Lukács Józsefné – Ferencz Éva

Kerek egy esztendőKerek egy esztendő

Tematikus bibliográfia és szöveggyűjtemény a Kerek egy esztendő évszakos köteteihez

GYERMEKIRODALOM

Tartalom

Előszó  ....................................................................................................................  9

Évszakok 12Tavasz  ............................................................................................................  16

Nyár  ...............................................................................................................  23

Ősz  .................................................................................................................  28

Tél  ..................................................................................................................  37

Ünnepek, jeles napok 61Nemzeti ünnepeink  ......................................................................................  62

Farsang  ..........................................................................................................  69

Húsvét  ...........................................................................................................  72

Anyák napja  ..................................................................................................  77

Pünkösd  .........................................................................................................  84

Halottak napja  ..............................................................................................  86

Mikulás  ..........................................................................................................  89

Karácsony  ......................................................................................................  91

További jeles napok  .....................................................................................  99

A család és az óvoda 101Család  ..........................................................................................................  102

Altató  ...........................................................................................................  117

Házimunka – mosás, főzés, takarítás  .......................................................  123

Közlekedés, közlekedési eszközök  ...........................................................  134

Ruházat, öltözködés  ...................................................................................  138

Vásárlás, piac  ..............................................................................................  145

Óvoda  ..........................................................................................................  148

Cirkusz  .........................................................................................................  155

Hangszerek  .................................................................................................  158

Játék  .............................................................................................................  162

Mesterségek ................................................................................................  166

Színek  ..........................................................................................................  175

Erdő-mező 177Erdő  ..............................................................................................................  178

Mező  ............................................................................................................  188

Mókus  ..........................................................................................................  191

Nyúl  .............................................................................................................  198

Őz  .................................................................................................................  208

Szarvas  ........................................................................................................  212

Sün  ...............................................................................................................  215

Vaddisznó  ....................................................................................................  228

Farkas  ..........................................................................................................  234

Medve  ..........................................................................................................  249

Róka  .............................................................................................................  257

Denevér  .......................................................................................................  269

Erdő-mező madarai  ....................................................................................  270

Bagoly  ..........................................................................................................  277

Cinege  ..........................................................................................................  280

Csóka  ...........................................................................................................  287

Fecske  ..........................................................................................................  289

Fülemüle  .....................................................................................................  298

Galamb, gerle  ..............................................................................................  302

Harkály  ........................................................................................................  307

Holló  ............................................................................................................  310

Pacsirta ........................................................................................................  313

Rigó  ..............................................................................................................  318

Szarka  ..........................................................................................................  322

Varjú  ............................................................................................................  326

Veréb  ...........................................................................................................  337

Ragadozó madarak  .....................................................................................  345

Bogarak  .......................................................................................................  348

Hangya .........................................................................................................  356

Méh, darázs  .................................................................................................  365

Pók  ...............................................................................................................  371

Szöcske  ........................................................................................................  376

Tücsök  .........................................................................................................  378

Gyík  ..............................................................................................................  383

Kígyó  ............................................................................................................  385

Csiga  ............................................................................................................  395

Vizek és vízpartok 403Álló- és folyóvizek  .......................................................................................  404

Hal  ................................................................................................................  410

Béka  .............................................................................................................  415

Teknős  .........................................................................................................  429

Vízimadarak  ................................................................................................  432

Gólya  ............................................................................................................  435

Vízparti rovarok  ..........................................................................................  452

Házunk tája 455Disznó  ..........................................................................................................  456

Házinyúl  ......................................................................................................  462

Juh  ................................................................................................................  463

Kecske  .........................................................................................................  469

Tehén  ...........................................................................................................  479

Ló  .................................................................................................................  484

Szamár  .........................................................................................................  490

Kacsa ............................................................................................................  497

Liba  ..............................................................................................................  500

Tyúk  .............................................................................................................  506

Kutya  ...........................................................................................................  515

Macska  ........................................................................................................  525

Egér  ..............................................................................................................  537

Légy  ..............................................................................................................  546

Kert  ..............................................................................................................  548

Virágok  ........................................................................................................  550

Konyhakerti növények  ..............................................................................  553

Bab  ...............................................................................................................  558

Dinnye  .........................................................................................................  561

Tök  ...............................................................................................................  564

Napraforgó  ..................................................................................................  569

Búza  .............................................................................................................  573

Aratás, mezőgazdasági munkák  ...............................................................  576

Kukorica  ......................................................................................................  581

Szőlő  .............................................................................................................  582

Gyümölcsök  ................................................................................................  588

Madárijesztő  ...............................................................................................  602

Állatkerti állatok 603Elefánt  .........................................................................................................  604

Majom  ..........................................................................................................  612

Oroszlán  ......................................................................................................  614

Papagáj  ........................................................................................................  617

Teve  .............................................................................................................  618

Tigris  ............................................................................................................  620

Zsiráf  ............................................................................................................  621

Állatkert  ......................................................................................................  628

Az időjárás elemei 635Felhő  ............................................................................................................  636

Eső  ................................................................................................................  641

Hó  .................................................................................................................  645

Szél  ...............................................................................................................  648

Időjárási jelenségek  ...................................................................................  659

A kötetben található irodalmi alkotások .......................................................  663

9

Előszó

A Kerek egy esztendő – komplex tevékenységek az óvodai környezeti neve-lésben című évszakalapú módszertani könyvsorozatunk az elmúlt években szinte nélkülözhetetlen segítőtársa lett a magyarországi és határon túli óvodapedagógu-soknak. Ennek a sorozatnak az új, színes, átdolgozott, kibővített kiadását 2017 őszén indítottuk útjára.

A kötetek szerzői gyakorlott óvodapedagógusok és fejlesztőpedagógusok – 30 éve dolgoznak óvónőként és egy évtizede fejlesztőpedagógusként is –, akik a szá-mukra jól bevált és kipróbált tevékenységeket, ötleteket osztják meg óvodapeda-gógus kollégáikkal, hogy az év folyamán egyszerűbb legyen a felkészülés egy-egy témahétre, és a gyerekek – a pedagógusaik segítségével – játékosan ismerkedhesse-nek meg az őket körülvevő világgal. Munkájukat ajánljuk mindenkinek, akinek köny-nyebb úgy dolgozni, hogy minden óvodai témához kész ötlettárból válogathat, és mindent megtalál egy helyen.

A négy évszakra készült négy kötet fejezetei az óvodai környezeti témák köré épül-nek, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának megfelelően. A környezeti té-mák követik az évszakokat, felölelik a jeles napokat, a néphagyományokat. Az év-szakokon belül minden hónap kalendáriummal kezdődik, ezt követően az aktuális hónaphoz kapcsolódó megfi gyelési lehetőségeket, az óvodában egy hónapon át megvalósítható ötleteket mutatja be, majd a hónap mindig egészségmegőrző héttel zárul.

Az őszi, téli, tavaszi és nyári témákat feldolgozó könyvek sorát két új kiadvány egészíti ki. Az évszakos kötetek felépítését követi a Kerek egy esztendő – adattár (Tematikus adattár és tudásbázis a Kerek egy esztendő évszakos köteteihez) című kisenciklopédia, amely lexikális ismeretekkel segíti az óvodapedagógusokat az óvodai környezeti nevelés témaköreinek feldolgozásában.

Ugyancsak az évszakos kötetek szerkezetére épül, azok témaköreit dolgozza fel jelen kötetünk, a Kerek egy esztendő – gyermekirodalom (Tematikus bibliog-ráfi a és szöveggyűjtemény a Kerek egy esztendő évszakos köteteihez) című, részletes gyermekirodalmi bibliográfi ával bővített szemelvénygyűjtemény.

Könyvünk nyolc fejezete közül négy (Erdő-mező; Vizek és vízpartok; Házunk tája; Állatkerti állatok) élőhelyek szerint csoportosítja a növény- és állatvilágot. A továb-bi fejezeteket az óvodai környezeti nevelés jelentős témái alkotják. Feldolgozzuk a gyermek szűkebb környezetéhez (A család és az óvoda) és a jeles napokhoz (Ünnepek, jeles napok) kötődő gyermekirodalmi műveket, két fejezet pedig a természeti kör-nyezetünk azon elemeire épül, melyekkel az óvodai élet minden napján találkozunk (Évszakok; Az időjárás elemei).

10

A kötet minden kisebb szerkezeti egysége négy részből áll. Egy – az adott témára jellemző – mottóval és a téma rövid leírásával indul, ezt követik a szemelvények, végül pedig gazdag gyermekirodalmi bibliográfi ával zárul.

Az irodalmi szövegek és a bibliográfi a válogatásánál kizárólag a magyar irodalom és népmesekincs alkotásaival számoltunk, elsősorban azért, mert úgy gondoltuk, hogy a gyerekeknek a saját értékeink megismerésével kell kezdeniük azt az elsajátí-tási folyamatot, ami az óvodában kezdődik, és majd az iskolai években folytatódik. A másik ok ennél sokkal prózaibb: a terjedelem.

Természetesen a világirodalom és a különböző népek meséinek megismerése is rendkívül fontos, de az majd talán egy másik kötet témája lesz.

A szemelvényeknél feltüntetjük, hogy az évszakos kötetek mely fejezetének fel-dolgozásánál javasoljuk az adott irodalmi művet. Az alábbi jelöléseket használjuk (az aktuális évszaknak a sorozat borítójáról is ismert ikonja, benne pedig a fejezet száma):

Bízunk abban, hogy a formájában is megújult könyvsorozat – kiegészülve a két új kötettel – az első kiadáshoz hasonlóan hasznos munkatársa lesz minden óvodape-dagógusnak a gyakorlati munkában, és segítséget jelent az óvodás- és kisiskolásko-rú gyermeket nevelő szülőknek.

32. 21. 9. 13.

ÉvszakokÉvszakok

12

ÉvszakokÉv múlik, évet ér,egymást hajtja négy testvér…

(Csanádi Imre: Négy testvér)

Évszaknak – csillagászati és meteorológiai megfi gyelések alapján – a földi időjárás olyan hosszabb, évente ismétlődő időszakait nevezzük, melyek rendszeresen hasonló jellemzőkkel rendelkeznek, és elkülöníthetőek a más – tipikus jellemzőkkel leírható – időjárási időszakoktól. A mérsékelt éghajlati övben négy évszakot – tavasz, nyár, ősz, tél – különböztetünk meg.

TartalomRadnóti Miklós: NaptárBezerédj Amália: Az év tizenkét hónapjaHónapok (mondóka)Fekete Mihály: A négy évszakBezerédj Amália: Az év négy szakasza

Radnóti Miklós: Naptár

Január

Későn kel a nap, teli van mégcsordúltig az ég sűrű sötéttel.Oly feketén teli még,szinte lecseppen.Roppan a jégen a hajnallépte a szürke hidegben.

Február

Újra lebeg, majd letelepszik a földre,végül elolvad a hó;csordul, utat váj.Megvillan a nap. Megvillan az ég.Megvillan a nap, hunyorint.S íme fehér hangjánrábéget a nyáj odakint,tollát rázza felé s cserren már a veréb.

Március

Lúdbőrzik nézd a tócsa, vad,vidám, kamaszfi ússzellőkkel jár a fák alatt,s zajong a március.A fázós rügy nem bujt ki még,hálót se sző a pók,de futnak már a kiscsibék,sárgás aranygolyók.

Április

Egy szellő felsikolt, apró üvegre léps féllábon elszalad.Ó április, ó április,a nap se süt, nem bomlanaka folyton nedvesorrú kis rügyek se méga füttyös ég alatt.

1.

14.

13

Május

Szirom borzong a fán, lehull;fehérlő illatokkal alkonyul.A hegyről hűvös éj csorog,lépkednek benne lombos fasorok.Megbú a fázós kis meleg,vadgesztenyék gyertyái fénylenek.

Június

Nézz csak körül, most dél van és csodát látsz,

az ég derűs, nincs homlokán redő,utak mentén virágzik mind az ákác,a csermelynek arany taréja nős a fényes levegőbe villogójeleket ír egy lustán hősködőgyémántos testű nagy szitakötő.

Július

Düh csikarja fenn a felhőt,fi ntorog.Nedves hajjal futkároznakmeztélábas záporok.Elfáradnak, földbe búnak,este lett.Tisztatestű hőség ül afényesarcú fák felett.

Augusztus

A harsány napsütésbenoly csapzott már a rétés sárgáll már a lomb közta szép aranyranét1.Mókus sivít már és a büszkevadgesztenyén is szúr a tüske.

1 Aranyranét: aranyranett – pirosan csíkozott, aranysárga héjú gyümölcsöt termő téli almafajta, ill. ennek fája vagy gyümölcse.

2 Tengeri: kukorica.3 Mirtusz: örökzöld, dúsan elágazó bokor.4 Kuvik: lakott területek közelében élő gyakori bagolyfaj, a néphiedelem szerint halálmadár.

Szeptember

Ó hány szeptembert értem eddig ésszel!

a fák alatt sok csilla, barna ékszer:vadgesztenyék. Mind Afrikát idézik,a perzselőt! a hűs esők előtt.Felhőn vet ágyat már az alkonyats a fáradt fákra fátylas fény esőz.Kibomló konttyal jő az édes ősz.

Október

Hűvös arany szél lobog,leülnek a vándorok.Kamra mélyén egér rág,aranylik fenn a faág.Minden aranysárga itt,csapzott sárga zászlaiteldobni még nem meri,hát lengeti a tengeri2.

November

Megjött a fagy, sikolt a ház falán,a holtak foga koccan. Hallani.S zizegnek fönn a száraz, barna fánvadmirtuszok3 kis ősz bozontjai.Egy kuvik4 jóslatát hullatja rám;félek? Nem is félek talán.

December

Délben ezüst teliholda nap és csak sejlik az égen.Köd száll, lomha madár.Éjjel a hó esik ésangyal suhog át a sötéten.Nesztelenül közelít,mély havon át a halál.

14

Bezerédj Amália: Az év tizenkét hónapja

1 Nyirik: nyírnak (régies kifejezés).2 Élet-takarítás: a búzát sokfelé életnek is nevezik, ez a kifejezés a búza learatására utal.

Háromszázhatvanöt nap vanEgy leforgó esztendőben.Hét napot egy hétbe téveÉpen ötvenkét hét lészen.Ezt tizenkét felé osztvaAz év tizenkét hónapja.

Január az első hónap;Hideg van és rövid a nap.

Februárban van a farsang,Tánc van akkor s muzsikahang.

Március már havat olvaszt,Kerti munkát hoz és tavaszt.

Áprilisban a mező zöld,Virág van, és szántva a föld.

Májusban minden virágzik.Madarak éneke hangzik.

Júniusban birkát nyirik1;A cseresznye is megérik.

Júliusban szénát gyűjtnek,S a hűs folyóban fürödnek.

Augusztusban van aratás,És sok élet-takarítás2.

Szeptemberben az őszt kezdjük,S a sok gyümölcsöt leszedjük.

Október a vetést végzi,S a víg szüretelőt nézi.

Ködös a hideg november,Fázik akkor állat, ember.

December hóval ellepett: De hoz karácsony-ünnepet,Midőn kis Jézus született,Ó-esztendőnek vége lett;Jó gyermeknek még – úgy szokott –Hoz most is szép ajándokot.

Hónapok (mondóka)

Január elöl jár,A nyomában február,Március szántó-vető,Április nevettető,Május szépen zöldellő,Június nevelő,Július érlelő,Augusztus csépelő,Szeptember gyümölcshozó,Október borozó,November télelő,December pihenő.

Fekete Mihály: A négy évszak

Nagyon szeretem a telet,kivált, ha szánkázni lehet;a tavasznak nincsen párja,azt mindenki alig várja;

be jó, mikor beáll a nyár,minden ember fürödni jár;hát még az ősz, ha megjelen,gyümölcs van ám töméntelen!

1.

14.

14.

15

Bezerédj Amália: Az év négy szakasza

Kikelet

Egy évben van négy szakasz,Elkezdjük most a tavaszt.Mikor jő a kikelet,Elfelejtjük a telet.Fák és füvek zöldülnek.Kis madarak fütyülnek.Szép virágok nyílanak;Méhek mézet hordanak.A mezőt szántják, vetik,A kertet beültetik.

Nyár

Nyár felváltja a tavaszt,Hévsége sokszor hervaszt.Fa és virág szomorú;De jő égi háború,S a levegő megtisztul,Rét és mező felvidul.Ez időben munkálnak,Aratnak és kaszálnak.Hogy legyen miből élni,Télre ne kelljen félni.

Ősz

Most az ősz következik,Nagy hévség elenyészik.Mit kaszáltak, arattakS összetakarítottak,Elrakták kamarákba,Padlásokra s pajtákba.Melyet mindegyik szeret: Szőlővel jóllakhatunk;Bort préselni láthatunk.

Tél

Az ősz is ekkép elmult,És a falevél lehullt.A tél már házba szorít,Mindent faggyal elborít;Semmit jót kinn nem hagyott.Fű és virág elfagyott,Nem lát a szem már zöldet,Hó fedte be a földet,Hogy alatta alhassék,Termés után nyughassék: Míg tavasz nemsokáraFelkölti új munkára.

Ajánlott irodalmi alkotásokMesékB. Radó Lili: Mese az évszakokrólBartos Erika: ÉvszakmanókDevecsery László: Egyszer volt…Fehér Klára: ÉvszakokJ. Kovács Judit–Acsai Roland: Kerekítő

Manó és az évszakokKányádi Sándor: Két szem cseresznyeMarék Veronika: Kippkopp és a hónapokPataki Edit: Mese négy testvérrőlSimai Mihály: A hónapok házaVarga Katalin: A négy évszakVígh Anita: Az évszakok találkozásaZelk Zoltán: Négy vándorZelk Zoltán: Új mese a négy vándorról

VersekCsanádi Imre: Négy testvérFésűs Éva: Az évszakokGalambosi László: ÉvszakokGazdag Erzsi: Év végénGazdag Erzsi: Szűkesztendő – BőesztendőGyurkovics Tibor: NaptárlapokGyurkovics Tibor: NévikeHárs Ernő: Az évszakok forgásaHárs Ernő: ZsebnaptárKormos István: Kerek esztendőOsvát Erzsébet: Az esztendőPéter Erika: ÉvszakétlapPéter Erika: HónapsorolóWeinrauch Katalin: A hónapok illata

1.

14.

16

TavaszTavasztündér ropja táncát,fuss, fagyos tél, ég veled! Nem süvölt a cudar szélvész,cinkedalra ébredek.

(Mentovics Éva: Táncolj, dalolj Tavasztündér!)

A tavasz a lombhullató növények rügyezésétől, a vándormadarak visszaköltözésétől a hőmérséklet állandó, tartós felmelegedéséig terjedő időszak. Az északi féltekén a naptári tavasz március 1-től május 31-ig, a csillagászati tavasz március 21-től június 21-ig tart. Három hónapból – március, április, május – áll.

Tartalom

1 Kikirics (régies): magyar kikerics, a hóvirágnál is előbb nyíló fehér virág, az első (1944) védett növény hazánkban.

Pósa Lajos: Tavaszi madárdal Pósa Lajos: Tavaszkor József Attila: Tavasz van! Gyönyörű! Kosztolányi Dezső: Ének a tavasz elé Kosztolányi Dezső: Tavaszelő Zigány Árpád: Jön a tavasz… Kosztolányi Dezső: Kip-kop, köveznek Gyulai Pál: Tavaszi reggel

Kosztolányi Dezső: Áprilisi ezüst eső Tóth Árpád: Április Tóth Árpád: Március Tóth Árpád: Május Móra Ferenc: Fecskehívogató Benedek Elek: Tavaszi dal Papp Márió: Tavasz lobban

Pósa Lajos: Tavaszi madárdal

Köszöntelek, ibolya,Zsongó tavasz mosolya!Köszöntelek kikirics1!Viríts, viríts, csak viríts!

Fakadj, fakadj, rügyecském!Gyűjtsd a mézet, méhecském!Szép az élet, gyönyörű,Ha teli van a köpű.

Köszöntelek, napsugár,Sütkérező kis bogár!Csörgedező friss patak!Én Istenem, áldalak!

Égbeszálló énekemImádságom énnekem.Nagy jóságod nem feled,Dicsértessék szent neved!

27.

17

Pósa Lajos: Tavaszkor

1 Méhe: méh (régies kifejezés).2 Köpü: kaptár, amelyben a méhek laknak és amiben lerakják a mézet.3 Kendnek: magának, önnek (népies kifejezés).

Itt a tavasz, itt van, itt!Mesélek hát valamit.

Méhe1 mondja: züm, züm, züm,Teljél, teljél, kis köpüm2!

Kutya mondja: ham, ham, ham,Dongó, ne bántsd a farkam!

Macska mondja: mióka,Biz a tejföl jó vóna!

Tehén mondja: mú, mú, mú,Szopjál, szopjál, kis borjú!

Csikó mondja: nyehehe,Kizöldelt már a here!

Tyúk azt mondja: kot, kot, kot,Ide, csirkék, jót kaptok!

Csirke mondja: csip, csip, csip,Aki fürgébb, többet csip.

Pulyka mondja: rud, rud, rud,Juj! a méreg hogy elfut!

Liba mondja: gigágá,Pásztorleány, vigyázz rám!

Kecske mondja: mek, mek, mek,Nem ugrálok én kendnek3!

Kacsa mondja: tas, tas, tas,Kis tavacskám, csak ringass!

Kis fürj mondja: pitypalaty,Szép tavasz, nyár, itt ne hagyj!

Gyerek mondja: ott kinn jobb,Nádparipám, hopp, hopp, hopp!

József Attila: Tavasz van! Gyönyörű!

Tavasz van, tavasz van, gyönyörű tavasz,A vén Duna karcsú gőzösökre gondol,Tavasz van! Hallod-e? Nézd, hogy karikázikMezei szagokkal a tavaszi szél.

Jaj, te, érzed-e? Szerető is kéne,Friss, hóvirághúsú, kipirult suhanás.Őzikém, mondanám, ölelj meg igazán!Minden gyerek lelkes, jóízű kacagás!

Tavasz van, gyönyörű! Jót rikkant az ég!Mit beszélsz? Korai? Nem volt itt sose tél!Pattantsd ki a szíved, elő a rügyekkel –A mi tüdőnkből száll ki a tavaszi szél!

Kosztolányi Dezső: Ének a tavasz elé

Kelj bársonylombú, halk lehelletű,borús tavasz a völgyön és hegyen,hogy majd ha eljön az idő, legyena sebre fű.

Tavaszi erdő, jó szorosra fondsűrű, sötét lombod hálózatát,hogy majd ha éjjel elbúvunk alád,födjön a lomb.

Kegyes Természet, szánd meg a magyart,adj néki ágyat, sátoros vadont,nőjön a sebre ír, a búra lomb,s a sírra hant...

2.

11.

7.

21.

14.

18

Kosztolányi Dezső: Tavaszelő

Maradj, maradj, bús téli alkony,ne vond még vissza sugarad!Ha lábadozva elsötétülsz,szerelmes szívem megszakad.

A lég oly enyhe, oly fuvalmas,a nap vígan bukik elő,tavaszruhában andalog máraz álmodó járó-kelő.

A síma, langyos fuvalomrakinyílanak az ablakok,a halk, búcsúzó sárga fénybensok régi utca s ház ragyog.

Száz édes emlék ébred újra:a drága múlt, az ifjuság,gyermekszerelmünk, szűzi álmunk,a lázas és dicső tusák.

Mind búsan elmerengve járunk,szivünk sok emléktől nehéz;ami szemünkbe forr s cikázik,a sejtelem ködébe vész.

A jég ropog, s alóla zúgvaezüst kacajjal jő a víz,tavasz lesz, úgy mint régen egykor,s e szó a múlt honába visz.

Szemünk meredt, a múltba réved,ragyog a kék-sugáros ég,a sárga hóvizen lebegveszétpattan egy-egy búborék.

A szél fú s érzi méla lelkünk,a kikelet fuvalma az...És nézzük összetett kezekkel,hogy érkezik meg a tavasz.

Zigány Árpád: Jön a tavasz…

Jön a tavasz, jön a tavasz, nyílnak a virágok,Kint a réten serény, munkás méhrajokat látok;Döngicsélve egy virágról másra iparkodnak,Édes mézzel, jó viasszal dúsan megrakodnak.Jön a nyár, jön a nyár;Itt van a cserebogár.

Kosztolányi Dezső: Kip-kop, köveznek

Kip-kop, köveznek. Itt van a tavasz.Hajnalba száz kalapács zaja ébreszt.És hallgatom ágyamból a zenés neszt.Mily csiklandó és édes és ravasz.Tavasz, tavasz. Az utcánkat javítják.Mostan fölajzzuk a csigát, parittyát.Tavasz. Libeg az udvarunk egén fönta sárga, kék és rózsaszínű léggömb.Kip-kop, zene az élet, muzsika,

láng ég a fákon, a bokor zöld oltár.Mostan miséznek a kis madarak,és a szobákban is ezer titok vár.Dal zeng, ha megütöm a képet, asztalt,zenél az élet, a cipőm, az aszfalt.Most mint a léggömb, szállani szeretnék.Mily csiklandó és édes és ravasza zöldbe bújni s enni a cseresznyét.Cseresznyepiros, zöldarany tavasz.

2.

2.

14.

19

Gyulai Pál: Tavaszi reggel

1 Sullogó: sistergő hangot adó (v. süllögő).2 Veri az ördög a feleségét: esik az eső és közben süt a nap – a szólás eredetének többféle ma-

gyarázata létezik, az egyik lehetőség szerint arról van szó, hogy az asszonyok verése szomorú dolog – ezt fejezi ki az eső –, azonban ha az ördög feleségéről van szó, az enyhítő körülmény – ezért süt a nap.

3 Szűr: kabátszerű felsőruha.

A bércet már a hajnal aranyozza,A völgy virágit gyönggyel harmatozza;Fű és fa lombján hűs szellő legyint át,Ébresztgeti a lepkét és pacsirtát.

A sullogó1 patak mintegy megbátrul,Vadrózsa bokra ég a napsugártul;Fény mindenütt, víg zaj minden zugolyban,Az ég mosolyán a föld szíve dobban.

Oh fény és dal! Tavasznak enyhe napja’.Elveszett fényét lelkem visszakapja,Szívem megárad ifjú érzelemben,S ajkamra ismét víg dal hangja lebben.

Kosztolányi Dezső: Áprilisi ezüst eső

Szeles, fehérlő délutánon,mikor dalt hallasz messze, távol,a tiszta, illatterhes égbőlhull a napfényes, könnyű zápor.

Akáctömjén röpül a légben,a lomb merengő, szűz fehérség,kis, ideges lányok kacagnak,veri az ördög a feleségét2.

Nyílt arccal isszuk az esőt fel,agyunkba rózsaszínű láz kap,vékony, ezüst esőfonálonfehér angyalkák citeráznak.

Piros a síró égnek arca,s a lágy eső vígan pörög le,mint fi atal, szelíd leányoktitkos szerelmű, enyhe könnye.

Tóth Árpád: Április

Április, április, bolondok hónapja!Szeretlek én téged, – a föld akkor kapjaA langyos, csillogó, locsogó esőket,Melyeket hallgatni oly jó, s a szív éled...

Április, április, – bolondok hónapja!Zöld füvét a csikó ropogva harapja,Zsenge reménységnek harmatozó füvétHarapja friss szájjal egész Emberiség.

Nem vagyunk mi azért, nem és nem, bolondok,Hajoljatok reánk, derék, új falombok,Az legyen a divat, áprilisi fényből,Szűrjetek ránk szép szűrt3 legényes reményből.

14.

16.

15.

16.

20

Tóth Árpád: Március

Március hónapra nem vagyok zavarban:Ibolyadivat lesz a barna avarban,Beljebb az uccákon s kijjebb a terekenOtt is friss csokrait nyitja a szerelem.

Drága, szép, vad hónap, mely még hóval csapkod,De félkézzel már a rügyek selymén kapkod,Nyílik a kénytelen hosszú szobafogság,S édes szájjal kurjant az ifjú Szabadság.

Petőfi hónapja1! közibénk suhanva,Bár lennél szabadság új, tündéri anyja,Anyja szabad szónak s másnak, ami kell még,Ne csüggednének a magyar szívek s elmék!

Tóth Árpád: Május

1 Petőfi hónapja: utalás az 1848-as forradalomra (március 15.).

Mikor május kezdi híves hajnaltájonÉdes ébresztőjét halk muzsikaszájon:Lehet-e rossz jóslat, perben dús csodákkal,Egy csokorba kötve friss orgonaággal?

Lészen szerelemnek örök-új divatja,Mind az egész földet templommá avatja,Akárhol is hajol két fej össze csókra,Imádság lészen az, új öröm új jókra.

Csak fészek is nyíljék elég a madárnak,Hová turbékolni szépen hazajárnak,Édes Uramisten, végtelen kegyedbenNe felejtsd: hol leszünk! – új házbérnegyedben!

Móra Ferenc: Fecskehívogató

Villásfarkú fecskemadár,jaj de régen várunk!Kis ibolya, szép hóvirág,kinyílott már nálunk!

Fátyolszárnyú kis méhecskékzúgva-döngve szállnak.Cifra lepkék, kék legyecskékide-oda járnak.

Rózsa, rózsa, piros rózsanyitogatja kelyhét;itt a tavasz, lessük, várjuka csicsergő fecskét.

2.

23.

9.

21

Benedek Elek: Tavaszi dal

Fújdogál a tavaszi szél,Olvad már a hó,Csomagol és költözködikÖreg Tél apó.

Zúzmarás fehér szakállaMessze integet.Üdvözlünk, ó, madárdalos,Kedves kikelet!

Papp Márió: Tavasz lobban

Tavasz lobbansugarasmező éledbogarasvirraszt a Napdelelősötét házbóljer elő

Ajánlott irodalmi alkotásokMesékBalázs Anna: A kikelet postásaiBálint Sára: Pitypang! Hol voltam télen?Fésűs Éva: A pajkos napsugárFésűs Éva: Májusi meseGalambos Bernadett: Kéregmanó

Juhász Magda: Az elveszett varázspálcaSzalai Borbála: Zsuzsi hóvirágaiSzéles Sándor: Mese a tavaszrólZelk Zoltán: A legszebb tavaszi reggelZelk Zoltán: Tavaszi mese

VersekAndók Veronika: Tavasz vanÁprily Lajos: MárciusÁprily Lajos: TavaszodikBartos Erika: TavaszköszöntőBella István: Májusi meseBeney Zsuzsa: TavaszBuda Ferenc: TavaszCsanádi Imre: Tavasz-ébresztőCsanádi Imre: Tavaszvárás Csoóri Sándor: Tavaszi bodza-versDénes György: ÁprilisDonászy Magda: Tavaszváró dalDonkó László: Tavasz ékeDrégely László: Tavasz hívásaFazekas Anna: Április elsejénFazekas Anna: FagyosszentekFazekas Anna: Sándor, József, BenedekFecske Csaba: TavaszodikFésűs Éva: Áprilisi tréfaGalambos Bernadett: Szervusz, Tavasz!Galambosi László: LobogásGalambosi László: KérdezőGarai Gábor: Citera pengi

Gazdag Erzsi: Itt a tavaszGyárfás Endre: Április bolondjaGyárfás Endre: ÉbresztőGyárfás Endre: Hegyre hívóGyárfás Endre: Májusi koncertGyárfás Endre: Szárnyas ünnepGyárfás Endre: Tavasz a BalatononHajnal Anna: MárciusHárs Ernő: Az ablak festményeHárs Ernő: KöszöntőHárs Ernő: MájusHárs Ernő: Réti fűszerüzletHárs Ernő: Tavaszi erdőHárs Ernő: Tavaszi káprázatHárs Ernő: Tavaszi postahivatalHárs Ernő: TavaszváróHétvári Andrea: TavaszJánky Béla: Fruska tavaszJánky Béla: TavaszváróJuhász Magda: Tavaszi futárJuhász Magda: Tél utánK. László Szilvia: TavaszváróK. László Szilvia: Tavaszváró ének

2.

22

Kányádi Sándor: Április hónapjaKányádi Sándor: Májusi szellőKányádi Sándor: MárciusKányádi Sándor: Márciusi versikeKányádi Sándor: Ne félj!Kányádi Sándor: TavaszKányádi Sándor: TavaszelőKányádi Sándor: ZsörtölődőKassák Lajos: Tavaszi játékKecskés Béla: Szól a tavaszKoltai Éva: Tavaszköszöntő Kovács András Ferenc: Tavaszi szélKulcsár Ferenc: MondókaLászlóff y Aladár: Májusi kertbenMentovics Éva: A TavaszlányMentovics Éva: Késik a tavaszMentovics Éva: Táncolj, dalolj Tavasz-

tündér!Mentovics Éva: Tavasz van!Mentovics Éva: Tavaszi zsongásNemes Nagy Ágnes: Tavaszi felhőkOrgoványi Anikó: Sándor, József, BenedekOsvát Erzsébet: A három cimboraOsvát Erzsébet: A tavasz csengetettOsvát Erzsébet: ÁprilisOsvát Erzsébet: Jégolvasztó márciusOsvát Erzsébet: Jön a tavasz!Osvát Erzsébet: MájusnyitóOsvát Erzsébet: Pattan a rügyOsvát Erzsébet: Rigófütty szólOsvát Erzsébet: Tavasz a várva vártOsvát Erzsébet: TavaszkiáltóOsvát Erzsébet: TavaszköszöntőOsvát Erzsébet: Tavaszváró mondókaPataki Edit: TavaszPataki Edit: Tavaszi dalPataki Edit: Tavaszi énekPataki Edit: Tavaszi hangulatPéter Erika: ÁprilisPéter Erika: Fagyos fi ckókPéter Erika: KibújócskaPéter Erika: MájusfaPéter Erika: Sándor, József, Benedek

meséje

Péter Erika: TavaszcsalogatóPéter Erika: TavaszvirágokPinczési Judit: Benedek királyRákos Sándor: Három vándorRákos Sándor: Tavaszi reggelSarkady Sándor: TavaszváróSimkó Tibor: TavaszváróSzabó Lőrinc: A szomorú tavaszhozSzabó Lőrinc: NyitnikékSzabó Lőrinc: TavaszSzabó Lőrinc: Tavasz előttSzalai Borbála: Az első hóvirágSzalai Borbála: GólyahírSzalai Borbála: Május van! Szalai Borbála: Májusi köszöntőSzalai Borbála: MárciusSzalai Borbála: TavaszlesenSzécsi Margit: MárciusSzilágyi Domokos: Áprilisi mondókaSzilágyi Domokos: TavaszSzilágyi Domokos: TavaszodikUtassy József: HírnökVárnai Zseni: Csodák csodájaVárnai Zseni: Március 30. Várnai Zseni: Tavaszi áradás Vasvári István: ÁprilisVasvári István: Május-ágVasvári István: Süt már a napVidor Miklós: VirághívogatóWeinrauch Katalin: Májustól búcsúzvaWeinrauch Katalin: Megjöttek a…Weinrauch Katalin: RügyfakadásWeinrauch Katalin: Tavaszi hangokWeinrauch Katalin: Tavaszi napWeöres Sándor: Kék a hajnalWeöres Sándor: OlvadásWeöres Sándor: Tavaszi dalWeöres Sándor: Tavaszi változatokWeöres Sándor: Tavaszi virradatWeöres Sándor: TavaszköszöntőZelk Zoltán: ÁprilisZelk Zoltán: Ki kelti fel a tavaszt?Zelk Zoltán: Tavaszi dalZelk Zoltán: Tél végén