Történelem 9. évfolyam - kooperativ.hurások/9. évfolyam/B típus/Történelem/H... · a) Jellemezze legfeljebb 5 mondatban Mezopotámia – földrajzi helyzetét, – éghajlatát,

SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS

Történelem 9. évfolyamTANULÓI MUNKAFÜZET

Készítette: Békés Anna

3 A mezopotámiai gazdaság és társadalom a Kr. e. IV-III. évezredben

11 A család az ókorban

14 Az athéni demokrácia fénykora

24 Róma a császárok korában

AKIADVÁNYKHF/4623-13/2008ENGEDÉLYSZÁMON2008.12.10.IDŐPONTTÓLTANKÖNYVI

ENGEDÉLYTKAPOTT.

EDUCATIOKHT.KOMPETENCIAFEJLESZTŐOKTATÁSIPROGRAMKERETTANTERV

AKIADVÁNYANEMZETIFEJLESZTÉSITERVHUMÁNERõFORRÁS-FEJLESZTÉSIOPERATíV

PROGRAM3.1.1.KÖZPONTIPROGRAM(PEDAGÓGUSOKÉSOKTATÁSISZAKÉRTõK

FELKÉSZíTÉSEAKOMPETENCIAALAPúKÉPZÉSÉSOKTATÁSFELADATAIRA)KERETÉbEN

KÉSZüLT,ASULINOVAOKTATÁSIPROGRAMCSOMAGRÉSZEKÉNTLÉTREJÖTTTANULÓI

INFORMÁCIÓHORDOZÓ.AKIADVÁNYSIKERESHASZNÁLATÁHOZSZüKSÉGESATELJES

OKTATÁSIPROGRAMCSOMAGISMERETEÉSHASZNÁLATA.

ATELJESPROGRAMCSOMAGELÉRHETŐ:www.EDUCATIO.HUCíMEN.

F E J LE SZTÉS I

P RO G R A M V E Z E T õ K E RN E R ANNA

S ZAKMA I b I ZOTT SÁG bA L Á Z S G É Z A , CH ACH E SZ E R Z S É bE T, H A JA S Z SUZ SA , TÓTH L Á SZ LÓ

FELELõSSZERKESZTõ NAGY M I LÁN

SZAKMAI LEKTOROK bA L Á Z S G É Z A , CH ACH E SZ E R Z S É bE T, H A JA S Z SUZ SA , TÓTH L Á SZ LÓ

A TANKÖNYVVÉ

NYILVÁNíTÁS I

EL JÁRÁSbAN

KÖZREMŰKÖDŐ

SZAKÉRTŐK T a n T á r g y p e d a g ó g i a i s z a k é r T ő : M A RC Z I N KÓ I S T VÁ N

T u d o m á n y o s - s z a k m a i s z a k é r T ő : DR . FA Z E K A S C SA bA

T e c h n o l ó g i a i s z a k é r T ő : K EM P FN E R Z SÓF I A

©bÉKÉSANNA,2008

©EDUCATIOKHT.,2008

RAKTÁRISZÁM: H-bSZE0903

TÖMEG: 100GR.

TERJEDELEM: 3,64A/5íV

TANULÓIMUNKAFüZET A MEZOPOTÁMIAI GAZDASÁG... 3

A MEZOPOTÁMIAI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM A KR. E. IV—III. ÉVEZREDBEN

(A SuMEROK KORA)

A „Mezopotámia” szó görögül „folyóköz”-t je-lent, a Tigris és az Eufrátesz közötti térségetnevezzükígy.AfolyókazősiUrartuterületénerednek. Az Eufrátesz vízszint-ingadozásanagy, így gyakran okoz áradásokat. A Tigriserős sodra miatt gazdaságilag nehezen hasz-nosítható.AzEufráteszáltalábankésőbbárad,mint aTigris. Gyakran előfordul,hogy a kétfolyóazáradásutánújmedrettalálmagának.A mederváltásokat mindig követték az em-berek, hiszen ahol nincs víz, ott a terület el-sivatagosodik, a termelés lehetetlenné válik.Már az ókorban építettek gátakat és töltéseket azáradásokellenivédekezésül.Atávolabblévőterületekre csatornákon vezették a vizet.

A nyár eleji áradás a gabonatermesztés szem-pontjábólnemvoltkedvező,mertazásványisók-bangazdaghordalékcsakavetésutánérkezettaterületre.Azáradásidejénmárnagyvoltahőség,a hirtelen párolgás gyorsította a talaj szikesedését. Földművelésrecsakadélirészhordalékossíksá-ga és az északi rész folyóvölgyeinek alacsonyabb sávja volt alkalmas.

Az északnyugati fennsík az ókorban mégsztyeppevolt,ittállatokattenyésztettek.ATél és a Nyár vetélkedésecíműszövegbőlmegtudhatjuk,milyen élelemforrásai voltak az ókorban a terület-nek. (A vetélkedés kedvelt műfaja volt az ókori sumer irodalomnak.)

„ATél,Entenműve,hogyajuhbáránytellik, hogy a kecske gidát ellik;műve,hogyatehénborjatellik,hogybőségesenadvajat,tejet;arétenkecske,juh,szamárszívétboldoggáőteszi;műve,hogyazégimadár fészket rakhat a téres földön;műve,hogyatengerhalaasűrűnádtövénrakjaleikráját;műve,hogyapálmafa,szőlővesszőmézet,bortbőségesenterem;műve,hogyafa,bárholisnő, gyümölcsöt terem;kerteketzöldbeőöltöztet,palántátbennükővirágoztat;

a barázdákban elvetett gabonátőcsíráztatja;mikéntEzinuaszépségesszűz,agabonátőszökkentiszárba”

(Fordította Komoróczy Géza)

(Ezinu a gabona isteni alakja volt a sumeroknál.)

A gabonafélék közül eleinte árpát és búzáttermesztettek.(AgabonatermesztésaKr.e.XVIII.századrajelentősencsökkent,abúzátekkormárnemisemlítikaforrások.)Amagokatkezdetbenpörkölve fogyasztották, később a mozsárbanösszetört gabonaszemeket megfőzték. Az elsőlepényakkorkészült,amikorasűrűbúza-vagyárpakását megsütötték. Kelesztett kenyeret csak jóval később készítettek. A kenyeret zsázsával(vízitorma),köménnyelfűszerezték.Valószínűlegagabonaszemekáztatásábólfejlődhetettkiasörerjesztésének eljárása. A szántóföldön megtermett aborsó,ababésamustármagis.Olajatéskülön-féle kenőcsöket készítettek szezámfűből, a sokhelyenvadonismegtermőlenrostjaibólvásznatszőttek. A sumerok egy-egy növényt többféle-képpen is hasznosítottak: a datolyapálmát azókorban állítólag 360-féle módon. Gyümöl csének kipréseltlevébőlmézetésbortkészítettek,meg-szárítottmagjával kemencét fűtöttek, vagy víz-benmegduzzasztvaállatoknakadták.

A térség nemcsak élelmet biztosított lakói számára, hanem másfajta anyagokat is. Igaz,építőanyagkéntazagyagésanádkevésbétartós,mintakő.Elsősorbanszárítvahasználták,scsakkésőbb, nagyobb épületek emelésekor égettékki,sdíszítettékszínesmázzal.Azagyagésanáda mezopotámiai írásnak is fontos eszköze volt. Azírnokokanádszálháromszögalakúravágottvégével nyomkodták be az írásjeleket a nedves agyagtáblába.Azelkészültiratokatkiszárították,későbbkiégették.

Már láttuk, hogy a terület bővelkedett ga-bonafélékben és datolyában, de hiányzott akő, az érc és a fa. Éppen ezért lehetetlen voltkereskedelem nélkül élni. A gabonaőrléshezszükséges követ a hegyekből hozták. Rezet,illet ve a hajóépítéshez és az építkezéshez szük-

4 SZövEGérTéS-SZövEGAlkOTÁS TörTéNElEM 9..

ségesfátszárazföldiésvíziutakonhoztákszinteminden égtáj felől.Aranyat, kristályt, zsírkövetaz IndusvölgyébőlésDélkelet-Ázsiából szerez-tekbe,errefeléaPerzsa-öblönáthajózvajutottakel.Azépítőköveket,gipszet,lazúrkövet,szurkot(azebbőlkészültfáklyákkalvilágítottak)aTigrisésazEufráteszfelsőfolyásánakkörnyékérőlhoz-ták.Mindezekért cserébe Sumérmezőgazdasá-gi termékekkel szolgálhatott: árpával, búzával,da tolyával és a külföldi alapanyagokból készült kézművestermékeivel.

A megművelt földek többféle tulajdonbanvoltak. Vannak adataink önállóan gazdálkodó kisebb magánbirtokokról, Ezek a kis háztartá-soksajátmagukatláttákel.Avárosokkörnyékéntalálhatóföldekvalószínűlegatemplomokilletvepaloták tulajdonábanvoltak.Aközpontokgon-doskodtakatermékekbegyűjtésérőlésújraelosz-tásáról. A templom-, illetve palotagazdaság be-vételei három forrásból származtak: elsősorbanmezőgazdasági birtokaiból, amelyeket sajátmunkásaival vagy bérlőkkel műveltetett meg,a saját műhelyében készített kézművestermé-kekből és az adományokból. A bevételből el-

láttákatemplomszemélyzetét, juttattakahiva-talnokoknak, és ebből fedezték a templomtólfüggetlen parasztok, kézművesek, kereskedőkbérét is. Önálló és önellátó gazdálkodási egy-ségek voltak. Ennek a bonyolult rendszerneka működtetését a már említett hivatalnokokvégezték.Atemplomonbelülszigorúalá-ésfölé-rendeltségi viszonyok érvényesültek.

Alakosságdöntőtöbbségefüggetlen parasztés kézműves volt. A templom-, illetve palota-gazdaságtól függő bérmunkásokkal és kéz-művesekkel együtt ők állították elő Mezopo-támia termékeit. A termékek begyűjtését ésújraelosztását a palotagazdaságok és templom-gazdaságok vezetői irányították. A rabszolgákszámaelenyészővolt.

Akörnyezőhegyekbenélőnomádnépekkö-zül sokan betelepültek az északi és a középsőterület városaiba. Az általuk alapított AgadevárosuralkodójaKr. e. 2350körülmegszerezteaz irányítást a szikesedés miatt fokozatosan elszegényedő déli területek fölött. új korszakköszöntött Mezopotámiára.

Zsírkő váza


1. MuNKALAP

I. Mezopotámia természeti adottságai

a) Jellemezzelegfeljebb5mondatbanMezopotámia

– földrajzihelyzetét,– éghajlatát,– amezőgazdaságiműveléstípusait! b) Milyenmaiállam(ok)területéntalálhatóazókoriMezopotámia?

II. Mezopotámia gazdasága

1. Írja ki A Tél és a Nyár vetélkedése című forrásból az ókori Mezopotámia terményeit!

Azitttenyésztettállatok:

–

–

–

Azitttermesztettnövények:

–

–

–

2. Az előző két feladat megoldása és a korábban használt földrajzi térképek segítségével fogalmazza meg néhány szóban, mennyiben emlékeztet a térség mai gazdálkodása az ókorira! Támaszkodjon a megadott szempontokra!

– a szárazság problémája–atalajtípusai–anövénytermesztésésállattenyésztésjellemzői

6 SZövEGérTéS-SZövEGAlkOTÁS TörTéNElEM 9.

3. Milyen terményekkel kereskedtek Mezopotámia lakói?

Hányfélecikkethoztakbeéshányfélétvittekki?

kIvITEl BEhOZATAl

4. Mutassa be az újraelosztás rendszerét az alábbi két szempont alapján!

–Honnanszármaztakatemplomgazdaságokbevételei?–Milyenkiadásaivoltakatemplomoknak?

III. A mezopotámiai társadalom

Soroljaföl,kikállítottákelőMezopotámiatermékeit!

–

–

Kikirányítottákamunkát?


IV. Írjon vázlatot a megadott séma alapján!


–

–

–

–


1.

–

–

2.

–

–

3.

III. Mezopotámia társadalma

1.

2.

3.


2. MuNKALAP

A SZÁMÍTóGÉP öRDöGE

A számítógépbe különleges vírus került. Amikor megpróbálták kinyomtatni a szöveg vázlatát,összekeverteavázlatpontokatésazegyespontokhoztartozóinformációkat.Sajnosavírusirtómégnemtudtaszáműznieztazújférget,ezértkénytelenekleszünkmirendbetenniaszöveget.Állítsaaszövegnekmegfelelősorrendbeavázlatpontokat,tegyeamegfelelőhelyreameglévőinformációkat!Pótoljaahiányosságokataszövegalapján!

I. Mezopotámia társadalma

3.

–

–

–


1.

2.

–Függetlenparasztokéskézművesek

–

–

–

III. Mezopotámia természeti adottságai

1.

–állatenyésztés:Tigris,kő,fa,fémek

–

–

–

2.


3. MuNKALAP

Süllyed A hAjó!

A „Mezopotámia gazdasága és társadalma”névrekeresztelthajósüllyed,merttúlsokadatotviszmagával.Húzzanakakártyákbóladdig,amígazokelnemfogynak!Asajátkártyáikonszereplőegyesadatokróldöntsékel,fontosak-eatovábbhajózás(avázlatmegírása)szempontjából,vagykidobhatók.Mindendöntést indokolniukkell. 10-15olyan szómaradjon, amelyekből amegadott sémaalapjánvázlatottudnakírni!

VÁZLAT


–

–

–

–


1

–

–

2

–

–

III. Mezopotámia társadalma

1

2

3


4. MuNKALAP

TARTALÉK FELADATOK A SZöVEGHEZ

1. A forrásban említett gyűjtőnevek mellé írja oda a 3. bekezdésben olvasható konkrét növényneveket!

2. Miért volt szükség csatornák építésére? (Az indoklásban segít az 1. bekezdés szövege.)

3. hogyan használták fel a sumerok

– az agyagot

– a fát

–adatolyapálmát?

TANULÓIMUNKAFüZET A CSAlÁD AZ ÓkOrBAN 11

A család intézménye az emberiség őskorábangyökerezik,tartalmaazonbansokatváltozottazévezredek folyamán. A közös nemzetséghez vagy családhoztartozástudatanapjainkigmeghatároz-za életünket, pedig a kötelékek sokat lazultak.Aletelepedettéletformamagávalhoztaapolitikai,vallási, szakmai stb. közösségekmegszületését,ezzelavérségiösszetartozásjelentőségemegvál-tozott. A több nemzedéket jelentő nagycsaládiegyüttélés he lyett a család meg határozó egy -sége a kiscsa lád lett. A jólét növekedésével a közös – nagycsaládi – tulajdon helyettelőtérbe került azegyénvagyona,ame-lyet csak a kiscsalád tagjai örököltek. A házasságok, a csalá-dok a vagyon köré szerveződtek. Mivela javakat férfiak bir-tokolták,férfiakadtáktovább férfiaknak, akiscsaládok a férfiakirányítása alatt álltak. Aférfiakafeleségüketis vagyontárgynak te-kintették,láthatóezabibliai tizedik paran-csolatból is.

„Ne kívánd a te felebarátodnak házát. Ne kívánd a te fele-barátodnak feleségét,se szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, seszamarát,éssemmit,amiatefelebarátodé.”

A nőket a házasságkötéssel megvásároltákapjuktól.Aházassági szerződéskét családgaz-dasági megállapodása volt. Mezopotámiában azt is tartalmazta,hogya feleknemindítanakpertegymásellen.Többókorikultúrában(aziszlámésazsidóvallásbanmais)írásbanrögzítettékaztis,hogyankötelesaférjgondoskodniafeleségről.Haafeltételeknemteljesültek,azasszonyoknakisjogukvoltelválni.Aválássalazonbanvagyap-juk, vagy fivérük házába kellett visszatérniük.Azegyiptominőkhelyzetevalamivel jobbvolt:szabadon rendelkezhettek vagyonukkal, férjükhalálautánpedigegyharmadrészilletteőketazörökségből.

Akeletikultúrákbanelterjedtatöbbnejűség,általábanazelőkelőkgyűjtötteksoknőtmagukköré. A feleségek száma a rang és a gazdagság mércéjevolt.Azeurópaikultúraszempontjábólfontos fejlemény, hogy az ókori görögök, il-letve rómaiak jogilag monogámiában éltek. Az egyetlen feleség leszármazottai számítottak törvényesutódnak.

Anőkneveltékagyermekeket, felügyeltékakonyhát,irányítottákarabszolgákat.Szerelemről

férj és feleség között nem volt szó, de ál-talában tisztelettel vi seltettek egy más i -ránt. Sok olyan óko- riasszonyróltudunk,aki a háttérből méga nagypolitikát is befolyásolni tudta.Ilyen volt Rómában például Agrippina,Claudius császár fe-lesége, aki hatalom-hoz segítette Nerót.

Az apák gyerme-keiknek is tulajdo-nosai voltak, elad-hatták, Rómábanmegisölhettékőket.A verést természetes-nek tartották. A gö-rögöknél (kivéve aspártaiakat) az apadöntött arról, mi le-gyen a megszületett

gyermekkel.A feleslegesnek ítélt csecsemőt be-pólyálvakitettékegyforgalmasútra.Ittvagyel-pusztult,vagymegtaláltavalaki,akifelnevelte.

Agyermekekettársadalmihelyzettőlfüggőenkészítették föl a rájuk váró szerepekre. Athén-ban Szolón törvényei alapján szinte kötelezővolt a fiúkat mesterségre taníttatni. Spártábana lányokat azért oktatták és edzették, hogyegészségesutódokat szüljenek.Azegyiptomiakhiteszerintaszülőktúlvilágiéleteattólfüggött,megőrzik-egyermekeikazemléküket.

A családi összetartozást a vagyon meghatáro-zó szerepe mellett a házi istenek és a házi is-teneknekemeltoltárokiserősítették.Atűzhely,amelyenakkoribanazégőáldozatotbemutatták,ma is az otthon jelképe.

A cSALÁD AZ óKORBAN

nem volt szó, de ál-talában tisztelettel vi seltettek egy más i -ránt. Sok olyan óko- riasszonyróltudunk,aki a háttérből méga nagypolitikát is befolyásolni tudta.Ilyen volt Rómában például Agrippina,Claudius császár fe-lesége, aki hatalom-hoz segítette Nerót.

keiknek is tulajdo-nosai voltak, elad-hatták, Rómábanmegisölhettékőket.A verést természetes-nek tartották. A gö-rögöknél (kivéve aspártaiakat) az apa

Házi istenek szentélye Pompejiből


MuNKALAP

A csAlád Az ókorbAN cÍMű SzöVeghez

1. Keresse meg a szövegben, mi volt az oka annak, hogy a kiscsalád előtérbe került a nagycsaláddal szemben!

2. Keresse meg a szövegben a nők helyzetére, családban betöltött szerepére vonatkozó állításokat!

3. jellemezze röviden a férfiak családban betöltött szerepét a szöveg alapján! (5-8 mondat)

4. jellemezze röviden a gyermekek helyzetét a családban! (3-5 mondat)

5. Vázlat alapján mondjon 2 perces beszédet arról, miért szeretett volna fiúnak, illetve lánynak születni az ókorban!

TANULÓIMUNKAFüZET A CSAlÁD AZ ÓkOrBAN 13

6. Vázlat alapján mondja el 2 percben véleményét az ókori nők helyzetéről!

7. Vázlat alapján mondja el 2 percben véleményét a görög gyermekkitevésről!

8. A szöveg egy házi szentély képével kezdődik, és a vallás családi összetartó erejének bemutatásával zárul. gondolja át, és fogalmazza meg, milyen szerepe van a vallásnak napjainkban a családok életében!


POlITIkAI ESEMéNyIrODAlOM,

TuDOMÁNy, fIlOZÓfIA

képzőművészeT és épíTészeT

Kr. e. 478 a déloszi szövetség megalakulása

Kr.e.496–406:Szophoklész (tragédiaköltő)

Kr. e. 460 k–430 k. azathéniPheidiasz(szobrász)működése

Kr. e. 461 Periklész vezető sze rephez jutott

Kr.e.484k.–425k.Hérodotosz (történetíró)

Kr. e. 447–432 az athéni Parthenon építése (AthénéParthenon–aSzűzAthénének,avárosvédőistenénekszentelttemplom)

Kr. e. 459 Athén háborúbalépett a peloponnészoszi szö vetség államaival

Kr. e. 486 k.–406 k. Euripidész(tragédiaköltő)

Kr. e. 437–432 azathéniPropülaiaépítése (azAkropo-liszkörzeténekhatalmasbejárata)

Kr. e. 454 a déloszi szövetség kincstárát Athénba szállítot-ták

Kr. e. 460–400Thuküdidész(történetíró)

Kr.e.421–405azathéniErektheionépítése(Erektheuszmondabeli királyról elnevezett templom. IttőriztékAthénéősiszobrát.)

Kr. e. 445 Athén és Spártabékekötése

Kr.e.469–399Szókratesz (filozófus)

Kr. e. 443–430 Periklész hatalma csúcsán volt

Kr.e.427–347PlatónArisztotelész

Kr. e. 431 a nagy peloponné-szoszi háború kezdete

Atáblázatból is láthatjuk,hogyazathéniál-lamebbenaz időszakban sokatköltöttkulturá-lis célokra is. Bevételei több helyről származ-tak.A legtehetősebbpolgárokadótfizettek,eztleiturgiának nevezték. Az állam bérbe adta a tulajdonában lévő kőfejtőket, sószárítókat ésbányákat. Vámot szedtek aboszporuszon átha-ladó hajók rakománya, valamint a városka-punbevittélelmiszerekutánis, illetéketaPeir-euszbankikötőhajókrakományaután. Jelentősösszeg volt a déloszi szövetség tagállamaitól származó bevétel. Utóbbi az évek folyamán 460 talentonsúlyú(kb.11690kg)ezüstről1300talen-tonra(kb.33800kg)emelkedett.

A város lakossága a kikötőkkel együtt kb.100 000 fő volt. A polgárjog követelményeinek

AZ ATHÉNI DEMOKRÁcIA FÉNYKORAAthén fénykoraagörög–perzsaháborúkutánkezdődött,Kr.e.480körül,sapeloponnészosziháborúidejénértvégetKr.e.431körül.Azidőrenditáblázatbanösszefoglaltunknéhányfontosadatot.

ekkoriban mintegy 14 000 fő felelt meg. Azidegen bevándorlók (metoikoszok) szabadonkézműveskedhettek, kereskedhettek, a teljesjogú polgárok névjegyzékébe viszont csak azathéniszületésű,szabad,20.évüketbetöltöttfér-fiakatvettékfel.

A népgyűlésen csak a névjegyzékben szereplők vehettek részt, közülük bárki hoz-zászólhatottafelvetődőkérdésekhez.Megvitat-tákabeterjesztettjavaslatokat,döntöttekháborúés béke kérdésében, ellenőrizték a számadá-sokat, szabályozták a közellátást. Szavazni kar-felemelésselvagyegyurnábadobottkövecskévellehetett. A határozatképességhez 6000 fő jelen-létekellett.Anépgyűléshavonta2-4alkalommalült össze. A sztratégoszok (hadvezérek)posztjára

TANULÓIMUNKAFüZET AZ AThéNI DEMOkrÁCIA féNykOrA 15

és a gazdasági ügyek intézésére a rátermettek közül választottak. A hadvezérek hatáskörébe tartozottahadügymellettakülpolitikais.Ösz-szesen 10 hadvezér volt, phülénként (politikaiéskatonaiegységetisjelentőlakókörzet)egy.Atöbbitisztségviselő–akilenc arkhón is – sorso-lásútjánjutotthivatalához.Anépgyűléstabulé (ötszázaktanácsa) soros elnöke vezette. A tanács-ba phülénként 50-50 tagot sorsoltak. A tanácsegyüttesen soha nem ülésezett, a napi ügyekintézésére50főnyiügyeletesbizottságokathoz-tak létre,amelyekegymástváltva láttákela te-endőket.Atanácskészítetteelőanépgyűléselékerülőügyeket,irányítottaapénzügyeketésgon-doskodottavéderőmindenkorikészenlétéről.

„Ily alapelvekből és ily kiindulási pontbóltekintveadolgot,demokratikusrendszerrelak-kor állunk szemben, ha az összes vezető tiszt-séget a polgárság összességéből választás útjántöltetnek be; ha a polgárság összessége paran-csolminden egyespolgárnak, viszont az egyespolgárazösszességnek,harájutasor...Saztánlehetőlegmindenkizsoldotkapjon:anépgyűlési,a bírósági tagok és hivatalnokok; s ha nem is mind, legalábbavezetőtisztségek:abíróságok,atanácsoktagjaiésafőnépgyűlésekrésztvevői–vagycsakazokavezető tisztviselők,akiknekegyütt kell étkezniük [az ügyeletes tanácstagok együtt étkeztek – a szerk.]. S mivel továbbá az oligarchikus[apolitikaihatalmategyszűkcso-port gyakorolja, amelynek közösek az érdekei– a szerk.] alkotmánynak a születési nemesség,a gazdagság és a műveltség a lényeges szem-pontjai,nézetünkszerintademokratikusalkot-mányszempontjaiezekneképpenazellentétei:egyszerű származás, szegénység, testimunka.”(Arisztotelész: Politika – részlet)

GyakrannevezikeztazidőszakotPeriklész ko-ránakis.Periklészakorszakegyiklegismertebb

és legjelentősebb politikusa volt. Ugyanabból acsaládból származott, mint Kleiszthenész, akikorábban a phülé-reformot bevezette. Maga Periklész már a reformok bevezetése után, kb.Kr. e. 495- ben született, és a peloponnészo-szi háborúban, Kr. e. 429-ben vesztette életét.Népszerűségét és befolyását több tényezőnekis köszönhette. Egyfelől a perzsa háborúk mi-att a hadvezérek tisztsége vált a legfontosabbá,közöttük kiemelkedő helyet töltött be az elsősztratégosz, aki tulajdonképpen az állam elsőemberénekszámított.EztatisztetPeriklésztizen-öt éven át megszakítás nélkül töltötte be. Más -felől kivételes szónok volt, aki személyes vará-zsával és intézkedéseivel elnyerte a nép osztat-lanbizalmát.Mégmegválasztásaelőtttámogat-ta azt az elképzelést, amely megkurtította az Areioszpagosz (a korábbi vezető tisztviselőkettömörítő államtanács) bírói hatáskörét. Eztkövetően lett Athén legnépszerűbb politikusa.Arra törekedett, hogy a heliaia (esküdtbíróság)tevékenységébe a polgárjoggal rendelkezőkszegényebb rétegei is bekapcsolódhassanak. A testület tagjait évente sorsolták, mind a tízphüléből600-600 főt. Abíróság tagjaikétobo-loszösszegűnapidíjatkaptak,ezegyembernapiellátására volt elegendő.Ő intézkedett arról is,hogy az arkhóni hivatalt ne csak a legvagyono-sabb osztályba tartozók tölthessék be. Ugyancsak két obolosz napidíjat kaptak a legszegényebbek színházlátogatás címén.

Ezekkel a szociális intézkedéseivel és a gazdagokra kirótt különféle, anyagi terhekkeljáró kötelezettségekkel létrehozta a másodla-gos elosztást. Ez azt jelentette, hogy nemcsaka termelésből lehetett jövedelemhez jutni. Amásodlagos elosztás tompította a vagyoni kü-lönbségeket, és viszonylagos társadalmi köz-megegyezést hozott létre.

Periklész népszerűségét és az athéniakbüszkeségét növelte az Akropolisz (fellegvár)újjáépítése is.Munkaalkalmat és jövedelmet je-lentett a város lakóinak számára

„Elsősorban az idegen hódítók fölött Athé-né istennő segítségével aratott győzelem em-lékművének szánták, és építésének költségeitjelentős részben a hadizsákmányból fedezték.Ugyanakkor a vezető szerephez jutott Athénés politikai vezére, az építkezés fő mozgatója,Periklész. azAkropoliszt a görögség egyik val-lási, politikai és kulturális központjává akartatenni.Ezértalegmagasabbművésziszínvonalonigyekeztekmegvalósítani, hogy felülmúljamásvallási központok, Olümpia és Delphoi fényét

A diagram a különböző jogállású városlakók arányát ábrázolja


és jelentőségét,ésméltómódonhirdesseAthéngazdagságát és hatalmát.” Az épületegyütteshez a nyugati oldalra épített hatalmas bejáraton, aPropülaiánkeresztüllehetettbejutni.Legkisebbtemplomát a győzelem istennőjének, Nikénekszentelték, legnagyobb épülete a Parthenon, avárost védő Athéné temploma. Cellájában (val-lásiközpont)helyeztékelazistennő12méternélmagasabbszobrát,melyetPheidiászaranybóléselefántcsontból készített. A mű szépségét csaksejthetjük azokból a másolatokból, amelyek akésőbbikorokbólmaradtakránk.

AParthenontólErekhteiontemplomighúzó-dottaSzentút.Itthelyeztékelavárosnakszántajándékokat és a népgyűlési határozatokathirdető kőtömböket. A középületek az Agora(piactér)környékénvoltak.Nemesettmesszein-nenanépgyűlésszínhelyéülszolgálódombésaDionüszosz színház sem.Periklész idejénépültazOdeionis,aholzeneiversenyekettartottak.

Athén látványos gazdagsága, nagyhatalmitörekvései politikai ellentéteket okoztak a görög-ség világában. Athén a szövetségesek belpoli-tikájába is beavatkozott, rájuk kényszerítettea demokratikus berendezkedést. A délosziszövetségsokatadózótagállamaielfordultakve-zetőjüktől,mertszerintükazaszövetségpénzétönkényesenhasználta fel.Ugyanakkorelhárulta perzsa veszély, szabad és biztonságos lett ahajózás.

AperzsaveszélyelmúltávalAthén legveszé-lyesebb ellenfele Spárta lett. A Kr. e. 460 körül kezdett,15évigtartóháborúbanAthénalulma-radt,befolyásacsökkent.AKr.e.445-ben30évrekötöttbékeátmenetinekbizonyult.újabbháborúkezdődöttKr.e.431-ben,amelybenademokra-tikusAthénsúlyosvereségetszenvedett.EbbenaháborúbanvesztetteéletétPeriklészis.Afénykor,a periklészi virágkor véget ért.

Légi felvétel az Akropoliszról


1. MuNKALAP Az ATHÉNi demokráciA FÉNYkorA cÍMű FejezeThez

Szóbeli feladatok (A rövid fogalmazás 5-10 mondat hosszúságú összefüggő szöveget jelent.)

1. Az időrendi táblázat alapján fogalmazza meg röviden előfeltételezését, miért tekintjük fénykornak a periklészi kort Athénban!

2. A táblázat és a második bekezdés alapján támassza alá az utolsó bekezdés állítását: „A déloszi szövetség sokat adózó tagállamai elfordultak vezetőjüktől (Athéntól), mert szerintük az a szövetség pénzét önkényesen használta fel.”

–Miértminősíthettéksoknakazadótatagállamok?–MireköltötteAthénbevételeiegyrészétatáblázatszerint?–Miértérezhettékúgyatagállamok,hogyAthéncsakasajátérdekeitveszifigyelembeazösszegfelhasználásakor(politikaicélokéskulturáliskiadások)?

3. Olvassa el még egyszer a 15. oldalon található részletet Arisztotelész Politika c. művéből! Nézze meg újra a diagramot! A kétféle forrás alapján válaszoljon a kérdésekre!

a)Teljesültek-eazókoriAthénbanazokafeltételek,amelyekrőlArisztotelésznélolvashatunk?Alakossághányszázalékarendelkezettpolgárijogokkal?

b)Miértérezhettékakortársak(ésazutókorképviselőiis)mégisigaznak,amitArisztotelészademokratikusberendezkedésrőlmondott?

4. A 2004-ben kiadott középiskolai történelmi atlasz 8/e térképéről állapítsa meg

a)MilyenújépületeketemeltekPeriklészkorában;b)Hogyanhelyezkednekelezekazépületekakorábbiakhozképest!

5. Milyen anyagokat használtak fel az Akropolisz építése során? Milyen szakmák képviselőinek jelentett munkát és jövedelmet az építkezés? Olvassa újra a szöveget is! (Aképennemlátszanakazépületekenkörbefutódomborművek,amelyekeredetilegszínesekvoltak.)

6. hasonlítsa össze az Akropoliszról készült légi felvételt a középiskolai történelmi atlasz címoldalán található képpel! Milyen épületek romjait ismeri fel a légi felvételen? hogyan igazolják a képek a szövegben olvasható állítást?

„…avezetőszerephezjutottAthénéspolitikaivezére,azépítkezésfőmozgatója,PeriklészazAkropolisztagörögségegyikvallási,politikaiéskulturálisközpontjáváakartatenni.”

7. A fentiek alapján foglalja össze röviden, hogyan jelképezi az Akropolisz Athén fénykorát!


2. MuNKALAP Az ATHÉNi demokráciA FÉNYkorA cÍMű FejezeThezMindakortársak,mindazutókorképviselőikülönbözőképpenvélekedtekazathénidemokráciárólésPeriklészszemélyérőlis.Azalábbiakbanegymástóleltérőállásfoglalásokatolvashat.Előszörcsopor-tosítsaaszövegeketannakalapján,hogyszerzőikelfogadjákvagyelutasítjákademokráciát,illetvefi-nomítjákerrőlkialakultképünket.Ajelölésheza+vagya–jel,illetveazFbetűhasználatátjavasoljuk!

„Amiazathénikormánytilleti,azt[...]nemhelyeslem,hogyazalkotmánynakeztaformátválasz-tották,mertezzelaválasztásukkalegyúttalaztisválasztották,hogyahitványaknakjobbanmenjenadolguk,mintazelőkelőknek.[...]Mindenütttöbbelőnytbiztosítanakahitványaknak,aszegényeknek,a népből való embereknek,mint az előkelőknek. [...]Most viszont, ha akarja az a hitvány ember,feláll,ésszól,éskitalálja,amijónekimegahozzáhasonlóknak.Aztmondhatnávalaki:Márugyanmijóttudnaazefféleembermagánakmeganépnek?Őkazonbantudják,hogyennek[ti.anépnek]tudatlansága,hitványságaésjóindulatainkábbhasznukravan,mintazelőkelőemberkiválósága,böl-csességeésrosszindulata.”(Pszeudo Xenophón politikai röpirata)

„Előszörisaztmondom,hogynézetemszerintott[Athénban]méltánkapnaktöbbetaszegényekésanép,mintanemesekésagazdagok,azért,mertanéphajtjaahajókat,sadjamegazállamnakahatal-mat;hiszenakormányosok,ahajóparancsnokokésalparancsnokok,másodkormányosok,hajóácsok–ezekadjákmegazállamnakahatalmat;sokkalinkább,mintanehézfegyverzetűek,anemesekésazelőkelők.Minthogytehátígyálladolog,méltányosnaklátszik,hogymindenkirészesedjékatiszt-ségekben,shogymindenpolgár,akicsakakar,szólhassonanyilvánosságelőtt.”(Ismeretlenókoriszerző:Az athéni állam)

„Aző(Periklész) reformjatetőztebeAthénaranykorifejlődését,ésszokásszerinteztakorszakotnevezikademokráciavirágkorának.Periklészegypillanatrasemfeledkezettmegcsaládjaszerepéről(mégutódot isneveltmagánakAlkibiadészszemélyében),dearrólsem,hogypolitikájához tömeg-bázisra van szüksége.

Periklésztömegbázisaakövetkezőmódonformálódottki.Akialakultrendszernekvoltegybűvösszáma, a 6000.Hatezer szavazat kellett a cserépszavazáshoz, hatezer fős volt a héliaia, az esküdt-bíróságkijelöltkeretszáma,ésvégülhatezerathénifértbeanépgyűlésbe.Létezettezenkívültöbb,úgynevezetthatezrestörvény,amelynekelfogadásáhozlegalábbhatezerszavazatkellett(pl.polgár-jogadományozásaidegeneknek,polgárjogtólvalómegfosztáséspénzbírságelengedése).

Periklészarrajöttrá,hogyösszelehetkapcsolnieztahárom,látszólagkülön-különkialakultésbevettéválthatezrestestületet.bevezetteabírákfizetését.Ezzelelérte,hogybíráskodniazokjártakel, akiknekerre az egy-kétoboloszra szükségükvolt, akiknek tehátnemvolt ennélnagyobbnapijövedelmük.Csakhogyalegszegényebbeknemcsakakkorértekrá,habíráskodtak,hanemakkoris,hanépgyűlésvolt,vagyhacserépszavazástrendeztek.Nagyonnemvolttehátmindegy,hogymilyenvoltanépgyűlésaznapiösszetétele,hiszentöbbpéldátismerünkrá,hogyegy-egydöntéstamásnapújbólösszehívottnépgyűlésvisszavont,ésszögesenellenkezőértelműhatározatothozott.HatehátaPnyx(anépgyűlésszínhelye)hatezerhelyétolyanpolgárokfoglaltákel,akikszemélyesenhálávaltartoztakPeriklésznek,mivelnekiköszönhettékmegélhetésüket,aszavazásnálispontosantudták,mire,illetvekiellenkellszavazniuk.”

(NémethGyörgy:Egy demokrácia genealógiája)

„DePeriklészmagatartásában(…)nagyváltozásmentvégbe;megszűntanéppelszembentanúsí-tottengedékenysége,nemhajoltmegkönnyenatömegkívánságaielőtt,amelyekúgyváltoztak,akára szél járása. Felhagyott korábbi puha és engedékeny kormányzati módszerével, amelyet lágy éskellemesdallamhozhasonlíthatnánk, s helyette arisztokratikusan, sőtmajdnema királyi hatalomfensőbbségével kormányzott. Hatalmát azonban helyesen és tántoríthatatlanul használta a közjó


érdekében,ésanépetmeggyőzésselésfelvilágosítássalvezette(...),hakellett,akényszereszközeiveltérítette őket a jóútra, hasonlóan a bölcs orvoshoz, aki ahosszadalmas és bonyolult betegségeketúgykezeli,hogybetegénekidőnkéntmegengedbizonyosártalmatlanszórakozásokat,máskorazon-ban erőteljesebb eszközökhöz nyúl, és a betegség gyógyításához elengedhetetlenül szükséges or-vosságokat rendel.

(…)bármilynaggyáésgazdaggátetteisAthént,ésbármennyirehatalmasabbvoltissokkirálynálészsarnoknál,akikméggyermekeiketisdúsgazdaggátették,egyetlendrakhmávalsemgyarapítottaapjától örökölt vagyonát.”

(Plutarkhosz:Periklész életrajza)

1. Az ismertető és a források alapján döntse el, hogy a demokráciáról folytatott képzeletbeli vitában melyik oldalra állna!

–Húzzaaláazokatamondatokat,amelyeksegítettékadöntésben!Másszínneljelölje azokat,amelyekrőlnemtudtaazonnaleldönteni,melyikoldalmellettérvelnek!Keressekiésegyharmadikszínneljelöljeazokatamondatokatis,amelyeklehetségesvitapartnereálláspontjáttámogatják!

–Egyeztesseazaláhúzásokatacsoporttöbbitagjával!Egészítsékkiegymásmegoldásait,aholszükséges!

–Akülönbözővéleményekképviselőiírjanakvázlatotegybeszédhez!–Hanincsenekeltérőálláspontokacsoportonbelül,akkortanárisegítséggelkeressenekvita-

partnereket!–Amegírtbeszédalapjánfolytassákleavitát!

2. Milyen érveket sorakoztatna fel, ha a Kr. e. V. században élő teljes jogú polgárként egy spártai polgárral vagy egy athéni metoikosszal kellene vitatkoznia? csoportjának valamelyik tagja legyen vitapartnere!

3. Készüljön fel a vitára a Kr. e. V. században élő spártai polgárként vagy athéni metoikoszként egy teljes jogú athéni polgárral!

4. Írjon beszédet, amelyben Periklész politikusi nagysága mellett érvel!

5. Vádolja be Periklészt egy képzeletbeli bíróságon! gondolja végig, kinek a nevében és milyen vádakkal illeti!


3. MuNKALAP Az ATHÉNi demokráciA FÉNYkorA cÍMű FejezeThez

1. Keverjük össze a betűkártyákat! Rakjuk ki az időrendi táblázatban szereplő személyneveket, az Akropolisz említett épületeinek nevét, a katonai- politikai egységet, az esküdtbíróságot és a hadvezért jelentő szavakat!

P e r i k

d i d é sz

e Ph sz é l

i d i á sz

i p i d é

k o ph o Sz

l é sz H é

o sz E u r

r o d o t

sz Th u k ü

Sz ó k r a

t é sz g th

e d n a n

e r t t t

d o b a d

o


2. Az alábbi mondatokban a szövegben szereplő athéni intézmények illetve tisztség neve bújt el. Keresse meg ezeket!

1.MiutánmegtámadtaAthént,aperzsakirály,DareioszPagoszellenindulthajóhadával.(Pagosz=nemlétezőváros)

2.Fújaszél,hűvösapark,hónomaláveszemakabátom.

3.AtabulétezettazókoriHellászbanis.


Rómát ma is sokan emlegetik „örök város” néven.Magukarómaiakegyszerűen„aváros”-nak hívták. A hét dombon épült települést mára szószerintbetemetteaz idő.Amitazókoriakaváros fölé emelkedni láttak, az manapság máraz utca szintjén van. A nagyobb épületeket azévszázadokalattszéthordtákazittélők,másokatátalakítottak és azóta is más célokra használnak. Mi most azt a Rómát szeretnénk közelebbrőlmegismerni,amelyetabirodalomlakóivilágukfővárosánaktekintettek.

Ha megnézzük a Középiskolai történelmi atlasz: Az ókori Róma című térképét, két városfalat lá-tunk.Azelsőmégazetruszkkirályokegyikéneknevétviseli,acsászárkori270és275közöttépült.A két időpont között a lakosság lélekszámaradikálisan emelkedett: a császárkorban kb. 1milliófővolt.Hihetetlenszámez,hafigyelembevesszük,hogyakorszakmásjelentősnagyváro-saiban legfeljebb százezren éltek. A teljes jogúpolgároknak ingyenes gabona járt a várostól,ezért már a Kr. e. III. századtól elszegényedett parasztok áramlottak Rómába. A város területe nemalakossággyarapodásánakarányábannőtt.Ezszámtalanproblémátvetettfel,mindenekelőtta lakhatás kérdését.

A lakóépületeknek két típusát különböz-tetjükmeg:avagyonosakvilláitésabérházakat.Utóbbiakat latinul insulának(szigetnek)hívták,mertnégyutcafogtaközreőket.

Abérházaktulajdonosaigyorsépítkezésekkeligyekeztek minél nagyobb haszonra szert tenni. Silány építőanyagokathasználtak, emiatt gyak-

ran összeomlottak az épületek. Ilyenkor villám-gyorsanújraépítettékőket,havoltakrepedések,azokatfestékkeleltakarták.Megérte,hiszenegylakásértéventeannyibérletidíjatlehetettkapni,amennyi egy vidéki villa ára volt. Nero rendelet-benszabályozta,hogyaházakutcaihomlokzatalegfeljebb 20 m magas lehet. A lakások többnyire egyetlen, kb. 10 négyzetméteres helyiséget je-lentettek, ahol nem volt sem fűtés, sem főzésilehetőség, sem illemhely. Meg kellett tehát te-remteni több százezer ember napi vízellátását és tisztálkodási lehetőségét. Amár említett össze-írásból és régészeti adatokból tudjuk, hogy avárosban19vízelvezetőcsatornaés511kútvolt,amelyek 130 vízgyűjtőből kapták a vizet. 11nyilvános és 926 magánkezelésben lévő fürdővolt, a nyilvános illemhelyek száma több tucat lehetett. A tágas paloták lakóinak kényelmét akártöbbsajátfürdőszoba,vízöblítésesillemhelyésfűtésszolgáltaalakószobákonkívül.

A maihoz hasonló egészségügyi ellátás nem volt, kórházat csak a katonák számára létesítet-tek. A 65-ben dúló járványban a feljegyzésekszerint 30 000 ember halt meg.

Azutcákkeskenyekvoltak,aházakmindösz-sze 3-4 méternyire voltak egymástól. Emiatt gyakoriak voltak a tüzek, 64-ben szinte a félváros leégett. Az oltásra valamint a bűnözéscsökkentésére szervezték meg az éberek 7500főnyi csapatát.A boltok és aműhelyek is a há-

zak elé telepedtek, tovább szűkítve az amúgysem tág közlekedési lehetőségeket. Súlyosabbközlekedési balesetek azért nem voltak, mertCaesarmegtiltotta a kerekes járművek nappaliforgalmát.(Azélelmiszert,egyébárucikkeketéj-szakaszállítottákavárosba,ettőlnagyvoltazaj,sokanpanaszkodtak,hogynemlehetaludni.)

RóMA A cSÁSZÁROK KORÁBAN (KR. u. I–III. SZÁZAD)

A császárkori Róma makettje

Bérház makettje

A császárkori Róma makettje

TANULÓIMUNKAFüZET rÓMA A CSÁSZÁrOk kOrÁBAN 25

Gyaloglehetetteljutniegyikhelyrőlamásikra,ezatömegésazutcáradobotthulladékokbűzemiatt nem lehetett kellemes élmény. A vagyono-sak szívesen jártak gyaloghintóval. A rómaiak nagyrészeazonbanszeretettazutcákonsétálniés bámészkodni.

A főváros szegényeinek figyelmét gyakranel kellett terelni életük nehézségeiről. A dia-dalmenetek, vallási körmenetek érdekes látvá-nyosságok voltak. A már említett III. századi összeírás szerint

–2cirkusz–2amfiteátrum(körszínház)– 3 színház– 28 könyvtár –5,atengericsatákmegrendezésérealkal-mas vízimedence szolgálta ezt a célt.Tegyük mindehhez hozzá, hogy a thermák

egy-szerre voltak fürdők, testgyakorlásra alkal-mas helyek és könyvtárak. Az emberek nemcsak tisztálkodnijártakide,hanemművelődniéstársa-logni is.

Azamfiteátrumokegyike,ahíresColosseumegy tó helyén áll, Neró palotájának kertjében.Vele szemben volt a császár 30 méteres szobra (Kolosszus).Errőlkaptanevétazépület,melyetVespasianuskezdettépíttetni,ésamelyTituside-jénkészültelKr.u.80-ban.

A város és az egész birodalom központja a ForumRomanumvolt.Aköztársaságidejénmégpiacvolt,acsászárkorelejénlettanyilvánoséletszíntere.Hossza150,szélessége50méter,majd-nem szabályos négyszög. Itt álltak a legfontosabb hivatalok, itt zajlottak a politikai gyűlések és atörvényszéki tárgyalások. Helyet kaptak itt szent-élyek és beszélgetésre alkalmas oszlopcsarno - kok is. A szónokok hatalmas tömegekhez szól-hattakaForumon.Azegymástkövetőcsászárokvagyközvetlenülgazdagítottákakörzetet,vagyújabb forumokat emeltek a közelében, amivelújabbtömegeketvonzottakaközpontba.

A Forumtól nem messze, északi iránybanterülelaMars-mező (a térképenCampusMar-tius). A város növekedésével jelentősége egyrenőtt.Ittvoltakazelegánsüzletek,aholakülön-legeskelméktőlazedényekenáta rabszolgákigmindentlehetettkapni.Élelmiszereketisárultakitt,deazennivalótinkábbakülönbözőpiacokonszerezték be.

A barbár fenyegetések miatt a III. századtól mind többen költöztek el a városból. Később aközigazgatás székhelyét is máshová helyezték át.Abirodalomszéthullásávalegyüttavárosha-nyatlása is bekövetkezett.


MuNKALAP

A rómA A császárok korábAN cÍMű SzöVeghez

Fogalmazza meg szóban–legalább 5-8 mondatban–a császárkori Rómára vonatkozó észrevételeit az alábbi instrukcióknak megfelelően!

1. Figyelje meg a császárkori Rómáról készült makett képét! Fogalmazza meg benyomásait!

2. Hogyan laktak, hogyan élhettek a bérházak lakói? (Figyelje meg a lakóépületet ábrázoló képet, és hasonlítsa össze a szövegben olvasottakkal!)

–Holettek?–Holtisztálkodtak?–Mennyirevoltakbiztonságosakazépületek?

3. Hogyan laktak, hogyan élhettek a paloták lakói?(A szempontok ugyanazok, mint a bérházak esetében.)

4. Vesse össze az elmondottakat egy mai nagyváros lakásviszonyaival!

5. Milyen nehézségei lehettek egy nagyvárosi szegénynek?

6. Hogyan, mivel terelték el ezekről a figyelmét? Bizonyítson az atlasz Róma című térképe segít-ségével! Milyen mai szórakozási lehetőségek származhatnak ebből a korból?

7. Mutassa be a szöveg és a térkép segítségével, milyen vásárlási lehetőségek voltak a császárkori

Rómában?

8. Hasonlítsa össze a makettet és az atlasz térképét! Keresse meg a maketten látható nevezetességeket a térképen!

9. Tartson idegenvezetést az ókori Rómában egy akkori vidéki lakos számára!

10. Írjon kb. 300 szóból álló levelet, vagy tartson rövid, 3 perces beszédet, amelyben arról akar meggyőzni valakit, hogy érdemes a császárkori Rómába költöznie!

11. Írjon kb. 300 szóból álló levelet, vagy tartson rövid, 3 perces beszédet, amelyben le akar be-szélni valakit arról, hogy a császárkori Rómába költözzön!

Documents

Történelem 9. évfolyam - kooperativ.hurások/9. évfolyam/B típus/Történelem/H... · a) Jellemezze legfeljebb 5 mondatban Mezopotámia – földrajzi helyzetét, – éghajlatát,