MMeegghhaarrccoollttaakk aa ppuusszzttííttóó iiddõõvveell……„A kincset az idõ nem õrzi – nem: / szétrágja, mint a kócjankót a gyer-mek” – írta gyönyörû versébenWeöres Sándor. Ezzel a könyörtelen,pusztító idõvel kellett és kell meg-küzdeniük munkájuk során a VárkertBazár felújítását végzõ szakembe-reknek.

Kevesen hitték volna akár csakkét–három évvel ezelõtt is a VárkertBazár akkori állapotát látva, hogymára ennek a formálódó, újjászületõcsodának lehetnek szemtanúi a vénDuna partján. Ott, ahová Ybl Miklósannak idején megálmodta a fõváros-nak ezt a neoreneszánsz ékszerét.Mint ahogyan a Várkert Bazár felújítottépületeit és szobrait látva ma kevesenhinnék, hogy milyen áldatlan állapotokjellemezték az épületegyüttest a mun-kálatok kezdetekor. Mert az évekigüresen álló, elhanyagolt Várkert Bazárpusztulása bizony drámai volt.

Pedig a kétszáz éve született építészzseni, Ybl Miklós és egészen különle-ges mûve több figyelmet érdemeltvolna az elmúlt évtizedekben a hálát-lan utókortól. Ha másért nem, márcsak azért is, mert igen sokan van-nak, akiket ifjúságuk nosztalgikusemlékei fûznek az egykori Ifiparkhoz.

Ezt a figyelmet az Európai Unió és amagyar állam jóvoltából most meg-kapja a Várkert Bazár. Ybl Miklósszületésének kétszázadik évforduló-jára újjászületik az épületegyüttes, ésa gondos kezek munkájának ered-ményeként végre méltó világöröksé-gi helyszíne lesz a fõvárosnak. S eztaz újjászületést, a megújulás elsõ,fontos szakaszát miniszterelnökiátadóval, négy napon át tartó ren-dezvénysorozattal, ingyenesen láto-gatható kiállításokkal és zenei prog-ramokkal ünnepelhetik meg a kerü-let lakói és a budapestiek.

Mindenki, akinek egy kicsit is fontosa várhegy lábánál, a vén Duna part-ján Budapestnek ez a gyönyörûékszeresdoboza.

VÁRFEJLESZTÉS– ÚJJÁSZÜLETIK A VÁRNEGYED –

Fontos mérföldkõhöz köze-lednek a Várkert Bazármegújítását és a Budai Várés környéke közlekedésé-nek fejlesztését célzó euró-pai uniós programok: mind-két beruházás elsõ ütemét– a Várkert Bazár tervezõ-je, Ybl Miklós születésének200. évfordulójához kap-csolódva – 2014. április 3-án adják át.

Az enyhe tél is kedvezõ volt afelújítási munkálatokhoz aVárkert Bazárnál. Január kö-zepén a helyére emelték aVárbazárból a Vízhordó lép-csõvel párhuzamosan a Várbavivõ, hat emelet magas sza-badtéri mozgólépcsõ szer-kezét a szakemberek. Tekin-tettel arra, hogy a Várkert Ba-zárhoz kapcsolódó közleke-désfejlesztési beruházásokcélja az akadálymentesítés is,azokat, akik a koruk miatt,vagy mozgásukban korláto-zottként nem tudnak majd fel-gyalogolni a felújított Vízhordólépcsõn, a lépcsõvel párhu-zamosan ez a több mint 50méter hosszú, tetõvel fedett,ám oldalt nyitott mozgólépcsõviszi majd fel hat emelet ma-gasra, a Várba. Az utcaszintrõla mozgólépcsõ aljáig, valaminta mozgólépcsõ tetejérõl amost épülõ-szépülõ kilátóte-

raszig pedig liftek teszik majdteljesen akadálymentessé aközlekedést. Február utolsó,illetve március elsõ napjaiban

elbontották a terület északirészének két nagy toronyda-ruját, valamint a február köze-pi, eredményes szakértõi zsû-

rizést követõen a helyükre, aFülkepavilon és a Lépcsõpavi-lon tetejére emelték a Trófea-szobrokat is. Idõközben elin-dult a föld visszahordása aVáralja utca felõl, a töröktemetõ irányából a zárófö-démre, valamint megkezdõ-dött a Kemal Atatürk sétányvégén a töltõföld depóniakép-zése is. A munkálatok miattmárcius elején lezárták a tel-jes sétányt a Buzogánytoronyalatt.

A beruházások elsõ üteménekáprilis 3-án kezdõdõ, négynapos,ingyenesen látogatható kiállítá-sokkal és zenei programokkalgazdagított átadóünnepségétkövetõen, tavasztól már aLánchíd utca rehabilitációjávalfolytatódnak a Várkert Bazárkörnyéki munkálatok.

A Budai Vár és környéke köz-lekedésének fejlesztését célzóeurópai uniós projekt idõköz-ben négy új elemmel bõvült.Az errõl szóló, február 6-i kor-mányhatározat szerint köz-forgalmú hajókikötõ épül aFriedrich Born rakparton, újvillamosmegálló épül a Rudasfürdõ elõtt, rendezik az Öntõ-ház utcát, valamint kiváltanakegy 660 méter hosszú vezeté-ket a Szarvas tértõl a ClarkÁdám térig.

Tájékoztató kiadvány a Budai Vár és környéke közlekedésfejlesztése címû európai uniós projektrõl 3. szám, 2014. március 14.

Helyükre kerültek a Lépcsõpavilon Trófeaszobrai

Fontos mérföldkõhözértek a fejlesztések

Március elsõ napjaiban a helyükreemelték a Várkert Bazár Lépcsõ-pavilonját díszítõ Trófeaszobrokat,amelyek Csányi Szabolcs restau-rátor szobrászmûvész keze nyo-mán újultak meg, a Budai Vár köz-lekedésfejlesztését célzó európaiuniós program részeként.

A római kori páncélt ábrázoló mûvönolyan jelképek jelennek meg, mintoroszlánfej, kosfej, sasfej, illetve azegész alakos sas. A vadászat és hadá-szat különbözõ történelmi eszközeiszinte felsorolásszerûen láthatók:kard, tegez nyílvesszõkkel, fokos, atalapzatnál elöl és hátul két-két pajzstámaszkodik a páncélzatnak, elölközépen sisak. A hátoldalon zászlórúdfut végig függõlegesen. A katonaiköpeny, mint drapéria hullik alá, a vál-

lakat rojtok emelik ki. A lómotívum apajzsokon és a mellvérten is ismétlõ-dik, a hátsó pajzsokon küzdõ ember-alakok láthatók. A levetett páncélbannincs ember, a sisakot fatuskó emeli akompozíció fölé. Az egyik vállon sas, amásik vállon pedig egy mozgalmasnõalak, koszorúval a kezében, amelyetéppen elõre nyújt. Növényi motívu-mok, palmetták díszítik többek közötta központi páncél övét, illetve a paj-zsok között, tölgyfalevél ornamentika,a bal alsó sarokban széles szalagravésett szöveg látható.

Az eredetileg horganyból készültTrófeaszobrokat a Várkert bazár 1958-as felújítása során mûkõbõl öntöttékki, most viszont az eredeti, 1883-asállapotnak megfelelõen ismét hor-ganyból készültek el a szobrok.

2 VÁRFEJLESZTÉS 2014. március 14.

Polgármesterként az egyikfõ szószólója volt a VárkertBazár felújításának, s az õkezdeményezésére kerültfel az épület a világ legve-szélyeztetettebb mûemléke-inek a listájára. A megújultVárkert Bazár április 3-i áta-dója kapcsán az I. kerületpolgármesterét, Nagy GáborTamást kérdeztük.

Gondolta-e volna úgy 15 éve,hogy egyszer végre ténylegmegvalósul a rekonstrukció?Vagy másként fogalmazva:gondolta volna, hogy ilyensokáig tart?

Az elmúlt években a BudaiVárral kapcsolatosan voltakolyan idõszakok, amikor éppenazért drukkoltunk, hogy ne tör-ténjenek visszafordíthatatlan be-avatkozások. Bizonyára sokanemlékeznek rá, amikor a ClarkÁdám térre egy ablak nélkülépületet akartak építeni, aHonvéd Fõparancsnokság épü-letét pedig a modern építészetkísérleti terepévé akartak tenni.Máskor pedig voltak olyan idõ-szakok, amikor úgy éreztem,hogy minden erõnket megfeszít-ve kell haladni, hogy minél többmindent elérhessünk. Ugyanígyvoltunk a Várkert Bazár felújítá-sával is. Persze, 1996 táján, ami-kor már körvonalazódott, hogymit is kellene tenni a Várba-zárral, egy gyorsabb ütemû fel-újításban gondolkodtam, és1997–98 táján még úgy tûnt, hogy

ebbõl lehet is valami. A 2002-eskormányváltást követõen azon-ban már a pályázat nélküli hasz-nosításról, luxus bevásárlóköz-pont építésérõl szólt a kormány-zati koncepció, amelynek meg-valósítása ellen mindig is fellép-tünk. A mostani felújítással ad-tunk magunknak és a szakmá-nak is egy kis idõt arra, hogy aVárbazár hosszú távú hasznosí-tásra a lehetõ legjobb megoldásszülethessen meg.

Az elmúlt években, évtizedek-ben a Várkert Bazár pusztulá-sát látva nem túl késõ a felújí-tás?

Jómagam már 2006-ban is úgyéreztem, hogy elkéstünk a beru-házással, ám mégis azt gondo-lom, hogy ennek most jött el azideje. Most négy év alatt be tud-juk pótolni a húszévnyi lemara-dást. Ráadásul nem csak aVárkert Bazár kap most kiemelt

figyelmet: befejezõdött az Or-szágház felújítása, megújul aKossuth tér, és alig másfél évalatt le tudtuk zárni a Mátyás-templom évek óta húzódó felújí-tását is. Egy ország életébenvannak idõszakok, amelyek azépítésrõl szólnak és értékelik atörténelmi örökséget, és vannakegészen másféle idõszakok is. Aszellemtelen korszakokban pe-dig nem szabad építeni – és eznem csak átvitt értelemben,

hanem szó szerint is igaz. Azilyen jelentõs beruházásokhoz,mint amilyen a Várkert Bazárfelújítása, valamiféle kedvezõcsillagállás is szükségeltetik.Kell hozzá pénz – jelen esetbenaz európai uniós források –, kellhozzá koncentrált és cselekvõ-képes döntéshozatal, vagyis akormány és az önkormányzatszerencsés együttmûködése,valamint kell hozzá egy megfe-lelõ építészeti-tervezõi-szakmaiháttér. Ez pedig így, együtt mostvolt adott.

A Várkert Bazár felújítása nemönmagában álló beruházás,hanem egy fejlesztési folyamategyik fontos eleme. Vissza-tekintve az elmúlt évekre, me-lyek azok a fõbb városképi fej-lesztések a kerületben, ame-lyekre a leginkább büszke?

Amikor a ’90-es évek elejénmegkapta a Halászbástyát azönkormányzat, komoly döntéselõtt állt a kerület. Vagy életve-szélyessé kellett volna nyilvání-tania és be kellett volna zárnia,vagy meg kellett kezdenie a fel-újítását. Fejlesztési támogatásokhíján belépõjegyet vezettek be,és ez teremtett forrást ahhoz,hogy szép lassan, tizenöt év alattfel lehessen újítani a Halász-bástyát. De tarthatatlan volt mára Mátyás-templom és környé-kének az állapota is, a templom-ról például szeles idõben mére-tes kõdarabok potyogtak. Hosz-szú évek alatt bár, de ezt is sike-rült helyreállítani. 1999 és 2002között készült el a Sándor-palo-ta méltó történeti rekonstruk-ciója, és az Új Széchenyi Terv

A Budai Várba minden magyarnakegyszer el kell jönnie

2014. március 14. VÁRFEJLESZTÉS 3

keretében, európai uniós támo-gatással, 2010 után végre elin-dulhatott a Várkert Bazár felújí-tása is.

E nagy fejlesztések mellettegy sor kisebb léptékû beru-házás is hozzájárult a Vár-negyed és környéke megúju-lásához…

Biztosan sokan emlékeznekmég arra, hogyan nézett ki aHorváth-kert sarkán, a villa-mosmegállónál az idõközbenelbontott bódésor. Vagy ott vanpéldául a Roham utca, amelyetkorábban teljes közlekedésikáosz jellemzett. De ugyanígymegújítottuk az Iskola utca és aMarkovits Iván utca környékét is.Új játszóterekkel, közösségi te-rekkel tesszük még vonzóbbá avárosrészeket. Ezek a kisebbberuházások elsõsorban a kör-nyéken élõk számára fontosak.A felújítások mellett persze az iscélunk, hogy értékeket teremt-sünk. Az egyik, számomra na-gyon kedves ilyen új érték Me-locco Miklós ide álmodott Mans-feld Péter-emlékmûve, amely aHalászbástya alatt, a Hunyadilépcsõ egyik fordulójában látha-tó. Vagy ott van például a Kilus-kút is. Ez a kerület többek közöttezektõl a szobroktól, ezektõl akis ékkövektõl olyan szerethetõ.A Várnegyednek nincs olyanszeglete, ahol ne lenne kézzel-fogható a történelem lenyomata.Ez teszi olyan zavarba ejtõenszéppé a kerületet. A feladatunkpedig nem csak az, hogy eztmegõrizzük, hanem hogy méltómódon be is mutassuk az ideérkezõknek. Mert meggyõzõdé-sem, hogy a Budai Várba mindenmagyar embernek egyszer elkell jönnie.

A Budai Vár és környéke köz-lekedésének fejlesztését célzóeurópai uniós program is ezt akettõs célt: az itt lakók és azide érkezõk kényelmét szol-gálja.

E téren is majd’ húszéves lema-radásban vagyunk. Miközbenmás nagyvárosokban már évek-kel ezelõtt is új formákkal kísér-letezve, korszerû eszközökkel,környezetbarát buszokkal biz-

tosították a közösségi közleke-dést, aközben a fõváros rend-szerváltás utáni vezetése hagytalepusztulni a jármûparkot, ésnem biztosítottak forrásokat atömegközlekedés korszerûsíté-séhez. A Várban közlekedõbuszállomány mára nem egy-szerûen elöregedett, de idõn-ként kérdéses, hogy biztonságo-san részt vehet-e a forgalom-ban. Ezek a buszok környezet-szennyezõek, zajosak, olajfolto-kat hagynak maguk után… Egymagára valamit is adó világvá-ros, az ország kirakata pedig eztnem engedheti meg. A BudaiVár ma turisztikailag egy jóleladható termék, de nem meg-közelíthetõ. A célunk az, hogy avárhegy adottságait – a mûem-léki környezetet, a szûk utcákatés a geológiai adottságokat is –figyelembe véve, a legkorsze-rûbb technológiájú, nulla emisz-sziós, zajmentes elektromosbuszok közlekedjenek a Várban,ellátva a közösségi közlekedésfeladatait.

Ha szétnézünk Európában, aztlátjuk, hogy a történelmi város-magokból fokozatosan szorít-ják ki a motorizációt, s a hely-ben lakóknak is csak bizonyoskorlátozásokkal engedik meg abehajtást és a parkolást. Ittmennyire célja ez a fejleszté-seknek?

A Mátyás-templom felújításakapcsán tapasztaltuk, hogy méga tíz-tizenöt évvel ezelõtti felvé-telekhez képest is mennyit rom-lott a középkori kõfaragványokállapota a légszennyezés miatt.Az európai uniós közlekedésfej-lesztési program egyik prioritá-sa is az, hogy kevesebb legyen agépjármû a Várban, hogy kor-szerû módon ellenõrizni ésszükség szerint korlátozni tudjuka behajtást, és hogy a Vár bizo-nyos területein – elsõsorban aMátyás-templom környezetébenés a Palota környékén – meg-szüntessük a parkolást. Ennektermészetesen elõfeltétele az,hogy a Vár környékén mélyga-rázsok épüljenek. Nyilván kezel-nünk kell a turistabuszok forgal-mát is, és meg kell vizsgálnunk,hogy a turistákat milyen másmódon juttathatjuk fel a Várba.

Ezeknek a fejlesztéseknek a jórésze viszont már a 2014 és2020 közötti európai uniós költ-ségvetési idõszak feladata lesz.

Hogyan látja, milyen más fej-lesztési feladatokkal kell fog-lalkozni az elõttünk álló, hét-éves uniós fejlesztési ciklus-ban?

Az egyik ilyen feladat leszTáncsics egykori börtönének ésaz Erdélyi bástyának a megnyi-tása; ez az ingatlan hamarosanvisszakerül a magyar állam tu-lajdonába. A kormányzatnak ésaz önkormányzatnak közösenkell majd gondolkodnia a területjövõjérõl, látogathatóvá tételérõl.Egy biztos: ez egy nemzeti kegy-hely, a Pilvax kávéház és a Nem-zeti Múzeum lépcsõje mellettegyike az 1848. március 15-i for-radalom fõ helyszíneinek. Deemlíthetném még a Várban ta-lálható, dualizmus-kori minisz-tériumi épületeket, a Külügy-, aPénzügy-, a Hadügy- és a Be-lügyminisztérium egykori épü-leteit is. Az egykori Külügymi-nisztérium teljesen megsemmi-sült, ez ma egy foghíjtelek, ame-lyet be kell építeni. A Hadügy-minisztérium ma csak egy torzóa Szent György tér és a Dísz térközött. Ám hosszú évtizedekután végre megtörténik a felújítá-sa. A Pénzügyminisztérium épü-lete ma a Magyarság Háza, a Be-lügyminisztérium egykori épüle-te pedig ma még az MTA egyesrészlegeinek ad helyet. Meg kell

vizsgálni, hogy mi legyen azépület funkciója, ha az Aka-démia kiköltözik onnan. A Vár-hegy alatti barlangok bemutat-hatóvá tétele szintén egy izgal-mas feladat lesz az elkövetkezõidõszakban. És ott van Buda-pest egyik legszebb barokktere, a Batthyány tér, amelyhosszú távon biztosan nemmaradhat buszterminál. Enneka térnek új koncepciót dolgoz-tunk ki a fõvárossal közösen, éskeressük a forrásokat a meg-valósításhoz.

Milyen eredményekkel lenneelégedett 2020-ra?

Hosszasan sorolhatnám még aterveinket, mert vannak bõven.Egy élettel teli, dinamikus kerü-letet szeretnék is látni, a VárkertBazárban egy fiatalos, de magasszínvonalú szórakozóhellyel,rendezett parkokkal, jó játszóte-rekkel, sétáló polgárokkal, hogyaz itt élõk érezzék otthon magu-kat, az ide látogatók pedig gyö-nyörködhessenek mindabban aszépségben, amelyet itt terem-tettek az õseink.

4 VÁRFEJLESZTÉS 2014. március 14.

VÁRFEJLESZTÉS – tájékoztató kiadvány a Budai Vár és környéke közlekedésfejlesztésecímû európai uniós projektrõl (KÖZOP-5.5.0-09-11-2011-0027).Felelõs kiadó: Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat, 1014 Budapest, Kapisztrán tér 1. Telefon: +36 (1) 458 3000; fax: +36 (1) 458 3082; e-mail: varinfo@budavar.hu Ingyenesen hívható zöld szám: +36 (80) 204 275 A kiadvány és a projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Unió KohéziósAlapjának társfinanszírozásával valósul meg.