160

R O C K I S T V Á N G É P G Y Á R APesten, soroksári-ut 20. szám alatt,

ajánlja ugynevezett „Röck-féle" ismét gyakorlatilag javított cséplőgépeit, kerekállványon tisztítás- észsákolással. Hozzá valóságos hordozható mozdonyt, a nélkül, hogy kerekeiről le kellessék emelni. Vantovábbá Ifensnian féle rsépiö , kovácsolt rácsozott vaslatu dobbal, mely soha sem törik; ugyszinteamerikai (czövekes) nagy munkaképességgel, hozzá erőfokozott mozdony, szinte tisztító s zsákolórosta, mely minden cséplő mellett használható, — mind ez leszállított áron.

Tökéletesen felszerelt őrlőmalmok, gőz-, szél-, viz- és lóerőre, finom őrléshez való hengerrel,részletei is külön-külön, állványok, kövek, a vasrészek suly szerint.

Mindenféle sajtók, u. m. élesztő, keményítő, bor, olaj, nyomdai kézi és gyors, valamint gön-gyölő-sajtók, végre burgonya-, zab-, malátazúzó és spodiumtörő.

Álló, fekvő vagy hordozható minden nagyságu gőzgépekre érkező megrendelések egéi-z kész-séggel teljesittetnek.

Elősorolt gépek nagyobbára készen kaphatók.Gazdasági gépkészletem a legnagyobb választékban elismert jelességü Howard-féle ekék I-ső

számu 15 ft., 2-dik 13 ft., 3 dik 12 ft,, 4-dik l l frtért, aczél szántóvassal 1 frttal feljebb.Rögtörők, boronák, irtókapák, töltögető és kapáló ekék, rétgyaluk, szénagyüjtők, morzsolok,

répavágók, mindennemű szecskavágók ea szórva-vető gépek 12' 3 soros repcze- és kukoricza-vetésre,mind a legjutányosabb áron.

Mint eddigelé, ugy ez évben is a közeledő tavaszkor szándékom vidékre szakértőket kiküldeni,kik a tőlem vásárolt cséplőket megvizsgálva, szükség esetében kijavitandják. Hogy tehát a tisztelt gazda-közönség költséggel tul ne terheltessék, felkérem ezennel, miszerint a szükségelt javításról legfeljebbjöv > ápril hó 15-ig okvetetlen értesiteni sziveskedjenek, a gépek megvizsgálásával, esetleg kijavításávalazonban csak azon egyént bizzák meg, ki tőlem 186fi-ki igazolványt gyári pecséttel ellátva képes elő-mutatni, mivel az előbbiek érvénynélküliek. " ..

Pesten, márczius hóban 1866. BOCK1552 (3—6) gyár-tulajdonos.

Znin Alibanemphfehlen 1557 2 — 6)

rother, brabai.ter un<\ steirischer Klee,echt französiseher Luzern-Klee,

weisser Klee,Esparsette,Timothée,

engl , französ. und ital. Raigras.Honiggras,

sowie allé andern Klee-Grassamen-Mifchungpn;

amerikan-schen Pferdezahnmais,Kukuruz,

Acker- und Riesenspörgel,Wickrn,

Buchweize»,gélbe, weisse, blaue Lupine,

engl. Turnipssamen,Quedlinburger, Magdeburger Zuckerrüben-

samen,diverse Futterrm kelrübensamen,

neuseelünder Sommerraps,ccht 1865 Rigaer und Pernauer KronSSe-

| I Leiusamen,Pflanzenkartoffeln,

weissen und schwarzen Maulbeersamen,Waldsamen,

allé Sortén Gemüsesamen.Zuglei eh empfrhlen unser Láger von :

echt engl. Portland-Cement,echt engl. Strinkohlentheer,

echt Peru-Guano,• Knochenmehl,

Rapskuchen und Mehl,echt belg. Wagenfette,

Wiener-Neustiidter Binderspeck.

Bruder FRANKL in Prag,Schillingsgasse (Poríc) 1074—II.,

Hotel „englischen Hof."

Tizenharmadik évfolyam.

Föltünóleg olcsó árakonárultatnak

rumburgi vászonraktárában„a magyar koronához" Pesten,

a váczi-utczában 6-ik szám alatt, a „Nádor"-szálloda átellenében,n vásznak valódiság és rAfmértékérü jótállás mellett.

54 rőfös rumburgi végvászon, 30 rdfös */« és */« fonal- vagy bőrvásznak,50 „ V« hollandi „ g ( ) ^ t/i é g 5 / < s z i U z i a [ h á z i . v á s z n a k i

88 „ V« és s/i creas-vásznak, , % és Vi széle;ségú lepedővásznak.Mindenféle

asztalneműk, kávéabroszok, törülközők, lenvászon-zsebkendők.abroszok és ágyteritök, ágykanavászok és tarka csinvat, függönyök

és mindenféle fehérnemű-árúk stb.NB. Nevezetesen bátorkodik ezen raktár legnehezebb minőségü 54 röffls

ramborgi vásznaira figyelmeztetni, mely rendkivül jutányos árainál fogva olcsóbbakerül, mint bármely más silányabb minőségü vá*zonfaj.

Továbbá gazdag választék a

legujabb tavaszi gyapjuruhakelniékböla 24. 30, 34, 38, 40, 42, 45, 50 kr.

Angol lustrék és muhairok 75, 80, 90, 100 kr.Co8manosi perkálinok 36, 38, 40, 42 kr.Franczia batiz és Jaconas 34, 36, 38, 40 kr.

flíT* Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan teljesittetnek, é§ kívánatra ár-ixabály küldetik. 1Ő68 (2—8)

i z o n y i t v á n y . 1527 ( 2 - 2 )

Alólirott, községben orvos és gyógyszertár hiányában már több év óta Pestrőlhordatván gyógyszereket, és a többek között az «ngol patent-köszvényvászont •) ismegrendelvén magának, mely mindig jó sikerrel használtatott köszvény, csúz, nem-különben daganatok gyuladások és kificzamodásoknál is. Csak egy esetet akarokfelemlíteni, egy asszony, ki 16 év óta iszonyu szaggatásokban szenvedett, már ahalálhoz igen közel volt és az utolsó szentségekkel elláttatott, ezen kosi vény vászonhasználata által egészsége ismét tökéletesen helyreállott. Melynélfogva kötelezveérzem magamat, ezen lélekisroeretesen kiállitott bizonyítványomat nyilvánosságelébe juttatni, hogy szenvedő embertársaimon segítve legyen. Kelt Tordán, jan.80-kán 1866. Arménd Friedrich,

apát és plebános.•) Kapható Pesten: Törflk József gyógyszerésznél király-utcza 7. SÍ. a.

Die„Verhandlungen des Ungarischen Reichs-tages" 1865.1866.

Herausgegeben von S. Chor in i , Redakteur des „UngarischenFremdenblattes" (in deutscher Original-Uebersetzung).

Die Aufmerksamkeit Europa's ist gegenwSrtig zum guten Theil von dem inUngarn's Hauptstadt berathenden Reichstage in Anspruch genommen. Ein grossesund s«lrenes Schau«piel ist es , welches daselbst geboten wird. Monarch und Volk,die sich sö viele Jahre kühl gegenüberge3tanden, haben ein einseitiges Experimen-tiren aufgegeben, welches sie mehr und mehr zu entfremden drohte; von beidenSeiten wurde endlich die Absicht, sich zu versöhnen, kundgegeben, und demlteichü-tage in Pest fiel die Aufgabe zu, den Grundstein zu einem Gebüude zu legén, wel-ches unter Mitwirkung der Gesammtvölker Oesterreichs vollendet, sie allé alsKinder einer Fasoilie beherbergen soll

Wir haben uns, bei dem hohen Interessé, welches die Verhandlungen desnngarisehen Rcichstasccs bieten, entschlossen, die in dieser Körperschaft geführ-ten Debatten, allé hierauf Bezug habenden Aktenstücke, Biographien etc. in einemheftweise ersebeinenden Werke herauszngeben. Die mit PortrSts geschtnüekten, ind e u t s c h e r S p r a c h e erscheinenden Hefte werden, abgese^en von dem augan-blicklichen Interessé, in gleichmassige Bande vertheilt, ein dauerndes Monument fürdie Thatigkeit dieses Reichstages bilden. Wir laden somit zur Pranumeration aufdieses Werk ein, von welchem bereits d r e i H e f t e erschieiien sind.Preis: mit Zusendung des „Ungarischen

Fremdenblattes'GanzjahrigHalbjahrig

7 fl. ö. W.3 fl. 50 kr. ö. W.

Die „Verhandlnngen des nngarisehenReichstages" alléin:

Ganzjáhrig . . . . 5 fl. ö. W.Halbjahrig . . . . 2 fl. 80 kr. ö. W.

sammt Fostversendung.Im nachsten Quartale beginnt im Feuilleton des „Ungarischen Fremden-

blattes" ein historischer Roman unter dem Titel :

Gráf STEFAN SZÉCHENYI 1 6 5 3 ( 3- 3>•on S. Chorini .

Die PrSnumerationsbetrage sind an die „Redaktion des Ungarischen Frem-denblattes", Pest, Stadthausplatz Nr. 3, zu adressiren. Buchhandler erhalten denüblichen Rabatt.

„Die Redaktion des Ungarischen Fremdenblattes."

SIGLgépgyára s vasöntödéjében Bécs, Alsergrund,

mindennemű gazdasági gépek, n. m.:locomobile 4—16 lóerőre, gőz-cséplő-gépek, járgány, és cséplőgépek,vetögépek, tisztító-és őrlőmalmok, szénagereblyék, boronák,szecska-vágó-, daráló- a kaszáló-gépek, fa- és deszka-fűrészek, kukoricza-morzsolók sat. a legnagyobb s legdúsabb választékban folytonosan készenkaphatók.

Illustrált árszabályok kívánatra bérmentesítve küldetnek. A gépekszilárdsága és tartósságaért, valamint működési képességükért jótállásbiztosittatik. 15ő9 (2—12)

Nincs többé Dorsch májolaj!

GRIMAULT és TÁRSA gyógyszerészekJÓDTARTALMÚ RETEK-SZÖRPJE

PÁRISBAN (Kue Richelieu 45). 1894(13-32)Azoa sok nemű szerek közt, melyek javaslatba hozattak, hogy az oly kellemetlen

izü s formája által a betegre nézve oly kiállhatlan hal májoiaj mással pótoltassák, tagad-hatlanul eddig a Grimault-féle jódtartalmú retek-szörpje bizonyult be a leghathatósbnaks a ezélnak tökéletesen megfelelőnek. Annak jótékony hatása különösen mellbetegségek-ben, asikór, anámi, lymphati és skrofulabántalmakban mindenkor igazolva lón; a gyom-rot nem rohanja meg, az étvágyra ingerlőleg hat, s különösen gyermekeknél a bör szin-telség s ernyedtsége eseteiben, melyhez gyakran a nedvek megromlása is csatlakozik,valamint a nyakmirigy kifejlődése ellen eredménynyel használtatik.

A retek-szörp a párisi orvosi gyakorlatban nem rég vétetett alkalmazásban s mamár a legkitünőbb orvosok altul naponkint mint vértisztitószer a legkiválóbb eredmény-nyel rendeltetik.

A jódtartalmú retek-szörp alapja a kerti zsázsa nedve (nasturtium), a reteké, atorma (cochleria) mindkettő elismert tulajdonságú antiscorbutféle növény, melyek ter-mészeti állapotban iblanyt s kénkövet tartalmaznak, s melynek neve a készítmény hat-hatóságáról_ s a bevevés könnyüségéról a megnőtteknél epén ugy mint a gyermekeknélelégséges biztositékot nyujt. Bazin s Cacenave a „St.-Louis" kórház orvosai Párisba! ajódtartalmú retek-szörpöt, támaszkodva »z azzal tett számtalan sikeres gyógyered-ményekre — különösen a bőrbetegségek minden nemében ajánlják. — Ára 2 ft. 80 kr.A főraktár létezik TÖRÖK JOZSEF gyógyszerésznél, Pest király-utcza 7. sz. a.

Pest, aprilis 8-án 1866

Elöfizetési föltételek 1866-dik évre: a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft.Csupán Vasárnapi Ujság: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — t'snpan Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft.

_ Hirdetési dijak, a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságokat illetőleg, 1866. január l-töl kezdve: Egy, négyszer hasabzott petit sor ára, vagy annak helye egyszeri igtatásnil 10 krta-hiromsiőr- vagy többszöri igtatásnál csak 1 krba számittatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad, Hamburg és Altonában: Haasenstein és Vogler. — M.-Frankfurtban:Jaeger könyvkereskedése; Bécsben : Oppelik Alajos. — Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 ujkr.

Kiadó-tniajdonoi Heckenast Gusztav. — Nyomatott saját nyomdájában Pesten, 1866 (egyetem-nteza 4-ik szám alatt).

Az országgyülés szünnapjai alatt, mi-dőn a politikai közpálya szereplő férfiai afővárostól távol, otthoni köreikben töltöttéknapjaikat, ismét alkalmunk nyilt egy pilla-natra a közélet egyéb pályáinak hiveire isfordithatni figyelmünket. S ilyenkor mindigelőtérbe lépnek a tudomány és irodalomelméleti s gyakorlati téréin müködő hazánk-fiai, kiknek sorából e lapok arczképcsarnokaidők folytán már számos jelesünkkel gazda-godott. A gyakorlati tudománynak egy ilyközbecsülést kivívott emberét mutatja jelenképünk is.

Ha az orvosi tudományokatugy képzeljük magunknak, mintegy terebélyes fát, melynek vé-konyabb s vastagabb ágai van-nak, hogy azokba a vészt kerülőemberek szükség esetében bele-fogózhassanak: azt tapasztaljuk,hogy akkor markoltuk meg a falegerősebb ágát, mikor a sebé-szethez nyúltunk, mert az or-vosi tudománynak ezen ága az,mely nemcsak a tanulmányozóorvost, hanem a segélyt keresőbeteget is legbiztosabb és leg-több sikerrel jutalmazza. A gyó-gyászat terén a legnagyobb ne-vet azok vívják ki maguknak,kik egyszersmind sebészek is,vagyis kézzel működvén, látha-tólag hatnak; kik mint jó kato-nák nemcsak őrt állanak, hanemszükség idején fegyvert is for-gatnak; a fegyver pedig tekin-télyt szerez annak, ki azzal jóitud bánni. A test belső bántal-mai ellen sokszor kevésbbé ta-nult emberek, nem ritkán ku-ruzslók és avatlanok is tudnakvalamit javalni, de háttérbe vo-nulnak azonnal ott, a hol külsőmütételekkel, késsel lehet csaka bajt elhárítani.

Azon magyar orvosok közé,kik sebészi ügy ességök által is nevet szerez-tek maguknak, tartozik Lumniczer Sándor,pesti orvos és sebésztudor, a budapesti ki-rályi orvos-egylet titkára s rókuskórházirendes főorvos. Született Kapuvárott, Sop-ronmegyében 1821-ben; derék atyja József,a 82 éves agg férfiu most is életben van, s

Dr. L u m n i c z e r S á n d o r.mint mezei gazda a mult évtizedekben a ha-zai kitűnőségek közé tartozott; 1848-ban azországos magyar gazdasági egyesület igaz-gatója is volt. Nagyatyja, István, pozsonyigyakorló orvos, szenvedélyes és hires füvészvolt; 1791-ben ő adta ki a „Flóra Posonien-sis" czimü füvészeti munkát.

Lumniczer Sándor elemi és gymnáziálistanulmányait a soproni és pozsonyi lyceu-mokban végezte; a bölcsészeti tanulmányokbefejezte után pályát választván, nagyatyjapéldájára, az orvosi tudományok tanulmá-nyozására adta magát, mely tudományok

iránt kiváló hajlammal s elöszeretettel vi-seltetett. Az orvos-egyetemi tanfolyam el-méleti éveit Pesten, gyakorlati éveit pedigBécsben végezte. A szigorlatokat Pesten'tette le. 1844-ben szigorlati értekezésével,„A hépl'ó sebészetről" adá első jelét a sebé-szet iránti hajlamának. 1845-dik évben a

bécsi műtőintézet növendékévé választat-ván, ott két évet töltött, mely idő alatt azorvosi tudomány más ágaiban is képeztemagát. A gyakorlati sebészetet elöadó ta-nárnak, a hires dr. Schuhnak pedig ked-vencze volt.

A műtői folyam bevégeztével 1847-benkülföldre ment s hosszabb ideig Berlin-ben, Párisban s Londonban tartózkodott.1848-ban a magyar kir. egyetemen a táborisebészetből tartott előadásokat, de tágabbtér nyilván a táborban a sebészet mivelé-sére, a hadsereghez ment s fokozatonkint

törzsorvossá, végre a hadügy-miniszteriumban az egészség-ügyi osztály főnökévé s a m.hadsereg igazgató tábori törzs-orvosává neveztetett ki. Ez idő-ben szükségét érezvén a m.tábori orvosi ügy rendezésé-nek : utasitásokat irt a táboriorvosok számára, melyek a télihadjárat ideje alatt Kassán ke-rültek sajtó alá s a központihadsereg orvosaira nézve köte-lezők voltak.

A világosi fegyverletételután Lumniczer 1849-diki októ-berben ismét Pesten telepedettle, s lesodortatva a nyilvánoshatáskör teréről, a magángya-korlatnak élt. Csak gyakoriszaklapi közlésekben, az „OrvosiHetilap"-ban, láttuk tudományosirodalmi tevékenységének nyo-mait, de mint gyakorló orvos éssebész a fővárosi s vidéki kö-zönség bizalmát már teljesenbirta, midőn 1861-ben a pest-városi közkórház második se-bészi osztályának tiszteletbelifőorvosává, 1864-dik évi juliushóban pedig ugyanezen osz-tály rendes főorvosává nevez-tetett ki.

Osztályát a fiatal nemzedék,az orvostan-hallgatók közöl is sokan láto-gatják, miután ott a sebészi osztályokonrendesen előforduló mütételeken kivül, asebészet ^terén dr. Lumniczer által beho-zott czélszerü újításokat és reformokat isláthatnak. . ,\*. Ü- - ^

14-ik szám.

Dr. LUMNITZER SÁNDOR.

' I t . »

f í Vi

1G2 163

feülls

I•i I

Kálváriái sóhaj.(Márcz. 29. 1866.)

Csak egy remény, egy vigasz van:A szabadság,S e reményt is, e vigaszt isVisszatartják.

Csak egy öröm, csak egy jó van:A hon üdve,S ez öröm is, és e jó isMesszetünve.

Csak egy ég van, csak egy Isten:Az igazság,S ez eget is, ez Istent isFelhők lakják.

Csak egy kincs van, egy áldozat:Ez az élet . . .Megváltó nap! odaadjukEzt ie érted. Dalmady Gyb'zb'.

L e g á t u s d a l .Dallama: „Szeretlek én egyetlenegy virágom!"

Víg a deák, mikor kiszállKövetnek;

Víg leszek én, mig sirba nemTemetnek.

Dalra fiuk! szép napjaink,Mint játszi hab, lejárnak;

Messze repül az ifjuság,Mint szárnya a madárnak!

Deák vagyok, s büszke vagyokNevemre.

Követ vagyok, s büszke vagyokCzimemre.

A Deákot tartja hazánkA legelső követnek ;

Deák vagyok . . . követ vagyok . . .Mindenfelé szeretnek!

A Deák a melyet követ,De szép ut!

Nyilt, egyenes — bizton a czélFelé jut.

Ti követek! ne legyetekSe sólyomok, se r á k o k ;

Azon uton haladjatok,A melyen a Deákok.

Hogy a nép a deákokatSzerette:

Semmi kétség nem támadhatFelette.

Mert mikoron a honatyákSoká mitsem tehettek:

Hejh, azalatt minket hivott,Országszerte — követnek!

Losonczy László.

A magyarországi legujabb régészetifölfedezések.

Dr. Henszlmann Imrétől. *)I.

(A história és archaeologia szoros rokonsága. — A szé-kesfehérvári székesegyház.)

Van-e az archaeologiai tudománynak éstanulmánynak gyakorlati értéke és hatása,vagy azt talán csak csupa időtöltésnek,puszta szenvedélynek, passiónak kell tekin-tenünk? E kérdés, melyet másutt már aligtesznek többé, nálunk még kevés év előttcsaknem mindennapi volt, és a felelet nagyrészéből ki lehetett tudni, minő csekély be-cset tulajdonítottak hazánkban az ugyneve-zett régiségekkel való foglalkozásnak. Mamár ugyan e tekintetben valamivel jobbanállunk, s az akadémia, mely 1847-ben, midőnkassai gyülekezetünkből az elsö felszólításintéztetett hozzá, még nem akarta érteni, mittesz „szemmel tartani a régi emlékeket;"1859 óta már régészeti bizottmánynyal bir,melyet maga alapitott keblében, s melyetévenkinti budgettel is ellát, mely legujabban

•1 A m. orv. és term. vizsgálók pozsonyi közgyülésé-ben tartott előadása nyomán.

felsőbb helyről nevezetesebb segélyezésbenrészesül. Más részt itt-ott már kezdenek fe-lelni is, midőn ezen archaeologiai bizottmánya régészet ügyében kérdéseket intéz: de any-nyira mégsem vagyunk még, hogy multunkemlékei iránt átalános kegyelettel viseltet-nénk, hogy azokat teljesebben megismerni,felkutatni, tanulmányozni és megtartanióhajtanók, nem is említvén, hogy a restaura-tiók, ha valahol történnek, oly módon ésalakban történnének, mint azt az eredetinekalakja és szelleme megkivánja. Tehát egész-ben bizony csak ott állunk, hogy lassan-las-san szegy élni kezdjük azon közönyösséget,melylyel eddig történeti műemlékeink irántviseltettünk; de a műemlékek tanulmányozását mindeddig még csak igen kevés „tu-dósra" bizzuk, az emlékek müvészeti, vagystylszerü rtstaurátiójával még csak igenkevés helyen találkozunk, ellenben másutt alegkiáltóbb hibákat követik el, melyek azemlékekre valódi megsemmisítő hatássalbirnak.

De ha a nyugati civilisált országok etéren tett tapasztalatait figyelemmel kísér-jük, nem lehet észre nem vennünk, meny-nyit haladott ott a történelem azon segitségáltal, melyet a régészettől vett. És méltán:mert a régészet azon tárgyakkal foglalkoz-ván, melyek legközelebb és közvetlen azéletre hatnak vagy az élet szükségletébőlfejlödnek, természetes, hogy legközvetle-nebb, legélénkebb s legérthetöbb módon ma-gyarázhatja elöttünk a különféle kornakkülönféle életviszonyát, szokását, söt néze-tét és gondolkodásmódját is ; ezt pedig leg-magasabb fokon a régi müben, mert a mü-vész mint korának legáldottabb, legérzéke-nyebb gyermeke, enn k hatását és képétlegjobban fogja kitüntetni müvében. Innenvan, hogy az archaeologiának főága a régimüvészet története, és hogy a régiségekközt leginkább a müvészeti jellemmel ellá-tottakat keresik, vizsgálják és magyarázzáka búvárok.

Angliában legelőször kötötték össze atörténelmet a régészettel; midőn t. i. a holcsak lehetett, az elbeszéléshez hozzá adtákvagy az egész eseménynek, vagy az azzalösszeköttetésben álló tárgyak egykoru ábrázolásának másolatát; a hol pedig ezt tenninem lehetett, legalább a kort jellemeztékabban készült tárgyak másolatával. E mó-don nem csak az esemény hathat eleveneb-ben az észre és az emlékező tehetségre,hanem az egészet is sokkal jellemzőbb ésdrámaibb voltában foghatjuk fel; mert nemcsak halljuk elbeszélni a tettet, hanem lát-juk magukat a cselekvő egyéneket, látjukazoknak ruházatát, fegyverét, házi butorát,lakhelyét, egyszóval közvetlenül belépünkkörükbe s együtt éljük velük napjaikat.

Az angolok ezen igen jó példája hatotta francziákra és németekre, kik már többoly munkával birnak, melyben a történetiesemény nemcsak el van mondva helyen-kint a kor saját nyelvén, hanem le is vanrajzolva és festve ama kor felfogása szelle-mében és színeiben

Hogy állunk mi ehhez képest ? Mindeddig még csak a gyűjtés stádiumában vágyünk, müarchaeologiai készletünk, anya-gunk, még nem akkora, hogy ezzel illustrálttörténelmet Írhatnánk. De másrészt nemszabad eltitkolnunk azt sem, hogy az érin-tett három nemzetnek valóságos nemzetimüvészeti kora volt is, van is; mig nálunk amüvészet soha nem fogamzott meg annyira,hogy valóságos eredeti nemzeti magyar mü-vészetről szólhatnánk; volt egy kis lyraiköltészetünk, régibb időkben egy kis epikaiköltészetünk, de drámai poesisunk nem voltés nincs is; a rajzoló müvészet nálunk soha

sem virágzott, legfölebb azt mondhatjuk,hogy a magyar középkor némi épitészeti sa-játsággal birt, ámbár e müvészetét is, mint atöbbit , inkább átvettük szomszédainktól,vagy , még roszabb esetben, más nemzet-beli mestereket dolgoztattunk számunkra, sőket még pipázgatva sem néztük ; mert. mi-óta a pipa nálunk meghonosult, a müvészetiránti kegyelet is mindinkább füstbe ment.

S ez aztán az oka annak, hogy, bármeny-nyit beszélünk is őseinkről, azokat korán-sem ismerjük ugy, mint ismerik az ö őseiketmás nemzetek.

Ideje tehát, alaposabb kutatással vissza-fordulni a magyar multkorhoz; ideje telje-sen megismerkedni :>zzal, mit őseink, habárnem önkezűleg késziu;nek, legalább mások-kal készittettek, igy hagyván meg* mléköketutódjaiknak. S ez feladata a magyar akadé-mia archaeologiai bizottmányának, s ez fel-adata a nemzí ti muzeumnak; csakhogy mind-kettejét a közönség részéröl is kell pártolni,pedig pártolni nemcsak pénzzel, hanem va-lóságos részvéttel. A m. nemzeti muzeumotlátogatják ugyan, de e látogatásban addignem lesz köszönet, mig ezen intézetben atanulmányozás csaknem lehetetlen maradrendezetlen állapota és oktató tárgylajstromhiánya miatt. Az akadémia archaeologiaibizottmánya elég tevékeny, adatokat gyujtés közzétesz pénzerejéhez képest, mely, mel-lékesen legyen mondva, a legujabb időkigkoránsem rugott még oly csekély összegresem, minőt ily czélra sok privát társasághasznál fel másutt; tehát a bizottmány gyujtés közzétesz erejéhez képest, de vajjon te-szi-e ezt a nagy közönségnek, midőn nyom-tatványaiból alig kél el 30 vagy 40 példány?Nem elég ám tudni harmincz szakembernek,hogy hazánk annyi s annyi helyén maradtfenn régi templom, vagy más épület, vagygyönyörü drága kehely, miseruha, ereklye-tartó s t. e., melyek mindnyája még ina isszolgálhatna mintául és a nálunk uralkodórosz ízlésnek mennyköháritójául.

De nézzük élö példákban, mily szorosösszeköttetésben van az archaeologia a tör-ténelemmel és őseink életével?

Midőn végig megyünk azon eredménye-ken, melyekhez a, Fehérvárott létezett királyiés állami templom felásatása alkalmával ju-tottunk, mivel itt csaknem kizárólagosanföldalatti helyisséggel van dolgunk, minde-nek elött feltűnik a régi temetkezési rend-szer, és annak korszerinti változtatása.

Sz. István idejében még a királyi családhulláit is csak keskeny és dísztelen fakopor-sóban temették, s melléjük semmi ékszertnem adtak: csupán bronz-csatot találtunkegy női csontváz mellett, ez az egyszerüségnon plus ultrája. Mondhatnók, hogy ez a fa-és a bronz-kor volt.

III. Béla idejében már a bronz-ékszerezüst ékszerré, a fakoporsó kőkoporsóvá vá-lik; de a hullák ezüst-ékszere még most iscsak igen gyenge és könnyü; azonban e kö-rülménynek más előnye van, t. i. az, hogymeggyőződvén ennek gyönge voltából, mi-kép egyenesen a temetkezési alkalomra ké-szült, megtudjuk, miféle ékszert birtak ké-sziteni nálunk a XH-ik század vége felé.

Későbben beáll a márvány- és aranykor.A XIV. század elején almási vörös-márvány-koporsót készitettek a királyi család tagjaiszámára, s ellátták a holtakat aranyékszerrel.

Elvégre a márvány és arany használataátment a királyi családról a magyar dyna-stiákra is, s igy fejlődött századról századraa fényüzés; hogy ne is szóljunk ezuttal aholtak mellé adott tárgyak idomáról és mü-vészeti becséről.

Tekintsük e sírhelyeket más oldalról.

Tudjuk, hogy a középkor elsö századai-ban, söt a X-ik századig tilos volt a temp-lomban temetkezni, e tilalom alól csak azalapitó maga levén kivéve. A különféle con-ciliumokban üzte egymást az erre vonatkozótörvény. Hozzá járul, hogy első királyainkmindegyike saját temetkezési templomátalapitotta. Mindebből azt következtettük,ho«y csak is magát sz. Istvánt temethettékel az általa épitett fehérvári bazilikába Sime az ásatás ellenkezöt bizonyított; mert adéli mellékhajó keleti vége felmutatta sz.István egész családjának sírhelyét, melyenhárom csontváz és két üres hely találtatott,az utóbbi sz. Istváné és sz. Imréé volt, kikkésőbb szentekké nyilatkoztatván, ünnepéÍvesen ki lettek emelve ezen első, vagy sideiglenes sirjokból. A tilalmazási törvénytehát állott, de a hatalmasok azt nem vettékfigyelembe, ép oly kevéssé másutt mint ná-lunk sem; s épen azért, mert szigorúságatulment, a kor nézetén és vágyán, s mert aztannyiszor áthágták, épen azért tartottákszükségesnek e törvényt annyiszor meguji-tani, ámbár minden ujitás után ereje és ha-talma mindinkább gyengült.

Másutt a díszhely a középhajónak azoltárhoz legközelebb fekvő része volt; csak-nem mindenütt az alapitót a főoltár előtttemettetek el: nálunk ellenben a díszhelya déli mellékhajó; mert itt találtuk sz. Ist-ván-, III. Béla és Albert családjának sír-helyét, s igy tudhatnók, ha arról nem szól-lana is határozottan a történet, hogy a ké-söbbi királyok Róbert, Lajos és Mátyás sir-jait, mert a déli hajóban többé helyt nemtalálhattak, a tuloldalon, azaz az északimellékhajóban kell keresnünk.

Azonban még nagyobb érdekkel bir akövetkező:

Hartwig regensburgi püspök, kit Kál-mán sz. István életének leirása végett meg-hivott, azt beszéli: hogy sz. István sírjáróla legnagyobb erőfeszítés daczára sem bir-ták három napig leemelni az azt megfekvőfehér márvány követ, mi elvégre csak akkorsikerült, midőn sz. László az elzárt Salamonkirályt tömlöczéből kibocsátotta, és vele sz.István sirja fölött kibékült; mire az azelöttmakacs kő mintegy magától mozdult meghelyéből. Ezen elbeszélést az egyház eddigszent legendának tartotta, költőisége kitünöés becsületére válik annak, ki az eseménytlegelőször ily gyönyörüen tudta felfogni.És ime hozzá járul az ásatás tapasztalása,é< kimutatja, hogy az elbeszélés fővoná-saiban igaz is, söt annak kell lennie. Amakő, melyet sz. István sírjáról el kellett moz-ditani, és melyet megtaláltunk, igen sulyosvolt, többet nyomott harmincz mázsánál.De ez még nem elég; mert e felett a kőtulemelkedvén a padlón, ehhez minden szélénle volt czémentelve, pedig oly erős czément-tel, minőt alig vagyunk képesek napjainkbankésziteni. Nem maradt tehát más módjok,mint a fedő-kő mellett fölrontani a padolatot,oldalvást leásni a földbe és alulról megköze-lítvén a sulyos követ, azt először megszaba-dítani czémentjótöl és ezután, mintegy látat-lanul elmozdítani. És mindezt a fényes nap-nál világosabban bebizonyitotta az ásatás,bizonyitotta, mint mondva volt, a kő sulyátés a padlóhoz ragadását, és bizonyitotta azoldalróli és alulróli közeledést. (Mindez bö-vebben van magyarázva a „Fehérvári ása-tások eredménye" czimü munkámban, mely1864-ben jelent meg.)

És mivel már a czémentnél vagyunk, nemlesz felesleg megjegyezni, hogy midőn Ma-gyarországon ily kitünö ezémentet még tud-tak késziteni, Német- és Francziaországban arómai ezémentnek készitése már mindinkábbsülyedett, ugy, hogy a XI-ik század elejéről

származó jó ezémentet alig mutathat fel ekét ország. Ebböl világos, hogy sz. István ba-zilikáját nem épitette német, hanem épitetteolasz mester, ki hazájából hozhatta és hoztaa római ezémentkészitési, még ott el nemfelejtett, mesterséget. Tehát itt közvetlenanyagi előny és gyakorlati czélhoz is vezethetett volna az ásatás, és ilyent eredményezhetne a kiásott téglák saját tégláinkkávaló összehasonlítása is.

Menjünk tovább és csudálnunk kellenda bazilika mesterének tapintatát, melylyeépitészeti anyagát, a követ, tudta elrendezni.Ismeretes, hogy a márvány nem birja megéghajlatunk téli hidegét, hanem a hol szaba-don áll, a hó és eső nedve behatván réseibemidőn megfagy, a márványt szétrepesztiezt vagy tudván, vagy erröl értesülvén abazilika mestere, a márványt és márványféle mészkövet, melyet az almási hegyiánezon fejtenek, nem az épület külsején, hanembelsején és alapzatában alkalmazta, és hol íkő ki volt téve a káros külhatásnak, ottmintha csak ő épitette volna lánczhidunkat, Ílegjobb sóskuti és más hasonnemű követ hasznalt; az oszlopokat pedig mauthausenigránitból készitette, daczáfa annak, hogy Fehérvár csak félórányi távolságában szintén grá-nitkövet, hanem roszabbat, fejthetett volna.

Folytatván az ásatások alkalmával nyerttapasztalaton alapuló okoskodást, látni fog-juk, hogy a bazilika épitése nemcsak az ak-kor nagyobb templomoknál legczélszerübbnek ismer- elrendezést, azaz a régi keresztyén bazilikáét választotta, mely akkor csa,kis Olaszországban divott; hanem hogy aspeciális követeléseknek is meg akart fe-lelni, melyek e viharos korban és a magyarországi keresztyénség elsö csirájában erősitett templomot kívántak, hogy, módomezen követelésnek is eleget tudott tenni,midőn épülete minden sarkán tornyot al-kalmazván , azt valóságos erőddé alkottS igy lett ezen négytornyos bazilika a ma-gyar székes-egyháznak nemzeti typusává, sőtkihatott innen valószinüleg a szomszéd tar-tományokra is.

De feltűnik ezen vizsgálódás közbenmég más körülmény is, oly körülmény,mely sz. István gondolkozási és cselekvésimódját még inkább illustrálhatja, mint amahires mondása, mely szerint az egy nyelvüországot gyöngének tartotta, és ezen körül-mény, ezen illustrátio nagy történelmi fon-tossággal bir. A merzeburgi és augsburgicsata után a német császár azon volt, hogya magyarok erkölcsét a keresztyén vallásbefolyásával szeliditse, s ezért kényszerité alegyőzőtteket ezen vallás elfogadására. Azon-ban ha sz. István e követeléseknek egészenenged, idővel a vallásos befolyást a politi-kai hatás, és valószinüleg a meghódítás isköveti. Ettől tartván királyunk, a németbefolyást a római által törekedett ellen-sulyozni, s igy történt, hogy közvetlen apápához fordult, annak fogadta el koronáját,tanácsát, s Rómából vette müvészetét is. Igytörtént, hogy, mig Németországban csakapróbb s átalán még főtemplomokat épitet-tek, nálunk sz. István bazilikája roppantlendületet adhatott volna az építészet meze-jén, ha e király erőteljes kormányát ahhozhasonló erélyes kormány követi.

Ime nehány észrevétel azon eszmék éstörténelmi igazságok felett, melyeket a fehér-vári felfedezések kelthetnek és keltettek ben-nünk: de mennyivel szaporodhatnék mégjzen igazságok sora, ha okoskodásainkatnem kellene, mint jelenleg, az egész tem-plomnak csak mintegy negyed részére szo-itani és alapitani, hanem ha azokat az egész-

nek felásatására kiterjeszthetnök.Eddig csaknégy királyi családnak sirhelyét fedeztük

fel; III. Béláét kivéve, a többi nem találtatotteredeti, hanem vagy egyenesen kirablott,vagy legalább megcsonkult állapotban. E ki-rablás, mint azt a „Fehérvári ásatások ered-ményei" czimü müvemben okiratilag bizonyí-tottam, inkább ujabb időben,söt nagy részbensaját századunkban történt; mert a törökneknem volt szokása a sirokat feldúlni; e kirab-lás a templom azon részén történt, mely a Fa-zekas-utezán nyitva állott boldog- boldogta-lannak: ellenben a püspök udvarát már isezen rablások elött kerítették be; itt követnem fejtettek az alapzatban, mint tették az ut-czán, tehát itt minden esetre bántatlan alap-zatot és hihetőleg bántatlan sírhelyeket istalálhatunk s a későbben eltemetett holtakékszereivel gazdagithatnók nemzeti muzeu-munkat, gazdagithatnók archaeologiai és tör-ténelmi ismereteinket, megismerhetnök telje-sebben honunk középkori temetési rendszerét,megismerhetnök bővebben őseink müvészetiizlését és tehetségét, szóval a templomnakezen hasonlitlanul érdekesebb részében való-ságos nemzeti és tudományoskincstár nyilnékmeg előttünk. (Foiyt. kavett)

Gróf Károlyi Sándor egy régi levele1743-ból.'

Nem lesz érdektelen, Rákóczy egyik fővezé-rének, a mostani gróf Károlyiak Ősének, a szat-mári békét kötött gr. Károlyi Sándornak, halálaeiőtt két nappal Békésmegye közönségéhez inté-zett búcsúlevelét közölni. Érdekes az részintakkor igen ritkán előforduló — deáksáesral nemkevert tiszta magyarságaért, részint az azt átlengővallásos érzületekért. Nevezetes ez a Károlyi márazért is, hogy midőn Békésmegye jegyzőkönyvediákul vitetett, a megye a hatóságokkal és ma-gánosokkal diákul levelezett, csupán csak Ká-rolyi az, a ki a megyéhez mindig, consequentermagyarul irt és a megye is neki magyarul vála-szolt. Békésmegyével egyébiránt csak annyibanvolt összeköttetésben, hogy annak területén bir-tokai voltak és — különösen az egészségügyrenézve, — ő volt az alföld kir. biztosa. A fevéligy hangzik:

„Tekintetes, Nemes Vármegye!„Mirekutánna sok, külömb külömbféle vál-

tozásokkal habzott 74 esztendős szarándokságomután tetszett az Felséges, mindenható Ur Isten-nek engemet olly sulyos betegséggel megláto-gatni, honnant életemnek végét közelíteni sokjelekből megesmértem; édes Hazámhoz s Nemze-temhez gyermekségemtől fogva vonszó különösszeretetem s velem közlött sok jótéteményeirőlvaló elmélkedésem végórámon sem engedi rólaelfelejtkeznem, hanem, minekelőtte lelkemet Te-remtőm magához vegye és testem oda, az honnantvétetett, az földnek ágyában visszatérjen, többiközött ezen tekéntetes, nemes vármegyéről is,noha már rebegő nyelvel, mindazonáltal Isten ke-gyelmességéből még ép elmével, végbucsúmatvennem ösztönöztetem, kívánván tiszta szivemből:Isten, ő szent Felsége az tekéntetes, nemes Vár-megyét igen igen sok, számos esztendőkig sze-rencsésentartsa, éltesse, Felséges Asszonyunknakés Hazánknak szolgálatira, s maga dolgainakbölcs kormányozására, terjessze is életét olly bol-dog időkre, mellyekben fentirt Felséges Asszo-nyunk birodalmának kint diadalma, bent nyugo-dalma alatt ki ujult Nemzetünk hajdani virágá-nak tellyes ékességét és dicsőségét szemlélhesse.Kérem pedig az tekintetes, nemes Vármegyét,nékem, utra menő igaz szolgájának, gyarló életemfolyása alatt történhetett fogyatkozásimat méltóz-tassék megengedni és Istenhez vágyódó bűnöséletemről szokott ajtatossága szerint megemlékez-vén, elhagyandó kedves zálogimat s kivált egyet-lenegy, nevemet s famíliámat tartó, elejétől fogvakirályának s Hazájának hűséges szolgalatjára ve-zéreltetett szerelmes Ferencz fiamat maga hazafiuiszeretetében megtartani, valamint én, még éltem,voltam s utolsó pihenésemig is kivánok lennemaz tekintetes nemes Vármegyének hazafiui hivszeretettel lekötelezett igaz szolgája Károlyi Sán-dor, ob debilitatem manu aliena. Dátum in castroErdőd 1743 die 6-a Sept.*)

Békésmegye közgyülési jegyzökönyvéből közliHaan Lajos.

I!•) Gr. Károlyi Sándor meghalt harmadnapra e levélután, 1743 Szept. 8.

164 165

A föld legifjabb szülötte.A Görögországhoz tartozó ugynevezett Cy-

klad szigetek közt van egy, mely koronkint meg-megujuló vulkáni kitöréseiről nevezetes. Ez akörülbelől negyedfél négyszögmérföld nagyságusziget Santorin, s 13 000 lakost számlál. Santorin,a szorosan mellette levő Thirassia szigettel mint-egy félkört képez, s az igy alakult tengeröbölbenfekszik: Paleo-Kaimeni, Mikro-Kaimeni és Neo-Kaimeni szigete melyek mind vulkáni eredetüek-nek lenni állíttatnak.

Ez apróbb szigetek között a mult februárbanismét egy kis sziget emelkedett ki a tenger mé-lyéből, mint az anyatermészet csodás alkotásánaklegujabb műve. Sietünk megismertetni az olvasóta föld e legifjabb szülöttével, melynek eredetérőlkövetkezőleg szólnak a tudósitások.

„Jan. 28 és 29. napján gyenge földrengéstéreztek Santorin szigetén, mely semmi kárt nemokozott, habár a lakosokat, mint valami közelgővész előjele, nem kis aggodalommal tölté el. Más-nap a rengés ismétlődött, habár semmivel sem erő-sebben ; ellenben a szomszéd Neo-Kaimeni szigetén— mely 1707-ben hasonló vulkáni kitörés alkal-

apadt óránkint, de a sülyedés az egész éjen áttartott. Másnap ismét láng emelkedett ki a ten-gerből, sürü fehér füst kiséretében, mig körülöttea tenger zizegő forrása volt észrevehető. A szigetsülyedése estig folytonosan tartott, a midőn végreszünet állott be. De a földrengés nem szünt meg,s 5 kis tó, melyaek szép tiszta vize volt, egészenelpárolgott Neo-Kaimeni szigetén.

A tengerészek közül egy hajó legénységekémszemlére indult a vulkáni kitörés központjafelé, de nagy volt csodálkozásuk, midőn tapasz-talták, hogy oly helyeken, hol ezelőtt a tengermély volt, sziklákra bukkantak, melyek folytono-san emelkedtek, s nemsokára egész uj szigetetalkottak. Azonban a hajósok már ekkor nem mer-tek felé közelíteni, oly nagy volt a tenger viharoshánykódása.

Nagyszerü látvány volt, midőn ez uj szigetetlassankint a tengerből kiemelkedni s egyre na-gyobbodni látták. E percztől kezdve elmult aföldrengés, elnémult a földalatti moraj. Az ujsziget György-sziget nevet kapott, s febr. 2-dikáneste, kiterjedése hosszaságban 160, szélességben40 lábnyinak látszott, s 80 — 100 láb magasanállott a tenger szine fölött, s e sziget kiterjedés-

hosszúságú siklósi hegyláncz egyik nyugoti(viszlóí) magaslatán állapodánk meg, mely onnéttovább bocsátani nem akart, hogy gyönyörködjünkazon remek képben, mit a természet itt alkotott.Az előttünk délre és nyugotra messze terjedősikon a kis fehér falvak csillogó bádogtornyai, atarka mezők, zöld erdők s fasoros fehér utakangolkerties összefüggő harmóniája, — a siksá-got ezüst kigyóként szelő s kanyargó országosfolyó a Dráva, s tul a Dráván a kékellő slavonfekete hegyek lekötik a figyelmet s gyönyörköd-tetik a szemet.

Leszállva a hegyről, melynek déli oldalánhosszában végig zöld borág virul, Harkány kiesvidéke felé vevők utunkat, hova csinos épületüfalvakon keresztül pár óra alatt eljutottunk.

Harkány vidéke igen kies lapály. Á falu csi-nos épületekkel diszlik. Déli részén van a fürdő,mely csinos fürdőházaival s kertjével igen kelle-mes hatást tesz. Előnye más sok fürdő felett,hogy itt a sürü díszfák miatt a nyári szurós naphevétől óva van a fürdő közönség mindenütt. Ameleg forrás völgyben, illetőleg kutban levén, aviz fölemelése — egy — lovak által mozgatottgép segélyével történik csőveken a fürdő-épü-

Egy uj sziget kiemelkedése a Földközi tengerből. (1866. febr. 2-dikán.)

inával merült ki a tengerből, — hatalmas f öldingásrázta meg az egész szigetet, mig este feléatengeregészen fehér lett, mit a mélyből fölható kéngőz-nek tulajdonítanak, s a partokon a viz forrott,mintha valami kazánban lett volna. Ugyanezenidőben Neo-Kaimeni szigetén mennydörgésszerűföldalatti morajt hallottak, mely hatalmas mordu-lással dörgött el a sziget alatt.

Jan. 30 és 31-ike közötti éjjel, Santorin szi-getéről látták, hogy az uj sziget helyén 4 métermagas lángsugár csapkodott föl a tengerből. 31-ikén reggel már az egész tenger szine vörös szi-nüvé változott, s igen keserü lett. Neo-Kaimeniszigetén egyre tartott a földrengés, mig egy ha-talmas lökés a szigetből egy darabot elszakított smessze sodort a tengerbe; a támadt nyilasból olyBÜrii kéngőz ömlött, hogy a ragadozó tengerimadarak nagy száma, melyek a viz felszinen uszóhalak hulláira vadásztak, tanácsosnak tartottarögtön tovább vonulni.

Ugyanaz nap Neo-Kaimeni szigetén a földsülyedni kezdett, ugy hogy az a nehány család, amely rajta lakott, Santorinba menekülni voltkénytelen. A sülyedés az első két órában mintegy3 lábat tett, később azonban 4 hüvelyknyire

ben folytonosan nagyobbodott, ugy hogy február8-dikán 165 láb magas volt, mig Neo-Kaimenitmajdnem egészen elnyelték a tenger hullámai.

A tenger vize még febr. 11-kén is forró volt,midőn egy görög gőzös, Aphroéssa, észrevette,hogy Neo-Kaimeni déli részén is egy fekete szikla-tömb emelkedik oly gyorsasággal, hogy rajta egycsolnak csakhamar megfeneklett, s febr. 13-kától17-ig egy 30 láb nagyságu szikla tünt elő a vizalól, melyből folytonosan tűz tör ki. E sziklábanismét egy uj sziget alapját látják s Aphroéssanevet adtak neki. Különben ugy látszik, hogy evulkáni működések ott még most sem értékvégokét."

Pécs és vidéke.Somogyból Szigetvárnál lépjük át a bara-

nyai határt, s rá is lehet ismerni mindjárt, hogyez a megye, melybe léptünk, „igen áldott földtermékeny voltára", e édes hazánk egyik legkellemesebb vidéke.

Lapályos vidéken erdők, mezők, rétek, fal-vak, gyönyörü összefüggésben huzódtak el mel-lettünk, mig pár óra mulva a négy mérföldnyi

letekbe. Vize kénkő- és iblanytartalmu, Rea-mur szerint 25—40 foku meleg. Csinositása év-ről évre feltünőbb, s folyton nagyobb figyelmetgerjeszt.

Harkányból a kelet felé huzódó kőuton fél-óra alatt értük Siklóst, melynek régi de nagyszerünégyszög-várpalotája a magában álló siklósi he-gyen büszkén áll még, melynek keleti oldalánterül el a csinos Siklós 4000-nyi lakosával.

Siklósról északnyugoti menve Pécs felé,félmérföldnyire találjuk a hegyoldalban Mária-Gyüdöt, hol a Sz. Ferencz rendű szerzeteseknekzárdájok s egy csinos kéttornyú templomjuk van.Ide különböző időkben, de különösen pünkösdhetében seregenkint jőnek a bucsujárók messzevidékekről a sz. Mária képéhez. E regényes helygyönyörü kilátást nyujt a távol síkságra. A gyüdivörös és fekete borok igen nevezetesek, s határá-ban vörös és kék márványt ásnak.

Innét a hegyen keresztül igyekezénk Pécsfelé. (Kuriosumkép említem, hogy a gyüdi hegy-tetőn láttam egy gémes kutat, mely körül össze-seregelve állottak a kolompos fehér csordák.Hegytetőn kut! kocsisom figyelmeztete rá, kitöprenkedett is rajta, hogy nálunk ugymond a

völgyi kutakból is kifogyott a viz, s itt a hegyte-tőn mikép lehet kut és viz? !)

A hegyoldal kőfejtői sok dolgos kezet foglal-kodtatnak, valamint a míszkemenezék is. Majd aregényes fekvésü Turony faluba értünk, aztánSzalántára, mely feltünő kereskedést üz tábla-számra tenyésztetni szokott jeles káposztájával.

Már ekkor feltünt előttünk a Pécs felettemelkedő Mecsek hegy, majd Pécs városa is. Ez atáj megigézi az utazót szépségével; különösenazon a hosszu ereszkedőn, mely Szalánta felől ve-zet a városba — tünik fel leggyönyörűbbnek apanoráma. A város földig látható a fö-lötte őrködő négy öreg püspöktorony-nyal. Utunk a mohács-pécsi vaspályamellett vezetett el, mely a belátható pé-csi kőszéntelephez huzódik Üszög mel-lett.

Pécs a Mecsekhegy ,.Pécsi hegy"név alatt ismeretes részének déli ol-dalán terül el nagy kellemes térségen,nevezetes bort termő hegye alatt. Hal-lottam a példabeszédben: „NémetnekBécs, magyarnak Pécs," s nem ok nél-kül; a csinos város, főleg helyiségétvéve tekintben, ékessége nemcsak Bara-nyának, de egész Magyarhonnak. Fő-piacza nevezetes csinos épületeket tün-tet föl, valamint több főutczai is. Neve-zetesb épületek benne a négy csonkatornyu püspöki székesegyház, az olaszizlésü püspöki palotával. Fölséges épü-let ez, négyszögü faragott kövekbőlrakva össze, belülről pedig földalatti soldaltetnplomaival s ezekben drága már-vány-oltáraival.

Harangjai Magyarhon egyik legszebb ösz-hangzásu harangjai közé tartoznak. Ezelőtt 15 évkörül rakták fel a templom ormára az apostolokóriás szobrait, mely faragványok az épületet mégnagyobbszerüvé varázsiák. Nevezetes épületeiközé tartoznak a lyceum, seminárium a csinoskét tornyu templommal, az irgalmasok és irgal-mas nénikék koródái, a tébolyda, a megye- ésvárosház vigyázó toronynyal, a város temploma,egy török mecset, karcsu magas erkélyes tornyával.

Mai képünktárgyát épen »ezen török me-cset és torony(moshé és mi-naret) képezi,8 erre nézvemég csak any-nyit kivánunkmegjegyezni, ~"J2==-=^_

hogy ez is egyik ~emléke a hosz-ezu török ural-kodásnak ha-zánkban. Tud-va van; hogyily épületma-radványok még

legnagyobbszámmal van-nakBudán; vanEgerben is egytörök torony,de a legépebbenfenmaradt tö-rökkori épité-szeti műveknekegyike a szóbanforgó pécsi me-cset ea torony,

melynek hűrajzát képünknyujtja. A tör-ténetírók aztállitják, hogyPécsett a törökuralom alatt 9

mecset volt,most azonban a többinek nyoma is alig ma-radt. Midőn a törökök végre kiüzettek hazánkból,c mecsot eleinte a jezsuita szerzetesek tulajdonavolt; a félhold helyébe kereszt emelkedett s bárRz épület régi formáját mai napig megtartották,e tisztes régiség azóta mindig kath. templomulhasználtatik. Atalában véve Pécsett az Isten há-zairól bőven van gondoskodva s a város 20,000lakosa 9 nagyobb templomban s 10 önálló kápol-nában dicsérheti az Istent.

Van Pécsnek színháza is, melyben magyar ésnémet vándor-színészek mulattatják a közönsé-

get; a hires gőzmalom és más magánépületek. —Temetője egy a legszebbek közül Magyarorszá-gon. Nevezetes ezen város jó vizéről, mit a hegyiforrásból csövek vezetnek a piaczi kutakra ésmagánházakhoz. Kellemes sétánya a püspöki lakelőtt csinos.

Pécs közelében a hegyek közt vannak a ne-vezetes pécsi kőszénbányák, hol számtalau majdfüggőleges, majd vizirányos mély üregekbőlemeltetik elő a kőszén, mit az ide szolgáló vas-pálya folyton szállit a mohácsi dunapartra.v J J B. V.

A kánya.

Képek az állatvilágból.

in.A k á n y a .

Feladatomul tűztem ki e lapok olvasóivalmegismertetni rendre a hazai hasznos és károsállatokat, hogy tudják, melyeket kell oltalmukbavenniök, s melyek méltán üldözhetők.

A pécsi török mecset és torony. — (Greguss János rajza.)

Ilyfonnán a hazai állatok ismertetése gya-korlati hasznúvá válik a gazdára nézve, a ki nem

öbbé könyörtelenül pusztitani azon állatokat,l h ű é e b b i l á i inők

focHa többé köny pa melyek az ő leghűségesebb ingyen szolgái, minőkpéldául az apróbb baglyok. Ezek határozottan aleghasznosabb madarak közé számitandók s mégisa babonás nép mindenütt üldözi őket. Vannak vi-szont oly emlősök és madarak, melyeknek károsvoltát könnyü bebizonyítani s daczára ennek töb-ben ezek közül nem érdemlett védelemben része-sülnek. Véore léteznek olyanok, melyekről nincsenmég teljesen bebizonyitva, károsak-e, vagy hasz-

nosak. Egy ilyet akarok jelen czikkemben olva-sóimnak bemutatni.

Ez a kánya.Ez egyike szebb orvmadarainknak. Hossza

két láb. Feje és nyaka fehéres, fekete tollszárvonalokkal; testének többi része rozsda-vörössötét barna, hosszú foltokkal tarkáivá; leblei feke-ték; villás-farka barna vörös; csődéi félig tolla-zottak.

Hazája egész Európa, Ázsia és Afrika egyrésze. Nálunk különösen az alföldön gyakori, ki-válóan a térségeket kedvelvén, hol falvak közelé-

ben levő erdők s magas fákkal biró ber-kekben üti fel tanyáját, honnan portyáz-ni messze eljár és naponkint nagy terü-letet kóborol be. Általában egyike alegkitartóbb és szebb repülőknek, any-nyira, hogy e tekintetben még az orvma-darak közül is kevés faj versenyezhetvele. Könnyeden lebegve usz át a légen,néha nagy köröket vonva. Ez azonegyetlen tulajdona, mely által némi ér-dekeltséget képes maga iránt kelteni,minden más tekintetben messze mögötteáll a nemesebb orvmadaraknak, a légeme bátor szárnyas harczosainak, sőtazok ellentétének nevezhető. Gyáva se mellett arczátlan, tunya, de falánk sigy a helyett, hogy merész vadászszálenne, mint rokonai, gyáva utonálíóválesz. Csak is oly állatokat támad meg,melyek képtelenek magukat védeni elle-nében, sőt még ezt is röstelli és ha dögretalál, eszébe sem jut más zsákmány kere-sésével fárasztani magát. Ha azonban azéhség kényszeriti, nyulfiókákat, foglyo-

kat, kacsákat vadász, vagy még szivesebben bé-kák, gyikok, kigyók után néz, mjvel ezekhez köny-nyebben hozzá juthat.

Különös előszeretettel viseltetik a csibe- éslibahús iránt s egy ily Ízletes pecsenye kedveértmegtagadja természetét, megfeledkezik óvatossá-gáról s a baromfiudvarról az emberek szemelát-tára elkap egyegy tapasztalatlan csibét vagy szépjövőt igérő libácskát. Jaj aztán az olyan baromfi-udvarnak, hová egyszer oda kapott, mivel ép ugy

mint a héja,ellát oda na-ponként , mégpedig oly pon-tosan , mindigugyanazon idő-ben, hogy e tu-lajdona miattinkább beille-nék némely kisváros torony-órája igazgató-jának, mint aharangozó, kiezintén gyomraután szokottdéli tizenket-tőre harangoz-ni. Ezen tulaj-donsága miatt«ok ellenségetszerzett magá-nak, különösena falusi gazd-asszonyok van-nak elkesered-ve ellene, a mipersze nagy ve-

szedelméreszolgál, mert

akármit ismondjunk, csakmégis sok te-kintetben en-ged a házi uraz asszonynaks üldözőbe ve-szi azt a go-

nosz szárnyas zsiványt, csakhogy ne lássa mindenreggel a borút a kis menyecske arczán, vagy hogy. . . . no, mondjuk ki tisztán: hogy ne hallja zsör-tölni az annyukot.

Bizony még én sem merem ám oly nagyonvédelmem alá venni azt a csibevadászt, a melymár annyi bosszúságot okozott a gazdasszonyok-nak, már csak azért sem, mivel tudom, hogy sokanközülök olvassák a Vasárnapi Ujságot s hiszem,az én czikkeimet is, ha pedig fehérré akarnám

ellenségüket, még megtennék velem azt ah idék e nem traktalnának mmosnimosni ellenségüket, még meg

tréfát, hoo-y vidékre menve, nem traktalnának meg

..H>H i At- •

106 167

paprikás csibével, tényleg bebizonyitandók, hogyvalamennyit elvitte a kánya, a mely mellett énügyvédeskedtem. Hanem hát eme veszély daczáraki kell mondanom azt, hogy a haszon, mit e madárkáros állatok pusztítása által hajt, legalább isegyensúlyozza a kárt, melyet csibevadászataivalokoz. Ez oknál fogva csak oly vidékeken lesz érez-hetőbbé az általa okozott kár, hol nagyobb szám-mal jön elő, vagy ott, a hol rákapott egy baromfi-udvarra, ez esetben teljes joggal üldözhető, deaddig, mig erdőn, mezőn barangol kár bántani.

Fészkét magas fákra rakja. Május elején2—4 szennyes fehér, sárgás és barna foltokkaltarkáit tojása van, melyeket a két ivar három hétalatt kelt ki. A mint fiai szárnyra kelnek, oda-hagyják az öregek is fészküket s fajrokonaikkaltársaságba gyűlve barangolnak ide-oda. Ilyenkorgyakran láthatni őket a tarlók és lekaszált rétekfelett a magasban keringve egerek után leskelődni,a melyek ez időtájt főtáplálékukat képezik, miértis ősz felé már csak ritkán látogatják meg a ba-romfiudvarokat.

Ha az ekként kóborló 5 — 6-ból álló kánya-csapat bagolyra talál, azonnal felhagy egész va-dászatával s elkeseredéssel üldözi ez ellenségét,azonban ő sem ment a nyugtalanitástól; a varjakszintoly határozott ellenségei, mint ő a baglyok-nak a a hol előkapják, addig faggatják, mig kény-szerül kereket oldani, azaz lehető gyorsan tovarepülve keresni menedéket.

Októberben nagyobb csapatokbagyülve össze,dél- és keletfelé vonul. A telet Egyiptomban töl-ti; nagy része azonban Spanyol-, Olasz-, Görög-országban és a Dunai fejedelemségekben marad,honnan márczius elején visszatérve szétoszlanakegész Közép-Európában.

A barna kánya az előbbinél kevéssel kisebb,karcsúbb; színezete sötétbarna, fekete hosszfoltok-kal. Ez is előjön hazánkban, azonban nálunknem oly gyakori, mint a közönséges. A baromfi-udvarokot nem látogatja ugyan meg, de mégiskevésbbé érdemel kíméletet, mint rokona, mivel azegerek pusztítása által hasznot nem hajt, hanemfőleg hallal táplálkozván érezhető kárt okoz, havalamely halastóra rákap, hova ugyanazon pon-tossággal ellát, mint közelrokona.

Öszszel ez is elhagy s melegebb tartomá-nyokba vonul. Lázár Kálmán.

Divat az öngyilkosságban.Nem azt akarom mondani, mintha azon iszo-

nyu lépés, midőn az ember saját élete ellen tör,szeszély, vagy divat káros eredménye volna, ám-bár akadtak és akadnak máig is emberek, kiképen rosz kedvökben levén, ha pipájok nehezenszelel , képesek magukat főbe lőni, de az nemannyira nálunk, mint inkább az angoloknál szo-kás. Nálunk valahány öngyilkosság előfordul,annak majd mindenütt a megsértett becsület ér-zése az oka, és igy ha a tény maga kárhoztatandóis, de a tény oka menthető.

Ezelőtt csak a felső és középosztály volt az,melynek soraiban az öngyilkosság előfordult, ezekközött leginkább a férfiaknál, igeu ritkán a nők-nél, és átalában a serdült koron tul, mig most emerény ur és paraszt, férfi és nő, öreg és gyermekközött egyaránt honos kezd lenni.

Ezelőtt a férfi kötél vagy lőfegyver segélyé-vel iparkodott megszabadulni az élettől, ha máregyszer terhére vált; a nő pedig vagy vizbeugrott, vagy szive tájára szurt egy kéét, mintegybebizonyítani akarván, hogy hol volt a fájdalom,mely a halálban keresett enyhülést. — Most ezeszközök a mai czivilízáczióval megegyeztethe-tőknek többé nem tartatnak; most e szerencsét-lenek mindegyike, ha lehet választania a halálneme között, inkább azt választja, mely vegyiuton történik, azaz: mérget vesz. Ezt ezelőtt istették, de a tömérdek méregszer között, melyeka szervezetet és annak életét szétdulták, tudtakválogatni. Leginkább bóditó szerek nagy adagaivoltak azon utravalók, melyekkel maguknak azöröklét kapuját erőszakkal felnyitották, és a kinosélettől legalább kinok nélkül menekültek meg, éskörnyezetüknek és embertársaiknak sem okoztaktöbb fájdalmat és borzadást, mint a mennyit arögtöni és ily szerencsétlen halál ugy is bősége-sen okoz.

Mai napon azonban a legszerencsétlenebbdivat kezd e tekintetben lábra kapni. Majd min-den öngyilkosság pho*phorral hajtatik végre,mely tünemény leginkább onnét magyarázhatómeg, hogv ezen neme a méregnek leginkább kéz-

megáztat és készen van a méreg. — És> épen az abaj, mert ha pár napig kellene öngyilkosság iszán-dékból méreg'után hajhászni, azon szerencsétle-nek közü! azon idő alatt száz esetből 90 bizonyo-san más véleményre térne, a megbántott kedélyengesztelődnek; s ha nyomor az oka vagy szeren-csétlenség, ugy visszatérne az alatt önbizalma,mely egy kis időre elhagyta, a lelkiismeret kez-dené hallatni szavát, és felhagyna örökre a bűnöstervvel.

Már pedig e szerencsétlen embertársaink, kikazon rettenetes gondolatra vetemedtek, hogy éle-tüket, melynek nem ők, csak a Teremtő az ura,méreg által oltották : távolról sem gyanították,hogy a sok rosz közül a legroszabbat választot-ták, mert a phosphor oly embertelen, oly irtóza-tos, oly kinos halált okoz, minőt egyetlen méregsem tesz. A gyomor és belek heves gyuladását ésfenésedését okozza az, leghosszabb ideig gyilkol,a pokol minden kínjaival öl meg, és pedig ugy,hogy majd egész utolsó pillanatig az eszméletnem hagyja el a szerencsétlent. A hullán is lát-hatni még a kiszenvedett rettenetes kinok nyo-mait, mert az arcz minden vonásai ugy eltorzul-nak, hogy alig ismeri meg az ember azon a régiismerőst is.

Bizton lehet hinni, hogy a ki ily szerencsét-lent egyszer látott életében kínlódni, és látta azt,hogy mi rettenetes áron lehet phosphorral meg-vásárolni az örök nyugalmat, az, ha valaha ilybünös gondolatra vetemednék is, gyufával sohanem mérgezné meg magát. — E tanács, e feleba-ráti szeretetből származott figyelmeztetés azokszámára adatik, kik ilyen szerencsétlen esetnéljelen soha sem voltak. Dr. Sikor.

A méh-birodatoin.(Vége.)

Ideje már, hogy nézzünk a herék után, me-lyekrőí a nászmenet óta egészen megfeledkeztünk.Mit müveitek ezen idő alatt e vaskos, erős legé-nyek? . . Épen semmit! Restül kóboroltak a kap-tárban fel s alá, nem épitettek, nem hordtak ele-delt, még az uj nemzedék nevelésével sem gon-doltak, hanem legfeljebb a meleg déli órákbanki-kirándultak, mire az éhség kényszerité őket.

Mirevalók ezen rest naplopók a munka sfeláldozás birodalmában; ki csillapítja hatalmasétvágyukat a keli em et lei) évszak közeledtével;nem támad-e miattok átalános éhség, melynek aszorgalmas munkások lennének első áldozatai?...Vajjon nem ekkint gondolkozik-e a méh-biroda-lom dolgozó kasztja ? Lehet, hogy nem, de leg-alább igy cselekszik. — Ha az uj nemzedék éb-redési ideje közeledik, egyszerre megváltozik aa munkások viselete; eddig tanusitott békesze-retetök s feláldozó nyájasságuk gyülölséggé vál-tozik. Szerencsés azon here, melyet a halál márelragadott , mert egy szép napon kegyetlenülmegtámadják a dolgozók a tunya naplopókat;rémitő viadal keletkezik, mely azonban hasonlit-hatlanul egyenlőtlen, mert a heréknek nincs fu-lánkjuk, nincs fegyverük; és e harcznak csak azutolsó here végső vonaglásávál szakad vége. Akaptár talapja herék holttestével van ellepve,melyeket a győzők egyenkint kivonczolnak, sépen ugy hagyják a madarak zsákmányául, minthalottjaikat a régi görögök.

Most már az államot fenyegető veszély elhá-rittatott, a régi béke visszatér, s minden fárad-ság és munka az utódok érdekében történik. Dejaj azon méh-csoportnak, mely talán máshonnanelüzetvén, itt akar megtelepülni: az önalkottatűzhelyért kelt harcz csak akkor szünik meg, ha atolakodók elüzettek vagy megölettek. — A győ-zelem után még jobban felébred családjuk fenn-tartásának ösztöne. Azonban bármily gyöngédengondoskodnak a dajkák a növekedő kicsinyekről,mégsem vetkezik le a spártaiak egyik kegyetlenszokását: ugyanis csak az erős, egészséges mé-hecskét tekintik az állam uj polgáraként, a gyön-gélkedőket azonnal megölik.

De a here-mészárlás miatt elhagytuk a kirá-

anyában az elüzetés félelme, és az eddig ártatlanteremtést Megérává látjuk átváltozni, mely csakleányai halálán iparkodik. A zárt kamrák feléigyekszik szünetlenül « halált hozó fulánkjátazokba bocsátani törekszik. A szegény munkások-nak ezen öldöklő megtámadások ellen nincs máspajzsuk, mint saját testük; töm3gesen fedezik aválasztott czellákat, s csak szenvedőlegesen álla-nak ellent a bősz uralkodónőnek. Mégis sikerülvágytársai néhányát még születése előtt kivé-gezni. De azokra is csak halál vár, kik ezen sor-sot kikerülték s már fiatal királynőkként szere-pelnek. Párviadal keletkezik, melyet az egésztömeg tétlenül néz, s mely a királyi gyermekekhalálával végződik. Szerencsés azon egyetlen,mely övéitől körülvétetve a kijárathoz juthat;elszáll a szabadba és fiatal heréivel s munkásaivaluj államot alakit, miként anyja tőn a tavaszon. —Másnemü gond lepi meg a munkás osztályt, ha akirálynő meghal, mielőtt a királynői kamrák to-jással megtermékenyittfttek volna. Ilyenkor sze-rencse, ha a munkások czelláiban még tojás, vagyigen fiatal kukacz található; ekkor rögtön nehánvuj királynői lakot épitenek és a tojások, illetőlega gyenge kukaczok azokba szállíttatnak át ésgondosan ápoltatnak. És mi a jutalom? az erede-tileg dolgozó bábból ifju királynő áll elő!

Azonban menthetlenül feloszlik a birodalom,ha a királynő halála olyankor következik be, mi-dőn még egy királyi-lak sincs megn^pesitve, vagya legfiatalabb dolgozó kukaczok már harmadna-posak; ekkor már az átköltöztetés hiába történik,az elhagyatott nép reményi elenal bolyong, mindentevékenység megszünik, a munkakedv kialudt saz egész törzs gyors léptekkel halad a kikerülhet-len halál felé. — De ezek oly szerencsétlenségek,melye?? csak nagy ritkán lepik meg a méh biro-dalmat, mert az anya rendesen mindaddig él, mighivatását teljesitette.

A gyermek-királynő elköltözte után az ere-deti hatalom ismét biztosítva van; a vén, alkal-matlan herék már előbb kiirtattak, maga akirálynő fiatal vágytársnőit vagy megölte, vagyelkergette; és most a régi nyugalom, a csendesbéke ismét visszatér az országba, mely most márcsak egyetlen királynőből s nagycsoport munkás-ból áll, melyek lankadatlanul ismét munkáhozfognak és meglepik főképen a későn virágzótatarkavetéseket, s téli eledelt szálljanak bemaguknak és királynőjüknek.

De azt nem tudják, hogy még más számárais gyüjtenek; barátunk, a méhes gazda kivágja akaptárból a legtöbb mézzel telt sejtet, a szorgal-mas méhek számára csak annyit hagyván meg,mennyi öket a tél folytán az" éh-haláltól meg-mentheti. Erős hidegekben nincs szükségük táp-lálékra, mert akkor alszanak; de több hónapelmulik mielőtt a virágok kibimbóznának, s addiga méhek saját szorgalmuk gyümölcsét élvezik.Végre ismét fölébred a növényvilág, a vén mun-kások megkezdik szokott foglalatosságaikat, ujkamrák építtetnek, melyeket a királynő ujolao-megnépesit, s most teljesitette hivatását — eameghal. Hivei, a munkások, rövid időn követik;az ifju nemzedéknek nincs többé dajkálásraszüksége, s uj államot alakit, olyat minő az előb-beni volt.

A méhek valóban büszkék lehetnének élet-Íróikra, mert Aristotelestől Sieboldig egyetlentekintélyesebb természetvizsgáló sem mellőzteéletmódjuk tanulmányozását. Mindemellett méo>most is ismételhetjük, mit Bonnet már a multszázad végével mondott, hogy még nem jött el azidő, mely a méhek beléletét valódilag ismerttétehetné. Ennek oka többek között abban is kere-sendő, hogy a méhészet legrégibb idők óta gya-koroltatván, ez által természetesen az éghajlat,helyiség s más több oknál fogva oly tüneményeklettek észlelhetőkké, melyek képesek a tisztánvizsgálódót is tévedésbe vinni.

Fentebbi közleményünkben egyes méhtörzskifejlődésének folyamát igyekeztünk előadni, t. i.hogy minő a méhek belélete ős egyszerűségében,ha magukra vannak hagyatva. Arra ügyeltünk,hogy megismertessük az egyes méh-nemzedékektámadásának lánczolatát, melynek folyvást kellegymásután következni, ha az egész nemzedékettönkre nem akarjuk juttatni; — de mint minden

lyi gyermek-lakokat. Miként látnak az ifju király-nők napvilágot? Bizony, ezek élete is szenvedés.Az anyakirálynőnek, mely eddig nyájas és olybékés volt, hogy bátran játszhattunk vele, a nél-kül, hogy mérges fegyverével megsebzett volna,szintén van megsebezhető Achilles sarka, és ez az j tok ős természetüktől, mely okból életük folyamátegyeduralkodás. Saját dolgosai épitették a ki- j kimeritőleg tanulmányozni nem is lehet,rályi czellákat, ő maga népesítette meg azokat ' Mindenmagához hasonló királyi vérrel, de alig kezdik ; lánczolatnak

nél vau, mert nehány köteg gyufát meleg vizben > ezek a napvilágot megpillantani: feltámad az nemzedéknek az ősi hajlékból szükségképen ki

- j oly háziállat, melynek fáradozásait az ember saját, | hasznára zsákmányolja ki: ugy a méhek is eltér-je t«k ős tprm<£s7f>tiiW/!l melv okból élptiili- í"nlT7orv,n*

méh-nemzedék a meg nem szünőegyik lánczszeme levén, a fiatal

kell költöznie, mert ha a régi kasban maradna,már kész munkára találna, s nem teljesíthetnéélte rendeltetését. De természetes ea észszerü is,hogy a szülők birtokban maradjanak, s gyerme-keik felnevelése által arról gondoskodjanak, hogyazok önállólag uj háztartást létesitsenek. Azonbana közéletben a már kiművelt méheknél nem min-dig igy van a dolog, mert az anyakirálynő gyak-ran elköltözik, s követői több nemzedék szárma-gékai; a visszamaradtaknak pedig ismét vantérik munkálkodni az ősi kaptárban, miután arégi sejteket a gazda kiszedte.

Különbség van sokszor a királynők és mun-kások életkora között. A darázsok- és dongóknálelég ha egyetlen megtermékenyített anya maradéletben, mert az önmaga gondoskodik kicsinyei-ről, — másként van ez a méheknél; itt az anyamitsem dolgozik, minden teljesitendő^ munkásaivégeznek, azért szükséges, hogy a királynő ésnépe kiteleljenek, 8 csak a rajzás után haljanakmeg, mert csak igy van a nemzedék folyvástfennmaradása biztositva. Különben jol tudjuk,ho°y sok királynő három - négy évig is el, sza-porít, — mig ellenben számos dolgozó méh csakegyetlen nyarat él át.

Végre a méhész gondoskodása egy ugyan-azon kaptár népének egyetlen nyáron háromszor— négyszer való rajzását is megakadályozhatjaaz által, ha a Dzierzon-féle köpüből egy királynőtnehány munká-sal együtt nyilt szekrényben máskaptárba tesz át, honnan aztán nyugodtan s bé-kével elköltözhetnek vele a kik akarnak.

Mégis eltekintve a méhek életfolyamánakezen nem természetes módon történő különféle-eégeitől, — szaporodásuk, s a három külön kaszt-nak előállása nagy érdeket támasztanak, mertezek minden mesterkedés daczára mindig egy-formán történnek, s csodálatos összefüggésükfigyelmes vizsgálódás után mindig észrevehető.

A bogarak párosodása más állatokétól lénye-gesen különbözik; a méhek e tekintetben mégtovább mennek egy lépéssel. A méh királynőnőstény, melynek két tojástartójában számtalantyás van. Dzierzon vizsgálódása szerint a termé-kenyítés csak egyszer, egyeüen him által törté-nik, é3 sohasem a kaptáron belül. A termékenyítőanyag, mint más bogaraknál is, az ugynevezettmagtartóban ülepedik meg; a tojás letétele alkal-mával a tojás itt jő keresztül, s vagy érintkezikezen anyaggal, vagy nem, mi az anyától függ;innen van az, hogy az anya kénye szerint tesz lemeg- vagy nem termékenyített tojásokat. Igy, haa királynő egy-egy nagyobb kamrához érkezik,meg nem termékenyített tojást rak le, mig a szá-mos kisebb czelláknál, vagy a királynői lakoknál,termékenyt; innen következik azon egyszerütény, hogy termékeny tojásokból dolgozók éskirálynők, a terméketlenekből pedig csak herékt;madnak. Ezt Dzierzon csak elméletképenmondta ki, áeSiebo'd tudományosan bebizonyítja.Ezen természettudós Thüringiában biró Berlepschjeles méhtenyésztőnél górccövileg megvizsgáltaaz alig letett tojásokat, s ugy találta, hogy egyet-len here-czellában lévő tojás sem volt termékeny,mig ellenkezőleg 42 d jlgozó-lakban lévő tojásból30-at talált tökéletesen megtermékenyitettnek.

Az előadottakból azon elvitázhatlan tény állelő, hogy a dolgozó méh csak olyan nőstény minta királynő, de a szükebb czellában még pondróállapotában tojástartója öászenyomorittatik s al-

kalmatlanná tétetik, minek következtében csakterméketlen, szolgálatra született eunuchok lesz-nek belőlük. Ha a dolgozó kukaczok épen ugyneveltetnek, mint a királyi czellákban lévők, be-lőlük is királynőknek kell támadniok; sőt egyesszerencsésebb dolgozó kukaczok, kivált ha jobbantápláltatnak, szintén rakhatnak le tojást, csak-hogy ezen tojásokból csupán herék állhatnak elő,miután párosodás nem történt; — heretojás a leg-nagyobb ápolás mellett sem fejlődik soha király-nővé vagy dolgozó kukaczczá; oly királynő, mely-nek a szárnya tehetetlen, s e miatt nem szállhatlakadalmazni, tojik ugyan, de tojásaiból csakherék fejlődnek ki; végre elaggott királynők,kiknél a termékonyitő anyag már elfogyott, csakheréket állithatnak elő.

Művelődés, nevelés nemesitik az emberi ter-mészetet, de nem képesek annak eredeti testi ésszellemi irányát egészen megváltoztatni. — Azáltal, hogy a méhek már a legrégibb időktől aháziállatok közé számittatnak, melyeknek munkásszorgalma által a reánk nézve különben nemlétező mézet és viaszt nyerjük, sokat változtaktermészetükben és szokásaikban, de ősi kaszt-rendszerük sohasem változott, — ők mindörökkéazon keleti birodalmak mintaképei lesznek, hol adespotizmus a kasztkülönbségben gyökerezik.

Közli Tar Gábor.

Valkó megye.(Még egy harmadik felelet gr. Zay Károly ur kérdésére.)

Szentiványi Márton ily czimü munkájában:„Dissertatio p'iralipomenonica rerum mentor abi-lium Hungariae" Tyrnaviae, 1699., a 7-dik laponezeket irja Valkómegyéről:

„Comitatus Valponiensis seu Valconiensis,inter comitatum Baraniensem ex altera parteDravi sibi oppositum ad septemtrionem, — Pose-giensem ad occasum, — et Sirmiensem ad meri-diem, — ac Danubium fluvium ad ortum.

„Sic dictus cet bic Comitatus a Valpo Civi-taté, quae sita est ad amnem cognominem, distat-que a Dravo fluvio sex millibu-* passuum, et vi-gintiquinque millibus passuum a Danubio inoccasum, — uti decem a Mursa sive Eazék stb.

,,In hoc Comitatu e*t arx Uylak, quae inmonte, Danubio imminente, n>n absimili situ,quam Buda jacet, Sepultura S. Joannis Capistraniinsignis. stb.

Szerémmegye akkori határait igy adja elő azidézet munka:

„Comitatus Sirmiensis inter Danubium adortum, — Valconensem Comitatum ad Septem-trionem, Posegensem ad occasum, — et Savumfluvium, quo ad meridiem terminatur."

E szerint nem elég szabatosan állitja Mitro-vics Gyula ur a V. IL 13 dik számában, hogy„Valkómegye a mai Szerémmegye"; hanem aföltett kérdésre helyesebben az a felelet: hogy „ahajdani Valkómegye a mai Verőczevármegye dél-keleti és a mai Szerémmegye és?aknyugati részé-ből állott." E mellett bizonyítanak az Ortelius-féle mappák is, melyeket idézve a V. U. 11-dikszámában irja Debreczeni ur, hogy Valkómegyekörülbelől a mai Verőczevármegye táján feküdt.

Péterffy J.

E g y v e l e g .— (Fövárosi és falusi német-magyarság.) A

magyar nyelv terjedését örömmel szemléljük s jólsik látnunk, hogy azt mindinkább használják oly:örökben is, hol azelőtt csak hirböl ismerték.

Ezen átmeneti időszakban ki sem kerülhető, hogytt-ott az idegen nyelvekből átfordított magyardfejezésnek furcsánál furcsább példányait ne lát-hassuk, melyeknél a jóakaratot lehetetlen nembecsülnünk, habár itt-ott mosolyra vonul is fölöttea mágyárember ajka. Most két ily furcsa példányvan előttünk. Az egyik egy pesti fodrász kőnyo-matu jelentése, a másik egy vidéki sváb falu birá-jának levele egy más magyar falu birájához.

A pesti fodrász jelentése igy hangzik:„Klapusch Jakab az eiőtt volt Üzletvezető

Özv. Binger Asszony fodrász botjában, x—i utcza,azon házban a hol a füszerkereskedés a feketeMedvéhez létezik. Ajánlja most ujonan nyitót fo-drász boltját (ugyan is x—i utcza a nemzeti Cá-véház atolelenében) minden nemű haj és párokamunkáját a leg utolsó.divat után ugy mint abon-nomát haj vágás és fodoritásra. Urak és hölgyekszámára a legjútánosab áron egyszersmint azta jó vörös olaj (nevezett Macasser olaj) és jófekete és barna festékét is és kéreti tiszt Nagysá-got, kegyes Pártolás és gyakrani meglátogatásért,mint igéretet tiszta pontos és ügyes kiszolgálás-ban ellen venni."

A falusi sváb biró levele pedig igy szól:,,Tiszteld éremes biró urot legén szives eze-

ket Hivatolason föl Szólit toni az Antal Gergelyés varga Dániel Motarasz okot s/erétés detegünkMotarazot véget 1 ft o é ben es meg nem fizedtekevei az bosaval meg külék kelt B an febuar28-ikan Mortok Tiszteléje Strumpf Mihály biró."

(E levél értelme ez: Tisztelt érdemes biróur! Legyen szives ezeket hivatalosan felszóllitani,az Antal Gergely és Varga Dániel madarászókat;szerződést kötöttünk madarászat végett 1 ft. o.é.-ben és még nem fizettek; ezzel a postával küld-jék. Maradok tisztelője S M.)

** (Ősi szokás.) Indiában, mint a külföldilapoknak irják, még nem vesztek ki azok a buzgóözvegyek, kik Brahma szent törvényei szerintmeghalt férjeikkel elevenen megégettetik magu-kat. Igy nem régiben egy borbély szép, fiatalözvegye adta át magát a tűzhalálnak. Hiában kér-ték barátai, hiában esdekeltek rokonai, az özvegyolajba áztatott menyasszonyi ruháját vette ma-gára, máglyát rakatott, s férje holttestét ölébevéve, nyugodtan parancsolta, hogy gyújtsák mega máglyát. Egy jaj, avvagy a fájdalom legpará-nyibb hangja sem jött ki ajkairól. — Végre alángok egészen ellepték, a máglya leégett, s egyszélroham nő, férj és máglya hamvait együttszórta szét a légben.

(K—i.) — (Chinában) a legkisebb falunak ismegvan a maga mandarinja, kinek jogában áll,minden keresztülvitt árutól fontonkint vámotvenni. A dij igen csekély ugyan, de annyiszorismétlődik, és annyi boszantással jár, hogy csak-nem egyértelmü a tilalommal. — Ezy angol tár-sulat közelebb vasuttal akarta Chinát behálózni,de csaknem elhárithatlan akadályt talált az emli-tett vámrendszerben.

Irodalom és művészet.** (Gróf Lázár Kálmán jeles természetrajzi

munkája), mely „A lég urai" czim alatt már ré-gebben megindult, most teljesen be van fejezve.Az 5-ik ég 6-ik kettőd füzet e napokban jelentmeg Emich Gusztáv nyomd íjában. E kettős füzetsajátlag a munka elejét és végét képezi. Az elsőrész 128 lapon, hét gondosan kidolgozott fejezet-ben irja le a madár szervezetét, fészkelését, háziéletét, földrajzi elterjedésüket , vándorlásukat,szellemi és kedélyéletüket, a madárhangot és ma-dárdalt, végre pedig „a madár a természet ház-tartásában" czimü igen érdekes és befejező czikk-ben kimutatja, hogy egyetlen madárfaj sincs, melyszükséges ne volna a természetben. A füzet máso-dik része a már eddig is négy füzetet képezettmadárvilági képeket folytatja, kellemes, könnyűdmodorban. Végül négy kőrajzi tábla is van hozzámellékelve. A munka baráti emlékül Brehm Al-fréd és Xántus Jánosnak van ajánlva.

T Á R H Á Z .= (Pályázat-megujitás.) Szeged város törté-

netének megírására a „Szegedi Hiradó" szerkesz-tősébe által több derék szegedi polgár adomá-nyozása folytán kitüzött 100 arany jutalomra amegsabotr határidőig egyetlen pályamű semérkezett. Ellenben a szerkesztőség t>bb leveletvett, melyekben a pályázati határidőt egy na-gyobb történelmi mű alapos megírására, hol azadatok gyűjtése is hosszabb időt vesz igénybe,rövidnek tartják. Ennélfogva a pályázat határ-idejét meghosszabbitani határozták el. Minthogypedio- a takarékpénztárba kamatozás végett betett100 arany immár 800 fton felül növekedett s azujolag kitüzött határidő lejartáig megközelitendia 900°ftot, ennélfogva Szeged város történeténekmegírására 900 ft. jutalom kitüzése elhatározta-tott", a szerkesztőség azonban iparkodni fog, hogyez összeg kerek-számra, azaz 1000 ftra nője kimagát, mire Szeged derék polgárai, kik városuktörténetét minél teljesebben megírva óhajtanákbirni, biztos kilátást nyujtanak. A pályakérdés

ezennel következőleg tüzetik ki: „Irassék megSzeged város története a legrégibb kortól a maiidőig, szigoru történelmi hűséggel, minden párt-szinezet nélkül, a forrásoknak, melyekből merit-tetik, idézése mellett." — A mű szerző tulajdonamarad, de kinyomatása után annyi tiszteletpél-dányt köteles a „Szegedi Hiradó" szerkesztősé-gének átadni, ahányan a kitüzött adományhozjárultak. Beküldési véghatáridőül 1868. január1-je határoztatott.

** (Uj zenemü.) Rózsavölgyinél megjelent:.Mákóczy-nyitány," Szigligetinek „IL KákóczyFerencz fogsága" czimü drámájához, szerzé KélerBéla. Ára -- zongorára — 1 ft 20 kr. B nyitánytelőször 1861-ben szép. 14-dikénjátszottákabudainépszinház ünnepélyes megnyitásán. A Rákóczy-induló hangjai a nyitányon végig huzódnak, s azegész oly könnyen van zongorára téve, hogy a nö-vendékek is sikerrel használhatják. A mű Szigli-getinek van ajánlva.

íí

I

169

Egyház és iskola.** (Félszázados áldozár.) Lonovics József ér-

sek ő excja f. hó 22-dikén üli áldozárságának fél-százados emléknapját. A koszorus egyháznagyegészségi tekintetekből több hetet kénytelenittet-vén Bécsben tölteni, aranymiséjét valószinüleg azország határain kivül tartandja.

** (Magántanári előadótok engedélyezése apesti egyetemen.) Barna Ignácz orvostudor és itte-ni gyakorló fogorvosnak megengedtetett, hogy amagyar kir. egyetemen a fogászat tanából magán-tanári minőségben előadásokat tarthasson. NaivraUI Imre itteni gyakorló orvos és sebész-tudor,szülész-, szemészmester és műtő pedig ugyanezenegyetemen a gége-tükrészet lett magán tanárielőadások tartására jogositva.

** (A pesti egyetem jogi osztályának) anya-könyvébe a mult téli tanfolyam alatt 1044 jog-hallgató jegyeztetett be. Ezek közt rendes hall-gató volt 999, nem rendes hallgató 4 5. Vallásranézve volt 585 r.-kath., 44 gör.-kath., 70 gör.-kel., 129 evang., 118 ref, 7unitár. és 91 izraelita.Honosságra nézve: 954 magyarországi, l l szia-von és horvátországi, 69 erdélyi, 3 határőrvidékiés 7 örökös tartomanybeli.

Ipar, gazdaság, kereskedés.f (A mult heti horüzletrb'l) a „Szol. és Bor."

következőleg tudósít: A mult hét végével bevég-zödött pesti vásáron megmaradt mintegy 3000akó nagyobbrészben vörös bor, részint visazaszállitatott Tolnamegyébe, részint elhelyeztetett aBuda-előfoki pinezékbe. Ez mutatja, hogy a pestivásár rosz volt a borokra, mert nem épen vevőkhiánya miatt maradtak meg a borok, hanem azajánlott árak miatt. A vásár második hetében, sőte héten is a pesti borkereskedők, felső-ausztriaiés sléziai borvásárlók szedtek össze kisebb meny-nyiségekben több mint 2000 akó bort több keres-kedőnél, nagyobb részt az olcsóbbféle, 7—8 ftosborokból. Egy bécsi borkereskedőház vásárolt2600 akó bort pesti kereskedőknél. Lengyelor-szágba, Csehországba, Poroszországba s Német-ország különböző részeibe folytonosan szállíttat-nak a vasuton és gőzhajókon borok, még pedigugy vehetni észre, mintha az egyes vevők részérenagyobb mennyiség szállíttatnék, mint az eddigiévekben történni szokott. A lánczhid alatt 6000akónyi borrakomány haladt elámult hétenBécsbeszállitás végett, mely Verseczen és környékén,Baranya- és Tolnamegyékben vásároltatott összeaz utolsó évi olcsóbbféle terményekből. íly töme-ges vásárlások ezen helyeken meglehetősen kiürí-tették a pinezéket, ezért az árak egy kevesetemelkednek is. Tokajhegyalján a lengyelországivevők évről évre fogynak. Poroszországból jön-nek néhányan s ezek vásárolnak szép mennyi-ségü asszu borokat, de azért ott sok eladó borvan, s az ordinarium ára 20—25 ft., szomorodniára 38—40—50 ft., közép asszu bor ára 100—120—150 ft., kitünő asszu bort 200—250 s többforinton is fizetik.

Eözintézetek, egyletek.** (A magyarhoni földtani társulat érdekéhen)

Kubinyi Ferencz elnök felszólítást tesz közzé,melyben a közönséget az érintett társulat gyámo-litására kéri föl. Hazánkban még 1850-ben alakultfőméltóságu herczeg Eszterházy Pál magas párt-fogása mellett a „Magyarhoni Földtani Társulat",mely honnunk földtani átkutatását a nyert ered-mények megismertetését tüzte ki feladatául. Egy-szersmind czélja ezen társulatnak a magyar nem-zeti muzeum ásványtani osztályának gyűjteményeitszaporitani, a mennyiben az alapszabályok 2. §.szerint minden a társulatnak beküldött vagy költ-ségén gyüjtött földtani példányok a magyar nem-zeti muzeum tulajdonává válnak. Hogy pedig atársulat czélját mind biztosabban éstökéletesebbenelérhesse: szükség, hogy a közremüködő tagokszáma megfeleljen a működési kör nagyságának.Ennélfogva a társulat azon kéréssel fordul e hazat. cz. földbirtokosai, mérnökei, bányászai és a tár-sadalom azon osztályaihoz, melyeknek érdekökbenvan, és szivükön fekszik honunk földtani átkuta-tása: sziveskedjenek a földtani társulat müködőtagjai sorába lépni. A rendes tagok kötelezik ma-gokat három évig a társulat költségei fedezéséreévenkint 5 oszt. ért. forintot fizetni, ellenben min-den a társulat által kiadandó munkálatokból in-gyen példányt kapnak.

•* (A pesti tornaegylet.) márcz. 28-án tar-totta első választm.-ülését alelnöke dr. Batizfalvy

10S

Samu elnöklése alatt. Ezuttal az egylet szervezé-sét illetőleg czélszerü határozatok hozattak, me-lyek kivitelére több bizottmány küldetik ki,munkálatainak majdan a nagy választmány eléleendő terjesztése mellett. Egy bizottmány azonfeladatban jár el, hogy a közelebb megtartandóalapítási ünnepély programmját elkészítse.

** (A pesti takarékpénztár-egylet) ápr. 4-éntartá meg közgyülését. Egyelőre csak azt emiitjükmeg, hogy minden részvéry után osztalékul 100ft. határoztatott; a közérdekü s jótékony czélokratett adományozások meghaladják a huszezer ftot.A Balaton melléki, csallóközi s mezőségi insége-sek számára egyenkint 400 ft. határoztatott. To-vábbá a takarékpénztár megvette a reáltanoda-utczai 1 számu földszintes házat, s ennek helyére,valamint saját házának reáltanoda-utczai részéreis még ez év folytán más házat fog építtetni. Amint ez készen lesz, a jövő évben az egyetem-utczai oldalon is megkezdi épitkezéseit.

** (A debreczeni takarékpénztár közgyülése)márcz. 28-ikán ment végbe. Az üzleti eredményrőltett évi jelentés szerint az összes forgalom, mely1864-ben 2,364,998 ft 73 kr volt, a lefolyt évben2,618,235 ft 60 krt tett; jövedelem tavaly 22,716frt. 72 kr., most 25,115 frt. 45 kr. volt, miből akezelési és folyó költséget, tartalék snyugdij-alap-hoz rendelt összeget s kamatokat levonva 13,110frt. 86 kr. tisztán vereség maradt fenn. Egy-egyrészvényre kamat és osztalékul 25 ft határoztatott.Ezenkivül a tisztviselők nyugdijalapjára 500 ft.,polgári iskola alapjára 200, ingyen isk. tanítóifizetése alapjára 200, kertészegyletnek 200, Cso-konai-szoborra 100, „Hortobágy" hetilapra 100,dologház-alapra 100, izraelita iskola alapjához 20,a beszterczei ref. templomra 20, a bukovinai ínsé-geseknek 40, a tordai ínségeseknek 40 ftot rendelta közgyülés illető helyeikre eljuttatni. A betétikönyvecskékért fizetni szokott 10 kr. ápril l-tölkezdve eltöröltetik, hogy a kis összeget betenniszokott szegényebb sorsuak takarékossága ez általis megkönnyittessék. A szavazati ivek fölbontatváns összeszámittatván, igazgatóul Komlóssy Imre,aligazgatóul Kis Orbán János ujonnan megválasz-tattak, a 30 választmányi tag is kevés változtatás-sal ismét megmaradt.

Balesetek, elemi csapások.** (Elmerült ladik.) Visegrádról irják, hogy

a mult napokban szerencsétlenség történt Dömösalatt a Dunán. Három dömösi lakos, (apa, fiu ésaz apa testvére,) a marosi oldalról Dömösre szán-dékozván átmenni, a Duna közepén a „Debre-czen" nevü esztergomi gőzhajóval összeütköztek,a ladik a kerekek alá sodortatott, s a bent lévők-kel együtt összezuzatott. Mind a hárman áldoza-tul estek.

** (Tüzvész.) Zemplénmegye Bakócz hely-ségében a mult hóban 60 ház lett a lángok mar-taléka. A leégett házaknak alig egy tizede voltbiztositva. A szerencsétlenség alkalmával ember-baráti szeretetöknek szép példáját adták Boron-kay László és Bercsényi Kálmán földbirtokosok,kik mindent elkövettek, hogy e nagy csapás általsujtott családokon segítsenek.

Mi. ujság?*• (Hodoló nyilatkozat.) Temesvárról Deák

Ferencz nagy hazánkfiának hódoló nyilatkozatotküldtek. „Inkább akarunk, — mondják többi közte nyilatkozatban, melyet 200-an irtak alá, —• minteddig, ugy továbbra is bármily nyomasztó viszo-nyok alatt türni, mint hazánk szent jogaiból bár-miképen egy betüt is feladni."

** (Kedves ünnepi ajándék.) Arany Jánoskoszorus költőnket, mint értesülünk,^ pesti nőka husvéti ünnepek alatt egy diszes iró asztallals egy himzett levéltárczával lepték meg. E szépünnepi ajándékot a derék nők egy küldöttségáltal nyujtottak át, melynek nevében Karács Te-réz intézett az ünnepelt költőhöz rövid de sziv-ből jött üdvözlő szavakat.

** (Nagypénteki gyűjtés) alkalmával az egye-tem templomában közel 900 ft folyt be a csallóköziinségesek számára.

** (Párbaj.) Érsekújvárról egy szomoru kime-netelü párbajról tudósitnak, mely a mult hó 30-ikán délelőtti órákban ment véghez. A kihívó félegy alig 20 éves magyar ifju, a kihívott pedig egykülszármazásu körülbelül 30 éves báró volt. Akihivotté lévén az első lövés, az ellenfelét lábántalálta, mit emez fel sem vevén, a sorompóig kö-zeledett, s ellenfelét mellén lőtte keresztül.

** (A pesti társaskocsik) körül nem lesztöbbé az a tolongás, mint eddig. Nevezetesen ápr.14-től kezdve a kocsitulajdonosoknak jegyeketkell kiosztaniok, s minden kocsin rajta lesz aszám, hogy hány személy fér el. A városkapitány-ság őrei egyszersmind a szigoru rendtartásra felfognak ügyelni.

** (Magyar szinielöadások lesznek Bécsben)a jövő májusban, ha ugyan sikerül Szabó szin-igazgató terve, a ki magyar színtársulatával Győr-ből Bécsbe fölrándulni szándékozik, s két hónapiott időzése alatt magyar népszínműveket s operet-teket adna elő a józsefvárosi szinházban.

** (Állandó szinház Nagy-Váradon.) Mintirják, Nagy-Váradnak is nemsokára állandó szín-háza lesz. E végett Heckmann Károly mérnöktervét már el is fogadták, s az épület helyéül aSzéchenyi-tért jelölték ki, hová előbb egy kiosz-kot is emelnek. — Nagy-Váradnak a mult hóbanegy kedves szinpadi vendége is volt: Füredi Mi-hály, ki 17-dikétől kezdve több népszínműbenlépett föl, s jutalorajátéka alkalmával többféleajándékban s a dalárda tisztelgő szerenádjábanrészesült.

•* (Latabár színtársulata,) mint irják, Kas~sdn, nehány hónapi ott időzése alatt, köztetszés-sel találkozott s az ottani közönség méltánylómegelégedését vivia ki. Kassáról Latabár Ung-várra megy.

= (A fényképészet gyakorlati haszna) ná-lunk is mindinkább érvényesül. Igy közelebb egyhatósági okmánycsomóhoz, mely verekedésrőlszólt, mellékletül a következő fényképek voltakcsatolva: a bot photographiája, melylyel az ütle-gelés történt, a megvert egyén sürü tömör baj-szának fényképe, a mint az kinézett verekedéselőtt, s ugyane bajusz siralmas állapotában, mivéverekedés alatt törpült.

** (Négy darab vaddisznó) vetődött a napok-ban Gálszécsen egy földmivelő udvarába, hol do-rongokkal és lövésekkel közülök egy emsét lete-ritettek. Mindamellett, hogy az emsén megperzse-lése után, két oldalról alig behegedt serétsebzéseknyomai látszottak, első bal lába alatt pedig egynagy forradás szintén lövés következménye lehe-tett : a 3 — 4 éves emse mégis elég bizott volt, s190 fontot nyomott. A többi három áttört a sö-vényen, s tova ügetett; de a vérszemet kapottlakosok lóháton puskákkal és botokkal üzőbevették, s egész az erdőszélig kergették, hol azon-ban végkép elveszték szem elől a menekvőket.

** (A Tisza ismét aggasztólag árad,) s a mintTokajból irják, márcz. 29-ikén már 21' 0 felettállott. Ezen vizállás a régi mércze szerint mint-egy 23' 10"-nyit képvisel, s igy már jelentékenymagas árnak mondható. A viz mindenütt elfedé,néhol 2 —3'-nyira, a mentesitlen téreket, s a sza-bályozási védgátak tövébe nyomult, hol a szokottvédelmet és erélyes felügyelet teszi szükségessé:mi a gyakori esős vihar által okozott hullámverésmiatt, jelenleg kétszeres. erélyt igényel. Mivelpedig a viz Tárkánynál az emlitett nap még ára-dásban volt, s mult hó 24-én Naménynál 14' 2"rendkivül nagy volt, Tokajban még folytonosáradásra számítanak. A baj az által, hogy a beregihegyekben és a Kárpátokban ujabb időben sokhó esett, állandóan tartós és veszélyes alakotölthet.

*• (Névmagyaritás.) Schwarzenberg Adolforvostudor, vezetéknevét felsőbb engedély mel-lett „Hegyi"-re változtatta.

*• (Kórházi statistika.) A pesti Eókus-kór-ház éves kimutatása szerint 1865-ik évben 10360beteg ápoltatott. Ezek közül elbocsáttatott: gyó-gyultan 6111, javulva 1218, meghalt 1303. —1865. decz. végével további ápolás alatt maradt841. — Honosságra nézve: 3899 pesti, 4352 ma-gyarországi vidéki, 109 erdélyi, horvát- és tótor-szági, 925 osztr, német tartománybeli, 188 gácsor-szági, 10 olasz, 42 német külföldi, 1 frank, 8orosz, oláh, szerb, 1 legyei, 3 helvétiai és 1 afri-kai volt. A 10360 beteg összesen 241,341 napottöltött a kórházban. A kórházi költségek mind-össze 34,534 frt. 16 krra rugtak, s e szerint egybeteg-ápolási nap 55% krba került, melyből azélelmezésre 14% kr., gyógyszerekre, 7 kr., atöbbi egyéb kezelési kiadásokra esik.

•• (Halálozás.) Pestvárosának egyik érde-mekben megaggott polgára, Nádosy István nagy-kereskedő, e hó 3-dikán elhunyt 72 éves korában.Áldozatkész hazafi, minden nemes czélu vállalat-nak buzgó pártfogója s lelkes előmozdítója volt,azért nemceak a főváros, hanem az egész hazaelismerését érdemelte ki. (Arczképét és életraj-zát a V. U. 1864. évi 25. számában közöltük.)Béke legyen hamvai fölött.

Melléklet a Vasárnapi ujság 14-dik számához 1866.***• (Halálozás.) A magyar irodalom egyik

munkás tagját veszté el. Bemellay Gusztáv, márcz.31-kén meghalt 48 éves korában. Hosszu iro-dalmi működéséből elismeréssel kell kiemelnünkazon érdemét, hogy a hazai történet egyes rész-leteit kellemes modorban előadott elbeszélésekkéföldolgozva, multunk dicső emlékeit igyekezettfolyvást fölelevenitni, s ez által a hazaszeretetettáplálta az érettebb ifjuság keblében, melynekszámára egy folyóiratot is szerkesztett. Utóbbiidőben a magyar biztositó-társaság buzgó hiva-talnoka is volt. Temetése ehó 2-dikán ment végbe.Nyugodjanak békében hamvai.

** (Halálozás.) A pesti ügyvédi kar egyikköztiszteletben állott tagja, Kralovánszky György,e hó 2-ikán meghalt életének 48-ik évében. Tisz-telőinek és barátainak nagy száma sajnálja a tevé-keny honpolgár, nemes keblü emberbarát és jóhazafi elhunytát. Béke poraira.

•* (Halálozás). Nemrég hunyt el itt PestenKaan Ferencz, azelőtt nagy-kanizsai kereskedő,életének 86-ik évében. Az elhunytat Magyaror-szág kereskedelmének történetében kitünő helyilleti, miután ő volt az, ki egyesülve bátyjával,az akkor sokat emlegetett bécsi bankár Kaan Sa-muellel, kit Ferencz császár a kereskedelem körülkivívott érdemeiért a nemesi rangra emelésseltüntetett ki, — 1825 táján a magyar gyapjút leg-először vitte ki a londoni piaczra, s igy e fontoskereskedelmi czikkre felhívta Európa figyelmét.

— (Adakozások.) A Vasárnapi Ujság szer-kesztőségéhez mult héten beküldetett:

A bukaresti ref. templom fölépítésére: Nagy-Váradról özv. Cserepes Józsefné 5 ft. Özv. TóthMihályné 2 ft. — Egeriövőről többen Csáth Fe-rencz által 1 ft. 30 kr.

Az erdélyi mezőségi szükölködik számára:Ó-Kécskéről az olvasókör tagjai Somogyi Sándoráltal 5 ft. 40 kr.

A Keresztessy-árvák számára : Egerlövőrőltöbben Csáth Ferencz által 2 ft. 20 kr.

— (Adakozás.) ínséggel küzdő bukovinaimagyar testvéreink fölsegélésére a Vasára. Ujságszerkesztőségéhez beküldetett:

VIII. közlés: Nagy-Váradról özv. CserepesJózsefné 5 ft. Özvegy Toth Mihályné 2 ft. —Ó-Budáról a gőzbajógyár kovács-osztályánakmunkásai Horváth János és Bányay Mihály által7 ft. 42 kr. — Nagy-Szőllősről többen NagyGyula által 26 ft. — Egerlövőről többen CsáthFerencz által 1 ft. 30 kr. — Miskolczról ottanipolgárok dr. Doleschall Gábor által 71 ft. 57 kr.— Vetésről perselypénz és egyesek adományaSzarka Boldizsár által 6 ft. 2 kr. — DeésrőlKrempf Mátyás 1 ft. 20 kr.

összesen 120 ft. 51 kr.Az eddigi I.— VII. közlésekkel együtt begyült

összesen 794 fi. 73 kr., 2 db. cs. arany, 2 db. kétfo-rintos tallér, 1 db. egyfrtos és 4 db. ezüst huszas.

Az eqyes adakozók jegyzéke: Ó-Budán a hajógyári ko-vács osztályban: C. M." 30 kr. G. S. 30 kr. Regner Péter20 kr Horváth János 30 kr. Horn József 20 kr. PauknerFerencz 10 kr. Wegleiter János 20 kr. Pollák Simon 10 kr.Gühll Antal 20 kr. Halmer József 10 kr. Münnich Alajos10 kr Schneider Wenczel 10 kr. Minnich József 20 kr.Ellmer András 10 kr. Török József 10 kr. Fazekas István10 kr Dergnovich Vincze 20 kr. Bernsdorfer István 20 kr.Gáll Márton 10 kr. Szántó Lajos 10 kr. Losonczy Károly50 kr. Bányay Mihály 50 kr. Schifferdecker Károly 20 kr.Medvéd Vincze 15 kr. Makovits György 20 kr. GalambosJózsef 12 kr. Kolacsny Venczel 10 kr. Páll Imre 10 kr.Wirtel Ferencz 10 kr. Kornhotz András 10 kr. Tüske Jó-zsef 20 kr. Pillmayer Antal 10 kr. Kalmár János 10 kr.Hy St. 10 kr. Tóth Lajos 20 kr. Harnusz Mihály 10 kr.

Mihalovits József 10 kr. Wegleitter József 10 kr. SzinatsekJános 10 kr. Hirosch János 15 kr. Rabik Lajos 10 kr.Szabó Imre 10 kr. Donaberger Ferencz 10 kr. SztahulyákVincze 10 kr. Csernek Mathi 10 kr. Bauer József 20 krBakk 10 kr. — Nagy-Szó'llösön: készpénzben és termények-ben adakoztak: Csik István, Csik András, Mádi István,Baksy László, Dr. Nagy Sándor, Zilahi István, özv. S;a-nyiszló Istvánné, Csűri Sándor, Csorba László, Mádi Mi-hály (Kr.), Kerekes András, Csorba András, Jakab An-drás, Vincze István, Sipos Imréné, Nagy János, CsikGyörgy, névtelen, Szege András, Szanyiszió András, MádiMihály (köz), Vas Andrásné, Vas Ferenczné, Vas István,Vas Mih., Czegus Mih., Czegus Istv., Kovács Pál, KovácsIstv., özv. Kovács Ferenczné, Szege György, Nagy Miklós,Idrányi Dániel, Kovács Mihály (gyógysz.), Csiis György,ifj. Szege András, Nyiri Pál, Csorba József, ifj. CsorbaIstván, Fries Zsigmond. Doktor Sándor, Petrus György,Csorba István (fiatal), Papp Ferencz, Szanyiszió Pál, MádiJános, Vas Mihály, özv. Izraelné, Csik János, Csik An-drás (Öreg), Petrus István, Csorba István (legidösb), NyiriJános, Mádi György, Mádi András, Kónya Ferencz, Sza-nyiszió István, Nyiri Pál, Nyiri Miska, Vas István, KovácsJános (id.), Kovács János (ifj.), Bodoki Lajos, SchmauszKristóf, Danes András, Czigus János, Csik András (pőréi),Vas György, Kalos Károly, Tegze Dániel, Nagy Ambrus,Doktor János, Nagy Gyula. — Egerlövőn: A bukovinaiszükölködők, a Keresztessy-ái-vák s a bukaresti ref.tem-ploia számára együtt adakoztak: Csáth Ferencz lft. ÁdámIstván 30 kr. Farkas Ferencz 10 kr. Szendy Eszter 20 kr.Szúnyog Zsuzs. 20 kr. Csáth Erzsébet 50 kr. Plank Sándor20 kr. Ádám Istv. 10 kr. Berzsenyi György 10 kr. TörökLászló 30 kr. Füry Lajos 20 kr. Ifj- Csáth Ferencz 50 kr.Ádám Istv. 10 kr. M.G. 30 kr. Jakab János 20 kr. KorpásSám. 20 kr. Molnár Istv. l l kr. Szendrei Sám. 10 kr. ll.Korpás Sám. 5 kr. Rési József, Szilvási Sámuel, MolnárFer., Ponuzs Ján., Virág Józs. együtt 20 kr. — Miskolczon:Özv. Pilta Jánosné 4 ft. Kotz-Palóczy Judith, DoleschallGabriella, Beller József, özv. Okoliesányi Lajosné, özv.Soós Jánosné, Horváth Lajos 2 ft. Dr. Popper, CsáthiSzabó István, Tóth Pá!, Propper Ignácz, Lengyel József,Berger Moritz, Steinfeld Debreczenyi Dániel, Lázár Emá-nuel. FrSenkel Bernáth, özvegy Kalauz Sámuelné), Dr. KunTamás, Soltész Jánosné, Kohn Lázár, Bede László, PollákFarkas István 1 ft. — Kováts Gábor, Kun Pál, Finkey Jó-zsef, Mayer Rezső, Tomcsányi László, Szabó Miksa, Rosz-tokay Gyula, Haniszkó János, Dr. Ixel Soma, EihingerJózsef, Popovits Endre, Kenyeressy Károly, HolczerGyörgy, Ráth, Kraktusz J . — Fábián, Friedlander, KuaIstván, Fischer S., Nemes József, Nagy Ignátz, Haas,Hollander Baruch, Markó Pál, Herz Adolf, Breier Lipót,Szabó Gyula, Kolos Sámuel, Lukács József, Paczauer Li-pót, Telegdi Miklós, Bös örményi József, Bakos Antal, Le-szik Dániel 50 kr. — Páez Benjámin, Nagy Sándor, SzolczaiGyörgy 60 kr. Török Sándor ől kr. Kun Ábrahám 46 kr.Bernáth György, Spuller A. József, Dálnoki József, Ko-vács János, Láng Sámuel, özvegy Lengyel Józsefné, Uj-váry Ferencz, Katona József, Árvai Dániel, Lakatos Jó-zsef, Eötvös Ferencz, Belki Károly, Molnár Béla, Pints-hoofné, Nagy András, Alberth Ede, Sylvester Jakab,Rosenzweig Lipót, Rácz Ádám 40 k r . — Bajkor Tamás,Kuruczné, Szabó József, Grün József, Steiner Lipót,Baum Ignátz, Friedmann testvérek, Lövi József, GroákAdolf, Stern Soma, Hiló Márton, Zinger Jakab, BacsaMáté', Izsó György, Grecs Manó, Wozáry Dániel, Greih-mann Ede, PlSehel József, Povaczky Illés, Littmann 20 kr.Takáts József 28 kr. Bikszegi, Fliegler Ferencz, HerzFarkas, Kenyeressy György, Fischer Sámuel, Mázer Im-réné 30 kr. Groósz Dániel, Schneider Mihály, Tóth János,Kemenszky Dániel 10 kr. Magukat megnevezni nemakarók összesen 3 ft. 72 kr.

Nemzeti szinház.Hétfő, ápr. 2. „Szent-Ivan-éji álom." Szinmű

5 felvonásban. Shakspeare után forditotta AranyJános. * '

Kedd, ápr.3. „Dinorah," vagy: „Aploermelil/Hcsu." Opera 5 felvonásban. Zenéjét szerzetteMeyerbeer.

Szerda, ápr. 4. „A mama." Eredeti vigj. 3felvonásban. Irta Szigligeti.

Csütörtök, ápr. 5. „Troubadour.(( Opera 4felv. Zenéjét szerzette Verdi. Ez alkalommal egyvendégművésznő, Cselko Irma k. a. tartotta elsővendégjátékát Azucena szerepében. Föllépésétkedvező hirek előzték meg. Mennyire felelt mega várakozásnak, legközelebb értesiteni fogjukróla olvasóinkat.

Szerkesztői mondanivaló.8177. Munkács. L. T. A lövészegylet május 1-én tar-

tandó tánczvigalmának fényes sikert óhajtunk. A szivesmeghivást köszönjük, de majd csak innen tánczoljuk odaazt a „lassu magyart."

8178. Bicske. S. Szomoru volna, ha a megirt botrá-nyos eseményekért elégtételt és igazságot nem lehetnenyerni felsőbb helyen. Mi fájdalom, e részben nem segithe-tünk a bajon. Oda okadatolt panasz és folyamodás kell.

8179. 1848. Akivánt okmány még az nap elküldetett.8180. T. Dada. B. A. Óhajtása szerint jártunk el. A

magányba vonulás, ugy látszik, jó hatással van testre éslélekre — a min csak örvendhetünk.

8181. Pest. Rh. I. A fölvett tárgy több izben és ter-jedelmesen le volt már irva lapunkban. Ujabb adatokatvagy szempontot nem találtunk a czikkben.

8182. Uj-Torda. Cs. K. Helyhez és személyekhez kö-tött, szorosan vett alkalmi üdvözlet nam közölhető. Áta-lánosabb becsü mű és szabatosabb verselés kivántatnék.

8183. Bodaik. B. S. Ugy tudjuk, hogy a kérdésessorshuzás napja a jelen év tavaszára halasztatott. Figye-lemmel kisérjük s az eredményt közölni fogjuk.

8184. N. Káta. Sem a ,,hymnus", sem a „Hungare,tuae patriae" nem elégítheti ki még a legszerényebb igé-nyeket sem.

8185. Legyen jog éshaddveszszen a világ. Szellemés irány g- mmi kifogás alá nem eshetik. Csakhogy ez egyjóravaló vezérczikk volna, nem vers.

8186 Keszthely. P. J. A kiválasztott tárgyak igenérdekesek, csak az elöadást szeretnök népszerüebbnek,minden tankönyvi szag nélkül. Másnemű közleményeit isszivesen veszszük.

8187. Sumjácz. P. A. A czikket köszönettel vettük.A magyar gyorsirás kézikönyve bármely könyvárus utjánmegrendelhető. Bővebb felvilágositással e perczben nemszolgálhatunk.

327-dik sz. f. — Márki Is tvántól(Pesten).

Sötét.

g *>a b c d e fVilágos.

Világos indul, s 8-ik lépésre matot mond.

A 322-dik számu feladvány megfejtése.(Bayer Konrádtól.)

Világos. Sötét.1. FhS-flf •• . . Kd3-e42. Vc7-c3 bé—c3:3. Ff 1—dSf Ke4-d3:4. He6—eöfmat.

Helyesen fejtették meg. Veszprémben: Fülöp József.— Harasztiban: Gr. Festetich Benno. — Miskolczon: CzentheJózsef.— Tisza-Polgáron: Liszauer József. — Pozsonyban:Csery Gábor. — Debreczenben: Z. I. és F. B. Pesten:Rakovszky-Vagyon Judit.

HETI-NAPTAR.Hónapi- és

hetinapKatholikus és Protestáns

naptár

ÁprilisVasár IO 1 Fehér vas.HétfőKeddSzerd.Csüt.

Dömötör, HugoEzechiel pr.Leo pápa, IzsákGyula pápa

Pént. ! Je'z. dzsid. és sz.Szomb. i Tiborcz

G 1 DienesHugoDánielArszlánGyulaJusztinValérián

Görög-orosznaptár

Izraelitáknaptára

Márcz, (ó)27 B Husv.vas.28 Husvéthétí.29 Márk püsp.30 Klimachus31 Hypatius1 Április2 Matrina

Niz. Ros.232425 Neftali26 Böjt, Joz.27 [halála28 Nehemiás29 3OS.l.p

Napköl nyüg.

f. P-18 2319 2120 2021 1922 1823 1724 15

5 185 175 15

6. P .

6 396 41

424344

6 466 47

H o l dhossza | kél | nyüg.

f. p.

289 21302 9315 20328 57343 1357 3012 20

p.18593710

3 444 144 48

6. p.

10 5311 54este2 83 214 375 56

Hold változásai. <£ Utolsó negyed vasárnapon 8-kán, 9 óra 57 perczkor délelőtt.

TARTALOM.Dr. Lumniczer Sándor (arczkép). — Kálváriái sóhaj.

— Legatus-dal. — A magyarországi legujabb régészetifölfedezések. — Gróf Károlyi Sándor egy régi levele1743-ből. — A föld legifjabb szülötte (képpel). — Pécs ésvidéke képpel). — Képek az állatvilágból (képpel). —Divat az öngyilkosságban. — A méh-birodalom (vége).Valkómegye. — Egyveleg.— Tárház: Irodalom és müvé-szet. — Egyház és iskola. — Ipar, gazdaság, kereskedés.— Közintézetek, egyletek. — Balesetek, elemi csapások.— Mi ujság? — Adakozások. — Nemzeti szinház.— (szer-kesztői mondanivaló. — Sakkjáték. - Heti-naptár.

Felelős szerkesztő Pákh Albert. (Lak. magyar-uteza 1. sz.)

170 171

•; :.••?

>l .

« Ü l ü

HIRDETÉSEK.

Az általam közrebocsátott

„SÍREMLÉK-ALBUM"czéljából az ország különböző vidékein s a dunafejedelemségekben felállított ügynökségekre vonatkozólagvan szerenc-ém az illető ügynök urak névsorát azon tiszteletteljes értesités mellett közzétenni; hogy az érdek-lett Album uagyvalasztéku mintarajzai után s azokhoz mellékelt nyomatott árszabályzat szerint mindenneműmegrendelések sírkövekre, épület-munkákra, emlékszobrokra, feszületekre, keresztelő-medenczékre, s egyébmárványműkészitményekre ugyanazok által elfogadtatnak s pontosan foganatosíttatnak.

Az illető ügynök urak névsora következő;Almáson : Bock Mór.Also-Já-z-Szent-Györgyön: Gallovich

János.Abrudbánya!!: Remetey Ignácz.Aradon: Andrényi Károly.Apathiában: Weidinger Zsiga.Árokszálláson: Strasser Dávid.Abonyban : Hutkay SándorBeszterczebányán : Palkovich L.Brailaban: Sréter Mies.Bukarestben: Stuhr Károly.Battaszéken : Koller St. J.Brassóban: Ziirner Ferencz.N.-Becskereken : Schafter Péter.Békésen: Konsitüky János.B.-Csabán: Singer D. A.Belgrádon: Bucovalla és Mejovics.Bezdánban: Sehwell E. T.Beszterczén : Kelp Frigyes.Bogsánbau : Blasehuty J. fiai.Broodon : Dimovic D. N.Bonyhádon: Staieher Benő.Beodran : Karácsonyi Miklós.Csakóvan : Dina György.Si.-Csanádon : Telb Sz JánosCzegleden: Gombos Pál.Csongrádon; Marsies Ignácz.Dcvecserben: Steuer József.Dobsinán: Gömöry Gusztáv.DömölkÖn: Turcsányi AndorDalyau: Weisz testvérek.Déésen: Krémer Samu.D.-Foldvaron : Nadhera Pál.Eleken: Szál Antal.Egerben: Polereczky Gyula.Eperjesen: Polt FerenczErzsébetvárosban: Szenkovics Z.Eszéken . Flambach Alajos.F'chérgyarmaton: Balika SándorFehértemplomon: Scheseherko A.Felsőbányán : llusovszky Gyula.Félegyházáu: Molnár Alajos.Fogarason: Novák János.Galaczon : Metaxa A.Giurgevoban : Waldner Vilmos.Gttllllítzen : Szentistványi F. JB.-Gyarmathon : Gazdik Lajos.Gyöngyösön : Kozmáry János.Gyulán: Dobay János.líőgyeszen: Rausz S. özv. és fiai.Halason: Hirschler Dávid.Hátszeten : Lengyel A. és fiai.Hatzfrlden : Schnur Férd. S.Hódságon: Rausch Antal.

E vállalatomnakrészesülni.

1532 (3-15)

Hold-Mezó-Vásárhelyt*: Szokolovits I.Jassyban: Baumgartner Frigyes.Jászberényben : Holczer testvérek.Iglón: Schwartz A. W.Ipolyságból!: Mikulásy Gyula.Kassán: Jenny Károly.Karáiiscbes : Engels MátyásKaposvárott: Leipzig Antal.Karolyvároít: Fröhlich Albert.Karlovif zon : Gyarmathy Gusztáv.Karolyfehérvarott: Materny Emil.Kalocsán : Loidl József.N.-Kanizsán : Kecskés János.Krajován: Vidacs IstvánKecskeméten: Papp Mihály,Kczsniárkon: Szopko C. NKézdi-Vásarheljtt: Csiszár Mihály.i\.-Kikindai!: Kisslinger Mátyás.Kis-Kőrösön: Teichner Illés.Kolozsvárott: Tauffer Ferencz.H.-Koilllosori: Csernik Gusztáv.Kuián: Bosnyák J. utóda.Kun-Sí.-Miklóson : Lesehitz Mátyás.KIIH-SZ.-Mártonban: Nitsch MártonKönnöczbányán : Jánosy J. özv.Léván : Missik J.iippáll: Vinternitz és Büchler.

LoBipalánkán: Rojesko J.Losonczon: Geduly AlbertLovrinban: Krausz Péter.Lugoson: Schieszler A.Makón: Böhm Albert.M.-Vásárhelytt: Fogarassy Döme.Medgyesen: Guggenberger F. J.Miskolczon: Bede László.Moóroll: Haan Károly.Munkácson: Tóth Károly.IVagy-Karolyban: Nasch és Weisz.Nyírbátorban: Legányi Ede.Nagy-Kanizsán: Vucskics János.Nagybányán: Haracsek Jánoa.Nagy-Kallóban: Mandl Salamon.Nagy-Enyeden: Hank K. Adolf.Nagy-Kórősölt: Szikszay L.Xagy-Sz.-Miklóson: Karl Nándor.Nagy-Sinken : Potóezky Péter.Nagy-Váradon : Sdravieh János.Nyitrai!: Filberger R. A.Nyíregyházán : Kralovánszky L.Oraviczán: Becher József.Orsováii: Böhme Károly.Orosházán: Vangyel Mihály.ÖsEÖdön: Fábián Mihály.

| Papán: Bermüller József.szives pártolását azon bizalomba helyezem,

Palánkan: Rosenstoék Sal.Pécsett: Opetko Zsiga.Péterváradon : Láng Mátyás.Petriniában : Schmidt M. F. fia.Perjámoson: Baumel testvérek.Hadojeváezon : Büchele J.Himaszombatban: Radványi István.Rozsnyón: Pekár Sándor.Sátor-A.-Ujhelytt: Szentgyörgyi J.Sárospatakon: Rosenblüh J.Segesvárott: Misselbacher J. fia és

Teutsch.Selmeczeu : Dimák J. ESzabadkán: Demerácz Albert.Szathinarott: Juracsko DánielSzainos-Ujvárott: Harugay István.Szarvason: Jánosy János.Szászrégenben: Waohner Tragot.Szegeden : Reinitz Vilmos.Szeg«zárdon: Fejős J. M.Szentesen: Dobray Sándor.Szebenben: Dinges J. Nándor.Székesfehérvárott: Guthárd Mór.Székelyhidon : Szabó István.Szifágy-Somlyón: Breszler János.Szigetvárott: Koharics Ferencz.M.-Szigcthen: Fersin Ferencz.Tísoltzon: Küchta Dániel.Toltscháu: Bauer Jozsef.Tordán: Osztián testvérek.Topolyán: Ettinger I).Tokajban: Kempner József.Temesvárott: Weisz Bálint.Turmogurellóban: Woititz Zsiga.Turnseverinben: Csokulia D.Tittelben: Kresztics Mihály.l'j-Verbászon: Szmiha A.Uj-Vidéken: Menráth Lőrincz.Szék-U«lvarheiytt: Dobray NándorLngvaron : Landau Dávid.Uj-Aradon: Orth J. A.Uj-Becsén: Kugler Ed. József.Vág-Ujhclytt: Zobel és Sterner.Varasdon : Koterba Vincze.Verseczen: Schlemmer József-Veszprémben : Guthard T. fiai.Viddinben : Joanovics J.Vingai): Augu^ztinov Antal.Vukovárott: Pirra György.Zágrábban : Kroschul M. C.Zentán : Györííi Iván.Zilahon.- Orbán Károly.Zimonyban: Vasilievies Vazul.

melyben szerencsés valék eddig

Gerenday Antal,elsö orsz. szab. márványműgyártulajdonos.

Német-országitricliin

Nagyitóiivegek (Mikroskope) a trichinek(fonalócz) vizsgálására, trichin-készü-lékkel . . . 6 ft.

Nagyobbszerűmikroskópok 10 ft. és feljebb.Legujabb szerkezetű vámsuly-levélmérle-

gek 1 ft.Magnesium-sodrony (1 láb) . . 10 kr.Finom szemüvegek, aczél és szaru foglal-

ványnyal 1 ft,, 1 ft. 50 kr., 2 ft.„ szemüvegek ezüst foglalványnyal

3 ft., legerősebbek 5 ft.„ ezüst szemüvegek foglalvány nél-

kül 3 ft.„ arany szemüvegek könnyü foglal-

ványnyal 6 ft.Rococos (Pince-ne s) kautsuk foglalvány-

nyal 1 ft.—l ft. 50 kr.Roeocos ,, békateknő foglalvány-

nyal . . 3-5 ft.Rococos ,, aczél foglalványnyal

1 ft. 50 kr , 3 ft.Rococos ., ezüat foglalványnyal

3 ft. 50 kr., 5 ft.

IS

Szinházi látc ök, egészen tiszta szinvevő(achromatisch) üvegekkel különféle fog-lalványnyal 5 ft. 30 ftig.

Kettős tábori látcsők (Binocles) 16fc. 40ftig.Finom távcsók . . . . . . őft. 30 ftig.Érez és kéneső légmérők (Barometers), hév-

mérők (Thermometers), időmérők (Me-tronómén), rajzoló-eszközök, kéz-üvegek(Loupen), bőr-, must-, eczet- és pálinka-fokmérők, stereoskópok sat., a legjutá-nyosb árakért kaphatok s ajánltatnak

CALDERONI és TÁRSAlátszerészck által Pesten, a váczi-

utczúban.fPBT" Kijavítások a leggyorsabban s leg-

jobban eszközöltetnek.gPS^ Oszerű szinházi látcsók és távcsók

illendő felfizetés mellett ujjakkal becserél-tetnek. 1544 (4—10)

$SV Levélbeli megrendelésekre a legn3gyobb gond fordittatik.

Biztos és gyors kiirtása (1806. évszak.) 1584 (1-8)

p a t k á n y OK S e g e r e k n e k , ; természetes ásványvizek és forrási terményeknek.íkánv- s efrérnusztitó szer által ffvertva formában. ! TT . - , . _ . . .egy cs. kir. kizár. szab. patkány- s egérpusztitó szer által gyertya formában.

Egy darab ára 50 kr. a. é.

Valódi minőségben kapható:PESTEN: Török József gyógyszerész urnál, király-utcza 7-ik sz. a.,

továbbá:N.-Becskerck: Nedelkovits. — Csáktornyán: Kárász A. — Eperjesen: Zsembery J.— Jassenova: Dudovits J. - Keszthelyen: Wünsch F. — Kolozsvártt: Wolf J. -PozHonyban: Scherz Fülöp. — Sopronban: Pachhofer,— Soborsin: Franke A. Va-

rasdon: Halter D. F., — Veréczén: Bósz J. K. uraknál. 1474 (12—14)

Van szerencsénk ezennel tisztelettel jelenteni, hogy raktárunk Bécsben Stadt! Maximilianstrasse 5. sz. a. létezik s minden hozzánk érkező megrendelések általunkj gyorsan, pontosan s a legolcsóbbért teljesittetnek. Herczeg Raudnitz, herczeg Lobko-I vitz-féle ipar- s kereskedelmi igazgatósága Bilinben — Knoll és Mattoni ásványvizek! szétküldesi igazgatósága Karlsbadban - ásványvizek-szétküldési igazgatósága Eger-Franzensbadban - báró Neuberg János-féle forráskút igazgatósága Güsshübl-ben —forráskút mtézősége Marienbadban — községi keserűvízforrás igazgatósága Püllna-ban.

Főraktár Bécsben Knoli és MattoHi-nálStadt, Maximilianstrasse 5. sz. a.

-viz (Lnftwasser)mely különösen aranyér-betegségeknél rendes használatra ajánlható; megbecsülhet-len hatást gyakorol továbbá a szokványos főfájások, fejköszvény, mellszorongás,emésztési tehetlenség, altesti bajok, búskoinorság, dugulás, s az epeelkülönitéiháborgatása eseteiben.

I palaczk ára 40 kr.Valódi minőségben kapható: Pesten TÖRÖK J Ó Z S E F gyógyszerész urnál,

király-utcza 7-dik sz. u. 1473 (12—16) Raktár:

A legczélszerűbbeknek s legjobbaknak elismert

kerti- és tüzi-fecskendők,melyek a pesti gazdaság kiállitáson éremmel tün-

tettettek ki, a legjutányosb árért kaphatók

Mendi Isi\ ;m-nalPesten,

király-utcza 18. sas. — Gyár: nagy diófa-nteza10. SZ. a. 1539 (5-6)

A marhavész s marhabetegségek ellen mint óvszer ajánltatik a

KORNEIMRGI MARHAPORlovak, szarvasmarhák és juhok számára,

az ausztriai császárság, Porosz- és Szász-királyságok által engedményezve, kitüntetve a londoni 1862-iki,párisi müncheni és bécsi érmekkel, ő felsége az angol királynő, valamint ő felsége a porosz király főudvarmesterihivatala részéről a készitő irányában történt leghizelgőbb elismerési iratok szerint — a legkitünőbb eredménynyel

használtatik, s hathatósnak bizonyulván be különösen:mirigyes és torokfájdalmak eseteiben s é^rm n i n r n c **» «»s»8i ó l r mt «í»l • a vérí'ejésnél, a te-- - - •-- - - • r9MiÍXl V i l S í l l c t l IIfii4.IlcU. henek felfúvódásánál,

kevés vagy rosz tej-adásánál, melynek minősége a marhaporhasználata áltxl szembetünőleg megjavul,— tüdőfájdalmaknál,

az altest minden fájdalmainál, hol tét-1 a borjuzás alatt annak használata megmórhetlen előnynyel jár.lenség szolgál alapul. I gyenge borjuknak beadván, azok szemlátomást gyarapodnak,

Továbbá:

Virággyanta (Blüthenharz)

1 » gy jO V a l • bélgörcs ellen, s különösen hogy a lovak

íó testben teljes erőben s vidámságban fenntartassanak.

J u h o k n á l : a máJmétely. ^ ü ^ f c ajoihd\sj

a házi-állatok terméketlensége ellen.Valódi minőségben kapható:

1477 (3—3)

e Török J. gyógyszertárában, király-utcza 7-ik szám alatt, — Thalmayer és társ®,— ü&Ibauer• testvérek, — Glats I. F. — Rakodczay A. — B lI D Á IV : az udvari gyógyszertárban.

Pes ten: Ráth Mór, K o l o z s v á r t t :Síéin János és Demjén László

könyvkereskedésében kapható :KŐVÁRI LÁSZLÓ munkái:

Erdély történelme,az őskortól 48-ío;.

Hat kötet ára ÍZ forint.

Erdély története,1848/49-ben. Egy kötet ára 2 ft.

OKMÁNYTÁR.1848/49-hez. Egy kötet ára 2 ft.

Magyar családi és közéletiViseletek és szokások.

A nemzeti fejedelmek korából.Egy kötet ára két forint.

UÍÜELY NEVEZETESEBBcsaládaf. (2-3)

Czimerekkel és leszármazási táblákkal.Egy kötet ára 3 ft. 15 kr.

TÖRTÉNELMI REGÉKÉS

TÖRTÉNELMI ADOMÁK.Egy-egy kötet ára 1 ft. 15 kr.

Meglepő szép és tiszta faju

diiiiiyemagvakkaphatók: BECKER K. W. boltjá-

ban Pesten, servita-tér 5. sz. a.1581 (2-3)

Minden gyomorbaj és váltólázban szenvedőknek na-gyon ajánlandó

DR. P E A R C E EDW. 1502 (8~12)

szabadalmazott

GYOMORSZESZE(Magen- Essenz)

mint kitünő segédszer, ugymint: elromlott gyomor, étvágyhiány,gyomor-émelygés, rögzött gyomorgyengeség és rosz emésztés,savanyképzés, gyomorégetés, felfúvódás, gyomorgörcs, fejfájás

(ha t. i. ez a gyomorból származik), váltóláz Stb. ellen.

Főraktár egész Magyar-, Erdély-, Horvát-, Tót- és Dalmát-országokra nézve:

PESTEN TÖRÖK JÓZSEFgyógyszerész urnál, király-utcza 7-ik szám alatt, kihez mindazon vidéki gyógy-

szerész arak, kik raktárt kivánnak átvállalni, sziveskedjenek fordulni.BÉCSRE és a többi koronaországokra nézve a főraktár WEISS JOZSEF

gyógyszerész urnál létezik Bécsben, Tuchlauben Nr. 27.Azokon kivül még léteznek raktárak következő gyógyszerész uraknál:

Aradon: Szarka János.Baán: Bartovics István.Báttaszéken: Pasch Lajos.Brassóban: Stiehler Ede

„a fehér templomhoz".Csáczán : Bentsáth Fidél.Ozirezen: Vekerle János.Debreczenben: Borsos F.Egerben: ErtingerIgnácz.Eszéken : Karolovics M. és

Deszáthy István.Darnvár-fürdőben.- Ku-

schevitch A. L.Göllnitzben: Brujmann K.

Ede.Gyöngyösön : Kocziano-

vich J .Némethy Pál

.lászkán: Ody Károly.Jolsván: Maiéter Béla.Kolozsvártt: Hincz D. és

Wolff János.Lugoson: Kronetter F.Magyar -Óvártt: Sziklay

Antal. iMakón: Nagy Adolf.Miskolczon: Balogh Istv.Módoson: Jezovits Zsig-

mond.Monoron: Demtssi Kon-

stantin.Munkácson: Gottier Lip.

Pozsonyban: Pisztory B.,Schneeberger D.

Rimaszombaton: Hamal-járK.

Rosnyón. Posch J- J.SárbogárdonTrsztyánszki

Károly.Szegeden: Aigner Károly

és Meák Gyula.Szent-Miklóson: Haluska

Péter.Szinér-Várallyán:Gerber

Ödön.Szikszén: Aichmann Józs.

Nagy-Lakon: Lenhard J- ; Temesvartt: Pecher J- E-Nagy-IHihalyban: Czibur | Tokajban: Krotzer Ágost.

o y o r o i i : iicmcMj x «»• i Bertalan. i Tornal lyán: Lipthay J-Ha jdu-Doroghon: Tanács Nasiczban (Szlavoniában): | Ungváron : Bene L

"Mihály. Mernyik András. | Uj-Bányán: Nickel Ödön.lüokon : László Frigyes. Orosházán: Székány Istv. i Varasdon: Lellis Ede.Janosházán: KossáGuszt. | Pécsett : Nendtwich Vüm. I Zágrábban:MittelbachZs.

Ára egy üvegcsének, használati uiasitással együtt, 1 forint.Postán küldve a pakolásért 20 kr. több.

Isméti eladóknak illendő engedek adatik.

GRIMAULT és TÁRSA gyógyszerészek

vastartalmú china-szörpjePÁRISBAN (Rue Richelieu 45). 1396 (15—32)

Ezen gyógyszer, tiszta, kellemes alakjában, eg-yesiti a gyógyázat kincsének kétleghatalmasb zsongító anyagait: a vas,miut vérlink alkatrészei, s a china, mint legerősebbzsongító szer, melyet egyátalában ismerünk. Már az elsö kísérletre a fentebb érintettkészitmény összeállítása sikerülvén, az Párisban csakhamar ismeretessé lőn, s a legjelesborvosok, mint: Arnat, Royer, Trousseau, Pelpeau naponkint china-szb'rpót, mint leghat-hatósb gyógyszert rendelik a vérszegénység ellen, s azon esetekben, hol a megdöbbent sfogyatkozásnak induló erők i-méti felélesztéséről a testben, továbbá szintelenség, sápkór4gyomor s einésztási tehetlenség, a havi folyás rendetlensége, görvély sat. eseteiről vsinBZÓ. A china-szörp előmozdítja az étvágyat s emésztést, erősiti egyátalában a test alkat-részeit s mint igen hathatós, de semmi esetre bántalmazó gyógyszer a legjobban ajánl-ható. Ezen készitmény létezik /ovábbá még vastartalmú chinabor alakban is.— Ára '£ fr.A főraktár létezik TÖRÖK JÓZSEF gyógyszerésznél Pest királyuteza 7. sz. a.

Tiszteletteljes megemlítéssel a londoni ipar-kiállitáson kitüntetve.

Br. POPP J. G.gyakorló fogorvos, cs. kir. ausztriai legf. szab., első amerikai s angol szabadleveles

s i r ASATHERIN-SZÁJVIZE ̂ wBécsben, Stadt Bognergasse Nr. 2, 1529(6-6)

Egy íiveg ára 1 ft. 40 kr.Kapható PESTEN: Tőrök József gyógyszerésznél király-utcza 7-ik sz. a.; — to-

vábbá : Unschuld Ede, Balitzky Al. váczi-utcza, Scholz gysz.„a szent háromsághoz", Molnár, ezelőtt Laykauf testvéreknagykeresk., Lueff_illatszerárus, Thallmayer e's társa, Kindlés Früwirth lipótváros, és Vértessi uraknál.

, BUDÁN : Az udvari gyógyszertárban és Ráth gyógyszerésznél Tabán.Ezen kitünő készitmény 15 évi fennállása óía még Európán tul is a legnagyobb

elterjedést s hiraevet vivta ki magának, s annak használása a fogfájdalmak mindennemei, továbbá a száj puharészek betegségei, ingó fogak, könnyen vérző beteg-íog-hus, csontszu és suly ellen a legjobbnak bizonyult be ; felolvasztja a nválkát, melyáltal a fog-kő képződése meggátoltatik, a szájízt jobbítja s arra frisitőfeg hat s igyminden kellemetlen bűit, melyek mesterséges vagy üres fogaktól, ételek vagy do-hányzástól származnak, gyökeresen eltávolít. Minthogy az anatherin-szájviz afogakra s a szájrés»:ekre sem bántólag, sem pedig marólag nem hat, ennélfogva aumindenkor mint szájtisztitó szer a legnagyobb szolgálatot teszi s a szájrészeket akéső korig teljes egészség s friseeégben fenntartja; kitünő orvosi egyéniségek bizo-nyítványai annak ártalmatlan- s ajánlhatóságát elismerték, s az számtalan hirnevesorvos által már régóta rendcltetik.

Anatherin fog-pásta 1 szelencze ára . . . . . . . 1 ft. 22 krFog-óloíi>, az üre3 fogak betöltésére 1 doboz ára. . . . 2 ft 10 kr.Növényi fogpor 1 tok ára ft. 63 kr.

ü i

GRIMAULT és TÁRSA gyógyszerészekMíilico-iiijiTlioja és malico-tokocskái

PÁRISBAN (Rue Richelieu 45). 1395 (16-32)Uj gyógyszer, mely a Perui matico-fa leveleiből van készitve a gonorhöe gyors és

csalhatlan gyógyítására a nélkül, hogy a belsö részekben feszültséget vagy gyuladásiidézne elö. Dr. Ricord s a párisi orvosok többje ezen sser megjelenése óta minden másgyógyszereket mellőznek. Az injectio, a betegség kezdetekor a tokocskák idült esetek-ben, mikor a copahü, cubeba s más érezes alapokon fekvő injectiók hatása eredménynélküliek maradtak — alkalmaztatik. — Az injectio ára 2 ft, a tokocskák ára 2 ft.50 kr. A főraktár létezik TÖKÖK JÓZSEF gyógyszerésznél, Pest király-utcza 7. sz. a.

i :

Í |I ;

172

Lóttila jdonosok különös figyelmébe ajánltatikaz

OTTENREITER LIPÓTCSÚZ-ELLENES ÍRJA

lovak számára.

Használat elött. (MMMENTUM ANTI-RHEUMATICUM EQUI). Használat után.Ezen hathatós gyógyszer, mely lovaknál akár frisen támadott, akár idült rokkantságánál, vagyis azok lábainak csuzos-rheu-

matikus gyuladásánál, marjulások, rándulások és bokacsuklásoknál, lapoczka s keresztbénaságnál, vagy a meghütés által előidézet*bárminő csúzos feszesség és merevedettség ellen, indaganatnál, idösb elgyengült vagy kicsigázott, kimerült és gyenge lovaknál alkalmázandó, és ezen elősorolt bajoknak eddig még hallatlan gyors és tökéletes gyógyulását hozza létre. Ezen ir nemcsak magán bizo-zonyitvnnyok által, hanem a pesti m. k. állatgyógyintézet által megvizsgáltatott s valóban gyógyerejünek tapasztaltatotts hivatalos bizonyitvány által megerősittetett. — Miután ezen ir alkalmazásánál gyors és jó hatása mellett, sem a szőr színénekváltozásától, vagy annak kihullásától tartani nem kell, és több évig is megtartja gyógyerejét, azért is ezen ir nemcsak Magyarhoubanhanem az ausztriai birodalmon tul is a legkedvezőbben fogadtatott és jó hatása miatt elismerésben részesült.

Ezen fr kapható, alulirt czimem alatt, nevemmel ellátott pecsétnyomóval lepecsételt kőkorsókban a használati utasítássaegyütt. Ara egy kis korsónak 2 ft 50 kr., nagynak 4 ft 50 kr., az elmálházás minden egyes korsótól 30 kr. Megrendelések csak az irs elmálházási értéknek posta-dijmentes megküldésével azonnal pontosan teljesittetnek. Belföldi raktárakban a kis korsó 8 ft.,a nagy 5 ft., Külföldön az ottani lapok hirdetése szerint.

OTTEIVREITER LIPÓT, okleveles állatorvos,P e s t e n , kis hid-uteza 3. sz., a hová a megrendelések és levelek utasitandók; az utolsó

posta megjegyzése#kéretik. 1 4 4 l (5-6

ROB-LAFFECTEÜRFranczia-, Osztrák-, Oroszország- és Bel-giumban egyedül elismert tulajdonságairólkellő felvilágositást nyujt a minden könyv-árusnál és ügynököknél kapható ily czimüröpirat: „Brochure über die vegetabilischeHeilmethode des Dr. Boyveau-Laffecteur."

ARob-Laflectenr, melynek hathatóságacsaknem évszázad óta el van ismerve — vér-tisztitó növényi szörp, mert könnyen emészt-hető és Ízlésre nézve igen kellemes. EzenBob a bőrbetegségek, valamint átalában amegrongált nedvek és vér által előidézettbajok gyógyítására, minden ország legelsőorvosai által a legjobban ajánltatik.

A szárczagyökérból készült hashajtó ször-pöt (Syrup Sassaparilla) stb. messze fölül-mulja, .s egyszersmind helyettesíti a bal-Inájolajat (Leberthrun), az antiscorbuticusszörpöt, valamint a hamiblagot is (Jod-Kalium).

E vértiszíitó növényi szörp csak akkorvalódi, ha ezen aláírással van ellátva: ,,Gi- jrandeau de St. Gervai*." Alaposan ésrövid idő alatt minden egyéb merkuriálisanyagok használata nélkül, gyógyit ujabbés elévült ragályos nyavalyákat. i

Kapható PESTEN: Török Józsefgyógyszerész nrnál a király-utezában 7. sz.BUDÁN: Bakats L. V. udvari gyógyszer-tárában. TEMESVÁROTT: Pecher J. E.

8 ^ * A. központi raktár létezik Párisban,dr. G i r a n d e a u de St. Gervais-nél, rueIiicher, Nro 12. — Hamisítások ellen óvás jtétetik. Minden előforduló esetekben a sza- Jlag elkérendő, melylyel a dugasz boritva ivan, és melyen az aláirás: Girandeau St. Gcr-vais találtatik. 1572 (2-12)

Föltfinöleg olcsó árakonárultatnak

rumburgi vászonraktárában„a magyar koronához'4 Pesten,

a váczi-utezában 6-ik szám alatt, a „Nádor"-szálloda átellenében,a vásznak valódiság és röfmértékérti jótállás mellett.

54 rőfös rumburgi végvászon, 180 rőfós % és % fonal- vagy bőrvásznak)50 „ y« hollandi „ I . . , . , , . . .40 4 / ! 30 „ % és 74 sziléziai házi-vásznak,38 „ V* és V* creas-vásznak, 1<% és »/» szélességű lepedővásznak.

Mindenféleasztalneműk, kávcahrüszok, törülközők, lenvászon- zsebkendők,abroszok és ágj teritök, ágykanavászok és tarka c-sinvat, függönyök

és mindenféle fehérnemü áruk stb.NB. Nevezetesen bátorkodik ezen raktár legnehezebb minőségü 54 rőfös

ramburgi vásznaira figyelmeztetni, mely rendkivül jutányos árainál fogva olcsóbbakerül, mint bármely más silányabb minőségü vászonfaj.

Továbbá gazdag választék alegujabb tavaszi gyapjuruhakelmékböl

á 24. 30, 34, 38, 40, 42, 45, 50 kr.Angol lustrék és muhairok 75, 80, 90, 100 kr.Cosmanosi perkálinok 36, 38, 40, 42 kr.Franczia batiz és Jaconas 34, 36, 38, 40 kr.

U8F"* Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan teljesittetnek, és kívánatra ár-szabály küldetik. 1568 (3—3)

Titkos 1519(7-12)

betegségeketmég makacs és üdült bajokat is ugykoródában, mint magán gyakorlat foly-tán több ezer betegen legjobbnakbizonyult mód szerint, sokszor a nél-kül, hogy a beteg hivatásában vagyéletmódjában gátoltatnék. gyöke-resen, biztosan és gvsrsan gyógyit

Meű. űr. Ilelfer VilmosPest, király-utcza 27. sz. Medetz-házban, I-ső emelet, délelőtt 7— 9-ig,

_ _ délután 1 — 4 óráig.SV* Díjazott levelekre azonnal

válaszoltatik, s kívánatra a gyógy-szerek is megküldetnek.

Szakáll-hagyma,n e m p o m á d é !

Ez egy uj találmányu czikk, mely biztos hatása általa teljes és erős bajusz és szakáll növését gyorsan és csal-hatatlanul előmozdítja; négy-hat hónapon át való foly to-nos használás által az ifju egyének biztos sikert aratnak.

Egy üveg ara 2 ft. 10 kr. Postai küldésnél egy üveg pakolásaért 20 kr.,azontul minden darabnál 6 krral több számittatik. A küldés csak készpénzfizetésvagy postai utánvét mellett eszközöltetik. Megrendeléseket elfogad

Pesten: TÖRÖK JÓZSEF gyógyszerész ur, király-utcza 7. sz.Bécsben: Weinberger Zsigmond ur, Kothenthurmstrasse Nr. 8.Prágában: Fragner B. gyógyszerész ur, Kleinseite.Krakóban: Stockmar Ernő gyógyszerész ur. 1530(6 — 12)

VBTÖIAGvkt,ugymint:

Lóhere, valódi franczia és magyarluczerna.

Lóhere, stájer vörfis.Réti here, fehér hollandi.Vadócz (Raigras), angol, franczia

olasz, belföldi.Réti csibehúr (Spörgel).Baltaczim (Esparcet).Czukor- és takarmány-czéklarépa.Tarló-répa.Bükköny, mohar, nyári- és ősasi-

repeze.Tavaszi-bnza és rozs.Pohánka.Mezei komacsin (Timoteusgras).Burnótíü (Pimpinella).Akaczfa-magvak és más magfajok.Marhasó és trágyasó.Olaj-pogácsa.Szappangyftkér, vagdalt és őrlött.Gabona-zsákok és gyékények.Gép-olaj.Angol patent-kocsi- és gépkenöcs.Fekete lábföld virágokhoz.

C F " Jó minőségben és jutá-nyos áron kaphatók:

Halbauer G. Jánoskereskedésében Pesten, király-

H98 (8—0) utcza 5. sz.

Szüléknek.^A gyermekek részérei megkivántató leg-

jobb egészségnek fenntarthatása tekinteté-ből figyelmeztetem a t. szüléket az én biztoshatásu és átalán kedvelt ..Giliszta-csoko-ládémra" és tiszta lélekkel tanácsolom at. szüléknek, - gyermekeiknek — akár vangyanu gilisztás állapotra, akár nincs — min-den 3-dik hónapban e giliszta elleni szertbeadni, az ok, hogy miért? azon gyöngyöl-kéken olvasható, melyekbe a szeletkék ta-karvák a használati utasítással együtt, shűn igazolja mind ezen állításomat a köny-vecskémben körülirt 59 hiteles bizonylat.

A megrendelések azonnal a birodalomminden részébe a legbiztosabban posta-utánvétellel teljesittetnek alólirt által.

Kapható Pesten Török József gyógy-szerész és Thallmayer és társa uraknál.

KRÖCZER ÁGOSTON s. k.,1569 (2-8) gyógyszerész Tokajban.

Kitünö 1561 («-6)

E«:ri szőlővesszök

Viz által légzárolt házi és szoba-ürszékek,melyek által a bűz tökéletesen elzáratik, darabja 5—8 ft., kettős zárral, csinosszerkezetű 15 ft.

m e l y m i n d e n árnyékszékhez alkalmazható, s mely által a légvonal és'Jbúz tökéletesen eltávolittatik, darabja 10 ft.

E két tárgy királyi szabadalommal láttatott el.Ezerszeresen megpróbált, általam feltalált és szabadalmazott.

Ó•vörös és fehér gyökeres, 100 db. 1 ft. o. é.vörös és fehér sima, 100 db. 40 kr. o. é.bármily mennyiségben kaphatók, és kész-pénz beküldése vagy utánvét mellett azon-nal bárhová elküldetnek.

SÍR ANTAL,kereskedő és bortermesztőnél Egerben.

melyek alkalmazása által a füst a konyhából ésj j kkhelyiségekból nyomtalanul eltünik, dbjalOft.

A pakolásért darabonkint ládával együtt 1 ft. számittatik.Felnőttek számára fürdőkádak 13—15 ft., liáztetózések s más egyéb érezmun-kálatok uj s régibb épületekre a legjutányosb áron számittatnak, s még a legese•kélyebb tárgyak is kijavítás végett elfogadtatnak. 1425 (6—6)

MIKSITS KÁROLY,bádogos-mester.

RAKTÁRA t róísatér, 2 ik szám a városháza mögött.

Titkos

BETEGSÉGEK,ujonnan keletkezettek

8 nap alattminőségre nézve

48 óra alattmeggyógyittatnak

dr. Fux J.23 év óta fenálló rendelési intézetében,anélkül, hogy a beteg foglalatosságá-

ban háborgattatnék. ,Rendel: d. u. 1—4 óráig.

Tiszteletdíjjal ellátott levelek a leg-gyorsabban eszközöltetnek.

Lakása: Király-utcza, 24. sz. a. I-sőemelet. 1376 (7—12)

Családok,kik a köszvény- g csúzos ál-l a p o t o t maguktól távol vagy az ellenegy hathatós és biztos háziszert kéznél tar-tani óhajtanak, azok számára egy jól ren-

dezett raktárt tartok

a valódi Lairitz-féle erdeigyapot

gyártmányok- és készítményekből, melyeketezuttal a legnyomatékosban ajánlani sze-rencsém van. Az erdei gyapot rögtöni hatá-sát eddig is több mint 150 hiteles bizonyit-vány igazolja.

Használati utasításokkal bármikor szive-sen s ingyért szolgálok

SIGMUND J.Pest, városház-uteza I-ső sz. a., „a zöld-

koszoruhoz." 1582 (2—3)

Kiadó-tulajdonos Heckenast GusitaT. — Nyomatott saját nyomdájában Pesten, 1866 (egyeteni-utcsa 4-ik ssám alatt).

Tizenharmadik évfolyam.

Pest, aprilis 15-én 1866.

Elöfizetési föltételek 1866-dik évre: a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft.Csupán Vasárnapi Ujság: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csnpan Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft.

M « Hirdetési dijak, a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságokat illetőleg, 1866. január l-töl kezdve: Egy, négyszer hasábzott petit sor ára, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 10kiromsaor- vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számittatik. - Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad, Hainburg és Altonában: Haasenstein és Vogler. — M.-FrankfurJaeger könyvkereskedése; Béesbcn : Oppelik Alajos. - Bélyeg-dij, külön minden igtetás után 30 ujkr^

K r a l o v á n s / i k v G y ő r Í Í y .

krUaírtban

(1813 — 1866.)

A munka embereinek, a hasznos életmunkásainak sorából egy érdemes tag hulltki. A közép-, a polgári osztálynak egyik leg-nemesebb diszét gyászoljuk. Kralovánszky \ m e l y ' t ő ' k e kamatjai a magyar nyelv tanszékeGyörgy pesti ügyvéd meghalt, alig 48 éves j fenntartására szolgáljanak, a pesti prot. árvainté-korában. Mig élt, csak egy kis kör ismerte, | zetnek 500 ftot, a muzeumnak 500 fton kivül 16

segélyegyletnek 500 ftot, a nemz. színháznak2000 ftot, a magyar ág. evang, gyülekezetnek1860-ban tett alapítványán kivül még 1000 ftot,az eperjesi ág. vallásu kollégiumnak 2000 ftot,

szerette, tisztelte; midőn meghalt, az országhangzik nevétől. Ezrek veszik ajkaikra, em-iitik tisztelettel nevét.

Hányan, kik zaj, fény, nagy vagyon közttöltik el az életet, mulnak ki a nélkül, hogynevük a nemzet emlékezetében túl élné azelsö gyásznapot?Es ez egyszerüügyvéd neve sokáig, sokáig foga nemzetnél fennmaradni ésreá fognak hivatkozni azok, kikegykor nemes tettekről szóland-nak. Egy egyszerü talizmánnalbirt az elhunyt (kinek arczké-pét érdemeseink pantheonjábanezennel felfüggesztjük), hogynevét megörökitse, hogy emlé-kezetéhez a jók tiszteletét kösse,ez egyszerü talizmán, hogy ve-ritékes napjai közben, hogy éltevégórájában is a hazára gon-dolt. Azon honszeretet, azonkötelességérzet, mely keblébenélt, mely csak életével hamvadtel, volt azon talizmán, melya szerény állásu ügyvéd nevét ahaza egyik legtiszteltebb neveiközé emelé.

Hírlapjaink mind közöltékKralovánszky György végren-deletének tartalmát. Hadd áll-jon itt is azon szép emlék, me-lyet magának emelt s melynekminden részéből nemes gondol-kozás és tiszta hazafiság érzésesugárzik.

E végrendeletben K. Gy. nejérőls legközelebbi atyafiairól meg nemfeledkezni első kötelességének tartja;de nem levén gyermekei, „a közöshaza, a magyar faj nemzedékét te-kinti közös gyermekének, s igy szintoly köteles-ségének ismeri fajunk gyarapodására, nemesbíté-sére s boldogságára erejéhez képest közremunkál-kodni." Nejének és rokonainak, szerzett vagyoná-ból 60,000 ftot hagyományozott; „nemzetiségünkdajkájának" a magyar akadémiának 2000 ftot, aKisfaludy-társaság tőkéjének 500 ftot, az irói

régi arczképet, 3 csendéletképet, s több oly mű-vet, melyek — mint hiszi — a muzeumi képcsar-nok szégyenére nem fognak válni; a prot, köz-ponti alaptökének 500 ft., s a pesti reáltanodánakszintén 500 ftot. 10,000 frtot pedig oly alap kez-deményezéséül adományozott, melynek kamatjai-ból a kivándorlásnak indult székelyek, vagy a

K R A L O V Á N S Z K Y GYÖRGY.

moldvai és bukovinai magyarok, vagy azoknakgyermekeik hazánknak tartassanak meg; s addigis, mig ily tőke országossá válnék, hagyományátaz emlitett czélnak megfelelő kezelés, s idővelleendő gyarapítás végett, az akadémiára bizza.Ha pedig — ugymond — ez eszme életrevalónem lenne, a legmegközelitőbb czélra forditását

szintén az akadémiára bizza. Ajánlja ez ügyét amagas klérusnak is, s végrendeletét e szavakkalzárja be:• „Közlegénykép töltöttem be helyemetazon meggyőződéssel, hogy ha mindenikünk meg-állja helyét, élni fog a hon győzhetlenül."

Többi nemes czélu hagyományai mel-lett tehát 10,000 forintot hagyományozottazon czélra, hogy ez összeg egy oly or-szágos alapitvány kezdete legyen, melyegyrészről a moldva-bukovinai magyarokbeköltözését segítse elő, más részröl azerdélyi magyarok és székelyek kiköltözé-

sét és eloláhosodását gátoljameg. Ime, mig Gegö Eleknekévtizedek előtt a csángó-magya-rokról irt munkája és kiáltófigyelmeztetése Magyarországnagy vagyonu aristokratiájárasem akkor, sem azóta semmihatást sem tön, mig Erdélybenaz ottani nagybirtokosság sze-meláttára a magyar és székelyfaluk eloláhosodnak, mig a Vágpartján levö ős magyar közsé-gek egykori uraik közönye mel-lett eltótosodtak: KralovánszkyGyörgyben felsírt a lélek e csa-pás, e közöny miatt s tehetsé-géhez képest gátat kiván vetnia megfogyatkozás átkának azonszeretettel, melylyel a hazafinemzetére gondol, népe szapo-rodását óhajtja előmozdítani.

Ha tehetségéhez képest min-denki annyit tenne hazájáértmint ö, ha a százezrek, milliókurai, ha azok, kiknek örökség,kir. kinevezés vagy a szerenesemás kedvezése utján száz ésszázezer frtnyi évi jövedelemjut szabad rendelkezésre, nemmondjuk aránylag, de csak any-nyit tennének a közmiveltség, amagyar irodalom, a magyar fajérdekében, mint az egyszerüés szerény vagyonu ügyved

tőn: akkor az akadémiának költségesebbkiadásai elősegítése végett nem kellenea kormány kegyelméhez fordulni, akkorgazdagabbak volnának intézeteink, alapít-ványok állanának fenn a magyar vidékenlevö főbb iskoláinknál nem magyar nemzeti-

15-ik szám.