r.

I !.HOGY MAGYAROSÍTSUK

VEZETÉKNEVEKET?

ÍRTA :

TELKES SIMONA E'-'U 0NT1 N . . . AKOSIT0

NEM CSAK A NEMESSÉG,A NÉV IS KÖTELEZ.

II. JAVÍTOTT ES BŐVÍTETT KIADÁS.

BUDAPEST

PESTI KÖNYVNYOMDA RÉSZVhXY-TÁRS,. SÁG.

I.

A magyar név.

Valamint a keresztség fölvételével válikaz ember kereszténynyé és nyer bebocsátta-tást a keresztény társadalomba, azonképpennevének megmagyarositásával, e nemzeti ke-resztséggel, éri el az idegen nevű magyarember azt, hogy a magyar társadalomba, anemzet igazi fiai közé végkép befogadják.Ez a keresztség; ez a hazafiui hitvallás tár-sadalmi és nemzeti szempontból fontosabb,mint az előbbi, a mely csak keresztnevet ads a vallásnak szerez híveket, míg a névma-gyarosítás a családneveket teszi magyarrá sígy növeli egymás iránt való bizalmunkat,egyenlővé válásunkat megkönnyíti, szóval:nemzetünk tömörülésében fontos étikai sze-repet visel.

A magyar név úgyszólván politikai hit-vallása a magyar embernek. Kétség nem fér-kőzhetik annak magyarságához, magyar ér-

1*

zelmeihez, kinek a neve magyar, mert hiszen,ha nem akarna magyar lenni, van rá mód,hogy nevét megváltoztassa.

Sokan azt mondják : »a név nem hatá-roz, jobb magyar vagyok idegen nevemmel,mint bárki más !« Ezt többnyire csak mondjákés nekünk el kell hinnünk, mert hát mondják.De miért nem demonstrálják azt láthatóan,miért nem bizonyítják be tettel is ? Miért hi-vatkoznak apjukra, nagyapjukra, hogy ezektisztességgel viselték nevüket? Hiszen ez nemzárja ki azt, hogy azok németek, tótok stb.voltak s igy szépen megelégedtek nevükkel.

Az újabb generácziónak azonban, a melybüszkén vallja magát magyarnak, de azértmegtartja azt a nevet, a melylyel tót vagynémet előde szintoly büszkén utasította elmagától a magyarság gyanúját, — ennek azifjabb nemzedéknek oly magaslatra kellenetörekednie, a hol elmarad a konzervatív szo-kás, a hová nem követheti őt a szűkkeblűfeudális előítélet, a hová egyedül a nemzetigéniusz emelkedhetik vele; szóval, szakítaniakellene a megszokással, nem kellene törődnieaz előítéletekkel s látható cselekedetekkelkellene bebizonyítania magyarságát.

Nemcsak a nemesség, de a név is kötelez.Magyar nevű ember nem tagadhatja el sohamagyarságát, nemzete, hazája iránti köteles-ségeit nem kicsinyelheti, nem mondhatja, hogynem magyar, hiszen neve meghazudtolná.

A névmagyarosítás hűségeskü, hazafiulfogadalom.

A mi a névmagyarosítás két főakadályátilleti, egyik a megszokás, melylyel hamarvégezhetünk, a mennyiben az evvel valószakítás oly csekély kellemetlenséggel jár,hogy ily fontos dolognál komolyan számbasem vehető.

Az előítéletek ellen sokkal nehezebb küz-delmet kell vívni, mint az aránylag józan, pol-gári megszokás kényelme ellen. Az előíté-letek rendesen a nemesség köreiben gyöke-reznek, a konzervatív, nevére féltékeny arisz-tokrácziában.

Ezek némelyike egy-egy mérges kiro-hanással könnyít abbeli boszuságán, hogyvéletlenül egészen homályos származású pol-gárember merészkedik az ő fenkölt nevétfölvenni. Azt elfelejtik azonban, hogy pol-gárember is szerezhet hírt, fényt és dicső-séget nevének s még sem akadályozhatja

meg, hogy ezt teljesen obskúrus ember fölne vegye. 'Ezzel nem akarunk bíztatni senkit,hogy a híresebb nevek közül válaszszon ma-gának, csak nem tartjuk elég érdemesnek adolgot oly nagy jajveszékelésre.

Vannak urak, a kik igen féltik a törté-nelmi neveket a névmagyarosítástól, elany-nyira, hogy rémeket látnak, némelyike meg-esküszik rá, hogy a rendőri hírek közt ol-vasta, hogy : »Zrínyi Miklóst zsebtolvajlásértSzigetvárit elfogták.« Meglehet, hogy az új-ságok csakugyan közöltek ilyen rendőri hirt.Meglehet, hogy csak sületlen tréfa volt. Deazért a király mégis szobrot állit a szigetvárihősnek, a mi elég világosan bizonyítja, hogya rendőri hír nem ártott a dicső név emlé-kezetének.

Az ilyesmin kár olyan nagyon fönn-akadni. Az utóbbi időkben akárhányszor ol-vashattunk történelmi neveket (nem magya-rositottakat) a törvényszéki rovatokban, decsakhamar napirendre tértünk felettük, merthiszen a történeti nevek viselői is csak emberek.

Ezek az álokok nem fogják az immárlendületet vett névmagyarosítás szabad folyásátgátolni, e tekintetben nyugodtak vagyunk.

•I

Ha igaz az, hogy a vezetéknevek arraszolgálnak, hogy az embereket egymástólmegkülönböztessük, el kell fogadnunk azt is,hogy a nevek szerint különböztessük meg azemberek nemzetiségét is. S éppen e tekin.tétben szenvedünk rövidséget mi magyarok,amennyiben, ha irodalmunk, tudományunkművészetünk valamely jelesének idegen hang-zású neve van, bizony legtöbbször nem istekintik magyarnak, pedig minden ily esetérzékeny veszteség kultúránk külföldi hirétilletőleg. Éppen ezért vesz a külföld oly lassans nehezen tudomást rólunk.

Még ezelőtt néhány évvel is nagy öröm-mel fogadta, üdvözölte és támogatta a sajtóés közvélemény a névmagyarosítás eszméjét,nem kutatta okát, nem is aggódott a jövőés a következmények miatt. Ma, mikortömegesebb névmagyarosítással találkozunk,mikor az ügy már nagyobb lendületet vett,előállanak a hamis próféták, kezöket tőrdelikés jajveszékelnek : »mi lesz ebből? mi leszZrínyi, Hunyadi nevéből ?«, mintha ezekneka neve védelemre szorulna.

Bízunk a magyar nemzeti szellemben,melyet éppen az idő szerint méltatott Nyugat

legsóvénebb fejedelme, bízunk a hazafiságban,mely meg fogja győzni a kételkedőket és kis-hitűeket arról, hogy a névmagyarosítás belsőtömörülést, egységes, egyöntetű magyar tár-sadalmat fog teremteni a mostani tarka ma-gyarság helyett.

II.

Hogy magyarosítsuk a vezeték-neveket?

Az uj név választásánál figyelni kellarra, hogy az a tisztultabb nyelvízlésnek meg-feleljen ; hogy kifogástalan magyar legyenés hogy senki érdekét ne sértse. Legyen azuj név rövid, jóhangzású, magyaros, szépés könnyen kiejthető még idegeneknek is.Feltűnőbb és történeti nevezetességű nevekfelvétele minden körülmények közt kerü-lendő. Legyen az uj név olyan, hogy az elsőkiejtésre mindenki tudja, hogy az magyarnév; az oly név, mely se hús, se hal,vagy mely, ha akarom fehér, ha akaromfekete, szintén kerülendő. Tévedések elke-rülése végett a nagyon'gyakori nevek, mintKis, Nagy, Fehér, Fekete, Kovács, Molnár,Szabó, Varga stb. nem ajánlhatók; hasonló -képen nem a keresztnevek, melyek könnyen

10

fel cserélhetők és lefordíthatok. Végre sajátérdekében cselekszik mindenki, ha jelesebb,még életben levő családok nevének felvételétkerüli, nehogy ez által magának, úgyszinténa régi név viselőinek kellemetlenséget okoz-zon. Különben is a tiszteletérzés parancsolja,hogy p. o. Batthyány-ra, Hunyadi- ra, Rákó-czi-ra, Széchenyi-re stb. ne magyarosítsanevét senki, sem pedig az oly nevekre, me-lyek méltóság- vagy nemzetségnevek, mintBánfi, Vajdán, Abaffi, Ostffi stb.

Sokan abban a véleményben vannak,hogy »y« végbetű a neveknél nemességetjelez, pedig tévednek, mert az csak legfölebbegy régebbi nevet jelent. Különben az er-délyrészi vármegyékben a nemesség mindig»i« betűt használt és nevét most is helyesenígy írja. Beteges képzelődés tehát azoktólés nem is vall jóhiszeműségre, kik a régeb-ben divó helyesírás szerint akarják nevöketmagyarosítani.

Az uj név választásánál következő pon-tok figyelembevételét ajánljuk :

1. Ki hol született, az illető községnek,pusztának, telepnek, dűlőnek, majornak,csárdának, gyártelepnek vagy átalában hely-

•

11

nek a neve után tegyen egy i betűt és ki-fogástalan magyar neve lesz. Ilyen nevek :Aradi, Békési, Csabai, Diószegi, Érdi, Fü-redi, Gömöri, Haraszti, Ipolyi, Jánosi, Kar-czagi, Lendvai, Monori, Némedi, Oroszi,Perháti, Romhányi, Selmeczi, Túri, Urai,Vári, Zágori stb. Magyarország helységnév-tára oly nagymennyiségű eredeti jó magyarhangzású helynevet tartalmaz, hogy ennekhasználata uj nevek választásánál minden-kinek melegen ajánlható.

2. Iparos vagy kereskedő leghelyesebbencselekszik, ha egyszerűen foglalkozásárólnevezi el magát. Ilyen nevek lehetnek : Ács,Asztalos, Bányász, Borbély, Cserepes, Csip-kés, Dobos, Dudás, Ernyős, Erszényes,Faragó, Festő, Gelencsér, Gyertyás, Hajós,Halász, Intő, Ihász, Juhász, Jogász, Kő-mives, Kalapos, Lakatos, Lantos, Mester,Mészáros, Nyerges, Nyiró, Oltó, Ostoros,Posztós, Puskás, Révész, Rojtos, Sütő,Szitás, Tímár, Takács, Udvaros, Utas, Va-dász, Vedres ; Boltos, Csaplár, Itczés, Kalmár,Köblös, Lisztes, Pénzes, Szatócs, Szattyános,Tőzsér, Tárnok stb.

3. Az értelmiségi osztályhoz tartozók

különleges foglalkozásuk szerint is választ-hatják nevőket. Ilyenek: Pap, Kántor, Tanitó,író, Katona, Tiszt, Hadnagy, Bajnok, Csat-lós, Fegyveres, Harczos, Hajdú, Kardhordó,Lándzsár, Poroszló, Pattantyús, Pánczélos,Toborzó, Vivó, Várnagy, Várőr, Vezér,Zászlós, Zsoldos stb.

4. Az őstermelés, halászat, vadászat,erdészet stb., mezei, erdei, kerti stb. foglal-kozás különféle nemei és ágai is nagymennyi-ségű jóhangzású magyar nevet szolgáltatnak.Ilyenek : Szántó, Vető, Arató, Kaszás, Gulyás,Kertész, Cserkész, Erdész, Gazda, Or,Csősz, Majoros, Szemző, Szedő, Cséplő, Hajtó,Kenyeres, Sajtos stb.

5. Ki őseinek nemzetiségét legalábbnevében akarja késő unokáinak fentartanilegyen : Avar, Bajor, Bolgár, Cserkesz, Dal-mát, Horvát, Hun, Görög, Jász, Kun, Labancz,Magyar, Német, Lengyel, Orosz, Örmény,Oláh, Palócz, Szász, Székely, Tatár, Tót stb.

6. A ki szőke, vehet fel Szőke nevet,a barna Barnát. A ki kedvesnek érzi magát,vegyen fel Kedves, a ki kellemes — Kelle-mes, a nemes — Nemes, a boldog — Bol-dog nevet. így adhat magának valaki:

13

Aranyos, Buzgó, Bánó, Csöndes, Csinos,Dicső, Elmés, Jámbor, Takaros, Termetes stb.nevet. Lehet valakinek a neve Beszédes,Vig, Virág, Barát, Ifjú, Öreg, Ős, Derék,Dolgos, Fürge, Jó, Jeles, Heves, Vitéz stb.

7. A természetvilág három országábólis választhat bárki magának nevet. így lehet:Csóka, Farkas, Fürj, Holló, Sas, Sólyom,Rigó, Róka, Szarvas; Búza, Árpa, Rózsa,Fenyő; Aczél, Arany, Réz, Vas stb.

8. A vezetéknevét születése napjának, azévszaknak, hegynek, völgynek, időszaknak,viznek, tónak stb.-nek a nevéről is választ-hatja az ember, p. o. Szerda, Péntek, Tavasz,Nyár, Északi, Déli, Harmat, Szél, Kárpáti,Vágvölgyi, Tisza, Balaton, Maros, Körös stb.

9. Abban se tehet senki kifogást, havalaki Első, Hármas, Négyes névvel és ezek-hez hasonlóan nevezi magát.

10. Neve magyaros lesz, ha valaki azs, as, es, ös főnévképzőkkel, vagy az ó, őigenévképzők segítségével új nevet alkot magá-nak, így lehet kérni igéből Kérő, mérni-ből Mérő, védeni-ből Védő , dönteni-ből Döntő ;vagy pedig Aczélos, Boros, Cserjés, Dinnyés,Egres, Füves, Fenyves, Gyökeres, Hegyes,

14

íjász, Járatos, Kardos, Lombos, Madarász,Nótás, Pártos, Peres, Rendes, Sodros, Szabados,Tölgyes, Tüskés, Ugrós, Vermes, Zajos stb.

11. Viselt nevének egyszerű fordításaáltal is juthat új magyar névhez, ha az illetőmegfelelő magyar hangzással bír. így lehetSchtnied-ből Kovács, Wagner-bői Bognár,Drechsler - bői Esztergályos, Schnitzer - bőiFaragó, Weber-ből Takács stb. Figyelnikell azonban az idegenből fordított névnél 'arra, hogy az illető úgy válaszsza meg nevét,hogy annak hallatára ne mindjárt az jussoneszébe az embernek, hogy idegenből fordítottnévvel van dolga. Az ilyen nevek rosszab-bak az eredetinél, mert sem nem magyarok,sem nem németek. Az ilyen nevek, mintMayerfi, Mánffi, Keszlerffi stb. egy cséppelsem jobbak, mintha azt mondaná valaki,hogy az ő neve: Deutschi, Ofeni stb. Inkábbmaradjon Buchbergernek, mint Könyvhegyi,mert bizony miért tagadnánk, de úgy vanbiz az, hogy Könyvhegyinek hallatára mindjárta Buchberger jut eszünkbe. Ez a név csakisabban az esetben volna magyaros, ha volnavalahol az országban Könyvhegy nevű községvagy hegy, a mi tudtunkkal nincs. De Anker-

15

schmied-ből se legyen Vasmacskakovácsi ésEllenbogen-ból sem Konyöki, mivel akkor sok-kal jobb, ha a Mayer marad Mayernek,Keszler pedig Keszlernek.

12. Jókai, Jósika, Eötvös, Kemény stb.regényíróink, Petőfi, Arany, Vörösmarty stb.költőink, Katona, Szigligeti, Szigeti, Csiky,Dóczi, Rákosi, Tóth stb. színműíróink, Horvát,Szalay, Varga stb. történetíróink és átalábaníróink műveiben annyi a jó és széphangzásu,eredeti és képzett magyar név, hogy azokbólbátran és bőven lehet választani. Ilyenek:Bátori, Béldi, Bárczai, Cserei, Kapuvári,Kárpáti, Madocsai, Perényi, Simonyi, SzécsiSzentirmai, Telegdi, Újlaki, Várdai, Zólyomi.

A névmagyarosítás helyes módozataitkimeríteni nem szándékozunk; itt csak rá-mutatni akartunk a főbbekre, melyek köve-tését helyesnek tartjuk és ajánljuk. Az egyéniizlés itt is sokféle s azt a név megválasztásá-nál nehéz eltalálni. A határt is bajos meg-jelölni, meddig terjedhet a régi nevek tiszte-letben tartása ; ennél főkép a tapintat határoz.Legjobban cselekszik az, ki új nevet akar föl-venni, ha tapasztalt egyének véleményét kikéri.

III.

Utasítás a névmagyarosításhoz.

Névmagyarosításhoz — a legegyszerűbbesetben — anyakönyvi kivonat és illetőségibizonyítvány kívántatik; egyéb semmi.

2. Az anyakönyvi kivonatról.

A névmagyarosításhoz kivétel nélkülanyakönyvi kivonat (keresztlevél, születésibizonyítvány) kívántatik. Ha egy apánaktöbb gyermeke van, akkor minden gyermek-ről külön anyakönyvi kivonat állítandó ki.Az úgynevezett »Családi értesitő« névmagya-rosítás czéljaira nem használható. Anyakönyvikivonatnál, az illető anyakönyvi kötet, lap éssorszám feljegyzése okvetlen szükséges.

17

ó'. A bélyegről.

A folyamodásra teendő bélyeg 50 kr.minden nagykorú személy, valamint egészcsalád után; ha azonban nagykorú család-tag is van, az után külön kell az 50 krajczártfizetni. A törvény értelmében egy kérvényentöbben is folyamodhatnak, sőt egész közsé-gek is, de a bélyeg minden nagykorú utánfizetendő. Külföldi anyakönyvi kivonatokramég külön 15 krnyi magyar bélyeg teendő.

/f.. A folyamodvány kellékeiről.

A folyamodvány annál rövidebb lehet,mivel benne a névmagyarosítást megokolninem szükséges. Azonban a kérvényből nemszabad kifelejteni az aláírás- és lakáson kívüla foglalkozást is kitüntetni. Szabad királyiés rendezett tanácsú városokban a tanácshoz,kis- és nagyközségekben a járási főszolga-bíróhoz kell intézni s beadni a folyamod-ványt, a melyben az illető hatóság fel-kérendő, hogy a kérvényt pártolólag ter-jeszsze fel (a főszolgabíró az alispán útján)a m. kir. belügyministeriumhoz. Az, a ki azígy szerkesztett és aláirt folyamodványt sze-

2

18

mélyesen adja át az illető hatóságnál és ottmindjárt kihallgattatását kéri, csak megrövi-díti és meggyorsítja az egész eljárást.

5. Az illetőség és honosságról.Illetőséggel az 1886. évi XXIT. t.-czikk

11. §-ának a) pontja értelmében mindenkiott bir, a hol két éven át lakik s adót fize-tett. Kiskorúak mindig szüleik lakhelyénbirnak illetőséggel. Oly külföldi, a ki öt évenát az országban, bár különböző helyekenlakik, adót fizetett és valamely választásinévjegyzékbe bejegyezve van: magyar hon-polgári joggal bir.

Az illetőségi bizonyítványon a hatóságaz illető erkölcsi magaviseletéről is nyilatkoz -hátik, mi által az eljárás és kezelés szinténgyorsabb és egyszerűbb lesz. Illetőségi bizo-nyítvány élőszóval is kérhető; ha azonbanírásban kéretik, tartozik a fél a hatósághozintézendő beadványt 50 kr.-os bélyeggel el-I'i. • /T-" ' ' 87.708. SZ. -,

latm. (Fo- es sz.-v. penzugyigazg. -^r^e)6.

A belügymínister úrnak 1896. évi szep-tember hó 26-án 84.829. sz. a. kelt kör-rendelete értelmében közszolgálatban álló

19

egyéneknek illetőségi bizonyítvány nem szük-séges. Tartoznak azonban ezen minőségüketokmánynyal, vagy a hivatal főnökének bé-lyegzőjével ellátott nyilatkozatával igazolni.Ugyanez áll tanítókra nézve is. A kérvényrealul irandó: Folyamodó hivatalnoki (tanítóistb.) minőségét és itteni alkalmazását bizo-nyítom. Kelt; aláírás, bélyegző.

7-Külön erkölcsi bizonyítvány beszer-

zése nem kívántatik. A hatóság az illetőerkölcsi előéletre vonatkozó adatokat hiva-talból gyűjti, melyeknek alapján véleményt ad.

Rovott előéletű egyén kiskorú gyer-mekei névmagyarosítását szintén kérelmezheti.

8. Az eljárásról kiskorúak és árváknál,

Fordul elő eset, hogy az apa ''kiskorúgyermekének megengedi a névmagyarosítást,de ö maga nem változtatja meg nevét.Ilyenkor legegyszerűbb, ha az apa folyamo-dik a kiskorúak nevében.

Önálló kiskorúak, kik saját keresetökután tudnak megélni és erről bizonyítványt

2*

felmutatni, az illetékes árvaszéktől kérhetiknagykorusitásukat. Nagykorusitás esetébenaztán önállólag folyamodhatnak.

10.

Kiskorú árvák szintén megmagyarosit-hatják nevüket, melyhez az anya, mint ter-mészetes gyám, vagy a törvényes gyámbeleegyezése kívántatik. Itt is legczélszerűbb,ha a gyám folyamodik, és pedig legelébb azilletékes árvaszékhez bélyegtelen kérvényei!s ennek engedelmét' kikéri, melynek meg-nyerése után lehet csak, annak csatolásamellett, a névmagyarosítást kérelmezni. —Ugyanez az eljárás követendő kiskorú mostoha-gyermekek, valamint kiskorú törvénytelengyermekek névmagyarosításánál is.

11.

Névváltoztatási ügyben minden folyamo-dás véleményezés végett városokban a polgár-mesteri hivatalnak, vidéken pedig a vármegyeközönségének, illetve főszolgabírói hivatalnakadatik ki és csak ezek meghallgatásávalengedélyezi a m. kir. belügyministerium anévváltoztatást.

12.

Elvált asszony is kérelmezheti a név-magyarosítást, a kérvényhez az utóbbinak aharmadfokú bíróság végzését is kell csatolni;ha pedig gyermekei lennének, az azok részéreaz árvaszéktől kieszközlendő engedélyt is. —Özvegyek elhalt férjeik nevének névmagyaro-sítását a m. kir. belügyministerium nem en-gedélyezi.

13.Külföldön tartózkodó hazabeliek kellőleg

felszerelt kérvényüket vagy illetőségi ható-ságuk útján, vagy pedig közvetlen a nm. m.kir. jDelügyministeriumhoz terjeszthetik be.

14.Horvát - Szlavonországban tartózkodó,

de Magyarországban illetőséggel bíró egyé-nek, folyamodásukat szintén vagy illetőségihatóságuk útján vagy pedig közvetlen a nm.m. kir. belügyministeriumhoz terjeszthetik be.

15. A névről.A név szabadon választható, azonban

kívánatos, hogy a név tapintatos és helyesválasztásánál úgy a nyelv törvényei, valamint

a szerénység, aesthetika stb. szem előtt tar-tassék és legajánlatosabb ebben szakférfiaknézetét kikérni.

16.

A választandó iíj név a nrn. m. kir.belügyministerium által csak a jelenleg divóhelyesírási mód szerint engedélyeztetikJBnhét\fogva az aá, oó, eö, eh, th, ts, ss, ff, y stb.betűkkel való névmagyarosítás kérelmezéseáltal az illető csak megnehezíti folyamodá-sának elintézését. A ki pedig nem a belügy-ministerium által engedélyezett módon irjanevét, annak eljárása nem vall jóhiszemű-ségre és büntetendő kihágást követ el.

17. A végzésről.

A m. kir. belügyministerium a név-változtatási engedélyt a hivatalos »Buda-pesti Közlöny«-ben hirdetteti ki, külön pedigaz illetékes hatóságot is értesiti, e hatóságpedig a folyamodót mellékletei visszacsato-lása mellett. A hivatalos »Budapesti Közlöny«épp oly bizonyító erővel bir, mint bármelyhivatalosan kiállított okmány.

Ii

18. A név használatáról.

Uj névnek viselése csak a hivataloslapban történt közzététel után van meg-engedve; a ki előbb — bár jóhiszeműleg —felveendő nevét használja, az kihágást követel. Az engedélyezés után azonban uj nevé-nek viselésére nemcsak jogosított, hanemköteles is.

19. Névmagyarosítás a nemesség fentartásával.

Az, ki nevét nemessége fentartásávalmagyarosítani akarja, O Felségéhez inté-zendő, az egyenes leszármazást kellőleg iga-zoló folyamodását, a nm. m. kir. belügy-ministerium utján adja be.

A nemességet a vármegyénél kell iga-zolni és csak az ez által kiállított, teljesenés helyesen megokolt bizonyítvány alapjánkérhető a névmagyarosítás akár a régihelyesírással is. Az ily folyamodásra szintén50 kros bélyeg teendő.

20. Katonák névmagyarosítása.

Állandó szolgálatban levő nagykorúkatonák keresztlevéllel felszerelt bélyeges

folyamodásukat szolgálati úton adják be.— Kiskorúért az apa folyamodik illetőségivagy tartózkodási hatósága útján. — Kato-náknak magyar vitéz neve felvétele ajánltatik.

21.

Az engedélyezett új név ugyanazonos-ságát a régi névvel külön bizonyítani nemszükséges, elegendő, ha annak igazolásáraa ministeri végzés másolata felmutattatik. —Az új név rávezetése oklevelekre vagy ok-mányokra, vagy telekkönyvbe való feljegy-zése stb. felesleges; ily esetekben, valamintfolyamodásnál is, csupán a ministeri végzésmásolata csatolandó. —, Másolatokat a minis-teri végzésről az alispáni hivatal, illetve vá-rosi tanács állít ki.

Folyamodás-minta.50 kr,-osbélyeghelye.

Tekintetes főszolgabírói hivatal!

(vagy sz. kir. városi Tanács!)

Rratochwil János helybeli illetőségű lakosa saját, valamint kiskorú Pál stb. gyermekeineveben, kéri a tekintetes főszolgabírói hivatalt(vagy sz. kir. városi Tanácsot), hogy nevéneky>Katona« névre történendő magyarosításavégett jelen kérvényt három drb. melléklettela nagymélt. m. kir. belügy ministeriumhozpártolólag felterjeszteni szíveskedjék.

Budapest, 189

Aláírás.

Foglalkozás :

i *

26

Tekintetes

főszolgabírói hivatalnak{vagy sz. kir. városi Tanácsnak)

kérelme

Kratöchwil jfános n-i ille-

tőségű helybeli lakosnak

melyben engedélyt kér

a saját, valamint kis- '

korú Pál stb. gyermekei

nevének »Katona« névre

való magyarosítására.

Csatolmány három drb. okmány

Lakik: N-ben

27

amodás-minta árvaszéki beleegyezésért.

Árvaügyben bélyegmentes.

Tekintetes árvaszék!

Tisztelettel alólirt beleegyezem abba, hogy

kiskorú Brichta Béiafiam nevét »Barát« névre

magyarosíthassa és kérem a tekintetes árva-

széket, hogy ezen beleegyezésemhez hozzájárulni

szíveskedjék.

A csatolt születési bizonyitványt haszná-

lat után visszaküldetni kérem.

Budapest,

Özv. Brichta MáriaVII. Vesselényi-uicza 14.

Folyamodás illetőségi bizonyítványért

(50 kros bélyeggel ellátandó)

Tekintetes sz. kir. városi Tanács!(vagy Tekintetes Elöljáróság /)

Tisztelettel alólirt a visszakérőleg csatoltanyakönyvi kivonat szerint idevaló születésűlévén, kérek névmagyarosítás czéljára illető-ségi bizonyítványt.

Megjegyzem, hogy miután időközben má-sutt illetőséget nem szereztem: tehát az 1896.évi XXII t.-cz. 16. §. b) pontja éttelmébenidevaló illetőségűnek tekintem, magam.

Egyúttal kérem a t. czímet a kiállítana óilletőségi bizonyítványban erkölcsi előéletemrenézve is nyilatkozni szíveskedjék.

Az illetőségi bizonyítványra teendó 50 krosbélyeget és annak alanti czímemre való eljut-tatása czéljára, van szerencsém egy 50 kros

.bélyeget és 20 kros levéljegyet csatolva tisz-telettel beküldeni.

Budapest

Tisztelettel

Gyura István,lakik: Budapesten, II. kerület Battyáni-utcza 24. sz, a.

IV.

Fölvételre ajánlható nevek.Abádi, Abdái, Abonyi, Abosi, Aranyos,

Arató, Árkos, Árva, Avar, Andorfi, Aradif

Alföldi, Adándi, Agárdi, Almádi, Andódi,Apostagi, Andocsi, Arányi, Aszódi, Ács,Aczél, Ádáz, Alpári, Ajtai, Alacsony, Arany,Áldor, Alkony, Almási, Angyal, Andaházi,Andai, Apáczai, Árbocz, Árnyas, Ányos,Avató, Arlói, Adonyi, Aggteleki, Andorházi,Alcsuti, Apátfalvi, Apáti, Ardai, Árokházi,Ároktövi, Assakürti, Árkosházi, Alsai, A1-mágyi, Acsádi, Ácsai, Andorlaki, Ájtatos,Ági, Árki, Asztalos, Adorjáni, Anda, Aczélos,Ajaki, Alaki, Alkéri, Alvári, Akai, Alvégi,Aknász, Apatelki, Apród, Apási, Arankái,Áros, Akmári, Árpái, Árkosi, Ábrái, Acsányi,Ácskői, Ácshelyi, Aczintos, Arácsi, Adányi,Agacs, Ajazó, Alpári.

Babádi, Babócsi, Babéros, Badócsi, Baj-társ, Bajnok, Baltás, Bántelki, Bánrévi, Bán-

30

halmi, Bánáti, Bányász, Barkas, Bárándi,Barcsi, Baracsi, Barkós, Bárdi, Barázdás,Barakonyi, Barnás, Bátor, Beczkói, Bérezés,Belvári, Belei, Berkényesi, Bibor, Biró, Bir-kos, Bodor, Bodros, Bodorí, Bogiáros, Bo-csárdi, Bolgár, Bordás, Borz, Borsodi, Boróki,Bozsári, Bogdányi, Borász, Borostyani, Bozóki,Bozótí, Búcsús, Búvár, Buzgó, Bölőnyi, Bő-kuti, Bikkíás, Bükkös, Bereczki, Búzás,Bozsó, Babos, Bokros, Bossányi, Bajtai, Beké,Bogos, Bóka, Bazsó, Badai, Bajmoki, Bekecs,Bojtár, Böjtös, Burkos, Busa, Bűvös, Bajcsi,Bajomi, Báti, Bedecsi, Bényi, Berencsi, Bes-nyei, Bocsárdi, Bognár, Boros, Bikszárdi,Borcsai, Berettyói, Bélteki, Becsei, Báhonyi,Bakács, Balambér, Barát, Bényei, Bugát,Boronkai, Bádogos, Bagosi, Bárkányi, Bá-bolnai, Babolcsai, Bakai, Bágyoni, Berczeli,Berki, Berkenyéi, Bérezi, Bodonyi, Botor,Bácskai, Beszterczei, Bacsányi, Bicskei, Bajkai,Baranyai, Bori; Bihari, Békési, Barkóczi, Bús,Budaméri, Bodrogi, Bodrogközi, Bontó, Benőfi,Bendegúz, Borús, Bojtos, Babarczi, Bikk-falvi, Beszédes, Bencze, Borosznoki, Beregi,Becskereki, Bedővári, Bókái, Bolyki, Bor-csányi, Bogár, Borkúti, Bogárdi, Borosnyai,

31

Bogyó, Bogyai, Bokodi, Bölcs, Bulcsú,Bólcskei, Bogozi, Bölényesi, Bonyhádi, Bakó,Boldog, Bolygó, Berényi, Buzogány, Büszke,Budai, Bakonyi, Bácsai, Boglyái, Balkányi,Bajnai, Bajtai, Baksai, Balázsfalvi, Balázs-házi, Balatoni, Belházi, Beltelki, Bánfai,Bártfai, Baltavári, Balsai, Baróti, Bánhegyi,Bende, Babarczi, Besnyő, Bocsári, Bodó, Bató,Bántó, Bokás, Badáriyi, Badacsoni, Bánhidi.

Csábos, Csajkás, Csorvási, Csermői,Csángó, Csapó, Csató, Csertesi, Csaplár,Csombordi, Csárdás, Csatlós, Csöndes, Cse-les, Cserepes, Cserző, Cserjés, Csiga, Csinos,Csipkés, Csóka, Csontos, Csupor, Csótár,Csatár, Csávos, Csongor, Csordás, Cséplős,Csuhár, Csurgó, Csutorás, Csülkös, Czakó,Csecsei, Csitári, Csábrági, Csabonyi, Csajági,Csejkői, Cserei, Cseresnyés, Cseredi, Csont-falvi, Cserháti, Cseklészi, Csideri, Csontos,Csorna, Csomós, Csurogi, Csurgói, Czeg-lédi, Czenki, Csatádi, Csermelyi, Csobánczi,Czinkotai, Cserei, Cselei, Csetei, Cser, Cserköi,Csalári, Csengő, Csik, Csók, Csorai, Csuka,Csikházi, Csikvári, Csongrádi, Csanádi, Csőházi,Csővári, Csőkuti, Csókfalvi, Cséti, Csalló-közi, Csaba, Csabai, Csepeli, Csejtei, Csák-

vári, Csalavér, Csáktornyai, Csákányos,Csornai, Csánki, Cselőkei, Cserneki, Cset-neki, Csorba, Csorbái, Csóri, Csikvándi,Csobi, Csúti, Csökölyi, Cserényi, Csekei,Csősz, Csóti, Csépi, Csolnoki, Csúzi, Csöllei,Csallai, Csala, Csabádi, Csobai, Csegei, Csen-géi, Csegényi, Csanálos, Csegődi, Csarnatői,Csegei, Csepei, Csajkási, Cziráki, Csákány,Csömöri, Csillag, Csatos, Csatlós, Csáti,Csermely, Csetendi, Cserkész, Cserági, Csil-lám, Csokros, Csókás, Császár, Csörgő, Czö-löpi, Csőri, Csűrös, Csákós.

Darvai, Dárdai, Daru, Darvas, Délczeg,Deíi, Dercze, Dajnai, Derék, Deres, Detrekői,Dinnyés, Diós, Dolgos, Dombor, Dombos,Dombi, Döntő, Dunai; Dudás, Dúló, Dülö,Dénesi, Dávidházi, Derzsi, Déménfalvi, De-rencsi, Diósjenei, Dárdás, Diósi, Dobos,Dóczi, Dengi, Dorogi, Daruvári, Daruházi,Döményi, Dengelegi, Dongó, Dénesfi, Déri,Dévaj, Dús, Dévényi, Déli, Dombai, Dabasi,Dobozi, Debercsényi, Debreczeni, Daczó,Damó, Dernyei, Drégelyi, Dezsőfi, Döméi,Dömsödi, Darnai, Daróczi, Dercsényi, Dió-szegi, Décsi, Dőri, Dalmadi, Dobó, Devecseri,Derecskéi, Dallos, Daczos, Döbrentei, Dal-

33

mát, Darázsi, Dereglyés, Dolmányos, Dijas,Dobári, Dorozsi, Derengi, Déki, Dégi, Daróti.

Ecsedi, Ecsegi, Ecseti, Edelényi, Egedi,Elmés, Ember, Emrődi, Endrei, Enyhe,Eresei, Ercsi, Erdei, Erdős, Erdősi, Erős,Etei, Etesí, Endrényi, Ernyei, Ernőfi, Etédi,Ernyős, Erszényes, Északi, Erdőkürti, Egres,Egresi, Egri, Erődi, Érdes, Ecsi, Emődi,Édeskuti, Epres, Éles, Érdi, Érkuti, Érmelléki,Érvizi, Értényi, Ecseri, Encsi, Ebesfalvi, Eri,Egerszegi, Enyingi, Enyedi, Erdőberki, Evádi,Etelközi, Eszmés, Esdi, Ékes, Edző, Epresi,Egerháti, Eredi, Eres, Érparti.

Faludi, Falusi, Farkas, Farkasfalvi, Falvi,Fátyol, Fehér, Fekete, Fényes, Feledi, Felei,Felföldi, Fertői, Fogacsi, Forgács, Forgó,Földi, Földes, Földesi, Fügedi, Füleki, Fürtös,Füzes, Füzesi, Füredi, Futó, Fésűs, Fenyéri,Felméri, Fenyő, Fenyves, Fenyvesi, Foga-rasi, Füves, Fogoly, Fejes, Fészkes, Feles,Fékes, Fekésházi, Forró, Forrai, Forrási,"Falvai, Faragó, Fegyveres, Fegyverneki,Fejtő, Fémes, Festő, Fodor, Fodros; Fürdős,Fürjes, Főnyi, Förgetegi, Fátrai, Fehérvári,Félegyházi, Farkasdi, Foktövi, Füzeséri,Fazekas, Ferenczi, Fejérdi, Földvári, Fellegi,

3

Felcsúti, Födémesi, Födeles, Fóti, Faddi,Fagyos, Fáklyás, Fejszés, Feresdi, Fenyüs,Filóczi, Farnadi, Felbári, Fürtös, Fülekvári,Füzér, Füvész, Fűzi, Füzfás, Fürge.

Gácsi, Galambos, Galamb, Galambóczi,Gutái, Galsai, Garábi, Gedei, Gedő, Gimesi,Gerely, Gerencsér, Gombos, Gondos, Gordos,Gerezdes, Gyalu, Gyarmati, Gyomai, Gyöm-rői, Györgyi, Győri, Gyűjtő, Gyöngyösi,Győrfi, Gyikos, Gernyeszegi, Gara, Gerőfi,Gedő, Gazda, Gazdag, Gémes, Gimes, Göcseji,Görög, Gulyás, Gárdonyi, Gombási, Gönczi,Garami, Galábocsi, Gyors, Gyulási, Gyulafi,Gyújtó, Gyárfás, Géresi, Györöki, Gyertyánfi,Gyertyámosi, Gáborn, Galgóczi, Gödöllei,Garamszegi, Gáti, Gelencsér, Garabó, Gal-lóczi, Garádi, Garmadás, Gerlevári, Gerébi,Gerendi, Gerinczi, Gerőczi, Gulási, Göndör,Gödri, Gömbi, Gyáradi, Gyarapi, Gyámosi.Gyertyás, Gyalmári, Gyöngyész, Gyöngyi,Györgytéri, Gyömbéri, Gyökeres.

Habos, Hadadi, Hadházi, Hajmási, Haj-nóczi, Hajnal, Hangonyi, Hangos, Hantos,Harasztos, Harsány, Harkályi, Hámos, Hargitai,Harmat, Harmatos, Hédervári, Hegyi, He-gyes, Hegyesi, Herédi, Hidasi, Hidegkúti,

•35

Holló, Hollós, Hollókövi, Homoródi, Honti,Hajós, Halász, Herendi, Hatvani, Héthalmi,Hévizi, Hetényi, Hegedűs, Hódi, Hódosi,Hires, Háromszéki, Hamar, Horpácsi, Halasi,Heves, Hevesi, Hazai, Hábor, Hajtó, Hajgató,Haladó, Halmi, Halmai, Hamvas, Hamvai,Haragos, Harczos, Havas, Havasi, Hegyháti,Hideg, Huszár, Hídvégi, Halápi, Horti, Hát-szögi, Hartyáni, Hársi, Hárskúti, Hadházi,Hajcsár, Hernádi, Házi, Hattyú, Hátszegi,Horogi, Horogszegi, Hortoványi, Hortobágyi,Helyi, Hatvári, Hélya, Hélyakúti, Homoródi,Horgász, Hős, Huszti, Hivó.

Ibrányi, Igali, Iglói, Iharkúti, Ilkényi,Illésfalvi, Imrei, Irmai, Imrefi, Ivándi, Inczédi,Inkei, Intő, Ipolyi, Irsai, Istvánfi, Istvándi,Iványi, Iványos, Ivándi, Izsépi, Igmándi,Izbég, Iregi, Iklódi, Iharos, Ihász, Hlyei, Ilosvai,Irányi, Irinyi, Ikervári, Ilényi, Iményi, Istóczi,Indali, Irményi, Imbolyi, Izmos, Izsóp, Izsipi,Idali, Iratos, Inámi, Izményi, Idái, Igriczei,Idegen, Ipolysági, ípolyvölgyi, Iker, Ilméri,Iparos, Illoki, Ingoványi, Iregi, Irsányi,Irányos, Irányzó, Hondái, Ivádi, Inkefalvi,Ibolyás, író, Idős, Illó.

3*

Juhász, Jánosi, Jolsvai, Jelsőczi, Jó,Jogász, Jámbor, Jász, Jászai, Jenéi, Jeges,Jánki, Jókuti, Jakabfi, Járkosi, Jármai, Jávor,Jánosházi, Jásztelki, Jászhegyi, Járatos, Jószegi,Járosi, Járadi, Jancsár, Jászhalmi, Jegenyés,Jobbházi, Jutási, Juhari, Jutányi, Jegeséri,Jászvári, Józsai, Jóréti, Jogaros, Javító, Jármai,Jármódi, Jeszenyei, Jánoska, Jeles, Jegesi.

Kádár, Kadarkúti, Kaján, Kajári, Kákái,Káldi, Kárnai, Kálnai, Kálosi, Kálazdi, Kápol-nai, Kaposi, Karacsi, Karádi,Kardos, Karczagi,Kazai, Kátai, Kazár, Kaposvári, Kecskédi,Kecskeméti, Kéri, Kékkői, Kelecsényi, Kelő,Kemény, Kende, Kender, Kendi, Kenden,Kerényi, Keresztes, Keresztesi, Keresztszegi,Keszegi, Keszthelyi, Kedves,Kerekes,Karikás,Kisfaludi, Király, Kalmár, Koronái, Kocsárdi,Kohári, Kókai, Kolozsi, Kolozsvári, Koltai,Komáromi, Koncz, Kosdi, Kompoiti, Komlós,Komlósi, Kopár, Kopócsr, Kapor, Kormos,Körmös, Kalotai, Karádi, Kovács, Kővári,Kökény, Kökényesi, Kölesi, Körösi, Körmendi,Körtvélyesi, Kőszegi, Köteles, Kulcsár, Kulcsos,Kúti, Kutasi, Kürti, Kürtösi, Kassai, Kalocsai,Kopár, Kont, Komádi, Kún, Kunos, Karvaly,Kozárdi, Kanizsai, Kéthelyi, Komlódi, Köm-

lődi, Keresztúri, Kapornaki, Kapuvári, Katona,Köpcsényi, Kezdi, Kömlősi, Karácsonyi,Kabai, Keszi, Kertész, Kerti, Kövesdi,Kerepesi, Kevei, Kővári, Kunsági, Kárpáti,Kászonyi, Kadocsai, Kőrmöczi, Képes, Kigyósi,Korányi, Kőmives, Kóródi, Kenyeres, Kenéz,Kalapos, Kézai, Kacsos, Kaczagány, Kalpagos,Kalász, Karaj, Karcsú, Karajos, Karkóczi,Kapós, Kartács, Kaszás, Kelevéz, Kemenes,Kengyel, Kerekhalmi, Kereti, Kerecsény, Kún-hegyi, Kohácsi, Kocsárd, Kócsag, Koszorús,Kurucz, Kőkuti, Köblös, Kőztelki, Kőparti,Köpczös, Köveséri, Köntösi, Köri, Kövi,Kulai, Korponai, Kevermési, Kerecsendi,Királyréti, Keszthelyi, Kéthalmi.

Ladányi, Ludányi, Laczházi, Laki, Lakos,Lángos, Laczfi, Legéndi, Lászlófi, Lendvai,Lengyel, Létai, Lévai, Leveles, Lengő,Lenkei, Ligeti, Lovas, Lipcsei, Liptói, Litkei,Lóczi, Lonkai, Losonczi, Lovász, Lovászi,Lőcsei, Lövő, Lövei, Lugosi, Letenyei,Lányi, Löllei, Lankai, Letkési, Laborcz,Leszenyei, Lónyai, Lakatos, Lőrinczi, Lep-sényi, Leányfalvi, Liszt, Lisztes, Lajtos,Láposi, Lándsás, Lantos, Lándori, Lakmár,Laza, Lenge, Lengyelvári, Lédeczi, Ligetvári,

88

Lorántfi, Lombai, Lombos, Lovag, Lovasi,Laborfalvi, Lehotai, Lippai.

Mácsai, Mádai, Madaras, Madár, Madarász,Mágocsi, Mórágyi, Mándoki, Magyar, Makiári,Málnai, Matolai, Makai, Maró, Maróti, Marosi,Mártonfi, Marczali, Meggyesi, Ménesi, Merész,Mérő, Mester, Mesterházi, Meszes, Mihályi,Mihályfi, Mindszenti, Miklósi, Miskei, Miskolczi,Mosonyi, Mohácsi, Megyeri, Monori, Modori,Mulyadi, Munkácsi, Munkás, Murai, Muraközi,Murányi, Mocsári, Mezei, Margitai, Majsai,Magvas, Merőkuti, Mernyei, Marczaltövi,Mártonfalvi, Mágócsi, Marjai, Márjási, Mátrai,Monostori, Módosi, Molnár, Melenczei, Meleg,Méhes, Mikes, Magvasi, Magházi, Makki,Markos, Majtényi, Mentés, Megyei, Mélykúti,Margitai, Mellyes, Méri, Merényi, Mezei,Mezőcsáti, Mester, Mordály, Motolai, Muri,Mogor, Moldoványi, Mészöly, Meszlényi.

Nádai, Nádor, Nándori, Nagyfalusi,Nemes, Neszmélyi, Nyerges, Nyíri, Nyitrai,Nógrádi, Nyilas, Nagylaki, Nánási, Nádudvari,Nyíregyházi, Nyírbátori, Nyíró, Naszályi,Naszódi, Nyári, Nyirkos, Nyéki, Nyulas,Nyulasi, Nyugati, Nágocsi, Nadári, Nadály,Nádasi, Nádi, Nádaséri, Nagyéri, Nemesér,i

3!)

Nyárádi, Nyalka, Nyír berki, Nyirszéki, Nyárfás, Nyúlánk, Nótás, Nehéz, Nadányi.

Ónodi, Ormai, Ormós, Oltó, Ozorai,Ompolyi, Ormódi, Óvári, Orosházi, Ocskai,Ország, Orbai, Ordasi, Oroszfalvi, Óhalmi,Olmos, Oltós, Ónos, Oltvány, Odri, Ormándi,Oroszlán, Osócsi, Ostoros, Osztóczi, Oszlopi,Ótelki, Ondi, Oldasi, Orondi, Ocskai.

Ós, Ötvös, Őr, Öreg, Őrsi, Öttövényi,Övényesi, Őrlei, Örményi, Örvényes, Ősz,Őszi, Örkényi, Öntő, Öntvényi, Öltő, Öreg-laki, Öves, Ősiaki, Öklös, Őrhalmi, Öröki,Osvári, Ostelki.

Pályi, Palotai, Pálfi, Palócz,' Pápai,Párkányi, Páros, Pártos, Pásztor, Pazar,Penczi, Peres, Perlaki, Pesti, Pilisi, Polgár,Pőstyéni, Puszta, Puskás, Putnoki, Pór, Pórfi,Pap, Peleskei, Pozsonyi, Pető, Pogány, Pozsgár,Pereszlényi, Pákozdi, Patragi, Pordányr, Pulai,Palotási, Parádi, Pásztói, Patai, Pató, Pórlaki,Péteri, Péterfi, Poroszló, Pénzes, Pünkösdi,Pánti, Pántos, Pontos, Pataki, Petényi, Papolczi,Pelei, Piros, Pintér, Paksi, Porgányi, Pomázi,Pajzán, Palánkai, Palásti, Palotás, Pálczás,Pókai, Panyókás, Pányvás, Pados, Pánc.zél,Pandaii, Párducz, Pártos, Pártényi, Parlagi.

•i-ü

Pardányi, Parázs, Parittyás, Pétervári, Patakos,Pázsit, Peregi, Peterdi, Peredi, Pengő, Petődi,Perneki, Perényesi, Pergő, Peremi, Petőcz,Petelei, Petneki, Petneházi, Piróti, Piros,Pirkad, Pitvaros, Posztós, Póznás, Puzdrás,Porrogi, Pajor, Poroszló.

Radó, Rákos, Rákosi, Reczés, Remete,Rendes, Rengő, Rapási, Réti, Révész, Rezgő,Rigó, Rónai, Rontó, Rózsa, Rohonczi, Rojtos,Rőczei, Rokon, Rimóczi, Ragyolczi, Rév-parti, Recski, Rajkai, Rádi, Radványi, Rét-sági, Rozgonyi, Radoczai, Ravasz, Radnai,Roskoványi, Rovó, Rák, Rátóti, Révi, Ránki,Rajka, Rajzó, Robogány, Ragályi, Rajcsányi,Rimái, Renkei, Radnóti, Rátkai, Rajnai,Rákász, Rédi, Regényesi, Romhányi, Remecsei,Rétháti, Romvári, Rétegi, Rétági, Repkényi,Rovnai, Rétszögi, Rényi, Rónás, Rónaszéki,Rónasági, Római, Rutkai, Roboz, Robogi,Regéczi, Ratkóczi, Raksányi, Récsei.

Sarkadi, Sárkány, Sárosi, Sas, Serény,Sólyom, Solymár, Sólymos, Sólymosi, Só-vári, Sudár, Sugár, Sütő, Sasvári, Salgó*Sümegi, Sőregi, Sámsonházi, Sárközi, Somlai,Sánta, Somvári, Siklósi, Sárvári, Siklódi,Sellő, Sellei, Süllyei, Síkos, Sipos, Simonyi,

41

Sügér, Somogyi, Selmeczi, Surányi, Soproni,Serédi, Somosi, Sós, Sóshartyáni, Sebők,Sebesi, Sátoraljai, Sajgó, Sajó, Selymes,Siker, Sombori, Somló, Sükei, Sajkás, Sarkas,Sarkantyus, Sárréti, Sarlós, Sashegyi, Sallang,.Sátori, Serény, Sebző, Selembéri, Sejtes,Siófoki, Sisakos, Simorai, Sodros, Sóvári,Sókuti, Somberki, Somfás, Stomfai, Sulyoki,Süveges, Seregi, Seregélyi. Solárdi, Soros,Sorzó, Sövényesi, Sömör, Sörényi, Salamvári.

Szatócs, Szávai, Székely, Szemes, Szentesi,Szegedi, Szobor, Szőregi, Szűcs, Szigeti,Szőke, Sziklási, Szobi, Szálkái, Szelényi,Szeredi, Szőllősi, Szentkúti, Szálai, Szikszói,Szabados, Szakali, Szarvas, Szarvasi, Szakolczai,Szakács, Szokolai, Szögi, Szalánczi, Szende,Szederkényi, Szegvári, Szántai, Szeles, Szél,Szepesi, Sziráki, Sződi, Szügyi, Szilvási,Szilasi, Szecsődi, Szacsvai, Szőgyi, Szögyéni,Szép, Szépfaludi, Szilágyi, Szátoki, Szalmási,Szitányi, Szenczi, Sziklai, Szirtes, Szatmári,Szakmári, Szeberényi, Szolnoki, Szigligeti,Szalontai, Szendrei, Szedő, Szabadkai, Szegő,Szinnyei, Szabolcs, Szabolcsi, Szíjgyártó,Szoboszlai, Szentgyörgyi, Szatymazi, Szombati,Szerémi, Szállás, Szalonka, Számos, Szebeni,

4.-2

Szellős, Szendefi, Szemen, Szénás, Szederkei,Szendrődi, Szemző, Székes, Szentkirályi, Szelíd,Szittya, Sziklás, Szigony, Szikrás, Szirmai,Szinyérí, SZÍVÓS, Szives, Szirmos, Szuromi,Szőnyi, Szántó.

Takács, Takaros,. Tanyai, Tárcsái, Tar,Tarkanyi, Tarlós, Tárnoki, Tatai, Tegzes,Tiborcz, Tiszai, Tugá.ri, Tolnai, Tompa,Torkos, Torma, Tornyos, Tőkés, Tömör,Tomori, Tömöri, Tömősi, Temesi, Temesvári,Törők, Töves, Tőzsér, Túri," Tündér, Tüskés,Tüzes, Tamási, Tamásfi, Tajnai, Tárnoki,Tornai, Tordai, Tarnóczi, Tardosi, Tihanyi,Tinódi, Tardi, Tarnai, Tárnái, Tokodi, Timár,Turai, Tarnavölgyi, Téli, Tasnádi, Tótfalusi,Terényi, Tőrcsvári, Törcs, Tőrincsi, Tolmács,Tarcsányi, Torontáli, Terbelédi, Tallóczi,Tarczali, Terebesi, Tölgyesi, Tóvölgyi, Ta-gányi, Tarjáni, Tokaji, Táboros, Tábori,Takaros, Tárosi, Toroczkai, Tátrai, Tarsoly,Tarándi, Telkes, Televényi, Termetes, Tere-bély, Térés, Tenyeres, Tetszős, Tipor, Tisztás,Toborzó, Tormádi, Toronyi, Topor, Tó-parti, Tószegi; Turjánosi, Töves, Tőkés,Tűrő, Törő, Tönköli, Tömlős, Tüzér, Tűri,XŰzberki, Turányi, Tordasi, Toldi.

43

Udvardi. Uj, Ujjas, Újlaki, Újvári, Új-helyi, Újházi, Ungi, Ungvári, Ugodi, Ugocsai,Ugróczi, Uzsai, Urai, Urányi, Utas, Uzoni,Udvaros, Ugari, Ugró, Ujparti, Urkuti, Ujtelki,Utód, Úszó, Úrvári, Úrvölgyi, Úri.

Üllei, Ürményi, Üzbég, Üző, Üdvös,Ügyes, Ütő, Üri, Ürömi, Üveges, Üregi,Ügek, Üszög, Ürmönczi.

Vadas, Vadász, Vadkerti, Vajkai, Vajda,Visegrádi, Vasvári, Varga, Való, Vámos,Vámosfalvi, #Vági, Vágó, Vághidi, Vágvölgyi,Vatai, Váradi, Vas, Varró, Varjasi, Várkonyi,Vásárhelyi, Vázsonyi, Váraljai, Várhelyi,Vándor, Vigyázó, Vécsei, Verebes, Véghelyi,Vercbélyi, Vezér, Vérségi, Vértes, Vértesi,Vető, Vég, Véges, Vendég. Vecseklői,Verőczei, Veresvári, Virág, Vali, Vitéz,Vizsolyi, Vig, Vidor, Vág, Várnai, Ver-mes, Vezekényi, Váczi, Vadnai, Virrasztó,Vihar, Viharos, Vész, Vészes, Vidám, Vidéki,Völgyi, Varsányi, Ványai, Viczmándi, Vár-halmi, Vényei, Vályi, Váró, Verő, Vér, Vég-telki, Vízvári, Vállas, Verbói, Vágréti, Vág-tölgyi, Vágány, Vágás, Valkányi, Vármelléki,Várdai, Várlaki, Várnagy, Várőr, Városi, Ved-resházi, Vasvágó, Varázsi; Vezséli, Vörösvári,

44

Védő, Varsányi, Vérmes, Verebesi, Vésés,Villám, Virágos, Vivó, Vári, Verseczi.

Zajtai, Zalai, Zalavári, Zágonyi, Zarándi,Zagyvái, Zarándok, Zajos, Zádor, Zádori,Zombori, Zábori, Zászlós, Zöllei, Zernesti,Zempléni, Zimonyi, Zilahi, Zirczi, Zobori,Zólyomi, Zorkóczi, Zordony; Zsibai, Zsutai,Zsolt, Zsoldos, Zongor, Zalatnai, Zúgó,.Zsámboki, Zsámbokréti, Zsarnóczai, Zsiboni,Zsigmondi, Zsolnai, Zolnai, Zsongó, Zsemberi,Zanati, Zentai, Zimándi, Zsélyi, Zsályái,Zalabéri, Zajzoni. Zákányi, Zlatnói, Zalánfi,Zsadányi, Zárdái, Zátonyi, Zalaréti, Zászlós,Zsenge, Zurányi, Zömök, Zárai, Zúzó, Zsitva'.

V.

Adatok a névmagyarosítástörténetéhez,

A névmagyarosítás hazánkban régi. JakabElek jeles történetírónk szerint Mátyás királyalatt nagyszámú szász nemzetiségű magyarmagyarosította meg nevét, csakhogy a királyiránti hűségöket és a magyarokhoz valórokonszenvüket kimutathassák. Ekkor vettefel a Bárt nemzetség Szakái, Kürschner Szűcs,Tischler Asztalos, Kannengiesser Kannagyártó,Weber Takács, Salzer Soós, Weisz Fehér,Schwartz Fekete, Raw-Ravius Szőrös, Gold-schmidt Aranyos, Kraus Fodor, SattlerNyerges, Scherer Nyíró, Kaufmann Kalmárés még tömérdek más idegen hangzású nevetviselő magyar alattvaló magyar nevét, kikkülsőleg névvel is a magyar nemzethez valócsatlakozásukat kívánták ez által is kétség-telenül bizonyítani.

A kereszténység kezdetétől a XIII. szá-zad elejéig mindenki azt a nevet viselte,melyet a keresztelésnél kapott. Ekkor úgyhazánkbaivmint egyebütt, az előkelő nemesbirtokos osztály várai, birtokai után kezdtea vezetéknév felvételét, a polgári és jobbágyiosztály azonban csak a XVÍ-ik század végefelé kezdett vezetéknevet szórványosan hasz-nálni. A XVI-ik században azonban azállamok nyilvántartás czéljából a vezeték-név felvételét és használatát már kötelezővétették. Mielőtt azonban ez még történtvolna, már maga a társadalom nevezte elkitünőbbjeit apja nevéhez való »fy« szócskaragasztása által s így keletkeztek nálunk aGerőfy, Pálfy, Péterfy stb. nevek. Ugyaneztazt eljárást találjuk a szláv népeknél is, melyek»its, vits« hozzáadásával, a mi szintén »fy«-tjelent, a germán és szász népeknél, melyek»sohn, son, sen«, a latin nemzeteknél, melyek»i« ragasztással, a spanyolok és normanoknál,melyek »ez, fitz«, az irek és skótoknál, melyek»Mac« és »O« hozzáadásával apjuk nevéhez,jelzik a leszármazást.

Hazánkban a XVI. században a vezeték-név használata már kötelező volt, mint ez

47

a vármegyei lajstromokból kitűnik. Az elsőkényszert vezetéknevek felvételére II. Józsefcsászár alkalmazta a zsidók ellen, ki, midőnazok régi hagyományaikhoz ragaszkodva,mely a »ben« szócskának apjuk nevéhez valóhozzáadásából állott, azt elhagyni vonakodá-nak, 1787. július hó 23-án 10.426/aul. sz. akelt rendeletével meghagyta, hogy különbségnélkül minden zsidó német vezetéknevet vegyenföl és azt élethossziglan meg ne változtassa.E rendelet 1. §-a eredeti német nyelven ígyhangzik:

»Die Judenschaft ist in allén Provinzenzu verhalten, dass ein jeder Hausvater fürseiner Familie, der Vormund für seine Wai-sen und eine jede ledige, weder in derváterlichen Gewalt, noch unter einer Vor-mundschaft oder Kuratel stehende Manns-person vom 1-ten Jánner 1788 einen be-stimmten Geschlechtsnamen führen, das weib-liche Geschlecht im ledigen Standé den Ge-schlechtsnamen ihres Vaters, verheirathetjenen ihres Mannes annehmen, jede einzelnePerson aber ohne Ausnahme einen deutschenVornamen sich beilegen und solchen Zeit-lebens nicht abándern soll.«

Névváltoztatás hazánkban mindenütt ésmindig fordult elő. Számos meggazdagodottcsalád birtoka után változtatta meg nevétsokan pedig a mint birtokuk helyneve tótosanvagy németesen hangzott, saját neveiket isaszerint idomították, még többen pedig ne-vüket aszerint kezdték írni és használni, amint azt a nép kiejtette. (így lett p. o. anyitravármegyei Rudnay család egyik ágából,mely Trencsén vármegyében telepedett meg,Rudnyánszky.)

Ferencz császár belátván, hogy a névmegtartása közigazgatási, adózási és rendőriszempontból mennyire szükséges, 1814-benfelhívta az udvari Cancelláriát jelentéstételreaziránt, hogy léteznek-e határozott rendele-tek a névváltoztatás ügyében, mi ha nem volna,haladéktalanul tegyenek felterjesztést.

Az első rendeletet, mely a névmagyaro-sítás szabályozásáról szól, Ferencz császáradta ki 1814. november hó 13-án, melybenszigorúan meghagyta, hogy névét mindenkicsak helyhatósági engedélylyel és csak fontosokoknál fogva változtathatja meg és hogyazok, kik ezen rendelet ellen vétetnek, ugyan-azon büntetéssel sujtassanak, melyet a felsőbb

parancsok és nyilvános rendeletek áthágóiraa törvény szab.

Daczára ezen rendeletnek mégis for-dultak elő engedély nélküli névváltoztatások,a mi kitetszik Ferencz császárnak 1-815.április hó 13-ról sajátkezűleg irt következőleveléből: »Lieber Gráf Erdődy! Ich habézwar unterm 8. October v. J. in Betreffder eigenmáchtigen Namens-Veránderungenin Ungarn eine eigene Weisung erlassen,da jedoch dieser Unfug, wie aus der An-lage zu ersehen ist, noch immer forttdauernsoll, so trage Ich der ungarischen Hof-kanzlei wiederholt auf, diesem Unfugewirksam zu steuern, hierüber die nőthigenVerfügungen zu veranlassen und gegen dieUebertreter Meiner diesháltigen Anordnun-gen das Amt zu handeln. Ueber das Ver-anlasste ist Mir ein erschöpfender Vortragzu erstatten. Wien, den 13. April 1815.Franz, m, p.« A mellékletben az állami tiszti-czímtár alapján felsoroltatik aztán, hogyAndorth helytartósági ingrossista, majd m.kir. udvari cancellariai igtató Andor-nak,Demeter helytartósági számtiszt Dömötör-nek, Linczenpolcz m. udvari kamarai ingros-

4

50

sista Nyilassynak, Hollober ro. udvari ka-marai kiadó Hollóbér-nek, Hink helytar-tósági és udvari kamarai ügynök Hinkának,Hoffmann pozsonyi lakatos és épület-fel-ügyelő Hoffmányinak, Seemann uradalmikamarai élelmezési tiszt Zemánynak, Paidlharminczados Marcheggben Paydlynak, Bu-zády sómérő Mohácson Buzádfynak és Königpozsonyi sóhivatali irnok Királynak irjamagát.

A névváltoztatás szabályozására, illetveakadályozására ezután is több rendelet ada-tott ki, melyek az országos levéltárbanőriztetnek. így a görög-keletiekre vonatkozórendeletek 1815-ből és 1817-ből, melyek agörög-keletieknek az apjuk nevéhez fűzendőits, vits szótagot meghagyják ugyan,, deköteleztetnek annak állandó használatára.A német hangzású nevek magyarosításánakmegakadályozása czéljából 1815. május hó9-én az összes hatóságokhoz körrendeletbocsáttatott ki, melyben a fentebbi rendeletkiterjesztetett azokra is, kik már korábbineveiket önkényt megváltoztatták. A ren-delet nemcsak arra irányult, hogy a névönkényűleg egészen meg ne változtassák,

51

hanem arra is, hogy szótagok, betűk vagy jelekmegtoldása vagy elhagyása elő ne fordulhasson.

Az első tömeges névmagyarosítás mi-nisteri engedélylyel 1848-ban márcziustóldeczember hó végéig és 1849-ben június5-től a szabadságharcz befejeztéig fordultelő, mikor is az elsőben 526, az utóbbiban148 nagykorú magyarosította nevét.

Az abszolút kormány sietett és még1849-ben 3366. sz. (erd. helyt.) rendelettelezen névváltoztatásokat hatályon kívül he-lyezte, meghagyván, hogy az illetők réginevök újbóli felvételére szorittassanak. Ezenrendelet, mely az 1848 és, 49 - diki névvál-toztatásokat hatályon kivül helyezte ugyan,de annak lehetőségét meg nem szüntette,szószerinti szövege a következő:

43. Hirdetménye*a cs. k. polgári és katonai kormányzónak

* Gyűjteménye az Erdélyre nézve kiadott leg-felsőbb nyiltparancsoknak s a császári k. polgári éskatonai kormányzó hirdetményeinek és rendeleteinek,magában foglalja az 1849-diki július 19-étöl 1850-dikév február közepéig való időszakot s az ausztriaicsászárságot illető birodalmi törvény- és kormány-lapban 1850-dik év márcz. végéig közhirré tett tör-vényeket, rendeleteket stb.

5-2

1849-dik év deczetnber 15-ről, a lefolytévek alatt a magyar minisztérium helyben-hagyásával történt névváltoztatások iránt.

A múlt és jelen év folyamatában, úgye nagyfejedelemségben is, gyakorta történ-tek névváltoztatások a nélkül, hogy az irántelőleg szabályszerűen legfelsőbb jóváhagyáskéretett volna.

Sőt olyan esetek is fordultak elő, hogyily névváltoztatások egyes személyekre aka-ratjok ellenére tolattak.

Hogy e tárgy is a törvényes ösvényrevisszavezettethessék, azok által zavarba ho-zott családviszonyok s magánjogok bizto-síttathassanak, s az érdekelteknek is alkalomnyujtassék a reájok tolt fennebbi kényszerí-tés alóli menekülésre, Magyarországra nézvea cs. kir. belügyminisztériummal egyetértő-leg kiadott rendszabály értelmében, e nagy-fejedelemségre nézve is rendeltetik:

1< A feloszlatott magyar minisztériumigazgatása kezdete óta legfelsőbb jóváhagyá-son kivid történt névváltoztatások nem tör-ténteknek és érvényteleneknek nyilváníttatván,a hatóságok kötelesek az irt esetben levőszemélyekhez intézendő hivatalos kiadvá-

nyokban a felek valóságos családneveithasználni.

2. Ezentúl a névváltoztatások jóvá-hagyása végetti minden kérelmeket a köz-igazgatási hatóságok utján a cs. kir. belügy-minisztériumhoz azon támogatványokkal kellbeadni, melyek előbbi rendeleteknél fogvaszükségeltetnek.

Wohlgemuth,altábornagy.

A viszonyok szerint sokan — könnyenérthető okból — újra felvették és használ-ják részben máig eredeti régi nevöket, töb-ben azonban a rendelet daczára is megtar-tották illetve újból felvették a magyarosítottnevet és élnek vele máig. Ama bizonytalan-ságnak véget vetendő, mely szerint alkot-mányos jogaink helyreállításával az elsőmagyar felelős minisztérium által engedélye-zett névmagyarosítások érvényessége fennáll-evagy sem, a központi névmagyarositó tár-saság a nm. m. kir. belügyminiszter úrhozfolyamodott, mely folyamodásra belügy-miniszter ur ő nméltósága 1897. évi novemberhó 11-én 105.265. sz. a. kelt rendeletével az

55

1848/49-iki névmagyarosítások érvényességételvben kimondta ugyan, a viselhetési, illetvehasználhatási engedélyért azonban esetről-esetre az érdekelt magánfeleknek újra folya-modni kell.

A névmagyarosítás terjedését a cs. kir.polgári és katonai kormányzónak 1849. évideczember hó 15-ről kelt rendelete semvolt képes feltartóztatni és a következő1850-ik évben a meghatalmazott császáripolgári biztos 3724/G. sz. a. annak megszo-rítására ujabb körrendeletet intézett az országtörvényhatóságaihoz, melynek szövege követ-kezőkép hangzik :

»Die Wahrnehmung, dass sich die Zahlder Gesuche um Bewilligung zur Namens-veránderung, auch ohne Angabe besondererGründe táglich vermehrt, gibt mir Anlass,

, Sie mit Bezug auf den hierortigen Erlassvom 27. November v. J., Zahl 2905/G. hie-

. mit aufzufordern, nur jené Gesuche um Be-willigung zur Namensveránderung zur wei-teren Verfügung mir vorzulegen, welchevorláufig im Wege der betreffenden poli-tischen Behörde geprüft und mit der An-&abe versehen sind, ob der Bittsteller von

adeliger oder unadeliger Abkunft sei? Obnicht eine Familie denselben Namen bereitsführt, der ungewáhlt werden will und ob siedagegen keine Einsprache erhebt; endlich obüberhaupt zu einer Namensveránderung einzureichender Grund vorhanden ist. Allé Ge-suche, denen diese Behelfe fehlen, sind un-mittelbar abweisüch zu erledigen.«

E rendelet folytán az 1853. évtől az1859. év bezártáig kilencz névváltoztatás éscsak négy névmagyarosítás fordult elő. Ne-vét magyarosította 1854-ben Weisz Mártonzsandár Fejér-re (budai helyt.), 1857-benGoldberger Ferencz pesti vésnök Hegyei-re(budai helyt.), Oppenheim Alajos pesti üzlet-vezető Oppodi-ra (budai helyt.) és 185S'-banGuttmann Mihály szolgabirósági díjnok Bá-nyai-ra (kassai helyt.).

Magyarról németre változtatta nevét1854-ben Helley Ferencz Helle-re (pozsonyihelyt.) és ugyanakkor Szarvassy Frigyespesti, lakos Gans-ra (budai helyt.). Nevétváltoztatta még 1855-ben Boskovits Leópesti kereskedő Bunger-re (budai helyt.),1856-ban Gráf Simon pesti lakos Stern-re(budai helyt.), 1854-ben Negyelszky Lőrincz

4

56

nyűg. őrnagy Niedzielszky-re (soproni helyt.),1853-ban gróf Pálffy Ferencz Lipót Daun-Pálffy-ra (cs. kir. belügym,), 1854-ben Pfef-fersamen Áron pécsi kereskedősegéd Pfeffer-mann-ra (soproni helyt.), 1858-ban RibaudFrancziska Flette-re (pozsonyi helyt.) ésugyanakkor Schwarz Márkus katona Tol-vetzky-ra (kassai helyt.).

Itt egyúttal felemlítjük, hogy 1860-banRényi Rudolf kassai telekkönyvi biztosSchreiner-re változtatta nevét (kassai hely-tart.) és hogy ugyanekkor a soproni hely-tartóság Egervári József nevét, mint jogo-sulatlanul felvett nevet, Mausperger-re vissza-állította.

Alkotmányos életünk hajnalhasadtával,az 1861-ik évtől kezdve, a névmagyarosításis újra ébredt és a hazafias mozgalom annakhatalmas lökést adott. Az 1861-dik évben213, az 1862-dik évben 332 névváltoztatástörtént.

Ettől kezdve a névmagyaritási ügy is-mét lassúbb és nehézkesebb lett. Tudvalevő,hogy 1850-ig a magyar korona országaibannem volt bélyeg és az első ideiglenes bélyeg-törvény szerint (hatályba lépett az 1850. év

57

október hó 1-én) minden a hatósághoz in-tézett beadvány bélyegköteles lett és 15 kraj-czáros bélyeggel volt ellátandó.

Az 1862. évben az 1850. évi ideiglenesbélyegtörvény módosítást szenvedett s annak43. c. 1. pontja szerint (hatályba lépett 1863.január hó 1-én) a bélyeg néváltoztatásra őto. é. forintban állapíttatott meg. Ezen emelésfolytán a névmagyarosítások száma 1863-ban130, 1864-ben 83, 1865-ben 67 és 1866-ban72-re apadt.

A m. kir. belügyministerium irattárábanlevő jegyzék szerint a Helytartóság által en-gedélyezett névváltoztatások száma 1853-tól1867. február hó végéig a következő volt:

1853-ban 11854-ben 51855-ben 11856-ban 11857-ben . . . . . . . . 21858-ban 31859-ben —1860-ban . 2 '1861-ben 2131862-ben 3321863-ban 1301864-ben 831865-ben . . . . . . . 67

58

1866-ban1867 febr. hó végéig . . .

Összesen ,

7221

933

A legtöbb új magyarosított név i vagy yvégzetű és gyakran igen ízléstelen volt, mint:Zabhegyi, Helyettesi, Tollhoni, Iramfi stb.Találkoznak viszont olyanok is, a kik igenjó hangzású magyaros neveket vettek fel.Ilyenek: Karikás, Biró, Bodor, Pogány, Bog-nár, Pásztor, Nemes, Kéve, Sipos, Sulyok,Boda, Rudas, Kún, Küzdő, Sass, Csengő stb.A nyíregyházai Trsztyenszky család, melyNádasi-ra magyarosította nevét, 17 tagból,a Reményi család (előbb Hoffmann) kilencztagból állott, stb. — Keresetre és foglalkozásranézve legtöbb "névmagyarositó a tisztviselőikarból került ki, a kik között volt alispán,szolgabiró, főjegyző, főispáni titkár, jegyző,biró stb. A biharvármegyei Ullmann nemes-család Szitányi-ra magyarosította nevét.

Azon 933 névváltoztató, kik 1853-tól1867. február hó végéig nevöket változtatták,kereset és foglalkozásra nézve következőképoszoltak meg. Volt r

hivatalnok . . ' 151iparos . 99

59

kereskedő 80pap, tanár, tanitó 75 .orvos . 57tanuló . t 48ügyvéd 40gazdász 39mérnök 19gyógyszerész . • 16vendéglős • . 15katona 9egyéb értelmességi keresethez

tartozó 39 stb. "A második magyar felelős mínisterium-

nak 1867-ben történt kinevezésével a név-magyarosítás ismét nagyobb lendületet vettés sok jó magyar honpolgár sietett hazafiasÖrömének ez utón is nyílt kifejezést adni. Am. kir. belügyministerium azóta félévenkéntrendszeres kimutatást készített a névváltoz-tatásokról, melyeknek sokszorosított példá-nyai vármegyékben az alispáni hivatalok-nak, sz. kir. és rend. tanácsú városokbanpedig a városi tanácsnak küldetnek meg olyczélból, hogy azok a történt névváltoztatás-ról az anyakönyvi hivatalokat értesítsék, holfeljegyeztetvén, azoknak állandó nyoma talál-ható legyen. Ezen félévi kimutatások szerinta névváltoztatások száma az 1867. év már-

60

czius hó elejétől az 1880. év végéig a kö-vetkező volt:

1867 márcziustól1868 végéig . 5 2 21869-ben 217 .1870-ben 1631871-ben . . . 1451872-ben 1341873-ban . . • 1401874-ben 1391875-ben 1751876-ban . . . . . . . . . . 1521877-ben 1931878-ban 1911879 ben- . 2131880-ban 293

Összesen . . 2.677

A nagyobb mozgalom alkotmányos éle-tünkben, miként az 1861. és 1862. években,az 1867—1869-iki években is nagyobbszámunévmagyarosítás által nyert kifejezést. Utánais, kisebb-nagyobb hullámzás mellett, folytugyan a névmagyarosítás, mivel társadalomés hirlapok ezután sem szűntek meg érdek-lődni a névmagyarosítás iránt, azonban hiány-zott a mozgató kéz, mely egyrészt ébrentartsa az érdeklődést a névmagyarosítás iránt

61

a közönségben, másrészt pedig annak gya-korlati keresztülvitelében segédkezzék.

A Szegeden (szerző szülőhelyén). meg-jelenő Szegedi Hiradó 1872. évfolyamának10-ik számában január 24-ről szállt sikraszerző legelőször a zsidók tömeges névma-gyarosítása érdekében, olyformán, hogy hi-vatkozással a II. József császárnak 1787.július hó 23-ról kelt és föntebb idézett tör-vénytelen rendeletére, melylyel a zsidókatnémet vezetéknevek felvételére kényszeritette,figyelmeztette ezeket, hogy immár elérke-zettnek véli az időt arra, hogy magyar ér-zelmöknek az által is kifejezést adjanak, hogyazon reájok nézve szégyenteljes és őket pol-gártársaiktól elkülönítő válaszfalat, melyet azönkény emelt, lerombolják és hogy a magyarnemzethez való bensőbb ragaszkodásuknakez utón is jelét adják.

Ezen felhívás visszhangra talált ugyana zsidóságnál és a napi- sajtóban is, de amozgalom nagyobb mérvben most sem indultmeg, mert hiányzott oly közvetítő közegemely a nagyközönség magyarositási ügyénekkeresztülvitelére vállalkozott volna.

Azonban a mag el volt vetve és egy

F

62

pillantás az előrebocsátott számokra mutatja,hogy a névmagyarosítások száma ettől fogvabár lassú, de határozott emelkedést mutat.

E sorok irója ' az elejtett fonalat az1879. év vége felé ismét felvette és mostmár a névmagyarosítás gyakorlati keresztül-vitelére 1880. deczember hó 26-ára érte-kezletet hivott egybe a »Fővárosi iparosokkörének « akkor Ferencziek-bazárjában volthelyiségébe. Ezen az értekezleten választottvégrehajtóbizottság bizatott meg egy nev-magyarositó társaság alakítására vonatkozóelőmunkálatok megtételével és tekintettelaz adó- és illeték-törvényjavaslatnak folyómunkálataira, azzal is, hogy a névmagyaro-sítással járó ötforintos bélyeg eltörlése,illetve leszállítása érdekében a szükséges lé-péseket tegye meg.

Az előkészítő munkálatok befejezéseután már 1881. április hó 18-án lehetett abelügyministeriumtól az 1881. április hó 6-ánleérkezett láttamozott alapszabályok alapjána Központi névmagyarosttó társaság elsőalakuló közgyűlését megtartani.

Az alapszabály, mely 12 §-ból áll, szö-vege a következő:

63

A központi nevmagyarositó társaságalapszabályai.

1. §•A társaság czíme : »Kőzponti nevmagya-

rositó társaság« ; székhelye : Budapest; czélja:az idegen hangzású családneveknek nemze-tiségi szempontból való tömeges magya-rosítását országszerte előmozdítani, erre nézvetársadalmi mozgalmat indítani, ezt istápolni,az eszmét a vidéken is társulatok alakí-tása mellett terjeszteni és egyeseket is neveikmagyarosítása ügyében kisegíteni. — Működéseköréből teljesen kizár a társaság minden pénz-kezelést.

2. §.A társaság tagja lehet minden nagy-

korú, fedhetlen előéletű honpolgár. Az uj ta-gokat, legalább egy társasági tag ajánlatára,a végrehajtó-bizottság veszi fel. Megszűnik atársaság tagja lenni, ki önként kilép, kit avégrehajtó bizottság kizár, vagy a ki elha-lálozott.

Az új tag felvételét megtagadó vagyvalakit a társaságból kizáró végrehajtó-bízott-sági határozat a közgyűléshez felebbezhető.

64

3. §.A társulati tagok jogai:1. Az indítványozás s a cselekvő és

szenvedő választási, valamint a szavazati joga közgyűlésen s — ha megválasztatnak —a bizottságokban is.

4. §.Minden társulati tagnak kötelessége a

társulat czélját a gyűlési határozatok és azalapszabályok értelmében hazaíiui köteles-séggel szolgálni. Anyagi kötelezettséggel atagság nincs összekötve.

5. §.A társaság közegei: az elnök, ennek

helyettese az alelnök, a jegyző, a végrehajtóbizottság, a működő bizottságok és a köz-gyűlés.

6. §.Az elnök, esetleg alelnök hatásköre

kiterjed a czélt tekintve mindarra, mi avégrehajtó bizottságnak vagy közgyűlésnekfentartva nincs; elnököl a végrehajtó bizottságban és a közgyűlésen. A jegyző az Írás-beli teendőket végzi s az irattárt őrzi; ő

65

és az elnöklő hitelesitik a végrehajtó bizott-ság jegyzőkönyveit, a közgyűlésit pedig ennek3 tagja.

7. §.

A végrehajtó bizottság hatáskörében áll:1. a közgyűlés határozatainak végre-

hajtása ;2. a családnevek magyarosítása akadá-

lyainak elháritása iránt az ország hatóságai,kormánya és törvényhozásánál a szükségeslépéseket megtenni;

3. hírlapok, felolvasások és összekötte-tések utján az eszmét terjeszteni;

4. a névmagyarositási eljárásra közvet-lenül vagy hírlapok és nyomtatványok utjána közönséget kitanitani, törekedvén egyszers-mind arra is, hogy az uj név a magyarnyelv szabályainak megfeleljen;

5. a viszonyokhoz képest minden tör-vény-engedte módot a tömeges névmagya-rosítás érdekében megragadni s rendszerbefűzve felhasználni s ezen rendszerben

6. bizonyos körre, testületre vagy eszmeérvényesítésére működő bizottságokat kiren-delni ;

5

7. valamennyi bizottságának, közgyű-lésének és saját ügyrendét megállapítani, —végre

8. egyes névmagyarositási ügyekben isa feleknek minden segedelmet megadni, mimódjában áll.

8. §.

A közgyűlés hatásköre :1. a végrehajtó bizottság által minden

évben a működése minden ágáról és ered-ményéről teendő részletes jelentést tárgyalnis a fölött határozni;

2. a társulati czélnak minél szélesebbkörben való érvényesítése érdekében a végre-hajtó bizottságnak utasítást adni s az idevonatkozó indítványokat, még ha csak aközgyűlésen tétettek is, tárgyalni ;

3. az alapszabályokat esetleg módosí-tani és változtatni;

4. elnököt, alelnököt, jegyzőt és a végre-hajtó bizottság tagjait, kiknek száma tizen-kettőben állapittatik meg, évenkint meg-választani.

67

9. §.Az elnök akadályoztatása esetében az

alelnök képviseli a társaságot, — a végre-hajtó bizottságban harmadmagával, — aközgyűlésen pedig az összes tagok számá-nak 2/r>-ével már érvényesen határoz, mindigegyszerű szótöbbséggel, s ő hivja Össze aközgyűlést és a végrehajtó bizottságot, amaztévenkint, ez havonkint legalább egyszer.

Rendkívüli közgyűlést a végrehajtó bi-zottság határozatára vagy 15 társulati tagkérelmére, — végrehajtó bizottsági ülést3 bizottsági tag kérelmére az elnök 8 napalatt kihirdetni tartozik, saját belátásárapedig a végrehajtó bizottságot bármikorösszehívhatja.

10. §.A meghívások legalább 3 fővárosi napi-

lapban adatnak ki, a közgyűlésre szólótárgysorozattal, legalább 8 nappal, a végre-hajtó bizottsági ülésre legalább 24 órávalaz ülés megtartása előtt; ha a közgyűlésena tagok határozásra elegendő számban nemjelentek meg, 8 nappal későbbre a megirtmódon hirdetendő annak magatartása, mely

a meg nem tartott közgyűlés tárgyaira— tagjai számára való tekintet nélkül —határoz ; mire a tagok az újabb meghívásbanfigyelmeztetendők.

A végrehajtó bizottság teljes ülésbenüléseinek idejét egész évre is megállapít-hatja, mely esetben külön meghívás csak arendkívüli ülésekhez szükséges.

11. .§.Megszűnik a társaság, ha csak 5 tagja

marad vagy tagjai számának a/4 része aközgyűlésen a feloszlást elhatározza; a magy.kir. kormány pedig felfüggesztheti, sőt sza-bályos vizsgálat után be is szüntetheti atársaság működését, ha kitűzött czéljátóleltér s ha a saját tagjai vagyonát vagy azállam érdekét veszélyezteti.

12. §.A feloszlásra vagy az alapszabályok

módosítására vonatkozó határozat foganato-sítás előtt a m. kir. belügyministeriumhozfelterjesztendő.

Budapest, 1881. márczius 26.

Arany Sándor, Telkes Simon,jfítsvz'ó. elnök.

88. tét. 15. sz. bélyegmentes.

16.729. szám

Látta a magyar kir. belügyminister.

Budapesten, 1881. évi ápril hó 6-án.

A minister helyett:

Prónay yóssef,(P. H.) államtitkár.

Hogy mily nagy volt az érdeklődésa névmagyarosítás iránt kitetszik onnan is,hogy az első közgyűlésre meghívott egyletekés társulatok közül képviseletüket a követ-kezők jelentették be: •

írók és művészek társasága, a budapestiphilologiai társaság, a budapesti népoktatásikör, a népnevelők budapesti egylete, a buda-pesti (budai) tanító-egylet, a rajztanárképez -dei társaskör, a magyar kereskedelmi csarnok,a pesti asztalosok ipartársulata, az I. buda-pesti szabósegédek segély- és önképző egy-lete, a budapesti lengyel-egylet, a pinczér-kör és a budapesti fővárosi állami és köz-intézeti hivatalszolgák segélyző- és temetkezésiegylete.

70

Az ezen közgyűlésen megválasztott első 'tisztikar a következőkből állott: TelkesSimon mint elnök, Hubenay József alelnök,Csukási Fülöp jegyző és még 12 végrehajtó-bizottsági tagból.

A társaság működését felhívások éskörlevelek szétküldésével kezdte meg, igye-kezvén a hírlapok útján az érdeklődést anévmagyarosítás és a névmagyarositó tár-saság iránt fentartani. Az első hazafias fel-hívás a névmagyarosítás pártolása és ter-jesztése érdekében az 1881. évi deczemberhó 5-ről keltezve az ország törvényhatóságai-hoz (vármegyék és sz. kir. és r. tanácsúvárosokhoz) intéztetett. Ez a lelkes felhívásaz ország különféle részeiben visszhangratalált Budapest főváros tanácsa az ügyetaz 1881. évi deczember hó 14-én tartottközgyűlés elé vitte, mely jegyzőkönyvi ki-vonatban a társaságot arról értesítette, hogya közgyűlés teljesen méltányolja a központinévmagyarositó társaság törekvéseit, mint-hogy azonban ezen hazafias ügy előmozdí-tása csakis társadalmi úton történhetik :ennélfogva a törvényhatóság mint ilyen anévmagyarosítások ügyének előmozdítása ér-

71

dekében a maga részéről lépéseket nemtehet. — Szolnok- Doboka vármegye, melynekakkoriban báró Eánffy Dezső, most Magyar-ország ministerelnöke, volt főispánja, Deésen1881. évi deczember hó 28-án tartott rend-kívüli közgyűlésének jegyzőkönyvi kivonataszerint »az állandó választmány javaslatafolytán a vármegye-bizottság kebeléből tiztagból és egy elnökből álló fiók névmagya-rositó társaságot alakított, illetve választott,utasítván ezt, hogy teendőire nézve magáta budapesti közpouti névmagyarositó társa-sággal tegye érintkezésbe«. — Liptó vár-megye közönsége 1882. évi április hó 3-ántartó ;t bizottsági rendes ülés határozatátszintén jegyzőkönyvi kivonatban közölte atársasággal, mely szerint a vármegye közön-sége a társaság által kitűzött magyarosodásiczél elérésére, a komolyság és okszerűséghatárai között való közremunkálást a magarészéről hazafiui készséggel felajánlja; egy-úttal a felhívás kapcsán közlött utasításta névmagyarosításhoz, a szolgabírák általlehető legkiterjedtebb módon környékeltetnihatározta. — Végre Maros-Torda vármegyeaz 1881. évi deczember 30 án tartott köz.-

72

gyűlés határozata szerint, a központi név-magyarositó társaság által közlött eljárásiszabályok köztudomás/a való hozatalát el-rendelte.

A bel és külföldi magyar egyletekhezés társulatokhoz, iparos- és kereskedői kö-rökhöz, valamint a különböző felekezetekhitközségeihez stb.-hez intézett felhívásoksem maradtak eredmény nélkül. így a pestiizraelita hitközség elöljárósága 1881. évinovember hó 27-én 1853. sz. alatt érkezettválaszában kijelenti, hogy a névmagyarosításeszközlésére szükséges kivonatok és egyébbizonyítványok kiadása alkalmával a hit-községnek fizetendő bizonyitványdíjakat va-gyontalan folyamodóknak a legnagyobb kész-séggel elengedi.

Jöttek bejelentések az ország különbözőrészeiből. A Szabadkai ifjúsági kör 1881.évi május hó 12-ről kelt levelében jelenti,hogy kebelében magyarositó bizottság ala-kult, mely a névmagyarosítás eszméjét nem-csak e városban, hanem egész Bács-Bodrogvármegyében terjeszteni és annak foganato-sítására közreműködni akar. Hasonló bejelen-tés érkezett 188.1. évi június hó 8-ról Sze-

73

gedröl, hol dr. Tóth Pái városi aljegyzőelnöklete és Kann Antal jegyzősége mellettszintén névmagyarositó bizottság alakult.A szegediek belátván, hogy a központi név-magyarositó társaság által megindított ügya magyar nemzet jövőjére mily messze ki-ható horderővel bír, sietnek — úgymond —a mozgalomhoz csatlakozni. — Bejelentésérkezett a budapesti Caritas jótékony egy-lettől, melynek választmánya 1881. évi májushó 23-án tartott ülésében a névmagyarosításterjesztését saját hatáskörében elhatározta. —Nagy-Kanizsán 1881. október 1-én név-magyarositó társaság alakult, melynek többévre kiterjedő működéséről a központi név-magyarositó társaságnak van tudomása. —Balassa-Gyarmaton is létesült névmagyarositóbizottság, melynek nyelvészeti osztálya az újnév választásának megkönnyebbítésére többszázra menő jóhangzású magyar nevekrőlszóló jegyzéket adott ki és terjesztett. Név-magyarositó bizottság alakult még Miskolczon,Szegzárdon, Irsán és Aradon, de ezek, vala-mint a többiek működéséről nincsenek ada-taink. — Végre Magyarossy Gyula, a volt>>Tisza biztosító társaság* titkára, 1881. évi

74.

október hó 28-ról kelt levelében Kolozs-várott egy névmagyarositó társaság alakulásátjelenté.

A központi névmagyarositó társaság öttagú küldöttsége 1881. január 19-én meg-bízatásának megfelelöleg folyamodást nyújtottát a pénzügyminíster úrnak a névmagyarosí-tással járó ötforintos bélyegilleték eltörlése,illetve leszállítása ügyében. Ezen lépésénekeredménye lett, a mennyiben az országgyűlésa pénzügyminister javaslata szerint és ThalyKálmán képviselő pártoló felszólalása után,a bélyeget hevmagyarositási folyamodásokraötven krajczárban állapította meg. Ezenhatározat a bélyegilletékről szóló 1881 :XXVI. t.-cz. 21. §-ában kifejezést nyert ésmáig is érvényes.

A névmagyarosítás ellen, a most emii-tett törvény tárgyalása alkalmával, a kép-viselőházban kétfeló'l is intéztetett táma-dás. Több országgyűlési képviselő egypeticziót köröztetett a névmagyarosításnakrészben való korlátozására, mely a hírlapok-ban is megjelent, de a mely peticzió dugábadőlt, még mielőtt az országgyűlés elé kerültvolna, miután a névmagyarositó társaság sem

75

volt tétlen és a sajtó utján küzdött annakbeterjesztése ellen. A felszólalásra egy vasútihivatalnok névmagyarosítása szolgáltatottokot, ki nevét Bánóra magyarosította, a miBánó József országgyűlési képviselőt nem alegkellemesebben érintheté. A másik támadása nemzetiségiek oldaláról jött, kiknek fel-szólalására a bélyegilleték leszállítása nemcsaknévmagyarosításokra, hanem általában rév-változtatásokra mondatott ki.

A tőrvény 1881. évi május hó 1-énlépett életbe, mely napon a központi név-magyarositó társaság a fővárosi tanács iktatóhivatalába 115, a belügyministeriumnál pedighét és az ország minden részébe posta utjánajánlva 64 névmagyarositási kérvényt nyúj-tott be, illetve küldött szét. A folyamodáso-kat ezekhez a társaság díjmentesen készítetteel és adott felvilágosítást a feleknek köz-napokon d. u. 2 — 4 óráig, vasár- és ünnep-napokon pedig d. e. 11 —12 óráig a fővárosiiparosok köre helyiségében, melyet akkori ésmég jelenlegi elnöke is, Ráth Károly, díj-mentesen át engedett.

Ettől fogva lett tömegesebb a név-magyarosítás, melynek száma ezen évben az

76

addig túl nem haladott magasságot érte elés mig a magasabb illeték mellett )880bancsak 293 névváltoztatási eset fordult elő,addig azok száma az 1881. évben 126l-reemelkedett! A tömeges névmagyarosításmég a következő 1882-ík évben is tartott,mikor 1065 folyamodónak engedélyeztetett anévmagyarosítás, de ettől fogva azok számakisebb-nagyobb ingadozás mellett apadtugyan és a legalacsonyabb fokot érte el1889-ben, mikor 647 folyamodónak engedé-lyeztetett a névmagyarosítás, átlag azonbanminden évben 750—850 névváltoztatási esetfordult elő.

A központi névmagyarositó társaságműködésének megkezdésétől 1896. év végéiga belügyministerileg engedélyezett névváltoz-tatások száma a következő:

1881-ben . . . . 1.2611882-ben . . . . 1.0651883-ban . . . . 876.1884-ben . . . 7101885-ben . . . . 6751886-ban . . . . 8 1 71887-ben . . . . 7091888-ban . . . . 7011889-ben . . . . 647

77

1890-ben . . .1891-ben . . .1892-ben . . .1893-ban . . .1894-ben . . .1895-ben . . .1896-ban . . .

Összesen .

735722781888868

1.0461.589

. 14 090

A felsorolt számokból kitűnik, hogymikor a központi névmagyarositó társaságműködését megkezdte és az ezt követőévben, úgyszintén az ezredéves ünnepélyesztendejében és az azt megelőző évben, mi-kor a központi névmagyarositó társaság ezünnepély emlékezetessé való tételére újabbmozgalmat indított meg, a névváltoztatásokszáma is nagyobb terjedelmű volt. Kitetsziktovábbá az is, hogy mig a névváltoztatásokszáma 1848/49-ben 674, 1853—1867-ig 933és 1867-től 1380-ig 2677, vagyis ezen 33esztendőben együtt 4248 volt, addig a köz-ponti névmagyarosító társaság fennállása ésműködésének megkezdése óta 1896 év végéig,azaz tizenhat év alatt, 14.090 volt. E számoklegjobban bizonyítják a központi névmagyaro-sító társaság működésének hasznosságát ésszükségességét.

78

Ez eredményt azonban nem volt olykönnyű elérni, mivel voltak mindig akadá-lyok, melyek a névmagyarosításnak útjábanállottak, de a melyek legyőzésére derekasanküzdött a központi 'névmagyarositó társaság.Működésének kezdetén és még sokáig azutánis a hatóságok a névmagyarosításhoz csakanyakönyvi kivonatot kivántak, egyéb semmit.Az illetőség és az illető erkölcsi életére vo-natkozó adatok hivatalból állapíttattak megés az utóbbi még most is úgy történik. Azunszolás a névmagyarosítás megnehezítésérenémelyek részéről azonban addig tartott, mígvégre egy előfordult kivételes eset erre alkal-mul szolgált. Égy hosszabb ideig külföldönélt jeles hazánkfiának külföldi alattvaló nejétőlszármazó gyermekeinek névmagyarosításárólértesittetett az ottani anyakönyvi hivatal,mely névmagyarosítás feljelentés folytándiplomácziai felszólalás tárgyát képezte.Azon ország kormánya ugyanis kétségbevonta Magyarország jogát idegen állampol-gárok nevének megmagyarositását illetőleg.Nehogy tehát hasonló eset máskor is elő-fordulhasson, a névmagyarosítási folyamo-dáshoz anyakönyvi kivonaton kivül illetőségi

79

bizonyítvány csatolása is kivantatott, mégpedig kivétel nélkül.

Ezen illetőségi bizonyítvány beszerzéseazonban nemcsak sok nehézséggel és után-járással van kapcsolatban, hanem tetemeskiadással is. így székesfővárosunkban és többmás vidéki városban is a bélyegilleték egyforint (legtöbb helyen azonban csak 50 kr.)és székesfővárosunk még azon felül kétforint irásdíjt is szed a felektől. A központinévmagyarositó társaság az utóbbi ellen fo-lyamodott ugyan a m. kir. belügyministe-riumhoz, de kérésével — sajnos — eluta-sittatott.

Egy további akadályt a választandó ujnévvel járó nehézségek képeztek. Minden ujnév nem lehet Kis és Nagy, sem Szabó ésKovács, sem pedig Fehér és Fekete, mertez csak' növelné a zavart, mely a névcseretekintetében már ugy is létezik. De külön-bözők a hajlamok és nézetek is. Az egyikcsak a Hunyadi és Rákóczi neveket tartjavalódi magyarnak, a másik pedig ha Szenesvagy Takács nem lehet, inkább megmaradrégi nevénél. Az iíju tűztől kipirult arczczalkérdi: lehet-e ő Béldi vagy Kárpáti, mivel

80

erre szeretné nevét magyarosítani. Minden-kinek tehát van valami érdeke, czélja vagyeszméje, hogy milyen nevet akar fölvenni.A központi névmagyarositó társaság igye-kezett ugyan ennek is irányt adni és hir-dette és ajánlotta, hogyan és mire leheta nevet legczélszerűbben magyarosítani, azon-ban sok esetben czélt érni még sem tudott.

A nagy emberek kevésbbé ütköznekmeg azon, ha valaki nevöket fölveszi. ígyp. o. Ferk Eerencz zayugróczi rajztanárnevének Tiszá-ra való magyarosítását kérel-mezte akkor, mikor Tisza Kálmán a bel-ügyministerium vezetésével megbízott minis-terelnök volt és Ferknek az engedély 64.764ex 1885 megadatott.

Goldmann Manó bankhivatalnok pedigGyulai Pál főrendiházi tagtól azon kérdé-sére, miként fogadná, ha ő nevét Gyulai-ramagyarosítaná, a következő választ kapta:Tekintetes ur! Vettem szíves levelét s ímeválaszom. Hogy nevét Gyulaira akarja vál-toztatni, az ellen nekem jog szerint semmikifogásom nem lehet. S hogy ön mégis meg-kérdezett, azt csak udvariasságának tulajdo-nithatom, melyet hasonlóval viszonzok. Ör-

81

vendek, hogy épen az én családi nevemetválasztotta s meg vagyok győződve, hogy enévrokonság egy becsületes derék emberrelismertetett meg. Maradtam tisztelettel Buda-pest, 1890. decz. 16. Gyulai Pál s. k.

íme, hogy lehet mindkét fél kielégíté-sére nevet választani és ha sokan követnéke példát, sok aprehenziónak és sok keserű-ségnek lehetne elejét venni. Mert noha a névnem tesz magyarabbá, jobbá és szebbé senkit,mégis annak tapintatos megválasztásától igensok függ, miért is azt elhamarkodni sohasem szabadna.

Voltak azonban és vannak a névmagya-rosításnak barátai és jóakarói is, még pedigugy a nép minden rétegében fel egész amagas kormányig. így a boldogult SzendeBéla volt honvédelmi m. kir. minister társa-ságunk nála járt bizottságának felkérésére anévmagyarosítást nemcsak szóval pártolta,hanem az átadott utasítást a névmagyarosí-táshoz kinyomatta és a honvédelmi ministe-rium hivatalos lapjához mellékelve, szétkül-dette. Hasonló buzgó terjesztője a névma-gyarosításnak a földmivelésügyi m. kir.ministerium volt jeles államtitkára Bedö

6

I

Albert, ki a névmagyarosítást különösen azerdészek közt buzgón terjesztette és terjesztimost is szóval, Írásban és tettel.

A magyar nemzet ezredéves ünnepéta névmagyarosítás terén is emlékezetesséakarván tenni, a közp. névm. társ. nagyobbakcziót indított meg, mely abból állott, hogyaz »Utasitást a névmagyarosításhoz* többezer példányban kinyomatta és felhívással anévmagyarosításra, illetve annak terjeszté-sére, nemcsak körülbelül 700 hírlapnak ésfolyóiratnak, hanem iskola-igazgatóknak,valamennyi pénzügyi és ipari részvényválla-latnak stb.-nek is megküldte. Külön bead-ványt intézett a székesfővárosi tisztviselők ésalkalmazottak névmagyarosítása ügyében aszékesfőváros tanácsához; a pénzügyminis-terhez a pénzügyőrség, a kereskedelemügyiministerhez a m. kir. államvasutak és am. kir. posta- és távirdahivatalok, vala-mint az orsz. m. kir. statisztikai hivatalés a m. kir. postatakarékpénztár tisztvi-selőinek és alkalmazottainak, úgyszintén abelügyministerhez az állami rendőrség, avallás- és közoktatásügyi ministerhez az

83

állami iskolák és tanintézetek tanárai, tanítóiés tanulói névmagyarosítása ügyében.

Hasonló felhívás utasítással küldetett amagyar közművelődési egyesületekhez, Ma-gyarország herczegprimásához és valamennyiróm. és gór. katholikus, ágostai hitvallású,református és unitárius püspökségekhez stb.Szóval a mag el lett hintve és kikelésre vár.

Az érdeklődésnek örvendetes jelét adtabáró Dániel Ernő kereskedelemügyi m. kir. mi-nister úr a m. kir. államvasutak igazgatóságá-hoz intézett, a névmagyarosítás pártolását ésterjesztését magában foglaló rendelete által,mely a m. kir. államvasutak hivatalos lap-jának 1896. évi február hó 16-ról szóló 7-ikszámának nem hivatalos részében meg isjelent. A m. kir. államvasutak a szolgálatá-ban álló és idegen hangzású névvel bíróalkalmazottakhoz azon felhívással fordult,hogy az ezredéves ünnepség alkalmábólnemzeti érzületüknek külsőleg is kifejezéstadandó, neveiket minél nagyobb számbanmagyarosítsák és hogy evégből a közp.névm. társ. közbenjárását vegyék igénybe.Ezen felhívásnak volt is foganatja, a mennyi-ben az 1896. évben nagyszámú vasúti alkal-

6*

r

mázott családjával együtt nevét belügy minis-teri engedélylyel megmagyarosította.

A névmagyarosítás pártolásának hasonlókedvező jelét mutatta Lukács László m. kir.pénzügyminister úr, ki először 1895. évideczember hó 7-én 83.042. sz. rendelettelvalamennyi pénzügyigazgatósággal közöltekülön kőnyomatú levonatban az »Utasításta névmagyarosításhoz« azon meghagyássá^hogy az a kerületében állomásozó pénzügy-őri biztosokkal és legénységgel tudomásvételés miheztartás végett közöltessék ; utóbbpedig az 1896. évi szeptember hó 24-én2475. számú rendelettel az összes magyarkirályi pénzügyi hatóságok és hivatalokfigyelmét a névmagyarosításra felhívta és anévmagyarosítás ügyét — az Utasítás meg-küldésével — a pénzügyi tisztviselők hazafiasjóindulatába ajánlta, a névmagyarosításra vo-natkozó elhatározásukat pedig ezentúl ishazafiui érzületök önkéntes megnyilatkozá-sára bízva.

Ugyanily értelmű rendeletet bocsátottki 1896. évi július 3-án 1176. sz. alattdr. Darányi Ignácz földmívelésügyi m. kir.mínister úr, kijelentve, hogy az illetőkre

85

azonban erkölcsi kényszert gyakorolni magátfeljogosítottnak nem érzi.

Erdély Sándor igazságügyi m. kir. mi-nister úr a névmagyarosítás iránti érdeklő-désének azzal adta jelét, hogy a közp. névm.társ. kérésére az általa szerkesztett utasításta névmagyarosításhoz az »Igazságügyi Köz-löny« 1896. évfolyama 11. számában (37S —380. oldalain) kiadta.

Végre Wlassics Gyula vallás- és köz-oktatásügyi m. kir. minister úr 1896. éviaugusztus hó 28-án 2980. eln. sz. alatt vala-mennyi kir. tankerületi főigazgatósághoz ki-adott rendeletében felhívja a czímet, hogytankerülete részéről a névm. társaságnak tö-rekvését, kerülve természetesen minden presz-sziót. hatályosan támogatni szíveskedjék.

A közp. névm. társaság valamennyi mi-nisteriumhoz — a horvát-szlavón ministeriumkivételével — nyújtott be folyamodást akebli tisztviselők, alkalmazottak és szolgáknévm agy arosítási ügyében. Ettől a központinévm. társaság annál nagyobb eredménytvár, mivel a társaság elnöke által személye-sen átnyújtott folyamodásnak minden mi-nister, illetve államtitkár, nemcsak komoly

86

figyelembe való vételét és annak pártolásátkilátásba helyezte, hanem mivel a tisztviselőknévmagyarosításának megkönnyebbítése czél-jából a belügyministerúr 1896.. évi szeptemberhó 26-án 84.829. sz. a. kelt következő körren-deletet intézett valamennyi törvényhatósághoz:

»A névmagyarosítás iránt ujabban na-gyobb mérvben nyilvánuló törekvést lehető-leg elősegítendő, értesítem a törvényható-ságot, hogy bármely közszolgálatban alkal-mazva levő egyén névváltoztatása esetébenaz' illelőségi bizonyítványnak, illetve az illető-ségi hatóság nyilatkozatának gyakran hosz-szabb időt igénylő beszerzésétől eltekintek,minélfogva az említett egyénektől névváltoz-tatás iránti kérvényük benyújtásánál ilyennem kívánandó, hanem a kérvény vélemé-nyes jelentése kíséretében hozzám késedelemnélkül felterjesztendő. A minister helyett:Latkóczy Imre, államtitkár.«

A névmagyarosításnak még nagy térnyilik különösen a magyarlakta vidékeken,hol a nép ezre bár nemzetiségre nézve ma-gyar, névszerint azonban még nem az. Lelké-szeknek, tanítóknak, jegyzőknek, főszolga-biráknak és általában mindazoknak, kik a

87

néppel közvetlen érintkeznek, itt nagy alkal-muk van a névmagyarosítás terjesztésére.

Az ügy felkarolása érdekében a köz-ponti névmagyarosító társaság 1896. éviaugusztus hó 28-án a következő nyílt leveletintézte Magyarország hazafias lelkeszi karához :

»Tudván, mennyire tartja kötelességé-nek a hazafias érzésű összes magyar papságtudomást venni minden mozgalomról, melyethaladó századunk megindít, hogy azt, a mitezen mozgalmunkban édes hazánkra nézvehasznosnak itél, a maga részéről is támo-gassa és terjeszsze: alulirt társaság bizonyosbenne, hogy a t. ez. lelkeszi kar előtt aBudapesten működő Névmagyarositó Társa-ság létezése, keletkezésének eszméje, fenn-állásának czélja és eddigi munkálkodásánakmind eszközei, mind már is elért eredmé-nyei nem ismeretlenek. Ebben nem kétel-kedvén, ezeket e helyen fejtegetni nem lehetfeladatunk, e helyütt a t. ez. lelkeszi kartmeg akarjuk nyerni, hogy minket munkál-kodásunkban a szép magyar haza területénrokonszenvének nyilvánításával támogatni neterheltessék. Concordia res parvae crescuntMagyarország e föld kerek színpadán nem

tartozván a nagyhatalmak közé és kimértterületénél fogva azok sorába időközben semnövekedhetvén, csak önfentartási ösztönétköveti, midőn minden jogos és tiszta eszköztigyekszik megragadni, mely a kis haza ösz-szes gyermekeinek egy nagy nemzeti családbaösszeforrasztását könnyebiteni ígérkezik. Azösszeforradás folyama szerencsésen megin-dult és zajtalanul bár, de mind szélesebbenterjed. Az idő kedvez. Ámde az idő nemvár. Résen kell lennünk, hogy el ne marad-junk és valamikép el ne szalasztjuk. Van-nak e hazában magyar érzületű s törekvésűés nyelvű családok, de neveik idegenül hang-zanak. Ez orvoslást igényel. Ez orvoslás anagy társadalom feladata. Ebben közre-működni vállalá magára a névmagyarositótársaság, melynek nevében fordul alulírottjelen soraival Magyarország t. lelkészi kará-nak minden egyes tagjához, teljes bizalom-mal kérvén ez ügyben mindeniknek jóakara-tát és pártfogását. Azon bizalmi, azon atyaiviszonynál fogva, mely a jó lelkész és azáltala jóra nevelt nép gyermekei között ural-kodni szokott, a lelkészi kar segédkeze sokattehet az idegen nevüek megmagyarositás

89

ügyében. A névmagyarosítás nálunk nemcsakhazafias eszme, hanem a fentemiitett con-cordia egyik hatalmas elősegitője iránt egyút-tal etikai eszme is; tudván hogy a nemeseszmék lelkesítő melege egyenes viszonybanvan az őket ápoló keblek tisztaságával, nemkételkedünk, nem szabad kételkednünk, hogypártfogást kérő eme szavunk nem fog el-hangzani utóhang nélkül. Lesznek a lelkészikar tagjai közt, kik hivei közt azokat,a kiket illet, mozgalmunk önzetlenségéről ésmagas irányáról felvilágosítani, lesznek, kika netalán kétkedőket bátorítani, a huzavoná-kat buzdítani és azokat, a kiknek e részbentalán útmutatás vagy tanács kellene, hozzánkutasítani szívesek lesznek, a kik büszkeségünk-nek tartjuk, hogy módunkban van bárkinekis ingyen szolgálatainkat felajánlani és lesznek,reméljük, olyanok is, kik jó példával fogják avezér után széttekintőket követésre ösztönözni.

Még egyszer »Concordia«, tisztelt uraim,és meg egyszer »Az idő nem vár!«.

Pogonyi Bernát ujhutai (Borsod várme-gye) róm. kath. plébános példát mutatottarra, miként lehet a híveket tömegesebb név-magyarosításra megnyerni. Sikerült neki hivei

90

közül az 1896. évben előbb 52, azután 27,az 1897. év november havában pedig újra27 családot a nemzet ezredéves ünnepénekemlékére névmagyarositani. — Hasonló érde-met szerzett magának az Egyesült Arad-Csanádi Vasut-Társaság, mely alkalmazottjaiközül 62 család névmagyarosítását eszkö-zölte. — Szintén szép példáját adta azérdeklődésnek Szapáry-Liget aradvármegyeitelepitvényes nagyközség, hol Ujlaky Józsejm. kir. kincstári ügyész 1893. évben tettkezdeményezése folytán 40 magyarajkú föld-míves család magyarosította idegen hangzásúnevét, melyeknek belügyministeri engedélye-zése szintén az 18961. évben történt. — PechDezső m. kir. erdőmester Görgény-Szent-Imrében Maros-Torda vármegyében, az ottanierdőőri szakiskola vezető igazgatója., a szak-iskola nem magyar nevű tanulói és 45 gör-gény-üvegcsűri család, melyek között hét oláhcsalád is volt, névmagyarosítása körűi szer-zett magának érdemeket. — Prepeliczay Ödöndettai főszolgabíró Temes vármegyében, já-rásában a névmagyarosítást nagy ügybuz-galommal terjesztette és több család név-magyarosítását eszközölte.

91

A névmagyarosítás történjék bár érdek-ből, haszonból, lelkesedésből, vagy valamelylétező vagy képzelt okból vagy czél elérésevégett: a nemzet mindenesetre csak nyerez által, mert az, ki nevét magyarosította,ez által a magyar nemzet testébe teljesenbe van kebelezve. Mert nemcsak a nemesség,hanem a név is kötelez. A magyar név foly-tonos emlékeztető arra, hogy mivel tarto-zunk a hazának és a nemzetnek és meg-gátolja azt, hogy más nemzet az idegennevűmagyarokat az Övéinek vindikálja. Valóban, anévmagyarosítás fontos ügy, s azért ne vegyeazt kicsinylőleg senki. A sajtó is tegye megkötelességét, tartsa ébren és fokozza azérdeklődést, szitsa lángra a parazsat és néengedje, hogy azt a közönyösség hamujaelfojtsa. Mert magyar, kinek neve nemmagyar, van szép egynéhány millió és haezek mind megmagyarositanák is nevüket,lesz még mindig elég uj jövevény idegen'névvel.

A központi nevmagyarositó társaság 1897őszen újra akcziót indított a székesfővárosisajtó utján, mely több vezérczikk alakjában

nyert kifejezést. Az igy felelevenített mozga-lom hatása alatt s a közvélemény óhajánakengedve tette le idegen hangzású nevét ahazaszeretet oltárára november hó 9-én azépen akkor megválasztott polgármestere aszékes fővárosnak: Haberhauer János s amagyaros Halmos nevet vette fel. E hazafiastényt megválasztatása után mondott pro-grammbeszéde folyamán hozta a közgyűléstudomására. Ezt oly lelkesült ováczió követte,milyent a közgyűlés terme csak ritkán szo-kott látni.

Közéletünk egy másik kitűnősége, egyminden izében magyar főnemes, báró LipthayBéla megérezte a pillanat fontosságát, az ujpolgármester beszéde után nyomban felállotts a lelkesedés tüzétől áthatott gyönyörű sza-vakban adott kifejezést e fölött érzett örö-mének és a székes főváros többi tisztviselőitis e nemes példa követésére fölhívta.

Néhány nappal későbben Engel Pál, amagyar kereskedelmi részvénytársaság igaz-gatója, e példa hatása alatt Elekre magya-rosította nevét.

4

Tartalom.

Lapszám.

A magyar név 3

H o g y magyaros í t suk a vezetékneveket ? . • . 9

Utasítás a névmagyarosí táshoz 16

Fölvételre ajánlható nevek . . . . . . . . 2 9

Ada tok a névmagyarosí tás történetéhez . . . . 4 5

A központi névmagyaros i tó társaság alapszabályai 63