624 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 38. SZÁM. 1906. 5 3 . ÉVFOLYAM.

W Amputáltak! A K e l e t i - f é l e m ű l á b a k é s n i í i k e z c k a l e g j o b b a k

é s l e g t ö k é l e t e s e b b e k ^ !

A csouk megsebesülése ki van zárva 1

Elegáus és k ö n n y ű járás I Több évi jótállás!!!

10956

Keleti í. oitbopaediai müintézete jótállás és legolcsóbb gyári árak mellett készít:

Míílábakat és műkezeket ^ f S C n b

| « \ » i » í " l i s l í á \ t tf±\z részére m ű l ű z ő k e t , n . ü J . U C U U U C n . egyenestartókat, j á r ó és t á m g é p e k é t stb. a cbirorgia legmodernebb elvei szerint. K e v é s b é v a g y o n o s a k nagy árengedményben részesülnek I h t i ó i H o l Á I T A P Q Í L T rokkantak és lábbadozók szá-D C l C g l V I V HVVOlft mára gyári árak mellett, nagy

választékban! K é p e s á r j e g y z é k e t i n g y e n é s b é r m e n t v e k ü l d

I K E L E T I J. orvosi műszergyár Budapest, IV., Koronaherczeg-utcza 17. szám,

V é r t e s - f é l e Sósborszes2 Minden házban szükséges.

Rozsnyay Pepsin bora.

Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban, Budapesten, Egyetem-utca 4, szám.

KWIZDA FERENCZ JAN. cs. és kir. osztr.-magy., román kir. éa bolgár fejed. ndv. szállító,

kerületi gyógyszerész Korneuburgban Bécs mellett.

KWIZDA FLUIDJA Kigyó védjegygyei 11288

( T U R I S T A - F L U I D ) . Régi bevall aromatikus bedörzsölés az idegek és izmok edzésére és megerősí­tésen. EradjDtsyesm hanoiivá turis tik, kerékpárosok és lovaglók állal nagyobb túrák utáni erősítésre és erő­

gyűjtésre. Arak: Vt palaozk K 8.—

Vi p o l a c i k K l . a O Kapható minden gyógyszer­tárban. — Képes árjegyzék

ingyen és bérmentve. Főraktár Magyarország ré­szére : T ö r ö k J ó z s e f

gyógyszerésznél, Hndapesl, Kiialy-ntcza Iá és

fepgato - J ^ Andrássy-ut 26. szám.

Kellemes izü, kiváló jó liatásn szer é t v á g y t a l a n s á g , r e n d e t l e n

e m é s z t é s és g y o n i o r g j e n g e s é g el len.

Étkezés közben véve, megóv a fryo-m o r t e r h e l é s t ő l . Egy üveg ára

3 k o r . 2 0 fi l l .

Egy postacsomag 6 üveggel 1 0 k o r . 3 2 ü l i . lranko küldve.

Kapható :

T ö r ö k J ó z s e f gyógyszertárában B u d a p e s t e n , va lamint a készí­

tőnél : 10888

ROZSNYAY MÁTYÁS gyógyszertárában,

ARAD, Szabadság-tér.

(8 -

s 3 « •S ffl * K © S v. -cö -w

:: fei s ^ 45

J3<§ - H l ti* IS* É H

6 DQ

Szép, szebb, legszebb lesz mindenki, mert 2—3-szori bekenés után eltűnik az arozról

pattanás, kiütés, szeplő, májfok. süt r.incíok. is J a valódi angol

FÉLE használata által

Teljesen ártalmatlan és a kéz arezbort biztosan fehérré, üdévé, finomm

2 kor. E h h e z ugorkaszappan 1 kor., púder 1.20 kor, ng< szertárakban. Csak Balassa-féle a v a l ó u l B a l a s s a K o r n é l gyógyszertára

után eltűnik az arozról ^ ^ I

ránezok^isg ^ ^W^T I

íz-, nvak-, váll-, M I I l | l n m á varázsolja 1 üveg ára ^ 9 t o W I k o f ;orka-créme 2 kor. Kaphatók a gyógy- ^ ^ ^ s F !' gyógyszertára Budapest, Erzsébetfalva.

Sok millió előkelő úrhölgy használja av v i l á g h í r ű F ö l d e s - f e l e

MARGIT-CREMET, mely zsírtalan, ártalmatlan s rögtön szépít. K F ö l d e s - f é l e M A R G 1 T - C R E M E gyorsin és biztosan ható irtalmatlao azei s a e p l ő k , m á j f o l t o k , b ő r a t k á k , p a t t a n á s o k , k i ü t é s e k s mindennemű b ő r b a j e l l e n . A világ legelőkelőbb hölgyei használják és elragadtatással beszélnek annak páratlan és csodás hatásáról. Egy tégely elhasz­nálása után erről mindenki meg fog győződni

Postán utánvétellel vagy a péoz elő­zetes beküldése után küldi a készítő:

Legkedveltebb, legjobb haiíestőszer a

MELANOGENE fekete és barna szinben.

Ezen kitűnő és ártalmatlan készít-ménynyel hajat, szakáit, bajuszt pár perez alatt feketére vagy barnára le­festeni. A szin állandó és a ter­mészetes színtől meg n e m különböz­tethető. Ártalmatlan és alkalmazása igen egyszerű. N e m piszkít. 11284

Á r a 2 k o r o n a 8 0 f i l l é r .

I - . J Budapesti föraktárrTörök J ó z s e f gyógysz.Király-u. SZ. Ü r d U a 1- *s Andrássy-ót 29.Kapható minden gyógyszertárban.

f z / ^ x r i T i D C l l T i ^ kor"1 vénség-. Kincs , arany, sok • W » C l J t k O Ö - l i ' J pénz mit ér, ha nincs egészség? Pedts minden be tegségnek kezdetét az e m é s z t é s i zavarok és az el-hájaaodas okozzák. Azért kell ideje korán, ha a baj nincs még elhara-pódzva, csak egv kleérletot tenni a v i l á g h í r ű Mandor-porral, melynek ára azért oly cseké ly , hogy minden embernek módjában le­pjen azt meghozatn i . Mandor egy doboz i kor. 80 fillér. Tekin­t é l y e s o r v o s i é s v e g y é s z t bizonyítványokkal ée utasítással után­

véttel, vagy a pénz beküldése mellett, ezótküldi

Mad. MandI Ida, Bpest, g y ó g y s z e r é s z , X i r á l y - n t c z a 13 . sz .

Francia szótárt csak

T H I B A U T Ml. A . félét vegyünk. A legujábh

francia-magyar és magyar-francia

Nélkülözhetetlen minden tanulónak. A két kötet egybekötve 6 korona.

Kapható : L A M P E L R . könyvkereskedése (Wodianer F . és Fiai) részvénytársaságnál

B u d a p e s t , V I . , A n d r á s s y - u t 2 1 . és minden könyvkereskedésben.

WACHTLES TÁRSA BUDAPEST

IV., Eskü-út 6. sz. ( O l o t i l d - p a l o t a ) .

Ajánlja dúsan felszerelt raktárát f é n y k é p é s z e t i k é ­s z ü l é k e k és h o z z á v a l ó c z i k k e k b e n .

Az általánosan elismert ki­tűnő W e l l i n g t o n p a p í r o k és l e n i e z e k egyedelárusitói.

Árjegyzék díjmentesen.

G/ermvaffa. CHINA-BOR VASSAL

e r ő s i t ő s z e r g y e n g é l k e d ő k , v é r s z e g é n y e k é s l á b b a d e z ó k s z á z s á r a . É t v á g y g e r j e s z t ő , i d e g -

e r ő s í t ő é s v / ér jav i tó s s e r . 11600 Kitűnő tt- Több mint 4000 orvesi vélunény.

J . S E R R A V A L L Ó , T r i s s t e B a r e e l a . Vásárolható a gyógyszertirakban félliteres ivegekbei

4 K 160 , egén literei üveg«kbei i K 4.80.

Babymira-krém (Törvényesen védve)

a legkellemesebb, legártalmatlanabb szer mindennemű b ő r k i ­ü t é s , r á n c z , ó t v a r , f e l d ö r z s ö l t é s k i p á l l o t t bőr

• " ^ • ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ slb. g y ó g y í t á ­s á r a . Sohasem avasodik és a fe-hérnémii nem fesz zsíros. 'Isnpa li­

liom alkatrész, liyósyitja a ned­vesség vagy i z z a d t s á g t ó l f ö l d ö r z s ö l t

b ő r t , g y ó g y ­h a t á s ú n á l

f o g r a f e l n l -m n l m i n d e n

h i n t ő s z e r t . (S ii|i|i.) Kelnöl-leknek is mele­

gen ajánlható. f e l d ö r z s ö l t

g^P^p^p^p^p^p^p^ojf^p^s^o^o^o^noMI b ő r , l á b i z z a d t s á g , k i p á l l o t t b ő r g y ó g y í t á s á r a . Védi a lníii minden külső1 heh'aüs ellen (esi, szél stb.). Sokkal aján­

latosabb mint a púder.

S! BK0DJ0VIN H. gyógyszerész, Zágráb 30. sz,

bérmentve küld '•< dobozt 3 k o r . 2 0 fillérért, 10 dobozt 5 k o r . 8 0 fillérért használati utasítással.

Csak a < B a b y m i r a - k r é m > elnevezésű doboz a valódi.

W*~ P o s t a i s z é t k ü l d é s n a p o n t a . ~4W

Franklin-Társulat nyomdája, Budapest, 7V Egyetom-utcza 4. szám.

39. SZ. lftOfi. (53. ÉVFOLYAM.) \ HOITSY PÁL. MIKSZÁTH KÁLMÁN. | BÜDAPEST.8ZEPTEMBER 30 Szerkesztőségi iroda : IV. Reáltanoda-utcza 5. Kiadóhivatal: IV. Egyotem-nteza 4.

I Egész évre . Előfizetési leltételek: \ Félévre ... _

1 6 korona. A « Vüdg*róniitíi«-val 8 korona, negyedévenként 80 fillérrel 4 korona. több.

Külföldi elöfi-etésekbez a postailag meg­batározott viteldíj is csatolan.ló.

PÁLÓCZI HORVÁTH ÁDÁM. 1760—1820.

Áz UTOLSÓ KUKDCZOT, vagy, a mint Kazinczy

Ferencz elnevezte, a «csimbókos poétát», _P. Horváth Ádámot, kevesen ismerik ma

már. Ha pusztán csak iró lett volna, kortársai és utódainak sokkalta ragyogóbb szellemétől örökre el kell vala homályosulnia nevének és alakjának, mint a hogy kegyeletes emlékké vál­tozott számunkra Dugonics. Nagy népies költők: Csokonai, Petőfi, Arany léptek föl azon a me­zőn, melyen ez a régi jó táblabíró is szántoga­tott egy ideig.

Horváth Ádám azonban nem csak verselő volt, hanem dallamszerző és népdalgyűjtő is. A kuruez nóták nagy részét ő mentette meg az enyészettől. Bartalus és Káldy az ő hagyatékából merítettek. Halhatat­lansága javát nótás természetének kö­szönheti, a mit pedig annak idején ta­lán sem ő, se kortársai nem vettek na­gyon komolyan. Eleven, jókedvű, mu­latós szittya volt Horváth Ádám, tele élczczel, humorral, pezsgő életkedvvel. Valóságos nótafa, a ki szerette a dalt, összegyűjtötte a kedvére valókat, külö­nösen a magyar zenének akkor még közszájon forgott régi kincseit. Sok dal­lamra irt verset, de ő maga is szerzett nótákat, versét, dallamát egyaránt; irt magyar szövegeket akkoriban népszerű idegen, különösen szerb és horvát dal­lamokra. A református énekeskönyv pe­dig valami tiz egyházi énekét, (dicsé­reteit) őrzi, melyeknek dallama is ő tőle való. Valószínű, hogy leginkább zongo­rán komponált. Saját szavai szerint: simplex Marothianus clavicordiumához ült és csendesen, félkézzel, harmonicze veregette.

A verselésnek is nagy mestere volt ez a zenekedvelő táblabíró. Vannak dalszö­vegei, a melyek úgy simulnak a zenéhez, akár ő maga szerzetté azt, akár meglévő dallamra irta, hogy becsületére válná­nak Csokonainak, vagy Arany Jánosnak is. Van két gúnydala a német tánezra, (Káldy is fölvette gyűjteményébe) egyik­nek dallamát az akkor már divatos «0 du lieber Augusztám keringőből fejlesztette tovább, a másik dallam valami polka­

utánzat ; ezek örökre mintái maradnak, ho­gyan védekezhetik gúnynyal egy önálló nem­zeti zenekultúra a külföldi káros hatások ellen. Pompás szövegüket, melyek szintén tőle valók, azonban valószínűleg csonkák, Káldy nyomán itt közlöm:

I.

II. . . . Bécsi német így varr hímet A magyar nóta formára, S ez nótára Ló módjára Tipeg minden sorára.

Járjál kuruez Te is, ha tudsz, Holmi lassú minéteket. Lépjél fennyen S tégy lábhegyen Kigyó tekervényeket!..

Hát, Isten neki! Kapjunk rá, Szokjunk rá A német tánezra, A német tánezra. Bécs felől úgyis Minket ver A fegyver A szolga-lánczra, A szolga-lánczra. A tánezmoster Nem ismeri,

Nem méri A mi hangunkat, A mi hangunkat Csosztatót ver, Ne pengessük, Hát vessük El sarkantyúnkat, El sarkantyúnkat! Szánd meg Árpádom, Szánd unokádat, Tartsd meg e vérrel Szerzett hazádat!...

Kóré Zsigmond 1191-iki rajza után PÁLÓCZI HORVÁTH ÁDÁM.

Ezek miatt a dalok miatt, állítólag, «ad audi-endum verbum* Bécsbe hivatta József császár Horváth Ádámot. A «kalapos királyi) szigorú arczczal fogadta a kivül-belül, tetőtől-talpig magyar poétát.

— Mit csinált már megint? — Én, felséges uram ? — felelt a költő, csal-

máját levéve — én bizony semmi roszat. — Lázító verset irt a «német tánczról» — fe­

lelt a császár s felmutatta neki a bevá­dolt költeményt.

— De, felséges uram, ez csak tréfa. Azzal egészen elfogulatlanul elkezdte

a dalt énekelni és németes keringőlópé-sekkel tánczolt hozzá. A három csimbó-kos, sárga csizmás, magyar díszruhás alak, rókatorkos mentéjében, a mint dalolva keringőzik fejedelme előtt, oly mulatságos, paródisztikus alak volt, hogy láttára József császár hahotára fakadt és ezzel a dorgáló kihallgatás minden veszedelmes következés nélkül véget ért.

Az új európai nyelveket nem szerette Horváth Ádám. Nyakas magyar volt s mint ilyen, különösen a németet nem állhatta ki, se nyelvét, se zenéjét, se ru­háját. A német hexametereket erősza­koskodásnak nevezte egy oly nyelv ellen, mely nem arra való. Egyéb mint magyar ruha sohse volt a testén; ha­ját, mint a kuruezok, ősmagyar módra három varkocsba fonta s csimbókba kö­tött 3; a csalmát legföllebb, ha néha nyáron cserélte föl kalappal.

Ázsiai modoráról sok bolondos ado­mát jegyzettek föl. Különösen Kazinczy, aki megjelenésében, ruhájában, művelt­ségében egyaránt nyugati ember s igy Horváth Ádámnak teljes ellentéte volt, terjesztett el róla sok furcsaságot. Ádám úr nem törődött a «strimpflisek» vélemé­nyével, járt a maga útján, magyarosan élt, úgy irt, úgy dalolt, a hogy azt szive sugallotta: és népszerű ember lőn ál­tala. Óriási baráti köre volt; majd ak-

6-26 VASÁRNAPLLÍJSÁG, 39. SZÁM. 1906. 53. KVFOLYAM.

kora levelezést folytatott, m in t Kazinczy; hu­moráért, mely élete sok keserűsége közben sem hagyta el, vidám írásaiért, mindig nótás ked­veért százan meg százan keresték, szerették, becsülték.

Ügyvéd és mérnök volt. Debreczenben a hí­res Hatvani professzor tanította mathezisre, melyhez különös kedve és tehetsége volt Hor-váthnak. Mint egy versében írja:

Már huszonnégy esztendőmnek Közepén, csaknem időmnek Eeggelében Aliegálok, földet mérek.

Balaton-Füredre 1782 körül költözött, bérbe vette tiz évre a tibanyi apátság jószágait s a mérnökséggel, mely egészségét nagyon meg­rongálta, felhagyván, gazdálkodott. Füreden lakása emlékére most a ("Balatonfüred és vi­déke társadalmi érdekeit szolgáló egyesület* az ottani ev. református templom homlokzatába díszes fekete márványtáblát helyeztetett, melyet szeptember hó 23-án id. Barta Lászlónak, az emléktábla-mozgalom megindítójának Horváth Ádámról ez alkalomra írott jeles emlékbeszé­dével szép ünnep keretében lepleztek le.

Zempléni Árpád.

A FONYÓDI VÁRHEGYEN. A fonyódi várhegy tetejérül Lelkem a táj szépségébe szédül: Való-e, vagy káprázatos álom Ennyi bűbáj e mosolygó tájon ?

Pangó tükör, rezgő szinek, sávok, — Csupa tenger, mind a meddig látok, Balatonnak fehér fátylas kékje Belevész a verőfényes égbe.

Csónakoknak fehér vitorlája Villan a tón, mint pillangó szárnya; Halászbárkák hosszan nyúló rajba', Mint bogarak feketéllnek rajta.

Hajó úszik, tutúl a kéménye ; Sirály madár le-Iecsap feléje, Elszáll aztán, — szememet is csalja Mind messzebbre, át a túlsó partra.

Messze ott fönt, a vízre guggolva Néz merengőn ős Tihanynak orma ; Itt alul meg mélán integetnek Bomfalai reges Szigligetnek.

S középen e gyönyörű keretbe A teremtés két csodás remekje, Két legszebb szál a hegykoszorúba: Badacsony s a gulácsi hegy kúpja.

Ezt karcsúvá angyalok faragták, Azt bazaltból titánkezek rakták, S idetették, világ csodájára, A szendergő Balaton partjára.

Vén Badacsony széles sziklaorma Mintha egy nagy, nagy koporsó volna : Úgy lehet, tán ebbe van bezárva Föld méhének pihenő tűzárja.

Lent, a hol e tűzár egy-egy cseppje Beszivárog a szó'lőgerezdbe, Napsugaras hegyoldalon végig Fehér házak hosszú sora fénylik . . .

— Álmodó csend. Derűs égi béke Sugárzik a viruló környékre ; Lelkem is mint hullámon a sajka, Vidám kedvvel ringatózik rajta.

Oh, e bűbáj e mosolygó tájon Valóság-e, vagy tündérszép álom ? Nézem, nézem s az ájtatos csendben Halk imádság dobban a szivemben . . .

Sajó Sándor.

SZOMORÚ EMBEREK. Az élet útjait Nyitott szemmel járván: Látok vándorokat Bús-magukban, árván . . . Megtetszik szemükben, Hogy lelkük háborog! — Jó ismerőseim E borús vándorok.

S a mint éltem útját Mind távolabb járom : Egyre szaporodik Az én karavánom. Nézem őket . . . nézem . . . S megsajdul a szivem . . . S szeretnék hozzájuk Szólani imigyen:

— Kaczagó tömegben Ti, kik búsan jártok. Üres léhaságnak Ti, kik szivet zártok, Kiknek örök gyászba Öltözött lelketek: — De igazatok van, Szomorú emberek !

Nevető derűje Mert hazug e kornak! Lenn, titkos méhiben Vészes lávák forrnak . . . Hőfokmutatójuk Ti borús lelketek. — Ti láttok csak tisztán, Szomorú emberek !

Én szemem is látja, Mennyi itt a rútság: — Igazság mezében Mennyi a hazugság 1 Árulónk — barátság Képiben közeleg . . . Veletek borongok, Szomorú emberek.

Szivemet is tépi Vádló keserűség, Ha nézem, hogy rongyban Teng a jóság, hűség. Míg a bűn, hitványság Selyemben hentereg . . . Szeretlek titeket, Szomorú emberek 1

Szeretlek . . . szeretem A szomorúságtok'. S hej, sokan vagyunk már, Nem is gondoljátok: Kiknek lelkünk mélyén Ott él e szeretet . . . — Miénk a jövendő, Szomorú emberek!

Én diadalnapunk Erős hittel várom: Győz erény, igazság Bűnön, hazugságon! Egy úr lesz e földön: Az égi szeretet. — Akkor mosolygunk mi, Szomorú emberek . . .

Lampérth Géza.

A BOR ÉS A VZ. Elbeszélés.

Irta Zsoldos László.

Ott ültem egyik debreczeni vendégfogadó szé­pen kivilágított éttermében, közvetetlenűl a czi-gány mellett. Jó későre j á r t az idő, s a banda épen vacsorázván, szünetelt a nóta. A hangsze­rek magukra hagyottan pihentek, ki az egyik székre fektetve, ki meg a másik székhez oda­támasztva. Közöttük, mint valami czinegelábú,

potrohos buffo, álldogált szétterpeszkedve a széles czimbalom, míg a nagybőgő, akárcsak egy elhízott, kopott pr imadonna, fásult rezig-náczióval vetette meg a hátát egy nádszéknek. Szóval az egész hangszer-csoport hasonló volt valami vándorszínész trupphoz, a mikor az üres háznak tar tot t előadás u tán összeül és pénz helyett a perczeket számlálja, hogy meddig hitelez még a korcsmáros.

Elmélázva néztem őket, mer t tudom, hogy a hangszereknek ép olyan, talán különb érzéseik vannak, mint az embereknek, s hiszem, hogy a lelkük szebb, mer t tisztább, mint az embereké. S a mint így nézek, egyszerre csak látom, hogy szemközt, a székre támaszkodva, farkasszemet néz velem a prímás hegedűje. Ez volt, úgy lát­szik, a t ruppban a direktor. Mélyen sötétlő, kacskaringós szemepárját, Istenem, oly fura pil lantással vetette rám, hogy első lá t tomra szinte megdöbbentem:

— Mi ez? Hát ez a hegedű é l? Húrjai, a melyek most (nem tudnám meg­

mondani , miérté a velünk szembe néző bagoly orrára emlékeztettek, merev nyugalommal fe­szültek meg rajta. Szemének két fekete üregé­ből pedig hirtelen mintha eddig soha nem érzett sejtelmek lopództak volna szivembe.

— Igen, — szólalt meg mostan a hegedű (legalább ón meg mer tem volna esküdni rá, hogy csakugyan megszólalt) ,— igen. mi velünk néha különös dolgok történnek, tekintetes úr. Lássa, — s itt kacskaringós szemével, a mely olyan volt, m in t a kulcslyuk, a terem túlsó szöglete felé kacsintott, — lássa, példának okáért abban a sarokban a pezsgős asztalnál ott ü l az az úr. Nézzen csak oda! Az a nyírott bajuszú, szőke fiatal úr. Lá t j a?

— Látom, — intet tem a mondott asztal felé sandítva. Kisebb férfitársaságban csakugyan ott ült az asztalra könyökölve egy angol bajuszú, elegáns szőke fiatalember. A történeti hűség kedvéért meg kell jegyeznem, hogy az arcza jó vörös volt, jeléül annak, hogy ugyancsak nem veti meg az alkoholt. A töhbiek körülötte élén­ken csevegtek; ő maga szótlanul bámult maga elé. Mögötte a pinczér ép akkor emelte ki a hűtővederből a pezsgőt és merészen félrebil­lentve a karcsú poharakat, töltött.

— Hát azt az urat , — fűzte szavait a pr imás hegedűje, — gondolom, Csehy Pis tának hív­ják. Főispáni titkár. Azt mondják, nem valami nagy állás, hanem az nem baj. Mert Csehy nagyságos úrnak azért sok pénze van s a jövő választáson bizonyosan képviselő lesz belőle a megyében. Mivel hát Csehy nagyságos ú r — a hogyan mondani szokás — jól házasodott. Tet­szik é r t en i : j ó l ! Gazdag par thiera tett szert és ráadásul rokonságba került a főispánnal. Azért lesz belőle a jövő választáson képviselő.

I t t a hegedű egy pil lanatra elhal lgatot t ; majd hirtelen sajátságosan tekintett rám kulcs­lyuk-szemével.

— Haha, tekintetes ú r ! Beh máskép kezdő­dött ám ez a nó ta ket év e lőt t ! H a h a ! És ez az, a miért én azt mondot tam imént, hogy furcsa dolgok tör ténnek meg néha mivelünk, hege­dűkkel. Csehy Pista nagyságos ú r két esztendő­vel ezelőtt még sem főispáni t i tkár nem volt, sem a főispánnak a rokona nem volt, sem pedig gazdag ember nem volt. Két esztendő, de még egy év előtt is csak vármegyei aljegyző volt Csehy Pista nagyságos úr. Olyan vármegyei al­jegyző, a ki meglehetősen nyakig úszott m á r az adósságban, miután kis apai örökségét rövid idő alatt szerencsésen elpezsgőzte, vagy rá­tapasztotta bankókban az én kedves u ram és gazdámnak, Mózsi pr ímásnak — a kit Is ten sokáig él tessen! — a homlokára. Úgy ám !

Akkoriban történt, — farsangon, — hogy ebben a vendégfogadóban, a hol most is va­gyunk, bál volt. A bálon i t t volt a többi gyöngy­fiatalsággal együtt a vármegyei aljegyző is. A sok szép fiatal leány közt pedig a város legszebbik leánya, a megyei számvevő százszorszép Rózsi-kája szintén. Én nem tudom, hogy annak előtte mi, vagy mi nem történt a fiatalok közt, de az az egy bizonyos, hogy az aljegyző úr meg a százszorszép Rózsika egész este s egész éjszaka egyre ott tánczoltak én mellettem. Egész este és egész éjszaka, kivévén az első négyest, együtt tánczoltak. Szünóra alatt pedig engem odahítt az aljegyző úr gazdástul a százszorszép Bózsika mellé, és azt mondta a gazdámnak:

— Na, Mózsi, találd el a n ó t á n k a t !

39. SZÁM. 1906. 53. IÍVFOLYAM. VASÁÉNAK ÚJSÁG. 627

I. Ferencz József gyermekkori rajza. (Az oszteria előtt.)

Már mint tudniillik a számvevő leányának a nótáját.

Há t találgattuk is ketten Mózsival egy da­rabig, de az aljegyző úr mindig csak leintet t :

— Nem ez a'! Aztán a másiknál megint csak, hogy : — Nem ez a'! Végre aztán én, a ki folytonosan a leány me­

rengő arczát figyeltem, összesúgtam a vonóval, s a nélkül, hogy Mózsi ta lán ezt a nótát akarta volna húzni, rákezdtük ketten halkan, lassan, nagyon szomorúan:

Lehullott a rezgő nyárfa ezüstszínű levele —

Bózsika — sohasem felejtem el, — felpillan­tott, mialat t éjfekete szeme úgy csillogott, min tha könnyezne. Az aljegyző úr pedig sebti-ben kikapta zsebéből a tárczáját és egy ropogós

ötvenest — később mondta ne­kem a brácsa, hogy az volt — nyomott Mózsi gazdámnak a markába.

Ettől fogva még vagy húsz­szor elsikongtuk a vonóval a «rezgő nyárfa* -t. A leány csak hal lgat ta; az aljegyző pedig csak nézte, bo,jy hallgat a leány. S aközben — szokása szerint — nagyokot áldozott a kabai asz-szonyságnak is, habzó pezsgős pohárral .

— Koczintsunk Rózsika! — mondot ta min íuntalan.

A leány koczintott, s alig érintette eper ajkával a poharat. Az aljegyző úr azonban mind­annyiszor hűségesen kihörpin­tette a pohár egész tartalmát.

Egyszer csak, a mint ott sí­rom a «nyárfát», az aljegyző pedig újra töltet a pezsgőből,

H hallom, a mint a leány odasúg Csehynek:

— Ugyan, Pista, ne igyék már anny i t ! A férfi mámoros szemmel rásunyí to t t : — Máris parancsolgat, Rózsi? — mondja

gúnyosan. A mama, tudniillik Rózsika mamája, vala­

melyik szomszéd asztalnál beszélgetett, s így a fiatalok most négyszemközt voltak.

A leány arczán mintha valami fájdalmas rán-gás rebbent volna keresztül. Hanem ez még egy szempillantásnál is rövidebb ideig tartott . A má­sik pil lanatban már jéghidegen sut togta :

— Nem, Csehy, én nem parancsolgatok ma­gának. Nem először kértem, hogy ne igyék any-nyit, de utoljára tet tem. Tőlem ihatik bátran. Akár rogyásig. Maga választott köztem és az ital között. H á t éljen boldogul a választottjá­val ! É n azonban sohasem leszek a felesége olyan embernek, a ki jobban szereti nálam az

I. Ferencz József gyermekkori rajza. (A dalmát hegyek közt.)

italt, mert megőrülnék, ha az uram már har­madik nap berúgott fővel támolyogna haza.

— De Rózsika, — akart közbeszólni elválto­zott hangon az aljegyző.

A leány azonban rideg hangsúlyozással foly­tat ta :

— Nem, Csehy, ezen már nem lehet változ­tatni többé. Ezt már sokszor meg akartam mon­dani magának, de mindig azt gondol tam: ej, há tha mégis megjavul! Hátha, h á t h a . . . Semmi sem lett a «hátbá»-ból. Maga változatlanul iszik, lumpol, és mindig talál valami új ürü­gyet a mentségére. Tegnapelőtt azért ivott, mert állítólag görbén néztem magára ; tegnap azért

Brenói mészáros. Brenói népviselet.

A brenói mészáros felesége.

MjfiHBBHHflfiHl

Brenói leány téli ruhában. Görög-keleti szerbek a Bukoviczából.

D A L M Á C Z I A I K É P E K .

Görög-keleti szerb Obrovácz vidékéről.

6-28 VASÁRNAPI ÜJSÁG. 39. SZÁM. 1900. 53. KVFOLYAM. 39. SZÁM. 1906. 53. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI rUSAG. 659

mert nem úgy fésülködtem, a hogy maga akarta, ma . . . ma pedig — és itt keserűen ne­vetett — ma pedig bizonyára örömében iszik, hogy egész este együtt lehetünk !

Lélegzetet vett, aztán szárazon folytatta: — Holnap meg azért fog inni, mert ma ezt

mind megmondtam magának. . . Hát csak igyék tovább, és ón tiszta szivemből kérem az Istent, Csehy, hogy — váljék egészségére ! De a fele­sége nem leszek soha!

Rémülten hallgattunk el, a vonó meg én-

Senki sem tudta, — rajtam meg a vonón kívül— hogy milyen csuda történt vele, de való igaz, hogy attól az éjtől fogva Csehy Pista lett a vármegye legszolidabb tisztviselője.

Barátai — a kik most is körülötte ülnek, — eleinle mindenkép ugratni akarták:

— Pista, nem iszol? — Hát nem is koczintasz velünk egy pohár

borral ? Megpuffadsz Pista, attól a sok viztől! —

ós több eféle.

Az én mesélő hegedűm pedig, a mint a prí­más odament hozzá, hogy vállához emelje, bú-csúzásúl odasúgta nekem:

— Folyton iszik és folyvást a régi nótát hú­zatja, tekintetes úr!

. . . A banda gyantázott, s a következő percz-ben édesen, búsan rezdült végig a teremben a nóta:

^ Lehullott a rezgő nyárfa . . .

A primás hegedűje itt elhallgatott, mintha A főispáni titkár felé pillantottam. Kivörösö-

egószen ki nem józanodott és rá nem jött arra az igazságra, hogy többet ér egy savószinü fele­ség hatszázezer korona hozománynyal, meg fő­ispáni rokonsággal, mint akárhány százszorszép Eózsika, monogramos kelengyével, három szoba bútorral és koldustarisznyával.

Szólott, s mindnyájan, a kik az asztal körűi ültek, igazat adtak neki.

A STRADONE RAGUZÁBAN.

TRAU.

NOVIGRÁD.

HALÁSZAT Z Á R A MELLETT.

I NAGY LAJOS KIRÁLYUNK BEVONULÁSA ZÁRÁBA, DOMBORMŰ SZENT SIMEON EZÜSTKOPORSÓJÁN.

D A L M Á C Z I A I K É P E K .

KÚT RAGUZÁBAN.

Az aljegyző arezán valami bizarr nyugalom ömlött végig. Fagyos mosolylyal szólt oda a háta mögött álló pinczérnek:

— Géza, hozzon nekem egy üveg friss vizet! A mama visszatért a szomszéd asztaltól. Szé­

les mosolylyal szólt az aljegyzőhöz : — Nini, Csehy, hát maga «falmellékit»

iszik ? A leány szemében mintha egy piczipyke

csepp örömkönny csillogott volna. . . . Ettől a báli éjszakától fogva az aljegyzőt

mintha csak kicserélték volna. Nem ivott, nem duhajkodott, s ha itt az étteremben vacsorálj fizetett, kezet fogott a barátaival és hazamat , mihelyt ott szemben az a falióra tizet mutatott.

Hanem a mikor hetek, hónapok múlva lát­ták, bogy a mi emberünket nem lehet leütni a lábáról, lassacskán abbahagyták a csipdelőd-zóst és engedték a maga útjára :

— Ezen a fiún már nem lehet segíteni. Ez a fiú szerelmes.

Azt is tudták, — a mint hogy én magam is úgy tudtam, uram — hogy kibe szerelmes: a számvevőók Rózsikájába. Odajárt mindennap, és ha este nem jött el a vendéglőbe, már jófor­mán föl sem tűnt:

— No, Pista megint Rózsikáéknál vacsorál. — És buzgón vederli áhítattal a vizet, — je­

gyezte rjaeg ilyenkor rendszerint valamelyik az asztalnál

Már nem is nevettek a megjegyzésen; csu­pán az eljegyzést találgatták, hogy mikor lesz.

Egy őszi estén azután, vagy tizenöt hónappal ezelőtt vacsora közben megszólal az asztalnál a főjegyző.

— Tudjátok-e,mi újság? Csehy Pista elveszi a főispán unokahugát.

— A Csabánczy baroneszt ? — kérdezték egy­szerre öten is. — Mi az ördög? Azt a savószinü pesti leányt, a ki egész nyáron itt ül a főis­pánoknak a nyakán ?

— Azt, azt; nem megvetendő parthie az ! Hatszázezer korona a hozománya !

Aztán — jól hallottam, mert akkor is épen nem muzsikáltunk, — töviről-hegyire elmon­

dotta, hogy a baronesz valamikép megösmerke-dett Csehyvel, és hogy, hogy nem, belészeretett. Az aljegyző ugyan akkoriban még mindig Rózsi-káékhoz volt járatos, de hát, mint afféle jószívű gyerek, hamar kitalálta, hogy miért kezdik itt is, ott is csalogatni abba a társaságba, a hol mindannyiszor a főispán unokahuga is meg­jelenik. Kezdtek ritkulni a látogatásai a szám­vevőéknél és kezdtek szaporodni a főispánok házánál. És, tessék, a jövő héten meglesz az eljegyzés !

A főjegyző foghegyre szorította a szivarját, miközben még ezt a találó megjegyzést toldta hozzá az elbeszéléséhez:

— Hja, Csehy Pista addig itta a vizet, a míg

belefáradt volna a beszédbe. Majd, mialatt sötét, kulcslyuk szemével mintha hunyorított volna, lassú hangon, minden egyes szót tagolva, foly­tatta :

— De a sors, uram, nem adott igazat Csehy nagyságos úrnak. Mert, a milyen józanul ott tudta hagyni a gazdag parthiért azt a leányt, a kit szeretett, ép úgy nem engedi nyugodni most a jólétben az emléke annak, a kit elha­gyott. A mint tetszik is látni, — magyarázta a pezsgőző főispáni titkár felé sandítva, — már megint iszik.

A czigányok visszajöttek vacsorájuktól, s kiki kezébe fogta a maga hangszerét, hogy folytas­sák a muzsikát.

dött homlokát a két tenyerébe szorítva, merően, szinte bambán nézett maga elé az asztalra.

Úgy látszik, ez a bamba tekintet volt az egész haszna a gazdag parthieból.

DALMACZIAI K É P E K . Dalmáczia most épen aktuális; a politikában

gyakran esik róla szó s most a hadgyakorlatok és a Ferencz Ferdinánd trónörökösnek ottjárta is alkalmat adott, hogy érdeklődjünk iránta. Tulajdonképen mindig érdekes kellene, hogy legyen Bzámunkra, mert régi történetünk sok nevezetes emléke fűződik hozzá s ki tudja, nem

630 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 39. SZAM. 1906. 53. ÉVFOLYAM.

A HALÁSZBÁSTYÁNÁL.

fenmaradt magyar emlékeivel foglalkozik. Kál­mán király óta, a mikor Dalmáczia a magyar koronához csatoltatott, az Árpádok, az Anjouk s Hunyadi Mátyás is nagy gondot fordítottak a magyar tengerpart megtartására s uralmuknak számos nyoma maradt ott fenn a mai napig. Leg­szentebb nemzeti ereklyénket, Szent István jobb­ját, Dalmácziában őrizték meg az elkallódástól a raguzai dominikánusok s ugyancsak Baguzá-ban, a ferenczrendiek templomában őrzik Szent László királyunk kar-ereklyetartóját. A zárai Santa Maria templom szép magas román stilű tornyát Kálmán királyunk építtette 1105-ben, bevonulása emlékére, mint a tornyon levő fel­iratok ma is tanúsítják. IV. Béla Dalmácziába menekült családjával s a szent koronával együtt a tatárok elől; két leánya ott is halt meg Klisszában s a spalatói dóm főkapuja fölötti fülkében temették el őket. Most a dóm keresz­telő kápolnájában van kőkoporsójuk. Klisszából Trauba menekült Béla király s az ő ott tartóz­kodása emlékére hívnak ma is egy sziklát a város közelében olaszok, horvátok király-szik­lájának.

A magyarsággal való szoros kapcsolat való­ságos fordulatot jelentett Dalmáczia építésze­tében, mint ezt Jackson angol tudós is elismeri: ettől fogva szakítottak a dalmát építészek a bizanczi hatással s a román stílus felé fordul­tak. Legjobban látni ezt a magyar hatást a

fog-e már a közel jövőben komoly formában fölmerülni hazánkhoz való visszacsatolásának kérdése.

Dalmácziának erről a fontosságáról már évek óta nagy kitartással, fáradsággal és tárgyszere­tettel igyekszik meggyőzni a magyar közönséget Havass Bezső. Egész sereg hírlapi czikket, röpiratot irt az Adria-menti szép országról, figyelmeztetett természeti szépségeire, gazda­sági állapotaira s azoknak a magyar gazdasági érdekek számára való kiaknázására, a magyar­ság múltjával fennállott kapcsolataira. Nehéz küzdelme volt és van a közönbösség ellen, a melylyel közönségnél s egyéb helyeken talál­kozott; az emberek nehezen bírják megérteni, mi érdekünk lehet abban a hosszúkás alakú, sziklás, kopár tartományban, a szláv és olasz keverék lakosság között.

Eddigi munkáit most egy nagyobb és minden tekintetben általános figyelemre méltó könyvvel tetézte Havass Bezső. «Dalmáczia* czimmel nagy díszmunkát adott ki, igen szép kiállítás­ban, száztizenegy illusztráczióval. húsz műmel­léklettel és egy térképpel. Terjedelménél és kiállításának díszénél fogva alkalmas e könyv arra, hogy a magyar olvasóban élénkebb érdek­lődóst és rokonszenvet keltsen Dalmáczia iránt s mennél többeket vonzzon kirándulásra a dalmát partokon végig. Sok becses ós tanulsá­gos dolgot mond el a dalmát földről és népről, nem vész kárba az ideje annak, a ki a könyv­nek egy kis figyelmet szentel.

Legelső sorban Dalmácziának a középkorból KIJÖVET AZ ORSZÁGHÁZBÓL.

AZ ORSZÁGHÁZ LÉPCSŐIN. AZ ORSZÁGHÁZ DUNA-FELŐLI FOLYOSÓJÁN.

AZ E I G H T Y - C L U B T A G J A I B U D A P E S T E N . — Jelfy Gyulafényképei.

39. SZÁM. 1906. 53. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 631

traui székesegyházon, mely a XIII. században épült s meglepően hasonlít a jaki templomhoz.

Az Anjou-házbeli királyoknak is igen sok művészeti emléke maradt fenn Dalmácziában. A spalatói dóm hires szép harangtornyát Magyarországi Mária, II. Károly nápolyi és szicziliai király neje kezdte építtetni s Bóbert Károly magyar király neje, Erzsébet fejezte be. Nagy Lajos neje, Erzsébet királyné rendeletére készült Szent Simeon ezüstkoporsója, Dalmá­cziának legszebb és legnevezetesebb ötvösművé­szeti kincse. Bitka szép domborművein látható Nagy Lajos király bevonulása Zárába, Erzsébet királyné három lánvával stb. Ugyancsak Erzsé­bet királynéra s a koporsó eredetére vonatkozik a templomban két a XVIII. század elejéről való falfestmény, melyek azt a legendát tárgyalják hogy a királyné el akarta vinni talizmánul Szent Simeon egyik ujját, már keblébe is rej­tette, de nem bírt vele elmenni, nagy fájdalmat érzett s visszaadta az ujjat. Maga Nagy Lajos egy kelyhet ajándékozott a zárai templomnak. Novigrádban egy misemondó ruhát őriznek, melyeket állítólag Erzsébet királyné és leánya Mária. Nagy Lajos leánya hímeztek, mikor a megölt trónkövetelő, Kis Károly pártja a novig-rádi várban tartotta őket fogva.

Bánk nézve természetesen legérdekesebb Havass könyvének a magyar emlékeket tár­gyaló fejezete, de a többiben is sok tanulságos dolgot találunk. Meglehetős részletességgel tár­gyalja a lalin, olasz és szerb-horvát nyelvű dalmát irodalmat, bár e részben az adatok jegyzék-szerű felsorolása helyett jobb lett volna jellemző, a főbb dolgokat kiemelő átné­zetet adni. Dalmáczia művészetei gazdasági, ipari, közmívelődési állapotai, népének jellem­zése, városai és természeti szépségei mind szerető gonddal nyernek méltatást Havass tar­talmas, becses könyvében.

ANGOLOK MAGYARORSZÁGON. Anglia politikumainak Magyarországon való

legújabb utazásában olyan érdeklődést látunk nyilvánulni, melynek gyökerei visszanyúl­nak régmúlt századokba és végig húzódnak históriánk legújabb időszakáig. Az angol utazó és az angol tudós nem ritka vendég Magyaror­szágon. A tizenharmadik századtól kezdve a tizenhetedikig angol polgárok, vállalkozók és kereskedők nem egyszer jártak hazánkban, de az ő látogatásuknak históriai vagy legalább is irodalmi jelentősége még nincsen. Brown Ed-ward hires angol orvos ós iró magyarországi utazása azonban már olyan nevezetesség, me­lyet feljegyzés nélkül hagyni kár lenne. Brown Edwárd 1642-ben született Norvichben, tanul­mányait Cambridgeben és Oxfordban végezte, utóbbi helyen orvostudori oklevelet szerzett. Kelet-Európában való nagyobb utazása után Londonban telepedett le, 1682-ben pedig a Szt.

KACZIÁNY ÖDÖN. —Erdély i fényképe.

Bertalan kórház főorvosa lett. A londoni orvosok kollégiuma 1705-ben elnökévé választotta, meg­halt 1708-ban. Magyarországot 1667 után utazta be s ezen utazásáról szól «Account of several travels in Hungária, Servia stb. Lon­don, 1673» czimű könyve, mely a következő évben franczia nyelven is megjelent Parisban.

Brown útleírása a legérdekesebbek egyike, mert ő nem felületes utazó, a ki épen csak a külsőségeit vizsgálja az idegenek életének, hanem iparkodik megérteni a nép gondolkodá­sát, tanulmányozza históriáját, éghajlati, ipari kereskedelmi és politikai viszonyait s minden adat, a mi elébe kerül, őszintén érdekli. Ma­gyarország általános leírásával kezdi munkáját s ebben a fejezetben elősorolja a magyar folyó-

A ZÁRDA ROMJAI. — Kacziány Ödön festménye.

kat, ismerteti a vizeket, hegyeket, országhatá­rokat, beszél a magyar nyelv sajátságairól, idézi a «Miatyánk» első két sorát a nyelv külön­álló voltának jellemzésére, de ezenkívül a tár­sadalmi és politikai viszonyokról is elég kime­rítő rajzot ad. Nagy elismeréssel emlékezik meg a magyarok kiváló tulajdonságairól, de ugyanakkor azt is megemlíti, hogy «habár a magyarok a tudományok és szabadmüvészetek elsajátítására észszel, szorgalommal és jó tehet­ségekkel vannak megáldva, mindazonáltal sok­kal inkább harczban lelik örömüket, mintsem a tudományban.» Kiemeli Brown még ama vi­lághistóriai harczokat, melyeket a magyarok a törökökkel vívtak s úgy találja, hogy a magya­rok szívós ellenállása nélkül Európa nyugati államai aligha kerülhették volna el a török rabigát.

Brown után Worlleyné szül. Montagu Mária angol hölgy hagyott hátra érdekes iratokat ma­gyarországi utazásáról. Montagu Mária 1690-ben született ós 1762-ben halt meg. Férje Wortley angol követ volt, kinek társaságában Török­országba utazott. Ebből az alkalomból valók útilevelei, melyek 1799-ben jelentek meg angol nyelven Parisban. Wortleyné azzal kezdi, hogy nehezen merte magát elszánni az útra, mert azzal fenyegették és rémítgették, hogy meg fog fagyni, hogy a hó el fogja temetni vagy hogy a pusztán portyázó tatárok foglyul ejtik. Nagy kíséretet szervezett tehát maga körül s abban a tudatban lépett Magyarországba, hogy ütkö­zetben is része leend. Természetesen sem a hó nem temette el, sem a tatárok nem ejtették foglyul, sőt még a magyarok sem ették meg. Napról-napra a legkellemesebb benyomásokkal telik meg lelke magyarországi élményeitől. Mindenütt a legnagyobb szívességgel, ősi ven­dégszeretettel fogadják s Győrben a legelőkelőbb családok sietnek üdvözlésére. Ebben az időben Magyarország nagyon el volt néptelenedve, a mi Wortleynének is feltűnt s őszinte részvéttel panaszolja, hogy a derék magyaroknak meny­nyit kellett szenvedniük az osztrák császá­rok igaztalan bánásmódjától. Budán romban és pusztulásban találja a királyi palotát, mely-

632 VASÁRNAPI n.TSAG. 39. SZÁM. ÜXtti. 53. KVKOLVAK.

nek szépsége pár évtized előtt az egész világon elterjedt. Mohácsra érve elbeszéli a szerencsét­len mohácsi ütközetet és Lajos király halálát. A történelmi hagyományok iránt ő is élénken érdeklődik s ahol csak teheti, mindjárta város, község vagy a nevezetesebb építészeti emlékek megismertetésébe kezd. Vukováron az ottani ezredes házához szállottak, kinek neje gyönyörű magyar asszony volt. Wortley, neje és az ezre­des feleségének húgai a legbizalmasabb barát­ságot kötötték egymással. Valóságos elragad­tatással emlékezik meg róluk az irónő köny­vében, de ugyanilyen elragadtatással ír a ma­gyar nőkről is, kikre vonatkozólag ezeket kons­tatálja :

A magyar hölgyek sokkal szebbek, mint az ausztriaiak. Az összes bécsi szépségek Magyar­országból kerülnek ki. A magyar nők általában szép testalkatúak és igen illedelmesen öltöz­ködnek. E hölgy (a vukovári ezredes neje) vörös bársony ruhát viselt, mely nngyszerűen simult

ben külön helyet érdemel. Háromkötetes nagy munkát irt Magyarországról, melyet 1793-ban látogatott meg. Travels in Hungary czimű műve 1797-ben jelent meg Londonban, de ké­sőbb franczia és német nyelven is kiadták. A tizennyolezadik századbeli Pest és Buda éle­tére felettébb becsesek és jellemzők az ő leírásai. Majdnem Bedekernek tekinthető munkájának a fővárosra vonatkozó része, de olyan Bede­kernek, mely nem adatainak száraz rendjével érdemli ki elismerésünket, hanem részletes és megbízható leírásaival, tanulságos magyaráza­taival és miaden apró mozzanatra figyelemmel levő tájékoztatásaival. A két város lakosságá­nak ismertetése után a főbb köz- és magán-épületeket mutatja be Townson. Beszél a kór­házakról, de a városi, vagyis polgári kórházról mindjárt meg is jegyzi, hogy a (degroszabb egész Európában». Ha nem láttam volna, — úgymond — nem is hinném el, hogy ilyen is létezik a városban. «Épület, bútorzat, szolga-

1865-ben jelent meg illusztrácziókkal. térképek­kel és a statisztikai állapotok feltárásával. Pat-terson Artúrnak «The Magyars» czimű kétköte­tes munkája is olyan, melyet nagy terjedelme ós részletessége miatt bővebb ismertetés nélkül épen csak megemlíthetünk. Méltóan egészítheti ki ezt az előkelő névsort a Széchenyi István barátja, Browning, kinek népszerűségét, vonzó egyéniségét és a magyarok iránt érzett szimpá­tiáját regények, anekdoták, emlékiratok egy­aránt fentartották.

Nem teljes a névsor, melyet hevenyében egybeállítottunk a mostani angol vendégszerep­lés alkalmából a különböző időkben Magyar­országon járt angol utazókról és tudósokról, de hézagossága nem okoz zavart ez érdekes látogatások művelődéstörténeti értékének meg­ítélésében. Eddig sem láttuk kárát, hanem csak előnyeit tapasztaltuk minden alkalommal, mi­kor az idevetődő angol iró könyvet irt rólunk, hogy feltárja helyzetünket. Sőt volt olyan idő,

V Á R É G É S . KACZIÁNY ÖDÖN FESTMÉNYE.

testéhez. A ruhaujjak szintén feszesen szorít­ják a karokat és a ruhaderekat elől két sor arany-, gyöngy- és gyémántgomb tartja össze.

Rokonszenves alak Báró Born Ignio angol mineralogus, a ki a temesi bánságot és Erdélyt utazta be. Munkája «Travels through the Ban-nat of Temesvár stb.» Londonban 1777-ben jelent meg. A temesi bánságon és Erdélyen kívül bejárta még Felső-Magyarországot, az Alföldet s egy napig Pesten is időzött, meg­jegyezte róla, hogy e várost újabban gyönyörű épületekkel kezdik ékesíteni. Born utazási rendszerét szintén az angol sajátságok jellem­zik. Alaposságra törekszik mindenütt, megér­teni és megértetni iparkodik a látottakat, azért nem restéi kérdezősködni, olvasni, idézni, még ha némelykor szárazzá válnak is leírásai. Er­délyben főként a bányák érdekelték, de nem mellőzött mellettük egyetlen olyan epizódot, a mely tanulsággal kecsegtette. Még azt is fel­jegyzi, hogy a Szamosban heringet is fognak, miután egy szemtanú erősen állította ezt.

Townson Róbert az angol utazók sorrendje-

személyzet, szóval minden nyomorult, büdös és piszkos. Egy kis szobába nyolez ágy van be­tuszkolva, az egyetlen ablak is be volt téve, pedig a hőség különben is elviselhetetlen volt.J A könyvtár igen meglepte Townsont, azonban azt is konstatálja, hogy az újabb tudományos munkák csaknem teljesen hiányzanak belőle. Füvészkert, csillagvizsgáló, színház, vendéglők, kávéházak, a vásár, mind érdeklik őt és min­denikről vannak talpraesett észrevételei, sőt a régi Pest saját külön speczialitását, az áJlathecz-czeket részletes leírásban is ismerteti.

A XIX. században az angol utazók és tudó­sok érdeklődése hazánk iránt még jobban erő­södik, sőt egyik-másiknak jóindulatú és alapos munkálata egyenesen felhívta a külföld figyel­mét a magyar viszonyok tanulmányozására. Miss Panlre «TI>e City Of The Magyar Or Hungary And Her Instilutionso czimű mun­kájában a legrészletesebb ismertetések egyikét adta hazánkról 1840-ben, de nem marad mö­götte John Pagetnek «Hungary and Transil-vania* czimű kétkötetes munkája, valamint Boner Károlynak Erdélyről szóló munkája, mely

mikor ennek a kölcsönös szimpátiának olyan eredményei voltak, melyek az ötvenes években Kossuth Lajos személyében az angoloknak leg­messzebb menő szolidaritását biztosították a magyarok iránt. Ápolni és öntudatos politiká­val fejleszteni ezt a rokonszenvet, kétségkívül fontos nemzeti érdek. Amhogy e rokonszenvnek messze visszanyúló hagyományai vannak mű­velődésünkben, az itt közölt adatokkal talán sikerült érdemlegesen igazolnunk. Csak a ki­válóbb ós irodalmi szempontból jelentékenyebb neveket idéztük, de külön czikk kitelne amaz angolokról, kik különösen az ötvenes-hatvanas években hazánkat meglátogatták, költészetünk­nek az angol közönség előtt tolmácsolóivá let­tek és az angol sajtóban érdekeink képvisele­tét magukra vállalták. A hagyományai tehát megvannak az angol-magyar barátság eszmé­jének, de hogy eredményei is legyenek, ahhoz e hagyományok szellemében való aktiv kezde­ményezés szükséges, a mit a mostani láto­gatás után okunk van a legjobb bizalommal remélni. Zuboly.

39. SZÁM. 1906. 53. KVFOtYAH. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 633

A H É T R Ő L . A császár arczképe. Egy berlini gépész­

mérnök, a kinek külömben Kerner Tivadar a neve, biróság elébe került, mert levette a falról a császár arczkópót. A hónapos szobában, melyet bérelt, ott pompázott, merészen fel­sütött bajuszával a sokat beszélő s magáról még többet beszéltető imperátor alakja. A mér­nök levette az olajnyomatot a falról, s oda adta a szobaleánynak, hogy vigye ki s tegye máshová. Ebből támadt a nagy veszedelem.

fejlődve a bizantinizmus. Ez pedig nagyobb baj, mint miről a császárt vádolják: hogy a római imperátorokat utánozza. Mert ez az utánzás legföljebb külső hiúságokban nyilat-kozhatik meg mind addig, a míg a biróság és a parlament megtartják függetlenségöket ós méltóságukat. De jaj az országnak, ha ezek nézik imperátornak a császárt.

Néró kivégeztetett egy római polgárt, mert nem húzta le ujjáról a császár képével díszített gyűrűt akkor, a mikor oda ment, a hová ma­gyar szólás szerint a császár is gyalog jár. De

teljesített munka ér. Ezt a nemzetközi szocziáliz-must lobogó gyűlölet tölti el minden ellen, a mi a mai társadalmi rendszert képezi ós azzal összefügg. Ezt a gyűlöletet akarják a keresz­tény szocziálisták enyhíteni, elvül hirdetvén a keresztényi szeretetet.

Am magában az elnevezésben úgy tetszik, mintha ellenmondás rejlene. A mi mostani viszonyaink között a «keresztény» jelszónak hangoztatása, ha nem jelent is épen gyűlöletet, mindenesetre kizárólagosságot, exeluzivitást fe­jez ki. Szeretet a keresztények iránt, annyit

O T T H O N . TÓTH-MOLNÁR FERENCZ EREDETI KŐRAJZA.

Először a háziúr szörnyülködött el az ((isten­telenség* fölött, mert maga is a «felsőbbsóget» szolgálván, mint adótiszt úgy találta, hogy a felső bbséget egyenesen Isten rendelte az embe­rek fölé. Aztán megkezdődött a bíróságok részéről való zaklatás. Kerner úr, a mérnök, önérzetesen hivatkozott reá, hogy ő annak az arczképét akaszthatja szobájának falára, a kiét épen tetszik. Ha Goethét jobban kedveli, annak a képmását teszi oda, és nem Schillerét. New­ton vagy Darwin személyét nagyobb tiszteletben részesítheti, mint akár Napóleont. Sőt magát a császárt se köteles elébe tenni p. o. Shakes-pearenek. Ám keveset ért a védekezés. A porosz törvényszék elzárásra itólte a mérnököt. Ugy kell lennie, hogy a porosz bírákban ki van

azt a polgárt Nero Ítélte el s nem a független birák.

-K

Uj politikai párt. Az idei katholikus nagy­gyűlés alkalmából, összejövetelt tartottak a fő­városban a keresztény szocziálisták is, s elha­tározták, hogy mint politikai párt fognak szervezkedni országszerte. A férfiakat, a kik élére állottak a mozgalomnak •— közöttük egy nagy tudományú püspök is — egy nagy és ne­mes szempont vezeti. A szocziálista mozgalomba be akarják vinni a szeretet melegét. A nemzet­közi szocziálizmus a teljes rombolást hirdeti. A jelen társadalom felforgatását, segy új világ­rendnek felállítását, melyben minden ember csak annyit fog nyomni, a mennyit az általa

jelent, hogy e szeretetből ki van zá rva mindaz, a ki nem keresztény. Első sorban természete­sen a zsidó.

Ezerkilenczszáz esztendővel eze őtt, midőn az Üdvözítő élő alakban járt a Genezáreth tavának partjain, gyűlölet ós elkeseredés töl­tötte el Galilea népének lelkét. Gyűlölték mind­azt, a mi idegen. Gyűlölték a római hódítót, a a ki elfoglalta az országot, s gyűlölték a pogányt, a ki nem úgy imádta az Istent, mint ők. Azok az egyszerű zsidó emberek, halászok és iparosok, a kikből apostolait választotta az Üdvözítő, ebben a gyűlöletben nőttek fel, ez töltötte el szivöket. 0 pedig nem a gyűlöletet hirdette nekik, hanem a szeretetet. Es nem a kizárólagosságra tanította őket, hanem arra,

Ű34 VASÁJtNAPI ÚJSÁG. 39. SZÁM. 1906. 53 évfOLYAM.

A MAGYAR KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTER DOLGOZÓ-SZOBÁJÁNAK BERENDEZÉSE A MILANÓI KIÁLLÍTÁSON.

hogy szeressék a pogányokat is, s terjeszszék azok között is az ige malasztját. Abban a sötét korban befogadták ezt a tanítást a legegysze­rűbb lelkek is. Mert az igaz szeretetet könnyű megérteni, de az nem ismeri az excluzivitást.

* Az ember tragédiája. Hogy huszonhárom

esztendő leforgása alatt Az ember tragédiája megérte a kétszázadik előadáBt a Nemzeti Szín­házban, ennek az eseménynek a fontosságából, jelentőségéből Madách színpadra vitt remekére a legkevesebb esik. Egy ilyen alkotás értéke, becse sőt sorsa is független attól, hogy mind­járt-ó vagy csak később hull rá a közönség el­ismerésének virága. A remekmű ráér. Kivárhatja a sikert akkor is, ha ez késlekedő, mert az idő telese őt csak közelebb hozza a jogaihoz. Ha idáig csak tízszer adhatták volna ezt a remek alkotást, okvetetlenül jön egy későbbi kor, a mely ezt a mulasztást bőségesen kipótolja, mert egy ilyen munka élete önmagában van és nem a pénztári kimutatás kedvező voltában, a jegyek ós példányok kelendőségében. Ezzel azonban nem azt mondjuk, hogy ez a kétszázas dátum nem ünnepi alkalom. A legnagyobb mórtékben az. Egy kedves, szép, örvendetes és valósággal kulturális ünnep. Csakhogy ez alkalom ünnepi koszorúja a közöméget illeti egy nevezetes és dicsőséges tanúságtétel jutalmaképen. Egy kor, egy nemzedék műveltségi fokának, kulturális fejlettségének a leghitelesebb mértékmutatója az, hogy milyen sorsot tudott juttatni kivételes elmék kivételes alkotásainak, a melyek tőle az érzésnek nagyobb elmélyedését és az Ítéletnek nagyobb emelkedettségét követelték Hogy meny­nyire tudta megbecsülni azt, a mi minden korok megbecsülésére méltó. Ez adja meg ennek a mostani ünnepnek értékét, kedvességét, örven-detességét abban a kellemes tudatban, hogy e kor közönségének műveltsége lelkiismeret furda­lás nélkül állhat majdan a jövő ítélőszéke elé.

Négylábú vértanuk. Az egyszeri kecskéi em­ber csattanó nyaklevest adott a fiának, a miért ez a kelleténél erősebben végigsuhintott az os­torral a lovon ós a nyaklevest a következő kommentárral magyarázta:

— Tanuld meg kölök, hogy a ló is embör, mert abban is van érzés!

Ez a kecskéi embör bizonyára derék ember volt, de derék emberek vannak ime nemcsak Kecskén, hanem Londonban is. London egyik legnagyobb parkjában, a hol a legtöbb gyermek játszik, szobrot lepleztek le most vasárnap. A monumentum kutyát ábrázol és a talapzatán ez a fölírás:

Az emberi önzés vértanúinak. A szobor ugyanis nem egy kutyának az em­

lékköve, hanem sok száz kutyáé, a melyek, vagy a kik ott pusztultak el az emberi egészség műhelyeiben, tudósok kése alatt, a kik a fizikai élet, az organizmus megmaradásának és fölépü­lésének föltételeit kutatják Állították a szobrot a viviszekczió ellenségei, a kik ezt kegyetlen, barbár és embertelen dolognak tartják, állítot­

ták azért, hogy e szobor segedelmével a maguk fölfogásának a jövendő nemzedék gondolatá­ban propagandát csináljanak. Minden cseleke­det, a melyet emberséges érzés diktál, tisztelni való és, hogy a kecskéi ember szavával éljünk: a kutya is embör, mert abban is van érzés. Az is való, hogy ezek az agyonkisérletezett kutyák bizonyos értelemben csakugyan az emberiség vértanúi voltak, mert az emberi élet védelmének voltak áldozatai. Mi ezt az áldozatot a magunk részéről se barbárnak, se megengedhetetlennek nem tartjuk, mert ez az áldozat az emberért való és a mi emberséges érzésünk elsősorban nem a patkányé, nem a tengeri nyúlé és nem a kutyáé, hanem az emberé. De, ha elfogadnók is a londoni állatbarátok fölfogását, akkor is konstatálnunk kellene, hogy az ő akcziójuk töké­letlen, mert a hálájuk megdöbbentően egyoldalú. Ha szobrot emelnek a kutyáknak, mint az em-bori önzés mártírjainak, szobor dukálna a tehe­neknek, a lovaknak, a csirkéknek, a sertések­nek is, mert ezek az állatok naponta millió számra mennek a «vérpadra» mint az emberi önzés áldozatai. Vagy vértanuságra és szoborra csak a kutyának van privilégiuma ?

BRASSÓTÓL GYIMESIG. A ki lenn jár Brassóban, ne mulaszsza el

megtenni az utat vasúton Gyimesig. Öt óra alatt visz oda viczinális, de az órák hamar repülnek a vidék változatos képeinek szemlé­lése közben.

Sepsi-Szent-Györgyig nem sok a látni való, de onnan kezdve kezd érdekessé válni a vidék. A hegyek összébb szorulnak, a vasút mellett az Olt vize kanyarodik bársonyos üde rétek, sötét fenyők között, érintjük Málnás, Bikszád-Bálvá-nyos fürdőket, majd bejutunk a tusnádi szo­rosba ós fenyvesekkel benőtt magas hegyek között felbukkan előttünk a tusnádi állomás. A csinos kis pályaudvarnál mindig vig társaság álldogál, szép asszonyok, leányok, gavallérok serege, lóvén a fürdőközönség kedvencz sétája ez, a pompás erdei úton át, le a vasútig.

Alig ér ki a vonat a regényes tusnádi szoros­ból, új kép tárul az utas szemei elé. A csíki fensikon vagyunk: körülöttünk nagy rétek, mezők, kopárság, a hegyek mindjobban széjjel futnak és már csak a távolból kéklenek két oldalt, balról a Margittai hegység, jobbról pedig már messziről integet felénk a Somlyó-hegy, mintha hívna híres búcsújáró templomába, a hová pünkösdkor ezrivel jön még Bukarestből is a hivő székelység, hogy segítsen rajtuk a csodatevő Szűz Mária.

Kietlennek, lakatlannak látszik ez a fensik, a falvak mintegy elvesznek a nagy térségben és sajátszerűen szürke képet nyújtanak fenyőszá­lakból összerótt magtáraik, apró faházaikkal, a melyeknek nehézkes, nagy zsindelytetői olyan hatást tesznek, mint mikor télen a didergő ember fázósan jól a szemébe húzza báránybőr süvegét Saját szemünkkel győződhetünk meg, hogy a székely nép bizony nem dúskál a bőség­ben . . . és szinte vigasztalóan hatnak a most

sűrűen felbukkanó fűrésztelepek, melyek ke­nyeret adnak a lakosságnak.

Az egymást követő falvak, melyek Csik elő­névvel csupa szentek neveit viselik: Csik-Sz.-Simon, Csik-Sz.-Mihály, stb. önkénytelenül azt a gondolatot keltik, hogy a lakosság vagy nagyon vallásos erre felé, vagy pedig nagyon is sokáig pogány volt és megtérítésükre hozták ide a szenteket. A különböző Csik-falvak, a megye székhelyével Csik-Szeredával érnek vé­get. A vasútról tekintve, ez a város is csak na­gyobb falunak tetszik, leszámítva néhány je­lentősebb épületét, a melyek közül az egykori Mikó-vár (most kaszárnya) érdekes, bizonyos középkori jelleget kölcsönöz a városkának. A város mögött mintegy őrtálló Somlyó hegy alatt terül el Csik-Somlyó. Tisztán kivehető a fran-cziskánus zárda két tornyú nagy búcsújáró temploma, a kis Kis-Somló hegy tetején emel­kedő, hagyomány szerint még Szent István ko­rából eredő Salvator kápolna, a hová a legenda szerint az angyalok létrán jártak le az égből. A zárdában még most is megvan Erdély egyik legrégibb nyomdája, a mely működését a 80-as években szüntette meg és arról nevezetes, hogy itt nyomták Verbőczy egy kiadását és 48-ban egy forradalmi lapot.

A következő állomás, Mádéfalva, szintén tör­téneti nevezetességű, itt játszódott le a Siculici-dium (a mádéfalvi veszedelem) mikor 1763-ban Mária Terézia alatt, a császári hadsereg rátört a határ megvédésére fegyvert ragadni nem akaró székelyekre és néhány százat közülök felkon-czolt. Ennek emlékét egy tavaly emelt Turul­oszlop őrzi.

De az útvonal tulaj donképeni szépsége, regé-nyessége csak most kezdődik, mikor bejutunk a keleti Kárpátokba, a magas hegyek vadregé­nyes világába. A nagy emelkedés miatt a vonat csak lassan haladhat és időnk van gyönyör­ködni a havasi tájakban, a mély völgyekben és szakadékokban, a nagyszerű hegyi tájék remek panorámájában. Messziről fehér vonalként pil­lantjuk meg a Karakó-völgyét áthidaló vasúti hidat, a híd-építészet egyik remekét, de mig mi is átrobogunk rajta és alátekintünk a szédítő mélységbe, mennyi pompás tájrészlet gyönyör­ködteti még a szemünket!

A hegyoldalakban legelő tehéncsordák, a völgyekben meglapuló viskók, egy-egy magá­nyosan álló harangláb, mind megannyi fes­tői kép.

A szemeringi vasútvonalhoz hasonlítják a gyimesi vonalat, pedig mennyire más ez! Ott lépten-nyomon nyaralók, a közeli nagy város kultúrájának nyomai látszanak. Itt még ősi állapotában levő vadon, lakatlan tájak, a hová eddig még kevés forgalmat hozott a naponként négyszer erre felé száguldó gőzmasina. De nagyszerűségben a vidék fölülmúlja Semerin-get. Legszebb Lóvósz állomásnál. Szép arczú román fiúcskák, leányok mogyorót ós köszmé­tét árulnak. Vasárnap délután van, de azért az állomásoknál kevés a népség. Hol vannak ? A korcsmákban mulatoznak-e ? Vagy talán valamennyien kivándoroltak már a szomszédos Romániába vagy Amerikába ? . , ,

39. SZÁM. 1906. 53. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 635

VASÚTI HID LÓVÉSZ ÁLLOMÁS ELŐTT. KARAKÓI VASÚTI VIADUKT.

A S Z É K E L Y VASÚT G Y I M E S I VONALÁBÓL.

Gyimes, a végállomás nagyon csinos, rendes falu. A csinos, tisztára kimeszelt házak torná-czainak némelyike teli s tele virító virággal, virágok tarkáinak az ablakokban is, virágok kandikálnak elő a festői galambdúczos kapuk mögül is. Ennek a népnek van érzéke a poézis, a csin iránt; talán a szép vidék inspirálja. A falu mellett a Tatros patak folydogál kacska-ringósan.

Sietnünk kell. Vonatunk másfél óra múlva indul visszafelé, mi pedig addig még el akarunk menni a határhoz. Sok-sok lépcső vezet fel ott egy sziklás magaslatra, melynek tetején Rá­kóczi idejében vár állott és védte a határt; most pedig a romoknál van a csendőrök obser-vatoriuma. Innen indul ki a keskeny út, végig a határszéli hegyek tetején, azon czirkálnak az őrök és figyelik éber szemmel a határt \

Nagyon szép, tág kilátás nyilik a romoktól, egy oldalt Gyimesre, más oldalt Romániára. A romoknál székely legények hasra feküdve, mozdulatlanul néztek át Románia felé és a hegylakók közönyével, fel sem pillantottak közelgő lépteinkre, csak néztek tovább is a szomszéd ország irányában. Vájjon mit néz­hetnek olyan nagy figyelemmel az előttük már bizonyára jól ismert tájon ? — gondolám. Mintha kitalálná a gondolatomat, az egyik le­gény megszólalt:

— Látod ott azt a fát? . . . No hát, én nem hiszem, hogy az már ne mngyar fa lenne !

M. Hrabovszky Júlia.

A MAGYAR IPARMŰVÉSZET MILANÓBAN. A milanói kiállítás magyar osztályát elpusztította

ugyan a tűzvész, de azért a ráfordított költség és fá­radság még se veszett kárba, sőt jelentékeny hasz­not is hajtott, mert sokkal hozzájárult ahhoz, hogy a magyar kulturális törekvések elismerésre találja­nak a külföldön. Alig másfél évtized alatt, úgyszól­ván hirtelen megerősödött iparművészetünk, mely már a párisi kiállításon is figyelmet keltett, most valóságos dicsqséget aratott. Elismerik ezt nemcsak a napi- és szaklapok, hanem a hivatalos körök s a nagy közönség is, tanúskodott róla az általános és mindenfelől igen melegen kifejezett sajnálkozás is, mikor kiállításunk a tűzvész martaléka lett.

Érdekes közlemény jelent meg róla a Rómá­ban megjelenő L'Itália Induslrialc Artistica czimű iparművészeti folyóirat augusztus-szeptemberi szá­mában Zoe Garbea tollából. A terjedelmes füzet nagyobb részét a rólunk szóló közlemény tölti be ; nagy tömeg szép kép mutatja be a magyar ipar­művészek alkotásait s a czikk irója rendkívül me­leg elismerő hangon ír róluk. Mindjárt így kezdi czikkét: «A magyar nemzet, mely oly fiatal és mé­gis oly ősi, a mely sértetlenül meg tudta őrizni nyelvét és eredeti jellegét, barbár betörések s any-nyi mindenféle nemzettel való érintkezés daczára, ez a nép, mely a legnagyobb csapások után is visz-sza tudta nyerni erejét és energiáját, hogy bátran visszatérjen ismét a munkához, ma boldog lehet, hogy megszilárdult mint erős, értékének tudatá­ban levő nemzet. Meghivatván a milanói nemzet­közi kiállításban való részvételre, azzal bizonyította Olaszország iránti régi keletű rokonszenvét, hogy megfelelt a meghivatásnak s hogy pavillonjának bizonyos latin színezetet adott, mindamellett meg­őrizve oly eredeti magyar jellegét. Belépve az osz­lopok alatt, melyek boltozattá szélesednek ki, egy kicsiny zománcz-szivekkel csinosan díszített te­

rembe jut az ember, a melyben a zene nagy allego­rikus szobra foglalja el a főhelyet. Áthaladva a ga­bona-kalászokkal díszített ivek alatt, pompás fris­seséget érzünk a keramikával burkolt folyosóban, melynek mennyezetéről kíváncsi pávaszemek kan­dikálnak le . . . •

Ugyanezen a hangon folytatódik a czikk, sorra véve a kiállítás egyes művészeit és műtárgyait, mindegyikről lelkes tetszéssel szólva. A végén pedig ezt mondja : tEz a kiállítás alkalmas arra, hogy megismerjünk egy népet, mely dolgozik s a

mely nagyon jól megértette, hogy az ipar fejlődé­sében s a művészet ápolásában van a cziviüzált ál­lamok gazdagsága.* A czikk különben franczia nyelven van irva s utána a szerkesztő olaszul is is­métli a tartalmát.

PÁEISI DIVAT LEVÉL. A maga teljességében él már az érdeklődés min­

den iránt, a mi a divat világában forr és kialakul. Csupa kíváncsiságot látunk a nők, merő titkolód-

ŐSZI ÖLTÖZÉKEK.

636 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 39. SZÍM. 1906. 53. ÉVFOLYAM.

GY1MES.

zást a divatművészek részéről. Mintha ezzel is fokozni akarnák a hatást, hogy utána annál telje­sebb legyen a siker. Hét pecsétes varázskönyvnek tekintik a divatművészek az idényváltozást, mely­nek révén mindig újból hatalmukba keríthetik a nőket minden hiúságokkal és tetszvágyukkal együtt.

Van ez idei őszi és téli divatnak egy általános jelszava, melynél kedvesebbet alig hallhatunk. Az empire — szó ez, melynek jegyében ma ruhák, kabátok és köpenyek egyaránt készülnek. Ezt azonban nem szabad szószerint értenünk, mert a vonalak megalkotásába itt erősen bele szól a modern korszellem. Az alapgondolat az empire-izlésből fakad, de nagyot és jelentékenyet módosít rajta az a valami, melynek «nouveau style» nevet adott a találékonyság. A derekakat hátúi nagyon rövidre szabják, elől azonban rendkívül hosszú övvel feltűnően megnyújtják. Kabát és ruha egyaránt ebben a modorban készül és alkotóik általános uralmat jósolnak nekik.

A rövid ruha a tél folyamán is rendkívül ked­velt lesz. Nem is képzelhető ennél czélszerűbb viselet az esős évszakban. A nők annyira meg­szerették az általuk oly soká bojkottált divatot, hogy — legalább eddig minden jel arra vall — nem is szándékoznak tőle egyhamar megválni. Az uszályos ruha pedig megmarad annak, a minek annyira beválik : elegáns szalonok még elegánsabb öltözéke. A süppedő szmirnaszőnyegen vagy tükör­sima parketten ennél szebb viselet el sem képzel­hető, míg künn a sáros utczán egyenesen nevet­séges látvány minden józan gondolkodású ember szemében.

A rövid ruhák hűséges kísérői a felső, de nagyon rövid kabátok lesznek, melyek »z imént leírt mó­don, két stilus nyomán készülnek. Viszont a hosszú

ruhák így nem hatásosak, azért nagyon hosszú, testhez álló kabátokat készítenek hozzájuk. így megvan az összhang és a hosszú lebbenyes «ca-saque»-ok bizonyára nagy kedveltségnek fognak örvendeni a karcsú nők sorában. A bolero mintha

kissé leszorult volna a szereplés színteréről, hacsak nem hozza ismét felszínre a nők hűsége, eddig is tanúsított szeretete. Mert ehhez is nagyon hozzá­szoktak az utóbbi évek folyamán.

A szövetek körül máris nagy vita folyik. Nem mindenki fogadja el föltétlenül a divat ama parancs­szavát, melynek értelmében ezidén a skót szövetek volnának a legkeresettebbek. Igaz, hogy színeik nagyon diszkrétek, koczkájuk annyira elmosódik, hogy alig látszik meg. De mind a mellett mégis csak skót szövetekről van szó; azaz, itt békésen elfér egymás mellett a zöld és a piros, a kék és a zöld, fehér és fekete, sárga és sötétkék. így el­mondva, a rikító izlés benyomását teszi mindez, pedig valóságban nagyon szép az összeállítás.

Ezt elismeri mindenki és mégis vannak sokan, a kik inkább hivek maradnak a sima sötét posz­tókhoz. Oly szépeket látunk nagy örömünkre a hazai gyártmányok között is, hogy bármely kül­földi hírességgel versenyezhetnek. Színben és szö­vésben elegánsak, ízlésesek és a legtöbb alkalomnak megfelelnek. Mint minden esztendőben, most is sok a sötétkék, fekete, sötétbarna és szürke. Divat­szín a sötétvörös és ibolyaszín.

Képünkön bemutatunk egy ruhát, mely a mai divat igazi tipusa. Sötétkék posztóból készül, magas fűzős övvel, mely pompásan kimutatja az alak karcsúságát. Ovformán, éles hegyben, fekete zsinó­rok vannak felvarrva. A rövid bolerón is ezt a diszt látjuk, valamint az újjakon is. Elől fehér posz­tóbetét van fehér selyémhimzéssel Selyemkalap fehér strucztollakkal.

A másik ruha sötétvörös posztóból készült empire szabásban. Bolerója sötétebb bársony sárgásfehér posztószegélyekkel és sárgásfehér paszomány-

TÁJRÉSZLET A GYIMESI VONALBÓL.

RÉSZLET TUSNÁD MELLŐL. HATÁR-LÉPCSŐ GYIMESNÉL.

A SZÉKELY VASÚT G Y I M E S I VONALÁBÓL.

diszszel. Elől kis csipkenyakkendő. Széles kalap créme nemezből, bársony- és tolldiszszel. A kar­mantyú óriás alakú, mint ezidén valamennyi.

S . . . .'% Bella.

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Kossuth Ferencz beszédei. A magyar parla­

ment utolsó évtizedének mintegy tükre az a kötet, melyben most Kossuth Ferencz harmincz parla­menti beszéde jelent meg, mert Kossuth politikai állásánál fogva, mint a függetlenségi párt elnöke és vezére, de meg személyes tulajdonságainak nagy súlyánál fogva is, minden nevezetesebb kérdésben hallatta szavát s a közvélemény kialakulására min­dig nagy hatása volt. Első beszédét a magyar kép­viselőházban 1895 október 22-én mondotta a zágrábi zászlósértés ügyében; azóta tizenegy év folyt le a alakját mindig ott láttuk a parlamenti harezok ehő csatasorában. Az utolsó beszéd, melylyel a kö­tet végződik, ez évi július 23-ikán mondott kereske­delmi miniszteri programra. Körülbelül megkapjuk e harmincz beszédből Kossuth Ferencz teljes állam­férfiúi és szónoki képét. Mint Kossuth Lsjos ha­gyományainak folytatója jelen meg a küzdőtéren, híven kitart a hagyományok mellett, alapeszméje, politikai gondolkodásának lényege, a magyar nem­zet függetlensége vezeti minden állásfoglalásában, a kereskedelmi és a szocziálpolitika szakszerű kérdéseiben is. Szónoki formáit temperamentuma és nyugati miveltsége szabja meg: jól meggondolt, a helyzettel minden vonatkozásban számoló, hig­gadt és bámulatos széles körre kiterjedő műveltségű

39. SZÍM. 1906. 53. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPT F.TSÁG. 637

SZÉTTÖRT KOCSI, MELYET BEHOZTAK A PÖRTSCHACHI ÁLLOMÁSRA. AZ ÖSSZEÜTKÖZÉS SZÍNHELYÉN.

szónok, a ki nem a szenvedélyeket akarja fel­tüzelni, nem a képzeletre igyekszik hatni, hanem az értelmet foglalkoztatja nyugodt, tárgyszerű ér­veléssel, biztos és ép ezért meggyőző tudással. Azért mégsem merev, szava sokszor lendületet kap haza­fias érzése melegségétől s táplálékot tud adni a lel­kesedésnek. Helyesen jellemzi beszédeinek sajtó alá rendezője, Szatmári Mór: nKossuth Ferencz nem a közvetlen, de múló hatásokra törekvő szónok ; nem az indulatok tüzes embere, nem a hallgató­ság tapsaira pályázó, forrongó érzelmek felkor-bácsolására dolgozó művész, hanem komoly, bölcs mester, a ki az elmékben gyújtja fel a mara­dandó világosságnak szövétnekét.» Bár nem a ha­zában töltötte gyermek és ifjú korát, meglepően belehatolt politikai, társadalmi és gazdasági viszo­nyaink ismeretébe s ez ad beszédei nagyobb részé­nek bizonyos gyakorlati színezetet: nem elméleti elvek és előítéletek alapján itéli meg a kérdéseket, hanem a nemzet szükségleteinek és kívánalmainak szempontjából. Ebben a tekintetben kevesen mér­kőzhetnek vele újabbkori politikusaink között. Előadása módja és stílusa is ép olyan, mint be­szédeinek tartalma : nyugodt, tárgyilagos és válasz­tékos. Nem azok közül a szónokok közül való, a kik úgyszólván megszólalásuktól fogva magukkal ra­gadják a hallgatót, de mennél jobban belemerülünk vezetése alatt egy-egy kérdésbe, annál jobban fel­ismerjük beszédeinek értékét s annál mélyebb lesz a hatás, melyet ránk tesznek. — A harmincz be­széd elé, melyeket Szatmári Mór válogatott ki nagy fáradsággal és szeretettel, Hentaller Lajos irt élet­rajzi tanulmányt, mely sok eddig ismeretlen adatot tár fel a Kossuth-család tagjainak életéből s Kossuth Ferencz alakját helyes megvilágításba helyezi az olvasó előtt. Számos kép is van a könyvben, köztük Kossuth Ferencznek több festménye atyjáról, korán elhunyt nejéről, egy tájképe stb.

Magyar irőnő német regényei. Német kiadók nem igen szoktak a magyar lapoknak € bírálati tiszteletpéldányokat» küldeni újabb kiadványaik­ból, — most mégis kaptunk E. Pierson drezdai kiadótól két kötet regényt. Az egyiknek a czime •Führe uns nicht in Versuchungi, (Ne vigy min­ket a kísértetbe), a másiké : «Stelltheim>. Szerzőjük M. von Berneck-nek nevezi magát a czimlapon. Mi sem szoktunk német irodalmi újdonságokról be­számolni, de erről a két regényről mégis megemlé­kezünk, mert szerzője tudomásunk szerint magyar nő, egy bár német eredetű, de hazánkban megho­

nosodott s magyarrá vált uri család leánya. Hogy miért irt német regényeket, holott magyarokat is tudna irni, azt nem tudjuk, de sajnálnunk kell, mert regényeiből arról győződtünk meg, hogy irói talentum, a ki előtt, ha kedvezően fejlődik, még szép jövő áll. Begényei a német arisztokráczia lég­körében mozognak, ezt a társaságot a szerző jól ismeri és élénk megfigyeléssel, változatos színekkel rajzolja. Nagy apparátussal dolgozik, bonyodalmas, fordulatos mesét sző-bogoz, az alakok egész sorát vezeti az olvasó elé, mindegyiknek jellemző beállí­tására s pontos lelki rajzára törekedve. Ily sok sze­replőnél nem kerülheti ki teljesen, hogy egyikük-másikuk kissé konvenczionális ne legyen, a fő­alakok rajzában azonban van eredetiség, finom lé­lektani részletezés. Az olvasóközönségnek érdekes olvasmány e két regény, különösen nők között nagy elterjedésre is számíthat. Iróembert meg azért érdekelhetnek, mert egy rokonszenves, tar­talmas és becsvágyó tehetség fejledezését látja ben­nük, biztató Ígéretül a jövőre nézve. Ez az Ígéret ugyan — Baj nos — nem a magyar irodalomnak szól, hanem a németnek, pedig akivándorlásnak ez a neme ép oly kevéssé kívánatos ránk nézve, mint a másik, — mégis mint egy magyar tehetség szép sikerét, érdemes feljegyezni nekünk is.

Űj könyvek: Kossuth Ferencz harmincz parlamenti beszéde.

Életrajzi adatokkal kiséri Hentaller Lajos; a beszé­deket sajtó alá rendezte Szatmári Mór. Számos képpel. Budapest, Kunossy, Szilágyi és társa kia­dása.

Dalmáczia. Irta dr. Havasa Bezső. Száztizenegy illusztráczióval, húsz műmelléklettel és egy térkép­pel. Budapest, Díváid Károly míüntézetének ki­adása; ára diszkötésben 16 korona.

A « VASÁRNAPI UJSÁG» 53-ik évfolyama.

A « V a s á r n a p i Ü j s á g » a legrégibb magyar szépirodalmi és ismeretterjesztő képes hetilap, é v e n k é n t több m i n t 130 íven , s több mint e z e r k é p p e l , «Regény'tár»-ral s rend­kívüli mellékletekkel is bővítve legjelesebb ha­

zai ivóink és művészeink közreműködésével je len meg.

A « V a s á r n a p i Újság» s z i n e s képmel ­l é k l e t e k e t is ad, több színben művészileg kivitt képeket.

A Vasárnapi Újság i l t egény ta r t czímü heti mel­lékletében a legjelesebb hazai és külföldi regényíróktól közöl elbeszéléseket és regényeket képekkel, s mint családi lap kiterjeszkedik a női munkakörre és divatra is.

Előfizetési föltételeink i A «Vasárnapi Ujság» negyedévre 4 korona, fél

évre 8 korona. A € Vasárnapi Újság» a Világkrónikával ne­

gyedévre 4 kor. 80 fillér, félévre 9 korona 60 fillér. Az előfizetések a tVasárnapi Ujság» kiadó­

hivatalába, Budapest, Egyetem-utcza 4. szám küldendők.

HALÁLOZÁSOK. Elhunytak a közeli napokban: FAA GÉZA föld­

birtokos, életének 59 ik évében Duna-Adonyban. — GERINCEK FERENCZ gyergyós'zentmiklósi volt föld­birtokos 46 éves korában a Szent Bókus-kórház-ban. — VÉRTESSI KÁLMÁN miniszteri tanácsos a ke­reskedelmi minisztériumban, a Vöröskereszt-egylet kórházában 48 éves korában. — SCHENK FLÓRIÁN kávés, városi képviselő, Temesváron 61 esztendős korában. — Jászárokszállási MÓCZÁR ANDOR föld­birtokos, életének 58-ik évében Kiskunfélegyhá­zán. — MÁDAT ISTVÁN nyűg. pénzügyőri főbiztos, Zilahon, életének 69-ik évében. — LÖVIK PÁL a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság vezértitkára, életének 68-ik évében Budapesten — Alpenfeldi BENRÁD LAJOS nyugalmazott királyi postatiszt és temesvári városi adóvégrehajtó, Temesváron 71 éves korában. — Idősb PAJOR BERTALAN nyűg. körjegyző Vinnán, életének 62-ik évében. — TÓTH LAJOS szi­lágycsehi állami polg. isk. tanár, életének 25-ik évé­ben. — CATTABINO SÁNDOR papírkereskedő életének 33-ik évében Eperjesen. — Idősb BERTALAN ANDRÁS 48-ashonvéd, a ki résztvett Szent Tamás ostromában, Nagyszeben bevételénél, aszász-sebesi, borgóprundi ütközetekben, Petőfit jól ismerte és Bem tábornok vitézségeért kitüntette. Meghalt Kézdiaimáson. — LINGAUER FERENCZ nyűg. m. kir. pénzügyőri tanácsos

A KLAGENFURT FELŐL JÖTT MOZDONY A BALESET UTÁN. A VILLACHRÓL JÖTT MOZDONY A BALESET UTÁN.

A P Ö R T S C H A C H I VASÚTI ÖSSZEÜTKÖZÉS. — Kabáth V. fényképei.

638 VASÁRNAPI UJSAG. 39. SZÁM. 1906. 53 . KVFOLYAM.

életének 74-ik évében Budapesten. — DEUTSCH KÁ-BOLT budapesti polgár, építési nagyvállatkozó 76 éves korában. Ő építette a Luther-házat is, mely a főváros legnagyobb bérháza.— Dr. ZSINDELY ISTVÁN, a sárospataki ref. főiskola jogakadémiájának nyil­vános rendes tanára Sárospatakon, életének 37-dik évében. — NIEDEBMANN VILMOS postamester, Szé-csényben, életének 50-ik évében. — Dr. SOLTI JENÓ ügyvéd, életének 31-dik évében Hódmezővásár­helyen. — VELCSET JÓZSEF a Nyitramegyei, Gazda­sági Egyesület titkára, Nyitrán.

SZÁSZ JÓZSEFNÉ szül. Fazekas Anna 56 éves ko­rában Győrben. — Özv. LÓWY LAJOSNÉ, szül. Nobl Eóza 64 éves korában Kaposvárott. — Özv. STEIOER PÁLNÉ szül. Fromhold Paula 39 éves korában Már-marosszigeten.

EGYVELEG. * Az orosz hadsereg tisztjeit nagyon roszul

fizetik. Egy hadtestparancsnok évi fizetése 4800 fo­rint, egy vezérőrnagy (tábornok) 1856 forintot s egy ezredes 1480 forintot kap.

A legú jabb amerikai összetételű, divatos kellemes, vonzó illatot árasztó parfeum a «Diana varfeumt, Urak, hölgyek egyaránt csodákat beszélnek a pikáns, elbűvölő illatáról, melyet a pesti uri hölgyek egyszerre felkaptak. Eredeti 5 koronás nagy üvegekben szállítja a magyarországi főraktár Erényi Béla Diana-gyógyszer­tára, Budapest, Eároly-körut 5.

Bob-hashajtó a legkellemesebb (10 fillér.) Nyugodt le lk i i smere t te l ajánlható anyáknak és

nőknek egyáltalában, hogy használják a gyorsan és biztosan ható, felülmúlhatatlan Babymira-kré-met, mert jobb, mint minden hintőpor; a fej és bőrkiütéseket, ótvart biztosan gyógyítja. Megszárítja a feldörzsölt, kipattant, vagy kipállott bőrt, a nedvesség által okozott bőrkipattanást leszárítja stb. 5 dobozt 3.20 koronáért, 10 dobozt 5.80 koronáért bérmentve

küld az egyedüli készítő Brodjovin H. gyógyszerész, Zágráb, 30 sz.

Szerkesztői üzenetek. Játék . N e m éreztet s e m m i t abból az e lborongó

érzésből, me ly lye l a gondokba merül t férfi a g y e r m e ­kek gondtalan játékát szemlél i .

A mi zsnrja ink. A kis e lbeszé lés n e m e lég érdekes arra, h o g y közölhessük.

Dal az o t thonró l . V a n e g y pár jó vonás benne , de n e m v e g y ü l n e k össze az e g y e s sz ínek hatásos , m ű v é s z i egészszé .

Bucsu . (Byron.) Műfordításokat csak akkor köz­lünk, h a n a g y o n sikerültek, erről p e d i g n e m l e h e t ezt m o n d a n i .

A 2495. sz. feladvány megfejtése Lndányi Antaltól Világot. Sötét. Világot, a. SötéU

1. Be7—d7 ! . . . Fh2xf4 (a, b) 1. — — — Ke5xf4 a. Va8—d5 f ! e6xd5 2. Bd7xd41 — KÍ4—g3 3. Bd7—e7 f matt. 3. Fb4—el f matt.

Világos. b. Sötét. 1. — . . . t. SZ. 2. Hf4xd3 f — V a 3 - d 3 3. Fb4—d6 t matt.

A 2496. sz. feladvány megfejte'se Kintzig Eóberttol. Világot Sötét.

1. Hf7—h8 __. K d 4 - d 5 (a) ». Hh8—g6 . . . Kd5—e6 3. Hg6-f4+___ Ke6—Í5 4. Vc7—c5 t matt.

Világos a. Sötét. 1. . '___ __. fö-15 á. H h 8 - g 6 . . . Kd4—d5 3. H g 6 - f 4 +.... K d 5 - d 4 4. c2—c3 f matt.

SAKKJÁTÉK. 2503. számú feladvány. Miskolozy Antaltól, Budapesten.

BOTÉT.

JB 11 H II I • • • II D • •&•*•£ •I I 'B '

KÉPTALÁNY.

7 ;,

6

H • t i 1

» b « d • < g ta

vn.Aoos.

Világos indul és a harmadik lépésre mattot ad.

A 36-ik számban megjelent képtalány megfejtése : Nincs oly hosszú nap, hogy estéje ne volna.

Felelős szerkesztő: Hoitsy P á l . Szerkesztőségi iroda: Budapest, IV., Keáltanoda-u. 5.

Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-utcza 4.

Sal Természetes v a s m e n t e s

V 3 t o r ü,fa-f°ríás kilüno hatású

vese - , hólyag--, rhenma- i s kőszvénybéntalmaknal , v i s e l e t i nehézségeknél , c iukorbetegségekne l a l e g i o -

4a emész tés i szerek hurutainál . Budapesten főraktár Edeskuty L. urnái.

LEOJOBB j FOO-CRÉME

EGÉSZSÉGÜGYI SZEMPONTBÓL a ROHITSCBI „TEMPEL''-FORRÍS

határozottan a LEGJOBB ÜDÍTŐITAL.

javítja az étkek izét. Készíti Maggi Gyula és Társa, Bregenz.

30napi megtekintésre, árjegyzékem feltételei szerint, tehát koCZ-kázat nélkül kiildőm utánvéttel a 603. számú «Népbarát» harmo­nikát, hogy mindenki amink fö1ülmuihatnll:in -ságáról meggyőződést szerezhessen. Ezen h;ir-ninnikának nemcsak a billentyűk, de a mély hangok és légszelepek részére is szavatolt, el­törhetetlen pergötollai vannak, továbbá 10 bil­lentyű, 2 regisler, dupl» hangolás.48 hang, 3 sor

j trombita. mahagóni "színben fényezve, fekete léczezett színes szélek­

kel, nikkelveret, dnnla fnv6val, fémsarokvéaővel. Nagysága 3 1 x 1 5 cm. Darabja K 7 . 4 0 M a g y a r önképző- i skola minden harmoni­kához i n g y e n . Olcsóbb és kisebb harmonikák a harmonika-játszás megtanulására főleg gyermekek részéreK £50 . 320,3.80,5.20,5.80, linómat* harmonikák K 8.60,9 50,10.40,11.40,13.50.14.20 árjegyzé­kem bői választhatok. Harmonikáimra nincsenek vámköltségek, mert minden darab csehországi készítmény. Kérem ezt figye­lembe venni. Nincsen koe zkázat! Becserélés megengedve.vagy a pénz vissza. Szétküldés utánvéttel az érezhegyi hangszer-

kiviteli ezé? által: Konrád János Brüx 743. sz. (Csehország.) N«gy kepei megj" árjegriék 3000-nel Ubb ábrával kivinitrs ingyen

éb bérmentve.

Szolid belföldi h a n g s z e r e k szét­k ü l d é s e l ego lcsóbb g y á r i á r b a n .

Közvetlen a forrásnál legolcsóbban lehet vá­sárolni. Szétkiildési fellételeim szerint nincsen ku •zkázat, mivel becserélés megengedve, vagy a pénz visszaadatik. Tanuló-hegedű már 4.80, 5.50. 6.—, 6.80, 7.60, 8.60 koronáéit. Hangverseny-hegedűk K 12.50, U.—, 17.—, 20.50. Orchester-hegediik erős hanggal K 24, 28. 32. 36 Solo-hegedük K 50, 60, 80, 120, 160. Hegedüvonó K -.80, 1.-, 1.40, 1.80, 2.—, 2.40 és feljebb. Piccolókés fuvolák szolid kivitelben, K - .90,1.60, 2.—, 3.—, 7.— és feli. Clarinettek legfinoma bbkivitelben kor. 9, 11,12, 14 és feljebb. Szétküldés utánvéttel vagy a pénz előleges beküldése mellett.

Erczhegyi hangszer-kiviteli cég. Konrád J á n o s Brüx, 744. sz.(Csehország.) Nagy képes magyar arjegyí̂ ket 3000 nél több ábrával, kívánatra insyen

éd bérmentve küldök.

FISCHER ÉS TÁRSA NAGYENYED «i.w»».»e.|

Ne vásároljon selymet mindaddig, míg mintákat nem hozatott a mi kezeskedett szolid, csodaszép újdonságainkból feketében, fehérben és szinesben.

Különlegesség: .Selyemkelmék menyasszonyi, báli, társasági es utczai loileltokra, valamint blousokra, bélésre stb. K 1 •15-tól egész K 18 ig méterenként.

Mi direki magánfeleknck adunk el és a kiválasztott selyem­szöveteket vám- és porlómenlesen lakásba szállítjuk. S C H W E I Z E R & C o . , L u z e r n U 3 2 . ( S v á j o z ) .

Selyemszövet-kivitel. Kir. udv. szállító.

ECTESÜLT f»- i i SZClÓOtTVÚllSIlOUII FISCKtR t» TIÍBSIL » AMBROSI t

t évi írásbeli jótál lás! E minőségben verseny nélkül!

5 korona! valódi svájezi Roskopf-rendszerű patent - horgony-

r e m o n t o i r - ó r a n i a s s i v s z o l i d a n t i -m a g n e t . h o r g o n y m ű -v e l , valódi email-muiatólap-pal nem papírlap v é d p l o m b á v a l ellátva, valódi nikkel tokban, s a r o k f e d é l l e l a mű felett, 36 óráig járó (nem 12 óráig járó óra) díszített és aranyozott mulatókkal, p o n ­t o s a n s z a b á l y o z v a 3 évi írás* eli jótállás,drbja K 5.— 3 darab._ __ « 14.-Másodperczmnlatóval « 6.-3 darab _ _ _ « 17.— V a l ó d i e z ü s t t o k

b a n másodpercz-mutató nélkül „ « 10.—

3 darab _ _ « 28.— Másodperczmutatóval <i 12.50 3 darab _ « 33.—

N i n c s k o c z k á z a t ! B e c s e r é l é s m e g e n g e d v e v a g y a p é n z l e v o n á s n é l k ü l v i s s z a f i z e t t e t i k !

Szétküldés utánvéttel vagy az összeg előzetes beküldése ellenében

Konrád János Biwft&ZSZ*, cs. kir. hites becsüs.

Gazdagon illusztrált árjegyzékünket, mely több mint 3000 ábrát tartalmaz érák, arany, ezüst és zenemüvekről, lálszerek, bőráruk, dohányzókellékek, aczéláruk, szerszámok, háztartási tárgyak és játékárukról kívánatra bárkinek ingyen és bérmentesea megküldjük.

K A K U K - O R Á K 8 . 50 díszes faragott szekrényben madár-diszszel, csontszámok és csontmuta­tókkal, fél és egész óra hívással, SS cm. magát, t e l j e sen fe l szere lve 3 aranybronz fenyőtoboz su ly lya l , pontosan járó e l sőrendű skót műve l 8 kor. 6 0 flll. Kerekóra 30 óráig járó lollvonómiivel 16 cm. átmé-retben 3 kor.; ugyanaz 8 napig járó 30 cm. átmérétben Biox. 60f l l l . Ml i-den óráért 3 év i Írásbel i jó tá l lás . Évente SO.OOO-nél több órát tzállitol; t. vevőim legjobb megelégedésére. Már magában ezen a maga nemében egye­dül álló tény legjobb bizonyítéka cégem szolidságának. A legcsekélyebb meg-rendeléttis a legnagyobb pontossággal

eszközölöm. Szétküldés utánvéttel

K O N R Á D J Á N O S első óragyára által

B R Ü X , 7 4 1 . s z á m . C s o h o r s z . Vagy képes niag-yar árjegyzék 3000-nél több ábrával

k ívánatra ing-yen é s bérmentve .

I T e c h n i k u m M i t twe ida l Igazgató: A. Holtz , tanár. (Szisz királyság.)

Magasabb technika i t an in téze t e lektro- é s gépész ­mérnökök, technikusok és művezetők kiképzésére. Gazdagon fel-~ szerelt elektrotechn. és gépépítő laboratóriumok. Gyári tanuló- «—

műhelyek. 3610 hallgató a 36 iskolaévben. _ ™ ^ J I Programm stb. díjtalanul a titkárság által. I pzjej

F i g y e l m e z t e t é s ! F i g y e l m e z t e t é s !

Karácsonyi jutalom. M i n d e n t i s z t e l t v e v ő m , a k i o k t ó b e r l - é t ó l

n o v e m b e r 3 0 i g e g y s z e r r e l e g a l á b b 4 0 k o r o n a é r t é k b e n m e g r e n d e l , — k a p i n g y e n k a r á c s o n y i j u t a l m u l : 1 d a r a b 4 3 4 3 . sz . e l s ő r e n d ű S a s R o s ­k o p f A l a r m » é b r e s z t ő ó r á t é j j e l v i l á g i t ó s z á m -l a p p a l 4 k o r o n a 2 0 fillér é r t é k b e n , b á r o m é v i Í r á s b e l i j ó t á l l á s s a l . November 30 után beérkező megrendeléseknél t. vevőim e karácsonyi jutalomban már nem részesülhetnek. A j á n l a t o s t e h á t a k a ­r á c s o n y i v á s á r l á s t n á l a m o k t ó b e r b e n é s n o ­v e m b e r b e n e s z k ö z ö l n i .

K O N R Á D J Á N O S első óragyár, B r ü x 7 4 8 . s z á m . ( C s e h o r s z á g . )

Epén most jelent meg 200 oldalnyi lőárjegyzékem, mely 3000 képet tartalmaz, kívánatra mindenkinek

ingyen és bérmentve megküld étik.

Vértes-féle Sósborszesz Minden házban szükséges.

39 szix. 1906. 53.vévroLYAM. VASAKNAPI ÚJSÁG. 639

T o r o n y h a r a n g ébresztő-óra i-reudü minőség, 3 0 órás ütőszer­kezettel és ébresztővel, erős h a n g ú h a r a n g g a l , simára fényezett gim-bölyü kerettel, átmérője 3 0 cm , üvegbetét es öralappal, S aranyozott sulylyal, teljesen felszerelve. 3 év i

Írásbel i j ó t á l l á s s a l csak korona 6 . 6 0 csak koczkázat kizárva! Becseré lés megengedve , v a g y apénz visz-sza ! — tSxélküldí utánvéttel vn •;/ az összeg előleges bel üldétt melle i K O N R Á D J Á N O S e l s ő ó r a g y á r a B r ü x , 7 4 0 . sz.

(Csehország ) 17agy képes magyar árjegyzék több m i n t 3000 ábrával kívá­natra bárkinek Ingyen é s bér­

mentve .

T o r o n y h a r a n g ébresztő-óra i-reudü minőség, 3 0 órás ütőszer­kezettel és ébresztővel, erős h a n g ú h a r a n g g a l , simára fényezett gim-bölyü kerettel, átmérője 3 0 cm , üvegbetét es öralappal, S aranyozott sulylyal, teljesen felszerelve. 3 év i

Írásbel i j ó t á l l á s s a l csak korona 6 . 6 0 csak koczkázat kizárva! Becseré lés megengedve , v a g y apénz visz-sza ! — tSxélküldí utánvéttel vn •;/ az összeg előleges bel üldétt melle i K O N R Á D J Á N O S e l s ő ó r a g y á r a B r ü x , 7 4 0 . sz.

(Csehország ) 17agy képes magyar árjegyzék több m i n t 3000 ábrával kívá­natra bárkinek Ingyen é s bér­

mentve .

30?

T o r o n y h a r a n g ébresztő-óra i-reudü minőség, 3 0 órás ütőszer­kezettel és ébresztővel, erős h a n g ú h a r a n g g a l , simára fényezett gim-bölyü kerettel, átmérője 3 0 cm , üvegbetét es öralappal, S aranyozott sulylyal, teljesen felszerelve. 3 év i

Írásbel i j ó t á l l á s s a l csak korona 6 . 6 0 csak koczkázat kizárva! Becseré lés megengedve , v a g y apénz visz-sza ! — tSxélküldí utánvéttel vn •;/ az összeg előleges bel üldétt melle i K O N R Á D J Á N O S e l s ő ó r a g y á r a B r ü x , 7 4 0 . sz.

(Csehország ) 17agy képes magyar árjegyzék több m i n t 3000 ábrával kívá­natra bárkinek Ingyen é s bér­

mentve .

BORHEGYI D A D W I 7 SZIKLÁBÓL FAKADÓ TERMÉSZETES D U l W l a . CYÓGYisÜDITÖ SAVANYÚVÍZ FORPÁSKEZELÖSEG B Á R Ó T , HÁROMSZÉK MEGYE.

VEZÉRKÉPV.SELÓ: " £ D * * £ Á * ™ " TELEFON2-38.

Z E N E M Ü V E K E T vegyünk

ROZSNYAI KÁROLY könyv- és zeneműkoreskertósében

IV. ker., Muzcm-köriit 15. szám alád. B Jí zenemííárjeriyzék ¥ 1 1 < Í V Í i r i

<> köiiyvjeoyssék l l l J j y C I i .

Badapesti Takarékpénztári és Országos Zálogkölcsön R.-T. I r o d á i : VI., Andrássy-nt 5 sz. a. 'saját házában).

Befizetett részvénytöke: 10 millió korona. Elfogad betéteket, leszámítol váltókat és előleget nyújt értékpapírokra.

M. kir. szab. oszt . -sorsjáték föe lárns i tó h e l y e : VL, Andrássy-nt 5- Xézizálog-ü z l e t e i : IV, Károly-körut 18., IV., Ferencziek tere 4. (Irányi-utrza sarok)., VII., Király-

utcza 57., VIII., József-körut i., VIII, Űllöi-ut 6.

KNUTH KAROLY m é r n ö k é s g y á r o s 11409

Cs. és kir. fensége József föherczeg udv. szállítója. Gyár és iroda:

B u d a p e s t , VII. k e r . , G a r a y - u t c z a 10. Központi viz- és gőzfűtések, légszesz- és vízvezetékek, csatorná­

zások, szellőztetések, szivattyúk, vizerőmüvi emelőgépek stb.

Tervek, költségvetések, jövedelmi előirányzatok gyorsan készíttetnek.

BALASSA-FÉLE VALÓDI ANGOL

gorkatej a legjobb és leghatásosabb 11636

SZÉPITŐ-SZER •i—S-szori bekenés titán eltávolít minden a r c z t i s z t á t l a n s á g o t , k i ­ü t é s t , p a t t a n á s t , m á j f o l t o t , b o r á t k á t , ( m i t e s s e r t ) . K i s i m í t j a a r á n o z o k e t , r e d ö k e t , é s a z a r c z W r t f e h é r r é , ü d é v é , finommá

v a r á z s o l j a . Teljesen ártalmatlan és a szépség megtartására, ápolására és növelésére minden másnál

jobb. — Csak B A L A S S A névvel valódi. — E g y ü v e g Ara 2 k o r o n a .

Minden hölgy kedvencze *„ u^R^szSl^it A r a 1 k o r o n a .

1 ? í n r \ m €»l"»ár»'y biztos védőié a fehér, krém és rózsa színben kapható B a l a s s a -*? I I K J I I I « X l . KJMI f é l e P Ú D E R . A r a 2 k o r o n a , k i s d o b o z 1 . 2 0 k o r o n a .

B í'í J ^ ^ Í , . arezszint, üdeséget, fiatalságot kölcsönöz a B a l a s s a - f é l e U G O R K A -« * J ' J S » C R E M . A r a 2 k o r o n a . • Készítő és szétküldési hely -

BALASSA KORNÉL gyógyszertára, Budapest-Erzsébctfalva. P o s t a i s z é t k ü l d é s n a p o n t a . — K a p h a t ó m i n d e n n a g y o b b g y ó g y s z e r t á r b a n .

PILULES ORIENTALES (KELETI PILULÁK) .

Szépség, a nyak szilárdsága, fejlesztés, a kebel helyreállítása, a kebel dússága.

Kezelése egyetlen a maga nemében és orvosi tekintélyek­től elismerve. Az egészségnek semmiképen ártalmas. Öt­

ven éves siker. Ezernyi elismerőlevél. Világhírű Egy üveg használati utasítással 6.45 K. utánvéttel 6.75 K.

Diszkré t bérmentes szétküldés . J. RATIÉ, gyógyszerész, 5, Passage-Verdeau. Paris. — Tessék czimezni : Török i., gyógyszerész, Budapest, Kiraly-u. 12., Pser-hofer Richárd, gyógyszerész Bécs, Singerstrasse 15., Fr. Vilek&Co. Prága Ii.,Wassergasse 19.. vagy bármely előkelőbb gyógyszertárba.

Nagy bútorvásár A budapest i asztalosmesterek

nagy bútorvásárt rendeznek a

városl iget i n a g y iparcsarnokban, mely

október hó 1-én nyílik meg.

írje Ingyen es

nagy kénes maj árjegyzékem 3Í nél több ábrával

érákról, arany és ezüstárukról.

KONRÁD JÁNOS első óragyára Brüx 735. szára.

(Csehország.) Valódi ezüst remon-toiróra K /.60. Valódi eziistláncx K2.50. Koczkázatkizárva I Becse­rélés megengedve v. a pénz vissza.

Tanító nélkül, tanulás nélkül, kóla 'nélkül mindenki jálszhatik

Fuvóaccordeoíi hangszeremen

dalokat, táncmket és indulókat. Különösen ajánlható lakodalmi és alkalmi mulatságokra, kirándulá­sokra stb. A hangszernek 10 bil­lentyűje. 20 hangja, 2 mély hang­billentyűje van és 1 darabnak ára magántanulási iskolával együtt esak K 2 .50 , 3 darab K 7.—. Aceordeon a legfinomabb kivitel­ben és legjobb hangokkal K 3 6 0 . Szétküldi utánvéttel vagy a pénz

előleges beküldése után K O N R Á D J Á N O S h a n -u s z e r k i v i t e l i h á z a . B r ü x , 7 4 5 . s z á m ( C s e h o r s z á g ) . 3000-nél több ábrát tartalmazó nagy képes magyar árjegyzékemet

ingyen és bérmentve küldöm.

?<«J

Bruyérfa pipál* elsőrendű gyártmány

valódi elpusztíthatatlan Broyérfából Sima pipafej, erősen meghajlított nedvtartóval, meggyfaszár, selyem csövei és szaru jzopókával, körülbelül 21 cm. hosszú c s a k \ k o r . .">(> fi 11. Ugyanez, de faragott Brnyérfafejjel K 1 .60 Kellemes és száraz, ezért tiszta és utol­érhetetlenül kellemes izii dohányzás. A leg­nagyobb választékot dohányzó-szerekről talajhatja árjegyzékemben, melyet kivánatra

ingyeaés bérmentve küldök. Megrendelhető: K O N R Á D J Á N O S k i v i l e l i b a s a á l l a l

Brf lx , 7 4 6 . s z . ( C s e h o r s z á g . ) Kérje saját érdekében gazdagon illusztrált 3000-nél

lőbb ábrával ellátolt árjegyzékemet ingyen és bérmentve.

Ofermvaflo-CHINA-BOR VASSAL

• r i s l t f i s a a r g y e n g é l k e d ő k , v é r s z e g é n y e k én l a b b e d o r e k • z á s e é r a . É t v a « r c e r j e s s t « , i d « e -

e r ő . i t ő é . T é r j e v i t ó mmmr. 11600 Kitönő h. Több mint MOO errasi vékainy

J . S E R R A V A L L Ó , T r l e . t e B a r o e l * . Vásárolható a gyógyszertárakban félliteres Ivegekbei

1 K 3.00, egééi litere. Svegakkei i K 4.8*.

Jól járó feketeerdői óra s z é p e n f a r a g o t t s z e k r é n y b e n , meg-b í i b a t ó , j ó s z e r k e z e t t e l , 3 évi írásbeli jólállásssl, fehér csonlmutalókkal és számokkal, IS cm. magas, teljesen felszerelve, aranyozott

súlyokkal c s a k 2 . 8 0 k o r o n a . Évente több mint 80,000 órái küldök szét m. t. vevőim l e g n a g y o b b m e g e l é g e d é s é r e . Ez az eddig e g y e d ü l á l l ó s z á m lezjobb bizonyítéka c z é g e m m e g b í z h a t ó s á g á ­n a k . M i n d e n , m é g o l y k i s m e g b í ­z á s t i s a l e g n a g y o b b l e l k i i s m e r e ­t e s s é g g e l e s z k ö z l ö k . Siélküldi uláiiu'liel

K O N R Á D J Á N O S ó r a g y á r B r ü x 7 4 2 . s s . (Csehország.) .Nagy képes magyar irjegyzékemet 3000-nél

több ábrával ingyen és bérmentve ku.ilöni.

W1CHTL ES TIRJSi B U D A P E S T

IV., Eskü-út 6. sz. ( C l o t i l d - p a l o t a ) .

Ajánlja dúsan felszerelt raktárát f é n y k é p é s z e t i k é ­s z ü l é k e k és h o z z á v a l ó c z i k k e k b e n .

Az általánosan elismert ki­tűnő W e l l i n g t o n p a p i r o k és l e m e z e k egyedelárusitói.

Árjegyzék díjmentesen.

Babymira-Créme S.VWRJ erejével felülmnl minden hintőport. Eltüntet mindennemű bör és fejbőr kiütést, ótvart, ráneznt, megszárítja a nedves, fel-durzsölt és kipattant bort. Felnőtteknek

in ajánlatos. Az ('ii.vedüli k é s z í t ő :

BRODJOVISfl. gywgysz., Z Á d K Á B , 30. szám.

Franko küld 5 dobozt 3 kor. 20 flll., 10 do-hozt 5 kor. 80 flllérért használati utasí­

tással. Törvényesen védve.

.wn

L i i^^Z.PAFIRÁHUás^Z/^.FÉMKAPQCS f,YÁRAl — —i 1 " w - '"• !__aBaVeWBss^^nm^3KaaÍssssssf

Budapest , 1., Mészáros-utcza 58. szám át ír t? l^£^^ért'ih2nu°^'^*'{^UjU'*-doho'0^t S a j t o l t k « , A dobó-n o i a t , l é g m e n t e s e n e l z á r h a t ó , ö s s z e h a j t h a t ó d o b o s o k a t , pólyák k ö t ó m o o t . stb csomagolására. H l a a t ó i o b o s o k , valamint h á s o t t I « ^ k X í n W w aágban. T o ^ d o h o s o k Vé küogr.-tól 10 küogr.-ig, ,aU,nint 6. W Z, » M l e r e í ^ e . _ , . - " eaomagolasáhos. G Ó » * r o r e b e m - e i M t e z v e . S 0 0 s * . i u a l u s « .

-y«P< gyártás lőO,OOQ doboz. 1131

640 VASÁBNAPI ÜJSÁG. 39. SZÁM. 1906. 53 . ÉVFOLÍAM.

kelme-, selyemfestő- és végy tiszti tó-Berketz István utóda e# - Virtéki megbi/ .a tások j u t á n y o s á n és pontosan eszközöl te tnek . ~m l»oMlukM.leiiié.iyek- cziiiizeii.lők : IX., Kinizsi-atcza 14. Ár jegyzék ingyen.

Telefon G 3 - 3 « .

fjyara, Budapest, Kinizsi-ütcza 14. Telefon « 3 — 3 6 .

Gyűj tő t e l e p e k : IV., Váczi-utcza 51 . V., L i p ó t - k ö r u t Ki .

VI., Izabel la -u tcza 6 6 . VII . , K e r e p e s i u t 7 « . VIII . , Üllöi-ut 3 0 . sz.

190O. P á r i l i v i l á g k i á l l í t á s G r a n d P r i x .

KWIZDA FERENCZ JÁNOS es. és kir. osztrák-magyar, romín kir. és bolgár feje-telini szállító,

körgyógyszeréa Bécs melletti korneuhu rgban.

KWIZDA-féle Restiíutious-íiuiil osász . é s k i r . s c a b a d a l m a -• o t t z n o s ó v i s l o v a k s z á m á r a . E g y ü v e g á r a 2 k o r . 8 0 flll. 40 év óta az udvari istállókban, a ka­tonásig és magánosok nagyobb istállói­ban használatban van nagyobb elő- és utóerősilőüi, inak me­revségénél stb. az ídomitásníl kiváló munkára képesiti a

lovakat. K w i z d a - f é l e

K é s t i l u t i o n s f l u id csak a mellékelt «éd-legygv el valódi. Képes árjegyzékeket ingyen ss bérmentve Főrak­tár T ö r ö k J ó z s e f

g y ó g y s s e r t . , B a d a p e s t , K i ­r á l y a . 1 2 . , A n d r á s s y - n t 2 6 .

Hogy eszményi szépséget érjen el, ahhoz okvetlen M I D A N f a A " r D ü M T T '

s z ü k s é g e s * „ i l l l t f A J I i l A ' U n L f l l L 1 használni . E z azon szer, me ly lye l szépségét fejleszt­heti és a legmagasabb élet­korig is megóvhatja , a nél­kül, hogy egészségének ur-taliMira volna.

A ••iranna-créme* nem­csak minden szeplőt, máj-foltot, pöraenést távolit el, h a n e m az arozbőr redőit i s , miál ta l szépitőleg és fiatn-litólag hat .

E g y tégely • I i r a n d a > -créme 1 kor., egy doboz • Iiranda>-puder (3 színben) 1 korona, egy darub

•liranda-szappan 70 fillér. Budapesten kapható: TÖBÖK JÓZSEF gyógyszertára ban, vagy a készitőnél, DIEBES I. C. utódánál Észé ken, felsövárosban, a hol postai megrendelések ason-

nal utánvétel mellett es 'közöltetnek 1168V

VERSENY ÉBRESZTŐÓRA amerikai rendszer, minden helyzetben jól járó, szolgálatkénes jó ntfcongben, jó és pontos járásért 3 ov i Í r á s b e l i j ó t á l l á s s a l , dirobja K 2 . 9 0 , 3 darab K 8 É j j e l v i l á g í t ó s z á m l a p p a l K 3 . 3 0 , 3 darab K 9 . kor/ka/ ii kizárva ' Becsere-üt megengedve, vagy a pénz vissza I Szétküldés utánvéttel vagy a pénz elö-

lese< beknldóse mellett aTOJTRAD J A S 0 3 e l ső óxagyát Brüz 739). ssara (Csehorssagt aTagy képes 3000-nel több ábrát ta • talmazó magyar árjegyzékemet órák, arany- e s ezüst-arukról kívánatra Ingyen és bórmentve

küldöm.

»rtk*p rlfáai laesler, f"k«r««gl ••! ..rl náUUio "^. . - -^

Budapest IV. lm.. Kossuth Lajos-utca 4. B •JáaU* kai<ttm<nr«lt

: fájós lá]baűki?su rr=

OLCSÓ JÓ ÓRÁK. - ^ B V a l ó d i e z ü s t r e m o n t o l r - ó r a , a cs kir. fémje'ző hivatal jelzésével, zománrzozott mulató-lappal és másod-eri'.miitatóval, pontosan szabályozva

kor. 6 0 fali., duplafedéllel 1 1 kor. 5 0 liU.Roskopf-rendsz. hor­gonyművel nyitva 10 kor. Ugyanaz duplafedéllel 1 3 kor, r>0 MII. Arany és ezüst mii órák dús vá­lasztékban. Az ös,zes órák pontosan fel vannak

I ln.zva és a legpontosabban ' szabályozva, s ezért a 3 évi

írásbeli jótállás hiteles. Koczkázat nincs ! Kicse­rélés megengedve vagy pedig a pénz vissza-ailatik. A megrendelést

utánvét mellett eszközli: K o n r á d J á n o s , e l s ő

ó r a u v á r a , B r ü x , 7 3 8 . 8z.(Csehorsz.). cs. kir. birói hites becsüs. A elegemet »reny és ezüst ztillitáii érmekkel tűntették ki. Alapíttatott 1887-ben. A tóbb mint 3000 képpel aiszitett magyar árjegyzékem^ órák, er.iny, ezcst, zenemüvek, látszerek, bői-Árak, dohányzó kellékek, aczelárnk, szerszámok, hiztartási tirgyak, játékárak stb.-röl kívánatra bárki ingyen

és bérmentve megkapja.

Kitűnő minŐ8éffü rí i i I i i

kosarak , kéz i táskák , toilell-táskák, női ka lnpbörünr iök ós Ixirdiszműáriiklegnagyrbb

választékban

H E L L É R jMÓR u t ó d a ; Jmrotulösn éf,'j.g.

I>u<i ; tpes l , K á r o l y - K ö r ü l [ 3 . s z á m . Képeidrjffiytéh vidékre, ingyen és, bérmentve.

KINEMA.TOGEÁF! Í - K J E szamara.

Mint «L»terna M«gi«»» » használható. UH cm. magas, .1 színes képszalaggal (I ilnis) és 12 üvegképpel, petróleum­lámpával, reflektorral és hasz­nálati ntasitáss.il teljesen {át­

szerelve, doho/l>:in K 17. E mozgófénykép készülékkel a fiatalok és öregek által kedvel élölcnyképek a falra varázsol­hatok. Szerkezete nagyon pon­tos és igen egyszerű, ugy hogy bármely gyermek állal iskoiiy-nyen kezelhető. Közvetlenül

megrendelhető K O N R Á D J Á N O S e l s ő n r a g y á r á b r i l , B r ü x , 7 4 7 . s/„ ( C s e h o i * z i i ( | . ) Nagy képes magyar árjegyzék mozgófényképekről, laterna magirákról, gőzgépekről és mecha­nikai játékokról stb. kívánatra bárkinek ingyen és bérmentve.

Ha őszül a haja ne" használjon mást, m i n t a

,.STELLA"-HAJVIZET. mert ez nem hajfcstő, de oly vegyi összetételű szer, rrelj a haj eredeti szinét,adja vissza. Ü v e g j e 2 K.

Z 0 LTÁ N BÉLA 'gyógyszertárában. B a d a p e s t , V / 4 9 , S s a b a d s á g t ó r , S é t a t ó r - u t o z a

• á r k á n . 11186

Sok D I Ó előkelő úrhölgy használja a v i l á g a i r a F ö l d e s - f é l e

MARGIT-GREMET, merj zsírtalan, ártalmatlan i rSgtSn népit. & F ö l d e s - f é l e M A R O I T - C R E M E gyorsan és biztosan hali ártalmatlan txer s z e p l ő k , m á j f o l t o k , b ő r a t k á k , p a t t a n á s o k , k i ü t é s e k s mindennemű b ó r b a j e U e n . A világ legelőkelőbb hölgyei használják és elragadtatással beszélnek annak páratlan és csodás hatásáról ügy tégely elhasz­nálása alán erről mindenki meg fog győződni

Postán utánvételléI vt( zetesbekfiJdéseatánkü

Legkedveltebb, legjobb haifestőszer a

MELAN06ENE fekete é s b a r n a s z í n b e n .

Ezen kitűnő és ártalmatlan készit-ménynye l hajat, szakált, bajuszt pár perez alatt feketére vagy barnára le­festeni. A szin állandó és a ter­mészetes színtől m e g n e m különböz­tethető. Ártalmatlan és alkalmazása igen egyszerű. N e m piszkít. 11284

A r a 2 k o r o n a 8 0 f i l l é r .

^fe£F81deg kelemen ̂ T M . Arad. ntxsSffSSSi*s&s&S&

Óvjátok gyermekeiteket a hátgerincz elgörbfilésétöl t Hátgerincz elgörbül shen szenvedő

IS éves leány műfűző a fűző alkal-alkatmazása előtt. mázasával.

Keleti J. testegyenészeti műintézete készít jótállás és a legolcsóbb gyári árak mellett;

I X i l i ' i f i ' W Ö l r i a - f H e s s m g vagy Dollinger tanár I V I U I U ^ W I V w L j rendszere szerint, hátgerinez stb.

elferdülésének gyógykezelésére. Egyenestartók hanyag test tartás meggátlására.

M _ I • f ,". _ Jí \- ~ 4. plastikai párnázassál stb. e I I T U Z O K e L N„i kiszolgálás.

Járó- és támgépeke t , %£& £££ szerint, a boka- és csipőizúlet gyulladásánál stb.

Mülábakat és m ű k e z e k e t *J$'*%; uikai kivitelben, több évi jótállás mellett! — G y ó g y -H z o b i i t o r n a - l t é s z i i l é k e k , valódi amerikai és nngi I

gyártmány, nagy választékban I 109&6

kérjen ingyen és liérirenhe legújabb képes árjegyzékei K E L E T I J . o rvos i m ű s z e r - g y á r o s ,

B U D A P E S T , I V . , K o r o n a h e r c z e g - n t c z a 1 7 . sz

K Ö V É R S É G k2ral TÍ"?6?- Kül0"' ."*ny- "o1

• » U v/ s_iS»kZ»a-jT_s pénz mit ér, ha nincs egéazség* PedU minden b e t e g s é g n e k kezdeté t as e m é s z t é s i zavarok 4a az el hájaaodáe okozzák. Azért kell Ideje korán, ha a haj ninos még elhara pódzva, c»ak agy kísérletet tenni a v i l á g b i r ü Mandor-porral, melynek ara azért oly cseké ly , hogy minden embernek módjában le­gyen azt m e g h o z a t n i . Mandor egy doboz 2 kor. 80 fillér. Tekin­t é l y e s o r v o s i é s v e g y é s z t bizonyítványokkal és utasítással után­

véttel, vagy a pénz beküldése meUett, szétktlldi

Mad. Mandl Ma, Bpesl, ZSSSSZSSSSSSSS.

tíS" chininaukorkája JSSL Ghlntn ezukorka

aasíOTAT Bkaaae.

M tm.AM.iti DMUW h M M M M t a

WUB3GBSÍWEB.

Többszörösen kitüntetve, 1869-ben a magyar or­vosok és természetvizs­gálók fiumei vándorgyű­lésén 40 arany pályadíj­

jal jutalmazva. L á z e l l e n !

N e m k e s e r ű ! Legjobb szer láz, valló-láz, malária ellen, külö­nösen gyermekeknek, a kik keserű chinint be­

venni nem képesek. Valódi, 11468

ha minden egyes piros csomagolópapíron

R o z s n y a y M á t y á s névaláírása olvas­

ható. 11266

Rozsnyay Mátyás gyógyszeretára

Arad, Szabadság-tér.

K i c s e r é l é s m e g e n g e d v e v a g y a p é n z v i s s z a .

Kérjen saját érdeké­ben nagy képes ma­gyar árjegyzéket In­gyen és bérmentre.

4022. sz. Fekete aczél

remontoir-óra

fehér v. fekete szám lappaLFelhozó korona cs üvegiartó abroncs aranyfíoubleból, jól-

igazitott «Lnna» Ors­imnél és 'ó évi ii ás—

béli jótállással c s a k 7 k o r o n a ,

ugyanaz kettős fedéliel 8 k o r o n a .

Megrendelhető: K o n r á d J á n O S £ Ü ? óragyárában B r ü x

* u y , 77 7 . 737. szám. iCsenorsság.) , es. kir. birés. felesketett becsüs.

Kitüntetve a cs. kir. sas-, arany- és ezüst-érmekkel

Fraiíklin-T arsnlst nyomdája, Budapest, 7V., Egyetem-ntcza 4. szám.

v>

SZBRKKSZTÓ FŐMUNKATÁRS

4 0 . SZ. 1906 . (53. ÉVFOLYAM.) \ HOITSY PÁL. MIKSZÁTH KÁLMÁN. BUDAPEST, OKTÓBER 7 Szerkesztőségi iroda: IV. Beáltanoda-utcza 5. Kiadóhivatal: IV. Egyetem-ntcza 4.

Egész évre _ Előfizetési leltételek: \ Félévre

Negyedévre _

1 il korona. A • WfdgJrrőnf/cds-vnl 8 korona, negyedévenként 80 fillérrel 4 korona. több.

Külföldi előfizetésekhez a postailag meg­batározott viteldíj is csatolandó.

Iff SEMMELWEIS.

•EGHATÓ és lélekemelő ünnepélv folyt le a múl t héten fővárosunkban. Az em­beriség egyik legnagyobb jóltevöje, ha­

zánk egyik legnagyobb fia: Semmelweis Ignácz szoborként megelevenedett alakjához járul tak a bel- és külföld kiváló orvosai, hogy a késői el­ismerés és hála koszorúit elhelyezzék szobrá­nak lépcsőire. Semmelweis Ignácznak köszöni a tudomány, s a szenvedésekre kárhoztatott em­beriség, hogy megmentet te az anyákat ama szörnyű betegségtől, mely őket legmagasztosabb rendeltetésük betöltésének napjaiban tömege­sen, a XIX. század 40-es éveiben pedig, a mi­kor az orvosi tudomány a kórboneztani alapra helyezkedett, szinte járványszerűen pusztította. A gyermekágyi lázat, az anyák, a családok e rémét, mely himlőhöz és fekete halálhoz ha­sonló méreteket öltött már, Semmelweis küz­dötte le, s méltán illették őt azzal a névvei mely szülőházának (I. Apród-utcza 3.) falába ékelt emléktábláján olvasható: «az anyák meg­mentője.*

Semmelweis, mint egy a XVII. században már magyar honosságú család sarja, 1818 júl ius elsején Budán született. Szülővárosában láto­gatta az elemi iskolákat, itt j á r ta a gimnáziumot, s egyetemi tanulmányainak is egy részét a pesti egyetemen végezte el.

1846-ban hajlamai által vezérelve, a bécsi szülészeti klinikára került s 1847-ben tette meg áldásos felfedezését, itt derítette fel az orvosi tudománynak amaz örök-igaz tételét, hogy a gyermekágyi láz nem egyéb, mint vérmérgezés, az ú. n. gennyvórűség, melyet bomlott szerves anyagoknak felszívódása idéz elő. Kimutat ta és bebizonyította, hogy ezen anyagokat kívülről jut tat ják a szervezetbe, melyben ha felszívód­nak, a gennyvérűséget okozzák, s ennek a meg­támadott egyének áldozatul eshetnek. De nem­csak a szörnyű betegség okát derítette fel Sem­melweis, hanem a biztos védekezés eszközeit is kijelölte.

A kórelhárí tás kettős alaptételét is ő állította feL mely így hangzik : «ne vigyetek az egyének szervezetébe bomlott szerves anyagokata é s : • távolítsátok el az egyének szervezetéből a bomlott szerves anyagokat, még mielőtt fel­szívódnának.*

A mai korban, a mikor az egészségtan elemeit már az alsó iskolákban is országszerte tanítják,

a mikor úgyszólván valamennyien ismerjük e kettős tételt s annak megfelelőleg bánunk el azokkal a kis sebesülésekkel is, melyek meg-annyiunkat bőrhorzsolások, tűszúrások alakjá­ban úgyszólván nap-nap után érnek, Columbus tojásának tűnnek fel Semmelweis tételei. És úgy is van. Semmelweis felfedezése egyszerű, átlátszó, mint minden nagy igazság. És ez az igazság manapság nemcsak a szülészetnek, de a sebészetnek is, nemcsak irányítója, de további

fejlődésének biztos alapjává tétele. A Semmel-weis-féle kórbáritó tételek alapján áll Listernek is, a modern «tiszta sebkezelés» apostolának tanítása, sőt az orvosi történelem azt mu­tatja, hogy épen Listernek, sőt később még Pasteurnak és Kochnak kellett fellépnie, kik a bomlott szerves anyagok mibenlétét a bakterio­lógia segítségével közelebbről is meghatároz­ták, hogy Semmelweis áldásos felfedezésének útja töressék.

SBSSSS , - v -

4 * "

%w

, S£MMELW0$^

• • S E M M E L W E I S S Z O B R A . — STROBL ALAJOS SZOBORMŰVE.