UDVARHELY MEGYE

MAl HELYZET

A regi szekelyseg kozpontja, az anyamegye rna arany-lag Iegrendezettebb es Iegszervezettebb gazdasagi eletenek,valamint lakossaga Iegnagyobb mereta apadasanak revenviszi a vezeto szerepet. Ehhez a ket tenyezohoz [arul, hogynepe a legnagyobb szazalekban (91'46) magyar es leg-miiveltebb a harem megye lakossaga kozoti. Az Irni-olvasnitudok szama 85 szazalek, ferfiak es nok majdnem egyfor-man allanak ebben a tekintetben (87'6, illetve 72'3). Lakos-saga 93'4 szazalekban falun el, noha a falu nem tudja eI-tartani a mai gazdalkodas mellett. Birtokmegoszlasa a leg-rosszabbnak mondhato, amennyiben 40.159 birtokosa kozill33.410-nek tiz holdon aluli birtoka van es ezeknek egyikereatlag masfel kat. hold fold esik. 10-20 hold kozotti gazda-tarsadalma azonban eleg eros, 5472 birtokossal, mert amasik ket megyeben ez a reteg sem az osszes birtokosokaranyaban, sem abszolut szamban nem eri el ennek a felet.A rengeteg sok tiz holdon aluli, vagy birtoktalan csaladlehetove teUe a nagyobb gazdasagok kialakulasat, a 20-100hold kozoUiek szama 68. Ennek a korulmenynek koszon-heti a megye aranylag fejlett gazdasagi eletet, masik old al-rol pedig ennek koszonheti a sokezer csalad, hogy itthonhontalan, nines megelhetese es a varosokat kell megostro-molnia kenyerert, Az osszes birtokosok 83'1 szazalekat tesziki ezeknek a fOldonfu16knak a szama, akik itthon a meg-rmivelheto teriiletnek csak 30'6 szazalekan osztozkodnak,mig a birtokosok masik 16'9 szazaleka a rmivelheto terule-tek 69'4 szazalekat birja. A kimutatas birtokosokrol beszel,de ez megfelel a csaladok szamanak es az osszes lakossagszazalekanak, a "birtokosok" kerdese az egesz nep kerdese,mert a csaladok 98 szazalekanak van legalabb belso telke,ami utan adot fizet. A birtokrnegoszlas fajo kerdese rna isa szekelysegnek, hiszen amig 46.518 kat. hold teriilet 33.410

207

lulajdonos kozott forgacsolodik szet, addig 30.552 kat. hol-don Udvarhely megyeben 1209 gazdag osztozkodik, 12.554kat. hold teriileten pedig esak 68 birtokos, Ikiknek egyikereatlag 185 hold jut. Nem nagy birtok a mas videkek viszo-nyait veve tekintetbe, de feltiino aranytalansag, ha azudvarhelymegyei fOldnelkiiliek sorsat tartjuk szem elOtt.Ilyen nagy birtokot a Szekelyfoldon belterjesen megmii-velni szinte lehetetlen, igy jovedelmezosegebOl veszit.

Hogy mive alakult a huszadik szazadra az egykoriszabad szekelyfold egyenlO birtoklasa es mi a mai helyzetgyokere, jellemzoen mutatja Udvarhely megye peldaja,ahol 1896-ban ezer holdnal nagyobb uradalom 13 volt,500-1000 hold kozotti nagybirtok 14, 100-500 kozotti pe-dig 142. Termeszetes, hogy a kisbirtokosok szamanakemiatt kevesebbnek keIIett lennie, mint ma, noha az osszeslakossag szama alig kiilonbozik. Reszint vasarlas, reszintpedig a foldreform kovetkezteben igy alakult a birtokmeg-oszlas a birtokosok szarna szerint a ket iddpont kozoU el-telt tobb mint 30 ev alatt:

1896 19300- 10 holdig 14.251 33.410 birtokos

10- 20 " 5123 547220-100 " 3710 1209

100-500 " 142 68500 holdon feliil 27

A fOldbirtok megoszlasa negy evtizeddel ezeldtt ossze-hasonlithatatlanul rosszabb volt a mainal. A termeszetesfolyamat vasarlasok lit jan a nagyobb birtokok elaprozodasaes a tiz hold kortili parasztbirtokok alakulasa fele vezet.

A szazad elejen az osszes lakossag negyotodet tette kia mezogazdasag utan elok szarna es ez az arany koriilbelulrna is all. Akkor 15 szazalekkal haladta meg az orszagosiitlagot, de megis csaknem minden teren behozatalra szo-ruIt, - akaresak mao A kivandorlas egyik Wokat mar ev··tizedekkel ezelott az egyoldalu gabonatermelesben laUakazok, akik a nep helyzetet szemmel tartottak. BarabasEndre 1904-ben megirta: "E megyc derek szekelyseget azfogja megmenteni a magyarsagnak, aki kercsztiil tudjavinni, hogy a fotermenyck ne a gabonanemiiek, hanem azipari es kereskedelmi novenyek legyenek saki az aIIat-

208

tenyesztesre es az ipanizesre fogja a megye nepet tanftani."Milyen regen megjeloltek a helyes utat es megis milyenkevesen indultak el eddig rajta. Az allattenyesztes terenu=van Udvarhely megye szep fejlodest tett meg az ut6bbiharem evtized alatt es Keresztur kornyeke megkozeliti aszasz videkeket, sajnos azonban, a masik ket szekely megyemesszi elmaradt mogotte. Es ha az allattenyesztes fejlettse-gerOl beszelhetiink, tanulsagos a mai allatallomanyt ossze-hasonlitani a regebblekkel. amibol kitiinik, hogy a megyeezen a teren nem fejlodott es viszonylagos j6 helyzetben csaka tobbi szekely megyek allattenyesztesenek nagyobb meretuleromlasa miatt van.

~v18961935

Izarvasrnarha bivaly

60.535 392340.470 4191

Juh101.20361.603

kecske

14.0523876

sarMa42.10812.287

Ez a vegzetes visszafejlodes megbenitotta a szekelyseggazdasagi eletet, az hltal{mos szegenyseget allandova tette,arnibol csak rendszeres munkaval es iranyitassal lehet las-sankent kilabolni. A sertesek szamanak csokkenese mutatjaaz eletszlnvonal nagy eseset, hiszen a csaladok evi hils- e.szs{rfogyasztasat a hazilag levagott sertesek kepezik. Megsulyosabba teszi a helyzetet, hogy az 1935. e.vi kimutatas-ban az iijonnan Udvarhely megyehez csatolt kiskiikiillc5-menti falvak is benne vannak, tObb mint tiz nagykozseg,amelyek nelkiil a regi megyeteriilet meg kisebb szamokatmutatna. Iparrol e.s kereskedelernrol keveset mondhatunk.1930-ban a megyenek 1601 ipari es 692 kereskedelmi valla-lata volt, 3202, illetve 1399 szemelyzettel, ami a vallalatok[elleget is meghatarozza, hiszen egy miihelyre, vagy iizletreatlag ket szemely esik, mig az orszagos atlag 3·5. Az 1934.evi kimutatas szerint az iparvallalatoknak fele, 920 Udvar-hely varosaban van, a masik fele pedig a falvakban fgyoszlik meg: kisipari vallalat 895, kozepnagysagu 24 es nagy-ipari vallalat 1. A kereskedelmi vallalatok szama az ev ve-geig leesett 649-re.

A szazad elejen 140 magyar tannyelvii iskola miiko-dott a megyeben, hat roman es harem nemet, A tanft6kkozfil harem nem tudott magyarul. Fennallott negy iparies kereskedelmi szakiskola, egy realiskola, harom gimnaziumes egy tanit6kepzlS, rna ellenben egyetlen ipari e.s kereske-

209

delmi szakiskola sines, az egyhazak kezeben megmaradtegy katolikus es egy unitarius . fiugimnazlum Udvarhelyt,illetve Kereszturon es egy ref'orrnatus tanitokepzd Udvar-helyt. Allami, roman tannyelvii egy fiugirnnazium es egyleany algimnazlum van Udvarhelyt, valamint egy tanit6-kepzo Szekely kereszturon, 1934-ben 126 allami es 60 fele-kezeti elemi iskola volt a megye teriileten, de az6ta lenyegesvaltozasok tortentek ebben a magyarsag karara,

A szaporodas es nepegeszsegugy megdobbento ada to-kat mutat Udvarhely megyeben, Az osszes lakossag 1910 es]930 k6z6U szaporodas helyett 1560 lelekkel apadt. Az1930. evi 130.646 lelekszam 1935-ig ugyan felemelkedettI 35.744-re, tehat szaporodas latszik az ujabb iddk folya-man, de ez a latszat onnan szarmazik, hogy a megyehezcsatolt Kiskiikiillo volgyenek lakossaga is be le szamftodottaz ujabb kimutatasba, Szaporodas a valosagban alig van,mert a sziiletes es halalozas alapjan kimutatott evi 4-5ezreleknyi szaporulat (mely az orszagos atlagnak fele) af'elnottek elvandorlasa miatt eltunik. Az egyke eLben amegyeben a leggyakoribb. A szaporodas hianyanak masikoka az oriasi meretfi gyerrnekhalandosag, amely kiilonosenfalun pusztit. 1934-ben Udvarhely megye erdelyi CSilCS-pontot ert el ebben a tekintetben, az ev folyaman sziiletettfalusi gyermekek 19'7 szazaleka halt meg 1 even alul.A gyermekhalandosag altalanosan meghaladja a tobbi sze-kely megyeket es az orszagos atlagot. Szaporodasban az ittlak6 romansag k6zel ketszer olyan eredrnenyt mutat, minta szekelyseg, mely mar a szaszokon is alul maradt ezen ateren. Az orvosok hianya szembetuno, de meginkabb az,hogy k6z6ttiik a magyar ritkasag. A megye teriileten1930-ban mindossze 34 orvos mukodott, akiknek pontosanfele hivatalos allasu volt, s esak a masik 17 maganorvos.A 34 orvosbol 10 volt magyar (29%); bar a magyar nepes-seg aranyszamanak megfelelOleg haromszor ennyi magyarorvosnak kellett volna lennie. Egy orvosra 3821 emberesett, egv magyar orvosra pedig 11.930 magyar ember. de amerev statisztikai adatokon till a valosagban a falvakonennel is sokkal tobb emberre szamithatunk egy orvost,mert a hivatalos orvosoknak 55, a magyar maganorvosok-nak pedig 72 szazaleka elt varoson. A falvak kiizk6domagyarsaganak nines egeszsegugyl veddje, eletiranyit6ja.pedig letet alapjaban tamadjak meg a nepbetegsegek. Az

210

eletnek es a hivatasnak felreismerese magyarazhatja csakezt a tiinetet. A magyar orvos miikodese ele semmilyenhatosag nem vet gatat falun, megis a nem magyar orvosoktartjak erdemesebbnek felkeresni a magyar nepet, A megyeot falusi maganorvosabol 1 roman, 2 zsid6 es 2 magyar.Het evvel ezelOtt 16 hivatalos orvosa volt a megyenek, de1934-ben mar tizenkettore apadt a szamuk. Ekkor a lizkororvos kozul 3 volt roman, 1 magyar es 7 "egyeb nem-zetisegu", a kilencvenegy szazalekosan magyar megyeben.Osszesen 10 gyogyszertar van a 2936'76 negyzetkilome-ternyi teriileten, ezek koztil is kettd Udvarhely varosaban.Atlag 1300 lakosra esik egy gy6gyszertar, de kocsma 450emberre, ami meg javulas az itteni allapotokban, mert1930-ban meg minden 340 lakosra jutott egy kocsma.A szeszesital fogyasztasa azonban nem csokkent parhuza-mosan a kocsmak szamaval, mert 1930-ban 589.342 literszeszesital fogyott el, 23 es f'elmillio lej ertekben, de negyev mulva mar szazezer literrel emelkedett a fogyasztas, akiadas pedig ketmillio lejjel. A borbol 2'76 liter, a palinka-b61 pedig 1'35 liter esik evente egy lakosra, csecsemore esIelndttre egyforman, Es meg mit emlitsiink fel Izelitotil amezye eletebOl? Adofizetes tekinteteben minta megye, egye-nes ad6i 91 szazalekhan folynak be, nem sokkal maradnakel e mogott a kozvetett ad6k es a rendkiviili koltsegvetesektetelei sem.

I,' 211

SOVID~K

Messzirol feltiinnek Felsosofalva voroscserepes uj ha-zai, a falunak szinte fele llj epiiletekbol all. A sok tiizvoroscserep a veszedelmes voros-kakasra emlekeztet, amelymindegyre vegigpusztit langnyelveivel ezen a falun. Azallandoan megismetlodd ttizvesznek az az oka, hogy ez ahegves videk rendkiviil szeles, minden kis szikra langralobban. A volgykatlanon, melyben a falu a szomszedosAlsosofalvaval egyiitt fekszik, eros leghuzat vonul vegig,mintha nyitott ajtoju-ablaku hazban allanank, A mullszazadban az also falu egeszen leegett, kisebb-nagyobb tiiz-veszek egymasutan fordultak elo. Felsdsofalvan mar haremnagy eges pusztitott ennek a szazadnak a folyaman, a rna-sodik es legveszedelmesebb 1931-bell volt, amikor a faluegesz also resze leegett, mialatt a lakossag az egyik szom-szed faluban tart6zkodott, tavaszi vasaron. Tobb mint szazcsalad maradt hajlektalanul, akiknek mai Ilj hazai a ma-gyarsag kozadakozasabol epultek feI. 1933-ban "jelentek-telenebb" eges volt, esak 25-30 haz pusztult el ekkor, ittugyanis mar hozza vannak szokva, hogy 80-100 haz eg Ieegyszerre. A tiiz terjedeset regen megkonnyitette, hogy ahazak szalmaval voltak fedve, de rna mar nines szalma-fedeles haz, esak nehany csiir. Megszerveztek a motorfecs-kendds alland6 tilzoltosagot is, amelynek vezetdje egy allas-talan diplomas fiatalember, az egyik tanit6 fia.

A 2100 lelket szamlalo falu hataranak kiterjedese 4000hold, melynek meg egynegyedresze sem muvelheto, fgy alegszfikosebben sem termi meg a lakossag kenyeret, Arany-talanul sok a szegeny ember, a falu negyedresze olyancsaladokbol all, akiknek eovaltalan semmi vagyonuk nines.Egyetlen faluban 500 ember kenyer nelkiil] Ezek nap-szamra jarnak, foleg erdomunkara. Oriasi tavolsagokra el-

21~

mennek munka utan, Segesvartol a Gyergy6i havasokigmindenhol meglehet talalni oket. A falu leanysaga Temes-varon van, szolgal, A leanykak mihelyt akkorara csepered-nek, hogy konfirmalhatnak, nyakukba akasztjak az atal-vetot es elindulnak az idegen nagyvarosokba. Itt aztan ke-ves marad meg ul1v. hogy el ne romolnek s mikor marelviselhetetlenne valik nyomorusagos eletiik, ongyilkossag-gal oldjak meg sorsukat. Az eletkerdeseknek ez a meg-oldasa meglepoen siirii. Abban az evben, amelynek nyaranutoljara jartam a kozsegben, mar ket leanyt hoztak volthaza haldokolva, mert marohigot ittak. Mind a ketto ottfekszik most a temetOben. S mikor a falu fiatal reforrnatuspapjaval beszelgetek, a harrnadik szerencsetlen leany utbanvan hazafele. Delelott mar jelentettek, hogy hozzak az on-gyilkos leanyt es a pap varja a megerkezeset, Nehez 6rakes mely, sotet percek, melyek nehez es sotet esztendckkenyulnak ki. Az egesz falu osszegyul, fa sultan konnyezve sa pap keszul a fogadtatasra, azon topreng, mit lehetne ittvalarni nagyot mondani az embereknek, mit lehetne itttenni, hogy megakadalyozhato legyen a tovabbi pusztulas,a lelkek es a fiatal szekely leanytestek pusztulasa,

Az anyakonyv arr61 tanuskodik, hogy evente 8-10 aterrneszetes szaporodas, a lakossagnak 4-5 ezreleke. Dob-benetesen keyes, de ilyen eletviszonyok kozdtt nem lehetelitelni az anyakat, akik felnek a gyermektOl. A gyermek-halalozas nagy, az ujsztilottek egyharmada egyeves koraelott hal meg. A f'elndttek kfiziil a tiiddvesz szedi a legtobbaldozatot, majd a balesetek, aminek oka a famunka. Es a"nyomor kovetkezteben" is meghal evente 1-2 ember,akinek nem akad a faluban naponta egy-egy darab kenyer,S legvegiil az ongyilkosok. Lesujt6 ez a kep? Orvosi segit-seggel, nepnevelessel ezeknek a halaleseteknek felet meg-lehetne akadalyozni, De nem olyan nepnevelessel, ami aIalubol indul ki, hanem ami kiviilrol iranyitja a nep eletet,szervesen es hatekonyan. Pusztulas van itt, pedig mindenkidolgozik a faluban, baromi modon. A nep most probalkozika foldmivelessel. Regen nem ez volt az elet alapja, hanema fakiterrneles es a szornszedos Parajd iizemei. Az erdokmost is itt allnak kortilottilk, az 0 tuladonuk, es megbirnaka kitermelest, de az erdovedelmi torvenyek tiltjak. A sza-lad elejeig a parajdi sobanyak es a gyufagyar nyujtottakkereseti lehetoseget, aminek egyszerre vege lett s a videk

213

rohamosan visszafejlddott. A hegyek melye s6val van teleaz egesz videken, a parajdi banyak sobosege legnagyobbErdelyben, megis a marosujvari telep elnyomta, mert nemgondoskodtak kozlekedesi titakrol, A mult szazad hatvanaseveiben egy budapesti vallalkozo: Reiter J6zsef, letesftettea gyufagyarat, ami sokszaz embernek nyujtott kenyeret,reszint bent a gyarban, reszint kint a famunka es fuvarozasteren. A parajdi gyufa piaea Moldvaba, Bukovinaba es Ga-liciaba is kiterjedt, az iizem fejlodott, mig a kilenevenesevekben egyszerre beszuntette rmikodeset. Parajd es videkejovedelem nelkill maradt. A s6falviak most foldmivelesselprobalkoznak, Buzat vetettek bizonytalanul egy keveset, dea terrnes nem megfelelO. A rozsos-buza mar jobban sike-riilt. Foleg zabot termelnek, meg kukoricat, iigyszolvan azegesz falu puliszkaval el. Eghajlata - a korondi havasokaIatt - egesz nyaron hfivos, a hegyoldalak kovesek, az ekeesak ugy tud rajtuk haladni, ha minden szantas eIOU elo-szor osszehordjak a koveket. A nep osztone sejti, hogy ahegyekben szunnyadnak megelhetesenek forrasai, a ba-nyakban, a kitermelesben, de a neplelek szabalyai szerintegyelOre esak mese formajahan tudja ezt kifejezni. Koda-ros szekely kiraly kinescit tudjak elrejtve a hegyekben escsakanyukkal ezt keresik mindegyre. Egyszer bizonyosanmeg is talaljak majd.

Az asszonyok szinte feliilmriltak a ferfiakat az elet-Iehetdsegek megteremteseben, Jelentekeny szovoipart fej-lesztettek ki az ut6bbi esztendek alaU, amely evrol-evrenazvobb piaeot jar be. Ma mar nagyobb megrendeleseketkapnak varosi iizletektol, Gyanjubol poszt6t es a hirescserge-pokr6eot szovik, a "fejtObol", azaz gyapottMI f'erfiruhak szamara keszftenek sziirke, kek es esikos szoveteket.Az oregasszonyok elovettek a horgol6tiit es szemelgetnikezdtek az elfelejtett regi csipkeket, masok pedig az egykoriszep varrottasokat tijitjak eel. A falut sujto csapasok igyvalhatnak llj eletre serkentO erove. Az uj viszonyok kozotta nep mintha ismet magara talalna lelkeben es miiveszete-ben, ami alapfeltetele egy egeszsegesebb nepi tarsadalmielet kialakulasanak.

Korond szomszedja Sofalvanak, de a ket falu kef kiilonvilag. Itt j6letrOl beszelnek a hatalmas hazak, udvarok,esiirOk, galambbtigos kapuk es az egeszseges, eleteros em-berek arcai, pedig a fold semmivel sem jobb, mint amott,

214

terrneketlen, koves. De a haziiparnak multja van, a lakos-sag erre rendezte be eletet szazadok 6ta es ez biztosltja rnaa boseges eletet. Agyagipar, aragonitipar, faipar viragzik,amelyhez most kapcsol6dik a celtudatos gyiimolcstermeles.A nep ipari es kereskedo szelleme a fold alol is eloterem-leUe a jolethez sziikseges f'elteteleket. Szekerevel es lovavalnyakaba veszi a vilagot a korondi ember es az orszag leg-tavolabbi pont jan is Iehet talalkozni vele, amint cserepede-nyeit arulja. Ez a f'aradsagot nem ismerf munka mindazert van, hogy itthon epiteni, gazdagodni lehessen, hogyminel nagyobbra nojjenek a hatalmas, cifra deszkadiszi-tesfi hazak es csiirok. A jolet megengedi a hivalkodast, soksarkot csinalnak a hazaknak, hogy minel tobb esatornanaklegyen rajta helye, mert a polgarosodas vagyatol filtoUfalusi tarsadalom ebben latja az 6hajtott eletforma kiilsdmegvalosulasanak egyik igeretet. A korondiak azt szeret-nek, ha falujuk mar varos volna. Kaszin6t letesitettek, ahola vagyott "magasabb" elet izeit szurcsolgetik a fazekasokes ezt a magasabb eletformat ezido szerint a biliardasztales a dak6 jelenti. Muveltsegi sziiksegleteik nincsenek, olva-sasi keszsegiiket kielCgitik az egylejes lapok.

A falu harem retegre tagol6dik: fOldmivesekre, gyarimunkasokra es hazi iparral foglalkoz6kra. A retegezodeseleg hatarozott, egyrnas eletlehetosegeit nem erintik hatra-nyosan. A foldmivcsek megelnek a foldbol, mert ami keyesmfivelhetd van, a keziikbe lomoriilt. Az 50-60 holdas gaz-dak kis helyi nabobok, akikkel azonban a jolkereso fazekasnem cserelne, A harem retegnek csak a szegenyebb oszta-Iyai erintkeznek, ahol haziipart, fOldmiveIest es gyar! mun-kat egyforman vegez egy-egy csalad. A foldmives tars ada-10m a tanyarendszert honositolta meg az utobbi evtizedek-ben, a nagykiterjedesf .hataron csak igy Iehet orias!faradsag megkimelesevel gazdalkodni. A birtokosok nem-csak nyarra koltoznek fel a hegyekbe, hogy aztan oszkozeledtevel ismet lelnizodjanak a faluba, hanem orokrekitelepedtek, Palvolgye es Fenyokut kortil ket szetszortfalut kepeznek, kiilon iskolakkal, 6-8-10 kilometerreKorondt61, ahova csak kozigazgatasilag tartoznak. A Har-gita es Gyergy6i havasok lancolata zarja be a tanyas fen-sikot, amelyen szerteszet, ot-hatszaz lepesnyire ttinnek eloa fenyok koziil a zsindelyes-tetejii, gyakran vakolatlan,gerenda- vagy deszkaoldahi hazak es gazdasagi epiiletek.

215

Ez a faipar, a deszkak es zsindelyek hazaja, itt fCreszelikoket a fenyvesekben es hatalmas szekereken viszik eladnioket Erdely minden reszebe, A foldmiveIes jelentc5s let-alapja a tanyasoknak, A magas fekvesfi videket kibir6gabonanemiieket termelik, amelyek olykor szep hozamotmutatnak. Minden gazda foldje, a 30-40 hold, egy darab-ban teriil el a haz korul, ki-ki a. maga tetszese szerintosztja be a termdteriileteket. Ezek a tanyasok Korondonbent maradva meg most is szegenyek volnanak, De igynemcsak ok fejlesztettek gazdasagukat, hanem a falubanbent maradottak fejlddesi menete is zavartalanabbul haladt.Ma nemelyikiiknek 20-30 darab szarvasmarhaja es lovavan, mig juhnyaja szamara kulon pasztort es majorhazattart.

A cserepedeny keszftese a haboru utanig csak hazilagtortent. A szazadfordulo idejen valsagba jutott az itteniagyagipar. A korondi edenyeknek ugyanis az volt a jelleg-zetessegiik, hogy maz nelkiil, csak egyszeriien kiegetvekeriiltek forgalomba, de a fejlettebb Izles az utobbi evtize-dekben eldnyhen reszesitette a mazas edenyeket, i~v a ko-rondi termekek hatterbe szorultak a piaeon. A valsagbolaz Udvarhelyen felallitott agyagipari szakiskola segitette kia korondiakat, akik itt megtanultak a zomancolas mester-seget es a szazad elejen attertek a jobbminosegu zomanco-zott edenyek keszttesere. A vilaghaboru utan ujabb valsagkovetkezett, ezuttal a gyar es a haziipar harca miatt. 1930kfiriil ket cserepedenyzyar letesiilt a faluban es elkeseredetthare kezdoddtt koztiik es a hazilag dolgoz6 fazekasok ko-zott. Vegiil is a gyarak keriiltek ki gyoztesen es rna mar ahazilag dolgoz6 fazekasok is reszint a gyartol vasaroljakmeg par lejert a nyers agyagedenyeket, melyeket otthonkifestenek, mazzal vonnak be, kiegetnek es a pia era hor-dozzak. A fazekasok ezvresze azonban meg megmaradt aregi haziipar! m6dszer mellett, ugy dolgoznak, mint oseikharom-negyszaz evvel ezelott, maguk keritik az agyagot,maguk Iormaljak ki kezzel s az uj idok jele egyediil a szf-nes zomanc, Szomszedsag vagy rokonsag reven ketten-harman osszeallnak, hogy megkonnyitsek egymas dol gat,kozos egetOkemenceket epitenek. A kezdetleges kezlipar esa legmodernebb gyariipar versenyez egymassal a sokszaza-dos haziipar foldjen, de az egyenileg dolgoz6 kisembereklesznek a vesztesek, mert mennyiseg es minoseg tekintete-

216

ben mar nem tudjak felvenni a versenyt a gyarakkal. A sze-renyebb keretek kozt mozg6 haziipar azonban az egyes esa-ladok megelheteset fgy is biztositani fogja, mert a cserep-edenynek nagy piaea van. A haboru utan megnyiltak keletes del fele a Karpatok kapui, amelyek a Romaniaval meg-indult vamhaboru 6ta drva allottak. Ennek lehet koszonniKorond mai gazdasagi fellendiileset. Moldovaban es Havas-alfoldon mar az elmult szazadok soran ismertek a kilt; noszekely cserepedenyt, amelyet most valtozatlan szeretettelfogadtak. A korondiak legjobb piaea az Okiralysag, s hogya kozlekedes gyorsabb legyen, a lovas szekerek egyreszetfelvaltotta a tehergepkocsi. A kisiparos szekelyeket ellen-ben erosen koti az evszazados hagyomany, nem tartanaklepest a megnovekedett piae igenyeivel, a nagy vallalkoza-sok kockazatatol tart6zkodnak. A regi m6dszerrel keszltettkeves edenyt inkabb eladjak iUhon, kozvetltd kereskedok-nek. Ezek a kozvetltdk - tulnyomo reszben ciganyok -tobbet keresnek, mint a kisiparosok. A Karpatokon keresz-tiil szaladgalo tehergepkocsik nem a szekely kisembereke,hanem a kozvetitOke es a gyarake. A szekely nep okos eslelemenyes a kis es biztos eletlehetOsegek megteremteseben,de a nagyobb es kockazatosabb vallalkozasokra, amelyektobb sikerrel is jarnanak esetlea, nem kaphat6. A korondiciganyokat is elpolgarosftotta a penz, amely utan a kis-iparos nem merte kinyiijtani kezet, birtokokat szereztek aszekelyek altal keszitett fazekbol, nemelyikiiknek emeletes,fotOlyokkei butorozott haza van es sajat tehergepkocsija,

Az edenygyarak es az aragonitgyar tobbszaz munkastfogiaIkoztatnak. A .Bertalan es Kaes6h" keramikai gyar-ban a munkamegosztas elve alapjan keszitik a cserep-edenyt es ranyomjak a gyar vedjegyet. Az innen kikeriiltaruk semmiben sem emlekeztetnek a regi korondi agyag-iparra, a haziipart elnyelte a gyar. Sajnalkozzunk ? Ko-runknak masok a kovetelmenvei, mint a regi idoknek es atenyek azt mutatjak, hogy esak a gyar kepes kleleglteni amegnagyobbodott piae igenyeit. Munkasai j6 fizetest kap-nak, Egyszerf falusi emberek, feher harisnyaban es feheringben dolgoznak, mint regebb otthon; gyarimunkasok,de nem proletarok. Az egeszseges szekely ipari elet kife]-lodesenek egyik aIapja lehet ez a teIep. Az aragonitgyarmeg nagyobb jeIentosegii, 1910·ben alakult es arui hama-rosan ismertte valtak az eur6pai piacon. Igazgat6ja es ala-

217

pit6ja cseh ember, kitiinf szakertelme syiimolcsozov~ tettea falu harom aragonitbanyajat, melyeknek termekeit addismeszkovel egyiitt egettek meg mesznek, Ma ezek a banyakmilli6kat jelentenek a kozseg szamara, A munkasok a va-rosi gyarak oraberet kapjak, ami az itteni eletviszonyokszerint ketszeresen szamit, A gyarat itthon ismerik talan alegkevesbbe, piaca Franciaorszag, Svajc es foleg Nernet-orszag. Korondon alig ismerik a szegenyseget. Korondehozhasonl6 lehetne a szekely falvak legtobbjenek helyzete, hagyari es haziiparuk hasonl6 m6don kialakult volna.

A korondihoz hasonlo tanvarendszer szerint el esza-kon, fent a havasokban Varsag, tizenot-husz kilorneterrea hozza legkozelebb eso falvakt61. Ezen az eldugott helyena "teritesek" klasszikus peldajava valt. Kozel ketszaz sze-kely tert at 1935-ben a gorogkeleti vallasra, akik azelt':ittvalamennyien r6mai katolikus vallasiiak voltak. A falu-ban egyetlen roman sem lakott, de vegre akadt egy tantt6,aki nem is magyar, nem is roman, nem is szasz, de azallashozjutas igereteert vallalkozott arra, hogy a szekelye-ket atterlti rornanoknak. A haboru elOtt kulonben az egyikerdelyi r6mai katolikus gtmnazium reverendas igazgat6javolt. Itt is a nevelemzes szolgalt utmutatoul a munka meg-kezdesenel, A sok Tifan nevii csaladot gyamisnak talaltak,rnajd a tanito es tarsai egy kis etimol6gia segltsegevel ki-derltettek, hogy ezek valamennyien elmagyarosodott roma-nok, kiket yalaha Stefan-nak hivtak. Etimol6giai ervekellen csak hason16 ervekkel lehetett harcolni es megkezdd-dott a vita, ami minden bizonnyal paratlanul all az etimo-16gia torteneteben. A magyarok azzal szakltottak kette arneddd vitatkozast, hogy az sem baj, ha Stefan is volt vala-mikor a neviik, de a Stefan elOtt megis magyarok voltak.Most azonban olyan idfipontot kellett keresni a torlenelem-ben, amikor megtortenhetett volna ez az "elso" elrornano-sodas. Ilyennek mutatkozott Mihaly vajda korszaka, midon160l-ben bevonult Erdelybe. A varsagi torteneszek szerinta szekelyek ekkor romanositottak el a neviiket IstvanrolStefanra, Mihaly vajda kivonulasa utan pedig probaltakvisszamagyarositani Tifanra. Olyan szenvedelyes hare folytekortil a mese koriil, hogy a falu lakossaga egymas ellen-sege lett. Ez is Gulliver-i tortenet. Komolyan vettek a meseta felnott emberek es komolyan harcoltak korulotte, Es ahare eldiilt: ketszaz szekelyember es hii katolikus szakadt

218

Ie a magyarsag testerol. Roman templomot es iskolat epl-tettek szamukra kozmunkaval, amelyben az at nem tertIakossag is reszt vett. A katolikus plebanos probalta fel-vilagositani hiveit az atteres soran, eljarast inditottak el-lene. A kozsegben magyar jegyzQ volt, de magatartasavalnem elegedtek meg felettesei, aminek szinten eljaras lett azeredmenye, vegiil pedig athelyeztek a Hegatba.

219

"FEKETE TYOK ARNYEKA"

Nagysolymost61 Szenterzsebetig nem nagyobb a tavol-sag, mint hat kilometer a saros es docogos megyei uton, devan rajta harem falu, egy magyar, egy roman es egy "el-magyarositott". Istenhatarnegetti eldugott videk ez is, azilyen videkkel, az ilyen emberekkel nem sokat torcdiksenki. Ezen gondolkozom, ahogy a volgy melyen, a patakmellett kanyargo kerekvagasnyi uton ballagok. Valobanigy Iatszik es megis vegigszaguld neha a lehetetleniil rosszuton az udvarhelyi prefektus gepkocsija. Nem azert, hogyjavitasi parancsot vagy eppen a segelyt meghozza. Ha jon,mas erdek vezeti, Az orszag urai a messzi Karpatokon nil-r61 szamon tartjak, hogy a meredek hegyszakadekok, siiriierd6k, patakmenti egerfak es a hegyoldalnak fut6 kisszantoffildek koz6tt e16 emberekbol hany magyar, hanyroman es hany szekely, Pedig ezek az emberek regen ismegertettek egymast a harem faluban, nernzetisegi szamon-tartas nelkiil, maguk helyezkedlek igy el egymas szomszed-sagaban vagy eppen vegyesen egy kozsegben. Kelet fete ahegyek ktizott nehany kilometerre van Szekelykeresztur, azoszi szurkesegben kod16 fOldek kozott ott szalad a segesvarivonat, de ezzel a videkkel megsincs kapcsolata. Postal ket-szer hoznak egy heten, az emberek nem jaratnak ujsagot,a vilag verkeringese mintha kikapcsol6dott volna.

Nagysolymos 6si solymarok faluja, nehany solymarkivaltsagait meg a XVIII. szazadban is megerosttettek. A ki-raly solyomfogoi mentesek voltak az adotol, bekiildtekevenkent a kiralyi udvarba es a torok portara a megszabottszamu solymot, azontul szabadsagot elveztek a rengetegerdoseg Olen. A maiak kozott mar emleke sem el a regiidoknek, miivelik a foldet, vagjak az erdot es fizetik azad6t. Most kiderttettek r6luk, hogy valamikor romanok vol-

220

tak, osszefrtak a roman hangzasu neveket es felkiildtekUdvarhelyre. A szomszedos Andrasf'alvarol beszarmazottegyeUen roman ember temetese alkalmaval, 1934 nyarankijott a prefektus maga is kikiserte a kopors6t a temetobe,Nemsokara a hegybOl is kikialtottak, hogy a romanok ter-jenek vissza, de maig sem tortent hivatalos atteres.

Pusztul6 falu, Az igazi veszedelmek nem kfviilrol, ha-nem beliilrol jonnek. Hosszu evek 6ta nines szaporodas,fokozatosan neptelenedik. Egyke? Annal is sulyosabb. Pedigaz emberek j6m6dban elnek, mindenfele a viszonylagosgazdagsag jeleit Iathatjuk. A hazak a regi eldkeloseget es ha-gyomanyos j6m6dot mutatjak, valamennyi tagas, egeszse-ges, kenyelmes, nngyresziik az egykori udvarhazakra emle-keztet. De annal szomorubb, hogy ezek a m6dos hazakiiresek, kef vagy harem ember lakik benniik, azok is ore-gek, A gyermek ritkasag, A kozsegben 850 ember a, bcW-liik 730 reforrnatus. Az alabbi szarnadatok csak a reforma-tus lakossagra vonatkoznak, de a 120 fonyi unitarius tar-sadaimi helyzete is azonos. Az anyakonyvek tamisaga sze-rint a kozel ezer Iakosra evenkent egy, vagy ritkabb eset-ben ket szaporulat esik. Az ut6bbi Ot ev alatt, 1931-1011936-ig volt 57 sztiletes es 50 halalozas, a termeszetes sza-porulat tehat bet lelek. A szaporodasi arany a haboru utanf'okozatosan romlott, A megelozo ot evben, 1926-t61 1931-iga termeszetes szaporodas 24 volt, tobb, mint haromszorannyi, mint az utana kovetkezf ugyanannyi ido alatt,Osszevissza ket "nagy' nepesebb csalad van a faluban, kefszegeny csalad 5-5 «vermekkel. Az egyke iiltalanosan csfokozatosan megh6ditotta a falut, most az "egy se" kovet-kezik, Hetvendt-s-nyolcvan csaladnal, az osszes csaladokegyharmadanal nines gyermek. S ahol van is, a szegenvek-nel van inkabh. A falu tobb mint egynegyedenek nines oro-kose, minden harrnadik, negyedik hazban es udvaron uto-dok nelkiil lezeng a hazaspar, Es tudjak, hogy a gyermek-hiany nem istenverese rajtuk, ok akarjak, hogy ne Iegyengyermekiik.

A halalozasok 15 szazaleka egy even alul tortenik. Agazdag gyermekek "nyaron is megfagynak", verszegenyek,degeneraltak, amin mind lehetne segiteni, egeszseges embe-reket lehetne nevelni, csak orvosra volna sztikseg. De azorvos messze van, ellenben a szomszed faluban lakik aMba, a sziiletesek szakavalolt szabalyozoja, aki mar le-

221

tartoztatasban is volt gyerrnekelhajtas miatt. Mint biz alma-san eIdicsekedi: .Jrarmincket kozsege van". Evenkent egy-ket asszony beIehaI a tiItott miitetbe. Az asszonyok erkol-csileg ziillottek, sokat jarnak-kelnek a vilagban. Akinekferje van es szeretot tart, biiszke ra es beszeli, Es mit sz61hozza az ura? 0 is megy masfele, Nem az tiinik feI, ha afer] tudja a felesege "dolgait", hanem az, ha nem veszieszre. Kiilon miiszavuk van erre, az iIyen ferfi "megeszi afekete tyuk arnvekat". Az ismertetett szarnadatokbol aztiinik ki, hogyha keyes is, de megis van valami szaporodas,ellenben a kozseg lakoinak szama nem novekedlk, egyheIy-ben sem all, hanem evrol-evre fogy. Az emberek igenye-sek, varosban akarnak lakni es aki csak teheti, eImegy itt-honrol, A legregebbi hiteIes kimutatas a reformatusok sza-marol kozel szaz evvel ezelott, 1858-ban kesztilt. Ekkori30 refomatus lelek volt a kozsegben. Azota nemcsak atermeszetes szaporulattal kellett volna novekednie ennek aszamnak, hanem az atteresekkel is, mert az akkor meg on-allo unitarius egyhazkozseg' idokozben megsziint, tagjainakjoresze a ref. egyhazba vetette fel magat. A mull szazad-ban mutatkozott is szaporodas, 1862-ben az egyhazkozseglelekszama 762, 1900-ban pedig 924, de tizenhat ev mulva(a vilaghaborii masodik eve) mar csak 840 lelket tarthattaknyilvan. 1920-ban 783-ra esett a lelekszam, majd a beke ketevtizede alatt az egyke kovetkezteben visszazuhant 730-raes ma ponto san annyi, mint 1858-ban volt. A lakossag ezzelis keseriien bizonyitja, hogy magyar. A "fekete tyuk ar-nyeka" soteten nehezedik a faIu nepere.

Mas bajok is vannak, a nepi ontudat hianya, a szet-huzas, A partoskodas odaig jutott, hogy a hivek "allamelle-nes izgatas" cfrnen sajat papjukat jelentettek fel az iigyesz-segnel, Az itteni helyzet egy kisse minden falunak a hely-zete. A reformatus egyhaznak regi emeIetes iskolaja volt,amit a szazad elejen Mad ott hasznalatra az allamnak addig,"mig magyar tannyeIvii iskola lesz benne". Ma roman tan-nyelvti az eptiletben levi) allami iskola. A szerzddes meg-kotese kortil itt is nagy hanyagsag tortent, Irasba sem fog-Ialtak, igy 1935-ben nem volt alapjuk vedekezesre, mikor amagyar tanitot, aki reformatus enekvezer is volt, elbocsa-tottak allasabol, Az iskola foldszintjen egy k iilonbejaratunagy terem annakidejen a k6zseg tulajdonaban maradtgyulesteremnek. Harom evvel ezelott azonban a kozseget

222

ovodaepltesre szolitottak fel, de mivel nem volt penz, at-adtak a gyulestermet. Igy nem maradt sem az egyhaznak,sem a kozsegnek helye, ahol gyuleseket tartson. Ekkor azegyik gazda telket adomanyozott az egyhaznak, reformatusNephaz epitese celjara. A pap iveket jaratott kortil hiveikozt, hogy Irjak fel, ki akarja a Nephaz eptteset, majdamikor a tulnyomo tobbseg melleje allott, megkezdodott azadakozas. Tizenharom gazda kivetelevel, akik tuntetolegtartottak tavol magukat, mindenki jegyzett adomanyt,olyan mertekben, hogy a Nephaz Ielepitese, melyben kul-turalis osszejoveteleket szandekoznak tartani, biz to silvavolt. Ekkor azonban eldallott nehany embernek a kiilonpartja, amely "valakinek" a f'elbiztatasara hangoztatta,hogy a kozsegnek nem kell egyhazi eptilet, hanem kozsegiepiilet kell. A kozseg kiildottsegenek jelentettek ki magu-kat a szolgabiro elott, kinek azt mondottak, hogy a papfelrevezette a nepet, "hogyha kozseghazat epltenek, az al-lam elveszi." Masnap megjelent a kozsegben a csendorseges senkinek a rendeletere nem hivatkozva, elkobozta a Nep-haz epitesere vonatkoz6 iratokat. A kozseg mar regebb ke-sziilt a Nephaz epitesere, eloz6 esztend6ben egy eladott erdoarat, 20.000 lejt f'elretettek volt erre a celra, most ezt a penztis elvettek az egyhaztol es atutaltak a kozsegi koltsegvetesbe,A politikai kozseg kimondotta, hogy epit majd utakat "esezzel kancsolatosan Sala Festivala" -1. Ez lett a reforrnatusegyhaz kulturalis alapjabol. De az ellenzek ezzel sern ele-gedett meg, hanem fel ielentest kuldott az iigyeszseghez apap ellen, akit azzal vadoltak, ho=y megakadalyozta a koz-segi epitest, mert azt mondta, "ne a kozsegnek epitsetek,hanem az egyluiznak". A lakossag tulnyomo resze val6tlan-sagnak minositette a vadat, megis meginditottak az allam-ellenes izgatasi pert a lelkesz ellen. A csendorseg tami-kihallgatasokat tartott, kihallgattak a papot is, aki tisztaztamavat es igazolta, hogy a vadak rosszindulat miivei. A fel-jelentok mind magyar emberek voltak, az egyik regl cime-res csalad sarja, Tobbszori tarf'valas utan a roman birosagfelmentette a papot, igazsagot szolgaltatott neki a sajat hi-veivel szemben.

A kozseg jegyzoje 1934-ben meg magyar volt, a seged-jegyzd, a secretar szinten magyar no. Ekkor a szolgabirosz6belileg elrendelte, bogy a noi secretarnak fel kell mon-dani. Az e161jar6sag nem egyezett bele egykonnyen, de a

223

jegyzo is a felmondas mellett foglalt alIast, kozvetlemll anyugdijaztatasa elott nem merte vallalni a feleldsseget asz6beli rendelet vegre nem hajtasaert es megszerezte azeIOljar6sag beleegyezeset azzal, hogyha nem mondanak fel,a kozsegnek kulon kell fizetnie a seeretart. A kozsegi lana-esosok cgy resze megfellebbezte a felmondast es a kolozs-vari revizi6s bizottsag visszahelyezte a hivatalnoknot aHa-saba. A kozseg Bukarestbe feIIebbezett, de ott is [ovahagytaka revizi6s bizottsag iteletet, a kozseget pedig elmarasztalhika ketevi fizetes es a perkoltseg, 58.000 lej megteritesere.Ezekutan egy atyafi kifakadt a kozseg iigyeit ilyen j61 in-tezo egyik kozsegi tanacsos ellen es azt mondta, hogy ne-kik olyan tanacsos nem keII, "aki nem tudja, mit Ir ala." Eh-hOI ujabb per keletkezett, A kisebbsegi kiizdelemnek ilyenmegnyilvanulasai is vannak a Szekelyfoldon, A kultura, a ko-zossegi erzes hianya, a vegletekig feszitett individualis szel-lem az oka mindennek. Az ember nem gyoz eleget csodal-kozni, hogy az egykori szekely kozossegi szellern mikep-pen pusztulhatotl ennyire ki, hiaba ismeri a tortenelmiokait. De itt meg kiilon okok is vannak, a haboru eldtti eshaboru alatti uri vezetoseg sok hibat kovetett el. A Hangyaszovetkezetet "deficittel dolgoztattak", tejszovetkezet aztannem is alakult, reszvenytarsasagot letesltettek helyette elo-szor 10, majd 30 taggal, de ez sem volt eletkepes, negyed-oras ottletert napszamokat vettek az emberek, ketfokos le-fOiozolt tejet vittek vajnak feldolgozni. A mai pap lemon-d6an legyint: nem lehet segiteni az altalanos pusztulason,szovetkezesre nines alap, vezetot nem ismernek el, min-denki egyeni tevekenyseget akar. A nepet sokszor beesap-tak, A "fekete arnyek" nagyon suru es nagyon soth

Andrasf'alva nehany kilometer Solymost61, itt mar ro-manok laknak. De magyarok is vegyesen. A hazak masok,az utcak masok, rendezetlenebbek, nagyobb szegenysegIatszik, pedig a valosagban nines. Hajdan a Gyulai grofokevolt a falu (Solymosnak is egyresze, ahol kiviiliik meg aTeleki es Apathi csaladok is osztozkodtak a f'oldon}, a nagyuradalomra ok telepitettek Ie a roman sagot. A Gyulaiak-nak rna mar nyomuk sines itt, az uradalomnak utols6 rom-jait is elsoporte az agrarreform, csak a kovetkezmenyeimaradtak meg. A falu felso vegen, a patak volgyeben lapa-lyos szantofoldek teriilnek el, a haboru alatt ez meg mindegvmashoz tartozott, a gr6fe volt. Szetdaraboltak, nagyre-

224

szet a helybeli roman pap kapta meg, a tobbit a parasztok,az egykori jobbagyok, A roman papnak, aki az iskolabanis tanit, hat osztaly vegzettsege van, de hatalmas birtokaes j6 havi fizetese az allamt61. Haromszor annyi, mint aszornszedos kozsegbeli magyar papoknak. A falun kfviil, apatakmenti lapalyon omladoz6 nagy teglaepiilet all. Szesz-gyar volt valamikor, sok munkasnak adott kenyeret, a vi-dek termenyeit itt ertekesitettek. Egy Leb nevii zsid6 tulaj-donat kepezte, aki a Gyulai birtokok egy reszet is megvettevolt a haboru eldtt. A f'oldeket kisajatttottak, a zsid6tonkrement, a gyarepiilettel nem torodik senki. Csak af'oldre vetette ra magat a nep, amit ingyen kapott. A meg-indul6 ipari elet csirajaban pusztult ki. A gerendak kopa-szon merednek az egnek, al6luk kilopkodtak a tegHit azok,akik a faluban epttkeznek. Udvarhely megye harom romanfalva itt van egymas szomszedsagaban, Andrasfalva mellettHidegkut, majd tovabb Sardo Valamennyiben laknak rna-gyarok is, Sardon unitarius egyhazkozseg van. Ezek a na-gyobb roman telepiilesek, melvek regen is kozsegszambamentek, a regi nagybirtokrendszer kovetkezmenyei. A tele-pftes kozpontja Andriisfalva volt, melynek tartozekait ke-pezte Hidegkut es Sardo Magyariizata az, hogy Andrasfal-van a gr6f Gyulaiaknak es bar6 Szentkeresztyeknek 1511kat. hold birtokuk volt, Hidegkuton 1574 es Sardon azElekes es Foldvary nemzetsegnek 1287 kat. hold, melynekmegrnuvelesere jobbnak tartottak a roman jobbagyot. Ha-bar nagy szekely kdzsegek kaze vannak ekelve, az idetele-pitett romanok nem magyarosodtak el, vallasukat es romanjellegiiket megtartottak, mert senkinek sem jutott eszebe,hogy nemzetisegi, vagy vallasi alapon elnyomja oketo A hir-tokos templomot eplttetett szamukra es sajat koltsegenpapot tartott nekik.

225

FELEKEZETI SZOVETKEZET

A gazdasagi eletlehetosegek kereseseben Szenterzsehetegeszen credeti kezdernenyezest mutat gy6gynovenytermelOkiserletevel. Kiemelkedo sziget a magyarsag eleteben. Pediga kozseg veszitett egykori jelentosegebol, a reformacio elottzardaja volt, majd negyosztalyos unitarius algirnnaziuma.Ma egyetlen roman elemi iskola jelenti a miiveltseget. A re-formacio fellendiileseben itt sziiletett meg a sajatsagos sze-kely vallas, a szombatossag, Itt lakott 75 jobbagyos birto-kan a szombatos apostol, Pechy Simon, Bethlen Gaborkancellarja, akinek a kornyekbeli falvakban is t6bb helyenvolt birtoka es [obbagya, itt forditotta Ie a zsid6 bibliat esa Talmudot magyarra, majd az unitarius algimnaziumot ispur evre zsid6 iskolava alakitotta at. Pechyt itt ternettek el,de hiaba keressiik a sirjat, senki nem tudja hol van, neve-rol a nep, mely szazadokon keresztiil vallalta a szenvedesta tole nyert eszmekert, semmit sem tud. Ahol a haza allott,most ciganyok laknak, a helyet pedig Pusztanak nevezik,mintha jelkepes volna ez a szo, A faluban a tanit6kkalegyiitt alig ot-hat roman csalad van, akikhez hozzaszamit-jak hivatalosan a 260 fonyi ciganytelepet is. Regen tobbenlehettek, mert valamikor templomuk is volt, de elszeledtek,vagy beolvadtak a magyarsagba, Par' evvel ezelott kijavi-tottak a templomot es ujra megnyitottak, a regatbol pedigteol6giat vegzett papot hoztak es igyekeznek a mar nemze-dekek 6ta magyarra valt romanokat visszateriteni. A ma-gyar Iakossag mintegy 1300 lelek, de a kdzseg harem tani-t6ja kozul egy sern magyar. A ref. egyhaz atadta iskolajata szazad elejen az allamnak es 1932 6ta mar nines magyartanit6 es nines a templomban enekvezer.

Pechy Simon harorn evszazaddal ezelott keletrol hoztaa gondolatokat, a falu mai szellemi .vezere, Orosz Pal dr. a

226

nyugat eszmeivel .ii)!1 vissza tanulmrinyutjarol. Budupestengazdasagi egyetcmet vegzett, Belgiumban f'ilozofiat, minda keltobOl doktoralt, mnjd huznjctt gazdalkodni. LegelObha komlciiltctvenyek kiizoU tnlalkoztam vele, amint put-tonnyal a hutan egyiiU permetezett a munkasokkal es vas-lagabb volt arcan a rezgalic, mint a komloleveleken. Bel-giumban tagja volt a hires gazdasagi egyesuletnek, mely a"Boerenbond Belgue, ou Ligue des paysans" nev alatt val-lasi alapon szervezi meg a parasztsag szovetkezeti eletet,az egesz orszagot egysegesen behalozva. Ezt a rendszerligyekezett itthon is sziik keretek kozt megvalositani, de ha-marosan tapasztalnia kellett, hogy Erdely nem Belgium,ahol a katolikus allam egyseget csak kis toredek vallastalanreteg bontja meg, hanem a sok felekezet hazaja, Hogy agazdasagi terrnelesnek uj iranyt adjon es kisegltse abbol azsakutcabol, ahova a keveset jfivedelmezf kizarolagos ga-bonaterrnelessel jutott, gy6gynovenyekkel kezdett kiserle-tezni, amelyeket Romaniaban addig nem terrneltek. 1927-ben, egyetemi hallgat6 koraban iiltette az elso mentagyoke-reket, melyeket egy gazdasagi iskolai tanar kozvetitesevclAngliab61 kapott. A termes kitiinden bevalt, pal' cv mulvamar 15 holdasra novelte a mentaultetvenyt. Az ertekesiteskizar61ag kiilfOldi piacokon tortent, Nemetorszagban esBelgiumban, mert a szaritott mentat idehaza nem hasznal-jak, mig kiilfOldon igen elterjedt az orosz tea helyett. Azelso evben harom marka volt a menta kilojanak ara Ham-burgban (120 lej}, egy hold fOldiin pedig atlag ot mazsatermett, ami 60.000 lej holdankenti .jiivedelmet jelentett.A szallitas koltsegeit ebbOl kellett f'edezni, de Igy is kifize-todott f'enyesen a terrneles. Az elso evekberr atlag .otvenmazsat szallitott el nyar elejen es vegen, a holdankenti ho-zam ingadozott, de jobb esetekben a nyolc mazsat is elerte,az evi jovedelme pedig 70.000 Iej koriil mozgott, arnit mas-fcI vag6n buzaert lehetett volna kapni akkor.

A szep ji)vedelem lattan a Ialusi gazdak is kedvet kap-lak a terrnelesre. Orosz dr. azonbun kello megfontolas nel-kiil ragaszkodott a belga eszmekhez es gyokeret csak kato-likusoknak adott. Az ebbo! szarrnazott visszas helyzeteksora azzal kezdddott, hogy Szenterzsebeten egyediil uzOrosz csalad katolikus, igy itthon a kisgazdak nem termeI-hettek a gy6gynovenyt, amiert nagy elegedetfenseg tamadta faluban. A kozel tiz kilometerre fekvo, reszben katolikus

.,' 227

Magyarzsakodraferjedt ki .1egelObb a mentatermeles, ahoIa magyar fiml!2. p~ldajara a falusi gazdak is jelenleTieny te-riiletet iiltettek be. Amikor mar negy-ot gazda akart ter-melni, Orosz felvetette a termeldszovetkezet gondolatat arendszeresebb terrneles es ertekesites erdekeben, olyanfor-man, hogy a jovedelem tiz szazalekat egyhazi celokra,iskolafenntartasra forditsak, A tanit6k csakis ilyenm6donvoltak hajland6k resztvenni a munkaban, A szovetkezetkozpontja Zsakodon alakult meg. A terrneles hamarosantovabb terjedt nyugat fele a katolikus kozsegekben, Bordos,Csob, Vecke, Szentdemeter, Szekelyszallas kapcsol6dtak bea szdvetkezetbe, majd a Marosvasarhelyen tul Ievo Nagy-ernye, Iszl6 es Egresto marosmegyei kozsegek. Osszesen110 gazda lepett be az egyesiiletbe, akik Hz kozsegben esket megye teruleten szetszorva 50-60 kilometer tavolsag-ban laktak er=mastol. Hamarosan mutatkoztak a nehezse-,;ek, szovetkezetet ilyen laza kapcsolatokkal, nehez ellenor-zessel es iranyitassal nem lehet fenntartani. Orosz dr. cik-keket Irt a katolikus lapokban es a szovetkezeteknek alta-lanosan egyhaz! alapon val6 megszervezeset siirgette, amisok ellenvelemenyt valtott ki. A cikkekre, mint mondja,azert volt szukseg, mert a szovetkezeti kozpont nem tamo-gaUa vallalkozasukat es Iattak, hogy onmagukban, altala-nos kapcsolatok nelktil, nem allhatnak meg, erre pedig csakegyhazi uton mutatkozoU Iehetoseg, Termeloszovetkezetvideken csak akkor tud mukodni, ha egy varosban szekelo,kelld tokevel rendelkezo koznont veszi kezebe az ertekesl-test. Orosz erintkezesbe lepett kozeletiink egyik vezeto-emberevel a szovetkezeti kozpontba val6 bekapcsolodas ve-gett, de azt a valaszt kapta, hogy a tejszovetkezetekkel any-nyira el vannak foglalva, "ilgy benne vannak a tejben",hogy lehetetlen egyebbel is foglalkozni. Kozben a vilag-piaci arak romlottak, Nemetorszag lezarta hatarait a nem-zeti szocializrnus uralomra jutasaval es ez a zsakodi szdvet-kezet bukasat is magaval vonta hamarosan. Tultermeleskeletkezett, a hatart eppen akkor zartak Ie, amikor a leg-siirgosebb eladasi ido volt. Ma nemet cegek csak akkor esannyi arut vehetnek at, amennyire engedelyt kapnak, ilyenbizonytalanra pedig a szekely kisgazdak nem termelhetnek.Regebben 50-108 mazsa atvetelere tavasszal mar eloremegallapodtak a nemet kereskedokkel, az egyik hamburgivallalat cegjegyzoje szemelyesen is lent jart a termeld sze-

228

kely kozs~gekben ~s a kezdet arra mutatott, hogy a szekelygazdasagi elet kancsolatokat teremt a kulvilaggal, amibolcsak haszna valhatik. Tavalyelott azonban mar nem volt biz-tos az atvetel, a kereskedok csak felteteles egyezmenyt ko-tOUek, a menta ara pedig az egykori 3 markarol leesett 80pfennigre. Egy markan alul nem erdemes termelni, igy agazdak mar 1936-ban kiszantottak a mentat, a legut6bbievben pedig mar Orosz dr. sem termelt. A gyokereket meg-hagyta, hozv a piae valtozasaval ismet fellendlthesse a ter-melest, legut6bb emelkedett is az ar, de a falusi gazdak ki-tartasat nehez biztositani. Ezek atadtak termesiiket bizo-manyba a szovetkezetnek, de kint evrol-evre rosszabbulfizeUek es a falusi ember bizalmatlan lett, ugy a termeles,mint a vezetOk irant. A nep orizkedik a kockazattol, ha ezneha nagyhaszonnal is jar, nem szereti az olyan terrnelest,melynek ara szeszelyesen Ingadozik, a mentaszovetkezettagjai biztos, alIand6 arat vartak volna.

A jovedelmezonek mutatkoz6 mentatermeles azonbannem szf nt meg, csak egyeldre lehanyatlott, OJ alapokraigyekeznek fektetni, llgy a szovetkezeti szervczet, mint azerh~kesites szempontjabol. Amint Orosz dr. mondja, tlzen-egy faluval volt dolga, de azt tapasztalta, hogy nincsenekolyan emberek, az intelligeneia koreben sem, akik szovet-kezetet vezethessenek. A j6akarat, a lelkesedes neha meg-van benniik, mindent megtesznek, de a hozzaertes, a kep-zettseg hisnyzik. Most odairanyul az egykori mentaterme-lok igyekezete, hogv belfdldi piaeot teremtsenek a gy6gy·novenynek, Fogyasztasi cikke kellene tenni, mint ahogykiiIfoldon az. Belfoldon esak a mentaolajat hasznaljak, deaz olajja feldolgozas hatranya, hogy a nyers, zOld novenysziikseges hozza, a messzibb videkrol val6 szallitas pedigtonkretesai a termest, utkozben elhervad es veszit olajtar-talmabol. Eppen ezert azt tervezik, hogy itt a videken al-litsanak fel egy mentaleparolo iizemet. Orosz dr. masgy6gynovenyekkel is kiserletezik. Negy ev 6ta term eli ki-esiben a melissat, mely az iUeni foldben nagyon j61 meg-terem. Nemetorszagban ertekesiti, innen szerezte a magotaz artemisia maritima, valamint a santonin magvaivalegyiitt. Mindezek azt mutatjak, hogy szamtalan uj termelesilehetoseg van a Szekelyfoldon, esak kezdemenyezesre esklserletezesre van sziikseg. Ezert nagyjelentdsegti Orosz dr.

229

munkaja, ha eddig mas' okok kozrejatszasa miatt nem iserhetett el jelentos eredrnenyeket a videk Iejlesztese teren.Amint mondja, ha egy gy6gynovenyrol azt latja, hogy er-demes termeszteni, beallitja, amig kifizetodik es csatlakoz-nak hozza az emberek, ha az eredrnenyt latjak, Felujitotta aregen nagyon [ol jovedelmezo komlotermelest, de ez semment k6nnyen, mert Nemetorszag es Csehszlovakia nernengedett ki dugvanyt. Vegiil egy szasz orvosnak sikeriiltegy szallitmany dugvanyt hozni Nernetorszagbol es mostkiserlcteznek, melyik valik be jobhan, az !Ij vagy a regi itt-honi. A Szekelyfoldon Szenterzsebet az egyediili, ahol ujterrnelesi agakkal probalkoznuk.

Magyarzsakod (mint barmely kozseg) nem mondhatoszerencses helynek felekezeti szovetkezet ulapitasara. A 8[,0fOnyi lakossagbol 470 unitarius, 365 romai katolikus, atobbi reformatus vallasu. Felekezeti villongasok teren amultban sem volt hiany, a ref'ormacio utan a kozseg aszomszedos Veckevel egyi.itt egeszen unitarius volt, a fOld-birtokos Horvath-csalad terttette at egyreszuket :katolikushitre. Negyvennyole eldtt jobbagyf'alu volt ez is, a Hor-vath, Kornis es Daczo-csaladok blrtak. KozvetleniH a ha-horu elott a Bajnovszkv-csalad volt a foldbirtokos 3000holddal, de a szomszedos kozsegekben is birtokkal rendel-keztek, negy faluban harorn udvart tartottak fenn. A fold-reformkor 1800 holdjuk maradt meg, de azt is eladtak, afalusi gazdak kezere keriilt. A nep birtokviszonya az egy-kori uradalmak szetoszlasaval igen j61 ulakult, ketszaz csa-lad sines a faluban, de kozfiliik nyoIevannak 40-60 holdfoldje van, a tobbsegnek pedig 10-20 hold kozott, A fOldmegelhetest .nyujt, az egyket nem ismerik, megelhetesertkevesen mennek el a f'alubol, esak Ieanyok es acs, kdmivcsmesteremberek. A felszabadult jobbagysag a tagositas ide-jen nagy lendiilettel veteUe magat a foldszerzesre. A szom-szedos Nadas szasz kozseg, valamint Hidegkut hataranegy-egy 50, illetve 70 holdas teriiletet vetettek meg kozosbirtokkent, az elObbin rna 12, ut6bbin 25 tag osztozkodik,arnellett a kozseg hataraban is kozbirtoknak hagytuk megegv kevesbbe erh~kes 50 holdnyi teriiletet 12 gazda szamara,ami gazdasagi eldrelatasukrol tanuskodik. A hidegkutihataron levo birtok f'elet felparcellaztak aranyjog szerintes kozosen vetik be, masik felen marhakat legeltetnek, a

230

tobbi kdzbirtokot juhlegelonek hasznaljak. Maguk valasz-totta elnok es majorbiro t'ltjan tortenik a tarsasag iigyeinekvezetese, Az ado rendkiviil nagy a kozsegen, az allami mel-lett a tiszta jovedelem 50 szazaleka kozsegi ado, az allamiadonak 300 szazaleka. A jegyzui utiatalany 30.000 lej, mi-kor megfellebbeztek, a jarasblro azt mondta, hogy .Buka-restben sines ekkora". Az adokivetes modjara jellemzo,hogy a faluban iCvo egyetlen nagyobb birtokra 35.000 lejtrottak ki, amit f'ellebbezes utan 2500 lejre szallltottak Ie.

A mentaertekesitd szovetkezet 1934-ben alakult meg,!12 taggal:A'z eredeli lerv HZ volf.Thogy nemesak gyogy-novenyt, hanem mindenfele gazdasagi termenyt fognakertekesiteni. A szovetkezet 1936-ig mukodott, evente100-140 mazsa mentat ertekesitve, melynek Ielet Zsakodtermelte, 30 szazalekat Orosz dr. es 20 szazalekat u tobbifalvak. Egyediil Zsakodon 48 mentaterrnelo gazda volt,osszesen 10-12 hold ultetvennyel, A kisgazdak sokkal johheredmenyt ertek el, holdankent 12 mazsat is terrneltck,mig Orosz dr. csak 8 mazsa! tudott elerni. Az 1934. evi ter-mes kilojat atlag 60 lejert ertekesitettek, ami kedvet adotta gazdaknak a terrnelesre, A kirekesztes miatt elegedetlen-kedo unitariusok vegiil is elertek, hogy ok is kaptak gyo-keret, ha beleptek a szdvetkezetbe es f'izettek a 10 szazale-kat a katolikus iskolai celokra. A szovetkezet korul mar azelso idoben szethuzasok mutatkoztak, arninek okat a veze-toseg abban latta, hogy a nep nines kellokepen f'elvil.igo-sodva es megerve a sztivetkezeti munkara, Orosz dr. olvaso-egyletet akart alapitani, hoI eloadasokat tarthassanak, de acsendorseg megakadalyozta azzal, hogy engedely kell. Eztpedig nem kaplak. Romlott a piae es romlott a kozszellemis evrol-evre. Az 1935-i termest esak atlag 17 lej kilonkentiaron tudtak ertekesitcni, a kovetkezd evben pedig la lejertis kenytelenek voltak odaadni. A tagok viszont azt -nond-jak, hogy ennel is kevcsebbet kaplak kezhez, a tobbi be-vetelt elszamoltak. Vajjon erre a pontra is vonatkozik Itmegallapitas, hogy nines megfelelo szovetkezeti iranyitofalun? A hajokat fokozta, hogy az unitariusok kif'ogastemeltek, miert adjak a liz szazalekot esak a katolikus isko-lanak, amikor unitarius tagjai is vannak a szovetkezetnekcs reszesedest kertek az unitarius iskola szarnara is. Va)(')-ban furcsa hcJyzet allott eIO, az unitarius pap es enek-

231

vezer, mint mentatermeld a katolikus iskolanak ad6zott,amikor az unitarius iskola megnagyobb nehezsegek koztelt, A szovetkezet vezetosege azt mondta, nem lehet valtcz-tatni, a szovetkezet katolikus, a vezetdsegben egy unitarlussines, ha szovetkezetrol van sz6 a falusi nep fejlesztese er-dekeben, nem lehet felekezeti megkulonbozteteseket tenni.Ezt viszont az unitariusok visszaforditottak a katolikusokellen, biszen nekik is nepi erdekeik vannak. Az elmerge-sedo karos vitanak a termeles megszunese vetett veget,Most az a eel, bogy mas iranyu tevekenyseggel, gabona,vetemeny, tejtermekek, krumpli ertekesitesevel tovabbra isfenntartsak a szovetkezetet, A nyari r6zsa krumplit marannyira kitenyesztettek Zsakodon, hogy vagonszamra szaI-lithatjak. A regi szovetkezet keretehen a tervek szerint esakZsakod marad, a tobbi falvak kikapcsoI6dnak, ona1l6sftjakmagukat es mint kisebb egysegek, kozos vezetes aiaU mil-kodnek. Az egyseges kozponti ellenorzes feltetleniil sziikse-ges, mert ezzel az esetleg alaptalan gyanusitasok karos ha-tasanak elejet lebet venni.

Nagy lerhet jelent a felekezeti megosztodas az iskola-iigyben is, mert a ket kis egyhaz killen egy-egy tanerosunitarlus es katolikus felekezeti iskolat kenytelen fenntar-tani, bolott egy iskolahan is konnyen elfernenek a gyer-mekek. Tervbevettek a masodik tanero beallitasat, de nemengedelyezte a tanfeliigyeloseg. Allami tanit6 jott 1936-bana kozsegbe es mozgalmat inditott, bogy Ietesitsenek negytaneros allami iskolat a masik ket iskola melle es epitse-nek roman templomot. A tanit6 es a jegyzo azt mondta akdzsegi tanacsosoknak, hogy a negy taneros allami iskoiaepitese el van rendelve. A tanacsosok elfelejtettek a rende-let felmutatasat kerni, "esak megijedtek" es azt mondtak,hogy inkabb kiberelik a felekezeti iskolat, mivel a kozsegiad6 (300%) amugyis elviselhetetlen volt es iskolaepitesrenem lehetett gondolni. A jegyzo a kozsegi gyulesen eloter-jesztette a berhevevesi inditvanyt (ami a felekezeti iskolakmegszuneset jelentette volna) es a nep egy resze az elfoga-das melle allott, de amikor alatrasra keriilt a sor, esak 47ember irta ala a beleegyezest, A nep nemsokara felismerte,bogy mit jelentene az iskolak berbeadasa es megvaltozotta kozhangulat, maguk a hatosagok is belattak, hogy ez nemtorvenyes eljaras, mert a kozsegnek nines joga a felekezeti

232

iskolakat atadni, mivel azok az egyhazake. A szolgabfr6 iskijott az iigyben, majd azt mondta a bir6nak, abba kelljarni, hogy a sziilrik allami iskolaba irassak gyermekeiket,fgy majd a felekezeti iskolak maguktol megsziinnek.

A zsakodi szovetkezet peldaja sok tekintetben szolgal-hat fi,:tyelmeztetesiil a magyarsag gazdasagi eletenek szb-vetkezeti uton val6 megszervezesenel. Minden elmeletneljobban bizonyitja, hogy szovetkezetet csak gazdasagi esnem felekezeti alapon lehet letesiteni,

233

SZEKELYKERESZTf, R

A szekelyf'oldi varosok, illetve nagyobb kozpontok ala-kulasanak jellemzo peldaja Szekelykeresztur. Ma "polgarikozseg", de Izabella idejeben, a XVI. szazad kozepen mar"varos" volt, ad6- es taxamentes, ennek koszonhetd, hogya jobbagyrendszer bevezetesevel sem adomanyoztak odasenkinek. Ma inkabb megerdemelne a varos nevet, mintregen, mert a mult szazad vegen megindult gyors f'ejlodese,melynek mai jelleget koszonheti, kiemelte a tobbi kozsegekkiiztil, Varos koraban teljes onkormanyzattal es pallosjog-gal rendelkezett, a magyar elet hagyornanyos szellemeazonban evszazadokon keresztiil megakadalyozta abban,hogv polgarosult varosi elet, varosi ipar es kereskedelemfejlodhessek ki benne. Csak azert, hogy ad6t szedhessenektOle, kivaltsagai ellen ere visszasullyesztettek faluva, minekeredmenye, hogy a XVIII. szazad kozepen "gazdag-szegeny-nyel egyiitt csak 21-en" voltak a kozsegben. Keresztur,mely evszazadok 6ta a r6la elnevezett "fhi-szek" kozpontja,kikfvankozik a szekely elet nyomaszt6 rendszerebol, a szek-tOl val6 elszakltasat keri, hogy a taxas helyek mintajara,az orszag vesse ki adojat, mert remeli, .Jiogy az orszagtobb kegyelemmel lesz". A szekely varos nepe abbau latjajovojet, hogy "kenytelenek Iesziink lak6helyeinket clhagy-van, elszelednimk". A ketsegbeesett fcnyegetozes nem \'('7C-

tett eredrnenyre, a XVIII. szazud vegen az udvarhelyszekifokiralybir6 tornlocbc vetteti Kereszt ur varos bir:ija t csnegy falu nepevel megrohamoztatva a varost, erohatalom-mal bezarjak a varoshazat, kivaltsagait megsemmlsitik.A Bach-korszak utan helyeztek ismet vissza a varost regionkormanyzati fiiggeUensegebe es ettOl kezdve alakul ki avaros mai kepe, Keresztur, mint minden szekelyfoldi varos,nern a tulajdonkepeni varoskepzo erd, az ipari, kereske-

234

delmi cs tarsadalmi elet kozpontosulasa reven jolt Ietre,hanem a tehetetlensegi ero folytan, tobb falu osszenovese-bol, Ezek a faluk meg a mult szazad kozepen is fenntartot-tak kulon kozseg jellegilket, 1848-ban es 1850-ben ismetel-ten egyesiiltek, de sehogysem tudtak beleilleszkedni abbaa keretbe, amit a varos kozigazgatasilag jelentett es 1861-ben ujra szetvaltak, igy a mult szazad derekan is esak 100csalad alkotta a tulajdonkepeni varosi kozseget. 0gy azegyes falukra kiilon, mint magara a kesdbhi egyesiilt varoskiulakulasara nagy hatrannyal volt ez a szethtizo bizonvta-Iunsag, mig vegiil az ona1l6sagukat felto falvak nem szaba-dulhattak a varostol, lakossaguk osszekeveredett annyira,hogy magaban a varos piacan a varoshoz es a Timafalva-hoz tartozo hazak vegyesen allottak, Az egyesiilt Kereszturfejlodeset es varosi jelleget Iegfokeppen vasarainak koszon-hette, kiilonosen marhavasarai hiresek meg rna is, mivela megye Iegjobb allattenyesztd videkenek kozpontjabanfekszik. A kiallitassal egybekotott vasarjogat azonban -mely jelentekeny jovedelmet is jelentett a kozsegnek -Iegut6bb atvette a mezdgazdasagi kamara. Hetivasarai ne-pesek, szombatonkent Keresztur f'ele aramlik a f'elmegyelakossaga, de a piaeon esak falusi embert lehet latni, egy-mastol vasarolnak, kivitel, nagyobb forgalom nines.

Keresztur rna a legontudatosabb szekely kozseg, a leg-t6bb eletjelt, a legtobb gazdasagi es kulturalis osszefogaspeldajat mutatja. Kenderfeldolgoz6 szovetkezete, szovo-ipari mozgalma, gazdasagi iskolajanak es fOgimllllziuma-nak f'enntartasa, sz6vetkezeti vajgyara, ontudatos es lelkesemberek munkajanak eredmenye, Pedig egyetlen kozseg,vagy varos sem erezte ugy meg a kozhatalornvaltozas ko-vetkezmenyeit, mint ez. Fejlodese ele egyszerre korlatokatemeltek, hivatalai egyreszet elhelyeztek a 30 kilometerrefekvo meg kisebb Erdoszentgyorgyre es a varos, mely aszazad elejen gyors iramban igyekezett valoban varossaalakulni, most ismet Ialuva siillyedt vissza, vagy amint hi-vatalosan nevezik, polgari kozsegge. Terjeszkedett, ket ko-zepiskolat es kozepiileteket letesitett, epitkezett hivatalokes tisztviselOi kar bef'ogadasara es most flresse valt, Az itt-rnaradt hivatalokbol az osszes magyar tisztviseleket elbocsa-Iottak, vagy elhelyeztek. Kereszhir elsdnek jutott abba az al-Iapotbu, hogy egyetlen magyar tisztviseloje sines. Az utolsomagyar tisztviselo, az erdomernok, 1936-ban hagyta el {t}-

235

lasat. A 4600 lakos kozott rna is csak mintegy szAz romanvan, betelepiilt hivatalnokok. A kozsl~g es a megye koltse-gen bizanci stilusu roman templomot emeltek, a kornyek-heli unitarius falvak kozadakozasbol hordtak az epitoanya-got. A kozsegi ad6 150 szazaleka az allami adonak, amihezmeg rendkiviiIi tetelek is jarulnak.

A nyolcosztalyos unitarius fogimnazium felso negyosztalyat 1931 6ta tartjak kozadakozasbol fenn. A nehezviszonyok 1930-ban arra kenyszerltettek az unitarius egy-haz vezetoseget, hogy a fogimnazium felsd tagozatat meg-sziintesse. Ebbe a hatarozatba a szekelyfoldi unitariusoknem nyugodtak bele. mert az iskola egyetlen kulturintez-menyiik es besziintetese a magyar tanuloifjusag szetsz6r6-dasat eredmenyezte volna. Kirnondottak, hogy ha az egy-haz semmivel sem jarulhat is hozza, ok a maguk erejebolfenntartjak a f'elso tagozatot. A szekelyseg kulturigenyenekjelkepes kifejezese volt ez a tett. Paratlanul all egesz Er-delyben ez az iskola, mert nem fejedelmi adomanybol,vagy egyhazi tamogatassal jolt letre annakidejen, hanem anep segitsegevel es a nep koltsegen. Az iskola letesttoje egyszab6mester fia, Szabo Samuel tanar, aki 1787 -ben kiil-foldi egyetemekrol hazajove, titra kelt a szekely falvakban,hogy a gimnazium felallitasanak alapjat osszegyujtse. Azunitariusoknak harom tanintezetfik is volt azelott a Sze-kelyfoldon, a hidvegi, marosvasarhelyi es szenterzsebeti, devalamennyi elpusztult, a nep most orommel adomanyozottes dolgozott az uj iskola Ieteslteseert. A penzadomanyokmellett a korondmelleki falvak meszet, a havasalattiakdeszkat, gerendat, zsindelyt, a kereszturszekiek homokot,kovet, gabonat hordtak, ingyen napszamot vallaltak, igyepiilt fel 1796-ra a IH~P iskolaja, Kozvetleniil a vilaghaboruelott ketemeletes uj epiiletet emeltek a regi melle, a korigenyenek megfeleloleg berendezve es ide helyeztek at atantermeket. A kisebbsegi helyzetben is tovabb eIt a neplelkenek melyen az egykori ontudat, mikor a felso tago-zat fenntartasaert megalakult az iskolafenntart6 bizottsag,harom egyhazkor kozsegei magukra vallaltak a koltsege-keto A lelkeszi hivatalok gytijtottek egybe a termeszetbeniadomanyokat es szolgaltattak be a fenntart6 bizottsagnak.A tarsadalmi uton, kozadakozasbol val6 fenntartas csak6riasi nehezsegek mellett tortenhetett, mert a kozsegek ado-manyai nem folytak be pontosan, a gyiijtest minden ev-

236

ben elolrol kellett kezdeni ~s evek elteltevel sem volt sernmiallando alap a felsotagozat fennrnaradasanak biztositasara.Az iskola sorsa marol-holnapra bizonytalan volt es 1935nyaran az a veszely allott elo, hogy tobbe meg sem nyithat-jak a felso tagozatot. A v~gso szuksegben a fenntart6 hi-zottsag ertekezletre hivta ossze a varos es a videk magyar-sagat, vallasf'elekezetre val6 tekintet nelkiil es egy allandobiztos alap Ietesitesenek tervet dolgoztak ki. A fenntart6bizottsag melle "repii16bizottsagokat" szerveztek, arnelyeka falvakat kozvetlenul kerestek fel, majd otven unitariusk6zsegbOl erkolcsi testiiletet alakitottak, mely evi 30.000 lejadomanyt biztositott, a meg sztikseges 230.000 lejt pedigmaganosok vallaltak magukra 100 es 1000 lej kozotti ossze-gekkel, melyeknek evenkenti pontos befizetesere [ogerveny-nyel biro okmannyal koteleztek magukat. Ilyenforman ot-ven egyhazkozseg es ezerketszazkilencven maganembervallalta magara es biztositotta az iskola fenntartasat. Azadakoz6k kozott nemcsak az unitariusok, hanem katoliku-sok, reforrnatusok es luteranusok egyforrnan szerepelnekes hozzak meg evi aldozataikat.

A szekelysegnek talan legszebb munkaja, melyet koz-muvelodesi teren a kisebbsegi sorsban kifejtett, ez aziskolafenntartas, Het even keresztiil mukodott adom:'inyokjovoltabol a felsa tagozat, de vegiil is az igazgatosag '."lgylatta, nem lehet belathatatlan idc5kig csak a tarsadalom j6-akaratara bizni az intezet fennmaradasat akkor, amikorkoriilotte az egykori kozepiskolak nagyresze mar elpusz-tult. 1937 oszen az igazgatosag es a fenntart6 erkolcsi tos-tiilet kervenyt intezett az egyhazi fohatos{lghoz, hogy ve-gyek be a felso tagozatot a koltsegvetesbe. Az ~gyhazanyagi helyzete azonban nem birta meg ezt a tetelt es csakevi 100.000 lejt tudott juttatni a felso tagozat szarnara. Aziskola fennmaradasa egye16re igy is hiztosltva van, mert arl'gi fenntarto bizottsag tovabb folytatja munkajat, amelymost elsosorban arra iranyul, hogy lehetove tegye azoknaka tehetseges szekely fiuknak a tanitasat, akik anyagiak hi a-nyaban nem mehetnenek kozepiskolaha. "Nekiink sohascmlesz szellemi tultermelesiink - irta felhivasaban a bizott-sag -, nalunk kapta, vagy a gyalu mellett is kozep-iskolat, vagy egyetemet vegzett emberiink kell hogy all-jon". Az intezet tisztan latta feIadatait. A szomszedos Gaz-dasagi Iskola, a "testverintezet" segttsegevel a tudomanyos

237

kikepzes mellett megadjak az if'jusagnak az ertelmisegiember szamara szukseges gazdasagi es szovetkezeti ism ere-teket. Az unitarius ndszovetseq "tojasakci6t" vezeteU be anehez evekben az iskola Ienntartasa javara, ami abb61 al-lott, hogy minden unitarius csalad hetenkent ket tojastadomanyozott, igy havonta parezer lej gyiilt egybe. Az it-teni emberek val6ban a semmibol teremtettek iskolajukhozletalapot. A tanul6knak kozel fele masvallasu, reforrnatuses katolikus, A kozhatalornvaltozas elott a szekelyfoldi is-kolak koztll itt tanult a legtobb roman diak, evente luisz-harmine, A jelenlegi taniigyi inspector is itt tanult s 1110St

mint regi iskolajaba jon evenkent telulvizsgalast tartani.A szellemi elet fellendiilt Szekelykereszturon a kozha-

talornvaltozas utan, mintegy visszahataskent az elszaka-dasra es lelki tragediakra, Alland6 szintarsulat alakult akozsegben a telekkonyvvezeto es egy .kereskedd iranyitasaalatt, am ely messze tulhaladta a videk szokasos miikedvelOtarsasagait, Berletrendszert vezettek be evi 4-5 eloadasra,a szinpadot f'elszereltek, A szlntarsulat, mely hamarosnn azegesz kornyeken ismertte valt, 1921-ben kezdte mukodesetes mintegy tiz evig a szellemi elet kozpontjat jelcntette.A tanar, az ugyved, a kereskedo, a tanit6, a lelkesz es aziparos szabad oraiban felcsapott rnukedvelonek, hegediis-nek, enekesnek, karmesternek, festOnek es eldadormivesz-nek, sot a videkrol is csatlakoztak nehanyan a miikedvelOgardahoz. A sztneloadasokat negyedevenkent tartottak, er-Ickes darabokkal es ezekre az ulkalmakra a videk is be-Iatogatott, Kozhen miisoros estelyeket rendeztek, mujdnernsokara a kozsegbe keriilt segedlelkesznek a tragikussorsu fiatal Iro, Balazs Ferenc es fokozta a lelkesedest akisvaros muveszeiben, Maga is felcsapott mukedvelonek,pezsgett az elet a sotet idok arnyekaban. E:letet jelentettakkor minden magyar szo, A Mukedvelo Tarsulat kesobbaz Iparoskorrel egybeolvadt, hogy sajat helyiseghez jusson,de ekkor mar jottek a bajok, a cenzura es a hatosagi aka-dalyok, a kozseget sujt6 allando .Jeepitesi" torekvesek pe-dig ide is kiterjesztettek bornlaszto hatasukat es a Milked-velo Tarsulat szetszorodott.

lMeg jelentOsebb az a nepnevelo munka, amely az el-mult evtlzedben egyideig behalozta Udvarhelymegye nagy-reszet, Vetitdgepekkel jartak sorra a falvakat, eloadasokattartottak, tanitottak. Balazs Ferenc, a mozgalom vezetoje

238

heszamol errol a "Rog alatt" e. konyveben. Nalanal tomo-rebben 11gySCJ1l lehetne osszefoglalni, hogy mit jelentett ez.,.A szomszed f'alvakut magam jartum vegig. Kiilffildi utam-rol keszftett f'elvetcleimet a magam magyarazasa mellettvetftettem le.IA Ludas Malyi beszelt maga helyett, arra megma is [ol enilekszik mindenki mind a szaz faluban. Az ered-rneny olyan biztat6 volt, hogy minden jovedelmet, ami akicsi penzekbcl osszegyult, iij gepek vasarlasaba fektettem.A lora szant husz dollarbol igy lett harem a1l6kep, egyIevelezdlap vet ito es ket mozigep. Tobh Wen keresztiil ha-rom Icgeny harom velltogeppel jarogatta Erdely unitariusIalvait. Tud:1SI es ismerelet sugaroztak azok a velitOgepck.Azt gondoltllm ki, hogy tel idejen egyheti gyulesre ossze-hozom az itjusagot a kereszturvideki f'alvakbol, Tervemnekmegnyertem az unitarius lelkeszt es a kozepiskola tanarait,Tortenelmet, irodalmat, egeszsegtant, Ielektant es gazda-sagtudomanyt szantunk a hat elemit vegzett ifjaknak. Ketifjll lelkesztarsammal felosztoltuk magunk koz6tt a har-mine falut. Az egyik szekerrel, a masik kerekparral, j6-magam pedig gyalogosan vetliik nyakunkba a reank jutoreszt, hetekkel a nagygyiiles elott. Egybehivattuk az ifju-5:igot minden fuluban es szepen megmagyaraztuk, hogy mitukarunk. Egy nap harem falut is megjartam. A nagy-gyulesre luisz fulubol tobb mint ketszaz ifjll sereglett egybe.A kozepiskola egyik termeben csomagolo papirosra felraj-zotlam ekes betiikkel a nagygyiiIes fo gondolatat, aztannekiindultunk a felrajzolt iitnak. Az orvos beszelt az eptestrol. A Iegenyeket kulon is ravezette arra, am it nekikszokas szerint csak kiilOn lehet megmondani. Ugyanakkora leanyok is clvonultak a kozepiskola egyetlen ndtanara-val. Uj volt es szokatlan ez a mereszseg, de kellett. Az osierkolcsoktol az ujig, tantorgas az ifjusag utja, S ott von-juk el a segito kezet, ahol a legnagyohb sztikseg? Aztan enkovetkeztem, Elmagyaraztam a lelki rmikodes reszeit, alelek karjat, labat es sztvet. Csodalatos volt, hogy ugy ezt,mint a tobbi eloadast, mekkora figyelemmel, megertesseles veleerzessel Iogadtak azok az egyszeru legenyek esleanyokl A tanColyam tobbi eloadasai is j6 hatasuak voltak.A kozepiskola tanarai tudtak szot erteni a falusi ifjakkalis. ~A-lanfolyamot marciusban hasonl6 sikerrel megismetel-liik Hornorodmente ifjusaganak. Az harem napig tartott.Azon tizennegy Ialubol ugyancsak ketszazan jelentek meg.

239

5 mert mar a telnek vege volt, tavaszra es nyarra mar csakegynapos vasarnapi talalkozasokat rendezheUiink Kobat-falvan, Simanfalvan es Kissolymoson". Ez volt az elsp [,,,utolso nepnevelo munka Udvarhelymegyelien.rfdestova martiz esztendeje. Folytatoja nem akadl. Nepfdiskola letesitesemeg gondolatnak is meresz,

A gazdasagi neveles sziiksegszenlsegenek belatasaraazonban mar rakenyszerttette az elet a szekelyseget, Keresz-tur volt az elso Erdelyben, ahol a kozhatalomvaltozas ulanteli gazdasagi iskolat allttottak fel, Par esztendon keresztiilez volt az orszag egyellen magyar tannyelvfi gazdasagi is-kolaja. Az unitarius egyhaz peldat mutatott, negy-ot evmulva mar a katolikusok es reforrnatusok is megnyitottaka maguk gazdasagi iskolajat az orszagresz mas pontjain.A kereszturi "Unitarius Tell Gazdasagi Iskola" 1931-Lenkezdte mukodeset a regi gimnazium epuleteben, majd ha-marosan negyven hold as teriileten rendezkedett be. Ta-nulokban nem mutatkozott hiany, mar a masodik evbentobb falusi fill jelentkezett, mint amennyinek felvetelet aziskola befogadokepessege megengedte. Az intezet berende-zese a kulfoldi gazdasagi iskolak szinvonalan all. Mezo-gazdasagi, szarvasmarha- es baromfitenyesztesi telepe, haziipari miihelye van, mull evben pedig engedelyt kapott akerteszeti iskola megnyitasara is. 19:36-ban megujitottakaz internatus evszazados eptiletet, minden szobaba hevezet-tek a vizvezeteket (a kozsegben rna sines) furdoszobakatIetesitettek, stb. Az iskola tanarai nyar folyaman otthonuk-ban keresik fel a tanulokat, hogy gazdalkodasukat ellen-orizzek es gyakorlati iranyitast adjanak. Az elmult evben67 tanulo vizsgazott, legnagyobb resziik Udvarhely es Ha-rornszek megyekbol jolt, de Csikb6l, Marosszekrol, Kis- csNagykiikiilld, Torda, Feher es Szatmarmegyekbol is f'elke-resik a gazdaifjak az iskolat. A tanitas ingyenes, az inter-natusi dijhol nagy kedvezmenyt nyujtanak, nem egyszereldfordul, hogy a beiratasi dijat is visszaadtak jutuloiu-kent. Az iskola rm.kodesenek hatasa marls hatarozottanerezheto a falusi nep gazdalkodasaban minden teren, dekiilonosen a talajmfivelesben,

A videk gazdasagi eleteben felmerhetetlen szerep vara kozponti tejfeldolgozo telepre, melyct 1937. ev oszen We-sitett a Gazdasagi es HitelszovetkezetekSzovetsege az uni-tarius egyhaz altal adomanyozott helyen. A marosvasar-

240