3
Az archaikus kor művészete o Etruszk urnák: A XIX. Század első éveiben Görögországban egyre több vázát ástak ki Thomas Burgon, 1815. Égetett hamvakat tartalmazó amphorát hozott a felszínre A leletet Kr.e. 600. környékére keltezte A hasonló szicíliai vázák koránál előbbinek minősítette o A szentélyek építészete: Nagy városállamok reprezentatív kultuszhelyei Politikai és gazdasági szerepük is jelentősnek bizonyult Összgörög szentélyek Összenőve a városokkal o Dór és ión építésrend: Ión építésrend A két építésrend jelentős mértékben eltér egymástól Az ión építésrend: Kr.e. 6. században alakult ki az Égeikum keleti szigetein és Kis-Ázsiában A dórtól megkülönbözteti: az oszlop és a fríz A ión oszlop gyűrűkből összetett lábazaton áll Az oszloptörzset sűrűbb és mélyebb vájatok díszítik, egyenletesen karcsúsodik Nagyobb templomok, kettős oszlopsor Dór építésrend: Dór építésrend: A Kr.e. 7. század első felében jelent meg a Peloponnészosz-félszigeten Az oszlopok a háromlépcsős alépítményen állnak, melyből közvetlenül nőnek ki Barázdált oszloptörzs A középtávtól erőteljesebben karcsúsodik Az oszlopfőt kiduzzadó párnatag, és négyzetes fedőlap zárja A gerendázat fölött barázdált téglalapokból és metopékból álló díszítménysor Festéssel és domborművel díszítették Minden második gerenda alá egy oszlop Sarokkonfliktus o Márvány kurosok (férfiábrázolás):

Vázlat

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: Vázlat

Az archaikus kor művészete

o Etruszk urnák: A XIX. Század első éveiben Görögországban egyre több vázát ástak ki Thomas Burgon, 1815. Égetett hamvakat tartalmazó amphorát hozott a felszínre A leletet Kr.e. 600. környékére keltezte A hasonló szicíliai vázák koránál előbbinek minősítette

o A szentélyek építészete: Nagy városállamok reprezentatív kultuszhelyei Politikai és gazdasági szerepük is jelentősnek bizonyult Összgörög szentélyek Összenőve a városokkal

o Dór és ión építésrend: Ión építésrend

A két építésrend jelentős mértékben eltér egymástól Az ión építésrend: Kr.e. 6. században alakult ki az Égeikum keleti szigetein és Kis-

Ázsiában A dórtól megkülönbözteti: az oszlop és a fríz A ión oszlop gyűrűkből összetett lábazaton áll Az oszloptörzset sűrűbb és mélyebb vájatok díszítik, egyenletesen

karcsúsodik Nagyobb templomok, kettős oszlopsor

Dór építésrend: Dór építésrend: A Kr.e. 7. század első felében jelent meg a Peloponnészosz-

félszigeten Az oszlopok a háromlépcsős alépítményen állnak, melyből

közvetlenül nőnek ki Barázdált oszloptörzs A középtávtól erőteljesebben karcsúsodik Az oszlopfőt kiduzzadó párnatag, és négyzetes fedőlap zárja A gerendázat fölött barázdált téglalapokból és metopékból álló

díszítménysor Festéssel és domborművel díszítették Minden második gerenda alá egy oszlop Sarokkonfliktus

o Márvány kurosok (férfiábrázolás): Az archaikus görög szobrászat egyik meghatározó szobortípusa Álló ruhátlan ifjúalakot A kuros szó jelentése fiú Merít az egyiptomi férfiábrázolásból A test valóságos formái és arányai iránti érdeklődés egy folyamatos fejlődést

eredményezett a szobrászatban (Kr.e. 7-6. század)

o Márvány korék, szoborfestés: Az álló ruhás nőalakok típusa Az első jelentős ismert alkotás az auxerre-i istennő, más néven Nikandré

szobra a Kr.e. 7. század közepéből Alsó felén a felület tagolatlan Geometriai értelemben egyszerűbb

Page 2: Vázlat

A Kr.e. 6. század hetvenes éveiben készült attikai nőszobor esetében tetten érhető a fejlődés

A ruha redői életre kelnek Alig észrevehető ívükkel utalnak az alatta felsejlő élő testre A ruha redőzetét festéssel emelte ki az alkotója A szoborfestés fokozatosan a korék és kurosok jellegzetes sajátosságává vált a

Kr.e. 7-6. század folyamáno Domborműszobrászat:

Első példáit a Kr.e. 700 körüli időkből ismertek Már kezdetben is felmerült a kettős kötöttség problémája: A síkművészet és a kerek szobrászat kapcsolatának problémája Fény-árnyékhatás problémája A probléma görög megoldása: A lapos és a magas relief elkülönülése Három típus:

Három típust különböztethetünk meg: Metopé-domborművek: A dór templom gerendázatának négyszögeit

díszítik. Fríz: Az épület külső gerendázatán végigfutó szalagdísz. Oromcsoport: A tympanon díszítését szolgáló alkotások

o Az első sírdomborművek: Őskori gyökerekre vezethető vissza A kiindulási pontot Naxos szigete jelentette Egy geometrikus kori nekropolisban felfedezett óriási méretű durván faragott

kőoszlopok Az athéni és attikai geometrikus sírokon álló kőemlékek is ezeknek lehetnek a

kisebb méretű leszármazottai Kr.e. 7. század első felében készült az első figurális díszítésű sztélé Paros

szigetén (Naxos szomszédsága) Folyamatos kísérletezés, fejlődés Törött orrú ökölvívó (athéni márvány sírtábla töredéke) → Szobortalapzat

labdázó, birkózó, gerelyhajító alakokkalo Kisplasztika:

Kisméretű alkotások Többnyire cselekvést ábrázolnak Fontosabbak: terrakotta és a bronz kisplasztika Lehet még: Istenszobor, szentélyek nagyobb szobrainak másolata Esetenként fogadalmi rendeltetés

o Vázafestészet: Feketealakos:

Kr.e. 7. század: Athén visszaszerezte vezető szerepét a görög képzőművészetben.

A Kr.e. 6. század közepétől fölülmúlták minden más görög központokat.

A képvilág központjába az emberalak került Az ábrázolások tárgyát a mitológia képezte Jelentősebb alkotás:

o Kleitiasz és Ergotimosz, Francois-váza. Kr. e. 570-560 körül. Attikai, feketealakos kratér

Vörösalakos: A vörösalakos képeken az arckifejezések, a ruhák redőzete, a mozgás,

illetve az alakok egymáshoz és a térhez való viszonya jobban megjeleníthető.

Első jelentős képviselője Andokidész fazekas mester