Upload
others
View
2
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
A követelménymodul megnevezése:
Számítógép javítása, karbantartása
dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor
A számítógép hardverelemei -
Tápegységek működése, szerelése,
karbantartása
A követelménymodul száma: 1174-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-002-30
A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA
1
A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK
MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA
ESETFELVETÉS-MUNKAHELYZET
Munkahelyén azt a feladatot kapja, hogy egy hibás számítógépet javítson meg. A
hibajelenség alapján a tápegység hibájára gyanakszik.
Állapítsa meg, hogy megfelelően méretezett, s megfelelő típusú tápegységet alkalmaztak-e
a javítandó számítógépben! Szükség esetén készítsen a konfigurációhoz illeszkedő helyes
méretezést.
Döntse el, hogy az egység javítása lehetséges-e, ahhoz kellő szaktudással rendelkezik-e! Ha
a javítás lehetséges, mérlegelje annak gazdaságosságát, a hibaismétlődés valószínűségét, a
javítás műszaki megbízhatóságát.
Amennyiben a javítás nem gazdaságos, cserélje ki a tápegységet! Készítsen karbantartási
tervet a tápegység karbantartásához!
SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM
A számítógépházban található áramköri elemek, részegységek speciális tápfeszültség-
ellátást igényelnek. Ennek jellemzőit vesszük sorra mindenekelőtt.
Feszültség: az elektromos hálózat Magyarországon 230 V-os 50 Hz váltakozó feszültséget
szolgáltat:
- A hálózati feszültség szinuszhullám jelalakú váltakozó feszültség, ám az elméleti
jelalakot módosítják a különböző zavarjelek, az egyes fogyasztók terhelési jellemzői.
- Feszültségértékként nem a csúcsfeszültséggel, hanem azzal az úgynevezett effektív
feszültségértékkel jellemezzük, amely egyenfeszültségként azonos idő alatt azonos
munkát végez (hőt termel), mint a váltakozó feszültség azonos rezisztens
fogyasztón. Ez a gyakorlatban 230 V-ként megadott érték. A csúcsfeszültség ennek
2 -szerese, mintegy 325 V.
- Az időben változó feszültség fontos jellemzője a másodpercenkénti periódusok
száma. Ennek mértékegysége a Hertz [Hz]. Az 50 Hz azt jelenti, hogy 50 teljes
(pozitív és negatív félhullámból álló) hullámperiódus zajlik le másodpercenként.
A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA
2
1. ábra. Hálózati feszültség jelalakja, jellemzői
Ezzel szemben elektronikai eszközeink jelentősen kisebb, ráadásul egyenletes (azaz időben
nem változó) feszültségszinteket igényelnek működésükhöz. A két rendszer közötti
különbség áthidalására alkalmazzuk a tápegységeket.
Több működési elv is kínálkozik a feladat megoldására:
- Feszültségosztás: ha meg tudjuk határozni, hogy a bemeneti feszültség milyen
hányadát igényli az eszköz, amely állandó áramerősséget vesz fel, akkor egyszerű
rezisztens feszültségosztó is képes lenne a táplálást megoldani. A gyakorlatban
azonban az átfolyó áram nagysága sok tényező miatt folyamatosan változik, így a
feszültség sem maradna állandó. Ez a megoldás nem kínál lehetőséget a váltakozó
feszültség egyenfeszültséggé alakítására sem. Az egyenirányítás oldhatja meg ezt a
gondot.
- Jelentős előrelepést jelentenek a lineáris stabilizált tápegységek. Ezekben egy
transzformátor segítségével a váltakozó feszültséget a szükséges érték közelébe
(annál némileg magasabb értékre) csökkentik, majd ezt félvezető eszközök
segítségével egyenirányítják. Az így kapott lüktető egyenfeszültséget nagy kapacitású
kondenzátorokkal simítják, és a pillanatnyi terhelést, a tényleges feszültséget figyelő,
visszacsatolt aktív áramköri megoldásokkal állandó értéken tartják. E megoldás
előnye a kiváló minőségű kimeneti feszültségszint. Ám hátránya, hogy az adott
pillanatban felesleges energiát valójában a félvezető eszközökön elfűti a rendszer,
így igen rossz a hatásfoka. Különösen akkor igaz ez a megállapítás, ha széles
terhelési tartományban kell megbízhatóan stabil feszültséget szolgáltatni. Ráadásul e
megoldás az alkalmazott kisfrekvenciás transzformátor miatt nagy, nehéz készüléket
eredményez, a méretet és a tömeget a hűtési igény tovább növeli.
- Sikeres megoldásként a kapcsoló üzemű tápegységek terjedtek el. Ebben a lineáris
tápegység működési elvét nagyfrekvenciás vezérléssel kombinálják.
A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA
3
A KAPCSOLÓ ÜZEMŰ TÁPEGYSÉG
A kapcsoló üzemű tápegység (switching-mode power supply, SMPS) működésének, részletes
elektronikai jellemzőinek, megoldásainak ismerete nem feladatunk, de főbb egységeit fel
kell ismernünk, értenünk kell. Ezeket mutatja be az alábbi ábra:
2. ábra. Kapcsoló üzemű tápegység blokkvázlata
Szükség van a hálózati feszültség galvanikus elválasztására a törpefeszültségű kimenetektől.
Ez érintésvédelmi szempontok miatt elengedhetetlen.
A váltakozó feszültséget egyenirányítással lüktető egyenfeszültségűvé alakítják, majd
simítják, szűrik.
Félvezető eszközökkel ezt a feszültséget kapcsolják rá kellő gyakoriságú megszakításokkal
(szakszerűbben négyszögjel formában) a transzformátorra. A kapcsolási frekvencia 30 kHz-
5 Mhz közötti, azaz igen magas a hálózati frekvenciához képest. E miatt, valamint a
négyszögjel fel- és lefutó élei miatt lehetséges a jelentősen kisebb fizikai méretű és tömegű
porvasmagos tekercsek alkalmazása transzformátorként, mely így megvalósítja a szükséges
galvanikus elválasztást is.
A tekercs szekunderoldalán megjelenő feszültségszintet nagy kapacitású kondenzátorokkal
simítják, a nagyfrekvenciás zavarjeleket szűrik.
Megfelelő visszacsatolás gondoskodik a vezérlésről, amely alapján a négyszögjel
frekvenciája folyamatosan változik a pillanatnyi terhelés függvényében.
Tudnunk kell azonban, hogy ez a módszer közel sem eredményez olyan stabil és folyamatos
feszültséget a kimeneten, mint a lineáris tápegységek. Ráadásul mind a betáplálási oldal,
mind a környezete felé meglehetősen sok zavarjelet keletkeztet.
A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA
4
SZABVÁNYOSÍTÁS
A számítógépek tápegységeivel kapcsolatos elvárásokat szintén szabványok rögzítik. Az ATX
tápegységre vonatkozó aktuális szabvány az ATX/ATX12V Power Supply Design Guide
version 2.2 névre hallgat. Ebből megismerhetjük a tápegység meghatározott méreteit,
rögzítési pontjait, a benne elhelyezendő ventilátor egyes jellemzőit. A számunkra fontosabb
elektronikai szempontokat is meghatározza a szabvány:
- a szolgáltatott feszültségszintek mértékét,
- az elvárt teljesítményszintet (kívánt áramerősséget) az egyes ágakban,
- a szükséges szolgáltatásokat,
- a csatlakozótípusokat.
Jelenleg ötféle feszültséget követelünk meg a tápegységtől. Azonban mint láttuk, abszolút
pontosság nem elérhető a kapcsoló üzemű tápegységekkel, így a szabvány meghatározott
tűrésekkel adja meg ezeket.
Ág neve Tűrés Feszültség értéke
Mértékegység Min. Nom. Max.
+12V1 ±5% +11,40 +12,00 +12,60 V
+12V2 ±5% +11,40 +12,00 +12,60 V
+5V ±5% +4,75 +5,00 +5,25 V
+3,3V ±5% +3,14 +3,30 +3,47 V
-12V ±10% -10,80 -12,00 -13,20 V
+5VSB ±5% +4,75 +5,00 +5,25 V
Látható, hogy +12 V-on két ág található. Valójában ennél több is lehet, nagy teljesítményű
tápegységek esetén három, esetleg négy +12 V-os ágat is találunk. Ennek oka, hogy egyre
több egység igényli e magasabb feszültséget. Ugyanakkor a +5 V szerepe (aminek
bevezetése hajdan a TTL áramkörök miatt kiemelt jelentőségű volt), mára csökkent, de
például az USB felületek is ezt a feszültséget szolgáltatják a csatlakozón keresztül. A
nagyobb integráltságú, egyre kisebb fizikai méretű félvezetők egyre kisebb feszültségen
működnek. Ezért jelent meg a 3,3 V is, amit a RAM modulok mellett az AGP portos
videovezérlők is használtak.
Ugyanakkor szükséges ezeknél kisebb feszültségértékek előállítása is. Erre minden
alaplapon látunk példát, a kondenzátorok és teljesítménytranzisztorok jelenléte erre utal.
A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA
5
3. ábra. Az alaplapon található tápfeszültség-előállítást szolgáló alkatrészcsoport
Talán feltűnt, hogy az előző modulfüzetben már megismert feszültségértékek közül a
táblázat a -5 V-t nem is tartalmazza. Ennek oka, hogy ezt ma már nem használják (az ISA
busz eszközei használták legtovább, de ilyet már ATX-es alaplapon nem találunk). A -12 V-
os ág jelentősége is csökkent, egyes tápegységek már ezt sem szolgáltatják.
Ha egy régebbi számítógépet bontunk meg, azt tapasztaljuk, hogy vagy a tápegységre
szerelték a gép be/kikapcsolóját (IBM PC), vagy az előlapi kapcsolóhoz vezet többszörösen
szigetelt négyeres vezeték (AT). Ennek oka, hogy ezekben a készülékekben a be/ki-
kapcsolók valóban a hálózati feszültség kapcsolását végezték el. Ez előny a
környezettudatosság (hisz így nincs készenléti teljesítményfelvétel) és a biztonság (a
hálózati áramimpulzusoktól, így a villámterhelésektől is galvanikusan elválasztottuk az
eszközt) szempontjából. De a hálózati feszültség gépen belüli vezetgetése érintésvédelmileg
nem szerencsés, és a meghibásodott vezetékszigetelés a törpefeszültségű egységek
tönkremenetelét is előidézheti.
Az ATX tápegységek más megoldást tartalmaznak. Szolgáltatnak két vezérlőjelet.
A „Power Good” („tápfeszültség megfelelő”) vezetéken a tápegység csupán tájékoztatja az
alaplapot arról, hogy üzemszerű feszültségszinteket szolgáltat valamennyi kimenetén. Ennek
a számítógép indításakor a jelentősége az, hogy amíg e vezetéken meg nem jelenik a logikai
magas szint (+5 V), addig a gép nem indul el. Ez egyúttal a hibafeltárás diagnosztikai
eszköze is, hisz ha működésképtelenség esetén a tápegység ellenőrzésekor itt nem mérhető
a megfelelő jelszint, azonosítottuk a tápegységet mint a hiba forrását. Üzem közbeni
jelentőségét az adja, hogy a hálózati feszültség kiesése vagy valamely ág túlterhelődése
(zárlata) esetén szintén alacsony logikai szintre (0 V) kerül a vezeték, így a számítógép leáll
(helyesebben megszakad a működése), a további károsodás ezzel elkerülhető.
A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA
6
4. ábra. Szabványos tápegység
Megváltozott a számítógép indításának módja is. Az AT gépektől eltérő megoldás, hogy a
tápegység feszültség alatti helyzetében folyamatosan szolgáltat +5 V-ot az SB (standby,
készenlét) vezetéken az alaplap számára. A BIOS-ban meghatározható, hogy ebből mely
egységek részesüljenek. Így ennek segítségével a hálózati kártya számára is állandó
készenlétet tarthatunk fenn, ami a hálózati adatforgalom meghatározott jelére képes a
számítógép élesztésére.
A szokásos élesztési folyamat is erre a feszültségellátásra épül. Az előlapon elhelyezett
kapcsoló csupán egy meghatározott impulzust szolgáltat, tényleges kapcsolást a tápegység
vonatkozásában nem végez.
De — bár továbbra is megtalálható az alaplapokon az akkumulátor egyes áramkörök
működtetéséhez (pl. óra) — ma már nem találkozunk a lemerült akkumulátorok
problémájával szintén a készenléti feszültségszolgáltatás következtében.
Csatlakozók
A különböző egységek számára többféle csatlakozón keresztül juthatnak el a szükséges
feszültségek. Rendszerint egy rányomtatott kóddal is azonosítják ezeket, de alakjuk úgy van
megtervezve, hogy más eszközhöz vagy helytelen pozícióban ne lehessen csatlakoztatni
tévedésből. Ezek közös jellemzője, hogy a vezetékek színezése meghatározott.
Ugyanakkor az egyes csatlakozókhoz meghatározott áramerősség-értékek is társulnak,
amelyeknél nagyobb terhelést üzemszerűen károsodás nélkül nem viselnek el. E miatt
szükséges egyes csatlakozókban az ugyanahhoz az ághoz csatlakozó több vezeték
csatlakoztatása.
A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA
7
Alaplapi csatlakozók
AT gépek esetén két csatlakozó szolgált az alaplap tápellátására: P8 és P9. Ezek egyforma
kialakításúak, így sajnos — az alapelvtől eltérően — felcserélhetők. Helyes pozíciójuk, ha a
fekete vezetékek egymás mellé kerülnek. Helytelen csatlakoztatásuk az alaplap
meghibásodását okozza.
5. ábra. AT alaplapok feszültségellátása a P8, P9 csatlakozón, alul a foglalattal
ATX alaplapok esetén a fejlődés során két megoldással találkozhatunk a gyakorlatban.
Eredetileg 20 érintkezős (pin) csatlakozót (P1) alkalmaztak az alábbi kiosztásban (az ábrán
az egyes pinekhez rendelt színek a vezetékek szabványos színösszeállítása szerint):
6. ábra. 20 tűs alaplapi csatlakozó
A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA
8
7. ábra. 20 tűs csatlakozó kiosztása, színhelyes ábrázolással
A növekvő áramigény és a csatlakozó 10 A/pin maximális terhelhetősége miatt a csatlakozó
24 érintkezősre nőtt. Ennek kiosztása:
8. ábra. 24 tűs alaplapi csatlakozó
A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA
9
9. ábra. 24 tűs alaplapi csatlakozó kiosztása színhelyes jelöléssel
Mindkettőre igaz, hogy csak egy módon (tájolással) csatlakoztatható. Ezt a rajta elhelyezett
fül mellett az egyes pinek alakjának kialakítása is biztosítja.
10. ábra. A helyes csatlakoztatást a megfelelő kialakítással segítik
A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA
10
Amennyiben modernebb alaplapunk 24 tűs csatlakozást igényelne, de a tápegység csak
20 tűs csatlakozóval szerelt, három lehetőség közül kell választanunk:
- A 20 tűs mellett található egy 4 tűs csatlakozó (24 jelzéssel), mely kiegészíti a
csatlakozósort, ennek csatlakoztatása megoldja a gondot. Azonban ez nem azonos
sem kiosztásában, sem geometriai méreteiben a CPU külön tápellátására szolgáló
más csatlakozókkal, ne erőltessük azokat ide!
- Mivel e négy érintkező az alaplapon egyébként össze van kötve a többi, azonos
feszültségszintet szolgáltató érintkezővel, így megkísérelhetjük ezek nélkül is
üzemeltetni az alaplapot. Mint már említettük, a kiegészítő 4 kontaktus csak a
névleges túlterhelés miatt került bevezetésre. A számítógép mindenképpen el fog
indulni, és ha nem üzemeltetjük tartósan teljes terhelési szinten, esetleg eleve
csekélyebb teljesítményű konfigurációról (pl. kisebb processzort alkalmazva) van szó,
hosszú távon is biztosítható így a használat.
- Végső esetben azonban rákényszerülhetünk a tápegység cseréjére. Ez egy biztos, ám
drága megoldás.
Előfordulhat az ellentétes probléma is: egy 20 tűs csatlakozással ellátott alaplapú
számítógépben tápegységet cserélünk, és ennek nem kellően gondos megválasztása miatt
azon 24 tűs csatlakozó található. Ilyenkor célszerű átalakító használata.
Kiegészítő tápfeszültség csatlakoztatásra szolgálnak a 4 pólusú P3, (CPU1, CPU2) jelű
csatlakozók. Ezeket (a szükségeseket) az alaplap leírása szerint csatlakoztassuk. Kiosztásuk:
11. ábra. Kiegészítő tápellátás csatlakozója
Léteznek 6, illetve 8 tűs, szintén csak +12 V szolgáltatására szolgáló csatlakozók részben
egyes alaplapok, részben videokártyák számára. A régebbi ATX tápegységek pedig egy, az
AT alaplapi csatlakozóhoz hasonló, 6 tűs csatlakozóval is rendelkeznek, ám ezt újabb
alaplapok nem igénylik — de tudjunk róla, hogy ennek kiosztása AT alaplapok
csatlakoztatására nem alkalmas.
A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA
11
Háttértárak csatlakoztatása
A perifériák csatlakoztatására három típus szolgál. A párhuzamos ATA eszközök a
köznyelvben „molex”-nek (P4) nevezett csatlakozót alkalmazzák. (Az elnevezés akként téves,
amint a Jeep is csupán egy gyártó, mégis gyakran a terepjáró szinonimájaként alkalmazzák.)
E négytűs csatlakozó + 5 és +12 V-ot szolgáltat:
12. ábra. 4 tűs perifériacsatlakozó
Ennek kisebb méretű és terhelhetőségű változata (P6) (a flopik csatlakoztatására néhol még
fellehető):
13. ábra. 4 tűs csatlakozó flopihoz
A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA
12
A soros ATA csatlakozású eszközök által alkalmazott csatlakozó kialakításának geometriája
biztosítja a helyes illesztést:
14. ábra. SATA eszközök tápcsatlakozója
Ugyanakkor előfordul, hogy a szükségesnél kevesebb ilyen található az egyes ágakon. Erre
megoldás a P4 csatlakozóhoz gyártott átalakító:
15. ábra. SATA eszköz tápellátása átalakítóval
Ez annak ellenére megoldást jelent, hogy nyilvánvalóan nem szolgáltatja a +3,3 V-os
feszültséget. Azonban a SATA eszközök ezt maguk is képesek a +5 V-os ágból generálni.
A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA
13
A TÁPEGYSÉG ELLENŐRZÉSE MÉRÉSSEL
Több ok miatt is gyanakodhatunk a tápegység vagy a hozzá tartozó vezetékezés,
csatlakozások hibás működésére:
- A számítógép nem indul el, „életjelet” sem ad.
- A számítógép megkezdi a bootolást, de azt megszakítva kikapcsolt állapotba kerül.
- Egyes egységek hiányát jelzi a gép (pl. a háttértárolókat nem érzékeli, azok
érezhetően nem kapják meg a szükséges tápfeszültséget).
- A számítógép tartós működés közben leáll, és nem is indítható újra, csak hosszabb
idő elteltével.
- Fény- és hangjelenségek a tápegység tájáról, majd a számítógép leállása.
A hibajelenség pontos behatárolására, feltevésünk ellenőrzésére végezzünk ellenőrző
méréseket.
Feszültség alatti munkavégzés során minden esetben körültekintően tartsuk be az
érintésvédelmi és balesetmegelőzési előírásokat!
Készítsük elő a szükséges mérőeszközöket, mérőzsinórokat.
Ha rendelkezünk megfelelő teszterrel, használjuk azt, hisz így minden egyes ágon azonnal
megbízható mért értéket olvashatunk le.
16. ábra. Tápegység ellenőrzése teszter segítségével
Szükségünk lesz 2 db digitális multiméterre, valamint mérőcsúcsokkal szerelt
mérőzsinórokra. Áramerősség méréséhez a csatlakozótípusnak megfelelő mérőátalakító
eszközt használjunk.
A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA
14
A számítógép legyen kikapcsolva és áramtalanítva. A számítógépházat a már ismert módon
bontsuk meg. Helyezzük feszültség alá az eszközt, és elsőként ellenőrizzük a „Power Good”
jelet.
A jel értékének a logikai magas szintnek megfelelő, 3,5-5 V közötti értékűnek kell lennie.
Amennyiben nulla közeli értéket tapasztalunk, elkerülhetetlen a tápegység kiszerelése, erre
még visszatérünk.
Rendszeresen előforduló alattomos hiba, ha tartós üzem közben áll le a számítógép. Ennek
oka a tápegység tartós túlterhelése vagy nem elégséges hűtése, amely miatt a tápegység
önvédelemből (túláramvédelemi vagy hővédelmi áramkörének jelzése alapján) beszünteti
tevékenységét, és csak az üzemi viszonyok normalizálódása után hajlandó ismét munkába
állni. Az üzemi hőmérséklet elérése is lassabb kikapcsolt állapotban, hisz a ventilátorok sem
vezetik el a már felhalmozódott hőmennyiséget.
A terhelés ellenőrzésére üzemi körülmények között végezzünk méréseket, ennek során a
számítógép működtetése közben ellenőrizzük az egyes feszültségszintek meglétét
valamennyi ágon. Az ismertetett táblázatban szereplő értékeknél nagyobb eltérés szintén a
tápegység hibáját vetíti előre.
Valamely megtáplált eszköz túlzott áramfelvételére gyanakodjunk, ha az az elvárhatónál
jobban melegszik, rendellenes hangokat hallat. Gyanúnk megerősítésére mérhetjük az
eszközön átfolyó áram nagyságát is, s ezt összevethetjük annak a gyártótól beszerzett
műszaki paramétereivel. A mérőkapcsolást csak a számítógép kikapcsolt, áramtalanított
állapotában állítsuk össze.
A mérőkapcsolás megbontásához, valamint az eszköz rendszerből történő kiiktatásához
szintén csak a számítógép kikapcsolása, majd áramtalanítása után lássunk neki. A
számítógép újraindításával ellenőrizzük az üzemszerű működést. Ha az ekként helyreállt,
gondoskodjunk az előzőleg kiiktatott eszköz szükség szerinti pótlásáról.
Ha a hirtelen leállás után egyáltalán nem indul újra a rendszer, s a „Power Good” jel sem
jelenik meg, gyanakodjunk a tápegységbe épített műszerbiztosíték kiolvadására.
Előfordulnak kontaktus- (érintkezési) hibából adódó problémák is. Ezek forrása az egyes
csatlakozó felületek oxidálódása, esetleg az olyan ágakban, ahol több csatlakozó van
felfűzve, a csatlakozón belüli toldás hibája. Néhány tápegységben a felesleges kábeleket
elkerülendő, már a tápegységhez is csatlakozón keresztül kapcsolódik a kábelköteg, ez is
hibaforrás lehet. Ezek a hibák meglehetősen ritkák, és a vezetékek, csatlakozók módszeres
átmozgatásával megszüntethetőek. Ha a hiba visszatérő, lehetőleg az ág elején található
csatlakozót alkalmazzuk, illetve többszöri újracsatlakoztatás már elegendő a kontaktus
helyreállásához. Végső esetben (ha szemmel láthatóan korrodált a csatlakozófelületek
valamelyike) alkalmazhatunk kontaktusjavító spray-t is.
A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA
15
A TÁPEGYSÉG MEGBONTÁSA, HIBAFELTÁRÁS, MÉRÉS, AZ ALKATRÉSZEK
CSERÉJE
Amennyiben a tápegység rendellenes működését vagy működésképtelenségét állapítottuk
meg, azt szereljük ki a számítógépházból.
A tápegység kiszerelése előtt szüntessük meg az eszköz elektromos hálózati csatlakozását,
majd tartsuk pár másodpercig benyomva a készülék bekapcsológombját, ezzel süssük ki a
tárolt elektromos töltést a tápegység kondenzátoraiból!
Bontsunk le valamennyi tápcsatlakozást, ellenőrizzük, hogy a kábelezés könnyen
kiemelhető, szükség esetén a kábelkötegelőkből fűzzük ki a tápfeszültség-vezetékeket.
Természetesen a jó kontaktus megkívánja a csatlakozások szoros kapcsolódását, így azok
megbontása néha nagyobb fizikai erőt kíván (pl. alaplapi és P4-es csatlakozók). Annak
érdekében, hogy elkerüljük a rángatással járó károsodást, a csatlakozó foglalatának
környékét egyik kezünkkel megtámasztva, a másik kezünkkel a csatlakozót ide-oda
mozgatva oldjuk. Egyes csatlakozóknál szükséges a biztosító fül előzetes oldása (pl. P1).
Ezt követően távolítsuk el a tápegységet rögzítő csavarokat, majd emeljük ki a hibás
tápegységet a számítógépházból.
Ennek megbontása a süllyesztett fejű csavarokkal lehetséges. A fedél eltávolítása után
mindenekelőtt szemrevételezéssel ellenőrizzük az egységet. Számos hiba feltárható így,
illetve számba vehetjük a karbantartási feladatokat is:
17. ábra. A tápegység belsejében az átáramoltatott levegőből porlerakódás keletkezik
- Figyeljük meg a porlerakódás mértékét, eloszlását.
- Vegyük észre az egyéb idegen, nem odavaló anyagokat.
- Fedezzük fel a túlzott hőhatás (égés, elszíneződés) nyomait.
- Vegyük észre, ha valamely alkatrész megjelenése (ezek rendszerint az elektrolit-
kondenzátorok) rendellenes (felpúposodott, szétrobbant).
A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA
16
Portalanítsuk a tápegység belsejét, távolítsuk el az idegen anyagokat. Ha valamely alkatrész
feltűnően sok, vagy kirívóan kevés port hordoz, szintén működési rendellenességre utalhat.
Ugyanis a por az elektrosztatikus feltöltődés miatt ülepszik ki a levegőből, tapad meg a
felületeken. Ennek hiánya az adott alkatrész nem működő voltára utal.
Nem ritka a rossz hűtés miatt túl magas hőmérsékleten használt tápegységek
meghibásodása. Ennek egyik oka, hogy a számítógépház belsejéből a tápegység az eleve
már (pl.: a processzor által) felmelegített levegőt szívja ki, amely így kisebb hőátadást tesz
lehetővé. Ez ellen azzal védekezhetünk, ha kiegészítő ventilátorral segítjük a számítógépház
hűtését.
A másik ok a tápegység ventilátorának meghibásodása lehet. A modern tápegységekben
ezek vezérlése fordulatszámuk változtatásával a hőmérsékleti viszonyok függvényében
történik. Rendszerint nem a szabályozás hibásodik meg, hanem a ventilátor. Bár a
ventilátorokkal külön modulfüzetben részletesen is megismerkedünk, röviden a
leggyakoribb hibajelenségek:
- A motor tekercselése megszakad, így teljesen működésképtelenné válik.
- A motor tekercselése zárlatos lesz, ez fokozott áramfelvétellel és ezzel együtt
melegedéssel jár, és végül ez is teljes működésképtelenséghez vezet.
- A ventilátor lapátjain vagy a hozzá tartozó felületeken lerakódott por, egyéb
szennyeződés mennyisége olyan nagy, hogy az már a szabad forgását akadályozza.
- A csapágyazás (általában csúszócsapágy) megszorul, ezzel lassítja, esetleg meg is
állítja a lapátok mozgását.
- A vezérlőelektronika meghibásodása, a tápfeszültség elvesztése.
A ventilátor csatlakoztatása forrasztással történik, megfelelően előmelegített
forrasztópákával forrasztjuk ki, majd oldjuk a rögzítő csavarokat is a kiszereléséhez.
Portalanítás után ellenőrizzük működőképességét. Ehhez használjunk változtatható
feszültségű labor tápegységet. Alakítsuk ki a mérőkapcsolást, elmozdulás ellen rögzítsük a
vizsgált eszközt. Fokozatosan növeljük a ventilátorra kapcsolt feszültséget, közben figyeljük
meg a felvett áramot. Mintegy 2 V körül meg kell indulnia a forgásnak. Az átfolyó áram
nagysága néhány 10 0mA lehet legfeljebb, hiszen — mérettől függően — ezek a ventilátorok
1-10 W teljesítményűek. A rendellenes zajok vagy az elégtelen forgási sebesség — a növelt
feszültség mellett — meghibásodásra, kopásra utal. Tekintettel a ventilátorok árára, aligha
érdemes ezek javításával bajlódni. Ráadásul az ettől várt eredmény, összevetve a
sikertelenség kockázatával, illetve az ezzel járó ismételt javítás költségével (és a felhasználó
szempontjából: bosszúságával), csekély.
A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA
17
18. ábra. A tápegység kiszerelt ventilátora, és a forrasztott csatlakozás
Csere esetén az eredetivel megegyező típus beszerzése szinte lehetetlen, épp filléres
alkatrész jellege miatt. Cseredarabot a méret és az ehhez társuló rögzítési pontok alapján
válasszunk, de ellenőrizzük, hogy megfelelő légszállításra képes, 12 V névleges feszültségű
legyen. Lehetőség szerint „csendes” típust keressünk (sok esetben ezt a szervizben fellelhető
másik hibás tápegységből is kibonthatjuk — természetesen ehhez a megrendelő
tájékoztatása, hozzájárulása is szükséges). A csendesség a csapágyazás, valamint a lapátok
geometriai kialakításának függvénye.
Végső esetben szükség lehet a kopott csapágyazású ventilátor javítására is. Ez esetben
távolítsuk el a csapágy fedelét. Rendszerint ezt egy, a ventilátor műszaki adatait tartalmazó
matrica takarja. Eltávolításakor ügyeljünk visszaragaszthatóságra. A csapágyba egyetlen
csepp varrógépolajat tegyünk, és mozgassuk néhányszor körbe a lapátokat. Gondoskodjunk
a pormentes lezárásról, próbaüzemmel győződjünk meg a javítás sikeréről. Ám az ilyen
berendezéstől hosszú távú sikert ne reméljünk.
A pillanatnyi nagymértékű túlterhelés vagy a hálózati feszültségben induló áramimpulzus
okozhatja a tápegység biztosítékának kiolvadását. Ez egy utolsó védelmi vonalnak szánt
biztonsági intézkedés, így nem is feltétlenül található meg mindegyik tápegységben. Ha van,
akkor is rendszerint forrasztással rögzítik, hogy elkerülhető legyen a foglalatból történő
kiesése. (Ez is utal a csere esetlegességére, ritkaságára.) Ha ennek kiolvadását észleljük (a
szál eltűnése vagy egyszerű ellenállásmérés során), akkor kiforrasztását követően állapítsuk
meg névleges értékét. Két adatra lesz szükségünk:
- névleges feszültség: rendszerint 250 V.
- névleges áram: például 6 A.
A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA
18
19. ábra. A tápegység védelmét szolgáló olvadóbiztosító
Csak az eredetivel egyező értékűt szereljünk be. Amennyiben a biztosíték többször kiég, úgy
a tápegység olyan hibáját kell feltételeznie, aminek javítása meghaladhatja tudását.
Még egy javítási esetre szolgálhatunk megoldással. Gyakori meghibásodási ok, hogy a meleg
környezet miatt a kevésbé jó minőségű elektrolitkondenzátorok hibásodnak meg:
kiszáradnak, vagy épp ellenkezőleg, oldaluk felpúposodik, esetleg fel is robbanhatnak.
Ha egyértelmű jelek alapján tudjuk azonosítani a hibás alkatrészt (ezek a nagy kapacitású
elektrolitkondenzátorok a képen látható kivitelű, nagyméretű, hengeres alkatrészek), azt
forrasszuk ki, távolítsuk el a nyomtatott áramköri lapról! A rajta található (vagy a nyomtatott
áramköri lapról leolvasott) feliratokról állapítsuk meg típusát, jellemző paramétereit.
Legalább az alábbiak megfejtése (leolvasása) szükséges:
- A kapacitás értéke: ezt mikro Faradban (µF, esetleg uF jelzéssel) adják meg, jellemző
értéke 50 000 és 200 000 közötti, de ez a tápegység méretezésétől függő egyedi
adat.
- Működési feszültség: a számítógép-tápegységek törpefeszültségű áramköreiben
rendszerint legalább 32 V-ra méretezett kondenzátorokat alkalmaznak.
- A kivezetések polaritásra utaló jelzése.
Kizárólag az eredetivel egyező elektronikai paraméterű, és a beépíthetőség érdekében azzal
— különösen a lábak elhelyezkedése és távolsága tekintetében — egyező fizikai méretű
alkatrészt alkalmazzunk a csere során!
A cserealkatrész beépítése, beforrasztása során különös gonddal ügyeljünk a helyes
polaritásra, ennek felcserélése rövid úton hang- és fényjelenségek, valamint legalább a
cserélt alkatrész tönkremenetelének forrása. Segítségként a nyomtatott áramköri lapon
minden esetben jelzik a pozitív pólus helyét.
A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA
19
A javítást követően próbaüzemmel kell ellenőriznünk a tápegység megfelelő működését. Ezt
ne a számítógépbe visszaszerelve végezzük, így elkerülhető, hogy hibás munkavégzésünk
további hibákat okozzon. Az ellenőrzés lépései:
- A mérőkapcsolás megtervezése
- A mérőkapcsolás összeállítása
- A tápegység elindítása
- Üresjárati ellenőrzés
- Terhelés alatti ellenőrzés
A mérőkapcsolás megtervezése és összeállítása során az egyes ágakban elvárható
feszültségszinteket kell mérnünk a már ismertetett elvek szerint.
Ennek teljesüléséhez − mivel a tápegység nincs beépítve − gondoskodnunk kell annak
„elindításáról”, azaz szimulálnunk kell a bekapcsolás folyamatát. Ez AT tápegységek esetén
üresjáratban nem lehetséges, csak megfelelő műterhelésekkel. Az ATX tápegységeknél
viszont tudunk üresjárati feszültségeket is mérni.
Feszültség alatti, megbontott eszközben végzett mérés mindig különös odafigyelést, az
érintésvédelmi és biztonsági szabályok maradéktalan betartását követeli meg.
Helyezzük hálózati feszültség alá a tápegységet. Az alaplapi csatlakozó megfelelő pontjait
kell rövidre zárnunk:
- A 20 pines csatlakozó 14. tűjét vagy
- a 24 pines csatlakozó 17. tűjét kell alacsony potenciálra hozni.
Az említett vezetékek rendszerint zöld szigetelésűek (de a tápegység adattábláján a PS_ON
jelzéshez társított vezetékszínt ellenőrizzük!), a nulla potenciál pedig fekete vezetéket jelent.
A rövidzárat mérővezetékkel idézhetjük elő.
Érzékelnünk kell a tápegység ventilátorának beindulását, és elvégezhetjük az egyes ágakhoz
tartozó feszültségszintek mérését. Üresjáratban sem haladhatja meg ez − a tűréshatárt is
figyelembe véve − a megengedett maximális feszültséget.
A tápegység áramtalanítása után a névleges terhelhetőség felének megfelelő műterhelést
csatlakoztassunk az egyes ágakhoz (egyszerre valamennyihez). Ennek méretezésére szolgál
az alábbi példa:
A mérendő tápegység egyik 12 V-os ága névlegesen 18 A. A tervezett áramerősség tehát
9 A.
Ennek megfelelően: R = I
U=
A
V
9
12~ 1,33Ω
A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA
20
Azonban a műterhelések fontos jellemzője az elfűtendő (disszipált) teljesítmény
meghatározása is: P = U * I = 12,6 V * 9 A = 113,4 W. Látható, hogy ennek számolásakor a
tűrés szerinti legmagasabb feszültségértéket vettük alapul, de még e mellett is legalább 10%
tartalékkal számoljunk. Így a helyesen megválasztott érték legalább 125 W terhelhetőségű
műterhelés.
Az egyes feszültségek mérése, az adatok rögzítése a már ismert módon történjen. Mérés
közben figyeljük a tápegység ventilátorának működését (magasabb fordulatszámon kell
üzemelnie rövid idő után), valamint a kiáramló levegő hőmérsékletét.
A tápegység egyéb elektronikus hibáinak kijavítása nem tartozik e szakma művelőjének
tevékenységi körébe. Ahhoz sem kellő elméleti, sem gyakorlati ismeretekkel nem
rendelkezik.
Az ez iránt érdeklődő olvasónak ajánljuk figyelmébe a 33 522 01 0000 00 00 Elektronikai
műszerész, illetve az 54 481 03 0010 54 02 Informatikai műszerész szakképzéseket.
Rendszerint a leírtnál nagyobb javítás nem is gazdaságos, figyelembe véve az eszközök
tervezett üzemidejét, valamint a változó feszültség- és csatlakozóigényt a kiszolgálandó
eszközökben. Bár a javított tápegység működése hosszabb időre megoldást jelent, az egyes
javítások előtt mérlegeljük, hogy a meghibásodás a tartós rossz üzemi körülmények közötti
működtetés rovására írható-e. Ez esetben ugyanis ismétlődő meghibásodásokra kell
számítanunk. Lehetőség szerint gondoskodjunk az eszköz működtetési környezetének
javításáról, vagy legalább tegyünk erre javaslatot.
A TÁPEGYSÉG TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRETEZÉSE, TÁPEGYSÉGVÁLASZTÁS
A meghibásodások gyakori oka - mint láttuk - a tartós túlterhelés, az e miatti melegedés.
Mind a konfigurációba beépített, mind a csere alkalmával kiválasztandó tápegység esetén
kövessük az alábbi méretezési eljárást:
Határozzuk meg a konfiguráció alapján a maximális teljesítményfelvételt az egyes
részegységek vonatkozásában:
- Alaplap: a műszaki dokumentáció szolgál információval, vagy interneten keresztül a
tesztértékek. Nem véletlenül vannak egyes áramköri elemeken külön passzív, néha
aktív hűtések. Jellemző érték lehet a 40-100 W.
- Processzor: a műszaki adatok között találhatunk jellemző és maximális értéket is,
utóbbit vegyük figyelembe (pl.: Intel E7600 processzor esetén 120 W, és ne tévesszen
meg bennünket a TDP értékként megadott 65 W-os érték).
- Videokártya: igen széles teljesítménytartományt tapasztalhatunk, előfordul, hogy
külön tápegységet is igényelhet az eszköz. Szokásos, hogy kiegészítő
tápcsatlakozóként a perifériáknál alkalmazott 4 tűs csatlakozót kell alkalmaznunk.
Így jellemző értékként 30-100 W-tal számoljunk.
- Egyéb csatolókártyák: a hang-, tuner- és más csatolókártyák teljesítményigénye
jelentősen szerényebb, mintegy 10-15 W-os átlagos értékkel kalkulálhatunk.
A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA
21
- Háttértárak: mind az optikai meghajtók, mind a merevlemezes háttértárak
teljesítményét 15 W/darab értékkel érdemes becsülni.
- Egyéb fogyasztók: ilyen lehet az USB-n szolgáltatott áram, amely szabvány szerint
kimenetenként maximum 1000 mA. Ez nyolc USB csatlakozó esetén már jelentős,
40 W teljesítményt jelent.
Az így kapott értékeket összegezzük. Gondoljunk a méretezés során a tervezett bővítésekre
is. Javasolt kellő teljesítménytartalék képzése, ez legalább 20% legyen.
A kereskedelemben számos típus kapható. Vásárlás előtt ne csupán a kiszámolt
teljesítményigény, hanem az egyes gyártók független tesztekkel (ilyet számos informatikai
szaklap készít, ezek interneten is szép számban elérhetőek) alátámasztott megbízhatósága
is legyen szempont. Természetesen a gazdasági lehetőségek, az ár is meghatározó.
Azonban ne feledjük, hogy a tápegység meghibásodása valamennyi hozzá csatlakoztatott
egységet is tönkreteheti, mely így igen jelentős anyagi, és a háttértárak miatt adatbiztonsági
kockázat is.
20. ábra. Tápegység adattáblája
TANULÁSIRÁNYÍTÓ
A „Szakmai információtartalom” részben leírt sok ismeretet most értelmezzük az eredeti
kérdéseink „Esetfelvetés—munkahelyzet” tükrében. Lapozzon vissza, és olvassa el ismét a
kérdéseket!
Ha szükségesnek érzi, olvassa újra a tananyagot is, bár erre sort keríthet részenként, az
egyes kérdésekre keresett válaszok során is. Ha szükségesnek találja, vagy a téma egyes
részei alaposabban is érdeklik, internetes forrásból számos kiegészítő és értelmező
ismeretre tehet szert. Különösen fontos az egyes eszközök működésének fizikai alapjait
megérteni, a hozzá tartozó fizikai ismeretek elsajátításához használja az internetes
forrásokat!
A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA
22
Fontos! Soha ne arra törekedjék, hogy szó szerint tanulja meg a tananyag egyes részeit. Az
informatika gyorsan fejlődő tudomány, így az összefüggések megértése és ezek alapján a
gyakorlatban felbukkanó újabb technológiák rendszerbe illesztése a feladata.
Keressen választ tehát kérdéseinkre, de nézze meg azt is, hogy ennek mi a helyes sorrendje,
mi mindent kell végiggondolnia, mielőtt döntene!
Elsőként vegye számba a javítandó számítógép hibajelenségét! Próbálja a hibát minél
szakszerűbben megfogalmazni!
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
Indokolja meg a hibajelenség alapján, hogy miért a tápegység hibájára gyanakszik!
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
Áramtalanítsa a számítógépet a leírt eljárást alkalmazva!
Ügyeljen az áramütésből adódó balesetek elkerülésére! Mindig kellő elővigyázatossággal
kezelje az elektronikus berendezéseket! Ne feledje: a feszültség alatti és a feszültségmentes
áramköri elemek ránézésre alig különböznek, de érintésre annál inkább!
A szerelés előkészítéseként oldja a perifériák csatlakozóit, és a számítógépházat helyezze el
szerelésre alkalmas módon (lehetőleg munkaasztalon, bár erre a mindennapi gyakorlatban
majd nem biztos, hogy lesz lehetősége). Bontsa meg a készülékházat, távolítsa el az
oldallemezt (fedőlemezt)!
Szüntesse meg a tápegység kapcsolatát a számítógép többi egységével, húzza ki a
tápellátást biztosító csatlakozókat! A vezetékek kötegelőit is vágja el, és fűzze ki a házon
kívülre a vezetékköteget.
A hátlapon található (általában négy) csavar oldásával mechanikusan is szerelje ki a
tápegységet, és ügyelve a számítógép egyéb részegységeire, szedje ki a házból. Ügyeljen,
hogy a vezetékköteg ne akadjon be! Ne erőltesse, húzza, rángassa a tápegységet,
figyelmesen dolgozzon!
A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA
23
Bontsa meg a tápegység burkolatát a megfelelő csavarok eltávolításával! Írja le a
szemrevételezéssel tapasztalható hibákat!
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
Ellenőrizze a tápegységben elhelyezett biztosítékot, ha szükséges, cserélje ki!
Általában — különösen a javítást követő várható élettartam, az üzembiztonság, valamint a
javítással összefüggő ráfordítások és az új eszköz közötti árkülönbözet csekély mértéke
miatt — a tápegységeket nem javítjuk. Természetesen a munkahelyi előírások alapján,
különösen speciális eszközökben erre mégis sor kerülhet. Mivel e szakképesítés nem ad
kellő elektronikai ismeretanyagot, ez rendszerint nem a szerelő, karbantartó, hanem a
műszerész kollégák feladata.
Soha ne kísérletezzen olyan javítással, amelyre nincs felkészülve! Gondoljon arra, milyen
károkat okozhat a hibás vagy hibásan javított tápegység a számítógép különböző
egységeiben!
Soroljon fel ezek közül néhányat:
1. _______________________________________________________________________________________
2. _______________________________________________________________________________________
3. _______________________________________________________________________________________
4. _______________________________________________________________________________________
5. ________________________________________________________________________________________
A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA
24
A tápegység meghibásodásának egyik oka lehet a nem megfelelő méretezés. Akár az otthoni
gépén is célszerű ellenőrizni. Elsőként ehhez vegye számba a számítógépbe épített
eszközöket! Ezt nem feltétlenül kell mechanikai megbontással elvégeznie. Szerencsésebb, ha
az operációs rendszer vagy valamilyen alkalmas segédprogram használatával állapítja meg
az egyes egységek pontos megnevezését, típusát, darabszámát stb. Az ezekhez tartozó
jellemző és maximális teljesítményértékek meghatározására az interneten hajtson végre
célzott keresést, vagy — ha az rendelkezésre áll — az egységek műszaki dokumentációját
használja erre a célra.
Alaplap: __________________________________________________________________________________
Processzor: ________________________________________________________________________________
RAM: ____________________________________________________________________________________
Videokártya: _______________________________________________________________________________
Egyéb csatolókártyák: _______________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
Merevlemezes meghajtók: ____________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
Optikai meghajtók: __________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
Egyéb eszközök: ___________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
A teljesítményértékek közül a maximális értéket vegye figyelembe, és írja az előző
felsorolásban az eszközök neve, típusa mellé!
Mintegy 20-40% ráhagyással adja meg a szükséges tápegység-teljesítményt!
_________________________________________________________________________________________
A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA
25
Végezze el most ismét az előbbi méretezési feladatot, de ezúttal legyen tekintettel arra is,
hogy az egyes eszközök milyen tápfeszültségen mekkora maximális áramfelvételt
igényelhetnek! Azaz ne a teljesítményértékeket írja az eszköz neve mellé, hanem az egyes
feszültségértékekhez (3,3 V, 5 V, 12 V) az áramerősséget!
Alaplap: __________________________________________________________________________________
Processzor: ________________________________________________________________________________
RAM: ____________________________________________________________________________________
Videokártya: _______________________________________________________________________________
Egyéb csatolókártyák: _______________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
Merevlemezes meghajtók: ____________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
Optikai meghajtók: __________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
Egyéb eszközök: ___________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
Az összesítés során is használja e szempontot:
feszültség áramfelvétel
+3,3 V A
+5 V A
+12 V A
A +12 V-os ágban mérlegelje, hogy a tápegység egyes ágaihoz milyen eszközöket célszerű
hozzárendelni a megfelelő eloszlás és a túlterhelés elkerülése érdekében!
A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA
26
ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK
1. feladat
Értelmezze az alábbi képen látható tápegység adattábláját! Töltse ki az alábbi táblázat
hiányzó adatait!
21. ábra. Tápegység adattáblája
névleges feszültség vezeték színe
(magyarul nevezze meg!)
szolgáltatott legnagyobb
áramerősség
-12 V
-5 V
+3,3 V
+5 V
+12 V (1. ág)
+12 V (2. ág)
Milyen egyéb jellemzőket olvashat még le az adattábláról? Válaszát írja le a kijelölt helyre!
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA
27
2. feladat
Tápegység méretezésénél az egyes tervezett (beszerelt) egységek milyen jellemző
teljesítményértékével számol? A megfelelő választ aláhúzással jelölje!
- Minimális
- Átlagos
- Névleges
- Maximális
3. feladat
Jellemezze a tápegység bemeneti és kimeneti feszültségeit!
Bemenet: _________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
Kimenetek: ________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
4. feladat
Írja le saját szavaival a tápegység olvadóbiztosítójának kicseréléséhez szükséges lépéseket!
1. _______________________________________________________________________________________
2. _______________________________________________________________________________________
3. _______________________________________________________________________________________
4. _______________________________________________________________________________________
5. _______________________________________________________________________________________
6. _______________________________________________________________________________________
7. _______________________________________________________________________________________
8. ________________________________________________________________________________________
A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA
28
5. feladat
Sorolja fel a tápegység szereléséhez, vizsgálatához szükséges eszközöket!
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
_________________________________________________________________________________________
A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA
29
MEGOLDÁSOK
1. feladat
névleges feszültség vezeték színe
(magyarul nevezze meg!)
szolgáltatott legnagyobb
áramerősség
-12 V kék 0,5 A
-5 V nincs nincs
+3,3 V narancs 24,0 A
+5 V vörös 24,0 A
+12 V (1. ág) sárga 18,0 A
+12 V (2. ág) sárga/fekete 18,0 A
Egyéb információk:
- A +3,3 V és +5 V ágakból nyert maximális teljesítmény nem haladhatja meg a 123
W-ot.
- A tápegység névleges teljesítménye 500 W.
- Bemenetén 100-240 V közötti feszültséggel, 50-60Hz-es váltakozó feszültséggel
működőképes, a 100 V-hoz 7 A, a 240 V-hoz 3,5 A maximális áramfelvétel
tartozhat.
2. feladat
- Maximális
3. feladat
Bemenet: 230 V, 50 Hz, váltakozó feszültség;
Kimenetek: törpefeszültség, stabilizált egyenfeszültség.
A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA
30
4. feladat
1. A tápegység fedőlemezének megbontása.
2. A porlerakódás eltávolítása.
3. A biztosító kiszerelése, kiemelése.
4. A biztosító jellemzőinek megállapítása.
5. Cserealkatrész beszerzése.
6. A biztosító beépítése (foglalatba helyezése, beforrasztása).
7. A tápegység összeszerelése.
8. Próbaüzem végzése a rendeltetésszerű működés ellenőrzésére.
5. feladat
Csavarhúzó(k), sűrített levegős palack, porecset, digitális multiméter mérőzsinórokkal,
teszter, forrasztóállomás.
A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - TÁPEGYSÉGEK MŰKÖDÉSE, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA
31
IRODALOMJEGYZÉK
FELHASZNÁLT IRODALOM
Markó Imre: PC hardverkonfigurálás és installálás. LSI Oktatóközpont, Budapest, 2000.
Ila László: PC-építés, tesztelés, eszközkezelés. Panem, Budapest, 1996.
www.wikipedia.com
AJÁNLOTT IRODALOM
Markó Imre: PC hardverkonfigurálás és installálás. LSI Oktatóközpont, Budapest, 2000.
Ila László: PC-építés, tesztelés, eszközkezelés. Panem, Budapest, 1996.
Csala Péter-Csetényi Arthur-Tarlós Béla: Informatika alapjai. Computer Books, Budapest,
2003.
Markus Bäcker: PC-doktor. Computer Panoráma, Budapest, 2002.
www.wikipedia.hu
http://sdt.sulinet.hu/
A(z) 1174-06 modul 002 számú szakmai tankönyvi tartalomeleme
felhasználható az alábbi szakképesítésekhez:
A szakképesítés OKJ azonosító száma: A szakképesítés megnevezése
33-523-01-1000-00-00 Számítógép-szerelő, -karbantartó
A szakmai tankönyvi tartalomelem feldolgozásához ajánlott óraszám:
15 óra
A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv
TÁMOP 2.2.1 08/1-2008-0002 „A képzés minőségének és tartalmának
fejlesztése” keretében készült.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap
társfinanszírozásával valósul meg.
Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet
1085 Budapest, Baross u. 52.
Telefon: (1) 210-1065, Fax: (1) 210-1063
Felelős kiadó:
Nagy László főigazgató