tankonyvkatalogus.hutankonyvkatalogus.hu/tanmenet2016/FI-504011201_normal.docx · Web viewA tankönyvhöz munkafüzet is társul (FI-504011202). A taneszköz fejlesztői a bevezetőben

Történelem 12. FI-504011201

TanmenetjavaslatKészítette: szakmai munkaközösség

2

Bevezetés

A tanmenet a 12. évfolyamon használható történelem kísérleti tankönyvhöz készült. A tananyag négy történelmi (a második világháború végétől a Szovjetunió felbomlásáig), egy jelenismereti (A globalizáció kiteljesedése. Európa és Magyarország a 20. század végén, a 21. század elején) és egy társadalomismeret fejezetre tagolódik. A 12. évfolyamon – ideális feltételek mellett – 93 órával számolhatunk, ebből (az érettségi vizsgát közvetlenül megelőző időszakban) a rendszerező ismétlésre javasolt órakeretet két órával bővítettük.

A fejlesztési területeket illetően a tanítási óra tervezését segítetheti elő a kerettantervben szereplő négy fejlesztési követelmény (1. Ismeretszerzés, tanulás; 2. Kritikai gondolkodás; 3. Kommunikáció; 4. Tájékozódás térben és időben) következetes megnevezése, ugyanakkor a legtöbb esetben a történelemtanulás tevékenységrendszere mentén részletesebb – remélhetőleg a szaktanár tervező munkáját segítő – tevékenység-megjelölés, -leírás is szerepel,

A tematikus egységek, tankönyvi fejezeteket lezáró összefoglaló, gyakorló foglalkozások, továbbá a társadalomismeret tematika lehetőségeket nyújt a kooperatív módszerek alkalmazására. Az összefoglaló órákon alkalmazott kooperatív technikákkal hatékonyabbá tehetjük a kiválasztott tananyag ismétlését, a tanulók segíthetik egymást a feladatok értelmezésében, kiegészíthetik, bővíthetik társuk, társaik tudását, megbeszélhetik, ill. tanácsot adhatnak egymásnak, hogy milyen készségeket, képességeket kell fejleszteniük. A társadalomismeret foglalkozások tervezésekor is a tankönyvi leckéket vettük alapul, ugyanakkor a tanulók együttműködésére, ill. a tanulói önállóságra építő módszerek alkalmazásával élményszerűvé és életszerűvé tehetjük a társadalomismeret fejezetben található témákat.

A tankönyvhöz munkafüzet is társul (FI-504011202). A taneszköz fejlesztői a bevezetőben jelzik, hogy a feladatok egy része kiegészíti, bővíti a tankönyvben található ismeretanyagot, sőt néhány esetben az önálló feldolgozásra is sarkall, ebből az következik, hogy a munkafüzet nem egyszerűen a tananyag elsajátításának gyakorlását szolgálja. A tanmenetben fejezetenként átlagosan 8 feladatot választottunk ki: ezek kisebb része a történelmi és jelenkor-történeti leckékhez, nagyobb része a konzultációs foglalkozásokhoz, az összefoglaló órákhoz kapcsolódik.

2

Témák Új tananyag feldolgozása

Képességfejlesztés, összefoglalás,

gyakorlás, ellenőrzés

Teljes óraszám93 óra

Kerettantervi órakeret86 óra

Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése 8 3 11 8

Magyarország 1945 és 1956 között 10 3 13 10

A két világrendszer versengése és a szovjet tömb felbomlása 7 2 9 8

A Kádár-korszak 8 4 12 10

A globalizáció kiteljesedése. Európa és Magyarország a 20. század végén és a 21. század elején

8 4 12 14

Társadalomismeret 8 8 16 18

Rendszerező ismétlés 20 20 18

összesen: 49 44 93 86

A tanmenetjavaslatban található rövidítések magyarázata:F: fogalmak, szakkifejezésekÉ: évszámokN: nevekT: topográfiai ismeretekÉK: értelmező kulcsfogalmakTK: tartalmi kulcsfogalmak

A kerettantervi követelményekben nem szereplő fogalmakat, neveket, évszámokat és helyszíneket dőlt betűvel jelöltük.

3

4

Témák órákra bontása

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy

funkciójaCélok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag

HIDEGHÁBORÚS KONFLIKTUSOK ÉS A KÉTPÓLUSÚ VILÁG KIÉPÜLÉSE

1-2. 1. A második világháború lezárása – győztes és vesztes országok 1945-ben

A második világháború történelmi jelentőségének értelmezése: a háború jellege, időtartama, területi kiterjedése, az áldozatok mértéke, a demográfiai, társadalmi és gazdasági következmények értelmezése. A világ helyzetének értelmezése a második világháború lezárulásakor, 1945-ben. A nagyhatalmak pozíciójának változásai a második világháború végén. Nagy-Britannia és Franciaország nagyhatalmi státusza csökkenésének okai. A hatalmi erőviszonyok átrendeződésének vizsgálata. A Szovjetunió területi terjeszkedésének mozgatórugói. A szovjet befolyási övezet jellemzői. Az Amerikai Egyesült Államok külpolitikai törekvései.

1. Ismeretszerzés, tanulásA) Kérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: Miért bomlott fel az antifasiszta koalíció 1945 és 1947 között?; Hogyan alakult ki a szovjet befolyási övezet Kelet-Közép-Európában?C) Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólAnnak azonosítása, hogy a vizsgált forrás milyen céllal készült, ki a szerzője, mi a szerző viszonya az adott eseményhez, személyhez, ügyhöz: Winston Churchill és Ivan Majszkij a második világháborút követő nagyhatalmi erőviszonyokról.3. KommunikációA) Események, történetek elbeszéléseEgy történelmi esemény vagy eseménysorozat bemutatása az események közötti összefüggések,

F: fegyverletétel, kapituláció, befolyási övezet, zóna, atomfegyver, atombomba, újjáépítés, kényszer-áttelepítés; kétpólusú világ (bipoláris világ), háborús felelősség, nürnbergi perÉ: 1945. február: jaltai konferencia; 1945. május 9.: Németország kapitulációja; 1945. szeptember 2.: Japán kapitulációja, a második világháború vége; 1945-1946: a nürnbergi perN: Joszip Visszarionovics Sztálin, Winston Churchill, Harry S. Truman, Charles de Gaulle, Joszip Broz TitoT: Németország, Berlin, Kelet-Poroszország, Nürnberg, Délkelet-Európa, Kelet-Közép-Európa, Románia, Jugoszlávia, Albánia, JapánÉK: történelmi jelentőség; okok ás következmények;

5




az okok és következmények bemutatásával együtt: Németország megszállása; A nagyhatalmak közötti erőviszonyok átalakulása. 4. Tájékozódás térben és időbenB) Topográfiai feladatokTörténelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: Az európai hadszíntér 1945-ben; A szovjet befolyási övezet kialakulásának nyomon követése.

történelmi változásTK: világháború, nagyhatalom, hatalmi átrendeződés, befolyási övezet, érdekszféra

3. 2. A szövetségesek együttműködése és az ellentétek kialakulása

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) megalakulásának háttere, mozgatórugói. Az Atlanti Charta (1941) és az ENSZ alapelvei. Az ENSZ felépítése és működése; a világszervezet hatékony működésének problémája, ennek értelmezése. A nagyhatalmak közötti együttműködés lehetőségei és korlátai. A párizsi békekonferencia határozatainak politikai, területi, demográfiai és gazdasági következményei. A Szovjetunió befolyási övezetének tartóssá válása és bővülési kísérlete, a szovjetizálás kezdete.

1. Ismeretszerzés, tanulásD) Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólKövetkeztetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: Az ENSZ felépítése. F) A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazásaA történelmi kulcsfogalmak jelentésének többféle szempontú értelmezése történelmi példák alapján és segítségével: vétő, vétójog.2. Kritikai gondolkodásA) A források kritikus kezelése

F: Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), Altatni Charta, világszervezet, béke és biztonság, demokratikus alapelvek, emberi jogok, ENSZ Közgyűlés, ENSZ Biztonsági Tanácsa, ENSZ-főtitkár, szankció, vétójog, vétó, megszállási zónák, övezetek; békekonferencia, békeszerződések, Külügyminiszterek Tanácsa, Gulag, munkatábor, kényszermunka, „vasfüggöny”.É: 1945: az Egyesült

6




Egymástól eltérő tartalmú történelmi interpretációk összehasonlítása; az eltéréseket lehetséges okainak keresése, megfogalmazása: Winston Churchill fultoni beszéde (1946), Sztálin a második világháborút követő nagyhatalmi célokról (1945. április).F) A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazása: Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), világszervezet, béke és biztonság, demokratikus alapelvek, emberi jogok, ENSZ Közgyűlés, ENSZ Biztonsági Tanácsa, szankció, vétó.3. KommunikációA) Események, történetek elbeszéléseTörténelmi fordulópontok bemutatása különböző szemszögből: A hidegháború kialakulásának, a fegyverkezési verseny felgyorsulásának értelmezése amerikai és szovjet nézőpontból.F) Beszélgetés és vitaKoherens érvelés, bizonyítás és

Nemzetek Szervezete (ENSZ) megalakulása; 1947: a párizsi békekonferencia; 1946-1949: polgárháború Görögországban.N: Joszip Visszarionovics Sztálin, Franklin Delano Roosevelt, Winston ChurchillT: Németország, Berlin, Kelet-Poroszország, Lengyelország, San Fransisco, Párizs, Szovjetunió, Bulgária, Finnország, Magyarország, Olaszország, Románia, GörögországÉK: történelmi jelentőség, történelmi változásTK: világszervezet, békeszerződés, területi változások, nagyhatalmi erőviszonyok

7




cáfolás a különböző bizonyítékokból szerzett információk alapján: Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) működésének jellemzői, a világszervezet cselekvési területeinek feltételei és korlátai.

4. 3. A hidegháború kialakulása

A hidegháború kialakulásának folyamata, a kétpólusú (bipoláris) világrend létrejöttének nyomon követése, a katonai szuperhatalmak közötti ellentétek okainak megértése. Az Amerikai Egyesült Államok európai politikájának értelmezése. A kelet-közép-európai régió szovjetizálásának fordulópontjai. Németország kettészakadásának történelmi jelentőségének értelmezése.

1. Ismeretszerzés, tanulásB) A források áttekintése és értékelése A legtartalmasabbnak és legmeggyőzőbbnek tartott bizonyítékok kiválasztása egy téma bemutatásához: Németország kettéválása, Berlin helyzetének alakulása (a berlini blokád, Kelet- és Nyugat-Berlin területe és néhány jellemzője).D) Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása: A Marshall-segély megoszlása és összetétele.2. Kritikai gondolkodásA) A források kritikus kezeléseAz egymásnak ellentmondó állítások és érvelések erős és gyenge pontjainak felismerése: Truman, az Amerikai Egyesült Államok elnökének beszéde

F: hidegháború, Truman-elv, a feltartóztatás politikája, Marshall-terv, Marshall-segély, Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet, újjáépítés, piacgazdaság, szovjetizálás, berlini blokád, Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST), katonai szuperhatalmak, atomtöltet, nukleáris fegyverkezés, fegyverkezési verseny, Észak-atlanti Szövetség (NATO), a „békés egymás mellett élés politikája”, Varsói SzerződésÉ: 1947: a Truman-elv, 1946-1949: polgárháború Görögországban. 1948: a berlini blokád. 1949: a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) megalakulása; 1949: az Észak-

8




(1947. március 12.), A Kominform állásfoglalása (1947. október).D) Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlításaBel- és külpolitikai döntések és események közötti összefüggések megfigyelése és értékelése: A szovjetizálás folyamata és fordulópontjai Kelet-Közép-Európában.3. KommunikációA) Események, történetek elbeszéléseEgy történelmi esemény vagy eseménysorozat bemutatása az események közötti összefüggések, az okok és következmények bemutatásával együtt A szovjetizálás folyamata és fordulópontjai Kelet-Közép-Európában; A hidegháború kialakulásában kimutatható felelősség mértékének értelmezése.

atlanti Szövetség (NATO) létrejötte; 1949: a Németországi Szövetségi Köztársaság (NSZK) és a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) megalakulása. 1949: a Szovjetunió atombombát fejleszt.N: Harry S. Truman, George Marshall, Dwight D. Eisenhower, Joszip Visszarionovics Sztálin, Joszip Broz Tito, Nyikita Szergejevics HruscsovT: Amerikai Egyesült Államok, Szovjetunió, Németország, Németországi Szövetségi Köztársaság (NSZK), Német Demokratikus Köztársaság (NDK), Berlin, Nyugat-Berlin, Görögország, TörökországÉK: okok és következmények, történelmi jelentőségTK: kétpólusú (bipoláris) világ, hidegháború, katonai szuperhatalom fegyverkezési verseny

9




5. 4. A gyarmati rendszer felbomlása

A gyarmati rendszer felbomlásának történeti háttere, folyamata. Az óra súlypontját a gyarmati rendszer felbomlása okainak megértése képezi. India függetlenné válásának körülményei és történelmi jelentősége. A hidegháború első szakaszának regionális háborúi. Izrael állam megalakulásának körülményei.

1. Ismeretszerzés, tanulásD) Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólKövetkeztetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: A gyarmati rendszer felbomlásának okai.2. Kritikai gondolkodásB) Emberi magatartások és döntések megfigyeléseEgyes történelmi szereplők döntéseinek elemzése: célok, rendelkezésre álló információk, megfontolások, feltételezések, személyes motívumok: Mahatma Gandhi tevékenysége és törekvései. D) Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlításaAz információk elhelyezése nagyobb összefüggésrendszerben azokra az ismeretekre támaszkodva, amelyekkel már az adott eseményre, korszakra, illetve a hasonló történelmi szituációkra vonatkozóan rendelkezünk: Miért nem lehetett fenntartani a gyarmati

F: gyarmat, gyarmati rendszer, mandátumterület(ek), dekolonizáció, függetlenség, nemzetállam, erőszakmentesség, Nemzeti Kongresszus, polgárháború, Kuomintang (Nemzeti Párt), Kínai Kommunista Párt, a feltartóztatás politikája, demarkációs vonal, fegyverszünet, cionizmusÉ: 1947: India függetlenné válása, Pakisztán elszakadása; 1948: Izrael állam megalakulása, az első arab-izraeli háború. 1949: a Kínai Népköztársaság létrejötte. 1950-1953: a koreai háború. 1946-1954: a francia-vietnami háború.N: Harry Truman, Dwight Eisenhower, Joszip Visszarionovics Sztálin, Mohandász Karamcsand Gandhi, Dzsaváharlál Nehru, Csang Kaj-sek, Mao Ce-tung, Kim Ir Szen, Ho Si Minh, David Ben Gurion

10




rendszert a második világháború után?4. Tájékozódás térben és időben B) Topográfiai feladatokA tanultakkal kapcsolatos helyszínek megmutatása a térképeken Történelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: A dekolonizáció folyamatának nyomon követése térképeken.

T: Amerikai Egyesült Államok, Szovjetunió, Indonézia, Afrika, Vietnam, India, Pakisztán, Kasmír, Kína, Kínai Népköztársaság, Korea, Észak-Korea, Dél-Korea, Izrael, JeruzsálemÉK: okok és következmények, történelmi változás, történelmi jelentőségTK: gyarmat, gyarmati rendszer, dekolonizáció, szuverenitás, nemzetállam, centrum, periféria, vallás

6-7. 5. A hidegháború 1953 és 1963 között

Válságjelenségek, válsággócok a Szovjetunió érdekszférájába tartozó területeken. A szuezi válság kialakulásának okai; a két katonai szuperhatalom „alkujának” háttere. Az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti erőviszonyok kiegyenlítődésének vizsgálata. Válságjelenségek és következményeik az 1960-as évek elején.

1. Ismeretszerzés, tanulásA) Kérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: A szuezi válság kialakulása, rendezése és történelmi jelentősége.C) Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólKépek, karikatúrák, plakátok, fényképek felhasználása a történelmi ismeretszerzéshez: A fegyverkezési verseny; Az űrverseny; Karikatúra Hruscsovról

F: hidegháború, fegyverkezési verseny, szovjet érdekszféra, Gulag-rendszer, katonai intervenció, műhold, interkontinentális rakéta, szputnyik-sokk, atomháború, fegyverkezési verseny, ultimátum, preventív csapás, berlini fal.É: 1953: Sztálin halála, Hruscsov hatalomra kerülése; 1953: a kelet-berlini felkelés; 1956: a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) XX, kongresszusa; 1956:

11




és Kennedyről (1962).3. KommunikációE) IKT-használatInformációk és adatok gyűjtése az Interneten elérhető forrásokból: A fegyverkezési verseny, az interkontinentális rakéták; Az űrverseny.4. Tájékozódás térben és időbenA) Kronológiai feladatokEgy eseménysorozat egyes történéseinek helyes időrendbe állítása: A hidegháború 1955 és 1962 szakaszának főbb eseményei, fordulópontjai.

munkásfelkelés a lengyelországi Poznanban; 1956: a szuezi válság; 1956. október 23.: a magyar forradalom kezdete; 1959: a kubai forradalom; 1961: a berlini fal felépítése; 1961: Gagarin űrrepülése; 1962: a kubai rakétaválság.N: Dwight D. Eisenhower, Joszip Visszarionovics Sztálin, Nyikita Szergejevics Hruscsov, John Fitzgerald KennedyT: Amerikai Egyesült Államok, Szovjetunió, Németország, Németországi Szövetségi Köztársaság (NSZK), Német Demokratikus Köztársaság (NDK), Kelet-Berlin, Nyugat-Berlin, Poznan, SzuezÉK: okok és következmények, változás és folytonosság, történelmi jelentőségTK: állam, államszervezet, demokrácia, diktatúra, katonai szuperhatalom, fegyverkezési verseny, gazdasági

12




teljesítmény, válság8. 6. Az európai integráció

kezdeteiA második világháború lezárulását követően az európai egységgondolat újból teret kapott: a 20. század két világháborújának hátterében – más okok mellett – a német-francia ellentét állt, ezért megfogalmazódott a két nép ellentéteinek feloldása, a megbékélés megvalósítása. Az európai egységgondolat kezdettől fogva több változatban fogalmazódott meg. Az integráció szakaszainak, állomásainak nyomon követése az 1950 és 1958 közötti időszakban. Az integráció jellegének, a gazdasági együttműködés elsődlegességek értelmezése.

1. Ismeretszerzés, tanulásB) A források áttekintése és értékeléseA rendelkezésre álló ismeretforrások csoportosítása tartalmuk és típusuk szerint; javaslatok megfogalmazása arról, hogy még milyen tartalmú és típusú ismeretforrásokra lenne szükség: Az európai egységgondolat alapváltozatai: Aristide Briand (1929), Winston Churchill (1946), A hágai Európa-kongresszus nyilatkozata (1948). 2. Kritikai gondolkodás A) A források kritikus kezeléseAz egymásnak ellentmondó állítások és érvelések erős és gyenge pontjainak felismerése: Az európai egységgondolat változatai: Aristide Briand (1929), Winston Churchill (1946), A hágai Európa-kongresszus nyilatkozata (1948). 3. KommunikációA) Események, történetek elbeszéléseEgy történelmi esemény vagy eseménysorozat bemutatása az

F: európai egységgondolat, integráció, Páneurópai Unió, föderalizmus, konföderáció, Európa Tanács, Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK), Montánunió, római szerződések, Európai Gazdasági Közösség (EGK), Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA), szociális piacgazdaság, kötelező társadalombiztosítás, jóléti állam.É: 1948: Európa-kongresszus Hágában; 1949: az Európa Tanács megalakulása; 1952: az Európai Szén- és Acélközösség létrejötte; 1957: a római szerződések aláírása; 1958: az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia Közösség (Euratom) létrejötte.N: Winston Churchill, Robert Schuman, Konrad AdenauerT: Franciaország, Németországi Szövetségi Köztársaság (NSZK),

13




események közötti összefüggések, az okok és következmények bemutatásával együtt: A gazdasági integráció szakaszai és jellemző vonásai.4. Tájékozódás térben és időbenB) Topográfiai feladatokTörténelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: Az Európai Szén- és Acélközösség és az Európai Gazdasági Közösség.

Olaszország, Benelux-államok (Belgium, Hollandia, Luxemburg), Nagy-Britannia.ÉK: okok és következmények, történelmi jelentőségTK: identitás, integráció, gazdasági rendszer, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, piac, piacgazdaság

9-10. Összefoglalás, gyakorlás A összefoglaló, gyakorló foglalkozás lehetőséget teremt a kooperatív módszerek alkalmazására.

Tematikus kérdéssor összeállítása a kooperatív feladatokhoz.A lehetséges tematikus kérdések:

Hogyan alakult ki a szovjet befolyási övezet Kelet-Közép-Európában? Hogyan ment végbe a régió szovjetizálása (ábra)?Hogyan változtak meg a nagyhatalmak közötti erőviszonyok a második világháború lezárulása után? Melyek az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) működésének jellemzői? Az ENSZ felépítése (ábra)

A történelmi fogalmak, a történelmi személyek, az elsődleges források, a történelmi személyek, a kronológiai és a topográfiai adatok, ismeretelemek körének összeállítása a kooperatív feladatokhoz.

Történelmi fogalmak: kétpólusú világ (bipoláris világ), hidegháború, „vasfüggöny” Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), békekonferencia, békeszerződések, „vasfüggöny”. Truman-elv,

14




Miért nem lehetett fenntartani a gyarmati rendszert a második világháborút követő időszakban? A gyarmati rendszer felbomlásának okai (ábra).Hogyan alakult az európai gazdasági integráció a második világháborút követő másfél évtizedben?Hogyan jelent meg koreai háború idején a hidegháborús szembenállás?Milyen közvetlen veszélyt jelentett a szuezi válság (1956) és a kubai rakétaválság (1962)? Milyen helyzetre utal a válságok kezelésének módja?

Ellenőrzés párban: A tanulók párban dolgoznak. A pár egyik tagja válaszol a kérdésre, a másik diák segít, ha szükséges, majd ellenőrzi a megoldást. Ha megakadnak, segítséget kérnek a csoport másik párjától. A következő tematikus kérdésnél szerepet cserélnek.

Villámkártya: A tanulóknak

Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST), atomfegyver, nukleáris fegyverkezés, fegyverkezési verseny, Észak-atlanti Szövetség (NATO), Varsói Szerződés; dekolonizáció, erőszakmentesség, Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK), Montánunió, római szerződések, Európai Gazdasági Közösség (EGK), jóléti állam.Történelmi személyek: Joszip Visszarionovics Sztálin, Winston Churchill, Harry S. Truman, Mohandász Karamcsand Gandhi, Konrad Adenauer; Nyikita Szergejevics Hruscsov, Kennedy

Történelmi források: A jaltai nyilatkozat Európáról, 1945. február 11.; A potsdami konferencia határozataiból, 1945.; Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata, 1948;

15




páronként 5-5 kártyájuk van, a kártyalapok egyik oldalára kérdést fogalmaznak meg, vagy fogalmat, kronológiai, topográfiai adatot, ismeretelemet írnak fel, a másik oldalára a választ, ill. a meghatározást tüntetik fel. A párok kicserélik egymás kártyáit.

Feladatküldés: A csoport minden tagja kiválaszt egy tematikus kérdést, amelyet felír egy kártyára, a válaszát a kártya másik oldalán fogalmazza meg. A csoportok kicserélik a kártyáikat, majd a csoporton belül párban felteszik a kártyán szereplő kérdést, és a másik oldalon szereplő válasz alapján ellenőrzik a megoldás helyességét.

Szóháló – pókháló: A lap közepére kerüljön fel a téma, a csoport tagjai írjanak köré fogalmakat, ismeretelemeket, ezután a szorosan összetartozó kifejezéseket kössék össze egy vonallal.

Történelmi források:

A potsdami konferencia határozataiból, 1945.; Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata, 1948.

Tájékozódás térben és időben:

Kronológia: 1945. február: jaltai konferencia; 1945. május 9.: Németország kapitulációja; 1945. szeptember 2.: Japán kapitulációja, a második világháború vége; 1945-1946: a nürnbergi per, 1945: az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) megalakulása; 1947: a párizsi békekonferencia; 1947: a Truman-elv, 1947: India függetlenné válása,. 1948: a berlini blokád. 1948: Izrael állam megalakulása, az első arab-izraeli háború. 1949: a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) megalakulása; 1949: az Észak-atlanti Szövetség (NATO)

16




A munkafüzet feladatainak megoldása: Történelem munkafüzet 12.: A hidegháború időszaka: 1-2., 4., 6., 9., 11-12. feladat.

A munkafüzet feladatainak egy részét az otthoni felkészülés során, másik részét a tanítási órán páros munkában oldhatják meg a tanulók.

létrejötte; 1949: a Németországi Szövetségi Köztársaság (NSZK) és a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) megalakulása. 1949: a Szovjetunió atombombát fejleszt. 1949: a Kínai Népköztársaság létrejötte. 1950-1953: a koreai háború. 1956: a szuezi válság; 1957: a római szerződések; 1961: a berlini fal felépítése; 1962: a kubai rakétaválság.

Topográfia: Amerikai Egyesült Államok, Szovjetunió, Németország, Berlin, Kelet-Közép-Európa, Németországi Szövetségi Köztársaság (NSZK), Német Demokratikus Köztársaság (NDK), India, Kínai Népköztársaság, Korea, Észak-Korea, Dél-Korea

Értelmező kulcsfogalmak: okok és következmények, történelmi változás, történelmi

17




jelentőség

Tartalmi kulcsfogalmak: világháború, nagyhatalom, hatalmi átrendeződés, befolyási övezet, érdekszféra; világszervezet, békeszerződés; gyarmat, gyarmati rendszer, dekolonizáció, szuverenitás, nemzetállam, centrum, periféria, identitás, integráció, gazdasági rendszer, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, piac, piacgazdaság, centrum, periféria

11. Ellenőrzés

MAGYARORSZÁG 1945 ÉS 1956 KÖZÖTT

12. 7. A szovjet megszállás és következményei

Magyarország helyzete a második világháború utolsó szakaszában, 1944-1945 fordulóján. A háborús részvétel következményeinek értelmezése: a halálos áldozatok, hadifogságba kerülők, a szovjet munkatáborba hurcoltak tömegei, a nőkkel szemben elkövetett atrocitások. Az újjáépítés

1. Ismeretszerzés, tanulásA) Kérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: Magyarország háborús részvétele következményeinek bemutatása szempontok mentén: áldozatok,

F: bábkormány, malenkij robot, Ideiglenes Nemzetgyűlés, Ideiglenes Nemzeti Kormány, fegyverszüneti egyezmény, Magyar Kommunista Párt (MKP), Független Kisgazdapárt (FKgP), Szociáldemokrata Párt

18




kezdetének, a közigazgatás újjászervezésének, a politikai élet felélesztésének körülményei. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) működésének hatásai. A szovjet megszállás következményeinek vizsgálata.

hadifogság, szovjet munkatáborba elhurcoltak, a nőkkel szemben elkövetett atrocitások.B) A források áttekintése és értékeléseA legtartalmasabbnak és legmeggyőzőbbnek tartott bizonyítékok (nyilatkozatok, magániratok, statisztikai adatok, képes dokumentumok stb.) kiválasztása egy téma bemutatásához: A szovjet megszállás körülményei és következményei.C) Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólEsemények, jelenségek, személyek bemutatása vagy jellemzése korabeli források segítségével: A megszállók és a magyar lakosság viszonya.D) Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólGrafikonok, diagramok használata: statisztikai adatok kikeresése, összehasonlítása és értelmezése: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés összetétele.2. Kritikai gondolkodás

(SZDP), Polgári Demokrata Párt (PDP), Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, koalíció, kormánykoalíció, politikai rendőrség, Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB).É: 1944. december 21.: Debrecenben megalakul az Ideiglenes Nemzetgyűlés, Magyar Kommunista Párt, 1945. január 20.: az Ideiglenes Nemzeti Kormány fegyverszüneti egyezményt köt a SzovjetunióvalN: Szálasi Ferenc, Bethlen István, Miklós Béla, Kliment VorosilovT: DebrecenÉK: okok és következmények; történelmi interpretáció; történelmi jelentőségTK: politika, állam, államszervezet

19




B) Emberi magatartások és döntések megfigyeléseA történelmi eseményekkel kapcsolatos véleményeket befolyásoló egyéni és közösségi érzések, tapasztalatok, motívumok megértése: Hogyan értékeli a közgondolkodás a Vörös Hadsereg magyarországi tevékenységét?

A munkafüzet (Magyarország 1945 és 1956 között című fejezet) 1. feladatának megoldása.

13. 8. Társadalmi változások és az új politikai rendszer kialakulása 1945-ben

A földreform gazdasági és társadalmi hatásainak értelmezése. Az újjáépítés folyamata, a gazdasági nehézségek hátterének értelmezése, a pénzügyi stabilizáció okai és megvalósítása. Az átalakuló politikai rendszer jellemzői.

1. Ismeretszerzés, tanulásC) Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólEsemények, jelenségek, személyek bemutatása vagy jellemzése korabeli források segítségévelInformációk, valós történetek, személyes vélemények gyűjtése a családtagok körében a XX. század történelmének megismeréséhez D) Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólGrafikonok, diagramok használata: statisztikai adatok kikeresése, összehasonlítása és értelmezése: Földbirtokviszonyok 1945 előtt és

F: földreform, földosztás, Magyar Kommunista Párt (MKP), választás, Független Kisgazdapárt (FKgP), nemzetgyűlési választás, miniszterelnök, miniszter, köztársaság, köztársasági elnök; háborús jóvátétel; infláció, hiperinfláció; batyuzók, cseregazdálkodás, Magyar Nemzeti Bank, pengő, forint; háborús bűnös, népbíróságÉ: 1945. március: földreform-rendelet, földosztás; 1945. november 4.: nemzetgyűlési

20




után; Választási eredmények 1945. november 4-én.2. Kritikai gondolkodásB) Emberi magatartások és döntések megfigyeléseEgyes történelmi szereplők döntéseinek elemzése: célok, rendelkezésre álló információk, megfontolások, feltételezések, személyes motívumok: Tildy Zoltán; Nagy Ferenc; Rákosi Mátyás; Mindszenty József.3. KommunikációB) Beszámoló készítéseEgy adott témával kapcsolatban megfogalmazódó érvek és következtetések előzetes összerendezése, majd érthetően és meggyőző módon történő bemutatása: Az újjáépítés sajátosságai 1945 és 1947 között; A forint születése; A Magyar Kommunista Párt térnyerésének okai, háttere. A munkafüzet (Magyarország 1945 és 1956 között című fejezet) 5. feladatának megoldása.

választások; 1946: a forint bevezetéseN: Nagy Imre, Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás; Mindszenty József; Szálasi FerencÉK: történelmi jelentőség; okok és következmények; történelmi változásokTK: társadalmi csoport, társadalmi réteg, társadalmi mobilitás, gazdaság, állam, államforma, köztársaság, népképviselet

14. 9. A határon túli Az 1937-es határok visszaállítását 1. Ismeretszerzés, tanulás F: nemzetiség, atrocitás, a

21




magyarság és a hazai németek sorsa 1944 és 1947 között

követően a kisebbségi helyzetbe kerülő magyarsággal szemben elkövetett atrocitások, jogfosztó intézkedések megismerése, a kollektív bűnösség elve alkalmazásának következményei.

C) Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források (levelek, naplók, visszaemlékezések, újságcikkek, hivatalos dokumentumok) felhasználása a történelmi események megismeréséhez: A kassai kormányprogram (1945); A magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény (1946); Kovács Imre, az NPP politikusának a Szabad Szó című újságban megjelent cikke (1945).2. Kritikai gondolkodásA) A források kritikus kezeléseA történelmi eseményekkel kapcsolatos véleményeket befolyásoló egyéni és közösségi érzések, tapasztalatok, motívumok megértése: A kollektív bűnösség elvének alkalmazása a második világháborút követő időszakban.

A munkafüzet (Magyarország 1945 és 1956 között) 8. feladatának megoldása.

kollektív bűnösség elve, kitelepítés, lakosságcsere, reszlovakizáció, koncepciós per; békeszerződésÉ: 1947. február 10.: Magyarország képviselője aláírja a párizsi békeszerződéstN: Esterházy János, Márton Áron, Nagy FerencT: Jugoszlávia, Délvidék, Románia, Erdély, Észak-Erdély, Kárpátalja, Ukrajna, Szovjetunió, Csehszlovákia, FelvidékÉK: történelmi változások; tények és bizonyítékok; okok és következményekTK: társadalmi csoport, identitás, nemzetiség, emberi jog, állampolgári jog

15. 10. Magyarország úton a diktatúra felé

A többpártrendszertől az egypártrendszer kialakításáig tartó

1. Ismeretszerzés, tanulásB) A források áttekintése és

F: Magyar Kommunista Párt (MKP), Szociáldemokrata Párt

22




folyamat szakaszainak megállapítása. A Magyar Kommunista Párt térnyerésének külső és belső tényezőinek vizsgálata. A „fordulat évei” jellegzetes vonásainak számbavétele.

értékeléseA legtartalmasabbnak és legmeggyőzőbbnek tartott bizonyítékok (nyilatkozatok, magániratok, statisztikai adatok, képes dokumentumok stb.) kiválasztása egy téma bemutatásáhozE) Az információk rendszerezése és értelmezéseÉrvekkel és bizonyítékokkal alátámasztott következtetések megfogalmazása arról, hogy mi és miért történt: Milyen lépésekben valósult meg Magyarország szovjetizálása?2. Kritikai gondolkodásC) A történelmi változások nyomon követéseA történelmi korszakok vizsgálatához és összehasonlításához használható szempontok (pl. a politikai hatalom jellege és gyakorlásának módja, gazdasági élet, társadalmi rétegek, mindennapi élet, kultúra, vallás) ismerete és használata: Miért és hogyan kezdődött meg a Magyar Kommunista Párt

(SZDP), Nemzeti Parasztpárt (NPP); Baloldali Blokk, Szövetséges Ellenőrzési Bizottság (SZEB), politikai rendőrség, összeesküvés, Magyar Közösség, Magyar Közösség-per, koncepciós per; nemzetgyűlési választás, kékcédulás választásÉ: 1947: a kékcédulás választások.N: Kéthly Anna, Kovács Béla, Nagy Ferenc, Dinnyés LajosÉK: okok és következmények; történelmi változásTK: államforma, köztársaság, államszervezet, népképviselet

23




térnyerése a második világháborút követő időszakban?

16. 11. A kommunista diktatúra kiépülése

A pártállami diktatúra kiépítésének befejezése. A totális diktatúra intézményrendszerének megszervezése. A diktatúra működésének elemzése: a minden társadalmi alrendszerre kiterjedő parancsuralmi rendszer, a politikai pluralizmust fölszámoló egypártrendszer, a civil társadalom szervezeteit megszüntető, az egyházakat szoros ellenőrzés alatt tartó államhatalom, a privátszférába is behatoló erőszakszervezetek.

1. Ismeretszerzés, tanulásE) Az információk rendszerezése és értelmezéseEgy adott kérdés megválaszolása szempontjából lényeges információk felismerése és kiválogatása a forrásokból: Az egyházakkal szembeni fellépés okai és megnyilvánulási formái.D) Ismeretszerzés másodlagos forrásokból Következtetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: A kommunista diktatúra működési elve.2. Kritikai gondolkodásD) Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlításaBel- és külpolitikai döntések és események közötti összefüggések megfigyelése és értékelése: Magyarország helyzete a szovjet befolyási övezetben; A magyar kommunista vezetők és szovjet irányítóik kapcsolata.

F: diktatúra, totális diktatúra, tervgazdálkodás, államosítás, osztályharc, egypártrendszer, népköztársaság, Magyar Dolgozók Pártja (MDP), Szociáldemokrata Párt, Magyar Függetlenségi Népfront, Elnöki Tanács, tanács, tanácsrendszer, besúgó hálózat, ügynökÉ: 1948. júniusa: a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) megalakulása; 1948 júniusa: az iskolák államosítása; 1949 februárja: a Mindszenty-per; 1949. augusztus 20.: a Magyar Népköztársaság Alkotmánya; 1950: a szerzetesrendek feloszlatásaN: Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Révai József, Rajk László, Kádár János, Mindszenty József, Ravasz László, Ordass LajosÉK: okok és következmények, történelmi jelentőségTK: államforma, diktatúra,

24




A munkafüzet (Magyarország 1945 és 1956 között című fejezet) 6. és 9. feladatának megoldása.

államszervezet, vallásüldözés, egyházüldözés

17. 12. A Rákosi-diktatúra időszaka

A rendszer alapvető tulajdonságának megállapítása: a szovjet modell átvétele, a szovjet minta követése. A társadalom megfélemlítésének eszközei és csatornái. A gazdaságpolitika céljai és következményei. Az erőszakos kollektivizálás gazdasági és társadalmi hatásai.

1. Ismeretszerzés, tanulásE) Az információk rendszerezése és értelmezéseEgy adott kérdés megválaszolása szempontjából lényeges információk felismerése és kiválogatása a forrásokból: Az állami terror megnyilvánulási formái a társadalmi alrendszerekben és a mindennapi életben.A történelmi események, korszakok bemutatása többféle szempontból és különböző jellegű források alapján: A személyi kultusz jellemzői a Rákosi-korszakban; A koncepciós perek működése.


Koncentráció: Magyar nyelv és

F: terror, állami terror, Államvédelmi Hatóság (ÁVH), koncepciós per, kitelepítés, internálás, osztályidegen, ügynök, osztályharc, kényszermunkatábor, koncepciós per; népgazdasági terv, ötéves terv, tervgazdaság, tervgazdálkodás, hadiipar, sztahanovista, termelőszövetkezet (tsz), kollektivizálás, kötelező beszolgáltatásT: Hortobágy, Recsk

25




irodalom: Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról; Faludy György. Pokolbeli víg napjaim; Mozgóképkultúra és médiaismeret: Dokumentumfilmek és híradók elemzése. Bacsó Péter: A tanú.

18. 13. A társadalom helyzete az 1950-es évek elején

A társadalmi átalakulás értelmezése. A politikai rendszer ideologikus társadalomképe és a valóság közötti eltérések. A rendszert támogató társadalmi csoportok, rétegek. A pártállam propagandája és szimbolikája. A vezérelv érvényesítése, a személyi kultusz megnyilvánulási formáinak értelmezése.

1. Ismeretszerzés, tanulásC) Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólKépek, karikatúrák, plakátok, fényképek felhasználása a történelmi ismeretszerzéshez: A személyi kultusz megjelenési formái.Események, jelenségek, személyek bemutatása vagy jellemzése korabeli források segítségével: Sztálinváros építésének sajátosságai.E) Az információk rendszerezése és értelmezéseEgy adott kérdés megválaszolása szempontjából lényeges információk felismerése és kiválogatása a forrásokból: A nők helyzetének átalakulása.3. KommunikációA) Események, történetek

F: tanács, tanácsrendszer, szakszervezet, Népi Kollégiumok Országos Szövetsége (NÉKOSZ), szakérettségi, társadalmi mobilitás, munkavállalás, népesedés, abortusztilalom, iparosítás, nehézipar, szocialista iparváros, vezérelv, személyi kultusz, propaganda, pártállami propagandaÉ: N: Rákosi Mátyás, Illyés Gyula, Ratkó AnnaT: Sztálinváros (Dunaújváros)ÉK: változás és folytonosság; történelmi interpretáció; okok és következményekTK: állam, államszervezet, diktatúra, társadalom, társadalmi csoport, társadalmi

26




elbeszéléseTörténetek, események elbeszélésevalamelyik szerepelő szemszögéből: Az „ötvenes évek” egy-egy társadalmi csoportjába tartozó fiktív személy nézőpontjából.

mobilitás, népesedés, város, migráció

19. 14. A Rákosi-diktatúra meggyengülése

Sztálin halálát követően a szovjet vezetés korrekciók végrehajtására utasította a magyar kommunista vezetőket. Nagy Imre miniszterelnök törekvései, reformpolitikájának jellemzői, kudarcának külső és belső tényezői. A rendszer eróziójának kezdete, a pártellenzék kialakulása és tevékenysége.

1. Ismeretszerzés, tanulásC) Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források (levelek, naplók, visszaemlékezések, újságcikkek, hivatalos dokumentumok stb.) felhasználása a történelmi események megismeréséhez: Az SZKP és az MDP vezetőinek találkozójáról készült jegyzőkönyv (1953); Nagy Imre miniszterelnöki programbeszéde (1953); Rákosi Mátyás beszéde a budapesti pártaktíván (1953).2. Kritikai gondolkodásB) Emberi magatartások és döntések megfigyeléseEgy társadalmi vagy politikai reformer életének megismerése és bemutatása abból a szempontból, hogy mit és miért akart

F: az „új szakasz” programja; életszínvonal, amnesztia, rehabilitáció, koncepciós per, Államvédelmi Hatóság (ÁVH), pártellenzék, Petőfi KörÉ: 1953. március 5.: Sztálin halála; 1953-1955: Nagy Imre első miniszterelnökségeN: Joszip Visszarionovics Sztálin, Nyikita Szergejevics Hruscsov, Nagy Imre, Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Péter Gábor, Hegedűs András, Rajk László, Déry TiborÉK: változás és folytonosság; okok és következményekTK: politika, állam, államszervezet, diktatúra

27




megreformálni, mennyire sikerült a reformjait megvalósítani: Nagy Imre politikai pályája, tevékenysége és törekvései.3. Kommunikáció F) Beszélgetés és vitaKoherens érvelés, bizonyítás és cáfolás a különböző bizonyítékokból szerzett információk alapján: Nagy Imre reformpolitikájának értelmezése és értékelése; Nagy Imre leváltásának (1955) okai és következményei.


20. 15. Az 1956-os forradalom és szabadságharc

A forradalom kitörésének okai és előzményei. Az 1956. október 23-i tüntetés eseményei, jelmondatok, követelések és programok. Az első szovjet intervenció és következményei.

1. Ismeretszerzés, tanulásA) Kérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: Milyen okok miatt tört ki forradalom Magyarországon 1956 októberében?C) Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólA MEFESZ 16 pontja (1956.

F: Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége (MEFESZ), tüntetés, tömegmozgalom, Magyar Rádió, Sztálin-szobor, statárium, kijárási tilalom, népfelkelés, forradalom, szabadságharc, felkelő csoportok, kormány, miniszterelnök, Magyar Dolgozók Pártja (MDP); Államvédelmi Hatóság

28




október 22.); Nagy Imre beszéde a Parlament erkélyéről (1956. október 23.); Nagy Imre rádióbeszéde (1956. október 28.)E) Az információk rendszerezése és értelmezéseÉrvekkel és bizonyítékokkal alátámasztott következtetések megfogalmazása arról, hogy mi és miért történt: Hogyan vált a tömegtüntetésből fegyveres felkelés?2. Kritikai gondolkodásB) Emberi magatartások és döntések megfigyeléseEgyes történelmi szereplők döntéseinek elemzése: célok, rendelkezésre álló információk, megfontolások, feltételezések, személyes motívumok: Hogyan változott meg Nagy Imre értékelése a forradalomról? 4. Tájékozódás térben és időbenA) Kronológiai feladatokEgy eseménysorozat egyes történéseinek helyes időrendbe állítása: Az 1956. október 23-i események időrendje és helyszínei.

(ÁVH), fegyverszünetÉ: 1956 februárja: az SZKP XX. kongresszusa; 1956. október 22.: a MEFESZ 16 pontja; az 1956. október 23-i budapesti forradalom helyszínei és eseményei; 1956. október 24 – 1956. november 4.: Nagy Imre második miniszterelnöksége; 1956. október 25.: a Kossuth téri sortűz, 1956. október 28.: Nagy Imre miniszterelnök nemzeti demokratikus forradalomnak minősíti a felkelést. 1956. október 26.: a mosonmagyaróvári sortűz; 1956. október 30.: a Köztársaság téri pártház ostroma.N: Nyikita Szergejevics Hruscsov, Nagy Imre, Kádár JánosT: Lengyelország, Poznan, Budapest, Debrecen, Budapest: Parlament, Kossuth tér, Magyar Rádió, Sztálin-szobor, Corvin mozi, Tompa utca, Széna tér

29




B) Topográfiai feladatokA tanultakkal kapcsolatos helyszínek megmutatása a térképeken: Az 1956. október 23-i budapesti események helyszínei.

A munkafüzet (Magyarország 1945 és 1956 között c. fejezet) 19-20. feladatának megoldása.

ÉK: okok és következmények, történelmi jelentőség, történelmi interpretációTK: politika, állam, államszervezet, politikai rendszer, társadalom, társadalmi csoport, diktatúra, demokrácia

21. 16. A szabadság kiteljesedése és az újabb szovjet intervenció

A győztes forradalom eredményei, a politikai és társadalmi átalakulás lehetséges irányainak, változatainak értelmezése. A magyar forradalom nemzetközi összefüggései. A második szovjet katonai beavatkozás előkészítése, az intervenció végrehajtásának körülményei. A magyar forradalom és szabadságharc világtörténelmi jelentőségének értelmezése.

1. Ismeretszerzés, tanulásE) Az információk rendszerezése és értelmezéseÉrvekkel és bizonyítékokkal alátámasztott következtetések megfogalmazása arról, hogy mi és miért történt: A forradalom és szabadságharc 1956. október 28-a és november 4-e közötti szakaszának fordulópontjai; Nagy Imre koalíciós kormányának döntései.2. Kritikai gondolkodásD) Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlításaBel- és külpolitikai döntések és események közötti összefüggések megfigyelése és értékelése: A magyar forradalom és

F: koalíciós kormány, többpártrendszer, karhatalom, nemzeti bizottság, munkástanács, Nemzetőrség, demokrácia, szuverenitás, semlegesség, Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP); szuezi válság, intervencióÉ: 1956. október 28.: Nagy Imre miniszterelnök nemzeti demokratikus forradalomnak minősíti a felkelést; 1956. október 26.: a mosonmagyaróvári sortűz; 1956. október 30.: a Köztársaság téri pártház ostroma. 1956. november 4.: a második szovjet intervenció kezdete.

30




szabadságharc nemzetközi összefüggései: a lengyelországi fejlemények; a szuezi válság¸a szovjet birodalmi politika.3. KommunikációA) Események, történetek elbeszéléseTörténetek, események elbeszélése valamelyik szerepelő szemszögéből: Zsukov marsall jelentései (1956. november 4.); Egy felkelő beszámolója a szovjet hadsereggel szemben folyó küzdelemről.4. Tájékozódás térben és időbenA) Kronológiai feladatokEgy eseménysorozat egyes történéseinek helyes időrendbe rakása B) Topográfiai feladatokA tanultakkal kapcsolatos helyszínek megmutatása a térképeken: A szovjet katonai intervenció 1956 novemberében; Sortüzek Magyarországon 1956 októberétől decemberéig.Koncentráció: Mozgóképkultúra és médiaismeret: Dokumentumfilmek, híradók

N: Nagy Imre, Tildy Zoltán, Kéthly Anna, Kádár János; Nyikita Szergejevics HruscsovT: Budapest: Corvin köz, Széna tér; Sztálinváros (Dunaújváros), Mosonmagyaróvár, Veszprém, Pécs, Egyiptom, SzuezÉK: történelmi változás, okok és következmények, történelmi jelentőségTK: politika, állam, államszervezet, szuverenitás, társadalom, társadalmi csoport, szuverenitás, demokrácia, diktatúra

31




elemzése; Informatika: Multimédia CD-ROM használata.

22-23. Összefoglalás, konzultáció

A összefoglaló, gyakorló foglalkozás lehetőséget teremt a tanultak kooperatív módszerek alkalmazására.

Tematikus kérdéssor összeállítása a kooperatív feladatokhoz.


Villámkártya: A tanulóknak páronként 5-5 kártyájuk van, a kártyalapok egyik oldalára kérdést fogalmaznak meg, vagy fogalmat, kronológiai, topográfiai adatot, ismeretelemet írnak fel, a másik oldalára a választ, ill. a meghatározást tüntetik fel. A párok kicserélik egymás kártyáit.

Feladatküldés: A csoport minden tagja kiválaszt egy tematikus kérdést, amelyet felír egy kártyára,


32




a válaszát a kártya másik oldalán fogalmazza meg. A csoportok kicserélik a kártyáikat, majd a csoporton belül párban felteszik a kártyán szereplő kérdést, és a másik oldalon szereplő válasz alapján ellenőrzik a megoldás helyességét.


24. Ellenőrzés

A KÉT VILÁGRENDSZER VERSENGÉSE ÉS A SZOVJET TÖMB FELBOMLÁSA

25. 17. A harmadik világ és a helyi háborúk az 1960-70-es években

Nagy-Britannia és Franciaország hatalmi pozíciója meggyengülésének háttere, a bandungi konferencia hatása a gyarmati felszabadító mozgalmakra. Az önállóvá váló államok törekvései: az el nem kötelezett országok mozgalmának

1. Ismeretszerzés, tanulásA) Kérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: A gyarmati rendszer felbomlásának okai, háttere.C) Ismeretszerzés elsődleges

F: gyarmat, gyarmati rendszer, harmadik világ, fejlődő országok, el nem kötelezett országok, olajválság, preventív háború, gerilla hadviselés, gerillataktika, fegyverszünetÉ: 1955: a bandungi

33




értelmezése. forrásokbólEsemények, jelenségek, személyek bemutatása vagy jellemzése korabeli források segítségével: Az el nem kötelezett országok belgrádi értekezletének nyilatkozata (1961).D) Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólKövetkeztetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: A fejlődő országok problémái.4. Tájékozódás térben és időbenB) Topográfiai feladatokA tanultakkal kapcsolatos helyszínek megmutatása a térképeken: A gyarmatok függetlenné válása.

konferencia, 1967: a „hatnapos háború”; 1964-1973: a vietnami háború; 1973: a negyedik arab-izraeli háború; 1979: egyiptomi-izraeli békeszerződésN: Lyndon B. JohnsonT: Nagy-Britannia, Franciaország, Bandung, Afrika, Közel-Kelet, Izrael, Egyiptom, Amerikai Egyesült Államok, Vietnam, Észak-Vietnam, Dél-VietnamÉK: okok és következmények, történelmi jelentőségTK: politika, politikai rendszer, gazdasági rendszer, gazdasági teljesítmény, szuverenitás, centrum, periféria

26. 18. A szuperhatalmak versengése és együttműködése

A fegyverkezési verseny következményei: az amerikai és a szovjet vezetés felismerései. A hidegháború második szakasza: az enyhülés időszaka. A helsinki konferencia és egyezmény történelmi jelentőségének értelmezése.

1. Ismeretszerzés, tanulásA) Kérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: A fegyverkezési verseny mértékének megállapítása, a „kölcsönös megsemmisítés lehetőségének”

F: fegyverkezési verseny, atomháború, „forródrót”, enyhülés, római katolikus egyház, zsinat, helsinki egyezmény, emberi jogok, SALT-1, SALT-2É: 1961: Jurij Gagarin úrrepülése; 1969: az Apollo-11 űrhajó expedíciója, az első

34




értelmezése, a lehetséges következmények számbavétele; A helsinki konferencia (1975) jelentőségének értékelése, a záróokmány különböző értelmezésének hatásai.D) Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólGrafikonok, diagramok használata: statisztikai adatok kikeresése, összehasonlítása és értelmezése: A SALT-1 megállapodás adatai.

Holdra szállás; 1962-1965: a II. vatikáni zsinat; 1975: a helsinki konferencia; 1979: a Szovjetunió intervenciója Afganisztánban; 1980-1988: az iraki-iráni háborúN: Mao Ce-tung, Leonyid Iljics Brezsnyev, Willy Brandt, Khomeini ajatollah, Szaddám HusszeinT: Amerikai Egyesült Államok, Szovjetunió, Kínai Népköztársaság, Helsinki, Afganisztán, Irán, IrakÉK: okok és következmények, történelmi nézőpont, történelmi jelentőség

27. 19. Gazdaság és politika a vasfüggöny két oldalán a hidegháború évtizedeiben

A gazdasági rendszer jellemzőinek számbavétele világrégiók szerint. A világgazdaság intézményrendszere átalakulásának és a világkereskedelem bővülésének jellemzői vonásai és hatásai. A fejlődő országok válaszai a gazdasági kihívásokra. Az államszocialista rendszerek gazdasági működésének értelmezése. A reformkommunista kísérlet Csehszlovákiában: az

1. Ismeretszerzés, tanulásA) Kérdések és feltevések önálló megfogalmazásaB) A források áttekintése és értékeléseA legtartalmasabbnak és legmeggyőzőbbnek tartott bizonyítékok kiválasztása egy téma bemutatásához: A „prágai tavasz” és következményei.D) Ismeretszerzés másodlagos forrásokból

F: világgazdasági rendszer, világkereskedelem, fejlődő országok, harmadik világ, Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST), tervgazdaság, Stasi (Állambiztonsági Minisztérium, NDK), a prágai tavasz, „emberarcú szocializmus”, Brezsnyev-doktrína, Varsói Szerződés, Charta ’77, ellenzék, emberi

35




„emberarcú szocializmus” programjának értelmezése, a szovjet beavatkozás okainak vizsgálata.

Grafikonok, diagramok használata: statisztikai adatok kikeresése, összehasonlítása és értelmezése: Az egy főre jutó nemzeti jövedelem (GDP) alakulása néhány országban, 1950-1989.F) A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazásaA ismeretek rendszerezése, a történelmi megismerést elősegítő általánosítások megfogalmazása történelmi fogalmak segítségével: világgazdasági rendszer, világkereskedelem, fejlődő országok, harmadik világ, Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST), tervgazdaság.3. KommunikációA) Események, történetek elbeszélése: A „prágai tavasz” és következményei.

jogokÉ: 1968: a prágai tavasz; 1968: a Brezsnyev-doktrína meghirdetéseN: Alexander Dubček, Leonyid Iljics Brezsnyev T: Amerikai Egyesült Államok, Nyugat-Európa, Fél-Korea [Koreai Köztársaság], Japán, Tajvan, Szovjetunió, Kelet-Közép-Európa, Csehszlovákia, Prága, Magyarország, Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, BulgáriaÉK okok és következmények, történelmi változások, történelmi nézőpont, történelmi jelentőségTK: gazdaság, gazdasági rendszer, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, termelés, erőforrás, piacgazdaság, gazdasági válság, emberi jogok, demokrácia, diktatúra, centrum, periféria

28. 20. Változások az életmódban és a

A jóléti állam és a fogyasztói társadalom ismérvei.

1. Ismeretszerzés, tanulásA) Kérdések és feltevések önálló

F: életmód, mentalitás, fogyasztás, gazdasági

36




mentalitásban Mentalitásváltás a hatvanas évek ifjúsága körében. A nyugati ifjúsági mozgalmak kialakulásának okai, a diáklázadások céljai. A vietnami háború jellegének és következményeinek értelmezése.

megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: A jóléti állam és a fogyasztó társadalom jellemzői.C) Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólKépek, karikatúrák, plakátok, fényképek felhasználása a történelmi ismeretszerzéshez: Családi idill az Egyesült Államokban (fotók).D) Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólGrafikonok, diagramok használata: statisztikai adatok kikeresése, összehasonlítása és értelmezése: A szociális kiadások alakulása az NSZK-ban, 1960-1990.2.Kritikai gondolkodásC) A történelmi változások nyomon követéseA történelmi korszakok vizsgálatához és összehasonlításához használható szempontok ismerete és használata: A fiatal generációk törekvései, ifjúsági mozgalmak a

növekedés, kereslet, kínálat, háztartási gépek, számítógép, jóléti állam, fogyasztói társadalom, beatnemzedék, rock and roll, Beatles, Rolling Stones, hippi, hippi mozgalom, diáklázadás, szegregáció, faji szegregáció, emberi jogok, polgárjogi küzdelemÉ: 1968: diáklázadások Nyugat-Európában és az Amerikai Egyesült Államokban; 1969: Woodstock-fesztiválN: Neumann János, Elvis Presley, Martin Luther KingT: Amerikai Egyesült Államok, FranciaországÉK: okok és következmények; történelmi változások, történelmi interpretációTK: társadalom, társadalmi csoport, életmód, identitás, társadalmi mobilitás

37




hatvanas években.D) Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlításaBel- és külpolitikai döntések és események közötti összefüggések megfigyelése és értékelése: Az amerikai közvélemény álláspontjának megváltozása a vietnami háború időszakában; A médiák közvélemény-formáló szerepének értelmezése.

29. 21. A szovjet tömb meggyengülése

A szocialista tömb országai általános válságának okai. A lengyel válság, a Szolidaritás megszerveződése, jellege és történelmi jelentőségének értelmezése. A Szovjetunióban és a szovjet érdekszférában elmélyülő válság jellemzőinek, a Szovjetunió hatalomvesztése külső és belső körülményeinek vizsgálata. Kísérlet a szovjet rendszer reformjára, a kudarc okainak és hatásának értelmezése.

1. Ismeretszerzés, tanulásC) Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források felhasználása a történelmi események megismeréséhez: Margaret Thatcher Reagan elnökről (1995); Ronald Reagan, az Amerikai Egyesült Államok elnökének beszédeiből (1981; 1985).D) Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólGrafikonok, diagramok használata: statisztikai adatok kikeresése, összehasonlítása és értelmezése: Az Amerikai Egyesült Államok

F: gazdasági válság, eladósodás, adósságválság, adósságspirál, életszínvonal, Szolidaritás, csillagháborús terv, reform, peresztrojka, glasznosztyÉ: 1978-2005: II. János Pál pápa uralkodása; 1981. december 13.: a hadiállapot bevezetése Lengyelországban; 1985: Mihail Gorbacsov hatalomra kerülése N: II. János Pál, Lech Walesa, Ronald Reagan, Mihail GorbacsovT: Szovjetunió, Amerikai Egyesült Államok,

38




nemzetvédelmi minisztériumának költségvetése, 1965-1985. 2.Kritikai gondolkodásD) Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlításaBel- és külpolitikai döntések és események közötti összefüggések megfigyelése és értékelése: A lengyel Szolidaritás-mozgalom törekvései, céljai; a szükségállapot (hadiállapot) bevezetésének (1981) külső és belső háttere.2. Kritikai gondolkodásC) A történelmi változások nyomon követéseEgy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint: A katonai szuperhatalmak közötti erőviszonyok megváltozása. Gorbacsov reformkísérletének értelmezése.

LengyelországÉK: okok és következmények, történelmi változásokTK: gazdasági válság, társadalom, életmód, gazdasági teljesítmény, centrum, periféria

30. 22.Rendszervátoztatások és átalakulás Kelet-Közép-Európában

A Szovjetunió pozícióvesztési folyamatának vizsgálata. A rendszerváltások sajátosságai Kelet-Közép-Európában.

1. Ismeretszerzés, tanulásA) Kérdések és feltevések önálló megfogalmazása: A Szovjetunió meggyengülésének okai; A gazdasági teljesítmény és a fegyverkezési verseny új szintje

F: gazdasági válság, rendszerváltozás, Szolidaritás-mozgalom, reform, forradalom, nemzetiség, államcsíny, szuverenitás, Varsói Szerződés, Kölcsönös

39




közötti összefüggések értelmezése.E) Az információk rendszerezése és értelmezéseVizuális rendezők (vázlatok) készítése: A szovjet nagyhatalmi retorika változása források összehasonlításával: A Brezsnyev-doktrína (1968)(Tankönyv, 105. old); Vagyim Zaglagyin, az SZKP KB Nemzetközi Osztályának igazgatója, Gorbacsov külpolitikai tanácsadója (1988), Eduard Sevarnadze szovjet külügyminiszter (1988)2.Kritikai gondolkodásF) Történelmi problémák felismerése és elemzéseInformációk gyűjtése és mérlegelése egy-egy történelmi esemény vagy döntés hátterének megismeréséhez: A politikai átalakulás változatainak vizsgálata a kelet-közép-európai régióban.3. KommunikációA) Események, történetek elbeszéléseEgy történelmi esemény vagy eseménysorozat bemutatása az események közötti összefüggések,

Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST)É: 1989: rendszerváltozások Kelet-Közép-Európában, a berlini fal lebontása.N: Ronald Reagan, Mihail Gorbacsov, Nicolae Ceauşescu, Tőkés László, Václav Havel, Németh MiklósT: Amerikai Egyesült Államok, Szovjetunió, Afganisztán, Németország, Berlin, Románia, Temesvár, Csehszlovákia, Csehország, Szlovákia, ÉK: okok és következmények; történelmi jelentőségTK: gazdaság, gazdasági rendszer, gazdasági teljesítmény, gazdasági válság, politika, állam, államszervezet, államforma, emberi jogok, állampolgári jogok, szuverenitás, identitás, nemzetiség, diktatúra, demokrácia

40




az okok és következmények bemutatásával együtt: A hasonló és eltérő vonások vizsgálata a kelet-közép-európai politikai átalakulások terén.

31. 23. A kétpólusú világrend megszűnése

Németország egyesülésének körülményei és történelmi jelentősége.Az egypólusú világ jellemzői. A délszláv háború

1. Ismeretszerzés, tanulásA) Kérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: A Szovjetunió nemzetközi helyzetének megváltozása.3. KommunikációA) Események, történetek elbeszéléseEgy történelmi esemény vagy eseménysorozat bemutatása az események közötti összefüggések, az okok és következmények bemutatásával együtt: A délszláv háború szakaszai, fordulópontjai.F) Beszélgetés és vitaKoherens érvelés, bizonyítás és cáfolás a különböző bizonyítékokból szerzett információk alapján: A Szovjetunió felbomlásának világtörténelmi jelentősége.

F: rendszerváltozás, nemzetiség, államcsíny, szuverenitás, Varsói Szerződés, Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST), Független Államok Közössége (FÁK), egypólusú világÉ: 1991: a Szovjetunió megszűnés; 1991: a délszláv háború kezdete.N: Mihail Gorbacsov, Helmut Kohl, Borisz Jelcin, Szlobodan MiloševićT: Németország, Berlin, Szovjetunió, Litvánia, Lettország, Észtország Moldávia, Grúzia, Örményország, Jugoszlávia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Vajdaság, KoszovóÉK: okok és következmények; történelmi jelentőség

41




B) Beszámoló készítéseEgy adott témával kapcsolatban megfogalmazódó érvek és következtetések előzetes összerendezése, majd érthetően és meggyőző módon történő bemutatása: Németország egyesülése.4. Tájékozódás térben és időbenB) Topográfiai feladatokTörténelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: Jugoszlávia etnikai viszonyai 1991-ben; A délszláv háború (1991-1995).

TK: politika, állam, államszervezet, államforma, emberi jogok, állampolgári jogok, szuverenitás, identitás, nemzetiség, diktatúra, demokrácia

32. Összefoglalás, gyakorlás A összefoglaló, gyakorló foglalkozás lehetőséget teremt a kooperatív módszerek alkalmazására.




42






Szóháló – pókháló: A lap közepére kerüljön fel a téma, a csoport tagjai írjanak köré fogalmakat, ismeretelemeket, ezután a szorosan összetartozó kifejezéseket kössék össze egy

43




vonallal.


A munkafüzet (A hidegháború időszaka című fejezet) 5., 6., 8., 14., 16., 18., 20. és 21. feladatának megoldása.

33. Ellenőrzés

A KÁDÁR-KORSZAK

34. 24. A berendezkedő Kádár-rendszer – megtorlások 1956 után

A második szovjet inváziót, a szabadságharc leverését követő ellenállás új formáinak értelmezése. A megtorlás szintjeinek, változatainak és gépezetének elemzése. A megtorlás következményei, hatásai. A társadalom ellenállásának megtörése, a folyamat nyomon követése. A mezőgazdaság „szocialista átalakulásának”, a kollektivizálás befejezése.

1. Ismeretszerzés, tanulásC) Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források felhasználása a történelmi események megismeréséhez: A Kádár-kormány helyzetének alakulása 1956 novemberében (Kádár János kijelentése a Nagy-budapesti Központi Munkástanács folytatott megbeszélésen, 1956. november 14.; Az MSZMP

F: Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), Kádár-kormány (1956-1958; 1961-1965), Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, ellenállás, tüntetés, sztrájk, általános sztrájk, munkástanács, nemzeti bizottság, Nagy-budapesti Központi Munkástanács, karhatalmisták („pufajkások”), sortűz,

44




korábbi Intéző Bizottságának állásfoglalása a jugoszláv nagykövetségen,1956. november 14.)Képek, plakátok, fényképek felhasználása a történelmi ismeretszerzéshez: A harcok és a pusztítás nyomai Budapesten 1956 novemberében; Az ellenállás új formái (jelmondatok, általános sztrájk meghirdetése, illegális kiadványok terjesztése, a nők néma felvonulása).Események, jelenségek, személyek bemutatása vagy jellemzése korabeli források segítségével: Az ellenállás új formái 1956 novemberében; D) Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólGrafikonok, diagramok használata: statisztikai adatok kikeresése, összehasonlítása és értelmezése: Az 1956 utáni megtorlás során kivégzettek társadalmi státusza.2. Kritikai gondolkodásB) Emberi magatartások és döntések megfigyeléseEgyes történelmi szereplők

internálás, megtorlás, politikai per, Munkásőrség, kollektivizálás, háztáji gazdaság, háztáji gazdálkodásÉ: 1956. november 4-1958 januárja: az első Kádár-kormány; 1956. november 22.: Nagy Imre és társai elrablása, másnap a romániai Snagovba szállítása; 1956. december 4.: a nők menete Budapesten; 1956 decembere: az MSZMP vezető testületének határozata az 1956-os események ellenforradalmi jellegéről és okairól; 1956. december 8.: a salgótarjáni sortűz; 1958. június 16.: Nagy Imre, Gimes Miklós és Maléter Pál kivégzése.N: Kádár János, Nagy Imre, Maléter Pál, Rácz SándorT: SalgótarjánÉK: történelmi változások, történelmi jelentőségTK: állam, politika, diktatúra, államszervezet, gazdasági szervezet, társadalmi csoport

45




döntéseinek elemzése: célok, rendelkezésre álló információk, megfontolások, feltételezések, személyes motívumok: Kádár János szerepvállalásának értelmezése.D) Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlításaBel- és külpolitikai döntések és események közötti összefüggések megfigyelése és értékelése;Érvekkel és bizonyítékokkal alátámasztott következtetések megfogalmazása arról, hogy mi és miért történt A Nagy Imre-per (1958) nemzetközi összefüggései és magyarországi háttere.

35. 25. A kádári konszolidáció

A kádári konszolidáció sajátosságainak értelmezése. A Kádár-rendszer stabilizálása: a folytonosság és a megszakítottság kérdésének vizsgálata. A hatalom társadalompolitikájának új vonásai. A gazdasági reformok bevezetésének okai, az „új mechanizmus” jellemzői és hatásai. A gazdasági reformok ciklusinak háttere. A kultúrpolitika

1. Ismeretszerzés, tanulásA) Kérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: A rendszer stabilizálásának eszközei.C) Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források felhasználása a történelmi

F: Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), amnesztia, disszidens, a „magyar kérdés”, három T (támogatás, tűrés, tiltás), kultúrpolitika, politikai rendőrség, Belügyminisztérium III/III. csoportfőnöksége, besúgó, ügynök, gazdasági reform, hiány, új gazdasági

46




módszereinek értelmezése. események megismeréséhez: A szovjet megszállás kérdésének értelmezése (A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság állami delegációi között lezajlott tárgyalások jegyzőkönyvéből, 1957)Képek, karikatúrák, plakátok, fényképek felhasználása a történelmi ismeretszerzéshez: A Kádár Jánosról kialakított kép ellentmondásai.D) Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólGrafikonok, diagramok használata: statisztikai adatok kikeresése, összehasonlítása és értelmezése: Mezőgazdasági termények átlaghozamai…, 1976-1980. Következtetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: A Belügyminisztérium III. főcsoportfőnöksége.2. Kritikai gondolkodás D) Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlításaBel- és külpolitikai döntések és

mechanizmus, háztáji gazdaság, hitel, eladósodás, hatalmi elit, életmódÉ: 1963: amnesztiarendelet; 1968: az új gazdasági mechanizmus bevezetése.N: Kádár János, Aczél György, Nyikita Szergejevics Hruscsov, Leonyid Iljics BrezsnyevÉK: okok és következmények, változás és folytonosságTK: állam, államszervezet, diktatúra, vallás, vallásüldözés, egyházüldözés, társadalom, társadalmi csoport, társadalmi mobilitás, gazdaság gazdasági teljesítmény, gazdasági rendszer, életmód, elitréteg

47




események közötti összefüggések megfigyelése és értékelése: Magyarország nemzetközi elszigeteltségének oldódása az 1960-as években.

36-37. 26. Az életmód átalakulása az 1960-70-es években

Az életmódváltás politikai hátterének értelmezése: az életszínvonal-politika céljainak vizsgálata. Az életmód átalakulásának jellegzetességei a fogyasztás, a lakóhely, a lakás, a viselet/öltözködés, a szokások dimenzióiban, továbbá területi metszetekben és társadalmi csoportok vonatkozásában.

1. Ismeretszerzés, tanulásB) A források áttekintése és értékeléseA rendelkezésre álló ismeretforrások csoportosítása tartalmuk és típusuk szerint; javaslatok megfogalmazása arról, hogy még milyen tartalmú és típusú ismeretforrásokra lenne szükség: életmód, mindennapi élet. C) Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források (levelek, naplók, visszaemlékezések, újságcikkek, hivatalos dokumentumok stb.) felhasználása a történelmi események megismeréséhez Képek, karikatúrák, plakátok, fényképek felhasználása a történelmi ismeretszerzéshez: Az új lakótelepek jellemzői.D) Ismeretszerzés másodlagos forrásokból

F: életmód, életszínvonal, életszínvonal-politika, magánszféra, „gulyáskommunizmus”, „frizsiderszocializmus”, fogyasztás, tartós fogyasztási cikkek, lakótelep, televízió, viselet, öltözködés, divat, gasztronómiaÉK: változás és folytonosság, történelmi interpretációTK: életmód, társadalom, társadalmi csoport, társadalmi mobilitás, kereskedelem, gazdasági rendszer

48




Grafikonok, diagramok használata: statisztikai adatok kikeresése, összehasonlítása és értelmezése: A tartós fogyasztási cikkek terjedése 1960 és 1980 között; A személygépkocsik számának alakulása 1950 és 1990 között.2. Kritikai gondolkodásA) A források kritikus kezeléseEgymástól eltérő tartalmú történelmi interpretációk összehasonlítása; az eltéréseket lehetséges okainak keresése, megfogalmazása: A fiatalok szemléletének, értékrendjének és szokásainak változásai jellemzői a hatvanas-hetvenes években.

38-39. 27. Társadalmi változások az1960-as, 70-es években

A társadalmi rétegződés változásai a hatvanas évek eleje és a nyolcvanas évek közepe között. A szegénység változó arcai a korszakban. A cigányság (roma népesség) szociális helyzete. A szociálpolitika intézkedések következményei. A társadalmi struktúra alapvonásainak, a státusz és pozíció magyarázó elveinek értelmezése.

1. Ismeretszerzés, tanulásD) Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólGrafikonok, diagramok használata: statisztikai adatok kikeresése, összehasonlítása és értelmezése: Társadalmi struktúra, foglalkozási szerkezet; Az aktív keresők megoszlása tevékenységük szerint, 1949-1990.2. Kritikai gondolkodás C) A történelmi változások

F: életszínvonal, életszínvonal-politika, szociálpolitika, cigányság, roma népesség, Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége, hátrányos helyzet, szegénység, cigánytelep, asszimiláció, integráció, migráció, ingázás, középrétegek, magánszektor, maszek, második gazdaságN: László Mária, Schiffer Pál

49




nyomon követéseEgy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint: A magyarországi cigányság helyzetének változása az 1960-as, ’70-es években.

ÉK: változás és folytonosság, történelmi interpretációTK: társadalom, társadalmi csoport, identitás, középréteg, alsó réteg, életmód, város, gazdasági tevékenység

40. 28. A Kádár-rendszer meggyengülése

A Kádár-rendszer külpolitikai mozgásterének értelmezése a folyamat szakaszainak megállapításával, a változások számbavételével. A magyar gazdaság világgazdaságban való térvesztésének okai, az adósságválság kialakulásának értelmezése. A politikai hatalom életszínvonal-politikájának zsákutcája. A gazdasási válság társadalmi következménye: a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése.

1.Ismeretszerzés, tanulásD) Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólGrafikonok, diagramok használata: statisztikai adatok kikeresése, összehasonlítása és értelmezése: A nemzeti jövedelem évi átlagos növekedési üteme 1966 és 1990 között; Magyarország eladósodásának folyamata, 1970-1990.2. Kritikai gondolkodásD) Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlításaBel- és külpolitikai döntések és események közötti összefüggések megfigyelése és értékelése: Magyarország nemzetközi helyzetének alakulása az 1970-es évekbe; A helsinki egyezmény (1975) aláírásának

F: enyhülés, külkereskedelem, export, külpolitika, Szent Korona, a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elve, eladósodás, adósságcsapda, adósságválság, Világbank, Nemzetközi Valutaalap, bankrendszer, második gazdaságÉ: 1971: megállapodás Magyarország és a Vatikán között, Mindszenty József elhagyhatja az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségét, külföldre távozhat; 1978: az Amerikai Egyesült Államok visszaadja a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket Magyarországnak; 1980: Farkas Bertalan űrutazása.

50




következményei belpolitikai következményei; a nyugati hitelfelvétel motivációi és következményei.

N: Mindszenty József, Farkas BertalanÉK: okok és következmények, történelmi interpretációTK: társadalom, társadalmi csoport, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági kapcsolatok, kereskedelem

41-42. 29. A szocialista rendszer felbomlása és a demokratikus Magyarország születése

A demokratikus ellenzék kialakulása: megszerveződése és csoportjai. A ellenzéki mentalitás sajátosságai, tevékenységük jellege és változatai. Az ellenzék csoportjainak, irányzatainak céljai, programjai. A válság elmélyülése és kiterjedése.

1. Ismeretszerzés, tanulásA) Kérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: Az ellenzék csoportjainak kialakulása és jellemzői; az ellenzék tevékenységének, társadalmi hatásának korlátai.C) Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források felhasználása a történelmi események megismeréséhez: Kis János: Lapunk elé (Beszélő című szamizdat folyóirat, 1981); Kádár János beszéde a politikai rendőrség tisztjei előtt az ellenzékkel szembeni fellépésről (1982);

F: válság, gazdasági pangás, magánszektor, kettős gazdaság, ellenzéki csoport, ellenzéki mozgalmak, Beszélő, privatizáció, spontán privatizáció, vízerőmű, Ellenzéki Kerekasztal (EKA), Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), Nemzeti Kerekasztal, Magyar Demokrata Fórum (MDF), Szabaddemokraták Szövetsége (SZDSZ), Magyar Szocialista Párt (MSZP); koalíciós kormány, Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP), Független Kisgazdapárt (FKgP), köztársaság, többpártrendszer, pluralizmus, jogállam, Alkotmánybíróság, alkotmány

51




D) Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólGrafikonok, diagramok használata: statisztikai adatok kikeresése, összehasonlítása és értelmezése: A magyar társadalom hangulatváltozása 1981 és 1988 között.3. KommunikációF) Beszélgetés és vitaKoherens érvelés, bizonyítás és cáfolás a különböző bizonyítékokból szerzett információk alapján: Az állampárt válságkezelő politikájának zsákutcája.Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és személyekről: Az államszocialista rendszer reformjának korlátai.

É: 1985: a monori találkozó; 1987: a lakiteleki találkozó; 1989. június 16.: Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése; 1989. október 23.: a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása; 1989: társasági és egyesülési törvény; 1990 márciusa és áprilisa: országgyűlési választások; 1991: a szovjet csapatok kivonása Magyarországról.N: Kádár János, Grósz Károly, Pozsgay Imre, Németh Miklós, Antall József, Göncz Árpád, Sólyom LászlóT: Monor, Lakitelek, Bős-NagymarosÉK: változás és folytonosság, történelmi jelentőségTK: állam, államforma, köztársaság, államszervezet, parlamentarizmus, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, emberi jog, állampolgári jog

43. Összefoglalás, konzultáció, gyakorlás

A összefoglaló, gyakorló foglalkozás lehetőséget teremt a kooperatív módszerek


A történelmi fogalmak, a történelmi személyek, az elsődleges források, a

52




alkalmazására. Ellenőrzés párban: A tanulók párban dolgoznak. A pár egyik tagja válaszol a kérdésre, a másik diák segít, ha szükséges, majd ellenőrzi a megoldást. Ha megakadnak, segítséget kérnek a csoport másik párjától. A következő tematikus kérdésnél szerepet cserélnek.


Feladatküldés: A csoport minden tagja kiválaszt egy tematikus kérdést, amelyet felír egy kártyára, a válaszát a kártya másik oldalán fogalmazza meg. A csoportok kicserélik a kártyáikat, majd a csoporton belül párban felteszik a kártyán szereplő kérdést, és a másik oldalon szereplő válasz

történelmi személyek, a kronológiai és a topográfiai adatok, ismeretelemek körének összeállítása a kooperatív feladatokhoz.

53




alapján ellenőrzik a megoldás helyességét.



A munkafüzet (A Kádár-korszak című fejezet) 1-2., 9-10., 14., 18., és 24-25. feladatának megoldása.

44. Ellenőrzés

A GLOBALIZÁCIÓ KITELJESEDÉSE. EURÓPA ÉS MAGYARORSZÁG A 20. SZÁZAD VÉGÉN ÉS A 21. SZÁZAD ELEJÉN

45. 30. Az „új világrend” kihívásai

A kétpólusú (bipoláris) világrend megszűnése következményeinek vizsgálata. A világ helyzete az

1. Ismeretszerzés, tanulásA) Kérdések és feltevések önálló megfogalmazása

F: diktatúra, arab nacionalizmus, pánarab nacionalizmus, vallási

54




1990-es években. Az Amerikai Egyesült Államok pozícióváltásának értelmezése. A globalizáció korának új jelenségeinek megértése az iszlám fundamentalizmus, a nemzetközi terrorizmus és a demográfiai válság vizsgálatával.

Kérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: Hogyan változott meg az Amerikai Egyesült Államok pozíciója a Szovjetunió fölbomlása, a kétpólusú (bipoláris) világrend megszűnése után?; Milyen válaszokat adott az Egyesült Államok az „új világrend” kihívásaira? Hogyan értékelhető az amerikai szerepvállalás?D) Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólGrafikonok, diagramok használata: statisztikai adatok kikeresése, összehasonlítása és értelmezése: A világnépesség alakulása és jellemzői a 21. században (A világ népességének korfája, 1950-2100; A Föld lakossága, 1800-2011; A kontinensek népességaránya, 1950, 2000). F) A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazásaA ismeretek rendszerezése, a történelmi megismerést elősegítő általánosítások megfogalmazása történelmi fogalmak segítségével:

fanatizmus, iszlám fundamentalizmus, globalizáció, xenofóbia, multikulturalizmus, nemzetközi terrorizmus, népesség, népesedés, korfa. csecsemő- és gyermekhalandóság, migráció, nemzetközi szervezet(ek)É: 1991: az első öbölháború; 1999: az Észak-atlanti Szövetség (NATO) bombázza Szerbiát; 2001: terrortámadás az Amerikai Egyesült Államok ellen; 2003: a második öbölháborúN: George Bush, Szaddám Husszein, George W. Bush, NasszerT: Amerikai Egyesül Államok, Irak, Kuvait, öbölháború(k), AfrikaÉK: történelmi idő; változás és folytonosság; tény és bizonyíték; történelmi nézőpontTK: identitás, felemelkedés és lesüllyedés, népesedés,

55




népesség, népesedés, korfa. csecsemő- és gyermekhalandóság, migráció.2. Kritikai gondolkodásD) Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlításaAz információk elhelyezése nagyobb összefüggésrendszerben azokra az ismeretekre támaszkodva, amelyekkel már az adott eseményre, korszakra, illetve a hasonló történelmi szituációkra vonatkozóan rendelkezünk: A nemzetközi terrorizmus és következményei.

népességrobbanás, migráció, vallás, vallásüldözés

46-47. 31. A globális problémák, a fenntarthatóság dilemmái

A globális válság alapvető jellemzőinek megismerése. A globális problémák sajátos területeinek, megnyilvánulási formáinak értelmezése. A kihívásokra adható válaszok lehetséges változatainak számba vételével a reálismegoldások megfogalmazása. A fenntarthatóság (fenntartható fejlődés) értelmezése, saját vélemény, álláspont kialakításával.

1. Ismeretszerzés, tanulásD) Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólKövetkeztetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: A környezethasználat napi mérlege. F) A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazásaA ismeretek rendszerezése, a történelmi megismerést elősegítő általánosítások megfogalmazása

F: globalizáció, globális válság, globális problémák, ipari forradalmak, tudományos-technikai forradalom, környezethasználat, környezetszennyezés, fogyasztói társadalom, tájrombolás, lokális, regionális problémák, ökológiai katasztrófa, globális felmelegedés, centrum, periféria, népességrobbanás,

56




történelmi fogalmak segítségével: környezethasználat, környezetszennyezés, fogyasztói társadalom, tájrombolás, lokális, regionális problémák, ökológiai katasztrófa, ökológiai lányom, globális felmelegedés.2. Kritikai gondolkodásF) Történelmi problémák felismerése és elemzéseA problémák lényegére irányuló kérdések megfogalmazása: Az ökológiai válság okaira vonatkozó kérdések összegyűjtése.

urbanizáció, éhezés, növekedés, Greenpeace, Római Klub, csernobili atomkatasztrófa, fenntartható fejlődés, fenntarthatóság, ökológiai lábnyom, Millenniumi Fejlesztési CélokÉ: 1986: a csernobili atomkatasztrófa; 1987: az ENSZ Közös jövőnk-jelentése; 1997: a Kiotói JegyzőkönyvN: Rachel Carson, Dennis MeadowsÉK: okok és következmények; történelmi jelentőség; történelmi interpretációTK: népesedés, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági teljesítmény

48-49. 32. A globális világgazdaság

A világgazdaság átalakulásának nyomon követése, az átalakulás okainak, mozgatórugóinak vizsgálatával. A világgazdaság szerkezetének elemzése. Az integrációs törekvése jelentőségének értelmezése és

1. Ismeretszerzés, tanulásD) Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólGrafikonok, diagramok használata: statisztikai adatok kikeresése, összehasonlítása és értelmezése Következtetések és feltételezések

F: világgazdaság, globalizáció; tudományos-technikai forradalom, integráció; világgazdasági korszakváltás; ipari (indusztriális) társadalmak, posztindusztriális

57




megértése. megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: A világgazdaság szerkezetének változásai; Az1971 és 1989 közötti és az 1990 utáni térszerkezet összehasonlítása. F) A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazása2. Kritikai gondolkodásC) A történelmi változások nyomon követéseA történelmi korszakok vizsgálatához és összehasonlításához használható szempontok: Az integráció fokozatainak értelmezése.

társadalmak, transznacionális vállalat, információs társadalom, első világ, piacgazdaság, második világ, keleti blokk, tervgazdaság, tervutasításos rendszer, harmadik világ; többpólusú világgazdasági rendszer; centrum, Triád, BRICS-országok; globális Észak; globális Észak és Dél; infláció, hitel, kamat, eladósodás, adósságspirál; az integráció szintjei: kedvezményes vámövezet, szabadkereskedelmi övezet, vámunió, közös piac, gazdasági unió, monetáris unió, politikai unióÉ: 1973., 1979.: kőolajár-robbanásT: Amerikai Egyesült Államok, Észak-Amerika, Nyugat-Európa, Dél-kelet Ázsia; Szovjetunió; Brazília, Oroszország, Kína, India, Dél-Afrikai KöztársaságÉK: változás és folytonosság, okok és következmények,

58




történelmi interpretáció, történelmi jelentőségTK: gazdaság, gazdasági rendszer, gazdasági tevékenység, gazdasági teljesítmény, gazdasági kapcsolat, centrum, periféria

50. 33. Az Európai Unió kialakulása és működése

Az európai integrációs folyamat kezdeteinek, első lépéseinek a felidézését követően az Európai Unió létrejöttének körülményeit vizsgálhatjuk meg. Az Európai Unió mint nemzetközi együttműködés sajátosságait értelmezzük, majd számba vesszük az alapvető intézmények funkcióit, megvizsgáljuk a szervezet működési mechanizmusát.

1. Ismeretszerzés, tanulásC) Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források felhasználása a történelmi események megismeréséhez: A maastrichti szerződés (1992).D) Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólKövetkeztetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: Az Európai Unió intézményei.F) A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazása: integráció, föderáció, konföderáció.2. Kritikai gondolkodásC) A történelmi változások nyomon követéseAz európai integráció szakaszainak megnevezése.

F: integráció, Európai Közösség, Európai Unió, valutaunió, euró, európai uniós jog; Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, Európai Tanács, Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, Európai Központi Bank, Számvevőszék; európai parlamenti választásokÉ: 1992: a Maastrichti Szerződés elfogadása; 1995: a Schengeni Egyezmény életbe lépése; 2002-ben bevezetik az eurót; 2009-ben lép hatályba a Lisszaboni Szerződés; 2004-ben 10 új tagállammal –köztük Magyarországgal – bővül az Európai Unió. T: Az Európai Unió tagállamai.ÉK: változás és folytonosság;

59




Koncentráció: Földrajz: Az Európai Unió kialakulása, jellemzői, tagállamai

történelmi interpretáció; történelmi jelentőségTK: identitás, integráció, föderáció, konföderáció

51. 34. A magyar demokrácia 1990 és 2004 között

Az 1989-ben, 1990-ben kialakuló demokratikus jogállami berendezkedés alapvető jellemzőinek vizsgálata. A politikai rendszer sajátosságainak értelmezése, a változások nyomon követése.

1. Ismeretszerzés, tanulásA) Kérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: A magyarországi politikai rendszer sajátosságai 1990 és 2004 között.E) Az információk rendszerezése és értelmezéseVizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése: Plakátmódszerrel a köztársasági elnök és a parlament intézménye, a váltógazdaság jellemzőinek bemutatása. A pártstruktúra alakulása. A választási rendszer (1990-2014).

F: politikai rendszer, köztársaság, demokrácia, jogállam, állami szuverenitás, köztársasági elnök, Alkotmánybíróság, önkormányzat, miniszterelnök, választási rendszer, parlamenti váltógazdaság, koalíció, kormánykoalíció, kormány, ellenzék, privatizáció, munkanélküliség, államadósság, taxisblokád, gazdasági és pénzügyi stabilizáció, Bokros-csomag, Magyar Demokrata Fórum (MDF), Szabaddemokraták Szövetsége (SZDSZ), Magyar Szocialista Párt (MSZP), Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP), Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz), Független Kisgazdapárt (FKgP), Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP).

60




É: Göncz Árpád köztársasági elnök, 1990-2000; Mádl Ferenc köztársasági elnök, 2000-2005; Antall József kormánya, 1990-1993; a Boross-kormány, 1993-1994, Horn Gyula kormánya, 1994-1998, az első Orbán-kormány; 1998-2002; Medgyessy Péter kormánya, 2002-2004; az első Gyurcsány-kormány, 2004-2006N: Göncz Árpád, Mádl Ferenc, Antall József, Boross Péter, Horn Gyula, Bokros Lajos, Orbán Viktor, Medgyessy Péter, Gyurcsány FerencÉK: változás és folytonosság, okok és következmények, történelmi jelentőségTK: politika, állam, államforma, államszervezet, politikai rendszer, demokrácia, parlamentarizmus, önkormányzat, szuverenitás

52. 35. Gazdasági és társadalmi változások az 1990-es években és a

A 1989-ben, 1990-ben lezajlott politikai rendszerváltozást követő két évtized demográfiai, társadalmi

1. Ismeretszerzés, tanulásD) Ismeretszerzés másodlagos forrásokból

F: népesség, népesedés, népesedési mutatók, kormegoszlás, születéskor

61




2000-es évek első felében és gazdasági változásokat vizsgáljuk, értelmezzük a negatív és pozitív tendenciákat, megállapítjuk a változások okait.

Grafikonok, diagramok használata: statisztikai adatok kikeresése, összehasonlítása és értelmezése: A népesség számának alakulása Magyarországon (1949-2011); A születések számának alakulása Magyarországon (1980-2001). A munkanélküliség arányának változása Magyarországon (1989-1997). Az egy főre jutó GDP megyénként.E) Az információk rendszerezése és értelmezéseVizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése: A privatizáció előnyei és hátrányainak számbavétele. A piacgazdaság térnyerésének társadalmi következményei, egy-egy társadalmi réteg, társadalmi csoport élethelyzetének megváltozása.2. Kritikai gondolkodásF) Történelmi problémák felismerése és elemzéseA problémák lényegére irányuló kérdések megfogalmazása: A politikai átalakulást követő gazdasági és társadalmi változások

várható élettartam, társadalmi egyenlőtlenségek, munkanélküliség, belsővándorlás, társadalmi mobilitás, privatizáció, életmód, fogyasztó társadalomÉK: változás és folytonosság; történelmi interpretációTK: társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elitréteg, középréteg, alsó réteg, népesedés, életmód, gazdasági rendszer, gazdasági teljesítmény

62




következményei.53. 36. A határon túli

magyarság helyzeteA határon túli magyarság helyzetének vizsgálata az államszocializmus korában: a hasonló és eltérő vonások értelmezése. Az 1990-et követő két évtized változásainak számba vétele a pozitív és negatív tendenciák figyelembe vételével.

1. Ismeretszerzés, tanulásC) Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források felhasználása a történelmi események megismeréséhez: Csoóri Sándor: Kapaszkodás a megmaradásért (1981).D) Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólGrafikonok, diagramok használata: statisztikai adatok kikeresése, összehasonlítása és értelmezése: A magyar népesség változásai a Kárpát-medencében2. Kritikai gondolkodásVizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése: Magyar szervezetek, egyesületek, intézmények Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában, Szerbiában, Ausztriában és a nyugati diaszpórában. Könyvkiadók, magyar nyelvű újságok, hetilapok, irodalmi, kulturális folyóiratok Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában, Szerbiában, Ausztriában és a

F: nemzetiség, nemzetiségi jogok, asszimiláció, falurombolás, Duna Televízió, autonómia, kedvezménytörvény, magyar igazolvány, honosítási törvény, kettős állampolgárság; székelyek, moldvai magyarság (csángó magyarok)T: Felvidék, Burgenland (Őrvidék), Délvidék, Kárpátalja, Erdély, MoldvaÉK: változás és folytonosságTK: identitás, nemzet, nemzetiség

63




nyugati diaszpórában.3. KommunikációE) IKT-használatInformációk és adatok gyűjtése az Interneten elérhető forrásokból Különböző jellegű források, dokumentumok keresése és mentése az Interneten: Magyar szervezetek, egyesületek, intézmények Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában, Szerbiában, Ausztriában és a nyugati diaszpórában. Könyvkiadók, magyar nyelvű újságok, hetilapok, irodalmi, kulturális folyóiratok Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában, Szerbiában, Ausztriában és a nyugati diaszpórában.

Koncentráció: Földrajz: A Kárpát-medence.

54-55. Összefoglalás, konzultáció, gyakorlás

A összefoglaló, gyakorló foglalkozás lehetőséget teremt a kooperatív módszerek alkalmazására.


Ellenőrzés párban: A tanulók párban dolgoznak. A pár egyik tagja válaszol a kérdésre, a másik

A történelmi fogalmak, a történelmi személyek, az elsődleges források, a történelmi személyek, a kronológiai és a topográfiai adatok, ismeretelemek körének összeállítása a

64




diák segít, ha szükséges, majd ellenőrzi a megoldást. Ha megakadnak, segítséget kérnek a csoport másik párjától. A következő tematikus kérdésnél szerepet cserélnek.



kooperatív feladatokhoz.

65






A munkafüzet (A világ és Magyarország 1990 után című fejezet) 1., 4-5., 7-9., 11-12., 19. feladatának megoldása.

56. Ellenőrzés

TÁRSADALOMISMERET

57-58. 1. Társadalmi ismeretek A családformák változásainak vizsgálata, ezzel összefüggésben az alapvető demográfiai folyamatok értelmezése. A nemzedékek sajátosságainak és az ifjúsági szubkultúrák vizsgálatával a saját

Szakértői mozaik (kooperatív módszer, a tankönyvben található ismeretek kiegészítése IKT-használattal): 1) családformák, családtípusok; 2) a családformák átalakulásának háttere; 3) a

F: család, családmodell, szocializáció, kortárscsoport, civil társadalom, identitás, hátrányos helyzet, felelősségvállalás, szolidaritás, önkéntesség

66




vélemény, saját álláspont kialakítása. A civil szervezetek sajátosságai, lehetséges szerepük a mai magyar társadalomban. Az önkéntesség kérdése és változatai. A helyi társadalom sajátosságai.

korösszetétel átalakulása; 4) a népességfogyás okai.

Kétpár módszerrel a magyarországi oktatási rendszerrel kapcsolatos álláspontok, vélemények összegyűjtése és értelmezése. Beszélgető kör az oktatási rendszer hatékonyságáról, érték-preferenciáiról.

Fordított szakértői mozaik (kooperatív módszer) a négy generáció (bébi-bumm, X-, Y-és Z-generáció) jellemzőiről, információbővítés IKT-használattal.

Kétpár módszerrel tájékozódás a helyi társadalom családsegítő, gyermekjóléti szolgálat és karitatív tevékenységet folytató civil szervezetek munkájáról az Interneten található információk és/vagy személyes tapasztalatok (pl. látogatás) révén.

A munkafüzet 1., 3. feladatának megoldása.

67




59-60. Képességfejlesztő óra A családformák átalakulásának értelmezése. A generációk jellemzői. Az identitások szintjei. Az esélyegyenlőség biztosításának jelentősége.

Beszélgető kör (kooperatív technika): önreflexió a Z-generáció helyzetéről, értékválasztásáról, lehetőségeiről.

Véleményvonal (kooperatív módszer):az esélyegyenlőség megvalósulásának mértéke a mai magyar társadalomban (ötfokú véleményvonalon, az álláspontokat a tanulók érvekkel indokolják): a) a nők jogai; b) a fogyatékkal élők jogai; c) a hátrányos helyzetűek jogai az esélyegyenlőség dimenziójában; d) a nemzetiségek jogai.

61-62. 2.Állampolgári jogok és kötelességek

Az emberi jogok fejlődésének nyomon követése, az emberi jogok „három nemzedékének” értelmezése. Az alapvető emberi és állampolgári jogok rendszerének elemzése. A magyar állam legfontosabb szervei: jogosultságaik, funkciójuk értelmezése.

Kooperatív vita szervezése a halálbüntetésről, az eutanáziáról, az abortuszról és az állampolgári részvétel lehetőségeiről (pl. a népszavazások, állampolgári kezdeményezések, aktív részvétel a helyi társadalom életében).

A magyar országgyűlési választási rendszer kulcsfogalmainak, valamint alapkifejezéseinek rendszerezése a szóháló-pókháló

F: emberi jogok, alapjogok, demokrácia, jogállam, állampolgári jogok és kötelességekKulcsfogalmak: állam, államforma, politika, politikai rendszer, intézmény

68




módszerével.

A munkafüzet 5., 7. feladatának megoldása.

63-64. Állampolgári jogok és kötelességek

Plakátmódszerrel az 1990-2010 közötti és a 2010-et követő országgyűlési választási rendszer összehasonlítása (alapelvek, a fordulók száma, listák, parlamenti küszöb, a töredékszavazatok figyelembe vételének szerepe).

A magyar állampolgárság keletkezésének, ill. feltételeinek összegyűjtése és értelmezése csoportmunkában (az IKT-használat lehetősége).

A munkafüzet 8. feladatának megoldása.

65-66. 3. Pénzügyi és gazdasági kultúra

Az alapvető – a mindennapi életvitelhez szükséges – pénzügyi kultúra megalapozása. A bankrendszer sajátosságainak, szintjeinek és működési mechanizmusainak értelmezése. Az államháztartás funkciója, az adók és járulékok rendszerének

Páros módszerrel egy fiktív család havi költségvetésének (bevételek/kiadások) elkészítése és megbeszélése.

Kétpár módszer: hitel (pl. lakáshitel) felvételének mérlegelése havi törlesztés, kamat,

F: költségvetés, adó, járulék, vállalkozás, személyi jövedelemadó, áfa, juttatások, társadalombiztosítás, nyugdíjjárulék, jegybank, bankrendszer, kereskedelmi bank, megtakarítás, vállalkozás, vállalkozási

69




értelmezése THM, jelzálog, életbiztosítás számbavételével.

Beszélgető kör az állam funkcióiról.


formákKulcsfogalmak: állam, gazdaság, piac, pénz

67-68. Képességfejlesztő óra A vállalkozások jellemzői, működési feltételeinek és körülményeinek elemzése.

Kétpár módszerrel egy helyi vállalkozás, ill. a vállalkozói életforma megismerése az Interneten található információk és/vagy személyes tapasztalatok (pl. látogatás) révén.

Véleményvonal (kooperatív módszer):(ötfokú véleményvonalon, az álláspontokat a tanulók érvekkel indokolják): a) a magyarországi adórendszer társadalmi igazságosságáról; b) az adózási morálról.

69-70. 4. Munkavállalás A munkavállaláshoz szükséges alapvető ismeretek közvetítése. A munkaviszony létesítésének kritériumai, a folyamat nyomon követése.

Feladatcsere (kooperatív módszer): a csoportok kidolgozzák a témára vonatkozó legfontosabb fogalmak (munkaviszony, munkaszerződés, munkaadó,

F: munkaviszony, munkaszerződés, munkaadó, munkavállaló, munkaviszony, munkajog, munkaidő, munkabér, adózás, szja,

70




munkavállaló, munkaviszony, munkajog, munkaidő, munkabér, adózás, szja, egészségbiztosítás, társadalombiztosítás, munkanélküli ellátás) magyarázatát, majd a csoportok ellenőrzik egymás munkáját, megbeszélik a vitás megoldásokat.

Szituációs játék csoportban: egy állás elnyeréséhez kapcsolódó lépések megismerése (álláshirdetés, tájékozódás, motivációs levél, állásinterjú, munkaszerződés).


egészségbiztosítás, társadalombiztosítás, munkanélküli ellátásKulcsfogalmak: gazdaság, piac, munka

71-72. Képességfejlesztő óra Motivációs levél, önéletrajz, munkaszerződés.

Több típusú (hagyományos, amerikai, európai uniós) önéletrajz írása; az elkészült írásművek párban történő megbeszélése, a szükséges korrekciók elvégzése; két-két pár közösen gyűjti össze a motivációs levél megírásának szempontjait; egy elképzelt álláshelyre beküldendő motivációs levél közös megalkotása.

71




Ötletroham (kooperatív technika) keretében a munkahelyi közösségbe való lehetséges problémáinak összegyűjtése, a megoldások modellezése szerepjáték formájában.

73. Konzultáció A Társadalomismeret tematikájából az osztály, tanulócsoport által kiválasztott témák, résztémák, kérdések, ill. problémák megbeszélése.

Beszélgető kör a tanulók által felvetett témákról, kérdésekről, ill. problémákról.

A kooperatív módszerek alkalmazása lehetővé teszi a tanulók tevékenységének és teljesítményének értékelését.

74-93. Rendszerező ismétlés

Documents

tankonyvkatalogus.hutankonyvkatalogus.hu/tanmenet2016/FI-504011201_normal.docx · Web viewA tankönyvhöz munkafüzet is társul (FI-504011202). A taneszköz fejlesztői a bevezetőben