TAVASZI ÜNNEPKÖR

A projekt indoklása: - A tavaszi népszokások, ünnepek megismerése. - Tavaszi jeles napok összegyűjtése, az ezekhez kapcsolódó időjárási hiedelmek megbeszélése. - Hogyan készülhetünk az ünnepekre? – ötletek, javaslatok gyűjtése. - Az ünnepek szerepe a családok életében. Egymás szokásainak megismerése. - Kommunikációs képesség, tolerancia, beleérző-képesség fejlesztése. Érintett műveltségi területek: - Magyar nyelv- és irodalom - Matematika - Rajz és vizuális kultúra - Technika - Ének-zene - Természetismeret - Néptánc Fejlesztendő tanulói képességek: - hagyományőrzés - közösségépítés - kreativitás - olvasás, szövegértés - lényegkiemelés - problémamegoldó gondolkodás - önálló ismeretszerzés - érzelmek kifejezése - írásbeli kifejezőkészség, szövegalkotás - ábrázolás, rajz - képzelet - ritmusérzék, hangképzés - előadói képesség - emlékezet - kommunikációs - saját vélemény megfogalmazása - türelem, tolerancia - együttműködési képesség - manuális készség - számolási készség Megjelenő produktumok: - fogalmazások - történetek - versek - rajzok - tablók - ünnepekhez kapcsolódó ajándéktárgyak - képek - jelenetek, táncok - tantermi dekorációk A tavaszi ünnepkör: március – BÖJTMÁS HAVA április – SZENT GYÖRGY HAVA május – PÜNKÖSD HAVA

FELADATELLÁTÁSI TERV A megvalósítás időkerete: tanítási órák, a napközis tanulási idő és szabadidős foglalkozások. Résztvevő tanulók: 3.a, 3.b, 3.c osztályok. A projekt felelőse: az osztályfőnökök.

Időpont Tevékenység Módszer, eszközök Dokumentum

március 1-től

Tavaszi ünnepkör bevezetése: - hónapjai – elnevezései - mesék, versek, dalok a tavaszról - a természet ébredése (Természetismeret) - tavaszi képek gyűjtése

március 12. Gergely napja: - (melléklet) - Gergely napi népszokásról - Gergely napi dalok - Gergely-járás:

a színjáték összeállítása, szerepek kiosztása

A város óvodáinak meglátogatása, Gergely-járás bemutatása

forgatókönyv fényképek videó

március 18., 19., 21.

Sándor, József, Benedek – (melléklet) - időjárás jóslás

József napja: - megszólalnak a madarak - méhek kieresztésének napja

technika: - egyszerű síp készítése - méhecskék és kaptár készítése

április Virágvasárnap: Kiszehajtás – (melléklet) - kisze jelentése - kiszebábú készítése - kiszét kísérő dalok

szalma, zsák, farúd, régi ruhák

április Húsvét: - (melléklet) Olvasás:

- Húsvét c. szöveg (Ok.:198.o.) - jelképei: tojás, bárány, barka - szokások: locsolás - Locsolóversek (Ok.:199.o.) - Biblia: Húsvét története: Virágvasárnaptól

– Húsvét hétfőig - húsvéti ételek - Hogyan ünneplik a nemzetek a húsvétot?

Fogalmazás: - Üdvözlőlap szövegének megfogalmazása

Rajz, technika: - tojásdíszítés magyar motívumai –

jelentésük - húsvéti tojás festése, díszítése különböző

technikákkal: berzselés, karcolás, írókázás

Játékváros – képes olvasókönyv Olvasás feladatlapok csoportmunka ismeretszerzés a neten

május Pünkösd: - (melléklet) - Pünkösd c. szöveg (Ok.: 200.o.) - Pünkösdi népszokások:

pünkösdikirályné-járás pünkösdikirály-választás

- játékos sportvetélkedő: az osztály

Játékváros – képes olvasókönyv Olvasás feladatlapok

forgatókönyv dvd

pünkösdikirály-választása - pünkösdi népi játékok - pünkösdi dalok - Pünkösdölés c. előadás összeállítása,

próbái

Ghymes: Pünkösdre

április 24. Szent György napja: - legendája - népszokások gyűjtése - vitézek, sárkányok - képek gyűjtése,

rajzolása - papírsárkány készítése

csoportmunka ismeretszerzés a neten

Várható eredmény: A gyerekek széles körűen megismerkedhetnek a tavaszi ünnepkörrel kapcsolatos népszokásokkal, hagyományokkal. Fejlődnek ünneplési szokásaik, társaikkal való együttműködésük. A technikai tevékenységek során fontossá válik számukra az ünnepekre való felkészülés és a másoknak való örömszerzés. Erősödik hagyománytiszteletük a hagyományok felelevenítésén, megismerésén keresztül. Bővül szókincsük, fejlődik olvasási, írási és szövegalkotási képességük az elolvasott, leírt, elmondott, lerajzolt produktumokon. keresztül. A csoportmunkákon keresztül javul együttműködési képességük, empatikus képességük.

Időjóslás – Sándor, József, Benedek

Weöres Sándor: Tavaszköszöntő

Sándor napján megszakad a tél,

József napján eltűnik a szél,

Zsákban Benedek

Hoz majd meleget,

Nincs több fázás, boldog, aki él.

Már közhírré szétdoboltatik:

Minden kislány férjhez adatik,

Szőkék legelébb,

Aztán feketék,

Végül barnák és a maradék. Gergely nap – március 12. Február 3-án, Balázs napján, vagy március 12-én, Gergely napján volt az iskolások ünnepe. A gergelyjárás szokása az elterjedtebb, e nap az iskola téli időszakának befejező napja volt. Ilyenkor a tanulók jelmezesen vonultak fel, és adományokat gyűjtöttek. A Balázs- és Gergely-napi köszöntés néhol biztosított járandósága volt a kántortanítóknak. A XVII–XVIII. századból már egy sor latin–magyar keveréknyelvű köszöntő maradt fenn, mert a tanítók és az iskolások gondosan leírták az adománygyűjtő énekeket emlékeztetőül. Mindkét szokás színjátékos formában ment végbe. A gergelyjárás alkalmából az egyik ügyes fiú Gergely pápát személyesítette meg, mögötte haladtak a püspökök és a katonák. Az iskoláskorba lépő kicsinyeket arra buzdították, hogy lássanak ők is a tanuláshoz.

GERGELYJÁRÁS Beköszöntő – Elöljáró vitézek Jó napot kívánunk, meg ne ijedjenek, Itt egy kompánia (kardjával kifelé mutat) semmit se féljenek. Vagy gyermeket, vagy pénzt nekik készítsenek (mutatóujjával inti a közönséget), Szabad-e bejönni a gergelyjáróknak? (kardját a vállához emeli) DAL: (Sorban egymás után ritmusra bejönnek a gergelyjárók.)

Szent Gergely doktornak, Híres tanítónknak az ő napján, Régi szokás szerint, Menjünk Isten szerint iskolába, Régi szokás szerint, Menjünk Isten szerint iskolába.

Ti is ezenképpen, jertek el nagy szépen iskolába, Holott szép tudományt, vegyetek adományt üdvösségre.

Holott szép tudományt, vegyetek adományt üdvösségre.

Gergely pápa: (énekelve)

Jertek, el hát vélünk, mert értetek jöttünk, jó gyermekek,

Mind: (együtt énekelve)

Sok áldást úgy vesztek, Istennél úgy lesztek ti kedvesek. Sok áldást úgy vesztek, Istennél úgy lesztek ti kedvesek.

Álarcos: (álarcos, kormosképű, szalmával kitömött ijesztő alak, kereplővel)

Mit bámulsz reám vén vasorrú bába, Nem láttál még embert angyali formába? Távozz az ártatlan seregtől messzire, Mert másként jót húzok a hátad közepire. Mind: (együtt énekelve)

Van-e hát a házban, Kis kompániánkba való gyermek, Álljon a verbunkba, Jöjjön iskolába, meg nem bánja.

Gergely pápa: (egy lépést kilép a sorból)

Én vagyok Gergely pápa, Pápai trónusomból ím szólok hozzátok, Ez az én seregem, melyet most itt láttok, (odamutat) Seregemmel idejöttem nem egyébért, Hanem annak száma szaporításáért, Szaporítsátok hát kedves fiatokkal, Adjátok közinkbe szép ajándékokkal.

Püspök I.:

Ősz hajam, szakállam mutat száz esztendőt, Pedig magam alig értem tizenkettőt. Jártam Óperenciában, a hétfejű sárkány nagy birodalmában, majdnem elkopott a lábam a nagy járkálásban.

Püspök II.:

Csúnya az a szoba, mely nincs kimeszelve. Csúnya az a fiú, ki nincs kiművelve! Csapj fel tehát hozzánk, pajtás, kisdiáknak, Benned öröme lesz apádnak, anyádnak. Mind: (együtt énekelve)

Adjatok gyerecskét Omne dignum leverendum laude, Hadd tanuljon könyvecskét, Tótusz kápusz demizérum fórum domine.

Gergely pápa: (egy lépést kilép a sorból) Gyere ide kisfiam, mondd el az ábécét! Ábécés: (a pápához lép) A – á – bé – cé… (elakad) Csak ettől az egytől féltem, rettegtem Nagyságod eleibe lépni alig mertem. (meghajol Gergely pápa előtt) Kisdobos: Aki nem tanul, üres a feje, Mint a kisdob belseje, (a kisdiákot bosszúsan maga felé fordítja) Aki rosszul nevelkedik, Mint a dobot ütik, verik. (dobol) Püspök: Hallod-e te Pista, hallgass a szavamra, Fogd a könyvedet, (odanyújt egy könyvet az ábécésnek) Tedd a tarisznyába, Itt lesz csak jó helyed, tanulsz becsületet, Majd meglásd jó apád és jó anyád szeret. Mind: (együtt énekelve)

Adjatok szalonnát, Omne dignum leverendum laude, Hadd csináljunk rántottát, Tótusz kápusz demizérum fórum domine.

Elöljáró vitézek: (előre lépnek és kiáltják) Adjatok Ferencet! Mind: (válaszolnak rá) Hadd tördeljen perecet! Mind: (együtt énekelve)

Adjatok kakast, Omne dignum leverendum laude, Hadd kaparjon két garast, Tótusz kápusz demizérum fórum domine.

Kisdiák: (kiáltja)

Adjatok gyerecskét! Mind: (válaszolnak rá) Hadd tanuljon könyvecskét! Mind: (együtt énekelve)

Adjatok leánykát, Omne dignum leverendum laude, Hadd söpörje iskolát, Tótusz kápusz demizérum fórum domine.

Mind: (együtt énekelve, párosan, szökellve táncolnak)

Majd úgy fogunk táncolni, mint a molnár tyúkjai, kik jóllaktak búzával, az ellopott árpával, és zabbal.

Legkisebb Gergelyes: Az á-bé-cé-dé-ef a mi ellenségünk, Sületlen pogácsa a mi eleségünk, Kis diákok vagyunk, nincsen feleségünk, Könyv, papiros, tinta a mi mesterségünk! Gergely pápa: (egy lépést kilép a sorból) Tudtok-e fiaim verseket mondani? Mind: Igenis tudunk! Gergely pápa:) Nohát akkor mondjátok! Mind: (együtt énekelve)

A, a, a, ma vagyon Gergely napja, Aki eztet nem tudja, tőlünk megtanulhatja, A, a, a ma vagyon Gergely napja. Bé, bé, bé, iskolába menjünk bé, Szüleink örömére, tanítónknak kedvére, Bé, bé, bé, iskolába menjünk bé. I, i, i, kinek van erszény pénzi, Nekünk egy tizest adjon, szomorkodni ne hagyjon, I, i, i, kinek van erszény pénzi. Ku, ku, ku, a kakas kukurikú,

Szeretném a taréját, jó metélttel a nyakát, Ku, ku, ku, a kakas kukurikú. Ká, ipszilon, zé, már egyszer végezzük bé, Szent Gergely tiszteletét, áldjuk a háza népét, Ká, ipszilon, zé, már egyszer végezzük bé,

Nyársas:

A nyársam is üres, áll, mint a kútágas, Jól ráillene egy disznó oldalas. Szalonnából is nem kisebb, mint egy félajtó. Én vagyok a nyársas, a nyársat feltartó. Ha nem adnak szalonnát, kifúrom a gerendát!

Kosaras: E kosarat én is elhordoznám akármi nagy bajjal, csak jól rakják meg hússal és tojással. Aztán adhatnának forintot, lázsiást, De legjobban szeretnék eltenni máriást! Kérem asszonyomat, adjon vagy két tojást, Kérem a tarkát, tojjon helyébe mást! A fekete, sárga, fehér és a suta, Tojjanak sokakat minden Gergely napra! Ha ezek nem lesznek, adjatok szalonnát, Szalonnával együtt tojást és az anyját, görbe garast, máriást, kocrágó Jutkát, így vesztek Istentől mindenféle áldást. Zászlós: Iskolába a gyöngyélet, Oda e szép zászló vezet, Aki nem jön velünk, Megbánja, de majd későn! Elöljáró vitéz: Egrecír! (kardját a magasba emeli) A gergelyjárók, mint a katonák, vezényszóra menetirányba fordulnak, majd lassan kisétálnak közösen énekelve. Mind:

Köszönjük ezerszer, Százszor meg ezerszer Ajándéktok. Áldja meg az Isten,

Szívükből kívánjuk, Szép házatok! Az Isten áldása, És szent áldomása,

Házatokon. Maradjon mindvégig, Világ végeztéig, Jószágtokon!

Virágvasárnap Húsvét előtti vasárnap, a nagyhét kezdete. Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának ünnepe. Jézus szamárháton vonult be a városba, a tömeg éljenezte, virágokat szórt elé az útra, pálmaágakkal köszöntötte Őt. (Ennek emlékére szentel a pap barkát hazánkban.) Kiszehajtás A palócok ezen a napon űzik el a telet: A felöltöztetett szalmabáb, a kisze a telet jelképezi. A kiszét énekszóval viszik a határba, ott elégetik vagy vízbe dobják.

Pünkösdi népszokások:

- Pünkösdöt többféle szokással ünnepelte a falu népe: - A legények a pünkösdi királyságért vetélkedtek. A falu népe kiment a tisztásra vagy a legelőre, ahol lófuttatást, bikával való viaskodást tartottak, összemérték erejüket, tudásukat. Aki győzött, azt pünkösdi királlyá avatták. Ő lett a legénybíró egy esztendeig. - A másik szép szokás a leányoké volt: Pünkösdi királynéjárást tartottak.

- A legszebb kislányt választották meg kiskirálynénak, ami nagy tisztesség volt. Mise után házról házra jártak jókívánságokkal, versekkel, énekekkel köszöntve a háziakat, virággal szórták be a szobát. A játék végén a háziak megkérdezték a lányokat: Hadd látom a királynétokat édes-e vagy savanyú? Fellebentve a díszes kendőt megcsiklandozzák a kislány állát. Ha a királyné mosolyog, de a fogát a világért sem villanthatja ki, megnyugszanak a háziak, mert jó lesz a termés. Ekkor a háziak almát, tojást, kolbászt, pénzt ajándékoztak a jókívánóknak.

Népi játékok tavasszal Nyulazás (hosszúvárazás, kidobós) Két csapatban játsszuk. Egymástól 1O-12 m-re húzunk két párhuzamos vonalat, és a két csapat egymással szemben föláll a két vonalra. Egyik a dobósor, a másik a futósor. A futósor egyik játékosánál van a labda. A labdát a játékos átdobja a dobósor egyik játékosának. Ő és a futósor rögtön sarkon is fordul és elfut, miközben az, akinek a labdát dobta, elkapja a labdát, előrefuthat a futósor vonaláig, és igyekszik kidobni valakit a futók közül. Ha sikerül, a kidobott játékos kiáll, ha nem, akkor a dobó áll ki. Ekkor a futósor egy másik játékosa dobja a labdát a dobóknak, és a játékot így folytatjuk, míg valamelyik sor el nem fogy. Amelyik elfogy, a következő játékban az lesz a dobósor. (Lázár Katalin: Gyertek, gyertek játszani II.)

A pünkösdi rózsa Körbeállunk, valakit kiválasztunk, aki középre megy, és mind elkezdjük énekelni: A pünkösdi rózsa s s s l s m Kihajlott az útra, s s s l s m Én édesem, én kedvesem, s s s l s f m r Szakajts egyet róla! m m r r d d Amikor azt énekeljük, hogy „Szakajts egyet róla”, akkor a középen álló odaszalad valakihez, és kézen fogva bepördíti a körbe. Ő kiáll annak a helyére, és kezdhetjük újra az éneklést. (Lázár Katalin: Gyertek, gyertek játszani II.)

PÜNKÖSDÖLÉS Kellékek: püspöki korona rózsából, lehetőleg magyar népviselet, selyemkendő sátornak a királyné feje fölé, nyírfaágak szalaggal, piros rózsa a pünkösdi király mellkasára. (Lányok egyenletes járással bevonulnak és kört alakítanak.) Fehér kendő, vagy nyírfaág.

1. DAL: Én felkőttem szép piros hajnalba… Én felkőttem szép piros hajnalba, én felkőttem szép piros hajnalba, Megmosdóztam bűnös álmaimba, megmosdóztam bűnös álmaimba, Megkendőztem arany kendőzőmmel, megkendőztem arany kendőzőmmel, Feltekintek fényes mennyországba, feltekintek fényes mennyországba, Nyitva látom mennyország kapuját, nyitva látom mennyország kapuját, Azon belül egy viasz lajtorját, azon belül egy viasz lajtorját.

(Lányok lehajolva körbe pörögnek, mintha harmatot szednének.)

Harmatszedés Szedek, szedek harmatot, Szedek is meg hagyok is, Felét szedem, felét hagyom.

(A szereplők bejönnek, egyenletes járással körbejárnak) A pünkösdnek jeles napján… A pünkösdnek jeles napján, Szentlélek Isten küldeték, Megerősítni szívünket, Az apostaloknak. Melyet Krisztus ígért vala, Akkor a tanítványoknak Mikor mene mennyországba, Mindenek láttára. Tüzes nyelveknek szólása, Úgy, mint szeleknek zúgása, Leszálla az ő fejükre. Nagy hirtelenséggel. Örüljünk azért őneki, Mondván ékes dicséretet Úgy, Felmagasztalva ő nevét, Mindörökké, ámen.

(A fiúk bejönnek, egyenletes járással körbejárnak) DAL: Gyerekek énekelnek Mi van ma, mi van ma? Piros pünkösd napja Holnap lesz, holnap lesz, A második napja. (megállnak, négy után lépés befelé, ugyanaz visszafelé) Jó legény jól megfogd Lovadnak kantárját Hogy el ne tiporja A pünkösdi rózsát.

Fiúk: Szép reggelt, lányok! Lányok: Jó reggelt, legények! (a kör szétnyílik, beengedik a legényeket, félkörben maradnak) Fiúk: Eljöttünk királynét választani. Álljatok körbe! (a lányok szoros kört alkotnak arccal kifelé. A fiúk fél lábon körbeugrálják a lányokat, majd az egyik előtt megállnak) Fiúk mondókája: Pám, pám, paripám, tüzes a pipám. Hatan vannak a ludaink, Jól figyelj, babám. Lány: (előlép) Fiú: Mit ettél ma? Lány: Sós kenyeret. Fiú: Mit ittál? Lány: Hideg vizet. Fiú: Hol állsz? Lány: Levélen. Fiú: Nézz az égre. Lány: Nem nézek. Fiú: Lépj a földre. Lány: Nem lépek. (a fiú közelebb lép a lányhoz, gyengén hozzáüti a fejét, a lány elneveti magát) Fiú: Nevettél, nem vagy királyné. (ismétlés még néhányszor a lányokkal, amelyik nem neveti el magát, azzal folytatódik) Fiú: Kiálltad a próbát, királyné vagy. (a fiúk hozzák a koronát és a lány fejére teszik, felsorakoznak egymás mögött, a négy fiú egy színes kendőt baldachin-szerűen tart a királyné felett. Körbejárnak vele). Megállnak, a királyné előlép. A kör szétnyílik, megint félkörben állnak.

DAL: Elhozta az Isten piros pünkösd napját. Mi meghordozzuk királyné asszonykát. Piros pünkösd napján mindenek újulnak,

A szép leányoknak rózsakoszorú jár, A szép legényeknek szegfű bokréta jár.

Mind: Halljuk a királynét!

DAL: Királyné éneke: Én kicsike vagyok, nagyot nem mondhatok Szüleim házában most nyílni akarok Ki akarok nyílni, mint a pünkösdi rózsa De ki nem nyílhatok, csak úgy illatozok.

(odafut a fiúkhoz és azok körbefogják) Lányok: Királyt is válasszunk! Ki a legerősebb legény? Ki emeli magasra a királynét? Mind: Én...Én...Én... Lányok: Csak sorban. (a fiúk sorban emelik, úgy rendezik, hogy ketten legyenek, akik a legmagasabbra emelik) Első fiú: Ekkora legyen a kendtek kendere! Második fiú: Ekkora legyen a kendtek kendere! Lányok: Ezé magasabb. Harmadik fiú: Ekkora legyen a kendtek kendere! Lányok: Egyforma. Két lány: Hogy ki az erősebb, döntse el a kakasviadal. Lányok: Úgy van, a kakasviadal. (a fiúk körülugrálnak örömükben, majd háttal félkörbe rendeződnek) Két fiú egymással szemben kerülgeti egymást, mint a veszekedő kakasok, majd többször összecsapnak. A lányok az összecsapásoknál hangosan mondják a mondókát és összébb húzódnak. Végül az egyik fiú felborul és a lányok körbeveszik a győztest. Lányok mondókája: 2X Két kis kakas összeveszett, A verembe beleesett, Szil-szál szalmaszál. Te vagy pajtás a király (kétszer) Lányok: Éljen a király! Mind: Táncoljunk! Piros rózsát tűznek a fiú mellére, tapsolnak, majd párt választanak. Belül a fiúk, kívül a lányok. A király odaáll a királyné mellé.)

DAL: Mi van ma, mi van ma? - Közös tánc Mi van ma, mi van ma? Piros pünkösd napja

Holnap lesz, holnap lesz, A második napja. Jó legény jól megfogd Lovadnak kantárját Hogy el ne tiporja A pünkösdi rózsát. Bor, búza és gyümölcs, Szálljon a házadra, Mint régen leszállott, Az apostolokra.

Húsvét A húsvéti ételszentelésre minden család kosárban, terítővel letakarva vitte a templomba a szentelni való húsvéti eledelt: a sonkát, bárányt, tojást, kenyeret, kalácsot, bort, szalonnát, kolbászt, tormát, fokhagymát. Minden eledelnek jelképes tartalma van: A disznóhús és a bárány áldozati állatok (A hun korban, Atilla király idejében is ismert volt a bárányáldozat, s a székelyek a mai napig bárányhúst fogyasztanak húsvét ünnepén.) A torma Jézus keserűségét jelenti. A kenyér, a kalács Jézus teste, a bor az Ú vére. A hagyma, a fokhagyma és a só gonoszűző. A tojás az élet, a föltámadt Jézus jelképe.

HÚSVÉT – Locsolóversek

Korán reggel felébredtem, messze-messze jártam,

Tündérország kiskertjéből rózsavizet hoztam.

Na, te kislány, megöntözlek, ma van húsvét napja,

Tündököljön a két orcád, mint a piros rózsa.

Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok,

Zsebemben is elférnek a piros tojások.

Korán reggel útra keltem,

Se nem ittam, se nem ettem.

Tarisznya húzza a vállam,

Térdig kopott már a lábam.

Bejártam a fél világot,

Láttam sok-sok szép virágot.

A legszebbre most találtam,

Hogy öntözzem, alig vártam.

Piros tojás, fehér nyuszi,

Locsolásért jár egy puszi.

Nyalka legény vagyok,

Lányokhoz indulok.

Mert ma minden lánynak

Rózsavizet hozok.

Megöntözöm őket,

Mint a virágokat,

Nem venném lelkemre,

Hogy elhervadjanak.

Ám e fontos munkám

Ingyen nem tehetem,

Cserébe a hímestojást

Sorra ide kérem.

Van e háznak rózsabokra,

nyúljék élte sok napokra,

hogy virítson, mint rózsaszál,

megöntözném: ennyiből áll

e kis kertész fáradsága,

piros tojás a váltsága.

Itt a húsvét, eljött végre,

A szép lányok örömére.

Mert a lányok szép virágok,

Illatos víz illik rájok.

Kit húsvétkor nem locsolnak,

Hervadt virág lesz már holnap.

Ne fuss el hát, szép virágom,

Locsolásért puszid várom!

Kinyílt az ibolya húsvét hajnalára,

Csepegjél, rózsavíz erre a kislányra.

Rózsavíztől, majd meglátod, szép es ügyes leszel,

Ugye, kislány, a zsebembe piros tojást teszel?

Kinyílott az aranyeső

Én voltam ma a legelső,

aki kora reggel

locsolkodni kelt fel

Minden szőke, barna lány,

Mint a piros tulipán

Virulva-viruljon

Rózsapermet hulljon.

Íme, itt a kölni

Szabad-e locsolni?

Itt a húsvét, eljött végre,

A szép lányok örömére.

Mert a lányok szép virágok,

Illatos víz illik rájok.

Kit húsvétkor nem locsolnak,

Hervadt virág lesz már holnap.

Ne fuss el hát, szép virágom,

Locsolásért csók jár, három!

Pálinkás jó reggelt kívánok e háznak,

Főképp a dolgos szülők jól nevelt lányának!

Elmondom én gyorsan jövetelem célját:

Megöntözöm most a környék legszebb lányát.

Kívánok e háznak hát mindenből eleget,

Főképp békességet, egészséget és szeretetet!

Szent György nap – április 24.

Hazánkban igen jelentős ünnep volt; olyan szerepet töltött be a magyar néphitben, mint május 1. nyugati szomszédainknál. Ez volt a tavaszi gonoszjáró nap, mikor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak. Ilyenkor tüskés ágakat, nyírfaágakat tűztek a kerítésbe, ajtóra, hogy a gonoszt távol tartsák. A régi boszorkányperekben állandóan felbukkan Szent György napja mint olyan időpont, amikor a boszorkányoknak különösen nagy a hatalmuk. Aki ilyenkor a keresztútra ment, megláthatta a boszorkányokat; e nap hajnalán mentek a néphit szerint harmatot szedni. Lepedővel szedték fel a mezőről a harmatot, majd kifacsarták a lepedőt, s az így nyert nedvet megitatták a tehenekkel. Másutt a harmattal együtt a búza hasznát lopták el a boszorkányok másoktól. Közben azonban azt mondogatták: „szedem, szedem, felét szedem”, ezzel jelezve, hogy csak a haszon felére pályáznak, nehogy a hatás nagyon is feltűnő legyen, s kiderüljön a gonoszság.

TÉLI ÜNNEPKÖR A projekt indoklása: - A téli népszokások, ünnepek megismerése. - Téli jeles napok összegyűjtése, az ezekhez kapcsolódó időjárási hiedelmek megbeszélése. - Hogyan készülhetünk az ünnepekre? – ötletek, javaslatok gyűjtése. - Az ünnepek szerepe a családok életében. Egymás szokásainak megismerése. - Kommunikációs képesség, tolerancia, beleérző-képesség fejlesztése. Érintett műveltségi területek: - Magyar nyelv- és irodalom - Matematika - Rajz és vizuális kultúra - Technika - Ének-zene - Természetismeret - Néptánc Fejlesztendő tanulói képességek: - hagyományőrzés - közösségépítés - kreativitás - olvasás, szövegértés - lényegkiemelés - problémamegoldó gondolkodás - önálló ismeretszerzés - érzelmek kifejezése - írásbeli kifejezőkészség, szövegalkotás - ábrázolás, rajz - képzelet - ritmusérzék, hangképzés - előadói képesség - emlékezet - kommunikációs - saját vélemény megfogalmazása - türelem, tolerancia - együttműködési képesség - manuális készség - számolási készség Megjelenő produktumok: - fogalmazások - történetek - versek - rajzok - tablók - ünnepekhez kapcsolódó ajándéktárgyak - képek - jelenetek, táncok - tantermi dekorációk A téli ünnepkör: november – SZENT ANDRÁS HAVA december – KARÁCSONY HAVA január – BOLDOGASSZONY HAVA február - BÖJTELŐ HAVA

FELADATELLÁTÁSI TERV A megvalósítás időkerete: tanítási órák, a napközis tanulási idő és szabadidős foglalkozások. Résztvevő tanulók: 3.a, 3.b, 3.c osztályok. A projekt felelőse: az osztályfőnökök.

Időpont Tevékenység Módszer, eszközök Dokumentum

november 11. Márton-napi lúd: - (melléklet) - Márton nap eredete, története - népszokások - szólások, közmondások gyűjtése lúdról - Márton napi lúd készítése - Márton napi lámpás készítése - népi játék: ludas

Márton napja (Differenciáló tk.) csoportmunka fehér-, színes papír, tollak, mécses

november 25. Katalin nap: - (melléklet) - időjárás jósló nap - férjjósló szokások

december 1-től

Téli ünnepkör bevezetése: - hónapjai – elnevezései - mesék, versek a télről - a természet pihenése (Természetismeret) - téli madáretetés - téli képek, rajzok

december Advent: - (melléklet) ráhangolódás:

- adventi naptár készítése mézeskalácsból - adventi koszorú készítése - Advent angyalai – gyertyagyújtás - minden hét

első napján - versek gyűjtése a szeretetről - Szép karácsony szép zöld fája (Ok.: 64.o. Mf.:

31., 32.o.) - osztály karácsony: nevek húzása

Advent 2. hete: - Betlehemezés népszokása (jelmezek készítése,

szerepek kiosztása, próbák) - népek karácsonya

Advent 3. hete: - Betlehemezés népszokása (jelmezek készítése,

próbák) - karácsonyi ételek, népszokások

Advent 4. hete: - Karácsonyi történet: Karácsony, Mária kis

szamara c. történet (Ok.: 188.o. Mf.: 109.o.), (Ok.: 189.o. Mf.: 110 - 112.o.)

- Biblia: Jézus születésének története - József Attila: Betlehemi királyok c verse - Karácsony a családban: A szeretet ünnepe c.

olvasmány (Ok.: 192.o. Mf.: 113.o.) – osztály karácsonyfájának közös feldíszítése

- Betlehemezés népszokása – előadás - karácsonyi dalok tanulása - ajándékozás az osztályban

technika, rajz: - karácsonyi angyal készítése - karácsonyi képeslap, kártya készítése - hagyományos karácsonyfadísz, fűzér készítése - karácsonyi kézműves ajándékok készítése a

családnak

Játékváros – képes olvasókönyv Olvasás feladatlapok Recept: Mézeskalács (Differenciáló tk.) csoportmunka ismeretszerzés a neten csoportmunka gyűjtőmunka csoportmunka Karácsonyhoz kapcsolódó néphagyományok (Differenciáló tk.) Kormorán - CD Kolompos fehér-, színes-, arany papír, dió, alma, pattogatott kukorica

december 6. Miklós napja: - Miklós püspök legendája: Mikulás c.

olvasmány (Ok.: 184.o.) - versek a Mikulásról: (Ok.: 185.o. Mf.: 107.o.) - dalok a Mikulásról - rajz készítése Miklós püspökről - levél írása a Mikulásnak

Játékváros – képes olvasókönyv Olvasás feladatlapok

december 13. Luca napja: - (melléklet) - Luca napi szokások: (Ok.: 186.o. Mf.: 108.o.) - Luca-napi búza csíráztatása - munkatilalmak - időjósló szokások: Luca hagyma,

Hagymakalendárium, Luca kalendárium - Luca-napi alakoskodás - boszorkány készítése papírból

Játékváros – képes olvasókönyv Olvasás feladatlapok búza, hagyma, tál színes papír, hurkapálca

január 1. Újév: - (melléklet) - újévi népszokások - újévi mondókák, köszöntők, dalok - Ujjé!vi mese (Ok.: 194.o. Mf.: 114.o.)

Játékváros – képes olvasókönyv Olvasás feladatlapok

január - február

Farsang: - (melléklet) - ideje: vízkereszttől - hamvazószerdáig - jelentősége: tavaszvárás, tél elűzése - eseményei: disznótorok, bálok, jelmezes

felvonulások - Farsangi hagyományok (Ok.: 195.o. Mf.:

115.o.) - farsangi ételek - A mohácsi busójárás: eredete, szokása, figurái - zajkeltő eszközök készítése - Busó álarc készítése papírzacskóból - farsangi álarcok készítése - farsangi dalok tanulása

- farsang időszakában vidám vásári forgatagot is

összeállíthatunk az osztály összetételének megfelelően

Játékváros – képes olvasókönyv Olvasás feladatlapok csoportmunka ismeretszerzés a neten fehér-, színes papír, papírhenger, magok, papírzacskó, rafia, gyapjú

február 3. Balázs nap: - (melléklet) - Balázs püspök legendája - Balázsolás népszokása - József Attila: Altató c. verse – memoriter (Ok.:

118.o. Mf.: 59.o.)

Játékváros – képes olvasókönyv Olvasás feladatlapok

február 14. Bálint nap: - időjárásból - termésjóslás - párt választanak a verebek:

madáretetés versek gyűjtése madarakról terméskép készítése: verebek madáretető készítése papír madár

termések, fehér-, színes papír, karton, fonal, fagolyó

Várható eredmény: A gyerekek széles körűen megismerkedhetnek a tavaszi ünnepkörrel kapcsolatos népszokásokkal, hagyományokkal. Fejlődnek ünneplési szokásaik, társaikkal való együttműködésük. A technikai tevékenységek során fontossá válik számukra az ünnepekre való felkészülés és a másoknak való örömszerzés. Erősödik hagyománytiszteletük a hagyományok felelevenítésén, megismerésén keresztül. Bővül szókincsük, fejlődik olvasási, írási és szövegalkotási képességük az elolvasott, leírt, elmondott, lerajzolt produktumokon. keresztül. A csoportmunkákon keresztül javul együttműködési képességük, empatikus képességük.

Márton nap – november 11.

- Szent Márton és a lúd kapcsolatára vonatkozóan több magyarázatot is ismerünk. A legelterjedtebb az a legenda, mely szerint Szent Márton a ludak óljába bújt, hogy püspökké választása elől kitérjen, de a ludak gágogása elárulta rejtekhelyét.

- Szent Márton lúdja kifejezés - főként a Dunántúlon - utal a nap jellegzetes ételére és az egykori földesúri járandóságra. Ilyenkor már le lehet vágni a tömött libát. "Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik" - tartották. Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. Szent Márton napjára általában megforr az újbor. "A bornak Szent Márton a bírája" - tartja a mondás. Úgy gondolták, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget vesznek magukba.

- Márton napját egykor az egész országban számon tartották a pásztorok. Élő szokásként legtovább Vas megyében maradt meg a Márton-napi vesszőhordás és a pásztorok megajándékozása. A disznópásztorok felkeresték azokat a házakat, ahonnan állatokat hajtottak a legelőre, és vesszőket vittek ajándékba a gazdáknak. Ez volt a Szent Márton vesszeje, melyről azt tartották, ahány ága van, annyit malacozik majd a disznó. Köszöntőt is mondtak. A szokás még élénken élt az emberek emlékezetében az 1960-as években.

- A Márton-napi pásztorjárás és vesszőzés jól ismert szokás Burgenlandban, de a távolabbi német nyelvterületen is.

- Ehhez a naphoz munkatilalmak is kapcsolódtak; Muravidék lakói szerint Márton-napkor nem szabad mosni, teregetni, mert elpusztulna a jószág.

- Mint minden jeles naphoz, Márton napjához is kapcsolódnak időjárásjósló praktikák és megfigyelések. A liba csontjából az időjárásra jósoltak: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros. Az aznapi időből is jósoltak: "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható." Egy kalendáriumi regula szerint: "Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.

Katalin nap - november 25.

- VII. Orbán pápa 1642-ben kiadott bullájának megjelenéséig parancsolt ünnep volt Szent Katalin szűz vértanú tisztelete. Katalin a lányok védőszentje, nevét – főként a régebbi időkben – gyakran adták kislányoknak.

- A Katalin nap a karácsonyra kizöldülő Katalin-ág vízbe állításával és a karácsonyig elfogyasztandó piros almába harapással férjjósló leánynap és női dologtiltó nap.

- Közismert a Katalin-napi időjóslás: „Ha Katalin locsog, a karácsony kopog.”

- Mivel a Katalin névnap közvetlenül az ádvent előtti napokra esik, ezzel befejeződik az őszi bálok időszaka, utána már sem lakodalmat, sem táncmulatságot nem szoktak tartani.

- Az okos, talpraesett, táncos lábú lányokat a népköltészetben gyakran nevezik Katónak, Katicának.

Luca nap – december 13.

- Luca napja a magyarságnál mint gonoszjáró nap egyúttal asszonyi dologtiltó nap lett, tüzet is csak a férfiak rakhattak. A boszorkányrontás megelőzése, illetve a gyümölcs, zsiradék, tojás, aprómarha-bőség biztosítása érdekében pedig sokféle varázslást végeztek. Legelterjedtebb, egyúttal a legtovább élő közülük a lucázás, más néven palázolás, kotyolás.

- Hét-tizenkét éves fiúgyermekek szalmát vagy kis fatuskót húzva maguk után sorra járják a házakat. Beköszöntés után az ajtó elé vagy a kemence szögletbe hintettek egy kis szalmát, illetve rakták a fát, ráültek, és elmondták vagy elénekelték a varázslószöveget.

- Általánosan elterjedt volt az a varázslás is, amelynek célja a boszorkányok távoltartása, illetve meglátása volt. Mindkettő Luca napján kezdődött, és a karácsonyi éjféli miséig tartott. Az előbbi

célra a Luca napján a kémény alatt megkötött nyírfaseprő volt a jó, amellyel a tizenketted alatt sepregetni kellett, hogy a boszorkány ne juthasson a házba. A boszorkánylátásra a közismert Luca-széke szolgált.

- Luca napján kezdik készíteni a Luca székét, amelynek segítségével karácsony böjtjén felismerik a boszorkányokat. Alig van olyan falu, ahol nem ismerték a Luca székéről szóló babonás történeteket. A lucaszéken készítője mindennap dolgozik valamit, úgy, hogy éppen karácsony estéjére készüljön el. Akkor elmegy az éjféli misére, és ott megismeri a falu boszorkányait, mert ilyenkor szarvat hordanak. Utána azonban menekül haza, különben széttépnék a boszorkányok. Legjobb, ha mákot szór el az úton, mert a boszorkányok kötelesek a mákot felszedni, s így a történet hőse megmenekül a bosszújuktól.

Karácsony

Szenteste

- A karácsonyi előkészületeket, sütést, főzést, takarítást a kora délutáni órákra befejezik, faluhelyen még a jószágok ólait is rendbe teszik. A déli óráktól kezdve kántálók járták a falvakat, bekopogtatva minden házba, ahol alamizsnát kaptak.

- A kántálás szokása szinte az egész országban ismert. A betlehemezés szintén kedves, régi szokás. Az egész játék a szálláskeresés köré épül. A szereplők - József, Mária, az angyalok és a pásztorok - tréfás jeleneteket adtak elő. Jutalmul kalácsot, kolbászt és süteményt kaptak. Az utóbbi években egyre több faluban és városban elevenítik fel ezt a nagyon szép népszokást.

- A karácsonyfa állítás jelképrendszerét a kutatás még a mai napig sem tisztázta végérvényesen. A biztos csak az, hogy napfordulati szimbólum. Hazánkban először Brunswick Teréz állított karácsonyfát 1824-ben, tehát közel 180 éves hagyományról van szó. Német nyelvterületről terjedt el, de hasonló szokás más vidéken is megvolt korábban, csak nem fenyőt, hanem termő-ágat használtak erre a célra.

- Karácsony estéje és éjszakája sokféle jóslásra és varázslásra adott alkalmat. Így például a karácsonyi vacsora után a családfő annyi cikkekre vágta az almát, ahány tagja van a családnak. A magok egész, vagy elvágott voltából következtettek arra, hogy ki lesz egészséges, vagy beteg a családban, a következő évben. Ugyanígy azt tartották, hogy akinek a karácsonyi vacsora után férges dió jutott, az súlyos beteg lesz, vagy meghal. Este fahasábot támasztottak száradni a tűzhelyhez. Úgy vélték, hogy akié reggelre eldől, az a következő évben meghal. Karácsony este a lányok kimentek a sötétbe fáért, és annyi hasábot öleltek magukhoz, amennyit elbírtak. Ha a fahasábok száma páros volt, a következő évben férjhez mentek.

Advent angyalai

Az első vasárnap angyala

Négy héttel karácsony előtt valami nagyon fontos dolog történik: egy angyal kék köpenybe öltözve leszáll az égből, hogy közelebb húzódjon az emberekhez. A legtöbb ember ezt észre sem veszi, mert túlságosan el van foglalva mással. De azok, akik jól figyelnek, meghallják a hangját. Ma van az első napja, hogy az angyal először szól, s keresni kezdik azokat, akik meg tudják és meg akarják hallgatni őt.

A második vasárnap angyala

A második adventi vasárnapon piros palástba öltözött angyal száll le a mennyekből, kezében egy nagy serleget hoz. Az angyal szeretné megtölteni az aranyserlegét, hogy tele vigye vissza a mennybe. De mit tegyen a serlegbe? Játékot? Ajándékot? Törékeny, finom szövésű ez a serleg, a Nap sugaraiból készült. Nem tehet bele kemény, nehéz dolgokat. Az angyal észrevétlen végigmegy a világ összes házán és lakásán, mert valamit keres. Tiszta szeretetet minden ember szívében. Ezt a szeretetet teszi a serlegébe, s viszi majd vissza a mennybe. Mindazok, akik a mennyben élnek, fogják ezt a szeretetet, s fényt készítenek belőle a csillagoknak. Ezért olyan jó felnézni a hunyorgó, ragyogó csillagokra.

A harmadik vasárnap angyala

Advent harmadik vasárnapján egy fehér ragyogó angyal jön le a földre. Jobb kezében egy fénysugarat tart, amelynek csodálatos ereje van. Odamegy mindenkihez, akinek tiszta szeretet lakik a szívében, s megérinti fénysugarával. Azután a fény ragyogni kezd az emberek szemében, s elér a kezükhöz, lábukhoz és egész testükhöz. Így még az, aki a legszegényebb, legszerencsétlenebb az emberek között, az is átalakul, s megszállja a béke, a tiszta szeretet és a boldogság érzése.

A negyedik vasárnap angyala

A karácsony előtti utolsó vasárnap egy nagy, lila lepelbe öltözött angyal jelenik meg a mennybolton, és járja be az egész Földet. Kezében lantot tart, és azt pengeti. Közben szépen énekel hozzá. Ahhoz, hogy meghallhassuk, jól kell figyelnünk, s szívünknek tisztának kell lennie. A béke dalát énekli. Sok kis angyal kíséri, s együtt énekelnek. Daluktól valamennyi mag, amely a földben szunnyad, felébred, így lesz majd új élet tavasszal a Földön.

Újév – január 1. Adjon Isten minden jót Adjon Isten minden jót Ez új esztendőben: Jobb időt, mint tavaly volt, Ez új esztendőben; Jó tavaszt, őszt, telet, nyárt, Jó termést és jó vásárt Ez új esztendőben; Adjon Isten minden jót Ez új esztendőben: Zsíros esőt, kövér hót, Ez új esztendőben; Bő aratást, szüretet, Egészséget, jó kedvet Ez új esztendőben! Adjon Isten minden jót Ez új esztendőben: Drága jó bort, olcsó sót Ez új esztendőben; Jó kenyeret, szalonnát Tizenkét hónapon át Ez új esztendőben! Adjon Isten minden jót Ez új esztendőben: Vegye el mind a nem jót, Ez új esztendőben; Mitől félünk, mentsen meg, Amit várunk, legyen meg, Ez új esztendőben! Balázs nap – február 3.

- A hagyomány szerint örmény volt, a kisázsiai Szebaszté püspöke. Számos csodája ismeretes. Egy nap egy rémült anya kereste fel, mert fia a torkán akadt halszálkától fuldokolt. A szent megáldotta a fiút, és a szálkát eltávolította a torkából. Más alkalommal egy asszonynak visszaadta a disznaját, melyet egy farkas rabolt el. Az asszony hálából gyertyát adott neki és „kóstolót” a disznó húsából. A szent püspök az üldöztetések idején egy hegyi barlangba húzódott, ahol vadállatok őrizték, melyek kezes bárányként hajlottak szavára. A római helytartó azonban ott sem hagyta békén a remete püspököt, s oroszlánokból, medvékből, farkasokból álló testőrsége sem menthette meg, mert nem engedte harcolni őket. 316 táján végezték ki. Előbb kenderrost-fésülésre szolgáló gerebennel vagy a len, gyapjú kifésülésére való vasfésűvel kínozták félholtra, majd vízbe fojtották: belefojtották a szuszt.

- Szent Balázs elsősorban a torok, a kikiáltók, énekesek védőszentje. Erre utal a halszálkától megmentett gyermek legendája. A gyermekhalandóság okai közt régen az élenjáró torokgyík (diftéria) ellen a katolikus és görög vallású anyák Szent Balázshoz fordultak. Balázs-napkor a templomba vitték a gyermeket, akinek a torkához a pap két keresztbe tett, vagy Y alakban hajlított és

összekötött gyertyát tartott, miközben a balázsáldás szavait mormolta. Ez volt a balázsolás. Ezért szokták a szent püspököt keresztbe tett gyertyákkal is ábrázolni.

Farsang

- Vízkereszt napjától (január 6.) hamvazószerdáig tartó időszak. A farsang a lakodalmak, disznótorok s egyéb mulatozások – sok minden megtörténhetett ilyenkor, ami máskor elképzelhetetlen lett volna – időszaka volt. A Hamvazószerdát megelőző 3 nap – melyet „farsangutójának”, „farsangfarkának” is szokás volt nevezni – az igazi mulatozások, játékok ideje.

- Húshagyó kedd a farsang utolsó napja, a mulatozások csúcspontja. Az éjféli harangszóra ért véget, hirtelen átfordulással. Ezen a napon volt szabad utoljára húst enni Húsvét előtt. A Húshagyókeddet követő nap, Hamvazószerda a 40 napos böjt kezdete.

Weöres Sándor: Táncnóta Van-e szoknya eladó, tarkabarka suhogó, a derékra simuló, nyárba-télbe jó? Nincsen szoknya vehető, csak egy régi lepedő, ráncos, rojtos, repedő, üsse meg a kő. Van-e csizma eladó, patkós sarka kopogó, szattyán-szára ropogó, sárba-vízbe jó? Nincsen csizma vehető, csak egy rozzant tekenő, ócska egér-etető, üsse meg a kő. Weöres Sándor: Vásár I . Olcsó az alma, Itt van halomba, Aki veszi, meg is eszi, Olcsó az alma! II . Kis trombitát vegyenek, Pirosat, fehéret, Lilát, sárgát, kéket! Mézesbábot vegyenek, Tükrös-szívet szépet! III . Fut a kutya-szán, kutya-szán, Szalad igazán, igazán, Köszörűs vagyok én, Kutya-szánon futok én. IV. Van-e csizma eladó, Hóba-sárba mindig jó? Van kis csizma eladó, szép varrás a szárán, Hogyha ilyet hordanék, bizony sose bánnám. Van-e ködmön eladó,

Szélbe-fagyba mindig jó? Van kis ködmön eladó, szép hímzés a vállán, Hogyha ilyet hordanék, bizony sose bánnám. V. Érkezik a vándorcirkusz, Hoznak elefántot, Tarka bohóc vezeti, Füsti Pisti követi, Ilyet sose látott. VI . Sátor alól kikiáltó szétnéz: „Itt látható a nagyhírű bűvész! A lábával karikázik, A kezével citerázik, Az orrával orgonázik, A fülével figurázik, A szemével gurgulázik, A szájával vacsorázik!” VII . Jó márc a cseberben, Csuprom telemertem. Tele van a csuprom, Idd már, ki ne fusson. Csoóri Sándor: Macskapiac Macskát veszek, macskát adok, macskapéci lakos vagyok – Tíz az ára, húsz az ára, ne költsetek vasmacskára ! Van szelíd és van vad is, egerésző bajnok is – Tíz az ára, húsz az ára, ne költsetek vasmacskára ! Egy vak tehén százszor annyi, holott nem tud dorombolni – Tíz az ára, húsz az ára, ne költsetek vasmacskára ! Gyerünk, amíg olcsón adom, s ülve el nem macskásodom – Tíz az ára, húsz az ára, ne költsetek vasmacskára! Kányádi Sándor: Elment Péter Elment Péter tököt venni, elfelejtett pénzzel menni. Hogy a sült tök? Ennyi s ennyi. De nem volt mit elővenni. Elmaradt a sülttök-vétel,

étlen maradt szegény Péter. Kányádi Sándor: Három kérdezgető I. – Miből van a pántlikád? – Hajnal pirosából. – Miből szőtték a ruhád? – Kék ég bársonyából. – Miből van a köténykéd? – Havasok havából. – Hát te magad miből vagy? – Mezők harmatából. II . – Te kis juhász, merre mész? – Merre nyájam legelész. – Hát a nyájad merre jár? – Ahol zöld füvet talál. – Hallod-e, te kis juhász, ha farkas jő, mit csinálsz? – Megmarkolom a botom, s a farkast megugratom. III . – Hallod-e, te kis kovács, mit kopog a kalapács? – Azt kopogja, kipre-kopp, csengős csikót patkolok. – Hallod-e, te kis kovács, mit dohog a kalapács? – Azt dohogja, dön-de-leg, ekevasat élezek, mert a tavasz kö-ze-leg. Ágh István: Alku Mennyiért adja rossz lovát? Ötezerért legalább. Mutassa lova rossz fogát! Nem ér az ötezret, hallja-e? Nem adom alább! A csodát! A szája vén sütőlapát. Vékony a lába, mint a nád. A csodát! Hajlik a lába, mint a nád. Négyezer ötszáz, hallja-e? Négyezer nyolcszáz legalább! Ilyen soványt? Kiböki a csont az oldalát! Négyezer hatszáz, hallja-e? Négyezer hétszáz, nem adom alább! Itt a kezem, nem disznóláb, négyezer hatszáz ötvenöttel jól járt, s fizeti az áldomást! A csodát! Fizesse kend legalább!