hazai igényeket és jel-lemzõket figyelembe

véve érthetõ a paleolit dié-ta elfogadottsága és ter-jedése. Népszerûsége an-nak köszönhetõ, hogymeghagyja a régi húsos-zsíros fogásokat, ízeket(sõt ezek arányát növeli),de emellett újat, a koráb-bitól eltérõt is ajánl. Bizo-nyos élelmiszerek elha-gyására szólít fel, ami aztsugallja: változtatásról vanszó. A hazánkban legked-veltebb – és egyben legár-talmasabb – élelmiszerek,a zsíros húsok, pörköltekstb. terén ajánlásokat fo-galmaz meg, fogyasztásukraösztönöz. Sokan éppen ilyen„elvekre” várnak: változtatni,de megmaradni a régi ízek,„húsosfazekak” mellett. Újatkipróbálni, de csak részlege-sen változtatni. Lapunk elõzõszámában láthattuk, hogy azajánlássor meglehetõsen ve-gyes képet mutat: a „több év-százados” magyar táplálko-zási hagyományokat számosdivatos étrendi irányzattal öt-vözi, illetve a reformtáplálko-zási modellekbõl is „csipeget”.Mindezt evolucionista szem-léletbe ágyazva mint „õskõ-kori” ajánlássort tárja elénk.

Sokan érzik a változtatásszükségességét, de a teljes re-formhoz nem éreznek ked-

vet, elszántságot, motivációt.Emellett fogyni szeretnének,és minden irányzatba beleka-paszkodnak, amely ezt segíti.

Mindezek fényében érde-mes tehát komolyabban meg-vizsgálni, milyen elvrendszer-rõl is van szó.

Túlzott fehérjebevitel

A fehérjekérdés tisztázása azelmúlt évtizedekben gyakor-latilag megtörtént. A komolykutatásokon alapuló szakiro-dalom bõséges tájékoztatástad arról, hogy az emberi szer-vezet igen gazdaságosan bá-nik a proteinekkel, ugyanak-kor ügyelni kell az esszenciá-lis (létfontosságú) fehérjék

megfelelõ bevitelére. Azállati eredetû fehérjékarányát (az összfehérje-fogyasztáson belül) szintefolyamatosan redukálják,általánosan 50 százalék-ban maximálják a legtöbbtudományos munkában.Azaz arra biztatnak, hogynagymértékben csökkent-sük az állati eredetû fe-hérjéket az étrendünk-ben. A vegetáriánus ésvegán étrenddel kapcso-latos kutatások azonbantovábbmennek, és igazol-ják, hogy az állati fehérjékdrasztikus csökkentésével(5 százalék alá) számos

rákbetegség esélye szinte el-hanyagolhatóvá válik, emel-lett az emésztés, a májfunk-ció, az idegállapot, a közér-zet és más jellemzõk is mér-hetõen javulnak.

A paleolit diéta által java-solt elõnytelen „visszarende-zõdés” tehát a bélrendszeriés egyéb rákbetegségek, va-lamint az elsavasodás alap-jait veti meg. A fehérjék nit-rogéntartalmú vegyületek,ezért belõlük úgynevezettnitrozovegyületek képzõd-nek a béltraktusban, melyekegyrészt „nekitámadnak” abélnyálkahártyáknak, gyul-ladásos, hurutos folyamato-kat, irritabilitást (IBSZ) elõ-idézve. Másrészt terhet ró-

Lapunk elõzõ számában a paleolit diéta lényegi elemeirõl volt szó: az ajánlássor a magyar táplálkozási hagyományokatszámos divatos étrendiirányzattal ötvözi, és a reformtáplálkozási modellekbõl is „csipeget”.

Étrend és életminoség

3. rész

Paleolit táplálkozásVisszalépés vagy fejlo dés?

Paleolit táplálkozás

Új Életmód | 2011/3. 5

A

különös tekintettel a zoono-sisokra, azaz az emberre isveszélyes állatbetegségekre,fertõzésekre. Ezekrõl szak-mai berkekben sok szó esik,azonban a „közember” elõltávol tartják az ilyen jellegûinformációkat, a pánik meg-elõzése érdekében. A bajazonban nagy. Mind az álla-tokban jelen lévõ tumorkel-tõ vírusok és baktériumok,mind az egyéb, rejtélyes kór-oki tényezõk (Helicobacterpylori, Campylobacter, Sal-monella, Bacillusok, új coli-

variánsok stb.) veszélyt hor-doznak a kisgyermekekre, fiatalokra és felnõttekre néz-ve egyaránt. A zoonosisokönmagukban is elegendõ in-dokot jelentenek a húsfélékteljes kiiktatására. (Errõl rész-letesebben lásd Tóth GáborBeteg táplálékaink címû köny-vét, továbbá ide kapcsolód-nak dr. Saufert Gyula fontostanácsai a házimacskákkalkapcsolatban: Veszélyes zoo-nosis – a toxoplasmosis, ÚjÉletmód, 2009/2., 85–86. o.)Az állattartó telepek higiéniai

állapota, a nagyüzemi hús-termelés, a naponta a „kör-nyezetbe elfolyó” sok ezertonnányi állati vér mind ko-moly kételyeket vetnek fel ahúsfogyasztást illetõen.

Az állati zsírok helyett akoleszterinmentes növényizsírok alternatívát nyújthat-nak: például a kókuszolajvagy a pálmazsír. Az extra-szûz, illetve hidegen sajtoltnövényi olajok azonban – abennük lévõ ómega-3 zsírsavés egyéb elõnyös hatásaikmiatt – kiemelten javasolha-tók, ezekkel az élelmiszerek-kel az állati zsírok nem veszikfel a versenyt. (A paleolit dié-ta is javasolja az ómega-3zsírsavak alkalmazását.)

A gabonafélék és a hüvelyesek kiiktatásaSzintén kritikus terület a ga-bonafélék és keményítõtar-talmú élelmiszerek általánoskiiktatása a paleolit diétában.Bizonyos értelemben elis-merésre méltó, hogy végrehangsúlyt kaptak a búza és abúzaglutén elõnytelen hatá-sai, amelyekrõl hazánkbankevésbé lehet nyíltan szólni.A búza – különösen a silánybeltartalmi értékû fehér lisztés az abból készült termékek– nem könnyen emészthetõ

nak a kiválasztószervekre ésaz idegrendszerre, valamint a keringési rendszerre. Az ál-lati fehérjék önálló (primer)érelmeszesedést fokozó ha-tása ma már bizonyított, míga növényi proteinek érvédõhatásúak.

Az állati fehérjék káros ha-tásai terén elsõként említik a húsok és húsfélék fehérje-bomlástermékeit, csak ez-után kerül sorra a tej (kazein)és a tojásfehérje. A húsfe-hérjék aminosav-összetéte-le mérhetõen elõnytelenebb,gyengébb, mint például atejsavófehérje vagy a tojás-fehérje összetétele.

A húsfélék és az állati zsír ajánlásaEz a paleolit diéta legkritiku-sabb eleme. Közismert, hogya vörös húsok magas zsír- ésvértartalmúak, emiatt kimu-tathatóan károsítják a szívet,az érfalakat, a bélrendszert, amájat és a vesét (purin, húgy-sav), emellett az allergiák ésa rákbetegségek melegágyátjelentik. A vastagbélben ahasznos flóra számára ellehe-tetlenítik a szaporodást, a ká-ros flóra számára azonbanfelgyorsítják (az úgynevezettrothadási termékek képzõ-dése miatt). Ma már a be-

tegek számára sok szakem-ber a húsfogyasztás jelentõsredukálását, megszüntetésétvagy a halfogyasztásra valóátállást ajánlja, végsõ soronpedig áttérést a növényi fe-hérjék fogyasztására.

A húsfélék és a zsír ajánlá-sa tehát idejétmúltnak, el-avultnak tekinthetõ. A szív-és érrendszeri betegségek ésa koleszterin közötti össze-függéseket ismerjük, ugyan-akkor vannak kiemelten „ko-leszterinérzékenyek”, és van-nak, akik rezisztensek, „el-lenállók” e téren. Ez utóbbijelenség okozhatta, hogy „re-habilitálták” a tojást, és újravisszatérhetett az állati zsír ésvaj is sokak étrendjébe az el-múlt években, a margarin ésa növényi olaj helyett. A ko-leszterinbevitel káros hatásaiazonban nem szûntek meg,az egyéni tûrõképességek-ben vannak a különbségek.A koleszterin a hús protein-

jeivel és a telített zsírokkalegyütt veszélyes „együttál-lást” jelent. (Lásd errõl rész-letesen: Hogyan javíthatjuka koleszterinszintünket?, ÚjÉletmód, 2011/2., 19–24. o.)

A húsfogyasztás a koráb-biakon kívül újabb egészség-ügyi kockázatokkal is járnapjainkban. Az állatbeteg-ségek ugyanis szaporodnak,

Étrend és életminoség Étrend és életminoség

6 2011/3. | Új Életmód Új Életmód | 2011/3. 7

„A paleolit diéta által javasolt elõnytelen „visszarendezõdés” a bélrendszeri és egyébrákbetegségek, valamint az elsavasodás alapjait veti meg. A húsfogyasztás a korábbiakonkívül újabb egészségügyi kockázatokkal is jár napjainkban: az állatbetegségek ugyanis szaporodnak, különös tekintettel a zoonosisokra, azaz az emberre is veszélyes állatbetegségekre, fertõzésekre.

Étrend és életminoség

8 2011/3. | Új Életmód

tékes, a babfélék, pillangó-sok rákmegelõzõ, protektív(védõ) hatása széles körbenismert a szakemberek köré-ben. A bennük lévõ lektinekés antinutritív anyagok ázta-tással, csíráztatással, vala-mint fõzéssel inaktiválhatók(az elsõ fõzõvíz leöntését isalkalmazzák).

Általános szabály, hogy haegy alapvetõen hasznos nö-vényi nyersanyagban káros(emésztést zavaró) anyagokis vannak, nem kell feltétle-nül megválni tõle, hanemgondoskodni kell a szükség-telen anyagok eltávolításáról– lehetõleg természetes mód-szerekkel. Ez növények ese-

tében megoldható az emlí-tett egyszerû technikákkal. A hüvelyes csírákat példáula Távol-Keleten elõszeretettelfogyasztják (például szójacsí-ra) a változókori panaszokmegelõzésére. A lencsecsíra,mungóbabcsíra hazánkbanis kedvelt a reformtáplálko-zók körében. A babfélékbenlévõ puffasztó anyagok való-jában prebiotikumok – azazhasznos bélflóra-szaporítók,melyek gázképzõdés melletthasznosulnak a vastagbél-ben (e hatás tehát szakmaiértelemben egyáltalán nemelõnytelen, még ha a képzõ-dõ gázok miatt kellemetlen-nek is érezzük).

Pozitív beszámolók

A paleolit diéta elemei kö-zött találunk kifejezettenhasznos tanácsokat is. A tejelhagyása például ilyen (errõlrészletesen írtunk két koráb-bi számunkban: Élet? Erõ?Egészség? A tej és a tejter-mékek hatásai – Receptek-kel, 1–2. rész, Új Életmód,2010/3., 4–12. o.; 2010/4.,4–15. o.), hasonlóan a cu-korfogyasztás visszaszorítása,az ómega-3 zsírsav bevitelé-nek növelése, a zöldségek ésgyümölcsök ajánlása, a len-mag és a kókusz stb. ajánlá-sa. Ennek ellenére a húsok és

gabonaféle, értékében egyol-dalú, önmagában fogyasztvanem felel meg a kiegyensú-lyozott táplálkozás igényei-nek. A fehér lisztbõl készülttermékek fogyasztása nemegészséges, illetve a búzagyakori használata agresszívgluténterhelést jelent a bél-rendszerre nézve. A teljes õr-lésû búzaliszt felhasználásaazonban sokkal elõnyösebb,mint a fehér liszté, mivel„mechanikai seprûként” dol-gozva tisztítja és „mozgatja”a bélrendszert, megelõzve alerakódások és a bélrenyhe-ség kialakulását. Másrészt agluténterhelést is csökkenti,mivel a korparészek mintegyelosztják a glutént a bélben,és csökkentik a kontaktidõt is(a rostok miatt az elfogyasz-tott élelmiszer haladási ideje,vagyis tranzitideje csökken).Emiatt is érthetetlen a teljesõrlésû búzaliszt ellenjavallataa paleolit diétában.

A keményítõ- és gluténter-helés vélt káros hatásai nagy-részt a rosthiányos, modernétrendi formáknál észlelhe-tõk, a ballasztanyagok visz-szaadásával a „keményítõ-és gluténprobléma” csök-kenthetõ. (Ettõl függetlenül a gluténbevitel csökkentéseáltalánosan ésszerû ajánlás,és már a paleolit diéta meg-jelenése elõtt is létezett az

alternatív táplálkozási irány-zatokban.)

A búza mellett számos ga-bonaféle létezik, amely kife-jezetten jó hatású. A glutén-tartalmúak között ilyenek atönköly, az árpa, a zab és a rozs, amelyek hatásai eltér-nek a búzáétól. Elõnyösebbeka bélrendszerre és az egészszervezetre nézve, rosttartal-

muk, ásványianyag- és B-vi-tamin-tartalmuk kiemelke-dõen jó hatásúvá teszi õket.Az egyszerûbb népek válto-zatosan fogyasztják ezeket agabonákat, a modern beteg-ségek legkisebb jelei nélkül.A zab gluténjának szerkeze-

te eltér a búzáétól, így szin-te alig terheli a szervezetet,ugyanakkor vízoldható rost-tartalma, pektintartalma, ér-tékes aminosavai, vas- és kal-ciumtartalma, fûtõhatása igenelõnyössé teszi a reformtáp-lálkozásban.

A gluténmentes gabonafé-lék között a kukorica, köles,hajdina, amaránt és barnarizs említhetõ, amelyek iga-zoltan elõnyösek, rost/kemé-nyítõ arányuk miatt semmi-lyen bélprobléma nem állelõ, megfelelõ ételtársításokmellett. A köles fogyasztása –lúgosító hatása és metakova-sav-tartalma miatt – kiemel-ten ajánlható.

A gabonafélék kiiktatásávala szervezet alaptápanyago-kat veszít, valamint az anyag-csere-folyamatok is „szegé-nyebbek lesznek”. A paleolitajánlássor tipikus esete an-nak, amikor a fürdõvízzelegyütt gyermeket is kiöntjük,hiszen a búzaglutén elõnyte-len hatásaiból kiindulva azösszes gabonafélét kizárja,különösebb szakmai össze-vetés, különbségtétel, diffe-renciálás nélkül. (A zabot ahazai „reális paleo” mérték-kel használja.)

A hüvelyesek kiiktatásaszintén melléfogás, hiszen fe-hérje-, ásványianyag- és rost-tartalmuk igen hasznos és ér-

Új Életmód | 2011/3. 9

A silány beltartalmi értékû fehér búzalisztbõl készült termékek nem könnyen emészthetõk,fogyasztásuk nem egészséges. A búza gyakorihasználata agresszív gluténterhelést ró a bél-rendszerre. Azonban a teljes õrlésû búzalisztfelhasználása sokkal elõnyösebb, mint a fehérliszté, mivel „mechanikai seprûként” dolgozvatisztítja a bélrendszert, megelõzve a lerakódásokés a bélrenyheség kialakulását. A glutén-terhelést is mérsékli: a korparészek mintegyelosztják a glutént a bélben, és csökkentik a kontaktidõt is (a rostok miatt az elfogyasztottélelmiszer haladási ideje, vagyis tranzitidejecsökken). Emiatt is érthetetlen a teljes õrlésûbúzaliszt ellenjavallata a paleolit diétában.

„ Étrend és életminoség

„Az egyszerûbb népekváltozatosanfogyasztják ezeket a gabonákat, a modernbetegségek legkisebbjelei nélkül.

(például maratoni futók) pe-dig jórészt vegánok.

A paleolit táplálkozásnálészlelt elõnyök tehát általá-ban rövid távúak, de hosz-szabb távon alkalmatlanok

egy életre szóló „életmód-program” alapjául. Külföldönez a módszer már kiment adivatból, amint a hosszabbtávú „savasodásos” követ-

kezmények megjelentek (en-nek jellege egyéntõl függõ,sebességét az antioxidánsok,egyéb védõanyagok, rostokbefolyásolják, továbbá a test-edzés, vízfogyasztás stb.).

Paleolit diéta hús és zsír nélkül?

A tapasztalatok szerint a pa-leolit diétát sokan nem ve-szik át teljességében, hanemmegszûrik az általuk ismertújabb felismerések fényé-ben. Sokan csak mintegyszemezgetnek a paleolitból,a hús- és zsírfogyasztásukmennyiségét nem emelik, vi-szont a búzaglutén-beviteltcsökkentik, több gyümölcsötés zöldségfélét fogyasztanak,több lenmagot és diófélét

használnak, így egészsége-sebb, gluténszegényebb, deállati fehérjében nem gaz-dagabb étrendre állnak át.Az esetek többségében ezjobb hatású, hiszen a glutén-bevitel csökkentése hasznos.(A gluténterhelés csökkenté-se a vegetáriánus étrendi for-mák esetében is elõnyös.) Jól-lehet ez a „módszer” mesz-sze van a paleolit diéta aján-lásaitól, mégis úgy értékelhe-tõ, hogy egyes családokbanrészlegesen ugyan, de befo-lyásolta a hazai étrendi for-mát a nagyobb ómega-3-bevitel, a több zöldség ésgyümölcs fogyasztása, vala-mint a csökkentett kalóriabe-vitel szempontjából. Egyéb-ként a „testkontroll” irányzatais hasonló véget ért hazánk-ban: a legtöbben csak egyesrészleteit vették át, így sokakhasznára vált (gyümölcsreg-geli, tudatosabb ételtársítá-sok stb.), egészében viszontcsak kevesen alkalmaztákvagy fogadták el.

E témáról szóló utolsó cik-künkben, lapunk következõszámában az összegzés mel-lett a paleolit diéta etikai-eszmei vonatkozásaival isfoglalkozunk majd.

Tóth Gáborélelmiszer-ipari mérnök,

táplálkozástudományi elõadó

(Folytatjuk)

a zsír meghagyása miatt a jóelemeket is tartalmazó aján-lássor egészségügyi szem-pontból rossz irányt vesz, dee hatás meglehetõsen alat-tomos, és nem azonnal lát-ható. Ebben van lényegébena legnagyobb veszélye is.Furcsa, hogy a sajtok közüléppen az érlelt – vagyis hisz-tamint és tiramint, valamintbomlott tejfehérjéket na-gyobb arányban tartalmazó,potenciálisan gyulladáskeltõ– termékeket javasolja, ame-lyet már a szakma is ellenja-vall az atópiás (allergiás haj-lamú) családok esetében (aszintén agresszív hatású füs-tölt, pácolt húskészítmé-nyekkel együtt).

A paleolit diétát folytatóksok esetben jó hatásról, po-zitív tapasztalatokról számol-nak be. Ez természetes is, hiszen a gabonafélék elha-gyásakor energiadeficit kö-vetkezik be, amely súlycsök-kenéshez, a szervezet „alkal-mi lélegzethez jutásához”vezet. Egyfajta „szénhidrát-böjt”-rõl van szó, amelyetszámos fogyókúrás irányzatfelhasznál, valamint az At-kins-diéta fõ eleme is.

Rövid távon minden szén-hidrát-megvonásos diéta igeneredményes, fizikai-lelki elõ-nyökkel járhat, és úgy tûn-het, az elvrendszer megfele-

lõ. Ez azonban csak a kezdet.Ha a diéta állati fehérjékreépül, akkor a húgysavterme-lés, a savasodás, a nitrozoter-mékek egy idõ után elérikazt a határt, amely már im-munrendszeri zavart, toxiká-ciót idéz elõ. Hosszabb tá-von a húsos-zsíros, érlelt saj-

tokat is tartalmazó, de szén-hidrátszegény (keményítõ-mentes, gabonamentes) ét-rend aláássa az egészségün-ket. Nem véletlen, hogy azegyszerûbb népek kvázi ve-gán étrenden élnek – a pa-leolit diéta helyett –, a hosz-szútávú versenyzõk, sportolók

Étrend és életminoség

10 2011/3. | Új Életmód

Étrend és életminoség

„Ha a diéta állati fehérjékre épül, akkor a húgysavtermelés, a savasodás, a nitrozotermékek egy idõ után elérik azt a határt, amely már immunrendszeri zavart, toxikációt idéz elõ. Hosszabb távon a húsos-zsíros, de szénhidrátszegény (keményítõmentes, gabona-mentes) étrend aláássa az egészségünket. Nem véletlen, hogy az egyszerûbb népek kvázi vegán étrenden élnek – paleolit diéta helyett.

Új Életmód | 2011/3. 11