Társadalombiztosítási ő alrendszerek ő · nyugdíj-előtakarékosság Nyugdíjszámítási 1x1 A ledolgozott években megfizetett járuléktőkének és kamatainak meg kell felelnie

2012.05.03.

1

Nyugdíjrendszer

Társadalombiztosítási alrendszerek

Biztosítás (biztosítási kockázat alapján) 1

• A biztosítók tevékenységének lényege a kockázat meghatározása, ennek megfelelő biztosítási díj megállapítása.A klasszikus biztosítások vagyonra, szállítmányra vonatkoznak. A biztosítási díj arányban áll a biztosított fizetőképességével.

• Az életbiztosítás azt jelenti, hogy ha valaki megél egy adott kort, más esetben, ha meghal egy meghatározott kor előtt, akkor kap ő, vagy a családja a befizetett díj után adott összeget. A kockázat számításhoz ebben az esetben igen komoly apparátust fejlesztettek ki, ahol a szerződő fél állapota, tünetei alapján számos betegségre képesek kockázatot becsülni.

• A betegség biztosítás nem tartozik a klasszikus ágak közé, ez esetben adott időszakban bekövetkező adott betegségek valószínűsége alapján határoznak meg (költségkorláttal) a biztosítási díjat. Pl.: utasbiztosítás

Biztosítás (nem terjed ki mindenkire) 2.

• A biztosító a saját kockázatát úgy csökkenti, hogy kizárja azokat a betegségeket, amelyek bekövetkezésének valószínűsége magas.

• Kizárja a nagy kockázatú személyeket vagy tárgyakat: régi autó, öregek. Erre direkt vagy indirekt módot használnak. Indirekt eljárásra példa: az egészségbiztosítást más pénzügyi szolgáltatásokkal kötik össze, amelynek igénybevétele a társadalom adott csoportjára jellemző.

• Az egészségbiztosítás paradoxona, hogy a biztosítási díj fordított viszonyban van a beteg és öreg ember fizetőképességével. Ők nem köthetnek biztosítást.•

• Működési költség a pénzintézeteknél 31,2 % (PSZÁF adat)

• TB privatizáció esetén ez évi 500 milliárd Ft-ot jelentene!

Társadalombiztosítás.

• A társadalomban mindenkire, vagy a társadalom adott csoportjaira terjed ki (Pl.: alacsonyabb jövedelműek)

• Többszörös szolidaritás érvényesül: mindenkori fiatalok és öregek közöttgazdagabbak és szegényebbek közöttalacsony kockázatúak és nagy kockázatúak között

• Kezeli a biztosan bekövetkező eseményeket, járványokat• Célja társadalmi szinten a legkevesebb ráfordítással a

legtöbb egészség (egészségben megélt emberév).• Megoldja az egyre dráguló gyógyító technológia és az

egyre hosszabb várható élettartam közti feszültséget a beavatkozások optimalizálásával. Árleszorító hatás: QALI, generikumok. (Működési költség 1,5%)

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER

NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP

I. Bevételek:• munkáltatói tb. járulék• munkavállalói nyb. járulék• egyébII. Kiadások:• nyugdíjak (öregségi)• hozzátartozói nyugellátások• igazgatási költségekIII. Szervezet:

Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság

EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP

I. Bevételek:• munkáltatói tb. Járulék• egészségügyi hozzájárulás (EHO)• táppénz-hozzájárulás• munkavállalói eb. járulék• egyébII. Kiadások:• pénzbeli ellátások • egészségügyi szolgáltatások• igazgatási költségek III. Szervezet:

Országos Egészségbiztosítási Pénztár

2012.05.03.

2

• magánnyugdíj biztosítási rendszer [NEM RÉSZE AZ

ÁLLAMHÁZTARTÁSNAK]

A nyugdíjalapok: kényszer-megtakarítás

Jelenleg ma Magyarországon 4 lábon áll: 1. Kötelező állami 2. Önkéntes magán3. Nyugdíj-előtakarékossági számla– Munkaadót terhelő nyugdíjteher: a kifizetés 24% -

állami nyugdíjalapba – nem a bruttó bérből– Munkavállalót terhelő nyugdíjteher: a kifizetés 10%-a:

10% állami alapba– Összesen a bruttó munkabérhez viszonyítva 34%

nyugdíj-előtakarékosság

Nyugdíjszámítási 1x1

A ledolgozott években megfizetett járuléktőkének és kamatainak meg kell felelnie a nyugdíjkifizetések összegének: „nyugdíj-előtakarékosság”Ha a pénztártagok között van némi szolidarítás, azaz kockázati közösség, akkor a nyugdíjkifizetés lehet annál a valakinél több, aki tovább él, annak a rovására, aki korán meghal.Másfajta szolidaritás: magasabb jövedelműektől (nagyobb befizetők) a kisebb jövedelműek (kisebb befizetők)

Kinek akarunk nyugdíjat biztosítani?

Csak a járulék fizetőknek– Ki fizessen nyugdíj járulékot ?

Alkalmazottak (csak a „munkanyugdíjról” beszélünk? )Minden adófizető

A társadalom minél szélesebb körénekMindenkinek

Nyugdíjjogosultság Két nagyon különböző irány :1. Járulékfizetéshez kötött jogosultság

Ma legtöbbször arról beszélünk, hogy a járadékok hogyan köthetők a járulékokhoz

2. Nem járulékfizetéshez kötött jogosultság Ez valójában az „alapnyugdíj” problematikához vezet.

A járulékfizetés alapja Saját munkajövedelemhez kötött járulékok

Ez van ma a TB és a MNYP eseténÉs aki nem munka-jövedemből él, annak nem kell nyugdíjrendszer?

Nem munkajövedelemhez kötött járulékok

Ez még nemigen vetődött fel. Pedig lehetne akár választani is, hogy valaki mondjuk a mindenkori minimálbér, vagy átlagkereset, vagy más összeg x százalékát akarja nyugdíjjárulékként fizetni, vállalva ezzel, hogy neki más lenne a járulékfüggő nyugdíja, mint másnak.

2012.05.03.

3

NyugdíjmértékMennyi legyen a nyugdíj?

Minimális megélhetést nyújtóKorrekt megélhetést nyújtóElvért jövedelemhelyettesítési szintet nyújtó

Ettől függhet – többek között - a járulékmérték is

JárulékmértékMennyi járulékot fizessünk?(mennyi nyugdíjat is szeretnénk…?)

Kötelező, mindenkinek ugyanaz– Ez van ma a TB és a MNYP esetén, de nincs kőbe

vésve!

Választható – Miért ne?

Tetszőleges– Nem csak TB nyugdíjról van szó, úgyhogy ez sem

kizárt!

JárulékfizetőKi fizesse valakinek a járulékait?

A jogosult – és akkor most ne beszéljünk arról, hogy

mi alapján fizetA munkáltató– Persze ez csak munkajövedelemhez

kötött járulékok eseténMás (pl állam, másik magánszemély, intézmény, közösség, stb) – ma is fizet az állam nyugdíj járulékot!

JárulékkezelőHova fizessék a járulékokat?

Állami nyugdíj intézményNe csak a TB-re gondoljunk!

Nem állami nyugdíj intézmény Ilyen pl. a nyugdíjpénztár

Más (pl állami költségvetés, bank, biztosító, más típusú intézmény, közösség, stb) A járulékokat akár egy bank, vagy egy alapkezelő

is gyűjthetné és kezelhetné

JáradékfizetőKi fizesse a nyugdíjakat ?

Állami nyugdíj intézmény

Nem állami nyugdíj intézmény

Más (pl állami költségvetés, bank, biztosító, más típusú intézmény, közösség, stb)

GaranciaMit tudunk ígérni a nyugdíjvárományokról?

Garantált ígéretFeltételes ígéretekNincs garancia

2012.05.03.

4

Járulékfüggő nyugdíjakHogyan függenek össze a járulékok és a nyugdíjak?

Korrekt biztosításmatematikai összefüggésA befizetett járulékok nyugdíjkori értéke =A várható nyugdíjkifizetések nyugdíjkorra számolt

jelenértékével

• Kötött, de nem függvényszerű kapcsolat járulékok és járadékok között

Degresszió, indexálás, plafon, átlagkereset alapú nyugdíjképlet

• Járulékkötelezettség, de azoktól elszakadó járadék mértékek

… és még néhány nyugdíjrendszerhez kapcsolódó alapkérdés

Finanszírozhatóság(fenntarthatóság)IgazságosságÖsztönzésMéltányosság (rászorultság)szolidaritás

Felosztó-kirovó rendszerKözgazdasági értelemben:

az állam beszedi a járulékot, kötelezettséget vállal a nyugdíjfizetésre (eladósodik!), és teljesíti aktuális nyugdíjfizetési kötelezettségét (törleszti adósságát).Hasonlít a mechanizmus az államadósságra.

Felosztó-kirovó rendszer

Az ilyen államadósság előnye az állam szempontjából:változtathatja a kondíciókat (nyugdíjemelés mértéke, nyugdíjkorhatár).Mikor tesz ilyet? Ha nem talál elegendő finanszírozást kötelezettségeire: a demográfiai folyamatok kedvezőtlenül változnak (elöregedés)kedvezőtlen demográfiai helyzet esetén a járulékfizető szempontjából rossz kondíció jellemzi a felosztó-kirovó rendszert.

A felosztó-kirovó és a tőkefedezeti rendszer összehasonlítása

Befizetéssel definiált -> nincs egyensúlyi kockázat

Tisztán pénzügyi és biztosításmatematikai alapú

A magyar gazdaság mellett a nemzetközi tőkepiac teljesítményétől is függ

Teljesítménye pontosan és gyorsan mérhető

Szolgáltatással definiált -> van egyensúlyi kockázat

Szociális elemeket is tartalmaz, így vegyes célrendszer jellemzi

Kifizetései a magyar járulék és adófizetési potenciáltól függenek

Teljesítménye nehezen mérhető és visszacsatolható

Felosztó-kirovó Tőkefedezeti

A felosztó-kirovó és a tőkefedezeti rendszer összehasonlítása

Magyar és a nemzetközi demográfiai helyzettől is függ

Polgárjogi garancia a számlaegyenleghez

Folyamatosan megjeleníti a nyugdíjproblémát a nemzetgazdaságban (szűkíti a kiadási mozgásteret, hosszútávon is fenntartható egyensúlyt kényszerít ki)

Csak a magyar demográfiai helyzettől függ (népesedés és migráció)

Feltételei csak a tényleges szolgáltatáskor véglegesednek

Egyensúlytalansága csak hosszú távon tűnik ki, lehetőséget ad a probléma halogatásra, és így esetenként radikális intézkedéseket tesz szükségessé

Felosztó-kirovó Tőkefedezeti

2012.05.03.

5

A nyugdíjrendszer problémái*

Fenntarthatatlan a TB rendszer – túlígérte magát!

– Demográfiai problémák– Foglalkoztatottsági változások– Finanszírozási problémákA TB rendszer nem méltányos a résztvevőkkel szemben . Ezért

– Alacsony a járulékfizetők száma – A járulékalap nagy körben alacsony mértékű– Alacsony az effektív nyugdíjkorhatár

* A Pénzügykutató Rt. által összehívott munkacsoport által 2006 őszén kezdeményezett körkérdésre adott 18 szakértői válasz feldolgozása alapján

A nyugdíjrendszer problémái (folytatás)

A TB rendszer kusza: A rendszer eleve nem átlátható.

nincs szisztematikusan elkülönítve más társadalmi biztonsági rendszerektől (a rokkantsági, a hozzátartozói ellátási – bár az özvegyi ellátás lehetne logikus része a rendszernek -, és a kora nyugdíjazás révén a munkanélküliségi alrendszertől)A kivételezettek köre kiterjedtaz újraelosztás átláthatatlanIdőszakonként jelentősen változó helyettesítési ráták

A nyugdíjrendszer problémái (folytatás)A TB rendszer merev

Pl. csak egyetlen kitüntetett nyugdíjba vonulási év létezik, nem pedig fokozatosA járadék indulását nem lehet rugalmasan kezelniCsak egyféle szolgáltatás van Nehezen kezeli a nem szabványos életutakat.

Az egész nyugdíjrendszer politikának kitett„A politika bűne, hogy a jelenlegi nyugdíjasoknak

viszonylag keveset adott, de a jövő nyugdíjasainak ennél sokkal többet ígért oda, hosszú távra eladósítva a nyugdíjrendszert”

A nyugdíjrendszer problémái (folytatás)

A nyugdíjrendszer nem egy egységesen, összhangban kezelt rendszer. A mai magyar nyugdíjrendszer inkonzisztens. – a nyugdíjreformot nem vitték végig– szakmai konszenzus hiánya az egyes

pillérek szerepéről – az I. pillér tartalmaz olyan ellátásokat is,

amelyet a II. pillér nem

Szabályozási lyukakA törvényi szabályozás stabilitásának védelme hiányzikA magánpillér intézményi ellentmondásossága

Látszat önkormányzatiságTagi érdekvédelem hiányaPiaci verseny kivédhetősége

Magánpénztári járadék-szabályok hiányaA garancia és kockázatvállalás tisztázatlanságaiAz öngondoskodás állami támogatottságának ellenmondásai

Módszertani hiányosságok

Járulék mértékek átgondolatlan, megalapozatlan döntéseken alapuló változtatása A szolgáltatásokkal nem arányos járulék felosztás a pillérek közöttA járulékalap meghatározásának esetlegességeAlacsony/ merev nyugdíjkorhatára korábbi keresetek hiányos felértékelése (valorizációja )Indexálási szabályok következményeinek nem megfelelő kezelésea jogosultsági küszöb meghatározása

2012.05.03.

6

TényekJelenleg a 20-64 éves férfiak mindössze 64, a nőknek 51 százaléka aktív kereső A nyugdíjalapul szolgáló – bevallott - jövedelmek mintegy egyharmada a minimálbér, vagy az alatti jövedelem a tényleges járulékfizetői kör alig haladja meg az aktív korú népesség harmadát A járulékok 86 százalékát 2,4 millió fő fizeti be és közülük 800 ezer fő állami alkalmazott A nyugdíjasok egynegyede 62 évnél fiatalabb . Pedig a korhatár alatti ellátások nélkül (ma még) a Tb nyugdíj rendszernek többlete lenne

A nettó nyugdíjkiadások GDP-hez viszonyított arányának változása a 2009. évi intézkedések hatására

10,4

11,310,7 10,6

12,6

10,4

11,3

9,6

8,49,19,1

9,1

5

6

7

8

9

10

11

12

13

2000. 2005. 2010. 2020. 2030. 2050.

2008. Konvergencia program 2009-es változásokkal

’97-es reform Korhatáremelés (1996)

több lábon állás modellje: állami rendszer privatizálása 1/4 részben: II. pillér létrehozása

I. pillér biztosítási jellemzőinek erősítése: életkereset beszámítása; a keresetek degresszív beszámításának fokozatos megszüntetése;

A fenntarthatóság érdekében: egyéni járulék maximum bevezetése – ezzel közvetetten az ellátások korlátozása

PÉNZÜGYI FENNTARTHATÓSÁGÁllamháztartás egyensúlyát ne veszélyeztesseGazdaság versenyképességét az elvonási mértékek ne gátoljákGenerációk közötti újraelosztás ne legyen aránytalan

MEGFELELŐSÉG megfelelő nyugdíjszínvonal (időskori jövedelembiztonság, szegénységi kockázatigazságos arányok (biztosítási elv).

RUGALMASSÁGa külső környezeti feltételekhez való alkalmazkodó képesség

EGYMÁST ERŐSÍTŐ KERESZTHATÁSOKmunkára ösztönző hatás erősítése, munkaerőpiac, adórendszer, szociális-, egészségügyi ellátórendszer összehangolása

TRANSZPARENCIAegyéni jogszerzések követhetősége, a rendszer explicit és implicit ígérvényeinek értékelhetősége.

nyugdíjas

Járulék-fizető

Járulék-fizető

2012.05.03.

7

Időskori függőségi ráta(Old age dependency ratio)

65 évnél idősebbek2004 2010 2030 2050

Magyarország 23 24 35 48

EU 25-ök átlaga 24 26 40 52

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Nyugdíjszerű ellátások a nettó kereset %-ában

Állományi öregségi nyugdíjak a nettó kereset %-ában

Újonnan megállapított öregségi nyugdíjak a nettó kereset %-ában

A nyugdíjak és a keresetek arányának alakulása(éves adatok, 1 főre jutó kiadás)

Foglalkoztatási deficit az idősebb (55-64 éves )munkavállalóknál

– A foglalkoztatási ráta az egyik legalacsonyabb az EU-25 esetében; 1997-2005 között 17%-ról 33%-ra nőtt (nőknél 9-27%, férfiaknál 27-41%)

– A korhatáremeléssel párhuzamosan következett be a javulás, de a lemaradásunk így is jelentős, a lista végén vagyunk;

– Különösen az idősebb nők foglakoztatási rátája alacsony (13% ponttal marad el a férfiakétól)

Megnevezés 2005 2010

15-64 évesek Mo.

56,9 63,0

EU25 67,0 70,0

55-64 évesek Mo. 33,0 37,0

EU25 42,5 50,0

A nyugdíjak indexálásának módja az EU tagállamokban

Bérekhez Dánia, Hollandia, Svédország, Szlovénia

Árakhoz Ausztria, Belgium, Ciprus, Franciaország, Lengyelország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország

Vegyes (árak és bérek kombinációja, és/vagy egyéb tényezők figyelembevétele)

Csehország, Észtország, Finnország, Magyarország, Németország, Portugália, Szlovákia

Egyedi döntéseken alapuló

Görögország, Írország, Lettország

2012.05.03.

8

Öregségi nyugdíj

I.• Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő

öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és• legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik,• valamint biztosítási jogviszonyban nem áll.II.• Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki születési évének megfelelő öregségi

nyugdíjkorhatárt betöltötte, és• legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik,• valamint biztosítási jogviszonyban nem áll.

• (Biztosítási jogviszonyon mindkét esetben a társadalombiztosítás ellátásairaés a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérőlszóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a (1) bekezdésének a)-b) és e)-g) pontjaszerinti biztosítással járó jogviszonyokat kell érteni).

Öregségi nyugdíj

2010. január 1-jétől nem jogosult öregségi teljes és résznyugdíjra az sem,aki

- az a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgómunkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történőalkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy, akiEGT-államban,

- az a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozószemély - ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik -, aki a szerződőállamban

az igénylő nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldiszerv adatszolgáltatása alapján - azon a napon, amelytől kezdődően azelőrehozott öregségi nyugdíjat, illetve a csökkentett összegű előrehozottöregségi nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g)pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszonyban áll.

Öregségi nyugdíjkorhatár

Születési év (férfi, nő egyaránt) Az igénylő életkora legalább

1952. január 1-je előtt született A 62. életév betöltése

1952. A 62. életév betöltését követő 183. nap

1953. A 63. életév betöltése


1955. A 64. életév betöltése


1957. és azt követően született A 65. életév betöltése

Előrehozott öregségi nyugdíj2010-től

Születési év/nem Az igénylő életkoralegalább

Az előírt minimálisszolgálati idő acsökkentés nélkülinyugdíjhoz

Az előírt minimálisszolgálati idő acsökkentés nélkülinyugdíjhoz acsökkentettnyugdíjhoz

1952 (nő) 59. életév betöltése 40 év 37 év

1953 (nő) 59. életév betöltése 40 év 37 év

1950 (férfi) 60. életév betöltése 40 év 37 év

Előrehozott öregségi nyugdíj2010-től

• A csökkentés mértéke a társadalombiztosítási nyugdíj megállapításának időpontjátólaz öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig terjedő időszak minden 30 napjára, delegfeljebb 1095 napra – 40 év szolgálati időnél

• - 1-365 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező személy esetében – havi 0,1százalék,

• - 366-730 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező személy esetében – havi 0,2százalék,

• - 731-1095 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező személy esetében – havi 0,3százalék.

Kizárólag csökkentéssel megállapítható előrehozott öregségi nyugdíjak

Születési év/nem Az igénylő életkora legalább Az előírt minimális szolgálati idő az előrehozott öregségi nyugdíjhoz

1954 (nő) 60 éves és 183 napos életkort betöltötte

37 év

1955 (nő) 61. életévet betöltötte 37 év


37 év

1957 (nő) 62. életévet betöltötte 37 év


37 év

1959 és azt követően született (nő)

63. életévet betöltötte 37 év

2012.05.03.

9

Kizárólag csökkentéssel megállapítható előrehozott öregségi nyugdíjak

Születési év/nem Az igénylő életkora legalább Az előírt minimális szolgálati idő az előrehozott öregségi nyugdíjhoz

1951 (férfi) 60 életévet betöltötte 37 év

1952 (férfi) 60 éves és 183 napos életkort betöltötte

37 év

1952 (férfi) + kedvezmény 60 életévet betöltötte 42 év


1953 (férfi) + kedvezmény 60 életévet betöltötte 42 év


37 év

1954 (férfi) + kedvezmény 60 éves és 183 napos életkort betöltötte

42 év



37 év

1957 és azt követően született (férfi)

63 életévet betöltötte 37 év

Rokkantsági nyugdíj

• A rokkantsági nyugdíjra jogosultsághoz az orvosi, és a jogi feltételeknek egyaránt meg kell felelni.

Orvosi rokkantság feltételei• 79 százalékot meghaladó mértékű, (teljesen munkaképtelen)

- a II. rokkantsági csoportba tartozik az, aki mások gondozására nem szorul,- az I. rokkantsági csoportba tartozik az, aki mások gondozására szorul.

vagy

• 50-79 százalékos mértékű, ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodásátmegelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben valófoglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban a rehabilitációs szakértői szervszakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt./a III. rokkantsági csoportba tartozik/

Jogi rokkantság feltételei• az életkorára előírt szolgálati idővel rendelkezik, és• kereső tevékenységet nem folytat, vagy keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal

alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete,jövedelme havi átlagánál, és

• táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.• Ha a saját jogú nyugellátást igénylő részére munkanélküliség esetére járó ellátást folyósítanak, a

saját jogú nyugellátást legkorábban a munkanélküliség esetére járó ellátás folyósításánakmegszűnését követő naptól lehet megállapítani.

A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő

22 éves életkor betöltése előtt

2 év

22-24 éves életkorban 4 év





55 éves életkor betöltésétől 20 év

Rokkantsági nyugdíj

Kedvezmények rokkantsági nyugdíjnál a szükséges szolgálatiidőből

• Az, aki az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belülszolgálati időt szerzett és huszonkét éves kora előtt megrokkan,szolgálati idejének tartamára tekintet nélkül jogosult rokkantságinyugdíjra.

• 1993. június 30-át követően az ötvenötödik életévét betölti éslegalább tizenöt évi szolgálati idővel rendelkezik, rokkantságirésznyugdíjra jogosult.

• Az, aki a megrokkanáskor betöltött életkora szerint szükségesszolgálati időt nem szerezte meg, rokkantsági nyugdíjra akkorjogosult, ha az alacsonyabb korcsoportban az előírt szolgálati időtmegszerezte és ezt követően szolgálati idejében a megrokkanásigharminc napnál hosszabb megszakítás nincs. E harminc napba nemlehet beszámítani a keresőképtelenség idejét.

Igényérvényesítésről általában• A nyugellátást írásban, kizárólag az e célra rendszeresített nyomtatványon vagy

elektronikus űrlapon (a továbbiakban: igénybejelentő lap) kell igényelni.

• Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni, az ellátást ajogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontjátmegelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani. Az igényt az ellátásmegállapításának kezdő időpontjában hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.

• Az igénybejelentő lap benyújtásával egyidejűleg az igénylőnek közölnie kell azazonosításához szükséges adatokat, a társadalombiztosítási azonosító jelét,valamint csatolnia kell a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplőjogviszonyok bizonyításához felhasználni kívánt iratokat, továbbáegészségkárosodáson alapuló ellátás esetén az egészségkárosodással összefüggőiratokat.

• A szolgálati időt tehát elsősorban a társadalombiztosítási nyilvántartások alapján kellfigyelembe venni, de a nyugdíjigény benyújtásakor - az eljárás egyszerűsítése ésgyorsítása érdekében - célszerű a szolgálati idők igazolására alkalmas okiratokbecsatolása.

Szolgálati időről röviden• A társadalombiztosítási nyugellátás a nyugdíjjárulék alapját képező kereset,

jövedelem összegéhez és az elismert szolgálati időhöz igazodik.

• Azt, hogy mi minősül szolgálati időnek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló1997. évi LXXXI. törvény 37. § - 43. § és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló1997. évi LXXXI. törvény végrehajtására kiadott 168/1997 (X.6.) Korm. rendelet 29. §- 59/B. § határozzák meg.

• Fő szabály: az az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezettvolt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett.

Arányos szolgálati idő• Ha a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében - ide

nem értve a Munka Törvénykönyve értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adottmunkakörre irányadó jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat- elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme nem éri el a különjogszabályban meghatározott minimálbér összegét, akkor az 1996. december 31-étkövetően szerzett biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető figyelembe anyugdíj mértékének megállapítása során. A szolgálati időt a nyugdíjjárulék alapjátképező kereset és a mindenkori minimálbér arányában kell meghatározni, anyugdíjjogosultság szempontjából azonban a teljes biztosítási időszakotfigyelembe kell venni.

2012.05.03.

10

Szolgálati időről rövidenSzolgálati idő minősülnek az alábbiak is

• - a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, valamint a gyermekgondozási segélyfolyósításának időtartamát, amennyiben az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,

• - a katonai (polgári) szolgálatban eltöltött időt,

• - a táppénz (betegszabadság) - ide nem értve a külön jogszabály rendelkezéseszerint kötött megállapodás alapján folyósított táppénzt -, a baleseti táppénz, aterhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartamát, valamint agyermekgondozási díj 2000. január 1-jét megelőző folyósításának időtartamát,illetőleg az 1999. december 31-ét követő gyermekgondozási díj folyósításának azt azidőtartamát, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,

• - a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély,az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartamát,ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.

Szolgálati időről rövidenFelsőfokú tanulmányok

• Szolgálati időként kell figyelembe venni,- az öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából az 1998. január 1-je előtt,-a rokkantsági nyugdíjra jogosultság szempontjából az időpontra tekintet nélkül a

felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott - legfeljebb azonban aképesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges -tanulmányok idejét.

• A felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok címén atanulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglalóhónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt idő számítszolgálati időnek.

• Szolgálati időként kell figyelembe venni a két egymást követő tanulmányi időszakközötti tanulmányi szünet idejét is.

• Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása esetén legfeljebb azegyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe.

Tények

• A magánnyugdíjpénztárak évente 350-400 milliárd Ft-tal növelik a költségvetési hiányt.

• A magánnyugdíjpénztárak miatt 8%-kal nőtt az államadósság, az adósság-növekedés 30 év múlva 40%-ot is elérhet.

• A pénztártagok nem biztos, hogy magasabb nyugdíjat fognak kapni.

• A pénztáraknak nincs járulékos haszna a gazdaság számára, a tyúk nem tojik aranytojást.

A rendszer kialakulása

A nyolcvanas években Latin-Amerikában kezdődött. Chile, 1981Világbank 1994 – Ideológiai alapvetésKilencvenes évek második felétől volt szocialista országokban Csehország és Szlovénia kivételével, a Világbank technikai támogatásávalJelenleg 18 országban: Latin-Amerika, Kelet-Európa, Közép-ÁzsiaMagyarország 1998

A rendszer jellemzői (2010-ig)

Nyugdíjjárulék negyede, 8%-pont a pénztárakbaA pénztárak elvben a tagok tulajdonában vannak. „Önkormányzati működés”Gyakorlatban nagy részük pénzügyi csoportokhoz tartozik.Prudens befektetési szabályokTagok által választható portfoliók

A 2009. évi helyzet

2009. II. negyedévi adatok:– 19 magánnyugdíjpénztár– 2980 ezer tag– Pályakezdőknek kötelező tagság– Vagyon: 2145 milliárd Ft– 2013-ig egyösszegű kifizetés lehetséges.

Járadékszolgáltatás jelenleg nincs.– Visszalépések

A pénztárak miatti hiány a TB kasszában 354 milliárd Ft, a költségvetés megtérítiEmellett kb. 150 milliárd Ft a pénztárak miatt létrejött államadósság kamatterhe.

2012.05.03.

11

Várt pozitív hatások

A pénztárak a gazdaság finanszírozását segítik– A nemzetgazdasági megtakarítás nem nő– A magyar gazdaság finanszírozásában a

tőkepiacnak nincs szerepeKevesebb részvény forog, mint a magánnyugdíjpénztári rendszer bevezetése előttElsődleges kibocsátás alig vanA részvényarány növelése külföldi részvényekkel lehetséges


Fenntarthatóvá teszi a TB nyugdíjrendszert– Egyensúly:

Nyugdíjjárulék x Átlagos nyugdíjjárulék alap x Járulékfizetők száma == Átlagnyugdíj x Nyugdíjasok száma

Ha deficites, a paramétereket kell változtatni, vagy költségvetési támogatás kellKöltségvetési deficit Kiszorító hatás

– Ha 75%-os nyugdíjrendszer egyensúlyban van, egyensúlyban lesz a 100%-os is

A TB nyugdíjrendszer hiánya a GDP százalékában

(Orbán Gábor és Palotai Dániel 2007)

Magánnyugdíjpénztári rendszer egyensúlyaNyugdíjjárulék x Átlagos nyugdíjjárulék alap x Járulékfizetők száma =

= Átlagnyugdíj x Nyugdíjasok száma

Ha deficites, a paraméterek változnak, vagy és értékpapír eladás Kiszorító hatás


Felhívja a figyelmet a nyugdíjrendszer problémáira– Implicit adósság explicitté válik

De: bruttó implicit adósság ≠ nettó implicit adósság

Bruttó: A TB összes nyugdíjkötelezettségének jelenértéke – GDP 230 - 115%-a

Nettó: Jövőbeni nyugdíjkötelezettségek és befizetések jelenértéke

A maastrichti hiányba az implicit adósság nem számít bele, az explicit beleszámít

Új EU tagországok tárgyalási kudarca


Növeli a járulékfizetési fegyelmet– Az elmúlt tíz év nem ezt bizonyítja

A magánnyugdíjpénztári járulék együtt jár a többi bért terhelő adó és befizetésévelA magánnyugdíjpénztári vagyon örökölhetősége sem elég vonzerő

A TB rendszerben is van öröklési elem: az árvajáradék és az özvegyi nyugdíj. Ezek szociális szempontból kedvezőbbek

2012.05.03.

12


Pénztárak versenye növeli a hatékonyságot– A kisebb hozamot biztosító pénztárak

taglétszáma jobban nő, mivel ezek ismertebbek, többet költhetnek reklámra és jobb az ügynöki tevékenységük


A pénztárak mentesek a politika szeszélyeitől– A vonatkozó jogszabályok legalább 300

helyen módosultak a rendszer bevezetése óta

Minimális hozamgarancia megszűntJáradékszámítás, járadékszolgáltatók nem ismertekAdózási szabályok bármikor módosulhatnakSzabályozás változhat


Magasabb nyugdíj– Egy fenntartható TB nyugdíjjal egyenértékű pénztári

nyugdíjhoz 2,7% reálhozam kellene, a hozam 1998 és 2004 között 2,1% volt. (Orbán és Palotai 2005) A hozam jelenleg negatív.

2008-ban legalább 37 Md Ft működési költség– A hozam biztosan javul, de a későbbiekben is lehetnek

válságok. USA példa: 1968-ban életjáradékra váltott részvényportfolió kétszerannyi járadékot adott, mint egy 1974-ben átváltott (Orszag and Stiglitz 1999)

– Életjáradék magas költségeiBrit példa: 45% (Orszag and Stiglitz 1999)A magyar pénztárak nem alkalmasak a járadékszolgáltatásraA járadékot drágítja, hogy több fajta járadék között lehet választani

Megszűntetés lehetősége Magyarországon

Jogi aggályok: tulajdon államosítása– Ellenvetés:

a tulajdon szabad rendelkezést jelent, a pénztári vagyonra ez nem igazBőséges kompenzáció: egyharmaddal magasabb TB nyugdíj

Ha a megszűntetés nem lehetséges, az önkéntessé tétel is segít

A megszűntetés hatása

Költségvetési deficit havonta 30 milliárd Ft-tal csökkenÁllampapírban tartott pénztári vagyon mértékével azonnal csökken az államadósság, ezen állomány utáni kamatfizetés azonnal megszűnikAz egyéb értékpapírok eladásánál fokozatosság javasolt.

2012.05.03.

13

Felhasznált irodalmak

• Kun János: Magán-nyugdíjpénztárak• Zelei Roland: Nyugdíjbiztosítási szabályok

változása 2010• Dr, Skrabski Árpád: Civil szervezetek,

társadlombiztosítás• Herzog László: Lehetséges-e a

nyugdíjrendszer reformja?• Kisbenedek Péter: Válság és jövőkép

Documents

Társadalombiztosítási ő alrendszerek ő · nyugdíj-előtakarékosság Nyugdíjszámítási 1x1 A ledolgozott években megfizetett járuléktőkének és kamatainak meg kell felelnie