A Sertés Hírlevél elôzô számában olvasható az „Új módszer a mellhártyagyulladás kimutatására” címû cikk. E közle ményegy olyan módszert ismertet, amely hasznosnak bizonyulhat a ser tések mell hártyájának vizsgá latában. Az Istituto Zoo -profi lattico Speri mentale Lombardia ed Emilia Romagna (IZS) intézet kutatói által kifejlesztett, vágóhídi mellhártya -gyulladás-értékelési rendszernek – az angol név (Slaugh ter -house Pleurisy Evaluation System) rövidítésével SPES-nek –nevezett eljárás segítségé vel a kutatók kvantitatív módonértékelhetik a mellhártya-elváltozásokat a mellhártyánlátható elváltozások helyezôdésének, jellegének és kiter-jedésének elbírálása alapján.Az új rendszer alapvetôen azt a lehetôséget kínálja, hogytöbbet tudhassunk meg a Mycoplasma hyopne umoniae (M. hyo) vagy az Actinobacillus pleuro pne umoniae (App)által elôidézett tüdôelváltozásokról.Az SPES módszer kifejlesztése elôtti idôkben az App kuta -tása meglehetôsen nehéznek bizonyult. Az olasz kutatók az új rendszert két vizsgálatban alkalmazták. A vizsgálatok egyik célja az App elleni vakcinázás hatásainakmeghatározása volt, a másik pedig annak a vizsgálata, hogya vakcinázás hogyan mûködik különbözô súlyosságú mell -hártyagyulla dás jelenlétében. Mindkét vizsgálat eredményeiazt jelezték, hogy a vakcinázás jó hatékonyságú.

A kórokozóAz App a sertés Actinobacillus-pleuropneumoniájának a kórokozója. E légzôszervi betegség széles körben elôfordula jellemzôen nehéz, nagy testtömegû sertésekbôl álló észak-olaszországi sertésállomá nyok ban. A nagy mortalitási arány-nyal járó elsôd le ges légzôszervi elválto zásokért az App egyesszero típusai a felelôsek. Az App-t gyakran a sertés légzô -szervi betegségkomplexének (PRDC) egyik etiológiai kompo-nenseként diagnosztizálják. A PRDC a testtömeg-gyarapodáscsökkenése, a takar mány értéke sítés romlása, a kezelési költ-

ségek növe ke dé se és a sertés állományok „szórtsága” miattsúlyos gazda sági veszteségek forrásává vált.Az SPES módszert kifejlesztô kutatócsoport1 által végzettelsô vizsgálatban összesen 1834 sertés sze repelt. A vizsgálat-ba bevont összes sertések testtömege 160 és 180 kg közöttvolt. A kilenc különbözô állományból származó állatokat 11 vágási tételbe sorolták. Minden állomány és vágási tételesetében tenyésztési, vakcinázási és a légzô szervi beteg -ségek kimenetelére vonatkozó klinikai adato kat gyûjtöttek(lásd a Sertés Hírlevél elôzô szá mában meg jelent cikket).

Vincent ter Beek

Az Actinobacillus pleuropneumoniae elleni vakcinázásakkor is elônyös, ha a mortalitás alacsonyOlasz üzemi vizsgálatok eredményei szerint az Actinobacillus pleuropneumoniae (App) elleni vakcinázás abban az esetben is hasznos, ha az App okozta mortalitás alacsony. A vakcinázás több termelési paraméter javítása révén nagyobb jövedelmezôséget eredményez.

Sertéstüdôk vizsgálata a vágóvonalon. Figyeljük meg a vizsgálóbal hüvelykujja alatti területen látható mellhártyagyulladást és a mellette lévô károsodott tüdôterületeket. A tüdôszövet azértkárosodott, mert egyes tüdôrészletek visszamaradtak a vágotttestben (lásd a másik képet; mindkét fotót az Istituto Zoopro -filattico Sperimentale Lombardia ed Emilia Romagna intézet bocsátotta rendelkezésre).

Kutatási eredményekAhogyan az 1. ábrán látható, az SPES módszerrel a meg -vizsgált vágósertés-tételek között különb sége ket lehetettkimutatni a talált elváltozások súlyossága tekintetében.A 2. ábra a vizsgált tételek eredményeit mutatja be a vágósertések két („App ellen vakcinázott” és „App ellennem vakcinázott”) csoportja esetében. A vakci názott ser -

tések csoportjában nagyobb százalékban fordult elô a „0”pontszám („nincs elváltozás”), és alacsonyabb ará nyú volt a „3-as” vagy „4-es” pont szám („súlyos elváltozások”). Az Appellen vakcinázott sertéstételek átlagpont száma 0,91, a nemvakcinázottaké pedig 1,11 volt: az utóbbi pontszám szignifi -kánsan magasabb, mint a nem vakcinázott sertéseké.A súlyos elváltozásokat mutató (3-as vagy 4-es pont számmaljellemzett) sertések aránya a nem vakcinázott csoportban15,5%, a vakcinázott csoportban pedig 11,7% volt: a súlyoselváltozások elôfor dulásában statisztikailag szignifikánskülönbség mutat kozott a két csoport között.A 2-es, 3-as és 4-es pontszámú elváltozások (határozottansúlyos mellhártyagyulladás) összesítése alap ján nem mutat -kozik nagy különbség a vakcinázott és a nem vak ciná zottcsoport között.Az SPES pontszámok és a klinikai tünetek elôfordu lásaközötti összehasonlítás ugyancsak figyelemreméltó ered-ményt hozott. Azokban az állományokban, ahol klinikaitünetek nem jelentkeztek, a SPES átlagpontszámok szig-nifikánsan alacsonyabbak voltak, mint a légzôszervi be -tegségre utaló klinikai tüneteket mutató állományokban.Magasabb átlagpontszám azonban azoknál a vágásitételeknél jelentkezett, melyek klinikai tüneteit enyhénekminôsítették, míg a mérsékelt vagy súlyos klinikai tüne teketmutató állományokból származó állatok nem mutattak szig-nifikáns különbségeket az átlagpontszám tekintetében. Az enyhe klinikai tüneteket mutató állo mányokból származóserté sekben a súlyos (3-as vagy 4-es pontszámú) elváltozá-sok gyakorisága 25,3%-os volt, míg a mérsékelt vagy súlyosklinikai tüneteket mutató állományokban az ilyen elváltozá-sok gyakorisága szigni fikánsan alacsonyabb, 14,1%-os volt.

MagyarázatA kutatók az észlelt jelenségre az alábbi néhány lehetsé -ges magyarázatot adták:• A sertések vágóhídi vizsgálata során talált mellhártya -

gyulladásos elváltozások különböznek a telepen elhul-lott sertésekben találhatóktól. A hizlalási idôszakvégén egy többé-kevésbé lassú gyógyulási folyamatrautaló kórbonctani kép látható.

• Az alacsony kórokozó-képességû szerotípusok általkiváltott elváltozások talán az alacsonyabb mortalitásiarány miatt tûnhetnek „kevésbé súlyosnak”. Ilyenesetekben ugyanis viszonylag nagy számban kerülhet-nek vágóhídra olyan sertések, amelyek mellhártyagyul-ladásos elváltozásokat mutatnak.

• Vakcinázott állatok – az App és az M. hyo esetébenegyaránt statisztikailag szignifikáns csökkenés mutat -kozott mind az elváltozások átlagpontszáma, mind a súlyos (3-as vagy 4-es pontszámú) elváltozások elô -fordulási gyakorisága tekintetében.

A második üzemi vizsgálatA második üzemi vizsgálatot egy 4500 sertéses hizlaló -telepen végezték, amely egy utónevelô és négy hizlaló -egységbôl állt.2 A gazdaságban korábban pleuropneumonia

A vágott sertés mellüregében visszamaradt tüdôrészletek láthatók,és a mellhártya egyes részei a mellkasfalhoz vannak tapadva.

80%

60%

40%

20%

0%

Vágási tételek SPES, n=18341 2 3 4 5 6 7 8 9

0123–4

10 11

100%

1. ábra: Az SPES értékelési módszerrel 11 vágási tétel megfigyelésesorán kapott eredmények kumulatív megoszlása

0%

20%

40%

60%

80%

100%

0123–4

nem vakcinázott vakcinázott

2. ábra: Az SPES értékelési módszerrel kapott eredmények kumulatív megoszlása az Actinobacillus pleuropneumoniae ellen vakcinázott, illetve nem vakcinázott sertésekben

fordult elô. Az ebben az állományban nevelt összes sertéstvakcinázták M. hyo ellen. Az Intervet által gyártott PorcilisAPP vakcinával összesen 360 sertést oltottak 6 és 10 heteskorban, további 360 sertés pedig nem vakci názott kontroll -ként szerepelt. Mindkét csoportot 11 héten át a nevelôegy -ségben tartották (nyolc rekeszben 180 sertést), majd eztkövetôen az állatokat áttelepítették a hizlalóegységbe,amely egy másik épületben volt. A sertéseket akkor szállítot-ták a vágóhídra, amikor elérték a jellemzôen nehéz, nagytesttömegû olasz sertés eseté ben meg követelt értékeket(legalább kilenc hónapos életkor és több mint 160 kg-osélôsúly). A nevelôegység be való betelepítéskor, az onnanvaló elszállításkor, majd a vágáskor is megmérték és felje-gyezték a sertések testtömegét. Mindkét csoportban felje-gyezték az összes elhullást és selejtezést, valamint az összesalkalmazott kezelést (parenterális kezelés, illetve gyógysze -res takarmány etetése). A vágóhídon összesen 188 kontrollés 176 vakcinázott sertés vágott testét értékelték az SPESmódszerrel. A tüdô elváltozás-pontszámot Madec módszeré -vel érté kelték.

Eredmények és megbeszélésAz 1. és 2. táblázatban bemutatott eredmények a vakci ná -zás elônyeit tanúsítják. Azt mutatják, hogy a vakcinázáshaté konyan csökkentette a pleuropneumonia és így a PRDC elôfordulási gyakoriságát. A légzôszervi betegségelôfordulásának csökkenését a vakcinázott csoportban –a kont roll csoporthoz viszonyítva – a mortalitási aránycsökkenése (–66%), a gyógy szeres takarmány etetésinapjainak számá ban bekövetkezett csökkenés (–14 nap,–32%) és ennek kö szön hetôen az antibio tikum-felhasz -nálási költségek csök ke nése (ebben az esetben 3,19 €/állat), valamint a nevelési idôszak rövidülése (–12,5 nap)mutatta. Ehhez társult még, hogy a vágáskor a vakci ná -zott csoportban alacso nyabb volt a mellhártyagyulladás-pontszám (–41%) és a tüdô elvál tozás-pontszám (–34%) is,mint a kontroll csoportban. – PP

1 Stefano Gozio, Fausto Cominotti (mindketten az Intervetmunkatársai), Paolo Bonilauri és Michele Dottori (IZS) az ittbemutatott mindkét vizsgálatban részt vett. A kutatásbanszintén közremûködött Daniele Nigrelli Arrigo és GiuseppeMerialdi (IZS).

2 M. Poggiali (magánpraxist folytató állatorvos, Forli) és L. Vezzali (Raggio di Sole Mangimim, Fiorenzuola d’Arda)ugyancsak közremûködött e kutatómunkában.

Intervet Hungária Kft., 1095 Budapest, Boráros tér 7/II., Telefon: (36-1) 456-3090, Fax: (36-1) 456-3099E-mail: Info.Hungary@Intervet.com, www.intervet.hu

Vakcinázott Kontroll

Átlagos napi testtömeg-gyarapodás (nevelés) (g/nap) 812* 739*A nevelési idôszak átlagos hossza (nap) 199,6* 212,1*Átlagos napi testtömeg-gyarapodás (nevelés-hizlalás) (g/nap) 687* 661*Gyógyszeres takarmány etetése (nap) 29* 43*A PRDC miatti antibiotikumos kezelés költsége (€/sertés) 3,49* 6,68*Mortalitás – PRDC (%) 1,39* 4,17*

1. táblázat: A sertésállomány adatai

* p < 0,05

Vakcinázott KontrollPleuritis pontszám (0–4 az SPES módszerrel) 0,80* ± 1,11 1,36* ± 1,18A pleuritis elôfordulási gyakorisága (a pontszám ≥ 1) 41% 68%Tüdôelváltozás-pontszám (0–25 Madec szerint) 0,89* ± 1,35 1,36* ± 1,86 A tüdôelváltozások elôfordulási gyakorisága (a pontszám ≥ 1) 43% 56%

2. táblázat: A vágóhídon talált tüdôelváltozások

* p < 0,05