Upload
szabodar
View
46
Download
3
Embed Size (px)
Citation preview
Vízkémia és hidrobiológia
ELŐADÓK:
DR. LICSKÓ ISTVÁN (VÍZKÉMIA)
DR. SZILÁGYI FERENC (HIDROBIOLÓGIA)
Vízkémia - hidrobiológia Vizsgára bocsátás feltételei:
1. Két érvényes zárthelyi dolgozat (egy vízkémiából, egy
hidrobiológiából, mindkettő minimum kettes kell hogy legyen)
2. Teljesített laboratóriumi gyakorlat mind vízkémiából, mind
hidrobiológiából
3. Akik az előző években már teljesítették a laboratóriumi
gyakorlatokat, de nem szereztek érvényes kollokviumi jegyet, a laboratóriumi gyakorlatok alól mentességet kapnak. Akiket ez érint, írják fel a nevüket egy
papírra, és adják át az előadás végén, vagy keressék fel a tanszéken Perényi Ágnes tanárnőt
Laboratóriumi gyakorlatokVízkémia:
Az alábbi öt időpontban kerül sor vízkémia laboratóriumi gyakorlatra, melyeken max. 18 fő vehet részt. A gyakorlat időtartama 4 óra, melyet 15h (14h) és 19h (18h) között tartunk a Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék laboratóriumában, az U épületben.
Időpontok:
2008. szeptember 19.2008. szeptember 26.2008. október 3.2008. október 10.2008. október 17.
Minden hallgató csak egyetlen alkalommal vesz részt vízkémiai, és egyetlen alkalommal hidrobiológiai laboratóriumi gyakorlaton, azaz 2008. szeptember 8. és október 25. között, valamint október 27. és december 12. között mindössze két péntek délutánjuk lesz "foglalt".
2008. szeptemberében két alkalommal kedden (páros hét) 12h és 14h között a laboratóriumi gyakorlatok meghirdetett időpontjában (szeptember 16-án és szeptember 30-án) vízkémia feladat-megoldásra kerül sor a
Ka. 67. sz. teremben
A hidrobiológiai laboratóriumi gyakorlatokra öt csoportban
november 7-énnovember 14-énnovember 21-én
kerül sor 2-2 órás időtartammal. Öt csoportban teljesítik ezt a gyakorlatot is, de ez csak három délutánt vesz igénybe.
2008. október 28-án és november 11-én kedden 12h és 14h között a laboratóriumi gyakorlatok meghirdetett időpontjában hidrobiológia előadásra kerül sor a
Ka. 67. sz. teremben
Vízkémia zárthelyi időpontja: 2008. október 20. 10h
Helye: Ka. 60. terem, azaz a tanterem
Pótzárthelyi időpontja:
2008. november 3. 17h
Helye:
Hidrobiológia zárthelyi időpontja:
2008. november 24. 10h
Helye: Ka. 60. terem, azaz a tanterem
Pótzárthelyi időpontja:
2008. december 1. 17h
Helye: K.
Pót-pót zárhelyi időpontja:
2008. december
Helye: K.
Pót-pót zárthelyin csak azok vehetnek részt, akik előzőleg már sikertelen zárthelyit írtak
KollokviumKét lehetőség:
1. Irásbeli dolgozat, jegymegajánlással
2. Szóbeli vizsga Az írásbeli dolgozat elkészítésének módja:
Időpont: 2009. január
Helye: K
Szóbeli vizsga módja:Kijelölésre kerül 5-6 vizsgaidőpont, alkalmanként maximum 20 fő jelentkezhet. A szóbeli vizsga előtt írásbeli „belépő” lesz, öt-öt rövid választ igénylő kérdéssel. A „belépő” eredményétől függ, hogy az adott napon vizsgázhat az adott hallgató, vagy nem. A szóbeli vizsgán 10-10 perc felkészülési idő lesz vízkémiára és hidrobiológiára.
Mind Szilágyi tanár úrnál, mind nálam vizsgázniuk kell. Mind vízkémiából, mind hidrobiológiából el kell érniük az elégséges szintet ahhoz, hogy a közös jegy, mely az Indexbe és a Neptunba bekerül elégséges, vagy annál jobb legyen
Az írásbeli vizsga eredménye egy megajánlott jegy, amin szóbeli vizsgával javítani, de rontani is lehet! Az írásbelin szerzett elégtelen osztályzat azonban bekerül az Indexbe (és a Neptunba). Aki elégtelenre írja, annak a szóbeli javítás ajánlott.
Mind a vízkémia, mind a hidrobiológia laboratóriumi gyakorlatokat László Balázs tanár úr, valamint Perényi Ágnes és Musa Ildikó tanárnők vezetik
Vízkémiából és hidrobiológiából van használható jegyzet. Beszerezhető a Budafoki út 13. alatti fénymásolóban. Elérhető a Tanszék honlapján
Tanszéki honlap:www.vkkt.bme.hu
Oktatás menüpont
Tantárgyak
BSc
Víz- és környezeti kémia, hidrobiológia
Tekintettel arra, hogy jól használható jegyzet rendelkezésre áll a tantárgy „Vízkémia” részéhez is, szeptember 16-án és 30-án a korábbi évek gyakorlatától eltérően nem elméleti anyaggal foglalkozunk, hanem számpéldák megoldásával, melyek lényegesen nagyobb súllyal szerepelnek majd a zárthelyi dolgozatokban mint a megelőző években.
A laboratóriumi gyakorlatok alkalmával elhangzottakat (ez különösen a vízkémia gyakorlatokra vonatkozik) a zárthelyi dolgozatban nem kérdezzük, de a kollokviumon igen, függetlenül attól, hogy írásbeli, vagy szóbeli vizsgáról van szó!
A TANTÁRGY STRUKTÚRÁJA ALAPVETŐ KÉMIAI ISMERETEK (kémiai kötések, reakciók,
energetikai viszonyok, stb.) A VÍZ MINT TERMÉSZETES OLDÓSZER (fizikai és kémiai
tulajdonságok) VÍZBIOLÓGIA (vízi ökoszisztémák, trófikus szintek, anyag
és energia áramlás, táplálkozási kapcsolatok, bioindikáció, stb.)
TÁPELEM CIKLUSOK ANYAGMÉRLEGEK VÍZMINŐSÉG (komponensek, mintavételi és analitikai
módszerek, stb.) VÍZMINŐSÍTÉS ANTROPOGÉN SZENNYEZÉSEK (tápanyagok, szerves
mikroszennyezők, nehézfémek, biológiai szennyezés, stb.) TOXIKOLÓGIA
A VÍZ SZEREPE A FÖLDÖN
Az élet alapja
Felületi részaránya a Földön 70 %
Élőlények testének kb. 90 %-a víz
Élettér
Alapvető természeti érték
Az emberi társadalom létezésének feltétele
A jövőbeni fejlődés feltétele
VÍZKÉSZLETEK
97.4%óceá-nok,
tenge-rek
0.61 %talajvíz
1.98%jég
(jégsap-kák,
gleccse-rek)
0.05 ‰Telítet-
len talaj-zóna
0.07 ‰tavak,
tározók
0.02 ‰ folyók,atmosz-
féra, élővilág
2.6 % édes-víz
0.14 ‰
1.4 milliárd km3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz
A VÍZ TULAJDONSÁGAINAK GYAKORLATI VONATKOZÁSAI
A FÖLDI (EMBERI) ÉLET FENNTARTÁSÁHOZ NÉLKÜLÖZHETETLEN
TAVAK RÉTEGZŐDÉSE A JÉG FELÚSZÁSA HŐPUFFER, ÉVSZAKOK, KLÍMA KIEGYENLÍTÉS PÁROLGÁS, CSAPADÉK, VÍZ- ÉS
ANYAGFORGALOM MEGHAJTÁSA ERÓZIÓ, BEMOSÓDÁS ANYAGTRANSZPORT CSEPPKÉPZŐDÉS KAPILLÁRIS JELENSÉG
FAJLAGOS VÍZHASZNÁLATOK
ÉTEL, ITAL 2 L/FŐ/NAP
EGYÉB EMBERI VÍZHASZNÁLAT 100-150 L/FŐ/NAP
AUTÓGYÁRTÁS 105 L/AUTÓ
PAPÍRGYÁRTÁS 300 m3/TONNA
VISZKÓZ MŰSELYEN 100 m3/TONNA
1000 KWH VILLAMOSSÁG 200 m3
VASGYÁRTÁS 22 m3/TONNA
A tápanyagforgalom és a táplálkozási kapcsolatok egyszerűsített folyamatábrája
A TAVI ÖKOSZISZTÉMA ELEMEI (2)
Élőhelyek
Levegő – víz határfelület
Nyíltvíz
Üledék (bentosz)
Élőbevonat
Parti zóna
A TAVI ÖKOSZISZTÉMA ELEMEI (1)
Társulások
Bakterioplankton
Fitoplankton
Zooplankton (egysejtűek, kerekesférgek, kisrákok)
Magasabbrendű vízinövények (makrofiton)
Makroszkópos gerinctelenek (csigák, kagylók, szivacsok, stb.)
Halak (növényevők, fenéktúrók, ragadozók)
A TAVI ÖKOSZISZTÉMA ELEMEI (3)
Kölcsönhatások az ökoszisztémában
Energia áramlás szintjei
Táplálkozási kölcsönhatások
Kompetíció
Minden elem összefügg egymással
A folyóvizek (rheális) szinttájai
Tájék Szinttáj
Forrástájék (krenális)
Forrás szinttáj
Forrás kifolyó szinttáj
Pisztrángfélék tájéka (rhitrális)
Felső pisztráng- csermelyek, hegyi
szinttáj patakok
Alsó pisztráng- patakok
szinttáj
Pénzespér hegyi folyók
szinttáj
Pontyfélék tájéka (potamális)
Márna szinttáj kisebb folyók
dévérkeszeg- síksági folyók, szinttájfolyamok
Lepényhal – Tengeri durbincs szinttáj folyótorkolatok
Hidrobiológia
Tápanyagok Tápanyagok
100+ kémiai elem 40 életfontosságú
Makro elemek: C, O, H, N, S, P, K, Ca, Mg
Nyomelemek: Fe, Mn, B, Zn, Cu, Mo, Cl, Na
Felvételi formák
Bioszférában: H, O, C, N, Ca, K, Si, Mg, P, S
Litoszféra: O, Si, Al, H, Na, Fe, Mg, Ca, K, Ti, C, P, S
Atmoszféra: N, O, H, Ar, Ne
Hidrobiológia
Növények szervetlenből szerves anyagot állítanak elő (fény és klorofill)
6CO2 + 6H2O C6H12O6 + 6O2
Elsődleges termelés (primer produkció): fotoszintézis, kemoszintézis során termelődő biomassza
Nettó primer produkció: primer produkció – légzés
Energia megkötés: csak a primer produkció során, a további szinteken (fogyasztók, konzumensek) energia csökkenés (légzés, hőtermelés, mozgás)
Energiaáramlás: egyirányú folyamat
Termelők Fogyasztók (állati szervezetek) Lebontók
Élő szervezetek és tápanyagok Élő szervezetek és tápanyagok
Tápanyagok Tápanyagok
Hidrobiológia
Liebig-féle minimumtörvény: az a tápanyag korlátozza a termelést, ami a többihez képest a legkisebb arányban van jelen
C : N : P = 106 : 16 : 1
Tápelemek körforgalmakban vannak
AZ EUTROFIZÁCIÓ KÖVETKEZMÉNYEI
MÉRSÉKELT ÉGÖVI ÁLLÓVIZEK
ELSŐSORBAN: ALGA TÚLSZAPORODÁS (kovaalgák, zöldalgák, kékalgák)
MÁSODSORBAN: MAKROFITON ELBURJÁNZÁS
TRÓPUSI ÁLLÓVIZEK
ELSŐSORBAN: VÍZI MAKROFITON túlszaporodás (vízililiom, piscia)
MÁSODSORBAN: ALGA TÚLSZAPORODÁS (kékalgák, kovaalgák)
A TROFITÁS ÉS A VÍZHASZNÁLAT ÖSSZEFÜGGÉSE
Trofitás Vízhasználat
OligotrófVízellátás
fürdőzés, rekreáció
Mezotrófvízellátás
fürdőzés, rekreáció
EutrófÖntözés
haltenyésztés
HipertrófHaltenyésztés
hajózás
AZ ALGÁK VÍZMINŐSÉGI HATÁSAI
Instabil oxigén viszonyok
Szervesanyag termelés
Szín, szag és ízproblémák
Esztétikailag kedvezőtlen víz
Toxintermelő képesség
PROBLÉMÁK A VÍZELLÁTÁSNÁL
Növekvő koaguláns igény
Az ülepítés során flokkok felúszása
Szűrök eltömődése
Az algák átmehetnek a szűrőn
Baktériumok elszaporodása az algák szervesanyagán a vízelosztó rendszerben
MAKROFITON ELBURJÁNZÁSBÓL EREDŐ GONDOK
A VÍZKIVÉTELI MŰVEK eltömése (vízellátás, energiatermelés)
MAGAS EVAPORTRANSPIRÁCIÓ
VÍZI SZÁLLÍTÁS AKADÁLYOZÁSA
FÜRDŐZÉS AKADÁLYOZÁSA
HALÁSZAT AKADÁLYOZÁSA
MAKROFITON SZABÁLYOZÁS Aratás
Üledék lefedése
Kotrás
Foszfor inaktiválás
Növényevők betelepítése
Növényi patogének bevitele
Vízmélység szabályozás
Növényirtó szerek alkalmazása
A toxicitás fokozatai
0 Nem mérgező
1
2 Gyengén mérgező
3
4 Közepesen mérgező
5
6
7 Erősen mérgező
8
9 Igen erősen mérgező
% TLm
nincs válasz
> 100 (válasz < 10 %)
> 100 (válasz 10-50 %)
100-50
50-10
10-1
1-0,1
0,1-0,05
0,05-0,01
< 0,01
FényFény
Hidrobiológia
Fény jellemzője: hullámhossz (, lambda), amplitúdó (A)
A Föld felszínére érkező teljes sugárzás: 100-3000 nm
Fény intenzitása: egységnyi területen áthaladó fotonok száma
Elektromágneses hullámok folyamatos áramlása
vagy
Fotonok (kvantumok) diszkrét „energiacsomagok”, elektromos és mágneses mezővel
Hidrobiológia
Ibolyántúli (Ultraviola. UV) 300-380 nm
Látható fény (kék, zöld, vörös) 380-750 nm
Vörösön inneni (infravörös, IR) 750-3000 nm
Fotoszintetikusan aktív sugárzás (PAR) 400-700 nm
Közvetlen napsugárzás (~80%) (tiszta időben)
Szórt sugárzás (~20%) (tiszta időben)
Hidrobiológia
A légkör külső határára érkező napsugárzás további
útja: 100 % = 11 ezer MJ/m2/év
(Próbáld, 1981. nyomán)
Albedó: visszaverődött fénymennyiségvíz: ~5%, télen: ~ 10%hó: ~90%
Hidrobiológia
Beeső fény Visszavert fény
vízfelszín
Teljes reflexió
A
A
p
B
B’
bb’
V
V’
Fénytörés:
Tárgyak közelebbinek és nagyobbnak látszanak
Hidrobiológia
Fény és a vízFény és a víz
1. Fényvisszaverődés2. Fényelnyelés3. Fényszóródás
FényvisszaverődésBeesés szögétől és a felület érdességétől függ
Hidrobiológia
Fényelnyelés: vízben, illetve a fenéken
Iz=I0 e-z
ahol:
Iz párhuzamos, monokromatikus fénynyalábok intenzitása z mélységben
I0 a felszínen áthaladó intenzitás
z úthossz (vízmélység)
az adott hullámhossz extinkciós koefficiense
Fény biológiai jelentősége 1Fény biológiai jelentősége 1
Hidrobiológia
Látás, tájékozódás (barlang)HőforrásFotoszintézis
Fotikus réteg: felső, átvilágított réteg, ahol a fotoszintézis zajlik
Afotikus réteg: fotoautotrof élet nem lehetséges, csak lebontást végző élőlények vannak
Lefelé haladva (fény csökkenésével) a fotoszintézis csökken, a lebontás nő. Egy adott mélységben a két folyamat kiegyenlíti egymást, ez a kompenzációs mélység, (ahova a felszíni fény 1%-a jut le).
Fény biológiai jelentősége 2Fény biológiai jelentősége 2
Hidrobiológia
Közvetlenül a növényzet elterjedését befolyásolja, főleg az algáknál és a gyökerező hinaraknál figyelhető meg jól (ld. Balaton)Lebegő élőlényeknél napszakos vertikális vándorlás
Mérnöki vonatkozás: pl. ivóvíztisztítóban elsötétítés (vagy zöld üveg) az algásodás megelőzésére (klorofill elsősorban vörös és kék fényt hasznosít)
Fény biológiai jelentősége 3Fény biológiai jelentősége 3
Hidrobiológia
A szárazföldi növények PAR: 50%-át hasznosítják, a fitoplankton: 0,01-3%-ot
Fotoszintetikus hatékonyság: fotoszintézis során felépített szervesanyag energiatartalma és a besugárzott energia hányadosa
1-5% a magasabb rendű növényeknél
Hidrobiológia
Az eltérő hullámhosszak más mélységekig jutnak le a vízbenVízben található lebegő anyag (nem hullámhossz szelektíven) befolyásolja a víz fényáteresztő képességét.
Szervesanyag tartalom erős UV, kék és zöld elnyelő hatás
Infravörös sugarak elnyelése: melegedést okoz, (legfelső vízrétegben)
Fény méréseFény mérése
Hidrobiológia
Secchi-korong (Secchi-átlátszóság)
20 cm átmérő
Durva összefüggés a Secchi-átlátszóság és az oldott szervesanyag tartalom között.
Secchi x 2 fotikus réteg
A felszíni fény ~10%-a
Hidrobiológia
Epilimnion
Metalimnion
Hipolimnion
Átkeveredés, átfordulás
HőmérsékletHőmérsékletA mélység növekedésével a hősugárzás gyorsan elnyelődik Rétegződés alakul ki
Víz sűrűsége függ a hőmérséklettől
Hidrobiológia
Hőmérséklet alakulása a Csórréti-tározóban
Hőmérséklet változása a tározóban
0
5
10
15
20
25
Máju
sJú
lius
Szepte
mber
Novem
ber
Janu
ár
Már
cius
Máju
sJú
lius
Szepte
mber
Novem
ber
Janu
ár
C
T0 felszín
T1
T2
T3
T4 fenék
Hidrobiológia
HŐMÉRSÉKLETI RÉTEGZETTSÉGET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
• Nyomás: a nyomás csökkenti a maximális sűrűséghez tartozó hőmérsékletet (~0,1ºC/100m)
• Sótartalom (szalinitás): fagyáspont akár 0 ºC alá csökkenhet (útsózás)
• Oldott anyagok: infravörös (hő)sugarak elnyelése
Hidrobiológia
MÉLY TAVAK OSZTÁLYOZÁSA KEVEREDÉSI TÍPUSOK SZERINT
1. Amiktikus2. Holomiktikus
1. Monomiktikus• Hideg• Meleg
2. Dimiktikus3. Polimiktikus
• Hideg• Meleg
3. Meromiktikus
Hidrobiológia
Rétegződés következménye: eltérő kémiai tulajdonságokHipolimnion anaeróbbá válik (válhat)
Kémiai következményekBiológiai következmények
redoxi viszonyok változása
Hidrobiológia
Kémiai következmények: redoxi viszonyok változása
• Vas redukciója, Fe(OH)3 Fe2+ Fe(III)Fe(II)
• Mangán redukciója, MnO2 Mn2+ Mn(IV)Mn(II)
• Vashoz kötött foszfor oldódása
Hidrobiológia
Mangán
A rétegzettség végső soron a víztisztítási technológiára is kihat!
Összes mangán a tározóban
0
100
200
300
400
500
600
700
800
Máj
us
Júni
us
Júliu
s
Aug
uszt
us
Sze
ptem
ber
Okt
óber
Nov
embe
r
Dec
embe
r
Janu
ár
Feb
ruár
Már
cius
Ápr
ilis
Máj
us
Júni
us
Júliu
s
Aug
uszt
us
Sze
ptem
ber
Okt
óber
Nov
embe
r
Dec
embe
r
g/L
T0
T1
T2
T3
T4
Oldott mangán a tározóban
0
100
200
300
400
500
600
700
800
900
Máj
us
Júni
us
Júliu
s
Aug
uszt
us
Sze
ptem
ber
Okt
óber
Nov
embe
r
Dec
embe
r
Janu
ár
Feb
ruár
Már
cius
Ápr
ilis
Máj
us
Júni
us
Júliu
s
Aug
uszt
us
Sze
ptem
ber
Okt
óber
Nov
embe
r
Dec
embe
r
g/L
T0
T1
T2
T3
T4
Hidrobiológia
Biológiai következmények
• Lebontási folyamat túlsúlya
• Szén-dioxid felszabadulása
• pH csökkenése
• Denitrifikáció, NO3- N2
• Ammónia képződés
• Szulfát redukció, SO42- H2S
• Metán fermentáció, CO2 CH4
• Anaerób lebontás során íz és szaganyagok keletkezése
Hidrobiológia
Biológiai vonatkozások
Élet: 0-50 ºC között, de extrém esetek vannak cseppfolyós víz a két szélső határ
Eutermikus (euritermikus): tág hőmérsékleti határokhoz alkalmazkodnak
Sztenotermikus: szűk hőmérsékleti határokhoz alkalmazkodnak
Állandó testhőmérsékletű fajok: homoioterm
Változó testhőmérsékletű fajok: poikiloterm
Hidrobiológia
Van’t Hoff törvénye: a hőmérséklet 10 ºC-al való emelésekor a reakciósebesség 2-3-szorosára nő. A legtöbb élőlény növekedése, fejlődése függ a környezet hőmérsékletétől.
HőigényHőtűrés
termofil (melegtűrő): +45 - +95 ºCmezofilpszichrofil (hidegtűrő)
Hőszennyezés: erőművek
ΔT
Tmax
télen és nyáron eltérő lehet
Toxikológia (1)
Toxicitás = mérgező képesség
Természetes (bakteriális endo- és exotoxinok, anyagcsere termékek)
Mesterséges (emberi tevékenység által okozott mérgezőképesség)
Nehézfémek
Szerves mikroszennyezők
Oxigén elvonás
Ammónia
A toxicitás dózistól függő
Akut toxicitás (egyszeri nagyobb dózis)
Toxikológia (2)
Idült toxicitás (hosszú idejű kisebb dózis)
A fajok és egyedek érzékenysége különböző
Értékelés LD50 és LC50 alapján
Mérés célja: hígítási igény megállapítása
Tesztek fajtái:
Gyorstesztek
Hosszú idejű tesztek
Különleges tesztek
Ökotoxikológia
Toxikológiai tesztekPeremfeltételek (1)
Több faj esetében kell a toxikusságot mérni Nagy mennyiségben előforduló szervezetek
kiválasztása előnyös A szervezetek jól tűrjék a laboratóriumi körülményeket Érzékeny élőlények szükségesek a toxikus anyagokkal
szemben Lehetőleg fiatal egyedeket válogassunk Az élőlények érzékenysége évszakosan is változhat Több toxikus anyag egyidejű jelenlétében változhat a
toxikus hatás
Egymást erősítő hatás
Egymást csökkentő hatás
Semleges hatás
Toxikológiai tesztek
Peremfeltételek (2)
Lehetőleg gyorsan szaporodó élőlényeket válasszunk
Jól felszerelt laboratórium szükséges
Bakteriális tenyésztések steril körülmények között
Tesztelés közben a környezeti feltételek változatlanok
Hígítási sort készítenek a toxikus anyagból
Kontrol minta szükséges
Több párhuzamos mérés szükséges
Környezet ne limitálja a szaporodást
Statisztikai kiértékelhetőség
Minőség
Dolgok, jelenségek, folyamatok belső lényegi tulajdonságainak összessége, melyek révén azok egymástól elkülönülnek
Alkalmasság, jóság
A minőség emberközpontú alkalmazása.
Felhasználástól függ a kedvező vagy rossz minőség (Pl. halászat, fürdés, ivóvíz, ipari víz, öntözővíz, stb.)
VízminőségRégi megfogalmazás:
A természetben előforduló víz tulajdonságainak összessége.
Új megfogalmazás:
A víztest állapota, amely az „n” dimenziós topológiai térben egy ponttal jellemezhető, ahol n = a víztest tulajdonságainak összességével.
A valóságban az „n” számú jellemző nem határozható meg, kevesebbel kell beérni (idő, anyagi korlát, stb.)
SZENNYEZŐANYAGOK TÍPUSAI OXIGÉNELVONÓ ANYAGOK (főként
szervesanyagok)
NÖVÉNYI TÁPANYAGOK (N és P)
SZERVES MIKROSZENNYEZŐK (Peszticidek, gyomirtó szerek, szerves vegyipari hulladékok, stb.)
LEBEGŐ ANYAGOK
NEHÉZFÉMEK (Cd, Cu, Cr, Ag, Hg, Fe, Mn, stb.)
FETŐZŐ ÁGENSEK (baktériumok, vírusok, stb.)
RADIOAKTÍV ANYAGOK
HŐ
A SZENNYEZŐ ANYAGOK HATÁSAI
A VÍZI OXIGÉNFORRÁS CSÖKKENÉSE
EUTROFIZÁLÓDÁS
A TÁPLÁLKOZÁSI KAPCSOLATOK SÉRÜLÉSE
POTENCIÁLIS TOXIKUSSÁG
JÁRVÁNYOK
ESZTÉTIKAI ÉRTÉK CSÖKKENÉSE
KORRÓZIÓ
BIOKORRÓZIÓ
ÖSSZES SZENNYEZŐANYAG TERHELÉS
HÁTTÉRTERHELÉS (TERMÉSZETES EREDET)
IPARI/KERESKEDELMI TERHELÉS
HÁZTARTÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ TERHELÉS
MEZŐGAZDASÁGI TERHELÉS
MÚLTBELI SZENNYEZÉSEKBŐL SZÁRMAZÓ MARADVÁNY TERHELÉS
A vízminősítés szerepe a vízminőség-szabályozásban
Szennyezőanyag terhelés
Vízminőségi problémák Vízhasználati igények
Rendszeres vízminőségellenőrzés
Követelményeknekmegfeleltetés
Osztályozás, trendek
Ok-okozatiÖsszefüggések feltárása
Alternatív szabályozási javaslatok kidolgozása
Döntéshozás
Ellenőrzés
A MAGYAR VÍZMINŐSÍTÉSI RENDSZER
Felszíni vízre (folyókra, tavakra, tározókra)
250 mintavételi hely volt, ma 150
Komponensek koncentráció értékei szerint
Heti, kétheti, havi gyakoriságú mérés
Mintegy 50-60 vízminőségi komponens
MSZ 12749 SZABVÁNY (1)A szabvány a komponenseket az alábbi mutatócsoportokba sorolja:
Oxigénháztartás
Nitrogén és foszforháztartás
Mikrobiológiai jellemzők
Mikroszennyezők
Toxicitás
Radioaktív anyagok
Egyéb jellemzők
Oxigénháztartás
Oldott oxigén
oxigéntelítettség
KOIcr, KOIps, BOI5
TOC, DOC
Nitrogén- és foszforháztartás
Összes P, PO4-P
Összes N, NH4-N, NO2-N, NO3-N
Mikrobiológiai szennyezők
Vírusok
Baktériumok (összes baktériumszám 37 és 20 °C-on, Coliszám, Enterális coliszám, Streptococcus szám, Salmonella, Shigella)
Féreg kitartóképletek (pl. ciszták)
MikroszennyezőkSzervetlenek:
Összes Hg, Ni, Cd, Zn, Cu, Cr, Pb, As
Oldott Hg, Ni, Cd, Zn, Cu, Cr, Pb, As
Szilárd Hg, Ni, Cd, Zn, Cu, Cr, Pb, As
Szervesek: Fenolok és homológjai (C6H5OH) Klórozott szénhidrogének (PCB, THM) PAH EDS
Toxicitás
Mérgezőképesség Tesztek LD50
LC50
Az eredmények átvitele emberre?
Toxikológia (1)
Toxicitás = mérgező képesség
Természetes (bakteriális endo- és exotoxinok, anyagcsere termékek)
Mesterséges (emberi tevékenység által okozott mérgezőképesség)
Nehézfémek
Szerves mikroszennyezők
Oxigén elvonás
Ammónia
A toxicitás dózistól függő
Akut toxicitás (egyszeri nagyobb dózis)
Toxikológia (2)
Idült toxicitás (hosszú idejű kisebb dózis)
A fajok és egyedek érzékenysége különböző
Értékelés LD50 és LC50 alapján
Mérés célja: hígítási igény megállapítása
Tesztek fajtái:
Gyorstesztek
Hosszú idejű tesztek
Különleges tesztek
Ökotoxikológia
Egyéb jellemzők
Anionok: klorid, szulfát, karbonát, hidrokarbonát, fluorid,
Kationok: kálium, nátrium, kalcium, magnézium, vas, mangán
pH Vezetőképesség Redoxpotenciál
8. RADIOAKTIVITÁS (Bq/L)
Összes béta aktivitás
40K
3H
90Sr
137Cs
MSZ 12749 SZABVÁNY (2)
Amennyiben a vizsgálatok száma több min 12, a 90 %-os összegzett relatív gyakoriságú (tartósságú) érték.
Amennyiben a vizsgálatok száma kevesebb mint 12, a legnagyobb vizsgálati eredmény (az oldott oxigént és az oxigéntelítettséget kivéve).
Egy-egy csoporton belül a legrosszabb osztály besorolású komponenst kell mértékadónak tekinteni.
Minden egyes vízminőségi komponens éves adatsorát a szabvány előírásainak megfelelően külön-külön kell értékelni. A mértékadó érték a vizsgálat gyakoriságától függően:
A felszíni vizek minőségi jellemzői és határértékei (kivonat az MSZ 12749 szabványból) (1)
OXIGÉNHÁZTARTÁS
KomponensI. II. III. IV. V.
osztály
Oldott O2, mg/L 7 6 4 3 <3
Oxigéntelítettség, % 80-10070-80
100-120
50-70
120-150
20-50
150-200
< 20
> 200
BOI5, mg/L 4 5 10 15 > 15
KOIps, mg/L 5 8 15 20 > 20
KOIk, mg/L 12 22 40 60 > 60
Pantle-Buck index 1,8 2,3 2,8 3,3 > 3,3
A felszíni vizek minőségi jellemzői és határértékei (kivonat az MSZ 12749 szabványból) (2)
TÁPANYAG HÁZTARTÁS
KomponensI. II. III. IV. V.
osztály
Ammónium-ion, mg/L 0,26 0,64 1,29 2,57 > 2,57
Nitrit-ion, mg/L 0,033 0,100 0,329 0,986 > 0,986
Nitrát-ion, mg/L 4,43 22,14 44,28 110,7 > 110,7
Összes foszfor1 mg/L 100 200 400 1000 > 1000
Összes foszfor2 mg/L 40 100 200 500 > 500
PO4-P1 mg/m3 50 100 200 500 > 500
PO4-P2 mg/m3 20 50 100 250 > 250
A-klorofill, mg/m3 10 25 75 250 > 250
1 Nem állóvízbe engedés esetén, 2 egyéb
A felszíni vizek minőségi jellemzői és határértékei (kivonat az MSZ 12749 szabványból) (3)
MIKROSZENNYEZŐK, TOXICITÁS
KomponensI. II. III. IV. V.
osztály
Fenolok, mg/m3 2 5 10 20 > 20
ANA-detergensek, mg/m3 100 200 300 500 60 500
Kőolaj és termékei, mg/m3 20 50 100 250 > 250
EGYÉB JELLEMZŐK
pH - 6,5-8,06,0-6,5
8,5-9,0
5,5-6,0
9,0-9,5
< 5,5
> 9,5
Vezetőképesség 20 °C-on S/cm
500 700 1000 2000 > 2000
Felszíni vizek minősítési rendszere (MSZ 12749) (1)
I. osztály: kiváló víz: Mesterséges szennyező
anyagoktól mentes, tiszta, természetes állapotú
víz, az oldott anyaga tartalom kevés, közel teljes
az oxigén telítettség, a tápanyagterhelés csekély
és szennyvíz baktérium gyakorlatilag nincs.
Felszíni vizek minősítési rendszere (MSZ 12749) (2)
II. osztály: jó víz: Külső szennyező anyagokkal
és biológiailag hasznosítható tápanyagokkal
kismértékben terhelt, mezotróf jellegű víz. A
vízben oldott és lebegő, szerves és szervetlen
anyagok mennyisége, valamint az oxigén
háztartás jellemzőinek évszakos és napszakos
változása az életfeltételeket nem rontja. A vízi
szervezetek fajgazdasága nagy, egyedszámuk
kicsi, beleértve a mikroorganizmusokat is. A víz
természetes szagú és színű. Szennyvíz
baktérium kevés.
Felszíni vizek minősítési rendszere (MSZ 12749) (3)
III. osztály: tűrhető víz: Mérsékleten szennyezett
víz, amelyben biológiailag hasznosítható tápanyagterhelés eutrofozálódást eredményezhet. Szennyvíz baktériumok következetesen kimutathatók. Az oxigénháztartás évszakos és napszakos ingadozása és az esetenként előforduló káros vegyületek átmenetileg kedvezőtlen életfeltételeket teremthetnek. Az életközösségekben a fajok számának csökkenése és egyes fajok tömeges elszaporodása vízszíneződést is előidézhet. Esetenként szennyeződésre utaló szag és szín is előfordul.
Felszíni vizek minősítési rendszere (MSZ 12749) (3)
IV. osztály: szennyezett víz: Külső eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, illetve szennyvizekkel terhelt, tápanyagokban gazdag víz. Az oxigénháztartás tág határok között változik, előfordul az anaerob állapot is. A nagy mennyiségű szerves anyag biológiai lebontása, a baktériumok nagy, valamint az egysejtűek tömeges előfordulása jellemző. A víz zavaros, esetenként színe változó, előfordulhat vízvirágzás is. A biológiailag káros anyagok koncentrációja esetenként a krónikus toxicitásnak megfelelő értéket is elérheti. Ez a vízminőség kedvezőtlenül hat a magasabb rendű vízi növényekre és a soksejtű állatokra.
Felszíni vizek minősítési rendszere (MSZ 12749) (3)
V. osztály: erősen szennyezett víz: Különféle
eredetű szerves és szervetlen anyagokkal,
szennyvizekkel erősen terhelt, esetenként toxikus
víz. Szennyvíz baktérium tartalma közelít a nyers
szennyvizekéhez. A biológiailag káros anyagok és
az oxigénhiány korlátozzák az életfeltételeket. A
víz átlátszósága általában kicsi, zavaros, bűzös,
színe jellemző és változó. A bomlástermékek és a
káros anyagok koncentrációja igen nagy, a vízi
élet számára krónikus, esetenként akut toxikus
szintet jelent.
Biológiai szennyvíztisztítás
• A mikroorganizmusok megfelelő működéséhez optimális körülmények és nyersanyagok kellenek.
• A sejteket zömmel a szén, hidrogén, nitrogén, elemeket tartalmazó szerves vegyületek építik fel. Ha ezek közül valamelyik szükséges, de nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségben, csökken az enzimtevékenység. Adagolni kell!
• Az enzimtevékenységet befolyásoló tényezők:
hőmérsékletpH (5,0-8,5)redoxpotenciáloldott oxigéntápanyag-összetételmegfelelő mikroflóra
A szennyvíz mikroflórájának szerepe
• A szennyvíz biológiai tisztításának alapvető feltétele, hogy
mikroorganizmusok legyenek jelen. A mikroorganizmusok
számának időbeli változását harang-görbén ábrázolhatjuk.
A szennyvíz mikroflórájának szerepe
• A szennyvízben található mikroorganzimusok száma a
vízben található szerves anyag minőségének és
mennyiségének függvénye.
idő
baktériumokszubsztrát
Iszapszaporodási görbe
A lebontáshoz szükséges oxigénigény
• A biokémiai oxigénigény (BOI) az az oxigénmennyiség [mg/dm3], mely a szennyvízben, vagy a szennyezett vízben lévő szerves anyag aerob baktériumok által történő lebontásához, adott időtartam és hőmérséklet mellett szükséges.
• A biokémiai oxigénigény arányos a víz szerves anyag tartalmával.
BOI < KOIps < KOICr
Szerves anyag + O2 + mikroorganizmus → CO2 + H2O
Szerves anyag + O2 + Nitrosomonas → NO2- + H2O
NO2- + O2 + Nitrobacter → NO3
- + H2O
A biokémiai oxigén igény lefutási görbéje
Csatornahálózat biológiája
• Szagterhelés, különösen a nyomóvezetéknek gravitációs
csatornákba csatlakozásakor.
• Szulfátkorrózió a csatornahálózatokban (vezetékekben,
aknákban és átemelőkben)
• Csatornákban dolgozó személyzet veszélyeztetése,
kedvezőtlen befolyás a szennyvíztisztításra.
Csatornahálózat biológiája• Oldott oxigén elfogyhat - anaeróbia
• Oxidált kénvegyületek redukciója SO42-→ S2- (→H2S ↑)
SzufátredukálóCH3COOH + SO42- H2S + 2 HCO3-
MetanogénCH3COOH CH4 + CO2
Szufátredukáló4 H2 + SO42- H2S + 2 H2O + 2 OH-
Metanogén4 H2 + CO2 CH4 + 2 H2O
Csatornahálózat biológiája
Fertőtlenítés• Célja, hogy a szennyvíztelepről kilépő anyagéramok kórokozó mikroorganizmusai elpusztítsa, fertőzőképességüket megszüntesse.
• A mikroorganizmusok enzimrendszerét irreverzibilisen befolyásolja.
• Az enzimrendszerek az oxidáló anyagokra igen érzékenyek. Jelenleg klórt, Na-hipokloritot, ózont, UV-t használnak.
• A sejtekre klórozáskor toxikus hatást a hipoklóros sav fejt ki, ami a vízbe vezetett klórgázból keletezik:
Cl2 + H2O → HOCl + H+ + Cl-
• A bevitt klórt a szennyvízben jelenlévő ammónia klóraminok formájában leköti, ezért a klóradagolást az ammóniatartalom figyelembevételével kell végezni.
Vízhálózatok biológiájaVízbeszerzés módja
Parti szűrés
Problémák: folyószennyezés, eltömődés (olaj, kátrány, vas-mangán baktériumok, korrózió, elhomokosodás, karbonátosodás), mikroszennyezők, NH4-N.
• Rétegvíz
Problémák: beszivárgó szennyezés, As, NH4-N, NO3-N, huminanyag, CH4, vas-mangán baktériumok.
• Felszíni víz
Problémák: Eutrofizálódás, mikroszennyezők, lebegőanyag, savasodás (?).
Vízhálózatok biológiájaVas és mangán baktériumok
Kemoszintetizálók
Fe (II) Fe (III) + energia
Mn (II) Mn(IV) + energia
Fajonként mást végeznek
Problémák: csapadék lerakódás, , másodlagos szervesanyag terhelés, klórigény növekedés, szag és íz gondok, szinezés, lebegőanyag tartalom növekedés, korrózió
• Íz- és szaganyagok
Aromás szag: Asterionella, Cyclotella
Halszag: Eudorina, Melosira
Földszag: Stephynodiscus
Fűszag: Anabaena, Aphanizomenon
VÍZKÉSZLETEK
97.4%óceá-nok,
tenge-rek
0.61 %talajvíz
1.98%jég
(jégsap-kák,
gleccse-rek)
0.05 ‰Telítet-
len talaj-zóna
0.07 ‰tavak,
tározók
0.02 ‰ folyók,atmosz-
féra, élővilág
2.6 % édes-víz
0.14 ‰
1.4 milliárd km3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz
Felszíni vizek oxigénmérlege
ΔO2 = (O2 be + O2 f + O2 dbe) – (O2 ki + O2 l + O2 k + O2 dki)
Ahol:
O2 be : a befolyó vízzel érkező oldott oxigén mennyiség,
O2 f : a fotoszintézis során termelt oldott oxigén mennyiség,
O2 dbe : az atmoszférából a víztestbe diffundáló oldott oxigén
mennyiség,
O2 ki : a kifolyó vízzel távozó oldott oxigén mennyiség,
O2 l : a légzés során elfogyasztott oldott oxigén mennyiség,
O2 k : a kémiai folyamatok során elfogyasztott oldott oxigén
mennyiség,
O2 dki : a diffúzióval az atmoszférába távozó oldott oxigén
mennyiség.
OXIGÉN HÁZTARTÁSIOXIGÉN HÁZTARTÁSIPROBLÉMÁKPROBLÉMÁK
Felszíni vizek napi oxigéngörbéje
Oxidáltsági fok:Nitrátammonifikáció (nitrátredukció)
Nitrogénmolekula
dinitrogén-oxid
nitrogénkötés denitrifikáció
Ammónium-ion
Amino csoport
hiposalét-romsav
Nitrit Nitrát
nitrifikáció
-III -II -I O +I +II +III +IV +V
OldottN2
SzervesN
NO3-N
OldottN2
NO2-N NO3-N
NO2-N
NH4-N
NH4-NSzerves
N
nem lebomló szerves N
víz
üledék
NO
3-N, N
O2-N
, NH
4-Nszerves N
NO
3-N, N
O2-N
, NH
4-N
szerves N diffúzió
kiülepedésfelkeveredés
diffúzió
szorpcióammónia képződés
ammónia felvételanaerobnitrogénkötés
denitrifikáció
nitrát redukció
diffúzió
denitrifikáció
ammónia képződés
ammónia felvétel
levegő
aerobnitrogénkötés
nitrátfelvétel nitrifikáció
denitrifikáció
Biokémiai folyamatok: (1)
Nitrogénkötés
Kékalgák, baktériumok által
Mesterséges ammóniaszintézissel
Fotokémiai úton (NH3), (NOx)
N2 2 N ( H = + 670 KJ)
2 N + 3 H2 2 NH3 ( H = - 54 KJ)
020406080
100120140
szár
azfö
ldam
món
iasz
inté
zis
teng
erek
, óce
ánok
ener
giah
ord.
elég
etés
e
term
észe
tes
oxid
áció
val a
zat
mos
zfér
ában
össz
esen
A globális nitrogénkötés mérlege:
biológiai úton
Iparban
Delwiche (1977) szerint
mill
ió t
on
na
Biokémiai folyamatok: (2)
Ammonifikáció:
Az élőlények elpusztult testét baktériumok bontják aminocsoport eltávolításával, ammónia (NH3) előállításával.
(pl. Pseudomonas):
2CH2NH2COOH + 3O2 4CO2 + 2H2O + 2NH3
(H = 737 KJ/mol glicin)
Égés
Állatok ammóniaürítése
Ammónia-ammónium egyensúly: (1)
Az ammónia %-os aránya a pH és hőmérséklet függvényében
6,5
7
7,5
8
8,5
9
510
1520
25
0,00
10,00
20,00
30,00
40,00
30,00-40,00
20,00-30,00
10,00-20,00
0,00-10,00
am
mó
ni a
[%
]
T [C]
pH
Ammónia-ammónium egyensúly: (2)
NH3 + H2O OH- + NH4+
NH4+ + H2O = H3O+ + NH3
°C 5 10 15 20 25 30
pKa 9,80 9,73 9,56 9,40 9,25 9,09
( )pH-pKalognum+1100
=%NH3
Ammónia-ammónium egyensúly: (3)
Az ammónia-molekula vízben oldódik, lúgként viselkedik (protont tud felvenni); az ammónium-ion viszont savtermészetű (protont tud leadni).
Az ammónium-ion számára az élő sejthártya áthatolhatatlan, a szabad ammónia viszont a sejtmembránon áthatol, veszélyeztetve az élőlényeket.
A víz ammónia – ammónium tartalmáért algák, vízinövények, baktériumok versengenek.
Nitrifikáció:
A különböző folyamatokkal keletkező ammóniát (NH3) a nitrifikáló baktériumok először nitritté (NO2
-), majd nitráttá (NO3-)
oxidálják és szervetlen szénből szerves anyagot szintetizálnak.
(pl. Nitrosomonas):
2NH3 + 3O2 2H+ + 2NO2- + H2O (H = - 522 KJ)
(pl. Nitrobacter):
2NO2- + O2 2NO3
- (H = - 146 KJ)
Nitrátnitrátredukció:
anaerob körülmények
a baktériumok a nitrát (NO3-) ionokat
oxigénforrásként, illetve hidrogénion (H+) akceptorként hasznosítják
A folyamat nitriten (NO2-) keresztül az
ammónia (NH3), ill. ammónium-ionig (NH4+) fut.
(pl. Pseudomonas):
2C6H12O6 + 6NO3- 12CO2 + 6OH- + 6NH3
Denitrifikáció:
Ez a folyamat is a nitrátért (NO3-) versenyez. Itt a
redukció csak dinitrogén-oxid (N2O) vagy dinitrogén-gázokig (N2), történik.
(pl. Nitrococcus denitrificans):
C6H12O6 + 6NO3- 6CO2 + 3H2O + OH- + 3N2O
(H = - 2282 KJ / mol glükóz)
5C6H12O6 + 24NO3- 30CO2 + 18H2O + 24OH- + 3N2
(H = - 2387 KJ / mol glükóz)
(pl. Thiobacillus denitrificans):
5S + 6NO3- + 2CaCO3 3SO4
2- + 2CaSO4 + 2CO2 +3N2
(H = - 533 KJ / mol kén)
Felszíni vizek nitrogénmérlegeA vizek nitrogénmérlege az alábbi részfolyamatokból evődik
össze.BEVÉTELI OLDAL:• a befolyó vízzel érkező mennyiség,• a nitrogénkötéssel bekötődő mennyiség,• az élőlények által (pl. vándorló madárcsapatok által) bevitt mennyiség,• a nitrogéngáz bediffundálása a vízbe.
KIADÁSI OLDAL:• a kifolyó vízzel távozó mennyiség,• a denitrifikációval távozó mennyiség,• a vizet elhagyó, vagy a vízből kivett, élőlények testében kivitt mennyiség,• a nitrogéngáz kidiffundálása a vízből.
Bedetti Lake, Argentina © www-cyanosite.edu
TAVAK EUTROFIZÁLÓDÁSA
Tó - víz Lebegő anyag
Pórus - víz Üledék
A VÍZ- ÜLEDÉK KÖLCSÖNHATÁST BEFOLYÁSOLÓ FŐ FOLYAMATOK
Szorpció
Precipitáció
SzorpcióOldódás
Fel
keve
red
és
Üle
ped
és
Ko
nve
kció
Dif
fúzi
ó
Határ-réteg
VÍZ
ÜLEDÉKréteg
A FOSZFORTERHELÉS NÖVELÉSÉNEK HATÁSA
A FOSZFORTERHELÉS CSÖKKENTÉSÉNEK HATÁSA
AZ ÜLEDÉK FELKEVEREDÉSE
A LEBEGŐANYAG KIÜLEPEDÉSE ÉS FOSZFOR ADSZORPCIÓJA
VÍZMINTAVÉTEL (1)
Célok
Átlagos vízminőségi állapot felvétele
A vízterület osztályozása
Terhelés becslése
Megfelelő szabályozási stratégiák kiválasztása
Vízminőségi állapot előrejelzése
VÍZMINTAVÉTEL (2)Mérések feltételei
Megfelelő komponensek kiválasztása
Analízis gyorsasága
Megfelelő érzékenység és kimutatási határ
Mérések megfelelő reprodukálhatósága
A mérések reprezentatívak legyenek a vízterületre (tér- és időbeni reprezentativitás)
Szükséges mintaszám meghatározás
MINTAVÉTELI MÓDSZEREK (1)Kémiai komponensekre Mayer-palack Rutter-palack Szempontok:
– elegendő minta a meghatározandó komponensekre,
– tiszta mintavevő– Különböző koncentráció tartományok
figyelembe vétele (szennyvizes palackba felszíni vizet nem szabad gyűjteni)
Pontminták Folyamatos mintavétel (monitor)
MINTAVÉTELI MÓDSZEREK (2)
Biológiai komponensekre
Planktonháló (fito-, zooplankton)
Szűrő (szilárd részecskékre)
Sűrítés (szűrés, centrifugálás, ülepítés)
Bakteriológiai mintavétel steril üvegbe
Helyszíni tartósítás:
zooplankton: formaldehid,
fitoplankton: Lugol oldat
Egyszerű vízmintavevő készülék
Ruttner-féle palack
Zsigmondy-szűrő
Plankton-háló
MINTAVÉTELI HELYEK MEGHATÁROZÁSA (1)
Vízgyűjtő
Fontosabb befolyók meghatározása
Szennyező források feltárása eredet szerinti bontásban
Szennyezőanyag emissziók mérése
Koncentráció és anyaghozam mérése a vízfolyásokban
Transzmissziós tényezők meghatározása
MINTAVÉTELI HELYEK MEGHATÁROZÁSA (2)
Víztest
Területi változások reprezentálása (horizontális, vertikális)– mély rétegzett tavak– sekély tavak
Időbeni változások reprezentálása (szezonális, napi, napon belüli)
Rétegzett mintavételi stratégia Fontos elem a költség
Mintavételi gyakoriság meghatározása
Cél: Jellemző vízminőségi állapot meghatározása
Szükséges gyakoriság komponens-függő is Gyakoriság és változékonyság fordítottan
arányos Összefüggő komponensek esetében elég
egyiket mérni (vezetőképesség vagy összes oldott anyag)
Pontminta mérések Időbeni átlagminták Monitorozás
MÉRÉSI MÓDSZEREK KRITÉRIUMAI
Szelektivitás
Megfelelő méréshatár
Kimutatási határ
Pontosság
Érzékenység