TÖRTÉNELEM - Felvi.hu · TÖRTÉNELEM Emelt szintű feladatsor 2006 103 TÖRTÉNELEM EMELT SZINT Fontos tudnivalók Egyértelmű válaszokat adjon, egyértelmű jelöléseket alkalmazzon

TÖRTÉNEL EM

Eme l t s z i n t ű f e l a da t s o r 2006 103

T Ö R T É N E L E MEMELT SZINT

Fontos tudnivalókEgyértelmű válaszokat adjon, egyértelmű jelöléseket alkalmazzon – javítás esetén is! Válaszaiban a lényeg megfogalmazására töre ked jen, ne lépje túl a rendelkezésre álló helyet! Kérjük, kék színű tollat használjon!Időtartam: 90 perc.A feladatok megoldásához tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat! – Olvassa el figyelmesen a feladatokat! – Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait! – Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)! – Válaszait gondos mérlegelés után, lehetőleg javítás nélkül írja le!

Eredményes munkát kívánunk!

I. RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK

1. A feladat a spártai államra vonatkozik. Egészítse ki az ábra alapján a hiányos mon-datokat! (4 pont, elemen ként 1 pont)

a) Azok a spártai szabadok a(z) ......................................., akik nem rendelkeznek szavazati joggal. b) Az állam működésére ügyelők a(z).......................................-k, akiket az Apella tagjai választanak.c) A népgyűlés határozataival szemben vétójoggal élhetnek a ........................................ tagjai.d) A perioikoszokkal és a teljes jogú spártai polgárokkal ellentétben a ........................................ nem

rendelkeznek semmilyen jogokkal.

Kovetelmenyek_2006.indd 103Kovetelmenyek_2006.indd 103 2005. 11. 24. 20:15:122005. 11. 24. 20:15:12Process BlackProcess Black

TÖRTÉNEL EM

104 Eme l t s z i n t ű f e l a da t s o r 2006

2. A feladat az arab terjeszkedésre vonatkozik. Válaszoljon a kérdésekre a térképvázlat és ismeretei alapján! (4 pont, elemen ként 1 pont)

a) Nevezze meg azt a települést, ahol az arab terjeszkedést a nyugat európaiak megállították! ..............................................................................................................................................................b) A térkép alapján állapítsa meg, hogy mi volt a közel-keleti meghódított területek legnagyobb

gazdasági értéke? ..............................................................................................................................................................c) A római püspökség szerepe miként változott a keresztény világban az arab hódítás következtében?

Válaszát indokolja! .............................................................................................................................................................. Indoklás: ..............................................................................................................................................

3. A feladat Mátyás reneszánsz udvarára vonatkozik. Oldja meg a feladatokat a források segítségével! (5 pont)

Antonio Bonfini 1486-ban, 60 évesen került Mátyás udvarába. Beatrix felolvasója és a királyi udvar történetírója lett. Fő művében a magyarok történetét dolgozta fel 1496-ig. […]

A Hunyadi család római eredetének meséjét olasz humanisták, elsősorban Ransano és Bonfini – egy-mástól függetlenül – ötlötték ki […] Az ő munkájuk alapján terjedt el, hogy a Hunyadiak az előkelő és nagy múltú római nemzetség, a Corvinusok leszármazottjai. ” (Csukovits Enikő: Liliom és holló)

„Az udvarban szemben három fegyveres álló szobor tekint le a belépőkre. A középső Mátyás, fején sisak, gondolkodva támaszkodik lándzsájára és pajzsára. Jobbról atyja, balról a szomorú tekintetű László. Az udvar közepén márvány medencében érc kút áll, tetején sisakos, fegyveres Pallas–szobor-ral.” (Bonfini, Mátyás krónikása a királyi palota szobordíszeiről)


TÖRTÉNEL EM


„A kívülállók kénytelenek voltak respektálni uralkodójuk és felesége excentrikus szokásait, de a többiek iránt [ti. a külföldi humanisták] nem is leplezték megvetésüket. Mint Galeotto meséli, Bátori püspök azért volt mulatság tárgya, mert folyton olvasni látták.” (Engel Pál: Szent István birodalma)

a) Mi volt a szerepe Beatrix királynénak a XV. századi Magyarország kulturális életében? (1 pont) ..............................................................................................................................................................

b) Magyarázza meg, miért kerestek Mátyás történetírói római ősöket az uralkodó számára? (1 pont) ..............................................................................................................................................................

c) Magyarázza meg, mi volt a szerepe az udvari művészeteknek és pompának Mátyás külpolitiká-jában? (1 pont)

..............................................................................................................................................................

d) Állapítsa meg a források alapján, hogyan viszonyult a korabeli magyar vezetőréteg Mátyás rene-szánsz udvarához? (2 pont)

.............................................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................................

4. A feladat a világkereskedelem átalakulásával kapcsolatos. Az ábrák és saját ismeretei alapján válaszoljon a kereskedelmi kapcsolatok jellegét illető kérdésekre! (4 pont)

a) Nevezze meg a középkori Európa és a Közel Kelet, illetve Nyugat-Európa és a Baltikum közötti tengeri kereskedelmi utakat! (Elemenként 0,5 pont)

1. .......................................................................................................................................................... 2. ..........................................................................................................................................................

b) Miként hatottak a nagy földrajzi felfedezések a fenti két európai tengeri kereskedelmi útvonalra? (Elemenként 0,5 pont)

1. .......................................................................................................................................................... 2. ..........................................................................................................................................................

c) Állapítsa meg az ábra segítségével, hogy az Amerikai kontinens milyen szerepet játszott a világgazda-ságban a XVI. században, és határozza meg, hogy milyen szerepe lett a XVIII században! (2 pont)

XVI. sz.: .............................................................................................................................................. XVIII. sz.: ...........................................................................................................................................

EurópaB, C B, C F, G, B, E

H, IH, I

A

D

A

Európa

Afrika Afrika

ÁzsiaAmerika Amerikai angol gyarmatok

A) rabszolgákB) aranyC) ezüstD) keleti áru, fűszerE) dohányF) cukorG) kávéH) ipari késztermékI) fegyver

A kontinensek közötti gazdasági kapcsolatok a XVI. században

A kontinensek közötti gazdasági kapcsolatok a XVIII. században


TÖRTÉNEL EM


5. A feladat Zrínyi Miklós tevékenységére vonatkozik. Válaszoljon a kérdésekre a források segítségével! (4 pont)

„Egyébként nem tagadom, hogy kevés magyar van, aki olyan pontosan ismerné a háború tudományát, amennyire egy nagy hadvezérhez illik. Mindamellett biztosíthatlak, hogy nincs egyetlen magyar végbeli főkapitány, sőt kapitány sem, aki a reád bízott derekas hadsereget oly tunyán engedte volna elpusztulni; vagy ha elpusztult volna is, bizonyára az ellenség kétszeres romlásával veszett volna oda. Mi magyarok nem értünk ahhoz a mesterséghez, hogyan kell az ütközetet minduntalan elnapolni, az ellenség dúlásait megtorlás nélkül elnézni, barátot és szövetségest meg nem segíteni, inkább a hazát, mintsem az ellenséget pusztítani, a hadjáratban pénzt összeharácsolni. Ha te mindezeket a háború rejtettebb titkainak nevezed, akkor bizony mi semmit sem tudunk.” (Zrínyi Miklós röpirata Montecuccoli tábornagyhoz, 1662. augusztus közepe, Pozsony)

a) Nevezze meg, hogy mely birodalom elleni harcról szól a forrás! (0,5 pont) ..............................................................................................................................................................

b) Nevezze meg, mely birodalmat képviselt a röpiratban idézett tábornagy! (0,5 pont) ..............................................................................................................................................................

c) Nevezze meg azt a későbbi eseményt (időpontot), amely azt igazolja, hogy a két egymással harcoló birodalom a megegyezésben volt érdekelt! (1 pont)

..............................................................................................................................................................

d) Magyarázza meg ennek okát! (1 pont) ..............................................................................................................................................................

e) Határozza meg, hogy nevezzük azt az egy társadalmi csoportot (réteget), akik a korszakban a harcok során hasonló (politikai, gazdaság, társadalmi) helyzetbe kerültek! (1 pont)

..............................................................................................................................................................

6. A feladat a XIX. század eszméihez kapcsolódik. Válaszoljon a forrásrészlethez kap-csolódó kérdésekre! (Elérhető 4 pont)

„[…] a kommunisták egyetlen kifejezésben foglalhatják össze elméletüket: a magántulajdon meg-szüntetése […]

[…]Amikor majd a fejlődés folyamán az osztálykülönbségek eltűntek, és minden termelés a társult egyének kezében összpontosult, akkor a közhatalom elveszti politikai jellegét […]

[…] Minden eddigi társadalom története osztályharcok története. […]

[…] a kommunisták nem titkolják nézeteiket és szándékaikat. Nyíltan kijelentik, hogy céljaik csakis minden eddigi társadalmi rend erőszakos megdöntésével érhetők el.” (Kommunista Kiáltvány, 1848)

a) Nevezze meg, a szöveg egyik szerzőjét, aki egyben a kommunista ideológia megalapozója? (1 pont)

..............................................................................................................................................................


TÖRTÉNEL EM


b) A forrásrészletben az ideológia három alapvető elemét ismerhettük meg. Melyek ezek? (Elemenként 0,5 pont)

.............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................................

c) A társadalmi rend megváltoztatásának a forrásban javasolt módszer mellett mely módjai lehetsé-gesek? Soroljon fel hármat! (Elemenként 0,5 pont)

.............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................................

7. A feladat a századforduló mindennapi életével kapcsolatos. A következő feladat a XIX–XX. század fordulójának életmódjára vonatkozik. Karikázza be a helyes választ! (5 pont, elemenként 1 pont)

A nagypolgárság mentalitását és életmódját sajátos kettősség jellemezte. Magánéletében és vállalkozóként a klasszikus pol-gári értékeket ápolta (takarékosság, szorgalom, hagyományos családi élet), ugyanakkor a reprezentációban alkalmazkodott az arisztokrácia által teremtett mintákhoz: megépítette városi palotáját, népes cselédséggel vette körül magát, és követte a főnemességet elzárkózásában is.

„Az új típusú vállalkozó polgár oda fordult, ahol a nagyobb hasznot, profitot remélte. A nagypolgárság jelentős részben a magyarságba beolvadó idegen elemekből kristályosodott ki. Többek között ez is hozzájárult, hogy a politikai életben nem kapott, nem is nagyon igényelt szerepet: társadalmi tekintélye kisebb volt az ország gazdasági életében betöltött helyénél.” (Tankönyvi szöveg)

a) Válassza ki, melyik eseményen vehetett részt a képen látható pár? 1) az első pozsonyi reformországgyűlés megnyitása 2) a bécsi kongresszus egyik bálja 3) a budapesti millenniumi ünnepségek

b) Melyik társadalmi réteghez tartoznak a képen látható személyek? 1) középpolgárság 2) középnemesség 3) munkásság

c) Melyik lakásban lakhattak? 1) Egyszerű bútorokkal berendezett, kézimunkákkal díszített lakásban. 2) Egy bérkaszárnya komfort nélküli, szoba-konyhás lakásában. 3) Egy nagyvárosi bérpalota első emeleti, nagy alapterületű lakásában.


TÖRTÉNEL EM


d) Mi lehetett a képen látható férfi foglalkozása? 1) vállalkozó 2) segédmunkás 3) politikus

e) Mi jellemzi a polgárság magánéletét? 1) takarékosság 2) cselédtelenség 3) szegényesség

8. Az alábbi feladat a II. világháborúval kapcsolatos. Határozza meg, mikor történtek az alábbi események! (év, hónap, nap!) (2 pont, elemenként 0,5 pont)

a) Németország hadüzenet nélkül megtámadja a Szovjetuniót. ..........................................................

b) A normandiai partraszállás. ..............................................................................................................

c) Az amerikai légierő ledobja az atombombát Hirosimára. ...............................................................

d) Japán kapitulációja. ............................................................................................................................

9. Az alábbi feladat a két világháború közötti magyar társadalom életével kapcsolatos. Válaszoljon a forráshoz kapcsolódó kérdésekre! (4 pont, elemenként 1 pont)

„2.§. Országgyűlési képviselőválasztó-joga van minden nőnek, aki életének 30. évét betöltötte, tíz év óta magyar állampolgár, két év óta ugyanabban a községben lakik vagy van lakása, és az elemi népiskola hatodik osztályát vagy más tanintézetnek ezzel tanértékre nézve egyenrangú osztályát sikeresen elvégezte, vagy ezzel egyenlő értékű műveltség megszerzését igazolta.(2) Az egyéb kellékek igazolása mellett választójoga van annak a nőnek is, aki az elemi népiskola negye-dik osztályának sikeres elvégzését, vagy ezzel egyenlő értékű műveltség megszerzését igazolja, ha:

1. három vagy több törvényes gyermeknek adott életet és legalább három gyermeke életben van; – a háborúban hősi halált halt gyermekeket e rendelkezés szempontjából életben levőnek kell tekinteni; vagy 2. saját vagyonának jövedelméből vagy saját keresetéből tartja el magát és önálló háztartást vezet.

(4) Annak a nőnek, aki egyetemet vagy más főiskolát végzett, életkorára való tekintet nélkül van választójoga. (1925. évi XXVI. törvény)

a) Állapítsa meg, hogy az alább felsoroltak közül kiknek volt a törvény alapján választójoguk! Válasz-tását aláhúzással jelezze!

1) Kis Emőke 25 éves főiskolát végzett banktisztviselő 2) Nagy Elvira 32 éves négy elemit végzett kétgyermekes anya 3) Kovács Dorottya 34 éves, hat elemit végzett, születése óta Monoron lakó takarítónő 4) Fekete Gizella 38 éves öt elemit végzett szolgálólány

b) Határozza meg, hogy a törvényszöveg mely háborúra utal! ..............................................................................................................................................................


TÖRTÉNEL EM


c) Soroljon fel két okot, ami a női választójog megadását (kiszélesítését) indokolttá tette! .............................................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................................

10. Az alábbi feladat a Kádár-korszakra vonatkozik. Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével! (4 pont)

„Az életszínvonal relatív emelkedéséért hálás volt a lakosság. […] utazni is lehetett. A hatvanas években sorra szűnt meg a vízumkényszer a ’szocialista’ országokkal, […] s az utazók összehasonlították az otthoni állapotokat a látottakkal. A hazatérők elmondhatták: mi sokkal jobban élünk. Nemsokára ’nyugati’ országokba is eljuthatott a magyar állampolgár.

A hatalom nem igényelte, hogy az egyes polgár minden nap azonosuljon a rendszerrel. A személyi kultusz külső jeleit példásan visszafogták. A számtalan vörös csillagot, buzdító feliratot sem helyezték mindenhol vissza […].” (Salamon – Konrád: XX. századi magyar történelem)

Magyarországot ebben a korszakban a szocialista tábor „legvidámabb barakkjának” nevezték. Sorol-jon fel két – két okot, hogy miért volt az ország „vidám”, és miért „barakk”?

vidám barakk ................................................................. ................................................................. ................................................................. .................................................................

11. A feladat az Európai Unióval kapcsolatos. Válaszoljon a kérdésekre a karikatúrák alapján! (2 pont)

SZUVERÉN NEMZETÁLLAMOK EURÓPAI KÖZÖSSÉGE

1) 2)

a) Határozza meg, hogy a karikatúrák közül melyik készült előbb! (0,5 pont) ..............................................................................................................................................................

b) Állapítsa meg, mi a karikatúrák közös mondanivalója! (1 pont) ..............................................................................................................................................................

c) Nevezzen meg egy konkrét eseményt, ami a karikatúra megállapítását igazolja! (0,5 pont) ..............................................................................................................................................................


TÖRTÉNEL EM


12. A feladat a mai magyar társadalom demográfiai helyzetére vonatkozik. Válaszoljon az ábrákhoz kapcsolódó kérdésekre! (4 pont)

[ezer fô]

Természetes szaporodásTermészetes fogyás Halálozás

Élveszületés

300

200

100

1876 1916 1956 19960

[ezer fô]

életkor

Férfiak 1870-ben Nők 1870-ben

Férfiak 2000-ben Nők 2000-ben

85–80–8475–7970–7465–6960–6455–5950–5445–4940–4435–3930–3425–2920–2415–1910–14

5–90–4

400 200 0 200 400

A természetes szaporodás változása Magyarországon (1876–1896)

a) Az ötvenes évek első felében megugrott a születések száma. Aláhúzással jelölje, hogy az alábbiak közül melyik játszott jelentős szerepet a folyamatban! (1 pont)

1. javuló életviszonyok 2. terhességmegszakítás tilalma 3. a korábbinál népesebb korosztályok léptek a családalapítás időszakába

b) Az ábrák segítségével válaszoljon, hogy mi a kapcsolat az 1950-es évek eleje és a hetvenes évek elején bekövetkező születésszám növekedés között. (1 pont)

..............................................................................................................................................................

c) A korfa alapján megállapítható, hogy a magyar társadalom elöregedőben van. Húzza alá a jelenséget igazoló állításokat! (2 pont)

1. az időskorúak száma nem csökken jelentősen 2. a születések száma csökkenést mutat 3. az időskorúak száma nő 4. a középkorúak és a fiatalok száma közel azonos


TÖRTÉNEL EM


Fontos tudnivalókEgyértelmű válaszokat adjon, egyértelmű jelöléseket alkalmazzon – javítás esetén is!

Válaszaiban a lényeg megfogalmazására töre ked jen, ne lépje túl a rendelkezésre álló helyet! Kérjük, kék színű tollat használjon!Időtartam: 150 perc.A feladatok megoldásához tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat! – Olvassa el figyelmesen a feladatokat! – Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait! – Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)! – Használja minden feladat megoldásához a megengedett segédeszközöket: a Tör té nel mi atlasz

térképeit és a Magyar helyesírási szótárt! – Válaszait gondos mérlegelés után, lehetőleg javítás nélkül írja le!

A szöveges, kifejtendő feladatok elkészítéséhez az alábbi munkamenetet javasoljuk: 1. Helyezze el időben és térben a feladatban megjelölt problémát! 2. Használja föl a feladat megértéséhez a forrásokat, illetve a Történelmi atlaszt! 3. Gyűjtse össze azokat az általános fogalmakat (fejlődés, változás, termelés stb.), illetve az adott

korszakhoz kapcsolódó fogalmakat (pl. várjobbágy, céh, személyi kultusz), melyekkel az adott probléma bemutatható!

4. Építse be fogalmazásába a forrásokból megszerezhető információkat, következ te té se ket! 5. Ha szükséges, készítsen vázlatot, illetve piszkozatot! 6. Tárja föl a probléma előzményeit, okait, következményeit! 7. Fogalmazzon meg feltételezéseket, magyarázatokat! 8. Építse be mondanivalójába önálló ismereteit (pl. nevek, évszámok), nézőpontját, véle ményét! 9. Ügyeljen arra, hogy mondatai világosak legyenek! 10. Szerkessze meg szövegét, és figyeljen a helyesírásra is!

Tájékoztatásul:Az esszék javításának szempontjai:

– a feladat megértése, – megfelelés a tartalmi követelményeknek, – a válasz megszerkesztettsége, logikussága, nyelvhelyessége.

Eredményes munkát kívánunk!

II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK

Olvassa el figyelmesen!A következő feladatok közül összesen négyet kell kidolgoznia.

Az alábbi szabályok alapján kell választania: Kidolgozandó: kettő rövid, és kettő hosszú feladat, melyek közül mindegyik más-más korszakra és legalább kettő a magyar történelemre vonatkozik. Tanulmányozza figyelmesen a feladatokat!


TÖRTÉNEL EM


Sorszám Korszakok, témák A feladat típusa

Egyetemes történelem

13. Céhes ipar rövid

14. Egyház szerepe hosszú

15. Társadalmi változások rövid

16. Hidegháború és az ENSZ hosszú

Magyar történelem

17. Hunyadi János rövid

18. László és Kálmán hosszú

19. Nemzetiségi kérdés rövid

20. Jobbágykérdés hosszú

21. Klebelsberg kultúrpolitikája rövid

22. Rákosi gazdasága hosszú

A feladatok tanulmányozása után karikázza be a választott feladatok sorszámát!Ellenőrizze választása helyességét az alábbi táblázat kitöltésével! A feladatválasztás szempontjai IgenNégy feladatot választott?

Legalább két magyar történelmi feladatot választott?

Legalább egy egyetemes történelmi feladatot választott?

Két rövid és két hosszú feladatot választott?

Mind a négy kiválasztott feladata különböző korszakból való? (A táblázatban a korszakokat a kettősvonal választja el.)

Egyértelműen jelölte feladatválasztásait?

A feladatok közül csak a választott négyet dolgozza ki, a többit hagyja üresen!A válaszok elkészítése során fogalmazvány (piszkozat) készíthető!

13. A feladat a középkori gazdaságra vonatkozik. Mutassa be és elemezze a forrás és ismeretei segítségével a céh szabályozó szerepét! (rövid)

„2. A párizsi kerület határain belül sem takácsnak, sem másnak nem lehet műhelye, ha maga nem ért ipara műveléséhez, és ha nem mesternek a fia.

3. Minden párizsi takács két széles és egy keskeny szövőszéket tarthat a házában, de házon kívül egyet sem [...]

5. Minden takács házában tarthatja egy testvérét és egy unokaöccsét. Mindegyikük számára két-két széles és egy-egy keskeny szövőszéket tarthat a házában, hogy így testvérei és unokaöccsei a maguk kezével dolgozzanak, és mihelyt nem dolgoznak, a mester nem tarthat szövőszéket. A mester testvérei és unokaöccsei nem kötelesek ipart vásárolni a királytól, sem éjszakai őrszolgálatot teljesíteni, sem taliumot [állami adó] fizetni mindaddig, amíg testvérük vagy nagybátyjuk gyámsága alatt élnek.

8. Minden takácsmester csak egy tanulót tarthat a házában, ezt is csak négy évre és 4 párizsi livre fejében, vagy ötévi szolgálatra 60 párizsi souért, vagy hatévi szolgálatra 20 párizsi souért, vagy hétévi szolgálatra fizetség nélkül.

23. Párizsban egy takács sem szőhet teljes [vég] posztót, csak úgy, hogy egyformán erősek a hosz-szanti és vetülékfonalak, ha a szövet teljes szélességében legalább 1600 fonál van.

31. A posztó készítésekor senki sem vegyítheti össze a valódi gyapjút a bárány gyapjával. Ha valaki mégis ezt teszi, 10 sou büntetést fizet minden csomó után: ennek a fele a királyt, másik fele az atyamestert és az esküdteket illeti munkájukért és fáradozásukért.


TÖRTÉNEL EM


32. Minden posztónak tiszta gyapjúból kell lennie, és ugyanolyan jónak az elején, mint a közepén. Ha nem ilyen, akkor készítője minden vég posztóért 5 sou büntetést fizet, bármilyen szövőszékről került is le; ennek a fele a királyt, fele a céhmestert és az esküdteket illeti munkájukért és fáradozásukért.

47. A fent említett céh tagjai közül senki sem kezdheti a munkát napkelte előtt, különben a mester 12, a segéd 6 dénár büntetést fizet, ha nem forgott fenn az a körülmény, hogy a vég posztót be kellett fejezni. Ebben az esetben a segéd [korábban] bemehet, de csak aznap.” (A párizsi takácsok XIII. századi céhszabályzatából) .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................................

14. A feladat a középkori egyetemes történelemmel foglalkozik. Mutassa be és elemezze a forrás és ismeretei alapján a pápaság törekvéseit! (hosszú)

„1. Egyedül a római egyházat alapította maga az Úr. 2. Egyedül a római pápát mondják joggal egyetemesnek [általánosnak]. 3. Püspököket egyedül ő tehet le és helyezhet székükbe vissza. 4. Követe a zsinaton minden püspököt megelőz, még ha ő maga alacsonyabb rendű is; ugyancsak

a püspökök elmozdítására ítéletet is hozhat. 7. Egyedül neki szabad a korszükségletnek megfelelően új törvényeket hozni, új püspökségeket

alapítani, káptalant apátsággá alakítani, és fordítva, gazdag püspökségeket felosztani és szegé-nyeket egyesíteni.

8. Egyedül ő használhat császári jelvényeket. 9. Egyedül a pápa lábait kötelesek az összes fejedelmek megcsókolni. 11. Az egész világon csak őt illeti meg a pápa név. 12. Jogában áll császárokat letenni. 13. Jogában áll, ha a szükség úgy kívánja, püspököket az egyik püspöki székből a másikba áthelyezni. 14. Bármely egyház klérikusát tetszése szerint felszentelheti egy másik részére. 16. Rendelete nélkül nem lehet egyetemes zsinatot összehívni. 17. Tekintélyének támogatása nélkül [...] semmiféle könyv nem tekinthető kánoninak. 19. Senki fölötte nem ítélkezhet. 22. A római egyház még soha nem tévedett, az írás tanúsága szerint örökké tévedhetetlen lesz. 23. A római pápa, ha a kánonoknak megfelelően választották, Szent Péter érdemeire való tekin-

tettel kétségkívül szent lesz, mint ezt Szent Ennodius paviai püspök bizonyítja, kivel ebben sok szent atya egyetért és amint Szent Symmachus pápa dekrétumaiban található.

25. Püspököket zsinat egybehívása nélkül is letehet vagy visszahelyezhet.” (Dictatus Papae –1075) .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................................


TÖRTÉNEL EM


15. A feladat a XIX. század második felének társalmi átalakulásával és eszméivel kap-csolatos. Mutassa be a forrás és ismeretei alapján a munkásság társadalmi helyzetének, szerepének eltérő megítéléseit és ezek eszmei alapjait! (rövid)

„A munka minden gazdagság forrása […] a munka hozadéka levonás nélkül, egyenlő jog szerint illeti meg a társadalom minden tagját. A munka fölszabadítása megköveteli, hogy munkaeszközöket a társadalom köztulajdonává emeljék […]

A munka fölszabadítása a munkásosztály műve kell, hogy legyen, s vele szemben az összes többi osztályok csak egyetlen reakciós tömeget alkotnak […]” (A gothai programból)

„Azonkívül nem szabad szem elől téveszteni azon alapvető igazságot, hogy az állam mindnyájunkért van, az előkelőkért csakúgy, mint a szegényekért. […] Tehát a méltányosság a munkások állami védelmét sürgeti, hogy a munka nyereségéből kellő rész jusson nekik – s a munka úgy fedezze lakás, élelem, ruházat tekintetében szükségleteiket, hogy helyzetük ne legyen nyomasztó. Ebből az következik, hogy mindazt kell pártolni az államnak, ami a munkások helyzetén bármiképp is lendít; […] ha a munkaadók a munkásokat igazságtalan terhekkel és oly kikötésekkel sanyargatnák, melyek az emberi méltósággal ellenkeznek, ha egészségüket veszélyezteti az erőltetett, nemükkel és korukkal arányban nem álló munka: mindez esetekben, megtartva a mérséklet határait, közbe kell lépnie a nyilvános hatalomnak s a törvényhozásnak. (XIII. Leó: „Rerum Novarum”, 1891) .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................................

16. A feladat a hidegháborúval kapcsolatos. Mutassa be a két szuperhatalom szembe-kerülésének okait és körülményeit a kétpólusú világ létrejöttét, és az ENSZ szerepét a hidegháború kezdeti szakaszában! (hosszú)

„A világ néhány országának népeire legutóbb akaratuk ellenére totalitárius rendszereket kényszerítettek rá. Az Egyesült Államok kormánya gyakran tiltakozott a kényszer és a megfélemlítés alkalmazása ellen […] A világtörténelemnek jelen pillanatában csaknem minden nemzetnek választania kell a két életmód alternatívája között. A választás nagyon gyakran nem szabad. […]

Meggyőződésem, támogatnunk kell a szabad népeket abban, hogy saját módjukon alakítsák ki saját sorsukat. […] A totalitárius rendszerek csírái a nyomorúságból és a szükségből táplálkoznak. A szegénység és polgárháború rossz földjében terjednek el és növekszenek. Teljesen akkor fejlődnek ki, amikor egy népben kihalt a jobb jövőbe vetett remény.” (Truman elnök kongresszusi üzenetéből, 1947 márciusa)

„Két ellentétes politika alakult ki: az egyik oldalon a Szovjetunió és a demokratikus országok politikája, amely az imperializmus aláásására és a demokrácia megszilárdítására irányul, a másik oldalon az Egyesült Államok és Anglia politikája, amely az imperializmus megerősítésére és a demokrácia megfoj-tására irányul […] Ily módon két tábor alakult ki […] A két ellentétes tábor […] harca a kapitalizmus általános válságának további kiéleződése, a kapitalizmus erőinek gyengülése, a szocializmus és a demokrácia erőinek gyarapodása közepette megy végbe.” (A Kominform, a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának állásfoglalása, 1947)


TÖRTÉNEL EM


Biztonsági Tanács – 5 állandó tag (vétójoggal): Szovjetunió, Egyesült Államok,

Nagy-Britannia, Franciaország, Kína (1971-ig Tajvan) – évente változó 6 tag (1966-tól 10 tag kétéves mandátummal)(a döntéshez 7 „igen” szavazat kell)

New York

Közgyűlés(évente ülésezik minden tagország részvételével)

New YorkHága

Nemzetközi Bíróság

Főtitkár(öt évre)

ENSZ-haderő

Genf

WHO

(egészségügy)

Párizs

UNESCO(nevelésügy, tudomány, kultúra)

Washington

IMF(Nemzetközi Valutaalap)

Róma

FAO(élelmezésügy és mezőgazdaság)

A Föld országai

1945 Az ENSZ megalakulása1946–49 Görög polgárháború1948 Berlini válság1949 A NATO és a KGST

megalakulása1950–53 A koreai háború

ajánlá

s

választás

részvételszavazati jog nélkül

.............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................................

17. A feladat a török elleni küzdelemmel kapcsolatos. Mutassa be Hunyadi János felemel-kedésének főbb állomásait, s elemezze miként függött ez össze a kor magyar társadalmi rendszerével és a török ellenes harcokkal! Válaszában térjen ki arra is, hogy mi tette lehetővé gyors társadalmi emelkedését és sikereit a törökök elleni harcokban! (rövid)

1437 Luxemburgi Zsigmond halála, Habsburg Albert magyar király lesz

1439 Albert halála

1440 I. Jagelló Ulászló trónra lépése, V. László születése

1444 A várnai vereség, I. Ulászló halála

1445 Az ország rendjei hét főkapitányt választanak, köztük Hunyadi Jánost

1446 Hunyadi Jánost kormányzóvá választják

1453 V. László nagykorúsítása és trónra lépése

1456 A nándorfehérvári diadal, Hunyadi János halála


TÖRTÉNEL EM


„Élt ekkor az országban egy bátor vitéz; Havasalföld népének nemes, nevezetes szülöttje, Hunyadi János; harcos férfiú, aki fegyverforgatásra és hadak vezetésére termett. Amiként a halaknak életeleme a víz, a szarvasoknak az árnyas erdő, úgy volt neki életeleme a fegyver és a hadivállalkozás. Ezt az embert – tetteinek tanúsága alapján ki merem mondani – a gondviselés egyenesen az égből küldte és hozta idegen tájról Magyarország vidékére az ország jövendő védelmére. […]

A kormányzó úr is tette le – önként – tisztségének terhét, amelyet már nyolc év óta oly nagy szeren-csével viselt: Az Úr 1452. éve elkövetkezvén, László királynak visszaszolgáltatta Magyarországot, ame-lyet a maga és övéi véres küzdelmeivel, teljes buzgalmával és gondoskodásával meg haditudományával megőrzött. Ezért László király […] Beszterce örökös grófjává emelte.” (Thuróczy János krónikája)

„1441 februárjában Ulászló rendkívüli hatalommal ruházta fel Újlaki Miklóst és Hunyadit. Ket-tejüket nevezte ki, azonos jogkörrel, Erdély vajdáivá, a székelyek és számos megye ispánjaivá, emellett Temesvár, Nándorfehérvár és az egész déli végvárrendszer kapitányaivá[…] [Hunyadi] Úgyszólván puszta megjelenésével egymás után hódolatra bírta Ulászló ellenfeleit. […] Újlaki Erdélyben alvajdái útján gyakorolta a rá eső bírói hatalmat, és részt kapott a sójövedelemből, de a katonai parancsnokságot és a várakat társa kezén hagyta. Hunyadi többé nem is engedte ki ezeket a kezéből, és 1441-től haláláig ez a régió volt politikai befolyásának bázisa. […]Verhetetlen hadve-zér hírébe került, aki mindenféle ellenséggel könnyedén leszámol […]A nemesi közvélemény ezóta oly rajongással fordult Hunyadi felé, hogy azt többé semmilyen fejlemény nem tudta kikezdeni. A hadvezér minden további sikerében hitének újabb igazolását látta, ha pedig kudarcait tapasztalta, azokat kivételes körülményekkel, többnyire árulással magyarázta. Hunyadi számára ettől kezdve egyenes út vezetett a kormányzói méltóság felé, sőt a trónig, noha ez halála miatt nem neki, hanem fiának jutott.” (Engel Pál: Szent István birodalma.)


TÖRTÉNEL EM


.............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................................

18. A következő feladat a középkori magyar történelemre vonatkozik. Mutassa be, mennyiben szolgálták Szent László és Könyves Kálmán törvényei a feudális társa-dalmi viszonyok megszilárdulását! Válaszában térjen ki a két uralkodó törvényeinek különbségeire is! (hosszú)

„4. Ha ezután valakit az egész falu tolvajnak kiált, istenítélettel vizsgálják meg. Ha ennek foly tán ártatlannak bizonyul, a falu csupán egy penzát fizessen a papnak. Ha pedig bűnösnek ta lálják, minden vagyonát foglalják le a király részére, amiből negyedrészt a falubelieknek adjanak.

6. Ha a bíró a rabszolga orrát nem vágja le, vagy a szabadot nem akasztja fel, vesszen min dene, fiain és lányain kívül, s magát adják el. Ha pedig ártatlant akaszt fel, száztíz pénzt fizessen, és a felakasztott személy minden va gyonát adja vissza.

12. Ha valamely szabadot vagy rabszolgát lopáson érnek, akasszák fel. Ha pedig, hogy me ne küljön az akasztófától, a templomba menekül, kihozván őt a templomból, vakítsák meg. Az olyan rabszolga pedig avagy szabad, aki libát vagy tyúkot lop, fél szemét veszítse, s amit lopott, adja vissza.

14. Ha valamely szabad ember tíz dénár értékűt lop, akasszák fel, ha tíz dénárnál kisebb érté kűt lop, a lopott értéket tizenkétszeresen adja vissza, és egy ökröt fizessen.” (László II. tör vény könyvéből )

„17. Azok a szőlők, telkek, földek, melyeket bármelyik király adományozott, változatlanul marad-janak meg azoknak, akiknek adományozták azokat.

19. Azok az elűzött régi telepesek, akiknek másutt nincs földjük, eddigi földjükre térjenek vissza. Ha [közben] földjüket monostoroknak vagy egyházaknak adományozták, és nekik van más földjük, ez [tudniillik a közben történt adományozás] maradjon meg sértetlenül.

20. Minden olyan birtok, melyet Szent István adományozott, illessen meg minden, természetesen leszármazás szerinti utódot vagy örököst. Az olyan birtok azonban, melyet más királyok adtak [csak] apáról fiúra szálljon, s ha ilyenek [ti. fiúörökösök] nincsenek, örököljön a fitestvér, s ennek halála után fiait se zárják ki az örökségből. Ha pedig az illetőnek fitestvére nincsen, az örökséget a király részére vegyék át.

32. Ha valaki másnak a földjét birtoklásra magának foglalja el, ha a bíróságon bevádolják, ugyan-annyit veszítsen el a saját földjéből, s azonkívül tíz penzát fizessen.

53. a) Ha az elfogott tolvajra a lopást rábizonyítani nem lehet, engedjék meg neki az istenítéletet. b) Ha ennek folyamán ártatlannak bizonyul, elfogója vagyonából vegyenek el annyit, amennyi

vagyona van annak, akit ő tolvajnak mondott, de ne vakítsák meg. c) Ha a tolvaj az istenítélet folytán bűnösnek találtatik vakítsák meg.

54. Ha valaki négylábú állatot vagy ennek megfelelő értékű dolgot, avagy húsz dénár értékű ruhát lopott, mint tolvajt ítéljék el.

84. a) Ha valaki, akit lopással vádoltak, a templomba menekül, úgy ítéltük, hogy őt csupán ezért még ne tekintsék valóban tolvajnak, hanem a bíró, annak az egyháznak a papjával együtt, kérdezze meg, vajon bűnös-e vagy sem.

b) És ha ő magát vétkesnek vallja – azért, mivel az egyházba menekült, szemeinek megvakításától vagy más tagjainak megcsonkításától meneküljön meg. (Kálmán I. törvénykönyve)


TÖRTÉNEL EM


.............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................................

19. A feladat a XIX. századi magyar történelemre vonatkozik. Elemezze a források segítségével a dualizmus-kori magyar nemzetiségi politika főbb jellemzőit és eszmei alapjait! (rövid)

„Minthogy Magyarország összes honpolgárai az alkotmány alapelvei szerint is politikai tekintetben egy nemzetet képeznek, az oszthatatlan, egységes magyar nemzetet, melynek a hon minden polgára, bármely nemzetiséghez tartozzék is, egyenjogú tagja; minthogy továbbá ezen egyenjogúság egyedül az országban divatozó többféle nyelvek hivatalos használatára nézve, és csak annyiban eshetik külön szabályok alá, amennyiben ezt az ország egysége, a kormányzat és közigazgatás gyakorlati jelentősége és az igazság pontos kiszolgáltatása szükségessé teszik; a honpolgárok teljes egyenjogúsága minden egyéb viszonyokat illetően épségben maradván, a különféle nyelvek hivatalos használatára nézve a következő szabályok fognak zsinórmértékül szolgálni:

1. § A nemzet politikai egységénél fogva Magyarország államnyelve a magyar lévén, a magyar ország-gyűlés tanácskozásai és ügykezelési nyelve ezentúl is a magyar; a törvények magyar nyelven alkottatnak, de az országban lakó minden más nemzetiség nyelvén is hiteles fordításban kiadandók […]

6. § A törvényhatósági tisztviselők saját törvényhatóságaik területén a községekkel, gyülekezetek-kel, egyesületekkel, intézetekkel és magánosokkal való hivatalos érintkezésben a lehetőségig ezek anyanyelvét használják […]

8. § A bíró […] a panaszt vagy kérelmet a panasz vagy kérelem nyelvén intézi el; kihallgatást, tanúkihallgatást, szemlét és más bírói cselekményeket […] A perben álló felek, illetve a kihallgatott személyek nyelvén eszközli […]

26. Valamint eddig is jogában állott bármely egyes honpolgárnak éppen úgy, mint a községeknek, egyházaknak, egyház-községeknek úgy ezentúl is jogában áll saját erejökkel, vagy társulás útján alsó, közép és felső tanodákat felállítani. E végből, s a nyelv, művészet, tudomány, gazdaság, ipar- és keres-kedelem előmozdítására szolgáló más intézetek felállítása végett is. Az egyes honpolgárok az állam törvényszabta felügyelete alatt társulatokba, vagy egyletekbe összeállhatnak, és összeállván szabályokat alkothatnak, az államkormány által helybenhagyott szabályok értelmében eljárhatnak, pénzalapot gyűjthetnek, és azt, ugyan az államkormány felügyelete alatt nemzetiségi törvényes igényeiknek is megfelelően kezelhetik.” (1868. évi XLIV. tc. a nemzeti eg yenjogúság tárgyában)

„3. § […] Oly községekben, hol magyar és nem magyar ajkúak vegyesen laknak, akár községi, akár felekezeti, akár egyéb nyilvános népiskolákban, az 1883. évtől fogva úgy rendes, mint segéd- vagy ideiglenes tanítóul csak oly egyének alkalmazhatók, akik a magyar nyelvet tanítani képesek […]

4. § A magyar nyelv bárminemű nyilvános népiskolában a köteles tantárgyak közé ezennel felvé-tetik […] (1879)

19. § A nem magyar tanítási nyelvű elemi iskolákban, akár részesülnek állami segélyben, akár nem, a magyar nyelv a mindennapi tanfolyam valamennyi osztályában a vallás- és közoktatásügyi miniszter által a hitfelekezeti iskolafenntartó meghallgatásával megállapított tanítási terv szerint és


TÖRTÉNEL EM


kijelölt óraszámban oly mértékben tanítandó, hogy a nem magyar anyanyelvű gyermek a negyedik évfolyam bevégeztével gondolatait magyarul élőszóval és írásban érthetően ki tudja fejezni.” (Apponyi Albert kultuszminiszter által beterjesztett törvény (Lex Apponyi), 1907) .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................................

20. A feladat a XVIII. századi magyar történelemre vonatkozik. Mutassa be Mária Terézia és II. József jobbágypolitikájának jellemzőit! Tárja fel a meghozott intézkedések társadalmi – gazdasági – politikai körülményeit és következményeit! (hosszú)

„Az úrbérszabályozási példányokba kifejezetten és határozottan írassék be mind a telki állomány […]Minden egésztelkes jobbágy köteles lesz az úrbérszabályozás értelmében hetenként egy napi négy-

igás robotot teljesíteni az úrnak, ahol azonban mostanáig két igával szokták teljesíteni az igásrobotot, azokon a helyeken az igásrobot kötelezettségét ezután is két igával fogják teljesíteni […] Egyébként jóllehet már az előbb érintett úrbérszabályozás elrendeli, hogy a szántás, aratás és kaszálás idején a robotot kettőzve – de beszámítással – lehet behajtani, mindazonáltal, mivel egyes helyeken a szőlők teszik ki a földesurak gazdaságának és jövedelmének nagyobb részét és a földművelés csekély, ezért – nehogy ezeknek a földesuraknak az állapota ezzel rosszabbá tétessék – kegyesen engedjük, hogy az ilyen helyeken a szőlőművelés idején ők is hasonlóan kettőzve hajthassák be a robotot az alattvalókkal, de szintén beszámítással […]” (Mária Terézia úrbéri rendeletéből, 1767)

„Először: A Jobbágyság állapottyát annyiban a mennyiben a Parasztok ennél fogva eddig elé örökös kötelesség alá vettetve és a földhöz köttetve voltanak, jövendőre tellyességgel eltöröllyük és azt akar-juk, hogy ebben az értelemben a Jobbágy nevezettel tovább ne éllyenek: következésképpen minden Parasztokat, akár mely nevezet és vallásbeliek légyenek, jövendőre maguk személlyekre nézve laká-sokat szabadosan változtatható emberekké tészük, és mindenütt ollyanoknak tartatni parancsollyuk, maga a Természet Törvénye és a köz Jó azt kívánván […]

Másodszor: Azt akarjuk, hogy minden Parasztnak szabad legyen maga kedve szerint, Földes Úrnak engedelme nélkül is házasodni, Tudományoknak és Mesterségeknek tanulására magát adni, s azokat akárhol gyakorolni.

Harmadszor: Se egy Paraszt, se annak Fia, Leánya, vagy az ő háza népe közül való más személy a Földes Úrnak udvari Szolgálattyára kedve ellen nem kénszeríttethetik […]

Negyedszer: Minden paraszt ember maga ingó Javait és Keresményit, t.i. a Földnek, Rétek-nek, Malmoknak, vagy Szöllöknek ötet illető betsüjét [használati jogát] szabadoson eladhattya, ajándékozhattya, meg tserélheti, el Zálogosíthattya, Gyermekeinek… rendelést tehet […]

Ötödször: Hogy a Parasztok azokban, a miket bírnak, bátorságosok lehessenek, kegyelmesen végezzük, hogy ök, vagy akár mely maradékjok, a Ház hellyekböl, vagy akár mi féle fundusukból [ telkükből] hellyes elegendő ok és a Vármegyének előtte való meglátása nélkül ki ne tétessenek, […]” (II. József jobbágyrendelete, 1785) .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................................


TÖRTÉNEL EM


.............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................................

21. A következő feladat a XX. századi magyar történelemmel kapcsolatos. Mutassa be a források és a saját ismeretei segítségével a klebelsbergi kultúrpolitika alapvető vonásait! (rövid)

„Ha a magyar neonacionalizmus nem tudja megnyerni a nemzeti gondolatnak és a nemzeti érzésnek a magyar tömegeket, és ha marad egy viszonylag kisebb társadalmi réteg ideálja, akkor nem lehet kétséges, hogy fölébe kerekedik az egész földet egyetlen golyóbisnak tekintő internacionalizmus.” (Klebelsberg Kuno, 1928)

„T. nemzetgyűlés! Szeretném a köztudatba belevinni, a trianoni béke következtében lefegyverzett Magyarországban a kultusztárca voltaképpen honvédelmi tárca is. Honvédelmi tárca olyan érte-lemben, hogy most elsősorban a szellem, a művelődés fegyvereivel kell védeni hazánkat, és ezekkel az eszközökkel kell mindig újból és újból bizonyítanunk a világ nemzetei előtt, hogy, a magyar viszontagságos életének második ezer esztendejében is életképes, erős és hogy bántani nagy történelmi igazságtalanság.” (A költségvetési vitában elhangzott felszólalásából, 1925)

„[…] Emelni kell a magyar dolgozó tömegek értelmi színvonalát, ma még sokkal inkább, mint a múlt század kilencvenes éveinek elején, és szisztematikusan nevelni kell minden téren elsőrangú szakembe-reket, akiknek az a hivatásuk, hogy közigazgatási vezérkara legyenek a magyar termelésnek. […]

Mivel igyekszem a magyar munkástömegek művelődési színvonalán emelni? Népiskolák tömeges felállításával és az iskolán kívüli népművelés szervezésével […]

Csonka Magyarországnak 3455 községe van. Ebből 317-ben építünk 1073 tantermet és 528 tanítói lakást. Ennek az 1073 tanteremnek akkora a befogadóképessége, hogy 45 ezer olyan gyermek járhat a jövőben tágas, világos és egészséges iskolába, aki korábban vagy egyáltalán nem volt beiskolázva, vagy célszerűtlen helyiségekben szorongott. Ha meggondoljuk, hogy Magyarországnak 750 ezer tankötelese van, akkor ez a 45 ezer, akiket jó iskolákhoz juttatjuk, nagyon jelentékenynek mondható.” (Klebelsberg Kuno: A magyar kultúra jövője, 1926)

22. A feladat a XX. századi magyar történelemmel kapcsolatos. Mutassa be a források és ismeretei segítségével a Rákosi-korszak gazdaságpolitikájának jellemzőit 1950–1953 között! Válaszában elemezze, hogy a meghirdetett gazdaságpolitika következményeit! (hosszú)Gyáripari egységek tulajdon szerinti megoszlása

1946 1949 1950Állami (községi, városi) 346 1661 1595

Szövetkezeti 300 94 ––-

Magán 1946 1949 1950


TÖRTÉNEL EM


A gazdaság főágazatainak hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez

Év Ipar ÉpítőiparMező-

gazdaság Egyéb1950 44,8 9,1 36,7 9,4

1951 45,0 10,6 37,4 7,0

1952 54,1 11,7 23,9 10,3

1953 53,2 11,1 29,5 6,2

1954 53,7 9,1 29,4 7,8

1955 55,0 9,4 31,3 4,3

A szántóterület birtokviszonyai (ezer holdban)

ÉvÁllami

gazdaság TszKisparaszti gazdaság „Kulák”

1949 113 76 7731 1650

1950 463 419 7331 1271

1951 685 1253 6620 1271

1952 1050 1795 6019 530

1953 1300 2470 5067 449

A fontosabb élelmiszerek egy főre jutó fogyasztása, 1934–54 (kg)

Megnevezés 1934–1938 évek átlaga

1950–1954 évek átlaga

Liszt 144,7 147,7

Rizs 2,3 1,7

Cukor 10,5 19,5

Burgonya 130,0 108,1

Sertéshús 15,0 16,4

Marhahús 5,8 5,5

Borjúhús 1,5 0,9

Baromfi 8,4 8,0

Tojás 5,2 4,4

Tej és tejtermékek 101,9 93,5

Sertészsír 13,0 14,7

Bor (liter) 34,8 28,1

Sör (liter) 3,1 14,0

Gazdasági mutatók

ÉvParasztság pénzadója

Állami alkalmazottak havi fizetése (forintban)

1950 330 683

1951 554 729

1952 449 928

1953 314 988

1954 427 1082

„1. Az ötéves terv előirányzatainak felemelése útján az iparosítást meg kell gyorsítani olymódon, hogy gyáriparunk termelése 1949-hez képest 1954-re az eredetileg előirányzott 86,4% helyett legalább 200%-kal emelkedjék. Ezen belül a nehézipar termelésének az eredetileg előirányzott 104,3% helyett legalább 280%-kal kell emelkednie. A könnyűipar termelésének 72,9% helyett legalább 145%-kal kell emelkednie.

A népgazdaság beruházásának öt év alatt az eredetileg előirányzott 50,9 milliárd forint helyett: legalább 80 milliárdot kell elérniük. Ezen belül a gyáriparra fordított beruházásoknak 21,3 milliárd forint helyett legalább 40 milliárd forintot kell elérniük.

A nehéziparban az eredetileg tervezett 18,3 milliárd torirat helyett legalább 37 milliárd forintot kell beruházni.

A nemzeti jövedelemnek 1949-hez képest 1954-re az eredetileg előirányzott 63% he lyett legalább 120%-kal kell emelkednie.

A munka termelékenységének öt év alatt az eredetileg tervezett 50% helyett legalább 80%-kal kell emelkednie.” (MDP II. kongresszusa 1951. március 2.) .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. ..............................................................................................................................................................


TÖRTÉNEL EM


ÍRÁSBELI FELADATSOR MEGOLDÁSA

I. RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK

1. Spártai állam (Elemenként 1 pont, összesen 4 pont) a) perioikoszok vagy körüllakók vagy nők b) ephoroszok vagy felügyelők c) Geruszia vagy Öregek Tanácsa vagy Vének Tanácsa d) helóták vagy jog nélküli földművesek

2. Arab terjeszkedés (Elemenként 1 pont, összesen 4 pont) a) Poitiers b) kereskedelem vagy kereskedelmi útvonalak c) megnőtt vagy erősödött vagy növekedett d) Indoklás: Pl.: Az arab hódítás nyomán a Bizánci Birodalom jelentősége csökkent. (Az öt

keresztény patriarkátus közül a három keleti arab fennhatóság alá került)

3. Mátyás és a reneszánsz (Elemenként 1 pont, összesen 5 pont) a) hozzájárult a reneszánsz kultúra elterjedéséhez vagy megerősödéséhez b) Pl.: a humanizmus egyik jellemzője az antik kultúra felélesztése vagy uralmát legitimálják,

hiszen nem királyi családból származott c) Pl.: erejének, hatalmának, gazdagságának bemutatása vagy a külföldiek elkápráztatása d) ellenszenvvel nézte (egy részük) (1 pont) néhányan (a kisebbség) követték (1 pont)

4. Kereskedelmi háromszögek (Összesen 4 pont) a) 1. levantei keresekedelem (0,5 pont) 2. balti vagy Hanza kereskedelem (0,5 pont) b) 1. a levantei válságba jutott, (0,5 pont) 2. a balti szerepe kis mértékben növekedett (0,5 pont) c) XVI. században csak nyersanyag vagy nemesfém lelőhelynek használták (1 pont) XVIII. századra a késztermékek felvevő piacává is vált vagy bővültek az kiviteli cikkek (dohány,

cukor) (1 pont)

5. Zrínyi tevékenysége (Összesen 4 pont) a) Oszmán Birodalom (0,5pont) b) Habsburg Birodalom (0,5 pont) c) Vasvári Béke (vagy 1664) (1 pont) d) Pl.: erőviszonyok kiegyenlítődtek vagy európai egyensúly (1 pont) e) hajdúk vagy vitézlőrend vagy végvári katonák (1 pont)

6. XIX. század eszméi (Összesen 4 pont) a) Marx b) osztályharc, magántulajdon megszüntetése, erőszakos hatalomátvétel vagy forradalom, c) reform vagy választások vagy társadalmi evolúció


TÖRTÉNEL EM


7. A XIX–XX. századfordulójának életmódja (Elemenként 1 pont, összesen 5pont) a) 3 b) 1 c) 3 d) 1 e) 1

8. II. világháború történetével kapcsolatos események (Elemenként 0,5 pont, összesen 2 pont) a) 1941. június 22. b) 1944. június 6. c) 1945. augusztus 6. d) 1945. szeptember 2.

9. Két világháború közötti magyar társadalom élete (Elemenként 1 pont, összesen 4 pont) a) 1) Kis Emőke 25 éves főiskolát végzett banktisztviselő 3) Kovács Dorottya 34 éves, hat elemit végzett, születése óta Monoron lakó takarítónő b) I. világháború c) Pl.: korabeli európai gyakorlathoz való igazodás vagy a nők iskolázottságának növekedése vagy

a nők munkába állása vagy női egyenjogúsítási mozgalmak hatására

10. Kádár korszak (Összesen 4 pont)

vidám barakk

– pl.: magasabb életszínvonal – pl.: kisebb szabadságok (pl. utazási korlátozások

enyhítése) – pl.: az egyes polgároknak nem kellett azonosulni a

rendszerrel – pl.: elfogadott volt a finoman megfogalmazott és a

rendszer alapjait nem veszélyeztető bírálat, kritika

– pl.: egypártrendszer – pl.: diktatúra – pl.: korlátozások – pl.: állami ellenőrzés

11. Európai Unió (Elemenként 0,5 pont, összesen 2 pont) a) 1. b) Pl.: eltérő érdekek és együttműködés c) Pl.: Európai alkotmány elfogadása ill. elutasítása néhány országban vagy az új költségvetés el

nem fogadása vagy a Törökország csatlakozásának kérdése

12. Mai magyar társadalom (Összesen 4 pont) a) 2. a terhességmegszakítás tilalma (1 pont) b) Akkor kerültek szülősorba a Ratkó – korszak gyermekei. (1 pont) c) 2. a születések száma csökkenést mutat. (1 pont) 3. az időskorúak száma nő (1 pont)


TÖRTÉNEL EM


II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK

13. A céh szabályozó szerepe (rövid)Műveletek, tartalmak Pont

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a céh piacszabályozó szerepét mutatja be.A válasz a források felhasználásával lényegi össze függé seket tár fel (pl. a belső szabályozók a versenyt korlátozzák).

0–4

Tájékozódás térben és időben

M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi.T Pl. megállapítja, hogy a céhek kialakulása a XI-XV. századra tehető, és említi, hogy ez a kézműipari szervezet a fejlett nyugat-európai területeken (itt Párizs) jött létre.

0–4

Szaknyelv alkalmazása

M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat.T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat (árutermelés, piac, királyi hatalom, polgárok, városok stb.) és a következő konkrét történelmi fogalmakat (királyi udvar, céh - céhes társadalom, céhmester, atyamester - városi önkormányzat stb.).

0–4

Források használata M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található in for má ciókat, és következtetéseket von le belőlük.T Pl. rögzíti a céh számos területen korlátozta a mestereket (munkaidő, iparvállalás feltételei, minőségi előírások, munkabér, adó stb.), ami elsősorban a korlátozott piachoz történő alkal-mazkodás követelt meg. T Pl. rögzíti, hogy a mesterré válás útját (mester, legény vagy segéd, inas vagy tanuló) is részletesen szabályozták, és feltárja, hogy ez a piac szabályozása mellett a minőségi munkát, így a gazdasági fejlődést szolgálta.

0–6

Eseményeket alakító tényezők feltárása

M A vizsgázó bemutatja a céhes ipar jellemzőit, és elemzi a céh piacszabályozó szerepét.T Pl. rögzíti, hogy a céhek egy adott mesterségben, kézműipari ágazatban jönnek létre, így fejlődésük speciális szakmák megjelenése útján valósult meg vagy rögzíti, hogy a céhek korlátozó intézkedéseikkel kezdetben elősegítették a gazdasági fejlődést, de a XV. századtól a piaci viszonyok korlátozásával már gátolták azt.T Pl. utal a céhek társadalomformáló szerepére, és felismeri a gazdaság fejlődésével nőtt a kézművesek befolyása a városokban vagy utal a céhek politikai jellegű feladataira – részvétel a város védelmében, a városi szenátusban, a polgári rend kialakulásában.T Pl. rögzíti, hogy a középkori városok egy meghatározott nagyságú piaci körzetet láttak el, s ennek nagysága (felvevő képessége) követelte meg a piac korlátozását, ami biztosította minden mester megélhetését.

0–8

Megszerkesz tettség, nyelv helyesség

A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felé pí tett. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy he lyesírási hibát. 0–2

A feladatban elérhető összpontszám 28

Elérhető vizsgapontszám 7

14. Az egyház szerepe (hosszú)Műveletek, tartalmak Pont

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a pápaság hatalmi törekvéseit mutatja be és elemzi.A válasz lényegre törően mutatja be az egyház hatalmi törekvéseit.A válasz feltárja, hogy a pápaság mind az egyházi hierarchiát, mind a világi hatalmat alá kívánta rendelni hatalmának.A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogal maz meg.

0–8


M A vizsgázó beépíti a forrásokban található információkat és egyszerű következtetéseket von le belőlük.T A korabeli püspöki levél kapcsán megállapítja a szerződés mögötti elméleti alapokat („sérthetetlenség, megbízhatóság, becsületesség, hasznosság, könnyedség, lehetőség”) valamint kitér az eskü-jelleg domináló szerepére; ugyanakkor megkülönbözteti ettől a modern történészi véleményt a kapcsolat szerződéses jellegét illetőleg.

0–4


TÖRTÉNEL EM


Műveletek, tartalmak Pont


M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat.T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat (hierarchia, egyház, feuda-lizmus stb.).T Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fo gal makat (zsinat, cölibátus, invesztitúra, hűbéres, hűbérúr, szerzetesrendek stb.).

0–6

Források használata M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük.T Pl. rögzíti, hogy a pápaság magának követelte az invesztitúra jogát, ezzel a világi hatalom (a császár fölé) kívánta magát helyezni.T Pl. rögzíti, hogy a dokumentum a pápaságnak jogot adna a császárok elmozdítására, vagyis a pápaságot a világi hatalom fölé kívánták helyezni.T Pl. rögzíti, hogy a pápaság hatalmat kívánt szerezni a püspökök fölött, és a zsinattal szemben is, vagyis a pápaság az egyházon belül is növelni kívánta hatalmát.T Pl. rögzíti, hogy a pápaság a hitéletben és az egyházi törvénykezésben is megkérdőjelezhe-tetlen tekintéllyé kívánt válni, vagyis teljessé kívánták tenni a pápai tekintélyt.

0–10


M A vizsgázó feltárja a pápai törekvések jellemzőit, és elemzi azokat befolyásoló tényezőket.T Pl. feltárja a pápai hatalmi törekvések az egyházi reformokkal (Cluny) indultak, de azokat kiegészítették a világi hatalom elleni éllel. T Pl. rögzíti, hogy a pápaság törekvései biztosították az egyház függetlenségét a világi hatalommal szemben, így Nyugat-Európában a világi hatalom korlátozottá vált, ami jelentős szerepet játszotta későbbiekben a rendi társadalom kialakulásában.T Pl. utal arra, hogy a dokumentum nem sokkal az egyházszakadás (1054) után keletkezett, így a pápai törekvések a pápaság vezető szerepét kívánták bizonyítani az egész keresztény világban. T Pl. megállapítja, hogy a pápai törekvések indították el az invesztitúra-küzdelmeket, mivel a császárok hatalma jelentős részben az egyházi hűbéreken nyugodott T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését.

0–12


A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok vilá go sak és egyértelműek.Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja.A tanuló megállapításai árnyalt elemző-készségről ta nús kod nak.A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy he lyes írá si hibákat.

0–8



15. Társadalmi átalakulás a XIX. század végén (rövid)Műveletek, tartalmak Pont

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a kor társadalmi viszonyainak átalakulását, a munkásság helyzetének megváltozását és azok eszmei hátterét mutatja be.A válasz a források felhasználásával lényegi össze függé seket tár fel (pl. az ipari munkásság a társadalom egyik legjelentősebb érdekérvényesítő csoportjává válik, ezért egyre többen foglalkoznak a munkások helyzetének javításával, érdekeinek képviseletével stb.).

0–4


M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi.T Pl. megállapítja, hogy a feladatban megfogalmazott társadalmi változások a XIX. század végén mennek végbe, és említi, hogy ezek a változások elsősorban Nyugat-Európa fejlett régióiban jelennek meg, de fokozatosan átterjednek az iparosodó közép és kelet európai területekre is.

0–4


M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat.T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat (ipari forradalom, érdekképviselet, pártok stb.) és a következő konkrét történelmi fogalmakat (munkás, tőkés, szakszervezetek, szociáldemokrácia, keresztény szocialista mozgalom, stb.).

0–4


TÖRTÉNEL EM



Források használata M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található in for má ciókat, és következtetéseket von le belőlük.T Pl. felismeri, hogy az ipari társadalmakban meghatározó értékteremtő a munka, és meg-állapítja, hogy a klasszikus szocialista megközelítés szerint munkásokra és tőkésekre oszthatók a társadalmak.T Pl. felismeri, hogy a kialakuló modern állam felelősséggel tartozik a munkások életviszonyai-ért, és megállapítja, hogy ezért politikai és gazdasági eszközökkel támogatnia kell a munkásság helyzetének javítását.

0–6


M A vizsgázó bemutatja a munkásság társadalmi megítélésnek eltérő nézőpontjainak eszmei hátterét. T Pl. felismeri, hogy a klasszikus szocialista mozgalmak elsősorban a tulajdonviszonyok felől közelítik meg a munkáskérdés rendezését, és megállapítja, hogy ennek nyomán hirdetik meg a munkaeszközök köztulajdonba vételét, államosítását. T Pl. felismeri, hogy a munkások szociális helyzetének javítását, a katolikus egyház is támogatja, és megállapítja, hogy ennek nyomán születnek meg a keresztényszocialista mozgalmak, pártok. T Pl. felismeri, hogy a klasszikus szocialista mozgalmak osztályharc alapján állnak, míg a keresztény mozgalmak a tőke és a munka képviselőinek kiegyezését szorgalmazzák.

0–8





16. A hidegháború (hosszú)Műveletek, tartalmak Pont

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a hidegháború, a kétpólusú világ kialakulását ismerteti.A válasz lényegre törően mutatja be a két szuperhatalom szembekerülésének körülményeit és okait az ENSZ működési elveit, és szerepét a hidegháború kezdetén.Az elemzés feltárja, hogy a szovjet terjeszkedés nyomán az Egyesült Államok szembekerült korábbi szövetségesével, mely számos katonai összeütközéshez vezetett, és megállapítja, hogy az ENSZ a konfliktusokban sokszor működésképtelenné vált. A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogal maz meg.

0–8


M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi.T Pl. megállapítja, hogy a hidegháború klasszikus időszaka 1947-1962-ig tartott, és elemzi a két érdekszféra kialakulását, és megemlíti a következő földrajzi helyeket: NSZK (Nyugat-Berlin), NDK, Kuba (Disznó-öböl), Korea.

0–4


M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat.T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat (szuperhatalom, megszállás, területi felosztás, polgárháború, blokád, vétójog stb.).T Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fo gal makat (vasfüggöny, hideghá-ború, fegyverkezési verseny, Truman-elv, Biztonsági Tanács stb.).

0–6

Források használata M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük.T Pl. felismeri, hogy a Szovjetunió az általa megszállt országokban kommunista rendszert vezetett be, megállapítja, hogy ezt az Egyesült Államok katonai terjeszkedésként értékelte.T Pl. rögzíti, hogy a szovjet kommunista párt a két szuperhatalom összeütközését az impe-rializmus és a szocializmus harcaként értelmezi, és megállapítja, hogy a szovjetek a totális rendszer kiépítését, a szocializmust demokráciának minősítik. T Pl. felsorolja a kronológia alapján a korszak főbb háborús konfliktusait és megállapítja, hogy az összeütközések nyomán mindkét fél további katonai szövetségeseket gyűjt maga köré.T Pl. felismeri az ENSZ és a BT működésének korlátait (a vétójog), és megállapítja, hogy a világszervezet ezért csak korlátozottan tudta érvényesíteni a nemzetközi béke és biztonság fenntartását.

0–10


TÖRTÉNEL EM




M A vizsgázó feltárja a hidegháború időszakának jellemzőit, a kétpólusú világ szembenál-lásárára, a nukleáris fegyverkezésre, a helyi konfliktusokra koncentrál és kitér az ideológiai küzdelemre is.T Pl. feltárja a Truman-doktrína és a két tábor elmélet sajá tos sá gait (a feltartóztatás, az imperialista és a szocialista tábor stb.), és meg álla pítja, hogy ezen szembenállás alapján számos

„forró” háborús konfliktus keletkezett.T Pl. utal arra, hogy a háborút követő „atomsokk” miatt a két szuperhatalom között nukle-áris fegyverkezési verseny indult, és megállapítja, hogy a korszak helyi háborúi egyrészt az új fegyverek kipróbálását, másrészt az atomháború kialakulásának megelőzését szolgálták. T Pl.: felismeri, hogy a két szuperhatalom küzdelme a befolyási övezetekért folyt, és megál-lapítja, hogy az újabb területek feletti uralom megszerzését az is lehetővé tette, hogy ebben az időszakban gyorsult fel a gyarmati rendszer felbomlása.T Pl. felismeri, hogy az ENSZ és a BT deklarált elveivel ellentétben képtelen a világbéke fenntartására, és megállapítja, hogy a két szuperhatalom folyamatos párbeszédének és korlátozott együttműködésének teret tud biztosítani és alkalmas helyi konfliktusok kezelésére is. (Korea, stb.)T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését.

0–12



0–8



17. Hunyadi János (rövid)Műveletek, tartalmak Pont

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően Hunyadi János politikai pályafutását elemzi a magadott szempontok tükrében.A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal, rámutat, hogy Hunyadi János felemelkedése a török elleni védekezéssel szorosan összefüggött.

0-2

0-2


M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi.T A vizsgázó rögzíti, hogy Hunyadi János a XV. század első felében élt, s párhuzamba állítja élet döntő lépéseit és törökellenes harcait. A vizsgázó elhelyezi térben az életpályát és a törökkel vívott harcokat.

0-20-2


M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a korszakra vonatkozó történelmi fogalmakat.T Használja az általános fogalmakat (rendiség, trónharcok, stratégia) és a témához kapcsolódó szakkifejezéseket (végvárrendszer, vajda, kormányzó, liga).

0-2

0-2

Források használata M A vizsgázó beépíti a forrásokban található információkat és egyszerű következtetéseket von le belőlük.T A vizsgázó megállapítja, hogy Hunyadi számos hadjáratot vezetett a török ellen, s a sikeres támadások megkérdőjelezhetetlenné tették népszerűségét a köznemesség körében.T A vizsgázó rögzíti, hogy a trónharcok révén szerzett jelentős bárói méltóságokat, s ezek a délvidéki méltóságok juttatták jelentős katonai erőhöz.

0-2

0-2


M A vizsgázó feltárja a korszak hazai politikai viszonyainak, valamint az állandósuló török fenyegetés hatását Hunyadi pályafutására.T A vizsgázó rámutat arra, hogy a török veszély a déli végváraknál állandósult; és megálla-pítja, hogy itt összpontosult az ország katonai erejének zöme.T A vizsgázó utal arra, hogy Magyarországon a XIV. század első felében bontakozik ki a rendiség, s megállapítja, hogy Hunyadi János az egyik báró liga tagjaiként emelkedett fel.T A vizsgázó megállapítja, hogy az ismétlődő trónváltások történtek, s ezek hozzájárultak a bárók, s így Hunyadi János birtokainak, illetve hatalmának növekedéséhez. Hunyadi személyes erényeit, s kitér válaszában arra, hogy a zavaros helyzetben ezek szinte természetszerűleg emelték a kormányzói pozícióba őt a király nagykorúságáig.

0-2

0-2

0-2


TÖRTÉNEL EM



Megszerkesztettség, nyelvhelyesség

A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát.

0-2



18. László és Kálmán törvényei (hosszú)Műveletek, tartalmak Pont

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően Szent László és Könyves Kálmán törvényeit elemzi és veti össze.A válasz lényegre törően ismerteti a feudalis rend megszilárdulása és a törvények közötti összefüggéseket. Az elemzés alapvető összefüggéseket tár fel (pl. a magánbirtokok terjedése következtében tömegek menekültek el a függés elől, ami szükségessé tette a magántulajdon védelmének fokozását). A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogal maz meg.

0–8


M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi.T Pl. megállapítja, hogy a két jelentős törvényalkotó királyunk 1077-1095 és 1095-1116 között uralkodott, és rögzíti Magyarország térbeli kiterjedését László és Kálmán uralkodása idején (pl. meghódították Horvátországot, Szlavóniát és dalmát városokat vagy a kóborlók az ország peremterületei felé húzódnak).

0–4


M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat.T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat (feudalizmus, állam, törvény, magántulajdon, bíráskodás, egyház stb.).T Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fo gal makat (szabad, rabszolga, hospes, kóborló, istenítélet stb.).

0–6

Források használata M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük.T Pl. rögzíti, hogy László szigorú törvényeket vezetett be (csonkítás és halálbüntetés), s megállapítja, hogy ezek a magántulajdon védelmét szolgálták.T Pl. rögzíti, hogy Kálmán hasonló módon kemény törvényeket hozott, bár ítéletei enyhébbek, s megállapítja, hogy a kiváltó okok enyhülése húzódik meg emögött. T Pl. rögzíti, hogy fellelhetők a pogányságot tiltó rendelkezések, de ezek csak periférikusak, s megállapítja, hogy a korszakra a kereszténység alapvetően megszilárdult Magyarországon.T Pl. rögzíti, hogy istenítéleteket tartottak, s megállapítja, hogy a magyar igazságszolgáltatás nyugati mintákat vett át vagy rögzíti, hogy Kálmán megváltoztatta az öröklési rendet (Háram-lási jog), s ezzel pótolni kívánta az eladományozott királyi birtokállományt.

0–10


M A vizsgázó a XI. század magyar történelem jellemzőinek tükrében elemzi és összeveti László és Kálmán törvényeit.T Pl. feltárja a XI. trónharcok aláásták a királyi hatalom tekintélyét, ugyanakkor jelentős mértékben lendítették előre a magyar társadalom közeledését a nyugati feudális típus felé. T Pl. feltárja, hogy a két belső zavaroknak vetett véget, s a nyugalmi állapot megteremtésével keretek közé szorította a társadalmi átmenetet, biztosította a szükséges nyugalmat.T Pl. utal arra, hogy a megteremtett belső nyugalom lehetővé tette, hogy Magyarország hódítólag lépjen fel (Horvátország, Dalmátia, Halics). T Pl. feltárja, hogy a korszak legjelentősebb problémája a lesüllyedő, s ezért elvándorló szabadok (kóborlók) okozta társadalmi feszültségek, melyeket az uralkodók kemény kézzel (halálbüntetés, letelepedés kényszere) igyekeztek kordában tartani. T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését.

0–12



0–8




TÖRTÉNEL EM


19. A nemzetiségi politika eszmei alapjai (rövid)Műveletek, tartalmak Pont

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a magyar nemzetiségi politikát, s annak eszmei alapjait jellemzi.A válasz a források felhasználásával lényegi össze függé seket tár fel (pl. a korszakban a liberális felfogás szembekerült a nacionalizmussal).

0–4


M A vizsgázó a történelmi eseményeket elhelyezi térben és időben.T Pl. megállapítja, hogy a dualizmus-kora 1867 és 1918 közötti időre tehető, elhelyezi térben és időben a liberalizmust és a nacionalizmust.

0–4


M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat.T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat (nemzet, nemzetiség, polgári állam, nemzetállam, liberalizmus, nacionalizmus stb.) és a következő konkrét történelmi fogalmakat (dualizmus, egy politikai nemzet, kollektív és egyéni jogok stb.).

0–4

Források használata M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található in for má ciókat, és következtetéseket von le belőlük.T Pl. rögzíti, hogy az 1868-as nemzetiségi törvény az egy politikai nemzet talaján állt, vagyis csak egyéni szabadságjogokat biztosított, a kollektív jogokat megtagadta a nemzetiségektől. T Pl. rögzíti, hogy a dualizmus korában a 68-as nemzetiségi törvény rendelkezéseit az okta-tásban korlátozták, mivel fokozatosan kötelező tantárggyá tették a nemzetiségi iskolákban a magyar nyelvet vagyis törekedtek a nemzetiségeket elmagyarosítani.

0–6


M A vizsgázó elemzi a nemzetiségi politika ideológiai hátterét.T Pl. rögzíti, hogy a nemzetiségi törvény megadta az egyéni szabadságjogokon alapuló nemzetiségi jogokat (nyelvhasználat, oktatás, egyletek alapítása stb.), s így összhangban állt kora liberális felfogásával. T Pl. rögzíti, hogy az egy politikai nemzet koncepciója a nemzetállam talaján áll, vagyis megfelel a kor másik alapvető eszmeáramlata, a nacionalizmus elvárásainak. T Pl. rögzíti, hogy Magyarországon szintén az európai trendeknek megfelelően a két – koráb-ban együtt jelentkező – eszmeáramlat szembekerült egymással, s korszak politikusai zömmel a nemzeti érdekek mellett döntöttek.

0–8





20. II. József felvilágosult politikája (hosszú)Műveletek, tartalmak Pont

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a felvilágosult abszolutizmus jobbágypolitikáját és következményeit elemzi.A válasz lényegre törően mutatja be a felvilágosult abszolutizmus és a jobbágykérdés kap-csolatát. Az elemzés feltárja, hogy a felvilágosult abszolutizmus jobbágypolitikája javított a jobbágyság helyzetén, s megkönnyítette a későbbiekben a jobbágyfelszabadítás folyamatát. A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogal maz meg.

0–8


M A vizsgázó a történelmi eseményeket elhelyezi térben és időben.T Pl. megállapítja, hogy a birodalom ekkor Európa egyik legnagyobb kiterjedésű állama (Belgium és Galícia is hozzá tartozott), hogy Mária Terézia 1740 és 1780 között, II. József 1780-1790 között uralkodott. Utal a rendeletek térbeli hatásaira vagy pontosítja, hogy a rendeletek a korabeli Magyarország területére vonatkoztak..

0–4


M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat.T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat (bi rodalom, egységállam, centrum, rendelet stb.).T Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fo gal makat (felvilágosodott abszo-lutizmus, úrbéres és majorsági föld, robot, majorsági gazdálkodás stb.).

0–6


TÖRTÉNEL EM



Források használata M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük.T Pl. rögzíti, hogy Mária Terézia jobbágyrendelete egységesítette és maximálta a jobbágyi terheket, és így megállította a jobbágyi terhek emelését.T Pl. rögzíti hogy, Mária Terézia rendelete meghatározta az úrbéres és majorsági földek arányát, így gátat szabott az úrbéres földek kisajátításának.T Pl. rögzíti, hogy II. József rendelete névleg megszünteti a jobbágyságot, ugyanakkor az intézmény továbbra is fennmarad.Szabad költözés, tulajdonához való jog – eladhatja, örökítheti, nem köteles idegen földesúrnak engedelmeskedni stb.T Pl. rögzíti, hogy II. József rendelete felszámolja a magyar parasztság egy részét még gúzsba kötő röghöz kötöttséget, s ezzel utat nyitott számukra az ipari pályák felé.

0–10


M A vizsgázó feltárja a felvilágosult abszolutizmus jobbágypolitikájának sajátosságait és következményeit.T Pl. rögzíti, hogy a jobbágyrendeletek gátat szabtak a földesúri terhek emelésének, s ezáltal céljuknak megfelelően biztosították az állami adóalap védelmét..T Pl. utal arra, hogy a rendelkezések beleillenek a felvilágosult abszolutizmus egész rendsze-rébe, így a gazdasági érdekeken túl a jobbító, javító szándékot is képviselik. T Pl. utal arra, hogy a jobbágyrendelet – más felvilágosult törekvésekkel együtt – sértették a magyar nemesség érdekeit, megkérdőjelezték kiváltságait, ezért a magyar rendek élesen szembehelyezkedtek ezekkel.T Pl. rögzíti, hogy a jobbágyrendeletek egységesítették és szabályozták a jobbágyság helyzetét, ami jelentős mértékben megkönnyítette a magyar nemességnek a reformkorban a jobbágyfel-szabadításért – éppen a dinasztiával szemben – folytatott küözdelmét.T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését.

0–12



0–8



21. A Klebelsberg-i kultúrpolitika (rövid)Műveletek, tartalmak Pont

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően Klebelsberg Kunó kulturpolitikáját mutatja be.A válasz a források felhasználásával lényegi össze függé seket tár fel (pl. a Trianon-ellenesség össze-fogásra szorít, szükség van a nacionalista eszmékre a kozmopolitizmussal szemben stb.).

0–4


M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi.T Pl. megállapítja, hogy Klebelsberg Kunó tevékenysége a Horthy-korszakban a Bethlen-kormány időszakára esik (1921-31), és említi, hogy Magyarország ekkor a trianoni határok között „csonka” volt.

0–4


M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat.T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat (kultúra, ideológia, közigazgatás, iskolarendszer stb.) és a következő konkrét történelmi fogalmakat (revízió, konszolidáció, neonacionalizmus, internacionalizmus stb.).

0–4

Források használata M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található in for má ciókat, és következtetéseket von le belőlük.T Pl. rögzíti, hogy Klebelsberg szerint a magyar konzervatív nacionalizmus, a keresztény-nemzeti eszme egységet teremt, a terjedő kommunista eszmékkel szemben.T rögzíti, hogy példátlan méretű infrastrukturális fejlesztést valósított meg a magyar okta-tásban és kulturális életben, s feltárja, hogy ez a kultúrfölény biztosítását is szolgálja.

0–6


TÖRTÉNEL EM




M A vizsgázó elemzi Klebelsberg Kunó kultúrpolitikájának jellemzőit.T Pl. rögzíti, hogy a kultúrfölény a magyar szellemi élet felfejlesztését eredményezte, s feltárja, hogy ebben kiemelt szerepet játszott a trianoni béke revíziójának szándéka.T Pl. rögzíti, hogy az elemi oktatás fejlesztése jelentős mértékben javította az alsóbb rétegek, különösen a parasztság oktatási lehetőségeit, s feltárja, hogy ezzel az internacionalizmus terjedésének is gátat kívántak állítani.T Pl. rögzíti, hogy az oktatás, a tudományos és művészeti élet jelentős fellendülése következet be, s feltárja hogy e politika szerves részét képezte a bethleni konszolidáció koncepciójának.

0–8





22. A Rákosi rendszer gazdasága (hosszú)Műveletek, tartalmak Pont

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a kommunista rendszer gazdasági működését mutatja be.A válasz lényegretörően ismerteti a Rákosi-korszak gazdaságpolitikájának elveit, a központi irányítás, a tervgazdálkodás jellemzőit. Az elemzés feltárja a kommunista gazdaságpolitika belső összefüggéseit (pl. az erőszakos iparosítás és a mezőgazdaság erőszakos átszervezése közötti kapcsolatot). A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogal maz meg.

0–8


M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi.T Pl. megállapítja, hogy hazánk a szovjet érdekszférába (szovjet blokkba) tartozik. A Rákosi korszak 1949-től 1953-ig tart. A tervszámokat 1951-ben emelték fel.

0–4


M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat.T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat (állam, gazdaságpolitika, iparosítás, stb.).T Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fo gal makat (tervutasításos rend-szer, ÁVH, pártállam, földosztás, kulák stb.).

0–6

Források használata M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük.T Pl. a vizsgázó rögzíti a magyar gazdasági élet főbb területein t (ipar, ezen belül: könnyű- és nehézipar, mezőgazdaság, szolgáltatások, kereskedelem) elért eredményeket, s megállapítja, hogy az erőszakos iparosítás a többi terület kárára történt.T Pl. rögzíti, hogy az életszínvonal jelentősen csökkent a korszakban, s megállapítja, hogy a gazdaság átalakításának költségeit részben az emberek életkörülményeinek rovására valósították meg.T Pl. rögzíti, hogy kísérletet tettek a paraszti gazdaságok felszámolására, s feltárja, hogy a gazdasági célok mellett a kor politikai vezetését ideológiájuk társadalomátalakító elképzelései is vezették.T Pl. rögzíti, hogy az egyoldalú és megvalósíthatatlan terveket 1951 még irreálisabb módon megemelték, s feltárja, hogy ez a gazdasági fejlődés megtorpanását eredményezte.

0–10


TÖRTÉNEL EM




M A vizsgázó feltárja a Rákosi-korszak gazdaságpolitikájának jellemzőit, és belső összefüggéseit.T Pl. feltárja a gazdaságpolitika mozgatórugóit, a köztulajdon kizárólagosságának megte-remtését, a háborús érdekek megjelenését, és meg álla pítja, hogy ezen intézkedéseken keresztül (erőltetett iparosítás, téeszesítés, nagyberuházások), illetve az erőszakszervezetekre és a párt-apparátusra támaszkodva gyakorolta hatalmát Rákosi.T Pl. utal arra, hogy a tervgazdálkodás meghonosításában, a tervmutatók felemelésének hátterében is a Szovjetunió (Sztálin) állt. A KGST révén ellenőrizhette a magyar gazdaságot, és kiszolgáltathatta azt a SZU-nak.T Pl. utal a kulákok elleni támadásra, a teljes beszolgáltatásra, az erőszakos kollektivizálásra. T Pl. utal a munkaversenyekre, a dolgozók túlhajszolására az irreálisan felemelt tervmuta-tókkal összefüggésben, megemlíti a Rákosi személye körül kibontakozó kultuszt. T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését.

0–12



0–8




Documents

TÖRTÉNELEM - Felvi.hu · TÖRTÉNELEM Emelt szintű feladatsor 2006 103 TÖRTÉNELEM EMELT SZINT Fontos tudnivalók Egyértelmű válaszokat adjon, egyértelmű jelöléseket alkalmazzon