Upload
sinead
View
24
Download
1
Embed Size (px)
DESCRIPTION
VÁROSRÉGIÓK. Dr. Faragó László MTA RKK. BEVEZETÉS HELYETT néhány megjegyzés. A regionalizáció folyamatáról és a kívánatos eredményéről (régió) nincs szakmai konszenzus! Nincs politikai program - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
VÁROSRÉGIÓK
Dr. Faragó László
MTA RKK
Faragó László • 2007 2
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
BEVEZETÉS HELYETTnéhány megjegyzés
• A regionalizáció folyamatáról és a kívánatos eredményéről (régió) nincs szakmai konszenzus!
• Nincs politikai program– A pártok a régióhoz, azok központjaihoz, a megyékhez fűződő viszonyukat
aktulálpolitikai szempontok szerint változtatják! – Egyik politikai oldal/párt sem akar jelentős önállósággal rendelkező régiókat!
• A jelenleg folyó „regionalizáció” a centralizációt erősíti és nem decentralizációt!
• A regionális intézmények többsége nem regionális szintű feladatokkal foglalkozik!
• Megfelelő (regionális) nagyságú/funkciójú város nélkül nincs „régió” sem!
Faragó László • 2007 3
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
Vélemény az
európai új regionalizmusról
• A gazdasági liberalizáció érdekében folytatott politikai harc eredménye (globalizáció európaizáció)
• A nemzetállamok befolyásának csökkentését célozta, és nem a régiók megerősítését
• 2000 után kisebb hangsúlyt kapnak a régiók. Régiók Európája szlogen helyett Régiók és (nagy)városok Európája!
Faragó László • 2007 4
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
A magyar regionalizáció
• Sajátos kettősség: – Elméleti, politikai retorika és a közvélekedés szintjén utópiák és pozitív szimbolikák – Gyakorlatban rövid távú pártpolitikai érdekeknek megfelelő tettek,
a régiók államosítása• A 90-es években külső indikáció (európai integráció)
– az új tagországok (Tizek) közötti uniformalizálás– Változó prioritások
• Versenyképesség (növekedés, munkahelyteremtés)• Nemzetállamok és a nagyvárosok szerepének erősödése
• A regionális intézmények (pl. RFÜ) szervezeti érdekei a további decentralizáció és a lokalizmus ellen hatnak
• Tudatosan vagy tudatlanságból összemossák a régióközpontot, a régiószékhelyet és a növekedési pólust és centrumot
Faragó László • 2007 5
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
Miért nem halad előre a regionalizáció ügye?
• Véleménykülönbség– Mi a regionalizáció alapja/mozgatója?
• Természeti/földrajzi adottságok?• Kulturális különbségek?• A gazdaságban bekövetkező változások?• Politikai tényezők!
– Mi a regionalizáció célja?• Decentralizáció, közigazgatási reform• Uniós pénzek felhasználása, fejlesztéspolitika
– Megyék jövője? • Politikai akarat hiánya
Faragó László • 2007 6
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
Földrajzi (kis mértékben)
• Létezik tájtudat!• A „természetes régiók” átszelik az ország és az
adminisztratív egységek határait, nagyon eltérő nagyságúak stb.
• A történetileg kialakult igazgatási besorolásnak nagyobb hatása van, mint a tájszerkezetnek
Faragó László • 2007 7
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
Kulturális (nincs alapja)
• A „valós regionalizáció” elsősorban a kulturális (etnikai, nyelvi , vallási stb.) különbségeken alapulhat
• A trianoni békeszerződés után Magyarország e tekintetben homogénnek tekinthető
• Nincs regionális identitás, a kognitív szférában nem szerepel a régió, vagy nagyon különböző az arról kialakult kép
Faragó László • 2007 8
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
Gazdasági (kis mértékben hat)
• Marxizáló felfogások szerint, ha változik a gazdaság új területi vetület • A globalizálódó gazdaság területi szintjei:
– Világgazdaság – Szupranacionális szint, nemzetközi integrációk (pl. EU) – Nemzetgazdaság– Regionális nagyvárosi vonzáskörzetek/agglomerációk– lokális
• Az 1990 előtti gazdasági kapcsolatok felbomlottak, az új gazdasági kapcsolatok területi vetületei eltérőek és gyorsan változnak, inkább városi (kistérségi) szinten jelentkeznek tartós agglomeratív előnyök
Faragó László • 2007 9
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
Magyarországon fő hatóerő:
Politikai regionalizáció
• A régió nem tőlünk független adottság, hanem társadalmi-politikai diskurzus során létrehozott emberi konstrukció!
• A regionalizáció eszköz! Először a célját/funkcióját kell eldönteni! • Politikai/hatalmi kérdés!
– Új határokat húz! – A tényleges decentralizáció újraosztaná a hatalmat! – Centralizáció–(dekoncentráció)–decentralizáció
• Az EU szabályozás csak általános keret. Mi magyarok dönthetjük el, hogy az adottságaink függvényében milyen régiókat akarunk!
• De minden (tetszőleges) döntésnek következményei vannak! Figyelembe veendő a status quo, pl. a meglévő térstruktúra!
Faragó László • 2007 10
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
A politikai regionalizáció továbbviteléhez kapcsolódó néhány kérdés
• A régiónak van tetszőlegesen kijelölhető központja, vagy a központi településnek van vonzáskörzete/hinterlandja/régiója? Legalább odáig el kellene jutni, hogy a tyúk és a tojás összetartozik!
• Hogy hívjuk a kistérségeket? A központi településről nevezzük el azokat!
• Korábban a régiókat is központjukról neveztük el? Mi változott azóta? A politikai akarat!
• Min bukott el a 60-80-es években az ellenpólus program? Budapest féltette hegemóniáját és a megyeszékhelyek a hatalmukat. megyeszékhelyek erősödése
• Elfogadott, hogy 50 ezer fő feletti, illetve a megyeszékhely funkciójú városok ki lettek emelve a városok közül és „megyei jogot” kaptak. Miért idegenkedünk e megoldás más szintekre való adaptálásától?
Faragó László • 2007 11
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
A térfelosztás, a regionalizáció „módjai”
• A tér strukturálásának iránya– Felülről lefelé dekoncentráljuk az állami feladatokat – Alulról a vonzáskörzeti kapcsolatokból építkezünk– A közigazgatás próbálja a kettőt integrálni
• Területi és/vagy települési megközelítés• Regionalizmus és/vagy policentrizmus
Faragó László • 2007 12
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
A térszerkezet alapegységei
• Tértudomány: diszkrét pontok (elfoglalt helyek), több elemet koncentráló csomópontok (települések), ezeket összekötő kapcsolatok/viszonyok és ezek által alkotott téregységek (régiók)
• EU: ESPON 1.1.1. kutatások: funkcionális városi körzetek (FUA): város és az általa integrált térség (új város-falú kapcsolat)– Nagyvárosi növekedési körzetek (MEGA 1+4)– Nemzetközi/nemzeti jelentőségű körzetek– Regionális/helyi jelentőségű körzetek
• Minden szintű téregységnek van központja és minden központi helynek van körzete/régiója. Szabályt erősítő kivétel a többközpontú mikro-, mezo-, makrorégió és a vonzáskörzet nélküli város.?
Faragó László • 2007 13
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
Térségi és települési megközelítés integrálása
TERÜLETI SZINTEK• Ország • NUTS 1• Régió
NUTS 2• Megye
NUTS 3• Kistérség
LAU 1• Mikrotérség • Település
LAU 2
VÁROSHIERARCHIA• Főváros (sajnos MEGA3)• Nincs MEGA 4• Nemzeti/nemzetközi jelentőségű
nagyváros• Regionális jelentőségű
nagy/közepes város• Térségi szerepkört betöltő
kisváros• „Törpe” városok
Faragó László • 2007 14
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
Dilemmák, következtetések
• Az ország nemzetközi szerepe jelentős mértékben függ attól, hogy Budapest milyen nemzetközi feladatokat , milyen színvonalon képes ellátni (MEGA 3 MEGA 2)
• Hiányzik egy városkategória! Közrejátszik-e abban a MEGA 4 szintű városok hiánya, hogy a gyakorlatban nem működik a NUTS 1 szint?
• Nagyvárosaink (5–7–8 …) képesek-e nemzeti/nemzetközi (regionális) szerepkört betölteni?
• Ha a megyék leértékelődnek (esetleg megszűnnek), az milyen hatással lesz a megyeszékhelyekre és a NUTS struktúrára?
Faragó László • 2007 15
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
Városrendszerünk a rang-nagyság szabály alapján és a valóságban
Magyarország legnagyobb városainak lakossága (2005) (1000 fő)
0
200
400
600
800
1000
1200
1400
1600
1800
Bud
apes
tD
ebre
cen
Mis
kolc
Szeg
edPé
csG
yőr
Nyí
regy
háza
Kec
skem
ét
Szék
esfe
hérv
árSz
omba
thel
ySz
olno
kTa
tabá
nya
Kap
osvá
rB
ékés
csab
aZa
laeg
ersz
egVe
szpr
ém Érd
Sopr
onEg
erD
unaú
jvár
os
Faragó László • 2007 16
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
A nagyvárosok (régióközpontok) kiemelt kezelésének okai
• Összefügg a nagyságrend és a teljesítőképesség (Globális versenyképesség)– „Mert annak, akinek van, még adnak, hogy bőven legyen neki…”– A kicsi szép, de gyenge is!
• Részben a nagyvárosokban lelhetők fel a gazdaság dinamizálásához szükséges potenciálok
• Méretgazdaságosság: a hatékonysági kritériumokat kielégítő kritikus tömeg (talán) a nagyvárosokban biztosítható
• További koncentráció előnyei (pozitív lokális externáliák, agglomerációs előnyök, növekvő méretgazdaságosság)
• Budapesten kívül nemzetközileg még ezek „láthatóak” és megfelelő politikával talán versenyképessé tehetők
Faragó László • 2007 17
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
A városok megoszlása népességük és a
Faragó László • 2007 18
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
KONKLÚZIÓrégió régióközpont városrégiók
• A regionalizmus és a nagyvárosok fejlesztése összetartozó kérdés!• Ha működőképes régiókat akarunk, akkor, megfelelő nagyságrendű
és fejlettségű, regionális vonzáskörzettel rendelkező nagyvárosokra, régióközpontokra van szükség!
• Ennek (népszerűtlen) útja: koncentrált decentralizáció – regionális hatáskörök régióközpontokba telepítése– „Big five” (6-7-…?) kiemelt központi támogatása– Határon átnyúló kapcsolataik erősítése/segítése– A regionális központok önkormányzataihoz regionális feladatok és
hatáskörök telepítése (rang szerepkör)
Faragó László • 2007 19
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
Köszönöm figyelmüket!
Várom kérdéseiket!Dr. Faragó László
MTA RKK www.rkk.hu
It is not worth an intelligent man's time to be in the majority.By definition, there are already enough people to do that.
G. H. Hardy