Történelem és állampolgári ismeretek - · PDF fileTÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 9- 12/13. évfolyam Célok és feladatok A gimnáziumi történelemtanítás céljai

L O V A S S Y L Á S Z L Ó G I M N Á Z I U M

HELYI TANTERV ÉS

TANTÁRGYI PROGRAM Történelem és

állampolgári ismeretek

2007. Készítette:

B E R E G I N É S I M O N Á G N E S

TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK

9- 12/13. évfolyam

Célok és feladatok

A gimnáziumi történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában tanult ismeretekre épülnek.

A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van számos pozitív személyiségvonás kifejlesztésében, tudatosításában. A történelmi eseményekben résztvevők tetteinek ismerete, viselkedésük, döntéseik és cselekedeteik motívumainak megértése olyan kulcskompetenciák kialakulását teszik lehetővé, amelyek által az egyén, mint társas lény és állampolgár megtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezető utak feltárása pedig segít a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A történelem és a hozzá kapcsolódó műveltségterületek moduljainak feladata, hogy e célok eléréséhez a szükséges tartalmat közvetítsék.

Ehhez a történelem és a társadalmi ismeretek elsajátításának olyan körülményeit kell megteremtenünk, ahol a tudás megszerzésének módja örömöt jelent a diákok számára. A történelem, a társadalom, megismerésében növekvő szerepet kell kapnia a média modern eszközeinek. A tanulók tudása ne szűköljön le pusztán a tények ismeretére, hanem mindez problémaérzékenységgel, a tudás bővítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek ismeretével is együtt járjon. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokon túlmutató pozitív viszony a társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és a személyiségek tettei, a művelődéstörténet megismertetése közben mód nyílik az egyes korokban érvényre jutó értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriák változásának, érvényesülésének vagy kiüresedésének bemutatására.

A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésük megerősítheti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, az önmagáért vállalt felelős magatartásban. Mindennek feltétele olyan kritikai szemléletmód fejlesztése, amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes a lehetséges az alternatívák meglátására és értékelésére.

Fejlesztési követelmények

A gimnáziumi történelemtanítás a forráskezelés készségeinek fejlesztésében jelentősen túllép az általános iskolai szinten. A gimnáziumi tanulmányok végére a tanulóknak ismerniük kell a különböző fajtájú elsődleges és másodlagos források kezelésének, elemzésének alapszabályait, a tudományos anyaggyűjtés elemeit. Alapkövetelmény a tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztő folyóiratokban. Járatosnak kell lenniük az internetes keresőprogramok és a történelem, továbbá társtudományai anyagát hordozó CD-ROM-ok kezelésében.

A történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyai mindig összetettek. Miközben az oksági viszonyok felismertetésével igényt ébresztünk a történelmi jelenségek elrendezésére, a diákoknak tudniuk kell, hogy a történelemben nagyon ritkák az egyértelmű összefüggések. Okok és következmények bonyolult hálójában kell bemutatniuk és értelmezniük az egyének és csoportok indítékait, választási lehetőségeit és kényszereit is. Mindennek feltétele az adott

1. oldal

történelmi-társadalmi helyzet lényeges és lényegtelen jelenségeinek elhatárolása. Kívánatos, hogy az egyén felelősséggel viszonyuljon a közügyeihez. Ezt a beállítódást erősítheti a történelemtanítás azzal, ha a reális képet alakít ki a fiatalokban az egyének és csoportok szerepéről az események alakulásában.

Az ismeretszerzési és feldolgozási képességek formálása elválaszthatatlan a kifejezőképességek fejlesztésétől. A történelmi tanulmányaik során a diákoknak el kell jutniuk az események elbeszélésétől, az elsődleges és másodlagos források pontos tartalmi ismertetésétől, gondolatmenetük adatokkal és nevekkel együtt történő felidézésétől a beszámolók és kiselőadások élvezhető, követhető megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés, következtetés, érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig. Megfelelően alkalmazva a történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmait és szakkifejezéseit.

Szóbeli, vagy írásbeli feladatok elvégzésekor törekedjenek a téma, probléma tömör, egyértelmű megfogalmazására, megoldására. A diákok ismerjék a vázlat- és a feleletterv-készítés, a kivonatolás és jegyzetelés (élőszóban vagy hangfelvételről elhangzó előadásról, magyarázatról, fejtegetésről), a táblázatkészítés technikáit, illetve a szövegszerkesztő programok alkalmazását.

A képi kifejezés módszerei közül a középiskolában lehetőséget kell adnunk diagramok, grafikonok elkészítésére, elemzésére, képi ismerethordozók gyűjtésére, válogatására, esetleg készítésére (fénykép, videofelvétel).

Fontos feladat az időben való tájékozódás képességének és készségének fejlesztése. Bármelyik történelmi esemény megismeréséről is van szó, a megértés alapvető feltétele, hogy tanulók lássák egységben a topográfiai és a kronológiai adatokat. A diákoknak tudniuk kell az események sorrendjét, fel kell ismerniük az egy időben zajló eseményeket. Tudniuk kell a legfontosabb évszámokat. Nem okozhat nehézséget számukra az egyszerű kronológiai táblázatok elkészítése, kronológiai munkák használata.

Fontos a történelmi térben való tájékozódás képességeinek továbbfejlesztése is. A történelmi térképek olvasása, a terület és távolság kiszámítása és becslése, egyszerűbb térképvázlat önálló megrajzolása készség szintű tudássá kell, hogy váljon. A diákoknak fel kell ismerniük a történelmi tér változásait. A legfontosabb történelmi helyeket el kell helyezniük vaktérképen is. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a történelem eseményeinek és a természeti feltételek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek gyakorlása során alkalmat kell teremteni az ökológiai szemléletmód kialakítására is a történelmi jelenségek értelmezésében.

2. oldal

Kiemelt közös követelmény:

Történelem tantervünk ismeretanyaga speciálisan is hordozza a hon- és népismeret, nemzeti kultúránk, kiemelkedő államférfiaink, világhírű magyarok, nemzeti hagyományaink ismeretének követelményeit. Fontos célkitűzésünk, hogy a tanulóinkban kialakítsuk az európai és egyetemes emberi kultúra értékeihez kapcsolódó pozitív viszonyt. Fontosnak tartjuk, hogy a történelmi tananyagot helytörténeti vonatkozásokkal is kiegészítsük. Mivel iskolánkban német nemzetiségi osztály is működik, hangsúlyt helyezünk a helyi kisebbség történelmének megismerésére is. - A történelem tanításának specifikuma, az időbeli látás erősítése. Az azonos idejű és

megkésett fejlettségű kérdések következményeinek bemutatása. - A történelmi ismeretek csak biztos topográfiai ismeretekre épülnek, a tanítás során ezt erősíteni kell. - A környezet, a lakóhely eseményeit el kell tudni helyezni a köztörténet fő vonalában, a magyar történelmet pedig az egyetemes fejlődésben. - Az érdekeltség, majd a tulajdon szerepének megértése: a termelési eszközök, a technika tökéletesítésében és az anyagi előrehaladásban. - A közösségeket összefogó szokások, erkölcs, a különböző vallások szerepe a népek fennmaradásában. - A közösségek, népek, államok széthullása, megsemmisülésüket okozó tényezők bemutatása. - A közösségek, népek, államok alkalmazkodási képessége környezetükhöz. - Különböző intézmények kialakulása, fejlődése, ezek jelentősége a fennmaradásban. - Más népek iránti megértés, az általános humánum elvei alapján; ugyanakkor saját értékeink ismerete és védelme.

A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség tiszteletére nevelés, a nemzeti és

állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, tolerancia, értékeket védő magatartás fejlesztése, a demokratikus intézményrendszer használatához szükséges ismereteket és készségeket megalapozó készségek és képességek kialakítása. Belépő tevékenységformák Tájékozottság történelmi ismeretek szerzésében

Tájékozottság történelmi ismeretek feldolgozásában és értékelésében

Tájékozottság a történelmi ismeretek kifejezésében

Tájékozottság a történelmi térben

Tájékozottság a történelmi időben

Információforrás Feldolgozandó ismeretek jellege

Tevékenység jellege



• képi, tárgyi • írásos • statisztikai • könyvtári • informatikai • szóbeli • komplex

• vizuális, audiovizuális információk, tárgyi emlékek

• történelmi jelenségek

• írásos források• adatok,

adatsorok

• vizuális információk reprodukciója

• élőbeszéd • vázlatkészítés

• helyekhez események kapcsolása

• történelmi és földrajzi térképek összehasonlítása

• változások

• időrendbe állítás

• időszámítás • kronologikus

táblázatok készítése

• szinkron-táblázatok készítése

3. oldal

• történelmi személyek

• korszakok • összevetés

a jelennel

megfigyelése, megértése

• térképrajzolás

• korszakok • események

időpontokhoz kapcsolása

• változások felismerése, összefüggések keresése

Az itt felsorolt tevékenységformák jelennek meg az egyes évfolyamok anyagában, lehetőség szerint egyre magasabb és egyre bonyolultabb megismerési szinten.

TARTALOM ÓRASZÁMOK

hatosztályos képzés négyosztályos képzés Ötosztályos képzés

9. évfolyam heti 1, 5(+ 0,5 társ. ismeret modul) óra Az őskortól a X.

század történelméig

heti 1, 5(+0, 5 társ. ismeret modul) óra Az őskortól a X.

század történelméig

Társadalomismeret

10. évfolyam heti 2 óra A XI -XVII. század

történelme

heti 2 óra A XI -XVII. Század

történelme

heti 1, 5(+0, 5 társ. ismeret modul) óra Az őskortól a X.

század történelméig 11. évfolyam heti 3 óra

A XVIII. századtól 1914-ig

heti 3 óra A XVIII. Századtól

1914-ig

heti 2 óra A XI –XVII. század

történelme 12. évfolyam heti 3 óra

1914-től napjainkig heti 3 óra

1914-től napjainkig heti 3 óra

A XVIII. századtól 1914-ig

13. évfolyam - - heti 3 óra 1914-től napjainkig

4. oldal

Megjegyzések: •

•

•

•

• •

•

•

•

•

• •

•

•

•

•

•

A tananyag és a követelményrendszer minden tagozaton ugyanaz. A német nemzetiségi tagozaton az oktatás német nyelven, bontott csoportokban folyik.

Az egyes témáknál megjelenített óraszámokba minden esetben beleértendők az összefoglalásokra és számonkérésekre fordítandó órák számai is.

Az előkészítő évvel induló osztályok társadalomismeretet tanulnak, ennek tanterve, követelményei, feltételei és értékelése a Társadalomismeret tárgy tantárgyi programjában található.

A többi 9. illetve az előkészítő évvel induló 10. évfolyamok esetében a társadalomismeret modulként kapcsolódik a történelem tananyaghoz heti 0, 5 órában. (Erről a szintén a Társadalomismeret tárgy tantárgyi programjában szerepelnek a részletek).

Hatosztályos képzést 2004/05-ös tanévben indítunk utoljára. A 11/12. illetve a 12/13. évfolyamokon a kétszintű érettségire felkészítő

csoportok (maximum 25 fő) már nem osztálykeretben tanulják a történelmet. A tárgy a középszintű érettségi vizsgára készít fel. Az emelt szintű képzés esetében az óraszám heti 2 órával még kiegészül. Az új ismeretek tanítása mellett a régebbi témák ismétlésére, szintézisére is sor kerül mindkét szinten.

Amennyiben a tanuló a középszintre felkészítő csoportból az emelt szintű képzésre átjelentkezik, szintemelő vizsgát kell tennie. Ennek témaköreit a szaktanár és a munkaközösség határozza meg.

A jelen tanterv nem tartalmazza a kétszintű érettségire felkészítő csoportok tanmenetét. Ezeket a követelményeknek megfelelően a munkaközösség, ill. a szaktanár dolgozza ki.

A középszintű érettségi szóbeli tételsorát a munkaközösség közösen állítja össze. (A választható, speciális témakörként helytörténeti eseményt - pl. Veszprém a török korban-, vagy a helyi német kisebbség történetét javasoljuk megjelölni.) Az írásbeli dolgozatok javítását a szaktanár végzi a munkaközösség segítségével.

Mivel az érettségi követelmények megfogalmazásában az 5-12/13. évfolyam szerepel, ezért az alsóbb évfolyamok kerettanterveiben megfogalmazottakra épülnek a követelmények. A kerettantervi minimumot a munkaközösség itt a helyi tantervben kibővítette, melyet a "Részletes követelmények évfolyamokra lebontva" című részben dőlt betűvel jeleztünk.

Hangsúlyt fektetünk az Európai Uniós ismeretekre is. A tehetséges tanulók számára szakköri foglalkozásokat, tanulmányi versenyekre

(OKTV, OTTV,) való felkészítéseket tartunk. A gyengébb tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk, ha

szükséges (és ha van rá igény). A mindennapi élet című résztémáknál az egyik témát a munkaközösség közösen,

a másikat a szaktanár választja ki. Fontosnak tartjuk a Magyarországon élő nemzetiségek és kisebbségek

kultúrájának, földrajzi környezetének megismerését. A német nemzetiségi tagozaton ez kiemelten szerepel.

A helytörténeti ismeretek tanítására, a helyi hagyományok ápolására is figyelmet fordítunk. A magyar munkaközösségnek segítséget nyújtunk az iskolai ünnepélyek szervezésénél (márc.15., okt.23., stb.), valamint a munkaközösség feladata két ’48-as honvédsír ápolásának szervezése.

Az Oktatási Minisztérium által kiadott tantervek (7-8. évfolyamok Monster, 9-12. évfolyamokon Tószegi és Kozák által írottak) alapján készült. A Lovassy László Gimnázium számára átdolgozta Bereginé Simon Ágnes. A mellékletben szereplő érettségi vizsgakövetelményeket

5. oldal

a Kiss Árpád Vizsgafejlesztő Központ adta ki. Az évfolyamokra lebontott tanmenetekhez a munkaközösség által használt tankönyvek mellékelt tanmeneteit is felhasználtuk.

Értékelés:

Alapelvei megegyeznek a Pedagógiai Program általános részében leírtakkal. Negyedévente minimum a heti óraszámának megfelelő osztályzata legyen a tanulónak, valamint (tekintettel a tárgy jellegére) egy félévben minimum egy jegyet szóbeli teljesítményére kapjon. Minden témából témazáró jeggyel kell rendelkezni a tanulónak, elégtelen témazáró esetén javító dolgozatot kell íratni. A témazáró dolgozatok döntően befolyásolják az év végi, illetve a félévi osztályzatot.

A témáknál leírt követelményeket tekintjük minimum szintnek (elégséges). A jeles szint követelményei az érettségi vizsgaszabályzathoz igazodnak.

A középszintű érettségi vizsga értékelésében a munkaközösség segíti a szaktanár munkáját.

6. oldal

Formái: a ) Szóbeli: egy rövidebb téma szóbeli kifejtése, szóbeli feladat kiegészítése, kérdésekre adott válaszok, fogalommagyarázat, összefüggő felelet, referátum, kiselőadás, topográfiai felelet, ábra, kép, grafikon, térképvázlat elemzés, összehasonlítás. b) Írásbeli: vázlat, feleletterv készítés, írásbeli feladatlap, témazáró feladatlap, teljesítményteszt. Alapelvei: - legyen rendszeres, folyamatos, változatos, - vegye figyelembe az életkori sajátosságokat, - terjedjen ki a nevelési, oktatási, képzési folyamat minden mozzanatára, a személyiségfejlesztés valamennyi területéről szerezzen sokoldalú információkat a tanulóról, - ne csak emlékezeti teljesítményeket, hanem az ismeretek alkalmazásának készségét is vizsgálja, - legyen objektív: tükrözze az eredményeket és hiányosságokat, - legyen konstruktív, nevelő jellegű, de ne legyen ítélkező, osztályzatközpontú. Feltételek: - történelem szakos egyetemi végzettségű tanár, - szertári alapkészlet,

javasolt eszközszükséglete: térképek, írásvetítő, történelmi arcképek, - diavetítő, - televízió, - térképtartó, - térképtároló, - kontúrtérképek, - diasorozatok, - transzparenssorozatok, - videofilmek, - számítógép, Internet hozzáférhetőség - történelmi televízió előadások, - időszalag, - magnetofon, - vetítővászon, - egyéb segédletek: tankönyvek, munkafüzetek, földrajzi atlasz, - tanári segédkönyvek, - módszertani folyóiratok, - szakfolyóiratok (Rubicon, História stb.), - szakkönyvek,

7. oldal

- iskolai könyvtár (történelmi vonatkozás), - Internet, számítógép, CD-ROM - továbbképzési lehetőségek. A munkaközösség által használt tankönyvek: (A tankönyvek valamennyi évfolyamon egységesek.)

9/10. évfolyam: Száray Miklós: Történelem I/II. (NT/ MK) 10/11. évfolyam: Száray Miklós: Történelem II/III. (NT/ MK) 11/12. évfolyam: Száray Miklós: Történelem III/IV. (NT/ MK) 12/13. évfolyam: Száray Miklós: Történelem IV. (NT/MK) Középiskolai Történelmi Atlasz (Cartographia) A nemzetiségi tagozaton ugyanezen szerzők tankönyveinek tükörfordításait használjuk.

Kétszintű érettségi történelemből

A vizsga általános céljai A vizsga azt hivatott mérni, hogy a vizsgázó • rendelkezik-e a történeti gondolkodás kialakulásához szükséges alapokkal, • birtokában van-e az alapvető történelmi tényeknek, • tudja-e használni a történelmi fogalmakat, a szaknyelvet, • képes-e ismereteit szóban és írásban előadni, • elsajátította-e azokat a képességeket és ismereteket, amelyekkel a történelmi eseményeket és

jelenségeket értelmezni tudja, • képes-e a történelmi forrásokat – legyenek akár eredeti, akár a múltról szóló feldolgozások –

vizsgálni és elemezni, a múlt emberének életét reálisan elképzelni, • tudja-e értelmezni a jelenkor társadalmi jelenségeit, • képes-e az érvekkel alátámasztott, árnyalt és tényszerű történelmi értékeléseket előnyben

részesíteni a leegyszerűsítő véleményekkel szemben.

A követelményekben hangsúlyosan szerepelnek • a képességjellegű követelmények, • azok az elemzési szempontok és történelmi ismeretek, amelyek a jelen világának

megértéséhez szükségesek, • a társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok, illetve azok az ismeretek és készségek,

amelyek az egyes korszakok komplex, életszerű bemutatásához szükségesek, • a politika- és eseménytörténet mellett a társadalom-, a gazdaság-, a művelődés- és a

mentalitástörténet is. A vizsga két szintje

8. oldal

• A középszintű vizsga a jelöltektől az egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokat,

kifejezőképességet, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáit, valamint a történelmi ítéletalkotás készségének meglétét várja el.

• Az emelt szintű vizsga a jelöltektől a középszintű követelményeket meghaladó bonyolultabb ismeretszerzési és kifejezőképességeket, összetettebb rendszerezési, alkalmazási, össze-hasonlítási és elemzési szempontokat, valamint magasabb fokú gondolkodási műveleteket, önállóbb ítéletalkotási készségeket vár el, továbbá a történelmi tények, adatok tágabb körét kéri számon.

A két szint közötti különbség az adott téma megközelítési módjában, a tényanyag mennyiségében, a történeti források terjedelmében, sokféleségében, valamint a feladatok eltérő nehézségi fokában jelenik meg. A középszintű követelmények nélkülözhetetlenek az emelt szintű követelmények teljesítéséhez.

A középszintű érettségi vizsgán számon kérhető évszámok, személyek, topográfiai adatok és fogalmak megegyeznek az alap- és középfokú történelem kerettantervek évszámokra, személyekre, topográfiai adataira és fogalmaira vonatkozó – az adott témakörhöz rendelhető – tantárgyi követelményeivel.

Az emelt szintű érettségi vizsga egyszerű, rövid választ igénylő feladatainak megoldásához szükséges részletes követelményeket a történelem kerettanterveknek az évszámokra, személyekre, topográfiára és fogalmakra vonatkozó részei tartalmazzák.

Az emelt szintű érettségi vizsga írásbeli részének szöveges (kifejtendő) feladatai és szóbeli tételei megoldásához szükséges nevek, fogalmak stb. körét a kerettantervek és a vizsgakövetelmények az adott témaköröknél példák segítségével jelzik.

A követelmények felépítése

Mind közép-, mind emelt szinten a követelmények kompetenciákhoz és témakörökhöz rendelve jelennek meg.

Kompetenciák

1. A források használata és értékelése 2. A szaknyelv alkalmazása 3. Tájékozódás térben és időben 4. Az eseményeket alakító tényezők feltárása 5. A történelmi események és jelenségek tematikus szempontú (problémaközpontú) bemutatása

Témakörök

(Számuk mindkét szinten megegyezik, de emelt szinten az egyes témakörökhöz bővebb résztéma lista kapcsolódik.) 1. Az ókor és kultúrája 2. A középkor 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 5. Magyarország függetlenségi harcai és újjászerveződése a Habsburg Birodalomban 6. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 7. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig

9. oldal

10. Magyarország 1945-től a rendszerváltásig 11. A jelenkor 12. A mai magyar társadalom és életmód

Részletes tanterv és tanmenet évfolyamokra lebontva

9 (előkészítő) évfolyam Részletek: Társadalomismeret tantárgy tanmenetében.

9/10. évfolyam

Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Lényegkiemelés megadott szempontok szerint. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. Tudományos-ismeretterjesztő szöveg lényegének kiemelése, tartalmi összehasonlítása egyéb ismeretforrásokkal. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratok repertóriumaiban és az internet valamely magyar nyelvű keresőprogramjában. Ellentétes nézetek összehasonlítása és megvitatása az őstörténet, az ókor és a középkor kutatásával kapcsolatban. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. Másodlagos forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. Jegyzetkészítés kb. 5–6 percnyi normál beszédtempójú előadásrészletről. Kivonat készítése rövidebb (4–5 oldalnyi) tudományos-ismeretterjesztő szövegrészletről, feleletterv készítése megadott témáról. Kifejezőképességek Híres ókori és középkori tárgyi emlékek felismerése, azok bemutatása élőszóban. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott ős-, ó- és kora középkori jelenségekben, folyamatokban. Vitaindítók tartása adott témáról tanári útmutatás alapján. Szóbeli ismertető (felelet, kiselőadás) tartása előzetes vázlatkészítéssel. Előre megadott álláspontok képviselete egyes történelmi kérdések megvitatása során. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Kiemelkedő történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése.

10. oldal

Tájékozódás időben A keresztény időszámítás összehasonlítása az egyiptomi, a görög, a római és az iszlám időszámítással. A magyar őstörténet, a vándorlás és a honfoglalás eseményeinek hozzárendelése az egyetemes vagy az európai történelem nagy korszakaihoz. Időrendi táblázat készítése. Tájékozódás térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása történelmi és földrajzi térképlapok egymás mellé illesztésével, a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek megkeresése mai helyzetet tükröző térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeiről. A kerettantervi minimumtól való eltérés itt a helyi tantervben dőlt betűvel van jelezve.

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Az őskor és az ókori

Kelet 9 óra

Bevezetés a történelembe. Az emberré válás folyamata. Az élelemtermelés kialakulása. Az ősi hiedelemvilág. A folyamvölgyi kultúrák (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína). Városállamok és birodalmak. Vallás és kultúra az ókori Keleten. Kronológia: A homo sapiens megjelenése, az élelemtermelés kezdetei. Kr. E. 8000, Kr. e 3000 körül, Kr. e XVIII. sz., Kr. e X. sz., Kr. E. 525 Személyek: Kheopsz, Hafre, Menkaure, Aha-Ménész, Hammurapi, II. Ramszesz, Dávid, Salamon, I. Dareiosz, Xerxész, Asszurbanapli, Asóka, Buddha, Csin Shi Huang-ti, Konfuciusz.

Fogalmak: homo sapiens, Ausztralopithecus, homo sapiens, homo erectus, homohabilis, jávai lelet, őskőkor, újkőkor, paleolit, neolit, mágia, totem, fétis, rézkor, bronzkor, vaskor, despotizmus, politeizmus, monoteizmus, biblia, állam, hieroglifa, vallási dualizmus, kaszt, buddhizmus, brahmanizmus. Topográfia: Rudabánya, Vértesszőlős, Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia, Palesztina, Sumer, Asszíria, Perzsia, India, Kína, Babilon, Türosz, Judea, Izrael, Jeruzsálem, Neander-völgy, Cro- Magnon, Tigris, Eufrátesz, Gangesz, Indus, Giza, Luxor.

11. oldal

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Az ókori

Görögország 12 óra

A krétai és a mükénéi kultúra. A polisz. A demokrácia kialakulása Athénban, a demokrácia fogalma. A spártai állam. A görög–perzsa háborúk. Piac, pénz, kereskedelem a görög világban. Athén és Spárta párharca. A görög hitvilág, művészet, tudomány és mindennapok. Nagy Sándor birodalma. A hellenizmus.

Kronológia: Kr.e. XIII. sz. Kr.e. 776, Kr.e. 621, Kr.e. 594, Kr.e. 508, Kr.e. 490, Kr.e. 480, Kr.e. 431–404, Kr.e. 336–323, Kr.e. 333. Személyek: Szolón, Drakhon, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Miltiadész, Leonidasz, Themisztoklész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor, Demoszthenész, Szophoklész. Fogalmak: polisz, arisztokrácia, arkhón, démosz, türannisz, eklészia, esküdtbíróság, demokrácia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus, adósrabszolgaság, mitológia, meteikosz, sztratégosz. Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopülai-szoros, Szalamisz, Spárta, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria, Szuza, Isszos, Gordion.

12. oldal

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Az ókori Róma

18 óra Róma városállamból birodalommá válik. A köztársaság virágkora és válsága. Az egyeduralom kialakulása. A császárkor. Társadalom, államszervezet, hadsereg. Róma és a provinciák. A római hitvilág, művészet, tudomány és a jog. A mindennapi élet. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. Kronológia: Kr.e. 753, Kr.e. 510, Kr.e. 367, Kr.e. 287, Kr.e. 264–241, Kr.e. 218–201, Kr.e. 168, Kr.e. 48, Kr.e. 31, 212, 313, 395, 476, Kr.e 212,Kr.e 202, Kr.e. 367, Kr.e. 326, Kr.e60, Kr.e73-71. Személyek: Hannibal, Cornelius Scipio, a Gracchus-testvérek, Marius, Sulla, Spartacus, Ciceró, Pompeius, Caesar, Antonius, Augustus, Traianus, Hadrianus, Diocletianus, Názáreti Jézus, Pál, Constantinus, Attila, Lívius, Tacitus, Plutarkhosz, Seneca, Sulla, Romolus, Remus, Hannibal, Odoaker, Scipio. Fogalmak: patrícius, plebejus, cliens, consul, senatus, dictator, néptribunus, censor, provincia, senatori rend, lovagrend, triumvirátus, principatus, limes, legio, colonus, dominatus, zsinagóga, diaszpóra, apostol, egyház, püspök, zsinat. Topográfia: Róma, Karthágó, Cannae, Záma, Hispania, Gallia, Actium, Dacia, Pannónia, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria, Latium, Catalaunum, Vindobona, Tiberis.

13. oldal

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK A korai feudalizmus története Európában

8 óra

A Frank Birodalom kialakulása. A nyugati és keleti kereszténység eltérő fejlődése. A feudális gazdasági-társadalmi rend kialakulása. A Bizánci Birodalom fejlődése. Az iszlám és az arab világ. Az államalapítások kora Észak, Közép- és Kelet-Európában. Évszámok: 622, 732, 800, 843, 962, 1054. Személyek: Klodvig, Martell Károly, Kis Pippin, Karolingok, Nagy Károly, Szent Benedek, Justinianus, Cirill és Metód, I. (Nagy) Ottó, Mohamed, Nagy St.Gergely, Oleg, Rurik. Topográfia: Poitiers, Aachen, Konstantinápoly, Egyházi (Pápai) Állam, Kijev, Mekka, Cordoba, Bagdad, Novgorod, szláv államok, barbár királyságok. Fogalmak: gróf, grófság, őrgrófság, ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, szkizma, hűbérbirtok, jobbágy, robot, allódium, iszlám, Korán, kalifa, feudum, beneficium, gazdálkodási módok, hűbéri lánc ,major, robot, terményjáradék.

A magyar nép története az

államalapításig 4, 5 óra

Bevezetés a magyar őstörténet kutatásba. A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Géza fejedelem és István király életműve. Évszámok: 896, 955, 933, 973, 997–1000–1038.

Személyek: Álmos, Árpád, I. István király, Géza fejedelem, Koppány, Imre herceg, St. Gellért püspök, Lehel, Bölcs Leo, Vazul, Asztrik, Gizella, Szvatopluk, Kurszán. Topográfia: Magna Hungaria, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom Volga, Káma, Kazár Birodalom, Nagymorva Birodalom, St. Gallen. Fogalmak: nomadizmus, kettős fejedelemség, nemzetség törzs, székely, kalandozások, szeniorátus, vármegye, ispán, tized, kende, gyula, horka, kettős honfoglalás, primogenitúra.

Mindennapi élet, életmódtörténet

2 óra

A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni Az ember és a természet kapcsolata a mítoszokban. Tömegszórakoztatás az ókorban. A család az ókori kultúrákban. Az iskola az ókorban. Eltérő elméletek, mítoszok a magyarság őstörténetéről

Ismétlés 2 óra

Tanulmányi kirándulásra, múzeumi órára (pl. balácai romok, Margit romok megtekintése) is fordítható.

14. oldal

A heti 1, 5 óraszám kiegészül 0,5 óra társadalomismeret modullal. Az ebben szereplő témakörök itt a történelem tananyaggal összedolgozva jelennek meg. (A részletes tanmenet a Társadalomismeret tárgy pedagógiai programjában található.) Itt csak a legfontosabb témaköröket soroljuk fel.

Témakörök Tartalmak

A társadalmi szabályok

A társadalmi együttélés szabályainak eredete és rendeltetése.� �

Jogi alapismeretek

Az emberi alapjogok. � Jogsérelem, jogorvoslat, büntetés.

Állampolgári ismeretek

Államformák, politikai rendszerek. �A hatalmi ágak megkülönböztetése.�Az állam és polgárai.�A demokrácia működése.�Háború és béke.�Az állam feladatai.�

A továbbhaladás feltételei A tanulók legyenek képesek egyszerűbb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült fényképeket, vázlatrajzokat (pl. régészeti lelőhelyről) forrásként értelmezni; rövid (kb. 10–20 sornyi) ókori forrásrészleteket feldolgozni. Tudjanak anyagot gyűjteni az iskolai könyvtárban és kisebb közkönyvtárakban tanári és könyvtárosi segítséggel megadott egyszerű témákhoz. Legyenek képesek egyszerű elbeszélő források kritikai elemzésére tanári irányítással, valós tartalmuk és belső ellentmondásaik felismerésére. Legyenek képesek jól felépített tanórai feleletekre, összefoglaló beszámolók előadására. Legyenek képesek alkalmazni a történetiségben a keresztény időszámítást. Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat leolvasni a középiskolában használatos történelmi atlasz megfelelő lapjáról. Képesek legyenek történelmi jelenségek számszerűségének felbecsülésére vagy megmérésére történelmi térképen.

10/11. évfolyam Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Írott források elemzése: az egyes szövegek forrásértékének megállapítása ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása. Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen folyamatok maradhattak és maradtak is rejtve előtte (gazdasági folyamatok, éghajlati változások stb.). Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján. A jegyzetek felhasználásával egy-kétoldalas kiselőadások készítése. Tanári útmutatással szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb (3–6 oldalas) tanulmány készítése.

15. oldal

Kifejezőképességek A középkor és a kora újkor jelentős személyiségei életútjának bemutatása. Az élethelyzetek értékelése történeti válaszutaknál és nehéz döntéseknél. A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. Írásművek készítése történeti témákról segédeszközök nélkül vagy azok felhasználásával, a középkor és a kora újkor témáiból, meghatározott terjedelemben (15–30 sor). Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Tájékozódás időben A változás fölismerése a történelemben, elemzése konkrét történelmi példákon. Az induktív és deduktív érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Tájékozódás térben A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat fölismerése, időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása. Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és földrajzi térképek alapján, szaktanári segítséggel (pl. ásványkincsek – bányavárosok). Topográfiai adatok, folyamatok, jelenségek megmutatása a mai viszonyokat tükröző térképeken.

Témakörök Tartalmak

Az érett középkor 9 óra

A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában. A lovagkor. A szabad költözésű jobbágyság és a vándormozgalmak A középkori városok. A középkor művelődése. Mindennapok a középkorban. Kronológia: 1066, 1095, 1122, 1215, 1302, 1278 Személyek: I. (Hódító) Vilmos, VII. Gergely, IV. Henrik, III. Ince, IV. (Szép) Fülöp, Habsburg Rudolf, Szent Ferenc, Szent Domonkos, Aquinói Szent Tamás, Bouillon Gottfried, II.Orbán. Fogalmak: Királyiudvar,kamara, kancellária ,inkvizició, zsellér,árutermelés,simonia,cölibátus, invesztitúra, kiközösítés, zarándok, ereklye, keresztes hadjáratok, inkvizíció, eretnekség, kolduló rendek, városi önkormányzat, nyomásos gazdálkodás, hospes, céh, skolasztika, egyetem, lovagi kultúra, romanika, gótika. Topográfia: Szentföld, Genova, Velence, Flandria, Champagne, Párizs, Oxford, Cambridge, Hanza városok, a levantei kereskedelem útvonala. Legnano, Latin Császárság, Flandria, Canossa, Cluny.

16. oldal

Az Árpád-házi királyok kora

10 óra

Az új rend megszilárdítása - társadalmi változások a XI. században.Szent László és Könyves Kálmán. III. Béla kora. Az Aranybulla és a tatárjárás. II. András és IV. Béla kora.Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században.Az Árpád-kori kultúra. Kronológia: 1077–95, 1095–1116, 1172–1196, 1205–1235, 1222, 1235–70, 1241–42, 1301, 1046,1064,1083,1051, Személyek: I. András, I. László, Könyves Kálmán, III. Béla, Anonymus, II. András, IV. Béla, Kézai Simon, Orseolo Péter, Gertrúd, meráni, Bánk bán, St. Margit, Mánuel, Aba Sámue, Bezprim herceg, Fogalmak: várnépek, várjobbágyok, hiteleshely, bán, vajda, nádor, Szent Korona, regálé, serviens, bandérium, báró, nemes, Aranybulla, familiaritás, székelyek, szászok, kunok, serviens, Herma, koronázási jelvények, szerzetesrendek, Topográfia: Fehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Szerémség, Muhi, Buda, Vértes, Horvátország, Szlavónia, Dalmácia, Veszprém, Tihany, Szent Márton –hegye, Ják.

A késő középkor 10 óra

Nyugat-Európa válsága (éhínség, járványok, háborúk). Itália, a humanizmus és a reneszánsz. Az angol, francia és a spanyol rendi monarchia felemelkedése. A német császárság és a pápaság hanyatlása. A közép- és kelet-európai régió államai. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése. Kronológia: 1337–1453, 1356, 1389, 1410, 1415, 1453, 1265, 1302, 1295, 1434,

Személyek: Lorenzo Medici, Machiavelli, Jeanne d'Arc, VII. (Tudor) Henrik, IV. (Luxemburg) Károly, Husz János, Gutenberg, III. Iván, II. Mohamed, Aragóniai Ferdinánd, Kasztíliai Izabella, III. Kázmér, Habsburg Rudolf, IV .(Szép) Fülöp, Tudor ház, Fogalmak: rendiség, reneszánsz, humanizmus, husziták, szultán, szpáhi, janicsár, reconquista, doge. Topográfia: Firenze, Milánó, Kasztília, Aragónia, Svájc, Prága, Rigómező, Morvamező

17. oldal

Magyarország a XIV–XV. Században

13 óra

Károly Róbert és Nagy Lajos Társadalmi változások. Népesség és természeti környezet. Luxemburgi Zsigmond kora. Védekezés az oszmán - török terjeszkedés ellen. Hunyadi János. Hunyadi Mátyás uralkodása. A központosítás kísérlete. Életformák a XV. századi Magyarországon. Kultúra és művelődés. Kronológia: 1308–42, 1342-82, 1351, 1387–1437, 1396, 1443–44, 1444, 1448, 1456, 1458-90, 1312, 1335 Személyek: Csák Máté és a kiskirályok, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, I. Ulászló, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, V. László, Vitéz János, Kinizsi Pál, Antonio Bonfini, kolozsvári testvérek, Garai és Cillei család, Galeotto Marczio, Fogalmak: harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, úriszék, pallosjog, főnemes, köznemes, kilenced, ősiség, végvári rendszer, kormányzó, füstpénz, rendkívüli hadiadó, fekete sereg, Corvina, liga, kancellária, tárnoki szék. Topográfia: Temesvár, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Visegrád, Havasalföld, Moldva, Kassa, Nikápoly, Nándorfehérvár, Szilézia, Bécs, Kenyérmező, Jajca, Várna, Galambóc, Rigómező, Drinápoly.

Kora újkor (1490–1721) 14 óra

A nagy földrajzi felfedezések és következményei: az európai és Európán kívüli kultúrák találkozása, a gyarmatosítás. Az atlanti hatalmak felemelkedése. A modern világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei. Reformáció és katolikus megújulás. A barokk. Ezen egyetemes témakörön belüli további témák a 11/12. évfolyamok tananyagába is átcsúsztathatók a korábbi gyakorlatnak megfelelően, mivel az évfolyam tananyaga bővült, de a heti óraszámok nem változtak. Az abszolutizmus. A modern állam kialakulása. A hatalmi viszonyok átrendeződése Európában: a francia hegemónia kísérlete. Háborúk és hadseregek a kora újkorban. Az angol forradalom. A parlamentáris monarchia kialakulása. A tudományos világkép átalakulása. Kronológia: 1492, 1517, 1588, 1618–48, 1640–49, 1689, 1701–1714 Személyek: Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Galilei, VIII. Henrik, I. Erzsébet, II. Fülöp, Cromwell, Richelieu, XIV. Lajos, Colbert, Nagy Péter

18. oldal

Fogalmak: gyarmatosítás, konkvisztádor, ültetvény, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, unitárius, ellenreformáció, jezsuiták, manufaktúra, anglikán, monopólium, puritán, Jognyilatkozat, merkantilizmus, barokk, Topográfia: Genf, Németalföld, Antwerpen, London, Versailles, portugál és spanyol gyarmatok

Magyarország története a kora újkorban (1490–

1711) 14 óra

A Jagelló-kor. A török hódoltság. A Habsburgok és a magyar rendek. Az Erdélyi Fejedelemség. Függetlenségi harcok és országegyesítő kísérletek: Bocskai István, Bethlen Gábor, és Zrínyi Miklós. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. Gazdasági és társadalmi változások. Népesség és környezet. Az életmód változásai a kora újkori Magyarországon. A török kiűzése. A Rákóczi-szabadságharc.

Kronológia: 1514, 1526, 1529, 1532, 1566, 1568, 1541, 1552, 1645, 1622, 1570,1604-1606, 1591–1606, 1664, 1686, 1697, 1699, 1703–11 Személyek: Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, II. Szulejmán, Fráter György, Zrínyi Miklós, Báthory István, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Fernc, Wesselényi Ferenc, Lottharingiai K., Miksa E., Abdurrahman, I.János, I. és II. Rákóczi György, Apafi M., Vak Bottyán J., Méliusz Juhász P., Fogalmak: örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság, kuruc, labanc, rendi konföderáció, trónfosztás, végvári vitéz, defterdár, kádi nagyvezír, Topográfia: Mohács, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Győr, Várad, Nagyszombat, Szentgotthárd, Zenta, Kőszeg, Érsekújvár, Gyulafehérvár, Drégely, Temesvár


2 óra

A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni Érdekérvényesítés és érdekvédelem a középkorban (kommunák, céhek, egyetemek). Éghajlat és történelem (pl. az ún. kis jégkorszak hatása). Bűn és bűnüldözés a középkorban.

A kora újkori állam fejlődés sajátosságai: az abszolutizmus

Ismétlés 2 óra

Tanulmányi kirándulásra, múzeumi órára (pl. Veszprém a török korban) is fordítható.

A továbbhaladás feltételei

19. oldal

A tanulók ismerjék fel a tananyagban szereplő fontosabb középkori és kora újkori tárgyi emlékeket, legyenek képesek azokat értelmezni élőszóban vagy írásban. Képesek legyenek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére, az eltérések okainak feltárására. Tudjanak néhány címből álló bibliográfiákat készíteni az iskolai és a közkönyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók számára, tanári útmutatás alapján. Képesek legyenek történelmi folyamatokat, korszakokat felismerni, megkülönböztetni. Tudjanak jól felépített, szabadon előadott feleletet vagy előadást tartani történelmi témákról (lecke, fejezetrész, leckéken átívelő folyamatok, összehasonlítások stb.). Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb már tanult ismerethordozókat értelmezni élőszóban rövid felkészülés után. Legyenek képesek a világ-, az európai és a magyar történelem korszakainak szinkrónban látására. Használják a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit. Képesek legyenek történelmi események, folyamatok részleteinek leolvasására a középiskolában használatos történelmi atlasz és a falitérkép megfelelő lapjáról. Tudják a tematikus történelmi térképek adatait összehasonlítani tanári segítséggel, s ebből következtetéseket levonni.

11/12. évfolyam Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Írott források értelmezése, feldolgozása, különböző szemléletű források gyűjtése szöveggyűjteményekből. A forrásokban és feldolgozásokban fellelhető leegyszerűsítések, a jelenségek okainak feltárása, hasonló sommás megállapítások keresése. Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen folyamatok maradhattak, s maradtak is rejtve előtte (gazdasági folyamatok, éghajlati változások stb.). Eltérő kortársi válaszok vizsgálata. Eltérő jellegű források (a vizsgált korszak írott és tárgyi emlékei, műalkotások, irodalmi művek, sajtó, film, kép stb.) elemzése, az egyes forráscsoportok forrásértékének összehasonlítása. Adatsorok számítógépes rendezése és bemutatása grafikonokon, diagramokon és táblázatokon (pl. népességi adatok, termelési mutatók, fegyverkezés stb.). Jegyzet készítése 10 percnyi normál beszédtempójú előadás alapján. Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján. Részletesebb (10–15 cím) bibliográfiák készítése. Kifejezőképességek Az újkor jelentős személyiségeinek életútja. Az élethelyzetek értékelése történeti válaszutaknál és nehéz döntések idején. Az egyes személyek döntéseinek értékelése, a lehetséges alternatívák számbavétele. A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. Történelmi fogalmak egyszerű, tömör, szabad meghatározása, szinonimák felsorolása. Értekezés, tanulmány, előadás készítése történeti témákról segédeszközök nélkül vagy azok felhasználásával az újkor témáiból meghatározott terjedelemben. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság a feladatlapok javítási elveiben és módszereiben.

20. oldal

Történelmi kérdések megvitatása élőszóban, előre megadott kérdések képviselete a vitapartner érveinek fokozott figyelembevételével. A jegyzetek felhasználásával egy-két oldalas kiselőadások készítése. Szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb tanulmány készítése. Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, a szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és a lexikai adatok kapcsolatának bemutatásával. Egy téma bemutatása többféle módszer (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak, számítógép stb.) ötvözésével. Kiállításterv összeállítása az évfolyam tananyagának egy-egy körülhatárolt egységéről a reprodukciós anyag megjelölésével. Az újkor tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Tájékozódás időben A régi és az új világ folyamatos együttélésének fölismerése. A változás fölismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése (ipari forradalom, városiasodás stb.), okok, összefüggések keresése. Történelmi folyamatok, korszakok fölismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, Kelet-Európa – centrum és periféria) megkülönböztetése, egymáshoz való viszonyuk átlátása, összehasonlítások megtétele. Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendi viszonyainak felállítása. Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata, ezek alapján megadott témakörök kronológiáinak elkészítése. Tájékozódás térben A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat fölismerése, időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása alapján rajzok és térképek készítése. Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és földrajzi térképek alapján önállóan (pl. ásványkincsek, iparvidékek az ipari forradalom idején). Az év során tanultak topográfiai adatainak, folyamatainak, jelenségeinek megjelölése a mai viszonyokat tükröző térképeken. Vaktérképek készítése tanári útmutatás alapján, s ezen az év folyamán tanultak névanyagának, valamint a térképen ábrázolható folyamatok, jelenségek a bemutatása.

21. oldal

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK A felvilágosodás kora

(1721–1789) 11 óra

Ezen egyetemes témakörön belüli további témák a 10/11. évfolyamok tananyagából átcsúsztathatók a korábbi gyakorlatnak megfelelően, mivel az előző évfolyam tananyaga bővült, de a heti óraszámok nem változtak. Az abszolutizmus. A modern állam kialakulása. A hatalmi viszonyok átrendeződése Európában: a francia hegemónia kísérlete. Háborúk és hadseregek a kora újkorban. Az angol forradalom. A parlamentáris monarchia kialakulása. A tudományos világkép átalakulása. A felvilágosodás. Az európai egyensúly. Az abszolutizmus válsága Franciaországban. A felvilágosult abszolutizmus Ausztriában és Poroszországban.Az orosz nagyhatalom. A XVIII. századi életviszonyok. Kronológia: 1740–48, 1756–63 Személyek: Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Diderot Fogalmak: Enciklopédia, jogállam, ráció, a hatalmi ágak megosztása, társadalmi szerződés, felvilágosodott abszolutizmus Topográfia: Poroszország, Lengyelország, angol és francia gyarmatok Észak Amerikában

Magyarország újjászerveződése a

Habsburg Birodalom keretei között (1711–

1790) 11 óra

A magyar királyság a Habsburg Birodalomban. Demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása.A régi és az új mezőgazdaság, a hazai ipar. A gazdaság és társadalom képe. A felvilágosult abszolutizmus és a rendek összeütközése. A felvilágosodás és a nemzeti ébredés. Művelődés, egyházak, iskolák.

Kronológia: 1722–23, 1740–80, 1767, 1777, 1780–1790, 1785 Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kaunitz, Haugvitz, Hadik András, Ürményi József, II.Lipót, Fogalmak: Helytartótanács, betelepítés, kettős vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg, mágnás, állami oktatás, úrbéri rendezés, nyelvrendelet Topográfia: Határőrvidék, Bánát

22. oldal

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK A polgári átalakulás

kora (1776–1849) 19 óra

Az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi háborúja. Az USA létrejötte. Az Egyesült Államok alkotmánya. A polgári forradalom Franciaországban. Az emberi és polgári jogok nyilatkozata. A napóleoni háborúk Európája. 1815 nemzetközi rendszere. Az ipari forradalom és társadalmi hatásai. Forradalmi hullámok a XIX. század első felében. A XIX. század eszméi. A művészet fő irányai. Az ipari forradalom hatásai az életkörülményekre és a környezetre. Kronológia: 1776, 1783, 1789, 1791, 1794 1804–15, 1830, 1848 Személyek: Washington, Jefferson, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Metternich, Napóleon, Nelson, Kutuzov, Watt, Stephenson, Mazzini, Marx, Engels,Marat, Danton, La Fayette, Saint Just, Wellington, Owen, Fogalmak: nacionalizmus, liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus, alkotmány, „harmadik rend”, girondiak, sansculotte, jakobinusok, polgári szabadságjogok, parlamenti rendszer (jobboldal, baloldal), emigráció, reakció, terror, kapitalizmus, tőkés, proletár, civil társadalom Topográfia: Valmy, Vendée, Austerlitz, Trafalgar, Borogyino, Waterloo, Saratoga, Lipcse, Elba-szigete, Szent Ilona-szigete,

A polgárosodás kezdetei

Magyarországon (1790–1847)

18 óra

A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon. Az átalakuló társadalom – nemesi, paraszti és városi életformák. Új elemek és elmaradottság a gazdaságban. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései. A nemzetiségi kérdés. A reformkori művelődés, kultúra. Kronológia: 1795, 1825, 1830, 1832–36, 1844, 1847 Személyek: Martinovics, Hajnóczy, Sigrai, Szentmarjai, Kazinczy, Kölcsey, Deák, Eötvös, Kossuth, Batthyányi Lajos, Széchenyi István, Wesselényi, I.Ferenc, Lovassy László, Táncsics Mihály Fogalmak: magyar jakobinusok, reform, polgári átalakulás, cenzúra, államnyelv, örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám, védegylet, Társalkodási egylet Topográfia: Pest-Buda, Fiume, Vaskapu

23. oldal

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Forradalom és szabadságharc


12 óra

A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei. A pozsonyi országgyűlés. A pesti forradalom. Az áprilisi törvények. A forradalom első nehézségei: a nemzetiségek mozgalmai A nemzeti önvédelem megszervezése 1848 őszén és telén. A tavaszi hadjárat. A Függetlenségi Nyilatkozat és a nemzetközi viszonyok.A szabadságharc bukása. Kronológia: 1848. III. l5., IV. 11., IX. 29., 1849. IV. 6., IV. l4., V. 21., VIII. 13., IX: 11., I. 5., II. 5.,X. 6. Személyek: Jókai, Petőfi, Görgey, Klapka, Bem, Damjanich, a kormány tagjai, az aradi 13 , Jelacic, Windischgraetz, Haynau, Guyon Richárd, Paszkievics, Rüdiger, Ferencz József, Móga János, Perczel Mór, Dembinszki Henrik, Hentzi, Fogalmak: márciusi ifjak, nemzetőrség, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, függetlenség, nemzetiségi törvény, kormánybiztos Topográfia: Pákozd, Kápolna, Isaszeg, Komárom, Segesvár, Arad, Ozora, Branyiszkói –hágó, Kolozsvár, Pozsony,.

24. oldal

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK A nemzetállamok és

az imperializmus kora (1849–1914)

18 óra

Gazdasági és társadalmi változások a fejlett országokban, a második ipari forradalom Az egységes Olaszország és Németország kialakulása. A krími háború. Az orosz reformkísérletek. Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. Gyarmatosítás: a brit, a francia és az orosz gyarmatbirodalom. Latin-Amerika, Kína és Japán. A „keleti kérdés” és a Balkán. A munkásság politikai erővé szerveződése. Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón.A művelődés új keretei. Évszámok: 1853–56, 1861, 1861–65, 1866, 1867, 1868, 1870, 1871, 1882, 1904,1905, 1907 Személyek: III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, Bismarck, Viktória királynő, II. Vilmos, Lenin, Lincoln . II. Sándor, Ketteller, Meidzsi, XIII: Leó, Topográfia: Krím-félsziget, Piemont, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Panama-csatorna, Elzász-Lotaringia, Románia, Szerbia, Bulgária, Marsala, Solferino, Königgratz, Sedan, Lombardia, Berlin, Magenta, Fogalmak: Internacionálé, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum, periféria, részvénytársaság, monopólium, kartell, tröszt, szindikátus, konszern, profit, tőkekivitel, középosztály, hármas szövetség, antant, keleti kérdés, bolsevik, anarchizmus, szakszervezetek, tajping, boxer, Rerum Novarum, fényes elszigeteltség, torlódott társadalom,.

25. oldal

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK A polgárosodás kibontakozása


16 óra

A megtorlás, a Bach-rendszer kiépítése. A passzív ellenállás. A kiegyezés megszületése. Gazdasági és társadalmi fejlődés a dualizmus korában. Az egyes társadalmi csoportok jellemző életformái. Népességnövekedés. A nemzetiségi kérdés. A zsidóság emancipációja. Asszimiláció és kivándorlás. A városiasodás. A tudományos és művészeti élet fejlődése. Pártok és pártküzdelmek. A szocialista és agrárszocialista mozgalmak. A dualizmus válsága a XX. század elején. Évszámok: 1849. október 6.,1865, 1860, 867, 1868, 1875–90, 1896 Személyek: Ferenc József, Haynau, Bach, Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Tisza István, Jászi Oszkár, Schmerling, TelekiLászló, Libényi J, Wekerle S., Topográfia: Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia, Fogalmak: passzív ellenállás, föderalizmus, centralizáció ,októberi diploma, februári pátens, Kasszandra levelek, kiegyezés, horvát kiegyezés, dualista monarchia, közös ügyek, millennium, úri középosztály, obstrukció, népoktatás, kispolgár, nagypolgárság, cseléd, kivándorlás, asszimiláció, állami anyakönyvezés, okkupáció, annexió.


2 óra

A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni: A hatalmi ágak kialakulása és működése a kora újkortól napjainkig. Az iskola régen és ma. A nemzetiségi lét és kultúra fő kérdései az Osztrák–Magyar Monarciában. A modern városfejlődés. Vallások és egyházak a dualizmus idején.

Ismétlés 4 óra

Tanulmányi kirándulásra, múzeumi órákra is fordítható.

A továbbhaladás feltételei Legyenek képesek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tudjanak bibliográfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók céljára. Tudjanak jól felépített, szabadon előadott feleletet tartani történelmi témákról. Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni élőszóban, rövid fölkészülés után. Tudjanak méréseket és becsléseket készíteni a térképen önállóan vagy szaktanári segítséggel (lakosságszám, népsűrűség, gazdasági fejlettség). Tudják a térképen ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába.

26. oldal

12/13. évfolyam

Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Írott források értelmezése, földolgozása. Különböző típusú források összevetése. A filmek, filmhíradók értékelése, elemzése. A média forrásértékének és manipulációs jellegének fölismerése, elemzése. Nemzetközi szerződések, békekötések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése. Tájékozódás a szakirodalomban. A források, a tankönyvi szöveg és a szakirodalom összevetése, az eltérések feltárása. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU csatlakozás folyamatának figyelemmel kísérése). Nagyobb terjedelmű pályamunkák, tanulmányok bibliográfiájának összeállítása, anyaggyűjtés, az írásmű elkészítése.

Kifejezőképességek A legújabb kori nagy történelmi személyiségek meghatározó szerepének értékelése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról. Írásbeli feladatlapok kitöltése. Valamilyen történelmi kérdés átfogó, esszéjellegű, szabatos kifejtése. A történelmi fogalmak szakszerű magyarázata és használata. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán tudásra épülő, saját vélemény megfogalmazása, kifejtése és megvédése esetleges vita esetén. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások fölismerése és bemutatása. A források értékelésével saját vélemény kialakítása az adott eseményről, intézményről, szervezetről. Tájékozódás időben A világ-, az európai és a magyar történelem főbb eseményeinek szinkrónban látása. Tájékozódás térben A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása.

27. oldal

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Az első

világháborútól a nagy gazdasági válságig

(1914–1929) 14 óra

Az első világháború kirobbanása, jellege, története. A Párizs környéki békék. Az orosz forradalmak. A bolsevik pártállam kiépítése. Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában. Az olasz fasizmus. A parlamentáris rendszerek (USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország). A gazdaság és a társadalom új jelenségei, a fejlett világban. A női emancipáció. Évszámok: 1914–18, 1917, 1919, 1922, 1925 Személyek: Ferenc Ferdinánd, Sztálin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Lloyd George, Stresemann, Mussolini, Hitler, Moltke, Schlieffen, Lenin. Topográfia: Szarajevó, Marne, Somme, Pétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok, Curzon-vonal, Verdun, Tannenberg, Locarno. Fogalmak: villámháború, állóháború /állásháború, ultimátum, központi hatalmak, pacifizmus, szovjet, fasizmus, korporatív állam, egypártrendszer, kommunizmus, kollektivizálás, GULAG, kisantant, kisebbségvédelem , általános választójog, hadikommunizmus, totalitárius állam, antant, jóvátétel.

Az első világháború és következményei Magyarországon. A Trianon utáni

ország élete (1914–1931) 14 óra

Magyarország részvétele a világháborúban. Az őszirózsás forradalom. Kísérlet a kommunista diktatúra megteremtésére: a Tanácsköztársaság. A trianoni béke. Hatása a gazdaságra, társadalomra, az etnikai viszonyokra. A határon túli magyarság sorsa. Az ellenforradalom. A Horthy rendszer konszolidációja. A művelődési viszonyok. Az életmód változásai. Évszámok: 1918. október 31., 1918. november 3., 1919. március 21., augusztus 1., 1920. március 1., június 4., 1921–31, 1927 Személyek: gróf Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, gróf Teleki Pál, gróf Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Nagyatádi Szabó István, Peyer Károly Topográfia: Doberdó, Isonzó, trianoni Magyarország, Piave Fogalmak: őszirózsás forradalom, etnikai és történeti elv, proletárdiktatúra, Tanácsköztársaság, vörös- és fehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus, irredentizmus, revízió, társadalombiztosítás, konszolidáció, Szent István állameszme,

28. oldal

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK A nagy gazdasági

válságtól a második világháború végéig

(1929–1945) 16 óra

Az 1929 –33-as világgazdasági válság. Válságkezelés a nyugati demokráciákban. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. A német – olasz – japán tömb sikerei. A sztálini diktatúra a 30-as években. A második világháború története. A szövetségesek győzelme, a háború jellege. Évszámok: 1929, 1933, 1936, 1938, 1939. szeptember 1., 1941. június 22., 1944. június 6., 1945. május 9., augusztus 6., szeptember 2. Személyek: Keynes, Roosevelt, Hitler, Göring, Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle, Sztálin, Göbbels, Hess, Topográfia: Brit Nemzetközösség, zlovákia, Leningrád, Pearl Harbor, Midway, Sztálingrád, Auschwitz, Hirosima, El-Alamein, Kurszk, Normandia , München, Fogalmak: tőzsde, túltermelési válság, New Deal, tervgazdálkodás, totális diktatúra, nemzetiszocializmus, Führer-elv, Berlin-Róma tengely, Anschluss, koncentrációs tábor, népirtás, holocaust, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció, koporáció, fajelmélet, élettér, megbékélési politika, koncepciós per, tisztogatás.

Magyarország a gazdasági válságtól a

második világháborús

összeomlásig (1931–1945) 14 óra

Gazdasági válság és jobbratolódás a belpolitikában. A revíziós külpolitika eredményei. Belesodródás a világháborúba. Magyarország háborús részvétele. A Kállay kormány politikája. A német megszállás. A holocaust Magyarországon. A sikertelen kiugrás. A nyilas hatalomátvétel. Magyarország szovjet felszabadítása és megszállása. Évszámok: 1938. november 2., 1939.március 15., 1940.augusztus 30., 1941.június 26., 1943.január, 1944.március 19., 1944.október 15., 1944.december 21., 1945. április. Személyek: Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyula, Szálasi Ferenc, Bárdossy László, Kállay Miklós, Dálnoki Miklós Béla , Jányi Gusztáv,Imrédy Béla.Topográfia: Felvidék, Újvidék, Kárpátalja, Voronyezs, Don-kanyar Fogalmak: népi írók, nyilasmozgalom, zsidótörvények, fegyveres semlegesség, hadigazdaság, „hintapolitika”, „kiugrás”, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság

29. oldal

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK A jelenkor (1945–

napjainkig) 14 óra

Hidegháborús szembenállás a II. világháború után. A fejlett piacgazdaság, a demokratikus berendezkedés országai. Az európai integráció története. A „harmadik világ”. A szocialista rendszerek kialakulása, fejlődése és kudarca. A közel-keleti konfliktusok. A távol-keleti régió. Közép-KeletEurópa és a Balkán a rendszerváltás után. Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái. Évszámok: 1947, 1948, 1949, 1955, 1956, 1957, 1961, 1968, 1975, 1991 Személyek: Nehru, Gandhi, Csang Kaj-sek, Mao Ce-tung, Truman, Adenauer, Hruscsov, Nasszer, Kennedy, XXIII. János, Brandt, Walesa, Reagan, Gorbacsov Fogalmak: vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, Truman-elv, Marshall-segély, szociális piacgazdaság, európai integráció, NATO, Varsói Szerződés, római szerződések, holdraszállás, harmadik világ, Brezsnyev-doktrína, globális világ, enyhülési politika, kitelepítés, deportálás.. Topográfia: NSZK, NDK, Kuba, Korea, Izrael, Közel- Kelet.

Magyarország a második világháború

után (1945 –napjainkig)

14 óra

A háborús károk felszámolása. A demokratikus közélet kiépítésének kísérlete. A párizsi békeszerződés. A határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése. Gazdaság- és kultúrpolitika. A forradalomhoz vezető út. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár rendszer kiépülése: megtorlás és diktatúra.. Gazdasági reformkísérletek. Az életmód átalakulása. Demográfiai változások. Az ellenzéki mozgalmak kialakulása és erősödése. A rendszerváltás, Európai Unió, NATO, napjaink globális problémái. Évszámok: 1946, 1947. február 10., 1948, 1949, 1953, 1956.október 23., november 4., 1963, 1968, 1989. október 23., 1990, 1991 Személyek: Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Antall József, Göncz Árpád Fogalmak: Ideiglenes Nemzetgyűlés, SZEB, háborús bűnös, népbíróság, jóvátétel, kollektív büntetés elve, kitelepítés, lakosságcsere, beszolgáltatás, ÁVO, ÁVH, pártállam, földosztás, ötvenes évek, internálás, munkástanács, ellenzéki mozgalmak, Petőfi Kör, reformszocializmus, második gazdaság puha diktatúra, ENSZ, Európai Unió, NATO.


2 óra

A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni: Demográfiai és etnikai változások a magyar történelemben. A népirtás a múltban, a közelmúltban és a jelenben.

Fogyasztói társadalom és az ökológia, a fenntartható fejlődés. A média és a közgondolkodás.

Érdekérvényesítés és érdekképviselet a mai Magyarországon. Elitkultúra és tömegkultúra.

30. oldal

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK

Ismétlés

11 óra

A továbbjutás feltétele: Megfelelés a kétszintű érettségi követelményeinek.

31. oldal

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY

A/ Kompetenciák

1. Források használata és értékelése

VIZSGASZINTEK TÉMÁK

Középszint Emelt szint

1.1 Történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) információk gyűj-tése, következtetések megfogal-mazása

Tudjon válaszolni a forrás tartalmára vonatkozó egy-szerű kérdésekre. Tudja értelmezni a magyar és az egyetemes történelem fontosabb szöveges forrásait, és megadott szempontok szerint tudjon a forrás alapján egyszerű következteté-seket megfogalmazni. Legyen képes dokumentumokból, megadott szempon-tok alapján korabeli társadalmi és politikai viszonyokra vonatkozó állításokat megfogalmazni. Megadott szempontok alapján tudjon információkat gyűjteni a forrásból, és tudja az információkat saját ko-rábbi ismereteivel összevetni, az eltéréseket megfogal-mazni és indokolni.

Az írásos forrásokat tudja típusuk (pl. törvény, levél, kiáltvány) alapján csoportosítani, meghatározni jel-lemzőiket, megadott dokumentumok alapján bemutatni. Legyen képes a forrás szerzőjének szándékára, állás-pontjára utaló megállapításokat tenni és azokat a forrás és saját ismeretei alapján indokolni.

1.2 Különböző típusú forrásokból származó információk összeve-tése

Tudjon különbséget tenni a múltban lezajlott esemé-nyek egymástól eltérő tartalmú leírásai között. Legyen képes megállapítani két azonos tárgyú történel-mi forrás közti tartalmi és formai különbségeket, és tudjon egyszerű feltételezéseket megfogalmazni a két forrás közti különbség(ek) okáról. Legyen képes másodlagos és elsődleges források tar-talmi összehasonlítására, a megegyezések és eltérések megállapítására.

Legyen képes különböző típusú források és saját isme-retei összevetésével egy témáról összefoglaló ismer-tetést írni. Tudja rekonstruálni és bemutatni az álláspontok és cse-lekedetek mögött meghúzódó szándékokat korabeli for-rások (pl. újságcikkek, emlékiratok, beszédek, naplók) segítségével.

32. oldal



1.3 Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése

Legyen képes képi források leírására, a nagy történelmi korszakok, korstílusok szerinti csoportosítására. Tudjon megadott vagy saját maga által kiválasztott képzőművészeti alkotásokat felhasználni egy-egy törté-nelmi korszak sajátosságainak bemutatásához.

Legyen képes karikatúrák vagy szimbolikus ábrá-zolások alapján a szerző álláspontját bemutatni. Legyen képes a képi forrásból merített információkat saját ismereteivel összevetni, az eltéréseket megfogal-mazni és indokolni.

1.4 A történelmi térképek felhasz-nálása ismeretszerzéshez

Ismerje a térképes ábrázolás fontosabb sajátosságait (pl. színek, perspektíva, szimbólumok). Tudjon egy történelmi eseménysort, folyamatot törté-nelmi térkép vagy térképvázlat segítségével kérdések alapján vagy önállóan bemutatni.

Különböző térképek összehasonlításával tudjon változá-sokat vagy folyamatokat (pl. etnikai, településszerke-zeti, gazdasági) bemutatni.

1.5 Információk gyűjtése és követ-keztetések levonása egyszerű statisztikai táblázatokból, diag-ramokból, grafikonokból, kro-nológiákból

Tudjon statisztikai táblázatok, diagramok, grafikonok, kronológiák, sematikus ábrák tartalmára vonatkozó állításokat megfogalmazni, következtetéseket levonni, egyszerű, rövid kifejtést igénylő kérdésekre válaszolni.

Legyen képes statisztikai adatsorok, grafikonok, diag-ramok, sematikus ábrák, magyarázó ábrák alapján szö-veges elemzést készíteni. Legyen képes szöveges forrás, adatsor alapján diag-ramot, grafikont, sematikus ábrát készíteni.

1.6 A tények és feltételezések megkülönböztetése

Legyen képes tényekre és feltételezésekre példát hozni – megadott szempontok alapján – egyszerűbb forrá-sokból és ismeretterjesztő szövegekből.

Legyen képes forrásokban és ismeretterjesztő szöve-gekben megjelenő tények és feltételezések önálló meg-különböztetésére. Tudja indokolni ezzel kapcsolatos állításait.

1.7 Társadalmi viszonyok, kor-mányzati struktúrák vázlatos áb-rázolása

Legyen képes a tartalmi követelményekben szereplő témákhoz kapcsolódó szemléltető ábrák kiegészítésére. Legyen képes megadott kulcsszavak segítségével társa-dalmi vagy kormányzati struktúrát önállóan ábrázolni.

1.8 Annak bemutatása, hogy a vizs-gált forrásban miként tükröződik a szerző személyes helyzete

Legyen képes megállapítani, hogy a szerző az idézett dokumentum megírásakor a rendelkezésre álló (mellé-kelt) források közül melyiket használhatta.

33. oldal



1.9 A részletek iránti érzékenység a források feldolgozása és elem-zése során

Legyen képes a forrás elemzése és értelmezése során megnevezni a történelmi háttérre utaló tartalmi eleme-ket, műfaji, nyelvi sajátosságokat.

1.10 Néhány konkrét példán keresz-tül annak értelmezése, hogy egyes történelmi események és személyek megítélése a külön-böző történelmi korokban eltérő lehet

Legyen képes megadott források alapján kifejteni, hogy azok hogyan tükrözik a bemutatott személy vagy ese-mény megítélését. Legyen képes a többféle megítélés közötti különbsé-geket, valamint azok lehetséges okaira vonatkozó felté-telezéseket megfogalmazni.

1.11 Érvekkel alátámasztott véle-mény kialakítása az ellentmon-dásosan értékelhető esemé-nyekről és személyekről

Legyen képes érvekkel alátámasztott vélemények be-mutatására az ellentmondásosan értékelhető esemé-nyekről és személyekről.

34. oldal

2. A szaknyelv alkalmazása



2.1 Történelmi fogalmak azonosítá-sa, helyes használata

Legyen képes a fontosabb történelmi fogalmakat meg-határozás alapján felismerni. Legyen képes az egy témához vagy korhoz kapcsol-ható fogalmakat kiválasztani, rendszerezni.

Legyen képes a történelmi szakszókincset használni. Forrás alapján legyen képes történelmi fogalmak meg-határozására.

2.2 A történelmi fogalmak jelentés-változásainak ismerete

Tudja, hogy bizonyos fogalmak (pl. rabszolga, gyarmat, vármegye) a különböző történelmi korokban eltérő je-lentéssel bírtak. Legyen képes e különböző jelentéseket források segítségével értelmezni.

35. oldal

3. Tájékozódás térben és időben



3.1 Történelmi helyszínek azonosí-tása különböző térképeken

Legyen képes a fontosabb történelmi topográfiai neve-ket a vaktérképen bejelölt pontokhoz vagy területek-hez kapcsolni, és alapvető ismereteket gyűjteni.

Legyen képes vaktérképen bejelölt fontosabb történelmi helyszíneket azonosítani.

3.2 A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és ál-lamok kialakulásában

Tudjon példákat felsorolni arra, hogy a földrajzi kör-nyezet hatással volt az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulására.

Tudjon feltételezéseket megfogalmazni és azokat indo-kolni a földrajzi környezetnek az egyes civilizációk ki-alakulásában játszott szerepéről.

3.3 A történelmi fejlődés során ki-alakult régiók bemutatása térké-peken

Történelmi térképvázlat és más segédlet (pl. forrás, kulcsszavak, szempontok) alapján legyen képes jelle-mezni a korszak történelmi régióit.

3.4 Egyszerű történelmi térképváz-latok készítése

Tudjon atlasz segítségével egyszerű történelmi térkép-vázlatot készíteni.

Tudjon történelmi térképvázlatot készíteni vaktérkép és más források alapján történelmi jelenségek és esemény-sorok bemutatására.

3.5 A történelmi tér változásainak ismerete

Legyen képes a történelmi régiók, államok határainak változását indokolni. Legyen képes értelmezni és összehasonlítani az ugyan-azon régiót, államalakulatot, vagy népet bemutató, kü-lönböző korokat ábrázoló térképeket és térképváz-latokat.

3.6 Konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezé-se

Legyen képes a fontos történelmi eseményeket sor-rendbe állítani, évszámokkal, nevekkel és helyekkel összekapcsolni. Legyen képes megadott segítséggel (pl. térképvázlat, kronológiai tábla, forrás) konkrét eseménysorokat bemutatni.

Legyen képes önállóan konkrét eseménysorokat be-mutatni. Legyen képes eseményhez vagy eseménysorhoz kap-csolódó adatokat táblázatba rendezni.

36. oldal



3.7 A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének és sorrendjének, valamint leg-fontosabb jellemzőinek ismerete

Tudja a nagy történelmi korok és a kisebb korszakok sorrendjét megállapítani, jellemzőiket felsorolásból kiválasztani.

Legyen képes a különböző történelmi korszakokat több szempontból jellemezni.

3.8 Különbségek és egybeesések felismerése, értelmezése a világ-történet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között

Ismerje fel az egyetemes és a magyar történelem fel-sorolt eseményeiből azokat, amelyek időbeli közelség vagy valamilyen összefüggés alapján egymáshoz kap-csolhatók. Tudjon kiválasztani jelentős magyar és egyetemes tör-ténelmi személyiségeket, akik egymással kapcsolatban álltak.

Tudja felsorolásból kiválasztani az egymáshoz kapcsol-ható jelentős magyar és egyetemes történelmi személyi-ségek kortársait. Tudjon magyar történelmi eseményekhez egyetemes, egyetemes történelmi eseményekhez magyar eseménye-ket rendelni időbeli közelség alapján (pl. azonos év, évtized, helyszín).

3.9 Európa történetének (az ókortól napjainkig) többszempontú kor-szakolása

Tudja az egyetemes vagy a magyar történelmet meg-adott szempontból korszakokra felbontani (pl. gazda-sági, kulturális fejlődés, tudományos gondolkodás).

37. oldal

4. Eseményeket alakító tényezők feltárása



4.1 A tanultak okok és következmé-nyek szerinti rendezése

Legyen képes a felsorolt történelmi tényezők közül az okokat és a következményeket összekapcsolni.

Legyen képes történelmi események okairól és követ-kezményeiről feltételezéseket megfogalmazni és azokat indokolni.

4.2 Annak bizonyítása, hogy a törté-nelmi eseményeknek általában több oka és következménye van

Legyen képes a különböző felsorolt történelmi ténye-zők közül kiválasztani az adott történelmi esemény okait, következményeit.

Példákkal bizonyítsa, hogy egy történelmi eseménynek egyszerre több oka és következménye van.

4.3 Különböző típusú okok és kö-vetkezmények megkülönbözte-tése, azok eltérő jelentőségének felismerése

Legyen képes a felsorolt történelmi okok, célok, kö-vetkezmények megadott szempontok szerinti csopor-tosítására (pl. politikai, társadalmi, gazdasági)

4.4 A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők megkü-lönböztetése, mérlegelése

Legyen képes alapvető történelmi események lénye-ges és kevésbé lényeges elemeinek megkülönbözteté-sére.

Legyen képes a történelmi események, összefüggések lényeges és kevésbé lényeges szempontjainak meg-különböztetésére.

4.5 Példákkal való alátámasztása, hogy nehéz történelmi szituáci-ókban az egyes emberek nézete-it, döntéseit és cselekedeteit élet-helyzetük miként befolyásolja

Tudjon feltételezéseket megfogalmazni megadott forrás segítségével, hogy az emberek nézeteit, döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük miként befolyásolhatja.

4.6 Önálló kérdések megfogalmazá-sa, felvetése történelmi esemé-nyek okairól és következményei-ről

Tudjon egyszerű kérdéseket megfogalmazni történel-mi események okairól és következményeiről.

Tudjon önálló kérdéseket megfogalmazni történelmi események okairól és következményeiről.

38. oldal



4.7 A változás és fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon

Példák kiválasztása a változás és a fejlődés bemutatá-sára.

Példák segítségével értelmezze a változás és a fejlődés közti különbséget.

4.8 A különböző történelmi régiók eltérő fejlődésének bemutatása

Gyűjtsön példákat arra, hogy különböző történelmi régiók fejlődése eltérő ütemű lehet. Források segítségével ismerje fel a nagyobb törté-nelmi régiók közötti fontosabb különbségeket.

Mutassa be az egyes korszakok nagyobb történelmi ré-giói közötti fontosabb különbségeket.

4.9 Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása

Megadott felsorolásból tudja kiválasztani valamely aktuális esemény történelmi előzményeit.

Legyen képes valamely jelenkori esemény történelmi előzményeire vonatkozó állításokat megfogalmazni.

4.10 Történelmi analógiák megadott szempontok szerinti keresése, értelmezése

Legyen képes hasonló történelmi eseményeket (pl. há-borúk, békekötések, forradalmak) megadott vagy önálló szempontok alapján összehasonlítani. Legyen képes történelmi eseményhez megadott szem-pontok szerint analógiákat keresni, választását indokol-ni.

4.11 Szabadon választott példa se-gítségével hosszabb időtávú történelmi változások bemu-tatása

Legyen képes szabadon választott történelmi jelenségek változásait hosszabb időtávon végigkísérni. Legyen képes egy ország vagy régió történelmét szaba-don választott szempontból hosszabb időtávon keresztül bemutatni. Legyen képes a tanult történelmi korokat sokrétűen (pl. társadalomtörténeti, gazdaságtörténeti, művelődéstörté-neti szempontból) összehasonlítani.

39. oldal



4.12 A magyar történelem sorsfor-dító eseményeinek több szem-pontú bemutatása

Hozzon példát arra, hogy a magyar történelem sorsfor-dító eseményeinek eltérő értékelései léteznek.

4.13 Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy történelmi esemény alakulásá-ban

Legyen képes történelmi események és szereplők kö-zött kapcsolatot találni. Legyen képes források segítségével történelmi sze-replőknek az események alakulásában betöltött szere-pét bemutatni.

Legyen képes források segítségével történelmi szerep-lőknek az események alakulásában betöltött szerepét több szempontból bemutatni.

4.14 Annak megállapítása, hogy mi-ként függhetnek össze a törté-nelmi események okai, követ-kezményei és a benne résztve-vők szándékai

Legyen képes történelmi események okait, következ-ményeit megkülönböztetni. Legyen képes egyes fontosabb történelmi események következményeit és a benne részt vevők szándékait összevetni.

Legyen képes források alapján történelmi események okait, következményeit és a résztvevők szándékait összehasonlítani, a közöttük levő összefüggésekre rámu-tatni.

40. oldal

5. Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása



5.1 Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra

Legyen képes megkülönböztetni és bemutatni a gaz-daság egyes területeit (pl. ipar, mezőgazdaság, infra-struktúra) az adott korban. Jellemezze a termelési technikákat (pl. nehézeke, szö-vőgép) és technológiákat (pl. vetésforgó, textilmanu-faktúra) az adott korban. Tudjon különbséget tenni a munkamegosztás külön-böző formái között. Ismerje fel a termelés új szervezeti formáinak és tár-sadalomformáló hatásának kölcsönhatását. Példákkal bizonyítsa a gazdaság, gazdálkodás és a környezet viszonyának alakulását az egyes történelmi korokban.

Legyen képes több korszakon keresztül végigvezetni a gazdaság változásait. Tudja jellemezni a tulajdonviszonyokat, és bemutatni a gazdaság szereplőit az adott korban. Tudja különböző szempontok alapján összehasonlítani az eltérő gazdasági fejlődésű területeket (pl. centrum, periféria). Legyen képes felismerni és jellemezni egyes korok meghatározó gazdaságpolitikáját. Legyen képes a mű-veltségi viszonyok és a gazdaság összefüggéseit értel-mezni.

5.2 Népesség, település, életmód Legyen képes felismerni és bemutatni a népesedési fo-lyamatok főbb jellemzőit. Hozzon példát arra, hogy a politikai, társadalmi, et-nikai és gazdasági viszonyok hogyan befolyásolják az egyes korszakokban élők életmódját, mentalitását. Ismerje fel és mutassa be az urbanizáció hatásait (élet-körülmények javulása, környezetszennyezés). Legyen képes források alapján bemutatni az alapvető társadalmi csoportok (pl. nemesség, jobbágyság) élet-módját (pl. lakás, öltözködés).

Legyen képes feltárni és értelmezni a felekezeti, társa-dalmi, politikai és népesedési viszonyok kölcsönhatását.

41. oldal



5.3 Egyén, közösség, társadalom Legyen képes bemutatni a társadalmi csoportokat el-térő szempontok (pl. műveltség, életmód, gazdasági helyzet) szerint. Legyen képes egy-egy kiemelkedő történelmi személy életútját bemutatni, közösségfor-máló, társadalomalakító tevékenységét felismerni. Legyen képes főbb vonalakban bemutatni a helyi tár-sadalom főbb jellemzőit (pl. lakóhely, iskolai közösség kiemelkedő személyiségei, eseményei). Legyen képes bemutatni a kisebb közösségek és a többségi társadalom együttélését, konfliktusait kü-lönböző történelmi korszakokban (pl. nemzetiségi kér-dés, zsidókérdés Magyarországon, a romák integrá-ciója hazánkban). Jellemezze a nemek történelmi szerepvállalását a kü-lönböző történelmi korokban.

Legyen képes értelmezni az egyén és a közösség érvé-nyesülési (pl. katonáskodás, hivatal) és érdekérvényesí-tési (pl. céh, pártok) lehetőségeit és korlátait a külön-böző történelmi korokban, helyzetekben. Tudja jellemezni a társadalmi viszonyokat különböző szempontok alapján (pl. társadalmi mobilitás, társadal-mi normák, nyitottság, illetve zártság). Legyen képes értékelni különböző szempontok szerint egy-egy kiemelkedő történelmi személy életművét.

5.4 A modern demokráciák műkö-dése

Legyen képes bemutatni adott parlamenti rendszerek működését és felépítését. Tudja bemutatni az általános, egyenlő és titkos válasz-tójogért folyó küzdelem problémakörét egy konkrét példán keresztül.

Ismerje a politikai érdekérvényesítés különböző formáit (pl. pártok, szakszervezetek, civil szervezetek). Tudja ismertetni a többpárti parlamentarizmus és az ún. parlamenti váltógazdaság működését, az ellenzéki pár-tok szerepét. Legyen képes bemutatni a demokratikus hatalomgya-korlás, a hatalommegosztás és a hatalomellenőrzés esz-közeit és módszereit.

42. oldal



5.5 Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

Tudja megnevezni és bemutatni a különböző államfor-mákat. Legyen képes a hatalmi ágakat megkülönböztetni, és az egyes ágak funkcióit, szerepét konkrét példákon keresztül különböző korokban bemutatni. Legyen képes az egyes nagy történelmi korokra jel-lemző néhány kormányzati struktúrát (pl. Magyaror-szág kormányzása a XVI-XVII. században, a reform-korban, a dualizmus korában stb.) bemutatni. Tudja bemutatni a polgári demokratikus és totális rendszerek közötti különbséget.

Legyen képes az egyes nagy történelmi korokra jellem-ző néhány kormányzati struktúrát összehasonlítani. Legyen képes a kormányzás szintjeit megkülönböztetni, és formáit különböző korokban (pl. központi kormány-zati intézmények, helyi közigazgatás, megyék, városi ön-kormányzat) bemutatni. Legyen képes bemutatni az állam és az egyház viszo-nyának változásait különböző korokban. Ismerje az emberiség fejlődése során megfogalmazott korszakokat meghatározó eszméket, ideológiákat. Legyen képes a nemzetállamok kialakulásának történel-mi körülményeit, jellemzőit bemutatni.

5.6 Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

Legyen képes bemutatni egy-egy politikai/katonai szövetségi rendszer kialakulását, célkitűzéseit. Legyen képes különböző korok jellemző hadseregtí-pusait jellemezni, a fegyverek (pl. fegyvertípusok, fegyvernemek) fejlődését ismertetni. Legyen képes a világ- és a magyar történelem egyes sorsfordító csatáit (pl. Mohács, Waterloo, Sztálingrád) ismertetni, a győzelem és vereség okairól állításokat megfogalmazni. Érdekütközés és egyetértés az Európai Unióban konk-rét példákon keresztül.

Legyen képes bemutatni egy-egy politikai/katonai szö-vetségi rendszer kialakulását, az egyes országok, szövet-ségi rendszerek közötti konfliktusok kiváltó okait, a konfliktusban résztvevők célkitűzéseit, és az azokat lezáró békeszerződéseket. Legyen képes egy-egy háborút bemutatni, a háború ki-menetelét meghatározó tényezőket elemezni. Tudja mérlegelni a háborús terhek és következmények (pl. vereség, emberveszteségek, gazdasági kimerültség, növekvő hátországi elégedetlenség) hatásait a hadviselő országokra. Legyen képes bemutatni a második világháború utáni döntő világpolitikai folyamatokat, és a nemzetközi együttműködés színtereit. Értse a globalizáció jelenségeit, és értelmezze a globális problémákat. Legyen képes értelmezni az európai integráció alap-elveit.

43. oldal

B/ Témakörök

A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető évszámok, személyek, topográfiai adatok és fogalmak megegyeznek az alap- és

középfokú történelem kerettantervek évszámokra, személyekre, topográfiai adataira és fogalmaira vonatkozó – az adott témakörhöz rendelhető – tantárgyi követelményeivel.

Az emelt szintű érettségi vizsga egyszerű, rövid választ igénylő feladatainak megoldásához szükséges részletes követelményeket a történelem kerettanterveknek az évszámokra, személyekre, topográfiára és fogalmakra vonatkozó részei tartalmazzák.

Az emelt szintű érettségi vizsga írásbeli részének szöveges (kifejtendő) feladatai és szóbeli tételei megoldásához szükséges nevek, fogalmak stb. körét a kerettantervek és a vizsgakövetelmények az adott témaköröknél példák segítségével jelzik.

1. Az ókor és kultúrája



1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten

Az egyes civilizációk vallási és kulturális jellemzői-nek azonosítása.

Egy folyammenti civilizáció jellemzői (pl. Egyiptom, Kína). Az egyistenhit a zsidó vallásban.

1.2 A demokrácia kialakulása Athénban

Az athéni demokrácia intézményei, működése. Az athéni demokrácia kialakulásának folyamata. A spártai állam

1.3 A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása

A hódító háborúk társadalmi és politikai következmé-nyei a köztársaság korában.

Augustus principátusának jellemző vonásai

1.4 Az antik hitvilág, művészet, tudomány

A görög hitvilág néhány jellemző vonása (pl. többis-tenhit, halhatatlan istenek), a legfontosabb istenek ne-vének ismerete. A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékei. A római építészet jelentős alkotásainak azonosítása. A római városépítés jellegzetességei és emlékei Pan-

A görög tudomány egyes területeinek egy-egy alkotója (történetírás, természettudományok, filozófia) A római történetírás egy-egy jelentős alkotója (pl. Livius, Tacitus).

44. oldal



nóniában.



1.5 A kereszténység kialakulása és elterjedése

A kereszténység főbb tanításai. A kereszténység történetének néhány állomása az ókorban (pl. páli fordulat, üldöztetés, milánói ediktum, niceai zsinat).

1.6 A népvándorlás, az antik civili-záció felbomlása

A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás A népvándorlás legfontosabb mozzanatainak és részt-vevőinek ismerete, térbeli elhelyezése (pl. germánok, hunok).

45. oldal

2. A középkor



2.1 A feudális társadalmi és gazda-sági rend jellemzői

A középkori uradalom jellemző vonásai (pl. vár, ma-jorság, jobbágytelek). A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jel-lemző mozzanata a X-XI. században.

A Frank Birodalom történetének főbb állomásai (pl. Poitiers, Verdun).

2.2 A nyugati és keleti keresztény-ség

Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténység-ben.

A legfontosabb szerzetesrendek jellemzői (pl. bencések, ferencesek). Az ortodox és a nyugati kereszténység főbb jellemzői (pl. önálló nemzeti egyházak, eltérő liturgia és egyház-művészet).

2.3 Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése

Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai. A világvallások civilizáció-formáló szerepe.

Az arab hódítás, az iszlám elterjesztésének fontosabb szakaszai (pl. 635 Damaszkusz, 732 Poitiers).

2.4 A középkori városok Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. A középkori kereskedelem sajátosságai.

A középkori céhes ipar bemutatása.

2.5 Egyházi és világi kultúra a kö-zépkorban

Az egyház szerepe a középkori művelődésben és a mindennapokban. A romanika és a gótika főbb stílusjegye. A lovagi kultúra és értékrend néhány eleme.

Híres egyetemek Nyugat- és Közép-Európában (pl. Párizs, Oxford, Prága), az egyetemi oktatás jellemzői, a skolasztika (Aquinói Szent Tamás).

2.6 A humanizmus és a reneszánsz Itáliában

A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői. A humanizmus és a reneszánsz jellemzői (pl. emberköz-pontúság, antik embereszmény) és fontosabb itáliai kép-viselői (pl. Petrarca, Machiavelli és Raffaello).

2.7 Az angol és a francia rendi ál-lam működése

A rendi állam kialakulása és működése Angliában és Franciaországban.

2.8 Az Oszmán Birodalom terjesz-kedése

Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai, források alapján. Az oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai a XIV-XVI. században.

Az Oszmán Birodalom jellemző vonásai és társadalmi háttere (pl. szolgálati birtok, szpáhi, gyermekadó, jani-csár).

46. oldal

3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora



3.1 A magyar nép őstörténete és vándorlása

A magyar nép vándorlása térkép alapján. A vándorló magyarság képe a korabeli forrásokban (pl. arab és bizánci források). Eltérő tudományos elképzelések a magyar őstörténet tel kapcsolatban. (pl. eredet, őshaza).

3.2 A honfoglalástól az államalapí-tásig

A honfoglalás. A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja, for-rások alapján. Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége.

A kalandozó magyarok képe a korabeli forrásokban. Szent István törvényalkotó tevékenysége

3.3 Az Árpád-kor Az Aranybulla. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején.

Az új rend megszilárdulása Szent László és Könyves Kálmán idején.

3.4 Társadalmi és gazdasági válto-zások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején

Károly Róbert gazdasági reformjai. A magyar városfejlődés korai szakasza.

Nagy Lajos törvényei és az Anjou-kori társadalom. Zsigmond király külpolitikája (pl. a nyugati egyházsza-kadás megszüntetése, a huszita kérdés kezelése, oszmá-nok elleni védekezés).

3.5 A Hunyadiak Hunyadi János harcai a török ellen. Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján.

Mátyás király bel- és külpolitikája.

3.6 Kultúra és művelődés Jelentős Árpád- és Anjou-kori művészeti emlékek felismerése.

Mátyás király és a reneszánsz.

47. oldal

4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban



4.1 A nagy földrajzi felfedezések és következményei

A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai térkép alapján. Az Európán kívüli civilizációk hatása Európára, és a gyarmatosítás.

A kapitalista világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei, a legfőbb társadalmi és gazdasági folyamatok a XVI-XVII. században Nyugat-Európában.

4.2 Reformáció és katolikus meg-újulás

A reformáció főbb irányzatai források alapján (luthe-ránus, kálvinista). A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontako-zása. A barokk stílus jellemzői.

Nagyhatalmi konfliktusok és vallási ellentétek a koraúj-kori Európában (pl. francia-Habsburg vetélkedés, har-mincéves háború).

4.3 A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia meg-születése Angliában

A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában. Az alkotmányos monarchia működése.

Az angolszász kapitalizálódás, a polgári fejlődés és a mindennapi élet a kora újkori Angliában Nagyhatalmi erőviszonyok, az európai egyensúly a XVIII. században.

4.4 A tudományos világkép átala-kulása, a felvilágosodás

A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői források alapján.

Az új világszemlélet kialakulása (pl. racionalizmus), az újkori természettudományok (pl. mechanika, newtoni fizika) és társadalomtudományok (pl. társadalmi szer-ződés, államelmélet) kibontakozása.

48. oldal

5. Magyarország a Habsburg Birodalomban



5.1 A mohácsi csata és az ország három részre szakadása

A mohácsi vész és az ország részekre szakadása. Végvári küzdelmek.

Összetartó és elválasztó erők a három országrészben (pl. törökök elleni védekezés, gazdaság, vallás). A rendi és vallási törekvések összekapcsolódása a Bocskai-féle szabadságharcban.

5.2 Az Erdélyi Fejedelemség virág-kora

Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (pl. három nemzet, vallási tolerancia).

Bethlen Gábor kül- és belpolitikája.

5.3 A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc

A Rákóczi szabadságharc fordulópontjai. A szatmári béke.

A török kiűzésének kérdései és Zrínyi Miklós. A spanyol örökösödési háború és a Rákóczi szabad-ságharc.

5.4 Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban

Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok ala-kulása Mária Terézia és II. József reformjai.

Az udvar és a rendek viszonyának alakulása.

5.5 Művelődés, egyházak, iskolák A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai for-rások alapján.

Az állami oktatáspolitika főbb intézkedései.

49. oldal

6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora



6.1 A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata

Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alap-kérdései. Az alkotmányos monarchia válsága és bukása.

A főbb irányzatok (pl. alkotmányos monarchisták, gi-rondiak), valamint képviselőik társadalmi és politikai elképzeléseinek összehasonlítása. A jakobinus diktatúra.

6.2 A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája

A napóleoni háborúk fordulópontjai (pl. Moszkva, Lipcse). A nagyhatalmi együttműködés céljai és rendszere a bécsi kongresszus nyomán.

6.3 A XIX. század eszméi A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, na-cionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jel-lemzői források alapján. A legfontosabb állam- és alkotmányjogi fogalmak (pl. alkotmány, parlament, képviseleti rendszer, szavazati jog, hatalommegosztás).

6.4 Az ipari forradalom és követ-kezményei

Az ipari forradalom legjelentősebb területei (könnyű-ipar, nehézipar, közlekedés) és néhány találmánya. Az ipari forradalom teremtette ellentmondások (pl. környezetszennyezés, életmódváltozás, a nyomor kér-dése).

Az ipari forradalom eredményeinek (pl. városiasodás, demográfiai robbanás) kibontakozása és egymásra hatá-sa.

6.5 Nagyhatalmak és katonai-poli-tikai szövetségek a századfor-dulón

Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása. Németország nagyhatalommá válása. A balkáni konfliktusok okai.

A szövetségi rendszerek kialakulásának okai az első világháború előtt Gyarmatok és gyarmattartók a századfordulón.

6.6 Tudományos, technikai felfede-zések, újítások és következmé-nyeik

A második ipari forradalom alapvető vonásainak be-mutatása. A technikai fejlődés hatása a környezetre és az élet-módra, konkrét példák alapján.

Az ipari forradalom legfontosabb találmányainak és fel-fedezőinek bemutatása (pl. Benz, Edison, a robbanó-motor, telefon). A tudományos és technikai fejlődés hatása a társada-lomra, a gondolkodásra, az életmódra és a környezetre.

50. oldal

7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon



7.1 A reformmozgalom kibontako-zása, a polgárosodás fő kérdései

A reformkor fő kérdései. Széchenyi és Kossuth reformprogramja.

A rendi országgyűlés és a megyerendszer működése. A gazdasági átalakulás jellemzése és elemzése. A magyar társadalom rétegződése és életformái.

7.2 A reformkori művelődés, kul-túra

A korszak kulturális életének főbb jellemzői. A nemzeti érzés megerősödése a magyarság és a nemzetiségek körében.

7.3 A polgári forradalom

A pesti forradalom eseményei. Az áprilisi törvények.

A német, az olasz és ausztriai mozgalmak hatása a ma-gyar szabadságharcra.

Nemzetiségi törekvések a Habsburg birodalomban.

7.4 A szabadságharc A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok alakulása, a vereség okai. A Függetlenségi Nyilatkozat.

Ausztria és Magyarország közjogi viszonyának alaku-lása. Nagyhatalmi elképzelések Közép-Európa szerepéről.

7.5. A kiegyezés előzményei és megszületése

A kiegyezés megszületésének okai. A kiegyezés tartalma és értékelése.

A kiegyezés alternatívái, a kiegyezéshez fűződő viták (pl. dunai konföderáció, Kasszandra levél).

7.6 Gazdasági eredmények és társa-dalmi változások a dualizmus korában

Kibontakozó ipar, fejlődő mezőgazdaság, közlekedés. Budapest világvárossá fejlődése. Az átalakuló társadalom sajátosságai. Nemzetiségek a dualizmus korában. A cigányság helye a magyar társadalomban.

A polgári állam kiépülése Magyarországon (pl. közigaz-gatás, közegészségügy, iskolahálózat). Magyar nemzetiségi politika és nemzetiségi törekvések. A környezet átalakításának következményei (pl. vasút-építés, városfejlődés, iparosítás).

7.7. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése

Az életmód változásai a századfordulón. A magyar tudomány és művészet néhány kiemelkedő személyisége.

A tömegkultúra néhány jelensége Magyarországon (pl. divat, szórakozás, sport, sajtó).

51. oldal

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig



8.1 Az első világháború jellege, jel-lemzői; a Párizs környéki békék

Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemzői. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak elemzése.

A hátország szerepe a háborúban. Nagyhatalmi érdekek és ellentétek a béketárgyalásokon.

8.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban

A modern életforma néhány jellegzetessége (pl. mozi, autó). A nők szerepének változása.

A világgazdaság átrendeződése a háború után. A gyarmati világ szétesésének kezdetei (pl. India, Közel-Kelet).

8.3 Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus

Az olasz fasizmus jellemzői. Tekintélyuralmi rendszerek bemutatása Közép-Euró-pában és a Balkánon.

8.4 Az USA és az 1929-33-as gaz-dasági válság

A világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi kö-vetkezményei.

Az USA gazdasági fellendülése és nemzetközi szerepe. A válság kezelésének módjai egy adott országban (pl. USA, Nagy-Britannia).

8.5 A nemzetiszocializmus hatalom-ra jutása és működési mechaniz-musa

A náci Németország legfőbb jellemzői. A náci ideológia és propaganda.

A totális állam kiépítése Németországban.

8.6 A bolsevik ideológia és a sztáli-ni diktatúra az 1920-30-as évek-ben

A bolsevik hatalomátvétel körülményei. A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői.

A bolsevizmus ideológiája. A bolsevik propaganda főbb jellemzői. A sztálini gazdaságpolitika.

8.7 A második világháború előzmé-nyei jelentős fordulatai

A világháború előzményei, katonai és politikai for-dulópontjai. A holocaust.

A szövetséges hatalmak együttműködésének elemzése. Háborúellenes katonai és polgári erőfeszítések.

8.8 A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői

Az ENSZ létrejötte, működése. Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején (pl. Korea, Kuba, Szuez).

Nyugat-Európa újjáépítése és a közös európai intézmé-nyek kialakulásának kezdetei A gyarmati rendszer felbomlása – a „harmadik világ” kialakulása. Gandhi erőszakmentes mozgalma.

8.9 A szocialista rendszerek bukása A szovjet blokk kialakulása és jellemzői. A német kérdés.

52. oldal



Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában. 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig



9.1 Az Oszrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei

Az Oszrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai.

A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai mozgástere és intézkedései. A tanácskormány uralomra kerülése, politikája, bukásá-nak okai. Trianon társadalmi és bel- és külpolitikai következ-ményei.

9.2. A Horthy-rendszer jellege és jellemzői

Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának leg-fontosabb lépései.

Politikai életpályák bemutatása és elemzése (pl. Bethlen István, Teleki Pál). Gazdasági válság és radikalizálódás a belpolitikában (Gömbös és kísérlete).

9.3 Művelődési viszonyok és az életmód

Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években.

A klebelsbergi kultúrpolitika kibontakozása és főbb jel-lemzői (pl. kultúrfölény, valláserkölcsi nevelés). Tudomány és művészet főbb képviselői a két világhá-ború közötti Magyarországon (pl Szent-Györgyi Albert, Bartók Béla).

9.4 A magyar külpolitika mozgáste-re, alternatívái

A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között.

Magyarország a náci birodalom árnyékában (pl. gazda-sági és politikai kényszerek, kitörési kísérletek). A területi revízió lépései.

9.5 Magyarország részvétele a vi-lágháborúban

Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szov-jetunió elleni harcokban.

Kállay Miklós miniszterelnöksége. Háborúellenes törekvések (pl. Magyar Történelmi Em-lékbizottság, szárszói találkozó).

9.6 A német megszállás és a holo- Magyarország német megszállása és a nyilas hata- Az antiszemitizmus és a zsidókérdés Magyarországon,

53. oldal



caust Magyarországon lomátvétel. A holocaust Magyarországon. (pl. zsidótörvények get-tósítás, deportálás).

54. oldal

10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig



10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás

A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi veszte-sége.

A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika ala-kulására 1945 és 1948 között (pl. SZEB intézkedései, né-metek kitelepítése).

10.2 A határon túli magyarság sorsa A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszé-dos országokban.

10.3 A kommunista diktatúra kiépí-tése és működése

Az 50-es évek jellemzői, a rendszer működése a Rá-kosi korszakban. Életmód és mindennapok.

Az elnyomás formái és „gépezete”.

10.4 Az 1956-os forradalom és szabadságharc

Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei. A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai.

A magyar forradalom nemzetközi jelentősége és össze-függései (pl, szuezi válság szerepe, a magyar kérdés az ENSZ-ben).

10.5 A Kádár-rendszer jellege, jellemzői

A rendszer jellemzői a Kádár korszakban. Életmód és mindennapok.

A kádári társadalom- és kultúrpolitika alakulása (pl. "gulyás- vagy fridzsiderkommunizmus", három T).

10.6 A rendszerváltozás A rendszerváltozás tartalma és következményei (pl. államforma, szabadságjogok, függetlenség).

Magyarország a kilencvenes években (pl. ó jogalkotás, társadalmi változások – vesztesek és győztesek).

55. oldal

11. A jelenkor



11.1 A közép-európai régió jellem-zői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái

A közép-európai régió sajátos problémái

A balkáni konfliktusok, Jugoszlávia felbomlása Nemzeti, etnikai, vallási kisebbségek helyzete néhány országban (pl. Románia, Magyarország, Ukrajna).

11.2 Az európai integráció története Az Európai Unió legfontosabb intézményei.

A "Hatok" Közös Piacától az Európai Unióig (1957-1992) – az integráció főbb állomásai. Együttműködés és eltérő érdekek az Unióban. Az Európai Unió helye a világgazdaságban.

11.3 A „harmadik világ” A fejlődő országok főbb problémái (pl. népességnöve-kedés, szegénység, élelmezési- és adósságválság).

A demográfiai válság társadalmi és gazdasági okai.

11.4 Fogyasztói társadalom; ökoló-giai problémák, a fenntartható fejlődés

A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés ha-tása a természeti környezetre.

A környezettudatos magatartás kulturális, gazdasági és politikai feltételei.

11.5 A globális világ kihívásai és ellentmondásai

A tömegkultúra új jelenségei (pl. film, reklám).

56. oldal

12. A mai magyar társadalom és életmód



12.1 Alapvető állampolgári isme-retek

Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása. Az állampolgári jogok kötelességek.

A szociális piacgazdaság jellemzői.

12.2 Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban

Nemzetiségek a mai magyar társadalomban (pl. szá-muk, arányuk, helyzetük, intézményeik).

12.3 A magyarországi romák A hazai romák helyzete (oktatás, lakhatás, egészség-ügy, foglalkoztatás). A diszkrimináció fogalma.

12.4. A parlamenti demokrácia mű-ködése és az önkormányzatiság

A választási rendszer. A helyi önkormányzatok fela-datai, szervezetei és működésük.

A magyar alkotmányosság elemei (pl. a konstruktív bi-zalmatlanság intézménye, népszavazás) és intézményei (pl. alkotmánybíróság, ombudsmani intézmény).

12.5 Társadalmi, gazdasági és de-mográfiai változások

Demográfiai változások Magyarországon az elmúlt fél évszázadban.

A magyar társadalom szerkezetváltozásai az elmúlt fél évszázadban. Magyarország gazdasága és beilleszkedése az európai, illetve világgazdaságba.

57. oldal

II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete A vizsga részei

• Egyszerű, rövid választ igénylő írásbeli feladatok megoldása • Szöveges (kifejtendő írásbeli) feladatok megoldása • Szóbeli vizsga

Az egyes vizsgarészek időtartama és aránya

Perc Arány Pontszám

Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldása 60 kb. 30% 45

Írásbeli Szöveges (kifejtendő) feladatok

megoldása 120 kb. 30% 45

Szóbeli vizsga

Tematikus szempontú (problémaközpontú) bemutatás 10-15 kb. 40% 60

Az írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga célja, hogy képet adjon a tanuló tudásáról a képességek és ismeretek tekintetében egyaránt. A vizsga elősegíti, hogy a tanulók teljesítményei, az egyes iskolákban folyó vizsgák összemérhetőek legyenek, és az oktatás eredményessége objektívebben mérhető legyen.

Az írásbeli vizsgán történelmi atlasz és helyesírási tanácsadó szótár használható.

Tartalmi szerkezet

A feladatlap ismeretanyagának kiválasztása a témakörökhöz tartozó részletes követelmé-nyeken alapul. A feladattípusok pedig az előírt képességjellegű követelményeknek felelnek meg.

Az írásbeli feladatait kb. 60%-ban a magyar, kb. 40%-ban pedig az egyetemes történelem-hez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat 50%-át a XIX. és a XX. század történelme adja.

Az általános vizsgakövetelmények nagyobb szerepet szánnak a társadalom- és művelődés-történeti ismeretek ellenőrzésének, így a feladatok egyéb arányainál az alábbi felosztás érvényesül.

Politika-, esemény-, állam-, jog- és intézménytörténet kb. 40%

58. oldal

Társadalom-, életmód-, mentalitás- és művelődéstörténet kb. 30%

Gazdaság-, technikatörténet és a környezeti kultúra története kb. 20%

Eszme- és vallástörténet kb. 10% A feladatok és a feladatsor jellemzői

Középszintű érettségi vizsgán az írásbeli összpontszám 50%-ban egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldásával és 50%-ban szöveges (kifejtendő) kérdésekre adott válaszokkal érhető el. Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok

Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok alatt azokat a többségében zárt végű feladatokat kell érteni, melyek legtöbbször pontosan körülírható válaszokat várnak el a tanulóktól. A feladatok a részletes követelményekben meghatározott kompetenciák (pl. források használata, szaknyelv alkalmazása) és tartalmak (pl. név, évszám, topográfia) mérésére irányulnak.

A középszintű egyszerű, rövid választ igénylő feladatsor 6-10 feladatból áll. Egy-egy feladat több részfeladatból is állhat.

Példák a lehetséges feladattípusokra

1. Információkeresés források (szöveges, képi) segítségével

2. Források alapján egyszerű következtetések megfogalmazása

3. Különböző típusú (szöveges, képi, diagram) forrásból származó információk összevetése

4. Megadott szempontok szerinti fogalmak gyűjtése forrásokból

5. Fogalmak azonosítása, hozzárendelése egy korhoz, vagy egy államhoz

6. Térképekről információk gyűjtése

7. Térképek alapján egyszerű következtetések megfogalmazása

8. Helyszínek azonosítása térképatlasz segítségével

9. Célok és következmények megkülönböztetése

10. Ok-okozati összefüggés felismerése, megkülönböztetése

11. Következtetések megfogalmazása események, folyamatok, jelenségek, döntések következményeiről

12. Egyéb Szöveges (kifejtendő) feladatok

Szöveges feladatnak az tekinthető, ahol néhány összefüggő mondatban vagy hosszabb szövegben kell kifejteni a válaszokat.

A feladatok a részletes követelményekben meghatározott kompetenciák (pl. források használata, szaknyelv alkalmazása) és tartalmak (pl. név, évszám, topográfia) mérésére irányulnak.

59. oldal

Minden feladatnál valamilyen forrás (szöveg, kép, adat, térkép) segítségével kell a

tanulóknak megválaszolni a feltett kérdést.

Feladattípusok

1. Szöveges, problémamegoldó (rövidebb) feladat

• Forrás (szöveg, térkép, kép stb.) segítségével kell néhány mondatban, 6-8 sorban (kb. 40-60 szóban) megoldani a kitűzött feladatot.

2. Szöveges, elemző (hosszabb) feladat

• Forrás (szöveg, térkép, kép stb.) segítségével kell 20-30 soros szer-kesztett szövegben (kb. 140-160 szóban) megoldani a feladatot.

Az írásbeli szöveges feladatai az alábbi történelmi korszakokra vonatkoznak:

1. Egy ókori vagy középkori, vagy kora újkori egyetemes történelmi anyag*

2. Egy egyetemes történelmi anyag (XIX-XX. század)

3. Egy középkori, vagy kora újkori magyar történelmi anyag

4. Egy XVIII-XIX. századi magyar történelmi anyag

5. Egy XX. századi magyar történelmi, vagy a mai magyar társadalomra vonatkozó anyag

* A három történeti kor közül (ókor, középkor, kora újkor) évente egymást váltva egy-egy kerül sorra.

A fenti öt korszakból összesen 8 konkrét szöveges feladatot tartalmaz a feladatlap, az

alábbi táblázat szerinti eloszlásban. Ebből hármat (két rövidebb problémamegoldót és egy hosszabb elemzőt) kell a tanulónak kidolgozni választása alapján. A tanuló által választott szöveges feladatok között egy egyetemes történelmi és két magyar történelmi feladatnak kell lennie. A két választott magyar történelmi feladat nem vonatkozhat ugyanazon történelmi korszakra és az egyiknek közülük elemző (hosszabb) feladatnak kell lennie. Az első és a második korszakból a feladatlap nem tartalmaz elemző (hosszabb kifejtést igénylő) feladatot.

Korszakok Rövidebb feladatok Hosszabb feladatok 1. A – 2. A – 3. A B 4. A B 5. A B

60. oldal

Értékelés

Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok értékelésénél kötelező a javítókulcsnak való megfelelés. A javítókulcstól való eltérés lehetőségeit a konkrét feladatlapok javítási útmutatói jelzik. Szöveges jellegű feladatoknál az alábbi táblázat rögzíti az értékelés szempontjait.

Problémamegoldó feladat Elemző feladat

A feladat megértése kb. 20% A feladat megértése kb. 20%Kompetenciák szerint, pl.:

– források használata, – szaknyelv alkalmazása, – tájékozódás térben és időben, – eseményeket alakító tényezők

feltárása, – problémaközpontú feldolgozás.

kb. 70%

Kompetenciák szerint, pl.: – források használata, – szaknyelv alkalmazása, – tájékozódás térben és időben, – eseményeket alakító tényezők


kb. 60%

Megszerkesztettség, nyelvhelyesség kb. 10% Megszerkesztettség, nyelvhelyesség kb. 20%

Az előírásnak nem megfelelő feladatválasztás esetén a megoldás nem értékelhető. A több-letmegoldások a végső pontszámba nem számíthatóak bele. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga alapvetően a történelmi jelenségek és események problémaközpontú bemutatását kívánja a tanulóktól. A történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása nem igényel a témakörökben megjelenőknél több konkrét ismeretet (név, évszám, fogalom stb.), hanem az elsajátítottak alkalmazását várja el.

A szóbeli vizsga célja, hogy a tanítási gyakorlatban érvényesülő újító szándékok, újszerű megközelítések a számonkérés során is megjelenjenek. Így a központi témakörök mellett lehetőség nyílik az iskolák helyi pedagógiai programjaiban megfogalmazottak érvényesítésére is.

Tartalmi szerkezet

A szóbeli témakörei Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Népesség, település, életmód Egyén, közösség, társadalom Modern demokráciák működése Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Szabad (problémaközpontú) témakör

Az iskoláknak lehetőségük van a hat kötelező témakörön felül szabad témakör

kijelölésére. Ennek követelményeit és tartalmát az egyes intézmények helyi tanterveik alapján

61. oldal

határozzák meg (pl. helytörténeti téma; forradalom – reform – kompromisszum; etnikum – nemzet – nemzetiség). Tételtípusok: Kisebb korszak történelmi problémájának részletezőbb bemutatása. és/vagy Egy összetettebb és/vagy több történelmi korszakon átívelő probléma áttekintő bemutatása.

A tételcímek jellemzői, összeállításuk

A szóbeli tételek körét, tematikáját (korszak, résztéma stb.) az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a középiskolai szaktanárok határozzák meg és a tanév kezdetén nyilvánosságra hozzák. A tételek tematikáját a szaktanárok a részletes vizsgakövetelményekben megfogalmazott képesség és tartalmi követelmények alapján állítják össze. A szóbeli vizsgára a megadott tematika alapján a szaktanárok témakörönként kettő-négy konkrét tételcímet, feladatot, összesen legalább húszat fogalmaznak meg. A tételcímek, feladatok kijelölésekor törekedni kell változatos, a problémamegoldást ösztönző, valamint a történeti (szöveges, képi, grafikus, tárgyi stb.) forrásokon és térképeken alapuló feladatok megfogalmazására.

A konkrét szóbeli tételcímeknél is érvényesíteni kell azt, hogy a feladatok 60%-ban a magyar, 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódjanak, és az összes feladat 50%-át a XIX. és a XX. század történelme adja.

Értékelés

Az értékelés az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik.

Szempontok, kompetenciák %

A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése kb. 20

Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége kb. 10

Források használata és értékelése kb. 20

A szaknyelv alkalmazása kb. 10

Tájékozódás térben és időben kb. 10

Az eseményeket alakító tényezők feltárása, történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása kb. 30

62. oldal

EMELT SZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete A vizsga részei

• Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldása • Szöveges (kifejtendő) feladatok megoldása • Szóbeli vizsga

Az egyes vizsgarészek időtartama és aránya:

Perc Arány Pontszám

Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldása 120 Kb.

30% 44 Írásbeli

Szöveges (kifejtendő) feladatok megoldása 120 Kb.

30% 46

Szóbeli vizsga Tematikus szempontú (problémaközpontú) bemutatás 15-20 Kb.

40% 60

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga célja, hogy képet adjon a tanuló tudásáról a képességek és ismeretek

tekintetében egyaránt. A vizsga elősegíti, hogy a tanulók teljesítményei összemérhetőek legyenek, és az oktatás eredményessége objektívebben legyen mérhető.

Az írásbeli vizsgán a szöveges (kifejtendő) feladatok megoldásához történelmi atlasz és helyesírási tanácsadó szótár használható. Tartalmi szerkezet

A feladatlap ismeretanyagának kiválasztása a témakörökhöz tartozó részletes követelmé-nyeken alapul. A feladattípusok pedig az előírt képességjellegű követelményeknek felelnek meg. Arányok

Az írásbeli feladatait kb. 60%-ban a magyar, kb. 40%-ban pedig az egyetemes törté-nelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat 50%-át a XIX. és a XX. század tör-ténelme adja. Az általános vizsgakövetelmények nagyobb szerepet szánnak a társadalom- és művelődéstörténet számonkérésének, így a feladatok egyéb arányainál az alábbi felosztás érvényesül.

63. oldal

Politika-, esemény-, állam-, jog- és intézménytörténet kb. 40%

Társadalom-, életmód-, mentalitás- és művelődéstörténet kb. 30%

Gazdaság-, technikatörténet és a környezeti kultúra története kb. 20%

Eszme- és vallástörténet kb. 10% Az emelt szintű írásbeli vizsga feladatlapja összeállításának elvei megegyeznek a középszintű

vizsgáéval. A feladatlap ismeretanyagának kiválasztása a témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul, a feladattípusok pedig az előírt képességjellegű követelményeknek felel-nek meg. Az egyes képességjellegű követelményekhez rendelt arányok azt a célt szolgálják, hogy teljes egészében érvényesüljenek a megfogalmazott fejlesztési követelmények. A feladatok és a feladatsor jellemzői

Az emelt szintű érettségi vizsgán az írásbeli összpontszám 50%-ban egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldásával és 50%-ban szöveges (kifejtendő) kérdésekre adott válaszokkal érhető el. Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok

Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok alatt azokat a többségében zárt végű feladatokat kell érteni, melyek legtöbbször pontosan körülírható válaszokat várnak el a tanulóktól. A feladatok a részletes követelményekben meghatározott kompetenciák (pl. források használata, szaknyelv alkalmazása) és tartalmak (pl. név, évszám, topográfia) tudására és az alábbi képességek mérésére irányulnak.

Az emelt szintű egyszerű, rövid választ igénylő feladatsor 8-14 feladatból áll. Egy-egy feladat több részfeladatból is állhat.

Példák a lehetséges feladattípusokra 1. Információkeresés források (szöveges, képi) segítségével 2. Források alapján egyszerű következtetések, értékelések megfogalmazása 3. Források egy-egy részletének összehasonlítása, a különbségek okainak értelmezése 4. Különböző típusú (szöveges, képi, diagram) forrásból származó információk

összevetése, elemzése 5. Megadott szempontok szerinti fogalmak gyűjtése forrásokból, következtetések levonása 6. Fogalmak magyarázata, hozzárendelése korhoz, területhez 7. Térképekről információk gyűjtése, következtetések levonása 8. Térképek alapján egyszerű következtetések megfogalmazása 9. Események közötti sorrendiség megállapítása 10. Célok és következmények megkülönböztetése, értelmezése 11. Ok-okozati összefüggés felismerése, megkülönböztetése 12. Következtetések megfogalmazása események, folyamatok, jelenségek, döntések

következményeiről 13. Különböző jellegű folyamatok és eseménysorozatok közötti kapcsolatok megtalálása

64. oldal

14. Egyéb

Szöveges (kifejtendő) feladatok

Szöveges feladatnak az tekinthető, ahol néhány összefüggő mondatban vagy hosszabb szövegben kell kifejteni a válaszokat. A feladatok a részletes követelményekben meghatározott kompetenciák (pl. források használata, szaknyelv alkalmazása) és tartalmak (pl.: név, évszám, topográfia mérésére irányulnak.

Emelt szinten e feladatokhoz nem feltétlenül kapcsolódik valamilyen forrás (szöveg, kép,

adat, térkép), amely segíthetne a tanulónak a feladat megoldásában.

Feladattípusok

1. Szöveges, problémamegoldó (rövidebb) feladat

• E feladatoknál általában valamilyen forrás (szöveg, térkép, kép) felhasználá-sával kell néhány mondatban, 8-10 sorban (kb. 50-70 szóban) megoldani a kitűzött feladatot

2. Szöveges, elemző (hosszabb) feladat

• Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy forrásanyag segítségével vagy anélkül kell 30-40 soros szerkesztett szövegben (kb. 160-180 szóban) megoldani a feladatot.

Az írásbeli szöveges feladatai az alábbi történelmi korszakokra vonatkoznak:

1. Egy ókori vagy középkori, vagy kora újkori egyetemes történelmi anyag*

2. Egy egyetemes történelmi anyag (XIX-XX. század)

3. Egy középkori vagy koraújkori magyar történelmi anyag

4. Egy XVIII-XIX. századi magyar történelmi anyag

5. Egy XX. századi magyar történelmi anyag

*A három történeti kor közül (ókor, középkor, kora újkor), évente egymást váltva egy-egy kerül sorra.

A fenti öt korszakból (korszakonként egy-egy rövidebb problémamegoldót és hosszabb

elemzőt) összesen 10 konkrét szöveges feladatot tartalmaz a feladatlap. Ebből négyet (két rövidebb problémamegoldót és két hosszabb elemzőt) kell a tanulónak kidolgoznia, saját válasz-tása alapján. Egy korszakon belül csak egy feladat választható. A megoldott feladatok között legalább két magyar történelemre vonatkozó kérdésnek kell lennie és legalább egy egyetemes történelmi korszaknak.

Értékelés

Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok értékelésénél kötelező a javítókulcsnak való

megfelelés. A javítókulcstól való eltérés lehetőségeit a konkrét feladatlapok javítási útmutatói jelzik.

65. oldal

Szöveges jellegű feladatoknál az alábbi táblázat rögzíti az értékelés szempontjait.

Problémamegoldó feladat Elemző feladat

A feladat megértése kb. 20% A feladat megértése kb. 20% Kompetenciák szerint pl.:

– források használata, – szaknyelv alkalmazása, – tájékozódás térben és időben, – eseményeket alakító tényezők


kb. 70%

Kompetenciák szerint pl.: – források használata, – szaknyelv alkalmazása, – tájékozódás térben és

időben, – eseményeket alakító ténye-

zők feltárása, – problémaközpontú feldol-

gozás.

kb. 60%

Megszerkesztettség, nyelvhelyesség kb. 10% Megszerkesztettség, nyelv-helyesség

kb. 20%

Az előírásnak nem megfelelő feladatválasztás esetén a megoldás nem értékelhető. A több-

letmegoldások a végső pontszámba nem számíthatóak bele. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga alapvetően a történelmi jelenségek és események problémaközpontú bemutatását kívánja a tanulóktól. A történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása nem igényel a témakörökben megjelenőknél több konkrét ismeretet (név, évszám, fogalom stb.), hanem az elsajátítottak alkalmazását várja el.

Tartalmi szerkezet A szóbeli témakörei Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Népesség, település, életmód Egyén, közösség, társadalom Modern demokráciák működése Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Tételtípusok: Kisebb korszak történelmi problémájának részletezőbb bemutatása. és/vagy Egy összetettebb és/vagy több történelmi korszakon átívelő probléma áttekintő bemutatása.

66. oldal

A tételcímek jellemzői, összeállításuk

A szóbeli tételek körét, tematikáját (korszak, résztéma stb.) az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján az országos vizsgaközpont által felkért bizottság a tanév kezdetén határozza meg, és hozza nyilvánosságra. A tételek tematikáját a bizottság a részletes vizsga-követelményekben megfogalmazott képesség és tartalmi követelmények alapján állítja össze. A szóbeli vizsgára a megadott tematika alapján a bizottság témakörönként öt-hat konkrét tételcímet, feladatot, összesen legalább harmincat fogalmaz meg. A tételcímek, feladatok kijelölésekor törekedni kell változatos, a problémamegoldást ösztönző, valamint a történeti (szöveges, képi, grafikus, tárgyi stb.) forrásokon és térképeken alapuló feladatok megfogalmazására.

A konkrét szóbeli tételcímeknél is érvényesíteni kell azt, hogy a feladatok 60%-ban a magyar, 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódjanak, és az összes feladat 50%-át a XIX. és a XX. század történelme adja.

Az értékelés a vizsgakövetelmények szerint az alábbi szempontok és kompetenciák alap-ján történik:

Szempontok, kompetenciák %

A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése Kb. 20

A megközelítés sokszínűsége Kb. 10

Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége Kb. 10

Források használata és értékelése Kb. 10

A szaknyelv alkalmazása Kb. 10

Tájékozódás térben és időben Kb. 20

Az eseményeket alakító tényezők feltárása, történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása Kb. 20

OM által javasolt minimális eszközigény (gimnázium 9-12. évfolyam)

1. Az őskor és az ókori Kelet kronológiája

2. Az őskor és az ókori Kelet történeti emlékeiből (képeskönyv/ képgyűjtemény)

3. Szöveggyűjtemény a 9. évfolyam anyagának történelmi forrásaiból

4. Az őskor és az ókori Kelet történetének tanulásához, tanításához, ellenőrzéséhez készült feladatlapok

5. Az ókori Kelet (vaktérkép) 6. Elő-Ázsia és Egyiptom (vaktérkép) 7. A görög világ kronológiája 8. A klasszikus görög kultúra emlékeiből

(képeskönyv/ képgyűjtemény) 9. Hellász (vaktérkép) 10. A görög történelem tanulásához,

tanításához, az ismeretek ellenőrzéséhez készült feladatlapok

11. A római történelem kronológiája

1. Az emberiség őstörténete (fali térkép)

2. A Hominidák (oktatótábla) 3. Az ókori Kelet (fali térkép) 4. Elő-Ázsia és Egyiptom a Kr.e. III-I.

évezredben (fali térkép) 5. A kultúrnövények és a háziasított

állatok (oktatótábla) 6. Az időszámítási rendszere

(időszalag) 7. Neolit települések (makett) 8. Hellász a Kr.e. XVI-V. században

(fali térkép) 9. A görög kronológia (időszalag) 10. Görög épülettípusok (makett) 11. A görög képzőművészet

legfontosabb alkotásai és stílusai (oktatótábla)

12. A görög-perzsa háború nagy csatái (oktatótábla)

1. A Hominidák (transzparens) 2. A kultúrnövények és a háziasított

állatok (transzparens) 3. A görög képzőművészet legfontosabb

alkotásai és stílusai (transzparens) 4. A klasszikus görög kultúra (video) 5. A görög-perzsa háborúk nagy csatái

(transzparens) 6. Görög gondolkodók (transzparens) 7. A görög társadalom szerkezetének

változásai (transzparens) 8. A római civilizáció (transzparens) 9. A római civilizáció (video) 10. A pún háborúk nagy csatái

(transzparens) 11. A római államszervezet a köztársaság

korában és a császárkorban (transzparens)

12. A római társadalom szerkezetének változásai (transzparens)

67. oldal

13. Görög gondolkodók (oktatótábla) 14. A görög társadalom szerkezetének

változásai (oktatótábla) 15. Az ókori Itália (fali térkép) 16. A Római Birodalom

13. A nyugati és a keleti kereszténység (transzparens)

12. A római kultúra történeti emlékeiből (képeskönyv/ képgyűjtemény)

13. Az ókori Itália (vaktérkép) 14. A Római Birodalom (vaktérkép) 15. A római történelem tanulásához,


16. Európa (V-XI. sz.), az arab világ és iszlám (VII-XI. sz.), valamint Bizánc kronológiája

17. A korai középkori civilizáció Európában (képeskönyv/ képgyűjtemény)

18. Európa az V-XI. században (vaktérkép)

19. Az arab világ és az iszlám a VII-XI. században (vaktérkép)

20. A korai középkor történetének tanulásához, tanításához, az

(vaktérkép). 17. A római történelem kronológiája

(időszalag) 18. A római otthon (makett) 19. A római civilizáció (oktatótábla) 20. A pún háborúk nagy csatái

(oktatótábla) 21. A római államszervezet a köztársaság

korában és a császárkorban (oktatótábla)

22. A római társadalom szerkezetének változásai (oktatótábla)

23. Európa az V-XI. században (fali térkép)

24. Az arab világ és az iszlám a VII-XI. században (fali térkép)

25. A nyugati és a keleti kereszténység (oktatótábla)

26. Európa, az arabok és iszlám, valamint Bizánc kronológiája (időszalag)

14. A hűbéri rendszer (transzparens) 15. Az uradalom (transzparens) 16. A korai középkori civilizáció

Európában (video) 17. A lovagi hadviselés (transzparens) 18. Őstörténetünk, vándorlásunk,

letelepedésünk (video) 19. Szent István állama és az

egyházszervezet (transzparens) 20. Családtípusok az ókori kultúrákban

(transzparens) 21. Ember és természet kapcsolata a

Földközi-tenger medencéjében az ókorban (video)

22. A római katolikus egyház szervezete (transzparens)

23. A keresztes háborúk (transzparens) 24. Az érett középkori civilizáció

Európában (video)

ismeretek ellenőrzéséhez készült feladatlapok

21. A magyar őstörténet, a vándorlás, a honfoglalás és a letelepedés kronológiája

22. Őstörténetünk, vándorlásunk, letelepedésünk (képeskönyv/ képgyűjtemény)

23. A magyar nép őstörténete és vándorlása (vaktérkép)

24. A magyar királyság Szent István korában (vaktérkép).

27. A hűbéri rendszer (oktatótábla) 28. Az uradalom (oktatótábla) 29. A lovagi hadviselés (oktatótábla) 30. A magyar nép őstörténete és a

vándorlás (fali térkép) 31. A magyar őstörténet, a vándorlás, a

honfoglalás és a letelepedés kronológiája (időszalag)

32. A kárpát-medence a II-X. században (fali térkép)

33. A magyar királyság

25. Faluhatárok, mezőgazdasági művelési rendszerek a XI-XIII. századi Európában (transzparens)

26. Az Árpád-ház családfája és dinasztikus kapcsolatai (transzparens)

27. Az Árpád-kor művelődéstörténete (video)

28. Az Árpád-kori társadalom szerkezeti változása (transzparens)

25. A magyar nép őstörténete, vándorlása, honfoglalása és letelepedése tanulásához, tanításához és az ismeretek ellenőrzéséhez készült feladatlapok

26. A görög és a római tömegszórakoztatás (képeskönyv/ képgyűjtemény)

Szent István korában (fali térkép) 34. Szent István állama és az

egyházszervezet (oktatótábla) 35. Családtípusok az ókori kultúrákban

(oktatótábla) 36. Európa a XI-XIII. században (fali

térkép)

29. A késő középkor művelődéstörténete (video)

30. A reneszánsz (transzparens) 31. A nagy pestisjárvány (transzparens) 32. A rendiség (transzparens) 33. A XIV-XV. századi Magyarország

művelődéstörténet (video)

27. A XI-XIII. századi Európa kronológiája

28. Az érett középkori civilizáció Európában (képeskönyv/ képgyűjtemény)

29. Szöveggyűjtemény a 10. évfolyam anyagának történelmi

30. Európa a XI-XIII. században (vaktérkép)

37. A római katolikus egyház szervezete (oktatótábla)

38. A keresztes háborúk (oktatótábla) 39. Faluhatárok, mezőgazdasági művelési

rendszerek a XI-XIII. századi Európában (oktatótábla)

40. A XI-XIII. századi Európa kronológiája (időszalag).

34. Országgyűlés és királyválasztás a XIV-XV. századi Magyarországon (transzparens)

35. Hunyadi János hadjáratainak nagy csatái (transzparens)

36. A XIV-XV. század magyar pénzei és pecsétjei (transzparens)

37. A korai újkor európai

31. Az érett középkor tanulásához, tanításához, az ismeretek ellenőrzéséhez készült feladatlapok

32. Az Árpád-házi királyok korának kronológiája

33. Az Árpád-kor művelődéstörténete

41. A céhes kézművesség eszközei (tárgymásolat)

42. Középkori város településszerkezete (makett)

43. A magyar királyság a XI-XIII. században (fali térkép)

művelődéstörténete (video) 38. A korai újkor Európán kívüli

civilizáció (video) 39. Szélirányok és hajózás a

világtengereken (transzparens) 40. A barokk (transzparens)

68. oldal

(képeskönyv/ képgyűjtemény) 44. Az Árpád-ház családfája és dinasztikus kapcsolatai (oktatótábla)

41. A spanyol és az osztrák Habsburgok leszármazási táblája (transzparens)

34. A magyar királyság a XI-XIII. században (vaktérkép)

35. Az Árpád-házi királyok korának tanulásához, tanításához, az ismeretek ellenőrzéséhez készült feladatlapok

36. A XIV-XV. századi Európa kronológiája

37. A késő középkor művelődéstörténete (képeskönyv/ képgyűjtemény)

38. Európa a XIV-XV. században (vaktérkép)

39. A késő középkor tanulásához, tanításához, az ismeretek ellenőrzéséhez készített feladatlapok

40. A XIV-XV. századi

45. Az Árpád-kori társadalom szerkezeti változásai (oktatótábla)

46. Az Árpád-házi királyok korának kronológiája (időszalag)

47. Európa a XIV-XV. században (fali térkép)

48. A reneszánsz (oktatótábla) 49. A nagy pestisjárvány (oktatótábla) 50. A rendiség (oktatótábla) 51. A XIV-XV. századi Európa

kronológiája (időszalag) 52. A magyar királyság a XIV-XV.

században (fali térkép) 53. Országgyűlés és királyválasztás a

XIV-XV. századi Magyarországon (oktatótábla)

42. A kora újkori Magyarország művelődéstörténete (video)

43. A végvári harcok (transzparens) 44. A párizsi Sorbonne szervezeti

felépítése a középkorban (transzparens)

45. Az igazságszolgáltatás szervezete a középkori Magyarországon (transzparens)

46. A felvilágosodás korának művelődéstörténete (video)

47. Az újjászerveződő Magyarország művelődéstörténete (video)

48. A XVIII. századi magyar mezőgazdaság (transzparens)

49. A polgári átalakulás korának művelődéstörténete (video)

Magyarország kronológiája 41. A XIV-XV. századi Magyarország

művelődéstörténete (képeskönyv/képgyűjtemény)

42. A magyar királyság a XIV-XV. században (vaktérkép)

43. A XIV-XV. századi Magyarország történetének tanulásához

54. Hunyadi János hadjáratainak nagy csatái (oktatótábla)

55. A XIV-XV. század magyar pénzei és pecsétjei (oktatótábla)

56. A XIV-XV. századi Magyarország kronológiája (időszalag)

57. A nagy földrajzi felfedések és a gyarmatosítás (fali térkép)

50. Az Egyesül Államok alkotmánya (transzparens)

51. A rendi gyűlés és az alkotmányozó nemzetgyűlés. Az 1791-es francia alkotmány (transzparens)

52. A klasszicizmus (transzparens) 53. A romantika (transzparens)


44. A kora újkor kronológiája 45. A kora újkor európai


46. A kora újkor Európán kívüli civilizáció (képeskönyv/képgyűjtemény)

47. A nagy földrajzi felfedezések és a gyarmatosítás (vaktérkép)

48. Európa a kora újkorban (vaktérkép) 49. A kora újkor tanulásához, tanításához,

az ismeretek ellenőrzéséhez készült feladatlapok

50. A kora újkori Magyarország kronológiája

51. A kora újkori Magyarország művelődéstörténete (képeskönyv/képgyűjtemény)

52. A három részre szakadt Magyarország (vaktérkép)

53. A kora újkori Magyarország történetének tanulásához, tanításához, az ismeretek ellenőrzéséhez készült feladatlapok

58. Európa a kora újkorban (fali térkép) 59. A kora újkor kronológiája (időszalag) 60. Szélirányok és hajózás a

világtengereken (oktatótábla) 61. A barokk (oktatótábla) 62. A spanyol és az osztrák Habsburgok

leszármazási táblája (oktatótábla) 63. A három részre szakadt Magyarország

a drinápolyi béke korában (fali térkép)

64. A tizenöt éves háború és a Bocskai-szabadságharc (fali térkép)

65. A végvári harcok (oktatótábla) 66. A kora újkori Magyarország

kronológiája (időszalag) 67. A párizsi Sorbonne szervezeti

felépítése a középkorban (oktatótábla)

68. Az igazságszolgáltatás szervezete a középkori Magyarországon (oktatótábla)

69. Európa a XVIII. században (fali térkép)

70. A felvilágosodás korának

54. Nemesi megye, országgyűlés, közigazgatás a reformkorban (transzparens)

55. Magyarország művelődéstörténete a XIX. század első felében (video)

56. Pest-Buda fejlesztési tervei (transzparens)

57. A forradalom és szabadságharc (video)

58. A honvédség fegyvernemei, egyenruhái, fegyverei (transzparens)

59. Európai szövetségi rendszerek és hatalmi törekvések 1873-1914 között (transzparens)

60. A nemzetállamok és az imperializmus korának művelődéstörténete (video)

61. Az impresszionizmus (transzparens) 62. A dualizmus korának

művelődéstörténete (video) 63. Az Osztrák-Magyar Monarchia

államszervezete és működési elvei (transzparens)

64. Pártviszonyok a kiegyezés után (transzparens)

54. A felvilágosodás korának kronológiája

55. A felvilágosodás korának művelődéstörténete (képeskönyv/képgyűjtemény)

56. Szöveggyűjtemény a 11. évfolyam anyagának történelmi forrásaiból

kronológiája (időszalag) 71. A magyar királyság a XVIII.

században (fali térkép) 72. A XVIII. századi magyar

mezőgazdaság (oktatótábla) 73. A XVIII. századi Magyarország

története

65. Ausztria és Magyarország összehasonlító mutatói: gazdaság, népesség, terület, etnikumok (transzparens)

66. Az orosz forradalmak és a pártállam kiépülése (transzparens)

67. Művelődéstörténet. Európa, USA

69. oldal

57. Európa a XVIII. században (vaktérkép)

58. A felvilágosodás korának tanulásához, tanításához, az ismeretek ellenőrzéséhez készített feladatlapok

59. A XVIII. századi Magyarország történetének kronológiája

60. Az újjászerveződő Magyarország művelődéstörténete (képeskönyv/képgyűjtemény)

61. A magyar királyság a XVIII. században (vaktérkép)

62. A XVIII. századi magyar történelem tanításához, tanulásához, az ismeretek ellenőrzéséhez készült feladatlapok

63. Európa 1789-1849 között (vaktérkép) 64. A polgári átalakulás korának

kronológiája

74. Európa 1789-1849 között (fali térkép) 75. Az Egyesült Államok alkotmánya

(oktatótábla) 76. A rendi gyűlés és az alkotmányozó

nemzetgyűlés. Az 1791-es francia alkotmány (oktatótábla)

77. A klasszicizmus (oktatótábla) 78. A romantika (oktatótábla) 79. A polgári átalakulás korának

kronológiája (időszalag) 80. A magyar királyság a XIX. század

első felében (fali térkép) 81. Nemesi megye, országgyűlés,

közigazgatás a reformkorban (oktatótábla)

82. Magyarország történetének kronológiája a XIX. század első felében (időszalag)

83. Pest-Buda fejlesztési tervei (oktatótábla)

1914-1929 (video) 68. Az "izmusok" (transzparens) 69. Magyarország művelődéstörténete

1914-1931 (video) 70. Életformák a harmincas években

(video) 71. A II. világháború (video) 72. A harmincas évek Magyarországon

(video) 73. Magyarország a II. világháborúban

(video) 74. Az európai integráció (transzparens) 75. Az ENSZ és intézményei

(transzparens) 76. Életformaváltás a fejlett világban

(video) 77. A szocialista rendszerek (video) 78. A "harmadik világ" (video) 79. A pártállami diktatúra.

65. A polgári átalakulás korának művelődéstörténete (képeskönyv/képgyűjtemény)

66. A polgári átalakulás korának tanulásához, tanításához, az ismeretek ellenőrzéséhez készült feladatlapok

67. Magyarország történetének kronológiája a XIX. század első felében

68. Magyarország művelődéstörténete a XIX. század első felében (képeskönyv/képgyűjtemény)

69. A magyar királyság a XIX. század első felében (vaktérkép)

70. A magyar polgárosodás kezdeteinek tanulásához, tanításához, az ismeretek ellenőrzéséhez készült feladatlapok

71. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kronológiája

72. A forradalom és szabadságharc (képeskönyv/képgyűjtemény)

73. A magyar szabadságharc (vaktérkép)

84. A magyar szabadságharc (fali térkép) 85. A honvédség fegyvernemei,

egyenruhái, fegyverei (oktatótábla) 86. Az 1848-1849-es forradalom és

szabadságharc kronológiája (időszalag)

87. Az egységes Olaszország és Németország kialakulása (fali térkép)

88. A Balkán-háborúk (fali térkép) 89. Európai szövetségi rendszerek és

hatalmi törekvések 1873-1914 között (oktatótábla)

90. Az impresszionizmus (oktatótábla) 91. A nemzetállamok és az imperializmus

korának kronológiája (időszalag) 92. Magyarország közigazgatása 1914-

ben (fali térkép) 93. Az Osztrák Magyar Monarchia (fali

térkép) 94. Az Osztrák-Magyar Monarchia

államszervezete és működési elvei (oktatótábla)

80. A Kádár-korszak (video) 81. A Magyar Köztársaság

államszervezete (transzparens) 82. Elitkultúra és tömegkultúra a

jelenkorban (video) 83. A jelen ökológiai problémái (video)

74. A forradalom és szabadságharc tanulásához, tanításához, az ismeretek ellenőrzéséhez készült feladatlapok

75. A nemzetállamok és az imperializmus korának kronológiája

76. A nemzetállamok és az imperializmus korának művelődéstörténete (képeskönyv/képgyűjtemény)

77. A nemzetállamok és az imperializmus korának tanulásához, tanításához, az ismeretek ellenőrzéséhez készült feladatlapok

78. A magyarországi polgárosodás kibontakozásának kronológiája

79. A dualizmus korának

95. Pártviszonyok a kiegyezés után (oktatótábla)

96. A magyarországi polgárosodás kibontakozása (időszalag)

97. Ausztria és Magyarország összehasonlító mutatói: gazdaság, népesség, terület, etnikumok (oktatótábla)

98. Az Osztrák-Magyar Monarchia nemzetiségei és főbb demográfiai mutatói (fali térkép)

99. Az I. világháború (fali térkép) 100. Az orosz forradalmak és a pártállam

kiépülése (oktatótábla) 101. Az "izmusok" (oktatótábla) 102. A világ kronológiája 1914-1929

70. oldal


80. Az Osztrák-Magyar Monarchia (vaktérkép)

81. A polgárosodás magyarországi kibontakozásának tanulásához, tanításához, az ismeretek ellenőrzéséhez készült feladatlapok

82. A világ kronológiája 1914-1929 83. Művelődéstörténet. Európa, USA

1914-1929 (képeskönyv/képgyűjtemény)

84. Az I. világháború (vaktérkép)

(időszalag) 103. Az Osztrák Magyar Monarchia

felbomlása (fali térkép) 104. Hadműveletek Magyarország

területén 1918. X- 1919. VIII. (fali térkép) 105. Magyarország kronológiája 1914-

1931 (időszalag) 106. A II. világháború Európában 1939.

IX. 1 - 1942. XI. 18. (fali térkép) 107. A II. világháború Európában 1942.

XI. 19 - 1945. V. 8. (fali térkép). 108. A II. világháború a Csendes-óceán

térségében (fali térkép) 85. Az 1914-1929 közötti világesemények

tanulásához, tanításához, az ismeretek ellenőrzéséhez készült feladatlapok

86. Magyarország kronológiája 1914-1931

87. Magyarország művelődéstörténete 1914-1931 (képeskönyv/képgyűjtemény)

88. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása (vaktérkép)

89. Az 1914-1931 közötti magyar történelem tanulásához, tanításához, az ismeretek ellenőrzéséhez készült feladatlapok

90. Világesemények kronológiája. 1929-1945

91. Életformák a harmincas években (képeskönyv/képgyűjtemény)

92. A II. világháború

109. Világesemények kronológiája 1929-1945 (időszalag)

110. Magyarország revíziós területgyarapodásai (fali térkép)

111. A II. világháború hadműveletei Magyarországon (fali térkép)

112. Magyarország kronológiája 1931-1945 (időszalag)

113. A Föld államai (fali térkép) 114. Európa 1949-ben (fali térkép) 115. Az európai integráció (oktatótábla) 116. Az ENSZ és intézményei (időszalag) 117. A jelenkor kronológiája (időszalag) 118. A Magyar Köztársaság

közigazgatása (fali térkép) 119. A Magyar Köztársaság

államszervezete (oktatótábla)

(képeskönyv/képgyűjtemény)

71. oldal

Documents

Történelem és állampolgári ismeretek - · PDF fileTÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 9- 12/13. évfolyam Célok és feladatok A gimnáziumi történelemtanítás céljai