz­ga tó Wolve rhamptonban . TJjitások ezent r i fugálsz ivaty tyúkon és turb inákon. XXI |c. oszt. 1907. nov. 22. (Bp. Kzl. 1908. 176. s z )

O O

Tekhnológia. o o

Aczéldrót edzése. Aczé ld ró tnak edzése csak úgy s ikerülhe t , ha az t egészen egyenle tes felhevítése u tán , gyorsan l ehű ten i lehet . Egyen le t e s hev í tése czéljából a z aczé ldróto t 7'20—820 C. fok hőmérsék­le t te l biró ólomfürdöbe kell he lyezni . Azér t , hogy a r áköve tkező é s vagy víz vagy olaj-fürdöben végezendő lehűtése közben, felületének okszidácziója k ike rü l t e s sék vagy megakadá lyoz tassék az, hogy fölüle-téhez tapadó víz- é s olaj-cseppek egyenle tes edzésé t há t r á l t a s sák , az aczéldrótot az ólomfürdöbe való be lemár tása előt t , agyag vagy isza­pol t k r é t a finom ré tegével kel l bevonni . Ü v e g k e m é n y s é g i g való ed­zés követelése ese tében a l ehű tés vízfürdőben, rugósan k e m é n y ed­zésnél olajfürdőben tö r t én ik . E d z é s u t á n való lágyí tás kedvéé r t , a v izben h ű t ö t t aczé ldróto t megfelelően fe lheví te t t homokon, olajjal h ű t ö t t aczé ldróto t ped ig kellő gyorsasággal , láng fölött kell á thúzn i . N a g y o b b menyny i ségü aczéldrót edzése ese tén a köve tkező eljárás a j á n l h a t ó : Az edzés alá kerülő aczéldrótot görgönyére csavar­j u k rá. (A d r ó t n a k egyik végé t görgényesoron veze t jük végig, más ik végé t vagy egyenesen levezet jük vagy valamely nagyobb görgönye dobjához köt jük. Az u tóbb i görgönyének forgatása köve tkez t ében a dró t az első görgönyérő l le és az uj görgönyére r á csavarodik . E g y e ­nesen veze t e t t drótot , va lamely sín m e n t é b e n h ú z z u k végig . Az e r edmény mind a k é t ese tben egy és ugyanaz . — Kellő feszülés elérése vége t t a lecsavarodó görgönyé t megfelelően fékezni kell . A dró t i i t jában először ís iszapoló k ré t áva l vagy agyaggal t ö l t ö t t für­dőn megy keresztül , a honnan szár í tóba kerül . A szárí tóból k i k e r ü l t aczéldrót erre a 720—820 fok C.-ra fe lheví te t t ólomfürdöbe és innen közve te t lenü l az olaj vagy vízfürdőbe j u t . A viz- és olajfürdök folya­dék tömegét , kavaró sze rkeze t segítségével á l landó mozgásban kel l t a r t an i . A h ű t é s és edzés bevégzése u t á n kefék közö t t fut végig a drót, hogy teljesen t i sz ta fémes felülettel kerül jön bele a lágyí tó homokágyaza tba , illetőleg a z apró lágyí tó lángok fölé. Az egyes für­dők hőmérsék le té t és egymás közöt t való távolságát az aczé ldró t mozgássebessóge szer in t kell szabályozni . (Techn. Z tb l , 1908. 30. sz.)

368

O O

Közgazdaság. O : O

A HarkorUféle bányaművek, (Harkortsche Bergwerke und che-misohe Fabriken zu Schwelm und Harkorten A. Cl. zu Gotha) er­délyi aranyérczbányaműveinek 1908. évi június havi termelése 168-150 kg. volt (1908. év május hóban 161-244 kg. és 1907. évi június hónapban 141-550 kg.) Az 1907/1908. évek együttes arany­termelése 1824-58 /ío-.-al az 1906/1907. év aranytermelése 1713-670 kg.-d\ volt kimutatva. (Ung. Mont. Indt. Ztg. 1908. 14. sz.)

HÍREK Lakásvá l tozások . K a r v a s " R e z s ő bányamérnök lakását Beszterczebányáról,

Salgótarjánba helyezte át — G r ö b e l E m i l k. tisztjelölt Selmeczbánya-Qyörgytá-róról, Opálbányára költözött át. — S c h u b e r t J ó z s e f K á r o l y k. bányaaltiszt Nyitra-Qyimesről, Hodrusbányára visszaérkezett.

Bányászati és Kohászati történeti múzeum a vajdahu= nyadi várban. Lapunk legközelebbi számai egyikében adjuk közre a vajdahunyadi várban létesítendő „Bányászati és Kohászati törté­neti múzeum" előkészítő bizottságának felhívását, mely e múzeum fentartására országos egyesületet szervez. E kifejlett két tudományág, mely a bányászat és kohászat történetének megszámlálhatatlan ma­radványával, műkincsével s emlékeivel annyira el van látva, mind­ezideig nem rendelkezik oly múzeummal, hol e tudományágak fejlő­dése történeti folytonosságban fel volna tüntetve. A páratlan szép és nagyértékü gyűjtemények, melyek az egyes hivataloknál és ipar­telepeken őriztetnek, bár mily nagy anyagi vagy szellemi értéket képviselnek is, nem érvényesülnek annyira, mint érvényesülnének akkor, ha azok egy-egy lánczszemét képeznék annak a történeti fűzérnek, melyben különösen a fejlődés történetének szakadatlan folytonosságára fektettetnék a fősúly s ezért a mely történeti ma­radványt eredetiben megszerezni nem lehet, annak történeti adatok alapján készült korhű másolata állíttatnék a szemlélő elé. Ez által a múzeum egyesülete két czélt kíván szolgálni. Az egyik ezél az. hogy e tudományágak története egy helyen, egységesen mutattassék be, a másik pedig, hogy az egyes vidéki muzeumok, illetve gyűjtemények­ben őrzött történeti kincsekre hivatkozás történjék, hogy azokat megismerjék oly érdeklődök is, kiknek különben ezen gyűjtemények­ről tudomásuk sem volna. A szaktudományok czéljának szolgálatán kivül azonban lesz e múzeum egyesületnek hazafias kötelesség su-

369

gal l ta fontos ozélja, illetve feladata is. E g y oly nagy hordere jű i n . t ézmény, m i n t egy rendszeres , modern tör ténet i m ú z e u m rendk ívü l nagy kul turá l i s ha tássa l van egész v idékre . Azok a helyiségek, me­l y e k n e k V a j d a h u n y a d min tegy középpont ja , m i n t G-yalár, Pe t rozsény , Nagyág , Brád, Körösbánya , Za l a thna , A b r u d b á n y a , s tb . 2000 éves bányásza t i és kohásza t i m ú l t r a t e k i n t e n e k vissza, mind nemzet iségi v idékeken feküsznek, s így m i n d e n k i n e k , ki hazafiúi köte lességét tel jesi teni akarja, oda kell igyekeznie , hogy ezen i n t é z m é n y gya ra ­p í tásá t m inden erejével e lőmozdí tsa . A bányásza t és kohásza t kö­rébe ta r tozók mind ig büszkék vol tak ama magasz tos t ö r t éne t i t t a d í -czióikra, melyek a k u l t ú r a fejlesztését, az önzet len hazafiúi köteles­ségtudás i s tápolásának t anúsága i , s ez alapon reméljük, hogy ezen h a z á n k b a n eddigelé nem létező i n t ézmény c sakhamar lé t re jön a bányásza t és kohásza t t udományága inak és a m a g y a r ku l tú ra dicsősé­gének h i rde tésére . E z u ton is felkérjük mindazoka t , k ik e fontos i n t é z m é n y é rdeke i t e lőmozdí tani haj landók, sz íveskedjenek egy lev. laporl Be ino lák Béla vasgyá r i h iva ta lnoko t Va jdahunyadon ér tesí teni , hogy a muzeum-egyesü le tbe t agu l belépni ha j landók. A tagsági díj évi 3 kor. lesz.

Aranytolvajok. Az ál landó tolvajlások közül , melyek a R u d a i 12 Apostol a r a n y b á n y a t á r s u l a t bányá iban n a p i r e n d e n v a n n a k , jóva l k i eme lkede t t az, me lynek jú l iu s hó elején jö t tek n y o m á r a . Ész reve t ­t ék rigyanis, hogy a zuzóból zúzás u t á n k ihozo t t erezet valaki ál­landóan megdézsmálja , a lopás módjára és e lkövetői re azonban hosz-szabb _ ideig nem s ikerü l t rá jönni . Végre n y o m r a akad t ak . Rá jö t t ek ugyanis arra, hogy a bánya munkása i közül többen a zuzó a la t t levő kaná l i sba búj tak, hol közve t len a k ivá lasz tó gép a l a t t egy k ü r ­tö t ás tak a lerakó lemezekig. I t t e lhelyezkedve, a lopást kényelmesen v i h e t t é k végbe, a n n y i t v i t t ek el a sz ínaranyból , ameny-nyi t aka r t ak . A m i k o r a lopás nyomára jö t t ek , nem kevesebb , m i n t 409 g r a m m a r a n y a t t a lá l tak félrerakva, aminek czirka 1000 korona az é r t éke . Az igazga tóság őröket áll í tott , ak ik a z u t á n rövidesen el­csípték Adám Il ié b á n y a m u n k á s t és négy társá t , amin t a kaná l i sba a k a r t a k ha to ln i . A dévai kir . tö rvényszék jú l ius hó 28-án ü l t tör ­v é n y t a tolvajok felet t és őke t e g y e n k é n t 6—6 havi bö r tön re í té l te . Az í télet ellen az ügyész sú lyosbí tásér t , a vád lo t t ak pedig e n y h í t é s ­ér t felebbeztek. ( H u n y ad vármegye . 1908. 31 . sz.)

Raky Antal vezérigazgató, a kit ujabb időben igen sokan és nagyon igazság­talanul támadtak, Wienben telepedett le és működésének súlypontját Magyarországba és Ausztriába helyezte át. (Mont. Ztg. 1908. 15- sz )

Ta la j sü lyedések a S z a a r m e d e n c z é b e n . A Szaar kerületi kőszénbányák terü­letén a talajsülyedések napirenden vannak. Nemrégiben Sulzbach környékén történtek nagyobb omlások; most Elversb'erg és Bildstock között nagy darabja az úttestnek szakadt be. (Ung. Mont. Industr. Ztg. 1908. 14. sz.)

370

O

M u n k á s m o z g a l m a k . o — ! o

Az 1908. évi május elsejei munkaszünetelések statiszti= kaja. A kereskede lemügyi m. kir . min i sz te r fe ldolgozta t ta a folyó évi május hó elsejei munkaszüne t e l é sek s ta t i sz t iká já t . E m u n k á l a t ndatai szer int a j e l ze t t napon a szűkebb é r t e lemben v e t t Magyaro r ­szág t e rü le t én 7513 b á n y a m u n k á s szünete l t . T e h á t az összes bánya ­m u n k á s o k n a k 15 0 3 % - a nem dolgozott . E m u n k a b e s z ü n t e t é s e k 6 bányavá l la la to t é r in t e t t ek . A bányákban á l ta lában kevés helyen vol t szünetelés , de 6 közül 4 bányában és 9513 közül 8490 b á n y a m u n ­kás a m u n k a a d ó k aka ra t a el lenére szünete l t . A szünetelés folytán az ipar és a bányásza t a szünetelő m u n k á s o k számával egyenlő, vagyis 159137 m u n k a n a p o t vesz í te t t , a m u n k á s o k pedig megközel í tő pon­tossággal 038548 korona kerese t tő l es tek el. (Közgazdasági É r t e s í t ő . 1908. 3 1 . sz.)

Q O

Balesetek. o

Muszárín az a r a n y b á n y á b a n , a m u l t h é t folyamán közetonüás tö r tén t , a mely ha t b á n y a m u n k á s t maga alá t eme te t t . A men téshez azonnal és teljes erővel hozzá l á t t ak ; öt m u n k á s t eszmélet len ál lapot­ban k i m e n t e t t e k ; a ha tod ik bányász már meg volt ha lva , mikor a törde lek alól k iemel ték , öt árvája siratja. (Nplpok. 1908. aug. 1.)

Oláh-Mese r i t s chben nagy ijedelmet okozó.b, hogy az ottani szénbányatársulat egyik szénre kutató mélyfúrásából, a mely fölött 25 m. magas, vasszerkezetű fúróto­rony áll s már tavasz óta üzemben van, néhány nap előtt egyszerre 10 m. magas tűzoszlop tört elő. A kitört láng. az uralkodó szél folytán a szomszédos üzemi épü­leteket is nagyben veszélyeztette. A tűz oka ismeretlen. A gáz, methánnak bizonyult. Az oltás és elgátolás munkálatai mindezideig eredménytelenek voltak. (Mont. Ztg. 1908. 15. sz.)

• • TARTALOMJEGYZÉK.

fi végrehajtási novella. I r t a Dr . F e h é r Manó. — fi bányásziskolák szervezésének kérdéséhez. I r t a Vörös József. — Tudomány-Gyakorlat: A Dri iger lámpa. — A fának je len tősége és hasznosí tása a bányami ­velés körze tében . — Szemle : Bányamive lés . — Vaskohásza t . — Gé­pészet . — Tekhnológia . — Közgazdaság . — JTirek. — Munkásmoz­galmak. — Balesetek.

Lap Z á r á s a : 1908. a U g . 6. d. U. 5 Ó r a . Kiadótulajdonos: LITSCHAUER LAJOS

,|8. — Selmeczbánya, Grohmann Gyula könyvnyomdájának nyomása.

371

Közérdek. Q A bányász= és kohász=a!tisztek alakulóban lévő Q)

országos egyesületének ügyei mint a

„Jó Szerencsét" 1. évfolyamának 17. SZ. külön mel léklete .

A szerkesztésér t felelős: HATEJKA GYULA k. bányaa l t i sz t .

V i s s z a e m l é k e z é s . Irta: Méga S a m u .

Vidéki osztályom szívességének, jóakaratának, az összetartásnak és bizalomnak köszönhetem, hogy bizalmi férfiú- és kiküldöttképpen jelen­hettem meg Selmeczbányán a „Magyar Bányász és Kohász-Altisztek Or­szágos Egyesülete" alakuló közgyűlésén.

Minden baj nélkül érkeztem Selmeczbánya közelébe; itt azonban, vonatkésés folytán, — szerencsére többed magammal — lemaradtam.

Külön jelvényünk nem volt! De azért hamarosan felismertük ösz-szetartozásunkat! Hogy is ne ! Bányászok voltunk mind és a bányászt, mert foglalkozása komolyságra tanítja, komolysága révén, bárhol fel lehet ismerni.

Sok huza-vona nélkül csakhamar asztaltársakká, majd utazó-tár­sakká, nem — testvérekké lettünk, kiket közös czél felé vezérel a közös vágyakozás. Czélunk közös, szándékunk egyező volt s ezt hamarosan észrevettük. Ez különben sem volt nehéz, mert a »Jó Szerencsét« szives előzékenysége jól előre gondoskodott arról, hogy egymást megértsük és egyetértve törekedjünk közös czélunk felé.

Végre megérkeztünk Selmeczbányára, Magyarország bányászata ezen búcsújáró helyére, ezen Mekkájába. A kis bányavasútról sok regét hallottunk s habár nem hittük el, hogy a pályavonal nehézségeit akár­hányszor nem képes leküzdeni, mégis örültünk, mikor a túlzsúfolt ko­csikból, végre kiszálhattunk.

Mint a bányamiveletek földalatti vágatai ide s oda kanyarognak, úgy kanyarodik ezen vasútvonal is a hegyek és dombok köré, mintha azokat helyükön megtartani kívánná. A hegyi patakocska valósággal bú­jósdit játszik velünk s egyszer felénk, másszor tőlünk csergedezik. Pon­tosan beérkeztünk a magyar bányászat hajdani metropolisába, a hol az állomás épülete előtt selmeczbányai kartársaink küldöttsége magyarosan, bányászos szívességgel, fogadott.

372

Június 28-án délután 5 órakor a selmeczbányai kir. bányaiskola nagytermében volt a gyülekezés, ahol a távoli Erdély és a bérezés Sze-pesség bányász-kohász-bajtársai, Magyarország bányászatának szíve tájé­kán lakó szaktársaikkal kezet fogtak, hogy szerény és csendes munkál­kodásukról életjelt adjanak, s bizonságot tegyenek arról, hogy erejükhöz és hatáskörükhöz mérten mindig és mindenhol, hazájuk, a kincses Ma­gyarország bányászatának fejlesztésére és felvirágoztatására törekszenek és kilépve a visszavonultság homályából megmutassák, hogy van Ma. gyarországon egy bányászgárda, mely nehéz, felelősségterhes és vesze­delmes kötelessége teljesítésében, szakja iránti lelkesedésének, hazája iránti szeretetének és mindkettőhöz való tántorítathatatlan hűségének mindenkor kész örömest és önzetlenül tanúságjelét adja.

Nefelejtsekkel lehet Magyarország bányász- és kohász altisztjeit összehasonlítani, melyek a bányászhelyek rejtett sziklahasadékai között látatlanul virágzanak és észrevétlenül elhervadnak.

Férfiak éltek és elhaltak, anélkül, hogy működésük helyét a legsze­rényebb emléktábla is jelezné, s sokan vannak széles a hazában, kik a bányász-kohász-alliszt létezését nem is sejtik s élete küzdelmes lefolyá­sáról még tudomással sem birnak.

Ilyenek és hasonlók voltak bánatos gondolataim akkor, mikor Sel-meczbányára indultam, hogy egyesületünk alakuló közgyűlésén részt vegyek.

Hogy bányászemberek között a tanácskozás békességes lefolyását mi sem zavarhatja, természetes dolog, az ifjabb nemzedék enged az idősebb kartárs jóakaratú tanácsának, — az öregek pedig a fiatalos erő hevesebb kitöréseit nem veszik zokon.

Bányászokkal együtt keli élni, hogy lelkületüket ismerjük. A bányá­szok akaratos, minden akadályt letipró, határtalanul merész lelkek ott, hol a napsugár éltető melege nem engeszti fel ridegségüket, — de gyer­mekded kedélyességgel megáldott, engedékeny természetűek a társaság­ban. Innen van, hogy tanácskozásainkat ezúttal is, a legszebb és leg­barátságosabb egyetértés jellemezte.

A vidékek egyes kiküldöttjei, kik kezdetben ugrásra kész, vadon tá­madó párduezoknak látszottak, a kollegiális előzékenység, az ellentállha-tatlan kedvesség annyi tanúságjele láttára, harczias kedvüket elfeledték és előzékenységben túltettek a legbékésebb szándékú kartársakon. Meg­látszott a gyülekezeten, hogy egy szándék vezérli az összességet, hogy mindannyian kezet fogva egy ezél felé, arra törekszenek, hogy a ma­gyar bányász- és kohász altisztek addig ismeretlenként elfelejtett testü-

"letét, — a tespedés homályából kiragadni és a hazai bányászat és a magyar kohászat felvirágozásáért küzdő harezosok sorában, az őt meg­illető helyre állítani kell. (Folytatjuk.)