uni-eszterhazy.hu · Web viewA Szenátus 2006. december 13-i ülésén elfogadta a főiskola minőségfejlesztési programját, amely alapján a 2007. évre elkészítettük az éves

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA

ÉVES JELENTÉS A 2007. ÉVBEN VÉGZETT MINŐSÉGFEJLESZTÉSI

TEVÉKENYSÉGRŐL

EGER, 2008.

ÖSSZEÁLLÍTOTTA:

az Intézményi Minőségbiztosítási Bizottság

Tagjai:Dr. Csutorás Csaba, elnök

Dr. Koncsos FerencDr. Murányi ZoltánDr. Kicsák Lóránt

Dr. Aczél PetraDr. Juhász Erika

Titkár:Király Istvánné

Elfogadta a Szenátus 24/2008. (IV.23.) számú határozatával

2

TARTALOM

I. Minőségfejlesztési tevékenységek és eredmények 4

Az Eszterházy Károly Főiskolán 2007-ben végzett minőségfejlesztési tevékenységek rövid összefoglalása…………………………... 5Dr. Csutorás Csaba: A FOI modell alkalmazása az egri Eszterházy Károly Főiskolán…………………………………………………. 12Dr. Murányi Zoltán: A szervezeti önértékelés eredményei és tapasztalatai az Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Karán……... 16Dr. Kádek István: Rövid összegzés a főiskolánkon a közelmúltban végzett hallgatói nyomonkövetéses vizsgálatokról………………………………………… 19

II. A 2007. évben elvégzett szervezeti önértékelések 24

Bölcsészettudományi Kar szervezeti önértékelése………………………………… 25Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar szervezeti önértékelése………………… 42Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar szervezeti önértékelése………………….. 89Természettudományi Kar szervezeti önértékelése…………………………………. 122

III.Karok értékelése 134

Bölcsészettudományi Kar…………………………………………………………… 134Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar…………………………………………… 135Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar…………………………………………….. 136Természettudományi Kar……………………………………………………………. 137

IV. A Szenátus határozata……………………………………………………………… 138

3

I.

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉS EREDMÉNYEK

4

BESZÁMOLÓ AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLÁN 2007-BEN VÉGZETT MINŐSÉGFEJLESZTÉSI MUNKÁRÓL

A Szenátus 2006. december 13-i ülésén elfogadta a főiskola minőségfejlesztési programját, amely alapján a 2007. évre elkészítettük az éves szintű operatív tervet. A főiskolai éves program alapján a kari bizottságok kari terveket dolgoztak ki, a megvalósítás eredményeiről a kari tanácsoknak számolnak be. Az éves program végrehajtását az Intézményi Minőségbiztosítási Bizottság értékeli és meghatározza a következő éves feladatokat.

A főiskolai Minőségbiztosítási Bizottság éves tevékenysége

Az Intézményi Minőségbiztosítási Bizottság rendszeres időközönként ülésezett (kb. 2-3 havonta, dokumentált 2007. évi ülés időpontok: ápr. 23.; jún. 6.; szept. 26.; okt. 25.; nov. 15.), az időszakos feladatok határozzák meg az ülések számát. A 2007-es év nyarától minden bizottsági ülésről pontos jegyzőkönyv készül, ami az ülések dokumentáltságát biztosítja.A Bizottság éves elvégzett feladatai:

– A hallgatói kurzusértékelések koordinációja, lebonyolítása (2007. I. félévében).– A szervezeti önértékelés folyamatának lebonyolítása, koordinációja: Karonként az

oktatói elégedettségmérés, valamint a szöveges önértékelés megszervezése és lebonyolítása (Melléklet: szöveges önértékelés 2007.doc).

– A kari önértékelések RADAR értékelésének megvalósítása, a %-os eredmények kiértékelése (Melléklet: négykar kiértékelése.xls)

A Minőségi Körök éves tevékenysége

A főiskola minőségirányítási rendszerének kezdeti kidolgozási szakaszában az intézmény tevékenységi köreinek megfelelően négy minőségi kört hoztunk létre. A minőségi körök 2000. óta folyamatosan végzik tevékenységüket. Feladatuk a működés folyamatos nyomon követése és a rendszer fejlesztésének meghatározása. Főiskolánkon a Minőségirányítási Kézikönyv első változatát a Főiskolai Tanács 2003. június 11-én fogadta el. Ezután történt meg a rendszer elemeinek kidolgozása, próbaműködtetése, folyamatgazdák kijelölése és továbbképzése. A rendszer teljeskörűen 2006. január elsején lépett hatályba. 2007-ben a minőségi körök vezetői úgy döntöttek, hogy konzorciumban végzett minőségfejlesztési pályázati munka eredményeit beépítjük a rendszerünkbe. Az a döntés született, hogy a rendszerben 2007-ben az I. minőségi körhöz tartozó (Vezetés, tervezés, értékelés) fejezetet bővítjük újabb folyamatleírásokkal (elsősorban a stratégiai tevékenységéhez kapcsolódó eljárások kidolgozásával), valamint a III. minőségi kör feladatához kapcsolódó képzési folyamatokkal egészítjük ki rendszerünket.

A folyamatgazdák tevékenysége és szerepe a rendszer működtetésében

A folyamatgazdák a rendszer működtetéséért felelős munkatársak, akik figyelemmel kísérik az eljárásokra vonatkozóan a külső és belső szabályozások betartását, érdemi, tartalmi érvényesülését, értékelik azok alakulását, javaslatokat dolgoznak ki a szükséges módosításokra, fejlesztésekre, frissítésekre. Javaslataikat a Minőségbiztosítási Irodába juttatják el.

A rendszer első kiadásának próbaműködtetéséhez folyamatgazdákat neveztünk ki, akik a próbaműködtetés után is nyomon követik az eljárások és a gyakorlat viszonyát. Az újonnan

5

kidolgozott eljárásokhoz 2008-ban rendeljük ki a folyamatgazdákat, akiket képzéssel felkészítünk a feladatok ellátására. Az elmúlt évben közel száz munkatársunk kapcsolódott be a minőségirányítás rendszer működtetésével összefüggő feladatokba. Ez azért örvendetes, mert a minőségi munka legfontosabb feltétele a feladatokkal való azonosulás, amihez nélkülözhetetlen az elkötelezettség és a tájékozottság. A folyamatgazdák körének bővítése azért fontos feladat, mert a fejlesztése távlati célja, hogy minden munkatársunk legyen a saját folyamatának (folyamatainak) gazdája, kövesse nyomon a folyamat működését, hiba esetén azonnal jelezze azt, és tegyen javaslatot a folyamat módosítására, a hiba elhárítására. Bizakodók vagyunk abban a tekintetben, hogy az átlátható és mindenki számára elérhető szabályozás ismerete és alkalmazása megkönnyíti a feladatok minél kevesebb hibával történő ellátását, ami végeredményben az intézményünk nagyobb elismertségét fogja eredményezni külső és belső partnereinknél egyaránt. A folyamatos fejlesztés célja, hogy a tevékenységekből kiküszöböljük a hibákat. Távlati célként a „nulla hiba” elérését tűzzük ki még akkor is, ha tudjuk, hogy tökéletesen működő rendszer gyakorlatilag nem valósítható meg.

A minőségirányítási rendszer fejlesztése

A minőségfejlesztési programban meghatároztuk, hogy figyeljük az oktatási folyamatot, gyűjtjük, és napra készen tartjuk a főiskola működését szabályozó törvényi rendelkezéseket és más jogszabályokat, és elérhetővé tesszük a főiskolai belső hálózaton. 2007-ben a jogszabályok megjelenéséről szóló tájékoztatás céljából létrehoztuk a „Jogszabályfigyelő” című szükség szerint megjelenő értesítőt, melyben nemcsak a megjelent jogszabályra hívjuk fel a figyelmet, hanem arra is, hogy milyen új rendelkezéseket tartalmaznak a jogszabályok. A jogszabályok elektronikus formában megtalálhatók a CD jogtárban, de a főiskola minőségirányítási rendszerének honlapján is megjelenítjük az új jogszabályokat. Az egész évben megjelent új jogszabályokat a következő év elején bevezetjük a kézikönyv megfelelő fejezetéhez. A folyamatosan megjelenő jogszabályok jegyzékét és a jogszabályok szövegét is elérhetővé tettük minden dolgozó számára elektronikus formában a minőségirányítási rendszerben.

Minőségirányítási rendszerek fejlesztését célul kitűző konzorciumi pályázat is segített bennünket abban, hogy főiskolai rendszerünket átalakítsuk, bővítsük, és a működtetési tapasztalatok felhasználásával áttekinthetőbbé tegyük. A változtatások mértéke szükségessé tette, hogy a rendszer második kiadását készítsük el.A rendszerben az alábbi változtatások történtek:

– hozzáigazítottuk a változásokhoz a minőségirányítási kézikönyvet, átdolgoztuk annak mellékleteit képező eljárások, szabályzatok, utasítások és űrlapok jegyzékét;

– a minőségirányítási eljárásokat bővítettük. A minőségi körök véleménye alapján 2007-ben új folyamatleírásokat, elsősorban a vezetés – tervezés – ellenőrzés, valamint az oktatás és kutatás című fejezethez kapcsolódóan dolgoztuk ki. A második kiadásban a 23 új folyamatot írtuk le, így a rendszerben az eljárások száma 24-ről 47-re nőtt.

Az elmúlt évben jelentős módosítások történtek a főiskolai belső szabályzatokban. A Szenátus az év folyamán 36 alkalommal hozott határozatot főiskolai szabályzatokról. Ebből 5 új szabályzat elfogadása volt, 7 szabályzatot hatályon kívül helyezett. Szabályzatok összevonásával szabályzatok száma 3-al csökkent, és ezzel egyidejűleg a szabályozások áttekinthetőbbé váltak.

6

A módosításokkal párhuzamosan átvizsgáltuk a rendszerben alkalmazott űrlapok jegyzékét, elvégeztük azok aktualizálását. Az űrlapok száma 198-ról 180-ra csökkent.

A rendszer elektronikus változata elérhető minden dolgozó számára felhasználónév és jelszó megadásával. Kezelését nehézkessé teszi, hogy az egyes részekhez az anyag görgetésével lehet eljutni. A klikkeléssel történő elérést az elmúlt évben nem tudtuk megoldani, lévén hogy a rendszer terjedelme egyszerű megoldást nem tesz lehetővé. Ezért 2008-ban pályázati forrásból szeretnénk kifejleszteni a rendszer elektronikus, felhasználóbarát változatát.

Ellenőrzési-mérési-értékelési folyamatok eredményeinek bemutatása

Hazánk Európa Unióba lépését követően a minőségügy szerepe jelentősen nőtt, az új értelemben vett minőségkultúra kialakítása, elterjesztése számos akadályba ütközött, jelentős ellenállást leküzdve valósul meg. Nem volt – nincs – ez másképp a felsőoktatásban sem: miközben az európai környezetben természetes elvárás lett a felsőoktatási intézmények minőségügyének egységes rendezése, Magyarországon mintha nem történt volna számottevő előrelépés. Ennek legnyilvánvalóbb okai a feladat nehézsége és kényes volta.

A korábbi években rendszeresen vizsgáltuk az államvizsga bizottságok eredményességét, valamint a főiskolai alapszakok működését, a következő 3 kérdéskör vonatkozásában:

1. Teljesülnek-e a képesítési követelmények és a MAB akkreditációs követelményei; az intézményi minőségellenőrzés tárt-e fel, és ha igen, mely képzéseknél és milyen hiányosságokat?

2. Milyen változások következtek be a működésben, az eredményességben a korábbi tanévhez képest?

3. Melyek a negatív hatások belső működésből, külső hatásokból fakadó okai, az elhárításukra tervezett intézkedések?

2006 őszén a Hefop 3.3.1. projekt keretében kidolgozott szervezeti önértékelési eljárás kipróbálását végeztük el a Természettudományi Kar esetében. A pozitív tapasztalatok birtokában az önértékelési eljárást 2007 folyamán a másik 3 kar esetében is elvégeztük. A mérési eljárás 3 fő részből áll, egyrészt a teszt alapú oktatói és hallgatói elégedettségmérésekből, másrészt a szöveges önértékelésekből (szöveges önértékelés 2007.doc), harmadrészt pedig az eredmények RADAR értékeléséből, amikor az eredmények számszerűsítése történik meg.

Az önértékelési eljárás eredményei a mellékelt táblázatban vannak összefoglalva (négykar kiértékelése.xls).

A szöveges értékelés elkészítésében résztvevők – a karok többségében vezető pozícióban lévő oktatói – által elkészített anyag – köszönhetően a szempontok MAB akkreditációs szempontrendszerével való kompatibilitásának – kiindulópontja lehet a MAB akkreditációhoz készítendő anyagnak. Az összeállított anyag RADAR értékelését végző team, - mely az Intézményi Minőségbiztosítási Bizottságot jelentette – a szükséges tréning után munkához látott. Mint kiderült, a konszenzus keresése meglehetősen hosszadalmas és fáradságos tevékenység az ennyire eltérő előképzettséggel és háttérrel rendelkező csoporton belül. A teszt eredményekkel összevetve megállapítható, hogy a RADAR-csoport szigorúan, az esetek többségében talán túlzottan szigorúan értékelte az elétárt anyagot. (A teszt eredmények 66-82 % közötti, míg a RADAR eredmények 25-68 % közötti értékeket mutatnak.) Különösen figyelemre méltó a kari stratégia megítélésének eltérése, ami azt jelenti, hogy a tesztet kitöltő

7

kollégák más alapon ítélték meg a kérdést, mint a szöveges értékelés készítői és a RADAR team tagjai.

Anélkül, hogy a tesztek, illetve a szöveges értékelés részletes elemzését elvégeznénk, szeretnénk néhány érdekes tanulságot megemlíteni. Először néhány észrevétel az önértékelés módszertanával kapcsolatban:

– Míg a munkatársak tesztje esetén elvárt (80 % fölötti) részvételi arány viszonylag könnyen teljesíthető volt a TTK esetében, addig a többi karnál a részvétel ezt meg sem közelítette. – A vezetők ráhatása lenne szükségszerű a későbbiekben.

– A hallgatók részéről nagyobb mértékű bizalmatlanság volt tapasztalható, ez is hozzájárulhatott az alacsony részvételi arányhoz.

– A végzett hallgatók megkeresése nagy nehézséget okozott, ám részükről jóval nagyobb mértékű együttműködést tapasztaltunk (csak a TTK esetében mértük).

– A társadalmi hatás mérése során sajnos a friss diplomás pályakezdőkről igen kevés információhoz juthatunk, hiszen nehéz olyan iskolát találni, ahol az elmúlt néhány évben nagy számú új munkaerőt alkalmaztak. Hallgatóink jelentős része további diplomát szerez, az ő munkába állásuk után azonban már nem a mi végzett hallgatónknak számít. Nehéz a „pályaelhagyók” követése is, általában egyediek az esetek, így a foglalkoztató cégek nem tudnak összképet kialakítani az intézményünkben folyó munkáról.

– Felmerült a karokhoz közvetlenül kapcsolódó nem oktató dolgozók elégedettség mérésének igénye. Véleményünk szerint még abban az esetben is, amikor az intézmény teljes önértékelése zajlik, célszerű volna a karral „együtt élő” nem oktató dolgozók kari megkérdezése?!

Az önértékelés eredményei közül figyelemre méltó:– Az oktatók hiányolják a teljesítmények mérését, az ezen alapuló értékelést, motivációt.– A kari infrastruktúra megítélése nagyjából egységes (az oktatók és a hallgatók körében

egyaránt).– A kollégák jobb kommunikációt, átláthatóbb pénzügyeket szeretnének.– Az oktatók jónak tartják a munkahelyi légkört, elégedettek a bánásmóddal.– A hallgatók jónak értékelték a kapcsolatukat a tanszékekkel, többnyire elégedettek az

oktatási anyagokkal, a tananyag tartalmával és a gyakorlati képzéssel.– Az oktatók, de különösen a hallgatók lényegesen rosszabbnak érzékelték az intézmény

külső megítélését, mint amilyennek az a társadalmi hatás mérése alapján mutatkozik.– A hallgatók nem elégedettek a kredit rendszer működésével, nem tartják megfelelőnek

a kreditek elfogadásának menetét. – Az intézmény megítélése jó, a végzett hallgatókat szívesen alkalmazzák a régió

munkaadói.Az önértékelés elemzése során megállapítottuk az erősségeket, illetve gyengeségeket. A kialakult összkép alapvetően pozitív, de számos területen van ok és lehetőség javításra.

A felvetett kérdések egy részét főiskolai szinten kell kezelni, ilyen például a végzett hallgatók segítése, nyomonkövetése, azaz az alumni tevékenység, vagy a kreditrendszer működésével kapcsolatos felvetések.

A javaslatok többsége azonban kari szinten kezelhető.

8

Minőségfejlesztési pályázati konzorciumban való részvétel tevékenységi körei és eredményeiA 2006-os esztendő a HEFOP projektben (Hefop 3.3.1. A felsőoktatás minőségkultúra váltásának pilot modellje) való részvételünkkel új utat nyitott meg a minőségirányítási rendszer-fejlesztésünkben (Melléklet: FOI-EKF-Csutorás Csaba.doc; UNICAF-EKF-Murányi Zoltán.doc). Elkezdtük a minőségirányítási kézikönyvünk átdolgozását a FOI modellben szereplő folyamatok adaptációjával.

A folyamatok szerteágazósága miatt a lépcsőzetes elven történő bevezetés mellett döntöttünk, nem kívántunk a dolgozóinkra nagyszámú új folyamatot „ráerőltetni”, a működéskorszerűsítés maximális szem előtt tartásával. Hosszabb távon tervezzük a folyamatok rendszerezését az új modell 3 fő folyamata köré csoportosítani:

– Intézményi stratégiai és irányítási folyamatok,– Alapfolyamatok,– Támogató folyamatok.

Új folyamatok adaptációjával fejlesztettük a főiskolai működésünk teljesebb leírását. Első körben a FOI modell „Stratégiaalkotás és működésfejlesztés”, valamint „Hallgatói kapcsolatok gondozása” köré csoportosított folyamatait adaptáltuk. A következő években folyamatosan kívánjuk bővíteni folyamatainkat és folyamat-leírásainkat, a közeljövőben az oktatási és kutatási folyamatok adaptációját tervezzük. A teljes körű folyamatleírásokat folyamatirányítási rendszer keretein belül működtetjük, távlati célunk teljes körű PQM (Process Quality Management) megvalósítása. Jelenlegi fejlesztéseink egyik részét képezik a folyamat-fejlesztések. Másik igen fontos fejlesztési területünk a mérési módszerek fejlesztése a folyamatok jobb kontrolljának megvalósítása érdekében.

A HEFOP projekt UNI alprogramja keretében kidolgozott teszt alapú értékelési módszerek kitűnő alapot szolgáltatnak a főiskola oktatási és kutatási folyamatainak (alapfolyamatok) kézben tartására. Ezen mérési módszerek alkalmasnak bizonyultak az intézményi önértékelés kidolgozására, így a közeljövőben esedékes intézményi MAB akkreditációnkhoz is alkalmazni kívánjuk.

Az új folyamataink adaptációja során megerősödött az elképzelésünk, hogy a folyamatok szerteágazósága miatt is az adaptációt több lépésben célszerű megvalósítani. A folyamatok kontrollálására folyamatgazdák felelősségi körének pontos tisztázását valósítottuk meg, a folyamatműködtetés számottevően hatékonyabbá vált a folyamatgazdák munkájának nyomon követésével. A folyamatgazdák segítségével az adaptált és korábban bevezetett folyamataink esetében is sikerült eredményes folyamat-irányítást (PQM) bevezetnünk.A főiskola minőségirányítási rendszerében további fejlesztési irányokat határoztunk meg. Legfontosabb alapelvként mindennemű fejlesztés megvalósításakor minél teljesebb mértékű folyamat-irányítást kell megvalósítani, ez a hatékony működés alappillére. Az intézményi működés teljes körű leírása további folyamatok adaptációjával lehetséges. Új mérési módszereket vezettünk be a HEFOP projekt futamideje során, ezen módszerek további fejlesztése, tökéletesítése is szükséges lehet. Átláthatóbbá kívánjuk tenni a főiskola minőségirányítási rendszerét, ennek megvalósítására lehetőséget nyújt az ARIS szoftver alkalmazása. Az ARIS program segítségével a minőségirányítási rendszer új változatát a program nyújtotta lehetőségek kiaknázásával elektronikusan jelenítjük meg, megkönnyítve ezzel a rendszer alkalmazását a gyakorlati munkában.

9

Összefoglalás, fejlesztési feladatok körvonalazásaAz év elején, az akkor még futó HEFOP 3.3.1. projekt sikeres zárása érdekében alaposan elemeztük a projekt keretében kidolgozott önértékelési eljárásokat, megvizsgáltuk az önértékelési eljárás alkalmazhatóságát a Főiskola szervezeti egységei értékelésében. Először a Természettudományi Főiskolai Karon történt meg az önértékelési eljárás próba jellegű lebonyolítása az év elején, majd az ott szerzett tapasztalatok alapján a többi kar esetében is megtörtént az első önértékelési eljárás megvalósítása az év végére. Ezek eredményének kiértékelése még jelenleg is folyamatban van. A munka tulajdonképpen 3 fő részből tevődik össze, egyrészt az önértékelési eljárás a vezetés oktatói elégedettségmérésével kezdődik, amely kiegészül a hallgatói elégedettségmérési tesztekkel, valamint a végzett diplomások esetében történő nyomon követéssel. Az eljárás második fázisában következik a szöveges önértékelés elkészítése, amelyben részletes szöveges anyagot kell elkészíteni pontosan vezetett kérdések alapján az adott szervezeti egység (pl. karok) működéséről, a minőségirányítási rendszer alkalmazásáról. Az eljárás harmadik fázisában történik a szöveges önértékelések és tesztalapú értékelések RADAR eljárással történő kiértékelése, amely %-os formában értékeli a szervezeti egység működését a működés teljes vertikumán, sok oldalról. Az önértékelési eljárás zárásaként történik meg a folyamatos fejlesztés biztosítására tett javaslatok megfogalmazása és közzététele.

Az önértékelési eljárás a Minőségirányítási Rendszerünk legfőbb kiértékelési eljárása lesz a jövőben, illetve ezt kívánjuk elérni. Ehhez megfelelő rendszerességgel kell elvégezni a jövőben a szervezeti önértékelési eljárásokat, az így kapott eredmények lesznek aztán összehasonlíthatóak, így lehet mind a Minőségirányítási Rendszer, mind a működés folyamatos fejlesztésére javaslatot tenni.

Szintén a HEFOP 3.3.1. projekt zárásaként áttekintettük a projekt keretében kidolgozott folyamatok, folyamatmodellek alkalmazhatóságát a Minőségirányítási Rendszerünk fejlesztésére. Ennek eredményeként az első félévben felülvizsgáltuk és átdolgoztuk a Főiskola Minőségbiztosítási Kézikönyvét a 2007. március 31-én zárult HEFOP 3.3.1. „A felsőoktatás minőségkultúra váltásának pilot modellje” című projekt eredményeinek felhasználásával. A kézikönyv átdolgozása rendszeres időközönként elkerülhetetlen, mivel a jogszabályok, szabályzatok változását a Minőségirányítási Kézikönyvben is követnünk kell. A folyamatokat, folyamatleírásokat a HEFOP tapasztalatok alapján újragondoltuk és átalakítottuk új csoportosítási elvek szerint, az új minőségi köröknek megfelelően. Új folyamatok bevezetésével bővítettük a meglévő folyamatainkat, a korábbi 24 helyett az új kézikönyvben 47-re emelkedett az irányítás alá vont folyamataink száma. A HEFOP projektben alkalmazott ARIS szoftver alkalmasnak bizonyult a folyamatok, folyamatmodellek kezelésére, de a projektben kidolgozott nagyszámú folyamat szűkítése szükséges. Véleményünk szerint a hatékony Minőségirányítási Rendszer működéséhez átláthatóbb, a projektben alkalmazottnál sokkal egyszerűbb folyamatokra, folyamatmodellekre van szükség. Ennek megvalósításához újabb pályázati forrásra van szükségünk, így a Főiskola Minőségirányítási Rendszeréhez lehet a jövőben igazítani a HEFOP projekt eredményeit, ami feltétlenül kívánatos lenne.

A 2008-as intézményi akkreditációra való felkészülést teszi lehetővé az elmúlt évben lebonyolított átfogó kurzusértékelés, ami az oktatói munka hallgatói véleményezését teszi lehetővé. A zökkenőmentes lebonyolításhoz megfelelő informatikai háttérre van szükségünk, mivel a HEFOP projektben használt rendszert alkalmassá kell tennünk nagyobb számú kurzus, illetve adatlap kezelésére. Az elmúlt évben a hallgatói kurzusértékelések

10

lebonyolítását papír alapon valósítottuk meg, amelynek kiértékelése hosszadalmas és nehézkes. Kívánatos a jövőben mielőbb a megfelelő rendszer kidolgozása és kipróbálása.

A hallgatói kurzusértékeléseket a jövőben félévi rendszerességgel kívánjuk lebonyolítani, a HEFOP projektben kidolgozott teszt, illetve annak továbbfejlesztett változata alapján. A szervezeti önértékelési eljárás lebonyolítását 2-3 éves időközönként tervezzük.A Minőségirányítási Rendszer fejlesztéséhez szükség lenne a Minőségbiztosítási Iroda állandó működésére, pontosabban egy legalább 4 órás főállású alkalmazott adminisztratív személyzetre. Így válna lehetővé a rendszer hatékony működtetése, az adatlapok, űrlapok állandó felügyelete, elkészítése.

Eger, 2008. április 23.

11

Dr. Csutorás Csaba minőségfejlesztési programigazgató:

A FOI MODELL ALKALMAZÁSA AZ EGRI ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉBEN

Készült a HEFOP-3.3.1.-P.-2004-09-0129/1.0 pályázat keretében

A főiskola küldetésnyilatkozatában megfogalmazott célok eléréséhez törekszik olyan szervezeti struktúra kialakítására, amelynek folyamatos fejlesztésével, demokratikus működésének fokozásával biztosítja az intézmény partnerközpontú működését, szervezetkénti folyamatközpontú működését, dinamikus, új stílusú vezetés kialakítását, a munkatársak elkötelezettségének növelését. Összességében a versenyképesség fokozását, a minőségi oktató és kutatómunkára való törekvést.

A főiskola több képzési területen, képzési ágban folytat oktatást, több tudományterületen és tudományágban tudományos kutatást, valamint a régió gazdasági, tudományos, civil és önkormányzati szerveivel együttműködve tudásközpontként funkcionál. Ennek megfelelően a főiskola szervezete oktatási, tudományos kutatási szolgáltató és funkcionális szervezeti egységekre tagozódik. Jelenlegi szervezeti struktúrája közel két évtizedes folyamatos fejlesztés eredménye, melynek során az intézményben a felsőoktatással szemben támasztott társadalmi elvárások és piaci igények teljesítésének feltételei megteremtődtek.

A főiskola oktatási szervezeti egységei a karok, melyek több tanszéket egyesítő intézetekre, valamint önálló tanszékekre, valamint tanszéki jogállású képzési központra tagozódnak. A kar önálló oktatási szervezeti egység, amely a rendelkezésére bocsátott költségvetési összegekkel, valamint a költségvetésen kívüli bevételekkel a főiskolai szabályzatok rendelkezései szerint gazdálkodik. A kar oktatási és kutatási tevékenységét a kari tanács segítségével, a dékán vezetésével intézetigazgatók, tanszékvezetők, és központigazgató közreműködésével láthatja el.

Az intézet több tanszék tevékenységét összefogó, vagy több tanszék feladatait ellátó szervezeti egység, amely a kar által folytatott képzések keretében egy vagy több szak oktatási feladatainak ellátásra és az ezekhez tartozó tudományágban folyó kutatás céljából létrehozott oktatás és kutatásszervezési, illetve gazdálkodási jogkörrel felruházott szervezeti egység. Az intézeten intézeti tanács működik, élén intézetigazgató áll. Az intézeti tanszék több tantárgy oktatását végző és az ehhez kapcsolódó tudományágban kutatást folytató szervezeti egység, melyet tanszékvezető irányít. Az önálló tanszék valamely tudományos diszciplinában végez tudományos oktató és kutató munkát. Az önálló tanszéket tanszékvezető irányítja. A főiskola a hallgatók idegen nyelvi képzésének biztosítására kari szervezeti egységként idegen nyelvi képzési központot működtet, melynek élén igazgató áll.

A főiskolán három kar és egy kari jogosultsággal rendelkező fakultás működik. Ez utóbbi akkreditációja jelenleg folyamatban van.

Az egri főiskolán a minőségirányítási rendszer kidolgozását az a tény tette szükségessé, hogy a ’90-es évek elejétől az intézmény egy gazdag kínálatú, dinamikus regionális szellemi központtá nőtte ki magát, ahol az oktatás és tanulás minőségéről szervezetten kell gondoskodni. A menedzsment elvárása az volt, hogy a rendszer bevezetésével jobban

12

érvényesüljön a rendszerszemlélet, váljon átláthatóbbá a rendszer működése. Javuljon a gyakorlat és a szabályzás összhangja, gazdagodjanak a változtatás lehetőségei.

Szakértők szaktanácsadásával kezdődtek el a rendszer kialakításának munkálatai a helyzet felméréstől a szabályozásig. A főiskola olyan minőségirányítási rendszert dolgozott ki, amely összhangban áll az oktatási kormányzat és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság által kidolgozott minőségirányítási dokumentumban foglalt ajánlásokkal, teljes körű minőségbiztosítást tesz lehetővé. Az általunk kiépített rendszer kielégíti a főiskola szükségleteit. Nem ISO, de ISO-konform, nem TQM, de sok TQM-elemet tartalmaz. A főiskola megközelítésében nem az ISO alkalmazása volt a cél, hanem egy, a felsőoktatásban működtethető rendszer létrehozása, amelynek körvonalai Magyarországon most rajzolódnak ki. Az ISO-rendszert nem lehet alkalmazni a felsőoktatásban a fejlesztésre, a tervkészítésre, és az oktatói munkára, mert az akadémiai munkának az oktatás folyamatában a szellemi tevékenységben mások a hagyományai, mint a termelő üzemek munkájának. Azokon a területeken, ahol a felsőoktatásban nincs kész szabályozás, az általunk létrehozott rendszert példaértékűnek és úttörőnek tartjuk. A rendszer kidolgozása során csak néhány területen kellett újat alkotni, a legtöbb helyen a meglévő fejlesztések tisztázása és leírása történt meg. Az általunk kimunkált minőségirányítási rendszer tehát a főiskola belső munkáján alapuló rendszer.

Az eddigi minőségirányítási rendszer fejlesztési fő mérföldköveink a következők:2000. A Főiskolai Tanács létrehozta a Minőségértékelő Bizottságot, melynek feladata az

oktatás és kutatásfejlesztési tevékenységek minőségfejlesztésének és ellenőrzésének biztosítása.

2000. Minőségbiztosítási Csoport létrehozása. 4 fős csoport az akadémiai munka folyamatának ellenőrzésére a záróvizsgák értékelésére, az éves minőségértékelési jelentés elkészítésére.

2000. Átfogó intézményi önértékelés.2001. A főiskola teljes tevékenységét átfogó minőségirányítási rendszer kidolgozásának

kezdete. A Főiskolai Tanács határozatot hoz a rendszer kidolgozásáról.2001. Helyzetfeltáró minőségfejlesztési audit, külső szakértők közreműködésével.2002. A minőségirányítási rendszer kialakításában közreműködő vezetők, belső munkatársak

minőségügyi képzése. A képzés során külső szakértők felkészítették a menedzsmentet és a rendszer kialakításában résztvevő munkatársakat a feladatra. A tréningek eredményeként növekedett a munkatársak elkötelezettsége.

2002. A folyamatszabályozás kidolgozására 4 minőségi kör létrehozása és működésének kezdete. Feladataik: 1. kör: tervezés és irányítás, 2. kör: partneri kommunikáció, partnerközpontú működés, 3. kör: oktatási, kutatási folyamatok, 4. kör: a kiszolgáló folyamatok szabályozása.

2002. A folyamatszabályozásban részt vevő vezetők és munkatársak képzése.2003. I. félév a Minőségirányítási kézikönyv összeállítása.2003. június 11. A Főiskolai Tanács jóváhagyja a minőségirányítási kézikönyvet.2003 – 2004. A minőségfejlesztési körök elkészítik a folyamatszabályozások dokumentumait.2004. A főiskolai szabályzatok, utasítások, űrlapok beillesztése a minőségirányítási

rendszerbe.2004. Az elkészült dokumentum hozzáférhetőségének biztosítása a dolgozók részére.2004. EUA pályázat keretében átfogó önértékelés.2005. Felkészülés a rendszer próbaműködtetésére. Folyamatgazdák kijelölése, felkészítő

képzése.

13

2005. A folyamatok, eljárások próbaműködtetése, a minőségirányítási rendszer dokumentumaiban korrekció elvégzése, a dokumentum véglegesítése.

2006. január l. MIR hatályba léptetése.2006. A felsőoktatási intézmények minőségkultúra váltásának pilot-programjában való részvétel.

A 2006-os esztendő a HEFOP projektben való részvételünkkel új utat nyitott meg a minőségirányítási rendszer-fejlesztésünkben. Elkezdtük a minőségirányítási kézikönyvünk átdolgozását a FOI modellben szereplő folyamatok adaptációjával, melyek jelenleg is folyamatban vannak. A folyamatok szerteágazósága miatt a lépcsőzetes elven történő bevezetés mellett döntöttünk, nem kívántunk a dolgozóinkra nagyszámú új folyamatot „ráerőltetni”, a működéskorszerűsítés maximális szem előtt tartásával. A korábbi 4 minőségi kör helyett a folyamataink rendszerezését a modell 3 fő folyamata köré csoportosítottuk. Ennek megfelelően megalakult az új, három minőségi kör:

– Intézményi stratégiai és irányítási folyamatok,– Alapfolyamatok,– Támogató folyamatok.

Új folyamatok adaptációjával fejlesztettük a főiskolai működésünk teljesebb leírását. Első körben a FOI modell „Stratégiaalkotás és működésfejlesztés”, valamint „Hallgatói kapcsolatok gondozása” köré csoportosított folyamatait adaptáltuk. A következő években folyamatosan kívánjuk bővíteni folyamatainkat és folyamat-leírásainkat, a közeljövőben az oktatási és kutatási folyamatok adaptációját tervezzük. A teljeskörű folyamatleírásokat folyamatirányítási rendszer keretein belül működtetjük, távlati célunk teljes körű PQM (Process Quality Management) megvalósítása. Jelenlegi fejlesztéseink egyik részét képezik a folyamat-fejlesztések. Másik igen fontos fejlesztési területünk a mérési módszerek fejlesztése a folyamatok jobb kontrolljának megvalósítása érdekében.

A HEFOP projekt UNI alprogramja keretében kidolgozott teszt alapú értékelési módszerek kitűnő alapot szolgáltatnak a főiskola oktatási és kutatási folyamatainak (alapfolyamatok) kézben tartására. Ezen mérési módszerek alkalmasnak bizonyultak az intézményi önértékelés kidolgozására, így a közeljövőben esedékes intézményi MAB akkreditációnkhoz is alkalmazni kívánjuk.

Az új folyamataink adaptációja során megerősödött az az elképzelésünk, hogy a folyamatok szerteágazósága miatt is az adaptációt több lépésben célszerű megvalósítani. A folyamatok kontrollálására folyamatgazdák felelősségi körének pontos tisztázását valósítottuk meg, a folyamatműködtetés számottevően hatékonyabbá vált a folyamatgazdák munkájának nyomonkövetésével. A folyamatgazdák segítségével az adaptált és korábban bevezetett folyamataink esetében is sikerült eredményes folyamat-irányítást (PQM) bevezetnünk.

A főiskola minőségirányítási rendszerében további fejlesztési irányokat határoztunk meg. Legfontosabb alapelvként mindennemű fejlesztés megvalósításakor minél teljesebb mértékű folyamat-irányítást kell megvalósítani, ez a hatékony működés alappillére. Az intézményi működés teljeskörű leírása további folyamatok adaptációjával lehetséges. Új mérési módszereket vezettünk be a HEFOP projekt futamideje során, ezen mödszerek további fejlesztése, tökéletesítése is szükséges lehet. Átláthatóbbá kívánjuk tenni a főiskola minőségirányítási rendszerét, ennek megvalósítására lehetőséget nyújt az ARIS szoftver alkalmazása. Az ARIS program segítségével a minőségirányítási rendszer új változatát a

14

program nyújtotta lehetőségek kiaknázásával elektronikusan jelenítjük meg, megkönnyítve ezzel a rendszer alkalmazását a gyakorlati munkában.

A FOI modell adaptációjában résztvevő intézményi szakemberek:1. Dr. Csutorás Csaba – HEFOP projektvezető,

intézményi minőségfejlesztési programigazgató2. Dr. Koncsos Ferenc – főtitkár, intézményi minőségirányítási vezető3. Dr. Murányi Zoltán – UNI-CAF alprogram vezető4. Gönczi Gábor – pénzügyi koordinátor5. Király Istvánné – ARIS programfelelős

A FOI modell kidolgozásában és adaptációjában természetesen a felsoroltakon kívül részt vettek a kari minőségbiztosítási bizottságok tagjai (~20 szakember), valamint az intézményi Minőségi Körök vezetői is, ami a szakmai munka további biztosítékát jelentette.

15

Dr. Murányi Zoltán, intézményi koordinátor:

A SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉS EREDMÉNYEI ÉS TAPASZTALATAI AZ EGRI ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KARÁN

Készült a HEFOP-3.3.1.-P.-2004-09-0129/1.0 pályázat keretében

Hazánk Európa Unióba lépését követően a minőségügy szerepe jelentősen nőtt, az új értelemben vett minőségkultúra kialakítása, elterjesztése számos akadályba ütközött, jelentős ellenállást leküzdve valósul meg. Nem volt – nincs – ez másképp a felsőoktatásban sem: miközben az európai környezetben természetes elvárás lett a felsőoktatási intézmények minőségügyének egységes rendezése, Magyarországon mintha nem történt volna számottevő előrelépés. Ennek legnyilvánvalóbb okai a feladat nehézsége és kényes volta.

Az Eszterházy Károly Főiskola vezetése felismerve az újfajta minőségi szemlélet bevezetésének szükségességét bekapcsolódott a Miskolci Egyetem vezette konzorcium munkájába. Ugyan az UNI-CAF alprogram keretében elvégzett önértékelési kézikönyv és a tesztkérdések kidolgozásában nem vállaltunk feladatot, a munkát folyamatosan követtük, illetve részt vettünk a csoportmunkában. Vállalásunk szerint a konzorciumi tagok karaiból összeálló „virtuális egyetem”-hez a Természettudományi Karunkkal járultunk hozzá. Ennek megfelelően e karon végeztük el a szervezeti önértékelést. A kar új vezetése – mely közvetlenül ezt megelőzően került megválasztásra – teljes körűen támogatta munkánkat.

Miután a program kidolgozása befejeződött és az intézmény vezetése tájékoztatást kapott az eredményekről és további feladatokról, az érintettek tájékoztatása, képzése következett, természetesen különböző szinteken.

A szöveges értékelés elkészítésében résztvevők – a kar többségében vezető pozícióban lévő oktatói – által elkészített anyag – köszönhetően a szempontok MAB akkreditációs szempontrendszerével való kompatibilitásának – kiinduló pontja lehet a MAB akkreditációhoz készítendő anyagnak. Az összeállított anyag RADAR értékelését végző team, - melyben a dékán, az intézményi minőségügyi vezető, a kari Minőségügy Bizottság tagjai és magam vettünk részt – a szükséges tréning után munkához látott. Mint kiderült, a konszenzus keresése meglehetősen hosszadalmas és fáradságos tevékenység az ennyire eltérő előképzettséggel és háttérrel rendelkező csoporton belül. A teszt eredményekkel összevetve megállapítható, hogy a RADAR-csoport szigorúan, az esetek többségében talán túlzottan szigorúan értékelte az elétárt anyagot. (A teszt eredmények 66-79 % közötti, míg a RADAR eredmények 25-47 % közötti értékeket mutatnak.) Különösen figyelemre méltó a kari stratégia megítélésének eltérése: 25 % illetve 72 %. Ami azt jelenti, hogy a tesztet kitöltő kollégák más alapon ítélték meg a kérdést, mint a szöveges értékelés készítői és a RADAR team tagjai.

Anélkül, hogy a tesztek, illetve a szöveges értékelés részletes elemzését elvégezném, szeretnék néhány érdekes tanulságot megemlíteni. Először néhány észrevétel az önértékelés módszertanával kapcsolatban:

– Míg a munkatársak tesztje esetén elvárt (80 % fölötti) részvételi arány viszonylag könnyen teljesíthető volt – persze a vezetők ráhatásának is köszönhetően, a hallgatók aktivitása lényegesen alacsonyabb volt. Felmerül a hallgatói tesztek papíralapon történő elvégzése, különösen a kurzusértékelések esetében ahol egy, az elégedettségi tesztnél tapasztalt részvételi arány lehetetlenné teszi a kiértékelés elvégzését.

16

– A hallgatók részéről nagyobb mértékű bizalmatlanság volt tapasztalható, ez is hozzájárulhatott az alacsony részvételi arányhoz.

– A végzett hallgatók megkeresése nagy nehézséget okozott, ám részükről jóval nagyobb mértékű együttműködést tapasztaltunk.

– A társadalmi hatás mérése során sajnos a friss diplomás pályakezdőkről igen kevés információhoz juthatunk, hiszen nehéz olyan iskolát találni, ahol az elmúlt néhány évben nagy számú új munkaerőt alkalmaztak. Hallgatóink jelentős része további diplomát szerez, az ő munkába állásuk után azonban már nem a mi végzett hallgatónknak számít. Nehéz a „pályaelhagyók” követése is, általában egyediek az esetek, így a foglalkoztató cégek nem tudnak összképet kialakítani az intézményünkben folyó munkáról

– Hasonló okokból ugyancsak irreális próbálkozás a közvetítő cégek megkérdezése.– Felmerült a karokhoz közvetlenül kapcsolódó nem oktató dolgozók elégedettség

mérésének igénye. Véleményünk szerint még abban az esetben is, amikor a teljes intézmény önértékelése zajlik, célszerű volna a karral „együtt élő” nem oktató dolgozók kari megkérdezése.

Az önértékelés eredményei közül figyelemre méltó:– Az oktatók hiányolják a teljesítmények mérését, az ezen alapuló értékelést, motivációt.– A kari infrastruktura megítélése nagyjából egységes (az oktatók és a hallgatók körében

egyaránt)– A kollégák jobb kommunikációt, átláthatóbb pénzügyeket szeretnének.– Az oktatók jónak tartják a munkahelyi légkört, elégedettek a bánásmóddal.– A hallgatók jónak értékelték a kapcsolatukat a tanszékekkel, többnyire elégedettek az

oktatási anyagokkal, a tananyag tartalmával és a gyakorlati képzéssel– Az oktatók, de különösen a hallgatók lényegesen rosszabbnak érzékelték az intézmény

külső megítélését, mint amilyennek az a társadalmi hatás mérése alapján mutatkozik.– A hallgatók nem elégedettek a kredit rendszer működésével, nem tartják megfelelőnek

a kreditek elfogadásának menetét. – Az intézmény (kar) megítélése jó, a végzett hallgatókat szívesen alkalmazzák a régió

munkaadói.Az önértékelés elemzése során megállapítottuk az erősségeket illetve gyengeségeket. A kialakult összkép alapvetően pozitív, de számos területen van ok és lehetőség javításra.

A felvetett kérdések egy részét főiskolai szinten kell kezelni, ilyen például a végzett hallgatók segítése, nyomon követése, azaz az alumni tevékenység, vagy a kreditrendszer működésével kapcsolatos felvetések.

A javaslatok többsége azonban kari szinten kezelhető. Az ezzel kapcsolatos készséget és elszántságot az mutatja leginkább, hogy az önértékelés alapján összeállított tíz pontos javaslatot a kari tanács elfogadta a kidolgozandó minőségfejlesztési stratégia alapjául.

– Küldetésnyilatkozat megfogalmazása (az EKF küldetésnyilatkozatával összhangban), deklarálása

– Kari stratégia kidolgozása (oktatási, kutatási, humánerőforrás gazdálkodási, együttműködési stb.)

– A kari oktatási és kutatási potenciál felmérése– A munkatársak oktató, kutató munkájának értékelése, motiváció erősítése– Kommunikáció javítása (külső, belső)– Pénzügyek egyszerűsítése, átláthatóság növelése– A kari infrastruktura fejlesztése, kihasználásának javítása– A folyamatok értékelése, fejlesztése

17

– A hallgatói kurzusértékelések rendszeressé tétele, az eredmények nyilvánossá tétele– Az önértékelés kétévenkénti megismétlése

Az EKF TTK-n elvégzett „próba” szervezeti önértékelés tapasztalatai alapján várható, hogy a továbbiakban a módszert az intézmény egészére kiterjesztve alkalmazni fogjuk, mint ahogyan a kurzusértékelő tesztet már ilyen szinten alkalmazzuk is.Az UNI-CAF alprogram kidolgozásában résztvevő szakemberek:1. Dr. Csutorás Csaba – HEFOP projektvezető,

intézményi minőségfejlesztési programigazgató, főiskolai tanár2. Dr. Koncsos Ferenc – főtitkár, intézményi minőségirányítási vezető, főiskolai docens3. Dr. Murányi Zoltán – UNI-CAF alprogram vezető, főiskolai tanár4. Gönczi Gábor – pénzügyi koordinátor5. Dr. Radványi Tibor – számítástechnikai szakemberA UNI-CAF modell kidolgozásában és tesztelésében természetesen a felsoroltakon kívül részt vettek a kari minőségbiztosítási bizottságok tagjai (~20 szakember), valamint az intézményi Minőségi Körök vezetői is, ami a szakmai munka további biztosítékát jelentette.

18

Dr. Kádek István főiskolai tanár:

RÖVID ÖSSZEGZÉS A FŐISKOLÁNKON A KÖZELMÚLTBAN VÉGZETT, HALLGATÓI NYOMONKÖVETÉSES VIZSGÁLATOKRÓL

Főiskolánkon az elmúlt két évben két, nagyobb horderejű vizsgálat folyt a korábbi években végzett hallgatóink pályakezdésének, munkahelyi beilleszkedésének elemzésére.

I.Az egyik vizsgálat 2006-07 években folyt, a Gazdaságtudományi Intézet kutatóinak részvételével, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal ROP 3.3. pályázatának támogatását elnyerve. A kutatók a vizsgálatban törekedtek

– a diplomás pályakezdők iránti jelenlegi, illetve a közeljövőben várható kereslet és foglalkoztatási preferenciák áttekintésére (kérdőíves adatgyűjtésen alapuló vizsgálat az észak-magyarországi térségben, döntően ipari és üzleti szolgáltató cégek, kisebb részben önkormányzatok és oktatási intézmények bevonásával – a visszaérkezett válaszok száma 175),

– az Eszterházy Károly Főiskolán a 2001-2005 években végzett hallgatók képzettségi struktúrájának, munkavállalásának vizsgálatára és a munkahelyi beilleszkedésükre vonatkozó tapasztalataik feltérképezésére, valamint

– a főiskolai képzés, illetve a régiófejlesztés gyakorlatával kapcsolatos következtetések, javaslatok megfogalmazására.

(A kutatás-vezető Dr. Papanek Gábor DSc, a Gazdaságtudományi Intézet egyetemi tanára volt. A kutatásnak a volt hallgatókra irányuló munkálatait Dr. Kádek István koordinálta. A hallgatói vizsgálat lebonyolításban és az elemzések készítésében részt vettek továbbá: Tánczos Tamás és Turóczi Gabriella kollégák.)A következőkben a kutatásnak a főiskolánkon végzett pályakezdő diplomásokra vonatkozó irányát mutatjuk be, röviden.

Kikre terjedt ki a vizsgálat?

Az Eszterházy Károly Főiskolán, 2001 – 2005 években nappali tagozaton végzett hallgatókra. 1000 kérdőív került kiküldésre, melyből 357 értékelhető válaszlap érkezett vissza. Szándéka szerint sem volt felmérésünk teljeskörű, néhány szak végzettjeinek a lekérdezése történt meg. A szakokat úgy válogattuk össze, hogy tanári- és nem tanári szakokon végzettek egyaránt kerüljenek a megkérdezettek közé. Elsősorban a Gazdaság- és Társadalomtudományi Főiskola Kar volt hallgatóit kívántuk megkérdezni, de –kontrollként- a Bölcsészettudományi Főiskolai Karról és a Természettudományi Főiskolai Karról is „válogattuk” szakokat. Összesen 11 szak hallgatóit kerestük meg; ezek közül 4 nem tanári szak: gazdálkodási, kommunikáció, könyvtár-informatika és szociálpedagógia. A tanár szakok közül a következők kerültek „beválogatásra”: magyar nyelv és irodalom, angol nyelvtanár, német nyelvtanár, matematika, számítástechnika, biológia és gazdaságismeret tanár szak. Az álláshoz-jutás és a karriercélok megvalósíthatósága szempontjából a tanár szakon végzettek közül kitüntetett helyzetben levőnek feltételeztük az idegennyelv szakosokat és a számítástechnika tanári szakon végzetteket, a nem tanár szakosok közül pedig a közgazdász diplomát szerzetteket. (E hipotézisek –nagyrészt- igazolódtak.)

19

A vizsgálat fő céljának bemutatása.

Kijelenthető, hogy 43 kérdéses kérdőívünk a diplomás pályakezdők helyzetét vizsgálja. Ennél azonban konkrétebb célok vezéreltek bennünket. Döntően az oktatás és a gazdasági szféra kapcsolatrendszerét kívántuk elemezni, regionális vonatkozásban, tehát annak figyelembe vételével, hogy az észak-magyarországi régióban hogyan valósul meg ez a kapcsolatrendszer, milyen a két szféra „illeszkedése”, mely pontokon a legerőteljesebb az inkongruencia (ezt itt most nem ágazati értelemben véve, hanem azt vizsgálva, hogy a gazdaság elvárásai és a felsőoktatás tudás- és képességfejlesztő tevékenysége hol illeszkedik a legkevésbé).

Az elemzés főbb megállapításai

1. Elhelyezkedési esélyek, munkahelyi beilleszkedés, regionális vonatkozások

A kérdőívek elemzéséből levonható volt az a megállapítás, hogy a főiskolánkon végzett hallgatók elhelyezkedési esélyei összességében jónak ítélhetők. Különválasztva a tanári és a nem tanári szakon végzetteket, a következő összegző megállapítások tehetők. A vizsgálatba vont tanár szakosok esetében egyértelműen kijelenthető, hogy a legjobb munkaerő-piaci lehetőségei az angol nyelvtanár szakon végzetteknek vannak. Ezzel szemben (több oldalról közelítve is) a biológia és a magyar nyelv és irodalom szakosok munkaerő-piaci kondíciói gyengének minősíthetők. A gazdaságismeret tanár szakosok beilleszkedése is elsősorban kényszereken nyugszik. Ők továbbtanulással is csak nehezen tudnak javítani alkalmazkodóképességükön, mivel a felsőoktatási intézmények végzettségük gazdasági tartalmait nem ismerik el (a közgazdász egyetemi képzésbe nem, csak a közgazdász-tanári képzésbe számítják be eredeti végzettségüket). A nem-tanári végzettséggel rendelkezőknél a gazdálkodási szakon végzettek és a kommunikáció szakosok rendelkeznek jobb paraméterekkel, a könyvtár-informatika szakon végzettek munkaerő-piaci helyzete rossznak, míg a szociálpedagógusoké kedvezőtlennek ítélhető. Megfigyelhető volt az is, hogy a tanároknál gyakoribb az állásváltoztatás esetén a személyes ok (a munkahelyi vezetővel való konfrontálódás, vagy a kollektívával való „elégedetlenség”); ezek az okok kevésbé szembetűnőek a nem tanári álláshelyeken levőknél. Ez utóbbi csoportban viszont inkább lehetett találkozni (eddig náluk inkább!) a munkahelyi feladat megszűnéséből adódó állásváltoztatással. Megállapítható az is, hogy a versenyszférában a munkavállalók anyagi elismerése jobb, de a munkahelyi feladatokban válogatni nem lehet. (Munkahelyet ebben a szférában döntően nem az anyagi elismerés hiánya miatt, hanem a nem „tetsző” munkahelyi feladat okán váltanak). Ugyanakkor kirajzolódik egy olyan tendencia is, hogy az első munkahely megszerzésének időtartama kezd elhúzódni; és az elhelyezkedési esélyek szempontjából kedvezőbb és kedvezőtlenebb helyzetben levő szakok közötti különbség növekszik.Az első munkahely kiválasztásában a kereseti lehetőség a döntő szempont, ezt a szakmai kihívás követi. A munkavégzés (földrajzi) helyének megválasztásában az állandó lakóhely és a családi-rokoni kötődés játssza a döntő szerepet. Akik tehát nem a régió lakosai, nem is keresnek állást itt; sőt: az észak-magyarországi régióból a kedvezőtlen kereseti lehetőségek miatt a frissdiplomások elvándorlása mutatható ki. (Érződik Budapest, és a fővárosi agglomeráció munkaerő-elszívó hatása is.)

2. A tanulmányok és a munka

Válaszoló volt hallgatóink 43%-a ítélte úgy, hogy munkája során, mindennapjaiban azt csinálja, amire főiskolánkon ténylegesen felkészítést kapott. A másik oldalon, a

20

felkészültségtől való teljes eltérést konstatálók 14%-os mértéke elgondolkodtató. Ugyanakkor némileg megnyugtató, hogy a főiskolai képzés felkészítette hallgatóinkat a munkahelyen adódó speciális követelmények gyors áttekintésére és teljesítésére. A válaszadók közel 55%-a esetében ez a „betanulási” folyamat kifejezetten könnyen ment, de a többiek is meg tudtak felelni az elvárásoknak, bár nehezen, esetenként sok küszködéssel, de azért az elvárt határidőre. Válaszadóink szerint a munkahelyen leginkább az önálló munkavégzés képességét kell használniuk, de fontos a kapcsolatépítés, kommunikáció, továbbá az innovatív gondolkodás képessége és az elemzőkészség. Az emberismeretet, mint jól hasznosítható képességet döntően azok hangsúlyozták, akik saját vállalkozásukban tevékenykednek. Nagyon tanulságos az a hiánylista, amit volt hallgatóink a kellően ki nem alakított képességekről, a munkahelyeken elvárt, de a főiskolán be nem gyakorolt készségekről adtak. A gyakorlatiasságot (valamilyen formában) szinte mindenki hiányolta. A tárgyalóképesség, az attraktív prezentálás képességének kialakítása, továbbá a vállalkozások működtetésével kapcsolatos napi, gyakorlati kérdések kellő áttekintésének hiánya tételesen is megfogalmazódott. Sokan hiányolták a konfliktuskezelő technikákat, illetve a még elmélyültebb, használhatóbb idegen nyelvi felkészítést. A tanár szakosok is olyasmit hiányolnak, ami a mindennapokban nagyon szükséges: szélesebb módszertani „repertoárt”, az iskola működésével kapcsolatos jogi-igazgatási tudnivalókat és tanácsokat az egyéni bánásmódot igénylő tanulókkal való foglalkozásokhoz. A hallgatók által adott „hiánylista” feltűnő egyezőséget mutat azoknak az interjúknak a tanulságaival is, melyek e kutatás „másik ágán” készültek vállalatok, intézmények vezetőivel. Az interjúalanyok egybehangzóan állapították meg, hogy a pályakezdő diplomások gyakorlati ismeretei és készségei elégtelenek. Miközben elméleti felkészültségük többnyire jónak mondható, kommunikációs készségük alacsony szintű, konfliktustűrő képességük gyenge. Gond van a team-munkával, és sok esetben a pontossággal, megbízhatósággal is.

(A kutatás eredményei és a kutatók következtetései és ajánlásai tanulmányokban fogalmazódtak meg, és konferencián hangzottak el; a konferencia-előadások alapján írott szakcikkeket konferenciakötet tartalmazza. A kutatás eredményei egy miskolci és egy budapesti konferencián is nyilvánosságot kaptak. Néhány tanulmány és cikk adatai e rövid áttekintő anyag irodalomjegyzékében megtalálhatók.)

II.A Felsőoktatási Törvény 35.§ (6) pontjában foglalt előírásnak megfelelően, főiskolánk rektora, Dr. Hauser Zoltán utasítására a főiskolán 2005/06 tanév végén végzős nappali tagozatos hallgatóink körében –kísérleti jelleggel- pályakövetéses vizsgálat indult. Az erre kijelölt munkacsoportot Dr. Nagy Mária vezette; a kérdőív elkészítésében Dr. Kádek István, Dr. Nagy Mária, Dr. Sáska Géza (külső tanácsadó), és Szabóné Dr. Stefán Edit vett részt. A kutatás lebonyolítását Varga Csilla, az adatok rögzítését Tóthné Dr. Parázsó Lenke irányította. A megbízott munkacsoport tagja volt Dr. Koncsos ferenc főtitkár is. A lekérdezés lebonyolításában közreműködött Simándi Szilvia, a Neveléstudományi Tanszék gyakornoka. A gyorsjelentéseket Dr. Nagy Mária állította össze. A kutatás zárótanulmányát –a munkacsoport tagjai véleményének meghallgatásával- Dr. Nagy Máris és Dr. Sáska Géza jelenleg készíti.

21

Hogyan folyt az adat-gyűjtés? (A munka ütemezése)

A munka két fázisban került megszervezésre. A vizsgálat első szakaszában, 2006 júniusában, a tanári képesítővizsgákon, illetve a nem tanárképes szakok záróvizsgáin kérdőívet töltöttek ki a végzős hallgatók (összesen 454 kérdőív került leadásra). 2006. november és 2007. február között került sor a voltaképpeni pályakövetési kérdőív lekérdezésére. Ekkor 173 kérdőív érkezett vissza. A gyorsjelentések 2007. tavaszán már elkészültek. A munka most zárul a részletes tanulmány véglegesítésével.

Az elemzés néhány megállapítása

A záróvizsgát követő második megkeresésre válaszolók 60,4%-ának sikerült elhelyezkednie. 38% a szakmájában, 22,3% nem a szakmájában talált munkát. Ez a kedvezőnek tűnő arány valószínűleg nem igaz a főiskolát végzettek egészére. A vizsgálat évében a legnagyobb eséllyel a gazdasági, az informatika és a természettudományi szakmacsoportban szerzett diplomával lehetett elhelyezkedni. Az eredeti (végzéskori) tervekkel összevetve, elmondható, hogy a kizárólag kereső foglalkozásban gondolkodók közül az informatikusok mérték fel pontosan a helyzetüket: a diploma megszerzése után fél évvel nagyobb részt valóban állásban is vannak, a szociális szakmacsoportba tartozók viszont nem: az átlagosnál is kisebb mértékben tudtak elhelyezkedni. [Ez utóbbi megállapítás a ROP-os kutatás tapasztalataival is megegyező: a szociálpedagógusok munkapiaci helyzete abban a felmérésben is kedvezőtlennek mutatkozott.]A munkával rendelkezők 44%-a talált a diplomájának szorosan megfelelő munkakört, 38%-uk a diplomához részben illeszkedőt; 18%-uk állította, hogy a diplomájától nagyon távol eső munkakörben tudott elhelyezkedni. [Érdemes megfigyelni, hogy a korábbi évekhez képest ez az „illeszkedés” kissé romlott, hiszen a ROP-os vizsgálatban nyilatkozók kisebb hányada, 14%-a jelzett a tanulmányoktól teljesen távol eső munkafeladatokat, a részbeni illeszkedésről számot adók aránya pedig nagyobb volt a 2006-ban végzettekéhez képest, ez az érték korábban 43%.]Az adatok azt mutatják, hogy a főiskola által kiadott diploma minősítésben mutatkozó főiskolai értékrend és a diploma piaci értéke között nincs értelmezhető összefüggés. [Ezt a megállapítást a másik vizsgálat is megerősíti: a ROP-os kutatás során sem lehetett a diploma minősítése és az álláshoz jutás gyorsasága között összefüggést találni.]A hallgatók csaknem fele (46,4%) a diplomaszerzés után fél évvel úgy érzi, inkább jó döntés volt a főiskolát választania, és csupán 11,4%-a vallja azt, hogy nem. Ugyanakkor elég magas azok aránya, akik bizonytalanok ebben a kérdésben. [A ROP-os vizsgálatból még pozitívabb kép rajzolódik ki: 351 válaszoló a főiskola választására irányuló döntését utólag, ötfokozatú skálán átlag 4,2-re minősítette. A jeles minősítést adók legnagyobb arányban a könyvtár-informatikusok és az angolosok között fordultak elő.]

(A fentiekben csak néhány megállapítás került kiragadásra a vizsgálat eredményei közül. A most véglegesülő zárótanulmány részletesen, több dimenzióban elemzi az adatokat. Az anyag természetesen javaslati részt is tartalmaz.)

A két kutatás eredményeit tartalmazó tanulmányok, dokumentumok:I.Hollóné K. Erzsébet [2008]: Diplomások iránti vállalati igények – pályakezdő diplomások

szakmai megítélése az Észak-Magyarországi régióban.

22

Kádek István [2008]: A főiskolánkon folyó tudásátadás és képességfejlesztés illeszkedése a munkapiaci elvárásokhoz.

Papanek Gábor [2008]: A felsőfokú végzettségűek „tudás-vagyona” és a munkaerőpiaci igények Észak-Magyarországon című kutatás célja, módszerei

Zám Éva [2008]: Pályakezdő diplomások: munkaerőpiaci igények – képzési struktúra.

A fenti cikkek megtalálhatók „A diplomás pályakezdők szakmai beilleszkedése Észak-magyarországon” c. (ACTA OECONOMICA, NOVA SERIES TOM. XXXV.) konferenciakötetben. EKF, Líceum Kiadó, Eger, 2008.

Papanek – Zám – Hollóné – Kádek [2008]: Gazdaság és felsőoktatás „illeszkedése” az észak-magyarországi régióban (Megállapítások, következtetések a régióbeli munkáltatók és az egri Eszterházy Károly Főiskola végzett hallgatóinak visszajelzései alapján)

Konferencia előadás, elhangzott Budapesten, a BME-n 2008. január 16-án rendezett „Regionális gazdálkodás aktuális kérdései” c. konferencián. Az előadás alapján írott cikk megjelenés alatt.

(A lista nem teljes. A ROP-os kutatásról további anyagok is készültek.)

II.Nagy Mária [2006]: Pályakövetéses vizsgálat az Eszterházy Károly Főiskolán, I. szakasz – Gyorsjelentés

Nagy Mária [2007]: Pályakövetéses vizsgálat az Eszterházy Károly Főiskolán, II. szakasz – Gyorsjelentés

Nagy Mária – Sáska Géza [2008]: Pályakövetéses vizsgálat az Eszterházy Károly Főiskolán(Kutatási zárótanulmány – véglegesítés alatt.)

23

II.

A 2007. ÉVBEN ELVÉGZETT SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSEK

24

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSE

1. Vezetés

1.a. A vezetés hogyan teszi láthatóvá a kiválósági minőségkultúra melletti elkötelezettségét, ez hogyan jelenik meg a kar/szak jövőképében, értékrendjében?

– A kar/szak és szervezeti egységei belső munkamegosztása

A kar célkitűzéseinek összefoglalására nem létezik külön kari küldetésnyilatkozat, a kar az intézményi küldetésnyilatkozat szellemében határozza meg saját céljait.

A kar szervezeti felosztását, azok összetételét, hatáskörét és jogkörét az intézményi SzmSz határozza meg és szabályozza. Ezeknek az előírásoknak a kar eleget tesz. A szervezeti kiépítés megtörtént, a kari akkreditáció sikeresen lezajlott. A szervezeti felosztás az alábbiak szerint néz ki: dékán, dékánhelyettes, dékáni hivatal, kari tanács, kari bizottságok, tanszékek. A kari belső munkamegosztás a szervezeti egységek között részben az SzmSz, részben az intézményi vezetés rendeletei, részben külső, országos szintű rendeletek, törvények alapján történik. A tanszékek munkamegosztását a tanszékvezető határozza meg, és a munkaköri leírások rögzítik. A munkamegosztás a kar szervezeti egységei között igazodik a karon folyó oktatási és kutatói tevékenységhez. Ennek szerkezeti átalakulása kihatással van a munkamegosztás folyamatára és jellegére. Az oktatási rendszer átalakulása folytán megszűnt az „egy szak egy tanszék” felállás, a szakok működtetése szoros és összehangolt tanszékek közötti együttműködést, ez pedig kari szintű összehangolást igényel. Ezen túlmenően a tanszéki visszajelzések alapján elmondható, hogy az oktatókban erős igény él nem csak a formális együttműködésre (áttanítás, közös képzés), de a szorosabb szakmai szintű kooperációra is. A szakok működtetésében egy-egy tanszék a szakgazda szerepét tölt be, ugyanakkor a szak akkreditációs feltételeinek teljesüléséért a szakfelelős viseli a felelősséget, aki bizonyos esetekben nem azonos a szakgazda tanszék vezetőjével, hanem pl. külső oktató. Bár a tanszékek felől nem érkezett olyan jelzés, hogy anomáliát okozna a működésben, de szükséges lenne pontosan felmérni, összhangban van-e pl. a tanszékek és a szakfelelősök feladata és felelőssége a döntési kompetenciájukkal. Ugyanezt azonban elmondhatjuk a karról is. Az oktatói és kutatói munka minőségének biztosítása ugyanis elsődlegesen a kar feladata, miközben a döntési kompetenciája, mind a személyi állomány, mind pedig a felhasználható forrásokat tekintve hiányzik vagy korlátozott.

Az általános döntéshozatali fórum a kari tanács. Ennek munkáját segítik - hol előzetes véleményezéssel, hol pedig a döntések végrehajtásával - a kari bizottságok (gazdasági, tudományos, minőségbiztosítása bizottság). Most csak a minőségbiztosítási bizottság működését részletezzük. minőségbiztosítási bizottság feladatát és működését újra kell definiálni. Eddig a minőségellenőrzés tulajdonképpen a külső - kari szintű és intézményi szinten összesített - jelentések elkészítésére korlátozódott, ezen belül is alapvetően az akadémiai folyamatok ellenőrzését végezte, általában évente egyszer, kampányszerű munkával. A mostani önértékelés is mutatja azonban, hogy sokkal átfogóbb feladatot kell a jövőben ellátnia, és nem csak eseti, hanem folyamatos méréseket és összegzéseket kell készítenie, nem vagy elsősorban nem külső szervezetek számára, hanem belső felhasználásra, az intézmény és az egyes szakok országos akkreditációjának előkészítése, illetve a minőségbiztosítási eredmények évi egyszeri publikálása céljából. Az új feladat, valamint a

25

most elvégzett felmérés alapján azt mondhatjuk, hogy ennek feltétele a minőségbiztosítási kiépítése. (Az erre vonatkozó javaslatot lásd a mellékletben.) Ehhez először is tisztázni kell, hogyan viszonyul az új ellenőrzési folyamat az intézményben egyszer már kiépített ellenőrzési rendszerhez, hogy az új rendszer minőségbiztosítási folyamatai megegyeznek-e a régi rendszerével, és hogy a régi rendszer folyamatgazdáira lehet-e, és mennyiben lehet támaszkodni az új rendszerben.

A kari bizottságon belüli munkamegosztás tekintetében csak a pontos minőségbiztosítási feladatok, folyamatok kimunkálása, és főleg egyszerűsítése után lehet dönteni. Ez alapján lesz célszerű meghatározni a bizottság tagjainak számát is.

1.b. A vezetőség milyen szervezeti, irányítási struktúrában biztosítja a kiválóság irányába vivő változásokat?

A kar működését eddig külső értékelő bizottság nem vizsgálta. A kari minőségügyi bizottság feladata statisztikai jelenések készítése és értékelése volt. Tanácsadói tevékenységet a kari döntésekben csak korlátozottan látott el. Az értékelések eredményeiből adódó intézkedéseket a kari tanács hozta meg. A kar és az intézmény stratégiai céljainak meghatározásban a minőségügyi bizottság tagjai nem vettek részt.

Mint fentebb említettük, a minőségügyi bizottság eddigi működése során azt vizsgálta, teljesülnek-e a szakok akkreditációs követelményei, mégpedig a személyi állomány és az infrastruktúra területén. S bár itt nem érvényesült a minőségügyi tevékenység másik feladata, a javítás érdekében történő akciók meghatározása, ezeknek az értékeléseknek az eredményeképpen gyors és komoly intézkedések történtek a hiányosságok felszámolására, elsősorban az oktatói kart illetően (a fokozatszerzés hathatós támogatása, előléptetések, vendégtanárok alkalmazása). Ezen intézkedések hatására egy év alatt a működő, még hagyományos szakokon a szakfelelősök és a tantárgyfelelősök az elírásoknak megfelelően lettek kiválasztva, ahol ez egyszerre nem sikerült maradéktalanul, ott is elindult az oktatói állomány átalakítása. Tulajdonképpen erre építve lehetett az új BA alapszakok akkreditációs anyagait sikeresen összeállítani. Bár nem rendszeresítettünk minőségügyi értekezleteket, az akkreditációs kritériumok megismertetése megtörtént. Az átoktatás rendszerének kidolgozása is ennek köszönhető, hisz az oktatói kapacitást úgy lehetett maximálisan kihasználni, ha ugyanazt a kurzust több szak képzési rendszerébe is beillesztettük. A tanszéken belüli minőségbiztosítási munka a kari összesítésekhez szükséges adatok összegyűjtésére és továbbítására korlátozódott. (lásd 1.a.). Tanszéki szinten sem zajlott folyamatos minőségértékelési tevékenység, azonban eddigi célok megvalósításához a jlezett évi egyszeri értékelés is elegendő volt.

Készült egy felmérés arra vonatkozóan, hogyan látják az oktatók mindezt. Jelentős részük az intézmény minőségpolitikájáról és minőségcéljairól átlagos ismeretekkel rendelkezik, ezek a célok átlagos mértékben épülnek be a tanszékek célkiűzéseibe. A tanszék belső munkamegosztásáról egyforma arányba született negatív pozitív és semleges értékelés. A belső minőségértékelés gyakoriságát illetően általában az évente egyszer szerepelt válaszként, az ennek hatására hozott intézkedések hol kis mértékben, hol viszont jelentős mértékben eredményeznek a tanszéken javulást. Szinte azonos arányban tartották úgy a válaszadók, hogy kissé, és hogy jelentősen tudják személyesen befolyásolni a helyzet javítását.

26

1.c. A vezetők hogyan segítik elő a színvonal fenntartását és a humán erőforrás fejlesztését?

A mostani felmérés igazolja, hogy az oktatói kapacitás mind a meghirdetett kurzusok kreditértékét, mind pedig az oktató-hallgató arányt illetőn jól van kihasználva. Az oktatók tényleges óraszáma tanszéki szinten közelít az elvárt átlaghoz, egyes tanszékeken már a nappali képzésben túl is lépi azt, ha pedig a levelezőoktatást is figyelembe vesszük, mindenhol fölötte van a törvényi előírásnak. (Ha csak a nappalis órákat tekintjük, az elvárt átlagtól való eltérés abból adódik, hogy a vezető pozícióban lévő oktatók órakedvezményben részesülnek.) Inkább az jelent problémát, hogy a mester szakok indításához rendelkezünk-e majd elegendő fölös kapacitással. Erre vonatkozóan több tanszéktől is érkezett visszajelzés, melynek értelmében a jelenleg alkalmazott oktatói létszámmal nem tudják megoldani a mesterszak elindítását, új státuszokra lenne szükségük. Különösen fontos ezt a kérdést végiggondolni, mert a tanszékek úgy értékelik, hogy a hallgatói létszám megőrzése vagy emelése extenzíve, azaz újabb szakirányok, szakok, képzési formák elindításával érhető el. Azért különösen nehéz ennek a vélekedésnek a helyességét megítélni, mert közben azt is megjegyzik, hogy a meglévő szakokra is tudnának több hallgatót fogadni. Vagyis miközben van még a meglévő szakokon belül kihasználatlan kapacitásuk, ezek feltöltését reménytelenebbnek látják, mint újabb szakirányok vagy szakok indítását. Ennek érdekében kari és intézményi szintű stratégia szükséges.

Ez eddig elmondottak arra vonatkoztak, hogy a mégoly részleges, de életbevágóan fontos minőségügyi értékeléseknek milyen hatásai s következményei voltak a múltban. A minőség javítására irányuló akciók azonban azt a kérdést is felvetik, hogy milyen szinten kell meghozni azokat a döntéseket, melyekkel a változás elérhető. A személyi állomány és az infrastrukturális fejlesztések ügyében a karnak, és értelemszerűen alegységeink sincs döntési kompetenciája. Csak a változtatás igényét illetően dönt, ami a központi, intézményi vezetés, és irányító szervek felé javaslat vagy kérelem formájában jut el. A karon belül különböző hatókörű döntési kompetenciával a tanszékvezetők, a kari tanács, illetve a dékán rendelkezik. Ha intézményi szinten nézzük, a kar döntési kompetenciája, vagyis önállósága nagyon korlátozott.

A tanszékek önértékeléséből az derül ki, hogy szinte kivétel nélkül azt szorgalmazzák, hogy a formális együttműködésen túl, jöjjön létre valóságos szakmai együttműködés. (közös konferenciák, tanácskozások).

Továbbá több konkrét információt szeretnének, mert a Rektori hírlevelet, noha jónak s szükségesnek tartják, túl protokollárisnak ítélik. Az oktatók így kevés információt kapnak a tanszékek közötti együttműködésről, a vezetés döntéseiről, szándékairól és céljairól. Azt is szóvá tették, hogy konkrét kérdésekre és problémákra ritkán kapnak érdemi választ.

Ami a külső kapcsolatokat illeti, az oktatók folyamatosan részt vesznek hazai és külföldi konferenciákon, szerveznek az intézményükben ilyeneket. A belső szakmai konzultációk száma azt mutatja, hogy folyamatos a szakmai munkára való felkészülés. A tanszékek állományának összetételét tekintve alacsony fluktuáció mutatható ki, leginkább nyugdíjazás és haláleset áll a változás hátterében. A fegyelmi vétségek hiánya a jó munkahelyi légkörre, az oktatói fegyelem meglétére utalnak.Az oktatók közül viszonylag sokan tagjai külföldi és hazai szalmai testületeknek, néhányan vezető pozíciót is beöltenek.

27

A különféle csereprogramokban részt evő hallgatók száma alacsony, bár növekvő tendenciát mutat. Az Erasmus-programban való aktívabb részvétel lenne kívánatos, mert ezen keresztül lehet növelni a kar nemzetközi kapcsolatait.A tanszékeken a vendégoktatók száma alacsony, és alacsony azon oktatók száma is, akik más intézményben vendégtanárok.

Nagyon tanulságos, hogy a különféle kutatócsoportokkal való kapcsolat és együttműködés nagyon ritka, legtöbbször egy-egy oktató részvételét jelenti olyan projektekben, melyet nem a mi intézményünk indít. Ennek megváltoztatását csak úgy lehet elérni, ha a mi intézményünkben is alakulnak kutató csoportok, melyek az új képzési struktúrát figyelembe véve az igazi magjai lehetnek nem csak a belső szakmai munka fejlődésének, de a külső kapcsolatok építésének, valamint az utánpótlás szisztematikus biztosításának is.

2. Stratégia

Mind a kar, mind annak kisebb szervezeti egységei a startégiaalkotásnál az utóbbi években elsődlegesen a képzés külső követelményrendszere által támasztott elvárásoknak igyekeztek megfelelni, és ez még néhány esztendeig ez lesz a legfontosabb cél. Az oktatást és a kutatást érintő fejlesztési stratégiák hátterében az akkreditációs követelményekhez való igazodás áll, ez motíválta a személyi állomány fejlesztését éppúgy, mint az infrastrukturális fejlesztéseket. Ezzel párhuzamosan viszont a változó igényekre is tekintettel kellett lenni, ami főleg a képzési szerkezet átalakításában jelentkezett. A stratégiaalkotásnál a hallgatói, illetve a munkatársi elégedettségmérés eredményei csak a legutóbbi időben jelentkezhettek, hiszen az elmúlt tanév végén került sor először ilyen felmérésre. Az oktatóktól érkezett vélemények alapján kijelenthetjük, hogy a hallgatói elégedettségmérés lebonyolításának időzítésén és módján érdemes lenne változtatni. A visszacsatolás működni látszik, az oktatók kézhez kapták az összesített eredményt. A munkatársi elégedettségmérés is megtörtént, ennek eredménye még nem jutott vissza a tanszékek oktatóihoz. A tanszékek önértékeléséből az derül ki, hogy az oktatók jobban, részleteiben is ismerik tanszékük célkitűzésit, ám a kari stratégiáról csak nagy vonalakban értesülnek, ami nem csak arra utal, hogy kommunikációs deficit van a kar és a tanszékek között, de arra is, hogy ez a másik irányban is érvényes, vagyis a tanszéki kezdeményezések sem biztos, hogy eljutnak vagy beépülnek a kari stratégiaalkotásba. Tanulságos, hogy tanszékük stratégiai célkitűzéseit az oktatás terén jobbnak tartják, mint a kutatás terén, és szinte egyöntetűn keveslik a célok megvalósítására szánt erőforrásokat. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy alacsony pontszámot kapott a stratégia, illetve a megvalósítása során nyújtott oktatói-kutatói teljesítmény kiértékelése. Ha jobban meggondoljuk, ez összességében azt jelenti, hogy a stratégiai tervezést az oktatók minden mozzanatában ad hoc jellegűnk tartják, hiszen sokszor csak a külső elvárásoknak való megfelelésben merül ki, a megvalósításához szükséges erőforrások szűkösek, ami nyilván akadályozza, vagy megnehezíti a végrehajtást, és a végén nem történik meg sem az egész folyamat, sem pedig a benne résztvevők munkájának a kiértékelése. Az önálló kezdeményezés, a módszeresség, a széles információs bázisra épülő hosszú távú tervezés hiánya azonban nem jelenti azt, hogy ebben a szűkebb mozgástérben ne születnének eredményes tervek és döntések. A javulás érdekében mindenképpen szükséges azonban a tervezés információs bázisát kiszélesíteni (hatékony, ám egyszerű mérésekre építve), de az ebből nyert információknak csak akkor lesz hasznuk, ha rugalmasan fel tudjuk őket használni, ami a kezdeményezőkészség fokozást igényli. De még mindezek előtt a legfontosabb az lenne, ha az intézmény, a kar és az egyes szakok is pozícionálnák magukat, felmérve lehetőségeiket, kijelölnék a helyüket az új képzési rendben. Mivel egyértelmű kritériumok szabályozzák az indítható képzési formákat, pontosan fel lehet mérni, mit, milyen

28

ráfordítással érdemes célba venni. Erre szolgál az intézményi fejlesztési terv, és a hozzá igazodó kari minőségfejlesztési koncepció. A „jó megoldások” intézményen belüli kiterjesztésére vonatkozóan önálló szervezeti fórum nem létezik, az ösztönzés és a jutalmazás kérdése ad hoc jellegű.

3. A munkatársak irányítása

A kar személyi állományának összetétele, szakterületeik képzési profil szerinti megfelelése

Ennek a kérdésnek a megválaszolásában elsődlegesen külső értékelésre támaszkodhatunk. A szakmai kompetenciák meglétét és helyes elosztását igazolják és minősítik az szakakkreditációk eredményei. A bölcsészkar 12 tanszékéről-különböző adminisztratív hibák miatt-6 kitöltött kérdőív érkezett vissza, amelyek csak töredékes adatokat nyújtanak a munkatársak irányításáról. Az értékelést nehezítette az is, hogy a visszaküldött felmérésekben is vannak kihagyott válaszok. A szóbeli jelzések alapján zavarokat okozott az is, hogy nem volt világos, hogy milyen időtartamról készüljön a vizsgálat, ezért volt, ahol az elmúlt 5 évet, máshol csak az elmúlt 1 évet vették figyelembe. A tanszékeken az az általános nézet, hogy a személyi és technikai feltételek javultak és megfelelnek minősítettség szempontjából is a követelményeknek. Több helyen készen állnak az MA - képzés elindítására. A követelményekkel kapcsolatban egyik tanszék sem említett gondot, az előléptetések és a képzések tervezését a folyamatban lévő PhD- vagy habilitációs eljárásokkal kötötték össze.Az utánpótlás tervezésében is a PhD fontosságát emelték ki, amelyet igyekeznek támogatni. Van olyan tanszék, amely a volt hallgatók megnyerésére fordít nagyobb hangsúlyt, míg más tanszék státuszcserében vagy a Debreceni Egyetemmel kialakított kapcsolatban látja az utánpótlás biztosítását Minden tanszék említette, hogy tiszteletben tartva az oktatási szabadságot a tanszékvezetőknek közvetve vagy közvetlenül folyamatos befolyásuk van a munkára. A centralizáció és a decentralizáció harmonikusan kiegészíti egymást minden tanszéken. A közös tevékenységet a gyakori tanszéki értekezletek, a különböző szekciók vagy kisebb munkacsoportok egyéni és együttes munkája biztosítja. A tanszékeken belül nincsenek külön érdekképviseleti fórumok, a belső kommunikáció pedig szóban vagy írásban, egyéni vagy közösségi szinten rendszeresen működik. A tanszékek saját állításuk szerint önálló szociális tevékenységre nem képesek, de mindent megtesznek azért, hogy az oktatók minél hamarabb értesüljenek a főiskola által adható szociális támogatásról. Van azonban olyan tanszék is, amely kutatáshoz és utazáshoz támogatást ad és fedezi a szakmai szervezetek tagsági díját, bár egyre csökkennek az igénybe vehető pénzügyi eszközök.Minden tanszéken fontosnak tartották a TDK-munkát, amelyet a tudományos kutatás zálogának és az esetleges utánpótlás-tervezés egyik lehetőségének tekintenek. Az idegen nyelvi tanszékek nagyon fontosnak tartják és támogatják a külföldi részképzéseket, ösztöndíjakat. Ezeken a tanszékeken hallhatunk hallgatói kutatócsoportról, nemzetközi kapcsolatok kiépítéséről. A művészeti tanszékeken a gyakorlati képzést különböző rendezvények jelentik, amelyek tapasztalatszerző szerepe pótolhatatlan.

29

4. Erőforrások, partnerkapcsolatok

Oktatási infrastruktúra bemutatása, fejlesztése, kihasználtsága

Az Anglisztika és Amerikanisztika Tanszék oktatói jelenleg négy különféle képzés hallgatóit oktatják: a ’kimenő’ angol nyelv és irodalom nappali és esti, valamint az új BA anglisztika szak nappali és levelezős hallgatóit. A kimenő szak nappalis hallgatói harmad- és negyedéven 80 és 120 fővel, illetve a harmadéves 80 fő estis hallgató igen zsúfolttá teszi az órarendet, a vizsgaidőszak megszervezését pedig szinte ellehetetleníti. Az idei tanév végén várható a legnagyobb dömping, mintegy kb. 200 végzőst kell május hónapban levizsgáztatni párhuzamosan az alsóbb éves/nem végzős hallgatók tanóráival, majd júniusban szakzáróvizsgáztatni. Az új BA szak másodéves nappalis és levelezős hallgatói 50-60 vannak, és ez a szám ideálisnak tekinthető mind az oktatói kapacitás mind a teremkihasználtság szempontjából. Az idei elsős létszám – 21 anglisztika BA, 15 anglisztika minor – az ismétlő kb. 10 fő hallgatóval éppen hogy megközelíti az ideális 50-60 fős létszámot.

A tantermek mellett a könyvtár angol könyveinek kihasználtsága is 100 %-os ilyen hallgatói létszámnál, sőt sok esetben gondok vannak a kötelező olvasmányok példányszámával. Ezért az oktatók szöveggyűjteményeket állítanak össze, melyek a könyvtárban illetve számos esetben elektronikusan a tanszék vagy az oktatók honlapjáról hozzáférhetők. A tanszéken minden oktató rendelkezik számítógéppel, ami nagy mértékben segíti a hallgatókkal a tanórán kívüli kapcsolattartást, illetve az adminisztrációt. Itt kell megemlítenem az adminisztrátor terheit is, aki egyedül segít a nappalis és estis hallgatóknak. A tanszéki 16 gép felét az elmúlt években lecserélték, a gépek fele nagyon, illetve közepesen elavult.

A Történelem Intézetben valamennyi történelem szakos hallgatót fogadni tudjuk, nappali és levelező képzésben. Az órarendi ütemezés során szinte az összes infrastrukturális lehetőséget kihasználják, ám nem kis terhet jelent, hogy az infrastruktúra egy részét csak kedvezőtlen időpontban, pl. az eseti órákban tudják igénybe venni. A Közép- és Újkori Magyar Történelem Tanszéken 5 főállású kolléga és 3 óraadó, mellékállásban foglalkoztatott kolléga dolgozik. Elvileg négy állandó tanteremmel rendelkezik a Történelemtudományi Intézet, ami természetesen nem elegendő a kontakt órai igényekhez képest. A zsúfoltság viszont évről-évre csökkenő tendenciát mutat, két év múlva bizonyára a tanterem kapacitás is összhangba kerül a történelem szakra felvett hallgatók létszámával. A tanszéki leltárba 3 asztali számítógép és 1 db laptop, a Modernkori Magyar Történelem tanszékével közösen 1 db projektor tartozik. Az asztali számítógépek közül kettő felújításra szorul már. Az infrastrukturális ellátottság – a történelem szakot illetően – másik aspektusa a szakirodalommal való ellátottság, a könyvtári szolgáltatások színvonala. Általában jó színvonalúnak kell minősítenünk a könyvtári szolgáltatásokat, azért nem kiváló, mert az új szakirodalom beszerzése csak időbeni késéssel történik.

A Filozófia Tanszéken az irodák berendezése jó színvonalú, az oktatók informatikai és oktatástechnológiai berendezésekkel való ellátottsága közepesnek mondható. A tantermi ellátottság és a tantermek felszereltsége megfelelő, az órabeosztások racionálisak, a tantermek kapacitása arányban van a hallgatói létszámmal. A hallgatók és oktatók kutatásához szükséges felszerelés tekintetében, mindenekelőtt a szakkönyvtárat illetően komoly hiányosságok vannak.

A Magyar Irodalomtudomány Tanszék magyar kb. 20-25%-kal, tánc-és drámapedagógia szakon 200-300%-kal több hallgatót tudna fogadni. Az oktatástechnikai szolgáltatások

30

alacsony számúak, a szakok ellátása ilyen szempontból megoldott. A tantervi-órarendi ütemezéssel az oktatástechnikai szolgáltatások összhangban vannak.

Magyar Nyelvészeti Tanszéken évfolyamonként 100 nappali tagozatos hallgató oktatására van lehetőség. Az utóbbi években olyan technikai eszközöket vásároltunk, amelyekkel biztosítható az órák korszerű megtartása (projektorok, laptopok). Tanszéki oktatók fele használja ezeket a legújabb eszközöket, másik fele a hagyományos írásvetítő és videószemléltetést. A korábbi években a nagyszámú csoportok miatt az összes órát nem tudták az A épületben megtartani, és ez a szemléltető eszközök alkalmazásában nehézséget okozott. Az eszközhasználat óra-rendi ütemezéssel csak teljes időbeli beosztás mellett oldható meg, ami azt jelenti, hogy oktatóiknak reggeltől este 7-ig különböző időpontokban vannak órái.A Német Tanszéken a fogadható/ összes hallgató aránya: 100% - 50% a három 3 (nappali, esti, levelező) képzésen. Az órarend készítésénél gondot jelent a krónikus teremhiány, gyakran este 7-ig kénytelenek órákat tartani, amikor már a hallgatók fáradtak. Az idegen nyelv szakokra hatványozottan igaz, hogy az esti órák kevésbé hatékonyak. A részidős képzésben az oktatók számára a távolság miatt extra terhet jelent, ha pl. a Sas úti kollégiumban kell megtartani órájukat.

Kutatási infrastruktúra bemutatása, fejlesztése, kihasználtsága

Az Anglisztika Tanszéken adottak a kutatás infrastrukturális feltételei, már ami az elektronikus hozzáférhetőséget illeti. Sajnos, a könyvtárban igen kevés az olyan kiadvány és folyóirat, ami elősegítené az egyes oktatók kutatómunkáját. Ugyan folyamatosan rendelnek újabb tanulmányköteteket, de ezek az oktatás színvonalának emelését, illetve a tehetséggondozás (OTDK-munka) elősegítését célozzák. Az oktatók főként budapesti (MTA) vagy egyetemi könyvtárakba (ELTE, DE) járnak, és a tanszék anyagilag támogatta a kutatás ilyen formáját – egészen a tavalyi évig.

A Filozófia Tanszéken a kutatás informatikai feltételeiben kisebb, a szakkönyv ellátásában komoly hiányosságok vannak. A kutatómunkához szükséges anyagok beszerzése növeli a kutatók leterheltségét. Mind az oktatási, mind a kutatómunkára kihatással van az adminisztratív feladatok megszaporodása.

A történelem intézet oktatói is szóvá teszik, hogy a kutatás feltételei erőteljesen romlottak, főleg a könyvtárközi kölcsönzés rendjének megváltozása miatt. Az internet használat egyáltalán nem pótolja a kiesett lehetőséget, és a legújabb folyóiratok (külföldi) hozzáférhetősége megint csak anyagiak ráfordításával biztosítható. A nemzetközi konferenciákon való részvétel – a tudománypolitikai változások miatt (pl. a kutatási összegek felosztási aránya eleve hátrányosan érintette a bölcsésztudományokat, 40-40 -20%) – ugyancsak egyre nehezebbé válik. A pályázatok számának drasztikus csökkenése, a tanszékek bevételi forrásainak elapadása pl. pusztán az utazási költségek előteremtését is problematikussá teszi.

A Nyelvészet és Irodalomtudomány Intézetben oktatói az általuk oktatott szakterülethez illeszkedő témában végeznek kutatásokat, ami a minőségi munka biztosítéka. A Magyar Nyelvészeten minden szükséges eszköz, forrás nem áll rendelkezésükre (elsősorban régebbi, ritkább szakkönyvek), ezért egyrészt otthoni anyagukat használják, másrészt szükség van egyéb könyvtárak igénybevételére (ÓSZK). A Magyar Nyelvészeti Tanszék szakkönyvtára az oktatók számára folyamatosan elérhető, és kutatásukhoz rendszeresen használják. A

31

nagyszámú publikációk bizonyítják a kutatási tevékenység eredményességét, és az infrastrukturális háttér támogatását. Az Irodalomtudományi Tanszék kiválónak ítéli az infrastrukturális hátteret, melyben még kihasználatlan tartalékok is rejlenek.

A Német Nyelv és Irodalom Tanszék oktatói számára is rendelkezésre áll az intézmény által biztosított kutatási infrastruktúra, úgy mint a Központi Könyvtár és Főegyházmegyei Könyvtár (500.000 kötet), az integrált könyvtári információs rendszer, a médiatár, a kutatói könyvtár, a Regionális Informatikai Központ és a Multimédia Kutatólaboratórium. A minőségbiztosítás szempontjait szem előtt tartva a jövőben még nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani annak a kérdésnek, hogy a tanulást elősegítő szótárak és alapművek beszerzésén túl folyamatos legyen a német nyelvű szakkönyvek vásárlása is - központi forrásból, mert a tanszék bevételes tevékenységéből erre már nincs lehetőség. A tanszéknek egyébként nincs más intézménnyel közös kutatása. Pénzügyi erőforrások menedzselése, értékelése, fejlesztése

Az egyes tanszékek az éves OM támogatás mellett az estis-levelezős képzésből befolyó összegből gazdálkodhatnak. A Történelemtudomány Intézetben alapvetően az OM támogatásból gazdálkodnak, a bevételes tevékenység aránya 10 %. Az utóbbiból elsősorban a levelező konzultációk díját és egy további jogviszonyban foglalkoztatott vezető oktató bérének egy részét fedezik, de az elmúlt években dologi kiadásokra is jutott belőle. Az átoktatás mértéke nem számottevő, csak úgy mint a projektműködés.

Az Anglisztikán és Amerikanisztikán az elmúlt félévben a bevételes tevékenységből befolyt pénzösszeg éppen csak az óradíjak kifizetésére volt elegendő; a vizsgadíjak egy részét már nem tudták kiutalni, és nem maradt pénz könyvrendelésre és egyéb beruházásokra. A 2 tanszéken jelenleg – csakúgy mint az elmúlt 5 évben – nincs más projekttevékenységekből, illetve pályázati forrásokból származó bevétel.

A Filozófia adatai szerint: OM: 5.337.000-Ft, bevételes tev.: 5.794.382-Ft, míg projekt: 0. Az intézményen belüli átoktatás kihasználtsága maximális, a bevételes tevékenységből származó bevételek a jelenlegi körülmények között nem növelhetők, a hallgatói létszám növeléséhez újabb szakirányok vagy külső képzési helyek akkreditációjára lenne szükség, ami a tanszék oktatói kapacitásának maximális kihasználtsága miatt pillanatnyilag reménytelen. Meglévő szakok és szakirányok esetében újabb képzési formák (táv, e-learning) bevezetése hozhat bevétel növekedést. Ehhez azonban csak részben állnak rendelkezésre tananyagok. A projekttevékenységből származó 0-Ft. bevétel (csak 2006) magáért beszél. A kezdeményezőkészség nem hiányzik, a tanszéken, de még inkább kari szinten jól működő bölcsészet- és társadalomtudományi interdiszciplináris kutatóműhely(ek) azonban igen.

A Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézeten belül az intézeti összegek 50%-ában részesül a két nagy tanszék (Nyelvészet és Irodalomtudományi). Két fő forrásuk az OM-támogatás és a bevételes levelező tevékenység, projektműködésből a tanszékeknek számottevő bevétele nincs. Az utóbbi években jellemzően az OM-támogatás a működési költségek kevesebb mint 50%-át tette ki, a dologi kiadások nagyobb részét a bevételes tevékenységekből finanszírozták. Ez alól éppen a 2007-es év a kivétel, amikor a nappali létszám változása miatt a korábbinál magasabb OM-támogatásban részesültek. A bevételes tevékenységből származó összegek a növekvő intézményi elvonás hatására viszont évről évre csökkennek; a tánc- és drámapedagógia szakos levelező képzés már-már a finanszírozhatóság határára érkezett. Az Irodalomtudományi Tanszéken projekttevékenység az utóbbi 3 évben

32

nem volt, a Nyelvészetről korábban két OTKA-pályázat nyert, és tavaly mind a kettő befejeződött.

A Német Tanszék becslése szerint az éves költségvetés 16%-az OM támogatásból, 84%-a a bevételes keretből (esti és lev. tagozatos oktatás) származik.

Partnerkapcsolatok menedzselése

Az Ének-Zene Tanszék kiegészítése szerint az oktatók művészeti-oktató tevékenysége mellett művészeti előadóként, tehát koncertező előadóművészként képviselik az intézményt számos külföldi egyetemen (pl. Lengyelországban, az amerikai Minnesotában, Valdostában és Besztercebányán).

Az Amerikanisztika Tanszék által megpályázott tevékenységek elsősorban szakmai jellegűek, eddig több kutatói ösztöndíjat pályáztak meg a tanszék oktatói. Habár ezek sikertelenek voltak, kiemelendő a közelmúltbeli Széchenyi professzori ösztöndíj, amelyet Dr. Vadon Lehel nyert el, illetve Dr. Kádár Judit sikeres pályázati tevékenysége a Kanadai Nagykövetség és a Közép Európai Kanadisztikai Központ által kiírt pályázatok viszonylatában.

A Történelemtudományi Intézetben is főként egyéni, nem pedig közös, tanszéki pályázatokra került sor az elmúlt években.

Az Anglisztika tanszéken ugyancsak egyéni kutatói és ösztöndíj pályázatok kerültek beadásra külföldön és belföldön (évente kb. 5-6). Eddig sikeresen 2 oktató pályázott, és belföldi kutató ösztöndíjat nyert: 2005/2006-os tanévben Dr. Antal Éva tszvez. főiskolai docens Deák Ferenc Ösztöndíjat, 2006/2007-es tanévben Dr. Vermes Albert főiskolai docens OMAI kiegészítő posztdoktori ösztöndíjat nyert. Mindketten szűkebb szakmai területükön folytattak kutatómunkát. A tanszék szakmai előmenetelét segítő és financiális helyzetét javító pályázati tevékenység évek óta nem folyik. Ennek fő oka – a bölcsésztudományokban igen kevés lehetőségen túl – a tanszéki oktatók érdektelensége és a hozzáértés hiánya. Jó volna kari szinten fellendíteni a ’bölcsészek’ pályázati kedvét, akár egy pályázati bizottság létrehozásával.

A Filozófia Tanszéken pályázati felelős figyeli a kiírt pályázatokat, és készíti el a közös pályázati anyagokat. Az utóbbi öt évben két ilyen pályázatot nyújtottak be, egyszer kutatásra (OTKA), egyszer pedig tananyag-fejlesztésre. Az előbbi nem, az utóbbi sikeres volt (kb. 800e). Sikeresebbnek minősültek az oktatók egyéni kutatási pályázatai, az elmúlt tíz évben három oktató hazai (Széchenyi, Békésy, Bolyai), illetve egyikük további két külföldi kutatói ösztöndíjban (DAAD) is részesült. Az egyéni pályázatoknál a korhatár jelentős szerepet játszik.

A Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetben kevés pályázattal rendelkeznek, mert nem nagyon van lehetőség pályázatok elnyerésére. Nyelvészeti szakterületen az elmúlt 5 évben többször nyújtottak be pályázatokat, de mindannyiszor elutasították azokat. Az Irodalom Tanszéken az elmúlt három évben nem sikerült pályázati pénzhez jutni, csak belső intézményi informatikai pályázaton nyertek el 400 ezer forintot informatikai fejlesztésre.

A karon – a többi tanszékhez képest – a Német Nyelv és Irodalom Tanszék pályázati munkája sikeresnek mondható. 2003. május 15-től 2004. június 30-ig Világ-Nyelv pályázatuk valósult meg a Tempus Közalapítványnál a Világ-Nyelv programban (pályázat leadása: 2003.

33

november 4.). Az elnyert pályázat lehetővé tette, hogy szakmai kiadványokat adjanak ki és konferenciát szervezzenek (vö. Magyar Tudomány Napi konferencia). Az elnyert támogatás a konferencia megrendezésén túl a konferencián elhangzott előadások kiadásában is anyagi segítséget jelentett (Germanistische Studien 610.200 Ft). A tanszéken a közeljövőben erősíteni kívánják a pályázati tevékenységet.

5. Folyamatok

A tantervek és a tanegységlisták változása az utóbbi három évben

A vizsgált időszakban a tantervi változások oka a bolognai rendszerű képzés bevezetése volt. A Bölcsészettudományi Főiskolai Kar minden szakja sikeresen akkreditálta saját tanegységlistáját, amelyben a kreditrendelet követelményei miatt egyes szakok esetében minimális változtatást, átcsoportosítást kellett végrehajtani, hogy félévenként meglegyen az átlagos 30 kredit. Szakonként a változtatások legföljebb 1 alkalommal történtek. A módosítás oka egy alkalommal az előfeltételezettség egyszerűsítése volt, és ugyancsak egy alkalommal tanegység kreditszámának megváltoztatása.

A kutatások száma az utóbbi három évben a tanszéken/intézetbena) A megkezdett (új) kutatások száma a karon: 42b) A folyamatban lévő kutatások száma a karon: 56c) A befejezett kutatások száma: 37

A pályázatok száma az utóbbi három évben a tanszéken/intézetbena) A benyújtott pályázatok száma a karon : 16b) Az elnyert pályázatok száma: 8

A tanszéki/intézeti tervek, stratégiák készítésének folyamata Rövid összefoglalás a tervezés, a megvalósítás és az értékelés lépéseiről– A karon két intézet működik, a többi szakot tanszékek gondozzák. A tanszéki jelentések alapján a stratégia készítésének menete általában a következő. A tanszéki értekezletek kiemelt célja a rövid és a hosszú távú tanszéki stratégia megbeszélése, amely a következő területeket öleli föl: a félév, tanév aktuális feladatai, munkaterv készítése, záró értekezleten a munkaterv végrehajtásának értékelése, összegző beszámoló az egyes feladatok teljesítéséről, a sikerese végrehajtás érdekében a jövőbeli változtatások megtervezése.

A tanszéki/intézeti értekezletek száma az utóbbi három évben évenként – - Amerikanisztika Tanszék 12– - Anglisztika Tanszék 5– - Ének Tanszék 6– - Filozófia Tanszék 8– - Középkori és Újkori Magyar Történelem Tanszék 8– - Magyar Irodalomtudományi Tanszék 4– - Magyar Nyelvészeti Tanszék 6– - Német Tanszék 6– - Ókori és Középkori Egyetemes Történelem Tanszék minden héten

34

A TDK-dolgozatok száma az utóbbi három évben (két OTDK adataival)

a) A házi TDK-n bemutatott dolgozatok száma– Amerikanisztika Tanszék 3– Anglisztika Tanszék 17– Ének-zene Tanszék 11– Filozófia Tanszék 14– Középkori és Újkori Magyar Történelem Tanszék 4– Magyar Irodalomtudományi Tanszék 12– Magyar Nyelvészeti Tanszék 2– Német Nyelv és Irodalom Tanszék 6– Ókori és Középkori Egyetemes Történelem Tanszék –

b) Az OTDK-ra továbbküldött dolgozatok száma – Amerikanisztika Tanszék 3– Anglisztika Tanszék 8– Ének-zene Tanszék 1– Filozófia Tanszék 4– Középkori és Újkori Magyar Történelem Tanszék 4– Magyar Irodalomtudományi Tanszék 5– Magyar Nyelvészeti Tanszék 1– Német Nyelv és Irodalom Tanszék 1– Ókori és Középkori Egyetemes Történelem Tanszék –

c) A díjazott dolgozatok száma (I–III. helyezés; a különdíjak nélkül)– Amerikanisztika Tanszék 0– Anglisztika Tanszék 2– Ének-zene Tanszék 0– Filozófia Tanszék 0– Középkori és Újkori Magyar Történelem Tanszék 0– Magyar Irodalomtudományi Tanszék 1– Magyar Nyelvészeti Tanszék 0– Német Nyelv és Irodalom Tanszék 1– Ókori és Középkori Egyetemes Történelem Tanszék 0

A demonstrátorok száma az elmúlt három évben évenként– Amerikanisztika Tanszék 0– Anglisztika Tanszék 0– Ének-zene Tanszék 0– Filozófia Tanszék 0– Középkori és Újkori Magyar Történelem Tanszék 0– Magyar Irodalomtudományi Tanszék 0– Magyar Nyelvészeti Tanszék 0– Német Nyelv és Irodalom Tanszék 0– Ókori és Középkori Egyetemes Történelem Tanszék 0

35

6. Munkatársi elégedettség

A karhoz tartozó tanszékek oktatóitól összesen 25 név nélküli kérdőív érkezett be. Ezek közül mindössze 1 darab volt kitöltetlen. Néhányat hiányosan töltöttek ki. A 47 kérdésre adott válaszokból az alábbi elégedettségi kép bontakozik ki. (Az értékelés a kérdőív tagolását követi.)

Az elégedettség vizsgálatának elemzése, és az ahhoz kötött fejlesztési programok megismerése, értékelése, visszacsatolása.

A 24 ténylegesen válaszoló meglehetősen bizonytalan volt annak eldöntésében, hogy működik-e a karon munkatársi elégedettség mérés vagy sem. Hozzávetőlegesen 65-35%-os arányban volt ugyanis a nemmel és igennel válaszolók aránya. 45 %-uk tudni vélte, hogy vett már részt ilyenben. 30 % nemmel válaszolt. Az értékelhető választ adók 65 %-a igényelne egy működő elégedettség vizsgálati rendszert, noha kevés ismerettel rendelkeznek az elégedettségmérés módszereiről. Ám arra a kérdésre, hogy vállalnának-e akár aktív részvételt is egy minőségbiztosítási program kialakításában, illetve, hogy személyesen részt vennének-e egy ilyen program működtetésében, valamivel több, mint 40 %-uk nemmel válaszolt.

A követelmény-, teljesítményértékelési, karriertervezési, személyiségfejlesztési rendszer javítása, értékelése.

A szervezeti egység vezetésével kapcsolatos elégedettségi mutatók csak jelentéktelen szóródást mutatnak. A választ adók kb. 3/4-e a jelenlegi vezetést jónak vagy nagyon jónak (kiválónak) tartja. Több mint 60 %-ban ítélték jónak vagy kiválónak a belső kommunikációt, a szervezeti egységen belüli információ-áramlást is. Viszont a karok közötti együttműködés minősítése már nagy szóródást mutat. A válaszolóknak ugyanis valamivel több, mint a fele lényegében jónak, 25 %-a viszont ettől gyengébbnek, nem megfelelőnek, vagy éppen csak elfogadhatónak tartja. Ezt a kérdést nem sorolták a fontos kérdések közé.

Az értékelhető válaszok kétharmada szerint a szervezeti egység vezetése jól vagy nagyon jól támogatja a tudományos (kutatói, publikációs stb.) tevékenységet. 55 % ugyanilyen mértékben elégedett az oktató-nevelő munka támogatásával is. A vezetés fontosnak tekinti a személyi oktatási igények felmérését és támogatását, valamint a szakmai karrier, az egyéni önmegvalósítás biztosítását (50 %) is. A teljesítményértékelések során kellően toleráns az egyéni élethelyzetek iránt, biztosítja az esélyegyenlőséget.

A beérkezett válaszok 75 %-a szerint az intézményben létezik egységes oktatói követelményrendszer, viszont 25 % ilyenről nem tud. Ugyancsak 1/4 elfogadhatónak, 50 % viszont egyenesen jónak és reálisnak tartja a szervezeti egységen (karon, intézetben, tanszéken) belül működő oktatói követelményrendszert, az egyéni tudományos és kutatói tevékenység értékelésének rendszerességét. Ez utóbbit 4-4 választ adó (16-16 %) nem megfelelőnek vagy elfogadhatónak, 11 (46 %) viszont jónak, kiválónak látja. A teljesítményértékelések dokumentáltságáról néhány válaszolónak nincs információja, akiknek viszont van (50 %), azok jónak értékelik. A válaszolók (egy kivétellel) 75 %-a igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy készítenek-e egyéni kutatási terveket az intézetében, tanszékén. Elfogadhatónak (37 %), jónak vagy kiválónak (25 %) értékelik a teljesítményértékelések tudományos tevékenységre ösztönző hatását, bár a véleményalkotók valamivel több, mint 20%-ának erről vagy nincs információja, vagy nem elégedett ezzel a hatással. Az erős megosztottságot a kérdés fontosságára adott válaszok is tükrözik. A

36

teljesítményértékelések tudományos tevékenységre ösztönző hatását ugyanis a válaszolók fele-fele arányban tartják fontos vagy kevésbé fontos tényezőnek.

A jobban teljesítő kollégák előmenetelével kapcsolatos elégedettségi index 50 %-os, vagyis ezt az előmeneteli mintát a választ adók fele tekinti jelentős teljesítményre serkentő tényezőnek. Egyharmaduknak erről vagy nincs információja, vagy nem tartják fontosnak a teljesítmény szempontjából. A vélemények erős szóródást mutatnak abban a tekintetben is, hogy a jobban teljesítő munkatársak tudományos, oktatói sikerei adnak-e okot szakmai féltékenységre, személyes viszálykodásra vagy sem. Valamivel több, mint 50 %-nak erről vagy nincs információja, vagy nem tartja fontos kérdésnek, illetve problémának.

A válaszolóknak ugyancsak a fele elégedett vagy nagyon elégedett eddigi előmenetelével. 20 százalék viszont csupán megfelelőnek, elfogadhatónak tartja. A perspektivikus előmenetellel való elégedettség aránya 50 %. A választ adók 30 %-a ugyanezt a kérdést borúsabban ítéli meg, csupán elfogadhatónak tartja. A végzett munka erkölcsi és anyagi elismerésével több, mint 60 százalékban elégedettek. Még nagyobb, 75 %-os arányban tartják jónak, sőt fontosnak az eltérő egyéni teljesítmények figyelembe vételét az oktatók díjazásánál. A választ adók csaknem 60 %-a vélekedik úgy, hogy biztosított az érdekérvényesítés lehetősége, a dolgozói beleszólás a teljesítményértékelés kritériumainak a kidolgozásába. Csaknem ugyanekkora azok aránya, akik szerint az egységes teljesítményértékelési rendszer növeli a munka aktivitását a szervezeti egységen belül. Érdekes viszont, hogy a válaszolók fele-fele arányban megosztottak a kérdés fontosságát illetően.

A létszám mennyiségi és minőségi változásai, fluktuáció, megtartó képesség fokozása, értékelése.

A kar munkaerő gazdálkodásának színvonalát a választ adók 30 százaléka összességében jónak látja, egyharmada csupán elfogadhatónak, egy ötödnek pedig nincs erről információja. Nagyobb az elégedettség a szűkebb szervezeti egység munkaerő gazdálkodásáról: majdnem 60 %-ban látják azt jónak vagy nagyon jónak. Igen jó vélemény alakult ki a szervezeti egységükben dolgozók szakmai-minőségi összetételéről is. A válaszok négyötöde azt jónak, illetve kiválónak értékeli. A létszámösszetétellel való elégedettség aránya is csaknem 60 %-os.

A választ adók fele tartja jónak vagy kiválónak, 40 %-a is legalább megfelelőnek a szervezeti egység munkahelyi légkörét. Nem csoda, hogy 70 %-os az elégedettségi mutató az egység munkaerő megtartó képességével kapcsolatban is. Erős kapcsolatot tételeznek fel a szervezet munkahelyi légköre és munkaerő megtartó képessége (75 %), valamint a szakmai követelmények és a munkaerő megtartó képesség (65%) között. Ugyanakkor ezt a két kérdést nem a legfontosabb kérdések között tartják számon.

A szervezeti egységen belüli létszámváltozással, fluktuációval kapcsolatos elégedettségi mutató széles, egyenletes szóródást mutat. Az utóbbi időben bekövetkezett létszámváltozásokat összességében megfelelőnek, jónak tartják. Az oktatók életkori összetételével való elégedettség szinte 100 %-os.

Erőteljesen jó, vagy egyenesen kiváló a jelenlegi munkakörrel és feladatokkal kapcsolatos elégedettség. Elgondolkodtató viszont, hogy – ha lehetőség nyílna rá - kb. 1/3-uk változtatna munkahelyet, hogy más intézményben folytassa eddigi tevékenységét! Csupán 50 %-uk elégedett (s csak kevesebb, mint 30 % egyértelműen!) a jelenlegi munkahelyével.

37

Mégis, a legutolsó kérdésre adott válaszok szerint az intézet munkatársai jól vagy nagyon jól érzik magukat szervezeti egységükben.

A kérdőíves felmérés eredményeit röviden summázva megállapítható, hogy a választ adók csaknem 2/3 része igényelne egy jól működő elégedettség vizsgálati rendszert, bár csupán 60 %-uk kapcsolódna be aktívan egy ilyen minőségbiztosítási program működtetésébe. A munkatársak összességében egyértelműen elégedettek a jelenlegi vezetéssel. Úgy látják, hogy elegendő támogatást kapnak tudományos és oktató-nevelő munkájukhoz, személyes ügyeik megoldásához. Jó vélemény alakult ki az egységes követelményrendszer működéséről és a tudományos-kutató tevékenység értékeléséről, annak rendszerességéről is. Az egyéni kutatási tervek, valamint a jobban tejesítő kollégák tudományos tevékenységre ösztönző hatásáról azonban már megoszlottak a vélemények.

A választ adók nagyjából fele-fele arányban elégedettek eddigi előmenetelükkel és a további perspektívákkal. Ettől nagyobb mértékű a végzett munka erkölcsi és anyagi megbecsülésével kapcsolatos elégedettség.

A kar munkaerő gazdálkodását sokan csak hiányosan ismerik. Jobban tisztában vannak, elégedettebbek is szervezeti egységük munkaerő gazdálkodásával, az ott dolgozók szakmai-minőségi, életkori összetételével, a munkahelyi légkörrel, a szakmai követelményrendszerrel és a munkaköri feladatokkal. Nagyobb odafigyelést és vizsgálatot igényel, mert ellentmondást rejt, annak kiderítése, hogy a megkérdezetteknek miért csupán a 30-50 %-a érzi egyértelműen jól magát szervezeti egységében? Lehetőség szerint 1/3 részük akár munkahelyet is változtatna.

9. Szervezeti eredmények

Az oktatási tevékenységre vonatkozó adatok– A kiadott diplomák száma és az azokhoz köthető mutatók

A diplomamunkák száma a 2006/2007-es tanévben 401. A diplomamunkák témavezetői közül vezető oktató 251; nem vezető oktató: 131; nem főállású (külső, nyugdíjas, óraadó): 19. Amint az adatokból látszik, kétszer annyi vezető oktató ír ki témát és vállal konzulensi feladatokat, mint a nem vezető kollegák.A témavezetői megoszlás szakonként is hasonló arányt mutat (vezető/nem vezető/külsős):

– angol: 33/21/0– amerikanisztika: 18/5/0– ének: 8/11/5– francia: 2/8/0– magyar nyelv és irodalom: 38/25/1– német: 22/25/0– rajz: 18/17/7– történelem: 112/24/16

A 401 elkészített szakdolgozatból 371 került védésre. Ebből jeles: 235, jó: 86, közepes: 30, elégséges: 16, elégtelen: 4. Az elégtelen szakdolgozatok kicsi száma azt mutatja, hogy a konzulensi munka, a hallgatók segítése meglehetősen hatékony, védésre az arra alkalmatlan munkák szinte nem is kerülnek.

38

1. sz. melléklet

Szakdolgozat témavezetői+érdemjegy szerinti megoszlása szakonkéntSzak Vezető

oktatóNem vez. okt

Külsős Jeles Jó Közepes Elég-séges

Elég-telen

Angol 33 21 - 11 19 6 2 -Ének 8 11 5 19 2 1 - 2Német 22 25 - 26 9 5 5 2magyarnyelv,irod.

38 25 1 19 9 8 4 -

Francia 2 8 - 5 3 2 - -Rajz 18 12 7 29 7 - 1 -történelem

112 24 16 114 28 7 3 -

amerikan. 18 5 - 12 9 1 1 -Összesen 251 131 19 235 86 30 16 4

Az abszolvált hallgató száma 362, szakirányonkénti megoszlásra nincs adat. A kiadott diplomák száma a karon képzési szintenként: 220 főiskolai és 14 egyetemi. Ezek a számok azt mutatják, hogy a hallgatók 2/3-a kapja meg diplomáját a végzősök közül, a maradék 1/3-ad bizonyítottan a nyelvvizsga hiánya miatt nem kap oklevelet (120!).A 234 kiadott diploma megoszlása minősítés szerint:

kiváló: 23jó: 132közepes: 76elégséges: 3

A végzett hallgatóink elhelyezkedéséről ill. esetleges pályaelhagyásáról még nincsenek adatok, e tekintetben pontos pályakövetésről nem beszélhetünk. Becslések szerint tanár szakjainkon végzettek kb. 20-30 % -a nem kap tanári állást vagy rövid időn belül elhagyja azt.

Hallgatói létszám változása és az azzal kapcsolatos intenzitási mutatók

A BTK-n tanuló hallgatók létszáma 2662, ebből államilag finanszírozott 1834, költségtérítéses 828. Képzési szintenkénti megoszlása: főiskolai 58 % (1570), egyetemi 18 % (497). A belépő (2006/2007-ben felvett) hallgatók száma összesen 799, a beiratkozók száma 749. diplomát szerzett 234 fő.A 2662 hallgató tagozatonkénti megoszlása: 1347 nappali tagozatos mellett majdnem ugyanannyi (1209) levelező hallgatónk van, az esti tagozatra 106 hallgató jár. A BTK-n távoktatás nincs. A lemorzsolódott, „törölt” hallgatók száma 94, ami szinte elenyésző.

2006/2007-ben 1547 hallgató tett le egy vagy több szigorlatot. A felvett szigorlatok száma 2261, ebből nem teljesült 960(!). Így a teljesített szigorlatok száma: 1301, aminek érdemjegy szerinti megoszlása:

jeles: 270jó: 264közepes: 345elégséges: 319

39

elégtelen: 103TDK eredmények

A karon tradicionálisan kiegyenlített és igényes TDK munka folyik. A 2006/2007-es tanévben benyújtott és előadott dolgozatok száma 40. Ennek szakonkénti megoszlása:

angol: 5ének-zene: 1filozófia: 1francia: 2magyar nyelv és irodalom: 6német: 1rajz-vizuális kommunikáció. 17történelem: 7

A XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencián a kar részéről a következő eredmények születtek:

Humán Tudományi szekció:I. hely (Történelemtud. In.t)III. hely (Anglisztika Tsz.)III. hely (Magyar Irodalomtud. Tsz.)

Művészeti és Művészettudományi szekció:I. hely (Rajz Tsz.)II. hely (Rajz Tsz.)2 különdíj (Rajz Tsz.)

6 oktató kapott az OTDK-n belül kifejtett munkájáért díjazást.

A kutatási tevékenységre vonatkozó adatok

Kutatási teljesítmények, illetve publikációk bemutatása

Az oktatói kar minősítettségének egyre intenzívebb fejlődésével együtt jár, hogy kutatási műhelyek dolgoznak a karon. Számos oktató más intézményekkel vagy hazai és külföldi kutatóhelyekkel tart fenn élő szakmai kapcsolatot egyéni kutatásai során. A BTK-n formálisan 7 kutatási műhely működik, kutatási központok nincsenek. A most folyó hazai/nemzetközi projektek száma 34/1. Nemzetközi csereprogramok, kapcsolatok száma fejlődő tendenciát mutat mennyiségét és minőségét tekintve. Kiemelkedő az ERASMUS programban résztvevő oktatók (12) és hallgatók (6) létszámának növekedése. Ezen kívül az intézményünk más intézményekkel való szerződései alapján valamint a tanszékek által kiépített kapcsolatrendszerek alapján számos oktatónk vesz részt kül- és belföldi konferenciákon, tart előadást, kurzust, publikál közösen és vesz részt kutatásokban (Besztercebánya, Vilnius, Komárom, Nyitra, Eperjes, stb.) . Oktatóink közel 70-szer utaztak külföldre tudományos szakmai célból, és 10 külföldi oktatót fogadtunk a 2006/07-es tanévben. A Magyar Nyelvészeti Tanszék oktatója részt vesz a besztercebányai egyetem doktori iskolájának programjában.

A karon a tudományos publikációs statisztikai jellemzésének egyik módja, hogy a különböző súlyú, méretű tudományos munkák (könyv, monográfia, tanulmány, recenzió, citáció, egyéb) vezető oktató vagy nem vezető oktató írta.

40

E szerint az utóbbi 5 évben könyvet, monográfiát, tanulmányt, cikket publikált: vezető oktató 389nem vezető oktató 88nem főállású oktató 14

A kisebb publikációk, recenziók, kritikák, citációk stb. száma:

vezető oktató 54nem vezető oktató 36nem főállású oktató 7

Az előbbi kategóriákba nem sorolható egyéb (ismeretterjesztés, fordítás, stb.) száma:vezető oktató 60nem vezető oktató 20nem főállású oktató 5

A művészeti tanszékeken (ének, rajz) a tudományos kutatás illetve publikáció kategóriájába nem sorolható, ám azzal egyenértékű alkotó- illetve előadóművészi tevékenység folyik.A művészi-alkotó illetve előadói tevékenység műfajilag rendkívül szerteágazó - az önálló szólóest nem vethető össze egy zenekari tagsággal, a kamaraművészet a kórustagsággal, stb. A megadott kategóriákba nem illeszthetők be, számszerűsítése pedig torz, téves következtetésekhez vezetne.Számszerűen az utóbbi öt évben hazai és külföldi önálló koncert 142, illetve koncerten való szólista közreműködés 254 volt.

41

GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSE

1. Vezetés

1.a A kiválóság minőségkultúra melletti elkötelezettség

A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar 2002. január 1. óta működik az intézményben. Azóta szervezeti egységeiben többször átalakult a kar. A jelenlegi formáját és tartalmát 2005. június 1. óta számítjuk. / A kar egy része a jelzett időponttól Tanárképzési Fakultásként kezdett működni,azóta önálló kari státuszú./

A kar szervezeti egységei:Gazdaságtudományi Intézet

– Vállalkozás-gazdaságtan Tanszék– Marketing- és Európai Gazdasági Kapcsolatok Tanszék– Közgazdaságtan Tanszék– Erőforrás-gazdaságtan és Jog Tanszék– Szakmai Idegen Nyelvi Csoport

Önálló Tanszékek– Kommunikáció Tanszék– Médiatudományi Tanszék– Politológia Tanszék

A karhoz tartozó képzések:

Szakok Szervezeti egységekFőiskolai szakok

Gazdálkodási szak Gazdaságtudományi IntézetGazdaságismeret tanár szak Gazdaságtudományi IntézetGazdálkodási és menedzsment BA szak Gazdaságtudományi IntézetEmberi erőforrások BA szak Gazdaságtudományi IntézetKommunikáció szak Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék-csoportKommunikáció és médiatudomány BA szak Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék-csoportNemzetközi tanulmányok BA szak Politológia Tanszék

Felsőfokú képzésekIdegenforgalmi szakmenedzser Gazdaságtudományi IntézetVállalkozási szakügyintéző Gazdaságtudományi IntézetIntézményi kommunikátor Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék-csoport

A kar küldetésnyilatkozattal rendelkezik, a kiválósági minőségkultúra mellett elkötelezett. Ez az elkötelezettség megjelenik a kar jövőképében, értékrendjében, szabályozottságában és működési módjában.

A kar mellett működik hat állandó munkabizottság. Ezek: – Minőségbiztosítási és –értékelési Bizottság – Képzésfejlesztési és Kredit Bizottság– Tudományos Bizottság– Tanulmányi Bizottság

42

– Gazdasági Bizottság– TDK Bizottság

Az intézmény küldetésnyilatkozatát és minőségpolitikáját a kar minden dolgozója ismeri. A minőségcélok a karok számára egyértelműek, azok folyamatos tevékenységet és ellenőrzést jelentenek a minőségfejlesztéssel foglalkozó szervezeti egységvezetők és a kar mellett működő munkabizottságok számára.

1.b Kiválóság irányába vivő változások a szervezetirányítási struktúrában

A kari minőségbiztosítási rendszer összefogója, koordinálója a kar mellett működő Minőségbiztosítási és –értékelési Bizottság, melynek

elnöke dr. Aczél Petra PhD. főiskolai docenstagjai: dr. Széchenyi Ágnes PhD. habil, főiskolai tanár,

Ráczné dr. Horváth Ágnes PhD. tanszékvezető főiskolai tanár, dr. Kádek István PhD. tanszékvezető főiskolai tanár, Tánczos Tamás PhD. hallgató, főiskolai tanársegéd, két főiskolai hallgató.

A bizottság személyi összetétele olyan, amely a kar szervezeti egységeinek mindegyikét képviseli, s akik saját szervezeti egységük minőségbiztosításáért is felelősek.

A kar a változáshoz, kiválósághoz kötődő információkat a következő csatornákon szerzi:– intézményi célok változása– belső (a kar egészét átfogó) önértékelés évente, – Kari Tanács napirendjén szereplő szervezeti egységek beszámolója (kétévente minden

egység sorra kerül),– egyéni és szervezeti kutatási tervek kétévenkénti elemzése,– minőséggel kapcsolatos ülések (tanszékvezetők ülése minimum félévente, minőséggel

kapcsolatos továbbképzések – feladattól függően),– hallgatói vélemények: felmérésekkel (évente),

véleménygyűjtő ládák segítségével (folyamatos), elektronikus úton történő véleménynyilvánítás (folyamatos).

A fenti csatornákon bejövő információkat az érintett szervezeti egységek elemzik, értékelik és saját szervezeti egységükre vonatkozóan meghatározzák a minőségfejlesztéssel kapcsolatos akciókat. A kar egészére általánosítható következtetéseket a Minőségbiztosítási és –értékelési Bizottság tagjai viszik a bizottság elé, amely javaslatot tesz a karnak azok tárgyalására.

A döntési kompetenciákat a minőségfejlesztés és –értékelés területén a kar arra a szintre telepítette, ahol az információk leginkább rendelkezésre állnak, s ahol azok változtatásához a leginkább fűződnek érdekek.

1.c A működés színvonalas fenntartása és a humán erőforrás fejlesztése

Az óratartási fegyelem betartásának ellenőrzése a kar szervezeti egységeiben folyamatos, az oktatók a beosztásuknak megfelelő kötelező óraszámnak megfelelő órakeretben dolgoznak.

43

Az óratartási fegyelmet a tanszékvezetők időnként személyes ellenőrzése, az ad hoc jelleggel történő, órakezdést és az órabefejezést ellenőrző eljárások biztosítják. A karon jellemző gyakorlat az elmaradó órák kötelező, tanszéki titkárságon történő bejelentése, illetve az esetleges elmaradt órák hallgatókkal egyeztetett pótlása. Az óratartásra vonatkozóan a kari tanszékvezetők a szakfelelősöktől kaphatnak információkat.

A tanegységek meghirdetése a karon a hálótervnek megfelelően történik, ezt a tanszékek, illetve az intézeti adminisztráció is ellenőrzi. A tantervi megfelelést és koordinációt, a folyamatos megfigyelést a tanszékek, illetve intézet a rendszeres (félévenként egy, kettő, esetenként több) értekezleteken végzik el, megbeszélés és egyeztetés útján. Ehhez járul a félévi tanmenetek elektronikus felületen, illetve hirdető-táblán történő megjelenítése, és a hallgatói visszajelzésekhez kapcsolódó felülvizsgálata. Az eltérések az új szakmai eredmények beépítéséből származhatnak, ezek ugyanakkor az értekezletek során, a tervezési munka részeként rögzülnek.

A karon egyaránt jellemző a szervezeti egységek előre meghatározott elvek, illetve személyre szabott vezetése. Az ellenőrzési rendszer alapvetően bizalmi elvre épül, a vezetőket általában jellemzi az empatikus problémamegoldás és konfliktuskezelés. A kisebb létszámú szervezeti egységekben a formalizált eljárások kevésbé jelennek meg az ellenőrzési, illetve ösztönzési működésben. Az esetleges eltérések első esetben szóbeli, azután írásbeli figyelmeztetéssel, illetve fegyelmi kezdeményezésével járnak (A 2006/2007-es tanévben egy fő kapott írásbeli figyelmeztetést). A karon a szervezeti bizalmi elv érvényesülését a szocioemocionális, illetve tárgyalási kapcsolatok segítik.

Belső továbbképzés valósul meg a Regionális Gazdaságfejlesztési Kutatócsoport által szervezett szakmai fórumokon, a tanszékeken a rendszeres, folyamatos tanácsadás, illetve szakmai-tudományos eseményekhez kapcsolódó beszámolók során.

A vezetők az általuk meghatározott elveket alkalmazzák, a munkatársak erkölcsi elismerésével gyakran élnek. Az anyagi elismerés a lehetőségek függvényében alakulhat, a jutalmazásra, kitüntetésre való előterjesztéssel gyakrabban kívánnak élni a tanszékvezetők, illetve csoportvezető de a korlátozó szempontok is befolyásolják a jutalmazandók, kitüntetendők lehetséges körét. A féléves, éves munka értékelése és megköszönése a vezetők részéről személyre szabottan történik, ezt kiegészítheti az egyéni kutatás-tervezés esedékes értékelése, illetve az életbe lépő, mutatószámokon alapuló teljesítménymérés elemzése.

A munkatársi elégedettség mérése a tanszéki, szervezeti egység közös munkája során kialakuló, illetve igényelt beszélgetések során történik meg. Formalizált eljárásra 2007. június végén került első ízben sor, ennek eredményei még nem ismertek.A lojalitás a szervezeti egységekben oktatók karrier-terveinek intézményi, kari kötődésével, a vezetők karhoz, illetve intézményhez kapcsolódó szakmai-oktatói életpályájával megjeleníthető. Az szervezeti egységek, tanszékek, intézet feladatait a vezetők (a nem delegálható vezetői feladatok kivételével) a teherbírás és felkészültség ismeretében osztják el. Fontos cél a közös felelősség átérzése és vállalása.A szakmai konzultálás a tanszéki, valamint csoportértekezleteken, illetve az oktatók közötti személyes-szakmai megbeszélések révén valósul meg, ezekre rendszeres, illetve folyamatos lehetőség van. A tanszékvezetők, csoport- illetve intézetvezető kiemelt feladatnak tartják tapasztalataik átadását, az oktatók kutató-munkájának, fokozat-szerzési törekvéseinek támogatását.

44

1.d A vezetők együttműködése az intézményen belüli és kívüli partnerekkel

A vezetők együttműködnek mind a Karon, mind a főiskolán belüli és kívüli partnerekkel. Ennek fő fórumai és alkalmai az alábbiak:A Karon

– a kari tanszékvezetők értekezlete (legalább félévenként)– stratégiai team (dékán, dékánhelyettes, kari tanszékvezetők, tanszékvezetést nem

végző szakfelelősök) – értekezletük szükség szerint kerül összehívásra, tevékenységük folyamatos

– Kari Tanácsülés– a dékán, dékánhelyettes részvétele a kar szervezeti egységeinek értekezletein

A főiskola vezetőinek együttműködése– Rektori Tanácsülés keretében a dékánok és a főiskola vezetői minden héten

találkoznak– a Szenátusi üléseken állandó meghívottként a dékánok is jelen vannak– évente egy alkalommal a vezetők (a tanszékvezetők is) kihelyezett, több-napos

értekezleten és tréningen vesznek részt– létrejött és működik a karok vezetőinek konzultatív fóruma, a Dékáni Kollégium– a dékánhelyettesek havonta egyeztetnek az oktatási ügyekért felelős rektorhelyettessel

aktuális oktatatási, oktatás-szervezési feladatokról – Külső partnerekkel– a kapcsolat jellegétől függően különböző szinteken zajlik a kapcsolattartás és a

folyamatos együttműködés.

A hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerA kar tanszékei szoros együttműködést alakítottak ki a hazai egyetemi tanszékekkel és doktori iskolákkal; a régió gazdaságának meghatározó szereplőivel; szakmai szervezetekkel, társaságokkal; továbbá kutatóintézetekkel. A külföldi kapcsolatok döntően egyetemi- illetve kutatóintézeti együttműködések (oktatási csereprogramok és kutatatási projektek). E kapcsolatokról kimutatás található a kar 2005-2006 évekre vonatkozó tudományos beszámolójában. (Ebben a listában 47 hazai és 29 külföldi oktatási-kutatási együttműködés, kapcsolat megnevezése található, továbbá karunk oktatói 7 külföldi szervezet, tudományos társaság tagjai között szerepelnek.)

A kar vezető oktatói az elmúlt években felsőoktatási országos testületekben, bizottságokban aktívan tevékenykedtek (erről táblázatos kimutatás található a 2.a. alpontnál).A kapcsolatok közül külön kiemelésre kívánkozik a Politológia Tanszéknek a Századvég Politikai Iskolával kialakított szoros együttműködése – az iskolának kihelyezett tagozata működik Egerben. Külön megemlítjük továbbá a Kommunikáció Tanszéknek a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Hungarisztikai Tanszékével 2003-tól folyamatos együttműködését, mely magyar részről rendszeres oktatói munkát, és vezetői feladatok ellátását is jelenti a külföldi partnerintézményben.A külföldi kapcsolatokat illusztrálják az alábbi adatok is.

Oktatócsere:

2005/2006. tanév 2006/2007. tanévBejövő Kimenő Bejövő Kimenő

45

1 fő (Ausztria)

CEEPUS II. program

2 fő (Ausztria)ERASMUS Teachers

Mobility program

1 fő (Ausztria)CEEPUS II. program

1 fő (Ausztria)ERASMUS Teachers

Mobility program

Hallgatói csereprogramok:

2005/2006. tanév 2006/2007. tanévBejövő Kimenő Bejövő Kimenő

–– 3 fő (Ausztria) ERASMUS

2 fő (Ausztria) CEEPUS II.

1 fő (Ausztria) ERASMUS


3 fő (Ausztria) ERASMUS


4 fő francia4 fő litván

2 fő Dijon, Franciao1 fő Katho, Belgium

5 fő török4 fő francia1 fő cseh1 fő szlovák

1 fő Trabzon, Töröko.4 fő Dijon, Franciao.

8 fő ERASMUS

6 fő ERASMUS2 fő CEEPUS II.



A kar oktatási kapacitásának egy részét a más karok által gesztorált szakokon folyó képzésekben működteti (természetesen mi is igénybe vesszük a többi kar hozzánk irányuló átoktatását). Tanszékeink karon belüli- és kívüli átoktatását mutatják az alábbi adatok:

Átoktatások más karra, illetve karon belül:

Megnevezés 20005/2006. tanév 2006/2007. tanévGazdaságtudományi Intézet 63 87Kommunikáció és Médiatudományi Tanszékcsoport 10 25Politológia Tanszék 14 22

A karon működő kutatócsoportok rövid bemutatása:

2004 elején jött létre a Gazdaságtudományi Intézet több tanszékét érintő Regionális Gazdaságfejlesztő Kutatócsoport, mely egyre szélesebb szakmai alapokon működik a régió több gazdálkodó szervezetével kapcsolatot tartva. A kutatócsoport keretében helyi kötődésű (külső megrendelésen alapuló), valamint pályázati támogatással megvalósuló kutatások folynak. A kutatócsoport szakmai vitákat és előadásokat is szervez (külső szakértők meghívásával).

A Marketing- és Európai Gazdasági Kapcsolatok Tanszékhez kapcsolódva az EU Bizottságának jóváhagyásával „Jean Monnet Chair” jött létre (speciális tanszéki részleg), melynek feladata az eu-s ismeretek terjesztését elősegítő új tantárgyi tematikák kidolgozása és a képzés megkezdése.2005. július 1-jével alakult meg az ELTE Magyar Nyelvtudományi Tanszéke és az EKF Kommunikáció Tanszéke közös szervezésében a Retorikai Műhely, amely a Retorikai Enciklopédia elkészítését tűzte ki célul. 2005-ben kettő, 2006-ban három ülésre került sor Egerben.

A Politológia Tanszéken a Közpolitikai munkacsoport működik, és végez folyamatosan kutatási tevékenységet.

46

Megjegyzés:A Kommunikáció és Médiatudományi tanszékcsoport oktatói az MTA Kommunikációtudományi Munkabizottságában, valamint a Magyar Szemiotikai Társaság Kommunikációs szekciójában országosan elismert tevékenységet végeznek.A Politológia Tanszék munkatársai a nemzetközi tanulmányok tanácsadó testületében végeznek elismert szakmai munkát.

2. Stratégia

2.a A stratégiaalkotást és –korrekciókat segítő információs háttér

Az intézmény és a kar célja: partnerközpontú folyamatok működtetése. A stratégiaalkotásnál ezért az alábbi információkra épít:

– Nemzetközi tendenciák figyelemmel kísérése (folyamatos).– Felelősök: kar vezetése, tanszékvezetők– A MAB véleménye– Intézményi akkreditáció (8 évenként) – Szakindítási anyagokról alkotott vélemények (esetenként)– Felelős: kar vezetése, szakfelelősök– Felsőoktatási szakmai közösség véleménye (elsősorban országos testületi tagságokban

fejeződik ki). A kar oktatói az elmúlt években az alábbi szervezetekben dolgoztak:

Oktató neve Szervezet megnevezése TisztségDr. Zám Éva MAB alelnökDr. Zám ÉvaHollóné dr. Kacsó Erzsébet

MAB szakbizottsági tag

Dr. Zám ÉvaDr. Papanek GáborDr. Jenei György

MÖBMÖBMÖB

tagságkollégiumi tagkollégiumi elnök

Dr. Papanek Gábor Magyar Innovációs Szövetség elnökségi tagNámor Anna Magyar Könyvvizsgálói Kamara

Heves megyei Szervezetealelnök

Dr. Gaál Béla MTA Marketing Bizottság TagságDr. Szlávik János MTA Környezetmenedzsment albizottság tagságTóth ÉvaVas István

Magyar Nyelvészek és Nyelvtanárok Országos Egyesülete

tagság

Dr. Varga GyulaDr. Aczél PetraViszlay AnitaTomesz Tímea

Magyar Szemiotikai Társaság tagság

Dr. Aczél Petra Stíluskutató Csoport (ELTE) tagságMagyar Rádió Nyelvi Bizottsága tagság

Dr. Aczél PetraMartin József

Magyar Kommunikációtudományi Társaság alapító tagságtagság

Martin József Európai Újságírók Szövetsége Magyar Tagozata

vezető

Magyar Pen Klub tagságDr. Széchenyi Ágnes Magyar Irószövetség Kritikai Szakosztály tagság

MTA Sajtótörténeti Szakbizottság tagságDr. Buzinkay Géza MTA Művelődéstörténeti Bizott-ság

Sajtótörténeti Munkabizottságtitkár

Ráczné dr. Horváth Ágnes Politikatudományi Társaság tagságTörténettudományi Társaság tagságSzázadvég Politikai Iskola Egri Tagozata tagozatvezető

Dr. Jenei György MTA Közigazgatási Szakbizottság alelnök

47

MTA Politikatudomány Nemzetközi Kapcsolatok Szakbizottság

tag

MAB Jogi Szakbizottság tag

– Szervezeti önértékelések (legalább évente)– Felelős: kar vezetése, tanszékvezetők

– Felvételi eredmények összehasonlító elemzése a kar szakjaira vonatkozóan (évente)– Felelős: kar vezetése, szakfelelősök

– Partneri igények felmérése– Partneri kör meghatározása (első alkalommal: 1999-2000, azóta 3 évenként)– Az intézményi Karrieriroda információi– Partneri találkozók (az intézmény szervezi minden tavasszal)– Pályázati keretekben (esetenként). Jelenleg ROP 3.3 „A felsőoktatási intézmények

és a helyi szereplők együttműködésének erősítése” keretében.– Folyamatos kapcsolattartás az önkormányzatokkal, a kereskedelmi és

iparkamarákkal,– vállalkozásfejlesztési alapítványokkal.– A Regionális Gazdaságfejlesztési Kutató Csoportban való együttműködés

(folyamatos).– Hallgatói nyomonkövetéses vizsgálatok (évente).– Felelős: kari vezető, tanszékvezetők, projektmenedzser, kutatócsoport vezetője

– Munkatársi elégedettségmérés (5 évenként)– Felelős: tanszékvezetők

– Hallgatói értékelésekből származó információk (oktatóra, szolgáltatások színvonalára, infrastruktúrára, ügyintézések hatékonyságára vonatkozóan) (folyamatos)

– Felelős: kar vezetése, tanszékvezetők, kari HÖK

A munkaerőpiaci partnerek igényeinek meghatározása a Gazdaságtudományi Intézetben a következő módszerekkel történik:

– a gyakorlóhelyek jelzései (iskolák – gazdaságismeret tanár szakosok; illetve vállalkozások – gazdálkodási szakos hallgatók esetén)

– a gazdasági szférának a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által közvetített elvárásai

– a most záruló ROP-kutatás által feltárt tapasztalatok– az új szakindítási anyagok előkészítésekor átfogó igényfeltárást végeztünk az országos

és a regionális helyzetet, elvárásokat tükröző szakmai cikkek, statisztikai felmérések elemzésével

– külső előadások, tevékenységek alkalmával (pl.: pedagógus továbbképzéseken, oktatásirányításban dolgozó szakemberekkel való találkozások alkalmaival, országos bizottságokban tevékenykedve) számos olyan információ kerül(het) tudomásunkra, melyek szintén jelzés-értékűek a szolgáltatásainkkal kapcsolatos igények szempontjából

– A jövőben rendelkezésre állnak majd:– A nyomonkövetéses hallgatói vizsgálatok eredményei– A Karrieriroda vállalati szektorból szerzett értesülései, tapasztalatai

48

A Politológia tanszéken létrejött a 10 főből álló Nemzetközi Tanulmányok Tanácsadó Testület. A testületben résztvevő tagok (a parlament, a külügyminisztérium, több nemzetközi szervezet, illetve multinacionális vállalat képviselői) hasznos tanácsokat adnak a képzés tartalmával, illetve a gyakornoki programmal kapcsolatban. A tanszéki konferenciákon résztvevő önkormányzatok, civil szervezetek betekintést nyernek a tanszéken folyó képzési, illetve kutatói munkába, és nagyobb bizalommal fogadják a szakos hallagtókat.A Kommunikáció, illetve Médiatudományi tanszékek információszerzése a piaci igényekkel kapcsolatban egyfelől informálisan, egyebek mellett a szakmai gyakorlatok tapasztalatai alapján történik, másfelől a szakmai rendezvényekhez kötődő, kapcsolatépítést szolgáló megbeszélések és rendezvények során.

Az információkat és a felmérések eredményeit a kar és mindhárom szakterület (gazdaságtudomány, kommunikáció- és médiatudomány, politikatudomány) a saját szempontjai szerint értékeli és meghatározza a változtatás, fejlesztés konkrét lépéseit, majd a minőségirányítási kézikönyv folyamatszabályozásában lefektetetteknek megfelelően az adott egységek vezetői ellenőrzik azt.

2.b A stratégiaalkotás során használatos módszerek

A kar stratégiájának kidolgozására és folyamatos karbantartására stratégiai team-et hozott létre. A stratégiai team elnöke a dékán, tagjai: dékánhelyettes, kari tanszékvezetők, tanszékvezetéssel nem bíró szakfelelősök. A jelentősebb stratégiai váltások munkálatait további felkért tagok segítik. A stratégiai team fenti személyi összetétele biztosíthatja azt, hogy a kar minden dolgozója részt vehessen a stratégia kimunkálásában, fejlesztésében. A tanszékvezetők az információk összegyűjtői és továbbítói a kar felé. A tanszéki vélemények összegyűjtése tanszéki/intézeti értekezleteken történik.

A stratégiaalkotás az alábbi eljárásokat foglalja magába: – irányított önértékelés

– stratégiai tervezés– stratégiai kommunikáció

A stratégiai tervezés által rögzítetteket a kari tanács fogadja el.

A karon a monitoring intézeti, tanszéki, illetve csoport szinten az alábbi tevékenységek során valósul meg:

– óraterhelések vizsgálata,– az órák minőségi értékelése (tanszéki értekezlet során),– oktatói komplex teljesítmény-mérés,– a Minőségirányítási Kézikönyvben szabályozott folyamatok ellenőrzése,– a kétévenkénti kutatási tevékenység tervezése, illetve önellenőrzése, vizsgálata,– a kutatási jelentésekhez kapcsolódó monitoring,– a pályázatok zárójelentéséhez kapcsolatos önellenőrzés, illetve értékelés,– a szakindítási anyagok akkreditációra történő koncepcionális és adminisztratív

előkészítéséből fakadó önvizsgálat, elemzés és értékelés.

A fő versenytársakat a BA szakokra vonatkozóan a földrajzilag közel eső, a régióban működő felsőoktatási intézmények szakos képzései jelentik, így a Gyöngyösi Főiskola, a Miskolci Egyetem, de versenytársnak tekintendők az ország egészében azonos képzést folytató

49

intézmények szakjai is, tekintettel a változó hallgatói létszámra, és az ezt befolyásoló oktatáspolitikai folyamatokra.Felsőfokú szakképzésekre vonatkozóan Eger város önkormányzati és alapítványi (magán) középiskolái jelennek meg versenytársként.

2.c Stratégiai akciók

A kar stratégiája az intézményi stratégiára épül, de a kari szakmai specializációkra koncentrál.

Stratégiai akciók kiindulhatnak az intézményi stratégiából, de önálló, csak a kart érintő stratégiai akciók kezdeményezésére is van lehetőség. (Például a kar számára ilyen a gyakorlati képzés ügye, amely a GTK-n teljesen más szabályozást, szervezést, partnerekkel való kapcsolatot jelent, mint például a tanárképzésben.)

A stratégiai akciók megvalósításához erőforrásokat rendelünk. Az intézmény belső szabályozása és a szokásjogrendszer alapján ezek az alábbi keretekből finanszírozhatók:

– központi keretből– kari keretből– tanszéki/intézeti bevételes tevékenység keretéből.

A stratégiai akciók indító keretei általában központi keretből állnak rendelkezésre (plusz státusz, plusz infrastruktúra, stb.). Ezen adatok sajnos kari szintű összehasonlító elemzésekre nem alkalmasak. A stratégiai akciók értékelésére évenként kerül sor. A kari tanács értékel, mely 11 tagú (1 fő dékán, 3 fő vezető oktató, 2 fő nem vezető oktatók, 1 fő dolgozó, 4 fő hallgató).

2.d Stratégia megvalósítása és kontrollja

Stratégiai értékelésekre évente kerül sor kari szinten. Kétévente történik a stratégia keretében az oktatói és kutatói teljesítmény-értékelés. Az új akciókat, korrekciós beavatkozások a stratégiai team tagjai terjesztik a kari tanács elé. A „jó megoldások” intézményen belüli kiterjesztésére a dékán tesz javaslatot a Rektori Tanácsnak.

3. Munkatársak irányítása

3.a A kar személyi állományának összetétele (szakterületeik képzési profil szerinti megfelelése)

A karon a személyi állomány akkreditációs követelményeknek való megfelelését az alábbi táblázatok mutatják.

50

A kar oktatóinak tudományági besorolása és tudományos minősítése (az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban lévő oktatók)– 2007. július 1-i adatok

Közgazda-ság-tudományok

Gazdálkodás és szervezés-tudományok

Állam- és jogtudomá-

nyok

Nyelvtudo-mányok

Kommuni-káció és média-

tudomány

Politika-tudomá-

nyokKar összesen

Lét

szám

Átla

géle

t-ko

r

Lét

szám

Átla

géle

t-ko

r

Lét

szám

Átla

géle

t-ko

r

Lét

szám

Átla

géle

t-ko

r

Lét

szám

Átla

géle

t-ko

r

Lét

szám

Átla

géle

t-ko

r

Lét

szám

Átla

géle

t-ko

r

Oktató, kutató, tud. minősítés nélkül:

ebből doktori képzésben résztvevő

ebből doktorandusz

6

3

2

31,17

31,33

31

7

4

40,29

38,25

1

1

35

35

4

3

34,75

34,64

6

3

34

34

2 46 26

14

2

36,11

34,5

31,0

CSc, Ph.D. 1 54 2 58,50 1 29 1 51 3 56 3 43,6 11 50,0

CSc, Ph.D. + Dr. Habil - 1 60 2 49 1 65 4 55,75

DSc 1 60 1 69 2 64,5

Akadémikus -

Összesen 8 37,63 11 48,00 2 32,00 5 38,00 11 42,7 6 48 43 42,8

51

A kar oktatóinak az oktatásban betöltött szerepe (az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban lévő oktatók) – 2007. július 1-i adatok

Minősítettség

Tan

árse

géd

Adj

unkt

us

Főis

kola

i do

cens

Főis

kola

i ta

nár

Egy

etem

i do

cens

Egy

etem

i ta

nár

Mes

ter

taná

r

Öss

zese

n

Oktató, kutató, tud. minősítés nélkül:

ebből doktori képzésben résztvevő

ebből doktorandusz

17

9

1

7

5

1

1 1 26

CSc, Ph.D. 2 2 6 1 11

CSc, Ph.D. + Dr. Habil 2 2 4

DSc 2 2

Akadémikus

Összesen 17 9 3 8 1 4 1 43

A fokozattal rendelkezők számát a közeljövőben a végzés előtt álló PhD-hallgatók minden bizonnyal gyarapítani fogják. (Lásd erről a 3 c. pont táblázatát.)

52

A kar oktatóinak publikációit (2005-2006 években) az alábbi összesített adatok mutatják:

Szakkönyv összesen: 24ebből önálló kötet: 10társszerzővel: 14Tankönyv, jegyzet, oktatási anyag: 38Tudományos szakfolyóiratban, konferencia-kötetben megjelent (nem csak elfogadott) cikkek: 151ebbőlmagyarul: 111idegen nyelven: 40Egyéb tudományos közleményben megjelent cikk, recenzió, szakfordítás: 13Tudományos konferencián szakmai előadások: 175ebből külföldi: 47hazai: 128

A továbbiakban a kar munkatársainak pályázati tevékenységét illusztráljuk, a jelentősebb projektek kiemelésével:

A Politológia Tanszéken 2004-2006 között zajlott elnyert OTKA pályázati keretben az a kutatás, amely a politikusok és köztisztviselők döntéshozatali mechanizmusait vizsgálta.

A Gazdaságtudományi Intézet jelentősebb projektjei:– Jean Monnet Pályázat (közel 50 millió Ft-os Európai Uniós pályázat, mely

munkaerőpiaci vizsgálatokat, továbbá korszerű uniós tananyagok kidolgozását és tanfolyamok szervezését foglalta magában).

– Jelenleg is folyik a ROP 3.3 „Észak-magyarországi összefogás a régió fiatal diplomásaiért” c. pályázati projekt, mely oktatási blokkok megvalósítását, a vállalkozói szférát és a végzett hallgatóinkat érintő kutatást, valamint a Karrieriroda megszervezését, működésének beindítását tűzte ki feladatként.

– A közelmúltban fejeződött be az a HEFOP projekt, melynek keretében az új, üzleti alapszakok tananyagtartalmainak kidolgozása, és oktatási segédanyagainak készítése valósult meg.

3.b Teljesítményértékelési rendszer, kompetenciakövetelmények; rendszerértékelés- és fejlesztés

2007 tavaszán kísérleti jelleggel minden oktatóról átfogó és részletes teljesítményértékelés készült. A vizsgálat három pillérre támaszkodott: felmérésre került a tanszéki munkatársak oktatói tevékenysége-teljesítménye, kutató-munkája, valamint részvételük mértéke az intézményi menedzsmentben. A minden oktatóról elkészült részletes kimutatások tanszéki összesítésre, majd kari összegzésre kerültek. E felmérés dokumentumai a kari titkárságon megtalálhatók. Az esetek döntő többségében minden kategóriában magasan túlteljesítették oktatóink az előírt minimális mértékeket. Az oktatási tevékenység terén egyetlen esetben sem fordult elő alulteljesítés, 100%-os, vagy azt éppen csak meghaladó teljesítés is csak 3 esetben. A nagy óraszámban oktató fiatalabb kollégák túlteljesítése esetenként extrém méreteket öltött; a kisebb mértékű túllépések a magasabb oktatói kategóriákban voltak jellemzőek. A

53

kutatómunka esetén fordított volt a helyzet: a magasabb beosztású, nagy tapasztalatokkal, kutatói múlttal rendelkező munkatársaink óriási túlteljesítést produkáltak, a fiatalabbaknál volt a teljesítmény szerényebb mértékű, de jellemzően itt is túlteljesítések fordultak elő. 42 fő közül mindössze két esetben nem valósult meg az elvárt teljesítmény produkálása, és egy esetben volt a teljesítmény „csak” az elvárt szint (100%) közelében. Az adminisztratív-menedzsment tevékenységek esetében fordult elő három esetben elmaradás, és ugyancsak három esetben a „csak” 100%-os, vagy a körüli (azt csak kissé meghaladó) teljesítés. (Megjegyezzük, hogy a Főiskolai Szenátus 2007. nyarán módosította az elvárás-rendszert, az új kritériumok alapján még nem készültek el a teljesítés-felmérések.)

A Kar oktatóinak publikációiról az előző pontnál mutattuk be az összesítő adatokat. Itt a konferencia részvételekkel (előadásokkal) jellemezzük a munkatársak kutatói-előadói aktivitását (az adatok 2005-06 évekre vonatkoznak):

Intézet / Tanszék Tudományos konferenciákon tartott szakmai előadások

(K=külföldön; H= hazai konf.-án)

GAZDASÁGTUDOÁNYI INTÉZETVállalkozás-gazdaságtan Tanszék: K: 7

H: 19Marketing és Európai Gazdasági Kapcsolatok Tanszék:

K: 3H: 5

Közgazdaságtan Tanszék: K: 4H: 18

Erőforrás-gazdaságtan és Jog Tanszék:

K: 4H: 7

Szakmai Idegen Nyelvi Csoport: K: 1H: 13

KOMMUNIKÁCIÓ- ÉS MÉDIATUDOMÁNYI TANSZÉKCSOPORT

Kommunikáció Tanszék: K: 6H: 29

Médiatudományi Tanszék: K: 2 H: 14

ÖNÁLLÓ TANSZÉKEKPolitológia Tanszék: K: 20

H: 23

Néhány javaslat a motivációs rendszer és a teljesítmény-fokozás fejlesztésére:– Szorgalmazni kell, hogy a Kar tanszékeinek tudományos rendezvényeit a

kollégák kölcsönösen látogassák. Ezáltal jobban megismerjük egymás kutatási tevékenységét, témáit, és kölcsönösen inspirációkat is meríthetünk egymás munkáiból.

– A Karnak egyelőre nincs saját kitüntetése. Alapítani kellene valamilyen elismerést, melyet évente egy alkalommal egyetlen oktató nyerhetne el a Karon (ezáltal valóban rangos elismerés lenne ez a kari szintű kitüntetés). Nemcsak

54

dolgozói, hanem hallgatói kari kitüntetés alapítása és rendszeres adományozása is időszerű lenne.

– Keresni kell a még szorosabb együttműködés lehetőségét a Kar szervezeti egységei között. Mind az oktatásban (például olyan szak indításának kezdeményezése, melyet a kar több tanszéke együttesen gesztorál), mind a kutatásban meg kellene valósítani közös projekteket; ezáltal a kar emberi-szellemi erőforrásai összeadódva, pótlólagos többleteredményekhez vezethetnének.

3.c Kompetencia alapú teljesítményértékelés, emberi erőforrás minősítés és fejlesztés

A minősített oktatók számának alakulása

GTFK egység

Minősített oktatók száma

2006. 12. 31. 2007.07.01. 2008. 12. 31.(várható adatok)

GAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET Vállalkozás-gazdaságtan Tanszék: 3 3 5Marketing és Európai Gazdasági Kapcsolatok Tanszék: 1 1 2

Közgazdaságtan Tanszék: 1 1 2Erőforrás-gazdaságtan és Jog Tanszék: 1 2 2-Szakmai Idegen Nyelvi Csoport: - 1 1KOMMUNIKÁCIÓ- ÉS MÉDIATUDOMÁNYI TANSZÉKCSOPORTKommunikáció Tanszék: 2 3 3Médiatudományi Tanszék: 2 2 2ÖNÁLLÓ TANSZÉKPolitológia Tanszék: 4 4 5ÖSSZESEN 14 17 22

A 2006.12.31 -i állapotnak megfelelően a kar azon oktatóinak száma, akik intézményünkkel közalkalmazotti jogviszonyban állnak 42 fő. Ebből PhD/kandidátus 10 fő, habilitált doktor 2 fő, DSc/MTA doktora 2 fő. 2007. 07.01-én a karon az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló oktatók száma 43 fő. Ebből minősített összesen 17 fő, a következő megoszlásban: PhD/ kandidátus 11 fő, habilitált doktor 4 fő, DSc/MTA doktora 2 fő. 2007. első félévében 2 fő szerzett PhD fokozatot; minősített oktatóink egyike habilitált és egy fő habilitált doktor új munkavállalóként került a karhoz. A minősített oktatók előbbiekben kimutatott létszámváltozása (növekedés 14-ről 17 főre) az előbbiekben ismertetett folyamatok eredménye. A minősített oktatók várható létszáma 2008.12.31. -én 22 fő.

A karon a fokozatszerzés előtt álló oktatók tudományos előmenetele a tanulmányi szerződés keretein túl is támogatott. Ez egyrészt a konferenciákon való részvétel, valamint a színvonalas kutatómunka megvalósításához szükséges adatok és információk megszerzésének finanszírozásában, másrészt a kutatáshoz szükséges idő biztosításában nyilvánul meg. A kar oktatóinak és kutatóinak szakmai fejlődését szolgálják a rendszeres tudományos konferenciák, amelyekből a közeli jövőben (2007.10.01-2007.12.31) nyolcat rendeznek meg a karon.

55

Az oktatók és kutatók az "Oktatói, kutatói és tanári követelményrendszer" előírásainak megfelelnek. A minősített oktatók aránya a 2006.12.31-i 33% -ról közel 40%-ra nőtt a 2007-es év első felében. A tervek megvalósulása esetén ez az arány 2008. végére meghaladja az 53%-ot.Mivel jelenleg 14 fő vesz részt a doktori képzésben (ez a kar közalkalmazotti jogviszonyban álló nem minősített oktatóinak - 26 főnek - 54%-a), a minősített oktatók arányának további növekedése biztosított.

A kar oktatóinak és kutatóinak publikációs teljesítménye, óraterhelése, valamint operatív tevékenysége 2007. tavaszától komplex teljesítményértékelési rendszer keretében kerül felmérésre.

3.d Munkatársak bevonása, felhatalmazás, a munkatársakkal való belső kommunikáció, dialógus hatékonysága

A tanszékek munkatársaival folytatott személyes beszélgetésekből leszűrhető, hogy a tanszéki feladatokba történő bevonás gyakorlata a feladat – és hatáskör-átruházással, a munkaköri leírások gazdagításával történik meg. Az alábbi főbb tevékenységek tartoznak ide:

– pályázatfigyelés (hazai és EU-s pályázatok)– TDK és OTDK felkészítések koordinálása– tanszéki könyvtár felügyelete, kölcsönzések biztosítása– az órarend összeállítása, teremfoglalások, illetve a hallgatói tanulmányokkal

összefüggően a Neptun-rendszer kezelése– a hallgatók külső (intézményen kívüli) szakmai gyakorlatának felügyelete– a hallgatók kötelező szakmai tanulmányi kirándulásának szervezése, lebonyolítása

A tanszékvezetők igyekeznek úgy megosztani ezeket a feladatokat, hogy a dolgozók maguk válasszák ki a hozzájuk közelebb álló feladatokat, és szabadabb mozgástérrel, nagyobb önállósággal is rendelkeznek.

A Gazdaság- és Társadalomtudományi Főiskolai Kar belső kommunikációs csatornái elválaszthatatlanok az intézményben meglévő, és hatékonyan működő kommunikációs formáktól. A főbb kommunikációs csatornák a következők:

– Rektori Hírlevél, melyben a főiskola életéről kapunk részletes tájékoztatást. Ebben minden karnak lehetősége nyílik arra, hogy a szervezeti egységgel kapcsolatos információkat megjelentesse (pl. általuk szervezett konferenciák, dolgozói előléptetések, kinevezések, konferencia-részvételek, nemzetközi elismerések, stb.).

– Líceumi Paletta: a főiskola időszaki kiadványa. A szerkesztőség célja, hogy az újság hasábjai gyakorlati terepet jelentsenek a kommunikáció szakos hallgatók számára. Tartalmában fő törekvés, hogy a főiskola mindennapjairól szóljon, és témái kapcsán érintve érezzék magukat a hallgatók és a dolgozók is.

– a Líceum Televízió alapítása és műsorindítása négy éves múlttal büszkélkedhet. Ez az a médium, ami a UPC kábelhálózatnak köszönhetően a legtöbb befogadó számára elérhető. A célközönség kiterjedtségével magyarázható, hogy a televízióban látható műsorok szólni kívánnak nem csak a főiskolai, hanem az egri, és az Eger környéki történésekről is. A médium kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy elsősorban a kommunikáció szakos (elektronikus szakirányt választó hallgatók) számára nyújtson gyakorlatszerzési lehetőséget.

– a Líceumi Web-rádió hét éve működik. A kommunikáció szakos hallgatók felelősek azért, hogy a szorgalmi időszakban havonta két magazinműsor elkészüljön. A

56

feldolgozásra kerülő témák főiskolai orientáltságúak, tehát a hallgatók, és tanáraik egyaránt úgy érezhetik, hogy róluk és nekik szól.

Egyéb belső kommunikációs formákÉrtekezletek:1. A Gazdaság- és Társadalomtudományi Főiskolai Kar félévente két alkalommal tart

tanszékvezetői értekezletet, míg a Gazdaságtudományi Intézet összoktatói szinten évente kétszer hívja össze munkatársait.

2. A Politológia Tanszék a tanév elején nyitó a tanév végén pedig záró összdolgozói értekezletet rendez. Egyéb alkalmak esetén előfordulhatnak évi 1-2 alkalommal összdolgozói megbeszélések. A tanszéken – a szorgalmi időszakban – minden hétfőn reggel 8.00 és 10.00 között heti megbeszélésen koordinálják a feladatokat.

3. A Médiatudományi Tanszéken minden szorgalmi időszak kezdete összdolgozó értekezlettel nyitnak meg, és zárnak. Ezen túl, aktuális ügyekben előfordulhatnak további tanszéki megbeszélések.

4. A Kommunikáció Tanszék évente legalább 8 alkalommal tart tanszéki értekezletet.

A belső kommunikáció kapcsán szót kell ejtenünk az elektronikus hálóról. A tanszékek egymás közti, vagy a tanszék és a tanszék dolgozói között is szinte kizárólagos kapcsolattartási szereppel bír az internet, köszönhetően annak könnyű kezelhetősége, gyorsasága, megbízhatósága és hatékonysága miatt. Az internet arra is lehetőséget biztosít, hogy a főiskola, a karok, és a tanszékek önálló honlapokat működtessenek, azokat saját elképzeléseik alapján formálják meg, önálló tartalommal töltsék fel azzal a céllal, hogy információt szolgáltassanak az egységekben folyó munkáról a külső érdeklődő(k) számára.

3.e A szervezet gondoskodása a munkatársakról

A kar főállású oktatói – az Főiskola egészében érvényes módon – béren kívüli juttatásként közlekedési támogatásban, útiköltség-térítésben, étkezési hozzájárulásban, internet-szolgáltatásban részesülhetnek. Kedvezményesen vehetőek igénybe a különböző sportpályák és uszodák, rendszeresen nyílik alkalom különböző szervezett túrákon való részvételre. A letelepedést, az egyéni lakáshelyzet megoldását a kar, az intézmény egészére érvényesen, a Fecskeház program keretében támogatja.

A kar oktatói részt vehetnek az intézmény Ének-zene és Rajz tanszékeinek kulturális programjain, rendezvényein, az országos szervezésű Kutatók éjszakáján (előadóként és nézőként), a karácsony bálon, amelyre a Főiskola összes dolgozója meghívást kap.Kari szinten az oktatók számára is jeles és élvezetes rendezvényt jelentenek a Szakestek, illetve a szakmai, tudományos-ismeretterjesztő és közéleti érvényű hazai, valamint nemzetközi konferenciák, amelyek a kar kulturális életét színesítik.

3.f Terhelés mérése

Lehetséges mutatószámok (a korábbiakban feltüntetetteken túl):

57

2006/2007. tanév:A GTK- kán működő alapszakokon tanuló hallgatók összlétszáma:

Nappalin tagozaton: 893 főLevelező tagozaton 767 fő

Felsőfokú szakképzésben résztvevők száma: Nappali tagozaton: 249 főLevelező tagozaton: 118 fő

A szakdolgozók száma: Gazdaságtudományi Intézet: 131 főKommunikáció- és Médiatudományi Tanszékcsoport: 108 fő

A záróvizsgázók száma:Gazdaságtudományi Intézet: 131 főKommunikáció- és Médiatudományi Tanszékcsoport: 84 fő

A Tudományos Diákköri tevékenység a karon:

A GTK sikeresen és eredményesen működteti a TDK szervezést, hiszen minden évben nagy számban jelentkeznek hallgatók a házi versenyre, akiknek kb. 50%-a továbbjut az országos megmérettetésre. Az országos versenyeken a hallgatók közel 40 %-a I., II., vagy III. helyezéssel valamint különdíjjal büszkélkedhet.A tanszékek demonstrátorai illetve a tanszéki TDK szervezésért felelős oktatók a szaktanárok bevonásával tájékoztatják, és toborozzák a hallgatókat.A kari TDK bizottság biztosítja a tudományos diákköri tevékenység információáramlását és a hallgatói támogatások szervezését. A bizottság munkájáról a kari elnök és a kari titkár rendszeres szóbeli és írásbeli beszámolói alapján tájékozódnak a tanszékek. A TDK innovációját a hallgatói és oktatói ’brainstorming’-ok biztosítják.

A 2006. tavaszán és őszén rendezett házi TDK eredményei:

Intézet/Tanszék

Intézményi Tavaszi Verseny

Végzős hallgatók (fő)

Intézményi Őszi Verseny

(fő) (+szerzőpár)

OTDK(fő) (+ szerzőpár)

Induló létszám

Helyezések Induló létszám

Helyezések OTDK-ra

javasolt (fő)

tavaszi–őszi

Vissza-lépett

NevezettI. II. III. I. II. III.

GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI FŐISKOLAI KARGazdaságtudományi Intézet

3 1 1 1 4 1 1 1 2 2 1 3

Kommunikáció és Médiatudományi Tanszékcsoport

1 – 1 – – – – – 1 – 1 –

Politológia 4 1 1 1 6 1 1 1 2 2 2 2Összesen: 8 2 3 2 10 2 2 2 5 4 4 5

A 2007-ben rendezett OTDK eredményei:

58

Gazdaságtudományi Intézet

Juhász Zoltán IV. évf. Gazdaságismeret-számítástechnika szak

Vas Istvánfőiskolai tanársegéd

Különdíj

Boros Anikó III. évf. Gazdálkodási szak, turizmus szakirány

Dr. Tóthné Igó Zsuzsannafőiskolai adjunktus

II. helyezés

és Különdíj

Juhász Gergely József IV. évfolyam Gazdaságismeret – Számítástechnika tanárszak

Hollóné Dr. Kacsó Erzsébet főiskolai docens

II. helyezés

Politológia Tanszék Tóth Péter V. történelem-kommunikáció

Dr. Gazdik Gyula egyetemi docens

Csabuda Péter IV. történelem-ének Ráczné dr. Horváth Ágnes főiskolai docens

A szakmai gyakorlati képzés szervezése:

A karon a hallgatók négy főiskolai alapszakon és két felsőfokú szakképzésben végezhetik felsőfokú tanulmányaikat.. Valamennyi képzés szerves részét képezi a szakmai terepgyakorlat, amit a hallgatók a főiskolai alapképzés esetében a szakirány időtartama alatt, a felsőfokú szakképzések esetében az utolsó tanévben teljesítenek.A GTI-ben a gazdálkodás szakos hallgatók félévente 300 óra gyakorlatot töltenek valamely gazdálkodó szervezetnél vagy vállalkozásnál, ahol szakirányuknak megfelelően a termelési folyamatok és a szervezési tevékenység tendenciáit figyelik.Az idegenforgalmi szakmenedzser szakos hallgatók a idegenforgalom és turisztika iparág szervezeteinél végzik gyakorlatukat félévente 300 órábanA gazdaságismeret tanár szakos hallgatók - szakjuk speciális jellegéből adódóan - kétféle gyakorlaton vesznek részt. Tanárjelöltekként gyakorló tanítást végeznek: két féléven keresztül az erre kijelölt iskolákban (nem az intézmény gyakorló-iskolájában), majd ezt követően egy hónapon keresztül az általuk választott iskolában (ez a tanulmányok utolsó félévében lezajló, februári, úgynevezett „külső” tanítási gyakorlat). A tanárjelöltek speciális szakmai felkészülésének sajátossága, hogy közelebbről meg kell ismerkedniük a gazdaság világával is. Ezért számukra a diplomaszerzés feltétele, hogy főiskolai tanulmányaik időtartama alatt minimum kéthetes, gazdálkodó szervezetnél, vállalkozásnál eltöltendő szakmai gyakorlatot is végezzenek. Ennek ajánlott időpontja a 6. félévet követő nyári szünidő. A gyakorlati képzést a szakfelelős felügyeli; a tanítási gyakorlatok szervezésében és a vizsgatanítások értékelésében személyesen is részt vesz.

A kommunikáció szakos hallgatók szakirány választás után tantervbe épített szerkesztőségi gyakorlaton vesznek részt a szakirány mind a négy szemeszterében, ami heti két kontaktóra eltöltését jelenti a Líceum Televíziónál és a Líceum Webrádiónál (elektronikus sajtó szakirány), a Líceumi Paletta szerkesztőségében (írott sajtó szakirány), és egy szabadon választott termelő szervezetnél , államigazgatási intézménynél vagy a civil szektorban (PR –szakirány).

59

A hallgatók ezen kívül kétszer két hetes intézményi gyakorlatot teljesítenek a hatodik és a hetedik szemeszter között a nyári szünetben, valamit a záró szemeszterben, februárban.Az intézményi kommunikátor szakos hallgatók a harmadik és a negyedik szemeszterben heti 6 órás szakmai terepgyakorlatot teljesítenek a termelő, a szolgáltató, az államigazgatási vagy a non-profit szektorban, ahol a vállalati kommunikáció szervezésével ismerkednek meg.A szakmai gyakorlatot a gyakorlatvezető tanár és a szervezeti kapcsolattartó koordinátor együtt felügyeli. A hallgató a munkájára gyakorlati jegyet kap


4.a Oktatási infrastruktúra bemutatása, fejlesztése, kihasználtsága

A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar szervezeti egységeinek mindegyike 2004 tavasza óta az Eszterházy Károly Főiskola „B”épületében működik. Az épületben történt átalakításoknak és bővítéseknek köszönhetően az új környezet korszerű feltételeket teremt mind a hallgatók, mind az oktatók számára.A tantermek és oktatástechnikai eszközök intézményi keretek között működnek, alábbiakban bemutatásra kerül a Gazdaság- és Társadalomtudományi kar által használt infrastrukturális háttér.A kar infrastrukturális ellátottsága a hallgatói létszámnak és a képzési szintnek megfelel, a kapacitások kihasználása szabályozottan, gondos előkészületek alapján történik.Az épületben 1 db 180, 1 db 120, 3 db 80 fős előadóterem, 6 db 40 fős, 4 db 20 fős szemináriumi terem áll rendelkezésre légkondícionáló berendezéssel és korszerű oktatástechnikai eszközökkel felszerelve. A Kommunikáció és Médiatudományi Tanszékcsoport oktatóinak segítségével működik a főiskolai újság (Líceumi Paletta), a Líceum TV és Rádió, melyek infrastrukturális hátterének jelentős része szintén a kar működését biztosító „B” épületben található. Fent nevezett médiák szintén magas szintű technológiai bázissal rendelkeznek, melyek biztosítják a sikeres és színvonalas működést.

A hallgatóknak és oktatóknak nem kell „vándorolniuk” a város különböző helyszínein tartandó órákra, az oktatás egy helyszínen kényelmes és korszerű körülmények között megoldható. Az oktatás elsősorban a „B” épületben történik. A kar jelentős hallgatói létszáma miatt, azonban gyakori, hogy az épület kapacitása nem elégséges, ezért a kar a közeli, intézményhez tartozó Érsekkerti Kollégium és Sas úti Kollégium tantermeit használja, továbbá szükség szerint a Hittudományi Főiskolától bérelt termekkel pótolja a teremhiányt.

Hallgatóink számára az idegen nyelvi követelmények teljesítéséhez rendelkezésre állnak a megfelelő méretű, akusztikájú és felszereltségű tantermek, 20 fős TANDBERG nyelvi laboratórium, valamint a @-Kompetencia Központban 16 db PC alapú nyelvoktató részleg.

4.b Kutatási infrastruktúra bemutatása, fejlesztése, kihasználtsága

A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar oktatói korszerűen berendezett tanári szobákkal rendelkeznek. Minden oktató számára biztosított az önálló számítógépes munkaállomás és az internet csatlakozás. A kar hallgatói számára az intézményben 1100 számítógép áll

60

rendelkezésre, 99%-uk rendelkezik internet-kapcsolattal. Minden tanszéken rendelkezésre állnak a legkorszerűbb alkalmazói szoftverek. A kar elhelyezésére szolgáló épületben kapott helyet a Városi Információs Portál és @-Kompetencia Központ, ahol 55 számítógépről banki, könyvtári, APEH és önkormányzati szolgáltatások és pályázati lehetőségek érhetők el.

Az intézmény Központi könyvtára mintegy félmillió kötettel áll a hallgatók és oktatók rendelkezésére. A szakkönyvállományt ETO rendszerű szakrendbe sorolva a társadalomtudományi könyvek száma az összes tudományágon belül több mint 25.000 kötet. Ebből a kar tanszékein 1100 példány segíti a kutatók munkáját. A 2006. évben beszerzett 500 új társadalomtudományi kötetből 120 db került a kar tanszékeire. A főiskola több mint 3000 oktatási célú videóanyaggal és 150 multimédiával rendelkezik. A Központi Könyvtárban 27 db cd-rom van, amely témáját tekintve társadalomtudományi. Az intézménybe összesen 320 féle folyóirat jár, ebből 100-110 db társadalomtudományi jellegű. 2001 óta a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar minden végzett hallgatójának szakdolgozatát az intézmény Központi Szakdolgozattára gyűjti és bocsátja rendelkezésre a hallgatók és oktatók számára helyben használatra.Az integrált könyvtári információs rendszer (ALEPH) lehetőséget biztosít a könyvtári katalógusok hálózaton történő elérésére, illetve ezen keresztül más könyvtárak anyagai is hozzáférhetők. A könyvtár fejlesztésére évente bevételeinek átlagosan 1,5%-át fordítja a főiskola, a kar a fenti keretet minden évben még saját forrásokból bővíti. A kar oktatóinak és kutatóinak rendelkezésére áll még egy kézikönyvtár is, alapvető folyóiratokkal, tanári kézikönyvekkel.A Kar infrastrukturális ellátottsága a kutatási igényeket kielégíti, a kapacitások kihasználása szabályozottan, gondos előkészületek alapján történik.

4.c Információ- és tudásmenedzselés

Az alkalmazottak információ-ellátottságaAz információk különböző csatornákon, egyirányúan, illetve értekezleteken, fórumokon kétoldalúan áramlanak.Az egyirányú információközlés csatornái:

– Rektori Hírlevél– kari elektronikus körlevél (a dékán vagy a dékánhelyettes kezdeményezésére,

esetenként a Kari Tanács mellett működő bizottságok elnökei részéről)– A szervezeti egységek titkárságain keresztül is érkeznek információk (sürgős és

kiemelt fontosságú esetekben az elektronikus körlevél és a szóbeli megerősítés együtt érkezik).

(Az elektronikus levelezés lehetőségét megragadva, vagy szóbeli reagálással az információáramlás kétoldalúvá tehető.)Értekezletek, fórumok:

– Kari Tanács (munkatervben meghatározottak szerint, sürgős esetben rendkívüli értekezlet vagy elektronikus szavazás)

– A Kar tanszékvezetőinek értekezlete (félévente legalább egy alkalommal)– Stratégiai team (értekezlete szükség szerint)– Intézeti Értekezlet (a Gazdaságtudományi Intézet esetén) – évente általában három

alkalommal, minden félév indításakor, valamint a tanév végén. Ezek közül egy alkalommal (általában február elején) ez többnapos, kihelyezett rendezvény, a stratégia-alkotást is segítő, átfogó tanácskozásokkal és tréningekkel.

61

– Intézeti Tanács (a GTI-hez tartozó tanszékek és önálló szervezeti egységek vezetői, hallgatói képviselők és az intézet által gondozott szakok felelősei) – szükség szerint

– tanszéki értekezletek (igény szerint)Általános tájékoztatásMind a kollégák, mind a hallgatók informálását szolgálják a honlapok: kari, illetve a GTI és az önálló tanszékek honlapjaiA GTI honlapja megfelelő, de a folyamatos frissítésről gondoskodni kell. A kari honlap átfogó megújításra vár. Mind az oktatók, mind a hallgatók informálását, tájékoztatását szolgálják továbbá a Paletta újság és a Líceum TV műsorai.

A hallgatók tájékoztatásának eszközei– tanszéki hirdetőtáblák– a szervezeti egységek titkárságai által nyújtott tájékoztatások– az oktatók által adott tájékoztatás

szóban: a tanórákon (a követelményekről, ezek teljesítésének módjáról), a fogadó-órák alkalmával

elektronikus formában: NEPTUN-üzenetben személyes üzenet-váltás formájában (e-mail)

– a szakfelelős tájékoztatói (a tanév elején, és szükség szerint év közben is) és fogadóórái (a szakfelelősök rendszeres kapcsolatot tartanak a TIK illetékeseivel a korrekt hallgatói tájékoztatás érdekében)

– a hallgatók elektronikus formában hozzáférnek a hallgatói ügyeket érintő szabályzatokhoz

– a ROP 3.3 pályázat támogatásával 2006-ban létrehozott Karrieriroda további hasznos szolgáltatásokat és információkat nyújt a hallgatóknak

Az egyes folyamatok végrehajtásának, ellátásának informatikai ellátottsága mind az oktatói, mind az adminisztratív-gazdálkodói, mind a hallgatói oldalon megfelelő. A rendszerek hozzáférése és folyamatos működése biztosított. Az oktatók számára jelentős segítség a választható, otthoni ingyenes és korlátlan Internet-elérés biztosítása. A hálózaton keresztül a főiskolai adatbázisok is elérhetők otthonról, ami a munkavégzést, annak szervezését és időbeosztását jelentősen ésszerűsíti. A működést támogató informatikai rendszerek közül leginkább a NEPTUN igényel továbbfejlesztést (gyorsaság, biztonságos működés, a tanegység-előfeltételi követelmények automatikus érvényesítése terén).

A szellemi termékek hasznosítása eddig döntően a publikációk révén, illetve az oktatásba történő „beépítés” útján valósult meg. E téren, továbbá a szellemi termékek védelmének témájában előrelépés szükséges.

4.d Pénzügyi erőforrások menedzselése, értékelése, fejlesztése

A feladatok ellátását szolgáló pénzügyi erőforrások intézményi szinten, kormányrendelet által szabályozottan, az éves gazdálkodási stratégiával összhangban, az éves költségvetésben kerülnek megtervezésre. Az éves költségvetési tervet – ezen belül az egységek, azaz a karok számára felhasználható kereteket – a Szenátus hagyja jóvá. Az államilag finanszírozott hallgatók pénzügyi kereteit a központ ( a Gazdasági Igazgatóság) kezeli.Az oktatási egységek az állami finanszírozott hallgatók képzéséhez dologi kereteket kapnak.

62

A karok nappali képzésre fordítandó dologi kereteinek mérőszámai:– a hallgatói létszám,– a NEPTUN-ban szereplő tanórák és – a kari oktatási kapacitás.

A felsorolt tényezők figyelembe vételével történik dologi keretek kialakítása. A szervezeti egységek számára a megfelelő mércék alapján kialakított kereteket –a Gazdasági Tanács előzetes véleményezése alapulvételével, szintén a Szenátus hagyja jóvá.

A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar „teljesítmény-elvű” finanszírozást alkalmaz, tehát kari szinten nem történik újraelosztás. Az oktatásért szakmailag felelős szervezeti egység kapja a hallgatói létszám és a kreditek alapján, az átoktatások figyelembevételével kalkulált keretet, mindössze 5%-os kari működési költség levonását követően.

A költségtérítéses képzés kari (ezen belül tanszéki, intézeti) kereteinek meghatározása a bevételes tevékenység szabályzatában foglaltaknak megfelelően történik. A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint, ezen a jogcímen, a hallgatói létszám szerint számított összeg 45%-a illeti meg a kart illetve a szervezeti egységeit. A levelező képzés költségtérítéses keretének a hallgatói létszám szerint „leosztott” része a képzést szakmailag irányító szervezetet illeti meg. A témafelelős (a tanszék illetve intézetvezető) témánként (képzési szintenként, és fajtánként) elvégzi az általa felhasználható keret jogcímenkénti felosztását, azaz a személyi kiadásokra és a kapcsolódó TB járulékra, valamint a dologi kiadásokra bontását. Tehát a képzést szakmailag irányító szervezet felelős vezetője témánként és félévenként (szemeszterenként) elkészíti a kiadási előirányzatot. A szervezeti egységek „költségvetése” a bevételi oldalt tekintve döntően a félévente beiratkozott hallgatói létszámtól függő, ezzel szemben a kiadások struktúrája több tényező függvénye. A tervezés az óraszámok és a vizsgaszámok, a kötelező járulékok és a vonatkozó dologi kiadások figyelembevételével történik. A többféle szempont (mérce) ellenére, megfelelő hallgatói létszám mellett, és átgondolt szervezéssel (például azonos tanegységek esetén a különböző kurzusok hallgatóinak összevonásával, és/vagy a kötelezően válaszható kurzusok több évfolyamot átfogó meghirdetésével), van mód a minőségi és fejlesztési szempontok érvényesítésére a keretek felhasználása során. A GTK által alkalmazott elvek, módszerek a következők: az oktatók „minősítettségének” megfelelő, differenciált óradíj megállapítása; konferenciák (hazai, külföldi) részvételi díjának finanszírozása; a tanszéki könyvállomány bővítése, - kis értékű, az oktatás minőségének javítását szolgáló beszerzések (CD, pen-drive, oktatóprogramok) megvalósítása. Tekintve, hogy az egységek előirányzatai az intézményi költségvetés részét képezik, ezért annak szabályai szerint kerülnek felhasználásra (jogcím, kötelezettségvállalás, teljesítés dokumentáció stb.). Kiegészítés: Táblázatok, számított adatok a pénzügyi erőforrások értékeléséhez A következő táblák a GTK- ra „leosztott” levelező képzés költségtérítéses keretével gazdálkodó szervezeti egységeket, a témafelelősöket, a keret lehetséges és tényleges témák szerinti bontását, valamint a „leosztott” keretek tervezési jogcímek szerinti bontását láttatja a 2007-es naptári év adatainak meg felelően.

63

1. tábla.A kari költségtérítéses keret tagolódása (megoszlása) szervezeti egységek és témák szerint

Szervezeti egység TémafelelősTémák

Egye-tem

Főiskola (BA) %

Tovább-képzés

Felsőfokú szakképzés

%

Tan-folyam

* *Gazdaságtudo-mányi Intézet

Dr. Zám Éva - 54 - 64 -

Kommunikáció és Médiatudományi Tanszékcsoport

Dr. Varga Gyula /Martin József

- 40 - 36 -

Politológia Tanszék Dr. Horváth Ágnes - 6 - 0 -- 100% 100%

*a kari bevételek (kiadások) megoszlása

Kiegészítő adatok: - A felsőfokú szakképzésekből származó bevételek aránya a karon: 17% - Az állami finanszírozott képzés kari keretének megoszlása (kreditek alapján) a fentiektől –értelemszerűen eltérő: GTI – 68%, Kommunikáció – 21%, Politológia – 11%.

2. táblaA kar keretének jogcímek szerinti megoszlása témánként a 2007. I. és II. félévi összesített adatok alapjánJogcímek Főiskolai (alapképzés Felsőfokú szakképzésSzemélyi kiadás 50 57TB 16 17Dologi kiadás 34 26Összesen: 100% 100%

Megjegyzés: A szervezeti egységek a tervek szerint 2007-ben a kereteik megközelítőleg átlagosan 3,5%-át kis értékű (100 000 Ft egyedi értéket meg nem haladó értékű) beszerzésre költik.

Főbb megállapítások:– A GTK az önálló rendelkezésű bevételeit rövid és középtávon, elsősorban a témák

körének kiszélesítésével, továbbá a felsőfokú szakképzések számának növelésével bővítheti. (Az igények és a feltételek ezt támasztják alá.)

– A gazdálkodás szempontjából fontos figyelemmel lenni arra, hogy a felsőfokú szakképzéseket relatíve magas kontaktóra-számok és jogszabályban rögzített szakmai vizsgadíjak „terhelik”. Ebből adódóan nemcsak a fejlesztésre (beszerzésekre) fordítható összegek aránya csökkenhet, hanem kis létszám, és/vagy nagy lemorzsolódás, illetve szervezési hiányosságok esetén még a pénzügyi erőforrások átcsoportosítása is előfordulhat. (Erre már volt példa.)

– A kar pénzügyi forrásai eseti forrásokból (pályázatok*, alapítványi hozzájárulások**) is bővíthetők.

64

A kar jelenleg érvényben lévő (működő) nagyobb volumenű pályázatai* a következők:

Beadás /lezárás

éve

Pályázat címe Támogató Elnyert összeg

eFt1. 2004/

2008.Az EKF és partnerei együttműködésének erősítése, a régióban

a magasan képzett szakemberek elhelyezkedési esélyeinek javítása, a térség megtartó erejének növelése

ROP 3.3 49.500

2. 2004 /2007.

A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése. GTK GLOBUS-Globális BSc az üzleti képzésben, országos szintű

felsőfokú alapképzés megteremtése az üzleti alapszakon

HEFOP 3.3. 2.200

3. 2005/2007.

„Chair” Jean Monnet EU (Brüsszel) 28 000 EUR.

A kar egyik szervezeti egysége, a GTI, több mint 10 éves múlttal bíró alapítvánnyal is rendelkezik. A „Humán tőke” alapítvány 50 ezer Ft jegyzett tőkével alakult, évente megközelítőleg 100.000 Ft –nyi, az SZJA 1%-ának felajánlásából származó alapítványi hozzájárulással bővül. Az alapítványi összeget a GTI korábban tanulmányi kirándulásokra, jelenleg hallgatói TDK kutatásokra és a fiatal oktatók konferenciáinak támogatására fordítja.

4.e Partnerkapcsolatok menedzselése

A karhoz tartozó szervezeti egységek pályázati tevékenysége már a 2002-es megalakulás óta igen aktív, szerteágazó és sikeres. A kar tanszékei a szakterületükhöz kapcsolódó hazai és külföldi pályázati lehetőségeket igyekeznek kihasználni, és a kiírt pályázatokon többnyire eredményesen szerepelnek. A pályázati tevékenységen belül találhatunk csoportos és egyéni, valamint hazai és külföldi kooperációs megoldásokat.

A 2006/07. tanévben benyújtott pályázatok száma 13 db. A pályázatokban való széles körű oktatói részvétel a partnerintézményekkel, tudományos szervezetekkel való kapcsolatok kiépítését és erősítését szolgálja. Ennek eredményeként a hazai tudományos kapcsolatok száma 48, a külföldi kapcsolatok száma 29.

Hazai tudományos kapcsolatok:

1. 1956-os Intézet (közös kutatási projektek, illetve képzések (Politológia Tanszék)2. a Miskolci Akadémiai Bizottság Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottságának

Kommunikációtudományi Bizottsága (egri kezdeményezésre 2006. nyarán alakult, és már két műhelyvitát rendezett)

3. AB-AEGON Biztosító Szakmai Zsűrije (Médiatudományi Tanszék) 4. a régió gazdaságának meghatározó szereplői: cégek, kamarák, munkaügyi központok

(folyamatos munkakapcsolat, közös pályázatok (ROP 3.3) (Gazdaságtudományi Intézet*)

5. Andrássy Gyula Egyetem (közös kutatási projektek, illetve képzések (Politológia Tanszék)

6. B-A-Z Megyei Ügyvédi Kamara (Gazdaságtudományi Intézet) 7. BME Doktori Iskola (Gazdaságtudományi Intézet) 8. BME Környezetgazdaságtan Tanszék (Gazdaságtudományi Intézet) 9. Budapesti Corvinus Egyetem (közös kutatási projektek, illetve képzések (Politológia

Tanszék)

65

10. Budapesti Kommunikációs Főiskola (közös kutatási projektek, illetve képzések (Politológia Tanszék)

11. Eger Idegenforgalmáért Egyesület (Gazdaságtudományi Intézet)12. ELTE Magyar Nyelvtudományi Tanszéke (a Retorikai Műhely létrehozása a Retorikai

Enciklopédia elkészítésére a Kommunikáció Tanszékkel)13. Európai Újságírók Szövetsége Magyar Tagozata (Médiatudományi Tanszék) 14. Gárdonyi Géza Színházért Alapítvány (Politológia Tanszék) 15. gazdasági képzést folytató intézmények (Corvinus Egyetem, Budapesti Műszaki- és

Gazdaságtudományi Egyetem, Debreceni Egyetem, Miskolci Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Budapesti Gazdasági Főiskola); (közös pályázatok, tudományos konferenciákon való kölcsönös részvétel (Gazdaságtudományi Intézet)

16. ITDH, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (konferenciaszervezés, szaktanácsadás (Gazdaságtudományi Intézet)

17. Joseph Pulitzer Emlékdíj Alapítvány Kuratóriuma (Médiatudományi Tanszék) 18. Közgazdasági Társaság Heves Megyei Szervezete (Gazdaságtudományi Intézet) 19. Magyar Innovációs Szövetség (Gazdaságtudományi Intézet)20. Magyar Írók Szövetsége (Médiatudományi Tanszék) 21. Magyar Írószövetség Kritikai Szakosztálya (Médiatudományi Tanszék) 22. Magyar Kommunikációtudományi Társaság (Médiatudományi Tanszék)23. Magyar Közgazdasági Társaság Országos Testülete(Gazdaságtudományi Intézet)24. Magyar Közgazdasági Társaság Heves Megyei Szervezete (Gazdaságtudományi

Intézet)25. Magyar Nyelvészek és Nyelvtanárok Országos Egyesülete (Gazdaságtudományi

Intézet) 26. Magyar Ösztöndíj Bizottság (Gazdaságtudományi Intézet)27. Magyar Pen Klub (Médiatudományi Tanszék)28. Magyar Szemiotikai Társaság (írásos együttműködési megállapodás évi

konferenciáinak közös szervezéséről (Semiotica Agriensis) a Kommunikáció Tanszékkel)

29. Magyar Újságírók Országos Szövetsége (Médiatudományi Tanszék)30. Miskolci Akadémiai Bizottság Közgazdaságtudományi Szakbizottság

(Gazdaságtudományi Intézet)31. Miskolci Akadémiai Bizottság Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság

(Kommunikáció Tanszék)32. MDVK Heves megyei Szervezet (Gazdaságtudományi Intézet) 33. MÖB Társadalomtudományi Kollégium (Politológia Tanszék)34. MTA Ipar- és Vállalatgazdaságtani Bizottság (Gazdaságtudományi Intézet)35. MTA Kisebbségkutató Intézete (közös kutatási projektek, illetve képzések (Politológia

Tanszék) 36. MTA Környezetmenedzsment Albizottság (Gazdaságtudományi Intézet)37. MTA Közigazgatási Szakbizottság (Politológia Tanszék)38. MTA Marketing Bizottság (közös ülések, bizottsági előterjesztések (közösségi

marketing) (Gazdaságtudományi Intézet) 39. MTA Miskolci Területi Bizottság Közgazdasági Szakosztály (Gazdaságtudományi

Intézet)40. MTA Művelődéstörténeti Bizottság, Sajtótörténeti Munkabizottság (Médiatudományi

Tanszék) 41. MTA Politikai Tudományok Intézte (közös kutatási projektek, illetve képzések

(Politológia Tanszék))

66

42. MTA Politikatudomány – Nemzetközi Kapcsolatok Szakbizottság (Politológia Tanszék)

43. Szaknyelvoktatók és –Kutatók Országos Egyesülete (Gazdaságtudományi Intézet)44. Századvég Politikai Iskola Alapítvány (új felsőfokú és másoddiplomás képzés

kidolgozása és beindítása (politológus és EU szakértő) (Gazdaságtudományi Intézet); (Politológia Tanszék)

45. Szonda Ipsos (közös kutatási projektek, illetve képzések (Politológia Tanszék))46. Tanárképzők Szövetsége Szakmódszertani Szakbizottsága (Gazdaságtudományi

Intézet)47. Tanárok Európai Egyesülete (Gazdaságtudományi Intézet) 48. Történettudományi Társaság (Politológia Tanszék)

Külföldi tudományos kapcsolatok:

1. a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Filológiai Kara, Hungarisztikai Tanszék (együttműködési megállapodás a Kommunikáció Tanszékkel 2003-ban)

2. a Florida Institute of Technology (USA) Egyetem Menedzsment Intézete (ökoturizmus (Gazdaságtudományi Intézet)

3. Aston University, USA (Politológia Tanszék)4. Austin Peay State University, Clarksville, USA (Gazdaságtudományi Intézet)5. Beregszászi Tanárképző Főiskola, Ukrajna (Politológia Tanszék)6. Bocconi Univ., Olaszország (Politológia Tanszék)7. Burgundy School of Business Group ESC Dijon, Franciaország (Gazdaságtudományi

Intézet)8. Hof-i Gazdasági Szakfőiskola, Németország (Gazdaságtudományi Intézet)9. Elon University, USA (Politológia Tanszék)10. European Association for the Teaching of Academic Writing (EATAW)

(Gazdaságtudományi Intézet)11. Fachhochschul Studiengange Burgenland (vendégtanítók fogadása (a CEEPUS

ösztöndíj keretében) és küldése, valamint cserediákok fogadása (az Erasmus és a CEEPUS II-programok keretében) és küldése (Gazdaságtudományi Intézet))

12. Georgia University, USA (Politológia Tanszék)13. Glasgow University, Skócia (Politológia Tanszék)14. Jaslo-i Idegenforgalmi Főiskola (Lengyelország)15. Katholieke Hoggesschool (KATHO) Egyetem, Belgium (Gazdaságtudományi Intézet)16. Kempteni Gazdasági Főiskola, Németország (Gazdaságtudományi Intézet)17. Leuven Universitas, Belgium (Politológia Tanszék)18. New Hampsire University, USA (Politológia Tanszék) 19. Norkopping University, Svédország (Politológia Tanszék)20. Paris I. University (Sorbonne) (Politológia Tanszék)21. Paris IV. Sorbonne Egyetem (regionális fejlesztés (Gazdaságtudományi Intézet))22. Saint-Gallen University, Svájc (Politológia Tanszék)23. Tulsa-i Egyetem, USA (Gazdaságtudományi Intézet)24. Újvidéki Egyetem, Szerbia (Politológia Tanszék)25. Valdosta State University, USA (Gazdaságtudományi Intézet)26. Vilnius-i Egyetem, Litvánia (Gazdaságtudományi Intézet)27. Würzburgi Egyetem, Németország (Gazdaságtudományi Egyetem28. ITDH magyarországi és svédországi, new yorki képviselete (Politológia Tanszék)29. APSA (Amerikai Politikatudományi Társaság Washington USA) (Politológia

Tanszék)

67

A fenti felsorolás a jelenleg is aktív kapcsolatokat tükrözi. A hazai és nemzetközi kapcsolatok jelentős részét együttműködési szerződések is bizonyítják. Emellett az egyéb tudományos kapcsolatokat is figyelembe véve a kar partnerkapcsolatainak száma még ennél is több. A kapcsolatok szélesítéséhez és számuk gyarapodásához nagymértékben hozzájárulnak a kollégák külföldi kapcsolatai és együttműködései. Karunk oktatóit az alábbi hét külföldi szervezet, tudományos társaság tagjai között találhatjuk:

1. International Rural Network, Egyesült Királyság (Gazdaságtudományi Intézet)2. International Sustainability Indicators Network, USA (Gazdaságtudományi Intézet)3. Philip Morris Recruitship Reunion Club (Gazdaságtudományi Intézet)4. System Dynamics Society, USA (Gazdaságtudományi Intézet)5. IRSPM (Politológia Tanszék)6. EGPA (Politológia Tanszék)7. NISPACee (Politológia Tanszék)

A kar hazai tudományos kapcsolatrendszerét értékelve megállapíthatjuk, hogy a kar tudományos kapcsolatot tart fenn az ország minden jelentős intézményével, amelyek az egyes tanszékek oktatási és kutatási profiljába beilleszkednek.

A karon létesült 29 külföldi kapcsolatból 20 európai intézményekkel megvalósuló együttműködés, de örvendetesen kilencre nőtt az amerikai kapcsolatfelvételek száma is.

Jelenleg legalább 30 speciális szakterületen és témakörben folytatnak egyéni kutatásokat a kar oktatói. Ezeknek az intézményi és egyéni kutatásoknak az eredményeképpen a 2006/07. tanév során 6 kiadvány jelent meg a karunkon.

A kar tanszékei számos intézménnyel kötöttek együttműködési megállapodást. A teljesség igénye nélkül ezek az alábbiak voltak:

1956-os Intézet,Andrássy Gyula Egyetem,Bél Mátyás Egyetem Filológiai Kara, Hungarisztikai TanszékBudapesti Corvinus Egyetem,Budapesti Gazdasági Főiskola,Budapesti Kommunikációs Főiskola,Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem,Debreceni Egyetem,Magyar Szemiotikai Társaság,Miskolci Akadémiai Bizottság Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottsága Miskolci Egyetem,MTA Kisebbségkutató Intézete,MTA Politikai Tudományok Intézete,Pécsi Tudományegyetem,Szegedi Tudományegyetem,Századvég Politikai Iskola Alapítványa,Szonda Ipsos.

A társintézményekkel való közös képzésre a beszámolási időszakban nem volt példa, csak három, ún. befogadott képzésről tudunk említést tenni.A kar öt ország intézményével áll ERASMUS ÉS CEEPUS cserekapcsolatban (osztrák, cseh, szlovák, francia, török). A 2005/2006. és a 2006/2007. tanévekben ezekből az országokból 21 hallgató tanult a karunkon. A karról a 2005/2006-os tanévben 8 fő, a 2006/2007 tanévben 9 hallgató vett részt ERASMUS és CEEPUS cserekapcsolatban. A 2007/08 tanév I. félévében 2

68

nemzetközi tanulmányok szakos hallgató a Salzburgi Egyetemen, Ausztriában nyert ERASMUS ösztöndíjat.

5. Folyamatok

5.a Az oktatás FOI folyamatainak értékelése, előnyök, hátrányok, fejlesztések értékelése, változtatási igények feltárása

Karunkon jelenleg hét főiskolai szak működik, melyből négy a bolognai rendszerbe illeszkedő BA szak. A hagyományos főiskolai jellegű képzéshez kötődő három szak kifutó jellegű, véglegesen legkésőbb 2011-ben szűnnek meg. A kar BA képzéseinek bővítése érdekében elindítás akkreditációs eljárása alatt áll a "Turizmus és vendéglátás alapszak" két szakiránnyal.

2007. 09. 01.- ig a kar képzési palettája a főiskolai szakok mellett öt felsőfokú szakképzést tartalmazott, melyből egy 2006.09.01. -ével indult. 2007.09.01. -től a karhoz tartozó felsőfokú szakképzések száma három, melyek esetében a képzési struktúra a központi előírások megváltozása miatt a közeli jövőben módosulni fog. Mindezek mellett tervezük a "Mérlegképes könyvelő" felsőfokú szakképzés elindítását is.

A fentiekből kitűnik, hogy a felsőoktatás rendszere jelenleg folyamatosan módosul, melyhez a kar saját képzési struktúrájának átalakításával jól alkalmazkodik. A képzés szerkezetének módosítása nem csak az átalakulóban lévő felsőoktatási rendszerhez való alkalmazkodás, hanem a változó munkaerőpiaci igények kielégítése érdekében is célként fogalmazódott meg a kar vezetésében. A kitűzött cél elérése érdekében -mint ahogyan az a fentebb leírtakból is kitűnik- már több rendkívül jelentős lépés megvalósult, és a jövőben tervezett módosítások is ezt szolgálják.

5.b A kutatás FOI folyamatainak értékelése, előnyök, hátrányok, fejlesztések értékelése, változtatási igények feltárása

A kari és egyéni kutatás az intézményi kutatási fejlesztési innovációs stratégia alapján folyik. A dokumentumot a tudományos tanács alkotja meg, a Szenátus hagyja jóvá. Az oktatási, kutatási szervezési egységek a stratégia alapján két éves kutatási tervet készítenek. A tervnek megfelelően végeznek egyéni kutatási tevékenységet az oktatók, kutatók, illetve egy téma kutatására létrehozott csoportok.

A GTK-n működő szervezeti egységekhez kötődő kutatócsoportok és kutatási területeik 2007. júliusi állapot*

Tudomány-terület

Kutatási témák (kiemelések) Irányító szervezeti egység és főbb partnerei (kiemelések)

69

Gazdaság-tudományok

Vállalkozások a régióban, különös tekintettel az idegenforgalomra Versenyképesség, innovációFenntartható fejlődés

GTI Tanszékei, GTI Regionális Kutatócsoport, HKIK, BME, MISZ

Tanterv- és tananyagfejlesztés - EU speciális ismeretek tantárgyi tematikáinak kidolgozása, - Vállalkozási készségek a „non-profit” szférában (német nyelven)

Jean Monnet „Chair”

EU Gazdasági és MarketingTanszék

- „Szakmai gyakorlatra felkészítő” és a „Gyakorlati vállalkozási ismeretek kurzus tematikáinak kidolgozása - A főiskolánkon végzett pályakezdők foglalkoztatá-sa Észak-Magyarországon; a diplomás pályakezdők-kel szembeni munkaadói elvárások.

ROP. 3.3. kutatási program kutatócsoportja

Nyelv-tudományok

- Gazdasági szakmai idegennyelv-tudást fejlesztő tananyagok, - angol/német nyelvű továbbképző kurzusok modulrendszerű programjainak kidolgozása

Szakmai Idegen Nyelvi Csoport, BGF

Média- és kommuniká-ció tudományok

- Retorikai encikolpédia, - Újságírói műfajok vizsgálata empirikus és tudományos módon, - a magyar zsurnalizmus múltjának és jelenének állandó elemzése.

Retorikai Műhely (ELTE Magyar Nyelvtudományi Tanszéke -EKF Kommunikáció Tanszéke)Magyar Szemiotikai TársaságBél Mátyás Egyetem (Besztercebánya)

Politológia Tanszék

Közpolitikai folyamatok,Esélyegyenlőség, Választás-kutatás

Századvég, BCE

* A kutatásra vonatkozó adatok a GTK Kari Tanácsa által elfogadott „Tudományos Kutatási beszámolójából” kerültek kiemelésre.

A kari kutatótevékenység pozitív vonásai: – széleskörű (több tudományterület, sokféle téma)– az oktatás igényeire alapozottak, illetve jelentős részben közvetlen az eredményük:

korszerű oktatási tartalom, új tanegység, vagy új oktatási kurzus.– a kar szinte valamennyi oktatója részt vesz a munkában.

A kari kutatómunka hiányosságai: – „tagolt, elszigetelt” jellegű (a kar szervezeti egységeinek együttműködése szorosabbá

tehető)– annak ellenére, hogy az egységek széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatokkal

rendelkeznek, a gazdaság szereplőivel való kapcsolatrendszere ma még nem eléggé fejlett.

A kutatási eredményekről nyilvántartás készül, az eredmények felhasználása a szellemi tulajdon felhasználásáról szóló szabályzatban foglaltak szerint történik. Az oktatásban hasznosítható eredményeket a tantárgyfelelősök beépítik a tantárgyi programba, a kari tanács jóváhagyása után a kutatási eredmények beépülnek a szak tantervébe.

Az egyéni kutatási tevékenység megfelelően tervezett, ellenőrzött, dokumentált. Minden főállású oktató két évre szóló kutatási tervet, és ezt követően beszámolót készít, melyet a tanszékvezető értékeléssel lát el. Az egyéni kutatómunkák nyomon követésének, egyúttal pontokkal való minősítésének új eszköze, a már kipróbált és bevezetésre kerülő pontozásos

70

teljesítménymérő rendszer. E pontrendszer a kutatási tevékenység mellett az oktatási, és szervezési tevékenység-elemeket is méri személyenként, és összesítve egységenként.

A karon folyó intenzív kutatómunkát megfelelően jelzik a következő – a kari kutatási beszámolóból vett – adatok.

Várható növekedés a minősített oktatók számát tekintve:

2007 évben 2008 évben 2009 évben 2010 évben 2011 évben4 4 3 3 5

Megjegyzések:- A kar jelenleg (2007. júliusi állapot) 17 minősített, az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban levő oktatóval rendelkezik. - 14 oktató Ph.D képzésben, vagy doktori eljárásban vesz részt, illetve már a védés előtt áll. A főiskolai SzMSz biztosítja az oktatók, kutatók számára a kutatás szabadságát.

5.c FOI támogató folyamatok fejlesztése, dokumentáltsága, szabályozottsága

A karhoz tartozó intézetek és tanszékek vezetése a felsőoktatás rendszerét érintő központi változásokat folyamatosan nyomon követi, és a kar képzési struktúrájának módosítását ennek megfelelően végrehajtja. A munkaerőpiaccal történő kapcsolattartás a Gazdaságtudományi Intézet keretein belül működő karrieriroda segítségével történik. Az iroda amellett, hogy segíti a végzettek, valamint a főiskolán még hallgatói státuszban lévő fiatalok munkavállalását, a kamarákkal, a vállalati szektorral és a munkaközvetítő cégekkel történő kapcsolatépítés és kapcsolattartás segítségével naprakész módon informálja a kar vezetését a munkaerőpiaci igényekről. A képzési struktúra módosításának a munkaadói igényekkel történő összehangolását célozta az a ROP 3.3 "Észak-magyarországi összefogás a régió fiatal diplomásaiért" című pályázat is, melynek keretében a Gazdaságtudományi Intézet kollektívája által végzett kutatás során több ezer kiküldött kérdőívre építve értékeltük a vállalati szektor diplomás munkavállalókkal szemben támasztott igényeit, végzettjeink elhelyezkedési esélyeit, és ezek alapján az általunk folytatott képzés hatékonyságát. A kutatás során föltárt eredmények a kar képzési palettájának folyamatos bővítése és módosítása során felhasználásra kerülnek. Az itt megfogalmazott stratégia célok megvalósítását szolgálja az a Regionális Kutató Csoport, mely a Gazdaságtudományi Intézet több tanszékét érintve egyre szélesebb szakmai alapokon működik, a régió több gazdálkodó szervezetével tartva a kapcsolatot. A pályázati keretek között folytatott tanszéki, intézeti illetve kari szintű kutatások azon túlmenően, hogy eredményeikkel javítják a kar munkaerőpiaci versenyképességét, jó lehetőséget teremtenek az oktatóknak és kutatóknak ahhoz, hogy eredményesen haladva pályájukon növeljék tudományos elismertségüket, tovább erősítve ezzel a kar és az egész intézmény felsőoktatásban betöltött szerepét.

5.d FOI irányítási folyamatok fejlesztése, dokumentáltsága, szabályozottsága

A kari irányítás a Felsőoktatási Törvénnyel összhangban a dékán, a dékán-helyettes, a kari tanács és az egységvezetők értekezletén keresztül történik. Ennek segítői a karon működő bizottságok, szám szerint hat. A kari bizottságok szakterületükön változtatási, fejlesztési elképzeléseket fogalmaznak meg, amelyet a kar dékánja vagy helyettese terjeszt fel a Kari Tanács felé. A kari szintű döntések ennek a plénumnak a jogosultsága. Az ilyen jellegű

71

változtatások kommunikálása kör e-mailek, értekezletek, illetve szükség szerint a főiskolai szintű médiumok keretében történik.

5.e Az elitképzés rendszerének bemutatása és értékelése

Phd képzésA karon 14 fő folytat PhD. tanulmányokat (az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban levők közül). Rendszeresen részt vesznek hazai és külföldi konferenciákon, a hazai és a nemzetközi szaksajtó rendszeres publikálói. Recenziók és szakfordítások szerzői, szimpóziumok előadói. Tudományos tevékenységükbe folyamatosan bevonják a demonstrátorokat illetve a tanszékek tehetséges, a tudományos munka iránt elkötelezett, általában TDK versenyeken induló hallgatóit.

TDK-tevékenységA GTK sikeresen és eredményesen működteti a TDK szervezését, hiszen minden évben nagy számban jelentkeznek hallgatók a házi versenyre, akiknek kb. 50%-a továbbjut az országos megmérettetésre. Az országos versenyeken a hallgatók közel 40 %-a I., II., vagy III. helyezéssel valamint különdíjjal büszkélkedhet.A tanszékek demonstrátorai illetve a tanszéki TDK szervezésért felelős oktatók a szaktanárok bevonásával tájékoztatják, és toborozzák a hallgatókat. A hallgatói kutatást mentortanárok segítik.A kari TDK bizottság biztosítja a tudományos diákköri tevékenység információáramlását és a hallgatói támogatások szervezését. A bizottság munkájáról a kari elnök és a kari titkár rendszeres szóbeli és írásbeli beszámolói alapján tájékozódnak a tanszékek. A TDK innovációját a hallgatói és oktatói brainstormingok biztosítják. Az intézményi versenyfelhívásról, a kari pályázati modulokról, a hallgatói támogatási keretről és a motiválási lehetőségekről a TDK kari ülésein számol be a kari TDK elnök a tanszéki koordinátoroknak, akik az oktatók bevonásával személyesen, plakátokon és tanszéki portálok segítségével tájékoztatják a hallgatókat.A hallgatók felkészülését és financiális támogatását intézményi pályázati keretből biztosítja a kar az eredményes, továbbjutó hallgatók jutalmazásához hasonlóan, ami hallgatónként és esetenként 2000-20000 Ft támogatás lehet.A házi versenyek nyilvánosak, az elhangzott előadások kétévente TDK kötetben jelennek meg.

A szakkolégiumA Kepes György Szakkollégium 1991-ben alakult, azzal a céllal, hogy nagyobb figyelmet fordítson a tehetségek már korai felkutatására, elcsábítására, ezáltal orientálja a hallgatókat a színvonalas tudományos és művészeti tevékenység felé. A szakkollégiumnak 27 hallgató a tagja, közülük heten a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar hallgatói (4 nemzetközi tanulmányok, 2 kommunikáció és 1 intézményi kommunikátor szakos hallgató). A szakkollégium a 2006/2007-es évben aktívan részt vett a főiskola kulturális és művészeti életében. A szaktanszékekkel, illetve más szakmai műhelyekkel együttműködve a szakkollégium önálló kurzusokat is meghirdetett olyan céllal, hogy a hallgatók elmélyítsék tudásukat, plusz információkhoz jussanak, és ezáltal jobban kibontakoztathassák szakmai érdeklődésüket. A szemeszterenként meghirdetett kurzusok mellett a szakkollégium különböző tudományos előadások lebonyolítását is magára vállalta. A szakkollégium valamennyi tagja indult a különböző tanszékek által meghirdetett 2006-os házi TDK-

72

versenyen, ahol hat szakkollégista munkáját javasolták az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára.


6.a Az elégedettség vizsgálatának elemzési, és ahhoz kötött fejlesztési programok megismertetése, értékelése, visszacsatolása

A munkatársi elégedettség mérésére a kar oktatói belépési kóddal 2007. június 30-ig egy elektronikus kérdőívet töltöttek ki. A tesztlapokat a kar oktatóinak többsége kitöltötte. Ezeknek a tesztlapoknak az eredményeit még nem ismerjük. Ugyan ezek az eredmények majd beépülnek a kari önértékelésbe, pillanatnyilag nem áll rendelkezésünkre más statisztikai adat az elégedettség vizsgálatához.

A munkatársak ismerik a karon öt évente, egyébként most először esedékes munkatársi elégedettség vizsgálatának tartalmi elemeit a kar értékrendjével, stratégiájával való azonosulás kérdéseit; a munka- és információs feltételek, adottságok minősítését; az anyagi és erkölcsi elismerés, ösztönzés fontosságát; a továbblépés, előrelépés lehetőségeit; stb.), és a minőségbiztosítási rendszerben elfoglalt helyét.

Természetesen, ha rendelkezésünkre állnak majd a statisztikai paraméterek a tesztértékelési rendszerből (a 14 kérdésre adott válaszok összesítése), hasznosítani fogjuk a munkatársi elégedettségmérések eredményeit. Ily módon kívánjuk összekapcsolni az elégedettségmérést és a szervezeti önértékelést, és, ha szükséges lesz, az esetleges javító akciókat lebonyolítani.

Ugyanígy kívánunk eljárni az egyéni teljesítményértékelés és az elégedettségmérés összhangjának vizsgálatakor is. Az egyéni teljesítményértékelések a karon elkészültek, és ismertekké váltak a kollégák előtt a hallgatói elégedettség rájuk vonatkozó megállapításai is.

6.b A követelmény-, teljesítményértékelési, karriertervezési, személyiségfejlesztési rendszer javítása, értékelése

Az oktatói követelményrendszert az intézmény oktatói, kutatói és tanári követelményrendszere, és az egyes beosztásokhoz és álláshelyekhez tartozó munkaköri leírások tartalmazzák

Az intézményi megfogalmazások alapján kerül sor kétévente az egyéni kutatási tevékenység tervezésére. A tervezés két évre szól, a periódus végén az önértékelés reflektál a tevékenységek kivitelezésének sikerességére és eredményességére. Az önértéklési folyamat része lehet, ha a periódus felénél egyéni vagy tanszéki szinten rögzítik a már teljesített, illetve teljesítendő, vállalt tevékenységeket.A tervezés és értékelés három csomópontban történik: publikációs, (konferencia)-előadói, és tudományos-közéleti tevékenységek. Ezeken belül a részletes tervezés és értékelés egyfelől szövegesen, másfelől mennyiségi mutatókkal történik.

Hasonlóan intézményi dimenzióban, így a karra is érvényesen első ízben a 2006/2007-es tanévben történt meg az oktatók komplex teljesítménymérése, amely pontozással valósult meg. A mérőszámok a beosztás, az óraszám, a kari, intézményi menedzsment tevékenységek, a publikációk, illetve az előadások tevékenységeire vonatkoznak.

73

A Közgazdaságtan tanszéken a 2005/2006-os tanév tavaszi félévben került sor a tanszéki oktatóknak hallgatók által történő értékelésére. Egy-egy oktatóról 60-120 kérdőív került kitöltésre. Az eredményeket tanszéki értekezlet során értékelték ki. A 2006/2007-es tanév tavaszi félévében a HÖK által összeállított kérdőív mérte a karon az oktatói tevékenységet, a felkészültség, pontosság, előadói készségek, az elmélyültség és hozzáértés percepciója alapján. A kérdőívek eredményeinek összesítése megtörtént, a tanszékek megkapták és megvitathatták azokat.

6.c A létszám mennyiségi és minőségi változásai, fluktuáció; a megtartó képesség fokozása, értékelése

A Karon a fluktuáció az elmúlt három évben minimális volt. (Itt most természetesen eltekintünk annak a szervezeti módosításnak a hatásától, melynek során a karból kiváltak a tanári mesterségre történő felkészítéshez közvetlenül kapcsolódó szervezeti egységek, kezdetben Tanárképzési Fakultásként, majd önálló karként, mint Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar végzik tevékenységüket).

A humán erőforrás minőségi javítását tudományos fokozattal rendelkező új kollégák beállításával kisebb mértékben, inkább fiatal munkatársaink tudományos fokozat-szerzésének támogatásával szándékozik a Kar vezetése előmozdítani. Fiatal munkatársaink tudományos fokozat-szerzését a főiskola a velük kötött tanulmányi szerződés alapján, az ebben meghatározott kedvezmények és támogatások biztosításával segíti elő (a tandíj 50%-ának átvállalása; a doktori értekezés írásának idejére alkotó szabadság biztosítása; utazási- és egyéb támogatások). Kari szinten további kedvezmények nyújtása történik (konferenciák részvételi díjának részbeni átvállalása; kiadványok megrendelése; nemzetközi konferenciákra, workshop-okra történő kiutazások különböző forrásokból való támogatása).Mindezen túlmenően a munkahelyi vezetők kiemelt feladata a fiatal kollégák tudományos előrehaladására való odafigyelés és segítség-nyújtás. Ez mindenekelőtt oktatás-szervezési (az ellátandó tanórák olyan beosztása, hogy ez vegye figyelembe a doktori képzés órarendjét, időbeosztását); ezen túlmenően pedig a saját tapasztalatok átadása, konkrét segítés (pl.: beadandó dolgozatok, cikkek lektorálása), és a meglévő kapcsolatrendszer „mozgósítása” (témavezetők, opponensek felkérésében való segítségnyújtás, stb.).A Kar szervezeti egységeiben 2007 és 2008 során a minősített oktatók számának várható változásáról a 3/c részben található kimutatás és rövid elemzés.

Munkaerő megtartó akciók:– fiatal munkatársaink esetén a lakhatási probléma megoldásának elősegítése fontos

mozzanat (lásd: a „Fecskeház”-ban lakáshoz juttatás);– a megfelelő, támogató, segítő, de egyértelmű elvárásokat közvetítő munkahelyi

légkör biztosítása is megtartó erő;– nemcsak a fiatalok megtartását kell elősegíteni. Az arányos feladat-elosztás és

terhelés, a tapasztaltabb kollégák szakmai és kutatói potenciáljának megfelelő hasznosítása is megtartó erőt képvisel, ugyanakkor szélesíti a mozgósítható erőforrások bázisát;

– az elismerés, jutalmazás szintén erősíti a munkahelyi kötődést.A Karon a munkaerő-megtartó akciók eredményesek (a fiatalokat támogató légkör veszi körül, a PhD-felkészülési folyamataikat tanszékeink segítik). Szükség lenne ugyanakkor a jutalmazás, kitüntetésekre, elismerésekre való felterjesztés gyakoribb alkalmazására.

74

9. További szervezeti eredmények (számadatokkal)

9.a Oktatási tevékenység a 2006/2007-es tanévben

Nyelvvizsga hiánya miatt ki nem adott diplomák/oklevelek száma szakonként:

Szak főGazdaságismeret 7Kommunikáció 34Gazdálkodási 49

Összesen: 90

Kiadott diplomák/oklevelek száma szakonként (2006/2007. tanév; OKJ képzések is):

Szak főGazdaságismeret 14Kommunikáció 26Gazdálkodási 47

Főiskolai képzés összesen: 87

Intézményi kommunikátor 45Idegenforgalmi szakmenedzser 35Számviteli szakügyintéző 14Informatikai statisztikus 9

Felsőfokú képzés összesen: 103Mindösszesen: 185

Oklevél-minősítések hallgatói megoszlása szakonként (2006/2007. tanév):

S z a k minősítés főangol-gazdaságismeret jó 1angol (amer)-gazdaságismeret közepes 1gazdaságismeret-kommunikáció jó 1gazdaságismeret közepes 6gazdaságismeret jó 4gazdaságismeret kiváló 1gazdálkodási elégséges 4gazdálkodási közepes 38gazdálkodási jó 19kommunikáció elégséges 3kommunikáció közepes 9kommunikáció jó 14

Összesen: 101

Összesítés: kiváló 1 főjeles 0 főjó 39 fő

75

közepes 54 főelégséges 7 fő

Szakdolgozati érdemjegyek megoszlása szakonként (2006/2007. tanév):

S z a kÉ r d e m j e g y

Jeles Jó Közepes Elégséges ElégtelenGazdálkodási 45 47 17 1 0Gazdaságismeret 12 4 4 1 0Kommunikáció 41 34 21 9 3

98 85 42 11 3

Záróvizsgán/szakmai vizsgán résztvevők száma:

Főiskolai képzés:

szak

záróvizsgán részt vett

zv-n megbukott oklevelet kapott

nappali levelező Nappali levelező nappali levelezőGazdaságismeret 21 0 14Kommunikáció 61 23 22 2 19 7Gazdálkodási 77 33 49 12

Felsőfokú képzés:

szak

szakmai vizsgán részt vett

szakmai vizsgán megbukott

bizonyítványt kapott

nappali levelező nappali levelező nappali levelezőIntézményi kommunikátor 28 12 5 23 12Idegenforgalmi szakmenedzser 29 8

27 8

Számviteli szakügyintéző 10 6 1 1 9 5Informatikai statisztikus 6 3 6 3

A GTK-n folyó képzések létszámadatai szakonként, tagozatonként, évfolyamonként (2006/2007. tanév):

Szak Nappali LevelezőI. II. III. IV. I. II. III. IV.

FŐISKOLAI KÉPZÉSGazdálkodási és menedzsment (BA) 128 – – – 64 – – –Gazdálkodási – 113 140 – – 141 82 –Emberi erőforrások (BA) 50 – – – 55 – – –Gazdaságismeret tanár – 39 27 20 – – – –Nemzetközi tanulmányok (BA) 33 – – – 38 – – –Kommunikáció és médiatudomány (BA) 59 – – – 109 – – –Kommunikáció – 99 77 108 – 129 53 96Összesen: 270 251 244 128 266 270 135 96

FELSŐFOKÚ KÉPZÉS

76

Idegenforgalmi szakmenedzser 54 63 – – 16 29 – –Számviteli szakügyintéző – 18 – – – 14 – –Informatikai statisztikus és gazdasági tervező

– 10 – – – 14 – –

Intézményi kommunikátor 53 51 – – 13 27 – –Összesen: 107 142 – – 29 84 – –Mindösszesen (főiskolai + felsőfok): 377 393 244 128 295 354 135 96

Nappali összesen: 1142 fő Levelező összesen: 880 fő

Szakra jelentkezők, beiratkozók, oklevelet szerzők száma:

Szak Év Jelentkezések összesen

Beiratkozottak összesen

Oklevelet szereztek összesen

Gazdálkodási 2004 703 259 73Gazdálkodási 2005 798 187 --

Gazdálkodási és menedzsment 2006 788 177 --Gazdálkodási és menedzsment 2007 825 118 --

Gazdaságismeret tanár 2003 359 59 32Gazdaságismeret tanár 2004 201 47 15Gazdaságismeret tanár 2005 198 34 --

Emberi erőforrások 2006 357 106 --Emberi erőforrások 2007 537 73 --

Kommunikáció 2003 2237 210 28Kommunikáció 2004 597 244 --Kommunikáció 2005 2169 268 --

Kommunikáció és médiatudomány 2006 1394 148 --Kommunikáció és médiatudomány 2007 803 162 --

Nemzetközi tanulmányok 2006 337 71 --Nemzetközi tanulmányok 2007 414 49 --

TDK eredmények

2006-os házi TDK:

Indulók összlétszáma : 18 főI. helyezés: 4 főII. helyezés: 5 főIII. helyezés: 4 főOTDK-ra javasolt hallgatók száma: 9 főA 2007-es OTDK-ra nevezett hallgatók száma: 5 fő

A 2007-es OTDK-án elért eredmények:II-helyezés : 2 főKülöndíj: 2 fő

9.b A kutatási tevékenységre vonatkozóan

77

Az alábbi mutatószámok mellett a lehetséges mutatószámok és vizsgálandó területek az eddigi alkritériumok tárgyalása során bemutatásra és kifejtésre kerültek.

Kutatási műhelyek

Szakmai MűhelyTudomány-ág

Ismertsége Együttműködés más műhellyel Részt-

vevők száma

Elért jelentő-sebb eredmé-nyek a vizsgált időszak-ban

Or-szá-go-san

Nemzet-közi-leg

Intéz-mé-nyen belül

Hazai intéz-mény műhe-lyével

Külföl-di szak-mai mű-hellyel

Retorikai Műhely Retorika X 4

MTA kommunikációtud. munkabizottság

Kommunikáció

X 4

Magyar Szemiotikai Társaság Kommunikációs szekció

Szemiotika X 4

Bél Mátyás Egyetem Hungarisztika Tanszék

X 6

Regionális Gazdaságfej-lesztési Kutatócsoport

Gazdaság-tudomány

X X X 25 Közös kutatások;Hazai- és nemzet-közi konferen-ciákon való részvétel

MTA Miskolci Akadémiai Bizottság Közgazdaságtudományi szakbizottság

Gazdaság-tudomány

6 Hazai és nemzet-közi konferenciá-kon való részvé-tel, közös kutatások

Gazdaságkutató Intézet

Gazdaság-tudomány

X X X X X 3 Közös kutatások

Nemzetközi tanulmányok Tanácsadó Testület

Társadalom-tudomány

X X X X 2 Nemzetközi network építése

Századvég Politikai Iskola Egri


X X X X X 5 Hazai, nemzetkö

78

Tagozata zi konferenciákon részvétel

Közpolitikai munkacsoport


X X X X 3 OTKA pályázat

A GTFK-n a következő témakörökben folynak kutatások: – gazdaságtudomány– neveléstudomány és nyelvtudomány (kutatások a gazdasági szaknyelv-oktatás, -

fordítás, és -használat területén) – média- és kommunikációtudomány – politológia

2006. 12. 31-ig megvalósult tudományos teljesítmény számadatai:

Intézet / Tanszék Monográfia,

szakkönyv

Oktatást segítő

eszköz, tankönyv,

jegyzet

Tudományos cikkek M: magyar nyelven I: idegen nyelven

Konferencia-

előadásokK:

külföldi H: hazai

Egyéb

Összesen

GAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZETVállalkozás-gazdaságtan Tanszék:

3 11 M: 16 I: 5 K: 7 H: 19

3 64

Marketing és Európai Gazdasági Kapcsolatok Tanszék:

2 1 M: 6 I: 2 K: 3 H: 5

- 19

Közgazdaságtan Tanszék: - 5 M: 14 I: 8 K: 4 H: 18

- 49


6 6 M: 17 I: 5 K: 4 H: 7

- 45

Szakmai Idegen Nyelvi Csoport:

- - M: 9 I: 2 K: 1 H: 13

- 25

KOMMUNIKÁCIÓ- ÉS MÉDIATUDOMÁNYI TANSZÉKCSOPORTKommunikáció Tanszék: - 1 M: 16 I: - K: 6

H: 292 54

Médiatudományi Tanszék: 8 - M: 10 I: 7 K: 2 H: 14

8 49

ÖNÁLLÓ TANSZÉKEKPolitológia Tanszék: 5 14 M: 23 I: 11 K: 20

H: 23- 96

A tervezett kutatás várható eredményei a 2007. 01. 01. – 2008. 12. 31. időszakra:

Intézet / Tanszék Monográfia,

szakkönyv

Oktatást segítő

eszköz, tankönyv,

jegyzet

Tudományos cikkek

M: magyar nyelvenI: idegen nyelven

Konferencia

előadásokK:

külföldiH: hazai

Egyéb

Összesen

79

GAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZETVállalkozás-gazdaságtan Tanszék:

1 12 34 (i:8) 32 (k: 8) - 79

Marketing és Európai Gazdasági Kapcsolatok Tanszék:

1 1 5 10 - 17

Közgazdaságtan Tanszék: - 4 19 (i: 9) 18-20 (k: 7)

- 41-43


3 - 9 (i: 1) 9 (k: 3) - 21

Szakmai Idegen Nyelvi Csoport: - 1 9 (i: 3) 7-8 (k: 0) - 17-18KOMMUNIKÁCIÓ- ÉS MÉDIATUDOMÁNYI TANSZÉKCSOPORTKommunikáció Tanszék: 2 3 14 (i: 0) 18 (k:5) - 37Médiatudományi Tanszék: 8 4 14 (i: 0) 9 (i: 0) - 35ÖNÁLLÓ TANSZÉKEKPolitológia Tanszék: 4 8 26 24 24 86

Szakfelelősök:

Főiskolai/BA szakok:

Gazdálkodási szak Dr. Zám Éva CSc. főiskolai tanárGazdaságismeret tanár szak Dr. Kádek István PhD. főiskolai tanárKommunikáció szak Dr. Varga Gyula CSc. főiskolai tanár

Gazdálkodási és menedzsment (BA) Dr. Zám Éva CSc. főiskolai tanárEmberi erőforrások (BA) Dr. Kádek István PhD. főiskolai tanárKommunikáció és médiatudomány (BA) Dr. Varga Gyula CSc. főiskolai tanárNemzetközi tanulmányok (BA) Ráczné dr. Horváth Ágnes PhD. főiskolai tanár

Felsőfokú képzések:

Idegenforgalmi szakmenedszer Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna főiskolai adjunktusInformatikai statisztikus és gazdasági tervező Námor Anna főiskolai docensSzámviteli szakügyintéző Dr. Vadkerti Anita főiskolai adjunktusIntézményi kommunikátor Dr. Varga Gyula CSc. főiskolai tanár

Vezető oktatók:

1. Dr. Papanek Gábor DSc. habil, egyetemi tanár2. Dr. Szlávik János DSc. habil, egyetemi tanár3. Dr. Gaál Béla CSc. habil, főiskolai tanár4. Dr. Széchenyi Ágnes CSc. habil, főiskolai tanár5. Dr. Balázs Géza CSc. habil, egyetemi tanár6. Dr. Jenei György CSc. habil, egyetemi tanár7. Dr. Zám Éva CSc. főiskolai tanár8. Dr. Kádek István PhD. főiskolai tanár9. Hollóné dr. Kacsó Erzsébet PhD. főiskolai tanár10. Námor Anna főiskolai docens11. Martin József főiskolai tanár12. Dr. Buzinkay Géza CSc. főiskolai tanár

80

13. Dr. Aczél Petra PhD. főiskolai docens14. Dr. Varga Gyula CSc. főiskolai tanár15. Dr. Stumpf István PhD. egyetemi docens16. Ráczné dr. Horváth Ágnes PhD. főiskolai tanár17. Dr. Chirstopher Walsch PhD. főiskolai docens

Nem vezető oktatók:

1. Dr. Kovácsné dr. Sipos Ágnes PhD. főiskolai adjunktus2. Dr. Tóth Éva PhD. főiskolai adjunktus3. Pusztai Csaba PhD. hallgató, főiskolai tanársegéd4. Tánczos Tamás PhD. hallgató, főiskolai tanársegéd5. Novotny Ádám PhD. hallgató, főiskolai tanársegéd6. Máté Domicián főiskolai tanársegéd7. Szegedi Krisztina PhD. hallgató, főiskolai adjunktus8. Dr. Kovács Tamás PhD. hallgató, főiskolai adjunktus9. Demeter László PhD. hallgató, főiskolai tanársegéd10. Nagy Miklós főiskolai adjunktus11. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna PhD. hallgató, főiskolai adjunktus12. Dr. Vadkerti Anita PhD. hallgató, főiskolai adjunktus13. Turóczi Gabriella főiskolai tanársegéd14. Csáfor Hajnalka PhD. hallgató, főiskolai adjunktus15. Dr. Román Róbert PhD. hallgató, főiskolai adjunktus16. Vas István PhD. hallgató, főiskolai tanársegéd17. Vári Judit PhD. hallgató, főiskolai tanársegéd18. Hernádi Györgyi főiskolai tanársegéd19. Szép Beáta PhD. hallgató, főiskolai tanársegéd20. Barna Béla főiskolai tanársegéd21. Csépányi Zsolt főiskolai tanársegéd22. Herzog Csilla PhD. hallgató, főiskolai tanársegéd23. Hulyák-Tomesz Tímea PhD. hallgató, főiskolai tanársegéd24. Viszlay Anita PhD. hallgató, főiskolai tanársegéd25. Hacsi Lajos mestertanár26. Zsebéné Dobó Marianna főiskolai tanársegéd

9.c A szervezet gazdálkodására vonatkozó adatok

Erről lásd a 4.d alpontban írottakat, illetve az ott közölt adatokat.A karon folyó pályázati tevékenységről (és az elnyert pályázati összegekről) a MELLÉKLET-ben találhatók részletes kimutatások.

10. Melléklet: További lehetséges mutatószámok

3. d és 9. b, c alkritériumokhozTanszéki lebontásban a 2006/2007-es évekre vonatkozóan – a megjelölt tárgykörhöz tartozóan – a következő adatok állnak rendelkezésünkre:

A) Beadott és elnyert pályázatok, elnyert összeg

81

Gazdaságtudományi Intézet Kiíró szervezet

Pályázat címe Pályázó neve Beadás ideje Igényelt összegeFt

Elnyert összeg

Önerő összege

Támoga-tás összege

Nyertes pályázat azonosítója

Regionális Fejlesztés Operatív Program

Észak-magyarországi összefogás a régió fiatal diplomásaiért

EKF - Dr. Hauser Zoltán; Projektmene-dzser: Nagy Levente

2005. (Időtartam: 2006. 03.01-2008.12.28.)

44.881 44.881 - 44.881 ROP-3.3.1-05/1.-2005-07-0010/31

HEFOP 3.3 A felsőoktatás szerkezeti átalakítása.

BGF (Az EKF konzorciumi partner)

2005 2.200 (EKF rész)

2.200 (EKF rész)

2.200 (EKF rész)

HEFOP 3.3

Európai Bizottság, Brüsszel

Jean Monnet "CHAIR". Európai Uniós képzés a humán erőforrás-fejlesztés szolgálatában az Észak-magyarországi régióban.

Dr. Gaál Béla

2005. (időtartam: 2005.09.01.-2008.08.31.)

28 (EUR) 28 (EUR) 7e (EUR) 28 (EUR) 2005-2168/01-01 JMO JMO

Észak-magyarországi összefogás a régió fiatal diplomásaiértAz EKF a Heves Megyei Kereskedelmi - és Iparkamarával, mint támogatott partnerrel, a régió többi ipari és kereskedelmi kamaráival, valamint munkaügyi központjaival, ipari parkokkal, megyei önkormányzattal, és gyakorlati képzőhelyet biztosító vállalkozásokkal összefogva kívánja segíteni a magasan képzett diplomások régióban való elhelyezkedését és megtartását. A fenti cél képzéssel, szakmai gyakorlat nyújtásával, mindezekhez kapcsolódó kutatással, tanácsadási tevékenységgel, valamint a karrierközpont létrehozásával valósul meg. A főiskola és a helyi szereplők között ezúton szervezett, fenntartható együttműködés jön létre, segítve ezzel a hallgatók a felsőoktatási intézményből a munkaerőpiacra történő átmenetét és beilleszkedését, az innovációs és alkalmazkodási képesség növelésével. A pályázat fő célja a főiskola és a munka világa közötti kapcsolat elmélyítése.

Jean Monnet ChairAz elnyert pályázat címe: Európai Uniós képzés a humán erőforrás-fejlesztés szolgálatában, észak-magyarországi régióban.A pályázat közgazdasági képzést foglal magába. Ennek keretében megvalósulnak közgazdasági előadások, továbbképzések, konferenciák hazai és külföldi előadók részvételével.

Kommunikáció Tanszék

Kiíró szervezet

Pályázat címe Pályázó neve

Beadás ideje

Igényelt összegeFt

Elnyert összeg

Önerő összege

Támo-gatás összege

Nyertes pályázat azonosítója

Nemzeti Kulturális Alap

A 2006. évi Semiotica Agriensis c. konferencián

EKF 2007. március 27.

500 500 500 2521/1188

82

elhangzott előadások konferenciakötetben történő megjelentetése

OM Deák Ferenc Kutatói Ösztöndíj2005/2006 tanév

Dr. Aczél Petra

2005. május 30.

OKM Kiegészítő Posztdoktori Ösztöndíj2006/2007 tanév

Dr. Aczél Petra

2006. május 30.


Pályázat címe - beadója Beadás dátuma Megítélt összeg

1. NATO és Ukrajna együttműködése(Líceum Pro Scientiis, Politológia Tanszék)

2006. szeptember

550 000 Ft.

2. Politikusok és köztisztviselők munkamegosztása (OTKA T047043) (2004-2006)

2004. 4 000 000 Ft

3. Tudományos konferencia – Eger Megyei Jogú Városhoz

(Politológia Tanszék)

2006. szept. 35 000 Ft

4. Civil Organisations as the building Elements of European Participative Democracy – (Líceum Pro Scientiis, Politológia Tanszék)

2007. február 13.

9 966,20 EUR

5. Holocaust Kiállítás (Líceum Pro Scientiis, Politológia Tanszék)

2007. március 30.

30 000 Ft

6. NATO és Oroszország együttműködése c. Konferencia (Líceum Pro Scientiis, Politológia Tanszék)

2007. április 25. 500 000 Ft

7. DAAD Németországi pályázat– tanulmányút

2007. május 7. 5 600 EUR

9. „Magyarország külföldi megismertetése és a külpolitikai közgondolkodás elősegítése” (Líceum Pro Scientiis, Politológia Tanszék)

2007. augusztus folyamatban

10. Önkormányzati reformtörekvések politikai

2007. szeptember

folyamatban

83

legitimációs problémái (OTKA pályázat)(EKF Politológia Tanszék)

11. Agria Multikulturális Centrum (Norvég Alap)(EKF Politológia Tanszék)

2007. szeptember 24.

folyamatban

12. Bolyai kutatói ösztöndíj (2005-2008.) Ráczné dr. Horváth Ágnes

2005.

B) Szervezett konferenciák és konferenciakötetek megjelentetése

Gazdaságtudományi Intézet

Regionális versenyképesség – Társadalmi felelősség (Nemzetközi Tudományos konferencia)Eger, 2006. november 13. Szervezők: EKF GTFK Gazdaságtudományi Intézet – BME GTK Környezetgazdaságtan TanszékAz egri konferencia szekció-előadásainak többségét a Gazdaságtudományi Intézet PhD tanulmányokat folytató munkatársai tartották. (A konferenciakötet megjelentetése folyamatban.)

A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Marketing és EU Gazdasági Kapcsolatok – Jean Monnet Tanszéke 2007. október 18-án rendezi meg tudományos konferenciáját „Globalizáció – Európai Unió – Magyarország” címmel.Helyszín: Eszterházy Károly Főiskola

A GTFK Gazdaságtudományi Intézete és Regionális Gazdaságfejlesztési Kutatócsoportja 2007. november 15-én rendez konferenciát a ROP 3.3 „Észak-magyarországi összefogás a régió fiatal diplomásaiért” c. pályázati projekt keretében megvalósult kutatások eredményeiről.

Kommunikáció Tanszék

Sajtónyelvi konferenciaEger, 2006. április 8.Szervező: EKF Kommunikáció Tanszék

Szemiotika konferenciaEger, 2006. október 20-22.Szervezők: Magyar Szemiotikai Társaság és az EKF Kommunikáció Tanszék

Szemiotika konferenciaEger, 2007. október 19-21.Szervezők: Magyar Szemiotikai Társaság és az EKF Kommunikáció Tanszék

A Magyar Szemiotikai Társaság Semiotica Agriensis sorozatában az 5. szemiotikai konferenciát 2007. október 19–20. rendezi Egerben. A szakmai tanácskozás témája: Az abdukció (a jelentéstulajdonítás) lesz.Helyszín: Eszterházy Károly Főiskola B épülete, Eger, Egészségház u. 4.

84

A Kommunikáció Tanszék több konferenciakötetet is megjelentetett:- Társadalom és Jelek címet kapott az a kötet, mely a Líceum Kiadó és a Magyar Szemiotikai Társaság a gondozásában, 2006-ban került ki a nyomdából. Ebben a 2005. október 29-30.-án megrendezésre került Szemiotikai konferencia előadásait olvashatjuk. - Szemiotika és Tipológia címmel még megjelenésre vár a tanszék 2006. október 20-22-én rendezett konferencia előadásait összefoglaló kiadványa.- Szintén napokon belül várható a Líceum Kiadó ACTA Tudományos közlemények sorozat következő darabja, mely a 2006. április 8.-án folyt Sajtónyelvi konferencia előadás-kivonatait, továbbá a Kommunikáció Tanszék munkatársainak folyamatban lévő kutatásait adja közre. Médiatudományi Tanszék

A médiahír, mint rítusEger, 2006. április 21.Szervező: EKF Médiatudományi Tanszék

A Médiatudományi Tanszék is törekszik arra, hogy az általuk szervezett konferenciák előadásai nyomtatott formában is hozzáférhetővé váljanak. A 2006/2007-es ciklusban két ACTA Tudományos közlemény kötet kiadása fűződik a Líceum Kiadóhoz:- A magyar újságíró múltja, jelene és jövője címmel került kiadása a 2005-ös - azonos című- konferencia előadásainak szöveges formátuma.- A napokban várható a Líceum Kiadó gondozásában megjelenő új konferenciakötet Médiahír, mint rítus címmel.


Rendezvények, konferenciák a 2006-os évbenFebruár 10-én a Politológia Tanszék workshopon Török Gábor politológus és Giró-Szász András politikai szakértő volt a vendég. A beszélgetés témája a 2006-os parlamenti választások, a pártok esélyei, a választási kampányról. Február 24-én a Politológia Tanszék és a Századvég Politikai Iskola Egri Tagozatának közös rendezésében (workshop) Jánosi Zoltán, a Fiatal Baloldal Heves megyei szervezetének elnöke és Oroján Sándor, a Fidelitas Heves megyei szervezetének elnöke volt a vendég egy kötetlen beszélgetésen, melynek témája a fiatalok a politikában, illetve a politikai ifjúsági szervezetek szerepe a választásokonMárcius 8-án könyvbemutató, Antal Zsolt és Gazsó Tibor: Magyar médiahelyzet című kötetének bemutatása. A könyvhöz kapcsolódóan a szerzők egy rövid előadást is tartottak a témához kapcsolódóan. Március 10-én a Politológia Tanszék és a Századvég Politikai Iskola Egri Tagozata konferenciát szervezett „A 2006-os választások a közvélemény-kutatások tükrében” címmel.Március 17-én a Politológia Tanszék és a Századvég Politikai Iskola Egri Tagozatának konferenciája: „A választási kampány finisében…” címmel. Meghívott vendégek: Herman István és Török Margit a FIDESZ-MPSZ valamint Török Zsolt az MSZP országgyűlési képviselőjelöltjei.Április 7-15-ig a Politológia Tanszék két munkatársa Dr. Jenei György és Ráczné Dr. Horváth Ágnes IRSPM X. nemzetközi konferencián vettek részt a Nagy Britanniában, Glasgowban. Május 11-13-ig az Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszékének 3 oktatója vett részt a NISPAcce XIV. nemzetközi éves konferenciáján Szlovéniában, Ljubljanában.

85

A nemzetközi konferencián Dr. Jenei György két szekciót vezetett– General Session– a Working Group on Degree Progammes of Public Administration/Public Policy

Education in CEE Countries Május 31 - június 6-ig az Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszékének 2 oktatója vett részt a Svédországban a Norrköpingi Egyetemen a Kisebbségek Európában c. konferencián. Előadásuk címe: Multinacionális vállalatok szerepvállalása a kisebbségi léthelyzetekben (Ráczné dr. Horváth Ágnes), valamint Kisebbségi önkormányzatok Észak- Magyarországon (Zsebéné Dobó Marianna) témában. November 16-án a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából a Politológia Tanszék konferenciát rendezett, Politikusok és köztisztviselők munkamegosztása címmel. A konferencián az OTKA T047043 kutatói pályázat eredményeit is ismertették az előadók.November 15-től 19-ig Dr. Jenei György, a Politológia Tanszék egyetemi tanára nemzetközi konferencián vett részt Moszkvában. Az Orosz Köztársaság elnöke mellett működő Orosz Közigazgatási Intézetben tartott előadást kazak vezető köztisztviselőknek „A közintézményi menedzsment reformok nemzetközi tapasztalatai” címmel.November 29-én az Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke és a Líceum Pro Scientiis Alapítvány rendezte meg a „NATO és Ukrajna együttműködése” című konferenciát a Külügyminisztérium támogatásával. A konferencia résztvevői a NATO – orosz viszony hatása, Ukrajna és a NATO jövőbeli együttműködése témában újabb szempontokat ismerhettek meg.December 6-án Ódor László az Andrássy Egyetem dékánja „Meddig belpolitika a belpolitika” címmel tartott a Politológia Tanszék Milyen a világ? konferenciasorozatán előadást.

A tanszék a 2006-os esztendőben három kötetet is megjelentetett a Grafotip kiadóhoz köthető Közpolitika sorozatban. A kiadványok pontos címei:

– EU csatlakozásra felkészülés– Politikusok és köztisztviselők munkamegosztása– Közpolitika az uniós csatlakozás tükrében

A Politológia Tanszék 2007. telén további különböző témákban nyújtott be pályázatot az Európai Unióhoz. A nyertes pályázatok mindegyikéhez 2007. őszén konferenciák és 2008. telén workshopok tartoznak. Ezek a következők:- „Társadalompolitika Európában” konferenciaIdőpont: 2007. október 15. Az előadásokban hallhatnak a társadalompolitikai tervezésről, az ezredfordulót követő szociálpolitikai változásokról, az állam és az önkormányzat társadalompolitikai együttműködésének lehetőségeiről. Mindezt elismert, nemzetközi szaktekintélyektől, előadások, szekciók és fórum keretében.

„A civil szervezetek, mint az európai részvételi demokrácia építőkövei” – konferenciaIdőpont: 2007. október 16.Az előadóik az unió állampolgári részvételt növelő átfogó akcióiról, az Európai Parlamenti választások tapasztalatairól, s az EU tagországok non-profit szektorának jellemzőiről tartanak gondolatébresztő beszámolókat. A szekció ülések az állampolgári aktivitást segítő képzési programokról és a civil szervezetek érdekérvényesítést növelő hatásáról szólnak.

„Társadalmi felelősségvállalás az Európai Unióban” – konferenciaIdőpont: 2007. november 9.

86

A társadalmi felelősségvállalással kapcsolatban különböző kérdések vetődnek fel, a politika, a társadalom és a nagyvállalatok részéről. Különösen kiemelt terület a multinacionális cégek társadalmi felelősségvállalása, mivel a társadalomra és a politikára gyakorolt hatásuk egyre nagyobb. A konferencia előadói az Európai Uniós politika és a társadalmi felelősségvállalás üzleti környezetre gyakorolt hatását, a társadalmi felelősséget, mint európai gyakorlatot, konkrét nagyvállalatok ilyen irányú tapasztalatait ismertetik.

TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR SZERVEZETI

ÖNÉRTÉKELÉSE

1. Vezetés

1.a A kiválósági minőségkultúra melletti elkötelezettség

A vezetés a kiválósági minőségkultúra mellett elkötelezett, és ez megjelenik a kar jövőképében, értékrendjében. A kar a Pedagógiai és Pszichológiai Fakultás jogutódjaként működik, és mint frissen alakult kar, a jelenlegi félévben (2007/08. őszi szemeszter) rögzíti részletesen küldetésnyilatkozatát, stratégiai tervét és minőségirányítási rendszerét, amely illeszkedik a főiskola küldetésnyilatkozatához, stratégiájába és minőségirányítási rendszerébe, és épít a korábbi Fakultás ilyen jellegű meglevő anyagaira, ezek alapján kellően jelentős szerepet tulajdonít a minőségcéloknak. Mindezek elkészítéséhez jelentős segítséget nyújt a jelenlegi minőségügyi jelentés, szervezeti önértékelés. Az EKF elérhető anyagai ehhez:Az EKF Minőségirányítási rendszerének bemutatása elérhető a http://www.ektf.hu/minir_rendszer.pdf honlapon.Az EKF küldetésnyilatkozata megtalálható a http://www.ektf.hu/bemutatkozas/vezetoseg/kuldetesnyilatkozat.htm címen.

A kar egy intézettel (ezen belül két tanszékkel és három egyéb szervezeti egységgel) és négy önálló tanszékkel működik. Ezek az egységek a következők:

Médiainformatika IntézetInformatika TanszékOktatás- és Kommunikációtechnológiai TanszékInformációs Társadalom Oktató és Kutató CsoportMultimédia KutatólaboratóriumRegionális Informatikai Központ

Andragógiai és Közművelődési TanszékNeveléstudományi TanszékPszichológiai TanszékSzociálpedagógiai Tanszék

A kar szervezeti egységei a minőségbiztosítási munkában aktívan részt vesznek, a karon működtetett bizottságok munkájában egy-egy delegált taggal folyamatosan jelen vannak. A belső munkamegosztást a rendszeres vezetői értekezletek, az intézeti és tanszéki értekezletek, a közös kutatási projektek és a közös képzések folyamatosan garantálják.

A karon Stratégiai és Minőségbiztosítási Bizottság működik. Összetétele:Elnök: Dr. Juhász Erika (Andragógai és Közművelődési Tanszék)Titkár: Simándi Szilvia (Andragógiai és Közművelődési TanszékTagok:Dr. Hanák Zsuzsanna (Pszichológiai Tanszék)

87

http://www.ektf.hu/bemutatkozas/vezetoseg/kuldetesnyilatkozat.htm

http://www.ektf.hu/minir_rendszer.pdf

Dr. Gaál Gabriella (Neveléstudományi Tanszék)Czeglédi László (Médiainformatikai Intézet)Pacsuta István (Szociálpedagógiai Tanszék)Csiszár János Péter (a Hallgatói Önkormányzat delegáltja)

A bizottság 2007. június 1-től működik, első feladataként a jelenlegi minőségügyi jelentés előkészítéséért lett felelős. Ezt követően a bizottság fő feladata a minőségirányítási rendszer kidolgozása és működtetése, a kari stratégiai tervek elkészítése és folyamatos ellenőrzése, valamint a minőségügyi képzések megszervezése és lebonyolítása. Ezt a közös szakmai munka mellett a tagok közötti munkamegosztással és rendszeres bizottsági ülésekkel biztosítja.

1.b A kiválóság irányába vivő változások

A vezetés biztosítja a kiválóság irányába vivő változásokat. Ehhez a Kar tanácsadó testületei:

Képzésfejlesztési BizottságElnök: Dr. Ludányi ÁgnesTagok:Dr. Juhász Erika

Dr. Forgó Sándor

Dr. Héjja-Nagy Katalin Dr. Bodosi Béla

Tudományos BizottságElnök: Dr. Nagy MáriaTagok:Dr. Szilágyi István

Dr. Hanák ZsuzsannaDr. Nagy SándorTóthné dr. Parázsó Lenke

Stratégiai és Minőségbiztosítási BizottságElnök: Dr. Juhász ErikaTagok:Dr. Hanák Zsuzsanna

Dr. Gaál GabriellaCzeglédi LászlóPacsuta IstvánCsiszár János Péter

Tanulmányi és Kreditátviteli BizottságElnök: Dr. Dávid MáriaTagok:Dr. Komenczi Bertalan

Hadnagy JózsefJászi ÉvaHerpainé Lakó JuditCseh Szilvia

TDK BizottságElnök: Dr. Hatvani AndreaTagok:Szabóné dr. Stefán Edit

88

Verók AttilaHadnagy JózsefMogyorósi Zsolt

Tóth Tímea

Kitüntetési BizottságElnök: Dr. Kis-Tóth LajosTagok: Dr. Estefánné dr. Varga Magdolna

Dr. Hauser ZoltánDr. Ludányi ÁgnesDr. Nagy MáriaDr. Juhász ErikaLakatos János Péter

A Karon különálló Minőségügyi Iroda nem működik, a Kar minőségügyi felelőse a mindenkori Stratégiai és Minőségbiztosítási Bizottság elnöke. A Kari minőségirányítási és minőségbiztosítási rendszer kialakítása jelenleg folyamatban van az 1.a alkritériumban leírtak alapján és okán. A Kar részt vesz a Főiskola kérdőíves és szöveges felméréseinek mindegyikében, ebből kimondottan már a jelenlegi Kari működéshez kapcsolódóan ez az első ilyen felmérés, amelyet évente kíván Főiskola, és ennek részeként a Kar megvalósítani.

A belső munkamegosztás értékelésére (oktató/hallgató arány, oktatókra eső óraszám, kurzusok száma, átoktatások stb.) a 3. fejezetben kerül sor. A vezetés az arányos munkamegosztást koordinálja, a vezetői értekezleteken keresztül ezek kontrollálása folyamatos és érvényes.

1.c A működés színvonalas fenntartása és a humán erőforrás fejlesztése

A vezetés elősegíti a működés színvonalas fenntartását és a humán erőforrás fejlesztést.

A tanszék oktatói közül PhD/DLA képzés/fokozatszerzés – védés előtti – folyamatában van Tanszék Fő Név Egyetem Kezdés

idejeFokozat-szerzés

várható idejePszichológiaTanszék

3 Taskó TündeBudaházy-Mester DolliSzebeni Rita

ELTEDE

DE

2002 2004

2004

2007 2010

2010Neveléstudo-mányi Tsz.

3 Jászi ÉvaKeller MagdolnaMogyorósi Zsolt

ELTEDEELTE

200320012003

200820072007

Szociálpeda-gógia Tsz.

4 Czövek AndreaHadnagy JózsefFazekas IdaPacsuta István

ELTEELTEELTEDE

2003200120032004

2009200820092009

Médiainfor-matika Tsz.

9 Antal PéterBóta LászlóCzeglédi LászlóKomló CsabaLengyelné Molnár Tünde

Nyitrai Egyet.BMGE GTKELTEELTEELTE

20012004200620042002

20082011201020082007

89

Szabó BálintTóth TiborTömösközi PéterVerók Attila

Nyitrai Egyet.Nyitrai Egyet.ELTESZTE

2001200120042004

2008200820092007

AndragógiaiTanszék

2 Herpainé Lakó JuditSimándi Szilvia

SOTE

DE

2005

2004

2009

2009

összesen 21

1.d A vezetők együttműködése az intézményen belüli és kívüli partnerekkel

A vezetők együttműködnek mind a Karon, mind főiskolán belüli és kívüli partnerekkel.

A főiskolai vezetők rendszeres vezetői értekezleteken, Szenátusi üléseken találkoznak, együttműködnek, félévente vezetői továbbképzéseken vesznek részt.

Az együttműködésekre jó példa, hogy a karon folyó képzések magas minőségi színvonalához más karok, sőt intézmények minősített vezető oktatóinak kapacitását is felhasználja a kar, és a kari minősített vezető oktatók részt vesznek más karokon és intézményekben folyó képzésekben. Az ilyen jellegű együttműködések kiemelkedő példája a tanári MA szakok elkészítése és benyújtása a Miskolci Egyetem, a Nyíregyházi Főiskola és az Eszterházy Károly Főiskola közös konzorciuma által.

A pedagógiai-pszichológiai képzés alapvetően hét kutatócsoport és a hozzájuk kapcsolódó egységek önálló, és esetenként közös szakmai munkáján alapul.

A Neveléstudományi Kutatócsoport – a tagok egyéni szakmai érdeklődésén és szaktárgyaikhoz kapcsolódó kutató-fejlesztő munkán túl – kutatási és fejlesztési pályázatokhoz, illetve más intézményekhez kötődő kutatási együttműködés keretében végzi tevékenységét. Előbbire példa az MTA-OM „A közoktatás fejlesztését szolgáló kutatások” c. pályázata, vagy az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával megvalósuló Equal program Második Esély című kutatási-fejlesztési pályázata (holland és olasz partnerekkel), utóbbira pedig a csoport bekapcsolódása az Országos Közoktatási Intézetben megvalósuló Iskolai eredményesség-kutatásba. Tartalmát tekintve, az utóbbi években két fő területen rajzolódik ki munkája: a tanárképzés, pedagógia szakos nevelőtanár-képzés gyakorlatát vizsgáló, fejlesztési célú kutatások, valamint a közoktatásban zajló változások, problémák feltárásával foglalkozó kutatások, amelyek közvetve szolgálják a tanárképzési gyakorlat fejlesztését. A kutatások önfejlesztő hatása az oktatók-kutatók reflektivitásának, a közoktatás igényeire való tudatosabb figyelemnek a növekedése. A csoport a kutatásokban a társtanszékekkel és más – hazai és nemzetközi – intézményekkel is együttműködik. A kutatásokhoz intenzív tananyag-, segédeszköz-, és programfejlesztési tevékenység társul. A kutatócsoport vezetője Dr. Nagy Mária egyetemi tanár.

Az Alkalmazott Pszichológiai Kutatócsoport az alkalmazott pszichológia és határterületeihez kapcsolódó kutatási, és fejlesztési tevékenységet végez. Célja a kutatóműhelyben együttműködő partnerek kutatási tevékenységének összehangolása, a kutatómunka facilitálása, pályázati források felkutatása, a kutatási és a publikációs tevékenység támogatása. Kiemelt kutatási területek: az iskolai tanulás és nevelés kérdésköre

90

(az iskolai alulteljesítés és a hátterében meghúzódó kognitív folyamatok; egyéni bánásmód, differenciált készségfejlesztés; tanuláslélektan, a tanulásfejlesztés és tanulási tanácsadás hatékonysága; tehetséggondozás; pályaorientáció; jövőorientáció vizsgálata főiskolai hallgatók körében; inkluzív nevelés), az egészségnevelés kérdései (megküzdési stratégiák vizsgálata és fejlesztése pszichológiai módszerekkel, prevenciós tevékenységek és hatásvizsgálatuk), a művészetpszichológia (a zenei bevonódás vizsgálata, a szépirodalmi művekben fellelhető pszichológiai tartalmak elemzése). A kutatóműhely az egyes kutatási területeken széles körű nemzetközi kapcsolatok kiépítésére törekszik, és együttműködik az alábbi szervezetekkel: az EKF Nemzetközi Kapcsolatok Központja. A Learning Teacher Network („Tanuló Tanárok Hálózata”), nemzetközi szervezet. A Joint Master képzés (Nemzetközi Mester Tanárképzés) kidolgozására létrejött nemzetközi konzorcium, melynek tagjai az EKF-en kívül: a Grőningeni Egyetem, a Prágai Károly Egyetem, a Barcelonai Egyetem, a Tartui Egyetem, az Edinburgh-i Egyetem, a Helsinki Egyetem, a Joensuu Egyetem, a Regensburgi Egyetem, és a Toulouse-i Egyetem. Együttműködik a Debreceni Egyetem, a Nyíregyházi Főiskola, a Szombathelyi Főiskola, valamint több pedagógiai Intézet munkatársaival. A kutatócsoport vezetője Dr. Estefánné Dr. Varga Magdolna főiskolai tanár, c. egyetemi tanár.

Az Információs Társadalom Oktató-és Kutatócsoport 2002-ben alakult. A csoport alapító tagjai: Dr. Forgó Sándor, Dr. Kis-Tóth Lajos és Dr. Komenczi Bertalan. A Kutatócsoport interdiszciplináris kutatásokat folytat az információs társadalom kérdéskörében. A kutatások elsősorban a tudásalapú gazdaság és a tudásközéppontú társadalom humán komponensére koncentrálnak, különös súlyt helyezve az új típusú tanulási környezetek, tanulási formák és tanulási kapcsolatok gyakorlat közeli kutatására. A kutatások főbb területei: az országos és regionális információs társadalom stratégiai és fejlesztési kérdések; a digitális/intelligens település/régió kialakításának kérdései; a kommunikációs és információtechnikai eszközök implementációjával kapcsolatos eredmények, stratégiai elképzelések és jövőképek vizsgálata az oktatás és általában a humán erőforrás fejlesztés területén; elektronikus távoktatási módszerek (e-learning), technikák és programok hatékony alkalmazásának feltételei, lehetőségei és perspektívái felsőoktatási környezetben. A csoport vezetője Dr. Komenczi Bertalan főiskolai tanár.

A Líceum Televízió 2003-ban azzal a céllal alakult, hogy színvonalas gyakorlati helyeként szolgáljon a mozgóképpel foglalkozó szakok (kommunikáció, művelődésszervező, rajz, médiatechnológus FSZ, illetve a 2007 őszén induló mozgóképkultúra és médiaismeret szak) hallgatói számára. A televízió a biztosítja azokat a technikai feltételeket, melyek segítségével megismerhetők, gyakorolhatók a televíziós-alkotás szakmái. A műhely lehetőséget teremt a társtanszékek tudományos eredményeinek képi megjelenítésére, illetve a mozgókép nyújtotta információs többletek megjelenítésére. A Líceum Televízió helyet ad honi- és nemzetközi filmes programoknak is (Kepes Művésztelep, Filmművészeti Nyári Egyetem), intézmények közötti hallgató együttműködéseknek (Delta Egyetem, Mansura-Egyiptom, Film- és Televíziós Egyetem, Szentpétervár-Oroszország). A televízió munkatársai saját alkotásaikkal, többnyire dokumentumfilmekkel, szerepeltek, szerepelnek nemzeti- és nemzetközi filmfesztiválokon. A Líceum Televízió vezetője Dr. Hauser Zoltán főiskolai tanár. Koordinátor: Tóth Tibor.

Az eLearning Módszertani Kutatócsoport vizsgálódási körébe elsősorban az e-learning és blended-learning oktatásmenedzselési rendszerei (Learning Management System, LMS) és az elektronikus tananyag elkészítését segítő tartalomfejlesztő eszközök (Learning Content Management System, LCMS) tartoznak. A két, egymást átfedő terület magában foglalja az e-

91

learning területén elterjedt szabványok és ajánlások, medializálási metódusok, metaadatrendszerek és keretrendszerek elméleti és gyakorlati vizsgálatát, az e-learning és a hagyományos felsőoktatási képzés blended támogatásának kutatását. A kutatócsoport vezetője Dr. Forgó Sándor főiskolai tanár. Koordinátor: Komló Csaba tanársegéd.

A Multimédia Kutató Laboratórium 1996-ban alakult a Médiainformatika Intézet keretein belül. Létrehozásának célja a multimédiás anyagok hatékonyságának, pedagógiai-pszichológiai hátterének kutatása, valamint saját fejlesztésű oktatási és ismeretterjesztő on-line és off-line multimédia anyagok tervezése és kivitelezése volt. A labor további feladata az elektronikus és távoktatási tananyagok valamint a főiskola Weboldalának folyamatos fejlesztése és karbantartása. Működése alatt 26 db komplett oktató és ismeretterjesztő multimédia, három videó CD és egy Photo CD készült el, melyek közül 6 az egyik legrangosabb taneszközöket értékelő hazai elismerésben, Hungarodidact díjban részesült. Vezetője: Dr. Kis-Tóth Lajos főiskolai tanár. Koordinátor: Antal Péter, adjunktus.

A Tanárképzési és Pedagógus-továbbképzési Módszertani Kutatócsoport célja: a tanárképzésben résztvevő pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertani és gyakorló iskolai kutatási feladatok összehangolása, közös kutatásfejlesztések meghatározása, pályázati források megkeresése, valamint a kutatás-fejlesztés eredményeinek beépítése a tanárképzésbe. Kiemelt kutatási területek: kompetenciaalapú tanárképzés módszertani kérdéseinek kutatása; problémák és megoldások a hátrányos helyzetű régiók iskoláiban, az Európai Tanárképzés kutatása (nemzetközi együttműködés keretében), az Európai országok tanárképzésének alakulása, az általános tanári képességek és a speciális szaktanári képességek sajátosságai nemzetközi összehasonlításban. A csoport jelentős szerepet vállal a tananyagfejlesztésben. A kutatóműhely a társtanszékekkel való együttműködésen túl, az egyes kutatási területeken nemzetközi kapcsolatok kiépítésére törekszik (például a Learning Teacher Network tagja). A csoport vezetője: Dr. Hanák Zsuzsanna főiskolai tanár.

A Társadalomtudományi Kutatócsoport a Szociálpedagógia Tanszék bázisán jött létre. Tevékenységei a következő területeket ölelik fel: szociális-és gyermekvédelmi vizsgálatok; érték és attitűd-vizsgálatok a szociális szakmai identitás kialakításában; pályaszocializációs kutatások; különböző munkaformák szerepe a szociális képzésben; magyar és külföldi pályaorientáció összehasonlító vizsgálata. A csoport együttműködik a neveléstudományi és pszichológiai kutatásokat végző műhelyekkel, például a gyermekbántalmazás, illetve a pályaszocializáció kutatásának területén. Nemzetközi partnerei: Bábes-Bolyai Egyetem Kolozsvár; Sapientia Magyar Egyetem, Marosvásárhely; Ounlu Egyetem, Finnország. A csoport vezetője: Dr. Ludányi Ágnes főiskolai tanár.

A Felnőttképzési és Közművelődési Kutatócsoport a felnőttképzés és közművelődés területén elméleti alapkutatásokat, valamint empirikus kutatásokat és fejlesztéseket végez. Kiemelt kutatási témakörök: Heves megye felnőttoktatási intézményrendszerének felmérése; változások a kultúraközvetítés rendszerében; felnőttoktatás és kultúra hazánkban és Európában; kanonizációs folyamatok a kelet-közép-európai országokban a rendszerváltás után; a kistérségi kulturális együttműködés idegenforgalmi vonatkozásai; testkultúra és családi nevelés az élethosszig tartó tanulás tükrében. Rendszeresen együttműködik a Debreceni Egyetem Neveléstudományi Doktori Programjának oktatóival és doktorjelöltjeivel, és kapcsolatot tart számos hazai és nemzetközi felnőttoktatási és kulturális kutatóműhellyel (például a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettel, a Magyar Művelődési Intézettel, a Magyar Népfőiskolai Társasággal, a Német Népfőiskolai Szövetség Nemzetközi

92

Együttműködési Intézetével, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolával, a Partiumi Keresztény Egyetemmel). Vezetője: Dr. Juhász Erika főiskolai docens.

A főiskolai kutatás-fejlesztés területén a fenti műhelyek számos területen közös projekteket valósítanak meg. Az utóbbi években néhány ilyen témája, illetve nagyobb vállalkozása: kutatás a gyermekbántalmazásról; tanulásdiagnosztikai és tanulásfejlesztő számítógépes program kifejlesztése, kipróbálása, és hatásvizsgálata; kompetenciaalapú tanítási-tanulási programok elterjesztése a pedagógusképzésben, a hátrányos helyzetű és alulmotivált szakiskolai tanulók pedagógusainak segítése.

A Kar vezetése együttműködik a hallgatói képviselettel.

A Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar Hallgatói KépviseleteElnökLakatos János PéterEmail cím: [email protected] TanácstagCsiszár János PéterEmail cím: [email protected]épviselőCseh SzilviaEmail cím: [email protected]épviselőTóth TímeaEmail cím: [email protected]

A TKTK Hallgatói képviselet helye az Eszterházy Károly Főiskola Hallgatói Önkormányzatában

A Kari Képviselet szerves része a Főiskolai Hallgatói Önkormányzatnak és a TKTK Kari Tanácsnak. Folyamatosan jelen van a hallgatók kulturális életében, hallgatói érdekképviseletében, illetve részt vesz a hallgatóknak szóló rendezvények szervezésében, lebonyolításában. Minden, a kar hallgatóit érintő kérdésben állást foglal, és dönt az FHÖK jóváhagyásával.

A Kari képviselet fő feladata az FHÖK-ön belül a Szociális támogatás pályázatok és a Kollégiumi felvételi pályázatok értékelése, és az azokkal kapcsolatos járulékos feladatok szervezése, koordinálása.

A fiatal kar Hallgatói Önkormányzatának elnöke és képviselői egyaránt lendületesen veti bele magát feladatai ellátásába és fő célja - a hallgatók érdekképviseletének- teljesítésébe. A HÖK Alapszabályát a melléklet tartalmazza.

2. Stratégia

2.a A célok és stratégia információs háttere

A célkitűzések és a stratégia alkotása nagy mértékben épít a hallgatói, munkatársi és külső szervezeti elégedettségmérés eredményeire. A Kar működésének néhány hónapja alatt még

93

mailto:[email protected]




ilyen felmérés nem készült, azonban a későbbiekhez példaként röviden bemutatunk egy elemzést, amely a korábbi Fakultáson történt hallgatói elégedettségmérés alapján készült.

A minőségbiztosítási és minőségirányítási rendszer kidolgozási folyamatának szerves eleme a hallgatói elégedettség folyamatos mérése, mely módot nyújt arra, hogy munkánkról, hallgatóink elégedettségéről, igényeiről megbízható visszajelzést szerezzünk. A 2005/2006. tanév I. félévében a Neveléstudományi Tanszékünk levelező tagozatos képzéseiben kidolgozásra és bevezetésre kerülő hallgatói elégedettség mérése illeszkedik ebbe a folyamatba. A vizsgált minta (n = 363) jellemzői: a pedagógiát és részben más szakokat is hallgató, alapszakos és másoddiplomás képzésben részt vevő, pedagógusként és nem pedagógusként dolgozó, munkáltatói elvárásra vagy egyéni érdeklődésből tanuló, változatos életkorú felnőtt.

1. A képzésekbe beiratkozott hallgatók több mint kétharmada, összesen 363-an válaszoltak kérdéseinkre. Minden kérdőív értékelhető volt; ezt a megkérdezésre adott kedvező reakcióként, aktív részvételként, véleménynyilvánítási szándékként értékelhetjük

2. A hallgatók elégedettsége osztályzatok formájában (n = 363)

hallg m

érték

elése

oktatók f

elkész

ültség

e

konzu

ltáció

k meg

tartás

a

konzu

ltáció

k tart

alma

oktatás

i módsze

rek

oktatás

i eszkö

zök

tanesz

köz e

llátotts

ág

tanesz

köz e

lérhető

ség

tanulm

ányi i

nformáci

ó

oktatók e

lérhető

sége

oktatókka

l szem

élyes

beszélg

etés

hallgató

k bevo

nása

hallgató

i vélem

ény

tanter

mek tis

ztaság

a

illemhely

tiszta

sága

2.00

2.50

3.00

3.50

4.00

4.50

Az 1. ábra elemzése– legelégedettebbek a hallgatók a képzésben oktató tanárok felkészültségével, valamint

a konzultációk előírt időtartam szerinti megtartásával,– legkritikusabbnak mutatkozó, legalacsonyabbra értékelt szempontok a taneszközökkel

(a képzés jegyzetei, oktatási segédanyagai) való ellátottság és a taneszközök elérhetősége, valamint a tanulmányi információk pontossága; a másik terület, ahol a válaszolók elégedetlennek bizonyultak, a hallgatók bevonása az őket érintő döntések előkészítésébe, illetve a hallgatói véleménynyilvánítás lehetősége.

3. Tulajdonságok, amelyeket elvárnak az oktatóktól a hallgatók:– megjelenik a „hagyományos” jó tanár-kép – emberség, odaadó tanár, pontosság,

érdekes órák, világos követelmények,– kiemelten hangsúlyozzák a hallgatók az oktatók tulajdonságai között a

következetességet, kiszámíthatóságot, vitathatatlan szakmai felkészültséget, a

94

hallgatók aktivizálását, bevonását, a segítségnyújtást a nem kifejezetten a tárgyhoz kapcsolódó kérdésekben is,

– a személyesség szempontjai, említik a hallgatók a személyes szimpátiát, emberi pozitív vonásokat, megközelíthetőséget, közvetlenséget, bizalmat a felnőtt hallgatók iránt.

4. A tanegységek megítélésének szempontjai:– gyakorlati hasznosíthatóság, jegyzetelhetőség, a taneszközök megfelelő elérhetősége,– negatív szempontok: a követelmények tisztázatlansága, a segédanyagok

bizonytalansága, rossz elérhetősége.

Az elégedettségmérés eredményeinek hasznosítása:– A tanulmányi tevékenységekkel kapcsolatos információk forrásainak szélesítése, a

hallgatók felé jobb kommunikáció.– Fórumok teremtése a hallgatók véleményeinek, javaslatainak befogadására,

figyelembe vételére.– A segédanyagok, jegyzetek még jobb elérhetőségének biztosítása.

Egy másik példa, az „Új oktatási forma fogadtatása” = a „forgószínpad-szerű” Didaktika kurzus értékelése. A vizsgálati minta 111fő ( n = 111). A hallgatók szinte minden kérdésre válaszoltak, a nyitott kérdéseknél a válaszolási arány legalább 50%-os volt. A vizsgálat ideje: 2006/2007. I. félév.

1. A hallgatók tízes skálán jelölték meg, a forgószínpados, közös előadás fogadtatását. Az átlagos érték 4,23 lett, azaz összességében inkább a kevésbé jó felé tolódik el a vélemény

2. Az oktatók munkájának értékelése az előadások tükrében

Teljesen így van

Részben igaz

Egyáltalán nem

jellemző

1. tájékoztatást kaptak a várható menetrendről 87,4 10,8 0,92. a témák változatosak voltak 55 45 03. az előadás alapján fel lehetett készülni 55 50 54. a tanárok felkészültek voltak 67,6 30,6 05. az órák pontosan kezdődtek 37,8 58,6 2,76. az előadások unalmasak voltak 8,1 68,5 21,67. a tanárok megfelelően szemléltettek 33,3 59,5 4,58. az előadások érthetőek voltak 32,4 61,3 3,69. megismerhettük tanárainkat, ez segít a gyakorlatok választásánál 56,8 36,9 4,510. megfelelő a számonkérés formája 91,9 3,6 0,911. jobban szeret vizsgázni 5,4 9 84,712. máskor is szívesen venné a forgószínpados előadást 10,8 45 42,3

Az állítások, amelyekkel a hallgatók több mint 50%-a egyetért

95

– pozitív megítélés – a számonkérés megfelelő formája, megfelelő tájékoztatás, a tanárok

felkészültsége, a tanárok megismerése, a témák változatossága, az előadás alapján is fel lehetett készülni,

– részben igaz megítélések – az előadások unalmasak voltak, az előadások érthetőekvoltak, a tanárok megfelelően szemléltettek, az órák pontosan kezdődtek.

A kérdőíves felmérések elemzése fontos a Kar számára, mert viszonyítási alapot jelent a javítások megfogalmazásához, a minőségügyi lépések megtételéhez.

2.b A stratégiaalkotás során használt módszerek

A Stratégiai és Minőségbiztosítási Bizottság felállásának hivatalos időpontja 2007. május 1-től datálható. A bizottság felépítését már az 1.a pontban bemutattuk, mivel egyben látja el a minőségügyi és stratégiai feladatokat. Kiemeljük, hogy a bizottság összetételében a kar minden tanszéke képviselteti magát. Ezáltal a bizottságon keresztül az intézmény tagjainak a véleménye és szándéka megjelenik.A bizottság 2007. évi őszi feladata a Küldetési Nyilatkozatnak, a Stratégiai Tervnek, a Minőségbiztosítási Tervnek és a minőségügyi folyamatoknak az összeállítása. Ehhez már a jelenlegi minőségügyi jelentés is jó alapot szolgáltat, amelyet egy team munkában megvalósuló SWOT analízis összeállításával folytatunk. A stratégia kimunkálásában a Bizottság tagjai saját tudásukon túl az általuk képviselt intézet/tanszék munkatársainak elképzeléseit is begyűjtik, valamint a stratégia kialakításában a legjelentősebb szerepet a Kar vezetői játsszák.

2.c Stratégiai akciók / Stratégiaalkotás

Az Eszterházy Károly Főiskola rendelkezik stratégiai tervvel, ezt figyelembe véve a kari stratégia az intézményi stratégiára épül. A 2007. őszén kidolgozásra kerülő kari stratégiában a kidolgozás mellett a stratégiai értékelés gyakoriságát és annak lépéseit is meghatározzuk a minőségügyi folyamatok részeként.

2.d A stratégiai akciók megvalósulásának értékelése (Stratégia megvalósítása és kontrollja)

A stratégia megvalósulásának értékelését jelenleg nem tudjuk bemutatni, mivel bevezetése 2007 őszétől indul. A stratégia értékelésénél kapcsolatos korrekciók és beavatkozások időszakos felülvizsgálatok során, illetve szükség szerinti számban várhatóak. Az egyes stratégiai pontok értékelésénél mindig a legérintettebbek, legkompetensebbek felkérésére fog sor kerülni. Az érintettek felkérése a bizottság feladatkörébe tartozik. Az értékelés eredményeit tervezzük mind a bizottsági üléseken, mind a Kari vezetői és tanácsüléseken, mind az érintettek felé kommunikálni – úgy, ahogy már a jelen minőségügyi jelentést is.


3.a A kar személyi állományának összetétele, szakterületeik képzési profil szerinti megfelelése

Az oktatói létszámadatok a Karon a következőképpen alakulnak:

96

Beosztás szerint: Főállásúoktatók

Nem főállású oktatók

Egyetemi tanár: 2 --Főiskolai tanár: 13 1Egyetemi docens: 3 2Főiskolai docens: 10 4Mestertanár: 1 --Adjunktus: 10 --Tanársegéd: 12 2Egyéb oktatók: - 9ÖSSZESEN: 51 fő 18 fő

A kar az akkreditációs követelményeknek a minősítések szempontjából eleget tett. A minősített oktatók nagyobb része a neveléstudomány terén szerzett fokozatot, de más kapcsolódó diszciplínák is képviseltetik magukat. Pszichológia (5 fő), szociológia (2 fő), Jogtudomány (4 fő), történelemtudomány (4 fő), irodalomtudomány (4 fő), filozófia, műszaki tudományok, matematika (1-1 fő).A fokozattal rendelkezők számát a közeljövőben a végzés előtt álló PhD hallgatók minden bizonnyal gyarapítani fogják, ahogy azt az 1.c pontban is bemutattuk.

3.b Teljesítményértékelési rendszer és kompetenciakövetelmények bemutatása, rendszerértékelés és -fejlesztés

Az elvárható és teljesített óraszámok arányát illetően a teljes megfelelés tapasztalható, azaz az oktatók nagy százalékában a maximum óraszám figyelhető meg. A publikációk tekintetében valamivel alacsonyabb, de elfogadható az arány. A 2005. január 1. – 2006. december 31. közötti időszakról a Pedagógiai és Pszichológiai Fakultás tudományos kutatási beszámolójának adatai jól mutatják a jogutód TKTK publikációs és konferencia adatait.

A TKTK publikációs és konferencia összesítő táblázata 2005-2006. kutatási évben

Tanszék neve SzakkönyvÖ = önálló kötetT = társszerző-vel

Tan-könyv, jegyzet

Tudományos szakfolyóirat-ban, konferencia kötetben megjelent (nem csak elfogadott) cikkekM = magyarulI = idegen nyelven

Egyéb tudományos közlemény-ben megjelent cikk, recenzió, szakfordítás

Tudományos konferenciá-kon tartott szakmai előadások K=külföldön; H= hazai konf.

Ö T M I K HPszichológia 1 - 4 20 10 - 32 31Neveléstudomány - 1 4 24 2 - 1 38Szociálpedagógia 1 - - 17 - - 2 25Médiainformatika 7 16 42 95 33 77 42 73Andragógiai 3 2 1 7 - 16 1 19Összesen: 12 19 51 163 45 93 78 186

97

Az elmúlt évben a kar több oktatója is elismerésben részesült előléptetés vagy kitüntetés formájában. Főbb kitüntetések, díjak:Somos Lajos-díjat vehetett át 2006-ban: Dr. Nagy Andor nyugalmazott főiskolai magántanár, Dr. Szilvási László főiskolai docens, posztumusz, Tajtiné Lesó Marianna Györgyi szociálpedagógia szakos hallgató. 2007-ben Tóthné Dr. Parázsó Lenke és egy hallgató kapta meg a díjat.

3.c Kompetenciaalapú teljesítményértékelés, emberi erőforrás minősítés és fejlesztés

A Karon a minősített oktatók aránya a főállású és nem főállású oktatók körében is magasabb, mint a nem minősített oktatóké. Bár jelenleg még az arány nem a legkielégítőbb, de a nem minősített oktatók 87%-a Ph.D. képzésre jár (ahogy az 1.c alkritériumnál is bemutattuk), vagy már a fokozatszerzési eljárás folyamatában van, így az ő fokozatszerzésükkel a Kari minősítettség az elkövetkezendő 3 év folyamán nagyon nagy arányban növekedhet.

Fokozat szerint:

Főállású oktatók Nem főállású oktatók

Létszám: Százalákos arány: Létszám: Százalékos

arány:Minősített oktatók 27 53% 10 55%Nem minősített oktatók 24 47% 8 45% Ebből PhD hallgató 21 41% -- --

ÖSSZESEN: 51 fő 100% 18 fő 100%

Az egyéni teljesítmény mérésére különböző eljárások kerültek bevezetésre. A Kar statisztikai módszerekkel, évről-évre vizsgálja a publikációk teljesítését, az oktatói terheléseket óraszám és tanításon kívüli tevékenység vonatkozásában is. Az egyes tanszékek oktatóinak a minősítettségét jelzi a következő táblázat.

Pszichológia Nev_Tud Szoc_Ped Méd_Inf Andragógia ÖsszesA tanszék főállású oktatóinak száma 8 8 7 22 6 51

A tanszék főállású tu-dományos minősítésű oktatóinak száma

PhD/DLA/CSc

5 4 2 9 3 23

Habil. 1 1 2DSc/MTA 1 1

MTA tagja 1 1

A tanszék nem főállású oktatóinak száma 2 2 6 6 2 18

A tanszék nem főállásúoktatóinak száma

PhD/DLA/CSc 1 1 3 1 6

Habil. 1 1 2DSc/MTA 1 1MTA tagja 1 1

98


A belső kommunikációt, információáramlást kitűnően segíti a Főiskola levelezési rendszere, amely gyors és hatékony kapcsolattartást tesz lehetővé. Ezen túl a Főiskola saját kiadású folyóiratot is üzemeltet (Paletta), amelyben a Kar kiemelkedő eseményei rendre helyet kapnak. Ezekről a lehetőségekről a 4.c alkritériumnál írunk részletesebben.A kar oktatói tanítási tevékenységük mellett különböző bizottságokban dolgoznak, ezáltal a szervezet működésében, működtetésében aktív szerepet vállalnak. A különböző döntések meghozatalában a tanszékek kellő mértékű önállósággal dönthetnek. Többek között minden tanszéknek saját rendszeres tudományos összejövetele, konferenciája van. Mindezek mellett a Kar oktatói rendszeres résztvevőknek tekinthetők országos méretű szakmai konferenciákon is (pl.: Országos Neveléstudományi Konferencia).


A kar oktatói béren kívüli juttatásként a kollektív szerződés szerint többek között étkezési hozzájárulásban, internet-szolgáltatásban, közlekedési támogatásban részesülhetnek. A letelepedést a Főiskola „fecskeházainak” kiutalásával segíti a kar. A sportolási lehetőségeket különböző sportpályák, uszodák kedvezményes igénybevételével biztosítjuk. Jeles esemény évről évre a Főiskola összes alkalmazottja számára ingyenesen látogatható karácsonyi bál, amely a jó hangulat és szórakozás mellett fontos helyszíne az informális találkozásoknak.


A Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar szakjaihoz kapcsolódó képzések és létszámadatok bemutatása egyben jelzi az egységek terhelési arányait is.

KÉPZÉSEKHALLGATÓI BEIRATKOZOTT LÉTSZÁM

ALAPJÁN2006/2007. I. FÉLÉV

Nappa-li

Leve-lező

Távok-tatás ÖSSZESEN

Jelenlegi egyetemi szintű képzések, II-V. évfolyamInformatikus-könyvtáros 45 54 99

Összesen: 99 főJelenlegi főiskolai szintű képzések II-IV.évfolyamInformatikus-könyvtáros 166 180 175 521Művelődésszervező 188 353 541Pedagógia 109 608 717Szociálpedagógia 139 442 581

Összesen: 2360 főBA alapszakok I. évfolyam:Andragógia BA 33 43 76Informatikus könyvtáros BA 61 58 119Pedagógia BA 23 53 76Szociálpedagógia BA 61 125 186

99

Összesen: 457Felsőfokú szakképzések I-II. évfolyam:Csecsemő- és kisgyermeknevelő, gondozó 27 53 80Ifjúságsegítő 51 46 97Médiatechnológus asszisztens 60 26 86

Összesen: 263Szakirányú továbbképzési szakok I-II. évfolyam:Egészségfejlesztő mentálhigiénikus 80 80Tanügyigazgatás 98 98

Összesen: 178Pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzések I-II. évfolyam:Egyéni bánásmódot igénylő gyermekek fejlesztő pedagógiája 288 288

Kiegészítő pedagógus szakvizsga – szakértői modul 97 97Összesen:3742

Tanárképzésben résztvevő hallgatók száma – tanári modulNappali Levelező Távoktatás

Jelenlegi egyetemi szintű képzések II-V. évfolyam:291 205 -

Jelenlegi főiskolai szintű képzések II-IV. évfolyam:1459 1615 -

Oktató, hallgató arányszám 2006/07-ben:Andragógiai Tanszék:

nappali levelező összesMűvelődésszervező 188 353 541Andragógia BA 33 43 76Összes: 221 396 617Oktatók, hallgatók aránya 221: 8 = 27,6

hallgató/ oktató396: 8 = 49,5hallgató/ oktató

617: 8 = 77,1hallgató/ oktató

Oktatók: Tanszék Teljes Nem teljes ÖsszesenAndragógiai és K. Tsz. 6 2 8

Neveléstudományi Tanszék:Pedagógia 109 608 717Pedagógia BA 23 53 76Összes: 132 661 793Oktatók, hallgatók aránya 132: 10 = 13,2


793: 10=79,3hallgató/ oktató

Oktatók:Tanszék Teljes Nem teljes ÖsszesenNeveléstudomány 8 2 10

Szociálpedagógia Tanszék:Szociálpedagógia 139 442 581

100

Szociálpedagógia BA 61 125 186Összes: 200 567 767Oktatók, hallgatók aránya 200: 13= 15,3


769: 13 = 61,2hallgató/ oktató

Oktatók:Tanszék Teljes Nem teljes ÖsszesenSzociálpedagógia 7 6 13

Médiainformatika Intézet:

nappali levelező táv összesInformatikus-könyvtáros 45 54 99Informatikus-könyvtáros 166 180 175 521Informatikus könyv. BA 61 58 119

Médiatechnológus asszisz. 60 26 86Összes: 332 318 175 825Oktatók, hallgatók aránya 332: 28= 11,8


825: 28 = 29,4 hallgató/ oktató

Oktatók:Tanszék Teljes Nem teljes ÖsszesenInformatika Tsz 13 5 18Oktatást. Tsz. 9 1 10

A karon kiemelkedő TDK munka folyik. Ez elmondható házi és országos szinten is. Külön TDK bizottság működik (amelyet az 1.b alkritériumban bemutattunk), amelynek folyamatos munkája igyekszik összehangolni a tanszékek munkáját, segíti a hallgatók felkészülését, gondoskodik az utánpótlásról.A gyakorlatokat a szerződött intézmények segítik, amelyekből kiemelkedő a Főiskola gyakorló iskolája, amelynek neve: Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészeti Oktatási Intézmény. A gyakorlóiskolai munkában közvetlenül 136 pedagógus, és 20 fő gazdasági, technikai dolgozó tevékenykedik együtt.A pedagógus képesítésűek megoszlása:

Tanító 28 fő, ebből szakvizsgázott 19 fő Tanár 108 fő, ebből szakvizsgázott 56 fő

Gyakornokok, demonstrátorok:Jelenleg legnagyobb számban a Médiainformatika Intézetben foglalkoztatnak főként hallgatói szerződéssel gyakornokokat.

Tanszék 2006/ 07 tanév 2007/08 tanévAndragógiai és Közművelődés Tsz. 1 1Neveléstudományi Tsz. 1 0Pszichológia Tsz. 0 1Szociálpedagógia Tsz 0 0Médiainformatika Int. 11 12Összesen: 13 14

101


4.a Oktatási infrastruktúra bemutatása, fejlesztése, kihasználtsága

A Karnak az oktatási infrastruktúra ellátottsága kiemelkedő, amelyet jól igazolhatunk a meglevő infrastruktúra főbb mutatószámaival.

– A kar egységei által 2007-ben használt tantermek és a fogadható hallgatók száma:– 40 tanterem (és labor) = 2442 férőhely egyidejűleg– Egyszerre fogadható hallgatók/ összes hallgató: 2442/3742=0,65 arányszám, amely

a hallgatók számára nagyon jó feltételeket nyújt– (a 2006/07. I. félévre beíratkozott hallgatói adatok alapján)– Oktatástechnikai szolgáltatások és technikai felszereltség:

1. Kommunikáció-technológiai laboratórium 605

Számítógépek: 31 db COMPAQ EVO D51C Pentium 4. 2.5 GHz, DVD-ROM, hangkártya, 10/100 hálózati kártya, 15” TFT monitor

Írásvetítő: Medium 500

Kivetítő: A+K DLP projektor és SONY visualizer

Scanner A/4 lapszkenner2. Multimédia laboratórium 408

Számítógépek: 17 db COMPAQ EVO D31 Pentium 4. 2.5 GHz, DVD-ROM, hangkártya, 10/100 hálózati kártya, 15” TFT monitor

Keyboard: 10 db Roland PC 200

Kivetítő: Hitachi 42” plasma TV

Írásvetítő: Elmo HP-2850S

Visualiser: VideoLabs-Flax CAM PRO

Episzkóp: Plus DP20

Videó: Sony SLV 436 EE

Fotó CD: Kodak Photo CD-Player 860 3. Multimédia laboratórium 409

Számítógépek: 17 db COMPAQ EVO D31 Pentium 4. 2.5 GHz, DVD-ROM, hangkártya, 10/100 hálózati kártya, 15” TFT monitor

Projektor: SONY SVGA projektor

Sony CS3 Projektor

Diavetítők: 2 db Rotomatic View Master 503 Syncro

2 db ELMO Omnigraphic 253 AF

1 db Mirage Programmable Dissolve Control

102

Kivetítő: Hitachi 42” plasma TV

Videó: Sony SLV-426 EE

Panasonic SVHS videovágó szett

Írásvetítő: FAMULUS ALPHA 250

CDI: Philips CDI-220 CD-Interactive Player

CD player: Sony CD Player CDP-40

Audió magnók: Coomber Multisound Center

Coomber PA Casette Recorder

ITT Music Center ST541

Coomber A.A.C Casette Recorder

Coomber Tape/Slide PA Casette Recorder

Panasonic DVD HOME THEATER SOUND SYSTEM

Lemezjátszó: Lenco SL-301

Kamera: Panasonic M40 VHS kamera4. Multimédia laboratórium 406

Számítógépek: 31 db COMPAQ EVO D51C Pentium 4. 2.5 GHz, DVD-ROM, hangkártya, 10/100 hálózati kártya, 15” TFT monitor

Nyomtatók: Hewlett Packard Draft PRO DXL

HP DesignJet 250C

HP LaserJet 6P

HP 2000 C

Scanner: HPScanJet II CX

Kivetítő: A+K projektor

Írásvetítő: AB Wiktors 5. Líceum TV

Számítógép: 6 db COMPAQ W6000 XEON 2,8 GHz, DVD-ROM, hangkártya, 10/100 hálózati kártya, 21”HP monitor

Monitorok: 2 db Panasonic

1 db Sony PVM-1440QM

2 db Sony PVM-1342 Q

4 db Thomson

CD Player: Sony CD CPV LD Player MDP-533D

DVD Recorder Sony RDR GX700

Videómagnók: Sony SVO-9620 Videocasette Recorder

Sony SVP-9020 Videocasette Player

103

Sony Video HI8 Videocasette Recorder

Panasonic AG 5700

DV Recorder 2 db SONY DV Recorder DSR-20P

Editáló: Sony Editing Control Unit RM-450 CE

Mixer: Panasonic Digital AV Mixer WJ-AVE55

Datavideo SE 800

Mikrofonok: 3db Monacor ECM-600 ST

Philips SBC 3061

Philips SBC 3040

AKG D50S Dynamic Vocal Microphone

1 db Sennheiser

5 db SONY ECM 44b csip. Mik

1 db Shure puskamik.

Kamerák: 4 db Panasonic 445 SVHS Camera

1db Panasonic MV-DX1E Digital Camera

5 db Sony 3 CCD digitális kamera

1 db Canon Xl 1 S

8 db Sony TRV 19-e

1 db SONY DSR 390

Statív: 2 db SABA ST 100

5 db Hama gamma 79

5 db Manfrotto 501

Lámpa: 2 db Balogh lámpa

1 db Balogh lámpa-szett

Stúdiólámpák, 10 x 500 W

AudioDeck: AIWA R450 Stereo Casette Deck

Vezérlő rack-szekrény: 2 db Piooneer DVD V73000 DVD Player

1 db Kramer-Leitch VA2002 Logo Generator

1 db 4SX AV Selector

1 db Behringer MDX 4400 limiter

1 db Master View CS-114A Switcher

1 db Server PC

1 db Adásarchíváló PC

1 db Képújság PC

1 db Adásindító PC

104

1 db optikai kimenet - elosztó

4 db Master S video equalaser6. Multimédia kutatólaboratórium

Számítógépek: 9 db IBM NetVista P 4. 20 GHz, 40 GB HDD, CD, eth., hang, 19” monitor

Scanner 1 db HP 5530 Multiscan lapszkenner

1 db Canon 330 mikrofilm szkenner

1 db Nikon diaszkenner

Digitális fényképezőgép: 1 db Kodak dig. Fényképezőgép DC 290, DC4800

1 db Sony DSC 717F dig. Fényképezőgép

1 db Casio dig. Fényképezőgép

Digitális video lejátszó: Panasonic DVD-P10 + Blaupunkt kontroll monitor

1 db DATAvideo VCD/SVCD/DVD digitalizáló író

Technics SL-VP50

Nyomtató HP DesignJet 800 A0 plotter

HP DeskJet 2000C 7. Multimédia laboratórium 327.

Számítógépek: 32 db HP Compaq d7100 SFF Pentium 4, 3.0 GHz, 40GB HDD,512MB RAM, DVD-ROM, HP 17” TFT monitor, 100 Mbps eth., AC 97’ hang

Kivetítő 1 db Hitachi CPX340 projektor

1 db Hitachi CPX345 projektor

1 db CleverBoard interaktív tábla

ELMO visualiser, Samsung video-DVD combo, hangosítás

8. Multimédia laboratórium 328.

Számítógépek: 14 db COMPAQ EVO D51C Pentium 4. 2.5 GHz, DVD-ROM, hangkártya, 10/100 hálózati kártya, 17” monitor

9. Multimédia laboratórium 329.

Számítógépek: 25 db IBM THINK Center Pentium 4. 3.GHz, 512Mb RAM, DVD, 17” IBM TFT

Kivetítő SONY-VPL-600 projektor10. Multimédia laboratórium 332.

Számítógépek: 32 db Fujitsu-Siemens Pentium 4, 3.0 GHz, 40GB HDD,512MB RAM, DVD-ROM, FS 15” TFT monitor, 100 Mbps eth., AC 97’ hang

Kivetítő Hitachi CPX340 projektor11. HIK (Hallgatói Információs Központ)

105

Számítógépek: 104 db COMPAQ EVO D51C Pentium 4. 2.5 GHz, DVD-ROM, hangkártya, 10/100 hálózati kártya, 17” monitor

Kivetítő SONY-CS3 projektor

12. VIP (Városi Információs Portál) @-Kompetencia Központ

Számítógépek: 52 db HP COMPAQ D530 USDT Pentium 4. 2.66 GHz, DVD-ROM, hangkártya, 10/100 hálózati kártya, 18” TFT monitor, DVD Express digitalizáló egység

3 db IBM Netvisa A30 Celeron 2 GHz, DVD-ROM, hangkártya, 10/100 hálózati kártya, 15” TFT monitor,

3 db K&H e-bank terminál

3 db e-Könyvtár terminál (notebook, PDA, mobil telefon)

Kivetítő 1 db NEC, 1 db Panasonic 42” plazma monitor

Videómagnó: 1 db Panasonic DVD-VHS combo player

Kommunikáció: 5 db Cisco IP telefon, Wireless LAN

Dokumentumkezelés: 1 db Canon IR 2800i chipkártyás fénymásoló, printszerver

A használt tantermek és az egyidőben befogadható hallgatók száma lefedi a kar igényeit. A termek leterheltségével kapcsolatban előfordulnak kisebb problémák, azonban az infrastruktúrának a tantervi, órarendi ütemezéssel való összehangolása biztosítja ezek megoldását. Az infrastruktúra és a tanórák ütemezésének összhangját megfelelőnek minősíthetjük. Az óraszámok mértéke nem, vagy alig haladja meg az infrastruktúra által biztosított lehetőségeket, így az infrastruktúra kihasználtsága teljesnek, használhatóságának mértéke pedig jónak nevezhető. A tantermek és laborok felszereltsége nem homogén, ugyanakkor az órarendi ütemezéssel sikerült elérni az oktatástechnikai szolgáltatások igénybevételének egyenletességét.Az oktatói leterheltség és az infrastruktúra kihasználtsága egymással egyenes arányban változó képet mutat, tehát az oktatói leterheltség növekedése az infrastruktúra intenzívebb használatát feltételezi, így kompenzálva a leterheltségből eredő időhiányt.

4.b Kutatási infrastruktúra bemutatása, fejlesztése, kihasználtsága

A kutatási infrastruktúra ellátottság a 4.a pontban kifejtettekkel egyezik. Az intézmény oktatók és hallgatók számára egyaránt elérhető szakkönyvtára kiemelkedő felszereltségű. Néhány adat ennek bizonyítására:

Társadalomtudományi SzakrészlegFérőhelyek száma: 82Állomány: 140.000 dokumentum

kb. 3.000 védett dokumentum (a 16. századtól kezdve)

Természettudományi Szakrészleg

106

Férőhelyek száma: 32Állomány: 45.000 dokumentum

FolyóiratolvasóFérőhelyek száma: 16Állomány: magyar nyelvű kurrens folyóiratok: 320 kötet

idegen nyelvű kurrens folyóiratok: 60 kötetretrospektív folyóiratok: 11.000 kötet

MédiatárFérőhelyek száma: 20Állomány: 10.000 dokumentum

SzolgáltatásokKölcsönzés, helyben olvasás, könyvtárközi kölcsönzés, irodalomkutatás, Internethasználat

KatalógusokCédulakatalógus (szerző és cím szerinti), szakkatalógus (1993-ban lezárva), sorozati katalógus, raktári katalógus (szakrendben), elektronikus katalógus

Számos, más intézményekkel közösen lebonyolított kutatása van a Karnak, amely közül néhány jellemző együttműködő partner és példa:

– Országos Közoktatási Intézettel az iskolai eredményességről végzett kutatás– Miskolci Egyetem, Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Képzési Központ,

Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet, Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (Program- és tananyagfejlesztés, vevőszolgálat tananyagegység, valamint a nyomtatott kiadvány és az elektronikus felületének tervezése)

– SULINET Digitális Tudásbázis Informatika – Médiainformatika fejezeteinek kidolgozása 6-12. osztályban

– ITTK-network (az oktatás, képzés esélyteremtő szerepének erősítése; az oktatás, képzés és a gazdaság kapcsolatainak erősítése; új kormányzási módszerek, közpolitikai eljárások alkalmazása; az oktatás, képzés hatékonyságának javítása, össztársadalmi ráfordításainak növelése; az oktatás, képzés minőségének javítása)

– MTA Szociológiai Kutató Intézete vezetésével a művelődésszervezők kirajzása országos kutatás az összes művelődésszervező szakot működtető felsőoktatási intézménnyel

A magas színvonalon felszerelt kutatólaborok a kutatási tevékenységet az oktatáshoz hasonló hatékonysággal szolgálják. A rendelkezésre álló informatikai infrastruktúra a karon végzett sokoldalú kutatásoknak megfelelő hátteret biztosít.Emellett a szakirodalmi bázis megteremtése is folyamatos. A központi könyvtár szakrészlegei biztosítják a szükséges dokumentumok jelentős részét, elsősorban a hallgatókat megcélozva. A dokumentumállomány egy része pedig a szakrészlegeken kívül, tanszéki könyvtárakban található. A tanszéki dokumentumállományok többsége a főiskolai oktatók oktatási-kutatási tevékenységét segítő kézikönyvállomány.A kutatási kapacitás szinte teljes mértékben kihasznált. A más intézményekkel közösen végzett kutatások mellett az egyéni tudományos munka is jelentős szerepet kap az oktatók

107

munkájában, amelybe a hallgatókat is jelentős mértékben bevonják egyéni kutatási tapasztalatok biztosításával. A kutatói tevékenység maximálisan beépíti és felhasználja a rendelkezésre álló infrastruktúrát, amely egyúttal a kutatói leterheltség növekedését is jelzi.

4.c Információ és tudásmenedzselés

Az alkalmazottak információellátottsága több szinten valósul meg. Jellemzi a teljesség, elérhetőség és a hozzáférhetőség. A szükséges információk elektronikus úton és szóbeli tájékoztatás útján jutnak el az érintett alkalmazottakhoz, amelynek tipikus formái:

– Rektori hírlevél havonta– Kari hírlevél negyedévente– állandó internetes kommunikáció lehetősége a Főiskola szerverén keresztül– Tanszéki értekezletek átlagosan havonta, és szükség szerint– Vezetői értekezletek átlagosan havonta, és szükség szerint– Kari tanács átlagosan havonta, és szükség szerint

A hallgatók tájékoztatása szintén sokoldalú. A kar egyes szervezeti egységei fontosnak tartják, hogy a tájékoztató eszközök széles spektrumának alkalmazásával segítsék az információhoz való hozzáférhetőséget, amelynek tipikus formái:

– Tanszéki állandó információszolgáltatás (tanszéki titkárok, oktatásszervezők által)– Külön tájékoztatás a kiemelt területekről szükség szerinti időpontokban– Évfolyamfelelősi rendszer– E-mailes kapcsolattartási lehetőség– Neptunon keresztül üzenetküldés– Tanszéki, Kari hirdetőtáblák– A Hallgatói Önkormányzat tájékoztatása a hallgatókat érintő tanszéki, intézeti, kari

ügyekről– Oktatói fogadóórák rendszere a heti kapcsolattartási lehetőség miatt– Paletta újság– Líceum TV műsorai

A működési folyamatok informatikai ellátottsága kielégítő. Az informatikai rendszer az oktatók, az alkalmazottak és a hallgatók számára egyaránt könnyen elérhető, hozzáférhető. A rendszer kihasználtsága az információszolgáltatás tekintetében teljes.

4.d Pénzügyi erőforrások menedzselése, értékelése, fejlesztése

Az átoktatásokat a kar közös kurzusokba próbálja szervezni. A kötelező órákon felüli átoktatási tevékenységek a tanszékek pénzügyi kereteit terhelik. Ebben a formában a kar oktatói eredményesen és kielégítően foglalkoztatottak.A különböző projekttevékenységek esetében jellemző, hogy minden projekt egy szervezeti egység felelősségi körébe tartozik. A többi tanszék, intézet vagy más karok ezen keresztül kapcsolódnak az adott projekthez. A projekttevékenységek karba, intézményekbe történő illesztése így átgondolt, szervezett és a megfelelő garanciákat biztosító formában történik. Ilyen módon valósult meg például a HEFOP 4.1.2 pályázat keretében az intézmény infrastrukturális feltételeinek javítása is.

108

A kar pénzügyi forrásai a következő finanszírozási formákból állnak össze:

– Állami normatíva (hallgatók után) – OKM támogatás– Kutatói normatíva – OKM támogatás– Saját bevétel (költségtérítés)– Pályázatok

– Államháztartáson kívülről átvett pénz– Egyéb bevétel

TKTK pénzügyi forrásai 2007. évben

OKM támogatás: 20%– személyi: 11 938eFt– járulék: 2 753eFt– dologi: 14 177eFt– összesen: 28 868eFt

Költségtérítés: 55,5%– személyi: 43 850eFt– járulék: 13 752eFt– dologi: 22 036eFt– összesen: 79638eFt

Egyéb saját bevétel: 1,5%– személyi: 1 100eFt– járulék: 336eFt– dologi: 532eFt– összesen: 1 968eFt

Államháztartáson kívülről átvett pénz: 2%– személyi: 1 735eFt– járulék: 507eFt– dologi: 235eFt– összesen: 2 477eFt

Pályázatok: 21%– személyi: 8 993eFt– járulék: 2 817eFt– dologi: 12 368eFt– beruházás :6 470eFt– összesen: 30 648eFt

Mindösszesen: 143 599eFt

4.e Partnerkapcsolatok menedzselése

A kar szervezeti egységeinek az elmúlt 6 év során megvalósult projektjei képezik a szakmai és a technikai alapját a karhoz kapcsolódó képzések színvonalas működtetésének. A pályázati tevékenység intenzív, sokoldalú és jelentős mértékben sikeres. A kar és szervezeti egységei a tevékenységükhöz kapcsolódó minden jelentős hazai és külföldi pályázati lehetőséget kihasználnak, és többségében eredményesen szerepelnek ezeken a megmérettetéseken. A

109

pályázati tevékenységen belül egyaránt élnek az egyéni megoldásokkal, valamint a hazai vagy külföldi konzorciumi lehetőségekkel. A 2006/07. tanévben benyújtott (részben már elnyert) pályázatok száma 15 db.A pályázatokban való széles körű részvétel jelentősen hozzájárul a partnerintézményekkel, tudományos szervezetekkel való kapcsolatok kiépítésére és erősítésére. A hazai kapcsolatok száma: 29 intézmény, a külföldi kapcsolatok száma 19 intézményt mutat, amelyek csak a jelenleg aktív projektkapcsolatokat tükrözik, emellett egyéb tudományos kapcsolatokat is figyelembe véve a kar partnerkapcsolatainak száma ennek többszöröse. A hazai és nemzetközi kapcsolatok jelentős részét együttműködési szerződések is bizonyítják. A kapcsolatok szélesítését és számuk gyarapodását nagymértékben elősegítik a munkatársak külföldi kapcsolatai és együttműködései. Jelenleg legalább 30-40 speciális szakterületen és témakörben folytatnak egyéni kutatásokat a kar oktatói. Ezeknek az intézményi és egyéni kutatásoknak az eredményeképpen a 2006/07. tanév során 12 kiadvány jelent meg a Karon.A kari kapcsolatrendszert hazai viszonylatban értékelve elmondhatjuk, hogy a kar tudományos kapcsolatot tart fenn az ország minden jelentős intézményével, amelyek az egyes szervezeti egységek oktatási és kutatási profiljába illeszkednek. A külföldi kapcsolatok tekintetében elsősorban az európai együttműködések a jellemzők, de a tengeren túli szereplésekre, kapcsolatfelvételekre is egyre több példát találunk.

Cserekapcsolatok, ERASMUS:

Or-szág Intézmény neve

Kiu-tazó hall-gatói keretszám

Kiu-tazó okta-

tói keretszám

Beu-tazó hall-gatói keretszám

Beu-tazó okta-

tói keretszám

Szerződés érvényes-ségének lejárta

Szakterület

BARTEVELDE

HOGESCHOOL 2 1 2 1 2007/2008Tanárképzés

(minden tanári szak)www.arteveldehs.be

B

KATHOLIEKE HOGESCHOOL ZUID-WEST-

VLAANDEREN2 1 2 1 2007/2008

Tanárképzés (minden tanári

szak)www.katho.be

DK

CVU SØNDERJYLLAND 2 2 2 2 2013 Tanárképzéswww.cvusonderjyllan

d.dk

LT

VILNIUS PEDAGOGICAL

UNIVERSITY 2 1 2 1 2007/2008 Szociálpedagógia

www.vpu.lt

NL

NOORDELIJKE HOGESCHOOL LEEUWARDEN 2 1 2 1 2010


szak)www.nhl.nl

PL POMORSKA AKADEMIA 2 1 2 1 2010 Tanárképzés

(minden tanári

110

http://www.nhl.nl/

http://www.vpu.lt/

http://www.cvusonderjylland.dk/

http://www.cvusonderjylland.dk/

http://www.katho.be/

http://www.arteveldehs.be/

PEDAGOGICZNA szak)www.pap.edu.pl

RO

UNIVERSITATEA "BABES-BOLYAI"

DIN CLUJ-NAPOCA 2 1 2 1 2010 Szociálpedagógia

www.ubbcluj.ro

SK

UNIVERZITA J.SELYEHO KOMÁRNO 1 2 1 2 2014 Tanárképzés

www.selyeuni.sk

SK

UNIVERZITA J.SELYEHO KOMÁRNO 2 0 2 0 2014 Tanítási

gyakorlatwww.selyeuni.sk

SK

CONSTANTINE THE PHILOSOPHER

UNIVERSITY IN NITRA

2 2 2 2 2007/2008 Közoktatás, tanárképzés

www.ukf.sk

TR ANADOLU UNIVERSITY 2 2 2 2 2013


szak)

Tizenegy intézménnyel áll a kar Erasmus cserekapcsolatban, nyolc különböző országgal. A Tanárképzési és Tudástechnológiai Karról a 2006/2007 tanévben nem vett részt hallgató Erasmus cserekapcsolatban, de voltak különböző szakos hallgatók, akiknek a kreditjei között volt tanítási gyakorlat is.A 2007/2008 tanév I. félévében 2 szociálpedagógia szakos hallgató, „Babes-Bolyai Egyetem”, Románia nyert Erasmus ösztöndíjat. Oktatók közül cserekapcsolatban részt vett a 2006/2007 tanévben: Dr. Szilágyi István, Szociálpedagógia Tanszék, „Babes-Bolyai Egyetem”, RomániaDr. Ludányi Ágnes, Szociálpedagógia Tanszék „Babes-Bolyai Egyetem”, Románia Egyéb lehetőségek az Erasmuson kívül:

– Delta Academy for Science, Egyiptom, teljes körű intézményi szerződés, de főleg oktatás-technológia és könyvtár-informatika, minden évben kb. 20 hallgató 10 napos cseréje.

– Valdosta State University, USA, teljes körű intézményi szerződés, évente 1 oktató és 1 hallgató az intézményből.

– 2 Sz. Központi Testnevelési Tanárképző Főiskola, Vietnam teljes körű intézményi szerződés.

– Szentpétervári Film és Televízió Állami Tudományegyetem, főleg 10 napos hallgatói csere.

111

http://www.ukf.sk/

http://www.selyeuni.sk/

http://www.selyeuni.sk/

http://www.pap.edu.pl/

A TKTK egyes tanszékeinek intézményen belüli, továbbá hazai és külföldi tudományos kapcsolatai

(Forrás: A Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar tudományos kutatási beszámolója a 2005. 01. 01– 2006. 12. 31-ig terjedő időszakról)

Pszichológia Tanszék

A tanszék oktatói tagjai a Magyar Pszichológiai Társaságnak, valamint nemzetközi szinten az Alkalmazott Pszichológiai Társaságnak. A Tanszék jelentős szerepet játszott a fakultás karrá válásában, valamint a tanárképzés és továbbképzés főiskolai szintű koordinációjában. Hazai kapcsolatai az ELTE, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Nyíregyházi Főiskola, a Jászberényi főiskola, valamint a Szombathelyi főiskola pszichológiai, ill. pedagógiai tanszékeivel szoros. Nemzetközi kapcsolata a tanszéknek az ARION-hoz kapcsolódó intézményekkel volt ezen időszakban.

Neveléstudományi Tanszék

A tanszék oktatói a hazai tudományos közéletben számos funkcióban jelen vannak (MAB-munkabizottsági munka, MPT, Tanárképzők Szövetsége, Professzorok az Európai Magyarországért szervezet, folyóirat-szerkesztőség, ELTE és DE Doktori iskolája). Az Equal Második esély c. projektben holland és olasz partnerekkel együtt dolgoznak.

Szociálpedagógia Tanszék

A hazai szociális képzőhelyekkel való együttműködés keretében a Szociálpedagógia MA szak kidolgozása. A Szent István Egyetemmel szakmai együttműködés, melynek keretében konferenciaszervezés, szekcióvezetés történik. Szakmai együttműködés a Magyar Relaxációs Társasággal és a Magyar Hipnózis Egyesülettel. Babes-Bolyai Tudományegyetemmel történő együttműködés keretében a Mentálhigiéné MA szak tematikáinak kidolgozása.Babes-Bolyai Tudományegyetemmel való együttműködés keretében szakcikkek megjelentetése az Erdélyi Magyar Pszichológiai Szemlében. Hallgatói tudományos diákköri munka folytatása közös kutatások megszervezése a romániai partneregyetemekkel.

Médiainformatika Intézet

Agria Media 2006 Információtechnikai és Oktatástechnológiai Konferencia és Kiállítás és ICEM, melynek időpontja: 2006. november 06-07.-én volt. A nemzetközi konferencián 22 ország képviseltette magát (Szlovákia, Egyiptom, Malajzia, Svájc, Németország, Románia, USA, stb). A Médiainformatika Intézet oktatói által tartott előadások száma: 10Külföldi kapcsolatok:

1. Delta High University Mansoura Egyiptom, Delta High University Mansoura Egyiptom

2. Szentpétervári Állami Film- és Videótechnikai Egyeteme 2002-től tudományos Együttműködési megállapodás

3. A németországi Halléban (Franckesche Stiftungen) 2000-ben megkezdett hungarica-kutatások befejezése, a romániai

4. Brassóban a Fekete Templom levélárában található régi könyvanyag feldolgozásának befejezése, és Martin Schmeizel (1679-1747) könyvtárának rekonstrukciója a nagyszebeni Brukenthal-könyvtár régi könyves állományában.

Andragógiai és Közművelődési Tanszék

112

HEFOP 3.3.2. Kompetencia-alapú tanítási-tanulási programok elterjesztése a pedagógusképzésben elnevezésű projekt keretében a Disszemináció, szinergia feladatkör vezetése, a projekthez kapcsolódó konferenciákon, tréningeken való részvétel. Az EQUAL projekt keretében több munkacsoportban folyamatos részvétel a folyó munkákban, rendezvényeken, munkamegbeszéléseken részvétel, „Második esély” képzések kidolgozása.Hazai kapcsolatok: ELTE Tanárképző Főiskola Kar (közös gerontológiai kutatás) és Nemzeti Felnőttképzési Intézet (andragógiai kutatás koordinációja, pályázati támogatása). A kutatás 2005-ben lezárult. Kutatásvezető: Sz. Molnár Anna. A kutatás összefoglaló publikációja a Felnőttképzési Kutatási Füzetek sorozat 15. köteteként jelent meg.Magyar Kultúraközvetítők Társasága (közös kutatás „a művelődésszervező szakos hallgatók kirajzása”). Az országos kutatás befejeződött. Összesített (megyei) eredmény és az országos feldolgozás megtörtént. G. Furulyás Katalin koordinálásával folytatódott a kutatás, amelyben tanszékünk is feladatokat vállalt. A tanulmánykötet 2005-ben jelent meg.Magyar Kultúraközvetítők Társasága – Ifjúságkutató Műhely. A „Kistérségi kultúra lehetőségei” kutatás a Megyei Önkormányzat felkérésére történt. Elkészült: Pétervására és Kistérsége, a Tisza-tó és a Dél-hevesi Kistérség. 2006. nyarán a Bélapátfalva és Kistérsége kutatás adatfelvétele megtörtént, a feldolgozás jelenleg folyamatban van.Magyar Szabadidő Társaság Oktatásszociológiai Szakosztály: Főiskolai, egyetemi hallgatók a felsőoktatás rendszerében. Művészetszociológiai Szakosztály: A művelődési otthonok helye a változó társadalmi környezetben. A kutatás 2005-ben befejeződött, 2006-ban elkezdődött a „végzős hallgatók pályakövetési vizsgálata”. A kérdőívet tanszékünk állította össze, amelyet a 2006-ban záróvizsgát tett nappali tagozatos hallgatók töltöttek ki. A „pályakövetés” első „állomása” 2006. októberében volt. Magyar Szabadidő Társaság: Konferencia és kutatás. Az idő (szabadidő) szerepe ma Magyarországon. 2006-ban a kutatáshoz kapcsolódó konferencián részt vettünk, előadásokat tartottunk.Idegenforgalmi Tudományos Egyesület (Heves megyei) – „Vendégváró Eger”. Kutatás, előadás, konferencia. Konferenciákon bemutattuk a kérdőíves kutatások eredményeit. Folyamatban: 2005-2006-2007: a „végvári vigasságok rendezvénysorozat kutatáselemzése, közvélemény-kutatása.A tanszék vezetője alapító tagja a Debreceni Egyetem Neveléstudományi Doktori Programjának, abban témavezetőként és oktatóként folyamatosan tevékenykedik.Nemzetközi kapcsolatok: Croydon College, London és Continuing Education Abd Training Service, London; Kapcsolatfelvétel időpontja: 2004. november 17. Együttműködés formái és célja: a felnőttképzés módszertani kérdései, az andragógus képzés feladatai. Német Népfőiskolai Szövetség Nemzetközi Együttműködési Intézete, Bonn; Együttműködés célja: a felnőttoktatás intézményrendszerének kutatása. Eredmények: konferenciákon előadás, publikációk.

Az EKF Tanárképzési és Tudástechnológiai Kara számos intézménnyel kötött együttműködési megállapodást, az egyedi gyakorlóhelyek sokféle lehetőségével együtt. A teljesség igénye nélkül:

Miskolci EgyetemNyíregyházi FőiskolaHeves Megyei Pedagógiai IntézetForrás Gyermek és Ifjúsági Központ Bartakovics Béla Művelődési KözpontHétszínvirág GyermekotthonEsélyek HázaHunyadi János Általános Iskola

113

Hallgatói CentrumAndrássy György Közgazdasági SzakközépiskolaÉRÁKHeves Megyei Gyógypedagógiai SzakszolgálatNevelési Tanácsadóstb.

A partnerkapcsolatok között kiemelkedő a közös képzések indítása, amelyre a legjelentősebb példa az 1.d alkritériumnál említett közös tanári MA szak beadása a Miskolci Egyetemmel és a Nyíregyházi Főiskolával, vagy például a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskolai Karon tervezett szociálpedagógia és médiatechnológus asszisztens szakok.

5. Folyamatok

5.a Az oktatás FOI folyamatainak értékelése, előnyök, hátrányok, fejlesztések értékelése, változtatási igények feltárása

A folyamat leírások a kari stratégiához illeszkednek. A tevékenységek középpontjában a képzési folyamatok állnak, a teljesítmény célok többsége is ezekből vezethető le.Mutatóit az előző alkritériumok tartalmazzák, így például:A hallgatók oldaláról: a jelentkező hallgatók száma,

az első helyen jelentkező hallgatók száma,a felvett hallgatók száma,a hallgatók száma szakonkénti bontásban,a végzett hallgatók száma, elhelyezkedési aránya.

Az oktatók oldaláról: a főállású oktatók száma,a fokozattal rendelkező oktatók száma,a vezető oktatók száma,kitüntettek, díjazottak száma stb.

A felsőoktatási célokkal lépést tartunk, a bolognai struktúrának megfelelően átalakítottuk a képzést, és folyamatos értékelést végzünk az oktatás hatékonysága érdekében (például: elégedettségmérés). Új képzések anyagát készítettük elő (például: tanári MA). A változtatási lehetőségeket folyamatosan mérlegeljük, az egységvezetői és a tanszékvezetői értekezleteken egyaránt, és a felmerülő módosítási és fejlesztési javaslatokat folyamatosan beépítjük.

5.b A kutatás FOI folyamatainak értékelése, előnyök, hátrányok, fejlesztések értékelése, változtatási igények feltárása

A kutatási folyamatok tervezése a készülő kari stratégia részét képezik. Jelentős mutató számait az előző vagy soron következő alkritériumok szintén jól bemutatják, így például:

a fokozatot szerzettek száma,az előléptetések száma, a publikálási tevékenység, a pályázati tevékenységek stb.

Az ellenőrzés során minden főállású oktató éves tudományos jelentést és következő évi kutatási tervezetet készít. A jelentések és a tervezetek tanszéki, illetve kari szinten is

114

összesítésre kerülnek. Pályázati tevékenység összkari szinten is folyamatosan zajlik, így például jelenleg a HEFOP 3.3.2. pályázat, az EQUAL – Második esély pályázat stb.

5.c FOI támogató folyamatok fejlesztése, dokumentáltsága, szabályozottsága

A támogató folyamatok az oktatási-képzési rendszerhez szervesen illeszkednek, ezáltal a kari stratégiában is megjelennek. Mutatószámai, például: az adminisztratív munkakörök száma,

a pénzügyi munkakörök száma,az alvállalkozások száma, stb.

Ezen támogató folyamatok ellenőrzése a hallgatói és főként az oktatói kérdőívezések részét képezik. A támogató folyamatokban bekövetkező változások kari, illetve főiskolai szinten érvényesülnek. Pl. a portaszolgálat vállalkozásba történő kiszervezéséről a Rektori Hírlevélen keresztül kari, illetve főiskolai szintű kommunikálás is történt.

5.d FOI irányítási folyamatok fejlesztése, dokumentáltsága, szabályozottsága

A kari irányítás a Felsőoktatási Törvénnyel összhangban a dékán, a dékán-helyettes, a kari tanács és az egységvezetők értekezletén keresztül történik. Ennek segítői a karon működő bizottságok. A kari bizottságok szakterületükön változtatási, fejlesztési elképzeléseket fogalmaznak meg, amelyet a kar dékánja vagy helyettese terjeszt fel a Kari Tanács felé. A kari szintű döntések ennek a plénumnak a jogosultsága. Az ilyen jellegű változtatások kommunikálása a kari hírek, illetve szükség szerint a főiskolai szintű médiumok keretében történik.

5.e Elitképzés rendszerének bemutatása és értékelése

Az elitképzés a kar hallgatói körében kiterjedt.Mutatószámai az előzőekben és következőkben jól dokumentáltak:

Tudományos Diákkör (TDK) száma,Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) száma,Szakkollégiumok száma és tevékenységük,Demonstrátorok száma,Köztársasági ösztöndíjasak száma,Oktatók közül Ph.D képzésben részt vevők száma.

Ezen tevékenységekbe bármely kari hallgató, oktató bekapcsolódhat. A tevékenység elismertségét mutatja a TDK Bizottság és a Kitüntetési Bizottság léte. A TDK Bizottságban minden kari egység képviselteti magát, a képviselők saját egységükön belül népszerűsítik a TDK munkát, illetve elmondható, hogy a sikeres TDK-zók nagy része demonstrátor és/vagy köztársasági ösztöndíjas lesz. Az OTDK elismerések mellett a kar legsikeresebb OTDK-zókat főiskolai kitüntetésekre is előterjesztik.

Az Eszterházy Károly Főiskolán Ph.D képzés nem működik. A kar több doktori iskolával jó kapcsolatot tart fenn, különösen a Debreceni Egyetem Neveléstudományi Doktori Programjával. A kar, akárcsak az intézmény, a főállású oktatóinak a Ph.D képzését és a fokozatszerzését messzemenően támogatja.


115

6. a Az elégedettség vizsgálatának elemzési, és az ahhoz kötött fejlesztési programok megismertetése, értékelése, visszacsatolása

Az intézményben 2007. júniusában került sor oktatói elégedettségi teszt kitöltésére online környezetben, a feldolgozása folyamatban van. A fakultáson/karon még nem volt különálló elégedettségi vizsgálat.Az elkövetkező időszakban a kérdéskörre vonatkozóan adatgyűjtési technikák lehetnek:

– szabályozó dokumentumok munkatársakra vonatkozó fejezeteinek ismerete, alkalmazása;

– az oktatásban együttműködők kommunikációs csatornáinak működési jellemzői;– az informális szokásrendszerek sajátosságai;– a konfliktusok minőségének és mennyiségének elemzése;– interjúk a személyes megelégedettségről;– az elégedetlenséget jelző és okozó tényezők feltárása;– az infrastruktúra munkát segítő kiépítettsége.

6. b A követelmény-, teljesítményértékelési, karriertervezési, személyiségfejlesztési rendszer javítása, értékelése

– A beosztás szerinti oktatói követelmények meghatározását a főiskola oktatói, kutatói és tanári követelményrendszere tartalmazza. A megfogalmazás alapján kerül sor évenként az egyéni kutatási tevékenységek tervezésére és értékelésére. A tervezés és értékelés kiemelt területei: tudományos fokozatok megszerzése, publikációs tevékenységek és az oktatást segítő innovációs folyamatok megvalósítása. Az értékelés módszere és szempontja: önértékelés; a kar és a tanszékek által támasztott tudományos követelményeknek való megfelelés.

– Az oktatók komplex teljesítménymérése pontozási rendszerrel valósult meg a 2006-2007-es tanévben. A mérés kiterjedt: az oktatásra, a menedzsment tevékenységre, a megjelent publikációkra.

– A TKTK hallgatói önkormányzata a 2006/2007-es tanév tavaszi szemeszterének végén hallgatói visszajelzésként kérdőív alkalmazásával mérte az oktatói tevékenységet (hallgatoi_kerdoiv.xls a mellékletben csatolva). A mérés kiterjedt az oktató szakmai felkészültségére; előadási stílusára; a tanegység célkitűzéseinek megvalósítási módjára; személyiségjegyeire; a hallgatókkal való kapcsolattartás formáira; a számonkérés módszereire és korrektségére; az előadások és a szemináriumok látogatottságára. A hallgatók ötfokozatú skálán végezték a minősítést, a kapott adatok feldolgozása átlagszámítással valósult meg. Az oktatók személyre szóló visszajelzést kaptak az értékelésükről.

6. c Létszám mennyiségi és minőségi változásai, fluktuáció, megtartó képesség fokozása, értékelése

Mennyiségi változásokPszichológia Nev_Tud Szoc_Ped Méd_Inf Andragógia Összes2004. 12. 31

2006. 12. 31

2004. 12. 31

2006. 12. 31

2004. 12. 31

2006. 12. 31

2004. 12. 31

2006. 12. 31

2004. 12. 31

2006. 12. 31

2004. 12. 31

2006. 12. 31

A tanszék főállású oktatóinak száma 8 8 8 8 8 7 11 22 5 6 39 51

116

A tanszék főállású tudományos minősítésű oktatónak száma

PhD/DLAkand. 4 5 3 3 3 2 7 9 1 3 18 22

Hab.dokt. 1 1 1 1

DSc/MTA 1 1

MTA tagja 1 1

A tanszék nem főállású oktatóinak száma 3 2 2 2 6 6 1 6 1 2 13 18

A tanszék nem főállású, de tudományos minősítésűoktatóinak száma

PhD/DLAkand 2 1 1 1 1 3 4 5

Minőségi változásokAz oktatók beosztás és tudományos minősítés szerinti összetétele jónak értékelhető. Az utóbbi években nőtt a minősített oktatók száma. Köszönhető ez annak, hogy a fokozatszerzők tanszékükön órakedvezményt, technikai és anyagi támogatást kapnak a dolgozatuk elkészítéséhez, konferenciákon való részvételhez, publikációk megjelentetéséhez. Külföldi és hazai intézményekkel történő együttműködés eredményeként az oktatók széleskörű oktatói és kutató tapasztalatokat szereznek.Az oktatók belső továbbképzésének rendszere kiterjed az oktatás- és kutatásmódszertani képességek fejlesztésére; a kompetenciaalapú tanítás sajátosságainak elsajátítására; az informatikai tudás bővítésére.

9. További szervezeti eredmények számokban

A szervezeti eredmények körében csak azokat a mutatókat jelezzük itt, amelyek az eddigiekben még nem szerepeltek.

9.a Az oktatási tevékenység a 2006/07-es tanévben

A nyelvvizsga hiánya miatt ki nem adott diplomák száma 143 fő Kiadott diplomák, oklevelek száma képzési szintenként, összesen Főiskolai: 216,

egyetemi 6, összesen 222 Abszolvált hallgatók száma összesen 365 fő Oklevél minősítés megoszlása

Elégséges: 1 (0,45%)Közepes: 52 (23,55%)Jó: 127 (57%)Kiváló: 42 (19%)

OKM felé jelzett hallgatói létszámok a TKTK-n 2006. október 15-én

Összesen Ebből első Államilag támogatott Államilag támogatott

117

évfolyam összesen első évf.Nappali 562 267 (47,5%) 515 (92%) 226 (84%)Levelező 1697 407 (24%) 517 (30%) 108 (26%)Távoktatás

123 15 (12%) 0 0

Összes 2382 689 (29%) 1032 (43%) 334 (14%)

Szakra jelentkezők, felvettek, beiratkozók, oklevelet szerzők számának összehasonlítása Csatolva mellékletként: TO felvettek_póttal. xls

Lemorzsolódó hallgatók, „törölt” hallgatók száma: 138 fő Szigorlatot tett hallgatók száma: 1376 fő Szigorlati osztályzatok megoszlása

Csatolva mellékletként: TO TKTK szig.ered.xls

TDK eredmények a 2006/07. tanévben

Benyújtott dolgozatok száma Intézmény által

szervezett OTDK

ITDK OTDK Országos helyezés

Szoc_ped 6 2 1 (második helyezés)

IGEN

Médiainf. 6 4 3 (orsz.helyezett) -Pszichológia - - - -Nev_tud 3 3 - -Andragógia 6 4 2 (országos

helyezett)-

9.b A kutatási tevékenység a 2006/07. tanévben

A felsorolt mutatószámok az eddigi alkritériumokban bemutatásra kerültek.

9.c A szervezet gazdálkodására vonatkozó adatok

Könyvtár állomány (MA anyag)

A főiskola bármely tanszékén, könyvtárában meglévő dokumentumállomány, pontos adat a 2005. december 31. állapotnak megfelelően:

– könyv: 291.149 db– bekötött periodika: 18.857 db– Videokazetta: 2.022 db– CD (zenei) 1.231 db– CD-Rom 686 db– DVD 252 db– kurrens periodika: 360 db, ebből 60 db idegen nyelvű

A Tanárképzési és Tudástechnológiai Karhoz tartozó egységek adatai 2005. december 31. állapotnak megfelelően:

– 110.281 db könyv– 61 db kurrens periodika

118

Számítógépes állomány

A főiskolán közel 1300 db számítógép működik, ennek közel a fele áll a hallgatók rendelkezésére (részletesebben a 4.a alkritériumban).

Tantermek, előadótermek, eszközellátottságuk, műhelyek, iskolai gyakorlóhelyek

Az Eszterházy Károly Főiskola tanárképzésében részt vevő mind a négy kar korszerűen felszerelt előadótermekkel, szemináriumi helyiségekkel, laboratóriumokkal rendelkezik. A mestertanárképzésben a négy kar közösen látja el a feladatokat. A főiskolán 91 tanterem, előadóterem, műhely és laboratórium segíti az oktatói munkát.A főiskola épületállománya a város hét pontján található. A mestertanár képzést szolgálják a Lyceum és a B épület tanulási terei, az informatikai központok, melyek megtalálhatóak a B épületben, valamint a jelentős és összefüggő épületcsoportban, a Leányka úti campus részben. A tanárképzésért felelős Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar infrastruktúrájának fejlesztése lehetővé teszi, hogy a kar 2007. novemberétől egy teljesen felújított, korszerű infrastruktúrával oktatási terekkel és tanári szobákkal rendelkező, önálló épületben folytassa működését. A főiskola mintegy 60 000 m2 épülettere szolgálja az oktatás és kutatás feladatait.

Oktatási helyiségek Férőhelyek száma (fő)

Helyiségek száma (db)

nagyelőadó 240 1nagyelőadó 100–168 5kiselőadó 60–95 13szemináriumi, gyakorlati terem 15–55 67műhely, laboratórium 15-55 5

Kollégiumi helyekSaját fenntartású kollégiumban lakó hallgatók száma a kari statisztika, 2006. október 15-i állapota szerint

Kollégium Összesen Ebből lányAlmagyar úti 35 7Érsekkerti kollégium

44 12

Sas úti 61 22140 41

Oktatást támogató egyéb dolgozók létszámadatai

Ügyviteli alkalmazottak 9Informatikusok, technikusok, oktatást segítő személyzet stb. 16

ÖSSZESEN: 25 fő

Humánerőforrás bemutatása összegezve

Tanszék Teljes Nem teljes ÖsszesenAndragógiai és K. T. 6 2 8Informatikai T. 13 5 18Oktatást. T. 9 1 10

119

Neveléstudomány T. 8 2 10Pszichológia T. 8 2 10Szociálpedagógia T. 7 6 13Módszertani Tsz. 2 1 3

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSE

A Természettudományi Kar esetében 2006 őszén lezárult a Hefop 3.3.1. pályázat keretében az önértékelési eljárás, a szöveges önértékelés összefoglalóját mellékeljük ezen anyaghoz:

1. Vezetés

1.a A kiválósági minőségkultúra melletti elkötelezettség

Az intézmény rendelkezik küldetésnyilatkozattal, de kari szinten ilyen létezéséről nem tudunk. A rektor gyakran hangsúlyozza is a küldetésünket (pl. ünnepi rendezvényeken). A kari szintű minőségpolitika gyakorlatilag alig érzékelhető. A szakok minőségbiztosításáért elsősorban a szakfelelősök felelősek, akiknek ebben segítenek a szakirányfelelősök. Az eddigi MAB számára készült szakértékelési jelentéseket ők készítették el és a kari ill. intézményi min. vezető összesítette.

1.b A kiválóság irányába vivő változások

Kari szinten van minőségbiztosítási és értékelési bizottság, amelynek kevés hatással vannak a mindennapok munkájára hatnia (pl. tájékoztatás, konstruktív meg-győző konzultáció a szakfelelősökkel, rendszeres tanácsadás és adminisztratív felkészítés, dolgozók minőségügyi képzése).Operatív adminisztratív feladatokat ellátó minőségügyi iroda sem kari sem intézményi szinten nincs, így a minőségügyi felelős a saját hivatali személyi és hivatali infrastuktúrájával kénytelen dolgozni.Intézményi szinten az utóbbi 4-5 évben sok lépés történt minőségügyben. Elkészült a minőségügyi kézikönyv, kialakult egy elfogadhatóan működő minőségbiztosítási mechanizmus. Kiválósági értékelések és elemzések eddig nem voltak, a vezetés külső és belső kapcsolatrendszerének formális értékeléséről nincs információ. A döntési kompetenciák szerintem legalább újragondolandók

1.c. A működés színvonalas fenntartása és a humán erőforrás fejlesztése

Az óratartási kötelezettség rektori szinten szabályozott és többnyire ellenőrzött is. Kari szinten alapvetően nincs gond az oktatók óratartási fegyelmével. A tantervi megfelelés nincs probléma, ezt kari szinten csak formálisan lehet (de így kell is) ellenőrizni.Kari szinten korlátozott (intézeti és tanszéki szinten méginkább) az ösztönzési és fegyelmezési lehetőség. A bizalmi elv és a mintaadás eddig a kari vezetők szintjén alig érvényesült, a dékán váltás óta viszont folyamatos törekvés érzékelhető e területen is. Az elmúlt években a vezetők (pl. kari főig. helyettes ) kiválasztásánál és a kari szervezeti testületek működésénél egyaránt hiányzott a minőségi követelmények figyelembevétele, ami ki is iktatta a vezetői mintaadási elvet a gyakorlatból. A bizalmi elv érvényesülésének hiányát jelezte a gyenge információ áramoltatás és több –az érintettek kiiktatásával előkészített –döntés lényeges szervezeti és személyi kérdésekben is.

120

Kari szinten (a fakultás időszakban sem ) történt munkatársi elégedettségi mérés. Tanszéki szinten a tszv.-i pályázatnál ez némiképp lemérhető, de magasabb szinten nem.A vezetésben némi lojalitás érzékelhető, de a bizalmi elv általánosan nem eléggé él, parciálisan (valószínűen érdekorientáltan) működik. Ezt érzékeltem a különböző testületek megválasztásánál is. 1.d A vezetők együttműködése az intézményen belüli és kívüli partnerekkel

Kari szinten (és tanszéki, sőt intézeti szinten is) jelentős a hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer, de nem elég hatékony a kihasználtsága. Valószínűen részben az egymás munkája iránti érdektelenség, másrészt némi nemtörődömség is oka lehet ennekAz utóbbi időben kezd erősödni a karon belüli és a karok közötti oktatási és más pl. kutatási, érdekérvényesítési együttműködés. Jelenleg csupán a legszükségesebb területeken és mértékben érzékelhető az intézmény karai, sőt a mi karunk egyes egységei között is együttműködés. Az utóbbi időben a nagyobb projektek (bikavér-projekt, Egerfood) megvalósulása jelzi az együttműködés bizonyos lehetőségét és irányát, de ebben sem a kari szemlélet dominanciáját érezhető.

RADAR értékelés: 42% 14 pont

Teszt értékelése:

a) Stratégiai szemlélet: 3,96

A válaszok átlagpontszáma viszonylag magas, standard deviációja alacsony, ami alapvetően egységes megítélést sugall. A 12): 4,14-es pontszáma kiemelkedően magas.

b) A vezetés példamutatása: 3,44

A vizsgált elemen belül legalacsonyabbra értékelt kategória, a legnagyobb szélsőségekkel

c) Participáció; csoportmunka orientáltság: 3,63

A válaszadók viszonylag egységesen, az első két kérdésre magas (3,92; 3,95), a harmadikra jóval alacsonyabb (3,03)pontszámot adtak,

d) Szakmai kompetencia: 3,87

Nagyobb szórással, több szélsőséggel, de viszonylag jónak (elfogadhatónak) értékelték a válaszadók a vezetők szakmai kompetenciáját. Kiemelkedő a 7): 4,23-as értékelése

A tesztes értékelés összesített átlaga: 3,725 (74,5%) 49 pont

A vezetés összesített pontszáma: 63 pont

2. Stratégia

2.a A kar célkitűzéseinél és stratégiaalkotásánál milyen igényekre milyen igényekre, elvárásokra, információs háttérre épít?

A kar jelenlegi helyzetében igen egyszerű megítélni a fenti kérdést, mivel a stratégiaalkotás kiindulási pontját jelentő célkitűzés sem történt meg, így nem valósulhatott meg a célkitűzésnek megfelelő információgyűjtés sem. Bizonyos információs körök kialakultak ugyan, azonban az ezekből származó információk célirányos feldolgozása nem történt meg.

121

A munkatársi elégedettség felmérése csak a legutóbbi napokban történt meg, így annak a nem létező stratégiakészítéshez való visszacsatolása semmilyen számszerű mutatót nem eredményezhetett.

A nemzetközi trendek információinak értékelése szintén egy már létező stratégia szempontjait igényelte volna.

A javulások megfogalmazásának viszonyítási alapja szintén értékelhetetlen, hiszen sem kimutatható javulás nincs, sem viszonyítási alap nem került megfogalmazásra.

Az elégedettségmérések eredményeinek hasznosítása a jövő zenéje, aminek alapvető feltétele, hogy végre elkezdődjön egy szervezett stratégiaalkotás a karon.

A szakmai közvélemény terén elfogadhatónak tűnik a kar teljesítménye, bár az itt figyelembe vehető tagságokra vonatkozó célirányos adatgyűjtés szintén nem történt a karon.

A partnerigények meghatározása módjának értékeléséhez első lépésként meg kellett volna határozni a kar partnereit, majd kidolgozni az igények felmérésének szempontjait, végül végrehajtani azt.

A különböző felmérések eredményeinek kiértékelése, folyamata, beépítése a stratégiába csak csíráiban létezik, vagyis elkezdődtek a felmérések. A minőségirányítási rendszerben nagy valószínűséggel vannak kiépített csatornák az eredmények hasznosítására.

Információs körbe tartozó külső partnerek a kari stratégiaalkotás céljából még nem szolgáltattak információkat, mert ilyen célú felmérést még nem indított a kar.

2.b A stratégiaalkotás során milyen módszerek használatára kerül sor? A stratégiai team munka, ill. a stratégia kimunkálásban való részvétel egyaránt

értékelhetetlen, hiszen még csírái is csak a most zajló minőségbiztosítási rendszer kialakítási projekt keretében kezdenek létrejönni. Először is meg kellene tervezni a stratégiaalkotási folyamatot, majd elvégezni azt hosszú hónapok szívós munkájával, elkötelezett kari oktatók, valamint képzett szakemberek közreműködésével.

2.c Stratégiai akciók/Stratégiaalkotás Stratégiai akciók értékeléséhez először a stratégiát kellene megalkotni, majd annak

egyes pontjait akciók formájában megvalósítani. Egyelőre a kari stratégia iránti belső igény felkeltése lenne a fő cél, mert e nélkül a külső szakemberek sem fognak tudni segíteni.

2.d A stratégiai akciók megvalósulásának értékelése A jó megoldások kari terjesztéséhez először is jó megoldásoknak kellene születniük.

Most még a problémák felismerésén sem vagyunk túl, így a jó megoldások majd a következő évek munkájának eredményeként jöhetnek létre. E pont alatt valódi értékelés mintegy 3-4 év múlva várható, feltéve, hogy a jövő év elején valós stratégiaalkotási folyamat indul el a karon.


Teszt értékelése

a. Stratégiai szemlélet: 3,39

A válaszadók megítélése szerint leginkább az erkölcsi-anyagi megbecsültség hiányzik (11): 2,79)

b. Stratégia visszacsatolása: 3,54

122

Viszonylag kis szórással, de a teljes pontskálát kihasználva értékelték a válaszadók.

c. Participáció: 3,57

A megítélés ez esetben még egységesebb

d. Integrált vezetés: 3,65

Összességében megállapítható, hogy a munkatársak bíznak a vezetés stratégiájában

A tesztes értékelés összesített átlaga: 3,54 (71%) 38 pont



3.a A kar személyi állományának összetétele, szakterületeik képzési profil szerinti megfelelése

A kar személyi összetétele globálisan megfelelő, a minősített oktatók száma megfelel a MAB elvárásoknak. Kedvezőtlen tendenciát mutat viszont a korösszetétel, illetve a vezető/nem vezető oktatók aránya, a fiatalítás csak korlátozottan oldató meg. Az oktatók képzettsége, kutatási területe általában megfelel az oktatott szakterületnek. A kapacitások kihasználása megfelelőnek, helyenként nagymértékűnek mondható (a kötelező óraszámokhoz viszonyítva)

3.b Teljesítményértékelési rendszer és kompetenciakövetelmények bemutatása, rendszerértékelés- és fejlesztés

Az intézmény által most bevezetendő Oktatói Követelményrendszer egyértelműen rögzíti az alkalmazás és előrelépés követelményeit, - egyelőre - nem oldja meg azonban a teljesítmény mérésének kérdését

3.c Kompetenciaalapú teljesítményértékelés, emberi erőforrás minősítés és fejlesztés

A teljesítményértékelés „élő pontrendszere” kidolgozás alatt áll, eddig nem volt kidolgozott értékelési rendszer. Az erőforrás fejlesztés kérdései intézményi szinten dőlnek el. Az utánpótlás biztosítása egyre inkább a partner intézményekben működő doktori iskolák felől történik, de még ma is jelentős a „benntartott” tehetséges diákok száma.


A munkatársak bevonásának terepe az intézményi szint, a kommunikáció is áttételes, többnyire az intézetvezetőkön keresztül történik. A véleménynyilvánítás informális csatornái mellett a Kari Tanács a legfontosabb lehetőség. A projektek és az elnyert pályázatok száma folyamatos növekedést mutat, megjegyzendő azonban, hogy az egyes tanszékek/intézetek aktivitása, hatékonysága nagyban különbözik.


A kar – és az egész intézmény – sokat tesz a dolgozók sport és kulturális lehetőségeinek biztosítására. A pályakezdők további minősülését anyagilag is támogatják. A lakástámogatás

123

is létezik, de mértéke minimális. Az étkezés több helyen is támogatott, a kar elhelyezkedése szempontjából igen fontos a menza működtetése


A karon dolgozók óraterhelése és a hallgató/oktató arány is nagy eltéréseket mutat az egyes egységeknél, általában átlagosnak, vagy afelettinek mondható. A további terhelések mérésére jelenleg nincs objektív mérés


Teszt értékelése

a) Elvárások meghatározása: 3,73

A kérdéskör megítélése egységes, szélsőségektől mentes

b) Egyéni előremenetel: 3,25

Az alacsonyabb értékelés a karriertervezés hiányának tudható be

c) Feltételbiztosítás: 3,54

A kérdéskör megítélése nem egységes, ez természetes következménye a kar kisebb egységeinél tapasztalható különbségeknek

d) Értékelés: 3,05

A pontszám alacsony és nagy a szórása. Előbbi főképpen a 7): 2,85 és 8): 2,73 értékeknek tudható be.

e) Fejlesztés: 3,6




4.a. Oktatási infrastruktúra bemutatása, fejlesztése, kihasználtsága

Oktatási infrastruktúra ellátottság: előadótermek, szemináriumi helyiségek, valamint laboratóriumok száma, illetve annak kihasználtsága jónak mondható. az előadásokon, szemináriumokon a megfelelő médiahasználat biztosított. Az infrastruktúrának a tantervi, órarendi ütemezéssel való összhangja sikeres és nagymértékben összehangolt, mivel a nappali és levelező tagozaton is folyik oktatás 4, illetve 3 évfolyamon, valamint a szakképzéseknél. Az oktatói leterheltség a főállásban oktatók esetében. Az egyes gyűjtemények színvonala megfelelő, vagy annál jobb, a laboratóriumok felszereltsége, műszerezettsége jelentős eltéréseket mutat. A könyvtári szolgáltatás színvonalas, a jegyzetbolt működése azonban nem zökkenőmentes. Internet használata az általános főiskolai szintnek megfelelő, ezen kívül sok esetben a tudományos diákköri, illetve szakdolgozati munkákat még a tanszéki (tanári) számítógépek felhasználásával is végzik.

124

4.b. Kutatási infrastruktúra bemutatása, fejlesztése, kihasználtsága

A kutatási infrastruktúra a Természettudományi Karon az utóbbi időben jelentősen fejlődött. A kutatási lehetőség a Regionális Tudásközpont létrejöttével mennyiségi és minőségi változáson ment át. Az elkövetkezendőkben még tovább kell szélesíteni a gyakorlatorientált kutatómunkát, bevonni még több termelőüzemet, gazdaságot támogatva a kis- és középvállalkozásokat a minőségbiztosítás, egészség- és környezetvédelem terén.

4.c. Információ és tudásmenedzselés

A kari információ áramoltatás a legutóbbi időkig döcögött, gyakran elakadt a vezetés különböző szintjein. Az egész karra kiterjedő tudásmenedzselés – részben a rendkívül heterogén összetétel miatt – nem valósult meg, jelen pillanatban csak kisebb egységek szintjén lelhető fel eltérő mértékben.

4.d. Pénzügyi erőforrások menedzselése, értékelése, fejlesztése

A felhasználható pénzösszegek intézeti, majd kari szintű elosztása egyszerűsíti és egyértelműsíti a helyzetet, tervezhetővé teszi a kis értékű fejlesztéseket, az egység gazdálkodását. Az erőforrások fejlesztésére sajnálatosan kevés a lehetőség.

4.e. Partnerkapcsolatok menedzselése

A kar jó kapcsolatot tart fenn a régió felsőoktatási intézményeivel, bár ezen kapcsolatok jelentős hányada inkább személyekhez kötődik, nem egy megfontolt stratégia része. A külföldi kapcsolatok kialakítása, ápolása folyamatosan zajlik (ám ezek többsége sem kari szintű). A legutóbbi időszakban a régió ipari üzemeinek egy részével lendületes és virágzónak ígérkező kapcsolat jött létre a Regionális Tudásközpont okán.


Teszt értékelése

a) Információ: 3,2

A válaszadók értékelése kérdésenként és az egész blokkot tekintve egyaránt nagyon egységes és elég gyenge

b) Vagyonelemek: 3,28

A válaszadók legkevésbé a technika állapotával, fejlesztésével (4):3,03) leginkább kihasználtságával (5): 3,58) elégedettek.

c) Partnerkapcsolatok: 3,82

A partnerkapcsolatok megítélése egységes és pozitív

d) Pénzügy: 2,9

A pénzügy megítélése hasonlóan egységes ám koránt sem olyan kedvező


125


5. Folyamatok

5.a Az oktatás FOI folyamatainak értékelése

A jelenleg működő kettős képzési struktúra elemei között az átmenetet segítő strukturális és funkcionális kapcsolódási pontok vannak. Így a korábbi struktúrában szerzett tapasztalatok felhasználásra kerültek az új képzési szerkezet kialakítása és az oktatási stratégia megtervezése és megvalósítása során.Az teljesítménycélok értékelésére alkalmazott output és eredményességi indikátorok közül kiemelhető az oktatók által megtartott órák száma, a tanegységeket látogató, illetve azokat sikeresen teljesítő hallgatók létszáma. A tanegységet felvevők és sikeresen teljesítők aránya ugyancsak fontos értékelési mérőszám.A természettudományok zömének közvetítendő ismeretanyaga napról napra változik, bővül ezért kiemelt fontosságú a megfelelő szakirodalmak biztosítása, a segédanyagok és a tananyag fejlesztése.A szervezeten belüli kapcsolódási pontok fontosak az oktatási folyamaton belül. A képzések zöme – kisebb nagyobb mértékben - a kar más tanszékeihez illetve más karokhoz kötődnek. Ebben a helyzetben kiemelt fontosságú az optimális kihasználtság megoldása.

5.b A kutatás FOI folyamatainak értékelése

Az interdiszciplináris kutatási programok indítása, koordinálása kari szinten nem valósul meg.A kutatási tevékenység fontos mutatószáma a publikációs tevékenység. Ennek intézményi szintű követése, értékelése ez év nyarán indult, az oktatók, kutatók publikációinak, és egyéb tudományos/művészi tevékenységeinek központi nyilvántartásba vételével.A kutatási tevékenység szerves részét képezi a hallgatók által egy oktató irányítása alatt végzett kutatói munka. Az eredményesség mutatói ebben az esetben az elkészült szakdolgozatok, TDK dolgozatok száma illetve eredménye.

5.c A FOI támogató folyamatok fejlesztése

5.d FOI irányítási folyamatok fejlesztése

5.e Elitképzés rendszerének bemutatása

A karon nem folyik PhD-képzés, így az elitképzést a TDK tevékenység jelenti. A karon jelentősnek mondható tudományos tevékenység folyik, melybe a hallgatók is bekapcsolódnak. A házi TDK konferenciák megszervezése, lebonyolítása intézetenként történik, a továbbjutott dolgoztok megállják a helyüket a legtöbb területen.


Teszt értékelése

a) Megfelelő módszerek hozzáférhetősége: 3,1

126

Az értékelés pontszáma alacsony (különösen 3): 2,96; 9): 2,75), szórása nagy.

b) Folyamatok fejlesztése: 3,04

c) Jelenlegi szabályozási rendszer: 3,4

A jelenlegi rendszert a válaszadók többsége elfogadhatónak tartja

d) Feltételbiztosítás: 3,4

A biztosított feltételek megítélése teljesen hasonló, a válaszadók a könyvtári szolgáltatással elégedettek a legkevésbé (23): 3,03)

e) Képzés: 3,73

A képzéssel a válaszadók globálisan elégedettek, a szórás viszonylag alacsony, és kevesen adtak rossz pontszámot. A válaszadók a kérdéscsoporton belül a tanszékek és hallgatók közötti kapcsolatot emelték ki (17): 4,1 és a TDK aktivitást keveslik (22): 3,1)

f) Kutatás: 3,3

A válaszadók többsége sem saját kutatómunkájával sem annak értékelésével nem elégedett igazán



ADOTTSÁGOK ÖSSZESEN: 296 pont

A tesztben szereplő személyek, szervezeti egységek megítélése általában jó, a legjobb pontszámot a dékán (4,1) ill. a dékáni hivatal (3,93) a legrosszabbat a HÖK elnök (2,93) kapta.


6.a Az elégedettség vizsgálatának elemzési, és ahhoz kötött fejlesztési programok megismertetése, értékelése, visszacsatolása

A rendszeres munkatársi elégedettségmérés elengedhetetlen egy szervezet (kar) zökkenőmentes működtetéséhez, a szervezet fejlesztéséhez. Azt évente legalább egyszer mindenképpen el kell végezni, eredményét pedig hasznosítani kell. Ehhez megfelelő - alkalmanként változó - tesztrendszerre van szükség.A munkatársi elégedettségmérés eredményeiből levont következtetéseken alapuló javító akciókat meg kell szervezni, különben az egész mérés önmagáért való lesz.A munkatársi elégedettségmérés szoros kapcsolatban áll a szervezeti önértékeléssel, annak szerves, meghatározó részét kell képeznie, de összefügg az egyéni teljesítmény értékeléssel is.A munkatársi elégedettségmérés eredményei és a rendszeres teljesítményértékelés nem lehet egymástól független, a kettőt mindig össze kell vetni, így pontosabb és eredményesebb lesz mindkettő. A TTFK-n az elmúlt években - sajnos - nem folyt sem szervezett munkatársi elégedettségmérés, sem rendszeres-tudatos egyéni teljesítményértékelés, amin a jövőben feltétlenül változtatni kell. Annak rendszerét és feed - back-jét ki kell dolgozni, be kell vezetni!

127

Az elemzési és fejlesztési programokat a kar társadalmával időben és pontosan meg kell ismertetni, azok eredményes működtetése céljából.

6.b A követelmény-, teljesítményértékelési, karriertervezési, személyiségfejlesztési rendszer javítása, értékelése

Intézményi és kari szinten létezik és működik egy erős oktatói követelményrendszer. Ennek további kibontása csak részben valósul meg. Nincsenek komplett karriertervek, csupán a tudományos kutatómunka 2-4 éves terveivel rendelkeznek az oktatók. A korábbi egyéni káderképzési tervek megszűntek, helyette nem készültek egyéni karriertervek. A dolgozók esetében a helyzet még rosszabb.Az egyéni karriertervek elkészítése előtt - többek között - a személyi oktatói igény felmérését is el kell készíteni.

Kari, intézeti, tanszéki feladatok:– személyi „van” állapot felmérése; – személyi „kell” állapot tisztázása;– személyi oktatói igények felmérése;– egyéni karriertervek elkészítése;– rendszeres személyi teljesítményértékelés bevezetése;– a folyamat dokumentáltságának megvalósítása.

6.c A létszám mennyiségi és minőségi változásai, fluktuáció, megtartó képesség fokozása, értékeléseAz oktatói követelményrendszer befolyásolja a munkaerő megtartás folyamatát is. Az erős oktatói követelményrendszer ellenére nincs a karon jelentős fluktuáció, az intézmény és a kar munkaerő megtartó képessége jónak mondható. A létszám minőségi változása figyelhető meg inkább, köszönhetően az oktatói követelményrendszernek és az egységvezetők határozott , jó munkájának.A konkrét javító intézkedések száma nem túlságosan nagy, inkább az oktatói követelményrendszerben leírtak következetes végrehajtása, bevasalása hozza a minőségi javulást.


Teszt értékelése

a) Irányítás / vezetés: 3,64

Az értékelés – közepes szórással – pozitívnak mondható, a válaszadók szervezetüket egységesen magasra (3,97) értékelték

b) Ösztönzés / motiváció: 3,31

c) Participáció és csapatmunka: 3,55

A két kérdésre adott értékelés teljesen megegyező, a válaszok szórása viszonylag alacsony, azaz a karon közel egyforma mértékű a munkatársak bevonása

d) Kultúra: 3,91

128

A magas pontszám a tisztességes bánásmód (8): 4,4 és a jó munkahelyi légkör (6): 4,15) eredménye

e) Feltételbiztosítás: 3,49



7. Hallgatói elégedettség


Kurzusra vonatkozó: -Vizsgarendszer, számonkérés: -Szervezeti önértékelés:Képzéssel kapcsolatos: 3,48

A témakörbe eső kérdések megítélése viszonylag egységes, kevés a szélsőség (különösen negatív irányban). A válaszadók leginkább a gyakorlati képzéssel elégedettek(7): 4,08), ugyanakkor hiányolják az elmélet és gyakorlat összhangját(3): 2,97). Az oktatók eléggé rugalmasan kezelik a hallgatói kéréseket (9): 3,86), de kevéssé veszik figyelembe észrevételeiket (10): 3,07)

Elégedettséget befolyásoló egyéb tényezők: – Hallgatói és szolgáltatói infrastruktura: 3,02– A válaszadók elégedetlenek a kollégiumok színvonalával (12): 2,75), valamint a

hallgatói önkormányzat tevékenységével (15): 2,46)– Szociális juttatások, támogatások: 3,07

– A tanulmányi ösztöndíjak rendszerét igazságosabbnak ítélték a megkérdezettek (17): 3,42; 18): 2,88)

– Kulturális lehetőségek: 3,33– Az intézményben biztosított lehetőségeket a válaszadók jelentősen jobbnak

minősítették.– Munkaerő-piaci lehetőségek: 3,15– Mindkét kérdés esetében jelentős a szórás és sok a szélsőség, ami a válaszolók eltérő

tapasztalataiból fakadhat.– Intézmény megítélése: 3,85– A válaszolók többsége – viszonylag kis szórással – jónak ítéli a légkört (27): 4,12), és

szívesen jönne vissza az intézménybe (25): 3,83)– Az intézmény külső megítélése: 2,91– A válaszadók megítélése szerint az intézmény és a régió együttműködése nem

zavartalan (30): 2,48), és ennek okát a külső tényezőben látják inkább.– Kreditrendszer: 2,7– A válaszadók nehéznek ítélik meg a már megszerzett kreditek elismertetését (33):

2,25) és úgy vélik, hogy az oktatók nincsenek kellőképpen tisztában a kredittranszfer lehetőségeivel (34): 3,08)Összességében: 3,15

Oktatási infrastruktúrával való elégedettség:

129

Oktatáshoz szükséges erőforrások: 3,36A válaszadók az épületek állapotát értékelték legalacsonyabbra az egységen belül (35): 2,85)Tanuláshoz szükséges erőforrások: 3,85A megkérdezettek egységesen jónak ítélték a számítógépes ellátottságot és a könyvtár színvonalát.Szakmai továbbfejlődés: 3,52Az egyéni érdeklődés kielégítése a többség számára megoldott (43): 4,1), a kutatásba viszont kevesebben tudtak bekapcsolódni (46): 2,95)Nem oktató – hallgató viszony: 3,12A válaszolók egységesen és alacsonyra értékelték a nem oktató dolgozók segítőkészségét és udvariasságát (48): 2,57)Összességében: 3,46

Végzett hallgatók:A tananyag alkalmazhatósága: 3,86

A válaszadók kis szórással jól hasznosíthatónak ítélték a megszerzett tudást.

Munka és munkahely: 2,82A többség elégedetlen a fizetésével (18): 2,68) és úgy érzik, hogy az intézmény nem

segítette elhelyezkedésüket (8): 2,22) A további válaszokból megállapítható, hogy magas a pályaelhagyók aránya (több, mint egyharmad), sokan kényszerültek munkanélküli segélyre, de rendkívül alacsony (1-2%) a külföldön munkát keresők/találók aránya.

Egyetemi évek: 3,45A többség egyértelműen pozitívan emlékszik vissza a főiskolán töltött évekre, oktatóik szakmai felkészültségét elismerik (23): 3,92, úgy érzik viszont, hogy nem kaptak elegendő felkészítést a nem szorosan szakmai feladatok ellátására (30): 3,11) és keveslik az idegen nyelvi képzést (31): 2,64)A végzett hallgatók nagy hányada szerzett (szerez) újabb diplomát, de nem bánták meg, hogy a főiskolára jelentkeztek.


A hallgatói elégedettség összesített pontszáma: 135 pont

8. Társadalmi hatás


Végzett hallgatókat foglalkoztató cégek elégedettsége- szakmai felkészültség: 3,83A munkáltatók viszonylag egységesen jóra értékelik a végzett hallgatók szakmai felkészültségét, az elmélet és gyakorlat terén egyaránt- egyéb készségek, személyiség: 3,89A munkáltatók a végzett növendékek informatikai képzettségével a legelégedettebbek (14): 4,18), a legtöbb javítani valót a kommunikációs készségben és a csapatmunkában látják (15): 3,72; 18): 3,66).- egyéb: 4,06

130

A munkáltatók jó képet alakítottak ki az intézményről (a karról), szívesen iskolázzák be továbbra is munkatársaikat. Az együttműködést a többség jónak ítéli, se itt még van fejlődési lehetőség (21): 3,67)

összesen: 3,92

Közvetítők elégedettsége: -

Intézményi reputáció- önkormányzatok: 4,02- kamarák, szakmai szervezetek: 3,94Az intézmény (kar) megítélése az önkormányzatok és szakmai szervezetek körében egyaránt egységesen, szélsőségektől mentesen jó.

összesen: 3,98


A hallgatói elégedettség összesített pontszáma: 47 pont

9. Szervezeti eredmények

Szöveges értékelés

RADAR értékelés: 47% 71 pontA szervezeti eredmények összesített pontszáma: 71 pont

EREDMÉNYEK ÖSSZESEN: 306 pont

ÖSSZESÍTETT PONTSZÁM: 602 pont

131

KAROK ÉRTÉKELÉSE

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR

teszt 29 fő RADAR ÖSSZ.eredmény % pont % pont pont % ADOTTSÁGOK 333 66,60%

1 vezetés 4,1 82 54 54 18 72/100 72 EREDMÉNYEK 151 63%

2munkatársak irányítása 3,82 76,5 46 36 11 57/90 63 ÖSSZESÍTÉS 484 65,40%

3 stratégia 3,74 75 40 60 16 56/80 704 erőforrások 3,52 70,5 42 53 16 58/90 645 folyamatok 3,62 72,5 68 48 22 90/140 646 mts-i elégedettség 3,94 79 47 58 17 64/90 717 hallgatói elégedettség 0 0 0 0 08 társadalmi hatás 0 0 0 0 09 szervezeti eredmények 0 58 87 87/150 58

132

GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR




3 stratégia 3,625 72,5 38 57 15 53/80 594 erőforrások 3,54 71 42 68 20 62/90 695 folyamatok 3,36 67 63 48 22 85/140 616 mts-i elégedettség 3,8 76 46 50 15 61/90 687 hallgatói elégedettség 0 0 0 0 08 társadalmi hatás 0 0 0 0 09 szervezeti eredmények 0 58 87 87/150 58

133

TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR




3 stratégia 3,58 71,5 38 56 15 53/80 594 erőforrások 3,61 72 43 67 20 63/90 705 folyamatok 3,5 70 66 48 22 88/140 636 mts-i elégedettség 3,75 75 45 43 13 58/90 647 hallgatói elégedettség 0 0 0 0 08 társadalmi hatás 0 0 0 0 09 szervezeti eredmények 0 57 86 87/150 57

134

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR


1 vezetés 3,75 74,5 49 42 14 64/100 64 EREDMÉNYEK 124 52%

2munkatársak irányítása 3,5 71 38 25 7 45/90 50 ÖSSZESÍTÉS 421 56,90%

3 stratégia 3,42 69 41 43 13 54/80 67,54 erőforrások 3,23 66 40 42 13 53/90 595 folyamatok 3,4 67 63 39 18 81/140 586 mts-i elégedettség 3,66 72 43 34 10 53/90 597 hallgatói elégedettség 0 0 0 0 08 társadalmi hatás 0 0 0 0 09 szervezeti eredmények 0 47 71 71/150 47

135

Eszterházy Károly FőiskolaSzenátusa

A Szenátus24/2008. (IV. 23.) sz. határozata

a 2007-ben végzett minőségfejlesztési jelentés elfogadásáról

1. A Szenátus az Eszterházy Károly Főiskolán 2007-ben végzett minőségfejlesztési tevékenységről szóló jelentést elfogadja.

2. A testület a határozatot nyílt szavazással, egyhangú 20 igen szavazattal hozta.

K.m.f.

Dr. Hauser Zoltánrektor

a Szenátus elnöke

136

Documents

uni-eszterhazy.hu · Web viewA Szenátus 2006. december 13-i ülésén elfogadta a főiskola minőségfejlesztési programját, amely alapján a 2007. évre elkészítettük az éves