Az MTA-tól Oxfordig

Gyakran mondogatom viccesen, hogy én már széket foglaltam a Magyar Tudományos Akadémián. Igen, egyszer részt vettem egy ünnepségen, ami az MTA dísztermében volt, sajnos nem volt ez igazi székfoglaló, nem vagyok tagja a becses akadémiának.

Amikor idén jelentkeztem Oxfordba, ez jutott eszembe.

Az Erasmus+ ösztöndíjának köszönhetően két hetet tölthettem el Angliában. A Lake School of English nyelviskola által szervezett English for Effective Communication 48 órás tanároknak tartott továbbképzésen. A szervezés és utazás izgalmai után egy esős vasárnapi délután értem Oxfordba. A szállásom az Oxford University Christ Church College-ban volt, egy modernebb épületben, de szabad bejárásom volt a régi épületegyüttesbe is. Ezt többször ki is használtam, esténként sétálgattam a quad-okon (négyszögletű udvar), egy esti misére is elmentem, ahol a világhírű kórusuk is énekelt, léleksimogató élmény volt. Különösen, hogy a békés egyetemi kisváros helyett, egy zsúfolt, hangos várost találtam.

Az óráink a Said Business School (Oxford University) épületében voltak. Ez egy új épület, aminek az építésénél maximálisan figyelembe vették a tanulás sokféle tereit, valamint a fizikai jólléthez szükséges tereket is terveztek. Természetesen a termek felszereltsége is a lehető legmodernebb volt, egy dolgot kivéve, nem volt légkondi. Általában nincs rá szükség, de ezen a nyáron 30 oC felett volt a leggyakoribb nappali maximum. Ez a gyepeken is meglátszott, híre hamva nem volt a legendás zöld fűnek.

A napok zömét a suliban töltöttük, de én nem bántam, rendkívül jó tanárunk volt, nem lehetett unatkozni. A Sharlene által összeállított program a legmesszebbmenőkig megfeleltek az előzetes elvárásaimnak, és még a csoport kéréseinek is megpróbált megfelelni. A főbb témáink: Ice-breakers and introductions; Job descriptions; what do you do?; Small talk; learning the skills and vocabulary to survive social situations; Grammar input, practice, revision and recycling; Collocation and word partnerships; Intercultural awareness; Personal qualities and stereotypes; Language, life and culture in the UK today; Holding a discussion; useful phrases; New words, idioms and the importance of language in context; Practical pronunciation; phonemes, stress and connected speech; Idiomatic and colloquial expressions in everyday use; Listening skills; abbreviations and formality; Email English; style and common mistakes; Working with texts; reports and news articles; Language, life and culture in the UK today; Current issues in the workplace and training; Giving presentations and holding; meetings; roleplays and feedback; Telephoning in English ; Understanding and using phrasal verbs.

A témák anyagait Google drive-on is megosztották számunkra, sőt az iskola e-learning portálját is egy éven keresztül ingyen használhatjuk. Sharlene-tól a szabadidőnk eltöltésére is kaptunk jó ötleteket.

A csoportban kilencen voltunk, szerencse vagy nem, hatan magyarok, a nemzetköziséget egy-egy lengyel, japán és libanoni kolléga jelentette. A suliban megállapodtunk, hogy csak angolul beszélünk, ezt nagyjából be is tartottuk. A nyelvtudásban elég nagyok voltak a különbségek, de Sharlene ezt nagyon jól kezelte, differenciált feladatokat kaptunk, módszertani fogásokat is el lehetett tőle lesni. A legjobban a fogadásos ’játék’ tetszett: nyelvtanilag helytelen mondatokat kaptunk, amelyekben az összes hibát meg kellett találni és kijavítani. Kiinduláskor minden kétfős csapat kapott 20 babszemet, majd 1-2-3 babszemet tehettünk minden mondatra a javítás után, hogy mennyire vagyunk biztosak a javításunkban. Ha jól javítottuk ki az összes hibát, megkétszereztük a tétet, ha nem akkor elveszítettük. Lehet, hogy azért tetszett ez a játék a legjobban, mert mi nyertünk?

Az iskolának volt hivatalos szabadidő-szervezője, Rob, aki nagyon vicces figura volt. Városnézésen és a Christ Church College látogatásán volt a vezetőnk, sok-sok érdekességet tudhattunk meg tőle. Természetesen az összes filmjelenetet láttuk a Harry Potter filmekből, ahol valamelyik oxfordi helyszínt látni.

A hétvégén szombaton Bath-ba látogattunk, ahol a római fürdőt és egyéb nevezetességeket néztük meg. Vasárnap önállóan a Woodstock melletti Blenheim kastélyba látogattam, ami talán arról a leghíresebb, hogy ott született Winston Churchill. Az életéről szóló kiállításon rácsodálkoztam a The Crown című sorozatban látott részletekre. A kastélyparkban két hatalmas kört is tettem, végre közel kerülhettem igazi fekete fejű és lábú birkákhoz.

A délutánok szabad részében megpróbáltam minél több nevezetességet bejárni: a Museum of History of Science, Natural History Museum – dodóról az első dokumentáltan emberek miatt kihalt madárról híres, a botanikus kert, ami a szárazság miatt nem a legszebb képét mutatta. Sétáltam az Oxford University Parkban és a természettudományi intézetek környékén, szívtam egy kis igazi kémia labor levegőt is. A könyvboltokban (Blackwell’s Bookshop; Oxford University Press Bookshop) rengeteg pénzt el tudtam volna költeni biológia és kémia könyvekre, de legalább belelapozhattam a nálunk is sokat emlegetett szakirodalmakba. A Bodleian Libraries Tolkien kiállítását is megnéztem, bár nem vagyok Tolkien rajongó, és az Ashmolean Museumban is eltöltöttem egy délutánt. A Magdalen College megtekintése után rájöttem, hogy a 38 college mindegyike kb. hasonlóan épül fel. Amikor már nagyon elég volt a zsúfoltságból és az embertömegből, a folyók, csatornák és mezők mellett sétáltam nagyokat (The Thames – Boathouse Island, Port Meadow).

A nyelviskola csütörtökönként pub night-ot is szervezett, így ez az élmény sem maradt ki, sőt a csoporttársainkkal meglátogattuk azt a kocsmát is (The Turf), ahol sok híresség (pl.: Bill Clinton) kortyolta az angol söröket.

Természetesen nemcsak az angol söröket, hanem az angol konyhát is kipróbáltuk, jellegzetes délutáni cream tee-t. Ez egy kicsit könnyebb fogás, mint az ötórai tea, a kancsó tea mellé – amihez természetesen tejet is adnak – egy édeskés pogácsaszerű zsemlefélét (scones), eper dzsemet és egy nagyon sűrű, szinte vajszerű tejszínt (clotted cream).

Rendkívül hasznos két hetet töltöttem Oxfordban – bár remélem az eddig leírtakból ez kiderült. Nemcsak tanultam, világot láttam, hanem sok emberrel ismerkedtem meg. Igazi kikapcsolódás, rekreáció volt, kiszakadtam az itthoni hétköznapokból, újult erőkkel indulok a következő tanév felé.

Most már nyugodtan mondhatom, hogy a szegedi és a debreceni egyetem mellett, Oxfordban is tanultam.

Bancsó Andrea