VÉDELEM 1996/6 3

1996. 3. évf. 6. szám

Szerkesztõbizottság:Erdei Mihály

Heizler GyörgyDr. Prohászka Imre

Dr. Németh IvánSoltész Tamás

Tarnavári Zoltán

Szerkesztõ:Heizler György

Szerkesztõség:Kaposvár, Somssich Pál u. 7.

7401 Pf. 71 tel.: BM (23) 21-01Telefon és telefax.: (82) 410-333

Tervezõszerkesztõ:Várnai Károly

Kiadja és terjeszti:BM Kiadó Budapest

1363 Bp. Pf. 19.Tel.:3312-166, 3313-700/14-948

Fax: 1339-199MNB 10023002-01451038

Felelõs kiadó:BM Tûzoltóság Országos Parancsnoksága

Dr. Bleszity Jánosországos parancsnok

Nyomtatta:a Kaposvári Nyomda Kft.

Felelõs vezetõ:Mike Ferenc

Megjelenik kéthavontaNyilvántartási szám: 1218-2959

Elõfizetési díj:egy évre 594 Ft + ÁFA (665)

Címlapon:

FERCOM Kft.1036 Budapest, Bécsi út 85.Tel.: 250-4910 fax: 250-49-09

TARTALOMFÓKUSZBAN

Ammon isten gáza ............................................................................................ 5

Katasztrófa elhárítási gyakorlat ....................................................................... 6Ammónia és üzemi-baleset megelõzés ............................................................. 7

Kárelhárítás ammónia baleseteknél .................................................................. 8Védelem az ammónia ellen ............................................................................. 11

Technika az életért .......................................................................................... 13

NÉVJEGY

Hol? Mi? ......................................................................................................... 15

TANULMÁNY

Felügyelet és ellenõrzés .................................................................................. 16

FÓRUM

Az önkormányzati tûzoltóparancsnokságok rádiórekonstrukciója ................. 19Mi legyen a halonnal? .................................................................................... 23

TÛZMEGELÕZÉS

Tûzzel játszó kórház? ..................................................................................... 24

A téves riasztások lehetséges okai és kiküszöbölésük módjai ........................ 29Bitumenes zsindely a tetõn ............................................................................. 31

Épületek füstmentesítése ................................................................................. 32

TAKTIKA

Tûz a kastélyban ............................................................................................. 33

Bevatkozás veszélyes környezetben ................................................................ 3664 ezer liter benzin ......................................................................................... 37

MÓDSZER

A behatolás módszerei .................................................................................... 38

MUNKABIZTONSÁG

Séta a „pokolban” ........................................................................................... 41

TECHNIKA

DORMA TS 93 – ajtócsukó, amely „szívvel” végzi munkáját. ..................... 43

Munkába fogott mikroorganizmusok ............................................................. 45

Kiállítás

Kiállítók a BS-ben .......................................................................................... 46

VÉDELEM 1996/6 5

FÓKUSZBAN

Ammon isten gázaAz elmúlt évek veszélyes anyag balese-tei közül gyakoriságban a 2. helyen állaz ammónia. E tény, valamint sokolda-lú felhasználása miatt is megkülönböz-tetett figyelmet érdemel.

FelhasználásaAmmon isten temploma mellett teve-

trágya elégetésekor a füstbõl ammónium-klorid rakódott le. Az egyiptomi istenrõlelnevezett ammónia az elmúlt 2000 év-ben, de különösen a XX. században, pél-dátlan karriert futott be. A vegyiparbanmûtrágyagyártáshoz, mûanyagok, mûszá-lak, festékek elõállításához, füstgázok kén-mentesítésére használják. A fémiparbanis széles a felhasználási lehetõsége.

A legnagyobb elterjedtséget mégis a nagypárolgás hõjének köszönheti. A hûtéstech-nikában – élelmiszeripar, nagyáruházak,gyümölcsfeldolgozók, hûtõházak – hûtõ-anyagként szolgál.

A veszély a széleskörû elterjedtséggelarányosan nõ, hiszen a szállításnál és avégfelhasználásnál a fizikai és az emberiveszélytényezõk fokozottabban jelentkez-nek. Ezt bizonyítják a bekövetkezett bal-esetek is, ugyanis az ammónia kiszaba-dulások többsége (11 eset) hûtõházakbankövetkezett be. Az okok emberi mulasz-tásokra, valamint a berendezések, csõrend-szerek meghibásodására vezethetõk vissza.Az 1991-óta bekövetkezett 17 balesetbõl16-nál ammónia került a légtérbe 5 fõ sé-rülését s egy fõ halálát okozva.

TulajdonságaiA fizikai, kémiai tulajdonságait vizs-

gálva néhány látszólagos ellentmondás-ra figyelhetünk fel.

� Az ammónia ugyanis olyan szúrósszagú színtelen gáz, amellyel többnyire fo-lyadékként találkozunk. Ez annak köszön-hetõ, hogy az ammónia nyomás alattkönnyen cseppfolyósítható. 20 C foknálmár 8,6 bar nyomáson elvégezhetõ a csepp-folyósítás.

� Az ammóniagáz könnyebb a leve-gõnél (pl.: egy m3 ammóniagáz 0 C fok-nál 0,771 kg súlyú, s így kb. 1,7-szerkönnyebb a levegõnél), mégis a folyadék-fázisban szabadba jutó ammóniából, a gáz

expanziója során keletkezõ hidegköd nehezebb a levegõnél, ezért atalajszinten marad. Amennyibena nyomás alatt tárolt ammónia at-moszférikus nyomáson azonnal ki-terjed, a gázfázis kiáramlása utána megmaradó folyadék mennyiségkb. 15 %-a elgõzölög. A maradékfolyékony ammónia eközben lehûl–33,4 C fokig.

� Az ammónia éghetõ gáz,amelynek 630 C fok a gyulladásihõmérséklete. A gáz elemeire (hid-rogén, nitrogén) bomlása már 450C fokon megkezdõdik, ennek el-lenére szabadban nehéz hosszabbideig égési állapotban tartani, eh-hez a szakirodalom szerint folya-matos hõközlésre van szükség.(Egyébként a gyújtóforrás eltávo-lítása után a láng elalszik.)

� Mindezek ellenére a levegõ-vel 15-28 tf % között robbanóké-pes elegyet alkot.

� A kárelhárítás szempontjából legfon-tosabb tulajdonsága, hogy vízben rendkí-vül jól oldódik, s a hideg víz jobb oldásihatékonyságot mutat, mint a meleg. 1 tér-fogat vízben 0 C fokon 1200; 20 C fokon700 térfogat ammónia oldódik fel miköz-ben 2100 kJ/kg hõ szabadul fel.

Biológiai hatásaAz ammónia erõsen izgató hatású, a

nyálkahártyára és a légutakra hat mérge-zõen s a szemet ingerli. Nagy koncentrá-ciójú gõz, vagy gáz belégzése – a légzõ-központ bénulása miatt – azonnali haláltokozhat. A folyadék bõrre jutva fagyást,a gázok súlyos felmaródást okozhatnak.

Koncentrációk:– MAK értéke 28 ppm, de 100 ppm-ig

nem kell káros hatással számolni;– 200 ppm-nél szemek légutak ingerlé-

se;– 400 ppm-nél fulladásérzés, gyomor-

görcsök;– 1700-5000 ppm görcsös köhögés, 30

perces hatás halálos lehet;– 5000 ppm felett a légzõrendszer

bénulása, halál lép fel.Elõnye, hogy szúrós szaga már 5 ppm-

es koncentrációban érzékelhetõ.

AMMÓNIA268

1005

képlete: NH3Móltömege: 17,03

forráspont: – 33 °C

olvadáspont: – 78 °C

relatív gázsûrûség: 0,6

sûrûség: 0,7718 g/l

gõznyomás: 20 C foknál: 8,5 bar

30 C foknál: 11,7 bar

50 C foknál: 20,3 bar

gyulladási hõmérséklet:

630 C fok

robbanásképes elegye:15-28 tf %

Tûzveszélyes osztálya: „B”

átszámítása 20 °C légköri nyomá-

son (1013 mbar):

1 ml/m3 = (mg/m3) 0,708

1 mg/m3 = (ml/m3) 1,41Forrás:

G.Hommel Veszélyes anyagokAUER Technikum

Üzemi gyakorlat veszélyes gázokkal

6 VÉDELEM 1996/6

FÓKUSZBAN

Katasztrófa elhárítási gyakorlat

Nitrogénmûvek Rt8105 Várpalota, Pf. 450

Telex: 032-237Telefon: 88/371-111,Telefax: 88/371-150

Német gyakorlat: kármentõ fólia szi-vattyúval

Meteorológiai viszonyok– szélirány: 235– szélsebesség: 2-3 m/s– levegõ hõmérséklet: + 18 C fok– a levegõ függõleges stabilitása: inverzió– csapadék: nincs

Teljes egyéni védelem. Beavatkozáshabtakaróval és szórtsugárral

Mindenki idõben a szükséges felszerelé-sekkel és szakképzett személyzettel érke-zett a helyszínre és avatkozott be. A jólelõkészített gyakorlat megfelelõ tréningetbiztosított a Nitrogénmûvek Rt. és az együtt-mûködõk számára.

Ez az együttmûködés a gyakorlatokszintjén, valamint a jól felkészült vegyiüzemekben jól funkcionál. A valóságos ese-tek azonban azt mutatják, hogy egy haváriakatasztrófává történõ kiszélesedésének meg-akadályozása érdekében az elsõként kiér-kezõ tûzoltóságnak kell – az elsõ lépcsõ-ben – a feladat szervezési oldalát is ellát-ni. Ehhez adhat segítséget a NitrogénmûvekRt. speciális felszerelésekkel ellátottHavária Elhárító Csoportja.

A várpalotai vasútállomáson szabályta-lan tolatás következtében megsérült egycseppfolyós ammóniát szállító tartály-kocsi - ebbõl a feltételezésbõl indult kiez év május 8-án a Nitrogénmûvek Rt.antihavária gyakorlata.

Helyzet és feladat

Egy 40 tonnás cseppfolyós ammóniátszállító tartálykocsi leürítõ csonkja meg-sérült. Az erõsen szivárgó ammónia veszé-lyezteti az állomást és környékét. A riasz-tott rendõrség, tûzoltóság, polgári védelemés a Nitrogénmûvek Havária Elhárító Cso-portja a helyszínen gyors döntést hoz.– A rendõrség lezárja a kárhely környékét.– A tûzoltóság porlasztott sugárral víz-

függönyt von a kiömlõ anyag köré.– Elrendelik a sérült vagon bevontatását

a gyári lefejtõhelyre.– A MÁV szakemberei összeállítják a

vontató szerelvényt, ellenõrzik a váltó-kat, kiállítják a vontatást fedezõ õröket.

– A polgári védelem feladata a vasútállo-más környékének – szükség szerinti –kiürítése lenne.

VontatásA mozdony és a sérült kocsi közé 4-5

db üres vagont iktatva 5 km/órás sebes-séggel indul a menet, amelyet védõfelsze-relésben rádióval ellátva egy fõ végig kö-vet. A lefejtõhelyre érkezve a sérült va-gont alátétekkel rögzítik, a legtávolabbikocsi rögzítõfékjét pedig behúzzák. Eztkövetõen a mozdony és a személyzet vé-dett helyre távozik. Az ide is áttelepülttûzoltók tovább végzik a gáz elnyeletését.

Lefejtés

A mentésvezetõ elõkészíti az ammóni-umnitrát üzemet a lefejtéskor keletkezõkb. 1-4 tonna ammóniagáz fogadására. Anehézgázvédõ ruhában dolgozó mentõcso-port elõkészíti a felszereléseket. Felszere-lik a védõföldelést. A csöpögõ elzárószelepvakperemét óvatosan megbontják, s köz-ben ügyelnek arra, hogy a kiáramló am-móniamennyiség még kezelhetõ legyen.Csatlakoztatják a gázoldali lefejtõtömlõt,kinyitják a vagonon és a töltõhídon lévõ

szerelvényeket. Kinyitják és rögzítik a gyors-zárat, s elindítják a 2 db lefejtõszivattyút.

UtómunkálatokA tartály sikeres lefejtése után a szak-

emberek feladata:– a lefejtõgáz és a tömlõhíd szerelvényei-nek elzárása,– a vagon nyomásának lefuvatása (O-baron),– a gyorszár és a szakaszoló szelepek le-zárása,– a tömlõk le- és a vakperemek felszere-lése,– a vagon elszállítása és kiszellõztetése. (Aszellõztetést 20 ppm-ig kell végezni!)

VÉDELEM 1996/6 7

FÓKUSZBAN

Ammónia és üzemi-baleset megelõzésA tûz- és robbanásveszélyes ammóniá-ról a széleskörû alkalmazás ellenére sincsjól körülírt szabályrendszert tartalmazószakirodalom széles körben elterjedve.

TárolásAz ammóniát kétféle módon, nyomás

alatti tárolótartályokban, vagy atmoszfé-rikus tárolókban mélyhûtve tárolják.

– Kis- és közepes mennyiségben (1500tonnáig) általában környezeti hõmérsék-leten nyomástartó edényekben.

– Nagy mennyiségben (5000 tonnáig)– 33,4 C fokon mélyhûtött állapotban, 40bar túlnyomáson, szigetelt tartályokban.

pl: Nitrogénmûvek Rt-nél– 400 m3-es gömbtárolóban 20 t 12 bar

nyomáson.– 30 m3-es fekvõhengeres tartályban

75 tonna, 14 bar nyomáson.– 19300 m3-es tartályban 10000 ton-

na, 1,03 bar nyomáson.– 49 m3-es földfeletti állóhengeres tar-

tályban, 88,2 tonna 1 bar nyomáson.A szabályokat a tárolás fajtája, helye

és a tárolt mennyiség is befolyásolja.

Zárt térben

Ha a tárolás zárt térben történik, ak-kor tûzvédelmi szempontból néhány fon-tos szempontot figyelembe kell venni.

� Az ammóniakoncentrációt beépítettammóniaszenzorral kell mérni, s a mértértékeket egy állandóan felügyelt helyrekell továbbítani.

� A tárolóhelyen felfogóteret kell ki-képezni. Ez olyan méretû legyen, amely azesetleg kifolyó ammóniát és a lecsapatá-sára felhasznált vizet is képes befogadni.

� A gáz lecsapatásához szóróberendezéstkell felszerelni.

� A fennmaradó gázok elszivatásáraelszivó-nyílást kell létesíteni.

� A dolgozókat védõruhával és leve-gõtõl független légzõkészülékkel kell el-látni.

SzabadbanMindezek a megelõzõ intézkedések a sza-

badban történõ tárolásnál, valamint az am-mónia töltõ- és lefejtõhelyein is figyelembevehetõk. Itt azonban a legfontosabb az eset-

kal (kézi vagy távirányítással) avatkozha-tunk be.

� Lefejtõhelyeknél a lefejtõhely körülkialakított perforált csõrendszer akadályoz-hatja meg a kiszabadult ammóniagáz to-vábbterjedését.

A tartályok, technológiai rendszerek,valamint a lefejtõhelyek területén és kör-nyezetében különösen nagy figyelmet kellfordítani a csatornaszemekre. Balesetek-nél a lecsapatásból származó szennyezettvíz csatornarendszerbe jutását meg kellakadályozni. Tartályoknál történõ beavat-kozás során errõl a tûzoltóságnak kell gon-doskodnia vagy a saját vagy az üzem ké-szenléti eszközeivel. Lefejtési és feltölté-si munkák során célszerû az úgynevezettrögzített vagy félig rögzített zárórendszerekhasználata.

TervezésAz esetleges baleset tervszerû elhárí-

tása érdekében üzemi riadótervet kell ké-szíteni, felsorolva a beavatkozó személyekfeladatait, a beavatkozás folyamatát, a kár-elhárításhoz szükséges védõeszközök ésfelszerelések (rozsdamentes csövek, átfejtõszivattyúk, szerszámok stb.) helyét.

Az így kidolgozott feladatelemeket cél-szerû a tûzoltósággal közösen gyakorol-ni, kipróbálva az eszközök használható-ságát, valamint a szervezési intézkedésekéletszerûségét.

Ammónia tartály

leges kifolyás terjedésének megakadályozása.(pl. betonperemmel, anyagtárolással).

Az ammóniagõzök lecsapatása érdeké-ben:

� Kisebb helyeken megfelelõ tûzcsaplétesítésének és sugárcsõ készenlétben tar-tásának elõírásával védekezhetünk.

� Nagy, szabadban elhelyezett tároló-tartályoknál stabilan elhelyezett vízágyúk-

40 tonna ammónia a rendszerben

8 VÉDELEM 1996/6

FÓKUSZBAN

Kárelhárítás ammónia baleseteknél

A megelõzõ intézkedések ellenére elõfordulnak ammóniabalesetek, amelyek felszámolása speciális bevetéstaktikaiintézkedéseket és eszközöket igényel.

TûzesetA nyomás alatt cseppfolyósított ammónia „B” tûzveszélyességi

osztályú éghetõ gáz, amelynek gyulladási hõmérséklete 630C fok. A szabadba jutó folyadék rendkívül gyorsan gázoso-dik, különösen ha hõhatás éri. Ugyanakkor a gáz alakú am-mónia csak nagy koncentrációban, magas hõmérsékleten, erõsenergiaforrás hatására ég. Ilyen energiaforrás lehet egy nemlezárt vezetéken, csatlakozóperemen végzett hegesztés vagy aberendezések környezetében kelekezett tûz. A tûzjelzés véte-lekor legalább II-es kiemelt riasztást elrendelve, a szakiroda-lom ajánlásai alapján három oltóanyagtípussal való oltásracélszerû felkészülni. Kisebb tûz esetén az oltás porral, CO2-vel vagy habbal végezhetõ, de a kifolyt és eloltott anyagot habbaltakarjuk le. Vizet a folyékony ammóniába vagy a tartálybabejuttatni tilos!

Nagyobb tûz esetén porlasztott sugárral vagy habbal végez-hetõ az oltás. Az ammónia tartályt a hõsugárzástól védeni kell:vagy eltávolítani a veszélyzónából, vagy porlasztott sugárral hûteni.

Minden esetben abból kell kiindulni, hogy az ammónia 15-28 tf% között robbanásképes gáz-levegõ elegyet alkot.

Csurgás, szivárgásA tartályok és vezetékek kisebb-nagyobb meghibásodása-

kor az ammónia folyékony halmazállapotban lép ki a szabad-ba, de a kifolyt ammónia - 33,4 C fokra hûl le, miközben agáz expanziója során nagyon gyorsan nagy mennyiségû hidegköd és maró, robbanóképes elegy keletkezik. Ez a köd nehe-zebb a levegõnél, ezért a talajszinten terjed. Ebbõl eredõen ataktikai feladat kétirányú

– meg kell akadályozni a kifolyt ammónia további gázoso-dását,

– meg kell akadályozni az ammóniafelhõ továbbterjedésétTovábbi járulékos feladat a veszélyterület körülhatárolása

és a veszélyeztetett személyek eltávolítása.

Területlezárás, kitelepítés

kisméretűlékszivárgás

nagyméretűlékszivárgás, hasadás

teljes lezárás(m)

teljes lezárás(m)

kitelepítés a széliránynakmegfelelően

szélesség(m)

hosszúság(m)

50 100 700 1400

Letakarás fóliávalA fõ célt a kifolyt ammónia további gázosodását úgy érhetjük

el, hogy a folyékony ammóniát elszigeteljük a hõsugárzástól. Akülföldi szakirodalom erre a legegyszerûbb módszerként a ki-folyt anyag polietilén fóliával való letakarását ajánlja. Ennek ér-dekében a szabadba jutott anyagot gáttal körül kell zárni. A sza-bad ammónia felület letakarása után gyakorlatilag nem tudnakammóniagázok képzõdni. Ez a módszer azonban a fóliák méreteés kezelhetõsége miatt csak kisebb felületû kifolyásoknál alkal-mazható, éppen ezért az üzemeknél célszerû rendszeresíteni. Amaradék anyagot õrölt mészkõvel, száraz homokkal vagy speci-ális felszivató anyaggal, ill. szükség esetén földdel le kell fedni.A felitatott anyagot zárt tartályba kell helyezni és az üzemeltetõ-nek gondoskodni kell a biztonságos lerakóhelyre szállításáról.

HabtakaróA nagyobb felületen kifolyt ammónia gázosodását szintetikus

középhabbal akadályozhatjuk meg eredményesen. Erre a

A veszélyterületen vegyvédõruhában melegen aláöltözvedolgozhatunk

VÉDELEM 1996/6 9

FÓKUSZBAN

3

Ammónia eltávolítása spirál légcsõvel és ventilátorral, le-csapatása a) vízfüggönnyel b) szórt sugárral

21

5

3

Ammónia eltávolítása helyiségbõl ventilátorral és lecsa-patása vízfüggönnyel

2

5

3

Ammónia lecsapatása vízfüggönnyel és nagyteljesítményûventillátorral

5

2

Terjedés megakadályozása és lecsapatás vízfüggönnyel

Lecsapatás porlasztott sugárral

gépjármûfecsekendõkön málházott habfejlesztõ berendezések, va-lamint az EVAM, a Tiniflam Allround F 15, a Solvenseal K és aLight Water FC 600 habképzõanyagok kiválóan alkalmasak.

Az alacsony víztartalmú középhabot a kifolyt ammónia felü-letére juttatva több órán keresztül stabilan záródó habtakarót ka-punk, amelyet szükség esetén kis anyagfelhasználással ismét fel-újíthatunk.

A hab elszigeteli a folyadékfelszínt a környezetétõl, vagyis teljesgõzzáró réteget képez, így gyakorlatilag nem tudnak ammóniagázok képzõdni. Ezzel a módszerrel a szükséges szállítótartá-lyok és speciális szivattyúk kiérkezéséig biztosítható a helyszín.

A kárelhárítás vezetõje elsõsorban a gyártó, ill. nagyobb fel-használó cégek felé intézkedhet, a mélyhûtött és folyékony am-mónia felszivatásához és felfogatásához szükséges speciális esz-közök kirendelésére.

Folyékony ammónia átszivattyúzása

A csõvezetékek, tömítések meghibásodásából eredõ szivár-gások, folyások a vezetékrész kiszakaszolásával – a megfelelõszelepek elzárásával – többnyire megszüntethetõk. Ehhez min-den esetben megfelelõ védõfelszerelésekkel és szerszámokkalellátott beavatkozó csoportot kell kijelölni célszerûen az üzemiszakemberek támogatásával és tevékeny részvételével.

Amennyiben a felderítés során bebizonyosodik, hogy a problémanem a fentiekbõl ered, hanem a nyomás alatt oldott ammóniatartálya folyik, úgy a kifolyás intenzitásának csökkentésére kellintézkedni. (tömítõpárna, anyag, bandázskötés, stb.) Ezzel egyi-dejûleg intézkedni kell a tartály átszivattyúzására, amelyhezfolyékony gázszivattyúra, valamint speciális tartályra van szükség.Mindezek végrehajtása csak képzett és gyakorlott – üzemi –személyzettel valósítható meg.

Ammóniagázok lecsapatásaA nyomás alatt tárolt ammónia atmoszférikus nyomáson azonnal

kiterjed, a gázfázis kiáramlása után a megmaradó folyadékmennyi-

1= spirál légcsõ, 2= ventillátor, 3=vízfüggöny, 4=szórt sugár,5= ammónia gáz

10 VÉDELEM 1996/6

Spirál légcsõKülönösen a zárt tartályok, aknák kiszellõztetésénél a robbanás-veszélyes koncentráció miatt csak olyan megoldás alkalmazható,amellyel nem viszünk gyujtóforrást a légtérbe. Az AUER spirállégcsõ tulajdonképpen a Venturi-hatás elvén alapulva fejti ki hatását.A légcsõbe 1,4 -5,5 bar nyomású sûrített levegõt vezetve, az igyfelgyorsult levegõ a szívott térben lévõ gáz-levegõ elegyet (a sû-rített levegõnyomás mintegy 10-szeresét) magával rántja. Az elekt-rosztatikus feltöltõdés elkerülése érdekében a spirál légcsövet arajta elhelyezett kis csavarral rögzítve földelhetjük. A mûszakileírása szerint földelésként az is elfogadható, ha a sûrített levegõvezetékének elektromos ellenállása kisebb mint 108 Ohm/m. Haegy normál levegõvezetékünk van akkor a készüléket egy csõve-zetékhez vagy egyéb fémépítményhez földelhetjük.

A készülékek (3 típus van) nagyon gyors szellõztetést teszneklehetõvé, egyébként nehezen megközelíthetõ helyeken is.Egyetlen hátrányuk, hogy a sûrített levegõ elõállításához komp-resszorra és vezetékre van szükség. (Megjegyzendõ, hogy min-dennemû egyéb poros, füstös, gázos levegõjû terek, tartályok lég-terének megtisztítására alkalmazható különösen karbantartásimunkálatokat megelõzõen.)

teljesítménya nyomás függvényében

típus

3"-os 6"-os 10"-os

nyomó oldalon (m3/min) szívó oldalon (m3/min)

7,7-20,97,2-18,8

25,5-89,224,1-80,9

82,1-157,577,9-146,2

súly (kg) 2,9 14,1 21,3

ség kb. 15 %-a elgõzölög. A ma-radék folyékony ammónia eköz-ben – 33 C fokig lehûl. Enneka robbanásveszélyes ammóniafelhõnek a kialakulását, ill. to-vábbterjedését kell megakadá-lyozni. Mivel az ammónia víz-ben rendkívül jól oldódik, víz-függönnyel, szórtsugárral az am-móniagõzök nagy része leköthe-tõ, s ezáltal a veszélyes anyagkoncentráció radikálisan lecsök-ken.

A továbbterjedés megakadá-lyozására talpsugárcsõvel alkothatunk hatékony vízfüggönyt. Aképzõdött ammóniafelhõ elterelése nagyteljesítményû ventillá-torokkal oldható meg a leggyorsabban, amellyel a köd a célsze-rûen elhelyezett talpsugárcsõ által kialakított vízfüggönyhöz vezetvelecsapatható. (Erre azonban a robbanásveszélyes környezet mi-att csak a vízturbina meghajtású típusok alkalmazhatók! – lásd:Védelem 1996/1. Mobil szellõztetõk.)

Arra kell azonban számítanunk, hogy az így lecsapatott am-mónia erõs higításban is maró elegyet alkot, így a csatorna-rendszerbe, élõvizekbe jutását meg kell akadályozni.

Letakarás fóliával

Letakarás középhabbal A csatornaszemeketvédeni kell (alul)

Ammónia zárt térbenHa egy zárt térben magas ammónia koncentráció alakul ki a tér

jellegébõl kiindulva két megoldás közül választhatunk: kinyom-hatjuk vagy kiszívhatjuk a veszélyes koncentrációjú ammónia-le-vegõ elegyet. Minden olyan helyiségbõl, térbõl, amely legalábbkét megfelelõ nyílással rendelkezik, a túlnyomásos szellõztetés taktikaimegoldásait alkalmazva (lásd: Védelem 96/1. 11-13. old.), ventil-látorral eltávolítható az ammónia gáz. Olyan térbõl amely ezek-nek a feltételeknek nem felel meg (pl. aknák, mélyedések, csakegy nyílással rendelkezõ terek, tartályok, kábelcsatornák, sb.) be-vált megoldás a gázformájú ammóniát az un. spirál légcsõvel kiszivatniés a kiszivatott gázt egy vízfüggönyhöz vezetve lecsapatni.

FÓKUSZBAN

A légsugárcsõ

VÉDELEM 1996/6 11

FÓKUSZBAN

A szállítás, termelés, feldolgozás, átfejtés,töltés során számos veszélynek vagyunkkitéve. E veszélyek tudatosítása és a ve-szélyekkel, ill. azok megelõzésével, el-hárításával kapcsolatos igény felkeltésaz egyik legfontosabb feladat.

A koncentrációmérés

A balesetek megelõzése és biztonságoselhárítása szempontjából is a legfontosabbfeladat a veszélyes terület behatárolása.

Az ammónia veszélyességét tekintve mér-gezõ és robbanásveszélyes anyag. Mérge-zõ hatására vonatkozóan két jellemzõ ér-téket kell ismerni.ÁK (átlagos koncentráció)18 mg/m3 illetve 25 ppm (ml/m3)CK (csúcskoncentráció)27 mg/m3 illetve 38 ppm (ml/m3)

A robbanásveszély elkerülése érdekébenpedig az alsó- és felsõ robbanási határér-tékeit kell ismerni.ARH (alsó robbanási hatás) 15 térf. %FRH (felsõ robbanási határ) 30,2 térf. %

Mivel a mérgezési és a robbanási határ-értékek nagyságrendekkel eltérnek egymástól,ezért olyan mûszer amely ezeket az értéke-ket egyszerre tudja mérni nagyon költségeslenne és a legtöbbször nem is szükséges.

Az érzékelõk mérései elvét tekintve a kiskoncentrációk (ÁK és CK tartománya), mé-résére az elektrokémiai mérõcellák a legal-kalmasabbak, de elterjedten használják azammónia kis koncentrációinak kimutatására,elsõsorban telepített rendszereknél, a félve-zetõs érzékelõket is. Egyszerû és könnyenkezelhetõ mérési módszer még a kis kon-centrációk kimutatására az úgynevezett vizs-gálócsövecskés vagy kimuta-tócsövecskésmódszer is. A magasabb koncentrációk (ARHtartománya) mérésére a gázok katalitikuségetése illetve a hõhatás elvén mûködõ ér-zékelõk használhatók a legjobban.

Telepített érzékelõk

Nagyobb mennyiségû ammónia tárolá-sa illetve hûrõrendszerben cirkuláltatása ese-tén szükséges, hogy a légtér ammóniakon-centrációjának folyamatos mérése illetvefelügyelete telepített gázkoncentráció-mé-rõkkel legyen megoldva. Az érzékelõrend-szerek közül azokat célszerû választani, ame-

EX-TOX ALARM telepített érzékelõ rendszer

lyek alacsony koncentráció mellett – az ÁKérték tartományában – is megbízhatóan mû-ködnek.

Ilyen pl. az AUER EX-TOX ALARMrendszer. Egy munkahelyen egyszerre több-féle, robbanásveszélyes vagy toxikus gázkoncentrációjának mérésére és felügyele-tére alkalmas. Az érzékelõk folyamatosanjelzik a pillanatnyi koncentrációt. A beál-lított riasztási értékek elérése vagy üzem-zavar esetén vészjelzést ad a rendszer. Amért értékek számítógépen vagy pontszint-írón rögzíthetõk és a vészjelekkel egyidõbena szükséges beavatkozások – szellõztetõkbekapcsolása, hangjelzés, áramtalanítás stb.– is elvégezhetõk.

Ammónia jelzésére a rendszerhez két-féle érzékelõ – félvezetõs és elektrokémiaicellás – csatlakoztatható.

Méréstartományok:Félvezetõs: 0 ... 1000 ppmElektrokémiai cellás: 0 ... 100 ppm

Kézi mûszerek

Karbantartások során vagy haváriáknálkönnyen kezelhetõ kézi mûszerekre vanszükség.

Vizsgálócsövecskék és mitavevõpumpák

Több mint 110 féle gáz és gõz érzéke-

lésére, koncentrációjának mérésére alkal-masak az AUER gyártmányú vizsgálócsö-vecskék. Ilyen a szívásszámlálóval ellátott,robusztus kivitelû Gastester II H típusúkézipumpa, vagy az akkumulátoros mûködé-sû Toximeter.

Ammónia mérésére a következõ mérés-tartományban vannak csövecskék.

NH3-2 2...2500 ppmNH3-20 20...1000 ppmNH3-0,1% 0,1...10 tf.%A gázvizsgáló csövecskés mérés kis gya-

koriságú mérések esetében a gyakorlatbanmég ma is a legjobban használható és alegolcsóbb módszer.

Elektronikus mûszerekAz elektronikus kézimûszerekre akkor

lehet szükség, amikor folyamatos felügye-letre is szükség van. Ez kárelhárítási mun-kálatoknál fordulhat elõ. Ilyenkor azonbanaz ammónia jelenlétének kimutatására akimutató csövecskék is megfelelnek. Am-móniás környezetben kárelhárítást csak teljesvédõfelszerelésben, vagyis gáztömör és am-móniának ellenálló anyagból készült vé-dõruházatban, továbbá környezeti légtér-tõl független (izolációs) légzésvédõ készü-lékben szabad végezni. Ilyen felszerelés-ben a beavatkozó személyek egészségét azammónia nem károsíthatja. A robbanás-veszély jelzésére a katalítikus érzékelõvelrendelkezõ mûszerek megfelelnek.

Védelem az ammónia ellen

12 VÉDELEM 1996/6

Csak a teljes arcot takaró álarc al-kalmazható

FÓKUSZBAN

Az AUER EX-METER II készülék kétérzékelõvel rendelkezik, melyek közül azegyik mûködése a gázok hõvezetõ-képes-ségének elvén, a másik pedig a katalítikuségetés elvén alapul.

A 100 tf%-ig terjedõ mérés-tartomány-ban a gázok hõvezetõ-képességének elvénalapul a mérés, és az érzékelõt a tartósanmagas koncentráció sem károsítja. A szi-várgáskeresés esetén egy újonnan kifejlesz-tett, nagyérzékenységû katalítikus érzéke-lõt alkalmaznak. Az ARH alatti és felettitartományok között a készülék automati-kus átkapcsolást végez, amely a kijelzõnjól követhetõ. A szivárgáskeresõ üzemmódgombnyomásra indítható. Ilyenkor az LCDkijelzõn vonaldiagram jelenik meg, és akészülék szaggatott sípoló hangot ad, mely-nek hangmagassága a koncentráció növe-kedésével emelkedik.

A szivárgáskeresõ üzemmódban a mû-szer méréstartománya 0-10% ARH. Ezammónia esetében megfelel 0-1,5 térf%-nak, illetve 0-15.000 ppm-nek.

Légzésvédõk

Környezeti levegõtõl függõkészülékek

A környezeti levegõtõl függõ, szûrõslégzésvédõket zárt terekben, a káreseményközvetlen közelében és 17 %-nál alacso-nyabb oxigéntartalom esetén használnitilos.

Alacsony, 0,5 tf.%-nál kisebb ammó-niakoncentráció jelenlétében engedélye-zett a szûrõbetétes gázálarc használata, deez csak a teljes arcot takaró, és a szemetis védõ álarc lehet.

AUER 3 SL védõruha

AuerBD/3S védõruha

junk az ebben a munkában résztvevõ sze-mélyekre. A PVC védõruhaanyagként nemajánlott, mivel a mélyhûtött ammóniávalkapcsolatba kerülve kemény és törékeny lesz.

Az ammónia elleni védekezésre alkal-mas AUER védõruhák közül meg kell em-líteni a HATEX, a VAUTEX és a CHEM-PION fantázianevekkel jelölteket. Ezekmindegyike alkalmas az ammónia ellenivédekezésre. A Vautex anyag azonbanlényegesen drágább mint a Hatex vagy aChempion. Ezért nagyobb vegyipari üze-meknek és katasztrófaelhárító egységek-nek (pl. tûzoltóság) a többrétû felhasznál-hatóság miatt a Vautex-bõl készült ruhá-kat, míg hûtõgépházaknak a Hatex ruhá-kat ajánljuk. A Chempion ruhák kis be-vetési gyakoriságnál ajánlhatók, mivelanyaguk szakadás esetén nem javítható.

Oktatás, gyakorlásA leggondosabban kiválasztott, a cél-

nak leginkább megfelelõ eszközök sem érneksemmit, ha azok használatát és a bennükvaló menekülés, mentés és munkavégzésszabályait nem ismerik, ezért nagyon fon-tos az eszközök használatának oktatása ésa fogások begyakoroltatása.

Feicht Ferenc cégvezetõMSA-AUER Hungaria Biztonságtechnika Kft.1108. Budapest, Gyömrõi u. 140.Tel./Fax: 06-1-264-9557

A megfelelõ védelmet nyújtó szûrõbe-tét a K2 típusú, zöld színjelölésû betét,amely 5000 ppm-es gázkoncentrációig ha-tékonyan védi a légutakat és a légzõszer-veket.

Az AUER álarcok közül az AUER 3Salaptípust, illetve annak egyszerûbb és ol-csóbb, de megfelelõ védelmet nyújtó vál-tozatát, az AUER 3S Basis álarcot ajánl-juk, a teljes fejet takaró védõkámzsávalegyütt. A szûrõbetétek közül a 2730K ésa 89K/St jelzésû K2 ill. K2-P3 fokozatúszûrõket javasoljuk, amelyek gyárilag le-zárt állapotban öt évig is tárolhatók.

Környezeti levegõtõl függetlenkészülékek

Kárelhárításra, mentésre és 0,5 tf.%-nálszennyezettebb térbõl való menekülésre csaka környezettõl független légzésvédõket sza-bad használni.

Ezek az un. sûrítettlevegõs készülékek.pl: AUER BD 96-N típus (az álarc alattnormál nyomású, vagy depressziós készü-lékek). AUER BD 96-AS és BD 96-AE tí-pusok (az álarc alatt folyamatos túlnyomást(3-4 mbar) biztosító készülékek)

Védõruhák

Mivel az ammónia a bõrrel érintkezve,elsõsorban a testhajlatokban súlyos égési sé-rüléseket okozhat, ezért különösen kárelhá-rításnál nagyon fontos, hogy a légzésvédõeszközök mellett megfelelõ védelmet biz-tosító, légtömören záró védõruházatot is ad-

VÉDELEM 1996/6 13

FÓKUSZBAN

Technika az életért

Gyors beavatkozás légzõkészülékben

A címet a Dräger cég mottójából köl-csönöztük, hisz az általános munkabiz-tonság szempontjából is különösen fontosa szivárgó, folyó ammónia elleni véde-kezésben a megelõzés és a mentés fel-tételeinek megteremtése.

Megelõzés

Az ammónia balesetek megelõzéséhezcélszerû valamilyen formában az ammó-nia koncentrációját mérni, hiszen normálüzemmenetû nagy hûtõkapacitással ren-delkezõ üzemeknél nem ritka az évi többtonnányi ammónia szökés sem.

Ezt felügyelni kell amelyre a Drägernéla következõ lehetõségek adódnak:

1.) Ma is jól alkalmazhatók a klasszi-kus Dräger vizsgálócsövek. A rendelkezésreálló ötféle csõvel 0,25 ppm-tõl 10 %-igmérhetõ a koncentráció. Ez különösen akkorfigyelemreméltó, ha tudjuk, hogy az am-mónia szagküszöbértéke 5 ppm körüli.

2.) Hordozható gáz mérõkészülékkel -PAC III-mal - 0-300 ppm-ig mérhetünk,úgy hogy lehetõségünk van szinte mindenlehetséges helyre hozzáférni, ahol ammó-nia elõfordulhat. A mûszer segítségével azaktuális koncentrációt folyamatosan nyo-mon követhetjük, a két tetszõlegesen be-állítható vészküszöbérték átlépésekor fény-és hangjelzés riasztja a kezelõt.

3.) Zárt terek felügyeletekor pl. hûtõ-házakban célszerûen telepített rendszertalkalmazhatunk. Ez a mérésen és a riasz-táson túl kiértékelési és beavatkozási le-hetõséget ad a felhasználónak.

Az alkalmazható mérési tartományok:0-100/300/1000 ppm. Ezen túl mindenérzékelõfejen az aktuális érték külön le-olvasható, s ha szükséges robbanásbiztos(Ex) kivitel is választható.

MentésAmmónia baleset, szivárgás, folyás esetén

elsõként a légutak, illetve a bõr védelmé-rõl kell gondoskodnunk. Ha a környezetilevegõ oxigéntartalma 17 térf. %-nál ma-gasabb, ill. az ammónia koncentrációjakisebb mint 0,5 térf. % akkor teljes álar-cot „K2”-es szûrõvel tudunk az ammóniakáros hatásai ellen védekezni. Ha ezek afeltételek nem teljesülnek, akkor Dräger

PA 94 típusú autonóm sûrített levegõs lég-zõkészülék használata javasolt. Nagyobbammónia koncentráció esetén a sûrítettlevegõs légzõkészülékre gáztömör vegyvé-delmi ruhát kell felvenni.

HIMEX

A vegyvédelmi ruhákkal kapcsolatbanegyre nagyobbak a követelmények. ADräger kifejlesztett egy új ruhaanyagot,amely az ismert és kiváló viton-bytil anyag-kombináció mechanikai és vegyszerálló-sági paramétereit is túlteljesíti. Mindeztúgy, hogy a HIMEX anyagának fajlagostömege kisebb, falvastagsága vékonyabba viton-bytilénál.

A nemzetközi statisztikák szerint a vé-dõruhák károsodásának 80 %-át mecha-nikai hatások okozzák. A fejlesztõ mér-nökök ezért a mechanikai tulajdonságokjavítását és az idevonatkozó EN 943 elõ-írásainak túlteljesítését tûzték ki célul. Avizsgálati megállapítások szerint az újanyaggal mindez sikerült.

A HIMEX anyagon az ammónia átha-tolási ideje >480 perc. A ruha két fõ kivi-telben készül:

Team Master – légzõkészülék a ruha alattWork Master – légzõkészülék a ruha felett

Adorján Attila mérnökDräger Hungária Kft. Budapest

A HIMEX és a szabvány

Tulajdonság pr EN 943 elõírása HIMEX

Szakadási szilárdság >1000 kPa 2687 N/mmTovábbszakadási szilárdság > 20 N 75 NDörzsállóság >2000 ciklus >2500 ciklus után

kidörzsölés nem mérhetõKeresztülhatolási ellenállás > 150 N 170 NRugalmasság szobahõmérsékleten 50.000 ciklus után a felületen

> 40.000 ciklus szakadás nem mérhetõRugalmasság alacsony – 20 °C, > 200 ciklus – 20 °C, 200 ciklus után ahõmérsékleten felületen szakadás nem mérhetõVarrási szilárdság ≥ 300 N 2500 N

VÉDELEM 1996/6 15

NÉVJEGY

Hol? Mi?A megfelelõ védõeszközök kiválasztásához próbálunk segítséget nyújtaniaz ammónia elleni védelemre alkalmas hazai választék összegyûjtésével.

CSIZMA

AUBRAC pvc csizma

JALIGNIS SAS bõrcsizma

KESZTYÛ

ComatrilButil plusFlexitrilFlexinettDynatrilPetroplusMultiplus

KESZTYÛ

Neotex 350, 360Stanzoil

Kleenguard IPPoveral

(vegyszerálló)

ComasecRespirator Rt1097 Bp., Illatosút 9.T:280-5793, 280-1831.F:280-5794, 280-6428

Biomaszk TYVEKPE-TYVEKSARANEX

Trellchem SuperTrellchem ButilTrellchem Light

NÉV/CÍM GÁZÉRZÉKELÕK TELJES ÁLARC SZÛRÕBETÉT TELJES VÉDÕRUHA

LÉGZÕKÉSZÜLÉK

Sariteljes álarc

K. 2 tip.ABEK

kombinált

Spiromatic90

sûrített levegõs

K2 tip.

Beltex Kft1117 Bp. Budafo-ki u. 111-113T:250-5280

Sieger gyártmányú ipari telepített- és hordozható gázveszélyjelzõk, berendezések éghetõ és mérgezõ gázokhoz.Egy- és többcsatornás telepített ammóniamérõ rendszerek: 0-50, 0-100, 0-1000 ppm mérési tartományban.Szenzorok: senzor 811, 601, series 2000; Központok: Bias4, System 57.(Zellweger Analitics Mo-i képviselete)

Biosec Kft.Veszprém, Kinizsi út36. T:88/406-899 F:88/406310

Isotempipari és tûzoltói

kivitelek

EX-TOX AlarmGastester II. H

ToximeterEX-METER II.

.AUER 3 S K 2. típ.2730 K89K/St.K2-P3

BD96sûrített levegõs,AUER air-elite

VAUTEX SLCHEMPION

Hatex SL

MSA-AUERHungária Kft.1108 Bp.,Gyömrõi u. 140.T/F: 264-9557

Prodata Kft.1029 Bp., KinizsiPál u. 16.T:176-5107, F.:275-7075

többváltozatRACAL

teljes álarc

K. típ.KP 3 típ

ABEK P3ABEK

RACAL 4000sûrített levegõs

kompozitpalackokkal

Cimberly-ClarkIPP

(vegyszerálló)

PHILOTHERMKft. 1032 Bp.,Gyenes u. 5. VIII/4T:250-5252, 188-9450, 20/342-196F:250-4814

Oldham MX 21 multi gáz monitorOX 11/TX11 hordozható gázkoncentráció mérõTX 12 hordozható gázkoncentráció mérõSurvayor 5 telepített gázkoncentráció mérõMX 42 telepített gázkoncentráció mérõVIGIPARK szivattyús mintavevõ rendszer

LUX Kft. 1027Bp., Horváth u. 9.T: 214-7790,30/422-674(Kemira Saferty)

Kemirateljes álarc

civic csuklyaSilner félálarc

K. tip.,kombinált típ.

Dräger HungáriaKft. 1108 Bp.,Gyömrõi u. 140.T:264-8909,T/F: 265-2164

PAC EXPAC III.

Multivarn II.teljes álarc K2 tip. Team Master

Work Master

PA 94sûrített levegõs

Cometron Kft1113 Bp., Bocskaiút 31. � 1113Bp. Edömér u. 4.T:267-1130,T/F: 209-4718

16 VÉDELEM 1996/6

TANULMÁNYDR. JÁDI TAMÁS

Felügyelet és ellenõrzés

A szakmai közvélemény nem egyönte-tûen ítéli meg a tûzvédelmi törvényt. Eznem meglepõ. Már a jogalkotás elõké-szítési stádiumában felszínre kerültekaz eltérõ vélemények. Az egyik ilyen kér-déskör a szakmai felügyeletet és ellen-õrzést érinti.

A szakmai felügyeletÚj helyzet

A szakmai felügyelet értelmezése meg-kezdõdött a szakmán belül. Az irányításés felügyelet kérdéseinek elhatárolása az,ami kiindulási pontként szolgálhat, de afelügyelet formai és tartalmi kérdéseinekkialakítása a szakmára és a gyakorlatra hárul.

A felügyelet formai és tartalmi kérdé-seinek kimunkálásához négy alapkörül-ményt kell - a formai – jogi megközelítésszempontjából – figyelembe venni.

- Szervezés-, és igazgatás-elméleti ala-pok.

- A jogalkotásról szóló törvény.- Az önkormányzati törvény.- A tûzvédelmi törvény hatásköri és

feladati elemei.

A felügyelet fajtáiMind az irányítás részeként, mind irá-

nyításon kívüli viszonyok alapján megkü-lönbözteti a szakirodalom a felügyeletet.

A felügyeletet az irányítás részeként, hi-erarchikus szervezetben a szigorú közvet-len alá-fölé rendelségbõl adódó tevékeny-ségnek tekintjük. Ez a felettes szerv felügyeletitevékenységét folyamatos rendelkezési joggalpárosuló ráhatásnak határozza meg a köz-vetlenül irányított szervek irányába. Ehhezkapcsolódik egy - a hatásköri szabályok be-tartása mellett megvalósuló - közvetlen uta-sítási jog, valamint az úgynevezett kasztrá-ciós jog, ami az alárendelt szerv döntései-nek, határozatainak megsemmisítésében,megváltoztatásának jogában jelenik meg. Eközvetlen szakmai irányítás részeleme a fe-lelõsségre vonás joga is.

Az egymásnak közvetlenül nem alá-fö-lérendeltségben mûködõ szervek között afelügyelet irányításon kívüli fajtája érvé-nyesül. Ennek legfõbb célja a törvényes,a jogszabályszerû mûködés figyelemmelkísérése. Az irányításon kívüli felügyelettartalmát tekintve eltér a korábban emlí-

tett hierarchikus felügyelet tartalmától. Afelügyeleti szervnek van ellenõrzési jogade nincs kasztrációs joga, rendelkezési ésutánszabályozási hatásköre. A felelõsségrevonás sem saját hatáskör, hanem a jog-szabályokban (tûzoltóság esetén a Szol-gálati Törvény) meghatározott szerv felé

VÉDELEM 1996/6 17

TANULMÁNY

felelõsségrevonás kezdeményezésének jogaés kötelezettsége áll fenn.

Közvetlen-közvetettAz elõbbiekbõl is látszik, hogy a köz-

vetlen hierarchikus irányítási rendszer az1973. évi 13. tvr. szabályozását tükrözi,míg az irányításon kívüli felügyelet az új1996. évi XXXI. törvény elveire és sza-bályozására épül.

A tûzeseti és mûszaki mentési felada-tokkal kapcsolatos közvetlen utasítási jo-got itt nem említem.

Úgy vélem ez a tûzvédelmi törvény 26-27. §-ából egyértelmû, nem szorul különértelmezésre.

szerint „a miniszter (ágazati) rendeletbenszabályozza a helyi önkormányzatok ál-tal fenntartott intézmények mûködésénekszakmai követelményeit, az intézményekdolgozóinak képesítési elõírásait, ellen-õrzi az elõírások érvényesülését.”

Az állami irányítás egyéb jogi eszkö-zei között a miniszter és az országos ha-táskörû szerv vezetõje (esetünkben BM ésBM TOP) irányelvet és tájékoztatót ad-hat ki. A szabályozás szerint “az irányelvajánlást ad a jogszabály végrehajtásánakfõ irányára és módszerére” természetesenúj jogot, kötelezettséget, feladatot, stb. nemállapíthat meg. “A tájékoztató olyan ténytés adatot közöl, amelyet a jogszabály vég-rehajtásáért felelõs szervnek a feladatavégrehajtásához ismernie kell.” Az álla-mi irányítás egyéb jogi eszközei tehát nemdirekt módon kötelezõek, viszont kiadá-suk, elõkészítésük a jogszabályok elõké-szítésével azonos, ezért erejükben hatnitudásukban megközelítik a jogszabályokerejét. Egy irányelvnek, javaslatnak attólkell hatnia a jogalkalmazó szervekre, hogyszakmai szempontból megalapozott, nemütközik a jogszabályokkal és segíti a jog-szabály végrehajtásáért felelõs szervmunkáját.

A tûzvédelmi és a szolgálati törvény-ben, ill. végrehajtási rendeleteikben sze-replõ hatásköri és feladati szabályozást mostnem említem.

Az ellenõrzés

BM TOPA felügyelet alapvetõ eszköze - állás-

pontom szerint - az ellenõrzés. Az orszá-gos parancsnokság által végzett ellenõr-zések rendjét szabályozó intézkedés a kö-zeljövõben kiadásra kerül. Ez állapítja megaz egyes ellenõrzés típusokat, azok mi-benlétét, célját, tartalmát és végrehajtá-sukra vonatkozó részletes szabályokat. Új-régi elemként kerülnek be - az átfogó-,utó-, célellenõrzések és témavizsgálatokmellé - a parancsnoki beszámoltatás és aparancsnoki szemle. A parancsnoki be-számoltatás az átfogó ellenõrzéseknél ru-galmasabb, idõszakában kevésbé kötöttmódszert takar.

A parancsnoki szemle az országos pa-rancsnok tûzvédelmi felügyeleti jogköré-nek közvetlen megvalósulása, a tûzoltó-ságok – beleértve az önkormányzati, azönkéntes és a létesítményi tûzoltóságokatis – irányába. Az országos parancsnoki

Az irányítás eszközeiA jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tör-

vény tételesen megállapítja azokat a nor-mákat, amelyek jogszabálynak minõsül-nek, és külön felsorolja az “állami irányításegyéb jogi eszközeit”. Egyértelmû a sza-bályozás abban, hogy törvény, kormány-rendelet, miniszteri rendelet, államtitká-ri rendelkezés, valamint az önkormány-zat rendelete tekinthetõ jogszabálynak. Ezektehát azok a jogi norma típusok, amelyekegy önkormányzati intézmény mûködésérenézve kötelezõ direktívákat állapíthatnakmeg. E szabályozáshoz kapcsolódik az1990. évi LXV. törvény - az önkormány-zatokról - 97. §-a megfogalmazásával mi-

18 VÉDELEM 1996/6

sülését és indokolt esetben javasolni kella szabályozás módosítását.

Az ellenõrzés eszközeiA felügyeleti ellenõrzés végsõ célja a

felügyelt tûzoltó szervek munkájának jog-szerû, szakszerû irányba formálása. En-nek érdekében elsõ eszközként az adotttûzoltóság vezetõje felé jelezni kell a hi-bákat. Az ellenõrzés folyamán ill. a vé-gén, összességében. A javaslattétel, a jópéldák, gyakorlat bemutatása része ennekaz eszköznek. Amennyiben az ellenõrzésnegatív megállapításai súlyukban indokol-ják, jelezni kell a fenntartó, valamint azországos parancsnokság felé azokat, és azazokhoz vezetõ feltárt okokat. Súlyos jog-ellenes, egyéb eszközzel nem orvosolha-tó eljárásrend észlelése esetén a törvényes-ségi felügyeletet ellátó (államigazgatási,ügyészi) szervek felé kell jelzéssel élni.Bár az önkormányzati intézmény gazdál-kodásának ellenõrzése (számvitel, köny-velés, pénztárkezelés, stb.) nem lehet tárgyaa tûzoltó szakmai felügyeleti jogkörbenvégzett ellenõrzésnek, de a pénzügyi, gaz-dálkodási szabálytalanságok közvetett ész-lelése esetén is jelezni kell. Ilyenkor a pénz-ügyi felügyeletet gyakorló fenntartó ön-kormányzati és állami szervek illetékesek.Fegyelmi eljárást megalapozó tevékeny-ség, illetve bûncselekmény gyanúja ese-tén a felügyeleti szerv jogosult és kötelesaz illetékes és hatáskörrel rendelkezõ szer-veket megkeresni, eljárásukat kezdemé-nyezni. Fegyelmi vizsgálat ügyében a ha-tásköri szabályokat a szolgálati törvényés végrehajtási rendeletei állapítják meg.Az esetleges hivatali bûncselekményekügyében pedig a Rendészeti Szervek Vé-delmi Szolgálata segítségét lehet és kelligénybevenni. (Ennek érdekében kezde-ményeztük a jogszabályváltozást.)

Be kell látni, hogy a tûzvédelmi törvényalapján nem lehet az eddig gyakorolt mód-szereket fenntartani. Csak a szakemberekegyüttes munkája képes a tûzoltóságokmûködését és belsõ viszonyait az új pá-lyára állítani.

Dr. Jádi Tamás tû. õrgy.osztályvezetõBM TOP

intézkedés egyértelmû utasítást ad a me-gyei parancsnokságok felügyeleti ellenõr-zési tevékenységét szabályozó megyei szintûintézkedés kiadására. A tûzvédelmi tör-vény hatásköri és feladati szabályai alap-ján a megyei tûzoltóparancsnokságok azországos parancsnok hivatásos tûzoltósá-gokra vonatkozó felügyeleti tevékenysé-gének területi megvalósítását végzõ szer-vek. Nem önálló jogkörben, hanem a tör-vény által adott felhatalmazás alapjángyakorolják az országos parancsnokezirányú jogkörét, ezért elveiben, módsze-reiben ahhoz kell igazodniuk.

MegyeA fentiek alapján a megyei parancsnok-

nak saját szervezete számára intézkedéstkell kiadnia a felügyeleti ellenõrzések vég-zésérõl. Az éves ellenõrzési terv kivona-tát - tájékoztatásul - meg kell küldeni azérintett tûzoltóságot fenntartó önkormány-

zatnak, létesítménynek, köztestületnek,valamint a tûzoltóságnak. E tájékoztatásbanszerepeljen, hogy hol, mikor, milyen tí-pusú ellenõrzésre kerül sor. A szúrópró-baszerû - pl. készenlét szolgálat - ellen-õrzésénél elegendõ az alkalmak számátmegadni. Az ellenõrzések számának és tí-pusának megválasztásánál a tartalmi,cészerûségi és indokoltsági szempontokdomináljanak. A célját tekintve az a fon-tos, hogy a szükséges általánosításra, mi-nõsítésre alkalmas mennyiségû informá-ciót eredményezze. Ezek az információkszolgáljanak alapul egy adott tûzoltóságtárgyidõszakban folytatott tevékenységé-nek pozitív és negatív tendenciáinak fel-tárására, a munka minõsítésére. Alapoz-zák meg az ellenõrzött tûzoltóság tevékeny-ségének formálását, a jövõbeni felügye-leti tevékenység súlypontjainak meghatá-rozását. Az ellenõrzések során vizsgálnikell az egyes jogi szabályozók érvénye-

1. sz. összehasonlító tábla

Felügyelet:I. Az irányítás részeként- hierarchikus szervezetben- a közvetlen alá-fölérendeltségbõl adódó

felügyeleti tevékenység- rendelkezési joggal párosul, mely- a hatásköri szabályok betartása mellett

közvetlen utasítási jogot biztosítA jogszabályoknak, és belsõ szabályozók-

nak megfelelõ mûködés biztosítása.

Tartalma1. Ellenõrzési jog (általános, egyedi)2. Kasztrációs jog (megsemmisít, megvál-

toztat)3. A szabálytalan mûködés okainak feltá-

rása, azok megszüntetésére való intézkedés.4. Utánszabályozási jog, utasítási jog.5. Felelõsségre vonás joga.

Eszközei- jogszabályok- belsõ szabályozók (utasítás, intézkedés,

parancs)- ellenõrzés- egyedi utasítások- felelõsségre vonás

II. Irányításon kívüli- nem hierarchikus viszonyból fakadóan- az irányítási hierarchián kívüli szerv fo-

lyamatos tevékenysége az önálló szerv te-vékenységére nézve.

Jogszabályszerû mûködés figyelemmel kí-sérése.

Tartalma1. Ellenõrzési jog (általános)2. Nincs kasztrációs jog.3. A szabálytalan mûködés okainak feltá-

rását követõen közvetlen felhívás, vagyintézkedés kezdeményezése az erre ha-táskörrel rendelkezõ szerv felé.

4. Utánszabályozási jog nincsen.5. Felelõsségre vonásra javaslattétel.

Eszközei:- jogszabály alkotás kezdeményezése- ellenõrzése- irányelv kiadás (BM)- javaslatok, útmutatók, tájékoztatók, aján-

lások készítése, a módszertani segítség-nyújtás érdekében (Nem kötelezõ közvet-lenül. Ha a szerv tevékenysége jogszerû,de nem felel meg e módszertani segédle-teknek nem kifogásolható.)

- intézkedés kezdeményezése a jogszerûtlengyakorlat megszüntetése érdekében a fenn-tartó, vagy a törvényességi felügyeletet gya-korló szerv felé

- felelõsségrevonás kezdeményezése (SzolgálatiTörvény és vhr.-i)

TANULMÁNY

VÉDELEM 1996/6 19

FÓRUM

A szállítási szerzõdésA KHVM-mel kötött szerzõdés a BM

TOP-ot - mint kedvezményezettet - köz-beszerzési eljárás eretében lefolytatandóversenytárgyalásra kötelezte.

A rendelkezésre álló igen rövid idõ (amegvalósítás pénzügyi ütemterve 1996. de-cember 31-ig érvényes!) tárgyalásos, gyor-sított eljárás lefolytatását tette szükségessé.A közbeszerzési eljárást a BM TOP pa-rancsnoka által létrehozott bizottság foly-tatta le, amelyre három – a Belügyminisz-tériummal keretszerzõdésben álló – hiva-talos beszállítót hívtuk meg. (BRG Rt, DNDTelecom Kft. Fercom Kft.)

Az eljárás alapján a rendkívüli ár- ésgaranciafeltételekkel pályázó FERCOMKft. lett kiválasztva.

Az ajánlatban foglalt rendkívül kedvezõár alapján érdemes összehasonlítani aKHVM-nek beadott támogatási pályázatés a FERCOM Kft-vel megkötött szállí-tási szerzõdés számadatait.

Pályázat Szerzõdés(db; ÁFA nélkül) (db; ÁFA-val)

stabil 126 130mobil 610 690kézi 674 640

A számadatok mellett néhány fontos adata szerzõdésbõl: 3 év teljeskörû garancia,a nyertes cég által történõ helyszíni át-adás, 1996. november 10-i teljesítési ha-táridõ!

Az elosztás elvei

A kedvezõ szállítási szerzõdés tette le-hetõvé, hogy a készülékek elosztásánál -a mindennemû vitát és szubjektív elosz-tást kizárva - egyetlen rendezõ elvet le-hessen figyelembe venni. (Az 59/1995.(V.30.) Korm.rendelet mellékletét)

Igen nehéz lett volna igazságos, min-denki által elfogadható, az érdekeket, kö-rülményeket, gazdasági-pénzügyi helyzetetfigyelembe vevõ döntést hozni. A szállítóajánlatának birtokában a parancsnoksá-

TATÁRKA ISTVÁN

Az önkormányzati tûzoltóparancsnokságokrádiórekonstrukciója

A hírközlés alap pályázatán 140 millióforinttal támogatták a tûzoltóság rádió-rekonstrukcióját.

IgényekA tûzoltóság híradó-informatikai és

ügyeleti rendszerének fejlesztési igényeiaz 1990-es évektõl egyre sürgetõbben ve-tették fel a kérdést: milyen módon, mi-lyen irányban és fõként milyen forrás-ból lássunk hozzá a rekonstrukcióhoz.

Az erkölcsileg, mûszakilag elavult hír-közlési eszközpark nem felelt meg a tûz-védelem, tûzoltás, mûszaki mentés szer-vezésének, irányításának, paramétereikleromlottak, szolgáltatásuk igen korlá-tozott.

Ezek ismeretében 1994-1995-ben egybizottság kidolgozta a fejlesztés koncep-cióját, amely tartalmazza az ezredfordu-lóig feltétlenül végrehajtandó lépéseket,melyek egy, a kor színvonalán álló tûz-oltósági hírrendszer gerincét képezhetik.

Pályázati lehetõség1995. õszén a Hírközlési Alapról szó-

ló 1995. évi LIV. törvény alapján a Köz-lekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisz-térium (KHVM) kiadta a 16/1995. (X.18.) KHVM rendeletet. Ebben rendelkezetta minisztérium a Hírközlési Alap pályá-zati úton történõ felhasználására, amelyrea rövid határidõ ellenére azonnal reagál-tunk.

Mivel a munkabizottság által kidol-gozott koncepció-tervezet számszerûen ésösszegszerûen tartalmazott minden, a fej-lesztésre vonatkozó adatot, így nem voltnehéz - mint késõbb kiderült - sikerespályázati anyagot összeállítani.

A pályázat tartalma

Az idõ szorításában – mérlegelve azösszes körülményeket és a várható ered-ményeket – a BM Tûzoltóság Országos

Parancsnokság szakcsoportja a rádióre-konstrukció mellett döntött.

A pályázatot 1995. november 8-án “Azönkormányzati hivatásos tûzoltóságok rá-dióhírközlésének rekonstrukciója” címenterjesztettük be, 140 Mft-os támogatástigényelve.

A pályázatban 126 db stabil, 610 dbmobil és 674 db kézirádió beszerzését ter-veztük - az akkor rendelkezésre álló ár-adatok alapján. A MOTOROLA termék-család beszerzését céloztuk meg a pályá-zatban, kiemelve a jó kereskedelmi ésszervíz szolgáltatást, a páratlan ár/telje-sítmény tényezõt, a szolgáltatásokat ésmûszaki paramétereket, valamint az együtt-mûködésre való alkalmasságot (a rendõrségés a mentõszolgálat is erre a termékcsa-ládra alapozva fejleszt.)

A pályázat bíráló bizottsága elfogadtaaz általunk felsorakoztatott tényeket és1995. december 10-én nyilvánosságrahozott döntésében 120 Mft vissza nemtérítendõ, valamint 20 Mft visszatéríten-dõ támogatást ítélt meg.

Az 1996. februárjában megkötött szer-zõdésben a KHVM a – kamatmentes –visszatérítendõ támogatásra 1997. janu-ár 1-i esedékességgel 3 évet jelölt meg,évi egyenlõ részletekben 1999. január 31-ig. A támogatás ezen részére a KHVM alejáratig tulajdonjoggal, a BM TOP pe-dig kötelezõ biztosítással rendelkezik.

Híradásfejlesztési koncepcióA bizottság kidolgozta a tûzoltósághíradásfejlesztési koncepciójának terve-zetét, amely meghatározza a fõ irányo-kat.1.) A tûzoltóságok ügyeleti és informa-

tikai rendszere.2.) Vezetékes központok, telex, telefax

rendszerek.3.) Tûzjelzõ berendezések.4.) Stabil rádiók.5.) Mobil rádiók.6.) Kézi rádiók.7.) Költségelemzés.

20 VÉDELEM 1996/6

FÓRUM

gokon rendszeresített létszám és szerál-lomány függvényében az említett Kormány-rendelet mellékletének számoszlopai szinte100 %-ig megegyeztek az ajánlat irány-számaival!

A szállítási szerzõdésben kikötöttmennyiségek biztosítják a parancsnoksá-gok (kirendeltségek is) stabil állománya-inak, a rendszeresített fecskendõk és kü-lönleges szerek mobil állomásainak és azállomány kárhelyrádióinak rekonstrukci-óját.

További feladatokA parancsnokságoknak saját forrásból

ez év végéig meg kell oldani a telepítése-ket, beépítéseket. A rendszerbõl kikerülõeszközökbõl láthatják el további (tartalék,kisegítõ stb.) gépjármûveiket rádióállomás-okkal és segíthetik a rádióengedéllyel ren-delkezõ önkéntes egyesületeket.

Az új berendezésekbe szelektív hívó-kód lista lett beprogramozva, mellyel azun. szelektív hívócsatornán keresés és irány-forgalom valósítható meg. Ennek érdekében

az átadáskor minden készülékhez hívó-lista, ez év végéig pedig az ily módon ki-egészített Rádióforgalmi Adatok Könyveis kiadásra kerül.

Fejlesztési feladat - a pénzügyi lehetõ-ségek függvényében - a fecskendõk hátsókezelõinek beszerzése, amelyet célszerû aKJÜ rádiós mûhelyével elvégeztetni. Aján-lott helyi szinten együttmûködési megál-lapodásokat kötni a társszervekkel azegyüttmûködési csatornák kölcsönös hasz-nálatáról, hiszen erre - akár szelektív hí-vókódokkal is - 4 programhely áll ren-delkezésre.

A költségvetésben célszerû tervezni atovábbiakban tartozékok beszerzését is.Elsõsorban a sugárvezetõk részérehordtokot, külsõ (sisak) kezelõt, tartalékakkumulátorokat.

Az utóbbi idõszak tapasztalatai alap-ján a tûzoltóság által használt sávban egyrenövekszik a rádiózavar.

E probléma kiküszöbölésének igen ha-tékony módja az un. CTCSS (beszédsávalatti) jellel történõ vevõnyitás. Ez azon-ban csak akkor lehetséges, ha a rádiórend-szer valamennyi eleme és szereplõje a re-konstrukcióban beszerzett eszközök szol-gáltatásaival rendelkezik.

A jelenlegi rekonstrukció csak kis szele-te a szükséges mûszaki fejlesztésnek, dereményeink szerint nagyban hozzájárul akommunikáció biztonságához és a jobbegyüttmûködéshez.

Tatárka István tûzoltó alezredesHíradás-Technikai osztályvezetõBM TOP. Budapest

VÉDELEM 1996/6 23

FÓRUM

Mi legyen a halonnal?Immár jó ideje foglalkoztatja a tûzvé-delmi szakembereket ez a kérdés, hiszegy kiváló oltógázról van szó, amely azüzemeket gazdasági dilemma elé is ál-lítja. Ma már alternatív megoldások-ról számolhatunk be.

Halonstop

Az ózonkárosító anyagok használatát –a montreáli egyezményt követve – a 22/1993.(VII.2O.) KTM rendelet szabályozta. En-nek értelmében 1994. január 1-tõl tiloshalongázt behozni az országba, 1996. ja-nuár 1-tõl pedig a halont tartalmazó beren-dezések javítása és karbantartása csak zártrendszerû lefejtõ technológia alkalmazásá-val történhet. Mi legyen az oltógázzal, hi-szen a puszta tiltás nem oldja meg a prob-lémát. Erre a kérdésre a válasz ismert volt,mégis 1996. július 3-ig kellett várni a meg-oldásra. Hosszú elõkészítõ folyamat ered-ményeként, a Világbank és a Globális Kör-nyezetvédelmi Segélyalap támogatásával, aFajró Kft-nél ekkor helyezték üzembe a kor-szerû halonregeneráló berendezést.

Regenerálás-gazdaságosságMindez azt is jelenti, hogy – a számos

helyen hallható véleményekkel ellentétben– a halon regenerált állapotban újra fel-használható. A regenerált halon visszanyerieredeti oltóképességét, miután az eljárássorán (szûrés, szárítás, hûtés – 70 C fok-ra, szétválasztás) a gázból eltávolítják atartály korrózióból belekerült rozsdát, a fel-gyülemlett vízpárát és a nitrogént.

A berendezésnek köszönhetõen ahalonnal oltó tûzoltókészülékeket és be-épített oltóberendezéseket üzembentartóka halonnal vagy anélkül kérdésében dön-tési helyzetbe kerültek. A berendezésektovábbi üzembentartása ily módon már nemütközik a környezetvédelmi elõírásokba.

A költségtényezõket vizsgálva a rege-nerálást az 5 évente esedékes tartály nyo-máspróbához célszerû idõzíteni, hisz ak-kor a lefejtést és a tartály karbantartásátmindenképpen el kell végezni, s így aznem jelent plusz költséget. Miután a re-generálás többször elvégezhetõ, a palackpedig élettartama alatt négyszer nyomás-próbázható, elméletileg a halon-gázzal

töltött palackok – koruktól függõen – még15-20 évig üzembentarthatók. Informáci-óink szerint a Fajró Kft – a világbankitender elõírásai értelmében – a regenerá-lást nonprofit alapon végzi.

Beépített berendezések

A készenlétben tartónak legkésõbb a tartálynyomáspróba lejáratakor dönteni kell, hogya halon regenerálását vagy alternatív oltó-gáz beszerzését választja. Alternatív oltó-gáz beszerzésekor is köteles a halon zártrendszerû lefejtését erre jogosult szolgálta-tóval elvégeztetni. (Az ilyen oltógázt a FajróKft. a létrehozandó halonbank részére meg-vásárolja). Ha a halon további felhasználá-sa mellett döntenek, akkor a tartályt le kellszerelni (végezheti a tulajdonos, szakszol-gáltató vagy a Fajró) és halonregenerálásrabe kell szállítani. A Fajrónál elvégzik ahalonregenerálást, miközben a tartály kar-bantartásáról és nyomáspróbázásáról is gon-doskodnak. A tartályban lévõ halont az ISO9002 minõségbiztosítási rendszer szerint szi-gorúan ellenõrzik. A folyamat végén a tisz-tított gáz összetételét és megfelelõségétgázkromatográffal ellenõrzik és a mûvele-tekrõl teljes dokumentációt kap a készen-létben tartó. Közismert, hogy a tartály kar-bantartása, nyomáspróbázása hosszabb idõtvesz igénybe, így addig a beépített oltóbe-rendezéssel védett üzemrész védelem nél-kül maradna. Ezt a problémát oldja meg akarbantartás idejére rendszeresített csere-tartály.

Tûzoltó készülékekA kézi tûzoltókészülékeknél hasonló a

helyzet. Csak azok a szolgáltatók foglal-kozhatnak a halon készülékek javításávalakiknél a zárt rendszerû lefejtés biztosí-tott. (s errõl igazolással is rendelkeznek!)A javított készülékekrõl lefejtett halongáztcélszerû nagyobb tartályban összegyûjtveregenerálásra elõkészíteni. Visszatöltenicsak regenerált gázt lehet. A regenerálásróla Fajró Kft. minõségi bizonylatot un.cromatogramot ad. Ennek megléte igazoljaa felhasználó számára a környezetvédel-mi elõírások betartását.

A Fajrótól kapott tájékoztatás szerintszükség esetén a tûzoltókészülékek javítá-sát is vállalják, így a felhasználó a közvet-len kapcsolatteremtés mellett is dönthet.Ezt gazdasági oldalról nyilván a távolságés a darabszám befolyásolja. A készenlét-ben tartásnál mindenesetre figyelembe kellvenni, hogy a 300 kg/óra kapacitásúhalonregeneráló berendezés mellett is, amunkavégzés teljes idõtartama mintegy 2-3 hétre tehetõ. A karbantartások ütemezé-sénél és a forgóalap képzésénél ezt a tûz-védelmi vezetõnek figyelembe kell venni.

A halonregeneráló berendezés segítségé-vel egy újabb területen sikerült a környe-zetvédelem, a tûzvédelem és gazdaságos-ság követelményei között összhangot te-remteni.

24 VÉDELEM 1996/6

TÛZMEGELÕZÉS

Tûzzel játszó kórház?A sajtóban nagy teret kapott a közelmúltban „átadott” szé-kesfehérvári kórház tûzvédelme. A közel 20 éve épülõ ho-telszárny fõbb tûzvédelmi kérdéseit próbáljuk nyomon kö-vetni.

TûzszakaszokA 10 szintes hotelépületet eredetileg 1983-87 között ter-

vezték és a szerkezetet fel is építették, majd 10 évi pihenõután nyílott lehetõség a befejezésére. A tûzvédelmi mûleírásmár 1993-ban, majd módosítása 1995-ben készült.

A 459 fekvõbeteg ellátására tervezett épületet 5 tûzszakaszraosztották. A tetõtéri gépház az alatta következõ 8 szinttel együtt,a két dilatációnál lévõ vb. falnál szakaszolva 3 tûzszakasztalkot. Mindhárom tûzszakaszhoz kialakították az elõírt (MSZ.595/4-86 4.1.1.) füstmentes lépcsõházat, azonban a kórházakesetén tûzszakaszonként szükséges (MSZ. 595/4-86.5.7.2.)biztonsági személyfelvonók közül csak a középsõ tûzszakasz-ban alakítottak ki 2 darabot. (Okaira a kiürítésnél visszaté-rünk.) Az I. szint önálló tûzszakaszt alkot. A mértékadó tûz-szakasz alapterülete 3740 m2. A mûleírás szerint az épületszer-kezetek éghetõsége és tûzállósága mindenütt megfelelõ.

Épületgépészet

Az épületbiztonság fontos elemeit képezik az épületgépé-szeti rendszerek úgy mint a biztonsági felvonók tartalékener-gia ellátása, a tûzszakasz átvezetéseknél a légtechnikai rend-szerben alkalmazott tûzvédelmi csappantyúk, megfelelõ tömí-

tések, az oltóvíz ellátás. Külön említést érdemel a kivitelezettintelligens tûzjelzõ rendszer. (AUTRONIKA)

ProblémákMindezek után jogos a kérdés:Milyen tûzvédelmi problémák

miatt késik az épület végleges használatbavételi engedélye?

A felmerült problémák:– a kiürítési útvonalak falszerkezeteinek tûzállósága,– a szerelõakna falának és a rajtuk lévõ ajtók

tûzállósága,– az alkalmazott ajtók éghetõsége és tûzállósága,– a födémpanelek biztonsága

KiürítésEgy 460 ágyas kórházépületben egy tûz esetén a menekítés a

legfõbb problémává lép elõ, ezért a biztonsági filozófia legfon-tosabb eleme az emberek védelme. Adott esetben a szintenkén-ti 3 tûzszakasz kialakításával a legkedvezõbb vízszintes mentésfeltételei adottak. Ennek pontos idõtartama azonban kiürítésszámítás hiányában nem bizonyított.

A tervezõ véleménye szerint a tervezés idején (1983., 1993.,1995.) a mozgáskorlátozottak eltávolítására nem volt szabvány-elõírás. Ez igaz! Az MSZ. 595/6-80 szabványnak nem tárgya amozgásukban korlátozottak eltávolítása, ilyen esetekben az I.fokú tûzvédelmi hatóság állásfoglalását kellett volna beszerez-ni. Erre viszont nem került sor.

VÉDELEM 1996/6 25

TÛZMEGELÕZÉS

A vízszintes menekítés lehetõsége, valamint az intelligenstûzjelzõ rendszer által biztosított gyors tûzészlelés biztosítottalehetõség alapján kaptak eltérési engedélyt a szélsõ tûzszaka-szokban a biztonsági felvonók létesítése alól.

Swedor ajtókA beépített ajtók megfelelõségét ÉMI vizsgálattal kell bizo-

nyítani. A kérdéses ajtókról több vizsgálat készült.

1.) A-719/94. /július 14./ ÉAB. szerint (érvényes: 94. december 31-ig) a Swedor típusúT 30-as egyszárnyútûzgátló belsõ ajtó tûzállósági határértéke 0,5 óra, közepesen éghetõ.2.) A-719/94/b. /1995.01.09./ ÉMI vizsgálati jegyzõkönyv a T-30 jelûSwedor egyszárnyú tömör ajtó tûzállósági vizsgálatáról. Értékelés: Th=0,5 óra, közepesen éghetõ.3.) A-719/94/a/1995.01.10./ ÉMI vizsgálati jegyzõkönyv a Swedor típusúnyílászáró szerkezetek tûzállósági vizsgálatáról.T 30 jelû kétszárnyúés T 60 jelû egyszárnyú3 különbözõ szerkezeti kialakításban.Értékelés: A Th 0,5 óra ill. a Th. 1.0 óra tûzállósági határérték nemigazolható, mivel az elõírt idõn belül lángáttörés következett be.4.) A-719/94/C /1995. 05.24./ ÉMI alkalmassági részvizsgálati jegy-zõkönyv a Swedor típusú nyilászáró szerkezetek tûzállósági vizsgála-táról:T 60 jelû egyszárnyú.A vizsgálat 60. percéig az ajtószerkezetek tûzmentett oldalán károselváltozás nem mutatkozott. A 63. percben a bal oldali ajtó felsõ har-mada befelé deformálódott, a felsõ illesztés vonalában füst, majd a65. percben láng tört ki.T 60 jelû kétszárnyú„A 40. percben a bal oldali szárny bal felsõ sarkában, a tok és a szárnyvízszintes illesztési vonalában átégés, szenesedés kezdõdött meg. Eponton a 62. percben következett be lángáttörés.”Értékelés: Th= 1,0 óra, közepesen éghetõ.5./ A-719/1994. szám ÉAB. /1996. 02.28./ Swedor típusú T 30-asés T 60-as tûzgátló belsõ ajtók építõipari felhasználására. Alkalma-zási területe: lakó, közösségi, ipari épületek beltéri ajtói. Alkalma-zási feltételek: Az ajtószerkezetek csak olyan területeken építhetõkbe, ahol azokra a tûzvédelmi követelmények maximum 30 és 60 per-ces határértéket és közepesen éghetõséget írnak elõ. Tehát:– III-IV. tûzállósági fokozatú épületek falszerkezeteibe építve,– közép zártfolyosós, vagy zárt oldalfolyosós kiürítési útvonalakranyíló önálló rendeltetési egységek bejárati ajtajaként.

Azért idõztünk ilyen hosszan az ajtók vizsgálatainál, mert aszékesfehérvári tûzoltóparancsokság az ÉAB fenti kitétele (va-gyis, hogy csak III-IV. tûzállósági fokzatú épületbe építhetõ) ésaz MSZ. 595/3-86 1.5.5.3. pontja alapján tûzgátló falba csaknem éghetõ 1,0 óra th. értékû ajtó beépítését tartja megfelelõ-nek. Ez az általános szabály. A szabvány következõ (1.5.5.4.)pontja azonban I-II. tf-u legfeljebb középmagas lakó- és közös-ségi épületben engedményt tesz, így a közepesen éghetõ 1 órath. értékû ajtók is megfelelnek. Kétségkívül zavaró lehet, hogyezt a nézõpontot az ÉAB sem tartalmazza.

Tehát a lehetõségek:Tûzgátló falba: (I-II tf-ben)– nem éghetõ 1,0 óra th.max.középmagaslakó- közösségi ép. – közepesen éghetõ 1,0 óra th.Zárt folyosós kiürítési útvonalra nyíló ajtó középmagasépületben:– nehezen éghetõ 0,25 óra th. vagy– közepesen éghetõ 0,5 óra th.

Vagyis a vizsgált szerkezetek megfelelnek. Némi zavart pusztánaz okozhat, hogy a szerkzeteket jóval az 1996. 02.28-án keltÉAB kiadása elõtt szerezték és építették be. Az 1995. januáriÉMI vizsgálat még nem igazolta a kérdéses ajtók tûzállóságát.

Altor fürdõszobaMi baj lehet tûzvédelmi szempontból egy fürdõszobával, adódik

önkéntelenül a kérdés. Az összefüggéseket azonban itt sem ártjól szemügyre venni. A fürdõszobaként alkalmazott térelem üveg-szál erõsítésû poliészterbõl készült. Ezeket a vizesblokk térele-meket csak úgy szabad beépíteni, hogy azok a nyílászáró szer-kezeteket nem tartalmazó oldalaik felõl az adott építményre elõírttûzállósági határértékû válaszfalszerkezettel legyenek határol-va. Esetünkben a térelem fala mögött a menekülési útvonalkéntfunkcionáló zárt középfolyosó húzódik: ennek TH érték követel-ménye: 0,65 óra (MSZ. 595/4-86. 3.1.4.)

Itt egy egyedi válaszfalszerkezetet alkalmaztak, amelynél arétegrend:

A kiürítési útvonal vitatott falszerkezete

26 VÉDELEM 1996/6

TÛZMEGELÕZÉS

A RIGIPS szerkezetek ismertek. A válaszfalak tûzállóságihatárértéke 0,5-1,5 óra intervallumon belül volt, de itt azasszimetrikus felépítés miatt az egyes oldalak felõl a tûz eseténvárható hõkitét eltérõ értékû lehet.

A térelemek belsõ terében az ÉMI-nek leadott adatok alap-ján a tûzterhelés alacsony p<125 MJ/m2.

Ebbõl kövekezõen csak igen rövid ideig tartó tüzek bekövet-kezésére lehet számítani.

Így a szakvélemény szerint a megépített szerkezetre aTH 0,31 óra igazolható.A szakvélemény megállapítása szerint azonban ez csak ak-

kor igazolható, ha– a használat során a számításhoz figyelembe vett éghetõ

anyagmennyiség nem nõ, illetve– az acél tartóknak tûzállósági szempontból függetlennek

kell lenniük a mûanyag térelemfaltól.

Mi mennyi?A székesfehérvári tûzoltóparancsnokság nem a szakvélemény

megállapításait, hanem a kiinduló alapadatokat vitatja.Ugyanis az Altor térelemek tervezõ álal számított tûzterhe-

lése: 266-397 MJ/m2.A szakvélemény alapjául szolgáló számítás tûzterhelési ér-

téke: P<125 MJ/m2.Az eltérés több mint 100 %.

Melyik a helyes érték?Sõt az is vitakérdés, hogy a falszerkezet egyik oldalán egy

vagy kétrétegû gipszkarton lap van-e? Ez az elsõ olvasásra ta-lán meglepõ megállapítás a 3. ábra segítségével tisztázható, hi-szen az álmennyezeti részen a fal valóban csak egyrétegû.

Ha pedig elfogadjuk 0,31 óra th. szerkezetként a falat, ho-gyan lesz ebbõl 0,65 óra th. hiszen az MSZ. 595/4/86. számúszabvány 3.1.4. pontja alapján az épület kiürítési útvonalairailyen szerkezetet kell beépíteni. Ugyanis a mértékadó tûzálló-sági követelmények számítással való meghatározására csak azMSZ. 595/3. követelményértékeinél van lehetõség, középma-gas épület (MSZ. 595/4) esetén nem. Itt ismét az általános és akülönös szabály analógiát alkalmazhatjuk.

További probléma a gépészeti terek elválasztása a fürdõszo-ba térelemtõl. Ugyanis ez a tervekbõl eltérõen nem készült el,annak ellenére, hogy az MSZ. 595/4 5.6. pontja alapján ezt neméghetõ 0,25 óra th. értékû szerkezettel kell lehatárolni. (pl. sze-relvényakna)

Vagyis az ÉMI szakvélemény nem oszlatta el a kételyeket, sígy a székesfehérvári tûzoltóparancsnokság 1996. szeptember4-i szakhatósági állásfoglalásában megállapítja, hogy a kiürí-tési útvonalak és a szerelõaknák falszerkezetei nem felelnek megaz MSZ. 595/4-86. SZ. 3.1.4. pontjának.

A székesfehérvári jegyzõ mindezek alapján csak kikötéssel járulthozzá az épület használatba vételéhez. Szeptember 19-én a kórházigazgatója fellebbezett a határozat ellen. A II. fokon eljáró Fejér megyeiKözigazgatási Hivatal az ügyben szakvéleményt kért a Fejér megyeiTûzoltóparancsnokságtól. (A helyzet lapzártánkig!)

Heizler György tû. alez.

FödémpanelPolémia tárgya volt az épület tetõfödémének éghetõsége. Ide a mintegy1000 m2-es felületre eltérési engedéllyel Sicoroof födémpaneltépítettek be, amely egy olyan szendvicsszerkezet, ahol két acéllapközött poliuretán hab van. A tûzoltóparancsnokság aggodalma ab-ból a feltételezésbõl indult ki, hogy egy villámcsapásnál a fém-szerkezet megolvadása után a poliuretán hab meggyulladva erõsfüstfejlõdéssel ég, s mivel az épület levegõellátása a tetõrõl törté-nik, mérgezõ füst öntheti el az épületet. A Tûzmegelõzési Fõosz-tály álláspontja szerint a villámcsapásból eredõ szerkezeti károso-dást az épület szabványos villámvédelmi rendszere kizárja, miközbenaz ilyen fémfegyverzetû szendvicspanelt 600-700 m2-enként be kellkötni a villámvédelmi rendszerbe. Az 1 óra tûzállóságú panelek-ben alkalmazott poliuretán hab önkioltó típusú, így ez garantáljaegy esetleges tûznél a tûzterjedés minimalizálását, amit a gyorsjelzéssel az intelligens tûzjelzõ rendszer is támogat.

– acél tartóelem– Therwolin hõszigetelés (50 mm vtg)– Rigips gipszkarton lemez (12,5 mm, 9 mm vtg.)Ez a szerkezet az ÉMI minõsítésen alapuló RIGIPS katalógus-

ban foglalt 0,65 óra Th. értékkel rendelkezõ szerkezetnek nem fe-lel meg, mivel csak a fémváz egyik oldalán van gipszkarton bur-kolat, s a beépített hõszigetelés 40 kg/m3-es tömege sem igazolt.

A BM. TOP. utólagos vizsgálata szerint a problémát súlyos-bítja, hogy a fürdõszobához csatlakozó szerelvényaknák fala semképes az elõírt ideig a tûzterjedés megakadályozására, s az ak-nák szintenkénti lezárásaként alkalmazott Swedor „közepesenéghetõ” ajtók sem elégítik ki az MSZ. 595-4: 1986. számú szabvány5.6.2.2. szerinti „nem éghetõ” követelményt.

Megoldás?A vázolt probléma megoldására elméletileg két út lehetséges:a./ a fürdõszobai térelemeket kiszedik és megépítik a RIGIPS

alkalmazási útmutatóban szereplõ helyes rétegrend szerinta falszerkezetet. Az aknaajtókat pedig nem éghetõ anyaguracserélik.

b./ A másik lehetõség – a BM.TOP. Tûzmegelõzési Fõosztályálláspontja szerint – a szerkezetek megfelelõ megerõsítéseérdekében az ÉMI szakértõkénti bevonása.

c./ A tervezõ az ÉMI Tûzvédelmi Tudományos Osztályához fordult,azonban a TOP. által javasolttól merõben eltérõ kérdéssel.Az MSZ. 595/7/94. alapján számított tûzterheléssel hatá-rozta meg a mértékadó tûzállósági követelményt, s e számí-tás megfelelõségének tanúsítására kérte fel az ÉMI-t. Errelehetõség van hiszen a számított értékek akkor is alkalmaz-hatók, ha azok az MSZ. 595-3 követelményeitõl eltérnek,ha biztosított, hogy az éghetõ anyag mennyisége a számí-tásba vett értéknél kisebb.

SzakvéleményA Középülettervezõ Rt. a mértékadó tûzállósági határérték

követelmény számítására szakértõt kért fel, amelyet az ÉMI-hez benyújtott dokumentációhoz csatoltak.

Az ÉMI (Dr. Bánky Tamás) megállapításai szerint:– a megvalósított szerkezetek tûzállósági határértéke jelen-

leg nem ismert,– az Altor térelemek az ÉAB szerint csak az adott hely ren-

deltetésének megfelelõ tûzállósági határértékû falszerkezetteltelepíthetõk.

VÉDELEM 1996/6 29

TÛZMEGELÕZÉS

SZÛTS JENÕ

A téves riasztások lehetséges okaiés kiküszöbölésük módjai

Bosszantó és költséges is a téves tûzjelzés! Melyek a leggya-koribb okok és hogyan szüntethetõk meg? A rövid válaszokévek szakmai tapasztalatát tükrözik, segítve az üzemelte-tõt, a karbantartót és az ellenõrt is.

GyakoriságSajnos, egy jelzõrendszer sem mentes a téves riasztásoktól.

A rendszer méretének és az érzékelõk számának növekedésé-vel a téves riasztások bekövetkezési valószínûsége egyenes arány-ban nõ, s ez még akkor is igaz, ha mindenhol a megfelelõérzékelõt használjuk, a megfelelõ módon telepítve, rendsze-res karbantartás mellett. Kis és közepes rendszerek esetén példáulirodai, kórházi alkalmazásokban az évi 1-2 téves riasztásnáltöbb már szokatlan. Laboratóriumokban, gyártócsarnokokban,az érzékelõk szempontjából esetleg ‘ellenséges’ ipari környe-zetben néha még a havi 1 téves riasztás is elõfordulhat. Érde-mes tehát megvizsgálni , hogy mik okozhatják általában a té-ves riasztásokat, és hogyan lehet csökkenteni, illetve megszüntetnia bekövetkezésüket.

Optikai füstérzékelõ

Optikai füstérzékelõ: bonyolult rendszer

ÉRZÉKELÕ TÍPUSOKTÓL FÜGGETLENÜL LÉTREJÖVÕ TÉVES RIASZTÁSOK:

A megszüntetés módjaOk

Vezeték áthelyezés, zavarvédett vezetéktípus használata. To-vábbi zavarvédelem a jelzõvezeték bemeneteken vagy a tápegy-ségnél a hálózati oldalon. Nagy elektromágneses zavarvédett-ségû érzékelõk használata. Hardver és szoftver zavarvédelem aközpontban, jelzés-verifikálás.

Stabil vagy éppen a rázkódás csillapítását szolgáló felszerelés.

A korrózió megakadályozása vagy más típusú érzékelõ haszná-lata.

Villámvédelem a jelzõvezetékek bemenetén és/vagy a tápegy-ség hálózati oldalán. Nagyfeszültségû tranziensvédelemmel ren-delkezõ érzékelõ használata.

Az érzékelõk vagy a rendszer egyéb elemeinek pótlólagos vé-delme.

Megfelelõ idõnként, gondosan elvégzett mûszeres érzékenységellenõrzés és tisztítás.

Nagy teljesítményû villamos berendezések, neoncsöves világí-tótestek ki-, bekapcsolásakor keletkezõ elektromos zavarok.Kézi rádiók, mobil telefonok, mikrohullámú antennák okoztarádiofrekvenciás zavarok.

Rázkódástól, ütéstõl származó mechanikai vagy elektromos prob-lémák

Korrózióból adódó mechanikai vagy elektromos zavarok

Villámlás okozta túlfeszültség, túláram

Véletlen vagy szándékos rongálás.

Elmaradó vagy nem megfelelõ karbantartás

30 VÉDELEM 1996/6

A karbantartás során bekövetkezõ véletlen átjelzés a felügyele-ti központ felé

A helyiség funkciójának vagy a területen folytatott technológi-ának a megváltozása

A területen folytatott átépítési, karbantartási munkák során vé-letlenül mûködésbe hozott érzékelõk (pl. mágneses csavarhú-zóval, stb.)

A távjelzés letiltása a karbantartás idejére és a felügyeleti köz-pont értesítése a karbantartás megkezdésérõl és befejezésérõl.

Az érzékelõk áthelyezése vagy más típusú érzékelõk használa-ta.

Az átépítést, karbantartást végzõ személyek kioktatása.

A TÉVES RIASZTÁSOK LEGGYAKORIBB OKAI A HÕÉRZÉKELÕKNÉL

Ok A megszüntetés módja

Helyi fûtés, közvetlen vagy közvetett napsugárzás, ipari folya-mat miatt bekövetkezõ nem várt hõmérséklet növekedés

Hirtelen hõmérséklet növekedés (pl. nagy ajtókkal rendelkezõrakodó területeken télen, a berakodás végeztével, az ajtók be-csukása után)

Magasabb bejelzési hõmérsékletû érzékelõ használata; árnyé-kolás a besütõ vagy tükrözõdõ napfénytõl.

Hõsebesség érzékelõk helyett, fix bejelzési hõmérsékletû érzé-kelõk használata.

A TÉVES RIASZTÁSOK LEGGYAKORIBB OKAI A FÜSTÉRZÉKELÕKNÉL

Ok A megszüntetés módja

Pontszerû füstérzékelõk, vonali füstérzékelõ:A helyiség vagy terület átépítési, takarítási munkái során ke-letkezõ por, piszok, vakolatpor

Idõszakos hatások (pl. egy hosszabb téli leállás, karbantartásután visszakapcsolva a terület fûtését, a fûtõtesteken lerakódottpor leégése füstöt okozhat)

Pontszerû füstérzékelõk:Apró rovarok (fõleg nyár végén)

Ionizációs füstérzékelõ:Idõleges páralecsapódás, gõzképzõdés

Dízeltargoncák bejárása a területre

Az épület karbantartási munkái során történõ hegesztés, kö-szörülés, darabolás (flex)

Nem várt, erõs légáramlás

Vonali füstérzékelõk:Magasraktárakban a villástargoncák, magas csarnokokbanmadarak idõlegesen blokkolhatják a sugarat

Az érzékelõk letakarása és az adott terület védelmének ideigle-nes kikapcsolása. Ha a szennyezõdést nem lehet megakadályozni(a pontszerû érzékelõk letakarhatók a mellékelt védõ kupak-kal), akkor az átépítési munkák után azonnal az összes érzéke-lõt ellenõrizni és tisztítani kell.

Az adott terület védelmének ideiglenes lekapcsolása.

Por- és rovarvédõ hálót tartalmazó érzékelõ használata.

Más típusú érzékelõ használata.

Optikai füstérzékelõ használata.

Az adott terület védelmének ideiglenes kikapcsolása; ha az ilyenjellegû munkákra folyamatosan számítani lehet, akkor optikaifüstérzékelõk használata.

Optikai füstérzékelõ használata.

Érzékelõ áthelyezés.

A téves riasztások okainak feltárásában sok segítséget adhat atûzjelzõ rendszerek korrektül vezetett üzemeltetési naplójánakés a központok eseménytárának összehasonlítása és elemzése.

Szûts JenõmérnökPromatt ElektronikaBudapest

TÛZMEGELÕZÉS

VÉDELEM 1996/6 31

TÛZMEGELÕZÉS

Bitumenes zsindely a tetõnkonyságának és az öntapadó csíkoknak kö-szönhetõen a Tegola Canadere zsindelyek-kel a legkülönfélébb tetõfélék lefedése meg-oldható kúp és egyéb speciális elem nélkül.

A mai építészetben a különleges esztéti-kai követelmények kielégítése mellett, to-vábbi elõnyeként említik, hogy a bitume-nes tetõzsindelyek a legszélesebb tetõhajlá-si intervallumok között alkalmazhatók. (AzÉMI minõsítése szerint a Tegola 10-87 fokközött olyan „nagy vízzárású”, hogy 15 fokfölött alátétlemez sem szükséges.) Ennektulajdonítható egyre szélesebb körû felhasz-nálása.

A tûzvédelmi szakemberek számára azesztétikai és mûszaki szempontoknál azon-ban nagyobb súllyal esnek latba a tûzvédel-mi szabványkövetelmények és a tûzterjedésmértéke.

A tûzterjedés

Az Építésügyi Minõségellenõrzõ Inté-zetben két vizsgálatot is végeztek a kana-dai cseréppel. Az egyiknél 37 mm-es deszka,a másiknál 19 mm-es faforgács aljzatra rög-zítették a Tegola bitumenes zsindelyt. Atetõre falécekbõl máglyát raktak, amit gáz-lánggal intenzíven begyújtottak. A hõmér-sékletet az MSz 14800/11 szabvány elõ-írásai szerint mérték, s az elsõ vonalon amegengedett 350 °C helyett csak 94 °C-otregisztráltak. A kutatók megállapítása szerinta vizsgálati modell felületén a famáglyá-

tól 15 cm-es távolságig a fedéllemez meg-olvadt, szenesedett, de a lemezen önállóégést, a tûz terjedését nem regisztrálták.Ami még ennél is meglepõbb volt az a zsin-dely levétele után vált láthatóvá: a deszkamég a gyujtóforrás alatt sem károsodott!Vagyis a zsindelyek olvadása – a bitumenalaptulajdonságait is módosító adalékanya-goknak köszönhetõen - csak közvetlen láng-forrásra következett be, de az égés nemterjedt.

Mindezek alapján az ÉMI a TegolaCanadere tetõzsindelyt (MSz 14800/11)„tûzterjedés nélküli”-nek minõsítette.

Oltástaktikai szempontokTûzoltási szempontból azt kell vizsgál-

nunk, hogyan viselkedik külsõ vagy bel-sõ tûzhatás esetén a bitumenes zsindely.

Külsõ tûz esetén a nulla lángterjedésmellett különlegesen fontos, hogy a meg-olvadó zsindely tökéletes zárást biztosít-va elzárja az égést tápláló oxigén útját, sígy az filtráció hiányában nem jut a fa tar-tószerkezethez. Ennek tulajdonítható, hogya kísérletnél a deszka aljzat sértetlen ma-radt. A nulla lángterjedés miatt toxikusgázfejlõdés sincs, sõt az ilyen fedésû épü-leteknél a hõterhelés hatására hirtelen ki-táguló és lerepülõ darabokkal sem számol-hatunk. (mint például a palánál.)

Belsõ tûznél elõnyként említhetõ, hogynincs filtrációs levegõutánpótlás és a kö-telezõen elõírt szellõzõlégrés mintegy „ki-húzza” a lángot. Nem éghetõ hõszigete-lés esetén pedig lokalizálódik a belsõ szer-kezetet érõ hõhatás. Intenzív belsõ tûz ésszabálytalanul alkalmazott éghetõ hõszi-getelõ anyag esetén leesõ, csepegõ zsin-delydarabkákkal kell számolni. Ez azon-ban az 1,3 kg/m2 bitumenmennyiségnektulajdoníthatóan nem számottevõ veszély.

A Tegola zsindelynél is bebizonyosodott,hogy a modern technológia egy ilyen õsianyagnál is – mint a bitumen – harmoni-zálni képes az eredeti tulajdonságokat amai esztétikai, építészeti és biztonságikövetelményekkel.

Irodalom: Tegola Ungarese: mûszaki leírásokÉMI: vizsgálati jegyzõkönyv. ÉAB.Építõipari körképMagyar Építõipar 1992/5-6MSz 595/3, MSz 14800/11A zsindely csak megolvadt

A bitumennel kapcsolatban a tûzvédelmiszakemberek álalában fenntartásaikathangoztatják. Mivel a bitumenes tetõ-zsindelyeket hazánkban leggyakrabbanTegola-ként emlegetik, vizsgáljuk megezt a gyártmányt.

Tegola

A Tegola Canadere néven forgalmazottzsindelylemezt közelebbrõl megvizsgálvaláthatjuk, hogy egy ötrétegû termékrõl vanszó. Legfontosabb alkotórésze a nagyszi-lárdságú üvegszövet, amelyet két vízzáróbitumen réteggel telítenek, alsó részén egytapadásmentességet biztosító homokszórás,felül pedig az UV sugárzás ellen védõkeramizált bazaltkõ van. Ezt egészítik kia napsütés hatására aktivizálódó öntapa-dó csíkok, amelyek segítségével a zsindely-lemezek egymáshoz vulkanizálódnak.

Tervezési szempontokEzek a jó tulajdonságok az egyre válto-

zatosabb tetõ formájú (kúp, kupola, donga)épületeknél különösen fontosak. Továbbispeciális követelményeket támaszt atetõhéjazattal szemben a tagolt tetõk meg-jelenése, ahol többféle tetõhajlás is megta-lálható és esetleg csak anyagváltással old-ható meg a fedés. Hasonló a helyzet atetõtérbeépítéseknél is. A rendkívüli hajlé-

32 VÉDELEM 1996/6

TÛZMEGELÕZÉS

KESZTHELYI ISTVÁN

Épületek füstmentesítése

Helios ventillátorok

szintén a közegáramba helyezett motoresetére vezet). Ezzel szemben például azékszíjak alkalmazása kimondottan veszé-lyes a külsõ elhelyezésû motoroknál, mertaz az évtizedek alatt megnyúlik, elöreg-szik, utánfeszítésre, cserére szorul. Ékszíjakhelyett ilyen esetben így inkább a lánc-hajtás javasolható.

Tervezõi felelõsség

E téma kapcsán tehát kiemeljük a leg-magasabb technikai túlbiztosítottság, a leg-különlegesebb, legdrágább motorok, anya-gok, technológiák alkalmazásának jogos-ságát, mert akár egy haláleset elkerülé-sével sokszoros nyereségre tehetünk szert.Ezt megfordítva nyugodt lelkiismerettelakár bíróság elé is állíthatnánk azt, akibizonytalan konstrukciót épít vagy épít bebármilyen megfontolásból ilyen feladat-ra, és ezzel közvetve halálesetet okoz, vagyennek veszélyét teremti meg.

Keszthelyi IstvánKamleithner Budapest Légtechnikai Kft.

Flas overA kifejezés azt a heves felületi tûzter-jedést jelzi, amely 500 Celsiust meg-haladó hõmérsékletek esetén lép fel.Ekkor a hõsugárzás miatt nem csak alángoktól érintett, hanem a lángoktólbevilágított tárgyak is belobbannak ésugrásszerûen felgyorsul a tûzterjedés. Ehõfokszinten az épületszerkezeti anya-gok (beton) szilárdságukat is elvesztik,a mentés lehetetlenné válik.

A nagyobb objektumok esetében az épü-letek illetve az emberi életek védelmé-ben világszerte kötelezõ szabványokvonatkoznak a füstmentesítés szellõzés-technikai megoldásaira.

A füstmentesítés céljaAz irodaházak, szállodák, emberi tar-

tózkodásra szánt házak, csarnokok eset-leges tüzeinek következményeként kelet-kezõ füst miatt a menekülési útvonalakat(lépcsõházak, folyosók) intenzíven szel-lõztetni kell.

A szellõztetés alapcéljai:– A menekülõk és mentõk látási viszo-

nyainak javítása.– A füstmérgezések elkerülése.– A környezet hûtése, a „flash over”

elkerülése.Mivel a szállítandó mennyiség ilyen-

kor az adott méretben a lehetõ legnagyobb,a nyomásigény pedig viszonylag kicsi, ter-mészetszerûen axiális vagy félaxiális ven-tillátort kell alkalmazni. Szabályozásra,állítható lapátokra, zajcsökkentésre nincsszükség. E vészventillátorok épületmérettõlfüggõen 90-120 perc maximális üzemidõreméretezettek (amíg a mentés folyik), 200-650 Celsiusos közeghõmérsékletek esetén(B2, B30, B40, B60 osztályok).

Konstrukciós megoldásokMivel olyan berendezésrõl van szó,

amelynek egy remélhetõleg soha be nemkövetkezõ katasztrófa helyzetben kell mû-ködnie, a konstrukciós megoldásnak amaximális biztonságot kell szavatolnia.Statisztikai adatok alapján sajnos fel kellkészülni arra is, hogy egy tûz nem vélet-lenül alakul ki, hanem emberi szándékosságáll mögötte, amelynek kapcsán egy biz-tonsági berendezés szabotázsnak, rongá-lási kísérletnek is ki lehet téve. Ezért kétfõ konstrukciós jellemzõt kell kiemelnünk:

a./ A hajtó motornak ki kell bírnia azelõírt üzemidõt akkor is, ha magát a mo-tort illetve annak burkolatát is éri a hõha-tás. Sajnos ugyanis tûz bárhol keletkezhet,illetve bármilyen úton terjedhet. Igy nem

jelölhetõ ki olyan biztonságos hely a mo-tor elhelyezésére, amely szavatolja a nor-mál hõmérsékletû üzemet. Ezért a terve-zett forró közegáramon kívül elhelyezettmotort is hõvédõ burkolattal kell ellátni.Ebbõl a szempontból, a legbiztonságosabb,ha a motor már a tervezési állapotban aforró közegáramban helyezkedik el.

b./ Mivel egy ilyen vészventillátor „százévenként egy bevetésre” tervezett, „gon-dozásmentesnek”, sõt rongálásállónak kelllennie. Ritka üzemû gépeknél ugyanis ki-maradhat egy-egy karbantartás, vagy pró-baindítás, amelynek nem szabad, hogykövetkezménye legyen. Optimálisnak ne-vezhetõ e szempontból a közvetlen hajtás(amely az axiális jellegû gépigény miatt

VÉDELEM 1996/6 33

TAKTIKA

1996. július 06-án a Budapest, XVII. kerületi Podmaniczky-Vigyázó Kastély padlásterében tûz keletkezett, melynek követ-keztében a fõépület tetõszerkezete 90 %-ban leégett. Szer-zõnk a bonyolult és „izgalmas” tûzvizsgálatról számol be.

Helyszín és helyzetképA Pesti u. 117. sz. elõtt elhaladó jármûvek utasai alig látnak

valamit a magas kõfal mögött megbúvó kastélyból, mégis július07-én 6 óra 52 perckor gépjármûvel közlekedve észlelték és jelez-ték, hogy a kastély teteje ég. A tûz kívülrõl történõ észlelésétnehezítette, hogy a padlásteret jól záródó tetõhéjazat borította, aszellõzõ nyílásokat és a beázási helyeket fóliával lezárták. A tûzgyors terjedése a speciális térbeli építészeti kialakításból és nagy-mennyiségû száraz faanyagból adódóan szinte törvényszerû volt.Az 1761-64-ig épült kastélyban néhol 280x280 mm keresztmetsze-tû gerendák és túlméretezett szarufák a több mint 200 év során jólkiszáradtak. A szarufákra szegelt deszkaborításon bitumenes fe-déllemez, azon pedig síkpala fedés volt.

A padlástér 3000 m3 térfogata sokáig biztosította a tûz kifejlõ-dését, annak észlelése nélkül.

RiasztásA jelzés vételét követõen a XVII. Kerületi parancsnokság szol-

gálatparancsnoka I-es kiemelt riasztást hajtott végre, mely sorána XVII/1-es gépjármûfecskendõ 6 fõvel, a XVII/2-es gépjármû-fecskendõ 6 fõvel és a XVII/Létra 1 fõvel kezdte meg a vonulást.

A helyszíntõl kb. 300 m-re távolsági felderítés alapján az FTPHírközpontja felé III-as riasztás elrendelését jelezte vissza, majd ahelyszínre érkezõ TCS/I V-re emelte a riasztási fokozatot.

A jelzett helyen 50x20 m-es mûemlék épület tetõszerkezete 90%-ban égett, melyhez 30 db gépjármû 116 fõvel érkezett a hely-színre. A tûz oltásához 18 db „C” sugár, 3 db vízágyú és 7 dblégzõkészülék lett bevetve. A tûzeset jelzését követõen a 2. perc-ben a XVII/1-es, XVII/2-es gépjármûfecskendõ és a XVII/Létra ahelyszínen volt 6 óra 54 perckor. A körülhatárolás 7 óra 20 perc-kor a lefeketítés 7 óra 36 perckor megtörtént. A tûz teljes eloltása13 óra 18 perckor befejezõdött.

Adatgyûjtés

A tûzoltással egyidejûleg megkezdett adatgyûjtésnek tulajdo-níthatóan viszonylag gyorsan körülhatárolható volt a keletkezésvalószínû helye. Ez a legintenzívebb égésnyomokat mutató pad-lástér D-Ny-i sarka volt, mellyel kapcsolatban faanyagvédelmi éstûzvédelmi mûszaki szakértõ kirendelésére került sor.

A kirendelt szakértõ kérésére az általa vett faanyagmintákatés a 2 dl-es Hubertus feliratú üres üveget a BRFK Bûnügyi Szak-

HOLECZ JÓZSEF

Tûz a kastélyban

értõi és Kutatóintézet gázkromatográfiás, valamint gázkromatográffalkombinált tömegspektrometáriás (GC/MS) módszerekkel megvizs-gálta. Megállapításuk szerint a vizsgálati tárgyak tûz keltésére ésa tûz terjedésének meggyorsítására alkalmas idegen anyagot nemtartalmaztak.

Észlelõ személy hiányában a tûz keletkezésének vélt helyénelõforduló gyújtóforrások elemzésével próbáltam a tûz keletke-zési okát meghatározni.

Az égés rekonstruciójaA tûz gyors terjedése a speciális térbeli építészeti kialakítás-

ból és nagymennyiségû faanyagból adódóan szinte törvénysze-rû volt. A faanyag átlagos elemi összetételébõl adódóan a fa-anyag égésekor felszabaduló égéstermékek vizsgálatakor a szénégésekor keletkezõ égéstermékre koncentrálhatunk, különösképpenazért, mivel a szén égésekor szénmonoxid felszabadulásával min-dig kell számolnunk, amely égéstermék mind élettani, mind tûzvé-delmi szempontból veszélyt hordoz. (A szénmonoxid alsó robba-

Beroskadt a tetõ

34 VÉDELEM 1996/6

TAKTIKA

szott felfelé mindaddig, amíg a légtér CO tartalma az alsó robba-nási határt el nem érte.

Közvetlenül a tetõhéjalás közelében vagy kimondottan a sa-rokban feltételezett induló tûz esetén a tetõhéjalás igen rövid idõalatt átégett volna (egyben lehetõséget adva a tûz korai észlelé-sére).

A tûzgóc felsõbb rétegekbe való áthelyezõdése viszont elõ-segítette a gerincvonal közelében a CO tartalom feldúsulását, ésakár az elõzõekben számítottnál rövidebb idõn belüli robbanását.

A vázoltak alapján igen durva közelítéssel a tûz kezdete július06-án du. 16 óra 30 perc és 20,00 óra közötti intervallumra tehetõ.

Robbanásszerû égés kialakulásáról lévén szó, az elsõ láng-nyelvek értelemszerûen a tetõ leggyengébb részén törtek ki, azaza tûz általánossá válása gyakorlatilag egybeesik a tetõhéjaláskívülrõl észlelt felszakadásával. A zárt térben felmelegedett szer-kezeti elemek a szabad utat nyert oxigénáram következtében tel-jes felületükön égtek, kb. fél órán keresztül.

A beszakadás okaiA túlméretezett egészséges szerkezeti elemek az ilyen idõtar-

tamú tûzben még nem veszítik el teherhordó képességüket, a far-ontó gombák által korhasztott elemek keresztmetszete viszontjóval rövidebb idõ alatt csökken a kritikus határ alá.

E tény alapján törvényszerû, hogy a tûz által érintett területgyenge pontjait a faanyagvédelmi szakértõi vizsgálatok alapjáncserére javasolt tetõszerkezeti elemek, csomópontok képezték. Atetõszerkezet roskadása a faanyagvédelmi szakértõi utasítás „A”jelet halmozottan tartalmazó részein indult el.

Az utcai tetõsík V. csomópontja környékén a szerkezeti ele-mek károsodási mértékére a tetõtér DNY-i sarkába befutókévalmegegyezõ volt. A tetõszerkezet roskadása még a tûztõl meg-mentett, ugyancsak súlyos mértékben gomba-, rovarfertõzött DK-i sarokban is elindult az oltást követõ száradás után.

A keletkezés és az észlelés közötti idõ rendkívül hosszú volt,mivel a padlástér térfogata kb. 3000 köbm., ez a tûz kifejlõdésétészlelés nélkül sokáig biztosította. Ezalatt nagyfelületû izzás ala-kult ki az oxigénhiány miatt bekövetkezett tökéletlen égés követ-keztében.

Mitõl keletkezhetett?A tûzeset keletkezési helyén használt berendezések és az itt

dolgozók feladatait figyelembevéve gyújtóforrásként a vegyi ésfizikai energiát, hõtermelõ berendezést, az elektromos energiát ésa nyílt lángot vizsgáltam.

Az épületben és a padlástérben hõtermelõ berendezés nem volt,az elektromos rendszer - acélpáncél csõben vezetve - használatonkívül, feszültségmentesítve volt.

Az épületben a faszerkezetek gombamentesítését végezték,így részletesen vizsgáltam annak technológiáját.

Vegyi energiaA gombafertõzött épületszerkezetek hõkezelésére vonatkozó

technológiai utasítás, valamint a helyszíni faanyagvédelmi munká-latokat irányító szakértõ jegyzõkönyvben foglalt nyilatkozata ér-telmében a falazatba is behúzódó gombafertõzés megszüntetésérea DIFFUSIT S és DIFFUSIT M márkanevû engedélyezett faanyag-

nási határértéke: 145X10 kg/m3).Elegendõ oxigént feltételezve a szén és az oxigén reakciója a

következõ egyenlet szerint megy végbe:C+O2 = CO22C+O2 = 2 COC+0,5 O2 = CO1 kg+1,33 kg = 2,33 kgOxigénhiányos égés esetén fõleg CO képzõdésével kell szá-

molni. A padlástér térfogata( megközelítõ számítással):V= 20x0,5 Mx40 = 3x103 m3.Ha a szénmonoxidból az alsó robbanási határhoz tartozó fajla-

gos mennyiséget vesszük alapul, akkor a padlástérben minimáli-san 3x103 m3 x 145 x 103 kg/m3 =435 kg CO-nak kellett felgyûlni,hogy a robbanás bekövetkezzék.

Ilyen mennyiségû CO képzõdéséhez 435:2,33 =187 kg szén,azaz 374 kg faanyag elégetésére van szükség (a szivárgási vesz-teségek figyelmen kívül hagyásával). Sok tûzeset átlagából szár-mazott kiégetési sebességet alapul véve, ehhez megközelítõen

374 (kg)/8,33 x 10-3 (kg/sec) = 12 óra idõtartamú lappangó égés-re volt szükség.

A tûzterjedés lehetõségei

A tetõhéjalás rétegrendje (pala, bitumenlemez, deszka) isme-retében arra is lehet következtetni, hogy a tûz a tetõhéjalássalnem érintkezõ faszerkezeten vagy ez utóbbi közelében indult elés egy vagy több, a gerinc felé tartó tetõszerkezeti elemen kú-

A távolabbi helyeken azonos beégési mélység

VÉDELEM 1996/6 35

TAKTIKA

védõszereket használták, továbbá ésszerû megfontolások alapjánvíz helyett DIFFUSIT-os oldattal kezelték a hõkezelés közelébenelõforduló faszerkezeti elemeket.

A DIFFUSIT S és DIFFUSIT M márkanevû faanyagvédõsze-rek bórvegyület bázisú paszta állagú készítmények, melyek elõírásszerinti vízmennyiség hozzáadásával készített vizes oldatban ke-rülnek felhasználásra. Ezek nem tûzveszélyesek. A DIFFUSIT már-kanevû faanyagvédõszerek és velük kezelt anyagok éghetõségétmég az oldat víztartalmának eltávozása (száradás) után is mérsék-lik,, mivel a védõszerben oldott bórvegyületek égéskésleltetõ ha-tásúak. A különbözõ bórvegyületek megfelelõ mennyiségben al-kalmazva épületszerkezetek égéskésleltetésére is használatosak ésengedélyezettek. A bórvegyületek égéskésleltetõ hatása a faanyagfõbomlását megelõzõ endoterm hõszinezetû bomlásnak köszön-hetõ. Ezért vegyi energia kizárt.

Nyílt láng

A tûz keletkezésének helyén egy Kft. dolgozói 1996. július 6-án7 óra 30 perctõl 16.00 óráig tevékenykedtek. Kb. 10.00 órától 13.00óráig a falszerkezet gombátlanítása érdekében hõkezelést végez-tek egy 11,5 kg-os PB gázpalackra szerelt nyílt lángú un. disznó-pörzsölõvel. A hõkezelés olyan alkalomszerû tûzveszélyes tevé-kenység, amelyhez elõzetes írásbeli engedélyre és tûzvédelmi szak-vizsgára lett volna szükség. A vizsgálat szerint a sarokkal szembenállva a falsaroktól balra 2,5 m-re jobbra 3-4 m hosszan, a födémsík-tól pedig 40 cm magasan függõlegesen és 15-30 cm vízszintesenvégeztek a padláson lévõ téglafalon hõkezelést.

A bal oldali részen a vízszintes térdfalon 6 db alátámasztás volt15x15 cm-es keresztmetszetû gerendadarabokkal és alul-felül 60cm hosszú kb. 1/2 colos deszkával. Ezektõl 90 cm távolságra egy-mástól 15x20 cm keresztmetszetû kötõgerenda és ugyanilyen ke-resztmetszetû fiókgerendák voltak.

A saroktól bal oldalra 48 cm távolságra egy 9x9 cm kereszt-metszetû és 8 cm mélységû, 347 cm távolságra 20x19 cm kereszt-metszetû és 20 cm mélységû falazott nyílás van kialakítva, ame-lyek alján a falba beépített 15x15 cm keresztmetszetû fenyõge-renda oldallapja látható beégési nyomokkal.

Ezt a befalazott, de a két nyíláson jól látható gerendát senkinem észlelte, holott faanyagvédelmi szakvélemény és technológi-ai utasítás szerint meg kellett volna gyõzõdni arról, hogy a kezeltrész gyúlékony anyagot tartalmaz-e. A hõkezelést hiányos és lazafugázatú téglafalon végezték úgy, hogy a disznúpörzsölõ szúró

lángja közvetlenül érintkezett a befalazott gerendával, mivel a tég-lafalat 60-70 C fokra kellett melegíteni.

A befalazott gerendaA befalazott gerendáról a dolgozók nem tudtak, így annak meg-

gyulladását nem vették észre és mivel viszonylag zárt helyen gyul-ladt meg a kb. 3 órás felügyelet során sem észlelték. Az õrzõ-védõKft. dolgozóinak nem adták feladatul a munkaterület további fel-ügyeletét. Közben július 08-án a helyszíni szemle során észleltük,hogy egy másik helyen a falban lévõ 15x15 cm keresztmetszetûgerenda kb. 70 cm hosszaban füstöl és izzik. Ennek tûztõl valómeggyulladását kizárja, hogy a sarokban lévõ teljesen elégett ge-rendamaradványok alatt el nem égett gerenda maradványok vol-tak 1 cm-es vakolat alatt. A disznópörzsölõ intenzív szúró lángjá-tól sem tudott mindenhol a gerenda meggyulladni és a nem hõkezeltrészeken nem is találtunk a beépített gerendából égett részeket.Augusztus 29-én kísérletképpen egy kb. 0,5 m3-es gerendadarabotöngyujtóval meggyújtottunk, amelybõl önfenntartó égés alakult ki.Izzó, parázsló égéssel elégett. A hõkezelt falszakaszon több helyenegymástól függetlenül voltak égési nyomok a gerendán, de a legin-tenzívebb égés a bal oldalon a saroktól 112 cm távolságra 110 cmhosszban alakult ki. Ez volt a tûzfészek helye. E szakaszon és a köze-lében lévõ alátámasztások és gerendavégek teljesen elégtek, míginnen távolodva még álló helyzetben is maradt alátámasztás. A be-épített gerenda felsõ lapja és az alátámasztás alatt lévõ deszka,valamint a gerendamaradványok között kb. 25 cm távolság volt,így hosszú ideig izzó beépített gerenda a leglazábban lévõ téglákközött kitérõ lángjával az alátámasztást meggyújtotta, ahonnan atûz továbbterjedt.

A tûz keletkezési okaA körültekintés és a szükséges engedélyek nélkül alkalmazott

nyílt láng, hosszú lappangási ideje figyelmeztet: az ilyen munkák-nál tûzvédelmi szakember jelenléte indokolt.

Holecz József tü. õrgy.Tûzmegelõzési OsztályvezetõFTP. XVII. Ker. Parancsnoksága

Szakértõ:Szitányiné Siklósi MagdolnaBM TOP

36 VÉDELEM 1996/6

TAKTIKA

OLASZ LAJOS

Bevatkozás veszélyes környezetben

ben megfelelõ. Hatósági ellenõrzés sorána tûz- és robbanásveszélyes üzemek, he-lyiségek, technológiák ellenõrzésekor azellenõrzõt kínos meglepetés érheti, ami-kor nem engedik be az “A-B” tûzveszé-lyességi osztályba sorolt helyiségbe, sza-badtérre és ebben igazuk is van. Bizony afekete félcipõ, a fésûs, a jeszter, a télika-bát, a surranó nem nevezhetõk “szikrátnem okozó ruházatnak, lábbelinek”

A közelmúlt veszélyhelyzet elhárításaikapcsán felmerül a kérdés: mennyirevannak biztonságban a tûzoltók? Ren-delkezésre áll-e minden olyan eszköz,amelyekkel a szükséges információkatmeg tudják szerezni a felelõsségteljesdöntésekhez?

VédelemTûzoltás, kárelhárítás

Olyan káreseteknél, ahol veszélyes anyagvan, különösen fontosak a mechanikai,vegyi, mérgezõ, hõ- és lánghatásoktól védõegyéni védõeszközök. A technikai fejlõ-dés eredményeként kiváló minõségû, hi-vatalosan minõsített védõeszközök közüllehet választani.

A sisak a zuhanó tárgyak ütõhatása, hõ-és lánghatás ellen védi a viselõjét. A tûz-oltóságnál alkalmazott tûzoltóruha a kon-takt hõ, víz, olaj bizonyos mértékig savakés szerves oldószerek ellen biztosít védel-met. (A NOMEX alapanyagú ennél vala-mivel többet tud, sugárzó hõ, lánghatás,sav, lúg ellen is védelmet nyújt bizonyosfokig). A csizma acélkaplis, a talpban át-szúrás elleni acéllemez van, olajálló.

A sûrített levegõs légzésvédõ teljes ál-arccal biztosítja a légzést oxigénhiányos, ill.mérgezõ környezetben is. Komolyabb ve-gyi balesetek, káresetek esetén vegyvédel-mi ruhában végzik a munkát a tûzoltók, amelyilyen esetben is megfelelõ védelmet nyújt.Elmondhatjuk tehát, hogy egyéni védõesz-közökkel megfelelõ szinten el vannak látvaa vonulós tûzoltók. Azt azért meg kell je-gyezni, hogy a rendszeresített védõruha ésa csizma antisztatikus tulajdonságáról nincsbevizsgált adat.

Ez pedig lényeges szempont lehet, ami-kor a kárelhárítás során tûz-, és robbanás-veszélyes eleggyel kell számolni. A tûzol-tócsizma talpába bele van fröccsöntve, hogyantisztatikus, de hivatalos magyar minõsí-tésrõl nem tudok. Igaz, hogy nincs is olyanmunkavédelmi elõírás, amely szerint a vé-dõlábbelinek, védõruhának antisztatikusnakkell lennie.

TûzmegelõzésA tûzmegelõzési szakterületen dolgo-

zók ruházata viszont nem minden eset-

A különbözõ veszélyes anyag kombinációk miatt teljes védelemre van szükség

InformációA beavatkozó tûzoltónak minél több in-

formációt kell begyûjteni, minél rövidebbidõ alatt a helyes döntések meghozatalához.Ezekbe az információkba beletartozik a kör-nyezet állapota is. Az albertfalvai benzin-ömlés esete is megmutatta, hogy szükségesa környezet bizonyos fizikai és kémiai jel-lemzõinek mérése a beavatkozás során.

VÉDELEM 1996/6 37

TAKTIKA

GázkoncentrációA robbanási koncentráció fontos infor-

máció a döntéshozó parancsnoknak, akárhelyiségben, akár szabadtéren. Szabadté-ren a robbanóképes gáz-, gõz- vagy köd-koncentráció a széljárás miatt gyorsanmegváltozhat. Ezt idõben észlelni kell.Tudni kell az elegy kiterjedését a lezárandókörnyezet nagysága miatt is. Robbanásikoncentráció fölött dolgozni életveszélyes,és ez nagy felelõsséget ró a parancsnok-ra, fõleg életmentés során. Neki tudnia kell,hogy hová megy be a beosztottjaival!

A gázkoncentráció mértékének isme-rete ahhoz is támpontot nyújt, hogy mi-kor lehet a helyszínt elhagyni a káresetfelszámolásakor.

Az oxigénkoncentráció látszólag kevésbéfontosnak tûnik, mert ott a légzõkészü-lék, de nem mindegy, hogy mélybõl vagyzárt helyrõl, tartályból mentés során azesetleges szûk helyen légzõkészülékkelegyütt kell-e mozogni, vagy biztonsággallehet menteni légzõ nélkül.

Mérgezõ anyag koncentrációjaEnnek mérése bonyolult, nehézkes, sok

indikátorcsõ kell hozzá, vagy más elvenmérõ mûszer esetén rendkívül drága. Ezértis ennek a mérésnek a felvetése elméletijelentõségû, mert a mérgezõ anyag jelen-létének gyanúja esetén légzõkészüléket kellhasználni, sõt az eset súlyosságától füg-gõen teljes vegyvédelmi ruhát.

Hõmérséklet (távmérés)Gázpalackok jelenlétekor, hõre káro-

sodó, stabilitását elvesztõ épületszerkezetekesetén fontos információ az adott felülethõmérséklete. A közelmúltban is akadtpélda a hõkamera bevetésére melegedõgázpalack esetén. De távmérést más mó-don is el lehet végezni a körülményektõlés a rendelkezésre álló technikától füg-gõen.

KémhatásA káresetnél jelenlévõ veszélyes anyag

- fõleg ha ismeretlen - kémhatása (pH-ja)egy elsõdleges durva információ. Ha sa-vas vagy lúgos kémhatást tapasztalnak ahelyszínen, ez komoly figyelmeztetés azott lévõ tûzoltóknak. Az anyag pH-jánakismeretében el lehet dönteni, hogy a tûz-oltó védõruha, csizma elegendõ védelmetnyújt-e, vagy komolyabb vegyvédelmi fel-szerelést kell használni. A kifolyt anyagfelhigításakor ellenõrizni lehet a higulásmértékét, habár az a környezeti károso-dás veszélyével jár.

A megvalósítás kérdéseiTermészetesen a felsoroltak mérésére

szolgáló mûszerek költségesek. Telepíté-sük esetén mûszaki-gazdaságossági elem-zést kell végezni, amely a veszélyhelyze-tek gyakoriságát is figyelembe veszi. Azelemzés eredményeképpen lehet megha-

tározni a telepítendõ mûszerek jellegét,az országon belüli eloszlását egy mûsza-ki-gazdasági optimumra törekedve.

A költségeket lehet csökkeneni azáltal,hogy a veszélyes vegyi anyagokat feldol-gozó, tároló, szállító cégeket az illetékesjegyzõ kötelezi a szükséges védõeszközök,mérõmûszerek készenlétben tartására. Ígyezek költsége nem a tûzoltóságot terheli.A koncentrációmérõ-mûszert a tûzmegelõ-zési területen is lehet használni. Tûzvédelmiellenõrzés során a közvetlen tûz- és rob-banásveszélyes állapot egyértelmûen kimér-hetõ. Azonnali intézkedés során, egy mé-réssel alátámasztott jegyzõkönyv a késõb-bi jogvitáknak is elejét veheti.

OktatásA mérõmûszereket kezelni is tudni kell.

Ennek megtanítása pár ember esetén nemokoz különösebb gondot a szállító cégnek,de a cél az, hogy minél több tûzoltó kész-ségszinten ismerje meg a rendszeresítettmûszert. Ez a szolgálatszervezés rugalmas-sága miatt is fontos. Az oktatást, ha meg-felelõ technikai háttér a rendelkezésükreáll, a BM TPVI szaktanár gárdája el tud-ja látni, a tananyagba beépítve mûszaki,tûzoltás-kárelhárítás taktikai és tûzmeg-elõzési vonalon.

Olasz Lajos tû.szds. fõelõadóPest Megyei Tûzoltóparancsnokság Budapest

1996. augusztus 13-án hajnali háromórakor érkezett a jelzés, a MÁV Buda-fok-Albertfalva vasútállomáson egyvasúti tartálykocsiból folyik a benzin.A bejelentõ szerint mintegy 64000 li-ter motorbenzin folyt szét.

Az elrendelt II-es kiemelt riasztási fo-kozatra 12 szerrel 37 tûzoltó vonult ki.

A felderítés megállapította, hogy kb.200 m hosszúságban három sínpár szé-lességében a vágányok közé üzemanyagfolyt. A helyszínen a VI-1 és XI-Hab2sugárvédelem mellett felügyeletet tartott,a többi egység bevonul.

04 óra 06 perckor: a MÁV szakembe-rei a helyszínre érkeztek, kb. 600 kg. Perlitfelhasználásával megkezdték a szétfolytbenzin felitatását.

05 óra 10 perckor: Érd-Kelenföld kö-zött a vasúti pályát lezárták, a MÁV szak-

64 ezer liter benzinembereit és a “Zöldeket” várják a hely-színre, akik talajminta vétele után döntikel a bezárás várható idejét.

09 óra 00 perckor: A MÁV Vezérigaz-gatóságáról a biztonságért felelõs vezetõa helyszínre érkezett. Érdeklõdött, hogymikor lehet megindítani a forgalmat, mertigen nagy zavart okozott a közlekedésbena lezárás. Közöltem vele: pontos válasz-hoz koncentrációt kell mérni és talajmintátkell venni, amit mi eszköz hiányában nemtudunk elvégezni. Konzultáltunk és a kár-helyre kértük a Polgári Védelmet és a MÁVVegyi-elhárító Brigádját.

09 óra 40 perckor: A MÁV Vezérigaz-gatóság utasítására a tûzoltó vonat meg-érkezett a káresethez.

10 óra 05 perckor: A MÁV VegyielhárítóBrigádja megérkezett a helyszínre, és azon-nal megkezdték a koncentráció mérést.

10 óra 44 perckor: A koncentrációmérést elvégezték. Eredménye: a tûzoltá-

si felügyelet továbbra is szükséges, mivela benzingõz veszélyes koncentrációban vanjelen.

11 óra 23 perckor: A Vegyielhárító Bri-gád újabb mérést végzett! Eszerint márnincs veszélyes koncentráció a levegõben.A visszaszerelés után a kárhelyet aVegyielhárító Brigád Vezetõjének átad-tam és elindultunk állomáshelyünkre.Éppen beszálltam a fecskendõbe, amikormegérkezett a Polgári Védelem területi-leg illetékes parancsnoka.

A káreset felszámolása közben felszínrekerültek azok a hiányosságok, amelyek-nek elsõsorban anyagi okai vannak: - nincsgázkoncentráció mérõ,

– nincs megfelelõ felitatóanyag,– egyedül a MÁV Vegyielhárító Brigádja

mozgósítható ilyen jellegû balesetnél.

Oláh László tû.hdgy.Fõv.XI.ker.TP. és Kárelhárítási Osztályvezetõ

38 VÉDELEM 1996/6

MÓDSZER

A megerõsített ajtókon történõ behatolás komoly felkészültségetigényel. Az ajtótípusok ismeretében kidolgozott módszerta-ni javaslatainkat adjuk közre.

Hagyományos ajtókFa ajtószerkezetek esetében, ahol pótzár alkalmazásán kívül

más megerõsítés nincsen, a behatolás egyszerû mechanikus esz-közökkel végrehajtható.

BOKOR MIKLÓS – ZEMPLÉN ISTVÁN

A behatolás módszereiMegerõsített vagy biztonsági ajtó

Abban az esetben, ha a zár megfelelõ védelemmel van ellát-va, és maga a zár sem hagyományos kialakítású, esetleg fémtokozattal szerelték, akkor megerõsített (több ponton záródó)vagy biztonsági ajtó. A záródási pontok számára utalhat akapupántcsavarok, a hevederzárak pántjainak elhelyezkedése.A fa burkolat által eltakart pántok fémdetektorral könnyedénfelderíthetõk. (A fõvárosban a Tûzoltási Csoport gépjármûveinrendszeresítve vannak a fémdetektorok.) Ha az ajtó biztonságikivitelû, kézi mechanikus eszközt ne használjunk. Tapasztalat

1. Az ajtótok kifeszítése a zár oldalán2. Az ajtótok kifeszítése a zsanér oldalán3-4-5. A forgópántok lefeszítése6. A kitekintõ ablak betörése, kifeszítése7-8-9. Zárak megfúrása, kitörése10. Az ajtószárny kivágása11. Zárszerkezet kivágása12. Az ajtó leemelése a zsanérról

A behatolásra alkalmas felületeket szúró, vágó, feszítõ esz-közökkel támadva a faszerkezet könnyen enged. Az ajtók nyi-tásakor a nyitási irány, a zárak típusa, elhelyezkedése egyértel-mûen meghatározza a behatoláshoz legmegfelelõbb eszközt.Gondolni kell arra, hogy a tompa eszközökkel történõ dinami-kus hatásokat a zárnyelv rugózása miatt jól tûrik az ajtók.

1. ábra A támadási pontok

2. ábra

VÉDELEM 1996/6 39

MÓDSZER

szerint két vagy több zárral ellátott, keresztben megerõsített bejáratiajtó kézi mechanikus eszközzel egyátalán nem nyitható, legfel-jebb részben roncsolható, esetleg kisebb-nagyobb nyílást lehetvágni rajta.

Ha az ajtó hevederzárral, pántokkal megerõsített, akkor nagy-teljesítményû hidraulikus vagy pneumatikus eszközzel nyitha-tó, esetleg motoros vágókorong segítségével az ajtószárnyonkeresztül a hevederek elvághatók, ezután kézi szerszámokkalaz ajtó könnyedén nyitható. (2., 3., 4., 5. ábra)

Ha az ajtó rése biztosítva van a feszítõ eszközök betámaszt-hatósága ellen, akkor a hidraulikus feszítõ nem alkalmazható.Ebben az esetben a motoros vágókoronggal a hevedert át kellvágni, és az ajtó kézi eszközök segítségével betörhetõ.

A biztonsági ajtók szárnyait fémlemezzel, a fémlemezt fávalborítják, így azt csak a toknál érdemes támadni. Ezek kivételnélkül el vannak látva betámasztás elleni védelemmel. A beha-tolásra csak az ajtószárny befeszítése alkalmas.

Rácsok az ajtó elõttA lakótelepeken a lakásajtóra, de bármely ajtóra alkalmaz-

ható a közvetlenül elé felszerelt vagy az ajtóhoz vezetõ folyosót

elzáró rácsszerkezet. Ezek a rácsok könnyen elárulják támad-ható pontjaikat, tehát ezek a pontok is erõsek. A rácsok mögöttlévõ ajtókra általában semmilyen megerõsítést nem alkalmaz-nak, így azon túljutva az ajtó könnyedén betörhetõ. Ha sûrû arácsozat, akkor a felfogatási pontokon vagy a zárszerkezet ki-vágásával lehet átjutni rajta. Laza rácsozás esetén, vagy ha kisrés is elegendõ, a pálcák szétfeszítésével, gyenge pálcák eseténazok elvágásával lehet behatolni. (5., 6. ábra)

40 VÉDELEM 1996/6

MÓDSZER

Behatolás az ablakonNem célszerû az ablakon történõ behatolást alkalmazni, mi-

vel menekülés esetén nincs kellõen biztosítva a menekülési út-vonal.

Ha az ablakok magasan vagy nehezen megközelíthetõ he-lyen vannak, általában nem alkalmaznak különösebb védelmet.Az ablaktáblák betörésével behatolhatunk.

A könnyen megközelíthetõ helyen lévõ ablakok elé külön-bözõ rácsot vagy egyéb eszközt szerelnek fel. Ezek befeszítése,levágása nem okoz problémát.

BontásAz egyéb épületszerkezetek között elsõsorban a falak meg-

bontásáról kell beszélni. A falszerkezetek behatolási szempontbólmint fogadó szerkezetek lényegesek, ajtó, ablak és egyéb nyí-lászáró szerkezetek beépítését teszik lehetõvé, így kapcsolatukis támadási pontként szolgál. A külsõ falak támadása a vastag-ságuk és elsõdleges tartószerepük miatt nem ajánlatos. A hely-ségeket elválasztó falak szükség esetén megfelelõen kidolgo-zott és kipróbált módszer alkalmazásával behatolási helykéntfelhasználhatóak. Fontos megvizsgálni, hogy a bontandó fal milyenanyagból készült. A téglafal gyorsan bontható, a betonfal bon-tása viszont nagyon sok idõt vesz igénybe.

Robbantással történõ behatolásRobbantásos módszert csak olyan helyen érdemes alkalmaz-

ni, ahol az ajtó legalább a megerõsített kivitelûek közé sorolha-tó. Az eddigi behatolási módszereket végignézve kiderül, hogyegyik sem igazán alkalmas az ilyen típusú ajtókon történõ gyorsbehatolásra. Az eszközök lassan, fokozatosan nyitják ki a nyí-lászáró szerkezeteket. Ennek az a hátránya, hogy a helyiség tö-kéletlen égés esetén fokozatosan kap friss, oxigéndús levegõt,tehát mire az oltás vagy a mentés elkezdõdne, a tûz teljes kitel-jesedésével lehet számolni (flash over). A robbantásos módszerezzel szemben gyors, és olyan nagyságú nyílást lehet kialakíta-ni, ami a további munkálatokhoz elõreláthatóan szükséges lesz.

Mindezek ellenére ezt a módszert kerülni kell, ugyanis a be-hatolási módszerek közül ez a legkritikusabb. Amennyiben másmódszerrel be lehet hatolni, feltétlenül azt kell alkalmazni. Arobbantásos módszer még nincs teljesen kifejlesztve, szûk azonspeciális robbanóanyagoknak a skálája, amelyek kis robbanásesetén elég koncentráltan képesek rombolni a nyílászáró szer-kezeteket. További gondot okoz, hogy nem lehet tudni, a nyí-lászáró szerkezet mögött ki, kik tartózkodnak (pl: eszméletle-nül). A nyílászáró szerkezetek nagy erejû kivágódása, repesz-darabok csapódása súlyos, életveszélyes sérülést okozhat.

A robbantás során a következõ követelményeknek kell ele-get tenni:

- a robbantással történõ behatolást csak robbantási szakem-ber hajthatja végre,

- minimális szilánk, repesz keletkezzen,- a robbantási energia ne legyen káros hatással a behatolók-

ra, és a bent tartózkodókra,- a robbantási energia és a robbantást követõ lökéshullám ne

tegyen kárt az épületszerkezetben.

A robbantásos módszerek a következõk lehetnek:- zár robbantása- pánt robbantása- ajtószárny kettérobbantása (hosszanti- illetve keresztirányban)- üvegfelületek robbantása.

A vázolt megoldások csak kezdeti lépéseknek tekinthetõk. Megkell kezdeni a megerõsítésre vonatkozó információk begyûjté-sét és azok rendszerezését. A behatolási technikák kidolgozásaután az ismereteket tanfolyam keretében kellene oktatni. Szab-vány kidolgozása után célszerû lenne elérni az új Mûszaki meg-oldások paramétereinek kötelezõ jellegû átadását a tûzoltók szá-mára.

Bokor Miklós tû. hdgy FTP Roham I. roham pk. helyettesZemlén István tû. õrgy. tanárBM TPVI Mûszaki Tanszék Budapest

6. ábra

VÉDELEM 1996/6 41

MUNKABIZTONSÁGSZEMLER JÓZSEF

Séta a „pokolban”Az USA haditengerészete megrendelésére 4 évi munkávalkifejlesztett új textilszál a Zetex Plus forradalmasította atûzvédelmi ipart.

Ember a lángokbanEgy New York állambeli tûzoltó vállalta elsõként a textil-

szálból készült tûzbelépõ ruha kipróbálását. Két 2,3 m magasés 3,65 m hosszú rakás közötti úton kellett végighaladnia, amelyet120 liter kerozinnal itattak át, majd 20 liter benzinnel begyúj-tottak.

A lángolás tetõpontján lépett a tûzbe és négyszer sétált odaés vissza. A lángok között a hõmérséklet elérte az 1288 C -1371 C fokot, a tûzoltó ruháján belül elhelyezett hõmérséklet-jelzõk 43 C fokot mutattak, a bal karján és az állán 49 C fokvolt a legmelegebb. A kísérlet végén a tûzoltó - aki 5 percig apokolban volt - sértetlenül lépett ki a kívülrõl befeketedett ru-hából.

Textilszálból hõgátA Zetex Plus egy azbesztmentes, sûrû textúrájú, sziliciumdioxid-

alapú fonal szabadalmazott bevonattal, mely több órán keresz-tül, átégés nélkül képes ellenállni az 1100 C fokos láng hatásá-nak. Egyedülálló hõgátló hatásának kulcsa, hogy a hõ nem azanyagon keresztül, hanem annak felületén sugárirányban terjed.Hõgátló hatását laboratóriumi kísérlettel vizsgálhatjuk. Egy da-rabka, néhány mm vastag Zetex Plus szövetdarabot propángázégõ lángjába kell tenni, és több mint 4 óra múlva a Zetex Plusátkristályosodás, vagy minõségromlás nélkül képes ellenállni ahõ hatásának. A kutatók persze sokkal többet akarnak tudni ta-lálmányukról. A szövetdarab mindkét oldalán különbözõ hõmér-séklet méréseket végeztek. A láng belsejében a hõmérséklet 1027C fokot ért el. A szövetdarab másik, lánggal ellentétes oldalán,amikor a szondát kb. 8 cm-re tartották a cseresznyevörös foltfölött, a hõmérséklet mindössze 35 C fok volt. 5 cm-rel a forrófolt fölött a hõmérséklet még mindig csak 43 C fok volt, míg avörös folttól 2,5 cm-re 82 C fokra emelkedett. 1 cm-re még mindigcsak 212 C fokot mutatott a hõmérõ. Ez a méréssorozat is bizo-nyítja, hogy a Zetex Plus hõgátként mûködik.

Tûzbelépõ ruhaEzek a kutatások vezettek egy különlges öltözék kialakításá-

hoz. Az öltözék ugyanis 8 rétegû szigetelésbõl áll. 2 réteg ZetexPlus szigetelés után üvegszálas szigetelés, Zetex alumínium-oxidos szövet, egy további Zetex Plus réteg, újabb üvegszál szi-getelés, újabb alumínium-oxidos szövet, majd lángálló pamut-réteg következik. Ez a konstrukció 1370 C fok hõmérsékletig(ami megfelel a repülõgépekben használatos kerozin üzemanyag

égési hõmérsékletének) tökéletes védelmet nyújt a tûz ellen, mivelaz anyag az intenzív láng ellenére sem olvad meg.

Az ilyen bevetéseknél a tartósság is fontos szempont. A ZetexPlus szál különleges húzószilárdságának köszönhetõen, a ruhakopás-láng-szikra és fröccsenõ olvadék hatásának ellenáll.

A fejlesztést és a kiváló minõséget a NEWTEX Industries azISO 9001-nél is szigorúbb amerikai minõségbiztosítási prog-ramja garantálja.

A ZETEX 2000 tûzbelépõ ruha elsõsorban a különösen ve-szélyes ipari üzemeknél hatékony eszköz a tûz megfékezésére,mivel 1371 C fokig teljes védelmet biztosít kontakt láng- éshõhatásokkal szemben.

(Jelenleg több helyen - MOL Rt., a Borsodchem Rt., és a DERt. stb. alkalmazzák)

Tûzmegközelítõ ruhaIlyen különleges 8 rétegû ruhára nem mindenütt van szükség,

de a tûz megközelítése a hatékony oltáshoz szélesebb körben kí-vánatos. A Zetex anyag aluminizált változata - ZETEX 550 né-

42 VÉDELEM 1996/6

MUNKABIZTONSÁG

RuhapróbaA hõvédõruhák esetén a ruhapróba szigorú, szabványosvizsgálatok sorozatát jelenti, s ebben is jelentõs változá-sok történtek.A láng- és hõsugárzás elleni védelemre eddig fõleg a né-met DIN szabványokat vették figyelembe.Ezek a következõk voltak:„Láng elleni védõöltözék a bányászat részére”, „Védõ-öltözék lánggal való rövid ideig tartó érintkezéshez” (DIN32761), „Védõöltözék hõsugárzás ellen” (nagy igénybe-vétel: DIN 32764 T1, kis igénybevétel: DIN 32764 T11),„Hegesztõ védõöltözékek” (DIN 32771). „Védõkesztyûk”(DIN 4841 T4).A harmonizált európai szabványosításban, az EN szabvá-nyok sokkal differenciáltabbak.A hõbehatások területén a védõruházatokat a következõ-képpen különböztetik meg:- Védõruházat, amelynél az anyagok viselkedési elõírá-sait vizsgálják olvadt fémnek kis mértékû ráfröccsenéseesetén.- Védõruházat hõ és tûz elleni védelemmel, ahol az anyag-vizsgálat során a hõsugárzásnak kitett anyagokat és anyag-kombinációkat minõsítik.- Védõruházat hõ és láng elleni védelemmel, amikor avizsgálatnál a lángbehatásra történõ hõ áteresztést mi-nõsítik.- Védõruházat, amelynél az anyagellenállást minõsítik fo-lyékony fém ráfröccsenése esetén.- Védõruházat a tûzoltóság számára.- Védõruházat hegesztéshez és hasonló eljárásokhoz 1.rész normál igénybevétel.- Védõruházat hegesztéshez és hasonló eljárásokhoz 2.rész fokozott igénybevétel.- Védõruházat hõnek kitett ipari munkások részére (kivé-ve a tûzoltókat és a hegesztõket).- Védõruházat hõ és láng ellen, ahol figyelembe veszik azanyagok korlátozott lángkiterjedésének teljesítményigé-nyét is.- Védõruházat hõ és láng ellen, amikor csak a korlátozottlángterjedést vizsgálják.- Védõruházat hõ- és lángvédelemmel, ahol a védõruhá-zaton az anyagok érintkezéses hõáteresztését határozzákmeg.Magyarországon megjelent az MSZ EN 367: 1995. Vé-dõruházat. Hõ és lángok elleni védelem. (vizsgálati mód-szer a láng általi hõátadás meghatározására.) Ez a Du-Pont- féle termikus védelmi indexen (TPI) alapuló - ame-rikai ASTM- módszer továbbfejlesztése, amely a korábbiváltozataihoz képest az ISO/TC 94/SC 13/WG 2 által végzettkiterjedt laboratóriumközi vizsgálatokat követõen jelen-tõsen módosult.A védõruházatra vonatkozó alapkövetelményekre együt-tesen érvényes az EN 340-es szabvány. A hõhatások terü-letén látszólag csak kevés EN szabvány létezik. Ilyen szab-vány az EN 407 (védõkesztyûk, termikus kockázatok, minthõ és/vagy tûz ellen), valamint a pr EN 659 (tûzoltó vé-dõkesztyûk). A hegesztõ védõkesztyûkre vonatkozó szab-vány elõkészítés alatt áll. A védõkesztyûk alapkövetelmé-nyeire az EN 420 az irányadó.Mindezek a gyártó és a forgalmazó, de a felhasználó szá-mára is követelményeket támasztanak, a nagyobb mun-kabiztonság érdekében.

ven - ennek megfelelõen, teljes testvédelmet biztosít 93 C fokkörnyezeti hõmérsékleten kontakt láng- és sugárzó hõhatások-kal szemben. Rövid ideig pedig 1093 C fokos sugárzó hõhatás-nak is ellenáll. A Zetex 550-es szélesebb körben alkalmazhatóhivatásos önkormányzati, létesítményi és üzemi tûzoltóságok-nál, katasztrófavédelmi szervezeteknél.

VizsgálatokAz amerikai és német vizsgálatokat követõen cégünk elvé-

geztette az engedélyezéshez szükséges hazai vizsgálatokat.1. Munkavédelmi Kutatási Közalapítány szakvéleménye, vizs-

gálatai.2. BM Tûzvédelmi Kutató Intézet vizsgálatok sugárzó hõ

hatásáról (MSZ 202-104/1970.)3. BM TOP Szakvélemény4. Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet Foglalkozás-

élettani Osztály élettani vizsgálatai.5. Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet Egyéni vé-

dõeszköz egészségügyi szakvéleményei.A szakvélemények szerint a ZETEX hõvédõ ruhák megfe-

lelnek az MSZ EN 367, az prEN 533, továbbá a pr EN 702elõírásainak.

Szemler József igazgatóHesztia Tûzvédelmi és Biztonságtechnikai Kft. Üröm

VÉDELEM 1996/6 43

A megfelelõ ajtócsukás a tûzbiztonság fontos eleme, ezérttörekszünk a modern megoldások bemutatására.

A múlt...Az elsõ ajtócsukót 1894-ben egy amerikai mérnök Blount

tervezte meg. Egy spirálrugós szerkezetet fejlesztett ki, amelymég ma is számos ajtócsukógyártás alapkoncepciója. Ez a konst-rukció csak 50 %-os nyitási szögtõl ellenõrzi, szabályozza a csukásifolyamatot.

A 70-es években fejlesztették ki elõször a fogasléces ajtócsu-kót. Ennél a szerkezetnél már 180 foktól, teljes nyitástól végigkontrollált a csukás, sõt egyes típusoknál a nyitás is.

Az ilyen fogasléces ajtócsukók az ajtó síkjából kiálló karral érik el a maximális hatásfokot.A csúszósín használata mindenképp egy másfajta belsõ felépítést igényel. Egy fogasléces ajtócsukó és a csúszósín kombináci-

ója a nyitáskor egyre növekvõ nyitóerõ szükségletet, egy kisebb csukóerõt eredményez.

Fogasléces ajtócsukók mûködési sémája

DORMA TS 93 típusú 2-5 csukóértékû csúszósines ajtó-csukó nyomatékváltozása, 4-es értékre állítva

Az elsõ ajtócsukó 1894-bõl

... és a jelenA DORMA csúszósínes ajtócsukó mechanikája teljesen eltér

a hagyományos felsõ ajtócsukók szerkezetétõl.A mozgatószerkezet lineáris mûködésú, legfontosabb alkat-

része egy szív alakú tárcsa. A garantált csukási nyomaték mel-lett ezzel biztosítják a nyitási erõszükséglet rendkívül gyors le-csökkenését.

TECHNIKAKISS NÓRA

DORMA TS 93 - ajtócsukó,amely „szívvel” végzi munkáját.

44 VÉDELEM 1996/6

TECHNIKA

Mindez annyit jelent, hogy az ajtó csukásával és nyitásával járóellenállás késlekedés nélkül lecsökken. Ezzel a megoldással elsõízbensikerült egyesíteni a hagyományos ajtócsukóknál megszokott ké-nyelmes átjárást és a csúszósínes rudazat feltûnés nélküli elegan-ciáját. A DORMA csúszósínes ajtócsukók átvitt értelemben is szívvelmûködnek: még a gyerekeknek, mozgáskorlátozottaknak és idõsembereknek sem fárasztó az ajtók nyitogatása.

Az optimális megoldásA DORMA TS 93-as ajtócsukó olyan modulrendszerbe illik

bele, mely lehetõvé teszi, hogy csak kevés ajtócsukó típussal éscsúszósínnel a gyakorlatban minden elképzelhetõ funkcionáliskövetelménynek eleget tegyen. Az ajtócsukón magán beállít-hatók csavarral, szeleppel a csukási és nyitási folyamat jellem-zõi. (Lásd táblázatban).Attól függõen, hogy milyen funkciótkell ellátnia az ajtónak, más és más csúszósínt kell használniugyanazon csukóval összekötve. A normál sín az ajtó biztoscsukását adja (TS 93 N). Az ajtó mechanikus rögzítését egy acsúszósínbe tolt rögzítõpöcök teszi lehetõvé, ezt azonban tûz-,illetve füstgátló ajtóknál szigorúan tilos használni. (TS 93 RF).

A tûzszakasz határon álló ajtók nyitvatartását a csúszósínbeépített mechanikus elektromágneses rögzítéssel lehet megol-dani. Ezt a mágnest a sínben megfelelõ nyitási szögnél rögzí-tik. Beállítható az az erõ, amellyel kézzel kiakasztható a rögzí-tés, vagyis a mágnest, a csukót az ajtó kézzel történõ becsukásanem károsítja. A TS 93 EMF kivitel mágnesét a központi füst-érzékelõ rendszerbe kell bekötni, hogy tûz esetén a rögzítés el-engedjen. Ha nem áll a rendelkezésre egy ilyen füstérzékelõközpont, egy szép, kompakt megoldást nyújt a csúszósínbe be-épített füstérzékelõ és elektromágnes, melynek áramellátását aszintén összeépített transzformátor adja (TS 93 EMR). A két-szárnyú tûzgátló ajtóknál foglalkozni kell a helyes csukássor-

rend biztosításával. A csukót az ajtólapra szerelve, az ajtó fe-lett átmenõ csúszósín a beépített mechanikus csukássorrend-szabályozóval köti össze a két ajtólapot. Amíg az állószárnycsukott pozícióba nem kerül, addig a nyílószárny csukásáttolópöcök akadályozza meg (TS 93 GSR). Ha ezt a kétszárnyútûzgátló ajtót elektromágnesekkel szeretném nyitvatartani, azállószárnyba elegendõ egy mágnest beépíteni: az állószárnynyitvatartását a rögzítés biztosítja, míg a nyílószárnyat a csu-kássorrend-szabályzó tartja. Ha valaki a nyílószárnyat akarnáelõbb becsukni, egy mikrokapcsoló megszakítja a rögzítõmágnesáramkörét, hogy az állószárny becsukódjon. A kétszárnyú TS93 GSR EMF 1 szerkezet akár a késõbbiek során is kiegészít-hetõ egy második elektromágnessel: pl. a nap egyes szakasza-in csak a nyílószárnyat szeretnék nyitvatartani, máskor mind-két szárnyat. Ekkor van szükség a második mágnesre. A TS93-as ajtócsukó szív alakú tengelye lehetõvé teszi mind a pánt-oldalon, mind a pánt elleni oldalon a csukó ajtólapra történõszerelését. (A hagyományos karos ajtócsukók a test ajtólapratörténõ szerelését csak a pántoldalra engedik, a pánt ellenioldalra szerelés esetén a test az ajtótokra kerül.) Ezért lehet-séges az összes elektromos szerkezet felszerelése, beépítése apánt elleni oldalon is.

A TS 93-as ajtócsukó teljes családja rendelkezik az ÉMIbizonyítványával.

Kiss Nóra ügyvezetõ igazgató DORMA Magyarország Kft. Budapest

Műszaki adatok és egyéb jellemzők TS 93 B/G

Csukóerő fokozatmentesen állítható 2-5 5-6

Érték EN EN

3-6 6-7

Általános használatú ajtók

1250 mm

1400 mm

1400 mm

Kifelé nyíló kültéri ajtók1400 mm

1400 mm

Ugyanaz a kivitel a DIN-L balra és aDIN-R jobbra nyíló ajtóknál

Rudazatstandard

csúszósíne

A csukóerő állítócsavarralfokozatmentesen állítható

Az ajtócsukás sebessége szeleppelfokozatmentesen állítható

A becsukódás végső szakaszafokozatmantesen állítható

rudazattal

szeleppel

Nyitáscsillapítás (BC/ÖD) szeleppelállítható

Csukáskésleltetés (DC/SV) szeleppelfokozatmentesen állítható

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

�

��

�

�

�

��

—

—

—

——

— —

� igen — nem � opció

Kb. 130°Kb. 00°

aktív szárny inaktív szárny

VÉDELEM 1996/6 45

TECHNIKA

Munkába fogott mikroorganizmusokAz olajbaleseteknél, vízvédelemnél, tûz-és katasztrófa elhárításnál, de az iparbanáltalánosan is fontos a szennyezõdésekkörnyezetbarát módon való gyors és ha-tékony elhárítása.

BIOVERSALEgy olyan szert amely képes a talaj, a fo-lyó-, vagy állóvíz, a betonfelületek, közle-kedési utak, technológiai berendezések, gé-pek, alkatrészek olajszennyezõdéseit szintepillanatok alatt ártalmatlanítani, sõt ezentúl még szénhidrogén begyulladása ese-tén annak égését is hatékonyan megaka-dályozni, – valljuk meg – kétkedéssel fo-gadunk. Így lehettek a fõvárosi I-II-XII.kerületi tûzoltóparancsnokságon megren-dezett bemutató résztvevõi is. A legfonto-sabb kérdés, hogyan mûködik ez a szer?

Biofizikai hatásaA BIOVERSAL a szénhidrogén anyago-kat mikropartikuláris részekre bontja, srendkívül stabil burkot képez köréjük. Igyeltérõen az olaj-víz emulziótól, ahol a vízbelül és az olaj kívül helyezkedik el, itt aszer tenzidje veszi körbe az olaj, illetve aszénhidrogén részeket, s ezért szakad mega szénhidrogén kapcsolata - pl. a tapadásaszilárd felülettel, illetve ennél fogva fejt kitûzoltó hatást is hiszen az oxigéntõl is el-zárja a szénhidrogént. Ez a stabil burok afenti már eddig is kedvezõ hatásokon túl

lehetõvé teszi, hogy a környe-zetben természetes módon je-lenlevõ mikroorganizmusok,amelyek a szer akti-vátorai ha-tására rendkívüli szaporodás-nak indulnak, mintegy táplálé-kul használják a burkokban szá-munkra fogyasztható méretekreszabdalt szén-hidrogén részecs-kéket. Ez a folyamat a biológi-ai lebontás, melynek végtermé-ke víz és széndioxid. A némethigiéniás intézet bevizsgálásaszerint a szénhidrogénnekpusztán BIOVERSAL oldattaltörténõ kezelése révén a bio-lógiai lebontás 12-14 nap alattmintegy 99,9 %-ban végbemegy. (Kivé-telt képeznek az aromás és a poliklórozottszénhidrogének)

AlkalmazásaMûtárgyak eseténKézi permetezõvel, vagy nagynyomásúmosó berendezéssel az anyagot a felületrefelhordva az olajszármazékokat eltávolítjaa felületrõl, a pórusokból, és a kapillári-sokból is. Beton esetében kimutatható, hogy6-8 cm mélységben is megszünteti a betonkapillárisaiban lévõ olajszennyezõdést,amiáltal a beton felületén 100 %-os tisztí-tás érhetõ el.

Talaj eseténAmennyiben a szert pusztán a talajra per-metezzük, úgy kb. 50-70 cm mélységig vár-ható a talajba történõ beszívódás és en-nek következtében a szennyezõ olajszár-mazékok mikrocellákra történõ felosztása,illetve felszabadítása, majd a talajban lévõmikroorganizmusok révén ezek lebontása.

Víz esetébenA víz felületén nagy mennyiségben jelen-lévõ olajszennyezõdést célszerû elõször me-chanikus módon eltávolítani, majd az olajvisszamaradó részét BIOVERSAL oldattalkezelni.

Igy pillanatok alatt helyreállítható a víz-felület „légzése”.

Ez igen nagy jelentõségû, hiszen 1 literolaj mintegy 3000 m2 vízfelületen képeselterülni, ugyanakkor 1 liter olaj megsem-misítéséhez (biolõgiai lebontásának bizto-

Fõ tulajdonságaiSzíntelen, enyhe citrus szagú folyadék, salkalmas arra, hogy a környezetet terhelõzsírtalanító szereket kiváltsa, tekintve, hogysemleges, vízzel korlátlanul elegyedik, sa szénhidrogén szennyezõdést nemcsakeltávolítja, de lebonthatóvá is teszi, amitermészetes úton, különösebb beavatko-zás nélkül végbe is megy. Nem éghetõ (ál-talában 1 %-os vizes oldatában kerül al-kalmazásra), s alkalmazása során mérgezõgázokat, gõzöket nem fejleszt, s fémek-kel, festékekkel, textíliával, mûanyagok-kal szemben indiferens. Biztonságtechnikaiszempontból veszélytelen (reakciókészség,toxicitás, ökológiai hatás, szállíthatóság,hulladékelhelyezés). Vízveszélyességiosztálya 1, nagy koncentrátum esetén, ésO 1:25-ög higítástól kisebb koncentráci-óban.

sításához) mindössze 2 liter BIOVERSALtörzsoldat elegendõ.

Olajtûz eseténBetonfelületeken, úttesten vagy talajon,netán vízfelületen keletkezett benzin, gáz-olaj vagy egyéb szénhidrogéntüzek hatá-sosan olthatók 1 %-os vizes BIOVERSALoldattal nagynyomású fecskendõt használ-va, mivel a már ismertetett mechanizmusrévén a BIOVERSAL hatóanyaga a létre-hozott stabil burokkal nemcsak a környe-zõ szilárd felülettõl zárja el a szénhidrogént,hanem szükségképpen a levegõ oxigénjé-tõl is. Igy a tûzoltó hatás pillanatok alattérvényesül, míg a már eloltott de BIO-VERSAL-lal már kapcsolatba került szén-hidrogének biológiai lebontása is azon-nal megindul és különösebb utókezelésszüksége nélkül néhány nap alatt teljesmértékben végbe is megy.

A szeptember 20-án megtartott bemutatónlátottak-hallottak alapján az OrszágosTûzoltóparancsnokság illetékesei úgy nyi-latkoztak, hogy készek kísérleti jelleggel meg-vizsgálni a szer alkalmazhatóságát. Ennekelõsegítése érdekében a forgalmazó cég fel-ajánlott 60 liter oldatot, amivel már konk-rét tûzesetek és mentesítések esetén isbevethetõ a szer.

Forgalmazó:GÉNIUS Kereskedelmi és Mérnökiroda Kft.3700 Kazincbarcika, Herbolyai út 64. Pf: 22.T/F: 48/310-368, 310-381Rostás Zoltán ügyv. ig.

46 VÉDELEM 1996/6

KIÁLLÍTÁSKiállítók a BS-ben

C és K System Europe1173. Bp., Bujákhida u. 26.tel: 20 418 039

Colonia Biztositó Rt.1134. Bp., Róbert Károly krt.76-78. tel: 269-8700

G.P.Import-Export Kft.1061. Bp., Paulay Ede u. 10.tel: 268-9177 fax: 268-9209

Halász Biztonságtechnika 1143.Bp., Gizella út 42-44.tel: 163-3023, fax: 183-2933

IBS Vagyonvédelmi Szakta-nácsadó és Telepitõ Kft.1163. Bp., Kerepesi út 170.Telefon: 187-0891, fax: 187-0891In-Kal Hungary Security ésJoint Venture Co. Ltd.1073. Bp., Erzsébet krt. 24.telefon: 267-8631.

Itálmarket Kft. 2040. Budaõrs,Kamaraerdei u. 9/b. tel: 23 430-489, fax: 23 430-655

MITAX Kft. 1098. Bp., DésiHuber u. 6. tel/fax: 261-0265

Multi Alarm Kft.1092. Bp., Bakáts tér 2.tel: 215-6006, fax: 215-6017

MW 93 Kft. 1107. Bp., Fertõ u.14. tel: 263-0278, fax: 263-2278

Õrmester Kft.1033. Bp., Folyamõr u. 9-11.tel: 168-2002 fax: 188-9504

PAC International Ltd. /GB/l Park Gate Close BredburyStockport SK6 2 SZtelefon: 44 161 494 1331 fax:44 161 430 8658

Prodata Kft. 1029. Bp., KinizsiPál u. 16. tel: 176-5107, fax:275-7075

Salgglas Üvegipari Rt. 3104.Salgótarján, Budapesti út 29. tel:32/440-655, fax:32/440-160

Servintern 1406. Bp., Pf.: 18./Hernád u. 40./ tel: 342-4153,fax: 322-8404

Spectrum-Security Kft.1101. Bp., Korponai u. 4.tel: 260-1908, fax: 262-2005

Minden eddiginél nagyobbérdeklõdés kísérte a 7. alka-lommal megrendezett SECU-RITY – SAFETY kiállítást,így az elõzõ számunkból akésõbb jelentkezettek vala-mint – technikai okokból –a névsor végén szereplõk ki-maradtak. Ez utóbbiaktól el-nézést kérve folytatólag kö-zöljük a kiállítók névsorát.

Aritech Magyarország Kft.1106 Bp. Jászberényi ut 24-36.tel: 260-8922. fax: 263-0569

Auro Science Kft.1031. Budapest, Városfal köz 5.tel: 180-3850,fax: 173-0166

Betatron Magyarország1075.Bp., Károly körút 9.tel: 322-9437 fax. ua.

BM.TOP. Bp. Izabella u.

Central Top. Kft. 3508.Miskolc, Csaba vezér u. 98.tel: 46/360-429 fax. ua.

Sprinkler 2000 Kft.1119. Bp., Etele u. 59-6l.tel: 203-4351, fax:203-4427

Svoboda és Partnere Kft.1137. Bp., Radnóti M. u. 38.tel: 302-5188, fax. ua.

Szinva Holding Kft. 3530.Miskolc, Munkácsy u. 4. tel:46/412-021, fax: 46/412-316

Trióda Kft.1063.Bp., Sziv u. 44.tel: 269-4648, fax: 269-4648

Tüvati Vagyonvédelmi Rt.1119. Bp., Major u. 61.tel: 203-1070, fax: 203-1070

Unisto GMBHD-78467 Konstanz, Max-Strohmeyer str. 35.Tel: 00-49-7531 81070.Fax: 00-49 7531-50474

VEGYIPROP1068. Bp., Benczur u. 45.tel: 3421-778, fax: 3429-975

VPOP 1095. Bp., Mester u. 7.tel: 218-0017

MEGRENDELÕElõfizetéssel megrendelem a Védelem c. lapot .... példányban.Elõfizetési díj 1 évre 594.- Ft + ÁFA.

Név: .............................................................................................

Cím: .............................................................................................

.....................................................................................................

csekket kérek számlát kérek

A megrendelõlapot az alábbi címre kérjük küldeni:

BM Kiadó1063 Budapest, Pf. 19.

Kellemes

karácsonyi ünnepeket

és sikerekben gazdag,

boldog, békés

új évet

kíván olvasóinak

a Védelem

szerkesztõsége!