1

A digitális munkarend kialakítása igazgatói szemmel

1. A távoktatásra való áttérés szükségszerűsége

A 2020. március 13-án este bejelentett rendkívüli kormányzati intézkedések alapján a koronavírus terjedésének lassítása érdekében március 16-tól az általános iskolás és a középiskolás tanulók nem látogathatják a közoktatási intézményeket. A rendkívüli intézkedések elrendelése azonban nem jelenti azt, hogy az iskolákban nincs tanítás, csupán az nem az iskola épületében folyik. A mindennapos iskolába járás helyett a tanulók számára az iskolák távoktatási formában kötelesek biztosítani a tanulás és a tanulmányi követelmények elsajátításának lehetőségét.

A távoktatásnak Magyarországon volt ugyan kialakult gyakorlata, azt azonban az eddigiekben elsősorban a felsőfokú képzésben, a felnőttképzésben és a továbbképzési rendszerben alkalmazták, ezért a közoktatásban nincs kialakult hagyománya és formája. Ugyanakkor az iskolák döntő többségében megfelelő mennyiségben és technikai színvonalon rendelkezésre állnak azok az informatikai és kommunikációs eszközök, amelyek segítségével a távoktatás megszervezhető. A pedagógusok pedig szinte kivétel nélkül rendelkeznek olyan saját tulajdonú számítógépekkel vagy az iskolai munkájukhoz saját használatukra rendelkezésre álló laptopokkal, amelyek az internetkapcsolat segítségével lehetővé teszik a távoktatási módszerek azonnali bevezetését.

Az oktatási kormányzat március 20-án közzétette a távoktatást segítő módszertani támogató anyagát, de ezt megelőzően az iskolákban már március 16-án, a rendkívüli intézkedések kihirdetését követő hétfőn megkezdődött a tanulókkal történő digitális kapcsolatfelvétel. E munkában – az eddig rendelkezésre álló információk és tapasztalatok alapján – a pedagóguskollégák kiválóan teljesítették a rájuk nehezedő feladatokat. A távoktatás indulásának napján az első és legfontosabb feladat az volt, hogy kialakítsuk, megtervezzük, hogy az előttünk álló hetekben, hónapokban milyen módon tudjuk biztosítani az oktatás folytatását. Szem előtt kellett tartanunk, hogy ezekben a nehéz hetekben és hónapokban folytatnunk kell a tananyag megtanítását, tanítványaink fejlesztését, de a hagyományos eszközökkel és a mindennapos találkozással, a megszokott közvetlen kommunikációs formákkal nem élhetünk. Az első napon az iskolák vezetése és nevelőtestülete általában megszervezte, hogy az iskola minden munkaközössége, az azonos szakos kollégák fogjanak össze, és osztozzanak meg a rendkívüli feladatokon. A pedagógusok közös erőfeszítéssel azon dolgoztak, hogy minél jobban alkalmazható, tanítványaink számára a tanulás lehetőségét és szükségességét megtestesítő távoktatási formákat vezessenek be.

A távoktatás bevezetésének első időszakában az igazgatók számára rendkívül fontos speciális feladatként jelentkezett a nevelőtestület digitális oktatásra történő átállásának támogatása. Világos, hogy az első néhány nap legfontosabb igazgatói feladata annak biztosítása, hogy minden pedagógus képessé váljon a digitális oktatás minimális feltételeinek való megfelelésre, azaz az iskolai oktatás a lehető leghatékonyabban tovább folytatódjék. Nem kevésbé fontos azonban ebben az időszakban az egyes munkaközösségek és pedagógusok által preferált módszerek felmérése annak érdekében, hogy vajon fennáll-e a lehetősége

2

annak, hogy az iskola pedagógusai, vagy legalább az alsó, felső tagozaton tanító kollégák ugyanazt a digitális platformot használják a tanítványaikkal történő kommunikációra. Ez ugyan nem kritériuma az eredményes távoktatásnak, de nagyon megkönnyíti a tanulók dolgát, hiszen nem kell pedagógusonként más és más módszerekhez, kommunikációs csatornákhoz alkalmazkodniuk. Helyes lépésnek tekinthető tehát, ha a nevelőtestület dönt arról, hogy egységes digitális kommunikációs gyakorlatot folytat a távoktatás során. Ez persze továbbra sem korlátozza a pedagógusok módszertani szabadságát, hiszen – akár a KRÉTA vagy a Google Tanterem alkalmazás későbbiekben tárgyalandó kommunikációs felületének egységes használata mellett is – továbbra is mindenkinek van lehetősége egyéni módszerek, más kommunikációs csatornák alkalmazására.

Az igazgató kollégákra a rendkívüli helyzetben rendkívüli felelősség nehezedik. Azt tanácsolom az igazgató és a pedagógus kollégáknak, hogy az eddigiekben a mindennapi tanítási órák megszervezésére és megtartására fordított munkaidejüket és energiájukat fektessék be a digitális technikával támogatott távoktatási módszerek kialakításába és koordinálásába. Ne felejtsük el, hogy a távoktatás most bevezetendő munkaformája hónapokig, de akár a tanév végéig is a diákjainkkal történő kommunikáció egyetlen formája lehet. Tanítványaink érdekében ezt is érdemes a lehető legjobban megoldanunk!

2. A digitális oktatás megszervezésének lehetőségeiE cikknek semmiképpen nem lehet célja a különböző távoktatási, digitális oktatási módszerek és lehetőségek bemutatása, előnyeik és hátrányaik elemzése, még a példák bemutatása is csak korlátozottan lehetséges. Az is egyértelmű, hogy a cikk nyomtatott megjelenésének időpontjára minden iskolában minden pedagógus kialakította már azt a digitális kommunikációs módszert, amely kommunikációs gyakorlatának, informatikai jártasságának, technikai lehetőségeinek, szimpátiájának, és – nem utolsó sorban – tanítványainak legjobban megfelel. Ez a digitális kommunikációs módszer azonban nyilvánvalóan bármikor tovább fejleszthető, bővíthető az eddigieken túli kapcsolattartási módszerekkel, és további feladatokkal gazdagítható. Cikkünk e fejezetében csupán a különböző típusú és minőségű távoktatási módszerek és lehetőségek áttekintésére, előnyeik és hátrányaik, várható hozadékuk áttekintésére szorítkozunk.

A pedagógusok rendelkezésére álló egyik lehetőség az, hogy a tanulók számára elektronikus úton megküldik a tankönyvből elsajátítandó leckét, és a tananyaghoz rövid tanulási tájékoztatót készítenek tanítványaik számára, amelyben felhívják a figyelmüket a megtanulandó tananyag legfontosabb részeire. Ez a leckekijelölés – a tankönyv birtokában – lehetséges a KRÉTA digitális napló alkalmazásával is, amelyben a tanórák beírásakor baloldalt 4. opcióként megjelenik, a „Házi feladat” fül, amit kiválasztva írhatunk szöveget, vázlatot, beilleszthetünk egy képet, vagy akár egy linket is.

Ha tanítványainknak, tanulócsoportjainknak a KRÉTA támogatásával kívánunk üzenetet küldeni, akkor az „Új üzenet írása” funkciót kell alkalmaznunk. Ilyenkor először a címzettet vagy címzetteket kell kiválasztanunk a címzettek hozzáadása funkcióval a felkínált opciók közül, majd a kiválasztott tanulók neve előtti jelölőnégyzet kipipálása után alul a címzettek

3

hozzáadása gombra kell kattintanunk. Komplett osztályok, csoportok is kiválaszthatók egyszerre. Meg lehet jelölni az üzenet tárgyát, érvényességének időtartamát, majd a szövegdobozba be lehet írni az üzenetet. Csatolt fájlként lehet küldeni Word, Excel, Power Point vagy más állományokat vagy képeket is ugyanúgy, mint a levelezőprogramokban.

A rendkívüli helyzetben bevezetendő távoktatásban nélkülözhetetlennek tartom a megtanulandó, elolvasandó tananyag kijelölésén túl a tanulók számára házi feladatok, megoldandó feladatok, projektfeladatok kijelölését is, amelyeket a tanítványaink – akár lefényképezve – megküldhetnek tanáraiknak. A KRÉTA szoftvere elsősorban a pedagógusok adatrögzítését, információközlését, a tanórák beírását és a házi feladat kijelölését támogatja, de ezen a felületen a diákok is írhatnak a pedagógusok számára üzeneteket, vagy akár kérdéseket is tehetnek föl, ha a KRÉTÁ-ban a pedagógus a nevénél megtalálható „Saját profil beállítása” fülnél kipipálja a „Diákok is rögzíthetnek házi feladatot” opciót. Az első hét tapasztalata azonban az, hogy ez a kétirányú kommunikáció rendkívül bizonytalanul, esetenként nagyon lassan működik, hiszen a rendszer kapacitását nyilvánvalóan nem több százezer házi feladat visszaküldésére méretezték.

A KRÉTA által kínált lehetőséghez hasonlóan tarthatunk kapcsolatot tanítványainkkal az általánosan használatos levelezőrendszerek alkalmazásával, ehhez természetesen rendelkeznünk kell tanítványaink e-mail címével. Több levelezőrendszerben képezhetők a címzettekből csoportok, pl. 5.A_csoport, amelybe fölvehetők az 5.A osztály tanulói, így a címzettek mindegyikének egyetlen gombnyomással küldhetünk üzenetet. Ha egy levelezőrendszerben esetleg nem működik a csoportos levélküldés funkciója, akkor egy Word dokumentumba írjuk be egymás után tanítványaink e-mail címét, majd az egymást követő e-mail címeket egy-egy vesszővel válasszuk el, majd az így elkészült dokumentumot másoljuk be a címzett mezőbe, így minden címzetthez eljut az üzenetünk. Az e-mail-ben történő leckekijelölés, házi feladat küldése, tanulási tanácsok megfogalmazása azzal az előnnyel is jár, hogy tanítványaink nekünk küldött e-mail-ben kérdezhetnek, címünkre elküldhetik elkészített, lefényképezett, elektronikus feladatoknál a „Print Screen” billentyűvel lefényképezett képernyőképüket. Ezeket a fájlokat azonban a címzett pedagógusnak osztályonként, azon belül tanulónként mappázva érdemes tárolnia, mert különben kibogozhatatlanná válik a visszaküldött feladatok tömege, amely megakadályozza, vagy inkább lehetetlenné teszi az értékelést.

Ennél azonban sokkal korszerűbb módszerek is alkalmazhatók a távoktatásban, hiszen a felhőinformatikai alkalmazásokkal könnyen megoldható, hogy a megtanulandó tananyagot, az órai vázlatot és a feladatokat a kollégák egy felhőtárhelyen helyezzék el a csoport számára, és – diákjaik e-mail-címének ismeretében – a dokumentumokhoz olvasási jogot biztosítsanak

a tanulóknak. Ez a közös csoportfelület tehát úgy működik, mint a tanteremben a tábla. A felhőinformatikai eszközökkel arra is van lehetőség, hogy az osztály vagy csoport minden tanulójának legyen egy olyan saját tárhelye, amelyben elhelyezheti az általa megoldott

feladatokat, amelyeket a pedagógus saját számítógépén megtekinthet, értékelhet, sőt a tanuló által látható digitális megjegyzéseket fűzhet hozzá, a többi tanuló pedig azt nem láthatja. Ez a

4

tárhely tehát tulajdonképpen a tanuló digitális füzeteként funkcionál. Az ingyenes felhőinformatikai tárhelyet a Microsoft OneDrive és a Google Google Drive szolgáltatása biztosítja – erről kiadónk korábbi cikkeiben olvashattak részletesen. A felhőtárhelyen létrehozott, osztályunk bármely tanulója által látható és olvasható „Fizika_fakultáció12” mappában tárolhatjuk a csoport számára készült órai anyagokat, szemléltető ábrákat, linkeket, stb., a

Fizika_fakultáció12 mappa almappáiként létrehozott tanulói mappákba (Ákos, Feri, Milán, stb.) pedig a tanulók által elkészített házi feladatok, projektek, képek, tesztek kerülnek automatikus rögzítésre, így nincs külön feladatunk a mappázással. Az ábrán a tantárgyhoz tartozó, mindenki által látható csoportfelületet (Fizika_közös_mappa) és annak almappáit (Érettségi, Órai feladatok,

stb.), valamint az órai közös munkához használt képeket és grafikonok egy részét láthatják. Én két teljes tanév során minden tanítványommal a megosztott felhőben kommunikáltam, oda helyeztem el az órai szemléltető anyagokat, és a diákok ott rögzítették házi feladataikat. Kihívás volt, nagyon élvezték, és bármikor bármelyik tanítványomnak értékelhettem a házi feladatát. Próbálják ki nyugodtan a tisztelt kollégák!

A digitális oktatás során a kapcsolattartásra jól használhatók a közösségi oldalak is, ezek közül is – általános elterjedtsége nyomán – leginkább a Facebook. A magyar iskolákban a Facebook-csoportok létrehozásának és működtetésének már komoly hagyománya és gyakorlata van, az eddigiekben azonban elsősorban a kapcsolattartásra, fényképek és más dokumentumok – köztük iskolai feladatok, feladatlapok – megosztására is használták a pedagógus kollégák és tanítványaik. Komoly előnye, hogy szinte minden iskolás tanuló rendelkezik Facebook-profillal, így a felület kezelését, a dokumentumok megosztásának technikáját, a csoportok létrehozásában rejlő lehetőségeket a tanulók döntő többsége jól ismeri. Az osztályonként, tanulócsoportonként létrehozott Facebook-csoportban – tekintettel az adott csoportban esetleg már kialakult munkamódszerekre – kiválóan megoszthatók az információk, közölhetők a feladatlapok. A tanulók kérdéseket tehetnek föl a tananyaggal vagy a házi feladattal kapcsolatban, és a csoportba tölthetik föl megoldott házi feladataikat. A Facebook azonban nyilvánvalóan nem oktatásorientált alkalmazás, ezért tanítványaink

5

visszaküldött munkáinak rendszerezése, nyilvántartása, az osztályzatok nehezen kezelhetők. Ha azonban a pedagógus üzenetet, feladatot küld a csoportba, akkor az oda tartozó minden tanítványunk mobiltelefonjára azonnal jelzés érkezik az üzenet, feladat megjelenéséről. Előnyös adottsága a Facebooknak az üzenőfal, amelyen jól követhetők a csoport tevékenységével kapcsolatos események.

Jó távoktatási lehetőségként tekinthetünk a projektoktatásra is, amelynek során a pedagógus megtervezi a projektet, kitűzi annak céljait és megjelöli az elvárásokat, kijelöli a határidőket. A projektoktatás rendkívüli módon fejleszti a tanulók önállóságát, konstruktivitását, és sokszor meglepően értékes eredményeket hoz, az abban résztvevők számára pedig maradandó élményeket nyújt. A projektfeladatok kijelölését azért is tartom jónak ebben a helyzetben, mert a szervező pedagógus napról napra, hétről hétre finomíthatja a projekttel kapcsolatos útmutatásait, a már néhány nap után jelentkező eredmények tükrében pedig további tanácsokat adhat tanítványainak.

Hozzá kell azonban fűznünk, hogy az alsó tagozatos tanulók esetében ezeket a lehetőséget átgondoltabban kell alkalmaznunk, hiszen a szülők támogatása és napi segítő munkája nélkül esetükben bizonyosan nem működne a távoktatási módszer. A digitális oktatási módszer bevezetése várhatóan nehézségeket jelent majd a szociokulturálisan elmaradott családokban élő tanulók és családjuk számára, erről cikkünk záró fejezetében gondolkodunk tovább.

3. Oktatási céllal fejlesztett professzionális szoftverek alkalmazási lehetőségei

A XXI. században már ingyenesen elérhetők olyan professzionális alkalmazások is, amelyek kifejezetten a távoktatás módszereire készültek, és alapvetően kétirányú kommunikációs csatornákra épülnek. Ezek közül a Google Tanterem (Google Classroom) alkalmazás révén szeretném bemutatni ennek a kommunikációs formának az előnyeit. Tekintettel arra, hogy nem tanítok egyetlen osztályt sem, kedves kollégám, Almási Gáborné Fóris Judit volt segítségemre azzal, hogy – kérésemre – bemutatta azt, hogyan használja a Google Tanterem alkalmazását tanítványaival történő mindennapi kommunikációjában, valamint a tanítás és számonkérés folyamatában. Ezúton is köszönöm igényes szakmai támogatását és az általa megosztott képeket.

A Google Tanterem alkalmazás bármely Gmail fiókkal rendelkező felhasználó számára elérhető a levelezőrendszer jobb felső sarkában megjelenő „Alkalmazások” között, csak a „Térkép”, „Gmail”, „Naptár” alkalmazások megjelenésekor a csúszkát kicsit lejjebb kell húzni, hogy láthatóvá váljon a „Google Tanterem” alkalmazás ikonja is. De ha a Google keresőjébe beírjuk a „Google Tanterem” szavakat, azonnal az alkalmazáshoz jutunk.

6

A Google Tanterem alkalmazásban létrehozhatjuk osztályaink vagy tanulócsoportjaink digitális tárhelyét, amelyeknek nevét, színezését, megjelenési módját is magunk állíthatjuk be.

A csoportba a tanulók egyenként fölvehetők, és a közös felhőfelületen számukra üzenetek küldhetők, de ugyanezen a felületen jelölhetők ki az órai feladatok, továbbíthatók a házi feladatok, a megoldandó tesztek és projektfeladatok is úgy, hogy a megoldás és feltöltés határidejét a pedagógus határozza meg. A csoportfelületen online órai munka is szervezhető, amelyről digitális formában lehet tájékoztatni a tanulókat.

A csoport számára megküldött feladatokat a rendszer naplózza, így a pedagógus folyamatosan követni tudja a csoport számára adott feladatokat és azok határidejét, valamint ellenőrizni tudja saját szakmai tevékenységét is.

A tanulók a csoportba feltölthetik az általuk megoldott feladatokat, amelyeket a pedagógus elektronikus formában értékelni tud. Az alkalmazás felkínálja a pedagógusnak, hogy százalékos értékelést alkalmazzon, de van lehetőség a jegyszerű értékelésre is. Ez utóbbi esetében ötfokozatúra kell beállítani a maximális teljesítmény értékét. A felület azt is jelzi, ha a kijelölt határidő lejártával egy adott tanuló nem adta le a feladatot. Ekkor a „hiányzik” szó jelenik meg piros kiemeléssel, ha pedig határidőn túl adta le a feladatot, akkor a „leadta” szó alatt megjelenik a „késve” jelölés is. A felületen megjelenik a százalékos vagy osztályzat

7

alapú értékelés, ha egy tanuló esetében a pedagógus még nem értékelte a feladat megoldását, akkor a felületen a pontszám hiányát látja az alábbi formában: __/100.

4. Élő kommunikáció a tanulókkal videokonferencia formájábanA hagyományos oktatási formához legjobban hasonlító digitális oktatási formaként tekinthetünk a videokonferenciák módszerére, amellyel a pedagógus és tanítványai internetes kapcsolaton keresztül valós időben láthatják és hallhatják egymást. Ez a korszerű módszer valójában lehetőséget teremt arra is, hogy a pedagógus a tanteremben megtartott órákhoz hasonló online órákat tartson. Az interneten több olyan ingyenes és jól használható szoftver is elérhető, amely lehetőséget teremt a videokonferenciák lebonyolítására. A legismertebb és legelterjedtebb ilyen alkalmazás a Skype.

A Skype videokonferencia módszerének alkalmazásához a pedagógusnak előbb némi gyakorlatot kell szereznie a szoftver kezelésében azon kollégák tudásmegosztása révén, akik az eddigiekben a családi vagy magánéletben rendszeres kapcsolattartásra használták a Skype-ot. A videokonferenciát tartó pedagógusnak le kell töltenie saját számítógépére az alkalmazást. Fontos, hogy saját számítógépe kamerával és mikrofonnal legyen ellátva, ez ma már szinte minden laptopon az alapfelszereltségek közé tartozik, a hagyományos asztali számítógépek azonban nem feltétlenül rendelkeznek saját kamerával. A Skype alkalmazásával a pedagógus meghívót küldhet egy adott csoportja összes tanulójának úgy, hogy a tervezett videokonferencia linkjét minden tanítványának megküldi a konferencia időpontjának megjelölésével. Ilyenkor a pedagógus képernyőjén apró képeken megjelennek a saját monitorjuk előtt ülő tanítványai, akik a megjelölt időpontban a nekik küldött meghívó linkjével bejelentkeztek a konferenciára. A Skype videokonferencia használatához nincs szükség arra, hogy a tanulócsoport tagjai saját számítógépükre telepítsék a Skype alkalmazást, mert a pedagógus által megküldött link birtokában csatlakozhatnak a konferenciához. Arra is van lehetőség, hogy egy adott konferenciához a pedagógus hozzárendelje tanítványait, és a „Hívás indítása” gomb indításával mindannyian egyszerre kapcsolódjanak be az online órába.

8

A videokonferencia vezetése során a pedagógus alkalmazhatja a „képernyő megosztása” funkciót, amelynek révén tanítványaik saját gépükön a pedagógus monitorjának képét látják. Ha tehát a kolléga egy prezentációt mutat be az órán, akkor a résztvevő diákok azt látják, és egyben hallják a pedagógus magyarázatát. Célszerű, ha nagyobb csoport esetében a tanulókat arra kérjük, hogy saját gépükön a „Video” gombot kapcsolják ki, mert a több tucat kép egyidejű szinkronizálása (a képek változásának követése) igencsak próbára teszi a rendszer kapacitását. Azt is érdemes kérnünk tanítványainktól, hogy saját számítógépük mikrofonját kapcsolják ki, hogy az esetlegesen hibás vagy gyenge minőségű mikrofonok és a háttérzajok ne zavarják a kommunikáció érthetőségét. Ha a pedagógus valamelyik diáknak kérdést tesz föl, akkor a válaszra felhívott bekapcsolja mikrofonját, és válaszát minden résztvevő hallja, majd a válasz befejezésekor kikapcsolja a mikrofont. A video és a mikrofon ki és bekapcsolását lehetővé tévő gombok az itt bemutatott ábrán is láthatók. A Skype alkalmazásával videokonferenciát a bal felső sarokban található „Értekezlet” menüben érdemes indítani. Az értekezlet menüre kattintva azonnal megjelenik az értekezlet linkje és az értekezletre történő meghívás lehetősége, majd ezek alatt a „Hívás indítása” gombbal lehet elindítani az értekezletet. Ha korábban résztvevőket még nem vettünk föl, akkor a jobb felső sarokban látható figurára (+ jellel van ellátva) kattintva adhatjuk hozzá a beszélgetés résztvevőit.

Sok pedagógus úgy használja a Skype telekommunikációs rendszerét, hogy az órarendi óráinak időpontját tűzi ki online óra megtartására, amikor felhívott vagy feljelentkezett diákjai számára elmagyarázza a tananyagot, felhívja a figyelmet a tanulnivaló súlypontjaira, és válaszol a diákok által feltett esetleges kérdéseke. Mint a valós tanítási órákon!

5. Új pedagóguskompetenciák kialakulása és ugrásszerű fejlődése

A kormányzati rendkívüli intézkedések részeként bevezetett távoktatási forma kialakítása, megtanulása, a digitális kommunikációban való új típusú jártasság megszerzése azonban nem minden pedagógus számára könnyű feladat. Azoknak a kollégáknak, akiknek nincs megfelelő gyakorlatuk a digitális kommunikációban, sok fejtörést okoz (vagy inkább okozott) tanítványainak hatékony foglalkoztatása és a kerettantervek, helyi tantervek által előírt tananyag új módszerekkel történő átadása. Ugyanakkor ez a folyamat törvényszerűen azt fogja eredményezni, hogy a pedagógusok kommunikációs kultúrája, digitális jártassága nagymértékben emelkedni fog. A szükséghelyzetben bevezetendő távoktatás pedig éppen azoknak a korszerű oktatási módszereknek az elsajátításában, bevezetésében lesz az oktatás segítségére, amelyeket a módosított Nemzeti alaptanterv kívánatosnak tart: az egyéni tanulási utak, az aktív tanulás, a csoportmunka, a projektmódszer elsajátítása, a tanulói együttműködésen alapuló módszerek elterjesztése, a multidiszciplináris oktatási programok

9

szervezése és a digitális technológiával támogatott oktatási módszerek bevezetése. Ahogyan mondani szokás: minden rosszban megjelenik valami jó is!

A digitális kommunikációról, felhőinformatikáról írt cikkeimben, előadásaimban folyamatosan ösztönöztem a pedagógus kollégákat a korszerű digitális módszerek használatára, de ennek hatékonysága – a remélhetően figyelemfelhívó előadások és cikkek ellenére – nem érte el a pedagógus társadalom áttörési ingerküszöbét. Igazgatói pályafutásom során azonban azt tapasztaltam, hogy a digitális kommunikációs és felhőinformatikai módszerek bevezetése a mindennapi vezetői kommunikációban vagy a pedagógus önértékelési rendszerben jó és követendő gyakorlati és módszertani példákat ad az e munkafolyamatokban résztvevő pedagógusok számára arra, hogy a megosztáson alapuló dokumentumkészítéssel milyen hatékonyan és időtakarékosan lehet és érdemes dolgozni. E tapasztalatokra alapozva bizonyos vagyok abban, hogy a rendkívüli intézkedések részeként bevezetett távoktatási rendszer kialakítása, folytatása és fejlesztése rendkívüli hatással lesz a pedagógustársadalom digitális kompetenciáinak fejlődésére. Mert két- vagy háromhónapnyi digitális távoktatási gyakorlat után már az sem tudja majd kizárólag a hagyományos oktatási és kommunikációs módszerekkel folytatni a nevelő-oktató munkáját, aki eddig elzárkózott a digitális kultúra által nyújtott korszerű lehetőségektől.

6. A tantervi követelmények teljesítése, a tanulók értékelése, osztályozása, minősítéseA digitális eszközökkel folyó távoktatás bevezetését egy hete, azaz 2020. március 16-án kezdték meg az iskolák és a pedagógusok. Nyilvánvaló azonban, hogy az egyes iskolák és az egyes pedagógusok számára legmegfelelőbb módszerek megtalálása, kialakítása és testre szabása egy hétnél több időt vesz igénybe. A számukra leghatékonyabb módszer megtalálásakor előnyben vannak azok a kollégák, akik mindennapi pedagógusi munkájuk során rendszeresen használják a digitális eszközöket, mert többségük eddigi pályafutása során már bizonyára használt digitális kommunikációs módszereket. Mivel azonban a távoktatásra szóló berendezkedésünk nem egy-két hétre szól, az idő múlásával bizonyára előtérbe kerülnek az egyre hatékonyabb és korszerűbb módszerek. Arra is nagy szükség van azonban, hogy a kollégák egymást támogassák az új kommunikációs és oktatási módszer kialakításában és biztos működtetésében.

Fel kell hívnunk azonban a vezetők és a pedagógusok figyelmét arra, hogy a most bevezetett távoktatásnak valódi oktatásként kell funkcionálnia, tehát a digitális oktatási módszerekkel vezetett oktatási tevékenységgel biztosítani kell az intézmény helyi tanterveiben foglalt tananyag elsajátítását. Ez azt jelenti, hogy a helyi tantervekben meghatározott módon haladnunk kell az adott tanév tananyagában, hiszen egy esetleges negyedéves csúszást a következő tanévben lehetetlen lenne behozni. A digitális oktatás során érvényben vannak a Köznevelési törvény előírásai, amely szerint a tanuló tudását rendszeresen osztályzattal kell értékelni, a tanév végén pedig a tanulót minősíteni kell. Fel kell tehát készülnünk akár arra is, hogy esetleg a tanév végéig is elhúzódik az iskolába járás szünetelése, azaz hónapokig távoktatási formában kell tanítanunk diákjainkat. Ezért már a távoktatási folyamat elején meg kell találnunk azokat a módszereket, amelyek segítségével tanítványaink tudását érdemjegyekkel értékelhetjük. Erre bármelyik digitális kommunikációs módszer – több-kevesebb nehézséggel – alkalmassá tehető. Amennyiben tanítványaink számára elektronikus

10

levélben küldjük a feladatokat és ők e-mail-ben küldik el a számukra megküldött feladatok megoldását, vagy elektronikus tesztet töltenek ki, akkor feladataik megoldását időnként osztályzattal is érdemes értékelni annak érdekében, hogy a második félév során elegendő osztályzatot szerezzenek az év végi minősítéshez. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ebben a félévben a mindennapos iskolába járással csupán szűk két hónapot sikerült abszolválnunk, és könnyen sor kerülhet arra is, hogy a hátra lévő három hónap döntő többségét a jelenlegi távoktatási formában kell teljesítenünk.

Tanítványaink munkájának digitális értékelése során természetesen a helyzetnek megfelelő speciális értékelési szabályokat kell alkalmaznunk. Akárcsak a mindennapi rendes oktatás során, értékeljük bátran jeles osztályzattal azon tanítványaink tevékenységét, akik minden órára pontosan és lelkiismeretesen megküldik a megoldott házi feladatokat. A távértékelés során is minden további nélkül kaphat elégtelen osztályzatot az a tanítványunk, aki nem készíti el a házi feladatát. A számunkra elektronikusan megküldött házi feladatokat, órai feladatokat azonban mindenképpen értékelnünk kell, de legalábbis át kell tekintenünk addig a szintig, hogy valóban a szóban forgó diák érdemi munkáját látjuk-e. Külön figyelmet kell fordítanunk azokra a feladatokra, amelyek egy-egy témakörben kiselőadás, rövid elemzés, fogalmazás elkészítését igénylik, mert diákjaink az internet igénybe vételével igen könnyen beadhatnak saját munkaként olyan írásokat, amelyeket a világhálóról másoltak ki. Ezeket azonban pedagógusaink döntő többsége azonnal észreveszi. Ebben az esetben a véleményünket vagy legalábbis kételkedésünket haladéktalanul tanítványunk tudtára kell adnunk. Ha a plagizálás gyanúja alapos, akkor a munkából kb. egymondatnyi hosszt kimásolva és idézőjelek közé téve beírjuk a Google keresőbe, amely – nem önálló munka esetében – azonnal ki fogja dobni a dokumentum forrását. Frappáns megoldás, ha ezt visszaküldjük az érintett tanulónak.

Helyes távoktatási gyakorlatnak minősíthetjük azt is, ha időnként dolgozat, vagy inkább távdolgozat írására kerül sor adott időpontban és meghatározott időtartam meghatározásával. Tanítványainknak ugyanis nem szabad elfelejteniük az időhöz és helyhez, konkrét feladathoz kötött számonkérés módszerét és persze az ehhez társuló adrenalinszint-növekedéssel is együtt kell élniük. Az osztályzatok megszerzése érdekében tűzhetünk ki önálló feladatokat, kérhetünk be tanulói dolgozatokat, elemzéseket, készíttethetünk diákjainkkal prezentációt, jelölhetünk ki számukra projektfeladatokat, de a periodikus értékelés és osztályozás követelményeiről nem feledkezhetünk meg.

7. A szülőket terhelő új kötelezettségek és feladatokNem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy a digitális kapcsolattartási és a távoktatási formák bevezetése a legtöbb családban a szülők aktív támogató közreműködését is igényli. Itt nyilván nem elsősorban a középiskolás korosztályról van szó, ez a probléma inkább az általános iskolás tanulókat, közülük is leginkább az alsó tagozatos és az ötödik-hatodik osztályos diákokat érinti. A digitális formában történő kapcsolattartás során küldött üzenetek megértése és feldolgozása, a kapott feladatok megértése kevesebb gondot okoz, de a távoktatásban megkapott feladatok, házi feladatok megoldása, a feladatok feltöltése már sok esetben nehézségeket jelent.

11

A tanulók, gyermekek többségét motiválja a távoktatási módszer, nagyon sokan kedvvel ülnek le tanulni és csinálják az újszerű feladatmegoldásokat. Abban azonban az eddigi oktatási formák eredményeként általában nincs gyakorlatuk, hogy munkájuk eredményét hogyan rögzítsék. Sok esetben jelent problémát, hogy egy képet, képernyőképet hogyan kell beilleszteni egy Word dokumentumba. Hogyan és hová kell kattintania ahhoz, hogy a megoldott feladat a megfelelő felületre kerüljön, és a megoldást a pedagógus is láthassa? Ha gyermekünk mellékattint, és egy másik ablakban találja magát, akkor a „hová tűnt?” kérdésre kell választ kapnia. Ezért a kisebb gyermekek esetében – főként az első hetekben – nélkülözhetetlen a szülői jelenlét és támogatás. Az ebben némileg jártas szülő meg tudja mutatni az alapvető másolási, törlési, kivágási, beillesztési módszereket, és többnyire meg tudja találni az „elveszett” dokumentumot is. Ha a tanulók tankönyvükben, füzetükben megoldandó feladatot kapnak, akkor az informatikai támogatás helyett az elvégzett munka követése, az esetleges hibák kijavítása a szülő feladata. E tényezők miatt joggal vélelmezhető, hogy a távoktatás során az általános iskolába járó tanulók többsége folyamatos és kitartó szülői felügyeletet és támogatást igényel az eredményes munkavégzéshez.

A tinédzser korosztály, a hetedik és nyolcadik osztályos vagy a középiskola első éveit végző diákok már érettek a digitális kommunikációra, képesek a digitálisan kiadott feladatok megoldására, esetükben csak a szülők irányító és motiváló segítségére van szükség. A tinédzserkorú gyermekeknek szükségük van arra, hogy ebben a helyzetben a szülők mindennap beszélgessenek velük az iskolai oktatásban történtekről, arról hogy milyen feladatokat kaptak „az iskolában” és azokat hogyan végezték el. A szülőknek időnként azt is meg kell kérdezniük gyermekeiktől, hogy kaptak-e már osztályzatokat a digitális oktatási folyamat során. És persze nem felejthetik el, hogy időnként megnézzék a KRÉTÁ-ban rögzített osztályzatokat és más információkat.

Ismeretségi körömben vannak olyan pedagógusok, akiknek általános iskolás korú gyermekeik vannak. Ha valakiknek, akkor nekik aztán igazán komoly megpróbáltatást jelent a távoktatási forma bevezetése. Pedagógusként hajnalban, a gyerekek ébredése előtt a digitális platformokon végzik a feladatok kijelölését és megküldését saját tanítványaik számára, majd saját gyermekeik fizikai ellátása következik. A koradélelőtti órákban saját órarendi óráikat tartják meg videokonferencia formájában, és online kapcsolatokat tartanak fenn tanítványaikkal. A délelőtt további része jellemzően a gyerekek iskolai feladatainak megoldására, az önálló tanulás segítésére támogatására és ellenőrzésére megy el. Délutánra marad a saját tanítványaik által beküldött feladatok értékelése, rendezése, áttekintése és osztályozása, valamint a másnapi feladatok előkészítése. Az ilyen családokban immár talán kizárólag a vacsora az egyetlen offline esemény.

8. A pedagógusok terheinek változása a digitális oktatás bevezetésével

A rendkívüli intézkedések eredményeképpen kiürültek az iskolák: sem a tanulók sem a pedagógusok nem látogathatják az intézményeket. A távoktatásra történő kötelező áttérés pillanataiban talán sokakban megfogalmazódott az a gondolat, hogy a pedagógusok otthoni munkavégzésével feladataik ellátása sokkal könnyebbé vált, hiszen az órák egy részét nem kell fizikailag megtartaniuk, nem kell kezelniük tanítványaik ügyeit-bajait, nem kell részt venniük a nevelőtestület értekezletein. A felvázolt egyoldalú szemlélettel úgy is lehetne

12

fogalmazni, hogy a pedagógusok az órák megtartása helyett csupán feladják a házi feladatokat, majd azok egy részét elolvassák és – jó esetben – leosztályozzák. Az elmúlt egy hét szintetizálódó tapasztalatai szerint azonban a helyzet ezzel gyökeresen ellentétes.

A pedagógustársadalom – rendkívül rugalmasan, kötelességtudóan és lelkiismeretesen – azonnal megkezdte a jelentősen megváltozott körülményeknek megfelelő digitális kapcsolatfelvételt, ezt követően pedig a távoktatást. Tudok olyan pedagógusokról, akik már március 16-án reggel minden csoportjuk számára kész digitális tervekkel érkeztek az iskolába. A pedagógusok jelentős része – kihasználva a videokonferencia lehetőségeit – minden óráját vagy óráinak többségét az interneten tartja meg az órarend által meghatározott időpontban, ezeken az órákon a tanulók szinte hiánytalan létszámban részt vesznek. A videokonferencia lehetőséget terem a kétirányú kommunikációra, tehát a pedagógus magyarázhat, a tanuló pedig véleményt nyilváníthat, kérdezhet. A videokommunikációs módszerekkel akár a tanulók szóbeli feleltetésére is van lehetőség.

Az órák megtartásán túl azonban a pedagógusokat terheli a digitális kapcsolattartás feladata, a házi feladatok interneten történő megküldésének kötelezettsége, a tanulók által visszaküldött feladatok áttekintése, értékelése, esetleg osztályozása. A pedagógusok terhei tovább növekedtek azzal, hogy digitális tananyagokat kell készíteniük vagy adaptálniuk, el kell készíteniük a digitális kapcsolattartást biztosító elektronikus felületeket, az oda feltöltött anyagokat rendszerezniük kell. Figyelmet kell fordítaniuk arra is, hogy a rendkívüli oktatási körülmények ellenére is folyamatosan haladjanak előre a tananyagban, és a tanév végére – távoktatási eszközökkel – fejezzék be a szóban forgó oktatási évre a helyi tanterv által előírt tananyagot. Irányítaniuk és követniük kell tanítványaik tanulási folyamatát, feladataik megoldását, biztosítaniuk kell a tanév közbeni folyamatos értékelést. Külön figyelmet igényelnek azok a kevésbé kötelességtudó vagy kevéssé szorgalmas tanulók, akiknek többsége feltehetőleg a távoktatás bevezetésével sem változtat a tanuláshoz való megkérdőjelezhető hozzáállásán. Az ő munkájukat kiemelt figyelemmel kell követni. Arra is figyelniük kell, hogy vannak-e olyan tanítványaik, akik a távoktatási módszerekkel megküldött feladatok megoldása során jelentősen rosszabb vagy jobb eredményt érnek el a tőlük eddig megszokott szinthez képes. A jelentősen jobb teljesítmény lehet a távoktatás által megkövetelt önállóság motivációs eredménye, de lehet az internetről letöltött vagy mások által elkészített házi feladatok következménye is. Olyan tanítványaink is lehetnek, akiknek szorgalmuk ellenére nehézségeket okoz a digitális oktatás módszerének bevezetése. Összességében azt látjuk, hogy a távoktatás mindannyiunk számára váratlan bevezetése rendkívül sok többletfeladatot jelent a pedagógus kollégák számára, mert a digitális anyagok készítése és a tanítványok által visszaküldött feladatok rendszeres értékelése megnövelte terheiket. De meg fognak felelni az elvárásoknak!

9. A pedagógusok munkaidejének változása nyilvántartásaA Kormány által elrendelt rendkívüli intézkedések részeként a pedagógusok sem látogathatják napi gyakorisággal az iskolát, ott csak akkor tartózkodhatnak, ha ügyeik elintézése ezt nélkülözhetetlenné teszi. A távoktatásra való áttérés a pedagógusok munkajogi helyzetében azonban semmiféle változást nem okoz: munkaviszonyuk, közalkalmazotti jogviszonyuk

13

továbbra is változatlan formában és tartalommal fennáll, munkabérük vagy illetményük sem csökkenhet a rendkívüli intézkedések bevezetésének következtében. A Köznevelési törvény változatlan tartalommal hatályban van, tehát az oktatási és nevelési folyamatot szabályozó legfontosabb jogszabály minden közoktatásban foglalkoztatott és az ott tanuló diákok számára továbbra is érvényes, ahogyan – a cikk szerkesztésének időpontjáig – a köznevelési tárgyú kormányrendeletek, miniszteri rendeletek sem változtak.

A Munka törvénykönyvének előírásai is hatályban vannak, bár elképzelhető, hogy a rendkívüli intézkedések részeként a későbbiekben annak bizonyos előírásait felfüggesztik. A Munka törvénykönyvében foglaltak szerint a teljes státusban foglalkoztatott pedagógusok heti munkaideje 40 óra, a Köznevelési törvény ennek 80%-ában, azaz heti 32 órában határozza meg a kötött munkaidő mértékét. A hatályos előírások szerint a pedagógusoknak kötött munkaidejüket az intézmény vezetője által meghatározott feladatok ellátásával kell tölteniük az alábbi jogszabály alapján.

Nkt. 62. § (5): A nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által - az e törvény keretei között - meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.

Amint látjuk, a törvény nem úgy rendelkezik, hogy a kötött munkaidőt az intézményben kell tölteni, e helyett úgy fogalmaz, hogy a pedagógusoknak azt az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával kell tölteniük. Ennek tökéletesen megfelel a home office feladatellátás, amikor a pedagógus otthonából digitális eszközökkel távoktatási formában végzi oktatási és nevelési feladatait. Az egyetlen jogi problémát a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 17. §-ában foglalt kötelezettség alapján készült kollektív szerződésben vagy intézményvezetői hatáskörben készült szabályozás jelentheti. Ennek tisztázásához idézzük először a hivatkozott Kormányrendelet előírását.

326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 17. § (3): A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie.

Az idézett Kormányrendelet előírásának végrehajtására tehát az előírás 2016-ban történt hatályba lépésétől (az állami fenntartású iskolákban tankerületi) kollektív szerződésekben, ennek hiányában intézményvezetői hatáskörben kellett szabályozni, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusok kizárólag az oktatási intézményekben végezhetnek el. Ilyen feladatok tipikusan az órák megtartása, az értekezleteken való részvétel, a szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, az intézményi rendezvényeken történő részvétel, stb. Ha ez a szabályozó dokumentum a megfelelő szabályozással elkészült, akkor nyilvánvalóan olyan szabályozást tartalmaz, amely az iskolában történő munkavégzés tilalmával és a távoktatással nem egyeztethetők össze. Ezért a távoktatás március 16-i bevezetésével ez a szabályozás okvetlenül ellentmondásba került a rendkívüli intézkedések nyomán bevezetett oktatási gyakorlattal. Tekintettel arra, hogy az iskolában történő munkavégzés egyelőre tiltott,

14

az ellentmondást kizárólag az e bekezdésben tárgyalt kollektív szerződés vagy igazgatói utasítás azonnali módosításával vagy annak felfüggesztésével lehet korrigálni.

A Munka törvénykönyve 134. § (1)-(2) bekezdéseinek előírásai arra kötelezik az intézményvezetőket, hogy a munkavállalók munkavégzésének adatairól, rendkívüli munkavégzésükről, szabadságukról munkaidő-nyilvántartást vezessenek. A rendkívüli intézkedések bevezetését követően bevezetett otthoni munkavégzés azonban lehetetlenné tette a munkaadó számára a pedagógus tényleges munkavégzési adatainak vezetését. Így az a lehetőség maradt a munkáltatók számára, hogy a pedagógusok számára formális munkaidő-nyilvántartási kötelezettséget delegálnak azzal, hogy minden munkanapra jegyezzenek be nyolc-nyolc óra munkavégzést. Tekintve, hogy az Nkt. 62.§ (5) bekezdése a heti 32 órás kötött munkaidővel kapcsolatban csupán azt rendeli el, hogy azt a munkáltató által megjelölt feladatok ellátásával kell tölteni, a távoktatásban ezt a pedagógusok a nap bármely időszakában, órájában szabad belátásuk szerint megtehetik. Ennek munkáltatói ellenőrzése természetesen nem lehetséges és nem is célszerű. A formális adatok miatt egyáltalán nem szabálytalan, ha a munkáltató teljes mértékben mentesíti a pedagógusait a munkaidő-nyilvántartási kötelezettség alól, és minden pedagógus minden munkanapjára egységesen nyolc-nyolc óra munkavégzési időt jegyez be, amelyet a hónap végén igazolásként aláír.

10. Az osztályozó vizsgák, érettségi vizsgák problémája

A tavaszi érettségi vizsgák rendjét a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet határozza meg. Ennek előírásai és az érettségi vizsgák immár hagyományos lebonyolítási rendje szerint az írásbeli érettségi vizsgákra május 4-től május 25-ig, míg a szóbeli érettségi vizsgákra június 15-től június 26-ig kerülne sor. Az emelt szintű szóbeli vizsgák időpontja június 4. és június 11. között lenne. A koronavírus világjárvány eddigi nemzetközi tapasztalatait értékelve egyáltalán nem tekinthető bizonyosnak, hogy az érettségi vizsgákat a szokott rendben le lehet bonyolítani, de – jó esetben – akár erre is sor kerülhet.

A Kormányzatnak az a világos szándéka, hogy az idei érettségi vizsgák lebonyolítását a koronavírus ne akadályozhassa meg. Amennyiben a járványügyi helyzet kedvezően alakul, a vizsgák biztonságos lebonyolítása minden bizonnyal a tervezett rendben fog megtörténni. Az oktatásirányítás azonban egészen biztosan készít forgatókönyveket arra az esetre is, ha a járvány elhúzódik, és ez megakadályozza az érettségi vizsgák tervezett időben történő megtartását. Úgy vélem, hogy az érettségi vizsgák rendben, a járvány elhúzódása esetén legföljebb egy-két hónapos csúszással bizonyosan megrendezhetők úgy, hogy a végzős diákok felsőfokú intézményekben történő folyamatos továbbtanulását az esetleges csúszás ne akadályozza meg.

A középiskolás tanulók és az iskolavezetők másik problémája az előrehozott érettségikre történő, hagyományosan nagyarányú jelentkezés. Az előrehozott érettségi vizsgára jellemzően a nem végzős tanulók jelentkeznek annak érdekében, hogy egy-egy tantárgyból érettségi vizsgájukat még a rendes érettségijük előtt megszerezhessék. Az előrehozott érettségi vizsgára még a járvány magyarországi kialakulása előtt, február 15-ig lehetett jelentkezni. Az előrehozott érettségi vizsga letételének azonban az a feltétele, hogy a tanuló minden évfolyam

15

anyagából az egyes tanévek végén vagy az osztályozó vizsgákon szerzett osztályzatokkal rendelkezzen. A középiskolák az előrehozott érettségi vizsgákra történő február 15-i jelentkezést követően szembesültek azzal, hogy hány diákjuk számára és mely tantárgyakból kellene osztályozó vizsgát szervezniük. A rendkívüli helyzetben azonban nyilvánvaló nehézségekbe ütközik az osztályozó vizsgák iskolában történő megszervezése, és némileg bizonytalanná vált az érettségi vizsgák lebonyolítási rendje is.

Az osztályozó vizsgák lebonyolításával kapcsolatban az oktatási államtitkár március 19-én tájékoztatást küldött az iskoláknak, amely a következőket tartalmazza.

„Az osztályozóvizsgák estében kérem, hogy azokat a tantermen kívüli, digitális munkarend megfelelő adaptálásával bonyolítsák le az iskolák. Ez azt jelenti, hogy a helyben preferált módon a személyes megjelenést nem feltétlenül igénylő számonkérési és értékelési forma (pl. videokonferencia, de akár projektmunka, írásos beszámoló) alkalmazása javasolt. Ugyanakkor felhívom figyelmét, hogy a vizsgáztatás (tekintettel arra, hogy egy időpontban egy tanulót és legfeljebb 2-3 pedagógus érint) nem minősül az iskolaépület oktatási célú használatának, így indokolt esetben egy személyes találkozó, konzultáció az intézményben is lebonyolítható.”

Az iskolák igazgatói tehát belátásuk szerint dönthetnek arról, hogy az osztályozó vizsgákat a személyes jelenlétet igénylő hagyományos módon, vagy a digitális kapcsolattartási módszerek valamelyikével oldják meg. Tapasztalataim szerint azonban az osztályozó vizsgákra (főként idegen nyelvekből és informatikából) sok tanuló jelentkezik, így a hagyományos lebonyolítási mód választása esetén kiemelt figyelmet kell fordítani a vizsgázók egymástól való megfelelő távolságban tartására.

Felvetődött az a probléma is, hogy az előrehozott értettségire február 15-ig jelentkezett tanulók döntésük alkalmával nem mérlegelhették a világjárvány elterjedéséből adódó esetleges következményeket, nem szembesülhettek az ennek következtében fellépő nehézségekkel. Az előrehozott érettségire történő jelentkezés után a tanulóknak azonban jelentkezniük kell az osztályozó vizsgákra is, mert az évfolyamonkénti követelmények teljesítése az előrehozott érettségi vizsga nélkülözhetetlen feltétele. Ha a tanuló az osztályozó vizsgán nem jelenik meg, akkor az igazgatónak kell döntenie abban a kérdésben, hogy a távolmaradás a tanulónak felróható vagy fel nem róható okból következett be. Ha a meg nem jelenést a tanulónak felróhatóként bírálja el, akkor a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 64.§ (7) bekezdésének rendelkezése szerint a tanulót javítóvizsgára kell utasítania. A javítóvizsgát augusztus 15-től augusztus 31-ig kell lebonyolítani. Ha a távolmaradás a tanulónak fel nem róható okból következett be, akkor a tanuló számára az osztályozó vizsgát pótló vizsga formájában később lehet megtartani, ennek határidejéről nem rendelkezik a jogszabály.

A rendkívüli veszélyhelyzetben a tanulók előrehozott érettségi vizsgáról való visszalépési szándékát érthetőnek és indokoltnak tartom. Ha az osztályozó vizsgára jelentkező tanuló az országos járványra hivatkozva írásban tájékoztatja az igazgatót visszalépéséről, akkor ezt magam részéről indokolt, a tanulónak fel nem róható oknak minősíteném és elfogadnám, majd a rendkívüli helyzetre való tekintettel a pótló vizsgát csak június hónapra írnám ki. Ha a tanuló bármely okból, de nem teljesítette az osztályozó vizsga kötelezettségét, az igazgatónak

16

vissza kell utasítania az előrehozott érettségi vizsgára történő jelentkezését, ami a tanulók többsége számára ebben a rendkívüli helyzetben megnyugtató megoldás lehet.

11. Mi lesz azokkal, akiket nem érünk el a távoktatással?

Az eddigiekben áttekintettük a digitális kommunikációs rend és a távoktatás bevezetésével együtt járó kötelezettségeinket, igyekeztünk bemutatni a különböző kapcsolattartási és távoktatási lehetőségeket. Sok olyan információt hallhatunk kollégáinktól, hogy tanítványaink döntő többsége megértette a veszélyhelyzetből adódó új oktatási módszerek szükségességét, és aktívan bekapcsolódott a távoktatás folyamatába.

Lehetnek, sőt bizonyosan vannak azonban olyan tanulók, olyan családok, akiknek a távoktatással és digitális kommunikációval való elérése, hatékony munkáltatása komoly nehézségekbe ütközik. A szociálisan hátrányos helyzetű családok és az ott nevelkedő gyermekek, tanítványaink egy jelentős részéről van szó, akikben sokszor nincs elegendő motiváció arra, hogy a munkára közvetlen formában őket rászorító pedagógus távol kerülésével is erőfeszítéseket tegyenek tanulmányaik folyamatos végzése és előrehaladásuk érdekében. Ezeknek a tanulóknak és családjuknak a társadalom szempontjából talán még a többieknél is fontosabb az iskola közvetlen formában megvalósuló nevelő és oktató tevékenysége, hiszen a családból hozott halmozott hátrányok csökkentésére, esetleg felszámolására elsősorban az iskolai oktatás kínál számukra lehetőségeket.

A szociálisan hátrányos, gyermekeik nevelésével sokszor kevésbé következetesen foglalkozó családok jelentős részében hiányoznak a digitális kapcsolattartás eszközei, hiszen a családok egy részében a televízió vagy egy elavult mobiltelefon képezi a digitális eszközállományt, az internetelőfizetésre pedig esetleg már nem marad forrásuk. A távoktatási kötelezettség azonban ezekre a tanulókra vonatkozóan is fennáll. Az ezzel a problémával is küzdő iskoláknak, pedagógusoknak ez nagyon nehezen teljesíthető feladatot jelent, hiszen ezek a tanulók nem érhetők el videokonferencia révén, digitális platformokon, így nagy a veszélye, hogy számukra a távoktatás az oktatási folyamat megszűnésével válik azonossá.

A pedagógusoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a halmozottan hátrányos helyzetben lévő tanítványaikat is a lehető legnagyobb mértékben elérjék a távoktatási módszerekkel. Elképzelhető, hogy a digitális kommunikációban egyetlen lehetőségükként csak arra korlátozódnak, hogy időnként mobiltelefonon vegyék föl a kapcsolatot tanítványukkal vagy annak családjával. Ezekben az esetekben is van azonban korlátozott lehetőség arra, hogy a tankönyvből leckéket, feladatokat jelöljenek ki számukra, bár ezek visszacsatolására nem sok garancia van. Nagyon gyakori azonban még a szociálisan hátrányos családokban is, hogy a szülőknek (vagy a gyermekeknek is) van okostelefonjuk, sőt – minden családi nehézség ellenére – sokszor még internetelőfizetéssel is rendelkeznek, mert a kor elvárása azt diktálja, hogy okostelefonnak, Facebook-kapcsolatnak feltétlenül lennie kell akkor is, ha minden más szükséglet kielégítése akadályokba ütközik.