Az Alcsíki–medence Natura 2000 terület értékeinek és fontosságának informáltságáról való, az alcsíki lakosság soraiban történő felmérés eredményeinek kidolgozása II.A projekt címe: „Kezelési terv, információs kampány, oktatás és tudatosítása az Alcsíki–

medence Natura 2000 területnek (ROSCI0007)”

A project regisztrációs száma: SMIS–CSNR 36405

A projekt általános célja: Az Alcsíki-medence Natura 2000 terület (ROSCI0007) természetes

állapotának és a közösségi jelentőségű fajok/élőhelyek állapotának a megőrzése, számottevő javítása

egy nyitott, konzultatív, átlátható és részvételi folyamat keretén belül, amelynek célja a kezelési terv

elkészítése és az érdekeltek informálása/felvilágosítása a Natura 2000 terület megőrzésének

előnyeiről.

E.2. Tevékenység: A lakosság informáltságáról és tudatosságáról az Alcsíki–medence Natura

2000 terület értékeivel és fontosságával kapcsolatosan egy kérdőíves felmérés elvégzése, az

információs kampány elindulása előtt és befejezése előtt.

A második felmérés időtartama: 2013. október 10. – november 30.

A felmérés módja: kérdőívezés

Céjcsoport: Tusnád, Csíkszentsimon, Csíkszentimre és Csíkszentkirály községek környéke,

15 éven felüli személyek.

Helyszínek: Tusnád, Csíkszentsimon, Csíkszentimre és Csíkszentkirály községek

A projekt célja: a lakosság informáltság és tudatosság szintjének meghatározása. A kérdőív

olyan kérdéseket tartalmaz, amely a helyi lakosság ismereteit célozza meg a Natura 2000

terület jelentőségeire és az abból származó előnyeire, valamint a terület elsődleges természeti

értékeire vonatkozóan.

Az ok, amiért szükség van erre a tevékenységre: a konzultációs, információs és tudatosító

tevékenységek hatásáról egy részletes értékelés készítése.

Az előző évi felméréshez hasonlóan (2012. október – november), most is

véletlenszerűen kiválasztott 1100 személyt kérdeztünk meg, akik az Alcsíki–medence Natura

2000 terület (ROSCI0007) szomszédságában levő települések lakói. A települések: Újtusnád,

Nagytusnád, Csíkverebes, Csíkcsatószeg, Csíkszentsimon, Csíkszentimre, Csíkszentkirály (1.

táblázat). A kérdőívek kitöltőit az Alcsíki–medence Natura 2000 terület értékeivel és

fontosságával kapcsolatos ismereteikről, informáltságukról kérdeztük.

A községek lakosságának meghatározásához a 2011-es népszámlálás adatait (10206)

vettük figyelembe (Csíkszentkirály – 2502, Csíkszentimre – 2064, Csíkszentsimon – 3478,

Tusnád – 2162), ami a populáció méret növekedését mutatja az előző felmérés során használt

2002-es népszámlálás adataihoz képest (10089).

1. táblázat. Települések és a megkérdezettek száma.

A kérdőív négy független kérdéssel indul (nem, kor, iskolai végzettség,

információforrás), melyek után 12 kérdés következik, mindegyiknél előre megadott válaszok

vannak, ezeket továbbiakkal lehet kiegészíteni a „kommentek” sorban.

Ez a négy független kérdés segített meghatározni a célközönség néhány jellemzőjét,

akik fele irányul a projekt e tevékenysége, és akik direkt módon érintettek a terület

kezelésével kapcsolatos problémákban. A véletlenszerűen kiválasztott, megkérdezett

személyek közel 45 %-a férfi volt (2. táblázat).

A megkérdezettek 37,64 %-ban, legnagyobb arányban a 41–60 év közötti korcsoportba

tartoztak, és legkisebb arányt a fiatalok korosztálya (15–25 év) éri el. A második leginkább

képviselt korosztály a 60 év felettiek (3. táblázat). Ezzel az eredménnyel ellentétben a korábbi

felmérés során egyenletesebb volt a korcsoportok közötti eloszlás (20.54%, 25.16%, 32.94%,

21.36%). A különbség abból adódhat, hogy a második felmérés leginkább munkaidőben

történt, amikor az idősebb korosztály otthon tartózkodott.

2. táblázat. A megkérdezett férfiak és nők száma.

3. táblázat. A különböző korcsoportokba tartozók száma.

A helyi lakosság iskolai végzettségét vizsgálva láthatjuk, hogy a megkérdezettek nagy

része érettségizett, szakiskolát végzett, vagy éppen most végzi. Ez a 8–12 osztályt végzettek

kategóriája, ahová a megkérdezettek 61.36 %-a tartozik. A következő kategória a 4–8 osztályt

végzők 20.73 %-al. Legkevesebben tartoznak az 1–4 osztályt végzettek közé, és

felsővégzettségűeket is alacsony arányban kérdeztünk meg (4. táblázat).

4. táblázat. A különböző iskolai végzettséggel rendelkezők száma.

Megtudni egy közösségről, hogy hogyan, mi által jut el az információ a lakossághoz,

nagyon fontos, ha fel akarjuk hívni a figyelmét valamire. Napjainkban a leggyorsabb

információforrás az internet. Ezzel ellentétben felmérésünk során a megkérdezettek 75.45 %-a

választotta a televíziót információforrásként, míg csak 45.64 %-a az internetet, hasonlóan a

rádiót is. A második leggyakoribb információforrásnak az újság bizonyult, 63.36 %-ban.

Kevesebben, az emberek 28.64 %-a választotta a falusi társaikat információforrásként,

azonban egy vidéki környezetben ez sem mellékes tényező (5. táblázat).

5. táblázat. A lakosság információ szerzésének elsődleges forrásai.

1. Kérdés.

Tud Ön arról, hogy a községe közelében található egy európai érdekeltségű természetvédelmi

terület (Natura 2000 terület), melynek neve Alcsíki–medence Natura 2000 terület

(ROSCI0007)?

Igen [ ] Nem [ ]

2. Kérdés.

Tudja Ön, hogy melyik községek területén található az említett Alcsíki–medence Natura 2000

Természetvédelmi Terület (ROSCI0007)? (helyes válasz: Csíkszentkirály, Csíkszentimre

Csíkszentsimon és Tusnád)

Igen [ ] Nem [ ]

3. Kérdés.

Mennyire informált Ön az Alcsíki–medence Natura 2000 terület jelenlegi helyzetéről?

Egy válasz lehetséges.

a. Jól informált b. Informált c. Kevésbé informált d. Nem ismerem/Nem válaszolok

Az első három kérdés a helyi lakosságnak a Natura 2000 területtel kapcsolatos

informáltságáról ad választ. Az alábbi táblázatokból (6. táblázat, 7. táblázat, 8. táblázat)

kiderül, hogy a lakosság 69.74 %-a hallott arról, hogy létezik egy Alcsíki–medence nevű

Natura 2000 terület, de már csak a 36.64 %-a ismeri a terület elterjedését. Valamint a lakosság

csak 1.6 %-a válaszolta azt, hogy jól informált a terület jelenlegi helyzetével kapcsolatban,

16.8 %-a informált, míg közel a fele a megkérdezetteknek (48.4%) kevésbé informált és 33.3

%-a egyáltalán nem informált. Az előző évi felméréshez hasonló eredményeket kaptunk.

Annyi eltéréssel, hogy egy enyhe növekedés látható az informáltak és a jól informáltak

számában (tavaly: 13.7% és 1%). Valamint most többen tudták, hogy létezik az Alcsíki–

medence Natura 2000 terület (tavaly: 66.61%), és hogy hol is található (tavaly: 14.66%).

A lakosság védett területekkel kapcsolatos informáltságának ismerete fontos a projekt

következő tevékenységeinek alakításához, mivel ezek a helyiek bevonásával kerülnek

megvalósításra.

6. táblázat. 1. kérdés. 7. táblázat. 2. kérdés.

A 3. kérdésre adott válaszokat vizsgálva (8. táblázat) azt láthatjuk, hogy a 60 év

felettiek korcsoportja a leginkább informált (52.9%), valamint a 41 – 60 év felettiek is

informáltnak mondhatóak (44.2%). A fiatalabb korosztály (15–25 év) inkább nem informált.

Ez az eredmény azt mutatja, hogy e korosztály informáltságán javítani kell a jövőben, mivel

ez az a korosztály, amely a jövőben is hatással lesz a területekre.

8. táblázat. 3. kérdés.

4. Kérdés.

Van-e földbirtoka az Alcsíki–medence Natura 2000 területen?

Igen [ ] Nem [ ] Milyen kategóriájú?

A négyes kérdés mellett van egy mellékkérdés is (Milyen kategóriájú?), amire

válaszolva a megkérdezett személy megadja, hogy milyen kategóriába/osztályba tartozik az

adott földbirtok (pl. szántó, kaszáló).

A megkérdezettek több mint fele (56.15%) azt válaszolta, hogy van területe ebben a

zónában, mely az ő tulajdonát képezi és a Natura 2000 területen van (9. táblázat).

9. táblázat. 4. kérdés.

A felmérés során kiderült, hogy a kérdőívre válaszolók közel felének nincs területe a

védett területen. Akiknek van, azok közül legnagyobb részének (52.27%) kaszálója van,

valamint 24.18%-ának mindkét típusú területe van, és szintén ennyi százalékának szántó

területe (1. ábra).

1. ábra. A 4. kérdésre adott válaszolók eloszlása.

5. Kérdés.

Ön tud arról, hogy a területen léteznek Botanikai Rezervátumok, melyeket a Hargita

megye Tanácsának 2005/162-ös számú Határozata és a 2000/5-ös számú Törvény

véd? Melyek ezek a rezervátumok? Egy vagy több válasz is lehetséges.

a. Középpatak rétláp, b. Benes rétláp, c. Borsáros láp, d. Csemő rétláp, e. Nyírkert

rétláp, f. Nádas rétláp, g. Nem ismerem/Nem válaszolok.

Ez a kérdés a megkérdezettek általános ismereteit vizsgálja az Alcsíki–medence

Natura 2000 területre vonatkozóan. A válaszadónak név szerint kell neveznie a falvak

közelében levő Botanikai Rezervátumokat. Ez jelentheti a kérdés nehézségét, hogy

nem felismernie kell, hanem megneveznie.

A 2. ábrán látható, hogy a válaszadók több mint fele nem tudta megnevezni a

területeket. Sokan védet növény neveket kezdtek el felsorolni. A rezervátumok neveit

ismertetve sokan felismerték azokat. Esetenként volt, hogy ismerte a területet, de nem

tudta védetté nyilvánított. Megfigyelhető, hogy a leginkább megnevezett Botanikai

Rezervátum a Borsáros láp (27.18%), mely Csíkszentkirály község közelében

található. Valószínű az ott található borvízfürdő miatt ismertebb ez a terület. A

szentkirályiak által sokat emlegetett védett terület a Lucs láp, ami viszont nem az

Alcsíki–medence Natura 2000 terület része.

A második legtöbbet említett rezervátum a Benes rétláp, mely Nagytusnád és

Csíkverebes közötti területen található, a megkérdezettek 10.36%-a említette. A

további négy rezervátumot közel hasonló százalékban (9%, 85%, 7.09%, 5.73%)

említették a következő sorrendben: Nádas-, Nyírkert-, Csemő- és Középpatak rétláp

(2. ábra).

Ezzel az eredménnyel ellenkezően a múlt évben megkérdezettek nagyobb

százaléka (52.85%) nevezte meg a Borsáros lápot, és jóval kevesebb volt az aránya a

nem válaszolóknak (18.37%).

Az a tény, hogy az emberek egyes rezervátumok neveit fel tudják sorolni,

másokat, pedig felismerik, azt jelenti, hogy szükség van mindegyik terület

ismertetésére és a helybeliek ismeretének bővítésére.

2. ábra. Az 5. kérdésre válaszolók számaránya.

6. Kérdés.

Mit gondol, az alábbi listából, melyek az Alcsíki–medence Natura 2000 terület

jelenleg védett fajai? Egy vagy több válasz is lehetséges.

a. szibériai hamuvirág (Ligularia sibirica), b. hiúz (Lynx lynx), c. botos kölönte

(Cottus gobio),

d. tátogó kökörcsin (Pulsatilla patens), e. farkas (Canis lupus),

f. kis denevér (Myotis blythii), g. Egyik sem ezek közül, h. Nem tudom.

A 6. kérdés a helyi lakósok Alcsíki–medence Natura 2000 terület védett fajainak

általános ismereteire vonatkozik. Az Élőhelyvédelmi Irányelv (92/43/CCE) alapján kijelölt

terület Standard Adatlapjában szerepelnek a védett fajok. A fenti listában felsorolt fajok

között vannak nem védett és a Standard Adatlapjában is szereplő védett fajok.

A helyes válaszok: a. szibériai hamuvirág (Ligularia sibirica), c. botos kölönte

(Cottus gobio), e. farkas (Canis lupus) és f. kis denevér (Myotis blythii).

A 3. ábrán a válaszadók véleménye látható a terület védett fajaival

kapcsolatosan. Itt megfigyelhető, hogy a megkérdezettek 10.45 %-a nem tudta,

melyek a terület védett fajai. A válaszadók nagy része az Alcsíki-medence Natura

2000 területen védett fajokat jelölte védettnek: a hiúzt (Lynx lynx) (57.73%) és a

tátogó kökörcsint (Pulsatilla patens) (48.18%). A múlt évi felmérésben is hasonlóan

nagy arányban (38.19%, 39.46%) jelölték tévesen ezt a két fajt. Ezek az eredmények

jól mutatják, hogy a helyiek ismerete nem kielégítő, téves a közelükben lévő védett

területek védett fajairól.

3. ábra. Az 6. kérdésre válaszolók számaránya.

A helyes válaszok közül a kis denevért a válaszadók 59.18% jelölte védettnek, ezt

követte a farkas 45%-al, a botos kölönte 32.27%-al és a szibériai hamuvirág 29.64%-al. A

korábbi felmérés (2012) eredményeként a szibériai hamuvirág volt a második (22.17%) a

helyes válaszok között. Ez évi felmérésben (2013) mindegyik fajt nagyobb százalékban

jelölték védettnek.

7. Kérdés.

Miről szólhat/Mit tartalmazhat egy Natura 2000 terület kezelési terve? Egy vagy több

válasz is lehetséges.

a. Egy Natura 2000 terület legfontosabb dokumentuma.

b. Egy felmérést tartalmaz a biodiverzitási értékekről, és az őket veszélyeztető

tényezőkről.

c. Stratégiai és konkrét célokat tartalmaz, melyeket be kell tartani, valamint azokat a

menedzsment tevékenységeket, melyek szükségesek a megfelelő természet-megőrzési állapot

fenntartásához.

d. Olyan jóváhagyott, természet-megőrzési tevékenységeket tartalmaz, melyeket

gyakorlatba lehet fektetni, az Élőhelyvédelmi Irányelv és az állami törvénykezés alapján.

A 7. kérdés arra akar rámutatni, hogy mennyire informáltak az emberek egy Natura

2000 terület kezelési tervével kapcsolatban. Mit értenek az alatt, hogy kezelési terv és mely

tényezők fontosak számukra egy ilyen tervvel kapcsolatosan.

A válaszadók egy vagy több választ is találhattak helyesnek, de mindegyik válasz

helyes volt. A c. válasz volt a legátfogóbb. A 10. táblázat mutatja, hogy melyik választ

gondolták a megkérdezettek a leginkább helyesnek, amely mutatja a természet-megőrzési

állapot fenntartását. A válaszadók közel hasonló arányban gondolták helyesnek mindegyik

választ. Habár azt vártuk, hogy a c. válasznál lesz nagyobb arány és az a. válasznál a

legkisebb, mivel előbbi a legátfogóbb, utóbbi a legegyszerűbb megfogalmazás.

A tavalyi felméréshez viszonyítva, ahol a fenti elképzeléseink beigazolódtak (a. válasz

– 28.69%, c. válasz – 68.78%), ebben a felmérésben azt az eredményt kaptuk, hogy a

válaszadók a b. választ tartják leginkább helyesnek (66.36%), ami kevéssel tér el az a. és c.

választól. A d. választ találták a legkevésbé helyesnek (51.65%) (10. táblázat).

10. táblázat. Az 7. kérdésre válaszolók számaránya.

8. Kérdés.

Ismeri annak az előnyeit, ha egy kezelési tervvel rendelkező Natura 2000 terület

közelében lakik/él? Egy vagy több válasz is lehetséges.

a. Pénzbeli kártérítésekből származó gazdasági előny.

b. Egy Natura 2000-es bizonylat megszerzése az Alcsíki–medence Natura 2000 területtel

szomszédos községekben termesztett javakra.

c. Egy ökológiai bizonylat megszerzése ebben a zónában termesztett és eladott javakra.

d. Egy „Alcsíki–medence” márkanév megszerzése az itt termesztett és eladott javakra.

e. Az ide látogatók számának növelésével a termékek értékesítésének és a helyi

szolgáltatások növelése.

f. Egyik sem a fentiek közül.

A 8. kérdés mutatja be, hogy milyen előnyökkel járhat egy menedzsment tervvel

rendelkező Natura 2000 terület közelében lakni. A 7. kérdéshez hasonlóan itt is

minden válasz helyes, az f. választ kivéve, melyet a legkevesebben is választottak

(12.45%) (11. táblázat).

Megfigyelhetjük, hogy a leginkább ismert és elfogadott az e. válasz, az

ökoturizmus (65.91%), melyet a gazdasági előny és az „Alcsíki–medence” márkanév

megszerzése követ kevés százalékbeli eltéréssel (63.09% és 61.36%). Az ökoturizmus

fontos az itt lakók számára, mivel jelentős anyagi „pótlást” jelentene, mivel a Natura

2000 terület megfelelő kezelési módja, csökkentheti a helyiek anyagi bevételét. Ezt

próbálják, valamilyen szinten, javítani a kártérítések (11. táblázat).

A múlt évi felmérésben legnagyobb arányban találták helyesnek az a. választ

(55.48%) és ezt követte az e. válasz (48.6%).

A különböző bizonylatok megszerzése már kevesebbek számára jelent előnyöket

(b. válasz – 49.45% és c. válasz – 51.45%) (11. táblázat). A válaszadók 12.45 %-a

nem találta egyik választ sem előnynek. Ez az érték jóval alacsonyabbnak tűnik a

tavalyi eredményhez viszonyítva (21.2%), ami egy jó pont a kampány jövőjét nézve.

11. táblázat. Az 8. kérdésre válaszolók számaránya.

9. Kérdés.

Ön szerint, melyek azok a tevékenységek/helyzetek, melyek veszélyeztetik a fajok és

élőhelyeiket az Alcsíki–medence Natura 2000 területen, egy menedzsment terv hiányában?

Egy vagy több válasz is lehetséges.

a. A területek és szomszédos területek nem megfelelő és túllegeltetése

b. A területek, tarlók felégetése

c. Kontrolálatlan turizmus felerősödése

d. Talajvízszint csökkenése (kanalizálások, szabályozások, kotrások, lecsapolások)

e. Orrvadászat, orrhalászat.

f. Illegális szemétlerakás

g. Egyik sem a fentiek közül

A 9. kérdés mutat rá, hogy melyek lehetnek egy Natura 2000 terület fajait és élőhelyet

veszélyeztető tényezők. A megkérdezettek több választ is jelölhettek helyesnek, amely

szerintük veszélyeztető tényező lehet a fajokra és élőhelyeikre. Mindegyik válasz tényleges

veszélyeztető tényezőt jelent az Alcsíki–medence Natura 2000 területen.

A válaszadók közül majdnem mindenki veszélyeztető tényezőként jelölte az illegális

szemétlerakást (94.55%) és a területek felégetését (92.64%), ami véleményük szerint nem

csak a védett területekre jellemző, hanem minden más területre is. Az orrvadászat, -halászat

(84.73%) és a területek túllegeltetése (83.09%) szintén nagy problémát jelent a helyi lakósok

szerint. Sorrendben a talajvízszint csökkenését vélik egyik veszélyforrásnak (74.36%), ami a

lecsapolások, szabályozások eredménye, de mindemellett fontosnak tartják a kanalizálásokat,

folyók szabályozását, mondva, hogy a meleg évszakokban az esővíz hiánya okozza a területek

kiszáradását. Annak ellenére, hogy ebben a zónában nem jellemző a turizmus, mégis a

megkérdezettek 72%-a úgy gondolja, hogy a kontrolálatlan turizmus veszélyeztető lehet (12.

táblázat).

Ezek az eredmények megegyeznek az előző felmérés eredményeivel, a különbség

abban látható, hogy alacsonyabbak voltak a százalékos arányok (a. – 68.60%, b. – 87.69%, c.

– 26.33%, d. – 36.29%, e. – 51.58%, f. – 90.77%, g. – 2.53%).

Ez az eredmény rámutat arra, hogy szükséges a lakosság felvilágosítása

kanalizálásokkal, szabályozásokkal kapcsolatban, mivel éppen ez egyik nagy problémája a

területnek. A helyiek úgy vélik, hogy a lecsapolások által termőterülethez jutnak, és nő a

gazdasági bevételük, de ez által sajnos megváltozik a talajvízszint, idővel kiszáradnak a

területek.

12. táblázat. Az 9. kérdésre válaszolók számaránya.

10. Kérdés.

Úgy gondolja, hogy a fajokat és élőhelyeiket veszélyeztető tevékenységek megállítása,

pozitívan befolyásolhatná az Ön életét?

Igen [ ] Nem [ ] Nem tudom [ ]

Ez a kérdés vizsgálja, hogy a helyi lakosság szerint, a negatív tevékenységek

megszűnése a területen, ami veszélyezteti a fajokat, élőhelyei, jó hatást jelentene-e az ők

életükre.

4. ábra. A 10. kérdésre válaszolók számaránya.

A 4. ábrán látható, hogy a válaszadók közel 90%-a gondolja úgy, hogy a védett

területet érő negatív hatások megszűnése, az ő életét is jobbá tenné. A 3.86%-a pedig úgy

gondolja, hogy az ő életében ez nem jelentene semmilyen változást. A megkérdezettek

8.91%-a nem tudta, hogy ez mit jelentene az ő életére nézve.

13. táblázat. A 10. kérdésre adott válaszok értelmezése a korcsoportok alapján.

Ha korcsoportokra bontva vizsgáljuk a 10. kérdést, akkor láthatjuk, hogy a 41 – 60 év

közöttieknek van leginkább véleményük ebben a kérdésben. Ők azok, akik nagyobb arányban

(38%) gondolták úgy, hogy a területeket érő negatív hatások megszűnése, jó hatással lenne az

ők életükre nézve. Szintén ez a korosztály, amely 33.3 %-ban nemleges választ adott, és 40.2

%-ban „Nem tudom” választ (13. táblázat).

A fiatalabb korosztályokat (15 – 25 év) érintené leginkább ez a változás, ahogy erre az

idősebb korosztály is említést tett. Ők azok, akik most végzik tanulmányaikat, és akik a

jövőben hatással vannak az ember és természet kapcsolatának alakulására. A tavalyi

felméréshez képest, bár kevesebb számban lett képviselve ez a korcsoport, most (17.6%)

nagyobb arányban válaszolták (tavaly: 15% igen, 30.2% nem, 32.9% nem tudja), hogy az ő

életükön is javítana a területeket érő negatív hatások megszűnése.

A további korcsoportok közel hasonló arányban jelölték meg a válaszokat. A 26 – 40

év közöttiek inkább nemmel válaszoltak (28.6%), míg a 60 év felettiek nem tudták (32%),

milyen hatással lehet rájuk a negatív tényezők megszűnése.

14. táblázat. A 10. kérdésre adott válaszok értelmezése településekre lebontva.

A 10. kérdés eredményeit községekre bontva elemezzük (14. táblázat) láthatjuk,

hogy legnagyobb arányban (91.7%) a tusnádi község lakói gondolják úgy, hogy az

életük jó irányba változna, ha a természetvédelmi területet érő negatív hatások

megszűnnének. Őket követik a csíkszentimreiek 90.1 %-os aránnyal. Legnagyobb

arányban a csíkszentsimoniak gondolják úgy, hogy nem lenne az ők életükre jó

hatással a káros tényezők megszűnése (5.4%). A csíkszentkirályiak 14.1 %-a nem

tudott erre a kérdésre választ adni.

11. Kérdés.

Ön tudta, hogy a 195/2005-ös Sürgősségi Kormányrendelet értelmében TILOS a tarló,

nád, cserjék és lágyszárú növények égetése, e törvények be nem tartása

szabálysértésnek minősül (pénzbírsággal büntetik: fizikai személyek esetében 3000

lejtől 6000 lejig, míg jogi személyek esetében 25000 lejtől 50000 lejig is terjedhet)?

És azt tudta, hogy ugyanígy bűncselekménynek minősül, ha a tűz veszélyeztetett

ember, állat vagy növény életét vagy épségét, és 3 hónaptól 1 évig terjedő

börtönbüntetéssel, vagy 30000 lejtől 60000 lejig terjedő pénzbírsággal büntetik?

Igen [ ] Nem [ ]

15. táblázat. A 11. kérdésre adott válaszok százalékos aránya.

A területek, tarlók, nádasok, cserjések felégetése az utóbbi évek egyik nagy

problémája az Alcsíki–medence Natura 2000 területen. Ez a kérdés, pedig azt méri fel,

hogy mennyire informáltak az emberek a törvény által előírt, az égetésekért járó

büntetésekkel kapcsolatban.

Ebben a kérdésben megjelenő törvény mindenki által elérhető, és évente leközölt

törvény az egész országban. Ha valakit tetten érnek, nem részesül kivételezésben,

hogyha nem ismerte a törvényt. Leginkább informáltak és érintettek azok, akik

mezőgazdaságban dolgoznak.

A megkérdezettek 95.81 %-a Igen-el válaszolt, vagyis hallott a törvényről, és

közel mindenki a hatóságok által kihelyezett plakátokból vagy az újságból értesült a

törvényről, büntetésekről. Akik Nem-el válaszoltak azok, akiknek nincs földbirtokuk,

vagy nem foglalkoznak mezőgazdasággal (15. táblázat).

A múlt évi felmérésben hasonló eredményekre jutottunk, amennyiben eltér,

hogy közel 1%-al megnőtt az Igen-t válaszolók száma (tavaly: 94.21% Igen, 5.79%

Nem).

12. Kérdés.

Ön részt venne olyan tevékenységbe, mint a helyi közösségek képviselője, amely

csökkentené az Alcsíki–medence Natura 2000 területet érő negatív tényezőket?

Igen [ ] Nem [ ] Nem tudom [ ]

A 12. kérdés rámutat arra, hogy a helyi lakósok mennyire vennének részt olyan

tevékenységben, amely hozza járulna az Alcsíki–medence Natura 2000 területet érő

negatív hatások megszűntetésében.

A válaszokból tisztán látszik, hogy a megkérdezettek 77.81 %-a részt venne a

természet megóvását, helyreállítását célzó tevékenységben, míg csak 22.19 %–a

válaszolta azt, hogy nem (16. táblázat). Utóbbiak leginkább az időskorukra vagy

szabadidejük hiányára hivatkoztak. Ez az arány növekedett az előző évi felméréshez

képest (akkor: 62.26% igen, 37.74% nem).

16. táblázat. A 12. kérdésre adott válaszok százalékos aránya.

A 12. kérdésre adott válaszokat a korcsoportok alapján vizsgálva (17. táblázat)

megfigyelhetjük, hogy a 60 év felettiek adtak nagyobb arányban (44.9%) nem leges

választ, míg a legvállalkozóbbnak tűnő korcsoport a 41 – 60 év közöttiek (40.1%). A

múlt évi felmérés eredményétől eltérően (19.9% igen, 21.6% nem), az idén

lelkesebbnek tűntek (18,7% igen) a fiatalabb korcsoportba (15–25 év) tartozók is. Az a

része a fiatalabb korosztálynak, aki Nem-el válaszolt, határozottan kijelentette, nem

foglalkozik ilyen jellegű tevékenységekkel.

17. táblázat. A 12. kérdésre adott válaszok értelmezése a korcsoportok alapján.

Ha az eredményeket a községekre bontva vizsgáljuk (18. táblázat) láthatjuk, hogy az

emberek véleménye hasonló mind a négy községben. Talán kiemelhető Csíkszentsimon

(74.7%) és Csíkszentkirály (79.6%), ahol legtöbben vállalkoztak arra, hogy részt vennének

olyan tevékenységben, ami csökkentené a védett területet érő negatív hatásokat. A nem

„vállalkozók” nagyobb számban szintén ezekből a községekből kerültek ki, előbbinek 25.3 %-

a, utóbbinak 20.4 %-a válaszolta, hogy nem vesz részt ilyen tevékenységben.

Ezzel az eredménnyel ellenkezően a tavalyi felméréskor a csíkszentkirályi

„vállalkozók” aránya magasabb volt (84%), míg a csíkszentsimoniaké jóval kisebb (46.5%).

A projekt keretén belül nagyobb hangsúlyt kell fektetni, azokra a községekre, ahol

alacsonyabb az emberek érdeklődése a természetvédelmi problémákat illetően és az egyéni

tevékenységekre való vállalkozásokra. Ez a közösség szociális problémájából is adódhat, nem

konkrétan a védett területekkel kapcsolatos.

18. táblázat. A 12. kérdésre adott válaszok értelmezése településekre lebontva.

A 10-es és 12-es kérdések Igen-lő válaszait összehasonlítva (19. táblázat)

megfigyelhetjük, hogy Tusnád község van elől (91.7%), ahol úgy gondolják, hogy az

Alcsíki–medence Natura 2000 területet érő negatív hatások megállítása jó hatással

lenne az ő életükre, de már csak 78,3 %-ban igen a válasz, ha egy tevékenységben

való részvételről van szó, ami hozza is járulna a negatív hatások csökkenéséhez.

Figyelemre méltó Csíkszentkirály, ahol a legkevesebben (84%) válaszoltak igennel a

10. kérdésre, de a legnagyobb arányban (79.6%) vennének részt egy tevékenységben.

Eredményünk eltér a tavalyi felmérés eredményeitől, amikor a Csíkszentkirályon

megkérdezettek mindkét kérdésre a legnagyobb arányban (10. kérdés – 90.2% igen,

12. kérdés – 84% igen) válaszoltak igennel, míg a tusnádiak a másodikként (10. kérdés

– 87% igen, 12. kérdés – 61.8% igen).

19. táblázat. A 10. és a 12. kérdések összehasonlítása.