ujkor.huujkor.hu/wp-content/uploads/2019/03/gyakorlatok_tortene... · Web viewMivel ez az atlasz jóval kevesebb explicit információt tartalmaz, mint a korábbi kiadványok, ezért

Gyakorlatok a Történelmi atlasz középiskolásoknak

című kiadványhoz

Újkor.hu – A velünk élő történelem2019

Gyakorlatok a Történelmi atlasz középiskolásoknak című kiadványhoz – 2

Előszó

2018. őszétől kezdve a történelemérettségin az érvényes jogszabályok szerint kizárólag a Történelmi atlasz középiskolásoknak című kiadványt használhatják a diákok.

Mivel ez az atlasz jóval kevesebb explicit információt tartalmaz, mint a korábbi kiadványok, ezért alighanem alaposabb felkészültség kell ahhoz, hogy a kötet valóban segítse a tanulókat.

Ezen megfontolások miatt olyan gyakorlatokat állítottunk össze, amelyek kifejezetten az Eszterházy Károly Egyetem és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet kiadásában megjelent atlasz használatához nyújtanak segítséget. A feladatokat az alábbi bontásban közöljük:

I. rész: Az atlasz szerkezete II. rész: A jelkulcsok és a térképjelek értelmezéseIII. rész: Az atlasz térképeivel megoldható feladatokIV. rész: A kötelező kronológiai és topográfiai tartalmak a

kerettantervben

Bízunk benne, hogy az összeállítás – akárcsak az Érettségi feladatok és megoldások gyűjteménye (2005–2016) – hasznára válik majd mind a tanároknak, mind a vizsgázóknak.

A szerzők

A feladatok alkotói:Babicz Emma (BE); Fekete Bálint (FB); Gianone András (GA); Kollár Artúr (KA), Nánay Mihály (NM); Péterfi Gábor (PG); Török Sándor (TS); Vit Olivér (VO).

A feladatgyűjtemény várhatóan bővül, alakul a jövőben. A jelenlegi verzó a 2019/v1 jelzésű.

Ha Ön is megosztaná saját készítésű feladatát, hibát talál vagy szakmai megjegyzése van,

írjon a [email protected] címre!

mailto:[email protected]

http://ujkor.hu/content/erettsegi-feladatok-es-megoldasok-gyujtemenye-tortenelembol-2005-2016

http://ujkor.hu/content/erettsegi-feladatok-es-megoldasok-gyujtemenye-tortenelembol-2005-2016


I. rész: Az atlasz szerkezete

A feladatok megkezdése előtt lapozd át az atlaszt elejétől a végéig!

1. feladat – Igaz vagy hamis? (FB)

Állítás Igaz Hamis

a) Az atlasz különböző színekkel jelöli a különböző korszakokat.

b) A magyar vonatkozású térképek egy külön egységet alkotnak az atlaszban.

c) A Római Birodalomhoz tartozó térképeket a zöld színű oldalakon találjuk.

d) Az 1956-os forradalom budapesti eseményeit egy sötétbarna színű oldalon találjuk.

e) Ha nem találok egy térképet, a tartalomjegyzékben tudom megkeresni a 87–88. oldalon.

f) A helynévmutató az atlasz elején, a 7–13. oldalon található.

g) A helynévmutatóban pirossal vannak szedve a magyar (vonatkozású) települések és fontosabb megjelenésük.

h) A helynévmutatóban vastag betűvel vannak szedve a kerettantervi adatok és fontosabb megjelenésük.

i) A helynévmutatóban a ‘→’ jel mutatja, hogy Bizánc települést Konstantinápoly és Isztambul néven is megtaláljuk a jegyzékben.

j) Pozsonynál a 12b E3 jelzés azt mutatja, hogy a települést a 12. oldal b jelű térképén az E3-as keresőhálóban találjuk.


2. A helynévmutató (FB)2/a. Hol keressem? Húzd alá a helyes választ!

Az Olümposzt a ____ oldalon érdemes keresni.9. 79. 80. 81.

Azt a térképet, amelyik az isaszegi csatát jelzi, a ___ oldalon érdemes keresni.

75. 77. 79. 81. Buchenwald a helynévmutatóban ___ oldallal előzi meg Pearl

Harbort.1 3 4 6

Szigetvár és a Szentföld ____ szerepel a helynévmutatóban.páros oldalon azonos oldalon

egymással szemközti oldalon egy lapon, de más-más oldalon A 78. oldal bal felső sarkában látható, hogy itt kell keresni

_________.Kamenyec-Podolszkijt Moszkvát

Lepantót Palesztinát

2/b. Hol találom? (oldal + térkép betűjele, keresőháló betűjele + száma) Arab Birodalom (iszlám világ) - ___, ___; ___, ___;

Milyen szín jelöli az iszlám területeket? ____________ Brit Nemzetközösség - ___ ___;

Melyik évtizedre vonatkozik a térkép? ____________ Muhi - ___, ___; ___, ___;

Melyik püspökség központja volt legközelebb a Muhi csatához? _______

Világos - ___, ___; ___, ___; ___, ___; ___, ___; ___, ___; ___, ___; Az utolsó térképen látható, hogy a magyar csapatok Bem

vezetésével ostromolták ____________ várát Világostól Dél-Nyugatra. A 46a térképen a Habsburg Birodalom a ____, ____, ____, ____ és a

____ jelű keresőhálóban található. A birodalom területei közül Velence ______-ban csatlakozott az

egységesülő Olaszországhoz.


II. rész: A jelkulcsok és a térképjelek értelmezése

Az atlasz térképeit akkor tudod értelmezni, ha ismered a különféle térképjelek jelentését. Ebben a jelkulcsok segítenek, amelyek minden térképnél megtalálhatók, olykor több helyen.

Alapvetően a következőkre kell figyelni:- a színek: egy szín mindig egy egységet jelöl, pl. országot, népet,

szövetségi rendszert stb. A vízfelületeket mindig a kék szín jelöli.- a színárnyalatok: a színárnyalatok azt mutatják, hogy egy egység

mennyire jellemző az adott helyen, pl. egy nemzetiség 80%-os többségben van, vagy csak 60%-os többségben. Általában minél jelentősebb egy egység, annál sötétebb tónus jelöli.

- az alakzatok: az alakzatok (pl. állatok, nyersanyagok, csatajel, pontok és ) azt mutatják, hogy az adott helyen megtalálható valami. Az alakzatok mérete is fontos, hiszen a nagyobb = több, jelentősebb, a kisebb = kevesebb, kevésbé jelentős.

- a vonalak: a különféle vonalak általában határokat, illetve útvonalakat (pl. hadjárat, népességmozgás stb.) jelölnek. A vonalak színe természetesen alapvetően fontos, hiszen a jelkulcsból kiderül, pontosan kire vonatkozik az adott jelzés.

- a dátumok: mivel az atlasz nemcsak térbeli, hanem időbeli folyamatokat is mutat, ezért gyakran szerepelnek évszámok vagy dátumok a térképeket. Ezek mindig azt mutatják, hogy az esemény mikor történt.

- a statisztikai adatok: időnként a térkép vagy a jelkulcs tartalmaz statisztikai adatokat, diagramokat, amelyek jól jöhetnek a feleléseknél és az esszéírásnál. Ezeknek is érdemes figyelmet szentelni!

3. A térkép és jelzései. (FB)3/a. Egészítsd ki az alábbi jelkulcsot a világ vallásait bemutató térkép alapján!




3/b. Ellenőrizd a megoldásodat az atlasz 73e térképével!

3/c. Fogalmazz meg egy-egy igaz állítást az atlasz 73e térképe alapján …… törzsi vallások és a ritkán lakott területek összefüggéséről!__________________________________________________________

… az ateisták arányát illetően!__________________________________________________________

… az USA vallásait illetően!__________________________________________________________

… Kelet-Magyarországot illetően!__________________________________________________________

… a síita muszlimokat illetően!__________________________________________________________

4. Európa a hidegháború idején. (FB)4/a. Az alább megadott módon jelöld be…… a vasfüggönyt: tegyél X jeleket a határokra!

- Finnország és a Szovjetunió határa; az NSZK az NDK és az határa; az NSZK és Csehszlovákia határa; Ausztria és Csehszlovákia határa; Ausztria és Magyarország határa; Jugoszlávia és Magyarország határa; Jugoszlávia és Románia határa; Jugoszlávia és Bulgária határa; Görögország és Bulgária határa; Törökország és Bulgária határa, Törökország és a Szovjetunió határa, Irán és a Szovjetunió határa.

… a Varsói Szerződés országait: vörös satírozással!- Szovjetunió, NDK, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország,

Románia, Bulgária, Albánia.… a NATO tagországait: kék satírozással!

- Izland, Írország, Nagy-Britannia, Norvégia, Dánia, NSZK, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Franciaország, Portugália, Spanyolország, Olaszország, Görögország, Törökország.

… a semleges országokat: zöld satírozással!- Svájc, Ausztria, Svédország, Finnország.


(A térkép forrása: https://i.pinimg.com/originals/3c/bb/1b/3cbb1b8cb68e8e8b2b4553e2c4cbadea

.jpg)

4/b. Ellenőrizd megoldásaidat az atlasz 64a térképe segítségével!

4/c. Állítsd sorrendbe az országokat aszerint, hogy mekkora összegben részesültek a Marshall-segély keretében! A legnagyobb összeget kapó ország legyen az 1. számú!

1. 2.

3. 4.

5. 6.

7. 8.

9. 10.

11. 12.

13.


4/d. Nevezd meg a Keleti Blokk forradalmainak, felkeléseinek helyszíneit!

1953: ____________________________________________________

1956: ______________________ és ____________________________

1968: ____________________________________________________Melyik nyugati városban voltak ebben az évben jelentős diáklázadások?

________________________________

1970, 1980: __________________ és ___________________________

1989: ___________________ és _______________________________

5. A felfedezések kora. (FB)5/a. A 24a térkép segítségével egészítsd ki a mondatokat!

„Mi itt, Goában nagyon meglepődtünk, amikor a _______________ szolgálatában ide érkezett egy da Gama nevű ember. A messzi Európából jött, megkerülte Afrikát.”

„Az Úr 1492. évében én, Cristoforo Colombo, Genova szülöttje, teljesítettem a ________________ királyi pár megbízását: nyugatnak tartva elértem az Indiákat.”

„Azt beszélik a kikötőkben, hogy egy bizonyos Diaz elérte Afrika déli csücskét. Megbízója, a ____________________ király bizonyára hamarosan újabb hajókat indít útnak.”

„Tudomására hozom Őszentségének, hogy a Magalhães nevű portugál hajói visszatértek Keletről. Bebizonyosodott tehát, hogy a Föld körülhajózható. És mindez a _______________ király dicsőségét növeli.”

„Batáviából, a ____________________ gyarmatról indult útnak Tasman, aki ezt a szigetet felfedezte. Hazámról neveztem el a földet Nieuw-Zeeland-nak.”

5/b. A 24a térkép segítségével állapítsd meg, kik gyarmatosították…… az ezüstbányáiról híres Potosít (???)! _______________________… az indiai Diu városát! _______________________… a fűszerkereskedelem egyik központját, Malakkát! __________________… az amerikai kontinens Keleti-partján Jamestownt! __________________… az észak-amerikai Montréalt! __________________



5/c. Fogalmazd meg, hogy a térkép alapján mi jellemezte az… … afrikai gyarmatosítást!__________________________________________________________________________________________________________________

… amerikiai gyarmatosítást!__________________________________________________________________________________________________________________

… az orosz terjeszkedést!__________________________________________________________________________________________________________________

5/d. A 24c térkép segítségével húzd alá a helyes kombinációt!

Iparcikkeket jellemzően Európából Afrikába / Ázsiából Afrikába vittek a kereskedők.

A rabszolgákat jellemzően Afrikából az amerikai ültetvényekre / Afrikából az európai gyárakba hurcolták el a kereskedők.

A selyem és a fűszer útja Ázsiából kelet felé / Ázsiából nyugat felé vezetett Európába.

A kukorica, a burgonya és a paprika a(z) Csendes-óceánon és az Indiai-óceánon át / Atlanti-óceánon keresztül került Európába.

A holland kalapkészítők minőségi nyersanyagukat, a prémet a(z) Újvilágból / Távol-Keletről szerezték be.

6. Vasúton a dualizmus idején. Húzd alá a megfelelő választ! (FB)

6/a. Újságíróként fontos, hogy tudósítsam Temesvár lakosságát Ferenc József koronázásáról. Melyik vasútvonalon juthatok el Pest-Budára?

A) Temesvár–Nagykikinda–Szeged–Cegléd–Pest; B) Temesvár–Arad–Békéscsaba–Újszász–Pest;C) Temesvár–Szeged–Szabadka–Pest

6/b. Gyékényesről Szabadkára tartasz a rokonsághoz látogatóba. Pécset mindenképpen útba kell ejtened, a városon keresztül jár minden vonat. Melyik évben járhatunk?

A) A „húsvéti cikk” kiadásának évébenB) A millennium évében


C) Budapest egyesítésének évében

6/c. Bártfa mellett éltél eddig, de már nincs maradásod: úgy döntöttél, sok faludbelihez hasonlóan „kitántorogsz” Amerikába. A Fiuméba tartó vonaton összeismerkedtél három másik fiatallal, akik hozzád hasonló tervekkel indultak útnak.

- Gergely Gyergyóból indult, először Nagyváradon fordult ki a könnye, majdnem leugrott a vonatról, annyira honvágya támadt. Végül mégis tovább ment, otthon megígérte, hogy hamarosan pénzt küld.

- Ondrej ruszin anyanyelve miatt nehézkesen fogalmaz, de elmondta, hogy Munkácson szállt vonatra. Néhány hónapig Hatvan környékén szolgált, mert nem volt elég a pénze.

- Goran egyszer már útnak indult, de visszafordult a kikötővárosból, hazatért. Akkor még hosszabb ideig kellett utazni, mert nem volt kész a déli határ mentén a vasútpálya Károlyvárosig.

Melyik évben járhatunk? 1867 1877 18871913

6/d. Fogalmazd meg 4-5 mondatban a térkép segítségével, milyen előnyei voltak a vasútépítésnek!

________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________


III. rész: Az atlasz térképeivel megoldható feladatok

1. Égtájak (FB)A térképek az atlaszban mindig észak felé vannak tájolva. De merre van észak? A legegyszerűbb, ha megnézzük a térkép – gyakran hasznos információkat tartalmazó – címét vagy a települések nevét. Ezek mindig “normális” irányban vannak, míg a tájegységek, a tengerek, a folyók vagy az országok nevei gyakran “ferdén” vannak szedve.Ha egy térkép úgy áll, hogy a cím vagy a települések neve vízszintesen olvasható, akkor a “fent” = észak, a “lent” = dél, a “jobbra” = kelet, a “balra” = nyugat.Fontos, hogy az iránymeghatározásoknál (főleg az érettségi vizsgán) ne a “fent”, “tőle jobbra”, “kicsit lejjebb” stb. kifejezéseket használjuk, hanem a szakszerű “északra”, “tőle keletre” vagy a “kissé délebbre” stb. kifejezéseket!Lássunk néhány példát!

1/a. Iránytű. Írd be térképrészlethez tartozó iránytű megfelelő helyére az É = észak, D = dél, NY = nyugat, K = kelet, valamint az ÉNY = észak-nyugat, ÉK = észak-kelet, DNY = dél-nyugat, DK = dél-kelet jelzéseket!


1/b. Állapítsd meg az atlasz 37b térképe segítségével, hogy a Magyar Királyság…

- … mely részén éltek összefüggően, többségében szlovákok! ___________

- … mely részén éltek egy tömbben, többségében románok!___________

- … mely részén éltek egy tömbben, többségében németek! ___________

- … mely részén éltek egy összefüggően, többségében szerbek! ___________

- … mely részén éltek egy összefüggően, többségében ruszinok! ___________

1/c. Állapítsd meg az atlasz 37a és 37b térképe segítségével, hogy… - Erdély melyik részén éltek összefüggő területen többségében magyarok!

_________- a magyarokhoz képest milyen irányban éltek többségében horvátok!

_________- a Lengyel Királyság területéről milyen irány(ok)ba települtek be zsidók az

országba! _________________________________________________________- a cigányság betelepülése milyen irány(ok)ból milyen irány(ok)ba történt!

_________________________________________________________


- Szabadka milyen irányba esett az oszmán birodalmi szefárd zsidók bevándorlásának északi határától! _________


2. Az őskor. (FB)Állapítsd meg az atlasz segítségével, hogy …– … éltek-e a homo habilishez tartozó egyedek Ázsiában!

__________________________– … mikor érte el a homo sapiens Ausztráliát!

__________________________– … éltek-e emberek Dél-Amerika legdélebbi pontján a Kr. e. 15. évezredben!

__________________________– … mikor háziasították a selyemhernyót!

__________________________– … Magyarországnak mely tájegységén a leggyakoribbak a réz-, bronz- és vaskori leletek!

__________________________

3. Egyértelműen jelölje aláhúzással a szövegrészletben található hibákat! A táblázat segítségével javítsa ki a téves információkat! (KA)

3/a. Egészítsd ki a szöveget az égtájakkal!

Atyja halálát követően, Kr. e. 336-ban Alexandrosz, a későbbi Nagy Sándor került a Hellásztól ________________-i irányban fekvő Makedónia élére. Alexandrosz folytatta apja nagyratörő tervét és két évvel később makedón–görög seregével támadást indított a ______________-i szomszéd, Perzsa Birodalom ellen. Annak ellenére, hogy a vállalkozás méretéhez képest viszonylag kisszámú hadsereggel vágott bele a hódításokba, sorra vívta ki a győzelmeket: Kr. e. 334-ben a lüdiai Granikosz folyó mentén, a következő évben pedig Isszosznál. Közben Kis-Ázsia két városát, Szardeiszt és Gordiont is ostrommal foglalta el. A siker hátterében a jól képzett makedón haderő és taktika állt, amellyel szemben a perzsák tehetetlennek bizonyultak. Alexandrosz ____________ felé indult, hogy meghódítsa Egyiptomot. Miután ez sikerült neki, a Nílus deltájában egy új várost alapított, amelyet édesapja iránti tiszteletéből Philippikának nevezett el. A perzsákkal szembeni döntő ütközetre Kr. e. 331-ben került sor Khaironeia térségében. III. Dareiosz legyőzését követően a hódító útja ___________ felé vezetett: egészen az Indusig tört előre. Innen azonban a serege elégedetlenségéből fakadóan Kr. e. 326-ban visszatért birodalmának új fővárosába, Alexandriába, ahol a mértéktelen italozás három évvel később az életét követelte.



3/b. A szövegben 4 hiba található. Javítsd ki ezeket a térkép segítségével!

Hiba megnevezése Javítás

4. A Római Birodalom. (VO)

4/a. Melyik provinciákat nevezték el a birodalom területén élő népekről? Nevezz meg legalább ötöt!

Nép Provincia

4/b. Hány légió biztosította a birodalom határait? ____________________

4/c. Magyarázd meg röviden, miért volt szükség több légióra Britannia területén?

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________


5. A Római Birodalom gazdasága és kereskedelme. (VO)

A Colonia Agrippina városban állomásozó római flotta parancsnoka vagy. Katonáid nemrégiben kimerítő hadjáraton vettek részt, és mivel jól helyt álltak, szeretnél nekik egy amfiteátrumi játékot rendezni. Megtudtad azt is, hogy a győzelmi ünnepre a városba érkezik néhány szenátor és a feleségeik is.

Azt már összeírtad, hogy mire lesz szükség, most az a feladatod, hogy kiderítsd, honnan lehet ezeket a legközelebbről beszerezni.

5/a. Töltsd ki a táblázatot a 9b térkép segítségével!

Mire van szükség? Mik a teendők?

Honnan szerezhető be?

(Hány nap alatt ér ide

leggyorsabban?)*

vadállatok a játékokhoz

borostyánékszerek a hölgyeknek

kiváló borok és olajak a szenátoroknak rendezett vacsorához

a helyi ruhaárusok textíliákat kérnek, mert szeretnének új kollekciót eladni a szenátorfeleségeknek

versenylovak a lóversenyeket kedvelő Optimus szenátor kedvéért

faanyag az árusító bódék és az ideiglenes lelátó ácsolásához

a városi könyvtárat a legújabb verseskötetekkel kell bővíteni, de a másolók kifogytak az alapanyagból

a lakomához több edényre van szükség, mint a környék boltjaiban kaphatóak

a katonáknak ökörsütést ígértél, de helyben már nincs elég élőállat

a hadjárat emlékére és az istenek tiszteletére ezüstből kell szobrot készíteni, ehhez egy kis arany is kelleni fog* Az útvonalak tervezéséhez a [http://orbis.stanford.edu/] a legoptimálisabb. Itt a város Ara Agrippinensium néven szerepel.

http://orbis.stanford.edu/



6. A kereszténység elterjedése, 10c térkép. (FB–VO)6/a. Melyik birodalmi provinciákban voltak a legrégibb keresztény közösségek? Nevezz meg legalább hármat!_______________________________________________________

6/b. Fogalmazd meg, milyen összefüggést látsz a kereszténység térbeli terjedése (a jelentősebb egyházi központok sűrűsége) és a földrajzi adottságok közt?____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

6/c. Jelöld be az alábbi térképen … - Földközi-tenger, Fekete-tenger, Atlanti-óceán;- egyféle színnel a kereszténység elterjedését az 5. századig; másféle

színnel a kereszténység elterjedését a 11. századig;- a pátriárkák székhelyeit (5 város);- Monte Cassino, Cluny, Athosz-hegy;- az 1054-es skizma (egyházszakadás) határát;- a Magyar Királyság két érseki központját.


(Forrás: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/64/Blank_Roman_Empire.p

ng)



7. A keresztes háborúk kora. (TS)Egészítsd ki a szöveget a 14b térkép segítségével!

A keresztes hadjáratok főként a ___________-___________ ____________, valamint a ___________ Királyság területéről indultak a Szentföld felé. Az elsődleges cél a szent város, ________________ elfoglalása volt, ami ________-ben valósult meg.

A 4. keresztes hadjárat résztvevői egy adriai kikötővárosban, _______________-ben szálltak hajóra, és a nagyobb dalmáciai városok (________, _________ és _______) érintésével végül _________________-ba hajóztak. A várost ______-ben sikerült bevenniük.

A keresztes háborúk egy másik színtere az Ibériai-félsziget volt, amelynek nagy része az ______________ Birodalmához tartozott. Míg a XI. század közepén a félszigetnek több mint a felét birtokolták, a ______. század végére a muzulmán terület már csak a félsziget legdélebbi részére terjedt ki, amelynek fővárosa ___________ volt.

A kereszténység terjesztéséért folyó harcok harmadik színtere a Balti-tenger keleti partvidéke volt, ahol a ___________, litvánok, lettek, lívek és észtek földjén a _____________ _____________ katonaállama vetette meg a lábát, majd a terület nagy részét meg is hódította. Terjeszkedésüknek gátat vetett a novgorodi fejedelemség csapataival vívott ütközet a ______-tó jegén _______-ben.

8. Európa gazdasága és kereskedelme a 14-15. században. (VO)Használd a megfelelő térképet a kérdések megválaszolásához!

8/a. Melyik város kikötőjében találkoztak a levantei és Hanza-kereskedelem hajói? __________________________________________________________

8/b. Honnan szállítottak a Hanza hajói minőségi borokat?__________________________________________________________

8/c. Honnan szállítottak a levantei kereskedők hajói minőségi borokat?__________________________________________________________

8/d. Bécsből melyik Hanza-várost és melyik levantei kikötőt lehetett elérni leghamarabb?__________________________________________________________



8/e. Miért nem volt közvetlen (szárazföldi) kereskedelmi összeköttetés Buda és Velence kereskedelmi lerakatai között?__________________________________________________________

8/f. Melyik nagyobb városokat érintve jutott el az a brügge-i posztókereskedő Firenzébe, …

- aki a Szent Bernát-hágón átvezető utat tartotta olcsóbbnak? __________________________________________________________

- aki a Brenner-hágón való átkelést tartotta biztonságosabbnak? __________________________________________________________

8/g. Melyek azok a területek, ahol nehézipari és könnyűipari központ is volt?__________________________________________________________

9. A magyarság vándorlása és a honfoglalás. (FB)

Az öreg Horhos nemzetségének ismert regöse. A gyerekek gyakran kérik tőle a tűz körül ülve, hogy meséljen a régi, nagy vándorlásokról, harci kalandjairól. Az atlasz segítségével állapítsd meg, hogy hol és mikor történhetett az, amit mesél!

A) “Épp a születésemkor állították a jurtákat a nagy folyónál, ahová telelni húzódtunk. Ezt Nyepernek mondták a rabszolgáink. Bár sok fű sarjadt azóta, még jól emlékszem, hogy az alánokkal meg a kazárokkal csereberéltünk is, meg harcoltunk is.”

Hol? _________________________; Mikor? _________________________

B) “Ott annyi templomot meg keresztet láttam, hogy alig hittem a szememnek. Mindenhol rimánkodtak az istenükhöz, hogy a nyilaink célt tévesszenek… A hadjárat után elfoglaltuk a Pannóniának mondott vidéket a frankoktól. Így már teljesen védve vagyunk: folyók, hegyek és gyepűk ölelnek körül minket.”

Hol? _________________________; Mikor? _________________________

C) “A morvák furcsa szokásairól először Jutas bátyám mesélt, aki megjárta Napnyugatot. Akkor ittak a lovaink először a Tisza vizéből, és akkor zengett az itteni pusztákon először, hogy “huj, huj”! Arany serleget hozott nekem ajándékba.”

Hol? _________________________; Mikor? _________________________


D) “Az én nagyapám úgy mesélte, hogy egy óriási hegy lábánál nőtt fel, amerre a nap kel. Nagy pusztaság volt arra, de elfogyott a legelő, megindultak hát a Nap nyomában.”

Hol? _________________________; Mikor? _________________________

E) “Abban az évben támadtuk meg a bolgárokat. Akkor két szememmel láthattam, milyen gazdag a bizánciak császára: követei drága ruhákat, csupa aranyat hordtak. Megegyeztünk. Simeon, a bolgárok cárja erre a besenyőket kezdte ellenünk uszítani.”

Hol? _________________________; Mikor? _________________________

F) “A frankok ellen nagy győzelmet arattunk a Duna mentén. A nagyfejedelemmel akkor beszéltem utoljára. Azóta se támadtak az országra, a bajor urak nagy részét levágtuk. Az unokámnak szép lovat és arany keresztet zsákmányoltam. Ez volt az utolsó, hogy hadba vonultam.”

Hol? _________________________; Mikor? _________________________

G) “Mi nem Árpádot követtük, hanem Erdőelvében léptünk az új hazába. A besenyőknek híre sem volt már, a bolgárok sem zaklattak bennünket. Még utoljára visszanéztem a hágón, és italt áldoztam a hátrahagyott puszták szellemeinek.”

Hol? _________________________; Mikor? _________________________

10. Az atlasz segítségével válaszolj a kérdésekre! (VO)

10/a. Melyik mai megyék léteztek 1100 körül? Sorolj fel néhányat!______________________________________________________________

10/b. Keress megszűnt, már nem létező vármegyéket is a mai országterületről!

______________________________________________________________10/c. Milyen területeket érintettek (egyenként) a besenyők úzok, kunok betörései?

______________________________________________________________10/d. Melyik vármegyékre terjedt ki az egri és a gyulafehérvári püspökség fennhatósága?

______________________________________________________________


10/e. Melyik megyék ispánjai kényszerültek szembeszállni a német császár seregeivel?

______________________________________________________________10/f. Magyarázd meg, hogy miért sűrűbb egyes országrészeken a vármegyei és egyházi központok elhelyezkedése, mint az ország peremvidékein!

______________________________________________________________


10/g. Írd az érseki és püspöki székhelyek nevét ahhoz a királyhoz, aki alapította! (Összesen 12 szerepel az atlaszban!)

I. (Szent) István I. (Szent) László

11. Magyarország a kora újkorban. A három részre szakadt ország gazdasága. (emelt szint) (BE)

A) Oldja meg a feladatokat a 33/c térkép segítségével

11/a. Sorolja fel, főként mely térségek felé irányult a magyar export !

___________________________, ___________________________, ___________________________, ___________________________,

11/b. Melyik ország jelentette a fő piacot borexportunknak? _____________________________

11/c. Mi a legjövedelmezőbb, főként a Hódoltságban és Erdélyben tenyésztett árucikkünk a korszakban? __________________________________

/d. Mely városok voltak a fenti termék legfontosabb piacai?

___________________________, ___________________________, ___________________________, ___________________________,

11/e. Sorolja fel, mit bányásztak a korszakban!

___________________________, ___________________________, ___________________________, ___________________________,

11/f. Milyen fontos, főként a dunántúli nagybirtokokon elállított mezőgazdasági exportcikkünket nem említettük még a feladatban? _________________________

11/g. Egészítse ki a fenti információk alapján a témával kapcsolatos elemző mondatokat!

A kontinentális munkamegosztás agrárkonjunktúrát eredményezett, így a


külkereskedelmi mérlegünk a korszakban _____________________ volt.

A hódoltsági területeken a falvak pusztulása növelte a ______________________ nagyságát, ahol külterjes szarvasmarhatartást folytathattak.

A szarvasmarha-tenyésztés összetartó kapocs volt az országrészek között, mert a tenyésztés Erdélyben és a Hódoltságban történt, de a felvevőpiacok _____________________ voltak.

12. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete. (BE)

12/a. Egészítse ki a táblázatot a 33/a térkép alapján! Használja a 29/b. térképet!

Közigazgatási egység

Itt élő, rendi nemzetet alkotó

népcsoportmagyarok

Vallásuk

12/b. Olvassa le a térképről, milyen kulturális hatása volt Erdélyben a reformációnak és a katolikus megújulásnak!

____________________________________________________________________________________________________________________

12/c. Mely Erdélyben élő nemzet nem élt rendi szervezetben? Használja a 37/a térképet! ___________________

13. Az angol alkotmányos monarchia létrejötte (BE)Válaszoljon a kérdésekre az atlasz térképe alapján!

13/a. Kik harcoltak egymással az angol polgárháborúban?

__________________________

13/b. Mikor ért véget a polgárháború? __________________________

13/c. Melyik fél győzött? __________________________


13/d. A térkép mely jelöléséből következtetett erre?

__________________________________________________________


13/e. Melyik polgárháborús fél vezetője volt Cromwell?

_________________________

13/f. Mely területeket csatolt Angliához Cromwell?

__________________________

13/g. Mely országgal vívott háborút Anglia a tengerek feletti uralomért?

__________________________

13/h. Ki lett Anglia alkotmányos uralkodója 1688 után?

__________________________

13/i. Mely 1689-ben kiadott dokumentum rögzíti az angol alkotmányos monarchia alapvető működését? __________________________

14Az első ipari forradalom Európában. (BE)Egészítse ki az első ipari forradalomra vonatkozó állításokat a 42/b térkép alapján!

14/a. Az ipari forradalom bölcsője a(z) _______________________ volt.

14/b. Az ipari forradalom a 19. század folyamán _________________ felé terjedt.

14/c. Az ipari forradalom a _____________________iparban bontakozott ki, mely az olcsó gyapjút, majd az USA-ból származó gyapotból készült pamutot dolgozta fel, csekély befektetést igényelt és szinte korlátlan piaca volt.

14/d. Az ipari forradalom meghatározó infrastrukturális fejlesztése a __________________________, ami a korszak húzóágazata lett.

14/e. E forradalmi fejlesztés ösztönözte a ___________- és ____________ bányászatát és az ezeket a nyersanyagokat felhasználó ____________________________-t.

14/f. A korszak fő iparágai, a bányászat és a vaskohászat területileg tömörültek: kialakultak a(z) _______________________.

14/g. Az Egyesült Királyság kiemelt szerepét mutatja a korszakban, hogy az


egyetlen egymilliónál több lakosú város, _____________________, itt található.


15. Válaszoljon a kérdésekre! (NM)Keresd meg azt a térképet, amely alapján megválaszolható a kérdés, majd olvasd le róla a szükséges információt!

15/a. Kell-e „útlevelet kiváltanom”, ha az egyiptomi óbirodalom időszakában – a ma II. Ramszesz sziklatemplomáról híres – Abu Szimbelbe szeretnék hajóval utazni?

Igen Nem

15/b. Ha a Kr. e. 7. század közepén Asszíriából Gordionba igyekszem, vajon melyik állam „vízumát [beutazáshoz szükséges engedélyét] kell kiváltanom”?

Az állam neve: ____________________________________

15/c. Perzsa uralkodóként nem tudom eldönteni, hogy nyaralásomat befejezve melyik székhelyemre (Perszepolisz, Szúsza, Paszargadai, Ekbatana) menjek, hogy a helytartóimmal mihamarább kapcsolatba tudjak lépni. Tudnál segíteni?

A város neve: ____________________________________

15/d. A híres csatáról nevezetes Püdna városában lakom a Kr. e. 6. században. Az aszályos idő miatt nincs sok aratnivalóm, így a jövő héten sok a szabadidőm. Elmennék sportversenyeket nézni. Mit javasolsz melyik híres összgörög versenyt tudom a leggyorsabban megjárni?

Az összgörög verseny neve: ____________________________________

15/e. Neapoliszba igyekszem a Kr. e. 6. században. Mit javasolsz, milyen (görög) nyelvjárást tanuljak meg, hogy minél könnyebben tudjak szót érteni a helyiekkel?

A nyelvjárás neve: ____________________________________

15/f. Athénban nyaralok a Kr. e. 5. században. Tudnál ajánlani egy színházat, ahol tartalmasan tölthetném el az estémet?

A színház neve: ____________________________________

15/g. A Kr. e. 3. század elején a szicíliai Panormusba (Palermóba) szállítom a portékáimat eladni. Milyen nyelvből érdemes felkészülnöm, hogy jó üzletet tudjak kötni a helyiekkel?

A nép / nyelv neve: ____________________________________

15/h. A Kr. e. 6. században a Selyemúton haladok nyugat felé. Az Amu-darja


folyón átkelve, milyen vallású emberekkel találkozom?

A vallás neve: ____________________________________

15/i. Lemaradtam Xerxész nagykirály óriási hadseregétől. Ha kedves az életem, minél gyorsabban utolérem. Állítólag most megálltak az Európába való átkelés nehézségei miatt. Tudnál segíteni, hogy melyik tengerszoroshoz igyekezzek?

A tengerszoros neve: ____________________________________

15/j. Azt hallottam, hogy a sok Nagy Sándor által alapított város közül az egyiket, a Hüdaszpész-folyó mentén szeretett lováról nevezte el. Szeretném meglátogatni. Tudnál segíteni, hogy mi is pontosan a város neve?

A város neve: ____________________________________


16/a. Moesia provinciából Apulumba igyekszem a Kr. u. 2. században. Tudnál segíteni, hogy hol keljek át a Danuviuson (Dunán)?

A város neve: ____________________________________

16/b. Óriási bűn nyomja a lelkiismeretem, attól tartok, hogy ez alól csak egy pátriárka tud feloldozni – mihamarább jó volna felkeresni. Edessza-i lakosként mit javasolsz, hová menjek?

A város neve: ____________________________________

16/c. Brigetio (Szőny) lakosaként a Kr. u. 4. században hivatali ügyeket kell intéznem a tartományi székhelyen. Melyik városba menjek?

A város neve: ____________________________________

16/d. Római állampolgárként az afrikai Leptis Magnába igyekszem. Ugyanakkor nem szeretek „külföldre menni”. Mikor tudok a legkorábban oda utazni, anélkül hogy „útlevelet kelljen kiváltanom”?

A dátum: ____________________________________

16/e. A 9. század elején száműztek a Bizánci Birodalomból, így egy szomszéd államba kell menekülnöm. Az alábbiak közül vajon melyik nem megfelelő?

A. Bolgár Cárság B. Frank BirodalomC. Kalifátus (Arab Birodalom) D. Újperzsa Birodalom


16/f. Szeretném megnézni a síiták egyik szent helyét, ahol még a kalifák is székeltek egy időben. Tudnál segíteni?

A város neve: ____________________________________

16/g. Azt hallottam, hogy messze keleten, Perzsiában is élnek keresztények, bár ők nem mindenben hozzánk, az igazhitű bizánciakhoz hasonlóan tartják vallásukat. Tudnál segíteni benne, hogy melyik egyházhoz tartozhatnak?

Az egyház neve: ____________________________________

16/h. A Kr. u. 5. század közepén Rómában élek. Sajnos már messze elmúltak a birodalom dicsőséges napjai. Ugyan a hunok támadását Isten segítségével elkerültük, de azt rebesgetik, hogy ismét barbárok készülnek ősi városunk ellen. De vajon melyik barbár nép fog most ránk támadni?

A barbár nép neve: ____________________________________


17/a. Az Úr 1097-dik évét írjuk, és szégyenszemre lemaradtam Könyves Kálmán király seregétől. Útba tudnál igazítani, hogy mely vár(os) ostrománál érhetem utol a sereget?

A város neve: ____________________________________

17/b. A megbízóm egy genovai kereskedő, aki egyik kereskedőtelepére indított útnak, de sajnos elfelejtettem a pontos úticélomat. Ugyanakkor arra emlékszem, hogy az általam szállított árut onnan majd szárazföldi úton viszik tovább, visszafelé pedig ha találok jó áron, lovakat és gabonát kell hoznom. Tudnál segíteni?

A kereskedőtelep neve: ____________________________________

17/c. A Balaton északi partján élek. Terjed a rémhír, hogy jönnek a mongolok! Sajnos már nagyon közel vannak (Veszprém alatt járnak!), így se külföldre, se a király után, Dalmáciába nem tudok menni. Mit javasolsz hova meneküljek?

A vár / település neve: ____________________________________

17/d. „Isten áldja László királyt! Miután serege élén bevonult hozzánk, végre városunk rangját elismerve püspökséget alapított minálunk. Innentől nem kell Pécsre járnunk a fontos egyházi ügyeket elintézni.” Melyik városban hangozhatott el a mondat?


A város neve: ____________________________________

17/e. A messze földre híres córdobai nagymecsetet szeretném megnézni, de amíg arabok uralják a területet, addig nem engednek oda. Mikortól remélhető, hogy a kasztíliaiaknak hála biztosan meg tudom nézni?

A dátum: ____________________________________

17/f. Az Úr 1347. esztendejét írjuk és épp a Földközi-tengeren hajózom. Szeretnék kikötni, de egy fenyegető járványról kaptam hírt. Négy híres tengerparti város jutott az eszembe: Marseille, Barcelona, Palermo, Konstantinápoly. Melyik volna a legjobb választás?

A város neve: ____________________________________

17/g. Én vagyok a dobokai ispán. Salamon királytól érkezett egy levél, hogy készüljek föl ellenséges támadásra, de a levélben pont elmosódott, hogy milyen nép támad meg minket, pedig nagyon fontos, hogy tudjam, hogy milyen harcmodorra készüljünk. Nem hallottál esetleg erről valamit?

A támadó nép neve (két jó megoldás lehetséges): ______________________

17/h. Szicíliába utazunk nyaralni, de sajnos Palermót nem tudjuk útba ejteni. Melyik középkori építészeti stílusból célszerű a legjobban felkészülni?

Az építészeti stílus neve: ____________________________________

17/i. Kálmán király seregében szolgálok és a keresztes vezérekkel kötött megállapodás értelmében kísérjük a lovagokat, hogy semmiképp se jusson eszükbe a magyar vidéket fosztogatni. Sajnos nem figyeltem a parancs elhangzásakor, hogy meddig kell velük haladnom. Meg tudnád mondani, hogy melyik városnál lépnek át majd a Bizánci Birodalom területére?

A város neve: ____________________________________

17/j. Az Úr 1320. évét írjuk. Magyarországon már elvégeztem a legjobb kolostori iskolákat, szeretnék egyetemre menni. Nem tudod véletlenül, hogy hol találok legközelebb egyetemet?

Az egyetem(i város) neve: ____________________________________


18/a. A szász király tüzértisztje vagyok, de sajnos nem figyeltem a csata előtti


eligazításon és nem tudom, hogy 1709-ben, Poltavánál melyik csapat ellen használjam az ágyúimat. Tudnál tanácsot adni?

A. Orosz B. Lengyel C. Svéd D. Dán

18/b. Jakutszki kozák katona vagyok a 17. század végén. A cár megbízásából próbálom a helyi lakosoktól a prémet és egyéb értékeket összegyűjteni. Ugyanakkor a lelkemre kötötték, hogy véletlenül se portyázzak a tőlünk délre található nagy birodalom területén, mert a cár nem akar velük háborúba bonyolódni. Tudnál segíteni, hogy melyik nagy folyam a határ, amin nem volna tanácsos átkelnem?

A folyó neve: ____________________________________

18/c. Nagy dolgok vannak készülőben, az 1650. évi szentévet fogjuk ünnepelni. Ennek előkészítésére a pápa Bresztbe küldött. Tudom, hogy sok vallás jellemző e környékre. Tudnál segíteni, hogy az alábbiak közül valószínűleg melyik vallásnak nincs temploma ott?

A. Római katolikus B. Görög katolikus C. Evangélikus D. Ortodox

18/d. Az Úr 1696. évét írjuk. Nagy Péter cár tőlem kért tanácsot, hogy a szultánnal való békekötés után melyik kikötőjéből tudna a leggyorsabban bekapcsolódni a levantei kereskedelembe. Tudnál segíteni?

A kikötő neve: ____________________________________

18/e. 1616-ban a Dél-Amerika partjainál hajózva Belém városában próbáltam kikötni. A legtájékozottabb pápai diplomatáktól azt a tájékoztatást kaptam, hogy erre a helyre spanyol „vízumra” (beutazáshoz szükséges dokumentum) lesz szükség, ehhez képest meglepetésemre egy portugál várost találtam. Miért volt ez nemzetközileg szabálytalan?

Indoklás (egész mondattal): _______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

18/f. II. Ulászló király megbízásából írom a magyar királyok krónikáját. Azt beszélik, hogy egyszer az egyik királyunk messze északon megpillantotta a Balti-tengert is. Tudnál segíteni, hogy melyik?

A. I. Károly (Róbert) B. I. (Nagy) LajosC. Luxemburgi Zsigmond D. Hunyadi Mátyás

18/g. „Az ördög vigye ezt az átkozott királyt! Mostanáig olyan jól megtanultam a


magyar bányászati mértékegységeket, erre a folytonos költekezései miatt megint kiürült a kincstár és nem jutott más az eszébe, minthogy pont az én városomat adja zálogba a szomszédoknak! Most tanulhatom szépen a lengyel mértékegységeket is.” Melyik városban hangozhatott el az idézett szöveg?

A város neve: ____________________________________


19. Az atlasz vonatkozó térképei segítségével egészítsd ki a táblázatot! (FB)

(Térkép forrása: Történelem munkafüzet 9-10. Kísérleti tankönyv. OFI, h. n., 2015. 113. o.)

Dátum Esemény Sorszáma a

térképen

1848. VI. 6. A délvidéki szerb felkelés kezdete

Pákozd – magyar győzelem Jelačić felett 9.

1848. X. 30. 12.

1848. XII. 25. Kolozsvár magyar elfoglalása

Áttörés a Branyiszkói-hágón – magyar siker 2.

Kápolna – Dembiński veresége 7.

1849. III. 11. Nagyszeben bevétele

1849. IV. 2. 5.

1849. IV. 6. 6.

Debrecen – a Habsburg-ház trónfosztása 4.

Buda újra magyar kézre kerül 3.


1849. VI. 17. Paszkevics az ország területére lép

1849. VII. 28. Szeged – a nemzetiségi törvény elfogadása

1849. VII. 31. Segesvár – orosz győzelem az erdélyi csapatok felett

1849. VIII. 13. 15.

Komárom védői utolsóként letették a fegyvert 16.

20. Az atlasz 52a térképe segítségével oldd meg az I. világháború történetéhez kapcsolódó alábbi feladatokat! (GA)20/a. Állítsd számozással hadba lépésük szerinti kronológiai sorrendbe az alábbi államokat! A legelőször hadba lépő állam(ok) az 1-es számot kapja/kapják! Az ugyanakkor hadba lépő államok ugyanazt a számot kapják!

___ Szerb Királyság; ___ Francia Köztársaság; ___ Német Császárság; ___ Egyesült Királyság; ___ Oszmán Birodalom; ___ Orosz Cárság; ___ Osztrák–Magyar Monarchia;

20/b. Mely államok léptek be 1917-ben a háborúba és melyik szövetségi rendszer oldalán?____________________________________________________________________________________________________________________

20/c. Jelöld be a vaktérképen a megadott helyszíneket! Ismertesd a helyszínhez köthető eseményt a hozzátartozó dátummal!


(A vaktérkép forrása: http://tortenelem.szig.hu)

a) Helgoland: _________________________________________________________

b) Compiègne: _________________________________________________________

c) Breszt-Litovszk:_________________________________________________________

21. Egészítsd ki az Atlasz vonatkozó térképei alapján a versailles-i békére vonatkozó mondatokat! (GA)

Az (a) _________-ban (év, hó nap) kirobbant első világháború a(z) (b) _________-ban (év) a(z) (c) __________________ győzelmével végződött. A Versailles-ban, (d) _________-ben (év) megkötött békeszerződés alapján Németországnak vissza kellett adnia a franciáknak (e) __________________-t és (f) __________________-t, sőt átmenetileg a (g) __________________-vidék és a (h) __________________-vidék is megszállt területté vált. Az északi és a keleti határainak meghúzásakor azonban figyelembe vették a (i) __________________ eredményét is. A békének köszönhetően a XVIII. század végén felosztott (j) __________________ újra visszanyerte függetlenségét.

22. A trianoni békediktátum. (FB–PG)


22/a. Állapítsd meg az atlasz 55a térképe segítségével, hogy a történelmi Magyarország tájegységei/települései közül melyik országhoz került…

Székelyföld: _________________________ Délvidék: _________________________ Felvidék: _________________________ Fiume: _________________________ Kárpátalja: _________________________

22/b. Állítsd sorrendbe az utódállamokat aszerint, hogy mekkora területhez jutottak a Magyar Királyságból! (Magyarországot is vedd számításba!)

Ország km2

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

22/c. Állítsd sorrendbe az utódállamokat aszerint, hogy mennyi magyar nemzetiségű állampolgárhoz jutottak a Magyar Királyságból! (Magyarországot is vedd számításba!)

Ország fő

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.


22/d. Az 55b térkép segítségével állapítsd meg, melyik városok környékén maradt az alábbi nyersanyagokból a trianoni Magyarország területén! Ha nem maradt, írd be, hogy „nem maradt lelőhelye” + az utódállam nevét, ahová került(ek)!

Vasérc: ___________________________________________________Rézérc: ___________________________________________________Arany: ___________________________________________________Ezüst: ___________________________________________________Kősó: ___________________________________________________Feketeszén: ________________________________________________Barnaszén: _________________________________________________Földgáz: ___________________________________________________Kőolaj: ___________________________________________________

23. Az atlasz 59a és 59b térképe segítségével oldd meg a II. világháború történetéhez kapcsolódó alábbi feladatokat! (GA)23/a. Állítsd számozással hadba lépésük szerinti kronológiai sorrendbe az alábbi államokat! A legelőször hadba lépő állam az számot kapja!

___ Bulgária; ___ Egyesült Államok; ___ Franciaország; ___ Finnország; ___ Lengyelország; ___ Románia; ___ Szlovákia;

23/b. Mely államok voltak 1941-ben német szövetségesek?____________________________________________________________________________________________________________________


(A vaktérkép forrása: http://tortenelem.szig.hu)


23/c. Jelöld be a fenti vaktérképen a következő helyszíneket, majd ismertesd a helyszínhez köthető dátumot és az eseményben győztes hatalma(ka)t!

a) Normandia: _________________________________________________________

b) Sztálingrád: _________________________________________________________

c) El-Alamein:_________________________________________________________

24. A revíziós sikerek. (PG)Állapítsd meg az atlasz 61a térképe (Magyarország területi gyarapodása 1938–1941) segítségével, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!

Állítások Igaz Hamis

A térkép alapján

nem dönthető

el

Kárpátalja elfoglalása magyar szempontból az etnikai revízió jegyében zajlott.

Magyarország 1941 végére soknemzetiségű ország lett.

Az 1938-as első bécsi döntés az integrális revízió logikáját követte.

A magyarság relatív többséget alkotott a második bécsi döntés után visszafoglalt területeken (Észak-Erdély, Székelyföld).

A kassai bombázás 1941. június 26-án jelentős fordulatot hozott Magyarország második világháborús történetében.


25. Az atlasz 1956-os forradalomhoz kapcsolódó térképei (67a, b, c, d) alapján döntsd el az alábbi állításokról, hogy igazak vagy hamisak! (PG)

Állítások Igaz Hamis

A térkép alapján

nem dönthető

el

A Sztálin-szobor ledöntése megelőzte a Műszaki Egyetem nagygyűlését.

1956. november 4-e után megszűnt a fegyveres ellenállás Budapesten.

A Molotov-koktél a Corvin közben a magyar felkelők tipikus tankelhárító eszköze volt.

A fővárosi felkelők szolidaritást vállaltak a szintén tüntető lengyel fiatalokkal.

A civilekkel szembeni sortűz egyaránt jellemző volt a forradalom napjaiban és a november 4-i szovjet beavatkozást követően.


IV. rész: A kötelező kronológiai és topográfiai tartalmak a kerettantervben

Az őskor és az ókori KeletTopográfia: „termékeny félhold”, Mezopotámia, Egyiptom, Palesztina, Perzsia, India, Kína, Babilon, Jeruzsálem.Kronológia: Kr. e. 8000 körül (az újkőkor kezdete), Kr. e. 3000 körül (az első államok kialakulása), Kr. e. XVIII. század (Hammurapi uralkodása), Kr. e. X. század (a zsidó állam fénykora).

Az ókori HellászTopográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria.Kronológia: Kr. e. 776 (az első feljegyzett olimpiai játékok), Kr. e. V. század közepe (Periklész kora), Kr. e. 336–323 (Nagy Sándor uralkodása).

Az ókori RómaTopográfia: Róma, Karthágó, Actium, Pannónia, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria.Kronológia: Kr. e. 753 (Róma hagyomány szerinti alapítása), Kr. e. 510 (a köztársaság létrejötte), Kr. e. 264–146 (a pun háborúk), Kr. e. 44 (Caesar halála), Kr. e. 31 (az actiumi csata), Kr. u. 70 (Jeruzsálem lerombolása), 313 (a milánói ediktum) 325 (a niceai zsinat), 395 (a Római Birodalom felosztása), 476 (a Nyugatrómai Birodalom bukása).

A középkorTopográfia: Egyházi (Pápai) Állam, Bizánci Birodalom, Mekka, Német-római Birodalom, Szentföld, Velence, Firenze.Kronológia: 622 (Mohamed futása, a muszlim időszámítás kezdete), 732 (a frankok győzelme az arabok felett), 800 (Nagy Károly császárrá koronázása), 843 (a verduni szerződés), 1054 (az egyházszakadás), 1215 (a Magna Charta kiadása), 1453 (Konstantinápoly elfoglalása).

A magyarság története a kezdetektől 1490-igTopográfia: Magna Hungaria, Kazár Birodalom, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Muhi, Buda, Visegrád, Nándorfehérvár.Kronológia: 895 táján (a honfoglalás), 955 (az augsburgi csata), 972–997 (Géza fejedelemsége), 997/1000–1038 (I. /Szent/ István), 1077-1095 (I. /Szent/ László), 1095-1116 (Könyves Kálmán), 1205–1235 (II. András), 1222 (az Aranybulla kiadása), 1235–70 (IV. Béla), 1241–42 (a tatárjárás), 1301 (az Árpád-ház kihalása), 1308-42 (I. Károly), 1342–82 (I. /Nagy/ Lajos), 1351 (I. /Nagy/ Lajos törvényei), 1387–1437 (Luxemburgi Zsigmond), 1444 (a várnai csata), 1456 (a nándorfehérvári diadal), 1458–90 (I. /Hunyadi/ Mátyás).

A világ és Európa a kora újkorbanTopográfia: Németalföld, London, Versailles, Szentpétervár.Kronológia: 1492 (Amerika felfedezése), 1517 (Luther fellépése, a reformáció


kezdete), 1618–48 (a harmincéves háború), 1642–49 (az angol polgárháború), 1689 (a Jognyilatkozat kiadása).Magyarország a kora újkorbanTopográfia: Mohács, Kőszeg, Buda, Hódoltság, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Ónod, Nagyszombat, Bécs.Kronológia: 1526 (a mohácsi csata), 1541 (Buda török elfoglalása, az ország tényleges három részre szakadása), 1552 (Eger sikertelen török ostroma), 1566 (Szigetvár eleste), 1591–1606 (a tizenöt éves háború), 1664 (Zrínyi Miklós téli hadjárata, a vasvári béke), 1686 (Buda visszafoglalása), 1699 (a karlócai béke), 1703–11 (a Rákóczi-szabadságharc), 1707 (az ónodi országgyűlés), 1711 (a szatmári béke).

Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás koraTopográfia: Párizs, Poroszország, Szilézia, Lengyelország, gyarmatok Észak-Amerikában, Waterloo.Kronológia: 1776. július 4. (az amerikai Függetlenségi nyilatkozat kiadása, az Amerikai Egyesült Államok létrejötte), 1789. július 14. (a Bastille ostroma, a francia forradalom kitörése), 1793–1794 (a jakobinus diktatúra), 1804–1814/15 (Napóleon császársága), 1848 (forradalmak Európában).

Az újjáépítés kora MagyarországonTopográfia: Határőrvidék, Bácska, Bánát.Kronológia: 1723 (Pragmatica Sanctio), 1740–80 (Mária Terézia), 1780–1790 (II. József).

Reformkor, forradalom és szabadságharc MagyarországonTopográfia: Pest-Buda, Vaskapu, Pákozd, Isaszeg, Debrecen, Világos.Kronológia: 1830 (Széchenyi István: Hitel című művének megjelenése, a reformkor kezdete), 1832–36 (rendi országgyűlés), 1844 (a magyar nyelv államnyelvvé nyilvánítása), 1848. március 15. (forradalom Pesten), 1848. április 11. (az áprilisi törvények), 1848. szeptember 29. (a pákozdi csata), 1849. április 6. (az isaszegi csata), 1849. április 14. (a függetlenség kimondása), 1849. május 21. (Buda felszabadítása), 1849. augusztus 13. (a világosi fegyverletétel).

A nemzetállamok és a birodalmi politika koraTopográfia: Piemont, Olaszország, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Elzász-Lotaringia, Balkán.Kronológia: 1853–56 (a krími háború), 1859 (a solferinoi ütközet), 1861–65 (az Egyesült Államok polgárháborúja), 1866 (a königgrätzi csata), 1871 (a Német Császárság létrejötte), 1882 (a hármas szövetség megalakulása), 1907 (a hármas antant létrejötte).

A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora MagyarországonTopográfia: Arad, Osztrák–Magyar Monarchia, Budapest, Bécs, Fiume, Bosznia-Hercegovina.Kronológia: 1849. október 6. (az aradi vértanúk kivégzése), 1865 (Deák Ferenc húsvéti cikke), 1867 (a kiegyezés, Ferenc József megkoronázása), 1868 (a


nemzetiségi és népiskolai törvény, a horvát–magyar kiegyezés), 1875–90 (Tisza Kálmán miniszterelnöksége), 1873 (Budapest létrejötte), 1896 (a millennium), 1905 (a Szabadelvű Párt választási veresége, belpolitikai válság).

Az első világháború és következményeiTopográfia: Szarajevó, Doberdó, Szentpétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, a balti államok, Lengyelország, a trianoni Magyarország.Kronológia: 1914–18 (az első világháború), 1914. június 28. (a szarajevói merénylet) 1914. július 28. (az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának, a világháború kirobbanása), 1917 (a februári forradalom és a bolsevikok hatalomátvétele Oroszországban), 1918. október 31. (az őszirózsás forradalom győzelme), 1918. november 3. (a padovai fegyverszünet), 1919 (a békekonferencia kezdete, a versailles-i béke), 1919. március 21. – augusztus 1. (a proletárdiktatúra időszaka), 1920. június 4. (a trianoni békediktátum aláírása).

Európa és a világ a két világháború közöttTopográfia: Kelet-Közép-Európa, Szovjetunió, Brit Nemzetközösség, Berlin, weimari köztársaság, Moszkva, Saar-vidék, Rajna-vidék, Szudéta-vidék.Kronológia: 1922 (fasiszta hatalomátvétel Olaszországban, a Szovjetunió létrehozása), 1924 (a Dawes-terv), 1925 (a locarnói egyezmény), 1929–1933 (a világgazdasági válság), 1933 (Hitler hatalomra kerülése), 1936 (Berlin–Róma tengely), 1938 (Anschluss, a müncheni konferencia).

Magyarország a két világháború közöttTopográfia: Felvidék, Kárpátalja.Kronológia: 1920 (a numerus clausus, földreform) 1921–31 (Bethlen István miniszterelnöksége), 1927 (a pengő bevezetése), 1932–1936 (Gömbös Gyula miniszterelnöksége), 1938. november 2. (az első bécsi döntés), 1939. március (Kárpátalja visszacsatolása).

A második világháborúTopográfia: Leningrád, Pearl Harbor, Midway, El-Alamein, Sztálingrád, Kurszk, Auschwitz, Jalta, Potsdam, Hirosima, Normandia, Újvidék, Kamenyec-podolszki, Voronyezs, Don-kanyar, Délvidék és Észak-Erdély.Kronológia: 1939. augusztus 23. (a szovjet-német megnemtámadási egyezmény), 1939. szeptember 1. (Németország megtámadja Lengyelországot, kitör a második világháború), 1941. június 22. (Németország megtámadja a Szovjetuniót), 1942 (a Midway-szigeteknél lezajlott ütközet, az el-alameini csata), 1943 (véget ér a sztálingrádi csata, a kurszki csata), 1944. június 6. (megkezdődik a szövetségesek normandiai partraszállása), 1945. február (a jaltai konferencia), 1945. május 9. (az európai háború befejeződése), 1945. augusztus 6. (atomtámadás Hirosima ellen), 1945. szeptember 2. (Japán fegyverletételével véget ér a második világháború).1940. augusztus 30. (a második bécsi döntés), 1941. április (magyar támadás Jugoszlávia ellen), 1941. június 26. (Kassa bombázása), 1942–1944 tavasza (Kállay Miklós miniszterelnöksége), 1943. január (a doni katasztrófa), 1944.


március 19. (a németek megszállják Magyarországot), 1944. október 15–16. (Horthy Miklós sikertelen kiugrási kísérlete, nyilas hatalomátvétel), 1944. december 21. (Debrecenben összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés), 1945. április (Magyarország felszabadítása a náci uralom alól, a szovjet megszállás kezdete, a háború vége Magyarországon).

Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépüléseTopográfia: NSZK, NDK, Izrael, Kuba, Korea, Vietnam.Kronológia: 1945 (az ENSZ létrejötte), 1947 (a Truman-elv, a párizsi béke, India függetlensége), 1948 (Izrael létrejötte), 1949 (az NSZK, az NDK, a NATO, a KGST, a Kínai Népköztársaság létrejötte, a szovjet atombomba), 1950-1953 (a koreai háború), 1956 (az SZKP XX. kongresszusa, a szuezi válság), 1957 (a római szerződések), 1959 (a kubai forradalom), 1961 (a berlini fal építése, Gagarin űrrepülése), 1962 (a kubai rakétaválság), 1962-1965 (a második vatikáni zsinat).

Magyarország 1945–1956 közöttTopográfia: Recsk, Hortobágy, Sztálinváros (Dunaújváros), az 1956-os forradalom főbb fővárosi helyszínei, Mosonmagyaróvár.Kronológia: 1945. március (földosztás), 1946 (a forint bevezetése), 1947. február 10. (a párizsi béke), 1947 (kékcédulás választások), 1948 (a Magyar Dolgozók Pártjának megalakulása, a nyílt kommunista diktatúra kezdete, az iskolák államosítása), 1949 (a kommunista alkotmány, a Mindszenty- és a Rajk-per), 1950 (a szerzetesrendek feloszlatása, a tanácsrendszer létrejötte), 1953–55 (Nagy Imre első miniszterelnöksége), 1956. október 23. (a forradalom kirobbanása), 1956. október 28. (a forradalom győzelme), 1956. november 4. (szovjet támadás indul Magyarország ellen).

A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlásaTopográfia: Berlin, Helsinki, Prága, Gdańsk, Csernobil, Temesvár.Kronológia: 1964–1973 (a vietnami háború), 1967 (a „hatnapos háború”), 1968 (a prágai tavasz, a Brezsnyev-doktrína, párizsi diáklázadások), 1969 (az első Holdra szállás), 1975 (a helsinki értekezlet), 1989 (a kelet-közép-európai rendszerváltások, a berlini fal lebontása), 1991 (a Szovjetunió szétesése, a délszláv válság és az Öböl-háború kirobbanása).

A Kádár-korszakTopográfia: Salgótarján, Százhalombatta, Monor, Lakitelek, Bős-Nagymaros.Kronológia: 1958 (Nagy Imre kivégzése), 1963 (részleges amnesztia), 1968 (az új gazdasági mechanizmus bevezetése), 1971 (magyar-vatikáni megállapodás, Mindszenty József elhagyja Magyarországot), 1978 (az Egyesült Államok visszaadja a Szent Koronát), 1985 (a monori találkozó), 1987 (a lakiteleki találkozó), 1980 (Farkas Bertalan a világűrben), 1989. június 16. (Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése), 1989. október 23. (a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása), 1989 (társasági és egyesülési törvény), 1990 (szabad országgyűlési és önkormányzati választások), 1991 (a szovjet csapatok kivonása Magyarországról).


Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedéseTopográfia: az EU tagállamai.Kronológia: 1992 (a maastrichti szerződés aláírása), 1993 (Csehország és Szlovákia szétválása), 1995 (a schengeni egyezmény életbe lépése), 1999 (a NATO bombázza Szerbiát), 2001 (terrortámadás az Egyesült Államok ellen), 2002 (az euró bevezetése), 2004 (tíz új tagállam csatlakozik az EU-hoz, közöttük Magyarország is).

A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése MagyarországonTopográfia: a határon túli magyarlakta területek.Kronológia: 1996 (a magyar honfoglalás millecentenáriuma), 1999 (Magyarország a NATO tagjává válik), 2000 (a magyar államalapítás millenniuma), 2004 Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz).

Documents

ujkor.huujkor.hu/wp-content/uploads/2019/03/gyakorlatok_tortene... · Web viewMivel ez az atlasz jóval kevesebb explicit információt tartalmaz, mint a korábbi kiadványok, ezért