Vegyszerek hatása az emberi szervezetre, kémiai elemek

élelmiszereinkben

2013.09.16.

.Nem is gondolunk rá, hogy a mindennapi használati eszközeink milyen hihetetlen mennyiségű mérgezőanyagokat tartalmaznak

Az amerikai amerikai népegészségügyi központ (CDC) kutatói legújabb felmérése során összesen 212 vegyi anyagot talált a kutatásban részt vett 2400 önkéntes vér- és vizeletmintájában. A legtöbb ilyen anyag egészségre gyakorolt hatását nem ismerjük, de az állatokon végzett kísérletek alapján sok közülük potenciális veszélyt jelenthet az emberi szervezetre. Most bemutatjuk azokat a veszélyes anyagokat, amelyek nagyobb mennyiségben komoly egészségügyi kockázatot jelenthetnek; érdemes tehát vigyázni velük.

Polifluorkarbonok, vagy perfluor-karbonok (PFC). A tűzálló PFC-ket az elektronikában, autógyártásban, textíliákban és a főzőedények gyártásában is használják. Magas dózisban komoly májproblémákat okoz rágcsálóknál és főemlősöknél, de az emberre gyakorolt hatása ismeretlen.Egy 2006-os vizsgálat alapján a Biszfenol A. (szintetikus vegyszer) az emberiség 90%-ban megtalálható (itt olvashatod a kutatás részleteit...). Jogosan mondhatjuk azt, hogy "MINDENNAPI MÉRGEINK", hiszen bizonyos vegyi anyagok nagy részével napi szinten érintkezünk.

Mindennapi mérgeink - 10 anyag, amivel érdemes vigyázni

Ftalátok. Ezeket az ipari vegyi anyagokat a műanyagok lágyítására és rugalmassá tételére használják. Alkalmazásuk széles körben elterjedt, így nagyon gyakran találkozhatunk velük hajlakkokban, tisztítószerekben, esőkabátokban, locsolócsövekben és dezodorokban. A szervezetbe leggyakrabban légzőszervi úton kerülnek be, de a közvetlen érintkezés sem kizárt. Emberekre gyakorolt hatása ismeretlen, ám azt már bizonyították, hogy patkányoknál májproblémákat és termékenységi zavarokat okozhat.

● Polibrómozott difenil éterek (PBDE). A PFC-khez hasonlóan ezek az anyagok is égés és gyulladásgátlók, és leggyakrabban műanyagok és textíliák gyártásához használják őket. A szervezetbe kerülve beépülnek a zsírszövetbe. Az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk ismeretlen, de állatokban károsítják a pajzsmirigyet, a szaporítószerveket és az agyi funkciókat.

● Rövidláncú klórozott paraffinok (SCCP). Ezeket az anyagokat a leggyakrabban a PVC csövek előállításához, valamint síkosító és hűtőanyagként használják a fémiparban. Az SCCP-k használata sok országban tilos, ugyanis a szövetekbe beépülve mérgezést hozhat létre.

● Atrazin. A kukorica permetezésére használt anyag mára világszerte beépült a talaj- és ivóvízkészletbe. Bár az emberi szervezetben mért szint nem károsítja az egészséget, nagyobb dózisban fejlődési rendellenességeket, hormonzavart és egyes feltételezések szerint daganatos megbetegedéseket is okozhat.

● Perklorát. Ez az anyag a gyufák és tűzijátékok egyik alapanyaga. Bár egykor a hipertiroidizmus (pajzsmirigy-megnagyobbodás) kezelésére alkalmazták, manapság már káros anyagnak számít. A perklorát állati és emberi szervezetekben egyaránt gátolja a pajzsmirigyhormon termelődését.

● Benzol. Fő alapanyaga a kőolaj. A dohányfüst egyik mellékterméke, ezért főleg légzőszervi úton kerül a szervezetbe. Beépül az agyba, a zsírszövetekbe és terhes nőknél a méhlepénybe is. Súlyosan mérgező és rákkeltő anyag, ami nagy koncentrációban azonnali halált is okozhat.

● Akrilamid. Az egyesek szerint rákkeltő akrilamid számos élelmiszeripari termékben, ezen kívül pelenkában és kozmetikumokban is megtalálható. Nagy dózisban bizonyítottan bőrirritációt, szemviszketés és felsőlégúti zavarokat okoz.

● Biszfenol A. A BPA néven is ismert anyagot műanyagok gyártásához, szemüveglencsékben, autóalkatrészekben, játékokban használják főként. Állatokra súlyosan mérgező, de az emberre gyakorolt hatása ismeretlen. Egyes kutatások szerint összefüggés lehet a BPA és a szívbetegségekkialakulása között.

● Triklozán

● A triklozán mint antibakteriális, gombaölő adalék rengeteg kozmetikai termékben megtalálható, például fogkrémekben, szappanokban (különösen folyékony szappanokban), dezodorokban, borotválkozás utáni szerekben, szájvizekben. Döntően az antibakteriálisként hirdetett termékekben van triklozán, amit a hazai előírások szerint fel kell tüntetni a címkén. Egy 2010-es egyesült államokbeli felméréslfogkrém, Reach antibakteriális fogkefe, Colgate Breeze szájvíz, Right Guard és Old Spice dezodor.

● A szer a termékekből a bőrön vagy a száj nyálkahártyáján bejut a szervezetbe és ott felhalmozódik. A triklozán számos tanulmány szerint[3] hormonháztartást zavaró hatású anyag, gátolja a férfi és a női nemi hormonok működését, és hatással lehet a magzat növekedésére és fejlődésére is. Gátolja továbbá az emlősök zsírsavszintézisét, az emberi ínyhámsejtekben pedig sejtelhalást okoz.

● Parabének

● A parabének a kozmetikumok elterjedt tartósítószerei. Számos termékben megtalálhatóak, így tusfürdőkben, samponokban és egyéb hajápolási és hajszínező készítményekben, naptejekben, borotválkozási termékekben, krémekben, ajakápolókban és rúzsokban is. A hazai és uniós előírások szerint, ha parabéneket tartalmaz egy termék, azt fel kell tüntetni a kozmetikumok címkéjén. A kozmetikumokon kívül élelmiszerekkel és gyógyszerekkel is kerülhetnek parabének a szervezetünkbe. Élelmiszerekben E214-E219 jelzésekkel jelölik

● A parabének fő kockázata, hogy károsíthatják a hormonrendszert, továbbá – mivel a női ösztrogén hormon hatását utánozzák – a nemzőszervek fejlődését hátráltató, valamint allergén hatásai is lehetnek. Több kutatás is feltételezte, hogy a főként dezodorokból származó parabének összefüggésben állhatnak a mellrák kialakulásával.

●

● FormaldehidFormaldehidszennyezés leginkább a fakészítményekből kerül belénk, méghozzá a lakásunk levegőjéből (bútorok, padlók, ajtók, farost- és rétegelt lemezek formaldehid alapú műgyanta ragasztóanyagai, hang- és hőszigetelő habok), de számos kozmetikum is tartalmazhat formaldehidet, bár ez általában nem közvetlenül van a kozmetikumokban, hanem más termékből szabadul fel. Leggyakrabban a folyékony szappanokban és a fogkrémekben található, de a vegyület sok más termékcsoportban is jelen lehet. Egy amerikai felmérés során a gyermekek számára készült, a hazai boltokban is kapható 28 tusfürdőt, sampont vizsgáltak, és 23-ban kimutatták a formaldehidet

A vegyület belélegezve és bőrön át is képes bejutni az emberi szervezetbe. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Rákkutatási Hivatala szerint a formaldehid bizonyítottan emberi daganatkeltő anyag. Bár európai besorolása szerint:„A rákkeltő hatása csak korlátozott mértékben bizonyított”, tudósok többször is felhívták a döntéshozók figyelmét hogy át kellene sorolni a bizonyított emberi rákkeltők csoportjába, ugyanis újabb kutatások alapján ismertté vált, hogy a formaldehid nemcsak a ritka orr-rákhoz, hanem a gyakrabban előforduló leukémia kialakulásához is hozzájárul. A formaldehid erős allergén, így már kis mennyiségben is irritálja a nyálkahártyákat. A tartósítószerek (például a parabének, triklozán, formaldehid) a kozmetikumok által okozott allergiás reakciók leggyakoribb kiváltói.

1,4 dioxane: A lehetséges emberi rákkeltő 1,4-dioxane a kozmetikai termékek gyakori szennyező anyaga. A termékekben rendszeresen előforduló nátrium-lauril-szulfát, nátrium-laureth-szulfát, ammónium-lauril-szulfát (SLS, ALS - nátrium angolul sodium), azaz az ethoxylált felületaktív anyagokat tartalmazó kozmetikai szerek közel fele tartalmaz 1,4 dioxane-t. Ezen anyagok jellemezően samponokban, hajbalzsamokban, hajszínezőkben, fehérítőkben, fogkrémekben, tusfürdőkben, arctonikokban, alapozókban, folyékony szappanokban, habfürdőkben, fürdőolajokban és mosószerekben találhatóak meg. A korábban említett amerikai vizsgálat során a gyermekek számára készült, részben a hazai boltokban is kapható 48 tusfürdő háromnegyedéből kimutattak 1,4 dioxane-t.

● Az 1,4 dioxane a lehetséges rákkeltő hatás mellett irritálhatja a bőrt, a szemet, és összefüggésbe hozták fejlődési és reproduktív rendellenességekkel, idegi és hormonális károsodásokkal.

● Policiklikus pézsmák, mósusz-vegyületek

● A szintetikus pézsmák elterjedt illatanyagok a parfümökben. Egy 2005-ös Greenpeace kutatás 36 parfümből 34-ben talált szintetikus pézsmavegyületeket, volt olyan parfüm, melynek közel 10%-a ezen anyagokból állt.

● A mósusz-vegyületek felhalmozódnak az emberi szervezetben és a környezetben. Irritálják a nyálkahártyákat és allergiát okoznak. Lehetséges rákkeltő anyagok és ismert a májkárosító hatásuk. Mint illatanyagot sajnos nem kell a kozmetikumok címkéin feltüntetni. A kozmetikai termékekben gyakran használt xilolmósusz (musk xylene) felkerült az EU különös aggodalomra okot adó anyagok listájára, mivel felhalmozódik az emberi szövetekben, és nem bomlik le. 2015-től korlátozzák a xilolmósusz uniós felhasználását.

●  Ellentmondásos anyagok, melyek káros hatására csak kevés adat van

PEG – emulgálóanyagok

● A polietilénglikol (PEG) emulgeálószerek feladata a kozmetikumokban, hogy a zsíros és vizes részek ne váljanak el egymástól, vagyis homogének legyenek például a krémek és testápolók. A PEG-ek kockázata, hogy jellegüknél fogva áteresztővé, átjárhatóvá teszik a bőrt és így bejutnak egyéb káros szennyező anyagok is. Ilyen hatást figyeltek meg a következő anyagoknál: PEG-10 M, PEG-14 M, PEG-32, PEG-4, PEG-6 Stearate, PEG-7, PEG-8. Ha sérült a bőrfelület, akkor különösen ajánlott a PEG-et tartalmazó termékek (krémek,

testápolók) kerülése. 

Ftalátok

● Az Európában előállított ftalátok több mint 90%-át PVC-lágyításra használják, ám a kisebb molekulatömegű ftalátok (döntően a dietil-ftalát – DEP) kozmetikumok, testápoló termékek (pl. bőrhidratáló krémek), parfümök, hajlakk, szappan, sampon, körömlakk és gyógyszerek adalékanyagai is. A dezodorokban illatrögzítőként használnak DEP-et.

● A nagyobb tömegű ftalátok használatát az EU korlátozta a gyerekjátékokban, mivel károsítják a gyermekek fejlődését, de ismert a férfiak szaporodási képességét károsító hatásuk is. Az Európai Vegyi Anyag Ügynökség szerint különös aggodalomra okot adó anyag. Ezért 2016-tól korlátozzák három ftalát a DEHP, a BBP és a DBP további használatát – ezen ftalátok már rég nem használhatóak kozmetikumokban. Ennek ellenére a WWF vizsgálatai magas ftalátkoncentrációt mutattak a magyar lakosság vérében, ráadásul az anyák már az anyaméhben átadják gyermekeiknek ftalátszennyezettségüket. A kozmetikai termékekben gyakran alkalmazott dietil-ftalátot kimutatták például a köldökzsinórvérben.

● Számos ftalátról bizonyosodott be, hogy károsítja az emberek szaporodási képességeit és hormonrendszerét így hozzájárulhat például a mellrák kialakulásához.

Oxybenzon

● A naptejekben használt fényvédő oxybenzon (Eusolex 4360, Escalol 567) egyes, megerősítésre váró kutatások szerint fényérzékennyé teheti a bőrt, és ezzel növelheti a bőrrák kockázatát. Más kísérletek szerint a bőrön át felszívódva májkárosító hatású is lehet

● Antioxidánsok: BHA és BHT

● Antioxidánsokat főként tartósító szerként adagolnak kozmetikumokhoz. A butilhidroxianisol (BHA)] például gyakori antioxidáns, pedig ismert róla, hogy beavatkozik a hormonrendszer működésébe. A WHO szerint a BHA lehetséges emberi rákkeltő. A butilhidroxitoluol (BHT) pedig – állatkísérletek szerint – az immunrendszer működésére lehet káros hatással.

Nano anyagok

● Egyre több olyan terméket használunk a mindennapokban, melyek nanorészecskéket tartalmaznak. Ez utóbbiak rendkívül kis méretűek és tulajdonságaik jelentősen eltérnek a természetben előforduló, „szokásos” méretű, de azonos összetételű anyagoktól. A kis szemcsék a vérárammal a test összes szervébe, így akár az agyba – terhesség esetén pedig a méhlepényen keresztül a magzatba – is bekerülnek.

● A nanoezüst részecskéket antibakteriális hatásuk miatt ruházati termékek, ágyneműk, légfrissítők és kozmetikai termékek gyártásához használják. A baktériumölő hatású készítmények hozzájárulnak az antibiotikum-rezisztenciához, ám a nanoezüst nem csak a baktériumokra, hanem sok egyéb sejttípusra is mérgező. Vizsgálatok már igazolták, hogy a nanoezüst gátolja a hímivarsejtek növekedését, a magzatokba jutó nanoezüst pedig megzavarja az ivarsejtek kialakulását. A legújabb eredményekből az is kiderül, hogy minél kisebb méretűek a részecskék, annál nagyobb a károsodás mértéke. A nanoezüstről állatkísérletek bizonyították, hogy például a tüdő, a máj, az idegrendszer és a bőr sejtjeire is toxikus, sőt a sejtek örökítő anyagát, a DNS-t is képes károsítani.

●

●