VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ A FACEBOOK KÖZÖSSÉGI HÁLÓN …padi.psiedu.ubbcluj.ro/pedacta/article_5_2_6.pdf · received 9 november 2015 volume 5, number 2, 2015 5. kötet, 2. szám,

Received 9 November 2015

Volume 5, Number 2, 2015

5. kötet, 2. szám, 2015.

VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ A FACEBOOK KÖZÖSSÉGI

HÁLÓN. FACEBOOK-KÉPHASZNÁLATI GYAKORLAT

KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSE

VISUAL COMMUNICATION ON THE SOCIAL NETWORK:

FACEBOOK. SURVEY REGARDING FACEBOOK USER’S

PRACTICES CONCERNING PICTURE USAGE

Császár Lilla

Abstract: This paper is the first part of a study intending to present the outcomes of a questionnaire

based survey concerning the visual aspects of Facebook. The online data collection took place

between June and December 2013. The questionnaires where completed by 290 respondents mainly

representatives of the younger generation (15-22 year old), predominantly students. The issue

groups where mainly focusing on the general practices of picture usage, picture viewing,

motivations, preferences, the strategies of pictorial self-representation and representational

conventions. The question groups also focused on aspects of the gender and age divergence as

formulated in the hypothesis of this research and the exploration of the differences based on the level

of visual and artistic education of the users.

Keywords: social network, Facebook-research, visual communication, picture usage

Bevezetés

Az internet sikerének, robbanásszerű elterjedésének és fejlődésének hátterében a technológiai és

praktikus szempontokon túl szociális jellege és lehetőségei állnak, emberi természetünk

alapmotívumaira építve társas szükségleteinket elégíti ki. Különösen igaz ez a social media (közösségi

média), és még inkább a social networks (közösségi hálózatok) megjelenése óta (boyd, Ellison, 2007).

Jelenleg a legnépszerűbb, legnagyobb és legnagyobb hatású, mára több mint egy milliárd regisztrált

felhasználót (Facebook, 2015) magába foglaló közösségi háló a Facebook, amely szociális funkciója

mellett egyben a legnagyobb képgyűjtemény is, 300 millió képfeltöltéssel naponta.

W. J. Thomas Mitchell (1992) nyomán már a kilencvenes évektől picturial turn-ről, képi fordulatról

beszélünk (utalva a média közvetítette képi információ-áradatra, a vizualitás uralmára, új eszköztárára,

és a tudományos gondolkodás vizuális paradigmák mentén formálódó irányaira). Az azóta eltelt

évtizedek infokommunikációs és médiatechnológiai fejlődése közepette az új médiatartalmakban

egyértelműen látjuk a vizualitás szerepének, megjelenési mértékének további növekedését, a képek és

mozgóképek, a világunkat és identitásunkat meghatározó képiség dominanciáját. A szociális

interakciókat uraló elsöprő erejű vizualitás, a képi információk végtelen áradata alakítja a fiatalok

mindennapi vizuális közegét, amely alapvetően hat szemléletükre, formálja ízlésüket és egyben terepet

és fórumot szolgáltat kreativitásuknak is.

Jelen tanulmány a Facebook vizuális aspektusaira irányuló kutatás első részét képező kérdőíves

vizsgálat eredményeit kívánja bemutatni. Az online adatfelvétel 2013 júliusától decemberéig zajlott, a

kérdőívet 290 válaszadó, 119 férfi és 171 nő, jellemzően a fiatalabb korosztály tagjai (15-22 évesek),

zömében tanulók töltötték ki. A kérdőívbe foglalt kérdéscsoportok a Facebook-felhasználók

60 Császár Lilla

PedActa ISSN: 2248-3527

képhasználati, képnézési szokásait, motivációit, preferenciáit, a képi önbemutatás stratégiáit, ábrázolási

konvencióit járják körül, a kutatási hipotézisben megfogalmazott nem és életkor szerinti különbségek,

ezen kívül a vizuális, művészeti képzettség szerint feltételezett eltérések feltárására irányulnak.

Hipotézis

A Facebook-felhasználók képhasználati, képnézési szokásai, motivációi, preferenciái nem, kor, illetve

képzettség szerint változnak (nők és férfiak, különböző korcsoportok, illetve vizuális/művészeti

képzésben résztvevők és nem résztvevők mennyiségileg és tartalmilag eltérő képeket töltenek fel,

osztanak és néznek meg a Facebookon).

a) A magasabb életkorral tudatosabb, egyúttal célirányosabb Facebook-használat jellemző a

közösségi oldalon, és ez megmutatkozik a fényképkezelési szokásokban is.

b) A férfi-női nem között különbség figyelhető meg a Facebook-használati szokások nyíltságában,

illetve a használati aktivitásban: a nők nyitottabb, aktívabb Facebook-felhasználók.

c) A korábban vizuális/művészeti képzésben részt vett, illetve jelenleg résztvevő Facebook-

felhasználókra tudatosabb identitás-építő stratégia, önkifejezésre való törekvés jellemző, és ez

megmutatkozik a képmegosztási gyakorlatban is.

A kutatás módszere és mintája

A mintavétel részben egyszerűen elérhető alanyokra építő, esetleges (tanítványok, kollégák, ismerősök),

részben hólabdaszerű mintavétellel, részben célirányos megkeresés útján történt. A kutatás módszere

online kérdőíves adatgyűjtés, és az eredmények értékelése és elemzése volt.

A kérdőívet összesen 290 válaszadó töltötte ki, 76 százalékuk magyar nyelven, 24 százalékuk angolul.

A megkérdezettek 59 százaléka nő, 41 százaléka férfi. Jellemzően a fiatalabb korosztály tagjai vettek

részt a kutatásban: a legfeljebb 16 évesek a minta harmadát, a 17-18 évesek 25 százalékát, a 19-20

évesek 14 százalékát, 21-22 évesek 12 százalékát, az ennél idősebbek pedig 17 százalékát adják. A

kérdőíveket 74 százalékban Magyarországon, 2 százalékban a környező országokban, Ausztriában,

Szlovákiában és Romániában, valamint 23 százalékban Angliában töltötték ki. Jellemző, hogy főleg

fővárosi (51%), illetve városi (34%) lakosok, kisebb részben falu (8%) és község (5%) lakói válaszoltak

a kérdőív kérdéseire. A megkérdezettek 39 százalékának legmagasabb iskolai végzettsége legfeljebb 8

általános, 6 százalékuk szakmunkás, 33 százalékuk szakközépiskolai vagy gimnáziumi érettségije van.

Főiskolai, egyetemi diplomával minden ötödik válaszadó rendelkezik. A megkérdezettek többsége

(73%) kizárólag tanul, 18 százalékuk munka mellett teszi ezt, 6 százalékuk pedig főállásban dolgozik.

Azok, akik tanulnak, jellemzően szakközépiskolai, gimnáziumi tanulmányaikat (39%), illetve felsőfokú

tanulmányaikat (44%) folytatják. Eddigi iskolai pályafutása során a válaszadók közel ötöde (18%) vett

részt valamilyen művészeti képzésben.

Képhasználati gyakorlat a Facebookon

A válaszadók tizede 2008 előtt, 42 százaléka 2008-2009 során, 37 százaléka pedig 2010-2011 folyamán

regisztrált a közösségi oldalon. A minta nagy többsége – 92 százaléka – saját néven vállalta a

regisztrációt. A regisztráció oka elsősorban az ismerősökkel való kapcsolattartás volt, e motivációt

fontossági sorrendben az információszerzés, információcsere lehetősége, a naprakészség, illetve az oldal

szórakozási potenciálja egészítette ki. A tanulás/munka, az ismerkedés, illetve az önkifejezés

harmadlagos motivációs faktorként jelentkezett.

Jellemző, hogy elsősorban okostelefonon, hordozható számítógépen vagy az otthoni, asztali

számítógépen nyitják meg Facebook-oldalukat a felhasználók. Iskolai vagy munkahelyi számítógépen

ritkábban, hagyományos mobiltelefonon az esetek többségében sohasem használják az oldalt.

A válaszadók a legtöbb időt chateléssel töltik az oldalon. Nagyjából azonos mértékben foglalkoznak

mások által megosztott képek megtekintésével, illetve bejegyzések olvasásával. A képekhez, videókhoz

írt kommentek olvasása, valamint a kedvelt oldalak követése következik e sorban. A mások által

feltöltött videók megtekintése, a posztok, kommentek írása, ismerősök visszajelölése, illetve képek

felöltése szintén jelentős időráfordítást igényel az oldal használata során.

Vizuális kommunikáció a Facebook közösségi hálón 61

Volume 5 Number 2, 2015

A kutatásban résztvevők közel fele legalább 50 képet töltött fel Facebook-oldalára. Mindössze a minta

4 százalékának van csak egy profilképe az oldalán, 19 százalékuknak legfeljebb tíz, 26 százalékuknak

pedig maximum ötven. Minden ötödik válaszadó nyilatkozott úgy, hogy képeinek száma eléri a százat,

és tízből három esetében a több százat is eléri a képek száma.

A válaszadók leggyakrabban képeket osztanak meg ismerőseikkel: hattizedük legalább havonta, 15

százalékuk hetente, 12 százalékuk ennél gyakrabban oszt meg egy-egy képet. Ettől a megosztási

gyakorlattól elmarad a hivatkozások közzététele, ugyanis csak minden harmadik megkérdezett jelezte,

hogy legalább havonta, ötöde pedig hetente oszt meg ilyen tartalmat. Közel minden harmadik

megkérdezett sohasem oszt meg hivatkozást. Videót, illetve állapotjelentést még ritkábban osztanak

meg a megkérdezettek. Jellemző, hogy minden harmadik megkérdezett havonta egy-egy videót, illetve

állapotjelentést tesz közzé, ennél gyakrabban 14-16% él ezzel a lehetőséggel. Minden második

válaszadó sohasem oszt meg videót vagy állapotjelentést. Hasonló gyakoriság jellemzi a képek, videók

feltöltését is. Videókat a válaszadók kétharmada soha, 23 százaléka havonta tölt fel. Mindössze minden

huszadik válaszadó tölt fel ennél gyakrabban videókat a Facebook-ra. Képeket ennél sűrűbben töltenek

fel: a vizsgálatban résztvevők 67 százaléka legalább havonta, 14 százaléka hetente, 6 százaléka ennél is

gyakrabban tesz közzé fotókat Facebook-oldalán.

1. ábra: A képmegosztás motivációi. Melyek a főbb mozgatórugói annak, hogy képeket

oszt meg a Facebook-on? N=290

A képek megosztásának okai igen sokrétűek, azonban a közös élmények dokumentálása magasan a

legfontosabb indoknak tűnik. A válaszadók mintegy hattizede számára legalább kismértékben szerepet

játszik a képek megosztásában a boldogság, az öröm hirdetése; a szórakoztatás; a személyiség kifejezése

képek segítségével; a beazonosítás lehetővé tétele; vagy a bejegyzések illusztrálása, színesítése. A

megosztási okok harmadik csoportjába a művészi igényű önkifejezést, a tetszeni vágyást, az aktuális

hangulat kifejezésének igényét, valamint az új megjelenés (frizura, ruházat) dokumentálását sorolhatjuk.

A legkevésbé a figyelemfelkeltés, az ismerkedés vagy a státuszszimbólumok, anyagi javak megmutatása

áll a képek megosztásának hátterében.

A megkérdezettek válaszoltak arra is, milyen képeket osztanak meg, illetve milyen típusú képeket

néznek meg szívesen. Összesen húszféle egymástól eltérő tartalmi típus közül választhattak a kérdőívet

75%

64%

65%

51%

51%

41%

45%

48%

37%

38%

37%

33%

19%

12%

19%

14%

19%

17%

25%

19%

20%

25%

20%

16%

19%

9%

6%

8%

9%

14%

15%

18%

17%

10%

18%

17%

18%

18%

17%

1%3%

5%

9%

8%

8%

9%

9%

8%

12%

15%

14%

21%

3%

2%

3%

5%

3%

5%

9%

8%

9%

9%

12%

30%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

státuszszimbólumok, anyagi javak…

ismerkedés

feltűnés, figyelemfelkeltés

új ruha, frizura

aktuális hangulat közzététele

illusztrálni, képekkel kiegészíteni a…

tetszeni vágyás, tetszés kiváltása

saját alkotások közzététele, művészi…

beazonosítás

személyiség kifejezése képeken keresztül

szórakoztatás

boldogság, öröm hirdetése

közös élmények dokumentálása

nem játszik szerepet 1 2 3 leginkább jellemző NV

62 Császár Lilla


kitöltők, mit osztanak meg, és mit néznek meg szívesen. Részben mindkét kérdésre ugyanazok a

válaszok érkeztek, azaz a válaszadók legnagyobb hányada egyaránt oszt és néz meg barátokkal készült

fotókat, profilképeket, nyaraláskor, vagy szórakozás alkalmával készített képeket. Jellemző, hogy a

többi képtípus esetében az arra kíváncsiak aránya általában nagyobb, mint a megosztók hányada:

különösen így van ez a hobbiról, családról, saját művészi alkotásról, párkapcsolatról, divatról, kínos

helyzetekről, sztárokról, szexről, ismerős nőkről vagy férfiakról készült képek esetében. Az egyes

képtípusok iránti érdeklődést, illetve megosztási hajlandóságot az alábbi táblázat tartalmazza (kiemelve

a jelentős eltéréseket):

1. táblázat: A képmegosztás és képfogyasztás jellemző témái. Milyen típusú képeket...

– többet is választhat, %, N=290

oszt meg szívesen? néz meg szívesen?

barátokkal 78% 68%

profilkép 72% 73%

nyaralás 53% 55%

buli, szórakozás 50% 59%

hobbi 38% 50%

családi kép 32% 46%

iskolai/munkahelyi kép 29% 32%

saját alkotások, művészi igényű képek 28% 36%

párkapcsolat 20% 33%

bizarr, különös, szokatlan, extrém témák 13% 16%

divat 12% 29%

vicces, humoros kép 12% 15%

kínos helyzetek 10% 23%

sztárok, celebek 6% 19%

szex 5% 12%

cuki kép 5% 8%

ismerős nők 5% 15%

ismerős férfiak 4% 12%

ismeretlen nők 4% 10%

ismeretlen férfiak 2% 7%

NV 8% 6%

Minél személyesebbnek számít a megosztható tartalom, annál kisebb annak a valószínűsége, hogy

megosztanak olyan típusú tartalmat. Eszerint a telefonszám és a lakcím a válaszadók legalább felének,

az email-cím közel negyedének, állapotuk pedig ötödük számára számít teljesen bizalmas tartalomnak.

A lakcím és a telefonszám esetében jellemző továbbá az is, hogy általában csak a profiltulajdonos látja

e bejegyzéseket. A profilképek, a fotóalbumok, illetve a megjelölt képek, videók általában megosztásra

is kerülnek: az esetek döntő részében ismerősök, illetve ismerősök ismerősei, valamint a profilképek

esetében mindenki körében. A kérdőívet kitöltők az állapotbejegyzéseket, illetve az email-címeket

(amennyiben utóbbiak egyáltalán megosztásra kerülnek) jellemzően ismerőseikkel osztják meg.



A megkérdezettek relatív többsége (47%) megosztásaival kapcsolatban alapvetően pozitív visszajelzést

kap (azok aránya, akik nem, 24%). A válaszadók csupán háromtizede számára fontos, hogy a megosztott

tartalom minél jobban tükrözze egyéniségét, főleg, ha az a pozitív oldalát domborítja ki, illetve ha az

sikert, vidámságot közvetít (körülbelül 40 százalékuk számára nem fontosak ezek a szempontok).

Érdemleges, hogy a válaszadók 34 százaléka a megosztás előtt átgondolja, kit érint a megosztandó

tartalom, kikkel osztja meg azt – ez a tudatosság a válaszadók többségénél (44%) azonban nincs meg.

A többség számára nem jellemző, hogy a képen szereplőktől engedélyt kérjenek a közlésre (56%), és az

esetek közel 60 százalékában bárki láthatja a feltöltött képeket. A „lájkgyűjtés” a válaszadók hattizede

számára nem vonzó, ahogy körülbelül ilyen arányban vannak azok is, akik nem várják a képpel

kapcsolatos visszajelzéseket. Válaszaik alapján az exhibicionizmus távol áll a kutatásban résztvevők

személyiségétől. Ezt tükrözi, hogy a kitöltők zöme nem tartja magára jellemzőnek, hogy azért osztana

meg képet, hogy felfigyeljenek a külsejére (82%); nem változtat stílusán divatmagazinok hatására

(87%); nem igyekszik magáról a valóságtól eltérő megjelenést közvetíteni (86%); nem pózol sztárok

„bőrébe” bújva (89%), illetve nem oszt meg provokatív, szexualitást hangsúlyozó képet (90%).

Fontos kérdés, hogy vajon a felhasználókat érte-e már korábban valamilyen kellemetlenség, negatív

hatás a Facebook-on közzétett képek, videók következtében. A minta közel háromnegyedét még nem,

22 százalékát viszont érték már negatív következmények. Azok, akiket ért már kellemetlenség,

jellemzően két dologgal szembesültek: egyrészt olyan kép került fel róluk a Facebook-ra, amihez nem

járultak hozzá (a felhasználók csupán 24 százaléka kéri ki a képeken szereplő személyek engedélyét

feltöltés előtt), illetve valamilyen általános negatív visszajelzést kaptak. Tízből körülbelül hárman

mások által feltett képek miatt kerültek konfliktusos helyzetbe, valamint körülbelül ennyien váltottak ki

nem szándékolt hatást általuk feltett képek, videók miatt.

Profilkép-használat, önbemutatás

A többség viszonylag ritkán változtatja meg profilképét: a megkérdezettek 26 százaléka évente, 24

százaléka félévente, ötöde kéthavonta tölt fel új profilképet magáról. Ennél gyakrabban a válaszadók 17

százaléka változtatja meg profilképét. Mindez egyúttal azt is jelenti – a viszonylag korai Facebook-

regisztráció miatt –, hogy a többségnek a kutatás idejében vizsgált profilképe már legalább a tízedik

(30%), illetve legalább az ötödik-tizedik (28%) változat.

A profilkép kiválasztásakor a legfontosabb szempontként a saját döntés játszik közre, azaz hogy a

felhasználónak mennyire tetszik az adott kép. Ez persze nem meglepő, az talán inkább, hogy a

megkérdezettek tizede nem sorolta ezt a szempontot a legfontosabb érvek közé. Hangsúlyos szerepet

tölt be a döntés során a barátok és a családtagok véleménye (27%, illetve 23% számára ezek fontos

szempontok), illetve sokat nyom a latba a kép aktualitása is (25%).

A válaszolók önbevallása alapján mások elvárásainak való megfelelés, illetve a trendek, divatok

követése sokadrendű szempontnak tűnik – ahogy a profilkép sztárfotókhoz, divatmagazinok

fényképeihez való hasonlósága is.

A felmérés idején a válaszadók többsége rendelkezik legalább egy profilképpel Facebook-oldalán. A

többségnek, 78 százalékuknak a profilképük fotó, 7 százalékuknak manipulált fénykép. 2-2

százaléknyian valamilyen rajzot vagy jelet, szimbólumot használnak profilkép gyanánt.

Jellemző, hogy a saját kezűleg, barát vagy ismerős, esetleg családtag által készült profilképek többsége

mobiltelefonnal, esetenként automata fényképezőgéppel került rögzítésre.

64 Császár Lilla


2. ábra: A profilkép típusa. Milyen típusú profilképe van jelenleg? N=290

3. ábra: Profilképek aktuális trendjei. Ön szerint megfigyelhetők-e trendek, divatok

a Facebook-profilképekben?

A megkérdezettek 36 százaléka szerint megfigyelhetők trendek, divatok a Facebook-profilképekben. A

válaszokat és azok előfordulási gyakoriságát a szófelhő mutatja.

A válaszadók zöme úgy gondolja, profilképe teljes mértékben vagy nagyjából tükrözi a személyiségét

(27 és 31%). Minden tízedik felhasználó nyilatkozott úgy, hogy jelenlegi profilképe egyáltalán nem

tükrözi egyéniségét, belső világát.

1%

78%

7%

2%

2% 3%7% nincs profilképe

fotó

manipulált fotó

rajz

jel, szimbólum

egyéb

NV



4. ábra: Önreprezentáció és azonosulás. Ön szerint jelenlegi profilképe mennyire tükrözi személyiségét?

N=290

A megkérdezettek 60 százaléka válaszolt arra kérdésre, szerinte milyennek láttatja őt Facebook-oldalán

közzétett profilképe. A válaszokat, azok gyakoriságát a szófelhők nemek szerint szemléltetik.

5. ábra: Önreprezentáció és öndefiníció. Kérem, írja le, milyennek láttatja Önt aktuális profilképe!

Eredmények

A hipotézisek ellenőrzése kétdimenziós kontingenciatáblák vizsgálatával történt. Az összefüggések khi-

négyzetpróbának alávetve, és 5%-os szignifikanciaszint alatt kerültek elfogadásra.

Tudatosabb Facebook-használat

Először annak vizsgálatára került sor, vajon az, hogy valaki saját néven vagy álnéven regisztrált a

közösségi oldalon, életkorfüggő-e. Szignifikáns különbség ebben a dimenzióban nem adódott, azaz a

vizsgált mintában az egyes életkori csoportok ugyanolyan arányban regisztrálnak saját vagy álnéven.

10%

6%

18%

31%

27%

8%egyáltalán nem

kevésbé

részben

nagyjából

teljes mértékben

NV

66 Császár Lilla


Az előzetes feltételezés szerint az idősebb felhasználók egyrészt kevesebb funkciót használnak

viszonylag nagy gyakorisággal a Facebook-on, mint a fiatalabbak, illetve Facebook-használatuk

célirányosabb, leginkább csak a posztok elolvasásában merül ki. A hipotézisek csak részben

igazolódtak: a funkciók használata variabilitásban nem mutat különbözőséget az egyes életkori

csoportok között, ám az jellemző, hogy az idősebb – főleg a legalább 23 éves korosztály tagjai körében

– a közösségi oldalon töltött idő legnagyobb részét inkább a bejegyzések olvasása teszi ki.

2. táblázat: A Facebook-on töltött idejének mekkora részét teszi ki: bejegyzések olvasása

– korcsoportok szerint, N=282

semekkora 1 2 3 legnagyobb

részét összesen

legfeljebb 16 évesek 13% 8% 33% 32% 15% 100%

17-18 évesek 29% 19% 20% 22% 10% 100%

19-22 évesek 15% 16% 23% 27% 19% 100%

legalább 23 évesek 6% 15% 19% 49% 11% 100%

Khi-négyzet: 27,685, sign: 0,006

Az előzetes feltevés az idősebb korosztály tagjaitól tudatosabb adatvédelmi szokásokat várt, azaz

tapasztalható különbséget abban, hogy kiknek engedélyezik feltöltött képeik megtekintését. Ez a

feltételezés nem igazolódott, az egyes korosztályok között nincs szignifikáns különbség e tekintetben.

Ehhez kapcsolódik, hogy nem mérhető eltérés abban a kérdésben sem, hogy kikérik-e a feltöltött

képeken szereplők engedélyét feltöltés előtt.

A feltételezés szerint a fiatalabbak regisztrációjuk óta több profilképet töltöttek fel, illetve gyakrabban

is változtatják azt, mint az idősebb felhasználók. A kérdőíves felmérés tanúsága szerint a 17-18 évesek,

illetve a 19-23 évesek korosztálya töltött fel magáról több profilképet – megelőzve a legfiatalabb és

legidősebb korosztályt. A változtatás gyakoriságában ugyanakkor nincs érdemi különbség.

3. táblázat: Facebook regisztrációja óta hányadik a jelenlegi profilképe? – korcsoportok szerint, N=271

első második

harmadik-

negyedik

ötödik-

tízedik tíz felett összesen


17-18 évesek 6% 5% 23% 24% 42% 100%

19-22 évesek 4% 4% 17% 25% 49% 100%

legalább 23 évesek 11% 17% 33% 28% 11% 100%


A profilkép kiválasztásában szintén van eltérés az egyes életkori csoportok szokásai között. Az idősebb

korosztály – jellemzően a legalább 19 évesek esetében – a saját döntés szerepe sokkal nagyobb, mint a

fiatalabbak esetében, akik döntését nagyobb mértékben határozzák meg külső szempontok is (például

barátok, családtagok véleménye).

4. táblázat: Milyen mértékben játszik szerepet profilképe kiválasztásában: saját döntés

– korcsoportok szerint, N=270

nem játszik

szerepet 1 2 3

leginkább

szerepet

játszik

összesen


17-18 évesek 8% 8% 8% 21% 56% 100%

19-22 évesek 0% 1% 1% 11% 86% 100%

legalább 23 évesek 4% 0% 0% 7% 89% 100%




Használati szokások nyíltsága, aktivitás

Jellemző, hogy a férfiak között jóval nagyobb arányban találhatók azok, akik álnéven regisztráltak a

Facebook-ra (11 vs 1%). A két nem között abban nincs különbség, hogy a regisztráció motivációja

elsődlegesen a már meglévő kapcsolatok fenntartása, jóval megelőzve az ismerkedés lehetőségét.

A feltételezésnek megfelelően a nők jóval gyakrabban osztanak meg és töltenek fel képeket, videókat,

mint a férfiak. Ugyanakkor az állapotfrissítések gyakorisága nem különbözik a két nem között.

5. táblázat: Milyen gyakorisággal… – nemek szerint, N=284 és 282

soha havonta hetente

hetente

többször naponta

naponta

többször

össze-

sen

oszt meg képeket?

férfiak 16% 58% 9% 12% 1% 3% 100%

nők 5% 65% 18% 8% 2% 2% 100%

soha havonta hetente hetente

többször

naponta naponta

többször

össze-

sen

tölt fel képeket és videókat?

férfiak 19% 66% 9% 6% 0% 0% 100%

nők 6% 70% 18% 4% 1% 1% 100%

Khi-négyzet: 16,669, sign: 0,005, Khi-négyzet: 16,409, sign: 0,006

Jellemző az is, hogy a nők Facebook-on töltött idejének nagyobb részét teszi ki profilképük frissítése, a

fotóalbumuk rendezgetése, illetve a mások által feltöltött képek nézegetése, mint a férfiak esetében. A

chatelésre fordított idő nagysága mindkét nem esetében körülbelül ugyanakkora.

6. táblázat: Facebook-on töltött idejének mekkora részét teszi ki… – nemek szerint, N=283, 283 és 282

semekkora 1 2 3 legnagyobb részét összesen

profilkép frissítése

férfiak 38% 48% 10% 4% 0% 100%

nők 20% 56% 17% 5% 2% 100%

fotóalbum frissítése

férfiak 51% 35% 10% 2% 2% 100%

nők 32% 47% 16% 4% 1% 100%

mások által megosztott képek megnézése

férfiak 10% 24% 39% 19% 8% 100%

nők 4% 19% 34% 33% 11% 100%

Khi-négyzet: 13,650, sign: 0,009, Khi-négyzet: 11,997, sign: 0,017, Khi-négyzet: 10,689, sign: 0,030

A fentiek fényében már nem meglepő, hogy a nők több képet is töltöttek fel oldalukra, mint a férfiak. A

két nem között leginkább a szélsőségek között van különbség: míg a férfiak között 28 százaléknyian

vannak azok, akik legfeljebb tíz képet töltöttek fel, a nők körében ez az arány éppen a fele, és míg a

férfiak között 20 százalékra tehető azok aránya, akiknek a feltöltött képeik száma meghaladja a százat,

a nőknél ez majdnem eléri a 40 százalékot.

A képek megosztásának motivációs háttere is különbözik férfiak és nők között. Míg a férfiak körében

nagyobb arányban találhatók azok, akik a státuszszimbólumok, anyagi javak megmutatása miatt töltenek

fel egy-egy képet, addig a nők körében főként az emocionális motivációs okok számítanak inkább. A

68 Császár Lilla


feltételezés szerint a nők esetében a tetszeni vágyás, a figyelemfelkeltés, vagy az új külső megmutatása

hangsúlyosabb a képek megosztásánál, de ezek a hipotézisek nem teljesültek.

7. táblázat: Melyek a főbb mozgatói annak, hogy képeket oszt meg a Facebook-on? – nemek szerint,

N=277 és 279

nem játszik

szerepet 1 2 3

leginkább

jellemző összesen

státuszszimbólumok, anyagi javak megmutatása

férfiak 64% 22% 11% 3% 1% 100%

nők 89% 7% 4% 1% 0% 100%

boldogság, öröm hirdetése

férfiak 47% 21% 17% 8% 6% 100%

nők 26% 19% 19% 19% 17% 100%


A hipotézis szerint a férfiak és nők más típusú képeket osztanak meg, illetve néznek meg a közösségi

oldalon. A vélt különbség a párkapcsolatot, a családi életet bemutató képek, a sztárokat, celebeket

ábrázoló fotók és a „cuki” képek esetében mutatkozott volna meg. Ehhez képest szignifikáns különbség

csak egy esetben adódott: míg a nők 41 százaléka, addig a férfiaknak csak 24 százaléka néz szívesen

mások párkapcsolatáról fényképeket.

Feltevés volt, hogy az adatvédelem területén a nők kevésbé óvatosak, mint a férfiak, azaz kevésbé

gondolják át, kik tekinthetik meg a feltöltött tartalmaikat. Ez a várakozás nem teljesült, a két nem között

nincs e téren különbség (ahogy az életkori csoportok között sem).

A feltételezés szerint a nőket bátrabb, nyíltabb szokások jellemzik a különböző képek tartalmát,

hangulatát illetően is: szívesebben osztanak meg nemi identitásukkal kapcsolatba hozható képeket, mint

a férfiak. Vélhetően inkább törekszenek arra, hogy „szokatlan” képeket, provokatív, gyakran

szexualitást hangsúlyozó fotókat tegyenek közzé magukról; hangsúlyozzák nőiességüket; vagy éppen

figyelemfelkeltő célzattal osszanak meg magukról képeket. A feltételezések nem teljesültek, sőt:

egyedül abban mutatkozik különbség, hogy a férfiak között gyakoribb a provokatív, szexualitást

hangsúlyozó képek „bevállalása”, mint a nőknél – ugyanakkor alapvetően mindkét nemre inkább a

visszahúzódó, óvatos magatartás a jellemző (a férfiak 17, a nők 6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy

legalább egy kicsit jellemzi őket ez a gyakorlat) az önbevallás alapján.

Abban nincs különbség a két nem között, hogy hány profilképet töltöttek fel regisztrációjuk óta, illetve

milyen gyakorisággal cserélgetik ezeket a fotókat. Abban azonban látható némi eltérés, hogy a nők

esetében jellemzőbb, hogy kikérik mások – jellemzően barátok, családtagok véleményét – mielőtt

nyilvánosságra kerül egy-egy profilkép.

Feltételezés szerint a nők profilképei jobban visszatükrözik személyiségüket, pontosabban fogalmazva

vélhetően nagyobb arányban gondolják úgy, hogy aktuális profilképük nagyobb mértékben kifejezi

egyéniségüket. Ez a várakozás beigazolódott: míg a férfiak közel fele, addig a nők mintegy

háromnegyede véli úgy, hogy profilképe nagyjából vagy teljes mértékben illik személyiségéhez.

8. táblázat: Ön szerint jelenlegi profilképe mennyire tükrözi személyiségét? – nemek szerint, N=267

egyáltalán

nem kevésbé részben nagyjából

teljes

mértékben összesen

férfiak 18% 8% 26% 26% 21% 100%

nők 6% 6% 16% 39% 34% 100%


Művészi önkifejezés

A feltevés az volt, hogy azokra a megkérdezettekre, akik akár jelenleg, akár korábban valamilyen

művészeti/vizuális képzésben részt vettek, jellemzőbb a művészi önkifejezés és affinitás a Facebook-on



történő tartalommegosztás, tartalomfogyasztás terén is. Elsőként megvizsgáltuk, hogy a közösségi

oldalon történő regisztrációt motiválta-e ez a tény: itt nem tapasztalható összefüggés. Figyelemreméltó

az is, hogy a képek, illetve videók feltöltési gyakoriságában sem tapasztalható összefüggés ebből a

szempontból. Vélhetően azok, akiknek van valamilyen művészettel kapcsolatos előéletük, több időt

szentelnek profilképük frissítésével, fotóalbumuk rendezgetésével, képek vagy videók feltöltésével. Az

eredmények azonban nem mutatnak szignifikáns összefüggést, azaz a művészeti előképzettség nem

befolyásolja azt, mennyi időt töltenek el képi tartalmaik frissítésével. Az sem jellemző, hogy a két

alcsoport között különbség lenne a tekintetben, hogy hány képük van Facebook-oldalukon. Előzetes

elvárás volt az is, hogy a képek megosztásának egyik motivációs forrása lehet saját alkotásaik

közzététele. Ez a feltételezés sem állta meg a helyét, ugyanakkor ez csak a motivációra igaz, a

gyakorlatra már nem. Ezt igazolja, hogy a művészeti képzésben részt vettek körében kétszer nagyobb

arányban találhatók azok, akik saját alkotást, művészi igényű képeket osztanak meg (45 vs 22%) és

nagyobb arányban vélik úgy, hogy a Facebook-on megosztott alkotásaikkal sikert értek el. Ennek

némiképp ellentmond, hogy nincs szignifikáns összefüggés abban, hogy a művészeti előképzettséggel

rendelkezők a Facebook-ra művészi munkák fórumaként, publikációs felületként tekintenének.

9. táblázat: Milyen mértékben jellemzi a következő: Sikert értem el Facebook-on megosztott művészeti

alkotásaimmal – művészeti előképzettség szerint, N=185

egyáltalán

nem 1 2 3 leginkább összesen

részt vett

művészeti

képzésben

54% 8% 16% 10% 12% 100%

nem vett részt

művészeti

képzésben

71% 12% 10% 4% 3% 100%


A fentiek igazak a profilképekkel kapcsolatban kialakított gyakorlatra is. Azok, akik vizuális/művészeti

képzésben részesülnek, vagy részesültek korábban nem változtatnak gyakrabban profilképet, mint

mások; nem befolyásolja őket kevésbé mások véleménye a feltöltendő kép kiválasztásakor;

szignifikánsan nincsenek nagyobb arányban köztük olyanok, akik saját szabadkézi, vagy digitális illetve

professzionálisan készült profilképpel rendelkeznének. Az is jellemző, hogy a művészeti előúttal

rendelkezők nem gondolják nagyobb arányban azt, hogy profilképük jobban kifejezi személyiségüket,

mint azok, akiknek nincs ilyen típusú tanulmányuk, érdeklődésük. Természetesen ezt a képet árnyalja,

hogy önbevalláson alapuló válaszokról van szó, a Facebook-on elérhető tartalmak vizsgálata más

eredményt mutathat. Ennek oka egyrészt statisztikai (csak a szignifikáns eltéréseket tekintve valós

különbségnek), aminek megbízhatósága elsősorban a minta nagyságán múlik. Nagyobb elemszámú

mintán feltehetően árnyaltabb különbségtételeket lehet megfogalmazni. Másrészt torzíthatja a képet az

is, hogy ki mit tekint művészi jellegű önkifejezésnek: ami valakinek művészi, másnak, más látásmóddal

rendelkezőnek természetes lehet – így a válaszok különbözősége már a kérdés értelmezésénél elveszhet.

Képmegosztási csoportok

Klaszteranalízis segítségével öt csoport alakult az alapján, milyen motivációk jellemzők esetükben

képmegosztási gyakorlatukat tekintve. Az öt csoport a következő:

1. Az első csoportba tartozók elsősorban a közös élmények dokumentálása; másodsorban

boldogságuk, örömük hirdetése; harmadsorban pedig szórakoztatás miatt osztanak meg képeket a

Facebook-on. E csoport aránya az érdemi válaszolók között 21%.

2. A második csoport tagjai a közös élmények dokumentálása mellett, ahhoz közel azonos mértékű

motivációs erővel alátámasztva törekszenek arra, hogy a megosztott képeken keresztül saját

személyiségüket fejezzék ki. E csoportba tartozók esetében erős motivációs érv a tetszeni vágyás

szempontja is. Arányuk az érdemi válaszolók között 15%.

70 Császár Lilla


3. A harmadik csoport karakterét tulajdonképpen egy szempont határozza meg: a csoporttagok

pusztán a beazonosítás céljából osztanak meg képet a közösségi oldalon. E csoport aránya az

érdemi válaszolók között 16%.

4. A negyedik klaszterbe azok tartoznak, akik jellemzően nem osztanak meg képeket, ők a

visszahúzódók, a passzív szemlélődők csoportja. E csoport aránya az érdemi válaszolók között

30%.

5. Végezetül az ötödik csoportba a negyedik klaszter tagjainak „ellenpólusai” kerültek be: azok, akik

gyakran osztanak meg képeket, és ezt igen sokrétű motivációs bázissal teszik. E csoport aránya az

érdemi válaszolók között 19%.

11. táblázat: Képmegosztási csoportok szocio-demográfiai háttere – N=258

élm

ény

-

meg

osz

tók

ön

kif

ejez

ők

ka

pcs

ola

t-

tart

ók

vis

sza

-

hú

zód

ók

ak

tív

ak

öss

zese

n

nem

férfiak 12% 8% 14% 45% 22% 100%

nők 26% 20% 17% 21% 17% 100%

életkor


17-18 évesek 23% 7% 16% 31% 23% 100%

19-22 évesek 20% 20% 10% 20% 29% 100%

legalább 23 évesek 27% 20% 17% 24% 12% 100%


Az élménymegosztók és önkifejezők csoportjában felülreprezentáltak a nők, a passzív visszahúzódók

körében pedig a férfiak. Jellemző, hogy a legfiatalabbak ez utóbbi klaszterben, míg a 19-22 évesek az

aktívak körében találhatók magasabb arányban.



6. ábra: Képmegosztási csoportok - klaszteranalízis, érdemben válaszolók, N=258

Összegzés

A kérdőíves felmérés megerősítette a korábbi Facebook-kutatások többségében megállapított offline to

online tendenciát (Lampe et al., 2006; Lampe et al., 2007; Back et al., 2010) mind a motiváció, mind a

Facebook-tevékenység elsődlegesen a való életben már meglévő kapcsolatok fenntartására, a

kommunikációs lehetőségek online kiterjesztésére irányul, háttérbe szorítva az ismerkedés, az új

ismeretségek szerzésének lehetőségét. Ezzel összefügg a Facebook reálisnak és hitelesnek mondható

közege és alapvetően közvetlen, baráti, többnyire pozitív és támogató jellege.

A felhasználók a Facebookot többé-kevésbé biztonságos közegnek érzékelik és gondolják, és a

Facebook-jelenlétre maguk is elsősorban, mint valós szociális térre tekintenek, hiteles és valós

kapcsolatokkal. A válaszolók közel háromnegyede nem tapasztalt semmiféle negatív hatást Facebook-

tevékenysége során, illetve annak következtében, valamint a megkérdezettek többsége megosztásaival

kapcsolatban jellemzően pozitív visszajelzést kap.

A tudatos használat vonatkozásában a vizsgálat nem mutatott szignifikáns különbséget sem az életkori

csoportok, sem a nemek között. Úgy látszik, a felhasználók ugyan érzékelik a magánélet sebezhetőségét

a Facebook nyilvánossága, valamint a digitális környezet kondíciói (perzisztencia, kereshetőség,

replikálódás, anonimitás – boyd, 2007; 2010) következtében, a Facebook-jelenlét szociális nyeresége

felülírja a lehetséges kockázatokat és veszélyeket.

72 Császár Lilla


A kérdőíves vizsgálat nyomán is megállapítható a vizualitás dominanciája a Facebookon zajló

kommunikációban, ahogyan a közösségi hálózatok a szociális interakció új színterévé, úgy egyúttal a

mindennapi vizuális fogyasztás közegévé váltak.

A felhasználók Facebookon töltött idejük jelentős, a chatelés után legnagyobb részét mások képeinek

nézegetésével, kommentálásával, képek feltöltésével, megosztásával töltik, több mint 60 százalékuk

legalább havonta tölt fel és oszt meg képeket profilján, de a Facebookon keresztül rendszeresen követett

weboldalakat, elsősorban kép- és videomegosztó oldalakat, webzineket is a vizualitás túlsúlya jellemzi.

A képek megosztása mögött húzódó legfőbb motivációt és indokot a felmérésben résztvevők a közös

élmények dokumentálásában látják. A közösen átélt örömök, a közösségi érzés erősítése a fényképezés

alapvető funkciója, e tekintetben a Facebook-képhasználat nem különbözik jelentősen a személyes

fotográfia korábbi hagyományos gyakorlatától.

A felhasználók legfőképpen a barát szerepkörében vesznek részt és kommunikálnak a Facebook-

közösségben, bevallásuk szerint a legnagyobb arányban a barátsággal kapcsolatos fotókat, barátokat,

baráti együttlétet és a barátokkal átélt közös élményeket megörökítő képeket osztanak és néznek meg a

Facebookon.

A Facebook-képhasználat feltételezett nem és kor szerinti várható eltéréseit a felmérés eredményei csak

részben támasztották alá. Korcsoportok szerint a 19-22 éves felhasználók rendelkeznek a legtöbb képpel

Facebook-profiljaikon. Az életkor növekedésével a Facebook-képhasználat alapján egyfajta

individualizációs folyamat figyelhető meg, amely során az önálló, független individuum kerül a

középpontba. Ez megmutatkozik a Facebookon közzétett képek szelekciójában is, a profilkép

kiválasztásában az idősebbek (19 év felettiek) esetében a saját döntés szerepe sokkal nagyobb, mint a

fiatalabbak esetében, akik döntését nagyobb mértékben határozzák meg külső szempontok is (például

barátok, családtagok véleménye).

A nők Facebook-profiljai több képet tartalmaznak, jóval gyakrabban osztanak meg, és gyakrabban

töltenek fel képeket és videókat, mint a férfiak és Facebook-on töltött idejük nagyobb részét teszi ki

profilképük frissítése, fotóalbumuk rendezgetése, illetve mások képeinek nézegetése, mint a férfiak

esetében. Nyíltabban vesznek részt a Facebook-közösségben, a férfiak között jóval nagyobb arányban

találjuk azokat, akik álnéven regisztráltak (11 vs 1%).

Ezt a különbséget a klaszteranalízis is megerősítette, az élménymegosztók és önkifejezők csoportjában

felülreprezentáltak a nők, a passzív visszahúzódók körében pedig a férfiak. Nők és férfiak Facebook-

használatának és képmegosztó gyakorlatának különbsége feltehetően összefügg egyrészt azzal a

hagyományos női szereppel, amely szerint a nők feladata a szociális háló építése és fenntartása, a

kapcsolatok ápolása, másrészt érzelmeik nyíltabb felvállalásával és kifejezésével, valamint erősebb

megfelelési vágyukkal és tetszeni akarásukkal külső megjelenésüket illetően. A képek megosztásának

motivációs háttere is különbözik a nők és férfiak között. Míg a férfiak körében nagyobb arányban

találjuk azokat, akik a státuszszimbólumok, anyagi javak megmutatása miatt töltenek fel egy-egy képet,

addig a nők körében főként az emocionális motivációs okok számítanak inkább. A kérdőíves felmérés

alapján e tekintetben szignifikáns különbség csak a párkapcsolat vonatkozásában állapítható meg (míg

a nők 41 százaléka, addig a férfiaknak csak 24 százaléka néz szívesen mások párkapcsolatáról

fényképeket), valamint abban, hogy a nők inkább kikérik és figyelembe veszik mások véleményét

képeik közzétételekor, mint a férfiak.

A bemutatott kérdőíves felmérés a Facebook képi tartalmaira irányuló elemzés, képtipológia alapját

képezi. A kutatás célja a közösségi hálón zajló vizuális kommunikáció exploratív felmérése volt, amely

első körben a Facebook-felhasználók képhasználati gyakorlatát kívánta feltárni. A kutatás második

szakaszában a kérdőívben hozzájárulók profiljainak képi tartalmaira irányuló képelemzés egyrészről

alkalmas az önbevallásos kérdőívre adott válaszok ellenőrzésére, pontosítására, árnyalására, másrészről

a képtipológia felállításával, a képelemzés módszereivel, további adatokkal szolgál majd a jelenség

feltárásához, a hipotézisek ellenőrzéséhez.

Jelenkori igényünk a képekkel alátámasztott valóságra és még inkább a képekkel felfokozott élményekre

a Facebook-képáradatában is megmutatkozik. Az egyre intenzívebb médiafogyasztás és a digitalizáció

elterjedése következtében a vizuális nyelv általánosan használt közlő nyelvvé lett, felértékelődött,



ismerete és használata nélkülözhetetlenné vált, felerősítve a vizuális kompetenciák fejlesztésének

szükségességét. A kutatás a fiatalok vizuális fogyasztását és kultúráját meghatározó képi világba való

betekintés révén irányt és feladatokat jelölhet ki a vizuális nevelés számára.

Szakirodalom

Back, M. D., Stopper J. M., Vazire, S., Gaddis S., Schmukle, S. C., Egloff B., Gosling, S. D. (2010):

Facebook Profiles Reflect Actual Personality, Not Self-Idealization. Psychological Science, 21 (3), 372–

374.

boyd, d., Ellison, N. B. (2007): Social Network Sites: Definition, History, and Scholarship. Journal of

Computer-Mediated Communication, 13, 210–230.

boyd, d. (2007): Why youth (heart) social network sites: the role of networked publics in teenage social

life. In: D. Buckingham (ed.) Youth, identity, and digital media. Cambridge, MA: MIT Press.

boyd, d. (2010): Social Network Sites as Networked Publics: Affordances, Dynamics, and Implications.

In Papacharissi, Z. (ed.): Networked Self: Identity, Community, and Culture on Social Network Sites.

39-58.

Facebook. Compani Info. Statistics. http://newsroom.fb.com/company-info (letöltve: 2015.10.15.)

Lampe, C., Ellison, N., Steinfield, C. (2006): A Face(book) in the crowd: Social searching Vs. social

browsing. Paper presented at the ACM Special Interest Group on Computer-Supported Cooperative

Work, Banff, AB, Canada.

Lampe, C., Ellison, N., Steinfield, C. (2007): A familiar Face(book): Profile elements as signals in an

online social network. In CHI 2007 Proceedings. New York, NY: ACM.

Mitchell, W. J. Thomas (1992): The Pictorial Turn. Artforum, 1992/3. 89-94. Magyarul: A képi fordulat.

Fordította: Hornyik Sándor. Balkon, 2007/11-12.

Szerző

Császár Lilla, PhD hallgató, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Oktatás és

Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola, Nevelésszociológia program, Pécs

74 Császár Lilla


Documents

VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ A FACEBOOK KÖZÖSSÉGI HÁLÓN …padi.psiedu.ubbcluj.ro/pedacta/article_5_2_6.pdf · received 9 november 2015 volume 5, number 2, 2015 5. kötet, 2. szám,