Vállalkozások 1. - mintafejezet

3.1. Létszámgazdálkodás és munkakörök Az utolsó nagy témakör a személyi feltételek megteremtésének körülményeit hivatott bemutatni. Minden vállalkozásnak meg kell terveznie a létszámigényét, kivéve, ha a vállalkozó önmagán kívül nem akar más személyt foglalkoztatni. De még az egyszemélyes vállalkozásnak is tisztában kell lennie a munkaviszonyhoz, a munkavégzéshez kapcsolódó szabályokkal, hiszen egyszerre lehet munkáltató és saját maga alkalmazottja.

A személyi feltételekkel kapcsolatosan felmerülő legfontosabb feladatok között szerepel a létszámtervezés, -elemzés, a szükséges létszám toborzása, kiválasztása, a munkaviszonnyal és foglalkoztatással kapcsolatos feladatok ellátása, a bérgazdálkodás; valamint a létszám hatékonyságának vizsgálata, a hatékonyság növelése.

Mindezeket együttesen létszámgazdálkodásnak nevezzük.

A létszámgazdálkodás a feladatok ellátásához szük-séges létszám biztosítása, foglalkoztatása és az ehhez kapcsolódó tevékenységek összessége. A nagyvállalatok-nál a létszámgazdálkodással külön részleg foglalkozik: HR (Human Resources), magyarul emberi erőforrás részleg, és Magyarországon is egyre fejlettebb a HR szakemberképzés. Nézzük meg, hogyan alakul a munkavállalókkal kapcsolatos

munka a cégméret szerint! Amióta vállalkozások léteznek, szükséges dolgozók foglalkoztatása, az ehhez

kapcsolódó adminisztráció elvégzése. Ez kisvállalkozásoknál a cégvezetők felada-ta. Eldöntik, mennyi emberre van szükség, kiválasztják a szerintük megfelelőt, és alkalmazzák az éppen érvényes szabályozók szerint.

A következő lépcső a személyzeti adminisztráció kialakítása. Továbbra is a vezetés kezében van a döntés, de a kapcsolódó adminisztrációt külön személy vagy személyek végzik.

3. A vállalkozások személyi feltételeinek biztosítása

190 A vállalkozások személyi feltételeinek biztosítása

A nagyvállalatok megjelenésével szükségessé vált a személyzeti munka külön osztályba szerveződése. A személyzeti osztály, illetve (kisebb vállalatoknál) a sze-mélyzeti vezető feladata már nem merül ki az adminisztrációban. A személyzeti vezető részt vesz a munkaerő kiválasztásában, felvételében, és irányítja az ehhez kapcsolódó adminisztrációs munkát. A dolgozókra vonatkozó döntéseket a sze-mélyzeti vezető és a cégvezetés együttesen hozza meg.

Ennél magasabb szint a HRM (Human Resources Management), melynek magyar megfelelője az emberi erőforrás menedzsment. Itt már a személyzeti munká-hoz kapcsolódó döntések mindegyike az emberi erőforrás menedzsment vezetésének kezében van. De ennél fon-tosabb előrelépés, hogy a cégvezetés a munkaerőt nem csupán költségtényezőnek tekinti, hanem fontos vállalati erőforrásnak, a hatékonyság egyik alapvető kulcsának. Ezért az emberi erőforrás menedzsment feladata és hatásköre nem merül ki az eddigi hagyományosnak te-kinthető személyzeti munkában. A vezetőnek ismernie kell a vállalat tevékeny-ségét, felépítését, a hatékonyság fokozásának személyi lehetőségeit, és ezeket in-tegrálnia, alkalmaznia kell a vállalat egészére. A legmodernebb szakmai felfogás szerint létezik Stratégiai Emberi Erőforrás Menedzsment, aminek lényege a hosz-szú távú, azaz stratégiai tervezés és a vállalaton belüli szervezetek közötti összhang megteremtése.

A létszámgazdálkodás területeit a következőképpen rendszerezhetjük:

Gazdálkodási feladatok– A létszámigény meghatározása, létszámterv, munkakörök meghatározása– A létszám hatékonyságának elemzése– Bérgazdálkodási feladatok

Foglalkoztatási feladatok– Toborzás, interjú, a megfelelő személy kiválasztása – Munkaerő-felvétel, munkaszerződés megkötése, munkaköri leírás elké-

szítése– A munkavégzés szabályszerű megszervezése– A munkaszerződés módosítása, munkaviszony megszűnése– A munkaviszonyhoz kapcsolódó nyilvántartási, bejelentési kötelezettsé-

gek

A következőkben ezeket a feladatokat vesszük sorra, de nem a fenti sorrendben, hanem úgy, ahogyan a vállalkozásoknál sorra kerülnek.

191Létszámgazdálkodás és munkakörök

A létszámigény meghatározása

Létszámtervet minden szervezet készít, van, aki formálisan, van, aki informá-lisan.

A munkaerő-tervezés fő célja a megfelelő számú és összetételű munkaerő biztosítása a megfelelő munkakörbe, a kellő időre.

A munkaerő különleges áru, ami egy sajátos piacon jelenik meg. Ez a munkapi-ac, a potenciális munkaerő-kereslet és -kínálat találkozásának színhelye. A keres-letet a vállalatok képviselik, akik a működésük során foglalkoztatják a munkaerőt, a kínálatot pedig a háztartások adják, akik munkaerejükért megfelelő jövedelmet várnak.

A vállalkozás gazdálkodását jelentősen befolyásolja, hogy milyen munkakö-rökben hány főt alkalmaznak, és az alkalmazottak milyen végzettséggel, szakmai tapasztalattal rendelkeznek. Ezért ezeket a sarokpontokat nagyon körültekintően kell meghatározni.

Hány emberre van szükségünk?

A tervezés első lépése a munkaerőigény (kereslet) előrejelzése. Az alkalmazottak iránti jövőbeli kereslet részben a termékek, szolgáltatások iránti keresleti becslésen,

részben a szervezet pénzügyi teljesítménycélja-in (bevétel, profi t) alapul.

Egy kereskedelmi vállalkozás indításakor és a működése során szükséges létszámot elsősor-ban a cég nagysága alapján határozzuk meg. Ha több telephelyet vagy üzletet működtetünk, több emberre van szükségünk. De nem csupán a hálózatban működő egységek száma lénye-ges, hanem a hálózat minősége is, például az, mekkorák ezek az egységek, és milyen messze

helyezkednek el egymástól. Az egy kereskedelmi egységen belüli alkalmazottak száma az egység nagyságától, berendezésétől függ.

Fontos a kereskedelmi egységek árbevétele is. A nagyobb árbevétel – amennyiben az értékesítés volumenéből adódik – nagyobb létszámot von maga után. Azonban az üzlet forgalomnövelése nem feltétlenül igényel létszámnövelést. Az árbevételt növel-heti például a hatékonyság javulása vagy a megfelelően előkészített áremelés is.


A következő lényeges szempont a döntés során a választott tevékenységi kör. Vannak olyan tevékenységek, amelyeknek magas a munkaerőigénye, és vannak kevésbé élőmunka-igényes területek. Azt már tudjuk, hogy a kereskedelem nem gépesíthető teljes mértékben, a boltban szükség van személyes közreműködésre. De a kereskedelmen belül is eltérő az egyes területek létszámigénye. A három belkereskedelmi alágazat közül a közúti gépjármű- és üzemanyag-kereskedelem igényli legkevésbé az élőmunkát, majd a nagykereskedelem, a leginkább létszám-igényes a kiskereskedelem.

Ha a kiskereskedelmet tovább bontjuk, érdemes különválasztani a bolti és bolt nélküli értékesítési formákat. A bolt nélküli kereskedelemből az automata érté-kesítés kívánja a legkisebb létszámot, gyakorla-tilag csak az automata feltöltéséhez, karbantartá-sához szükséges emberi beavatkozást. Alacsony létszámigényű a csomagküldő kereskedelem is, a vevő a cég kiadványából vagy az internetről tájékozódik, levélben, telefonon vagy interneten rendel, így csupán a raktárkészlet kezeléséhez, a rendelés teljesítéséhez kell munkaerőt alkalmaz-ni. A mozgóárusítás hasonlóan működik, mint a bolti hagyományos értékesítés, csak nem üzlethelyiségben, és kisebb területen zajlik. Speciális az üzletkötővel történő értékesítés. Az üzletkötő minden vevővel személyesen tárgyal, tehát ez a forma létszámigényes.

A bolti kiskereskedelmet tekintsük át értékesítési mód szerint! Legkevesebb dolgozót a minta utáni értékesítés igényel. A vevő a mintaboltban önállóan tud válogatni, de kérheti is az eladó segítségét. Tehát a mintaboltban nem kell sok dolgozó. A raktárban dolgozók árutárolási, árukiadási feladatokat látnak el. Az önkiszolgáló értékesítés során a vevő önállóan válogat az üzletben, önállóan dönt a vásárlásról, csak igény szerint kér segítséget az eladótól. A személyzet kompeten-ciája, hogy a vevő igénye szerint kapjon segítséget. Az önkiválasztó értékesítési mód jellemzője, hogy a vevő önállóan válogat, de a döntése után szüksége van az eladó segítségére az áru megvételéhez. Ilyen például a virágbolt, vagy egy cipőbolt, ahol a pár cipő egyik fele, illetve egy-egy fazonból csak egy-egy pár kerül kihe-lyezésre. Ezért az értékesítésben több eladóra van szükség, mint az önkiszolgáló

értékesítésnél. A hagyományos értékesítési mód igényli a legtöbb ember foglalkoztatását, hiszen a vevő az érté-kesítési folyamat egészében személyes kapcsolatban áll az eladóval. A létszámigényt befolyásolja az üzletben forgalmazott

cikkek munkaigényessége is. A munkaigényesség függ az áru természetes tulajdonságaitól, mert eszerint kell az árukezelé-si, értékesítési feladatokat ellátni. Például a nagy terjedelmű


áruk mozgatása nehezebb, a romlandó árukat válogatni kell. Az is befolyásolja a munkaigényességet, hogy az értékesítés során mennyire szükséges az eladó közre-működése.

A munkaigényességet a kereskedelemben nem az adott termék értékesítéséhez szükséges munkamennyiséggel mérjük, hanem a forgalom értékéhez kapcsoljuk.

A munkaigényesség megmutatja, hogy egységnyi forgalom eléréséhez mek-kora munkaráfordítás szükséges.

A kereskedőnek nemcsak az a lényeg, hogy egy terméket mekkora munkará-fordítással értékesít, hanem az, hogy ezzel mekkora bevételre tesz szert. A karórák értékesítésekor az egyes típusok között nincs jelentős eltérés munka tekintetében. A munkaigényesség azonban már eltérő, mert egy márkás óra kerülhet 50-100 ezer forintba, míg egy egyszerűbb néhány ezer forintért megvehető. A márkás óra kevésbé munkaigényes, mert például a 100 ezres forgalom eléréséhez keve-sebb munka szükséges, mint az olcsóbb terméknél. Megállapíthatjuk tehát, hogy a munkaigényesség nagymértékben függ az áruk egyedi értékétől.

A létszámigényt befolyásoló tényezők közül fontos megemlíteni a bolt techni-kai felszereltségét. Minél korszerűbb egy bolt, annál kevesebb emberre van szükség ugyanakkora forgalom lebonyolításához. Az árumozgató eszközök, a szeletelőgép, a kódleolvasó, a korszerű csomagolóval kombinált mérleg és más eszközök gyor-sítják az áruforgalmi folyamatot, ezáltal növelik a hatékonyságot.

Az optimális létszám meghatározásához döntenünk kell a nyitvatartási idő-ről is. Élelmiszerüzleteknél, szuper- és hipermarketeknél a hosszabb nyitvatartás miatt két műszakot alkalmaznak, így minden munkaterületre két embert kell fog-lalkoztatni. Az éjjel-nappal nyitva tartó üzleteknél lehetséges három műszakos munkarend kialakítása.

Munkaigényes Kevésbé munkaigényes


Csökkentheti a létszámigényt, ha megfelelő a munkaszervezés. Érdemes az egyes munkafolyamatokat tudatosan megtervezni. Az áruszállítást, előkészítést végezhetjük a nyitvatartási időn vagy csúcsidőn kívül. Csúcsidőre alkalmazha-tunk részmunkaidős dolgozókat. Nagyobb üzletekben lehetőleg szakosodjanak a dolgozók az egyes munkaterületekre, munkafázisokra. Ha begyakorolják az adott munkafolyamatot, ha megismerik a rájuk bízott részleg sajátosságait, hatékonyab-bá válik a munkavégzésük.

A dolgozók szakképzettsége, felkészültsége is befolyásolja, hogy mekkora létszámot kell foglalkoztatnunk. A szakképzett dolgozó hatékonyabb, rövidebb betanítási idő után képes elvégezni a rábízott munkát, a szakterület ismerete miatt elvárható tőle az önálló munkavégzés. Aki hosszú távon akar a piacon maradni és jó kereskedőként kíván tevékenykedni, annak megéri a szakképzett munkaerő foglalkoztatása.

Az üzletünk délelőtt 10-től este 6-ig lesz nyitva, így nem kell két műszakot alkalmazni. Induláskor vegyünk fel két főt, aki rendelkezik szakmai végzett-séggel a gyermekfelügyelet terén és egy főt, aki kereskedelmi végzettségű. Mi is részt veszünk a munkában. A játékok értékesítése és a speciális szolgáltatás minimum négy embert igényel. Rögtön a nyitás után kezdődhet az átképzés. A gyerekfelügyelők végezzenek el egy bolti eladói tanfolyamot, a kereske-dő pedig egy gyermekfelügyelőit. Ezzel elérhetjük, hogy mindenki minden területet el tud látni. Ideális esetben már induláskor ilyen alkalmazottakat kereshetünk.


A létszám összetétele

A létszám tervezésekor nem elegendő a dolgozók számának meghatározása. Leg-alább ilyen fontos eldönteni azt, hogy ki milyen munkakörbe kerüljön, milyen szakképzettséggel, tapasztalattal és egyéb tulajdonságokkal rendelkezzen. A szük-séges feltételeket az alapján határozzuk meg, hogy milyen tevékenységeket kell ellátni a vállalkozáson belül.

A létszámot és annak belső arányait különböző szempontok szerint határoz-hatjuk meg. Egyik lehetséges csoportosítási mód a végzett munka jellege szerinti bontás. Ekkor megkülönböztetünk fi zikai, vagy szellemi munkát végzőket és vezető állásúakat.

A kereskedelemben az eladók, raktári dolgozók és a tevékenységet más módon kiszolgálók fi zikai állományba tartoznak. Szellemi munkakörnek számít például a bérszámfejtő, az elemző közgazdász, a marketingmunkatárs. A vezető állású alkalmazottak lehetnek középvezetők, mint az áruházi osztályvezető, részlegve-zető és felsővezetők, mint az ügyvezető igazgató, gazdasági vezető vagy pénzügyi vezető.

A dolgozókat besorolhatjuk szakképzettségük alapján is. A szakképzett dol-gozók tanulmányaik és szakmai tudásuk alapján hatékonyabban képesek ellátni munkájukat, ezért is érdemes mindig a szakképzett munkaerő mellett dönteni. Még akkor is igaz a fenti megállapítás, ha tudjuk, hogy a szakképzett munkaerő magasabb bért kap. Ez a többletköltség bőven megtérül a hatékonyság és a ma-gas színvonalú munka többlethozamával. A szakképzetlen munkaerő betanítása sokkal hosszadalmasabb, munkája jellemzően kevésbé gyors és szakszerű, mintha szakképzett alkalmazott végezné. Ezért is mondhatjuk, hogy hosszú távon „ol-csóbb” a szakképzett munkaerő.

A következő táblázatban 1998-tól láthatjuk a munkavállalók iskolai végzett-ségét. A táblázatot elemezve kitűnik, hogy évről évre többen kapcsolódnak be a


felsőoktatásba és szereznek diplomát. Egyre csökken a 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek száma. A szakiskolák és szakközépiskolák változatlan, vagy kissé növek-vő népszerűségnek örvendenek.

A munkavállalók iskolai végzettség szerinti megoszlása (ezer fő, forrás: KSH)

Év8 ált.

iskolánál kevesebb

Általános iskola 8. osztálya

Szakiskola és szak-munkás-

képző

Gimnázium Egyéb érettségi Főiskola Egyetem Összesen

1998 29,4 772,6 1129,5 423,9 737,9 355,7 246,6 3695,6

1999 33,1 676,6 1215,1 309,2 947,1 383,3 244,9 3809,3

2000 27,0 644,9 1246,0 332,6 940,1 389,9 275,7 3856,2

2001 26,3 639,9 1277,3 329,5 927,9 397,6 269,8 3868,3

2002 20,3 612,9 1290,4 329,0 935,7 416,7 265,6 3870,6

2003 18,1 574,6 1262,9 345,4 978,4 443,5 299,0 3921,9

2004 14,9 544,8 1220,8 334,8 974,4 478,0 332,7 3900,4

2005 13,2 537,1 1223,9 342,6 956,7 492,5 335,5 3901,5

2006 13,2 506,0 1243,2 348,4 976,7 511,8 330,8 3930,1

A cég tevékenységében közreműködőket foglalkoztatási forma szerint is fel-oszthatjuk. A vállalkozásban munkát végezhetünk tulajdonosként, segítő családtagként, alkalmazottként vagy egyéb, nem tipikus foglalkoztatási formában.


A tulajdonos közreműködése az egyéni vállalkozónak, a bt. beltagnak és a kkt. tagjának kötelessége, de más vállalkozási típusoknál is találkozhatunk úgyneve-zett önfoglalkoztatással. Szintén a kisvállalkozásokra jellemző a segítő családtag bevonása a tevékenység végzésébe. A leggyakoribb foglalkoztatási mód mégis az alkalmazotti jogviszony keretében történő munkavégzés, ahol a munkavállaló és a munkáltató jogviszonyát munkaszerződésben szabályozzák.

A nem tipikus (atipikus) foglalkoztatás legismertebb területei a bedolgozói jogviszony, az alkalmi munkavállalás, a részmunkaidős foglalkoztatás, az önfoglalkoztatás, a munkaerő-kölcsönzés vagy az ösztöndíjas foglalkoztatás.

A bedolgozó a munkáját általában otthon, önállóan végzi. A foglalkoztató biz-tosítja a munkához szükséges alapanyagokat, segédeszközöket, és ő szabja meg, milyen és mennyi terméket kell előállítani. Az anyagok és termékek szállítását is rendszerint a megbízó szervezi. A munkához szükséges gép egyes esetekben a megbízó, máskor a bedolgozó tulajdonában van.

A bedolgozás modernebb változata a távmunka, amit az Európai Unió is támogat. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapján lévő meghatározás szerint a távmunka személyi számítógépen végzett olyan szellemi tevékenység, amelyben a munkavállaló otthon, vagy egy közelébe kihelyezett munkahelyen (például teleházakban vagy telecenterekben), önállóan old meg feladatokat a távolban lévő munkáltató megbízásából. Munkája eredményét (amely valami-lyen elektronikus formában továbbítható dokumentum) valamilyen távközlési módszerrel (interneten, intraneten, e-mailen vagy valamilyen elektronikus leve-lezőrendszeren) továbbítja, s többnyire a feladatokat is ugyanígy kapja. Munkál-tatójával, főnökével és munkatársaival így elsősorban elektronikus úton tartja a kapcsolatot. Személyes megjelenésére a munkáltató központjában csak eseten-ként van szükség.

Az alkalmi munkavállalás alkalmi munkavállalói könyvbe történő bejegyzés-sel lehetséges. A foglalkoztatási idő felső határa ugyanannál a munkavállalónál öt egymást követő naptári nap, egy hónapon belül tizenöt naptári nap, egy éven belül kilencven naptári nap, több munkáltatónál sem lehet több a naptári évben össze-sen százhúsz naptári napnál.

A részmunkaidős foglalkoztatás lényege, hogy az alkalmazott nem napi 8 órában dolgozik, hanem kevesebben. Jellemző a hat- vagy négyórás munkaidő-ben történő foglalkoztatás. Ez főként azoknak a munkavállalóknak előnyös, akik családi vagy egyéb okból nem tudnak, esetleg nem akarnak teljes munkaidőben


elhelyezkedni. Előnyös megoldás a részmunkaidő a kisgyerekes anyukáknak, mert így több idejük marad a gyerekre, illetve a családra. Az Európai Unió-ban a részmunkaidős foglalkoztatás jóval elterjedtebb, mint Magyarországon. 2002-ben az EU 15 tagállamában a foglalkoztatottak 18 százaléka dolgozott részmunkaidőben, Magyarországon ugyanez az arány 2,9 százalék volt. A rész-munkaidős foglalkoztatás gyakoribb a nők körében: az EU átlagában a női mun-kavállalók harmada dolgozik részmunkaidőben, de Hollandiában például ez az arány 72 százalék.

A munkaerő-kölcsönzés lényege, hogy a munkavállaló a kölcsönző céggel áll jogviszonyban, de a tényleges munkavégzés a kölcsönbe vevő telephelyén, üzleté-ben történik. A munkaerő-kölcsönzés kereteit a kölcsönbe adó és a kölcsönbe vevő szerződésben szabályozza a Munka Törvénykönyve és egyéb vonatkozó jogsza-bályok fi gyelembevételével.

Speciális terület az ösztöndíjas foglalkoztatás. A gyakorlati ismeretekkel nem rendelkező, foglalkoztatási jogviszonyban még nem állt pályakezdő a szükséges gyakorlat megszerzése céljából létesíthet ilyen jogviszonyt a felsőfokú végzettség megszerzését követően egy alkalommal legalább 9 hónapig, legfeljebb 1 évig ter-jedő határozott időre. Az ösztöndíjas foglalkoztatott önálló munkakör ellátásával nem bízható meg, csak olyan feladatokat láthat el, amelyek a munkatapasztalat-szerzést szolgálják, s amelyek közvetlenül kapcsolódnak az egyéni programjában foglaltakhoz. A foglalkoztatási ösztöndíj mértéke havonta nem lehet kevesebb a mindenkori legkisebb munkabérnél.

Minden vállalkozásnak jelentési kötelezettsége van a Központi Statisztikai Hivatal felé a foglalkoz-tatási adatokról. A KSH a jelentés megkönnyítésére közzéteszi a besorolási szempontokat az egyes sta-tisztikai csoportokba. Eszerint az állományi lét-szám az intézményi statisztika létszám-megfi gyelési körébe tartozó létszám. Idetartoznak a munkavég-zésre irányuló jogviszonyban állók, vagyis a munka-viszonyban közalkalmazotti, közszolgálati, hivatásos szolgálati, bedolgozói vagy megbízásos jogviszonyban állók, a társas vállalkozá-soknál munkaviszonyban álló tagok, valamint az egyéni vállalkozó és nem fi zetett segítő családtagjai.

Az állományon kívüli létszám az a létszám, amely nem tartozik a létszámmeg-fi gyelés körébe. Például a gazdasági társaság azon tagja, aki személyesen nem vesz részt a vállalkozás tevékenységében, vagy egyszeri, eseti megbízási szerződéssel végez munkát.


A megfi gyelt létszámot az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:

Forrás: KSH

A munkaidő hossza szerint megkülönböztethetünk teljes munkaidőben foglalkoztatottakat és nem teljes munkaidőben foglalkoztatottakat.

A kereskedelemben dolgozókat érdemes még nem és kor szerint is megvizsgál-ni. Nem kell komoly felméréseket végezni, hogy lássuk, a kereskedelemben az át-

lagéletkor alacsony, vagyis sok fi atal dolgozik az üzletekben. Ez jó azért, mert így az ágazat dinamikusabb, rugalmasabb, nagyobb a lehe-tőség a kreatív ötletekre, és a fi atalok mun-kabírása kedvező. De nem szabad elfelejteni az elmélyült szaktudásban és a tapasztalatban rejlő tartalékokat. Az idősebbek rutinosak, éppen ezért általában hatékonyabbak is.

A nemek szerinti megoszlás már komo-lyabb gondot jelenthet, hiszen mondhatjuk, hogy a kereskedelmi pálya is elnőiesedett, jóval kevesebb férfi dolgozik az üzletekben,


mint nő. A férfi munkaerő főként a nehéz áruk mozgatásában és a vas-műszaki cikkek értékesítésében fontos. Ráadásul a kereskedelem munkabeosztása olyan, ami nem kedvező a háziasszonyok és családanyák otthoni időbeosztásában sem.

A Kismackó Játékboltban kizárólag szakképzett alkalmazottakat foglalkoz-tatunk, mind a gyermekfelügyelet, mind az értékesítés terén. Egyelőre nem tervezünk részmunkaidős foglalkoztatást, mindenkit főállásban, teljes mun-kaidőben alkalmazunk. A jelentkező neme kevésbé fontos, de a nők általában könnyebben vállalnak gyermekekkel kapcsolatos munkát, és gyermekfelügye-lőből is kevés férfi lehet. Ezért várhatóan nőket veszünk fel. A kort nem ér-demes előre behatárolni. A pályakezdő a lelkesedése és a kora miatt alkalmas a gyerekekkel való kapcsolat könnyebb kiépítésére és a játékok értékesítésére, az idősebbek mind a kereskedelem, mind a gyerekekkel való foglalkozás terén szerzett tapasztalatukkal tehetik hatékonyabbá és gördülékenyebbé az üzlet működését.

Munkakörök meghatározása

A létszám különböző szempontok szerinti csoportosítása után meg kell határoz-nunk, hogy a vállalkozásokban milyen munkaköröket kívánunk kialakítani.

A munkakör a szervezeti struktúra alapegysége. Szűkebb értelmezésben azon feladatok összességét jelenti, amelyeket egy embernek kell elvégeznie. Tágabb értelemben a szervezet azon szabályozási egysége, amelyhez hozzá-rendeljük a feladatot, a munkavégzés helyét, a munkavégzés rendjét, kapcso-latait és a felelősségi kört is.

Az adott munkakört ellátó személynek tisztában kell lennie azzal, mit várnak el tőle, és milyen jogai, kötelezettségei vannak a munkájával kapcsolatban.

Tisztázni kell az egyes munkakörök kapcsolatát, az alá-, fölé- és mellérendelési viszonyokat, a mun-kakörhöz tartozó feladat- és hatásköri jellemzőket; jogokat és kötelezettségeket. A feltételeket, jogokat és kötelezettségeket munkaköri leírásban kell rög-zíteni.


A munkaköri leírás a szervezetekben a munkakörök elemzésén alapuló, egységes, tömör formátumú dokumentum, amely a munkakörre vonatkozó lényeges elemeket határozza meg.

A munkaköri leírás legfontosabb elemei: Az elvégzendő munka azonosításához szükséges információk. Ebbe bele-tartozik a munkakör elnevezése, a szervezeti hierarchiában elfoglalt helye, a közvetlen felettes, munkaköri és fi zetési státus, a munkavégzés helyszíne (telephely, üzlet, osztály, részleg), körülményei. A tartalmi elemek közül a legfontosabb egy rövid összegzés a munkakör legáltalánosabb funkciójáról, céljairól, a fő feladatokról. Rögzíteni kell a felelősségek, a vonatkozó hatáskörök rendszerét. Meg kell határozni a más munkakörökkel meglévő kapcsolatokat, azt, hogy miről, hogyan, kitől, mikor, milyen formában (szóban vagy írásban) kap, il-letve ad információt az adott munkakörben dolgozó. Ki kell dolgozni a munkakörhöz kapcsolódó követelményprofi lt. Rögzíte-ni kell a munkakör betöltéséhez szükséges tudást (végzettség, tapasztalat), képességeket, készségeket, a szükséges gyakorlatot, kompetenciákat és a technikai feltételrendszert (például számítógép-kezelés, szövegszerkesztő, táblázatkezelő, internet ismerete).

A munkaköri leírás mellett érdemes elkészíteni egy egzakt mérési, ellenőrzési rendszert, amelyben egyértelműek az elvárások és a teljesítményszintek.

Példa egy munkaköri leírás felépítésére:

Cég neve:Munkaköri leírás:

Részleg/osztály

Hely

Beosztás

Felettes Beosztás

Szint/fokozat Munkakör típusa Részmunkaidős Teljes munkaidős

________ óra / hét megbízásos/alkalmi munkavállaló


Általános leírás

Feladat, munkavégzés:

Ellenőrzési feladatok:

Karbantartási munkálatok:

Jelentések, igénybejelentések:

Tájékoztatás felettesek felé:

Tájékoztatás beosztottak felé:

Munkahelyi tapasztalatra vonatkozó követelmények

Iskolai végzettségre vonatkozó követelmények

Átnézte Beosztás

Jóváhagyó Beosztás

Feladás dátuma

Alkalmazás dátuma

Minden munkakör más módon és eltérő mértékben járul hozzá a szervezet céljainak eléréséhez. Ezért a munkaköri leírás elkészítését meg kell előznie egy komoly előkészítő munkának, a munkakörelemzésnek.

A munkakörelemzés a munkakörök tanulmányozásából, az azokra vonat-kozó adatok gyűjtéséből, valamint a munkakörök leírásához és követelmé-nyeinek meghatározásához szükséges véleményalkotásból álló, rendszerezett folyamat.

A munkakörelemzés segít a munkakörök tartalmának világos meghatározásában, a szükséges képességek, a pozíció felelőssége és a teljesítménykövetelmények tekin-tetében. A munkakörelemzés során a szakemberek összegyűjtik az információkat a jellemző feladatokról, résztevékenységekről. Megvizsgálják a feladatok, résztevé-kenységek gyakoriságát, nehézségi fokát, kapcsolatát más munkakörökkel, a hozzá


tartozó felelősségeket és munkakörülményeket. A munkakörelemzés alapján nem-csak a munkaköri leírást készíthetjük el, hanem a munkakör-értékelést is. Az értéke-lés meghatározza, hogy mennyit ér az adott munkakör a munkáltató számára.

Munkakör-értékelésnek nevezzük a vállalatnál kialakított munkakörök rela-tív fontosságának megállapítását, melynek célja a bérkategóriákba sorolás.

Főbb munkakörök a kereskedelemben

A leggyakoribb munkakörök a hálózati egységekben a következők: boltvezető, illetve áruházi osztályvezető, eladó, pénztáros, egyéb kiegészítő munkakörök.

Az egyes munkakörökben ellátandó feladatok áruforgalmi, munkaszervezési és adminisztrációs jellegűek, hiszen mindegyik munkakörben foglalkozni kell az árukkal, biztosítani kell a feladatok elvégzéséhez szükséges feltételeket, és kisebb-nagyobb mérték ben adminisztrációs, ügyviteli feladatokat is el kell látni.

Boltvezető, áruházi osztályvezető munkaköre

Az egység vezetőjének feladat- és hatáskörét nagymértékben befolyásolja, hogy alkalmazotti minőségben, vagy a vállalkozás tulajdonosaként látja-e el fel-adatát. Ha a tulajdonos és a vezető személye megegyezik, akkor a vezető minden esetben egy személyben felelős az egység zavartalan és eredményes működéséért. Ha alkalmazottként vezeti az egységet, akkor hatáskörét, önállóságát a tulajdonos korlátozhatja. Az alkalmazott vezető önállósága a cég hálózatának jellemzőitől is függ. Ha a hálózat csak két-három üzletből áll, akkor általában a cégvezetés, illetve a tulajdonosok gyakrabban beleszólnak a működésbe. A sok egységet működtető hálózatok egyes feladatokat centralizálnak, ezért megint csak kisebb az önállósága az egységvezetőknek. Központosíthatják a beszerzést, a reklámot, vagy egysége-síthetik az árubemutatás módját, rendszerét. A legnagyobb önállóságot és ezzel felelősséget is a közepes méretű hálózatok boltvezetői kapják.

A boltvezető, áruházi osztályvezető feladatai:Áruforgalmi feladatokat lát el. Irányítja, szervezi és ellenőrzi a bolt működé-

sét, áruforgalmi tevékenységét. Ennek kapcsán az egység vezetőjének ki kell jelöl-


nie és a többi dolgozó számára egyértelművé kell tennie az egység által elérendő célokat. Ez lehet a bevétel növelése, költségcsökkentés, piaci részesedés növelése, új vásárlók megnyerése, a hatékonyság növelése. A vezetőnek folyamatosan informá-lódnia kell az áruforgalmi adatokról, a vevőkör nagyságáról, igényeiről, a beszerzési lehetőségekről, az új árukról, a versenytársak helyzetéről, az egység működését be-folyásoló jogszabályokról. A vezető biztosítja az értékesítés zavartalan lebonyolítá-sát folyamatos áruellátással, a beszerzés, raktározás, értékesítés kézben tartásával. Tárgyal a szállítókkal, rendezi a beszállítással kapcsolatos adminisztrációt. Intézi a vevőreklamációkat, minőségi kifogásokat.

Munkaszervezési feladatokat lát el. Személyi feladatokban dönt, biztosítja a szükséges dolgozói létszámot. Megszervezi, irányítja az egységben folyó munkát úgy, hogy a kitűzött célok eléréséhez biztosítja a szükséges tárgyi és személyi fel-tételeket, az árukat, berendezéseket, felszereléseket és az ezeket működtető létszá-mot. A vezető gondoskodik arról, hogy minden a kellő időben, helyen és megfe-lelő állapotban rendelkezésre álljon. Biztosítania kell a biztonságos munkavégzés körülményeit.

Dönt és irányít. A kellő információk megszerzése, értékelése után meghozza a működéshez szükséges döntéseket és azt a megfelelő formában közli a dolgozókkal. Megadja a dolgozóknak a munkavégzéshez szükséges információkat. Döntéseiben fi gyelembe veszi a vonatkozó jogszabályokat, a lehetőségeket és a cég érdekeit.

Ellenőrzési, értékelési feladatokat lát el. Ellenőrzi, értékeli az elvégzett mun-kát és a dolgozók teljesítményét. Az értékelésnél döntő szempont, hogy a dolgozó mennyiben járult hozzá az egység céljainak megvalósulásához, legjobb tudása sze-rint és megfelelő szakértelemmel, hatékonysággal végezte-e a munkáját.

Kisebb boltokban a vezető az eladói, pénztárosi munkában is részt vesz.A jó boltvezető képes önálló döntéseket hozni, racionálisan gondolkozik. Ma-

gas színvonalú szakmai ismeretekkel rendelkezik, és képes a szervezési feladatokat is ellátni. Tud tárgyal-ni a szállítókkal, de ért a beosztottjai nyelvén is.

A boltvezetőt, illetve áruházi osztályvezetőt fel-adatainak ellátásában helyettes vagy helyettesek se-gíthetik. Ilyenkor a vezetői feladatok megoszlanak a vezető és a helyettesek között. A boltvezető távollé-tében a helyettes a teljes jogú vezető.

Az eladó munkaköre

Az eladó legfontosabb feladata a vevők kiszolgálása, de az áruforgalmi folyamat egészében részt vesz.


Az eladó feladatai:Segíti a boltvezetőt a megfelelő rendelési tételek kialakításában úgy, hogy fi -

gyeli az árufogyást, valamint a vevők igényeit. Jelzi a vezetőnek, ha szükséges az árukészlet feltöltése, vagy új termék iránti igény jelent meg. Ezeket a feladatokat gyakorlatilag a napi munka mellett folyamatosan ellátja. Nincs más dolga, mint fi gyelmesen dolgozni, megjegyezni a rábízott részlegben a polcfeltöltés során ki-helyezett árukat, a fogyás gyorsaságát. Ha a vevők olyan árut keresnek, ami kifo-gyott, vagy nincs a bolt választékában, jelezni kell a vezetésnek, akik megvizsgálják, érdemes-e felvenni a bolt készletébe a javasolt árut.

Részt vesz az áruátvételben is, segíti a gyors és zavartalan áruátvételi folya-matot. Részt vehet a mérésben, számlálásban, de a boltvezető megbízhatja a fo-lyamat egészének lebonyolításával is. Ehhez természetesen komoly szaktudással és felelősségtudattal kell rendelkeznie az eladónak. Természetesen ott, ahol külön áruátvételi részleg van, az eladó nem végez ilyen jellegű munkát.

Gondoskodik a megfelelő árutárolásról. Ismeri a tárolási szabályokat, és azokat be is tartja. Tudja, melyik árunak milyen tárolási igénye van, mitől kell óvni, fi gyel a tárolás során betartandó vagyonvédelmi szabályokra. Tárolás közben elvégzi az árukezelési feladatokat, igény szerint tisztán tartja, kezeli, válogatja az árut. Az árufőcsoportok közül az élelmiszerek árukezelése a legmunkaigényesebb, így az élelmiszer-eladók munkájának nagyobb részét teszi ki ez a munkafolyamat, mint például egy bútorbolti dolgozónak.

Az áru-előkészítés fázisában szükség szerint méri, darabolja az árut, és azt ki- vagy becsomagolja. Ehhez szükséges ismernie a boltban alkalmazott mérlegek és csomagológépek működési elvét, meg kell tanulnia azok kezelését. Tudja, milyen információkat kell tartalmaznia a csomagolásnak, hogyan kell szabályosan feltün-tetni az árat a termékeken. Ismeri és biztonsággal alkalmazza az árukihelyezés biztonsági és áruforgalmi szabályait, a kihelyezés során alkalmazható marketing-eszközöket.

Az eladási folyamat során megfelelően köszönti, fogadja a vevőt, foglalkozik vele. A hagyományos értékesítést folytató üzletben kiemelt szerepe van a személyes kapcsolatnak. A vevő első benyomása rányomja bélyegét az eladási folyamat egé-szére, ezért kell udvariasnak, fi gyelmesnek lenni. Az eladó a vevő kérésére ajánlja és bemutatja az árut, felvilágosítást és tanácsot ad, így könnyítve meg a vásárlási

döntést. A vevők többsége az áruajánlást tekinti a legfonto-sabb mércének az üzlet megítélésében. Aranyszabály, hogy

az elégedett vevő a legjobb reklám. Az eladó munkájával segíti a vezetőt és együtt-

működik a kollégáival. A rábízott gépeket, esz-közöket rendeltetésének megfelelően, az előírások betartásával használja. Ezzel védi a gépeket, kollé-gáit és saját magát. Az eladói munka legfőbb célja


a hatékony, vevőcentrikus eladás és annak előkészítése. A jó eladó növeli az üzlet bevételét és nyereségét.

A fenti feladatok magas színvonalú ellátásához az eladónak jól képzettnek kell lennie, és rendelkeznie kell megfelelő pszichés tulajdonságokkal is. A vevőkkel való foglalkozás jó kapcsolatteremtő készséget, biztos fellépést és beszédkészséget kíván. Emellett nagyon fontos az empátia, a jó megfi gyelőképesség, hogy tudjuk, mikor kell segítség a vevőnek, és mikor kell hagyni válogatni. A vevő meggyőzésé-hez szükséges a stabil áruismereti tudás, a bolt adottságainak és áruforgalmi ada-tainak ismerete is. A munkakör magas színvonalú ellátásához az eladónak folya-matosan képeznie kell magát mind az áruismeret, mind az áruforgalmi ismeretek terén, tudásának mindig naprakésznek kell lennie.

A pénztáros munkaköre

Az értékesítési folyamat végén a vevő a pénztárossal találkozik. A pénztáros fő feladata az áru ellenértékének elszámolása. Ehhez ismernie kell a pénztárgép működését, a forgalmazott termékeket, az ellenérték leolvasásának és gépre vitelé-nek módját. Tudnia kell a készpénz és a pénzhelyettesítők kezelésének szabályait, és azt, hogy az üzletben milyen pénzhelyettesítőket lehet elfogadni.

Az önkiszolgáló üzletekben különösen fontos a pénztáros munkaköre. A vevő önállóan válogat, csak szükség esetén kerül kapcsolatba az eladóval. A pénztáros az a személy, akivel mindenképpen találkoznia kell. Ezért az üzlet megítélésében kiemelt szerepe van a pénztáros viselkedésének, gyorsaságának, szaktudásának.

A pénztáros feladatai:A vevő által vásárolt áruk ellenértékét rögzíteni kell a pénztárgépben. Ez tör-

ténhet az ár beütésével vagy vonalkódok alkalmazásával. Az ár beütése már egyre ritkább, sokkal inkább jellemző a vonalkód leolvasása. A pénztáros feladata a fo-lyamatban a kódleolvasó kezelése.

A fenti folyamat szerves része a pénztárgép kezelése. Minden üzlet árbevételét rögzíteni kell a pénztárgépben. A kódleolvasó csupán a termék adatait jelzi, de azt, hogy a termékből mennyit vásárolnak, a pénztárosnak kell beütni. Van olyan eset is, amikor a kód sérült, vagy nem helyezhető el a terméken (például pékáruknál). Ilyenkor a pénztáros üti be a kódot jelentő számsort és azt, milyen csoportba tar-tozik az adott termék. Ezért tudnia kell kezelni a pénztárgépben lévő regisztereket. A visszáru, sztornó és a göngyöleg értékét mínuszként kell beütni. Sok esetben a pénztáros nem tud önállóan sztornózni, kell hozzá egy külön kulcs, ami egy vezetőnél van. Az ellenérték beütése után az összesítés következik. A pénztárgép kijelzője a vevőnek is mutatja az összeget, a pénztárosnak mégis jól hallhatóan és érthetően közölnie kell a vevővel a fi zetendő értéket.


A következő lépés a pénz átvétele, a visszajáró kifi zetése. Ha a vevő kész-pénzzel fi zet, átveszi a pénzt, beüti annak értékét a gépbe, és az kiírja, mennyi a visszajáró. Ezzel komolyan csökkenthető a tévedés a pénz visszaadásánál. A kész-pénz nélküli fi zetési módok köre egyre bővül. Ma már sokan fi zetnek bankkár-tyával, amihez a pénztárosnak tudnia kell kezelni a bank által telepített terminált, a bankkártya-leolvasót. A fi zetésnél elterjedt még a vásárlási utalvány. A rekla-máció kapcsán kiadott csereutalványok, a göngyöleg értékét tartalmazó jegyek is készpénzt helyettesítenek. A pénztárosnak tudnia kell, hogy a forgalomban lévő pénzhelyettesítők közül melyiket hogyan lehet elfogadni, és milyen egyéb admi-nisztráció szükséges hozzá.

A vásárlási folyamat lezárásaként a pénztáros átadja az árut a vevőnek, ha szükséges, becsomagolja, majd elköszön tőle.

A pénztáros feladatai azonban nem fejeződnek be a vevő távozásával. A bolt zárásakor, vagy a munkaidő végén a kasszát zárni kell. A pénztárgép a megfelelő kulcs és/vagy billentyű használatával kiadja a zárást. Ez alapján tudják a bevételt és

a sztornók értékét. Ebből le kell venni a pénzhelyettesí-tők értékét. Az így megmaradt összegnek egyeznie kell a kasszában lévő készpénzzel.

A pénztáros köteles a pénztárgépet rendeltetésszerű-en és szabályosan használni. Figyelnie kell a tételek és mennyiségek pontos beütésére, a szabályszerű és precíz pénzkezelésre. Legyen gyors és megbízható, a vevővel fi gyelmes és udvarias. A pénztárosnak is rendelkeznie

kell bizonyos fokú áruismerettel, követnie kell az új áruk készletre vételét. A mun-kakörben különösen fontos az árak és akciók ismerete.

Egyéb munkakörök a kereskedelemben

Az eddigi ismertetés a kereskedelemben alapvetően előforduló munkaköröket tar-talmazza. Minél kisebb egy üzlet, annál kevesebb az elkülöníthető munkakör. A legkisebb üzletben, ahol 1 fő dolgozik, minden feladat és jogkör a boltvezetőé. A kis és közepes üzletekben elkülönül a vezető, a helyettes, az eladó és a pénztáros feladata. A legnagyobbaknál további munkakörök kialakítása válik szükségessé. Ilyen lehet az áruátvételi munkatárs, a raktáros vagy az adminisztrátor.

Áruátvételi munkatársA nagyobb üzletekben alkalmazzák, ahol lehetőség van külön áruátvételi osztály vagy részleg kialakítására. Az átvételi munkatárs feladata az áruházba, hipermar-ketbe vagy más nagyobb üzletbe érkező áru fogadása, a mennyiségi és minőségi átvétel lebonyolítása, az átvétel igazolása és az esetleges reklamációk intézése. A


feladat ellátásához naprakész információkkal kell rendel-kezni a beszerzésekről, megrendelésekről, tehát szoros kapcsolatot kell tartani a beszerzési területtel. Az átvétel után az áru bekerül a raktárakba, illetve az egyes osztá-lyokra, ezért fontos a kapcsolat a raktárral, illetve az el-adókkal is.

Az áruátvételi munkatárs legyen jártas az átvételi fo-lyamat lebonyolításában, az átvételhez kapcsolódó okmányok kezelésében, kitöl-tésében. Ismernie kell az üzlet készletének összetételét, a forgalmazott termékek jellemzőit, minőségi követelményeit és leggyakrabban előforduló hibáit. Az átvétel zavartalan lebonyolításához az áruátvevőnek a szükséges eszközöket is biztonság-gal kell kezelnie.

RaktárosA raktáros felel az áruért attól a pillanattól kezdve, amikor az áruátvétel megtör-tént, egészen addig, amíg a termék ki nem kerül az üzlet eladóterébe. Elsőként elhelyezi a raktárban a beérkezett és átvett árut. Az elhelyezés során az eladónál már részletezett szempontok alapján jár el. Ha külön raktárost alkalmazunk, ak-kor a készletre vételt és a készletek folyamatos ellenőrzését is rábízhatjuk. Főként akkor célszerű ezt a megoldást választani, ha a készletnyilvántartás számítógép se-gítségével történik. Ezzel a raktáros nem csupán fi zikai, de szellemi tevékenységet is végez.

A munkavégzéshez szorosan kapcsolódik az egységen belüli árumozgatás. Ha egyszerű kiskocsival vagy „békával” történik az áru továbbítása, akkor nincs szük-ség külön vizsgára, de a targoncák kezelése már komolyabb felkészülést igényel. Ezek működtetéséhez külön tanfolyamot kell elvégezni és vizsgát kell tenni.

A raktárban elhelyezett termékek épségéért, minőségéért a raktári dolgozók felelnek. Az ő feladatuk a termékek tisztán tartása, az állagmegóvás, szükség esetén a válogatás és egyéb árukezelés. A raktárban biztosítani kell az áttekinthetőséget és azt, hogy a frissen érkezett áru mindig a régi mögé kerüljön. A raktáros fi gyel a termékek minőségmegőrzési idejére. Ezzel is segíti a készletek megfelelő forgását, és azt, hogy ne legyen nem vagy nehezen eladható áru az üzletben.

A raktáros részt vesz az áruk értékesítésre történő előké-szítésében. Ha az árut mérni, darabolni vagy csomagolni kell, azt célszerű a raktárban vagy az előkészítő helyiség-ben végezni. Az előkészítés teljes folyamatát végezheti a raktáros, vagy az eladó és a raktáros közösen. Ez függ az egyes munkakörök leterheltségétől, a munkafelada-tok megoszlásától is. Az utolsó fázis megint csak az árumozgatás, de most már a raktárból az eladótérbe kell eljuttatni a termékeket.


A kereskedelmi álláshirdetésekben előforduló elnevezések, rövidítések

FMCG: gyorsan fogyó fogyasztási cikkekOlyan termékek, amelyeknek rövid a minőségmegőrzési idejük, és a készletér-

tékük naponta változik. Ilyenek az élelmiszerek, dohányáruk, higiéniai és tisztál-kodási termékek, takarítószerek.

Merchandiser: polcszervizesLényege, hogy az eladás helyén a gyártó, forgalmazó cégek szervezik meg saját

termékeik elhelyezését. A merchandiser rendszeresen látogatja a rábízott üzleteket, és feltölti, elrendezi a termékeket, ellenőrzi a minőséget, választékot, fi gyel a fi gye-lemfelkeltő árukihelyezésre. Fő feladata a termékek üzleten belüli gondozása, a meg-felelő kommunikációs, illetve jelentési rendszer működtetése. A polcszervizesnek kell elérnie, hogy az üzlet vásárlói az általa képviselt árut észrevegyék és megvegyék.

Brand manager: termékmenedzserA termékmenedzser feladata egy vagy több márkához kapcsolódó marketing-

feladatok ellátása, többek között arculattervezés, piacelemzés és marketingterve-zés. Ilyen munkakört kialakíthat a gyártó vagy a nagykereskedő.

Supervisor: vezető vagy ellenőrValamely területet összefogó munkatárs, akinek a feladata néhány beosztott,

esetleg részleg koordinálása, ellenőrzése vagy egy csapatmunka levezénylése. Telesales munkatárs: telefonos értékesítőFeladata új ügyfelek felkutatása, telefonon történő felkeresése. Rendszerint az

a fő feladatuk, hogy az új ügyfeleket úgymond előkészítsék az üzletkötővel való személyes találkozásra. A másik lehetőség a telefonon történő értékesítés, amikor is az értékesítő bemutatja a céget és a terméket.

Key Account Manager: értékesítési vezetőMunkája a rábízott értékesítési terület komplex irányítása, tervezése, a célok

kitűzése és a megvalósítás megszervezése. Elsődleges feladata az üzletfejlesztési és értékesítési stratégia kidolgozásában való aktív részvétel és az ehhez kapcso-lódó aktuális projektek menedzselése, ellenőrzése. Értékesítési tervek elkészítése, kereskedelmi-értékesítési tárgyalások önálló lebonyolítása, az értékesítésben részt vevő munkatársak irányítása. Személyes kapcsolatot alakít ki és tart fenn a kiemelt ügyfelekkel, és felügyeli a számukra történő értékesítést. Felkutatja az új üzleti lehetőségeket, felveszi a kapcsolatot az új ügyfelekkel.

A bolt indításakor egy eladó-pénztárost, két gyermekfelügyelőt alkalma-zunk. Mi leszünk a boltvezetők, de mi is közreműködünk az értékesítésben. A szükséges átképzések után szükség szerint az eladók is végeznek gyermek-felügyeletet és fordítva. A dolgozók számára kétféle munkaköri leírást kell


készítenünk. Az eladó pénztárosi tevékenységet is végez egyben, mert egy külön pénztáros munkaidejét nem tudnánk kitölteni. A két gyermekfelügye-lőnek ugyanolyan munkaköri leírást készítünk. Miután mindenki megsze-rezte a másik végzettséget is, készíthetünk két új munkaköri leírást. Az el-adók munkájába beépítjük a gyermekfelügyeletet és fordítva. Készítünk egy munkaköri leírást magunknak is a boltvezetői munkakörre. Ebbe bele kell venni az értékesítésben való részvételt és a pénztárosi teendőket is.

Feladatok

I. Ellenőrző kérdések

1. Fogalmazza meg a létszámgazdálkodás, az emberi erőforrás gazdálkodás és az emberi erőforrás menedzsment lényegét!

2. Miért fontos a megfelelő létszámgazdálkodás?3. Milyen tényezők befolyásolják a létszámigényt?4. Csoportosítsa a létszámot legalább két ismert szempont szerint!5. Mit jelent az atipikus foglalkoztatás, milyen formáit ismeri?6. Milyen adatszolgáltatási kötelezettsége van a cégeknek létszámmal kapcsolat-

ban a statisztikai hivatal felé?7. Határozza meg a munkakör és a munkaköri leírás fogalmát!8. Hogyan kapcsolható össze a munkaköri leírás és a munkakörelemzés?9. Milyen áruforgalmi feladatokat lát el a kereskedelmi egység vezetője?

10. Sorolja fel, hogy az eladó milyen feladatokat láthat el az üzletben!11. Milyen elvárásoknak kell megfelelnie az eladónak, hogy munkáját magas szín-

vonalon tudja ellátni?12. Milyen eszközöket kell tudnia kezelni egy pénztárosnak?

II. Döntse el az alábbi állításokról, melyik igaz és melyik hamis! Válaszát indokolja!

1. A HR nem más, mint a tevékenységhez kapcsolódó létszám biztosítása.2. A létszámgazdálkodás nem egyezik meg a HRM-mel.3. A stratégiai emberi erőforrás menedzsment a legmagasabb szintű létszámter-

vezési és gazdálkodási elvárásoknak is meg tud felelni.


4. A létszámgazdálkodás gazdálkodási feladatai között szerepel a toborzás.5. Ha nő az üzlet forgalma, akkor növelni kell a létszámot is.6. Az önkiszolgáló értékesítési mód kisebb létszámigényű, mint a hagyományos.7. Az önkiválasztó értékesítésnél a teljes értékesítési folyamatban felesleges az

eladó közreműködése.8. A munkaigényesség függ a termékek árától is. 9. A dolgozók szakképzettsége nem befolyásolja a létszámigényt.

10. A bedolgozó maga gondoskodik gépről és alapanyagról. 11. Távmunka esetén szükséges egy számítógép.12. Az alkalmi munkavállalói könyv diákoknak is kötelező. 13. A munkaerő kölcsönzésekor a munkát adó cégnek nem alkalmazottja a dolgo-

zó.14. Kft. csak teljes munkaidőben foglalkoztathat dolgozókat.15. A munkaköri leírás nem tér ki a dolgozó feladataira. 16. A munkakörelemzés a munkakörök egzakt kialakításához szükséges.17. A munkakörelemzés és a munkakör-értékelés szinonim fogalmak.18. Az áruházi osztályvezető és a boltvezető feladatai alapvetően különböznek

egymástól. 19. A boltvezető szervezi és irányítja a boltban folyó munkát.20. A boltvezető feladatait nem ruházhatja át másra.21. Az eladó részt vehet az áruátvételben is.22. Az áru-előkészítés az átvevő feladata.23. Az eladó sosem dolgozhat a pénztárban.24. Az eladó mindig személyesen ajánlja a vevőnek az árut.25. A pénztáros átvehet pénzhelyettesítőket is.26. A pénztárosnak ismernie kell az érvényes áfakulcsokat.27. A pénztárosnak nincs szüksége áruismeretre.28. Az áruátvevő munkakör elengedhetetlen minden üzletben.29. Ha van külön raktáros, akkor részt vehet az áru-előkészítésben.

III. Feleletválasztás (feladatonként csak egy helyes válasz van)

1. A feladatok ellátásához szükséges létszám biztosítása, foglalkoztatása és az eh-hez kapcsolódó tevékenységek összességea) a létszámgazdálkodás,b) az emberi erőforrás menedzsment,c) a stratégiai emberi erőforrás menedzsment.

2. A HR-részlega) minden vállalkozásnál van,


b) a létszám foglalkoztatásához kapcsolódó minden döntésben benne van,c) végzi a bérszámfejtést is.

3. Foglalkoztatási feladatok közé tartozika) a létszámterv elkészítése,b) a létszám hatékonyságának mérése,c) a toborzás.

4. A foglalkoztatni kívánt létszám nagyságát befolyásolja a) a bolthálózat nagysága, jellemzői,b) a nyitvatartási idő,c) mindkettő.

5. Legkisebb a létszámigénye a) az automata kereskedelemnek,b) a csomagküldő értékesítésnek,c) az önkiszolgáló üzletnek.

6. Legnagyobb a létszámigényea) az önkiszolgáló értékesítésnek,b) az önkiválasztó értékesítésnek,c) a hagyományos értékesítésnek.

7. Melyik cikk értékesítése munkaigényesebb?a) aranylánc,b) bútor,c) eper.

8. A munkaigényesség azt jelenti, hogya) egy termék eladásához mekkora munkaráfordítás szükséges,b) egységnyi árbevétel eléréséhez mekkora munkaráfordítás szükséges,c) egységnyi munkaráfordítással mennyi terméket tudunk eladni.

9. A létszámigényt növeli, haa) az üzlet technikailag jól felszerelt,b) szakképzett dolgozókat alkalmazunk,c) rossz a munkaszervezés.

10. Ha a létszámot a végzett munka jellege szerint csoportosítjuk, akkor beszélhe-tünka) fi zikai, szellemi és vezető állású dolgozókról,b) állományi és állományon kívüli létszámról,c) szakképzettekről és szakképzetlenekről.

11. Az alábbi foglalkoztatási formák közül egy nem lehetséges:a) családtagot alkalmazottként foglalkoztatni,b) alkalmi munkavállalói könyvvel napi négy óránál rövidebb munkaidőt meg-

jelölni,c) tulajdonost segítő családtagként alkalmazni.


12. Az alkalmi munkavállalása) nem lehet több évi 60 naptári napnál,b) nem lehet kevesebb évi 60 naptári napnál,c) nem lehet több évi 120 naptári napnál.

13. A munkaerő-kölcsönzésrea) nem vonatkoznak a Munka Törvénykönyve előírásai,b) külön szerződést köt a két cég,c) nem kerülhet sor a kereskedelemben.

14. A kereskedelmi dolgozókra jellemző a) a magas átlagéletkor,b) a sok női alkalmazott,c) a távmunkában való foglalkoztatás.

15. Munkaköri leírást a) minden dolgozóra egyénileg kell elkészíteni,b) csak a beosztottaknak kell készíteni,c) minden munkakörre el kell készíteni.

16. A munkakörelemzésa) során megvizsgálják a feladatok, résztevékenységek gyakoriságát, nehézségi

fokát, kapcsolatát más munkakörökkel, a hozzá tartozó felelősségeket és munkakörülményeket,

b) a vállalatnál kialakított munkakörök relatív fontosságának megállapítása,c) a szervezetekben a munkakörök elemzésén alapuló, egységes, tömör formá-

tumú dokumentum.17. Központosított beszerzés esetén

a) a boltvezetőnek semmilyen beleszólása nincs a beszerzésbe,b) a boltvezető javaslatot tehet a beszerzendő árukra,c) a boltvezető dönt, irányít, a központi beszerzés csak végrehajt.

18. A boltvezető feladata többek közötta) az üzlet gépeinek ellenőrzése és karbantartása,b) a dolgozók bérének megállapítása,c) a zavartalan munkavégzés biztosítása.

19. A boltvezető ellenőrzéskora) a dolgozók munkáját, teljesítményét vizsgálja,b) a bolt más boltokhoz viszonyított teljesítményét nézi,c) nem vizsgálja a hatékonyságot.

20. Az eladó a) kizárólagos feladata a vevő kiszolgálása,b) részt vesz a szállítási szerződések megkötésében,c) részt vesz az áru-előkészítésben is.

21. Az áruátvétel a) mindig az eladó feladata,


b) mindig a boltvezető feladata,c) mindig a boltvezető vagy az általa megbízott személy feladata.

22. A jó eladónaka) elegendő, ha jó a rábeszélő készsége,b) szüksége van áruismeretre és a bolti készlet ismeretére,c) ismernie kell az összes pénzhelyettesítőt.

23. A pénztáros feladataa) az ellenérték elszámolása,b) a pénztárgép karbantartása,c) a termékek beárazása.

24. Az áruátvételi munkatársa) átveszi az árut, és elhelyezi a raktárban,b) átveszi az árut, és igazolja az átvételt,c) átveszi az árut, és előkészíti az értékesítésre.

IV. Esettanulmányok

IV/1. Egy kereskedelmi vállalkozás a kertvárosban ABC-áruházat akar nyitni. Az áruház alapterülete 350 négyzetméter. A csemegeosztály és a zöldségosztály ha-gyományos értékesítési módon üzemel, a többi cikket önkiszolgáló módon értéke-sítik. Az üzletbe összesen 3 pénztárgépet terveznek úgy, hogy állandóan működik egy, és szükség szerint állítják be a másik kettőt. Az üzlet reggel 7-től este 7-ig tart nyitva, szombaton pedig déli 1 óráig.

Kérdések, feladatok

1. Keressen lakóhelyéhez közel hasonló üzletet! Nézze meg, hány ember dolgozik az üzletben, és ezek alapján tegyen javaslatot a bolt létszámára!

2. Lehetőség szerint tervezze meg a létszám összetételét is!

IV/2. Kora Hajnalka reggeli futárszolgálatot hozott létre 2000-ben. Jelenleg négy megyében összesen 16 városban működik a szolgálat, 170 fő alkalmazottal. A központban dolgozik a 3 fős vezetőség, a kereskedelmi és marketingmunkát egy négyfős marketingrészleg végzi. A központban ezenfelül még 3 fő dolgozik ad-minisztrációs területen. A rendelések felvételével városonként 2–2 fő foglalkozik, mellettük dolgozik 1–1 diszpécser, aki a kiszállítást szervezi. Minden városban van két fő olyan munkatársuk, akinek feladata a kiszállítandó termékek összekészítése.


A 16 helyen összesen 80 fő végzi a reggelik, a tej, a péksütemények és egyéb ter-mékek kihordását.


1. Csoportosítsa a létszámot a végzett munka jellege, valamint az intézményi sta-tisztika szabályai szerint!

2. Nyáron, a szabadságok idejére egyetemistákat is alkalmaznak minimum 2, ma-ximum négy hétre. Őket milyen formában foglalkoztathatja a cég?

IV/3. Kalapács Kornél kovácsműhelyt működtet, ahol főként kerítéseket készít. A tevékenységet egyéni vállalkozóként végzi. Munkájában fi a segíti, aki lakatos. A fi ú ötletei alapján hozzákezdenek kisebb dísztárgyak gyártásához is. Először csupán megrendelésre dolgoznak, de úgy döntenek, érdemes lenne piacra gyártani. Ezért a jövő évtől 3 fő alkalmazottat terveznek felvenni, egy értékesítőt, és két kovácsot.


1. Milyen minőségben foglalkoztathatja a vállalkozó a fi át? Ön milyen formát javasol és miért?

2. Mindhárom új alkalmazottat főállásban kívánják foglalkoztatni. Ők milyen foglalkoztatási kategóriába tartoznak?

IV/4. Gyakorlati munkahelyén gyűjtse össze, milyen munkakörök kerültek kiala-kításra!


1. Írja le röviden az egyes munkakörökhöz kapcsolódó feladatokat!2. A tankönyvben található minta alapján készítsen egy munkaköri leírást a pénz-

tárosnak!

IV/5. A Kati Csemege üzletben 18 fő dolgozik. A cégvezetés a következő módon határozta meg a boltvezető feladatait, hatáskörét:


Napi rendelések összeállításaA reszortfelelősök utasítása a hiányzó áru rendeléséreÁrurendelésÜzletkötők fogadásaÁrubemutatón való részvételA megrendelt áru beérkezésének ellenőrzéseMegrendelésmódosítás készítése napontaAz áru átvételeA szavatossági időn belüli minőségi hibás termékek kicseréltetéseÁrak kialakításaÁrnyilvántartás vezetéseÁrufeltöltés szervezésePiackutatás a vevők közöttÉrtékesítési akció szervezéseA dolgozók felszólításaaz akciós áruk kínálásáraA reklámozandó termékek körének összeállításaKapcsolódás az üzletlánc országos és régiós akcióihozKapcsolattartás a vevőkkelJavaslatkészítésaz üzletlánc áruforgalmi tevékenységéhezÁrudiszponálás (áruátadás más boltnak)Az üzletláncnak megfelelő bolti arculat biztosításaMunkabeosztás készítéseReggeli eligazításA pénztárosi munka szervezéseAz alkalmazottak megjelenésének, magatartásának ellenőrzéseA raktári munkarend kialakításaMegbeszélésa reszortfelelősökkel

Az üzletműködés koordinálásaA következő heti munka-beosztás megtervezéseAz áru előkészítéseaz éjszakai tárolásraA műszakváltás lebonyolításaA dolgozók munkájának értékeléseHeti takarítási terv készítéseAz évi szabadságok megtervezéseA számlák előkészítésea könyvelésreAz előző napi pénztárjelentések összesítésePénztárzárásA tabló ellenőrzéseA jelenléti ív kitöltésének ellenőrzéseA számítógépes adatrögzítés ellenőrzéseJegyzőkönyv felvétele (árváltozási, lopási, baleseti)LétszámtervezésHavi zárás készítése (forgalom, beszerzés, készlet, selejtezés)Bér kifi zetéseAz éves forgalom megtervezése havi bontásbanA pénztárgépek éves forgalmának lezáratásaJövedéki leltár készítéseNyilvántartás vezetése a költségekről, termelékenységrőlMunkaerő felvételeMunkaerő elbocsátásaFegyelmi jogkör gyakorlásaA dolgozók továbbképzésének megszervezése

Tanulók oktatásaBalesettel kapcsolatos tevékenységTűzvédelmi, balesetvédelmi, munkavédelmi oktatásSzabályváltozásból adódó feladatok ismertetéseBeszámoló a havi boltvezetői értekezletenA dolgozók képzése pénzellenőrzéssel, étkezési utalvánnyal kapcsolatosanA szabadságról visszajött dolgozók meghallgatásaKapcsolattartás a kismamákkal, nyugdíjasokkalKonfl iktuskezelésA vagyonvédelem biztosításaSzúrópróbaszerű pénztárellenőrzésTűzoltó készülékek ellenőriztetéseRágcsáló- és kártevőirtás megszervezéseA leltározás lebonyolításaA központi körlevélben lévő utasítások végrehajtásaA hűtők működőképességének ellenőrzéseA bolti eszközök karbantartásaA megfelelő munkakörülmények biztosításaAz ellenőrzési és felügyeleti szervek előírásainak betartásaKöltségcsökkentésA tulajdonosi érdekek képviseleteA kiszállításhoz szükséges információk beszerzéseA szállítási útvonal megtervezése



1. Jelölje meg azokat a feladatokat, amit az ön által ismert üzlet vezetője nem lát el! Adjon rá magyarázatot, miért!

2. Sorolja be az egyes feladatokat a boltvezetőnél leírt csoportok szerint! (Árufor-galmi, munkaszervezési, döntési-irányítási, ellenőrzési-értékelési feladatok)

Megoldások

Igaz– hamis

1. H 6. I 11. I 16. I 21. I 26. I

2. I 7. H 12. H 17. H 22. H 27. H

3. I 8. I 13. I 18. H 23. H 28. H

4. H 9. H 14. H 19. I 24. H 29. I

5. H 10. H 15. H 20. I 25. I

Feleletválasztás

1. A 6. C 11. C 16. A 21. C

2. B 7. C 12. C 17. B 22. B

3. C 8. B 13. B 18. C 23. A

4. C 9. C 14. B 19. A 24. B

5. A 10. A 15. C 20. C

Documents

Vállalkozások 1. - mintafejezet