XIII. KERÜLET beliv.pdf · XIII. kerület nagy változások korát éli. Bát-ran elmondhatjuk, ma nem ugyanolyan, mint tegnap volt, s holnapra ismét meg-újul. Én ezt a folyamatot

XIII. KERÜLET

BUDAPEST

XIII. KERÜLET

ANGYALFÖLDÚJLIPÓTVÁROS

VIZAFOGÓB

UD

AP

ES

T

XII

I. K

ER

ÜL

ET

BUDAPEST XIII. KERÜLETE

II. kerület

III. kerület

IV. kerület

V. kerület

VI. kerület

XIV. kerület

XV. kerület

BUDAPEST

XIII. KERÜLETANGYALFÖLDÚJLIPÓTVÁROS

VIZAFOGÓ

XIII. KERÜLETI POLGÁRMESTERI HIVATAL

2000.

Kiadja:Budapest Fõváros XIII. Kerületi Önkormányzata

a Sprint Kft. gondozásában

Felelõs kiadó:Dr. Tóth József polgármester

Szerkesztette:Sas György, Gellért Lajos

Írta:Gajdos Erzsébet, Gellért Lajos, John Gabriella,

Juhász Katalin, Sas György

Tervezte:Gremsperger Nándor

Fotó:Holczer Gábor

Angyalföldi Helytörténeti Gyûjtemény

Nyomdai elõkészítés:

Nyomás:Tercia-Print

Nyírõ Andrásügyvezetõ-igazgató

ISBN 963 00 5306 3

Tisztelt Olvasók!

AXIII. kerület nagy változások korát éli. Bát-ran elmondhatjuk, ma nem ugyanolyan,mint tegnap volt, s holnapra ismét meg-

újul. Én ezt a folyamatot azzal a megállapítássalszoktam jellemezni, hogy a XIII. kerület fejlõdésrevan ítélve. A kerületi önkormányzatnak is ehhez azalapelvhez kell alkalmazkodnia. Ugyanakkorigyekszik az élére állni a fejlõdésnek. E kerület tör-téneti múltjában, jelenében, távlataiban rejlenekolyan értékek és sajátosságok, amelyeknek ismere-te nélkül nem valósulhat meg ez a – talán túlzásnélkül elmondhatom – nagyléptékû fejlõdés. A tu-dás forrásai az információcsere dinamikus növeke-désének korában is az okos, tényekben gazdagkönyvek, amelyek hozzásegíthetik az érdeklõdõketa közös törekvésekben az együttmûködéshez, azegészséges lokálpatriotizmus erõsödéséhez. Pol-gármesterként örömmel bocsátom útjára ezt azösszefoglaló rendeltetésû kiadványt, amelybe ter-mészetesen terjedelmi okokból nem férhet beleminden, ami által még több haszonnal forgathat-nák. Reményeim szerint mégis hézagpótló szerepetfog betölteni a kerület életének jobbításáért fárado-zók – és mindenki – számára.

Budapest, 2000. december.

Dr. Tóth József

4 XIII. KERÜLET XIII. KERÜLET 5

Invitációezredfordulókor

A pillanat újabb ezer éven belülmegismételhetetlen lesz, hacsak –

de hát van-e ennek bármilyen valószínû-sége? – egy új információrobbanás megnem változtatja az idõszámításunkat is.

Most azonban, amikor ezt a kötetetaz elsõk között kezébe veszi ön, töre-déknyi kis idõn, néhány napon belülelérkezni látszik a pillanat: új évezred-be lépünk, 2000+1-be.

Az idõ azonban egy pillanatra semáll meg, a csillagok tovább róják meg-szokott pályájukat, a történelem filmjeszünet nélkül tovább pereg.

Még az új „M”, s mellesleg az új „C”érkeztének köszöntésére emelt poha-rak összecsendülésének ezredszekun-dumára sincs megállás. S nincs idõmegvárni az ezredfordulói csókváltá-sokat sem.

És mégis… Ez valami fényes, feleme-lõ, nagyszerû, egyszerre világraszóló ésbensõséges élmény: hát ezt is megéltük?S éppen mi, az utolsó ilyen alkalomtólnegyven generációra esõ emberek.

Ha ennek az évváltásnak nincs ismegragadható pillanata, minden más-nál több joggal mondható el rá, hogylélektani határ.

A lélektan is tudomány, miként aföldrajz, a történelem, a szociológia, deemezeknél talán több köze van a lírá-hoz is.

Ez egy szigorú könyv, tényekkel,adatokkal, számokkal, ismeretek-

kel, mégsem csak az elmékhez szól, atudásvágyhoz, az eligazodás igényé-hez. Szólni szeretne a lélekhez is. Amiegy országban, egy fõvárosban, egy ke-rületben történik az idõk folyamán, azmind emberekkel történik. A ben-nelakókkal, az odaszületõkkel, az ott-

tanulókkal, az ottdolgozókkal, s vala-melyest az arrahaladókkal.

Így hát a XIII. kerület sorsa is százez-rek sorsával azonosítható. S nem csak afizikai lét, hanem a lelki lét mindenko-ri kondíciójával. Egyszerûbben szólva:a közérzetével, amivel visszahat a ha-za, a fõváros, és nem utolsósorban aXIII. kerület fejlõdésére vagy romlásá-ra. Az is lehetséges, hogy mind a kettõ-ére egyidejûleg.

A XIII. kerületet csak az utóbbi 62 évóta jelölik ezzel a római számmal –„lánynevén” VI.-nak hívták, mígnemösszeházasították az V.-kel –, egy azon-ban biztos: mindig is nagyléptékûmozgások, építések, bontások, változá-sok terepe volt, ám leginkább regioná-lisan, részenként, ezt kapta örökül.Amikor egy kerületté egységesítettékközigazgatásilag, megtartotta, sõt õriz-ni is igyekezett heterogenitását, míg-nem mára ez a sokféleség teszi izgal-massá és az újat befogadni késszé. Ak-kora átalakuláson, záróakkordjaként aleköszönõ évezrednek, s nyitányakénta helyébe lépõnek, még sohasem mentát, mint az utóbbi évtizedben.

A XIII. kerület lendületben van. Szin-te minden ízében megújul. Lényegileg,jellegében, városképileg mássá formá-lódik át, mint amilyen akár húsz-har-minc évvel ezelõtt is volt.

Könyvünk elsõ fejezete a XIII. kerü-let természetföldrajzát tárgyalja,

s elsõ hozzákapcsolódó dátum gyanánta 65 millió évvel ezelõtti kort jelöli meg.Ezen egy kicsit mosolyogni kell, hiszenhogyan is tudnánk magunkban tudati-lag bemérni ezt a szó szerint tengernyiidõt. De hát a múltból lehet csak elindul-nunk, hogy e térség alakulását az alap-jaitól kezdve megérthessük, annak elle-nére, hogy ma már nem a természet szü-löttének érezzük a kerületünket, inkábba humán tényezõk munkáló hatásaibóleredeztetjük történetének hullámzásait.

Emberközpontú kirándulásra hívjukkrónikánkkal a XIII. kerület múltjával,jelenével, s amennyire elõre látható, ajövõjével ismerkedni óhajtókat. Lépje-nek be a városképbe! Érezzék otthonmagukat!

A szíves invitáció szól mindazok-hoz is, akik esetleg már régi an-

gyalföldi lakosok, de még nemigen tet-tek egy nézelõdõs sétát az Újlipótvárosszép és érdekes architektúrájú házsoraiközött, s nem kukkantottak be egyedimeglepetéseket kínáló üzleteibe, galé-riáiba, sörözõibe. Ezzel szemben bizo-nyosan vannak olyan újlipótvárosiak,akik még nem fordultak meg mondjuka Rákos-patak-parti Tahi utca kellemes,levegõs környezetében. Az sem lehe-tetlen, hogy egy vizafogói polgár mégsohasem látta az északi végeken elterü-lõ, mindegyre elegánsabb kertvárosirészt. De szinte mindegyik XIII. kerüle-ti polgárra vonatkozhat az az állítás,hogy helyismeretének vannak mégszámos hézagai. Hisszük, hogy õk, eszûkebb pátriához tartozó társaink ishaszonnal forgathatják e könyvet.

A XIII. kerületbe azonban napontasok-sok ezren érkeznek a fõváros máskerületeibõl, sõt az ország más területe-irõl is, akiknek még nem volt alkalmuk,vagy ne adj’ Isten kedvük jól körülnéz-ni nálunk. Hatalmas az átmenõ- és cél-forgalom a XIII. kerületben, a fõútvona-lak közül is kiemelkedik a napról napramegújuló Váci út. És megszámlálhatat-lanok a jövevények, akik máshonnanjárnak hozzánk naponta dolgozni, ta-nulni vagy valami okból tárgyalni, ke-reskedni, vendégeskedni. Az esetleg in-nen máshová, máshonnan ide költözõkközött is eléggé jelentékeny a fluktuá-ció. Õket is szeretettel látjuk körünk-ben, s kívánjuk, hogy minél többet tud-janak meg kerületünkrõl.

És számos jel mutat arra, hogy egyretöbben határozzák el letelepedésüket

az épülõ és korszerûsödõ XIII. kerület-ben, sõt maguk is a kerület építõi ésszépítõi közé kívánnak tartozni… Nyit-va áll elõttük a kerület – kiváltképp akerületi lakásépítõ program keretében–, ha itt akarják megteremteni az ottho-nunkat és/vagy a megélhetésüket, azegzisztenciájukat. A XIII. kerület ma avállalkozások reményteljes és kedvezõfeltételekkel rendelkezõ új birodalma.A nagy-, a közepes és a kisebb vállalko-zóknak, befektetõknek, szolgáltatók-nak is befogadói vagyunk, feladatunk-nak érezzük számukra is a minél telje-sebb információkat, a tájékoztatást.Könyvünket nekik is ajánljuk.

De megkülönböztetett szívélyesség-gel fogadja kerületünk mindazo-

kat a máshonnan-másfelõl jövõket is,akiket éppen e hely pezsgõ és egyre fej-lõdõ vállalkozói, szolgáltatói, pénzinté-zeti, kereskedelmi élete vonz hozzánk,akár naponta, akár kicsit ritkábban.Tízezrek bevásárlói célpontja például ahíres „Lehel”, amely korszerû piacicsarnok formájában 2001-re felépül, ésa fõváros, sõt az ország egyik látvá-nyossága is lesz minden más helynélgazdagabb élelmiszer-kínálatával. Dema már lakberendezést vásárolni is so-kan látogatnak a kerület áruházaiba,boltjaiba, hiszen az ország legnagyobbbútorkereskedelmi centrumává vál-tunk szinte rohamtempóban. Az autó-vásárlók és szervizelõk is szívesen jön-nek hozzánk, mivel a gépkocsi-keres-kedelem központja is ma már Angyal-föld. A Duna Plaza bevált bevásárló- ésszórakozóhely, és a hamarosan felépü-lõ Tesco bevásárlóközpont is fogadja azerre lakó és a távolabbról ideérkezõ vá-sárlóit és vendégeit. Messzirõl jönnekma már a XIII. kerületbe akár rande-vúzni is. Jöjjenek csak! Jó helyre jön-nek! Ehhez ad némi útmutatást ez akönyv.

Sas György


A XIII. kerülettermészetföldrajza

Természetföldrajzilag a XIII. kerületa Pesti-síkság részeként az Alföld

északnyugati pereméhez tartozik. A földtörténeti középidõben – 65

millió éve – tenger borította a területet,aminek következtében vastag üledék-rétegek rakódtak le a fenekén. Késõbba tenger fokozatosan visszahúzódott. Aharmadidõszakban már csak maradvá-nya, a Pannon-beltó borította a terüle-tet. Kétmillió éve – a harmadidõszakvégére – a beltó maradványai is kiszá-radtak. A tenger borította térség ki-emelkedett addigi környezetébõl és amai Budapest egész területe szárazu-lattá vált. Ekkor még nem lehetett je-lentõs domborzati különbség a Budai-hegység és a Pesti-síkság között. A ne-

gyedidõszak hajnalán – kb. 1,8 millióéve – a Duna is megjelent a területen.

Ez idõ tájt a jelentõs kéregmozgásokmegindulásával kezdetét vette aBudai-hegység mai arculatának kiala-kulása. A Pesti-síkság területén azon-ban a fõ felszínformáló tényezõ aVisegrádi-szoroson átfolyó Õs-Dunavolt. A kéregmozgások itt sem szüne-teltek a negyedidõszak folyamán, deéppen ellentétesen zajlottak, mint abudai oldalon, vagyis katlanszerûsüllyedékeket hoztak létre. A Dunaezen a térszínen hatalmas hordalékkú-pot rakott le, amelybe többször is be-vágódott, több teraszt is kialakítva ez-által. Rajtuk a mellékfolyók is völgye-ket vájtak, és az általuk lerakott horda-lékból a szél homokbuckákat halmo-zott fel. A jégkorszakokban a környezõterületekrõl a szél finom port – löszt –szállított ide, amelyen termékeny talajképzõdhetett.

A talajfúrások tanúsága szerint a ke-rület fölsõ talajrétege homokos kavics,amely a negyedidõszaki áradások so-rán került oda. A kavics összecementá-lódva található az alsó részen, fölötte alaza homok, amelyet a szél nagyon so-káig mozgásban tartott. Az áradásoksorán lápossá, mocsarassá vált területe-ket belepte a futóhomok, így tette alkal-massá emberi letelepülésre. A homokoskavics alatt fekete láptalaj van, az alatttõzeg, ami egy agyagrétegen pihen.

Az agyag a kerület víztartó rétege,de a fölötte lévõ láp- és tõzeges talajbólrengeteg szerves anyag mosódik bele.Lejjebb márga, mész és újabb agyagré-teg található, mindez az egykori ten-gerborítás bizonyítékaként.

Lássuk részletesen, milyen földrajzitényezõk segítették Angyalföld bené-pesülését. Az Õs-Duna kanyargós, soktörmeléket, üledéket szállító folyó volt,amely rengeteg szigetet alakított ki, mi-közben töltögette a lesüllyedt síkot.Vízszintjének ingadozása mellékpatak-jaira is hatással volt. Nevezetesen aRákos-patak vízhozamára, medrére ésirányára is. Ez csapolta le Angyalföldmocsarait, és Pest külsõ határán végig-folyva adott nevet a történelmi jelentõ-ségû Rákosmezõnek. Akkor még jóvaldélebbre kanyargott mai medrénél. Irá-nyát, a szél által ideszállított homok-dombok hatására változtatta meg, elér-ve a mai medrét. Mellékpatakjai duz-zasztották vizét, így nagy aszályok ide-jén se száradt ki. Jelesül a Köszörûs-vagy Büdös-árok és a Csík-árok, me-lyeket útrendezési munkálatok miattmár régebben megszüntettek.

Hogy az itteni vízfolyásoknak vonz-ereje volt a letelepedésre, azt igazolnilátszik az a sok, római korból származómalomkõ, melyeket a Köszörûs-patakegy mellékágában, az Ördög-árokbantaláltak. A letelepülni vágyókat von-zották a mai Vizafogó és a Kikötõ-dûlõterületén lévõ szigetek.

A kerület leírása

A XIII. kerület a Duna bal partján az észak-pesti részen helyezke-

dik el. A Szent István körút, a Váci út, aLehel utca, a Lehel tér, a Bulcsú utca, aVágány utca, a Dévényi út, a Szegediút, a Tatai utca, a Madridi utca, a Bal-zsam utca és a Duna határolja.

A kerület kialakulása nem esik egybeBudapest fõváros létrejöttével. Ugyanisaz 1872: XXXVI. tc., mely egyesítetteBuda és Pest szabad királyi városokat,Óbuda mezõvárost és a Margit-szigetet„Budapest fõváros” néven, még csakkilenc választókerületre és tíz közigaz-gatási kerületre osztotta a fõvárost. Ebben még nem szerepel a mai XIII. ke-rület.

Az egyesítés következményekéntBudapest világvárosi fejlõdése megin-dult. A külsõ területei gyorsan beépül-tek, így megnehezült a közigazgatás,ezért az 1930: XVIII. tc. Budapestet – te-rületi növelés nélkül – tizennégy köz-igazgatási területre osztotta. A jobbparti kerületek tagolásával jöttek létre aXI. és XII. kerületek, a bal parton pedigaz V., VI., VII. és X. kerületek összevo-násával alakították ki a XIII. és XIV. ke-rületeket.

1938. június 1-jén hirdették ki, hogya XIII. kerületet Magdolnavárosnak ne-vezték el Horthy Miklós akkori kor-mányzó feleségérõl. A XIII. kerületet azV. kerület – Lipótváros – és VI. kerület– Terézváros – különbözõ kültelki ré-szeibõl hozták létre.

Az V. kerületbõl a következõ része-ket hasították ki:

Vizafogó: a Dráva utca, Váci út, Me-der utca és a Duna közti rész. Valahaazoknak a dunai halászoknak a lakhe-lye volt, akik a Fekete-tengerbõl a Du-nán ívni feljövõ vizák halászatával fog-lalkoztak.

A Duna már évezredekkel ezelõttvonzotta a letelepülni vágyókat

Kikötõ-dûlõ: a Meder utca, Váci út, Új-pest határvonala és a Duna közti terü-let.

Nép-sziget, amelyet a fõváros vízellá-tási célokra szerzett meg. Ahová aztánaz újpestiek és az angyalföldiek szóra-kozni és üdülni jártak, de a sok szú-nyog miatt Szúnyog-szigetnek is ne-vezték.

A VI. kerületbõl átadott területek: Lõportár-dûlõ: a Dózsa György út,

Vág utca, Róbert Károly körút, Fóti útáltal határolt terület, mely régen kato-nai lõporraktárként mûködött.

Erdõtelek: A Dózsa György út, Fóti út,Róbert Károly körút, Lehel utca, Béketér, Béke utca, Rákos-patak, Váci út ál-tal határolt terület. Nagy részét a ho-mok megkötése céljából erdõsítették.

Felsõbikarét: a Rákos-patak, Békeutca, Újpest, Váci út által közre fogottterület, amelyet régen legelõként hasz-náltak.

Angyalföld vagy Napföld: a RóbertKároly körút, váci vasútvonal, Újpest,Béke utca, Béke tér, Lehel utca által ha-tárolt terület.

A XIII. kerület jelenlegi területét a4349/1949. MT számú kormányrende-let határozta meg. Nagysága: 1344 ha.Városrészei: Angyalföld, Újlipótváros,Vizafogó, Margit-sziget, Nép-sziget.

1. Angyalföld a kerület legnagyobb te-rületû városrésze. A Duna, a Meder ut-ca, a Váci út, a Lehel utca, a Bulcsú ut-ca, a Vágány utca, a Dévényi út, a Sze-gedi út, Tatai utca, a Madridi utca és aBalzsam utca határolja.

Elnevezésérõl több elmélet látottnapvilágot. Történelmileg a legbi-zonyíthatóbb változat az, amelyikStefan Engel (Engl) osztrák szõlõbir-tokos eredezteti az Angyalföld helyne-vet. Õ ugyanis 1774-ben házat vásárolt

a Hatvani kapun kívül, Terézváros kül-telki részén. Engel neve már régi szõlõ-birtokosként szerepelt az 1770-es évekterézvárosi kültelki összeírásaiban. Fel-tehetõen a szõlõbirtokos egykori földjétEngelsfeldnek hívták, amelybõl tükör-fordítással Angyalföld lett.

Az Angyalföld elnevezés elsõ nyo-mát 1871–72. évi Légrádi-féle AdressenKalenderben fedezhetjük fel, amikor aTerézváros kültelkére vezetõ egyik út-ját „Engelsfeldgassae”-nak, vagyis An-gyalföldi útnak nevezi. Ez azonbannem lehetett a mai Angyalföldi út elõd-je, mert azt nem sokkal az elsõ világhá-ború elõtt nyitották meg.

De feltételezik azt is, hogy a terület anyomortanyái miatt lett gúnyosan„Angyalföld”. Egy legenda szerint aRákos-patak menti Ördögmalomrólkapta a nevét a városrész. A Váci út109. számú ház mögött állt ez a malom(Teufelsmühle), a körülötte lévõ földe-ket Ördögföldnek hívták. A nép szójá-tékkal egyszerûen Angyalra (Engel)változtatta a malom nevét, így a körü-lötte lévõ földeket Engelsfeldre, vagyisAngyalföldre keresztelte. Még az 1850-es években is Ördögföldnek hívták aterületet, de ellenkezõjére változtattákmeg a nevét, mert a pesti dámák titok-ban ide jártak ki egy-egy félrelépésután az angyalcsinálókhoz. Ez elégközismert tény volt, bizonyítja a követ-kezõ versidézet Kassák Lajostól:

„Angyalföld, ki onnan kaptad a neved,hogy a bábák is

boszorkányokasszonyaid ölébõl halva hozták világra a csecsemõket,sok ezer mécset kioltottak, mielõttfellobogott a lángjukés így neveztek el téged az angyalokföldjének, ahelyetthogy a sátán véres áldozatának neveztekvolna.”Lipót 1703-as kiváltságlevele An-

gyalföld egyik eddig nem emlegetett

részérõl is említést tesz: Szent Lászlópusztáról, amely a hajdani Új-Bécs ésJenõ helységeknek Pest és a mai Újpestközötti területe. A puszta valószínûlega Szent László által alapított mogyoró-di apátság birtoka volt.

2. Újlipótváros: a Duna, a Szent Istvánkörút, a Nyugati tér, a Váci út, Drávautca által határolt terület. Buda vissza-vétele után épült ki, amikor a király ki-váltságlevele kinyilvánította, hogy abudai városfalakon kívüli területekenis vásárokat rendezhessenek. ElõszörÚjvárosnak, majd késõbb Lipótváros-nak nevezték I. Lipótról.

A városrész egyik jelentõs útja a Po-zsonyi út. Ennek nyugati oldalán áll-nak a Palatinus-házak, melyeket még1911-ben építettek. A Fõvárosi Köz-munkák Tanácsa 1928-ban határozta el

a Szent István park létesítését, és elõír-ta ennek környezetében az egységesvárosképet adó bérházak építését. Az1933-as szabályozási terv alapján az ut-cahálózat sûrûbb lett és kötelezõvé válta keretes beépítési mód. Itt épült felkésõbb a Kárpát utcai lakótelep és aThermal Hotel Hélia.

3. Vizafogó: a Duna, a Dráva utca, aVáci út és a Meder utca által határolt te-rület. Egyik része a Nudli, ami a Rákos-patak, a vasút, a Meder utca és a Dunaközé esik. Másik része a Lepsi, amely aDagály utcai rendõrségi épületeket és alakótelepet foglalja magába.

A Vizafogó az egyik legrégibb föld-rajzi elnevezés a XIII. kerületben. Má-tyás idejében már többször megemlé-keznek róla: Husonum, Hasenfang,Hasenwurf, Víztanya néven. A közép-


A Rákos-patak adott nevet a történelmi helynek, Rákosmezõnek


korban halásztelepülés volt, az akkormocsaras-erdõs vidék vadban gazdagterületein Mátyás király is vadászga-tott. Itt volt az agarászata, innen szár-mazik a mellette fekvõ Agaras-tó neve.Az itt letelepedett halászok hatalmasvizákat fogtak a Dunából, amelyek ak-kor még a Csallóközig is eljutottak aFekete-tengertõl. A Duna fenekén lévõhévforrások csalogatták õket erre a te-rületre ikrázni.

A viza (Huso huso) a tokfélék család-jának legnagyobbra növõ faja. A 2-2,5méteres hosszúságot is eléri, de tudnak10 méteres példányról is. A súlya átla-gosan 80-100 kilogramm, de kifogtakmár 1000 kilogrammos egyedet is. Ki-tûnõ húsáért halásszák, de ikrája is ér-tékes kaviár. Vaskapu-szoros szabályo-zása, a partépítések és a nagy folyami

forgalom hatására egyre ritkábban jöt-tek a vizák. Az 1983-84-es évekbõl je-gyezték fel a térség utolsó vizamegjele-nését. A Margit-szigetrõl évekkel ez-elõtt elõkerült egy vizát tartó halásztábrázoló, dombormûvel ékesített kõ. Atörök uralom alatt elpusztult a halász-település.

Az 1830-as évek térképei már „ha-szonbéres földeket” és „magántelke-ket” mutatnak a helyén. Az elõbbieket„Juhász Földek”-nek tüntette föl a tér-kép, amelyeken juhokat legeltettek. AVizafogó agyagos-kavicsos földje tégla-vetõk alapanyagául szolgált. A XVIII.század folyamán a Duna gyakran elön-tötte a Vizafogót, mígnem az Újpesti ésa Felsõ rakpart mellett megépítették avédõgátat, amely lehetõvé tette a terü-let beépítését. A középkori gazdag vi-

zaállományra utal a Vizafogó utca, aVizafogó sétány és a Vizafogó lakótelepelnevezés.

4. Margit-sziget: a Duna határolja, atúloldala kerülethatár. 96,5 ha területû,2,5 km hosszúságú, 500 m maximálisszélességû sziget. Budapest legfiata-labb természetföldrajzi képzõdménye,a Duna hordalékkúpja, több zátony fo-kozatos összeolvadásával jött létre. Maiformáját a Duna pesti szakaszának sza-bályozásával, a XIX. század közepénnyerte el. Az északon lévõ Fürdõ-szige-tet részben elkotorták, részben a déliFestõ-szigettel, illetve Budai (Kis)-szi-gettel együtt, töltéssel a Palatinus-szigethez (fõsziget) kapcsolták. Ezzelés a kõ partfalak kiépítésével meggátol-ták azt a folyamatot, mellyel a Duna aszigetek északi végét koptatta, a délitpedig építette. A sziget Árpád-háziMargit nevét viseli. De eleinte Nyulakszigetének nevezték, mert a szigeten anyulak szaporítására királyi vadasker-tet létesítettek. Volt Boldogasszony-szi-get is, a Boldogasszony apácák monos-toráról, Urak szigete, amikor uralko-dók és fõemberek palotákat emeltek.De keresztelték Budai-szigetre és Du-nai-szigetre is, viselte a Nádor- vagyPalatinus-sziget nevet is. Sõt a törökkorban Lányok szigetének hívták.

A rómaiak idején Pannonia provinci-ához tartozott, a népvándorlás kori tör-ténete ismeretlen. A középkorban a ki-rályi család birtokolta. A tatárjárás ide-jén IV. Béla rendelete alapján a király abudai Várhegyre költözött, mert a tatá-rok elleni védelmi rendszer részévéakarta tenni a szigetet.

Területén több mûemlék foglalt he-lyet. Legjelentõsebb a Boldogasszonyzárda vagy apácakolostor, IV. Béla a ta-tárjárás alatt tett fogadalma alapján„legkedvesebb lánya”, Margit lakhe-lyeként építtette fel. A török korbanépületei elpusztultak. A klarisszák1686 után visszatelepültek és megkap-

ták a szigetet. Majd Sándor fõhercegmondhatta magáénak, 1796-ban pedigJózsef nádor tulajdonába került. Õ aszigetet angolkertté alakíttatta, 1911-ben kezdõdött a nagy kertészeti rende-zés, mely az utóbbi években is nagylendülettel folytatódik. Ennek kereté-ben létesült a Rózsakert (Rosarium), aSziklakert és a Japánkert is. A szigetegyedülálló klímája lehetõvé tette,hogy dendrológiai gyûjteménye mesz-sze földön híressé válhasson. Olyan fa-jokkal találkozhatunk a szigeten, minta szivarfa, a vasfa, a tulipánfa, a platánés a kocsányos tölgyek, „Arany Jánostölgyei”.

Az 1908. évi XLVIII. tc. alapján köz-kertté nyilvánították (Budapesten ez alegnagyobb) és 1909. január 1-jével aFõvárosi Közmunkák Tanácsának tulaj-dona lett. A Tanácsköztársaság idejénnyitották meg a közönség számára, lá-togatása elõször volt ingyenes. 1948-ban állami tulajdonba került.

Margitszigeti pihenõhely

A Vág utcai Népház1910-ben

1866-ban Zsigmondy Vilmos általfeltárt gyógyhatású víz közelében YblMiklós tervei alapján felépült a Margit-fürdõ, ami a második világháború ide-jén megrongálódott. 1958-ban lebontot-ták és megépítették helyén a ThermalSzállodát. A századforduló tájékán kez-dett jelentõssé válni a sziget, mintsporttelepülés a Neptun EvezõsegyletCsónakháza megépülésével. A szigetvonzerejét adja a Palatinus Strandfürdõis. 1931-ben Hajós Alfréd tervei alapjánépült fel a Nemzeti Sportuszoda. Az1920–30-as években nagyrészt parkosí-tották, gyepesítették a szigetet és séta-utakat építettek. 1938-ban létesítették aMargitszigeti Szabadtéri Színpadot.1972-ben felállították a Centenáriumiemlékmûvet, amely Kiss István alkotá-sa, Pest, Buda és Óbuda egyesítésénekemlékére. 1994-ben kezdték meg a do-monkos apácakolostor restaurálásimunkálatait, amelynek elsõ üteme 2000októberére lezárult. A szigeti kolostorés a királyi udvarhely romjai a Bu-davári Palota után a fõváros másodiklegnagyobb kiterjedésû, összefüggõ,középkori építészeti emlékét jelentik.Az elsõ leletek 1838-ban kerültek elõ,amikor jelentõs régészeti feltárásokatvégeztetett a fõváros, amelynek ered-ményeként alakult ki a romkert mai

képe. Az utolsó feltárásokkal eddig is-meretlen épületrészeket találtak, példá-ul a kolostor pesti Duna-part felõli ré-szén IV. Béla hajókikötõjét. 2000-ben azegykori templom belsõ részén végez-tek falkonzerválási munkálatokat. A teljes restaurálást 2004-re szeretnékbefejezni.

5. Nép-sziget (Újpesti-sziget vagySzúnyog-sziget): a Duna határolja. Kétkerület osztozik rajta, a MÁV esztergo-mi vonalától északra a IV. kerülethez,délre pedig a XIII. kerülethez tartozik.Tulajdonképpen 2 km hosszú, 50 hek-tár területû félsziget, amely az Újpestivagy Északi vasúti híd két oldalán aDuna bal partjának közelében helyez-kedik el. Felsõ végét 1858-ban a balparthoz kötötték, létrejött egy öböl,amelyen berendezték a fõvárosi Duna-szakasz legnagyobb téli kikötõjét és ha-jójavító mûhelyét. Területén 32 hektá-ron folytonos a kotrás. Két oldalán 2,5km-es kiépített rakpart van, ahol egy-kor 600 vízi jármû fordult elõ.

Hajójavító mûhelyek a sziget egészbelsõ oldalán voltak. A külsõ dunai ol-dal homokos partján hétvégi üdülõkvannak. Egyrésze ipari terület, de atávlati célok között szerepel egy sport-centrum és sok zöldterület létrehozásaaz itt élõ õshonos fák megtartásával.

A kerület történetiösszefoglalása

A terület múltjának neves kutatójaAdametz Gyula, akinek könyvé-

bõl kirajzolódik Angyalföld története.Hogy kik voltak az elsõ betelepülõk

a kerület területén, komoly fejtöréstokoz a történészeknek, mert az elõdökalig hagytak nyomot maguk után. Ar-ra, hogy miért éppen itt telepedtek le,már könnyebb feleletet találni. A Dunamentén vándorló népek ezt a helyethasználhatták átkelésre, késõbb pedigtermészeti kincseit – jó minõségû ter-mõtalaj, halállomány, építõanyagok –is kiaknázhatták. Idõszámítás elõtt aIV. század közepe táján a Dunántúl te-rületén a keltákhoz tartozó népek lak-tak, akik Ázsiából jöttek. A Dunán át-kelve jutottak oda, a folyó neve – Da-nubius – is tõlük származik. Egy 1925

márciusában feltárt angyalföldi lelet-bõl következtethetõ, hogy ezen a terü-leten is éltek kelták. Antony János nap-számost érte a szerencse, hogy a Rá-kos-patak fölött, a Béke utcától keletreházalapozási munkák közben a fel-színtõl egy méternyi mélységbenaranytárgyakat talált. Titokban értéke-síteni akarta, de meglopták, így a leletismertté vált. Rendõri segítséggel aNemzeti Múzeumba jutottak a kin-csek. A 22 darabból álló lelet: 3 arany-csésze, 1 aranytál, 18 kisebb-nagyobbaranygömb, gombok, aranyspirál. Alegértékesebb darab, egy füles csésze,ismeretlen módon a British Múzeumbakerült. A lelet tárgyai ornamentika ésforma szerint egységes kiképzésûek,halstatti korúak.

Miután a kelták birodalma hanyat-lásnak indult, idõszámítás szerint 16-ban a rómaiak meghódították Pannó-niát. A Duna bal partján Transaquin-cum nevû castrumot, várerõdöt építet-


Családi lakóhely a Vizafogó vasútállomásközelében a századforduló idején

A Vasas SCelsõ csapata1913-bana szükségbõlkapottkék-sárgafelszerelésben

tek. Ennek szerepe a település védel-mezése volt. A hajdani erõd létezésérõltanúskodott, hogy a Vizafogóban 1815-ben szántás közben különbözõ rómaikorú épületet találtak. Nem igazán tu-lajdonítottak neki jelentõséget. Majd1848-ban sáncolási munkálatokbakezdtek a területen. Akkor tanulmá-nyozták a romokat. Kiderült, hogyegyholdnyi területû, négyszögletes,vastag fallal körülvett várszerû épít-mény volt. Sajnos ezek a romok meg-semmisültek. De Transaquincum he-lyén és környékén, a Köszörûs-ároktérségében több kézi malomkövet talál-tak, amelyek szintén római korúak.

Aztán az idõ múlásával Transaquin-cum jelentõsége csökkent, majd meg-szûnt. Talán barbárok szétdúlták, vagya Duna áradásai tették tönkre, de az islehetséges, hogy a vizafogói-gát meg-építéséhez a köveket építõanyagkéntfelhasználták.

A rómaiak bukása után egészen ahonfoglalásig homály fedi a kerülettörténetét. Feltehetõen a hunok meg-fordulhattak Transaquincum területénis. A hunok után egymást váltották akülönbözõ népcsoportok. Legmarkán-sabb az avar volt. Gyûrû alakú földvá-rakat építettek, ilyet Szentendre határá-ban is találtak, ebbõl következtetnek atörténészek arra, hogy megfordultak aXIII. kerület területén is.

Anonymus krónikája alapján, mie-lõtt Árpád tanyát ütött volna Budavá-rában, letáborozott Rákos mezején,hogy majd a Megyeri révnél átkeljen.Salamon Ferenc: Budapest története cí-mû mûvében említi, hogy Rákos meze-jét a mai XIII. kerület területén kell ke-resnünk. Mikoviny Sámuel 1737-benkiadott térképe is bizonyítja, hogy aMargit-szigettel szemben a Rákos-pa-tak felett húzódik a „Campi Rakos”,vagyis Rákos mezeje.

A kerület az elsõ Árpád-házi kirá-lyok alatt királyi birtok volt, közvetlenfeljegyzés errõl ugyan nincs, de a ké-sõbbi ajándékozásokból erre lehet kö-vetkeztetni. Szent István a kerület egyrészét az esztergomi érseknek adomá-nyozta, amit IV. Béla visszaváltott,hogy a Boldogasszony szigetén (Mar-git-sziget) lévõ apácákat megajándé-kozhassa. II. Endre is elajándékozta ahelyrajzi térkép tanúsága szerint Jenõhelységet, amely az Újpesti vasúti hídelõtt helyezkedett el.

A XIII. század elejére ez a rész márlakóhelyül szolgált, feltehetõen révész-kedéssel foglalkozott a lakosság, bárróluk csak késõbbi feljegyzések szol-gáltatnak adatot.

A krónikák a tatárjárás elsõ ütközetétis Angyalföld területére teszik. A tatár-járás után IV. Béla a híveket várépítésreserkentette, ennek érdekében birtoko-kat adományozott, a Nyulak szigetét(Margit-sziget) kolostorteleppé fejlesz-tette. A Szent Mihály rendnek és a Bol-

dogasszony apácáknak a pesti oldalonadott földterületeket, ezeket utódaiszámos esetben megerõsítették. Ilye-nek voltak: Új-Bécs, Jenõ, Új-Jenõ, Je-nõi-sziget, Fürdõ-sziget, Vizafogó,Agaras-tó és Rákosmezõ. Ezekért a bir-tokokért sok és hosszadalmas harc dúlta szerzetesrendek és Pest városa kö-zött. 1285-tõl azonban szüneteltek a tu-lajdonjogi harcok.

Ekkor tájt zajlottak a rákosi ország-gyûlések is Rákosmezején, az elsõt1286-ban tartották. III. Endre törvénybeiktatta az 1298: XXXVI. tc.-kel, hogy azországgyûléseket ezután minden év-ben Szent György napján kell megtar-tani, amelyen a fõpapok, a fõurak és anemesek kötelesek tanácskozásra ösz-szegyûlni „Rákoson a Duna mellett”.Mivel egyre többen jelentek meg – oly-kor nyolcvanezren – a gyûlésen, csakszabad ég alatt tarthatták megfelelõméretû terem híján. Ennyi embert el iskellett szállásolni, erre olyan hely voltalkalmas, ahol sátraikat felállíthatták,lovaiknak legelõt és vizet találtak. Ezt aPesttõl északra lévõ síkság jelentette,amely átnyúlt több mai kerület terüle-tére is. Itt választották meg 1458-ban aDuna jegén – a mai Angyalföldön –Mátyást királlyá.

Az utolsó rákosi országgyûlést 1526-ban hívatta össze a király a török ve-szedelem hírére. A mohácsi vész után aközelgõ török sereg elõl a margit-szige-ti szerzetesek és a terület urai elmene-kültek. A török hódoltság idejébõl nemmaradt fenn feljegyzés a kerületrõl.

Buda visszavétele után I. Lipót sza-bad királyi várossá tette Budát és Pes-tet. Ez lendületet adott a kerületnek is,mert lehetõvé tette, hogy a városfala-kon kívüli vásárok jelentõs bevételek-hez juttassák a városrészt. A kereske-delmi fellendülés gyors iparosodáshozvezetett.

Az 1838-as nagy árvíz sok itteni há-zat is romba döntött, minek következ-

tében gátak építésébe fogtak, feltöltöt-ték a Rákos-árkot.

Közlekedési vállalatok alakultak,amelyek megteremtették az egyes vá-rosrészek közti kapcsolatot.

Az 1867-es kiegyezést követõen meg-rajzolták Buda és Pest térképét, de ezenAngyalföldrõl még keveset látni. Elõse-gítette a fejlõdését, hogy a KözmunkaTanács a hajdani Fegyvergyár utcát Li-pót körút néven (mai Szent István kör-út) a Nagykörútba kapcsolta. Ezzel a te-lekárak megemelkedtek, a gyárak, mal-mok, vasöntödék a Váci út környékérehúzódtak, mert ott találtak olcsó telke-ket. Megindult a külföldi tõke beáram-lása, részvénytársaságok alapítása, amiélénkítette a gazdaságot. A századfor-dulóra Angyalföld a magyar gépiparegyik legnagyobb központja lett.

1856-ban már megindult a hajógyár-tás az újpesti kikötõ-öbölben. A Váci útmentén gyártelepek sokasága épült.1860-ban alapította Höcker Antal Gõz-kazán és Gépgyárát, amely késõbb azAcélöntõ és Csõgyár nevet vette fel.1866-ban jött létre a Ganz Hajógyár, akésõbbi Ganz Danubius Hajó- és Gép-gyár. 1868-ban nyitotta meg gépjavítómûhelyét Láng László, a késõbbi LángGépgyár elõdjét. Ehhez hozzájárult az1871: XLII. tc., mely szerint kiszélesítet-ték a Váci utat és megszüntették a vácitemetõt. Még ebben az évben megnyi-tották Angyalföld elsõ iskoláját. 1872-ben kezdték építeni a Margit hidat,1876-ban el is készült, elõnyös közle-kedésföldrajzi helyzetet teremtve a ke-rület további fejlõdéséhez.

1872-ben határozták el a külsõ körútépítését is, amely Hungária út néven1879-re elkészült. 1894-ben már Hun-gária körút, 1930-ra Felsõ Hungáriakörút, ami 1938 óta Róbert Károly kör-út néven ismert.

1873-ban rendezték az Aréna út (maDózsa György út) állapotát. 1876-ban adunai árvíz sajnálatos módon elöntötte


Angyalföldi gyerekek 1918-ban


a Vizafogót, mert átszakadt a gát. Ek-kor határozták el egy biztosabb védel-mi rendszer építését, amit 1878-ra be isfejeztek.

A kültelkek városiasodását szolgáltaa Pesti Indóház felépülése 1877-ben(1891-tõl Nyugati pályaudvar). 1884-ben megnyitották a „Tébolydát”, azAngyalföldi Elmegyógyintézetet. 1885-ben létesült az elsõ kerületi óvoda.1888-ban az Elsõ Magyar GazdaságiGépgyár kezdte meg tevékenységét, el-sõnek itt gyártottak mezõgazdasági gé-peket az országban. 1890-ben végérvé-nyesen bezárták a váci temetõt, ugyan-akkor megnyílik a Ferdinánd téri piac(mai Lehel tér) a Váci út, Bulcsú utca,Lehel utca szegletében. Még ebben azévben megkezdõdik a Budapest–Új-pest–Rákospalotai Villamosvasút(B.U.R. Vasút) építése. 1894-ben adtákát a forgalomnak, lehetõvé téve ezzelAngyalföld keleti részén is a fejlõdést.

1873-ban vette kezdetét az Újpestivasúti híd, a „Millenniumi híd” építé-se, amelyet az évfordulóra, 1896-ra ké-szítettek el. Ezzel egy idõben fogtak be-le a Budapest–Esztergom vasútvonalkivitelezésébe, ennek állomása van An-gyalföldön is. A vasútvonalak kiépíté-sével nem csak a személyszállítás lehe-tõségei nõttek, hanem a teherszállításéis, például így juthatott a dorogi szénide, az iparvidékre.

1893-ban a káposztásmegyeri vízmûelkészültével a kerület is bekapcsolód-hatott a vezetékes vízellátásba, mert anyomócsövek a Váci út két oldalán ha-ladtak a város belseje felé.

1895-ben elkészült a Nagykörút.1899-ben szentelték fel a karmelita

templomot, sokáig csak ez a rend kép-viselte az egyházat a kerületben.

1902-ben rendezik a Lehel tér ügyét,a Lehel utca–Hungária körút találkozá-sánál jött létre a kis Lehel tér, amelyenpiac is mûködött. A Ferdinánd téri pia-cot nagy Lehel piacnak nevezték el.

Budapest a századforduló táján vi-lágvárossá kezdett alakulni, lakosságá-nak száma nagyarányban meg-növekedett. A vidékrõl és külföldrõl ér-kezõ munkások a peremkerületekbentelepedtek le, így hamarosan ezek vál-tak a legsûrûbben lakott területekké afõvárosban. Gondot jelentett a város-rész vízellátása, egyre nagyobb lett azipar vízigénye, problémát okozott azelégtelen közvilágítás, égetõvé vált acsatornázás megoldása is. Ez utóbbitervét, valamint a Rákos-patak szabá-lyozását Reitter Ferenc készítette el.Megvalósították a Dunától elhódítottterületek lecsapolását, így növelve azakkori Lipótváros területét.

A rossz lakáskörülmények össze-függésben voltak a tömegmozgalmak-kal. A gyáripar kiépülésével óriási letta lakáshiány. A gyárosok termelésük

növekedésének akadályoztatását lát-ták ebben a problémában, ezért a vá-ros vezetõségéhez fordultak a gondokorvoslása miatt. Ennek hatására enge-délyezték a Váci úton, a Bulcsú utcakörnyékén fabarakkok építését, de ez-zel fokozódott a nyomortanyák meny-nyisége is. Radikális változást jelentetta lakáshelyzeten a Tisza utcai, a Vágutcai és a Dráva utcai emeletes házakelkészülte. Ezt követte a kerület szá-mos utcájában olcsóbb, földszinteskislakások építése. 1911-ben kezdtéképíteni a Palotai úti kislakásos telepet,amit 1912-ben át is adtak. A népTripolisznak nevezte el. A név eredetea következõ: a szintezési munkálatokalatt egy leleményes vendéglõs kis fa-épületben létrehozta a kocsmáját,amelynek a „Vendéglõ a Tripoliszhoz”nevet adta, mert abban az idõben zaj-

lott az olaszok tripoliszi hadjárata. Akiskocsmát a munkások és a lakosok isfelkeresték, szállóigévé vált a „me-gyek Tripoliszba”.

Ezt megelõzõen 1910–11-ben épült afõváros elsõ „Népszálló”-ja és a „Nép-ház”, amelyek a lakásgondok enyhítésemellett kulturális központ szerepét isbetöltötték. Ezek az épületek BárczyIstván, 1906-ban megválasztott polgár-mester várospolitikai elképzelései alap-ján létesültek.

Újabb megoldandó feladatot jelen-tett az egészségügyi hálózat és az okta-tásügy kiépítése. Ugyanakkor a kultúrairánti igény is felerõsödött. Az említettNépszállóban lehetõség volt az angyal-földi munkás-dalos mozgalmak kibon-takozására is. A munkássportnak ismély gyökerei vannak a kerületben.1910 körül szervezõdtek az elsõ labda-

A Magyar Hajó- és Darugyármeghatározója

volt az ország iparának

Mûteremlakások a Lehel utcában

rúgócsapatok, 1911-ben létrejött a Va-sas SC.

A gyári munkásság politikailag isegyre szervezettebbé vált. Egységesenléptek fel a munkakörülmények és a la-káskörülmények javítása érdekében.

Az elsõ világháború megakasztotta afejlõdést a kerületben, a gépgyárak ha-diiparra tértek át, vagy leálltak.

A két világháború között az embereksorsa egyre nehezebb lett a munkahe-lyek megszûnésével. 1930. szeptember1-jén a Váci úti hét- és tizenháromház-ból és a kerület több más pontjáról in-dult a hatalmas munkástüntetés.

A második világháború alatt az el-lenállási mozgalmak felerõsödtek a ke-rületben is. Az ellenállás a nyilas hata-lomátvétel idõpontjával kezdõdött1944. október 15-én, és Budapest ostro-mának végéig tartott. Fontos szerepetjátszottak a nyilas kormány által létre-hozott Kisegítõ Karhatalmi Alakulatba(KISKA) beépült csoportok, a fõváros-ban több mint harminc ellenállási cso-port alakult meg. Angyalföldön 1944.október 18-án Gidófalvy Lajos fõhad-nagy vezetésével jött létre a Vilmos lak-tanyában. Katonaszökevényeket men-tettek meg, nyilas járõröktõl fegyvere-ket zsákmányoltak. Hõsiességét emlék-tábla hirdeti a róla elnevezett lakótele-pi utca egyik házának falán. Több ki-sebb angyalföldi ellenállási csoport ismûködött Mulató János, Somkuti Já-nos, Császár Lajos és Viola Zoltán ve-zetésével. Fõ feladatuk a szabotázs,üzemi felszerelések elhurcolása, felrob-bantásának megakadályozása volt. AVisegrádi utcai Radó-Magyari polgáriellenállási csoport kapcsolatban állt aXIII/1. KISKA-alakulattal. Hamis do-kumentumokkal mentettek katonaszö-kevényeket, üldözötteket. 1944. decem-ber 29-én a csoport valamennyi tagjátelfogták és kivégezték.

Az ellenállási mozgalom kibontako-zása elõtt 1944 nyarán érkezett Buda-

pestre Raoul Wallenberg a svéd követ-ség humanitárius attaséjaként. Célja azvolt, hogy segítsen a fõváros üldözöttzsidó lakosságán, amelynek nagy részea lipótvárosi „védett” házakban lakott.Ezért Wallenberg tevékenységének ja-va része a XIII. kerületben zajlott. Em-lékmûve a Szent István parkban áll.

A háborút követõ talpra állás idõsza-kának legjelentõsebb eseménye Nagy-Budapest létrejötte 1950. január 1-jével.A kerület életében is számottevõ válto-zások játszódtak le Budapest közigaz-gatásának átszervezésével. A régi, jel-legzetes munkáskerülethez ekkor csa-tolták a gazdagabb V. kerületi Lipótvá-ros egy részét. A fõvárosi és kerületihatárok megváltoztatása a közvéle-ménybõl ellentmondásos érzelmeketváltott ki. De a peremkerületek lakói

örömmel fogadták a változtatásokat,mert életkörülményeik javulását remél-ték tõlük. Az egyesítés évekig gondotokozott a lipótvárosi rész és Angyal-föld között. Még az 1950. január 1-jévelmegindult és nagy reményeket táplálóelsõ ötéves terv sem volt képes elsimí-tani a nehézségeket. Sõt, a kellõ körül-tekintés nélkül elõkészített program in-kább újabb feszültségeket eredménye-zett. Mára egyre kisebbek a különbsé-gek.

Az 1956-os események Angyalföldtörténetében kevesebb nyomot hagy-tak, mint Budapest más kerületeiben.Fegyveres akciókra itt is sor került, denem olyan szervezetten, mint más vá-rosrészekben. Ezek azonban nem ered-ményeztek romba dõlt házakat és nagyszámú halottat, sebesültet.

Az ‘50-es évek végétõl a kerületet anagy volumenû építkezések jellemez-ték: a korábbi években létrehozott lakó-tömbök mellett új lakónegyedek épül-tek: a Tahi úti, Béke utcai, Árpád hídi,Kárpát utcai, Gidófalvy utca Vizafogói,Szegedi út–Országbíró utca, Béke ut-ca–Tatai utcai. Elõsegítette a kerület ér-tékesebbé válását az észak–déli metró-vonal megépítése. 1984-ben megnyílt ametró Élmunkás tér (ma Lehel tér) ésÁrpád híd közötti szakasza, majd 1990-ben átadják az Árpád híd és Újpest kö-zötti szakaszt.

Mára a korábbi évekhez képest jelen-tõs arculatváltást mutat a kerület,szembetûnõ a kereskedelmi és szolgál-tató szektor erõsödése a korábbi nagyi-pari jelleggel szemben. A kerület össz-képe egyre inkább hasonlít egy modernvilágvároséra kedvezõ fekvésének ésinfrastruktúrájának köszönhetõen. En-nek ékes bizonyítéka, a kerület szívé-ben, az Árpád hídi csomópontnál 1997-ben átadott rendõrségi központ, melymagában foglalja az Országos, a PestMegyei és a Budapesti Rendõr-fõkapi-tányságot. Az épület Finta József tervei

alapján készült. A Népstadion megépí-tése óta ez volt a második legnagyobbberuházás a fõvárosban.

A hajdani ipari monstrumok sorsamegpecsételõdött korszerûtlenségükés a megrendelések elmaradása miatt.Az üzemek funkciója megváltozott, atermelés helyét átvette a szolgáltatás.Adódott a kérdés: mit lehet kezdeni ameglévõ gyárépületekkel. Üzletköz-pontot alakítsanak ki belõlük, mint aCsavargyár területén, vagy bontsák leazokat és a helyükre irodaházat, bevá-sárlóközpontot, mozit építsenek, minta Duna Plaza esetében. De akadnakgyárépületek, amelyek ipari mûemlé-kek, mint a hajdani Láng GépgyárAlpár Ignác tervezte épületei vagy a ló-vasúti indóház. Ezeket múltjukhozméltóan felújítva kellene megõrizni ajelen és a jövõ számára.


Május 1-jei felvonulóka Váci úton 1946-ban

A Váci út a ‘60-as években


A kerületdemográfiája

Angyalföld még a XVIII. századbanis vad vidéknek számított. A pes-

tiek horgászni, vadkacsázni és kirán-dulni jártak ide. A város részévé akkorkezdett válni, amikor a Váci út–Lehelutca–Aréna út háromszögben temetõtlétesítettek. Ebben a temetõben nyugo-dott Csapó Etelka, akinek sírjához Pe-tõfi Sándor is ellátogatott és a Ciprus-lombok Etelka sírjához símû verscik-lust írta.

Angyalföld benépesedése a XIX. szá-zad utolsó évtizedeire esik, amikor abelvárosból kitelepültek az ipari létesít-mények a külsõ Váci útra. Ez egy na-gyon jellegzetes vonása volt a pesti fej-lõdésnek. A kerület az úgynevezettkültelkek területére esett. A fõvárosnakazokat a részeit nevezték így, amelyeka vámvonalakon kívül voltak. 1880-bana kültelkek össznépességének aránya apesti oldal egész népességéhez képestmég csak körülbelül 7% volt, 1890-benmár 13%, 1896-ra elérte a 17%-ot. A Vá-ci út mentén körülbelül 7000, az egésziparvidéken mintegy 12 000 munkástfoglalkoztattak. 1910-ben a fõvárosigyári munkások száma körülbelül 85 000 fõ volt.

A kerület lakosságának összetételé-ben jelentõsek voltak a különbségek,mind a vagyon, mind pedig a foglal-koztatás alapján. A valamikori V. és VI.kerület belsõ utcáiban zömében kispol-gári, kisebb részben nagypolgári volt alakosság. A Váci út környékén a gépi-pari munkások és segédmunkások túl-súlya volt jellemzõ. A külterületekenpedig mezõgazdasággal és kertészke-déssel foglalkozott a lakosság.

Nemzetiség alapján sem mondhatóegységesnek a kerület. Az ipari mun-kásság egy része Németországból,

Ausztriából, Cseh- és Morvaországbólérkezett, így a magyar foglalkoztatotta-kon kívül szlovákok, románok, horvá-tok és német ajkúak is dolgoztak a gyá-rakban. Ez utóbbiak nagy száma tetteindokolttá, hogy a kerület elsõ iskolái-ban az oktatás magyar és német nyel-ven folyjon, sõt a munkásgyûlések iskét nyelven zajlottak.

A gyárosok szívesen alkalmaztakgyerekmunkásokat az alacsony bérekmiatt. Az elõforduló üzemi baleseteknagy része is õket sújtotta. A gyerme-keket és a fiatalkorúakat abban az idõ-ben még törvény nem védte. Az üzemibalesetek mellett a szegényebb népré-teget még pusztító betegségek és járvá-nyok is tizedelték. Nagy volt a gyer-mekhalandóság. A szakmunkástanu-lókkal (akkor tanoncoknak nevezték)sem bántak emberségesen. Sokszornem a szakmájukba vágó munkát vé-geztették velük és gyakran verték õket.

Az 1926-os statisztika alapján a ke-rület lakossága 76 542 személy. Ez aszám akkoriban az ötödik legnépesebbkerületté tette Angyalföldet, de terüle-tileg a legkisebb volt: 1049,04 hektár.(Ne feledjük el, hogy akkor még az V. és a VI. kerület osztozott a késõbbiXIII. kerület területén.) A népsûrûségealapján viszont az elsõ helyet birtokol-ta: 86,3 lakos jutott egyhektárnyi terü-letre. Az 1999-es adatok alapján a lakó-népesség már 116 000 fõ volt, Budapestnegyedik legnépesebb kerületénekszámított. Az állandó népessége 110 116 fõ, ezzel is negyedik a fõvárosilistán. A népsûrûsége 8193 fõ négyzet-kilométerenként. Tudvalevõ, hogy idõ-közben a terület is növekedett, mára1344 hektár.

1926-ban itt volt a nemek aránya akerületek közül a legkedvezõbb, mert1000 férfira 1013 nõ jutott. 1990-re sokatromlott a helyzet, mert 1000 férfira már1154 nõ jutott. Abban az évben 70 246nõ és 60 897 férfi élt a kerületben.

Ha a felnõttlakosság koreloszlásátvizsgáljuk az 1999-es statisztika alap-ján, a 15–49 éves korcsoportot találjuk alegnépesebbnek 58 993 fõvel, az 50–59évesek száma 15 332 fõ, a 60 évesnélidõsebbek 28 290-en voltak. Az 1990-esnépszámlálási statisztika jelentõs elté-rést mutatott a felnõttkorú nõk és férfi-ak arányában 40 éves korig. A férfiakszámát tekintve a kerület az elsõ he-lyen volt a budapesti kerületekhez ké-pest, ez nem is meglepõ, hiszen a gyá-rakban jobbára ilyen korú munkaerõrevolt szükség. Az ehhez a korcsoport-hoz tartozó nõk viszont jóval hátrábbálltak a budapesti statisztikában. 1990-ben a kerület 15 és 40 év közötti lakos-ságának aránya a legmagasabb a többikorcsoporthoz képest: 44 926 fõ, ebbõl22 886 férfi és 22 040 nõ. Ekkor még aférfiak száma nagyobb, az életkor elõ-rehaladtával viszont csökken a nõkhözviszonyított létszámuk. A hatvanéves-nél idõsebb korosztályban majdnemkétszer több „lesz” a nõ. Számszerûsít-ve: a férfiak 11 220-an voltak, míg a nõk19 691-en. Megállapítható, hogy a fér-fihalandóság jóval magasabb, mint anõi. Nem túl elõnyös a kerület korösz-szetétele, mert egyre emelkedik anyugdíjasok száma, ezért Angyalföldaz „öregedõ” kerületek sorába tartozik.1990-ben a nyugdíjaskorúak száma 31 587 fõ volt, ami az állandó népesség28,7%-a.

1998-ban az élveszületések száma907, míg a halálozások száma 1869, ilymódon a természetes fogyás 962. Sajná-latos módon a halálozások alapján har-madik a kerületek között, az élveszü-letések száma szerint pedig negyedik.

Nemzetiségi összetétel

Az 1926-os statisztika alapján An-gyalföld lakosságának 94,9%-a magyarvolt, vagyis 72 661 fõ. A fennmaradó

körülbelül 5%-ot németek (2092),szlovákok (960), románok (48) és azegyéb nemzetiségûek (781) tették ki.Az 1990-es népszámlálás adataiból akerületben élõ nemzetiségek arányáraa nyelvet beszélõk számából lehet kö-vetkeztetni. A statisztika a következõ-ket mondja:

Nyelvet EbbõlBeszélt beszélõk anyanyelvén Anya-nyelv össze- kívül nyelve

sen beszéli

Magyar 130 938 843 130 095Szlovák 540 470 70Román 927 893 34Horvát 158 97 61Szerb 219 198 21Szlovén 29 17 12Német 11 840 11 680 160Cigány 298 76 222Angol 9 538 9 527 11Bolgár 80 51 29Cseh 203 195 8Eszperantó 51 51 –Finn 27 27 –Francia 2 373 2 368 5Görög 108 45 63Japán 17 12 5Lengyel 271 204 67Macedón 9 7 2Olasz 741 736 5Orosz 4 911 4 746 164Sémi-hámi 75 63 12Spanyol 351 343 8

Foglalkozási szerkezet

Az 1990-es népszámlálás adataialapján az aktív keresõk száma össze-sen 60 342 fõ. Ebbõl fizikai foglalkozá-sú 29 940 fõ, szellemi foglalkozású 30 402 fõ.

A fizikai foglalkozásúak csoportjá-ban a következõképpen alakulnak astatisztikai adatok:

A fizikai Ebbõlfoglalkozás alkalmazásban állómegnevezése (fõ)

Ipari 10 342 9 190Építõipari 250 204Közlekedési,postai éstávközlési 3 458 2 696Vízgazdálkodási,egészségügyiés szolgáltatási 2 140 1 934Anyagmozgató-gép-kezelõ,árukezelõ 1 132 1 101Egyéb 5 478 5 277

A szellemi foglalkozásúak megoszlá-sa:

Szellemi Ebbõlfoglalkozás alkalmazásban állómegnevezése (fõ)

Mûszaki 5 366 5 036Igazgatási, igazság-szolgáltatási,gazdasági,forgalmi ésáruforgalmi 8 503 7 997

Egészségügyi éskulturális 6 309 5 919

Számviteli, pénz-intézeti, pénzügyiés egyéb szellemi 10 224 9 987

A XIII. kerületközigazgatási

története

1938. június 1-jén Budapestszékesfõváros polgár-

mestere hirdetményt tett közzé, melyszerint „…a székesfõváros törvényhatósá-gi bizottságának közgyûlése döntött abban,hogy a XIII. közigazgatási kerületetMagdolnaváros néven nevezi el és önállóelöljáróságot hoz létre, melynek kezdõ idõ-pontjául 1938. év június hó 15. napját álla-pította meg. Ettõl az idõponttól kezdõdõentehát mindazon ügyekben, amelyekben atörvényes jogszabályok szerint eljárásra akerületi elöljáróságok illetékesek…, a XIII.kerületi elöljáró lesz illetékes”. Értesítettéka székesfõváros közönségét arról is,hogy „…a XIII. kerületi elöljáróságot, va-lamint a XIII. kerületi székesfõvárosi adó-számviteli osztályt és az adópénztárat a Bé-ke tér és a Szegedi út sarkán (XIII. kerület,Béke tér 1.) épített székesfõvárosi épületbenhelyezték el”.

Dr. Pertik Béla fõjegyzõ urat bíztákmeg az elöljáróság megszervezésével.Feladatul kapta, hogy az új elöljáróság-hoz tartozó iratokat külön iktassa, ke-zeltesse és irattároztassa, vegye át az V.és VI. kerületi elöljáró uraktól az új tes-tület illetékességének megfelelõ és fo-lyamatban lévõ ügyeket, melyek inté-zésében június 15-tõl kezdõdõen a XIII.kerületi elöljáró lesz illetékes. A XIII.kerületi városbírói tisztségre dr. JuhászIstván nyugalmazott legfõbb államiszámvevõszéki titkárt, ügyvédet ren-delték ki. Az elöljárók illetékességét jólmutatja a Budapest közigazgatásárólszóló 1930. évi XVIII. tc., illetve a kiegé-szítésérõl és módosításáról alkotott1937. évi III. tc. 1. §-a, mely szerint „Akerületi elöljáró mint az önkormányzatiközigazgatási kerület hatósága: a) elsõfokú

hatóság azokban az ügyekben, amelyeketvalamely jogszabály hatósági jogkörébeutal; b) végrehajtja – amennyiben jogszabá-lyi értelmében erre köteles – más hatóságok-nak rendelkezéseit és utasításait is; c) figye-lemmel kíséri a kerület életviszonyait, apolgármesternek elõterjesztéseket, illetõlegjavaslatokat tesz; d) kiadja azokat a hatósá-gi bizonyítványokat, amelyek kiállításátjogszabály hatáskörébe utalja.”

A II. világháború utáni változások aközigazgatást is érintik:

Az 1949. évi XX. törvény szerint he-lyi tanácsot kellett alakítani mindenmegyében, járásban és városban, a bu-dapesti és a miskolci kerületekben. Abudapesti városi tanács 1950. június 15-én, a budapesti kerületi tanácsok 1950.augusztus 15-én kezdték meg mûködé-süket. A törvény szerint a tanácsok adolgozó nép körébõl a széles körû de-mokrácia alapelvei szerint választott ésa demokratikus centralizmus elveinekmegfelelõen egymás alá és fölé rendeltszervek, amelyek mûködési területü-kön a dolgozó nép egységes államha-talmát képviselik, biztosítják a tervsze-rûséget az állami élet minden vonatko-zásában, ellátják a gazdasági, társadal-mi és kulturális vezetés feladatait, vala-mint általában az államigazgatás helyitennivalóit. A tanácsok tagjait mûködé-si területükön alakított választókerüle-tenként négyévi idõtartamra választot-ták. A helyi tanácsok elsõ ülésükön tag-jaik közül megválasztották végrehajtóés intézkedõ szervüket. A kerületbenaz Elzett gyár klubtermében NezválFerenc részvételével alakult meg a ta-nács 101 fõvel, majd megválasztották a15 fõs végrehajtó bizottságot is. A vb-tagok közül 13 munkás-, 1 fõ értelmisé-gi és 1 fõ parasztcsaládból származott.Az új testület megválasztotta elnökét,Werlein Ferencet, az addigi elöljárót, el-nökhelyettesét, Takács Jenõt és titkárát,Kovács Károlynét. A vb elsõ „rendes”

ülésén döntött az ügycsoportok osz-tállyá szervezésérõl, az egyes osztályokfeletti felügyelet felosztásáról. A jegy-zõkönyv tanúsága szerint: „A végrehajtóbizottság elhatározta, hogy társadalmimunka keretében végezzük el az összes fel-adatokat. Az üzemektõl névjegyzékek gépe-léséhez gépírónõket kérünk. A munkák ha-táridõre való elvégzésének érdekében a Ta-nácsház dolgozói és pedagógusok felajánlot-ták segítésüket.”

A XIII. kerületi Tanács utolsó ülését1990. szeptember 13-án a József AttilaMûvelõdési Központ Színháztermé-ben 7 napirend tárgyalásával tartotta.A vb 1990. október 8-án – azévi tizen-hetedik soros ülése volt – ülésezettutoljára. Hat napirendet tárgyalt, ak-kor már négy párt képviselõjének je-lenlétében.

Az önkormányzati rendszer tízéves.A helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény lehetõvé tette, hogy aválasztópolgárok helyi közössége –közvetlenül, illetõleg a választott helyiönkormányzat útján – önállóan és de-mokratikusan intézze helyi érdekûközügyeit. A 8. § (1) megfogalmazza,hogy „A települési önkormányzat feladataa helyi közszolgáltatások körében különösena településfejlesztés, a településrendezés, azépített és természeti környezet védelme, alakásgazdálkodás, … a helyi közutak és köz-területek fenntartása, … közremûködés ahelyi foglalkoztatás megoldásában; az óvo-dáról, az alapfokú nevelésrõl, oktatásról, azegészségügyi, a szociális ellátásról, vala-mint a gyermek- és ifjúsági feladatokról va-ló gondoskodás; a közösségi tér biztosítása;… mûvészeti tevékenység, sport támogatá-sa; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai ér-vényesítésének a biztosítása; az egészségeséletmód közösségi feltételeinek elõsegítése.”

Az elsõ választást 1990. szeptember30-án (a második fordulót október 14-én) tartották. Október 25-én a képvise-lõ-testület 46 fõvel alakult meg ésSíklaky Istvánt – függetlenként – vá-



lasztotta polgármesterré. A képviselõkpártállás szerinti összetétele: 24 fõSZDSZ, 11 fõ Fidesz, 3 fõ MSZP, 5 fõMDF, 1 fõ KDNP, 1 fõ MSZMP. Közü-lük 17 fõ SZDSZ-es és 6 fõ fideszes je-löltet választottak egyéni képviselõnek.Késõbb a testület Szabó Miklóst 1991.június 20-ától szeptember 26-ig meg-bízta, majd a ciklus végéig megválasz-totta a kerület polgármesterének.

A módosított önkormányzati tör-vény szerint a második választáson(1994. december 11-én) a polgármestertmár közvetlenül választotta a lakosság,a legtöbb szavazatot dr. Tóth József(MSZP) kapta. A testület létszáma 36 fõlett (a polgármesterrel együtt), pártál-lás szerint: 20 fõ MSZP, 1 fõ Munkás-párt, 8 fõ Fidesz–KDNP–MDF, 1 fõFKgP–MIÉP, 5 fõ SZDSZ összetételben.A 21 egyéni helyen 19 fõ MSZP-s és 2 fõFidesz–KDNP–MDF-es képviselõ ke-rült a testületbe.

A harmadik ciklus polgármesterére1998. október 29-én szavaztak a válasz-tópolgárok. Ennek eredményeképpen apolgármester ismét dr. Tóth JózsefMSZP–SZDSZ-es jelölt lett. A többi 34képviselõ közül: 16 fõ MSZP–SZDSZ-es, 4 fõ SZDSZ–MSZP-s, 10 fõFidesz–FKgP–MDF–MDNP–MKDSZ-es, 2 fõ MIÉP-es, 2 fõ munkáspárti ka-pott mandátumot. A 20 egyéni képvise-lõhelyre 16 fõ MSZP–SZDSZ-es és 4 fõSZDSZ–MSZP-s jelöltet választottakmeg.

A képviselõ-testület 10 bizottságothozott létre: Egészségügyi, Jogi, Kerü-letfejlesztési és Környezetvédelmi,Költségvetési, Közbiztonsági, Lakás-ügyi (1999-tõl Lakásgazdálkodási), Ok-tatási, Kulturális és Sport, Pénzügyi,Szociális és Tulajdonosi Bizottság.

A képviselõ-testület munkáját az ál-landó bizottságok részben a testületidöntések elõkészítésével, a döntésekvégrehajtásának szervezésével és ellen-õrzésével, részben pedig az átruházott

hatáskörben meghozott határozataik-kal eredményesen segítik. A bizottsá-gok tevékenységükkel hozzájárulnakaz önkormányzati munka színvonalá-nak javításához.

A polgármester munkáját három al-polgármester segíti. A három testületmindeddig (2000. június 29-ig) össze-sen 190 alkalommal ülésezett, 364 ren-deletet és 3130 határozatot hozott.

Az önálló kerületté válás óta vezetõtisztségviselõk listája:

Elöljárók:dr. Pertik Béla 1938–1944Kámány János 1945–1950

Tanácselnökök:Werlein Ferenc 1950–1952Víg Pál 1952–1956Fülöp Pál 1956–1960Kisléghy Imre 1960–1973Földes Róbert 1973–1977dr. Bozsik József 1977–1982dr. Bornemissza Sándor 1983–1986Kiss Zoltán 1986–1990

Polgármesterek:Síklaky István 1990–1991Szabó Miklós 1991–1994dr. Tóth József 1994–

Kisebbségi önkormányzatok:Az 1990-es választásokon a lakosság

cigány és német, az 1995-ös idõközi vá-lasztás eredményeként örmény kisebb-ségi önkormányzatot választott meg.Az 1998-as választások óta a kerület-ben cigány, görög, horvát, lengyel, né-met, örmény, román, szerb és szlovákkisebbségi önkormányzatok (9) mû-ködnek.

A kerület országgyûlési képviselõjea 7. számú választókerületben VitányiIván, a 19. számú választókerületbendr. Szanyi Tibor és a 20. számú válasz-tókerületben Antalóczy Attila.

Az önkormányzat megalkotta rende-letét a kerület jelképeirõl, melyek törté-nelmi múltjára, fejlõdésére utalnak.Ezek: Budapest fõváros XIII. kerület cí-mere, zászlója és pecsétje.

A kerület címere: álló csücskös talpúpajzs. A meghatározó színek benne a vö-rös, az ezüst, kiegészítõ színek a kék ésaz arany. A vörös-ezüst pólyázat az Ár-pád-házi településre egyben az egykorijelentõs ipari tevékenységre utal. A kékszín a Dunát, illetve az egykori Vizafogótjelképezi. Az arany szín az angyal pikto-gramjában fordul elõ, mely egyben azúgynevezett beszélõ címer jelképrend-szerét alkalmazva Angyalföldre utal.

Címer képek: nyolckarú fogaskerék,ötsoros sakkozás, kék pólya vizávalcentrális elhelyezkedésben, nyolcsorospólya, kétágú horgony, köréje csavaro-dó kötélvéggel, kiterjesztett szárnyú

angyal. A nyolckarú fogaskerék kettõsjelképet hordoz, egyrészrõl az egykorijelentõs gyáriparra, másrészt az egy-máshoz kötõdõ városrészek (történel-mileg nyolc) szoros egységére; a kétágúhorgony köré csavarodó kötélvéggel avárosrész hajóiparára, illetve egykorirévátkelõjére és hajókikötõjére; a nyolc-soros pólya az Árpád-házra, az ötsorossakkozás az Újlipótvárosra, a kék pólyaa Dunára utal.

A kerület zászlója 1:2 arányú fekte-tett téglalap, vörös és kék színû, háromoldalán váltakozó ezüst és fehér farkas-fogakkal díszítve. A zászlórúd felõli ré-szen elhelyezhetõ a kerület címere, apajzs felett a felirat: BUDAPEST XIII.KERÜLET.

Az önkormányzat zászlóját a polgár-mesteri hivatal tanácstermében helye-zik el.

A Béke téri ügyfélszolgálat


A XIII. kerületdíszpolgárai

A képviselõ-testület a „Budapestfõváros XIII. kerület díszpolgára”

cím adományozásával azok életútját is-meri el, akik kimagasló munkásságuk-kal közvetlenül járultak hozzá a kerület

fejlõdéséhez, a kerület lakosságánakelõrehaladásához, kiemelkedõ szakmaitevékenységükkel emelték, illetve elõ-segítették azt, és a kerület nemzetközikapcsolatainak vagy az együttmûkö-dés más formáinak fejlesztésével hoz-zájárultak a kerület hírnevének, tekin-télyének emeléséhez. A kitüntetettek adíszpolgári címmel oklevelet és „A ke-rület kulcsa” emléktárgyat kapnak.

1996.Bellay László pedagógus,nyugalmazott igazgató;Hegedûs Géza író; IllovszkyRudolf, a Vasas SC labda-rúgó-szakosztályának ve-zetõje; dr. Kemény Pál or-vos, nyugalmazott kór-házigazgató; dr. Nemeskür-ty István író, irodalomtör-ténész.

1997.Dr. Tétényi Pál akadémi-kus; dr. Szepesi Györgynyugalmazott sportripor-ter, a Magyar Rádió nyu-galmazott fõosztályveze-tõje; Bényei Károly nyugal-mazott iskolaigazgató; Fá-bián László olimpiai bajnoköttusázó.

1998.Baranyi Ferenc költõ, mû-fordító; Kiss Zoltán gazda-sági igazgató; MoldovánStefánia operaénekes; Sán-ta Ferenc író.

1999.Radnóti Miklósné dr. nyelv-tanár, a Radnóti Miklós-hagyaték õrzõje és gondo-zója; prof. dr. Tóth Szabolcsidegsebész; Ember Juditfilmrendezõ; dr. Pella Lász-ló nyugalmazott rendõrez-redes; Tátrai Vilmos hege-dûmûvész (posztumusz, aképen gyermekei).

2000.Csillag László nyugalma-zott pedagógus, igazgató;Pataki Ferenc akadémikus,kutatóprofesszor; dr. Haj-nal Róbert plébános; Má-csai István festõmûvész;Kazimír Károly rendezõ,színigazgató, fõiskolai ta-nár (posztumusz, a képenleánya).

A testület „Budapest fõváros XIII. kerületéért” díj adományozásával ismeri el azokérdemeit, akik kiemelkedõ szakmai tevékenységükkel jelentõsen hozzájárultak akerület fejlõdéséhez. Színvonalas szakmai tevékenység elismeréseként „Polgár-mesteri dicséret” kitüntetést adományoz.A címet és a kitüntetéseket minden év június 1-je – az önálló kerületté válás napja– alkalmából ünnepélyes keretek között adja át a polgármester.

Nemzetközikapcsolatok

Budapest Fõváros XIII. KerületénekÖnkormányzata fontosnak tartja a

kölcsönös elõnyökön alapuló nemzet-közi kapcsolatok kialakítását, melyekelõnyeit a kerületi gyermekek, lakosok,illetve gazdálkodó egységek élvezik.

Hivatalostestvérvárosi kapcsolatok

• Ausztria, Bécs, FloridsdorfAz elsõ megállapodást Bécs 21. kerü-

letével kötötte önkormányzatunk (ak-kor még Budapest Fõváros XIII. Kerü-leti Tanácsa). A kiválasztás szempontjaaz volt, hogy a két terület között vi-szonylag sok a hasonlóság. A testvér-kerület is a Duna partján fekvõ, túlnyo-mórészt ipari, nagyipari tevékenység-nek helyt adó városrész.

• Lengyelország, Varsó, OchotaA több éve eredményes együttmûkö-

dést az elsõ önkormányzati választást

követõ képviselõ-testület tagjai kezde-ményezték, mely elsõsorban ifjúsági,kulturális, oktatási területen folyik.

• Románia, SzovátaAz akkor már többéves kapcsolat a

híres Maros megyei üdülõvárossal1998-ban vált hivatalossá. Az együtt-mûködés azóta bõvült, a téli játékokon,ünnepségeken való részvétellel, kiállí-tással, amatõr együttesek fellépéseivel.

Partnervárosi kapcsolatok

• Horvátország, EszékA 800 éves, 130 000 lakosú, Dráva

parti várossal 1999-ben került aláírásraaz együttmûködési készséget kifejezõszándéknyilatkozat, amely a gyerme-kek csereüdültetésében, képzõmûvé-szek kiállításában ölt testet.

• Kína, Fucian tartomány, Sanming1996-ban írt alá szándéknyilatkoza-

tot a két fél, elsõsorban gazdasági, ke-reskedelmi kapcsolatok fejlesztésétmegcélozva.

• Szlovákia, Kassa–DélvárosrészKölcsönös látogatásokat követõen

2000 õszétõl hivatalosan együttmûkö-dik a két városrész.

Közalapítványok

Az önkormányzat céljainak megvalósí-tása érdekében közalapítványokat ho-zott létre.

• A „XIII. kerület gyermekeiért” köz-alapítványt a képviselõ-testület 1992-ben alapította a kiváló elõmenetelûvagy egy-egy tárgyban nagyon tehetsé-ges, de szociálisan hátrányos helyzetûgyermekek támogatására. Ez éventemintegy 3-4 millió forint havi ösztöndí-jat jelent, valamint a felsõfokú oktatásiintézményekbe nappali tagozaton elsõízben bejutók részére nyújt támogatást.

• Az „Angyalföld fejlesztéséért” köz-alapítvány 1995 óta a kerület település-fejlesztõ és gazdaságfejlesztõ program-ját, valamint a kulturális örökség meg-óvását segíti. A támogatást növénytele-pítésre, zöldterületek felújítására, kör-nyezetbarát térberendezésre használ-ják fel több millió forint értékben.

• A „XIII. kerületi közbiztonsági” köz-alapítvány 1995-tõl mûködik, tevé-kenységét a kerület közbiztonságának,közrendjének javítása érdekében fejtiki.

• Az „Angyalföldi média” közalapít-vány 1996 óta a kerület lakosságánakközszolgálati tájékoztatását, az önkor-mányzat mûködésérõl szóló rendsze-res információadást szolgálja.

• Az 1998-ban alapított „A XIII. kerü-let közmûvelõdéséért” közalapítvány cél-ja a kerületi közmûvelõdési intézmé-nyek, könyvtárak, civil szervezetek ésközösségek kulturális tevékenységé-nek anyagi támogatása; a kerület törté-neti, szellemi, mûvészeti értékeinek fel-tárását, gondozását, megismertetésétszolgáló tevékenység finanszírozása; akerületben élõ és alkotó mûvészek, al-kotóközösségek támogatása.

• A „XIII. kerület testneveléséért éssportjáért” közalapítvány kiemelten agyermek- és ifjúsági korosztály testne-velésének és sportmozgalmának támo-gatását, a helyi szabadidõsport fejleszté-sét, a diáksportszervezetek tevékenysé-gének támogatását és az utánpótlás-ne-velõ munkának az elõsegítését szolgálja.


2000. szeptemberi kerületi tanévnyitóaz Ady Endre Gimnáziumban

Hosszú ésközéptávú tervek

A kerületi önkormányzat 1997-benelfogadta Budapest XIII. kerületé-

nek távlati, általános fejlesztési koncep-cióját, mely abból indul ki, hogy a meg-alapozott koncepcióra épülõ, tudatosvárosvezetésnek elsõ lépése a célok ki-tûzése. A koncepció felvázolja a célokeléréséhez vezetõ út fõbb irányait ésszámba veszi a rendelkezésre álló esz-közöket. Az eszközök sorában az elsõhelyre került a társalmi közmegegye-zés, amely a mindenkori politikai erõ-viszonyoktól függetlenül biztosítja azönkormányzat számára a közösen el-határozott célok eléréséhez nélkülöz-hetetlen társadalmi támogatást.

Az 1998-ban megválasztott képvise-lõ-testület – megalakulását követõen –áttekintette és aktualizálta az önkor-mányzati munka különbözõ területeit

érintõ koncepciókat, és – ahol mégnem volt ilyen – újakat alkotott. Eztkövetõen a XIII. kerületi önkormány-zat képviselõ-testülete úgy döntött,hogy dokumentumba foglalja azokat afeladatokat, amelyeket a választási cik-lus során el akar végezni. A dokumen-tumot a képviselõ-testület iránytûnekszánta, amely segíti a döntéshozókat arövidebb távú vagy napi döntésekmeghozatalában, biztos alapra helyezia folyamatok elõrehaladásának ellen-õrzését.

Megfogalmazza, hogy: „Az önkor-mányzat célja a kerületben élõ valamennyilakossági réteg életminõségének érzékelhe-tõ javítása. Az életminõség javítását azegészségmegõrzés és a gyógyítómunkaszínvonalának emelésével, a lakókörnyezetfejlesztésével; a közbiztonság javulásával, atársadalmi demokratizmus erõsítésével; agyermeknevelés, az oktatás, a mûvelõdésfeltételeinek javításával és a rászorultakrólvaló gondoskodás eszköztárának bõvítésé-vel érjük el.”

Gazdálkodás

Az önkormányzat vagyongazdálko-dását rendeletében úgy szabá-

lyozta, hogy az érdekeit szolgálja. Azelmúlt évek legfõbb jellemzõje, hogyelõször lelassult, majd teljesen meg-szûnt a kényszerû vagyonfelélés folya-mata, annak ellenére, hogy a központiforrások évrõl évre szûkösebbek vol-tak.

A vagyonrendelet szellemében, agazdálkodás hatékonyabbá tétele érde-kében egyszemélyes részvénytársaság-ként megalapította az Angyalföld-Újlipótváros-Vizafogó VagyonkezelõRt.-t. Az rt.-nek alapvetõ és legfonto-sabb célja az önkormányzati lakások ésnem lakás céljára szolgáló helyiségekmagas színvonalú, hatékony kezelése,üzemeltetése, fenntartása és hasznosí-tása, továbbá tevékenyen részt vesz azönkormányzat kerületfejlesztési céljai-nak megvalósításában, a tulajdonábanlévõ ingatlanok hasznosításában. A tár-saság egyre hatékonyabban kezeli a rá-bízott lakásokat és nem lakás célú he-lyiségeket.

Szintén az önkormányzat 100%-ostulajdonát képezi a SIMA Út Kft., melymegalakulása óta iskolák, óvodák, köz-intézmények, utak felújítását végzi köz-hasznú munkásokat is foglalkoztatva.

A vállalkozók és az önkormányzatkapcsolatának elmélyítésére megnyílt aKépviselõi és a Vállalkozói Klub, vala-mint megállapodás rögzíti az együtt-mûködést a Budapesti Kereskedelmi ésIparkamarával, valamint a KézmûvesKamarával is.

Az elmúlt években az önkormányzatnem vett fel hitelt, ezzel szemben sike-rült tartalékalapot képeznie, amelynekkamatai a költségvetés bevételét egé-szítik ki. Az 1999. december 31-i va-gyonleltár szerint az önkormányzat je-

lenlegi ingatlanvagyona: 36,6 milliárdforint. Ebbõl: forgalomképtelen vagyon(utak, parkok) könyv szerinti értéken12,1 milliárd Ft; korlátozottan forga-lomképes vagyon (könyv szerinti érté-ken) 13 milliárd Ft; forgalomképes va-gyon (piaci forgalmi értéken): lakás ésnem lakás céljára szolgáló helyiségek5,6 milliárd Ft, ingatlanok 4,3 milliárdFt, részvények, üzletrészek 1,6 milli-árd Ft.

Az értékes lakásállomány nagy ré-szét privatizálták, a megmaradt laká-sok gyenge mûszaki színvonalánakalacsony komfortfokozatúak, kéthar-maduk félkomfortos, komfort nélkülivagy szükséglakás. A nagy értékû tel-keket az önkormányzat stratégiai tarta-léknak tekinti. Ezek értékesítését rövidtávon nem tervezi.

Szem elõtt tartva az önkormányzatalapfeladataiból adódó kötelezettsége-it, a középtávú célkitûzésében elfoga-dott feladatokat, az intézményhálózatmûködtetésének szükségességét és ajelentkezõ új feladatokat, célként apénzügyi stabilitás megõrzését, a forrá-sok takarékos, célszerû elosztását és ajelentkezõ igények fontosság szerintirangsorolását tûzte ki. Az önkormány-zat a pénzügyi egyensúlyt folyamato-san meg kívánja tartani, elkerülve a hi-telfelvétellel járó hátrányos következ-ményeket.

A 2000. évi módosított költségvetéspéldául közel 17 milliárd forintos bevé-teli és ezzel megegyezõ kiadási össze-get tartalmaz. A bevételek 13%-a a köz-ponti költségvetési támogatás. A kerü-leti építményadó bevétele meghaladjaaz 1 milliárd forintot, a telekadóból 30millió, a gépjármûadóból 170 millió fo-rint a várható bevétel. Az iparûzési adóbevételi terve közel 2 milliárd forint. Afeladatok ellátását segíti még ezenkívüla beszedett közterület-használati díjak-ból 50 millió, az önkormányzati laká-


Az épülõ Lehel csarnok makettje


sok és helyiségek bevételeibõl 1,7 milli-árd, telek-, helyiség- és lakáseladásbólmintegy 900 millió forint. A pénzügyibefektetések kamatbevételei és a kis-kincstári rendszer mûködése 400 mil-lió, az idegenforgalmi adó 56 millió fo-rinttal gazdagítja várhatóan a kerületkasszáját. Az Országos Egészségbizto-sítási Pénztár 420 millió forinttal támo-gatja a kerületi egészségügy mûködé-sét, az önkormányzat oktatási, egész-ségügyi és szociális intézményei 509millió forintos tervezett saját bevételleljárulnak hozzá fenntartásukhoz.

A kiadások jelentõs részét – 5,5 milli-árd forintot – az intézmények üzemel-tetésére, fenntartására fordítja az ön-kormányzat, biztosítva ezzel zavarta-lan mûködésüket. Az oktatási, közmû-velõdési és sportintézmények 3,8 milli-árd (a költségvetés 27%-a), a szociálisellátás 775 millió, a kerületi egészség-ügy 703 millió forintból (melybõl 235millió az önkormányzat hozzájárulása)gazdálkodhat.

A kerület 1998. január 1-jétõl az elsõkközött vezette be a pénzügyi rendszerreformjának továbbfejlesztése céljábóla kiskincstári programrendszert. Átala-kult ezáltal a gazdálkodás – elsõsorbana pénzgazdálkodás – rendszere, de afeladatok ellátásának intézményi fele-lõsségi és feltételrendszerét nem befo-lyásolta. Az elõirányzatok keretein be-lül az intézmények maguk hozzák mega szükséges gazdálkodási döntéseket,az elõirányzatok feletti rendelkezésönállóságuk a korábbihoz képest nemcsorbult. A rendszer bevezetése bevál-totta a hozzá fûzött reményeket, az in-tézmények biztonságos mûködéséhezadottak a feltételek, a pénzeszközökhatékony koncentrálásával pénzügyihelyzetük kiszámítható. A ténylegesenkimutatott többletbevételnek megfele-lõen elosztják az intézmények és a pol-gármesteri hivatal között a kamatbevé-

telt, ezáltal továbbra is megmarad azintézmények érdekeltsége.

A kerület 2000. évi fejlõdésének je-lentõs eseménye volt a Lehel piac he-lyén megvalósuló csarnok építési mun-kálatainak elindulása. A kerületi költ-ségvetés 3 milliárd forintot különített elerre a célra, remélve, hogy a vásárlókminél rövidebb idõn belül birtokukbavehetik az új létesítményt. Az önkor-mányzati lakások felújításának összegeeléri a 600 millió forintot.

A polgármesteri hivatal a 1139 Buda-pest, Béke tér 1. szám alatt található.Feladatkörébe tartozik az önkormány-zat mûködésével kapcsolatos teendõkellátása, valamint az államigazgatásiügyek döntés-elõkészítése és végrehaj-tása. Vezetõje a jegyzõ: dr. Sinka JózsefMárton.

Mûködésére jellemzõ, hogy a fõ-város kerületei között szinte vala-mennyi minõségi és mennyiségi muta-tót tekintve, a törvényességi szempon-tokat is figyelembe véve, munkája elis-mert.

Budapest Fõváros XIII. Kerületi Ön-kormányzat Polgármesteri Hivatalá-nak minõségbiztosítási rendszerét1999. augusztus 2-án vezették be,amely megfelel az ISO 9001-es nemzet-közi szabvány elõírásainak. Az azt iga-zoló tanúsítványt a fõvárosban elsõ-ként, az országban harmadikként azévnovemberében kapta meg a hivatal. A rendszer azóta is mûködik, a külön-bözõ eljárások naprakészek. A dolgo-zók az állampolgári ügyek intézése so-rán rendezõ elvnek tekintik a minõsé-get, a hatékonyságot, a közérdeket és aközszolgálatot. 1999. január 1-jétõl in-gyenes „zöldszám” telefonvonal áll alakosság rendelkezésére, melyen a ke-rület polgárai folyamatosan bejelenté-seket, észrevételeket tesznek, illetve in-formációkat kérnek.

A kerületi önkormányzat kiemelt fon-tosságú feladatának tartja a lakossággal

Ez a tanúsítvány igazolja, hogy a polgármesteri hivatalaz ISO 9001 nemzetközi szabvány szerint dolgozik

való még szorosabb kapcsolatot, az ügy-intézés kulturált feltételeinek megte-remtését. Ennek érdekében új, nagyobbátviteli sebességet biztosító informatikaihálózatot létesített, két kihelyezett ügy-félszolgálati irodát nyitott, az egyiket akerület északi részén a Gyöngyösi sé-tány 4., a másikat az Újlipótvárosban, aKatona József utca 14. szám alatt.

A hivatalt évente több százezer alka-lommal keresték fel. Voltak, akik egytémában többször is. Hasonló gyakori-sággal adtak tájékoztatást ügyfélszol-gálati irodák, vettek át és továbbítottakkérelmeket, állítottak ki hatósági bizo-nyítványokat, igazolványokat. A hiva-talhoz fordulók száma az okmányirodatevékenysége miatt folyamatosan nö-vekszik. A munka színvonalának növe-lése mellett fontos törekvés, hogy a pol-gármesteri hivatal arculata, külsõ meg-jelenése is méltóképpen tükrözze a te-vékenység szolgáltató jellegét, a polgá-rok iránti tiszteletet. E cél érdekébentörtént a Béke téri épület felújítása, kor-szerûsítése.

Gazdaság,kereskedelem,infrastruktúra

A kerületbe települt gazdaság szer-kezete az elmúlt 8–10 évben gyö-

keresen átalakult. Az átalakulás leg-fõbb jellemzõje a több mint egy évszá-zada meghatározó ipari tevékenységcsaknem teljes megszûnése. Korszerût-len, városképet rontó gyártelepek tûn-tek el, a lebontott gyárak helyén kor-szerû épületeket emeltek. Az ipar visz-szavonulásával egyidejûleg folyamato-san teret nyert a kereskedelmi és szol-gáltató tevékenység. Ennek eredmé-nyeként elhagyott üzemépületek,gyárcsarnokok kaptak (kisebb-na-gyobb felújítás után) új funkciót. Nemutolsósorban a tudatos kerületfejlesz-tési politika eredményeként sikerültide vonzani a világ vezetõ cégeit, kor-szerû, világszínvonalú bevásárlóköz-pontok épültek, melyek nemzetközilegelismert üzletláncok tagjaiként mûköd-nek. Jelentõs kereskedelmi – részbenipari – tevékenységet folytat a sze-mélygépjármû-ágazat, szinte mindengépkocsimárka kapható a nemzetköziszintû autószalonokban. A kerület abútorkereskedelemnek is központjávávált, megtelepült a nemzetközi bank-és biztosítóhálózat is (Providencia, ÁBAegon, Colonia, Budapest Bank).

A kerületben tevékenykedõ vállalko-zások méret és tõkeerõ szempontjábólegyaránt differenciáltak. 8000 cég ésegyéni vállalkozás székhelye találhatóitt, melyek döntõ része egyéni vállalko-zás (kb. 5500). A cégek többsége betétitársaság, általában kis tõkével. Kisebbrésze korlátolt felelõsségû társaság, arészvénytársaságok száma mintegy250. A vállalkozások számaránya elle-nére a kerület gazdaságát a nagy, jelen-

tõs tõkeerõvel rendelkezõ, részbenmultinacionális cégek jelenléte határoz-za meg. A kerületben tevékenykedik azország 200 legnagyobb vállalatának atizede (Unilever, Volánbusz, Procter &Gamble, Hídépítõ Rt., Strabac Hungá-ria, Renault Magyarország, PorscheHungária, Medimpex). A kerületbenmûködõ vállalkozások súlyát mutatja,hogy a budapesti GDP-nek hozzávetõ-leg 10%-át adják. Három év alatt meg-duplázódott a budapesti kiemelt adó-zók száma, amelyeknek a nettó éves ár-bevételük több mint hatmilliárd forint.Kivétel nélkül jogi személyekrõl vanszó: bankokról, biztosítókról, szolgálta-tó és ipari cégekrõl. A fejlõdés ütemérejellemzõ, hogy 100 legnagyobb fõváro-si irodaházból, irodaparkból 21 a kerü-

letben épült, illetve épül, összesen 207 989 m² (nettó) területtel.

A kerületi lakosság ellátási színvona-la jelentõsen javult, elindult egy egész-séges konkurenciaharc. Az üzletektöbbsége javítással, szolgáltatással fog-lalkozik, legtöbbjük a vendéglátásbantevékenykedik, illetve élelmiszer jelle-gû vegyeskereskedés a profilja, kielé-gítve elsõsorban a lakosság igényeit.

A kerület idegenforgalmát 12 szálloda,2 panzió, 1 turistaszálló és 1 kempingsegíti, a magánszállók száma 62. Ki-emelkedik közülük az Ybl Miklós ter-vei alapján épült Margitszigeti Nagy-szálló, a Hélia és a Thermál Hotel, vala-mint a 1971-es Vadászati Világkiállításalkalmából épült Volga Szálló (ma:Ibis).


Pro

vid

enci

a-sz

ékh

áz

A Váci út és környéke a legerõteljesebben fejlõdött az elmúlt években

A kerület infrastruktúrája magasszintû. Gyakorlatilag teljesnek tekint-hetõ a víz-, csatorna- és földgázellá-tottság. A közmûvezetékek között van-nak elöregedettek is, amelyek a szak-emberek véleménye alapján alkalma-sak a kerületi igények biztonságos ésteljes körû kielégítésére. A kerületi la-kások jelentõs része veszi igénybe atávhõszolgáltatást, aminek rekonst-rukciója folyamatban van. A kiépítetttávközlési alépítmény-hálózat nemzet-közi színvonalon szolgálja a korszerûigényeket.

Néhány 1999. január 1-jei adat a ke-rületbõl: a vízhálózatba bekapcsolt la-kások aránya 98,4%, ebbõl melegvíz-szolgáltatás 25 131 lakásban található,ez arányaiban az összes lakáshoz ké-pest 42,4%. A fõnyomócsõ és elosztóvízcsõhálózat 189,3 km, ugyanennyi az

ivóvízcsövek hossza is. Az 1 km²-nyibelterületre jutó vízcsõhálózat 1336 m.

A közcsatorna-hálózatba bekapcsoltlakások aránya 99,2%, amely 59 328háztartást jelent. A zárt csatornahálózathossza 253 km, az 1 km²-re jutó csator-na 18,5 km. A táv-, illetve tömbfûtésbebekapcsolt lakások aránya 49,5%,számszerûsítve 29 337. A távfûtõháló-zat teljes hossza a kerületben 52,5 km,ebbõl 1 km²-nyi belterületre 3,9 km jut.A gázelosztó vezeték teljes hossza –1997. szeptember 30-ai adat – 159,2 km,ebbõl 1 km² belterületen 11,8 km-nyi ta-lálható.

Angyalföld infrastrukturális adott-ságait számba véve megemlíthetõ,hogy két fõvárosi közüzemnek, a Fõvá-rosi Vízmûveknek és a BudapestiElektromos Mûveknek itt található aközpontja.

Környezetvédelem

A környezetet fenyegetõ veszélyek jelentõs része a városokhoz kap-

csolódik. A települési környezet védel-me az embert körülvevõ épített és ter-mészetes környezeti elemek összhang-jának megteremtését, állapotuk javítá-sát, környezetterhelésük csökkentésétjelenti.

Az 1995. évi, a környezet védelmé-nek általános szabályairól szóló LIII.törvény rögzíti a helyi önkormányza-tok környezetvédelmi feladatait. E sze-rint illetékességi területükön elemezni-ük, értékelniük kell a környezet állapo-tát és arról szükség szerint, de legalábbévente egyszer tájékoztatniuk kell a la-kosságot.

A kerület környezetvédelmi szem-pontból hátrányos helyzetet örökölt. Azelmúlt években a levegõ tisztasága bi-zonyos mértékig javult, mert sok lég-szennyezõ nagyüzem megszûnt. Ezazonban viszonylagos, mivel óriási aforgalom. Ugyancsak a közlekedésokozza a legnagyobb mértékû zajt, ami-hez még egyes helyeken ipari, üzemieredetû zaj is hozzájárul. A fõútvonalakmelletti lakóterületeken a csúcsidõszak-ban elõfordulhat, hogy a zajszint túllépia megengedett határértéket.

A képviselõ-testület – a törvényi sza-bályozásnak megfelelõen – a környe-zetvédelemre vonatkozó programját2000 decemberében fogadja el. Ismervea kerület környezeti állapotát és gond-jait, a megfogalmazott célok között sze-repel a kerület jelenlegi környezeti álla-potának javítása, minõségének emelé-se, a meglévõ környezeti (épített és ter-mészeti) értékek megõrzése, fejleszté-se; pozitív társadalmi és gazdasági fo-lyamatok támogatása révén egészsé-ges, kiegyensúlyozott élettér biztosítá-

sa a kerület polgárai számára. Az An-gyalföldi Környezetvédelmi Alap léte-sítése hosszú távra szóló elõrelépést je-lenthet a környezetvédelmi munkakorszerû, céltudatos, hatékony ellátása.

Ezt megelõzõen az önkormányzatmár rendeletet fogadott el az avarége-tésrõl; a helyi zaj- és rengésvédelemegyes kérdéseirõl; a hulladék- és mel-léktermék-felvásárló telep, raktár léte-sítésének engedélyezésérõl; a közterü-letek használatáról; az üzemanyagtöltõállomások elhelyezésének átmenetiszabályáról.

Az allergiát okozó gyomnövényekbudapesti elõfordulását illetõen a XIII.kerület a közepesen fertõzöttek közétartozik, ezért a kerületi önkormányzat1996-tól folyamatosan készít progra-mot – az allergiát okozó gyomnövé-nyek elterjedésének visszaszorításárólszóló rendelet elfogadásán túl – a pol-lenallergiát okozó gyomnövények sza-porodásának megakadályozására, illet-ve azok irtására. A rendelet szerint agyomnövények irtásáról – különösenvirágzás elõtt – vegetációjuk alakulásá-tól függõen kell gondoskodni.

Sikeres az évente kétszeri veszélyes-hulladék-gyûjtési akció.

Érdemi változást jelenthet a Rákos-patak revitalizációja. A jelenlegi Rákos-patak nagyrészt egyenes vonalú, a be-tonburkolat miatt a talajvíz és a felszínivíz kapcsolata gyakorlatilag megszûnt,az iparosítás és urbanizáció, valamint aszennyvíztisztítás és -elvezetés nemmegfelelõ volta miatt erõsen szennye-zett. Ezen hatások miatt a vízfolyás„haldoklik”. A tervezési szakasz a tor-kolattól a Béke utcáig terjed, csaknem 2 km hosszan. A vízfolyás ökológiaimûködésének visszaállításával, kör-nyezetbarát fásításával, ún. „zöldfolyo-sók” kialakításával a tisztább levegõtnyújtó átszellõzést valósítja meg.


Duna Plaza bevásárlóközpont

Közbiztonság

Angyalföldet hosszú ideig – a szá-zad elsõ felében kiváltképpen –

„félelmetes városrészként” emlegették,gyakoriak voltak a bûncselekmények,rendszeresek a razziák. Jelenleg – an-nak ellenére, hogy a fõvárosban bûn-ügyileg a legfertõzöttebb kerületek kö-zé tartozik a XIII. kerület – viszonylagkiegyensúlyozott közbiztonság mellettélhetik életüket az állampolgárok.Ugyanakkor a városrész sem szakíthat-ja ki magát a társadalmi folyamatokból– csakúgy, mint országosan –, itt semjavul számottevõen az emberek bizton-ságérzete.

Eredmény, hogy az ismertté váltbûncselekmények – 14,6%-kal – csök-kentek. Tovább javult a nyomozásokeredményessége, a fõvárosi átlag föléemelkedett az ismeretlen tettesesügyek felderítési aránya. Csökkent aszándékos testi sértés, a garázdaság,mely bûncselekmények fõ motivációjaaz ittasság vagy valódi sérelem. A ke-rület baleseti helyzetének alakulásábana Váci út és Lehel utca a legveszélye-sebb terület. Bûnügyileg továbbra isfrekventált helynek számítanak az alul-járók. Az embereknek oly sok bosszú-ságot okozó „itt a piros…” játék vissza-szorítását eredményezõ jogszabályi fel-tételek hiányosak, megfelelõ szankciókhiányában megszüntetésük megoldha-

tatlannak tûnik, a kerületben azonbanmára már nem számottevõ. Jelentõsmértékben fordulnak elõ az ún. utazóbûnözések, emelkedik a külföldi bûn-elkövetõk száma is. Emellett természe-tesen néhány helyi, bûnözõ életmódotfolytató család is megtalálható az elkö-vetõk között.

Az újlipótvárosi rendõrõrs avatása,valamint a körzeti megbízottak szolgá-latba állítása egyre pozitívabb vissz-hangot kelt a lakosság körében, az ál-lampolgárok gyakrabban jelennek megés mondják el a problémáikat a fogadó-órákon.

A kerület központjában található aköznyelvben csak „zsarupalotának”emlegetett épület, melybe az Országos,a Budapesti és Pest Megyei Rendõr-fõ-kapitányság költözött.

Az önkormányzat célja – melyetbûnmegelõzési programban is megfo-galmazott –, hogy javuljon a törvény-tisztelõ állampolgárok biztonságérzete;a kedvezõtlen bûnügyi mutatók miattne romoljon a kerület vonzereje, a ke-rület sem mint lakóhely, sem mint mû-ködési terep ne legyen vonzó a bûnözõelemek számára. Az önkormányzatnakelsõsorban a bûnmegelõzésben vannakfeladatai, de koordináló tevékenységé-vel, a bûnüldözõ szervek anyagi és er-kölcsi támogatásával részt vállal a bû-nözés visszaszorításában is. Ezt tá-masztja alá az évi több mint 25 millióforintos támogatás, mely elsõsorban újgépkocsik vásárlására és a bûnüldözés-ben élenjáró rendõrök jutalmazásárafordítható.

A hosszabb távra megfogalmazottfeladatok továbbra is aktuálisak: gya-koribb járõrözéssel javítani az állam-polgárok biztonságérzetét; hatéko-nyabb fellépés a lakásbetörések, gép-kocsifeltörések, lopások ellen; a közte-rület rendje, a tisztaság elleni szabály-sértések visszaszorítása; rendszeresebbkapcsolat minden olyan szervvel,

amely eredményesebbé teheti a mun-kát; a bûnmegelõzõ munka javítása,különösen a fiatalok körében.

A 2001-ben remélhetõleg már mûkö-dõ térfigyelõ rendszer kiépítése segít-het a megelõzésben éppúgy, mint a fel-derítésben. Használatával az engedélynélküli árusítások visszaszorítása, illet-ve a drogprevenció terén jelentõs ered-mények várhatók.

Az önkormányzat támogatja a pol-gárõrséget mint a lakosság tömegesalapokon nyugvó önvédelmi szervezõ-dését.

A kerületben mûködõ tûzoltóság akerület lakói, a munkában levõk és azátutazók biztonsága érdekében végzitevékenységét. A tûzoltás, kárelhárításés mûszaki mentés során bajba jutottembertársaknak ad gyors és szakszerûsegítséget életük és vagyonuk megóvá-sában, megmentésében. A tûz megelõ-zése érdekében munkahelyeken, isko-lákban tûzvédelmi elõadásokat tarta-nak, felkérésre közremûködnek – töb-bek között – építési, használatbavételi,telep- és mûködési engedélyeztetési el-járásokban.

A polgári védelem feladatainak szer-vezését és végrehajtását – illetékességiterületén – a kerület polgármestere irá-nyítja, és a polgári védelmi ügyekbenelsõfokú bírósági jogkört gyakorol. Akirendeltség számos feladata közül –békeidõben – a legfontosabb: kataszt-rófa és más vészhelyzet esetén a kerü-leti lakosság életének megóvása, azéletben maradás feltételeinek biztosítá-sa, valamint az állampolgárok felkészí-tése és a túlélés feltételeinek megterem-tése.

A bûnmegelõzés fontos része a köz-rend erõsítése. Megvalósulását szolgál-ják azok a szabályozások, amelyek aköz érdekében tiltanak vagy korlátoz-nak, tevékenységeket, magatartási nor-mákat írnak elõ. Az önkormányzat e té-ren is folytatta rendeletalkotó tevé-


Az országos rendõrségi központ„zsarupalotaként” emlegetett épülete

kenységét, aminek egyik elsõ lépése aközterületi alkoholfogyasztás betiltásavolt.

A rend iránti elkötelezettséget segí-tik az állattartás rendjérõl, a játékter-mek létesítésének és mûködésénekegyéb feltételeirõl hozott rendeletek is.

Az egykori évi kétszeri lomtalanítástévente általában csak egyszer, tavasz-szal végzik. Az akció után néhány na-pig rend van a kerületben. Az önkor-mányzat költségébõl – elsõként a fõvá-rosban – három járdatisztítógép útvo-nalterv alapján végzi munkáját. A ro-mos autók elszállítása folyamatos.

A XIII. kerület közigazgatási terüle-tén a közterület rendjének és tisztasá-

gának fenntartása érdekében 1997-benaz önkormányzat saját költségvetésé-bõl közterület-felügyeleti alegységet ho-zott létre. Az alközpont létszámát 15 fõben határozták meg, amelyet a fel-adatok növekedésével összhangban 25 fõre kívánnak feltölteni. Munkájukeredménye kezd látszani, jelenlétükkel,kulturált és határozott fellépésükkelcsökkentették a szabálysértések szá-mát. A lakosság nagyobb része meg-nyugvással veszi tudomásul jelenlétü-ket, bár az elvárás sokkal nagyobbmind a lakosság, mind pedig a megbí-zók részérõl, különösen a közterülete-ken, az iskolák, intézmények környé-kén.

Úthálózat(közút, vasút)

A kerület úthálózata jól kiépített, döntõ részben a fõváros rohamos

fejlõdésével együtt bõvült. Az elmúltévekben folyó rekonstrukciós munkákeredményeként a legfontosabb utak ismegújultak, a Váci út után a Lehel ut-cáról is eltûnt az utolsó bazalt kockakõ,mivel a közelmúltban fejezõdtek be az1997-ben elkezdõdött rekonstrukciósmunkák. Teljessé vált az aszfaltszõ-nyeg, a villamossíneket zaj- és rezgés-csillapító technológiával látták el. A vil-lamospályát gömbsüvegsorral válasz-tották el az úttesttõl, így biztonságo-sabbá vált az autós közlekedés is.

A kerület fõbb közlekedési útvonalaitúlnyomórészt észak–déli irányúak. Aváros központja felõl jönnek, Angyal-földön áthaladva, északi irányban el-hagyják Budapest területét. A fõvárosés az északi agglomeráció összekötteté-sében kiemelt szerepe van a Váci út-nak. A kerület a fõvárosi kapcsolatirendszerben két híddal vesz részt, egy-re sürgetõbb lenne egy harmadik meg-építése. Budapest szerkezeti fejlõdéseszempontjából meghatározó a RóbertKároly körút és a Dózsa György út.

Fõ forgalmi utak: Váci út(észak–dél), Róbert Károly körút(kelet–nyugat), Szent István István kör-út (kelet–nyugat), Lehel utca–Béke utca(észak–dél), Dráva utca–Dózsa Györgyút (kelet–nyugat), Reitter Ferenc utca(észak–dél).

A kerületi közterületeket 157 utca, út, 4 tér, 2 park, 16 köz, 6 sétány, 2 kör-út, 1 udvar, 1 rakpart néven neveztékel.

A múltba kicsit visszatekintve emlé-kezhetünk a kezdeti idõkre. Az 1840-esévektõl, majd különösen a kiegyezéstõl

megindult gazdasági fejlõdés az egyretöbb vállalkozáshoz, üzemhez egyrekorszerûbb közlekedési eszközöket, il-letve utakat igényelt.

1846. július 15-én délután 4 órakorAngyalföld keleti határán Pestrõl Vác-ra haladt át az elsõ vasút. Ma is itt vezeta vasútvonal, de a kerületre különö-sebb kihatással nincs.

1872-ben a Közmunkák Tanácsa be-fejezte Pest bel- és külterületeinek sza-bályozását, és elhatározta a harmadik,ún. külsõ körút megépítését. Így lett azangyalföldi Hajtsár-útból, mint a külsõkörút egy részébõl Hungária út, majdHungária körút, 1930-ban Felsõ Hun-gária körút, végül 1938-ban RóbertKároly körút. 1873-ban az Aréna utat –ma Dózsa György út – is rendezték.Három évvel késõbb adták át a forga-lomnak a Margit hidat.

1896-ban épült az újpesti vasúti híd,rajta gyalogos- és vasúti forgalommal.A híd létesítésével egy idõben építettékki a Budapest–Esztergom vasútvona-lat, amelyet személyszállításra használ-nak azóta is. Állomás is létesült An-gyalföldön, majd az ún. körvasutatágaztatták le belõle. A másik pályaud-var – a vizafogói – szintén a kerületgyárainak anyag- és áruforgalmát elé-gítette ki. Az iparvágányok megszûnõ-ben vannak (egyelõre megmaradt avolt orosz laktanya iparvágánya a Sza-bolcs utcánál, és a Vizafogó lakótelep-nél lévõ egy kis része).

Közúthálózat

Megnevezés kma) belterületi utak 140,8b) külterületi közutak –c) kerékpárutak 16,0d) gyalogutak és járdák 246,2Hidak hossza: 1490 mszáma: 12 db


A Róbert Károly körúta fõ forgalmi utak egyike

kerületi lakosra fajlagosan 8,16 m²parkterület jut, szemben a fõvárosraminimálisan elõírt 7,2 m²-rel. A kerüle-ti útsorfák száma 15 000 db. A Nép-szi-get közterületi része kevés, elsõsorbanõshonos faállománya alkotja a zöldfe-lületeket.

A közparkok, közkertek, sétányoktöbbsége az önkormányzat kezelésé-ben van. Kivételt képez a Margitsziget,a Szent István park, a Jászai Mari tér ésaz Árpád hídi rézsû. A Lehel tér és aBéke téri játszótér a fõváros tulajdona,de a kerület gondozza. A Fõvárosi Ön-kormányzat tulajdonában és kezelésé-ben vannak az utak menti mûtárgyak,kiemelt virágkazetták is. A kerület ke-zelésében lévõ 75 parkban összesen 85 játszótér található. A helyzet javításaérdekében – az újlipótvárosi fásításiprogram keretében – 1996-ban új faso-rok telepítése kezdõdött el. Az Alig ut-cában, a Thurzó utcában és a Röntgenutcában azt megelõzõen sohasem voltnövény, az ott lakóknaknagy örömükre szolgált,amikor a vadszilvafákelõször kivirágoztak. Azakció a következõ évbena Katona József, a Balzacés a Radnóti Miklósutcában; majd az Ipoly ésa Kresz Géza utcában;1999-ben pedig a Csa-nády utcában gömbkõ-ris, oszlopos juhar ésvegyes díszgyümölcsfákültetésével folytatódott.2000-ben a Lehel térre éskörnyékére kerültekújonnan kialakított„fahelyek”, vagy „plank-ténerek”.

Az elmúlt években alakosság nagy megelége-désére látványos válto-zást hoztak a kerületbena parkrekonstrukciós

munkák. Az önkormányzat 1994-benprogramot indított el, ennek keretében45 játszóteret és 15 parkot épített át agyermekszemléletû kreativitás, játé-kosság jegyében, összesen 260 millió Ftösszegben. Az új játszószerek baleset-veszélye minimális, a még nem EU-szabványnak megfelelõket átalakítják.

Tömegközlekedés

Bizonyára sokan emlékeznek a Váci útivillamosok kalauzára, szép számmallehetnek közöttünk olyanok is, akikmég „tujáztak” a zsúfolt járatokon, deolyan lakos, aki a kezdetek tanúja lehe-tett volna, nincs.

Az elsõ pesti lóvasút 1886. augusztus1-jén indult el a mai Kálvin térrõl Új-pestre. „Aznap délután 4 órakor az egyko-ri Váci út elején, a Deák téri evangélikustemplom elõtt Pest városának vezetõi, akormányhatóságok képviselõi és az újság-

Az önkormányzat forgalomképteleningatlanjainak összterülete 1 547 464m², ebbõl a szilárd útburkolat 910 537m²-t tesz ki. Ez az alábbi burkolatfajták-ra osztódik fel: aszfaltbeton-burkolat:472 053 m², 51,8%; öntöttaszfalt-burko-lat: 309 487 m², 34,0%; kõ-, keramitbur-kolat: 128 997 m², 14,2%.

A saját kezelésû utakból mintegy 22 911 m² útburkolat jó, illetve megfele-lõ. Ezek az új lakótelepek belsõ útháló-zatai, az É–D-i metró építéséhez kap-csolódó terelõút-hálózat, valamint a sa-ját és egyéb beruházásokban átépültútszakaszok.

A közutak terhelése az utóbbi 20 év-ben folyamatosan növekedett, amit az1990-tól bekövetkezett robbanásszerûstrukturális átalakulás csak felgyorsí-tott. Mivel az úthálózat kétharmadá-nak teherbírása nem megfelelõ, ezért ahasználhatóság biztosítása érdekébenévente több tízmillió forintot kell fordí-tani lokális útburkolathibák kijavításá-ra (kátyúzás).

A kerékpárutak hosszajelentõs, egyre bõvülõ,jelenleg mintegy 16 km.

A kerületben a parkolá-si helyzet kerületrészen-ként eltérõ. A külsõ, la-zább beépítésû területe-ken könnyebb parkoló-helyet találni, míg a ke-rület déli részén alig vangarázs, így sok gondotokoz a parkolás. A kerü-let óriási gondjától pró-bált megszabadulni, ami-kor csatlakozott a Buda-pesti ÖnkormányzatiParkolási Kft.-hez. 77 da-rab parkolóórát helyez-tek el az újlipótvárosi ré-szen a Szent Istvánkörút–Váci út–RadnótiMiklós utca–Újpesti rak-part által határolt terüle-

ten. Az eddigi tapasztalatok azt mutat-ják, hogy a korlátozott várakozási fize-tõövezet bevezetésével a területen be-lül megnõtt a szabad parkolóhelyekszáma, az ott lakók könnyebben talál-nak maguknak parkolóhelyet. Az autó-sok nagy része megszokta, hogy a kör-zeten belül fizetni kell, ezért megvált-ják parkolójegyüket, ezáltal csökkent aszabálytalanul parkoló gépkocsik szá-ma. A mozgáskorlátozottak részére 31darab parkolóhelyet tartanak fenn. Aparkolási övezetbe bevont területek azigényeknek megfelelõen folyamatosanbõvülnek.

Parkok

Budapest belvárosa közparkban, kert-ben szegény, azonban a kerület szeren-csésnek mondható, mert ide tartozik aMargitsziget és a Nép-sziget. A zöldte-rületek nagysága 936 000 m², így egy


Az újlipótvárosi Szent István parka kerületiek egyik kedveltpihenõhelye

Három útvonalon közlekediktrolibusz a kerületben

írók meg családtagjaik beszálltak az elsõpesti lóvasút ez alkalomra ünnepélyesenfeldíszített öt kocsijába, s elindultak az elsõközúti vasútvonal végpontja, Újpest felé. Ajól betanított lovak egyenletes sebességgelszállították az ünneplõ közönséget – a jóhangulatról az egyik kocsiban elhelyezettcigányzenekar is gondoskodott –, és a maiviszonyokhoz képest is meglepõ gyorsaság-gal, 37 perc alatt értek ki az Elsõ MagyarPesti Fiumei Hajógyár Társaság gyárához,ahol fellobogózott épületek és ünneplõ kö-zönség várakozott. Az elõkelõségek részbenaz üdvözlõ leányok virágcsokrait fogadták,részben a lóvasút pályaudvari vendégfoga-dóját keresték fel. Rövid várakozás után,hat órakor megszólalt a vonatvezetõ kürtje,mindenki beszállt, és a díszes menet az ün-neplõ pestiek sorfala között érkezett vissza amásik végállomásra” – írja Szekeres Jó-zsef A százéves pesti lóvasút címûmunkájában.

A Margit-szigeten az egypályájú, há-rom kitérõvel épített lóvasút 1871-tõlközlekedett rendszeresen nyitott és be-üvegezett ablakos kocsikkal egyaránt,egészen 1928. április 10-ig.

1870-ben Pest és Újpest között a köz-lekedés megkönnyítésére hajójárat isindult.

Ahogy a villamosközlekedést a ló-vasút, úgy az autóbusz-közlekedést azomnibusz elõzte meg. 1896-ban a SzentLászló utcában a lovas omnibusz is elin-dult összekapcsolva ezáltal a Nyugatipályaudvart Rákospalotával, és mûkö-dött az autóbuszok elterjedéséig. Jelen-tõs bõvülést az ötvenes években a 43-asés az 55-ös járat eredményezett, majd ahatvanas évek elején a C, késõbb a 84-es járatok, illetve a csuklós buszmegjelenése.

A Budapest–Újpest–Rákospalota vil-lamosvasutat (B.U.R. Vasút) 1894-benadták át a forgalomnak, ezáltal a Békeutca–Lehel utca a kerület második fõforgalmi útjává vált. A második világ-háború után az elsõ villamos, az 55-ös –

1945. február 7-én – akkor indult megaz újpesti víztorony és a Forgács utcaközött, amikor Budán még dúltak aharcok. Április 17-én Újpest és a Berlini(Nyugati) tér között is megindult a vil-lamosközlekedés. Késõbb már a Lehelés Béke utcában, a Dráva és a Pozsonyiúton és az Árpád hídon csilingeltek a„sárgák”.

A trolibusz-közlekedés is hamar elértea kerületet. Az 1954. december 31-énmegindított 75-ös járat (Népliget–Váciút) Ferencváros és Angyalföld közvet-len kapcsolatát teremtette meg. 1955-tõl a 76-os viszonylattal az Újlipót-városban lakók a Nagykörutat elkerül-ve juthattak a Baross térre (Keleti pá-lyaudvar).

Nemcsak indultak járatok, hanemmeg is szûntek: régóta nem közlekedikaz 1-es (néhány év óta ismét van, csakmás útvonalon), a 3-as, 12-es, 15-ös, 33-as és 55-ös villamos, a 33-as, 43-as, 84-es autóbusz.

A kerület életében legjelentõsebb tö-megközlekedési fejlesztés a metróépítésvolt. A 3-as (kék) vonalból az I. szakasz(Róbert Károly körútig) 1985-re, a II. szakasz (Újpestig) 1990-re készült el,jelenleg a kerületet hét megállóval érin-ti. Az építkezés során gondot okozott,hogy a metró nem mélyvasútként, ha-nem kéregvasútként épült, így terelõu-takról kellett gondoskodni. Az építke-zésnek elõnye volt viszont, hogyegyúttal a közmûvek kiépítésére, kor-szerûsítésére is sor kerülhetett.

Jelenlegi tömegközlekedési járatok:– villamos: 1, 4, 6, 14;– trolibusz: 75, 76, 79;– autóbusz: 4, piros 4, 6, 15, piros 20,

26, 30, 32, piros 32, 91, 106, 120, 133,191;

– éjszakai 50-es és 182-es autóbusz.Budapest északi agglomerációját kö-

tik össze a helyi járatok, melyek végállo-mása az Árpád híd déli hídfõjénél talál-ható.

Lakosságikapcsolat,

tájékoztatás

Az önkormányzat alapkövetelmény-nek tekinti, hogy kielégítse az ál-

lampolgárok azon igényét, hogy tudja-nak az õket érintõ döntések elõkészüle-teirõl és legyen módjuk a tervezettdöntéssel kapcsolatban véleménytnyilvánítani. Erre lehetõséget adnak anyilvános testületi ülések, a közmeg-hallgatások, a lakossági fórumok, aképviselõi fogadóórák. Az önkormány-zat nyitott arra, hogy megfeleljen a la-kosság igényeinek a párbeszéd esetle-ges új formáinak kialakításában is. Apolgárokkal való kapcsolattartást az el-múlt évben is jól szolgálták a testületnyilvános ülései, melyeken alkalman-ként a lakosság részérõl átlag harminc-ötven fõ vett részt. A kapcsolatot erõsí-tették a tisztségviselõk fogadóórái és akülönbözõ fórumok is.

Az önkormányzat a kerület lakossá-gának tájékoztatásával eleget tesz azönkormányzati törvényben elõírt nyil-vánosság követelményének. Hozzájá-rul ahhoz, hogy a választópolgárokközvetlenül, vagy választott képviselõ-ik útján részt vegyenek az õket érintõdöntések elõkészítésében, figyelemmelkísérjék az általuk választott testületmunkáját. A lakosok folyamatosanigénylik az útmutatást a helyi önkor-mányzással összefüggõ jogaikról és kö-telezettségeikrõl.

Általánossá vált, hogy a testületi ülé-sek lakosságot közvetlenül érintõ napi-rendjeit a XIII. kerületi kábeltelevíziófelvételrõl közvetíti. Ezek az adások aképviselõk hozzászólását, vélemény-nyilvánítását, a döntés részleteit és vég-eredményét egyaránt tartalmazzák, ésmód nyílik a hivatal tevékenységénekérzékelésére is. A helyi televízió a de-mokratikus intézményrendszer lakossá-gi ellenõrzésének lehetõségét is nyújtja.Sajnálatos, hogy adása – az elmúlt évek-ben történt fejlesztés ellenére is – csakmintegy húszezer lakásban fogható.

A nyilvánosság megteremtésénekegyik alapvetõ eszköze a helyi írott saj-tó, amely egyaránt szolgálja az önkor-mányzat szándékainak és akaratának, segyszersmind a társadalmi törekvések-nek a közvetítését. A XIII. kerületi ön-kormányzat 1992 júliusa óta jelentetmeg saját lapot, 1995 márciusáig HÍR13 címmel. Ezt követõen a képviselõ-testület új pályázatot írt ki a kerületi új-ság kiadására, szerkesztésére és terjesz-tésére, melyre a SPRINT Kereskedelmiés Szolgáltató Kft. kapott megbízást. Alap fõszerkesztõje, Sas György Arany-tollas újságíró lett, aki mögött félévszá-zados szakmai gyakorlat áll. Ez az új-ság – a XIII. kerületi HÍRNÖK – 1995májusa óta jelenik meg havonta, majdhárom-, illetve kéthetenként.

Jelentõs a szerepük az önkormány-zat megítélésében, a kerületkép alakítá-sában a kerületet bemutató önálló ki-adványoknak: könyveknek, tájékozta-tóknak, kalauzoknak, térképeknek, ké-peslapoknak, videofilmeknek, újabbana honlapnak.


A kerülettemplomai, hitélet

A mai Angyalföld helyén elhelyez-kedõ egyik településnek, a Duna

melletti Szentlászló községnek márvolt pusztatemploma a középkorban.A templom maradványai a falu elhalá-sa után is megmaradtak, köveit a törökuralom elõtt elhordták Kecskemétre ésAlsónémedibe. Hosszú ideig kaszáló éspusztaság volt az egykori településekhelyén, a lakatlan területen templomoksem épültek.

Évszázadok teltek el, míg a Karmeli-ta Rend letelepedett a Huba utcában és1895-ben a templom és rendház építé-sének jóváhagyása után fölépült az ide-iglenes kápolna és zárda földszintje. A 680 m2-es Huba utcai templom 1899-ben épült fel. 1950-tõl Kármelhegyi Bol-dogasszony Templomigazgatóság néven azEsztergomi Fõegyházmegyéhez tarto-zott, majd a nyolcvanas évek végétõl,önálló rendként, mint szerzetestemp-lom mûködik.

1929 õszén szentelték fel a Béke tériSzent László katolikus templomot és plé-bániaépületet. A második világháborúsbombázások idején megrongálódott. A területileg a templomhoz tartozó hí-võk között sok az alacsony jövedelmûnyugdíjas és szociálisan hátrányoshelyzetû lakos. A Szent László-temp-lom otthont ad a cigány-istentiszteletekés olykor a cigányesküvõk számára. A plébánia munkatársai rendszeresenfelkeresik az egyházközség területénlévõ kórházak és idõsotthonok bete-geit.

Az egykori Tripolisz területén, a Ba-bér utcában épült a Szent Mihály-temp-lom, melyet 1930-ban szenteltek fel. Tízévvel késõbb létesült a kultúrház ésplébániaépület. A Szent Kristóf Klubota templomkörzethez tartozó iskolák

hittanoktatásban részesülõ diákjainakhozták létre. A klub kikapcsolódás éstestedzés céljából sportolási lehetõsé-gekkel várja a diákokat, ugyanakkorfelvilágosító munka folyik például adrogfogyasztás ellen a tanulók köré-ben. A Szent Mihály fõangyal nevét vi-selõ templom elõtti téren a hitközség aJózsef Attila Mûvelõdési Központtalegyütt évente megrendezi a Szent Mi-hály-napi búcsút.

Jelentõs közlekedési pontnál, a Váciút és a Lehel utca elágazásánál találha-tó az 1933-ban épült, 918 m2 alapterüle-tû katolikus templom. Az építményÁrpád-házi Margit szentté avatásaután 1944-ben vette fel az Árpád-háziSzent Margit-templom és plébánia nevet.A templomban 1991-tõl mûködõ SzentJózsef Ének- és Zenekar számos hang-versenyt ad, amelyek igen népszerûeka kerületi lakosok körében.

1941-ben a fõvárostól kapott telken aRokolya utcában templom, kultúrházés lelkészlakás építését kezdték meg. Atervbõl csak a kultúrház épült meg,amelynek felsõ szintjét alakították átkápolnává 1943-ban. A lelkészség,amely 1968-ban kapott plébánia ran-got, Külsõ-Angyalföld Mária KeresztényekSegítsége Plébánia néven ismert. A negy-venes években számos egyesületi ren-dezvény helyszíne volt a kultúrotthon,amely 1990-tõl Szent László néven mû-ködik. A Szent László Kultúrotthonbankezdte el mûködését 1991-ben a JerikóKeresztény Humán Gimnázium, ahollátássérült, vak és egészségesen látó diákok tanulnak együtt. A szalézi rendszellemiségében munkálkodó intéz-mény 1995-ben költözött az Országbíróutcába.

A premontrei szerzetesek az 1950-ben a fõvárostól kapott Pozsonyi út 14. szám alatti helyiségben kezdtékmeg a Szent Ágoston Kápolnaigazgatóságmûködtetését, hogy a Margit híd pestihídfõje körül lakó hívek lelki gondozá-


A neoromán stílusú Szent Margit-templom és plébánia monumen-tális építményének látványa fogadja a kerületbe érkezõt

sát végezzék. A családias közösségbenrendszerességgel szerveznek progra-mokat minden korosztály számára, akápolnaigazgatóság irányításával mû-ködik a Szent Márton cserkészcsapat.

A kerületi katolikus gyülekezeteklegfiatalabb templomát, a Váci úton ta-lálható Szent Márton-templomot és plé-bániát 1986-ban szentelték fel. Az egy-házközségben lelkes visszhangra találta Spanyolországból indult két kezde-ményezés: a „Cursillo” és a „Házashétvége”. A cursillo, magyarul tanfo-lyamocska módszerének célja közelebbhozni az embereket egymáshoz és azegyházhoz. A házas hétvége, mint neveis jelzi, a házaspároknak nyújt segítsé-get. A szellemileg sérült fiatalok lelkigondozását látja el a „Hit és fény” né-ven ismert foglalkozás.

A kerületi protestánsok az 1920-asévek elején nagyobb iskolai helyiségek-ben tartották istentiszteleteiket. A re-formátusok többnyire egy Váci úti is-kolában és a Tutaj utcai imaházban gyü-lekeztek, az evangélikusok pedig azÜteg utcai polgári leányiskolában.

1927 és 1933 között épült a Fran-gepán utcában az angyalföldi reformátustemplom és egyházközség, amely köréegyletek, cserkészcsapatok szervezõd-tek. Az egyházközségnek jelentõs sze-repe volt a gyülekezeti szegénygondo-zásban.

1940-ben szentelték fel a Pozsonyi útireformátus templomot. A háború károkatokozott az épületben, ennek rekonst-rukcióját a hetvenes évek elején fejez-ték be. A templom alatt egy 300 sze-mélyt befogadó helyiség található,amelyet színháznak, illetve konferen-ciateremnek építettek. A gyülekezetbenifjúsági énekkar mûködik. Az egyháziszolgálat mellett az egyházközségegyik fontos feladatának a magányosidõs emberek és a szerény körülmé-nyek közt élõ családok gondjainak eny-hítését tekinti.

Az evangélikusokat már a század-elõn foglalkoztatta a templomépítésgondolata. Évekig a Váci úton béreltimaházban és angyalföldi iskolákbantartották istentiszteleteiket. 1923-bangyûjtést szerveztek a templom építésé-re. Az 1938 õszén a Kassák Lajos utcaés Taksony utca sarkán felavatott An-gyalföldi Evangélikus templom a háborúidején súlyos károkat szenvedett, ame-lyeket az ötvenes években sikerült kija-vítani. Színes kulturális közösségi életjellemzi a gyülekezetet, a hívek nemcsak a kerületbõl, hanem távolabbról isérkeznek.

Az 1900-as évek elején a Jász utcábanés a Váci úton alakult két baptista gyü-lekezet 1957-ben egyesült a Váci úti ká-polnában. A baptista gyülekezetet nagy-számú hívõ látogatja a Budapest mel-letti településekrõl. Az AngyalföldiBaptista Gyülekezet figyelmet szentelaz ifjúsági nevelésnek és a szociálismunkavégzésnek.


Kerületikatolikusgyülekezeteklegfiatalabbtemplomaa Szent Márton

A kerület legrégibb egyházi épületea Karmelita templom

A kerület legnagyobb izraelita temp-loma a Dózsa György úti zsinagóga volt; amásodik világháború után sportlétesít-mény számára alakították át.

A Hegedûs Gyula utcai zsidótemplomõse a Koháry utcai imaház volt. A zsi-nagógát 1927-ben adták át, majd az1960-as évektõl kezdõdõen bõvítették.Az épület két részbõl: egy nagyobb zsi-nagógából és egy kisebb imaházból áll.A nagy zsinagógában nagyobb ünne-pek szertartásait végzik. 1991 óta a He-gedûs Gyula utcai templom kultúrter-mében mûködik egy közel százfõs nap-közi otthonos idõsek klubja. A hitköz-ség a Szent István körúton tart fenn iro-dát. Az ortodox zsidó imaház a Viseg-rádi utcában található.

Az utóbbi évtizedekben a történelmiegyházak közösségei, templomai mel-lett más vallási csoportok is megje-lentek.

A kerületi Pattantyús utcában telepe-dett meg a Krisztusban Hívõ NazarénusGyülekezet, amely megtérés utáni ke-resztséget hirdet. Az elsõ gyülekezetiépületet 1932-ben építették a Csángóutcában. A hívõk számának növekedé-se egy nagyobb imaház létrehozásáttette szükségessé. A jelenlegi épületet1990-ben adták át a hívõknek.

Az Éjféli Kiáltás Misszió nevû vallásiközösség a Szent László utcában talál-ható. A felekezetek közötti protestánstársaság 1989 óta van jelen hazánkban.

1996 óta mûködik az Iszlám Közösségegy Róbert Károly körúti házban. Azépületben kialakított mecsetet a fõváro-si muzulmán hívõk látogatják.

A Jehova Tanúinak elsõ gyülekezete1946-ban alakult ki Angyalföldön. Je-lenleg három gyülekezetük van a kerü-letben, melyeknek központja a Röp-pentyû utcában található.


Szociálisintézmény-

hálózatGondoskodás az idõskorúakról

A kerület népességének elöregedé-se, az állandó lakosok számának

csökkenése, az idõs egyfõs háztartásokszámának növekedése, a munkanélkü-liség olyan tényezõk, amelyek befolyá-solják a kerületi szociális ellátórendszerfeladatait. Az idõsgondozás egyre na-gyobb szerepet kap a szociális ellátás-ban, hiszen a kerület lakosságának 22százaléka nyugdíjas. Az 1999-es statisz-tikai adatok szerint az öregségi nyug-díjkorhatárt 24 839-en töltötték be. Arokkant nyugellátást is figyelembe vévea nyugdíjasok száma eléri a 35 000-et.Az önkormányzat fenntartásában mû-ködõ kerületi idõsellátó intézmény-rendszer négy gondozási központból,az ezekhez tartozó nyolc idõsek klubjá-ból és gondozóházból tevõdik össze. Agondozási központok alapellátási fel-adatai: a szociális étkeztetés, a házi se-gítségnyújtás és a családsegítés.

A gondozási központok a követke-zõképpen oszlanak meg a kerületben:I. Számú Gondozási Központ – Jász utca 130., II. Számú Gondozási Köz-pont – Zsinór utca 14., III. Számú Gon-dozási Központ – Visegrádi utca 111.,IV. Számú Gondozási Központ – Balzacutca 5.

Többéves tapasztalatok mutatják,hogy az idõsek körében is az egyedül-állók szorulnak a gondozási központokellátására. A házi segítséget igénylõnyugdíjasokat rendszeresen felkeresõgondozónõk, az ápolási és háztartásifeladatok mellett a hivatalos ügyek in-tézését is végzik. Napi egyszeri melegételhez juthatnak azok az idõs embe-rek, akik koruk, egészségi állapotuk, il-letve anyagi helyzetük miatt magukatellátni nem tudják. Az igénybevevõk aszolgáltatások után jövedelmük alap-ján térítési díjat fizetnek. 1999-ben agondozottak 13 százalékának szociálishelyzetükbõl adódóan a térítési díjatmérsékelték, illetve elengedték. A gon-dozottak 35 százaléka 80 évnél idõ-sebb, 71 százalékuk pedig nõ. A házisegítségnyújtást kérõk száma viszony-lag nem változik, a teljes ellátást igény-lõk száma növekvõ tendenciát mutat.

GondozásiDolgozók létszáma Gondozottak Gondo-

Központ Fõfoglal- Tisztelet- Összesen Szociális Házi segítség- zottak

kozású díjas étkezésben nyújtásban összesen

I. Számú GK. 18 37 55 198 109 307

II. Számú GK. 20 47 67 233 168 401

III. Számú GK. 15 50 65 143 109 252

IV. Számú GK. 18 34 52 185 177 362

Összesen: 71 168 239 759 563 1322

A Pozsonyi úti református templom

rõl is gondoskodik a kerületi szociálpo-litika. Az önkormányzat Velencei Gyer-mek- és Ifjúsági Táborában minden évszeptemberétõl az idõsek napközi ott-honainak lakói pihennek. Kerületi ha-gyománnyá vált, hogy az önkormány-zat minden év júliusában megrendezi aNagyon Idõsek Napját, a 90., 95. és 100.évüket az abban az évben betöltõk ré-szére. 1997-ben 150-en, 1998-ban 136-an, 1999-ben 97-en részesültek az élet-koruk miatt külön támogatásban.

Idõsek átmeneti elhelyezéséül szol-gál az 1998-ban átadott 50 férõhelyesJakab József utca 2–4. szám alatti Gon-dozóház. Egyedülállók, kórházi keze-lés után lévõk, a családi gondozást át-menetileg nélkülözõ vagy szociálisankrízishelyzetbe kerülõk az intézménygondozottjai. Az intézményben tartóz-kodókról teljes mértékben gondoskod-nak (napi háromszori étkezés, orvosi

felügyelet, higiéniai gondozás, ápo-lás). A járóképesek részére szabadidõsprogramokat szerveznek. Az intéz-mény korszerû, felszereltsége magasszínvonalú. Míg 1997-es évben a régi20 férõhelyes intézményben összesen81 idõs embert gondoztak, addig az újgondozóházban a férõhelyek számá-nak növekedésével 1999-ben a gondo-zottak összlétszáma 139-re emelke-dett. Az átmeneti ellátás iránt az igénynövekszik, a várakozási idõ átlagosankét hónap. A szolgáltatások bõvítése-ként 1999-ben elsõ alkalommal szer-veztek úgynevezett nyaralószobákat,ahol 20 kerületi család helyezhette elidõs hozzátartozóját két, illetve háromhétre.

A XIII. kerületben, egy 2000-ben ho-zott helyi rendelet alapján minden 70év feletti lakosnak alanyi jogon jár aközgyógyellátás.

Bölcsõdei intézményhálózat 1999.

Dolgo- Férõ- FelvettÉves Éves

Bölcsõde zók hely gyermekfeltöltöttség kihasználtság

%-ban %-ban

Jász u. 18 60 62 108 79

Hegedûs Gy. u. 21 60 70 119 84

Esküvõ köz 14 40 36 104 75

Gogol u. 22 60 68 116 83

Pannónia u. 27 80 88 111 81

Gyöngyösi sétány 25 80 82 112 79

Angyalföldi u. napos 19 60 65 112 80

Angyalföldi u. bentlakásos 7 20 18 83 56

Vizafogó sétány 27 60 63 114 85

Összesen: 180 520 552 111 80

A gondozási központok szakmai irá-nyításával mûködnek a kerületi idõsekklubjai, ahol napközben tartózkodhat-nak a nyugdíjasok. Szerepük a közös-ségben eltöltött órák, a társas kapcsola-tok kialakítása, de ugyanakkor étkezésiés tisztálkodási lehetõséget is biztosí-tanak. Orvosi felügyelettel, különbözõszolgáltatásokkal (fodrász, pedikûr) ja-vítanak az idõsek életminõségén. Aszolgáltatások iránti igény 1999-benolyan mértékben növekedett, hogy azátlagos kihasználtság elérte a 133 szá-zalékot. Szükségessé vált a kerületiidõsek klubjainak bõvítése és korszerû-sítése, ami 1998-tól elkezdõdött. Új 50férõhelyes Évgyûrûk Klub nyílt a Jászutca 130-ban, a Balzac u. 5. szám alattiÕszikék Klub 30 férõhellyel bõvült, több

nyugdíjast fogadhat a Gömb utcai Indi-án Nyár Klub és felújították a KassákLajos utcai helyiséget is, amelyben aReménysugár nyugdíjasai adnak talál-kozót egymásnak. A Visegrádi utcaiidõsek klubja a Napfény nevet viseli. AzÚjpalotai úti Derûs Alkony Klub az épü-let komfortosítása és bõvítése óta 40nyugdíjast fogad. A Gyermek tér 1.szám alatti Derûs Szívek klub mellett azidõseknek kertrészt adtak át, amelyet akerületi rendezvények helyszínéülhasználnak. A Zsinór utcai Nosztal-giaház elnevezésû idõsek klubjában1999-tõl a kerületi ideggondozó szak-mai segítségével beindult a pszichoti-kus betegek klubja.

Nemcsak az idõsek elhelyezésérõl,hanem mindennapjaik aktív eltöltésé-


A mindennapok aktív eltöltését segítikaz Új Palotai úti idõsek klubjainak programjai

gyermekvédelmi törvények a helyi ön-kormányzatok kötelezõ feladatakénthatározzák meg. A kerületi HÍD Család-segítõ és Gyermekjóléti Szolgálat telephe-lye a Visegrádi utca 96/B szám alatt,tagintézménye a gyermekjóléti csoportpedig a Vizafogó sétány 6.-ban találha-tó. A gyermekjóléti szolgálat a családse-gítõ központtal egy szervezeti egységbenés szoros együttmûködésben, de önállómunkacsoportként látja el a gyermek-védelmi törvényben elõírt feladatokat.A kiskorú védelembe vétele vagy átme-neti nevelésbe kerülése esetén kapcso-latot tart fenn annak családjával, gon-dozói és utógondozói feladatot lát el.Erre akkor kerül sor, ha a szülõ valami-lyen oknál fogva gyermeke nevelését acsaládban nem tudja megoldani. A csa-ládsegítõ szolgálat egyéni, illetve cso-portos mentálhigiénés és jogi tanácsotad, adományok közvetítését, informá-ciók átadását végzi. Segítséget nyújt azéletvezetési problémákkal küszködõcsaládoknak. A családsegítõ szolgálta-tást 1999-ben 897 család vette igénybe.

Gondoskodás a munkanélküliekrõl

A kerületi szociális ellátórendszernekalkalmazkodni kellett a kilencvenesévekben bekövetkezett változásokhoz,amikor sokan elvesztették állásukat. Arendszeres ellátásból kikerülõ munka-nélküliek problémái a helyi önkor-mányzatot terhelik. Az elmúlt 2-3 év-ben elõször megállt a munkanélküliekszámának növekedése, majd csökkent.1999 júniusában 2016 munkanélkülitregisztráltak, ez az adat a kerületi la-kosság 1, 7 százalékát jelenti. 2000 júli-usában 1650 munkanélkülit tartottaknyilván, a százalékos arány 1,4-re csök-kent. A regisztrált munkanélküliek 58 százaléka nõ, 50 százaléka 26-45 évközötti, 2 százaléka az általános iskolátsem fejezte be, 9 százalékuk diplomás.

Ezek a mutatók korábban magasabbakvoltak, ezért a kerületi önkormányzatés a Maatwerk Magyarország Munka-közvetítõ és Oktatási Kft. két évvel ez-elõtt közös programot indított el. A holland cég elsõként vállalta Magya-rországon, hogy a nemzetközileg márbevált programmal csökkenti a tartósmunkanélküliséget a kerületben. Azutóbbi években olyan kerületi lakosok-nak sikerült munkába állniuk, akiktöbb éve nem dolgoztak. A cég az elteltkét év alatt a nyilvántartásában szerep-lõ 1132 személybõl 525 tartós munka-nélkülit helyezett el.

A tartós munkanélküliek közhasznúfoglalkoztatását a Sima Út Kft. látja el.Szociális gondozást és takarítást, közte-rületek tisztítását, parkõrzést, illetve azéppen igényelt szakmunkát havontaharmincan végzik a cég irányításával.Legtöbbjüknek sokat jelent, hogy vanegy hely, ahová naponta dolgozni me-hetnek.

A Visegrádi utca 96/B-ben találhatószociális foglalkoztató a csökkent mun-kaképességûeknek ad munkalehetõsé-get.

Szociális segélyezés

1999-ben a szociális ágazat több mint300 millió forintot fordított segélyezés-re. Az önkormányzati gazdálkodásnaknagy gondot okoz a segélyezés, hiszenaz igényekhez mérten az adott anyagifedezet általában szûkösnek bizonyul.

Az önkormányzat szociálpolitikája apénzbeli juttatásokkal szemben a ter-mészetbeni segélyezési formát részesítielõnyben. Ezt a célt szolgálja a kerületiszociálisbolt-hálózat kialakítása, amelyetaz Angyalföldi Szociális Egyesület mû-ködtet. Szociológiai felmérési adatokkimutatták, hogy a legrosszabb anyagihelyzetben lévõk jövedelmük 50 száza-lékát költik élelmiszerre és napi szük-

A Frim Jakab Napközi Otthonban

a középsúlyos és halmozottan sérült fi-atal és felnõtt értelmi fogyatékosok re-habilitációját végzik. Személyre szabottfejlesztõ foglalkozásokkal segítik beil-leszkedésüket a társadalomba, a meglé-võ készségek szinten tartását és fejlesz-tését. Ezek az emberek az állapotuk mi-att nehezen találnak társra, barátra,ezért a napközi otthon 33 lakójánakolyan szabadidõs programokat szer-veznek, amelyekben a közösségi életkapja a legnagyobb szerepet. Kapcsola-taikat kirándulásokon, nyári táborozá-sok alkalmával mélyíthetik el, a részük-re szervezett kulturális rendezvénye-ken szereplõként is részt vesznek. Azönkormányzat lakóotthon kialakításáttervezi azok részére, akik nevelésérõl acsaládok nem tudnak gondoskodni.Budapest közeli lakóingatlant vásároltaz otthon létrehozására érdekében.

Az intézményt munkájának elisme-réseként Frim Jakab-emlékérem ezüstfokozatával tüntette ki az Értelmi Fo-gyatékosok és Segítõik Országos Ér-dekvédelmi Szövetsége. A BárczyGusztáv Gyógypedagógiai TanárképzõFõiskola hallgatói rendszeresen itt vég-zik szakmai gyakorlatukat.

Gondoskodás a gyermekekrõl

A szociálpolitika másik kiemelt területea gyermekellátás. A kerületi bölcsõdei in-tézményhálózat 520 férõhelyébõl 20 bent-lakásos. Az Angyalföldi út 47. számalatt található hetes bölcsõdében hétfõ-tõl péntekig vállalnak gyermekfelügye-letet. A többi bölcsõdében a 3 éven alu-li gyermekek napközbeni gondozásátés nevelését látják el.

Az alapellátásként mûködõ családse-gítést az 1993. és 1997. évi szociális és


A Ludas Matyit játsszák a Frim JakabNapközi Otthon színjátszói

ségleti cikkekre. Ide tartoznak a nyug-díjasok, nagycsaládosok, valamint arendszeres jövedelemmel nem rendel-kezõk. 1996 decemberében nyílt megaz elsõ szociális bolt a Váci út 127-ben,ezt követte a Pannónia utca 34. számalatti üzlet létesítése. A szociálisbolt-hálózat legnagyobb üzletét (114 m2) aTahi utca 74. szám alatt nyitotta meg1997-ben. A három üzletben az alapve-tõ élelmiszerek és a vegyi áruk beszer-zési áron vásárolhatók meg. A vásárlástagsági jogon történik, az üzletek mû-ködésének költségeit részben a jelenlegtöbb mint 1000 lakos tagsági díjából fe-dezik, amely a nyugdíjuk 1 százalékátteszi ki. A vevõkör másik része az ön-kormányzat által segélyezettek körébõlkerül ki. Természetbeni juttatásként azátmeneti segély egy részét is vásárlásrajogosító határozattal juttatják el a rá-szorultakhoz. Ebben az esetben az ön-kormányzat átvállalja a tagdíj fizetését.

Az önkormányzati intézményekmellett az egyházi és a felekezeti szer-vezõdések is részt vesznek a szociálismunkában. 1995-ben jött létre a helyiszociális kerekasztal, amelynek keretébennegyedévenként találkoznak a kerület-ben szociális feladatokat vállaló szerve-zetek és intézmények képviselõi.

Az önkormányzat a beiskolázássaljáró terheken próbál segíteni a 3251 fo-rint tanulónkénti könyvtámogatással.Az elsõsök ingyenesen kapnak tan-könyvet, a hátrányos helyzetû tanulóktérítésmentesen juthatnak füzetcso-maghoz, tornafelszereléshez. A szociá-lisan rászoruló családok többek köztigénybe vehetik a beiskolázási segélyt,tanulmányi ösztöndíjat, a rendszeresnevelési segélyt. A nagycsaládosokatalanyi jogon 50 százalékos étkezésikedvezmény illeti meg, de a többi rá-szorult is számíthat segítségre. Az ön-kormányzat ez évben a diákétkeztetéstis támogatja. A kerületben folytatódik afõvárosi tejakció, naponta 2682 általá-nos iskolás jut egy pohár tejhez vagykakaóhoz és egy péksüteményhez.

A kerületben tartózkodó hajléktala-nok legtöbbje sohasem volt a kerület la-kosa, ennek ellenére részben önkor-mányzati feladat a róluk való gondos-kodás. Ellátásuk a fõvárosi önkormány-zat kötelezettsége. A fõvárosi önkor-mányzat fenntartásában kerületünkbenkét helyen mûködik hajléktalanszálló: a Dózsa György út 152-ben, a férõhe-lyek száma: 430. A Máltai Szeretetszol-gálat a Vág utca 3. szám alatti MÁV-területen „Vonat” hajléktalanszállót

üzemeltet 120 férõhellyel. Té-len a XIII. kerületi önkormány-zat tartja fenn a Mohács utca18/B alatti nappali melegedõt. A Magyar Vöröskereszt buda-pesti szervezete és a kerületiönkormányzat együttmûkö-dési megállapodást kötött aMadridi utca 7. szám alatti haj-léktalanok éjjeli menedékhe-lyének és átmeneti szállójánakmûködtetésére. A 240 férõhe-lyes szálló csak férfiakat fogad.

A Magyar ÖkumenikusSzeretetszolgálat központja1992 óta a Turbina utcában te-vékenykedik.


Az idõsek szívesen vesznek részta közös programokban

Lakáshelyzet

Az 1870-es évektõl kezdõdõen gyá-rak és üzemek települtek a külte-

leknek számító angyalföldi városrész-be. Az ipar gyors fejlõdése vonzotta azidegen munkaerõt is, az angyalföldimunkások egy része Németországból,Cseh- és Morvaországból érkezett. Aszázadfordulótól a lakosság nagy részeipari munkás volt. Az iparosítás koraiszakaszában barakklakásokban, egy-emeletes, közmûvesítés nélküli szük-ség- és pincelakásokban éltek. A Váciúton és a Bulcsú utca környékén épül-tek az elsõ fabarakkok. A gyárak köze-lében letelepedõ munkások és alkalma-zottak többsége földszintes bérkaszár-nyákban lakott, saját ház- és lakástulaj-donnal csak elenyészõ részük rendel-kezett. Egyablakos szobából és ablaknélküli konyhából álló lakások olyansûrûn sorakoztak egymás mellé a bér-kaszárnyában, mint a fegyházban a cel-lák. Kétszobás lakást csak elvétve lehe-tet találni. Csatorna nem volt, a vizet azudvarra öntötték, 97 lakosra háromvízöblítés nélküli mellékhelyiség jutott,a lakbérek mégis magasak voltak.

Ilyen munkáslakásokból állt a maiÚjlipótváros területén az úgynevezettSiklós- és Suhajda-telep.

A századforduló után épült aTomori–Babér–Göncöl–Mosoly utcákáltal határolt területen a Tomori-telep.Az egyemeletes téglaházakban 384egyszobás félkomfortos lakás volt. ADuna-parti malomipari munkásoktöbbsége a mai Kassák Lajos, Huba,Tüzér és Botond utcák által határolt te-rületen szoba-konyhás malomházak-nak nevezett épületekben lakott. Amalomházak ma is lakottak. A századeleji statisztika szerint Józsefváros utánAngyalföldön volt a legtöbb bérkaszár-nya. A lakások túlzsúfoltsága kevésbé

a nagy gyermeklétszámnak, illetve atöbbgenerációs együttlakás elterjedésé-nek következménye, inkább az úgyne-vezett al- és ágybérlõk magas számá-nak tulajdonítható. Mindazonáltal aháziurak lakbéremelései tömeges elé-gedetlenséget okoztak, emiatt lakbér-sztrájkokat szerveztek. Az angyalföldiHétház hónapokon keresztül élt a lak-bérsztrájk lázában, ezt Kassák Lajos aház lakójaként írásában meg is örökí-tette.

1912 tavaszán készült el a Palotai útikislakásos telep 407 egyszobás és 12kétszobás lakással.

A századforduló táján a mai SzentIstván körút körüli malmok és raktárakelbontása után a területet lakásépítésicélra hasznosították. Az 1933-ban elké-szült újabb szabályozási terv elõírta akeretes beépítést és egyöntetûen megje-lölte az épületmagasságot. Sûrûbb ut-cahálózat és nagyszámú 5 és 6 emeletesbérházak építése jellemezte az1920–1940 közötti idõszakot az Újlipót-városban.

A második világháború után a kerü-let több mint háromezer épülete viseltemagán a háború nyomait. 1945 utánmegkezdõdött az újjáépítés. A lakás-építési program a szobaszám és az átla-gos alapterület növekedését, valaminta komfortfokozat javítását tûzte ki cé-lul. 1948-ban felépültek az Élmunkás-házak a Bulcsú és Lehel utca sarkán.1950-ig a kerületben 2180 új lakást ad-tak át, az ezt következõ öt évben pedig4524-et. Lakóházak épültek a Békeutcában, a Fiastyúk utcában, a JózsefAttila téren, a hatvanas években az Ár-pád híd pesti hídfõjénél. A hetvenesévekben közel ötezer lakással gazdago-dik a kerület, ekkor kezdõdnek meg azépítkezések a Csángó, a Gidófalvy és aKárpát utcákban, majd a Gyöngyösi, aMadarász és Tüzér utcákban, valaminta Szegedi úton. A házgyári lakótömbök

építésének korszakában a legrosszabbhírû szükséglakótelepek többségét fel-számolták. A második világháborútól1980-ig 17 710 otthonnal gyarapodott akerületi lakásállomány. Ez a szám to-vább emelkedett, hiszen 1981 és 1984között a Vizafogó, az Országbíró és aGyöngyösi utcai lakótelepeken 6566 újlakást adtak át. Az utolsó kerületi pa-nelházak, amelyek 3-4 emeletesek, azEsztergomi út és a Futár utca környé-kén épültek.

1990-ben, a rendszerváltozás idejénközel 45 000 volt állami lakás került azönkormányzat tulajdonába. Az 1994-eslakástörvény értelmében a bérlõketúgynevezett lakásvételi elõjog illettemeg. Kivételt képezett azoknak a laká-

soknak a megvásárlása, amelyek tilal-mi listán voltak, a mûemlékvédelemalá estek, illetve a szanálásra ítéltek.

A kilencvenes évek elején elindul a lakásprivatizáció, aminek következ-tében Angyalföld épületállományánakjelentõs részét a benne lakók megvásá-rolták. A bérlõk a jobb állapotú laká-sokra adták be a vételi kérelmet, így azértékesebb lakások kikerültek az ön-kormányzat tulajdonából. 1995. decem-ber 1-jétõl megszûnt a törvényen ala-puló vételi jog, életbe lépett az elõvá-sárlási jog, amely szerint az önkor-mányzat mint tulajdonos, határoz afe-lõl, mely lakásokat kívánja értékesíteni.1996-tõl már egy gazdaságossági szá-mítás alapján döntenek az eladásról.

Az ingatlanárak jelentõs emelkedése akerületben az önkormányzati lakáso-kat is értékesebbé tette.

Az utóbbi idõben elsõsorban magán-tõke bevonásával létesülnek társashá-zak. Az önkormányzati alapítású An-gyalföld–Újlipótváros–Vizafogó Va-gyonkezelõ Rt. és az Angyalföldi La-kásépítõ Rt. is magánerõs lakásépítésbekezdett a Teve, Gömb, Petneházy ésPap Károly utcák által határolt terüle-ten. A tervezett 700 új lakás megépíté-sébõl az elsõ ütemben a Teve utca 7–11.szám alatti két épületben 132 lakást ad-tak át és a második ütem teljesítésébe isbelefogtak.

Az önkormányzati tulajdonban lévõbérlemények 2000. júliusban a követke-zõképpen oszlottak meg:

100% önkormányzati tulajdonbanlévõ épület: 278 dblakás: 3245 db 11 611 m2

nem lakás: 626 db 121 836 m2

Társasházi épület: 934 db– önkormányzatitulajdonú lakás: 4935 db 187 757 m2

nem lakás: 1542 db 138 629 m2

Összes épület: 1212 db– önkormányzatitulajdonú lakás: 8180 db 303 868 m2

nem lakás: 2168 db 260 465 m2

Önkormányzati lakásbérleményekmegoszlása:– összkomfortos: 678 db– komfortos: 2482 db– félkomfortos: 1118 db– komfort nélküli: 3496 db– szükséglakás: 406 db


Korszerû lakásoképültek a Botond utcaegykori lepusztult részén

Átadás elõtta Vagyonkezelõ Rt.

beruházása

A fenti adatok mutatják, hogy az ön-kormányzati tulajdonban lévõ lakásokdöntõ többsége komfort nélküli, 406pedig a szükséglakások kategóriájábatartozik. A zömében kis alapterületû la-kások rossz mûszaki állapotúak. A jobblakhatási körülmények elõsegítéséértlakóház-rehabilitációs program indulta kerületben. Az Angyalföld–Újlipót-város–Vizafogó Vagyonkezelõ Rt. szer-vezésében 1998-ban lakásfelújításokkezdõdtek, a több mint félmilliárd fo-rintos kizárólag önkormányzati beru-házásból. 1999 õszén a kerületi tömbre-habilitációs program keretében a PapKároly utca 8. és 10. számú házakbanvégzett nagyszabású átalakítási mun-kák után 29 komfortos lakást adtak át.2000. szeptemberben a Pap Károly 8-ban 68 kis alapterületû komfort nélkülilakásból és egy üzlethelyiségbõl az át-alakítások befejeztével 37 összkomfor-tos lakást és két üzlethelyiséget alakí-tottak ki. A 37 lakás kivitelezése közel200 millió forintba került. A három-emeletes, körfolyosós házban a lakások34 és 101 négyzetméter közötti alapte-rületûek.

Angyalföldön végzett legutóbbi szo-ciális felmérések azt mutatják, hogy aleghátrányosabb társadalmi csoportoka Jász utcában, a Szent László utcábanés a Szabolcs utcában és környékükönélnek. A legrosszabb állapotú kerületibérlakások nagy része is ebben az öve-zetben található. A XIII. kerületben sta-tisztikailag egy lakásra 1,8 személy jut.A kerületrészek vizsgálatakor kimutat-ták, hogy erõsen különbözik a lakások-ra jutó lélekszám az Újlipótvárosban,mint például a Jász vagy a Szabolcs ut-cában. Az országban elsõk között in-dult a kerületben a Lakásért életjáradék– elõtakarékosságért lakás akció, amelyszintén az otthonhoz jutást segíti.

2000 szeptemberében a kerületi kép-viselõ-testület módosította az önkor-mányzat tulajdonában álló lakások bé-rérõl szóló rendeletét. A lakbér megál-lapításához a lakás forgalmi értékét isfigyelembe veszik. Az új lakbérrend-szert 2005-ig fokozatosan vezetik be.

A 2001. évi alaplakbérátlagosan így alakul:

A lakás Lakbérkomfortfokozata m2/Ft/hó– összkomfortos 153– komfortos 153– félkomfortos 98– komfort nélküli 67– szükséglakás 42

Az utóbbi években egyre több gon-dot okoznak a jogcím nélküli lakás-használók a kerületben. A lakástörvény2000. november 30-tól lehetõvé teszi azönkormányzatnak, hogy a tulajdoná-ban levõ lakást akár lakottan is értéke-sítse, kivéve a nyugdíjasok által béreltlakásokat. Az önkormányzat a bérlõszámára az elõvásárlási jogot továbbrais fenntartja.

Az önkormányzat lakásépítkezésbenvállalt szerepének további formájakénta Hajdú utca 3. szám alatti ingatlantönkormányzati beruházásban „szoba-bérlõk házává” történõ átalakítását ha-tározta el.

Az épület funkciója eltér a többi ön-kormányzati tulajdonú épülettõl, mivelbenne nem hagyományos bérlakásokatalakítanak ki, ezért az épületet „Fecske-ház”-nak nevezik el. Ez a név kifejeziaz épület funkcióját, és utal arra, hogya létesítendõ lakóegységek nem bérla-kások. Lakóinak kijelölése pályázatirendszer keretében történik.


A Pap Károlyutca 8.

a tömbrehabilitációelsõ eredménye

A Pap Károlyutca 10.a rekonstrukcióközben

Oktatásiés nevelési

intézményhálózat

A korszerû oktatási intézményrend-szer megteremtése a fenntartó ön-

kormányzat egyik fontos feladata. Akerületben mûködõ 65 közoktatási in-tézmény közül az önkormányzat 16óvodát, 15 általános iskolát, 5 gimnázi-umot, 1 zeneiskolát és szolgáltató in-tézményeket tart fenn. Különös gondotfordít az informatikai oktatás színvo-nalának emelésére, feltételrendszeré-nek javítására. A tanulók anyanyelvikifejezõkészségének fejlesztése, az ide-gennyelv-tanulás hatékonyságának éseredményességének növelése, vala-mint az egészséges életmódra nevelésaz oktatási koncepció fõ célkitûzéseiközött szerepelnek. A program feladat-ként határozza meg a hátrányos hely-zetû gyermekek felzárkóztatását, a te-hetséges diákok képességeinek továbbifejlesztését, valamint a fogyatékosgyermekek integrált óvodai-iskolai ne-velésének elõsegítését. A XIII. kerületolyan közoktatási rendszerrel mûkö-dik, mely több évtizedes múltból táp-lálkozó jelenre alapozó jövõt épít.

A városiasodással, iparosodással és agyári munkások letelepedésével egyidõben alakult ki és fejlõdött Angyal-föld iskolahálózata. Adametz GyulaAngyalföld címû könyvében ír az 1871-ben a Váci úton épült elemi iskoláról,amely a környékén élõ családok és azOsztrák Magyar Államvasutak dolgo-zóinak gyermekei részére létesült. Ti-zenkét évnek kellett eltelnie ahhoz,hogy ugyancsak a Váci úton a másodikelemi iskolában is megkezdõdjék a ta-nítás. Az 1884/1885-ös tanévrõl kiadottstatisztika a VI. kerülethez tartozó An-gyalföldi Vegyesiskolát 326 tanulóval em-

líti. A századfordulóhoz közeledve aziparosodás fokozódása következtébenegyre jobban benépesedett Angyalföldés ez szükségessé tette az oktatási in-tézmények létrehozását. Fõvárosi beru-házásként egy magasföldszintes ház át-alakítása után 1895 szeptemberébenadták át az öt tan- és egy tornatermesSziget utcai elemi iskolát. 1926-ban a mármeglévõ két emeletre újabb kettõt épí-tettek, így négyemeletessé bõvült.

Az általános iskola 1993-ban vette felGárdonyi Géza nevét. Több évtizedesmúltra tekint vissza a klubnapközisrendszer, amelyet 1971–1974 között kí-sérlet formájában indítottak. A francianyelvet 3. osztálytól, a matematikát 5.osztálytól oktatják magasabb óraszám-ban külön tanulócsoportban. Az alsótagozat elsõ osztályaiban az órák 30percesek. A hetvenes évektõl kezdõdõ-en nagyszámú alkotóklub és szakkörmûködik az iskolában.

A Szent László Általános Iskola 1997-ben ünnepelte fennállásának 100 évesévfordulóját. Az iskola 1897-ben kezd-te meg mûködését egy Szent László ut-cai bérházban, majd egy évvel késõbb atanulólétszám növekedése miatt az is-kola utcájában újabb bérházat vettekigénybe tanítás céljából. Ekkor márszükségessé vált egy új iskolaépület lé-tesítése, ezért az elemi iskola 1902-bena Szent László út 59–61. számú új épü-letbe költözött. A második világháborúidején bombatámadás éri az épületet, ahelyreállítási munkák alkalmával meg-építik az iskola harmadik emeletét. Je-lenleg nagyszámú szociálisan hátrá-nyos helyzetû család gyermeke tanulaz intézményben, ezért felzárkóztatásicéllal elsõtõl negyedikig kis létszámúfejlesztõ osztályokat szerveznek. Tehet-séggondozási programban a jó eredmé-nyeket felmutató diákok vesznek részt.A kerületi versenyek eredményei iga-zolják, hogy ez a törekvés nem hiába-való.

Angyalföldön, akárcsak a fõvárosmás kerületeiben Bárczy István fõváro-si polgármester iskolaépítési program-jának köszönhetõ, hogy a századfordu-lót követõen nagyszámú saját épülettelrendelkezõ iskolában kezdõdött okta-tás. Az iskolaépítési tervezet a lakás-építési program kiegészítõ részekéntszerepelt, amelynek teljes megvalósítá-sát az elsõ világháború kirobbanásaakadályozta meg.

A Dózsa György út és Lehel utca sar-kán található Ének-zenei és TestnevelésiÁltalános Iskola. Az 1911 februárjábanátadott iskola épületét külön bejárat-tokkal osztották két részre: az ArénaÚti Leány Népiskolára és a Lehel UtcaiFiú Népiskolára. 1950-ben az intéz-mény megkapta a „Fõváros legjobb is-kolája” kitüntetõ címet. 1958-as év je-lentõs dátum, ekkor indult az ének-ze-nei tagozat az intézményben. A hatva-

nas évek elején mindkét iskolábanmegkezdõdött a koedukáció. 1975-bena két intézményt egyesítették.

1991 szeptemberétõl itt a BudapestiHonvéd Sportegyesülettel közösentestnevelési tagozat mûködik. A BHSEszakemberei úszás- és tornaedzésekettartanak. Az iskola kórusa többszörvendégszerepelt külföldön. 1994-benaz iskola épülete a fõváros helyi védett-ségû értékeinek jegyzékére került.1994–2000 között a kerületi önkor-mányzat több mint 100 millió forintotfordított az épület külsõ és belsõ felújí-tására.

1910–11-ben az iskolaépítõ programmásodik ciklusában épült a Csata UtcaiÁltalános Iskola. 1911-ben a Gömb utca53-ban fiú- és leányiskola nyílt, ugyan-ebben a háztömbben az Üteg és Kartácsutcai polgári iskola is megkezdte mû-ködését. Külön fiú- és leányiskolaként


Az eredeti szépségében felújítottDózsa György úti iskola

mûködött 1965-ig, amikor létrejöttek azelsõ koedukált osztályok. 1969-benmegtörtént a Csata utcai fiúiskola és aGömb utcai leányiskola összevonásaCsata Utcai Általános Iskola néven. Et-tõl az évtõl kezdve évfolyamonkéntegy-egy testnevelési tagozatos osztályindult. Jelenleg a korábbi testneveléstagozat helyett emelt szintû testnevelésoktatás folyik. Az iskola tanulói évtize-dek óta kiemelkedõ országos sporttel-jesítményeket érnek el. Az egykori ta-nulók közül is szép számban nyertekEurópa-, illetve világbajnokságot ésolimpiai aranyat. Az egykori leányis-kolában végzett Müller Katalin és DuczaAnikó tornász, késõbb az iskola diákjavolt Ferjáncz Attila autóversenyzõ, Fábi-án László öttusázó, kerületünk díszpol-gára és Szabó József úszó. Az iskola kéttornateremmel és egy nemzetközi mér-kõzésre alkalmas sportcsarnokkal ren-delkezik.

Ugyanebben az idõben épült a Pan-nónia Utcai Községi Elemi Népiskola is. Aháromemeletes, 35 tan- és 2 tornater-mes intézményben 1911 szeptemberé-ben kezdték el a tanítást. A PannóniaUtcai Községi Polgári Fiúiskolát 1912szeptemberében nyitották meg. 1947-ben az elemi népiskola és a polgári fiú-iskola összeolvadásából jött létre a Szé-kesfõvárosi Községi Általános Fiúisko-la, 1949-ben a Pannónia Utcai Általá-nos Leányiskola. A fiúiskolát 1963-ban12 osztályos iskolává bõvítették. Az1966-1967-es tanévben végeztek az elsõgimnáziumi tanulók. A fiú- és leányis-kola 1974-es összevonásával megszûnta középfokú oktatás. Az új iskola 1200diákjával vált a kerület legnagyobb ál-talános iskolájává. Az intézmény fenn-állásának 80. évében, 1991 februárjábanvette fel a Pannónia nevet. 1996-ban né-met nemzetiségi két tannyelvû oktatásindult az egyik elsõ osztályban.

A második világháború után, a negy-venes évek végén kezdõdött meg An-

gyalföldön az általános iskolák építése.1949 õszén nyitotta meg kapuit az ak-kor Közép-Európa legmodernebb in-tézményének számító Kilián GyörgyÁltalános Iskola, hogy a munkáskerü-let hátrányos helyzetû gyermekeit ne-velje.

Az ötvenes években 18 általános is-kolában 11 886 gyermek tanult.

1951-ben létesült a Tomori Pál Elemiés Általános Iskola, az egykori „Ba-rakkiskola” jogutódjaként. A Tomoriutcában 1923-ban épült iskola rozzant,düledezõ, belül tégla, kívül faburkola-tú épület volt a Tripoliszban, a tanulókmégis barakkegyetemnek hívták.

A Tomori Pál Általános Iskolában har-mincperces órák, hosszabb szabadidõ,bevezetõ beszélgetések teszik könnyeb-bé az óvoda-iskola átmenetet. Már elsõosztálytól mindennaposak a testnevelé-si órák, a második osztálytól napi félórában idegen nyelvet oktatnak. Az 1-4.évfolyam egésznapos tanítási rendszer-ben mûködik, az ezt követõ két évbenrövidebb tanítási napokat iktatnak be.

A Hollán Ernõ Utcai XIII. Kerületi Ze-neiskola épületében mûködött 1943-tóla Goldmark Károly magán zeneiskola.A jelenlegi zeneiskola 1952-ben alakult„2. Számú Körzeti Zeneiskola” néven aFõvárosi Zeneiskola Szervezet tagisko-lájaként, majd 1968-tól lett kerületifenntartású oktatási intézmény. Azalapfokú mûvészetoktatási intézmény-ben kizárólag zenei tárgyakat taníta-nak. A zenei képzés a Hollán Ernõ ut-cai intézményben és a kerület 14 általá-nos iskolájában úgynevezett kihelye-zett tagozatokon folyik. A hangszeresoktatás egyéni, az elméleti tanítás cso-portosan történik. Az intézmény hang-versenyterme fõvárosi versenyek, or-szágos továbbképzések, szakmai be-mutatók és hangversenyek színhelye.Az iskola eredményként könyveli el anövendékmegtartó erejét, a további ze-nei tanulmányokat folytató tanulók


AzAdy Endre

Gimná-ziumban

1987szeptem-berében

kezdõdöttel

a tanítás

Csata utcaielemiiskolásokcsoport-tablója1929-bõl

magas számát, a kerületi közmûvelõ-désben betöltött szerepüket, valamint abeiskolázási és versenyeredményeket.Az önkormányzat 1998-tól kezdõdõena zeneiskola épületét teljesen felújítot-ta. 2000-ben Budapestért díjat kaptak.

A Fiastyúk utcai lakótelep egyik is-kolájaként épült 1958-ban a Fiastyúkutca 47-49. szám alatti általános iskola,amelyet a következõ évtizedekben to-vább bõvítettek. Egy évvel késõbbmegépül a Fiastyúk utca 35-37. számalatti általános iskola. A tornaterem-mel, nyelvi laboratóriummal, számítás-technikai teremmel, szabadtéri sport-pályával rendelkezõ iskolák összevo-nását a nagy fejlesztések után a gyer-meklétszám csökkenése tette szüksé-gessé. A Szivárvány és Fiastyúk iskolák-ból integrált intézmény 1999 õszén fel-vette az elhunyt kerületi díszpolgár He-gedûs Géza nevét. Programjában ki-emelt szerepet kap a mûvészeti nevelésés a természet-, illetve környezetszere-tet. Az alsó tagozatos gyermekek ké-pességfejlesztését mûvészeti nevelésselsegítik, ugyanakkor az egészségneve-lés is jelentõs helyet foglal el az iskolaiprogramban. A felsõ tagozaton emeltóraszámú nyelv- és matematikaokta-tással segítik a továbbtanulást, a 7. év-folyamtól az igényeknek megfelelõenlehetõség van második idegen nyelvoktatására.

1962 óta mûködik általános iskola aRadnóti Miklós utca 35-ben, amely1994-tõl viseli Herman Ottó természet-tudós polihisztor nevét. A környezetinevelést kiemelt feladatként kezelõ is-kolát 1999 szeptemberében felvették aKörnyezet és Természetvédelmi Okta-tóközpontok Országos Szövetségébe.Az oktatási intézményben sokéves ha-gyománya van az erdei iskolák szerve-zésének, ahol kidolgozott tanmenetszerint intenzív környezetvédelmiprogramokon vesz részt valamennyialsó és felsõ tagozatos diák. Figyelnek a

tehetséggondozásra, tanórákon kívülnagyszámú szakkört szerveznek. Az is-kola rendelkezik tanuszodával, azúszásoktatást már elsõ osztálybanmegkezdik a testnevelési órák kereté-ben.

1964-ben épült a Karikás Frigyes ut-cai Hunyadi Mátyás Általános Iskola,amelynek programja nagy hangsúlythelyez az idegen nyelvi oktatásra és amûvészeti nevelésre. Nagy hagyomá-nyú ének-zenei tagozata (1–8 osztályig)1967-tõl, angol nyelvi tagozata 1985-tõlmûködik. A tanítás a mûvészeti osztá-lyokban, iskolaotthonos formában tör-ténik, már elsõ osztálytól alkotó- és elõ-adómûvészek bevonásával. A mûvé-szetközpontú tantervbe zene-, tánc-,képzõ- és színmûvészeti képzés épülbe, amelynek célja, hogy a beiskolázás-tól kezdve e mûvészeti ágak alapján se-gítse a tanulók személyiségfejlõdését.Az iskola Aulart néven saját galériáthozott lére, ahol a tanulók alkotásaibólis rendeznek kiállításokat.

A Csángó és a Gidófalvy lakótelepekfelépülésével egy idõben készült el aTüzér utcai általános iskola, amelybe aBerzeviczy Gizella Általános Iskola költö-zött. Az iskola nagy aulája hangver-seny-, színház- és kiállítóteremkéntszolgál mind a mai napig. Hagyomá-nyosan ad otthont az „Éneklõ Ifjúság”rendszeres éves koncertjeinek, ahol be-mutatkoznak a kerületi iskolák kóru-sai. 1989-tõl olasz nyelvtagozatos osz-tályok indultak, 1993-tól pedig sport-osztály létesült az intézményben. Jelen-leg 5–8. évfolyamokon fiú és leány ké-zilabda sportosztály mûködik. A 2000.évben az iskolát átalakították a mozgá-sukban korlátozott, tolókocsival közle-kedõ gyermekek fogadására.

1979-ben adták át a Kárpát utcai la-kótelep gyermekei részére a Pannóniautcai Kék Általános Iskola épületét. A ha-gyományos nyolcosztályos iskola azalapismeretek elsajátítása mellett a hu-

mán értékek közvetítését, a népi kultú-ra ápolását is feladatának tekinti. Az al-sósok heti két órában néptáncoktatásonvesznek részt, technika órákon népikézmûves foglalkozásokkal ismerked-nek. A felsõ tagozat utolsó két évfolya-mán a fõtantárgyak tanítása emelt óra-számban és igény szerint kiscsoportosbontásban történik. Élénk sportélet,nagyszámú szakkör és klub mûködésejellemzi az iskolát.

1980-ban a Gyöngyösi utcai lakóte-lep beruházásaként épült a Gyöngyösisétányon található Számítástechnikai Ál-talános Iskola, ahol kilenc éven keresztülhagyományos tanterv szerint tanítot-tak, majd 1989-ben itt indult a kerület-ben számítástechnikai tagozat. A szak-tantárgyak oktatásában alkalmazzák aszámítástechnikát, ennek bõvítésébenlátják a jövõbeni elõrelépést. Az iskolá-ban felkészítik a diákokat a számítógépalkalmazói szintû használatára, ugyan-

akkor a tagozatos tanulókat a gondol-kodást fejlesztõ programozással ismer-tetik meg. Az iskola mögötti sportud-var és korszerû tornaterem több kerü-leti sportrendezvénynek ad otthont.

1983-ban adták át a mintegy tízezreslélekszámú Vizafogó lakótelep gyer-mekei számára épült általános iskolát,amely 1998-tól a Vizafogói Általános Is-kola nevet viseli. Az intézmény pedagó-gusai igyekeznek differenciált formá-ban, egyéni fejlesztéssel oktatni azalapismereteket. Különös gondot fordí-tanak a dyslexiás gyermekek fejleszté-sére. Felzárkóztatásuk 1–6. évfolyamonkiscsoportokban történik. Az iskolábantöbb szakkör mûködik, a diáksportkörfõként labdajátékok gyakorlására szer-vezõdött. Igény szerint lehetõség vanzenetanulásra.

1988-ban épült az Eötvös József Általá-nos Iskola a Béke–Tatai utcai lakótele-pen. Az 1999/2000-es tanévtõl kezdõ-


Eötvös József-emlékplakettaz oktatási-nevelési intézményeketmagas szinten fenntartó önkormányzatnak

dõen az 1–3. évfolyamokon kis létszá-mú fejlesztõ osztályok mûködnek. Ahagyományos tanterv mellett úgyneve-zett értékközvetítõ és képességfejlesztõalternatív program szerint tanítanakminden évfolyam egy vagy két osztá-lyában. Az iskola büszke énekkarára,akárcsak a kerületi klubokban nagy-számban sportoló diákjára.

Ma ezek az intézmények már nem ti-pikus lakótelepi iskolák, hiszen diákokérkeznek a kerület távolabbi pontjairól,a fõváros különbözõ részeirõl és vidék-rõl is.

A Váci út 57. szám alatti Általános Is-kola alapvetõen az iskoláskorú enyhe ésközépsúlyos értelmi fogyatékos, vala-mint az autista halmozottan sérültgyermekek oktatási intézménye. Szer-vezetileg az iskolához tartozik egy ér-telmi fogyatékosokat nevelõ óvodai ta-gozat is, valamint a Speciális FejlesztõCsoport autista gyermekek számára. Anyolc osztályt sikeresen elvégzõk spe-ciális szakiskolában továbbtanulhat-nak. A középsúlyos értelmi fogyatéko-sok a tanulmányok befejezése utánmunkára felkészítõ csoportba vagyszociális foglalkoztatóba kerülnek.

A Budapest–Esztergom Fõegyház-megye fenntartásában négy éve mûkö-dik a kerületben a Tamás Apostol Általá-nos Iskola. Az oktatás 1996 szeptembe-rében indult el hat évfolyammal a Viza-fogó sétányon. Az iskola jelenleg nyolcévfolyammal mûködik a Huba utcábana Salvator nõvérek rendházában. A ke-rület másik keresztény oktatási intéz-ménye a Jerikó Keresztény Humán Gim-názium, amely a Szent László Kultú-rotthonnal egy intézetet alkot.

A kerületi oktatási intézmények pe-dagógiai munkáját segíti a Karikás Fri-gyes utca 12-ben található PedagógiaiKabinet. Pszichológusok, óvodai, alsós,gyermekvédelmi szaktanácsadók éspedagógiai tanácsadók dolgoznak azállományában. Az évente megrende-

zett Módszertani Pedagógiai Napok al-kalmával mutatják be a kerületi oktatá-si intézményeket. A Pannónia utca 81-ben Nevelési Tanácsadó mûködik.

A második világháború után1949/1950-es tanévben az Üteg utcaiSchönherz Zoltán Gimnáziumbanmindössze két osztállyal kezdõdött ta-nítás. Késõbb az intézmény beolvadt aBerzsenyi Dániel Gimnáziumba, amely1952/1953-ban a Gömb utcai általánosiskolában mûködött tovább 9 osztály-lyal. Ez is kevésnek bizonyult, ekkorkezdõdött meg a tanítás a Váci úti Bo-lyai Gimnáziumban is. 1959-ben a kerü-let gimnáziumaiba 435-en iratkoztak.

Jelenleg a kerület öt gimnáziumábanfolyik középfokú oktatás. A Kárpát ut-cában található a négy- és hatévfolya-mos Berzsenyi Dániel Gimnázium,amelynek elõdjét, a német nyelvû kö-zépiskolát 1858-ban alapították. Az in-tézmény Berzsenyi Dániel nevét az1920/1921-es tanévtõl kezdõdõen vise-li. A gimnázium 1958-tól a Huba utca 7.szám alatti épületben társbérletbenmûködött a Vendéglátó Szakmunkás-képzõ Intézettel, majd 1986 õszén köl-tözött jelenlegi új épületbe, a Kárpát ut-cába. A négy évfolyamos képzésbenklasszikus humán speciális tantervû,komplex természettudományos és spe-ciális tantervû idegen nyelvi osztályok-ban oktatnak. Az 1993/1994-es tanév-ben indult a hat évfolyamos képzésûmatematikai tantervû osztály. Buda-pest Fõváros Önkormányzata a gimná-ziumnak 1996 novemberében Pro UrbeBudapest díjat adományozott. Az isko-la évtizedek óta a budapesti gimnáziu-mok élmezõnyében szerepel nemzet-közi és országos versenyek, valamintaz egyetemi és fõiskolai felvételik ered-ményeit tekintve.

A Kilián utcában 1949-ben átadottháború utáni elsõ kerületi általános is-kolában 1962-tõl kezdõdött gimnáziu-mi képzés. 1989-ben ebben az iskolá-

ban indult el újra Magyarországon anyolcosztályos középfokú képzés. Ek-kor vette fel az intézmény a NémethLászló Gimnázium nevet. Az elsõ nyolc-osztályos oktatásban részt vett 1998-ban érettségizett évfolyam az országosfelsõoktatási felvételi statisztikán a har-madik helyre jutatta a gimnáziumot. Atantárgyak oktatásánál fontosnak tart-ják a humán értékek kiemelését, a köte-lezõ latin nyelv mellett két-három élõnyelvet is tanítanak. A diákok mindenévben legfeljebb három tárgyból vizs-gát tesznek. A kétemeletes, tizenhattantermes gimnáziumban évente közelötszáz diák tanul. Az iskola tanuszodá-val rendelkezik.

A Szabó Ervin Gimnázium és Szakkö-zépiskola elõdjét, mint „a dolgozók gim-náziumát” a felnõttek számára alapí-

tották 1946-ban. Arculatát kisebb-na-gyobb változásokkal 1989-ig megtar-totta, csak ezt követõen indult meg anappali oktatás az iskolában, akkormár Szabó Ervin néven. Az iskola a Dó-zsa György úti épületbõl az Üteg utcá-ba költözött. Ugyanitt mûködik a Fel-nõttek Általános Iskolája és Gimnáziu-ma. A gimnáziumban az érettségi meg-szerzése után is folytatható tanulmányaz úgynevezett 5. évfolyamon. Az álta-lános iskolát végzettek reál és humánirányultságú osztályokban tanulhatnaktovább, a szakmunkás iskolát végzet-tek tanulmányi ideje három év.

A Váci út 61-ben speciális általánosiskolával egy épületben mûködik aKassák Lajos Gimnázium. Az épület1909–1910-ben a Bárczy-program elsõiskolaépítési ciklusában készült. Azegykori fiú és leány általános iskolákösszevonása után a Váci út 61-ben koe-dukált általános iskola kezdte meg mû-ködését, amely 12 évfolyamos iskoláváalakult át. Az iskolában 1994-tõl folyiknyolcosztályos képzés, az 1998/1999-estanévtõl kezdõdõen a gimnázium telje-sen átállt erre a formára. A nyolcosztá-lyos képzés három szakaszbantörténik. Az 5-6. évfolyam az elõkészítõszakasz, amelyben intenzív anyanyelviidegen nyelvi és matematikai képzésfolyik, a 7–10. évfolyamokon a szaktan-tárgyi oktatásra irányul a figyelem,majd a 11–12 évfolyamon az érettségivizsgához szükséges és a továbbtanu-láshoz választott tantárgyak oktatásadominál.

Az Ady Endre Gimnázium új épület-ben 1987 szeptemberében kezdte megmûködését 4 elsõ osztállyal. A fokoza-tosan bõvülõ iskolában, a kilencvenesévek elején már 16 tanulócsoportbanoktattak. Négyévfolyamos gimnázium-ként mûködött 1996-ig, majd ettõl azévtõl indult a hatévfolyamos oktatás azintézményben. Emelt óraszámban taní-tanak angol és francia nyelvet. Vala-


Kakaóparti az egyesített óvodábana Gyöngyösi sétányon

mennyi évfolyamon az idegen nyelv, amatematika és az informatika tanításadifferenciáltan, tudásszint alapján be-osztott csoportokban történik. Az isko-lában önköltséges külkereskedelmiügyintézõ tanfolyam elvégzésére vanlehetõség a 11. és 12. évfolyamon.

Az ötvenes évektõl a szülõk a techni-kumokat részesítették elõnyben a csakérettségi bizonyítványt nyújtó gimná-ziumokkal szemben. Ma is mûködik aVerebély László Erõsáramú Technikumaz Üteg utcában. Ekkor erõteljes szak-képzés indul meg a kerületben. A Bo-lyaiban megszûnt a gimnáziumi okta-tás és megnyílt a Bolyai János Híradás-technikai Szakközépiskola. A Váci úti Bán-ki Donát Ipari Szakmunkásképzõ Intézet-ben 1961-tõl kezdtek oktatni. Ugyan-csak a Váci úton nyílt meg a 21. számúKatona József Ipari Szakközépiskola ésSzakmunkásképzõ Intézet. A Móricz Zsig-mond Ipari Szakmunkásképzõ a Vág utcá-ban mûködött. A Huba utcai Dobos C.József Vendéglátó Ipari Szakközépiskola1995-ben ünnepelte alapításának 100.évfordulóját. A Váci út 89-ben találhatóa Károlyi Mihály Közgazdasági, Külkeres-kedelmi Szakközépiskola és a Jász utcábana Hajózási Szakközépiskola. A szakmun-kásképzõk és szakközépiskolák – azalantiak kivételével – fõvárosi fenntar-tásúak.

A Hajdú utcai Magyar IparszövetségOktatási Központjában (száz szakmábanrendelkezik képzési programmal) ahallgatók sikeres vizsga esetén állami-lag elismert, szakképesítést adó bizo-nyítványt kapnak. Az Oktatási Köz-pont komplexumának újonnan felépí-tett 900 m2-es szárnyában, az EurópaiGazdasági Fõiskola nyitja meg kapuját.A Fiastyúk utcában megszûnt általánosiskola helyén nyílt meg a Modern ÜzletiTudományok Fõiskolája. A Frangepán ut-cában a SZÁMALK Szakközépiskolávalegy fedél alatt mûködik a Gábor DénesFõiskola kihelyezett tagozata.

A második világháború utáni évek-ben az anyák nagyarányú munkába ál-lásával megnõtt az igény az óvodai férõ-helyek iránt. A gyermekintézményekmár nem csupán gyermekmegõrzõkéntmûködnek, céljuk a közösségi életre, aziskolára való felkészítés. 1951-ben akerületben 23 óvoda mûködött 1780 fé-rõhellyel. 1959-ben a 28 óvoda 1864 he-lye már kevésnek bizonyult. 1985-re afelvehetõ gyerekek száma 4600-raemelkedett. A lakótelepek környékénaz iskolák mellett óvodák is épültek.Az elsõ, a Lõportár Utcai Óvoda névenismert intézmény 1898–1899-ben épülta Lõportár utca és az Angyalföldi útsarkán. Két különálló, egymástól füg-getlen intézménynek készült két-kétgyermekcsoport részére. 1952-ben ös-szevonták a két óvodát és ettõl kezdvenégycsoportosként mûködött Angyal-földi Úti Óvoda néven. A hetvenesévekben a Tüzér utcai kétcsoportosóvodát, mint tagintézményt csatoltákaz Angyalföldi útihoz, ezzel az hétcso-portos lett.

Az ezredfordulón közel 2700 gyer-mek látogatja a 16. kerületi fenntartásúóvodát. Elutasított felvételi kérelemévek óta nincs. A kerületi óvodák sajá-tos pedagógiai gyakorlata, egyéni arcu-lata már az eltelt évtizedben körvona-lazódott. Mindegyik program a szemé-lyiségfejlesztést tûzi ki célul, valamen-nyi óvodában a játékot tekintik a neve-lés leghatékonyabb eszközének. Agyermek iskolai alkalmasságának elõ-készítését 3–4 éves pedagógiai folya-matban végzik, amennyiben szükségespszichológusok, szociális munkások,logopédusok mûködnek közre a felzár-kóztatásban. Több óvoda felvállalta afogyatékos gyermekek integrált neve-lését, felvételük az intézménybe szak-emberek véleményezése alapján törté-nik. Az óvodákban a gyermekek neve-lése kis létszámú csoportokban folyik,ez elõsegíti a személyre szóló differen-

ciált foglalkozást. Korszerû csoportter-mek, esztétikus berendezések, élõsar-kok, kézmûves kuckók és játékok te-szik vonzóvá az óvodai környezetet. A mozgásfejlesztõ eszközök többségetermészetes anyagokból készül. Az ön-kormányzat a kötelezõ ellátási felada-tok mellett az egészséges nevelés érde-kében évek óta finanszírozza az iskolaielõtti korosztály úszás, tartásjavító tor-na és korcsolya foglalkozásait.

Multicenter

2000 októberében korszerû Multi-centert avattak a Láng MûvelõdésiKözpontban. Az oktató-fejlesztõ számí-tógépes létesítményben a legkorsze-rûbb szoftverek segítik az iskolai kép-zés mellett az újabb ismeretek meg-

szerzését, a készségek fejlesztését ajátszva tanulás módszerével. AMulticenter kialakításánál gondoltakminden korosztályra, így a felnõttekreis. Délután és hétvégeken a lakosság isigénybe veheti a géptermeket.

A kerületi önkormányzat közel 4milliárd forintot fordít oktatásra,költségvetése kiadási részének kö-zel 40 százalékát. Az oktatási, ne-velési intézményeinek eredmé-nyes és színvonalas fenntartásáértés mûködtetéséért az önkormány-zat 2000. évben elnyerte az EötvösJózsef-emlékplakett országos ki-tüntetést.A 2000/2001-es tanévet 6726 általá-nos iskolás, köztük 782 elsõ osztá-lyos, valamint 2667 középiskolás,köztük 648 kisgimnazista kezdte el.


Számítástechnikai Általános Iskola diákjaia Multicenterben

Közmûvelõdésiintézmények,

mûvészeticsoportok,

egyesületek

A XIII. kerületi önkormányzat – az 1995-ben megfogalmazott köz-

mûvelõdési koncepció szerint: a kultu-rális élet támogatására menedzselõ-mecénás szerepet vállal, ösztönzõ, kez-deményezõ-fejlesztõ és koordináló te-vékenységet végez. Alapvetõen fontos-nak tartja a közmûvelõdési-mûvészeti-tudományos tevékenységek és szolgál-tatások meglévõ kerületi színtereinekbiztosítását, a mûvelõdési otthoni és aközmûvelõdési könyvtári hálózat meg-lévõ helyi intézményeinek a megtartá-

sát, mûködésük segítését, fejlesztését,valamint új mûvelõdési folyamatok(társadalmi, egyházi, mozgalmi) kibon-takozásának támogatását, önszervezõ-dõ egyesületek, körök, klubok, alapít-ványok létrejöttét és szabad fejlõdését.

Ma a XIII. kerület lakóit hat mûvelõ-dési otthon típusú intézmény szolgálja:az Angyalföldi József Attila Mûvelõdé-si Központ, az Angyalföldi Gyermek-és Ifjúsági Ház, az Iránytû Ifjúsági In-formációs és Tanácsadó Iroda és Vízön-tõ Pinceklubja, a Láng MûvelõdésiKözpont, az Újlipótvárosi Klub Galériaés a Szent László Kultúrotthon.

A mûvelõdési élet kezdetei a XX.század elejére nyúlnak vissza, amikor alakásnyomor enyhítésére olcsó éjjeliszállást adó, emellett kulturális felada-tot is ellátó intézményeket, úgyneve-zett népházakat létesítettek, amelyek-bõl kettõ is mûködött kerületünk terü-letén. Az egyik az Aréna (ma DózsaGyörgy) úton a 152. szám alatt, a másik

a Vág utca 12-ben. Az 1910 óta mûködõAréna úti népszállóban a szállás és ét-kezés mellett könyvtárat is fenntartot-tak. Az 1911-ben átadott Vág utcai köz-jótékonysági intézményben foglalkoz-tató mûhelyek, elõadótermek, könyv-tár és 300 fõt befogadó nagyterem isvolt, ahová már a megnyitás után be-fészkelte magát egy kis színtársulategy vidéki színész Éliás Gyula vezeté-sével. További változásairól e kötet„Színházak a feledés homályában” fe-jezetében olvashatunk.

Az Újlipótvárostól eltekintve a kétvilágháború között a kerületben kiskertes házakban élõ falusias lakosságkeveredett a gyári munkássággal. Atöbbnyire sokgyermekes családok gya-korta elképesztõ nyomorban éltek.Nem véletlen, hogy a világi és egyháziszeretetszolgálatok – Vöröskereszt,Üdvhadsereg, Gyermekbarát Mozga-lom stb. – szociális segélyakciói erreirányultak. Ugyancsak aktív befogadó-

ja volt ez a tájék a szocialista és a szak-szervezeti mozgalomnak. Ezekneknemcsak a politikai, de kulturális tevé-kenysége is jelentõs volt. Ennek megfe-lelõen a munkásmozgalmi szervezetek– szakszervezetek és pártok –, a na-gyobb üzemek kollektívái, az egyházigyülekezetek, a jótékonysági szerveze-tek és az iskolák képezték elsõsorban akulturális kezdeményezések bázisát.

Az angyalföldi gyermekbarátok kö-zös játékot, kulturális programokat,hûvösvölgyi kirándulásokat szervez-tek a legszegényebb gyerekek számára.A Mohács utca 6. szám alatt a szociál-demokrata párt angyalföldi nõaktíváiis besegítettek a szervezésbe. A Kere-kes utcában mûködõ gyermekbarátcsoport Mátyásföldön üdültette a gye-rekeket. Ugyanitt mûködött a Szállító-munkások Szakszervezetének klubhá-za, ahol a híres Kültelki Remény Dal-kör tartotta próbáit. Ezt a kórust a Hu-ba utca 20. szám alatt alapították, ké-


Amatõr színjátszók 1930-ban,a Noszty fiú esete Tóth Marival címû darab elõadása alkalmából A Kültelki Munkásdalárda 1909-ben

sõbb költözött át a Kerekes utcába. Je-lentõségét mutatja a sok elismerés, díj,amelyeket a különbözõ fesztiválokonszerzett, valamint erre utal a zeneaka-démiai bemutatkozás ténye is. A felnõttdalosok mellett ugyanitt megszervez-ték a gyermekbarátok gyerekkórusátis, amely városszerte ismertté vált. A Remény Dalkör 1960-ig mûködött.

Más szakmák szakszervezeteinekbefizetõhelyiségei is elláttak kulturálisfeladatokat. A Vasas-szakszervezet be-fizetõhelyén a Váci út 97. számú épületelsõ emeletén például könyvtár, újság-olvasó várta a tagokat és a kulturálisprogramok – felolvasóestek, mûkedve-lõ csoportok mûsorai, ismeretterjesztõelõadások – színhelyeként is szolgált.

Az angyalföldi kulturális élet sajátosszínfoltját képezte a munkások mû-vésziskolája, amely a Váci út elején mû-ködött az 1920-as években. Podolini-Volkmann Artúr festõmûvész vezeté-

sével ismerkedhettek itt a képzõmûvé-szet alapjaival a környezõ gyárak ésüzemek fiataljai.

A magyar irodalmi és képzõmûvé-szeti avantgárd kiemelkedõ alakja,Kassák Lajos vezetésével az Újlipótvá-rosban mûködött az irányzat egyik leg-jelentõsebb mûhelye. 1915 és 1927 kö-zött a Sziget (ma Radnóti Miklós) utca16. elsõ emeletén, majd a Visegrádi ut-cában az õ irányításával szerkesztettéka Tett, a Ma, a 2x2=4, a Dokumentum,majd a Munka, valamint az Alkotás cí-mû avantgárd irodalmi és képzõmûvé-szeti folyóiratokat. A Visegrádi utca 15.szám alatt az egyik szobából kiállítóter-met rendeztek be.

Az iskolákkal együttmûködve a ke-rületi egyházi közösségek –cserkészek, legény- és leányegyletek,mûkedvelõ csoportok, kultúrkörök –különösen a nagyobb ünnepekhezkapcsolódva, illetve vasárnapokon

rendszeresen szerveztek mûsoros ösz-szejöveteleket, ismeretterjesztõ prog-ramokat, kirándulásokat. E közössé-gek erejét bizonyítja, hogy már létrejöt-tüktõl fogva a hit erejével ideigleneshelyszíneken is folytattak kulturális te-vékenységet. A Tripolisznak nevezettterületen 1923-ban megalakult egyház-község elõdje. A Hóvirág Kisegítõ Ká-polna Egyesület például a Szent Mi-hály-templom és plébánia megépítéseelõtt a Tomori úti barakkiskolában te-vékenykedett. A Budapest–Lipótvá-ros–Lõportár-dûlõi Római KatolikusEgyházközség elõdje a Jézus Szíveegyházközség 1920-tól 1933-ig azÁrpád-házi Szent Margit-templom ésplébánia megépítéséig a Pannónia ut-cai iskola alagsorában kialakított ká-polnában mûködött. A Vizafogói SzentMárton-templom és plébánia gyüleke-zete az 1930-as évek elejétõl kezdve aközeli elemi iskola tornatermében, ké-

sõbb a Frangepán utca 4. alatt nyitottkápolnában, egy vendéglõben, majdújra a kápolnában kényszerült tartaniösszejöveteleit, egészen a Váci út 91/Bszám alatti 1986-ban felépült templomátadásáig. Ugyancsak kitartásra voltszükségük azoknak a protestáns hí-veknek, akik a majdani Pozsonyi útireformátus, vagy a Kassák Lajos utcaievangélikus gyülekezet elõdeiként te-vékenykedtek.

LángMûvelõdési Központ

Már a két világháború közötti idõszak-ban igen jelentõs kulturális és sportéletfolyt az olyan nagyüzemekben, mint aLáng Gépgyár. Tulajdonosa, LángGusztáv különösen nagy hangsúlytfektetett a dolgozók szociális éskuturális ellátásának támogatására.


A fõváros elsõ nyilvános könyvtára a Vág utcában Sokoldalú kulturális élethelyszíneként ismert

Láng Mûvelõdési Központ

A gyárban a több szakosztályban – bi-liárd, bridzs, fotó, turista és mûked-velõ – mûködõ tisztviselõi sportkörmár az 1930-as években tornaterem-mel, sportpályával is rendelkezett,próbahelyet biztosítottak a színjátszócsoport és az 1929-ben alakult Tisztvi-selõi Dalkör számára is. Így jött létre aLáng Kultúrház, amelynek elsõ házna-gya Rózsa Béla lett. Az 1940-es évekelején alakult szimfonikus zenekarhangszereit a gyár saját költségén vá-sárolta meg, ugyanígy gyári költségengyarapodott a tekintélyes mûszakikönyvtár állománya is. A háború utána ház vezetése a szakszervezeti bizott-ság hatáskörébe került. 1949-ben mû-velõdési otthonná nyilvánították.1958-tól szakmai képzõ- és továbbkép-zõ tanfolyamokat is szerveztek a mármeglévõ szabadidõs programok mel-lett. Beindult a Dolgozók Általános Is-kolája és a gyár nõdolgozói részére aNõk Akadémiája. A Láng Kultúrház-ban folyó pezsgõ kulturális élet hama-rosan szükségessé tette a ház kibõvíté-sét. 1968–70 között a SZOT, a Vasas-szakszervezet és a gyár dolgozóinakösszefogásával a régi épület mellé egyúj háromemeletes komplexumot épí-tettek színházteremmel, kiállítótérrelés szakköri szobákkal. Ettõl kezdveLáng Mûvelõdési Központ néven mû-ködött és nemcsak a gyár dolgozóitszolgálta, hanem a kerület lakosságá-nak is színvonalas és változatos szóra-kozási lehetõségeket kínált. Ezek közülmindenképpen meg kell említenünkaz irodalmi, földrajzi és zenei munkás-akadémiai elõadás-sorozatokat, vala-mint az Irodalmi Klubot, ahol többekközött Illyés Gyula, Fejes Endre vagySimon István és több neves színmû-vész is szerepelt meghívottként. A het-venes években népszerû volt még aRöpülj Páva televíziós vetélkedõbõl is-mert Vass Lajos vezette Láng Leánykó-rus, a különbözõ klubok – nyugdíjas-,

fotó-, bélyeggyûjtõ, filmklub – és azirodalmi színpad.

Az 1980-as évek közepétõl kezdve aLáng Gyár szanálása miatt veszélybekerült a Láng Mûvelõdési Központ lé-te. Végül 1993-ban a házban mûködõcivil szervezetekbõl megalakult az An-gyalföldi Láng Mûvelõdési KözpontKözmûvelõdési Egyesület, amelyet hi-vatalosan is az intézmény fenntartója-ként és mûködtetõjeként jegyeztek be.1997-tõl a ház épülete a hozzátartozóingatlannal együtt a XIII. kerületi ön-kormányzat tulajdonába került, amelya mûködtetõvel üzemeltetési szerzõ-dést kötött. Így adhat ma a ház tovább-ra is otthont több klubnak, egyesület-nek, mûvészeti csoportnak és rendez-vénynek, amelyek ma már nem csupána kerület, de esetenként az egész fõvá-ros érdeklõdését is felkeltik.

A Keil Ernõ Fúvószenei Egyesületelõdje az 1926-ban alakult Ganz-gyáricserkészzenekar volt. A ma negyventa-gú zenekar színes repertoárja a legran-gosabb külföldi koncerteken is nagy si-kert arat.

Ugyancsak szép eredményeketmondhat magáénak a Baráz József ve-zette Stella kórus, amely többek közötta Vatikánban II. János Pál pápának isbemutatkozhatott.

Harminc éve mûködik a mûvelõdésiközpontban a Rovartani EszperantóCsoport, amely eredetileg egy húszta-gú rovarász társaságból alakultFabulya Pál vezetésével. Évente meg-tartott programjaik közé tartozik pél-dául a március eleji Téltemetõ-tavasz-váró mulatság, a játékos Lovagi tornaés a Mikulás-túra.

Az ország legnagyobb terepasztalá-val rendelkezõ Láng Vasútmodellezõés Modulépítõ Egyesület a szombaton-kénti börzén és a helyben évenkéntmegrendezett Vasútmodellezõ Kiállítá-son, valamint a vidéken, sõt külföldönbemutatott kiállításain sok érdeklõdõt

ismertet meg a modellezés szépségei-vel.

A sokféle civil csoportosulás közöttvan a Természetjárók Klubja, a SakkKlub, a Délszláv Klub, az önismeret el-mélyítését, az önmegvalósítást, a testilelki harmónia megteremtését segítõKozmikus Baráti Társaság, Természet-gyógyász Klub, illetve a MisztériumokBaráti Társasága Kultúrtörténeti Egye-sület.

A nyugdíjas korosztály számára aklubokon kívül táncos mulatságokat,karácsonyi ünnepséget is rendeznek éshelyet adnak az országos szervezésûNyugdíjas Ki Mit Tud? amatõr mûvé-szeinek bemutatkozására.

A ház falai között a már említette-ken kívül is több amatõr mûvészeticsoport dolgozik, például a LángNyugdíjas Férfikórus, a DalszínházMûvészbarát Egyesület vagy az An-gyalföldi Tini Színpad és SzíniiskolaAlapítvány.

József AttilaMûvelõdési Központ

Az 1938-ban megalakult XIII. kerület-ben az Országos TársadalombiztosításiIntézet (OTI) szociális kislakásépítésiakciója keretében területi kultúrházat isterveztek az ideköltözõ munkások szá-mára.

Horváth Szabolcs tervei alapján1939-ben kezdték meg az építkezést,amely a háború miatt félbeszakadt ésvégül 1949 decemberében fejezõdöttbe. A kezdetben Rákosi Mátyás nevétviselõ kultúrházban a visszaemlékezé-sek, a korabeli fotók és újságcikkek ta-núsága szerint is pezsgett az élet: „akönyvtár olvasóterme és a klubszobák töl-tötték be az esti találkozóhely szerepét;munkaidõ után öregek és fiatalok a sakko-zók, pingpongozók, repülõmodellezõk,szobrászok, festõk, táncosok, színjátszókszakköreiben, az asszonyok a kertészeti ésszabás-varrás-tanfolyamokon, az apróságok


Családi Nap a József Attila Mûvelõdési Központ elõtt

a mesedélutánokon és bábelõadásokon ke-resték és találták meg szórakozásukat”.1956 után a kultúrház József Attila ne-vét vette fel és ma is ezt viseli.

A mûvelõdési központ életében azegyik legfontosabb helyet foglalja el atöbb évtizede mûködõ Moholy-NagyLászló Képzõ- és Iparmûvészeti Stúdió,amely a meglévõ csoportok hagyomá-nyos tevékenységére építve 1976-banalakult rajz és festészet, grafika, szob-rász, faszobrász, textil, kerámia, tûzzo-mánc és ötvös csoportokkal, komplexmûvészeti oktatással, neves mûvészekvezetésével. A stúdió megalakulása ótahagyományosan minden évad végénközös kiálllításon mutatja be a tanfo-lyamokon résztvevõk legjobb munkáit.A stúdió szakemberei a mûvelõdési házvezetésével együttmûködve 1996 ótaminden évben meghirdeti a Kárpát Me-

dencei Gyermekrajz Fesztivált, amelynevének megfelelõen egyaránt szolgál-ja az országhatáron belüli és túli gyer-mekek vizuális nevelését.

Az intézmény másik igen népszerûprogramcsoportját képezik a táncosfoglalkozások, tanfolyamok és klubok.Ezeknek fõ szervezõje a ház fennállásaóta itt tevékenykedõ Koltai Ottó. Az ál-tala kialakított képzési rendszerben akülönbözõ szintû tanfolyamokontöbbezren tanulták meg a különbözõtársastáncokat és az alkalomhoz illõ vi-selkedést. Az 1991-ben alakult Mem-phis Verseny- és Divattáncklub tagjaiévek óta sikeresen szerepelnek a külön-bözõ versenyeken. Az utóbbi évekbena harminc-negyvenéves korosztály kö-rében is egyre népszerûbb a tánctanu-lás, így Ottó bácsi tánciskolája több cso-porttal is mûködik.

A környéken lakó családok körébenközkedveltek az ingyenes hétvégi csa-ládi programok. Ennek keretében kéz-mûves foglalkozásokkal, Hancúrkajátszóházzal és mûsorral várják a gye-rekeket és szüleiket. Az intézményalaptevékenységének gerincét képez-ték évtizedeken keresztül az úgyneve-zett közhasznú tanfolyamok – nyelv,gyors- és gépíró, számítógépes szö-vegszerkesztõ, szabás-varrás, virágkö-tõ, gyermek és nõi torna, balett, nép-tánc, jóga, karate stb. –, amelyek közüljó néhányra ma is igény mutatkozik.Ugyancsak kezdettõl fogva népszerû-ségnek örvendtek a különbözõ klu-bok.

Az itt alakult ifjúsági klub 1967-tõlDagály Ifjúsági Klub néven mûködöttkét évtizeden keresztül. Késõbb a Da-gály utcai épület lett a kerületi Úttörõ-

ház, majd Ifjúsági- és Gyermekház ott-hona.

Az 1969-ben a mûvelõdési házbanalapított Helytörténeti Klub eredmé-nyességét bizonyítja az önálló Angyal-földi Helytörténeti Gyûjtemény meg-nyitása 1985-ben, a Váci út 50-ben.

A nyugdíjas korosztály is bõven vá-logathatott és válogathat ma is a háznekik ajánlott programjai közül. Évti-zedek óta népszerû a Bélyeggyûjtõ ésNyugdíjas Kártya Klub. A Gyertya-fénykeringõ Klub rendezvényei közülkülönösen a vasárnap délutáni zenéstáncos programok és a kirándulások aleglátogatottabbak. A kéthetente tartottNyugdíjas Teaházban a vidám beszél-getésen kívül ismeretterjesztõ és azidõskor problémáival foglalkozó elõ-adásokat is hallgathatnak az idõseb-bek.


Könyvkölcsönzés a Mosoly utcai könyvtár jogelõdjében, a József AttilaMûvelõdési Ház épületében az egykori 19. Számú Szabó Ervin Könyvtárban

Óvodai életkép

A mûvelõdési házban 1991 óta mû-ködik az Angyalföldi Általános Képzé-si Központ, amely a munkanélküliekátképzésével és az iskolán kívüli fel-nõttképzéssel foglalkozik évente 15-20különbözõ hagyományos – kazánfûtõ,kazángépész, autó- és autóvillamossá-gi szerelõ, karosszéria-lakatos, targon-cavezetõ, hegesztõ, személy- és va-gyonõr, virágkötõ – szakmákban indí-tott tanfolyamain. A képzés színvonalanemcsak az angyalföldiek, hanem máskerületek lakóinak körében is népsze-rûvé tette az iskolát. Ugyanitt mûkö-dik a Pályakezdõ Fiatalok Esély Ala-pítványa Kézmûves és SzolgáltatóSzakiskolája angyalföldi tagozata,mely iskolaszocializációs problémák-kal küszködõ 16–22 év közötti fiatalokrészére nyújt képzést tûzzománcozottdísztárgy készítõ, fazekas, virágkötõ,dajka, ABC eladó és parkgondozószakmákban. 1997-tõl a mûvelõdésiház már 3 éves egyetemi és 2 évesposztgraduális képzést is szervez mû-velõdési és felnõttképzési menedzserszakon a Debreceni Kossuth Lajos Tu-dományegyetem kihelyezett konzultá-ciós központjaként. Ugyancsak 1997-tõl indult a Moholy-Nagy László Mul-timédia Egyesülettel együttmûködve afilmes szakma által is elismert közép-fokú és emeltszintû mozgóképgyártó,az elektronikus grafikus, valamint a te-levíziós mûsorvezetõ-szerkesztõripor-teri képzés.

A legmagasabb igényeket is kielégítõszínházterem az intézmény ötvenévesfennállása óta nagyon sok elõadásnak,rendezvénynek adott helyet. Az elsõéveket az üzemi színjátszók, majd a hi-vatásos mûvészek esztrádmûsorai tet-ték emlékezetessé. Az utóbbi évtize-dekben sorra felléptek itt a leghíresebbmagyar és külföldi színházi és opera-társulatok, zenekarok, táncegyüttesekés szólisták. A kerületi kisebbségi ön-kormányzatok immár három esztende-

je itt rendezik közös kulturális mûsoru-kat, de önálló mûsoros estjeiket is. AXIII. kerületi önkormányzat, a környékiskolái, valamint számos budapesti in-tézmény rendezvényeinek is rendsze-resen otthont ad a mûvelõdési köz-pont.

Az elmúlt öt évben a ház vezetése azönkormányzat támogatásával olyanhagyományteremtõ kulturális progra-mok meghonosítására is törekedett,melyek a lakosság kerülethez való kö-tõdését, a helyi értékek ápolását, ill-letve a civil szervezõdések erõsödésétsegítik elõ. Ezek közé tartoznak az An-gyalföldi József Attila Napok, az An-gyalföldi Õsz, a Közbiztonsági ésEgészségmegõrzési Napok rendezvé-nyei. A közös ünneplések hagyomá-nyait szolgálják a kalendáriumhoz kö-tõdõ nagyrendezvények, mint a SzentMihály-napi búcsú, a farsangi, szüretiés Stefánia-bálok.

AngyalföldiGyermek- és Ifjúsági Ház

Az önkormányzati fenntartású intéz-mény jogelõdje Kultúrházban alakultifjúsági klub, késõbb úttörõház volt. Azifjúsági ház épületét 1995-ben az ön-kormányzat felújította és kibõvítette. ADagály utca 15/A alatti Dagály IfjúságiKlub az 1960-as évek végétõl új lendü-letet kapott klubmozgalom egyik bu-dapesti fellegvára volt. Többek közöttitt mûködött az elsõ rendszeresen tar-tott fõvárosi táncházak egyike is. A hat-vanas évektõl a környéken nagy szám-ban lakó görögök számára is ebben azintézményben szerveztek kulturálisprogramokat és táncházat. A mintegyhárom évtizedig úttörõházként funkci-onáló épületben a gyermek és ifjúságikorosztály számára sokféle tartalmasszabadidõ-eltöltési lehetõséget nyújtot-tak.

Ma a ház programját a hagyomá-nyok és az építészeti adottságok hatá-rozzák meg. Sokszínû zenés, táncosrendezvények szervezését, valamint anéphagyományok ápolását tekintik el-sõdleges feladatuknak. Az angyalföldiVadvirág és Vadrózsa együttesek 1978óta mûködnek szép hazai és külföldisikerrel. Az együttesben korcsoportokszerint foglalkoznak a gyerekekkel.Ugyancsak több csoportban sajátíthatóel az akrobatikus rock and roll, vala-mint az indiai és a flamenco táncok. Ittfolyik a társastáncoktatók A és B kate-góriás továbbképzése is. Az épületbenezen kívül balett-társulat is mûködik.

Népszerû még a karatetanfolyam ésa repülõmodellezõ klub. A kézmûvesmûhelyben fazekas, tûzzománc ésajándékkészítõ tanfolyamon vehetnekrészt az érdeklõdõk. A rendszeres cso-portok mellett változatos programokatkínálnak a kerület óvodás és iskolás

csoportjai részére. Színházi sorozataik-ban elsõsorban színvonalas vidéki és fi-atal társulatok lépnek fel. A családi va-sárnapok meseelõadásai után a gyer-mekek a szülõkkel közösen kézmûvesfoglalkozásokon készíthetik el a törté-netben szereplõ tárgyakat. Az intéz-mény helyet adott a Diákönkormány-zati Klubnak, a Darts Klubnak, az An-gyalföldi Ifjúsági Klubnak és az An-gyalföldi Nagycsaládosok Egyesületeösszejöveteleinek is. A „Törjük együttfejünket” korrepetáló és házifeladat-készítõ mûhely általános és középisko-lás tanulóknak nyújt hathatós segítsé-get a tanulmányi nehézségek megoldá-sában.

A ház saját hagyományteremtõ ren-dezvényeit is évrõl évre nagy sikerrelszervezi. Ezek közé tartozik azAngyalföldi Utcabál, a Gyermeknap, aDiákfesztivál, valamint a NemzetköziBetlehemes Találkozó.


Gyermekek fürdõzneka Margitszigeti

Napközis Táborban

Iránytû IfjúságiInformációs és Tanácsadó Iroda

és Vízöntõ Pinceklubja

A Pannónia utca 34. szám alatti Irány-tû iroda olyan humánszolgáltató speci-ális közmûvelõdési intézmény, amelyingyenes szolgáltatást nyújt a fiatalokés a felnõtt lakosság számára minden-napi problémáik megoldására. Tevé-kenységi körébe tartozik a lakosságiszolgáltatásokkal és kulturális progra-mokkal kapcsolatos közérdekû ismere-tek, utazási és turisztikai információknyújtása, valamint hivatalos ügyinté-zésben való tanácsadás, segítségnyúj-tás. Az irodában szakemberek segítsé-gével rendszeres egyéni segítségnyúj-tás, egészségügyi és mentálhigiénésszaktanácsadás folyik. Az iroda min-den évben sikeresen szervezi meg azúgynevezett életmódnapot. A Salgó-tarjánban 1996 óta évente rendezettOrszágos Mentálhigiénés Módszervá-sáraival országos elismerést szerzett.Telephelyén 1993 óta a Váci út 50-benmûködõ Vízöntõ Pinceklubban men-tálhigiénés és hagyományos közmûve-lõdési programok várják az érdeklõdõ-ket. Legsikeresebbek a személyiségfej-lesztõ tréningek, önismereti csoportok,a rekreációs és mozgásos programok.

Szent LászlóKultúrház

Az Angyalföldi Szent László plébániaészaki területén 1940-ben alakult egy újegyházközség, amelynek Kisegítõ Ká-polna Egyesülete 1941-ben kezdett atemplom-plébánia mellett egy kultúr-ház építésébe is. A háború miattBrestyánszky Tibor építészmérnök ter-vei csak részben valósulhattak meg:csupán a kultúrház készült el, melynekszükségbõl a felsõ szintjét alakították

kápolnává. A Szent László Kultúrház-ban igen aktív tevékenység folyt, azon-ban a negyvenes évek végétõl meg-szüntették mûködését és az épületet azOrszágos Széchényi Könyvtár raktára-ként használták. A kultúrotthon csak1989-tõl mûködik újra, elõször eredetihelyén, majd immár az Országbíró ut-cában a Jerikó Keresztény HumánGimnáziummal egy épületben, s aSzent László út 135-ben és a HegedûsGyula u. 97/C alatt. Specialitásai közétartoznak a látássérültek számára szer-vezett kulturális, valamint a mentálhi-giénés programok.

ÚjlipótvárosiKlub-Galéria

Az intézmény a Tátra és Radnóti Mik-lós utca sarkán (Tátra utca 20/B) 1994decemberében nyílt meg. Folyamato-san rendez kiállításokat a kerületbenélõ mintegy 220 képzõ- és iparmûvész.A kiállított mûtárgyak értékesítésévelis foglalkozik. Tárlatain a kerületi mû-vészek mellett külföldi mûvészek is be-mutatkoztak. A galéria külsõ helyszí-neken is szervez kiállításokat a polgár-mesteri hivatal Folyosó Galériájában, aMargitszigeti Thermál Szállóban és aJózsef Attila Színházban. Klubhelyisé-ge és kávéháza kulturált találkozóhely.Itt mûködik a XIII. Kerületi Képzõ- ésIparmûvészek Egyesülete (KIPE 13),amely az önkormányzat támogatásávalreprezentatív katalógust jelentetettmeg kerületi mûvészek bemutatására.Más civil szervezetek is szívesen hasz-nálják az intézményt. A Klub-Galéria1998-tól saját képzõmûvészeti és iro-dalmi folyóiratot ad ki, a lapszámokbemutatásához kapcsolódva pedig Sa-rokház-délutánokat tart. A kávéházbana látogatók napilapokat, mûvészeti éskulturális folyóiratokat olvashatnak.

Civil szervezetek,alapítványok,egyesületek

Az alulról kezdeményezett civilmozgalmak, szervezõdések kiala-

kulása a XX. század elsõ felére tehetõ.Politikai pártok, érdekvédelmi szerve-zetek, egyházi és világi jótékonysági éskulturális egyletek létrejöttének és vi-rágzásának idõszaka ez. A II. világhá-borút követõen a civil szervezeteknagy része feloszlott, a politikai pártokegy kivételével megszûntek. Elsõsor-ban a felülrõl szervezett közösségekmûködésére volt lehetõség. A hatvanasévek végétõl fellendülõ klubmozgalomaz elõzményeket jelentette, az 1989-esrendszerváltás pedig a lehetõséget adtameg az új civil és politikai szervezõdé-sek széles palettájának kialakulásához.

Megindult a társadalmi, vallási ésmozgalmi (kisebbségi, politikai) kultu-rális tevékenység. 1994-ben már 11 kul-turális egyesület és 32 kulturális alapít-

vány mûködött kerületi székhellyel.Napjainkban mind az alapítványok,mind az egyesületek száma meghalad-ja az ötvenet. A legtöbb közülük kultu-rális jellegû. Kerületi mûvelõdési intéz-mény mûvészeti csoportja, együttese,alkotóköre szívesen választja ezt amûködési formát.

A karitatív, illetve érdekvédelmi ésrészben kulturális tevékenységet folyta-tó egyesületek, alapítványok száma je-lenleg 19. Vannak közöttük országosszervezetek (pl. Vöröskereszt, Lakás-bérlõk Egyesülete stb.) kerületi csoport-jai és olyan helyi szervezõdésû csopor-tok is, mint például az AngyalföldértEgyesület, az Angyalföldi SzociálisEgyesület, a BATÁR Árpád Hídi Lakás-tulajdonosok Baráti Társasága, vagy aHallássérültek Kultúrájáért Alapítvány.

Kisebb számban találunk politikaimozgalmakhoz, illetve pártokhoz kap-csolódó kulturális tevékenységet isfolytató egyesületeket, szervezeteket.Öt civil szervezet tekinti fõ célkitûzé-sének a környezet védelmét, illetve ter-mészetbarát és sportprogramok szer-vezését.


Deák Ferenc (Bamba) abszolút gólrekorder emléktáblájának avatóján

Hagyományoka múltból,

hagyományoka jövõnek

Hagyománynak tekintjük mindazo-kat a nemzedékrõl nemzedékre

szálló szokásokat, mentalitást, viselke-dést, amelyek kifelé meghatározzákegy közösség, jelen esetben a kerület la-kosságának jellegét. Mivel ez a mind-össze alig több mint hatvan éve egysé-ges közigazgatási terület, hagyományaisem egységesek, hanem a kerületen be-lüli kisebb kerületrészekhez, társadalmicsoportokhoz kötõdnek.

A legnagyobb, legrégibb és különbö-zõ helyekrõl idevándorolt lakossága el-lenére is talán legegységesebb kerület-rész Angyalföld, amelynek neve alattgyakran (egyébként hibásan!) az egészkerületet értik. Mindenesetre éppenAngyalföld határozta meg hosszú idõnát leginkább a kerület jellegét. A XX.század elején Angyalföld elsõsorbanrohamosan fejlõdõ gyáriparáról, a sok-féle származású és nyelvû betelepülõ-rõl, de leginkább a szegénységrõl és abûnözésrõl volt híres. A sajátos angyal-földi jassznyelv a magyar, német ésszláv nyelvek keveredésébõl született.Érthetetlenségét használták fel az ittélõ bûnözõk, mikor az alvilág nyelvévétették. Ugyancsak jellegzetes volt eb-ben az idõszakban az angyalföldi férfi-ak hamburgi hajóácsokéra emlékeztetõ

viselete, amelyet Adametz Gyula, ke-rületünk krónikása szemtanúként ígyírt le: „Ruhaanyaga bársonyszövet volt,hétköznap barna, ünnepen fekete színû. A kabát rövid és duplasoros gombozatú,erõs kihajtással a nyaknál, rávarrott zsebek-kel. Az ing rávarrott nyakú, sokszor kézi-munkázott, esetleg Petõfi-gallérral. Nyak-kendõjük nagy és csokorrakötött volt. Büsz-kén sétáltak az úton, gomblyukban azelmaradhatalan virággal, fejükön a jellegze-tes stesszerrel, magas keménykalappal, idõ-sebbjei nagyszélû, úgynevezett Lasalle-kalappal. Ez a jassztípus az 1910-es évek-ben kiveszett.”

A munkásokból és kistisztviselõkbõlálló lakosság nehéz anyagi körülmé-nyek között is megpróbált rendezett,erkölcsös életet élni. Az egyházi ünne-peket fõként családi körben ülték meg,de még itt a nagyvárosban is adódtakolyan alkalmak, amikor nagyobb kö-zösség ünnepelt együtt. Ilyenek voltaka templombúcsúk és körmenetek, ame-lyek közül különösen a Huba utcai kar-melita templomé emelkedett ki. Nem-csak Angyalföld, hanem az egész fõvá-ros lakossága kíváncsi volt az 1910-esévekben a Margit-szigeten rendezettpünkösdi királyválasztásra.

Õsszel itt sem maradhattak el a vá-rosszerte népszerû szüreti felvonulá-sok és mulatságok. A legnagyobb ven-déglõk és sörgyárak szüret idején min-den évben hatalmas felvonulásokkalünnepelték meg ezt a vidám eseményt.Lovas legények járták az utcákat árva-lányhajas kalapban, lobogó ingbe, ga-tyába öltözve, vidám rezesbandával ésjókedvû, magyaros ruhába öltözött le-gényekkel, lányokkal toborozták az el-jövendõ szombati vagy vasárnapi szü-reti mulatság vendégseregét.

Angyalföldön karácsonykor még az1930-as években is gyerekekbõl állóbetlehemezõ gyerekek jártak házrólházra. A katolikus és református cser-

készfiúk külön-külön betlehemes cso-portokat alkottak. Elõfordult, hogy egykis zsebpénz reményében a vendéglõ-ket és a gazdagabb belvárosi bérháza-kat is végiglátogatták. A nehéz sorsúcsaládok összetartását jellemzi, hogykarácsony táján közös összefogással ci-põt, meleg ruhát juttattak a rászorulógyerekeknek. Angyalföldön hagyo-mány volt, hogy a kocsmai asztaltársa-ságok önsegélyzõ egyletei is igyekez-tek a legjobban rászoruló tagjaikonvagy a környezetükben lévõ nehéz sor-sú ismerõs családokon segíteni a kará-csonyi ünnep közeledtével.

A gyárakban dolgozó szervezettmunkásság és a baloldali értelmiségmár a két világháború között hagyo-mánnyá tette a május elseje megünnep-lését. A II. világháború után aztán ép-pen ez lett az egyik legnagyobb népün-nepéllyel járó állami ünnepnap. A má-jus 1-jei felvonuláson és az azt követõmajálison szinte mindenki családostólrészt vett. Ugyancsak ebben az idõ-szakban lett hagyománnyá az anyáknapja, a nõnap, a gyermeknap és amozgalmi ünnepek megtartása, amelya vallási ünnepek háttérbe szorulásávaljárt együtt.

A rendszerváltozás után a kerületvezetése a mûvelõdési intézményekkelegyütt olyan hagyományteremtõ kerü-leti rendezvényeket honosított meg,amelyek évrõl évre nagyobb tömegeketmozgatva a kulturált szórakozás mel-lett az állampolgárok lakóhelyhez valókötõdését is elõsegítik. Már közkedvelthagyománnyá váltak például a XIII.Kerületi Napok, a Civil SzervezetekNapja, a József Attila-napok, az An-gyalföldi Õsz, a Szent Mihály-napi bú-csú, az Angyalföldi Utcabál, a VidámUdvari Elõadások, a Nemzetközi Betle-hemes Találkozó, a Mikulás-ünnepség,az iskolák kórusainak karácsonyitemplomi koncertjei.


Margitszigeticsendélet

tott, elpusztult szobrok és emléktáblákszáma összesen mintegy 50.

A szobrok és emlékmûvek néhányjellemzõ helyszínen koncentráltan je-lennek meg a kerületben. Kiemelt terü-letnek számít ebbõl a szempontból aMargitsziget, ahol az értékes építészetiemlékek mellett több mint 60 szobor-ban is gyönyörködhet az odalátogató.

A középkorból maradt fenn példáulaz 1930-32-ben Lux Kálmán terveialapján újjáépített XII. századi margit-szigeti premontrei Szent Mihály kápol-na, a bejárat fölött elhelyezett, patró-nust ábrázoló dombormûvel. A temp-lomtól délre találjuk a domonkos apá-cák XIII., illetve XV. századi építésûSzûz Mária-templomának és kolostorá-nak maradványait. A XIV. századi fe-rences Szent Klára-templom falait1796-ban József nádor villájába foglal-ták. A villát 1949-ben lebontották, ígyma az eredeti maradványokat láthat-juk: a templom oromfalát, a karzatravezetõ ajtónyílást és a toronyban a kar-zatra vezetõ csigalépcsõ egy részét.

A Margitsziget egyik jellegzetes épít-ménye a Víztorony, amely ZielinszkySzilárd és Ray Dezsõ tervei alapján 1911-ben épült. A Nemzeti Sportuszodát 1930és 1935 között építették az elsõ újkoriathéni olimpia kétszeres úszóbajnoka,Hajós Alfréd tervei szerint. Az elõcsar-nokban elhelyezett márványtábla amagyar úszó- és vízilabdasport olimpi-ai bajnokainak névsorát és eredménye-it tünteti fel. Budapest egyik legna-gyobb és legszebb fürdõintézménye amintegy hetvenezer m2-en elterülõ pá-zsitos díszkertekkel és szobrokkal ékesPalatinus Strandfürdõ központi épüle-tét 1937-ben Janáky István építette.Elõtte Guilleaume francia mûvész Nõiakt címû szobra áll.

A sziget északi végén lévõ sziklaker-tet – amelynek vízmedencéit a Margit-forrás vize táplálja – több nevezetesszobor is díszíti, így Csikász Imre Ülõ

lány és Ligeti Miklós Rákászfiú címûalkotása, amelyeket a II. világháborúutáni években helyeztek ide. A közel-ben található a Zenélõkút, amely pon-tos mása a Bodor Pál székely ezermesteráltal 1820-ban a marosvásárhelyi fõtérreépített eredetinek. A margitszigetiNagyszállóban – amely a fõváros talánlegszebb környezetben épült reprezen-tatív szállodája – az elõcsarnokbanKondor Béla nagyméretû falképét lát-hatjuk. A sziget másik végén az elsõlátványosság a három város: Buda,Óbuda és Pest egyesülésének 100 évesévfordulóján felállított centenáriumiemlékmû Kiss István mûve.

A margitszigeti Mûvész sétányonközel negyven híres magyar mûvészszobra áll. Stróbl Alajos Arany János ésFaun címû szobra még 1945 elõtt ké-szült, a többi mûalkotás nagy része az1960–70-es évek neves magyar szobrá-szainak – Borsos Miklós, Csorba Géza,

Mûemlékek,köztéri szobrok,

látnivalók

Egy város nem pusztán utcák, terek,köz- és magánépületek rendszere

vagy halmaza. Az épületegyüttesek, aközterek és különösen a szobrok, mûal-kotások sokrétû jelentést sugároznak. A megmaradt vagy csupán forrásokbólrekonstruálható, illetve az idõrõl idõreújonnan elhelyezett szobrokból nyo-mon követhetõ a kerület szellemi arcá-nak változása, alakulása. A XVIII. szá-zadtól kezdve a köztéri szobrok állításamár összefüggött a tudatos városfejlesz-tési koncepcióval, a tervezett emlékmû-vek témájának megválasztása pediggyakran politikai célokat követett.

A kerület életkorából adódóan a leg-régebbi köztéri szobrok a XIX. századmásodik felébõl valók és számuk is ke-vés: mindössze három ismeretlen alko-tótól származó mûalkotás van. A XX.század elsõ felében alig több mint 20szobor került különbözõ közterületre,elsõsorban a Margitszigetre, a Szabolcsutcai klinikára, valamint épületdísz-ként néhány újlipótvárosi bérházba.Köztük van például Kovács Margit1935-ben készült Szent Flórián címûdombormûves emléktáblája (KatonaJózsef utca 33.), a Hollán Ernõ utca 11.szám alatti mûemléképületet díszítõ,1927 körül készült néhány alkotás (Ha-lász, Magvetõ, Kalapácsos munkás),vagy a Madarász közben látható Delfi-nes kút 1927-bõl. A kerületben jelenlegaz elõbb említettekkel együtt közel 150köztéri szobor és emlékmû és 100 em-léktábla található. A megszûnt, elszállí-


Hegedûs Géza polihisztor,kerületi díszpolgár nevét emléktábla

és általános iskola õrzi

A MÁV tisztviselõinek bérházai a Szent László utcában

Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Pátzay Pál,Schaár Erzsébet és mások – mûhelyé-bõl származik. Sajnos a Margitszigetengyakori a szobrok ellopása, megcsonkí-tása anyagi haszonszerzés céljából.

A Szabolcs utca 33. szám alatt 1842-ben alapították a Pesti Izraelita Hitköz-ség kórházát, amelynek épületében maa Semmelweis Egyetem Egészségtudo-mányi Kara mûködik. Az épületet 14mûalkotás gazdagítja, amelyek több-nyire híres orvosokat ábrázolnak.

Az újlipótvárosi Szent István park-ban négy mûalkotás látható, köztükPátzay Pál híres Wallenberg-emlékmû-vének másolatát, amelyet elõször 1949-ben, majd az eltávolítást követõen1999-ben álllítottak ide. Az 1948-banépült Dagály Strandot több szobor dí-szíti, amelyeket a megnyitást követõenfokozatosan helyeztek a strand terüle-tére. Példaként említjük Pátzay Pál Au-róra és Varga Oszkár Fésülködõ lánycímû szobrát. 1952-ben a József Attilatéren leplezték le Beck András JózsefAttila-szobrát.

A kerületben a legtöbb köztéri szob-rot és emlékmûvet – közel száz alkotást– az 1960-tól 1989-ig terjedõ idõszak-ban állították a már említett kiemelt ésegyéb helyszíneken. Csak néhány pél-da: a Tahi utcai lakótelepet díszíti Ved-res Márk Békekút címû alkotása (1962).Kalló Viktor Álló munkás kerékkel cí-mû kompozíciója a Váci út 152–156.(ABB, volt Láng Gépgyár) udvarára ke-rült 1968-ban. A József Attila SzínházDéryné köz felõli elõcsarnokába he-lyezték el Mészáros Dezsõ József Atti-lát ábrázoló mûvét (1972). Szintén aVáci út–Róbert Károly körút sarkán lát-hatjuk Gyurcsek Ferenc dombormûvestérplasztikáját.

A kerületben található majdnem 100emléktábla az itt született vagy élt híresemberek, illetve egyes történelmi ese-mények, és személyek, valamint kor-szakok emlékét õrzi. A legrégibb közü-

lük a Margit híd alapítását megörökítõ1876-os emléktábla, valamint a Margit-sziget pesti oldalán található elsõ világ-háborús emlékkõ. A két világháborúközötti idõszakból öt emléktáblánkmaradt fenn, köztük Liszkai-KovátsZoltán védett utcanévjelzõ táblája a Le-hel utca 4. számú ház falán. A többi em-léktáblát az 1945-tõl napjainkig terjedõidõszakban helyezték el a kerület kü-lönbözõ pontjain.

A lakosság spontán kezdeményezéseis egyre inkább szerepet játszik új em-léktáblák elhelyezésénél. Jó példa errea 2000. május 3-án egyidejûleg felava-tott Kovács Margit- és Radnóti Miklós-emléktábla a Pozsonyi út 1. számú épü-leten. A ház lakóközössége közösen ha-tározott arról, hogy a keramikusmû-vésznek és a költõnek, akik e házbanéltek és alkottak életük végéig méltóemléket állítanak. Ugyancsak a 2000.év májusában kapott emléktáblát anemrég elhunyt író, kerületünk dísz-polgára, Hegedûs Géza a Ditrói Mórutca 3. alatt, ahol haláláig lakott.

A kerületben található mûemlék-épületek száma viszonylag nem nagy,hiszen egyrészt a korábbi évszázadoképítményei a Margitsziget kivételévelmind megsemmisültek, másrészt a je-lentõsebb építkezések alig több mintegy évszázada kezdõdtek meg ezen aterületen. Az országos mûemlékjegy-zékben összesen 14 kerületi objektu-mot találunk, ebbõl 6 található a Mar-gitszigeten. Három országos védettsé-get élvezõ ipari mûemlék van akerületben: az Eisele, késõbb LángGépgyár Váci út 152. szám alatti 1891-ben Alpár Ignác tervei szerint épült iro-daépülete, valamint a Váci út 201. számalatti (az Újpest városkapu metróállo-más melletti) két épület az 1896-banépült villamos kocsiszín (ma élelmi-szeráruház) és az 1865-ben Wagner Já-nos tervei alapján épült lóvasúti indó-ház. Ez utóbbi épületet több mint


százéves fennállása óta többször átala-kították, felújították. Legutóbb KenézAttila építész vezetésével restauráltákaz épületet kívül és belül is eredeti álla-potának megfelelõen.

Az országosan is mûemlékként nyil-vántartott épületek az 1890-es évekbenépült Szent István körút 16. és 18., a Vá-ci út 4. és 6. szám alatti bérházak, vala-mint az 1911-ben épített Frangepán utca6. szám alatt található Pallák Manó általtervezett fõvárosi kislakásos bérház.

A Fõvárosi Önkormányzat 54/1993.számú rendeletében 34 kerületi mûem-léket nevez meg. Ebbõl 25 lakóépület.Ilyenek például a Hegedûs Gyula utcá-ban 1909–1910-ben épült fõvárosi kisla-kásos bérházak (88–94. szám), valamintaz ún. Prágai-, illetve Rosenfeld-ház(32., 34. szám), több Pannónia úti lakó-ház – köztük a Jónás Zsigmond és Dá-vid tervezte 1929-ben épült Phõ-nix–Turul-ház (16–20. szám), az 1910-ben épült Szent László utcai MÁV-tiszt-viselõházak, a Csanády utca 2. számalatti Krayer-ház, vagy a Visegrádi ésTátra utcák több lakóháza. A világ-örökség részeként tartjuk számon azÚjpesti rakparton a Margit híd pestihídfõjének közelében található Palati-nus-házakat. A kerületi ren-deletben a Radnóti Miklósutca–Pozsonyi út–HollánErnõ utca–Victor Hugoutca–Ipoly utca–Újpesti rak-part által határolt területen,valamint a Szent Istvánpark környezetében találha-tó épületegyüttes is meg-óvandó értékeink közé tar-tozik. A területet 1933–1942.között Hofstätter Béla ésDomány Ferenc, Málnai Bé-la, Fenyves István és FriedMiksa, Platschek Imre,Oblat György, Jakobik Gyu-la és Krausz Gábor, Róna Ti-bor, valamint Mészáros

László tervei alapján építették be.Ugyancsak védett a Szent István körútpáros oldala a Jászai Mari tértõl a Nyu-gati térig, benne a Vígszínház épületé-vel, amely 1896-ban Ferdinand Fellnerés Hermann Helmer tervei szerintépült. Fõvárosi szintû mûemlékeinkközül meg kell említenünk még az1890-es évek második felében épültHuba utcai karmelita templomot és ko-lostort, az 1908-ban épült Tüzér utcaizsinagógát, a Dévai utca 15/A alattitüdõbeteg-gondozót, valamint az1909–11-ben épült Aréna (ma DózsaGyörgy) úti Népszállót és a Lehel utca16. alatti elemi iskolát (ma DózsaGyörgy Általános Iskola). A fõvárosirendelet több ipari mûemléket is felso-rol, köztük például az 1910 körül épültRévész utcai hõerõmûvet és gázkészü-lékgyárat, vagy az 1938-ban Kozma La-jos tervei alapján épült Schmoll cipõ-pasztagyárat.

A XIII. kerületi önkormányzat továb-bi 23 épületet nyilvánított védendõmûemlékké, köztük egy iskolát (Csatautca), két templomot és három ipari lé-tesítményt.

Az eredeti szépségébenfelújított Lóvasúti Indóház

– Az iratanyag oklevelekbõl, igazol-ványokból, hivatalos iratokból, leve-lekbõl, munkaanyagokból áll.

– Az adattárban történeti leírásokat,kéziratos pályamunkákat, dolgozato-kat, tanulmányokat õriznek. A mintegy12 000 darabos aprónyomtatványtár-ban fõként a kerület különbözõ intéz-ményeibõl származó nyomtatott meg-hívók, programok, hirdetések, szóró-lapok, tájékoztatók találhatók. Közel 16 000 fotó, 2000 levelezõlap és 1000darabos numizmatikai gyûjteményegészíti ki az itt õrzött anyagot.

– A 2000 kötetes könyvtár elsõsorbana kerülettel kapcsolatos könyveket, tör-ténettudományi, fõvárostörténeti kézi-könyveket, bibliográfiákat gyûjti. Eztegészíti ki a 14 féle újság, folyóirat többteljes évfolyama (kerületi újságok, üze-mi lapok és a honismereti, helytörténe-ti, muzeológiai, városvédelemmel kap-

csolatos folyóiratok), valamint a cson-kaperiodikák (mintegy 15 000 az újság-kivágásokkal együtt) gyûjteménye,amely folyóiratok, újságok egy-egypéldányszámából vagy nem teljes soro-zataiból, illetve sajtórepertóriumokból,újságkivágásokból áll.

– A hangtár kb. 200 magnókazettát,az 1998-ban alapított videotár egyelõre9 videokazettát tartalmaz.

A millennium évében, 2000-ben aXIII. kerületi önkormányzat a gyûjte-mény épületében teljes felújítást vég-zett. Megszépült környezetben várják alátogatókat az állandó kiállításon a kétvilágháború közötti, valamint 1960-asévekbeli jellegzetes munkáslakásbel-sõk enteriõrjei, régi mesterségek tárgyiemlékei. Ezt a három kerületrész jelleg-zetes pontjairól, intézményeirõl készültkorabeli és mai fotók, térképek egészí-tik ki. Az idõszaki kiállítások általában

HelytörténetAngyalföldi

HelytörténetiGyûjtemény

Az Angyalföldi Helytörténeti Gyûj-temény Budapest XIII. kerületé-

nek „múzeuma” a három nagy kerület-rész – Angyalföld, Újlipótváros ésVizafogó – újkori, legújabb kori hely-történeti dokumentumait és tárgyanya-gát gyûjti és mutatja be.

A kerület történetére, múltjára vo-natkozó különféle írásos és szóbeli em-lékek gyûjtése tervszerû formában Bu-dapest többi kerületéhez hasonlóan1969-ben a „Fekete? Fehér? Igen?Nem?” címû televíziós vetélkedõ kerü-leti fordulójának megrendezésével egyidõben, illetve részben annak hatására

kezdõdött meg Jelenics József vezetésé-vel, a József Attila Mûvelõdési Köz-pontban mûködõ Angyalföldi Helytör-téneti Klub szervezésében.

A mintegy 80 m2 kiállítótérrel rendel-kezõ Angyalföldi Helytörténeti Gyûjte-ményt 1985. február 13-án nyitották mega Váci út 50. szám alatt. Ezt követõennyílt lehetõség jelentõsebb mennyiségûtárgyi anyag gyûjtésére Lehel Miklósnégyûjteményvezetõ irányításával.

Ma a gyûjtemény a következõ fõbbegységekbõl áll:

– A közel 2000 darabos tárgygyûjte-ményt elsõsorban bútorok, használatitárgyak, öltözetdarabok, lakástextíliák,szerszámok, emléktárgyak alkotják.Külön említést érdemelnek a régi hír-adástechnikai eszközök, amelyek kö-zött nagy számban vannak régi rádiókés néhány olyan ritkaság, mint fonog-ráf, drótos magnó stb.


Az egykori Láng Gépgyár jellegzetes épülettömbje 2000-ben még ilyen az Akkumulátorgyár,helyette is irodaház épül

Színházakés filmszínházaka XIII. kerületben

A polgári színjátszás bölcsõje

A színház- és filmmûvészeti kultúralétesítményeinek térfoglalása a

mai XIII. kerület különbözõ pontjain aXIX–XX. század fordulóján kezdõdöttel.

Az 1837-ben felépült Nemzeti Szín-ház, az 1975-ben megnyílt Népszínházés az 1884-ben felavatott Magyar Álla-mi Operaház után egy újabb, immárnegyedik színház megalapítására mu-tatkozott igény a fõvárosban, ahol bo-hózatokat adnának, hogy a NemzetiSzínház megszabaduljon a könnyûmû-fajtól és csak komoly értékeket mutat-hasson be. A fõváros közoktatási bi-zottsága, amelynek errõl szavaznia kel-lett, 1891-ben még nem támogatta aszínházépítés tervét, akkor még sokak-kal együtt nem látott benne fantáziát,kiváltképp az akkor még kiépítetlen Li-pót körúton a Tüköry József sörgyárosáltal 1865-ben épített Új Világ Mulatótelkén. E mulató vonzerejét az akkori-ban leghíresebb külföldi táncosnõk,énekesnõk és varietészámok szerepel-tetésére alapozta, mégsem élt meg 5 év-nél többet.

A millenniumi ünnepségek lázábanazonban gyõzött az évekig vajúdó terv:az említett fõvárosi bizottság végül isigent mondott a Vígszínházra. Megva-lósulásában kiemelkedõ szerepe voltJókai Mórnak is, s így 1896. május 1-jénmegnyílt a bécsi Fellner és Hellmer cégtervei alapján épült Vígszínház. Kár,hogy ott e napon épp Jókai Mór igengyenge, a színházavatás fényéhez egy-általán nem illõ darabja megbukott.

A társulat szervezõje és a színház el-

sõ igazgatóján Ditrói Mór volt (rövidutcája van a színház mentén), aki Ko-lozsvárott és más vidéki városokban ki-fejtett mûvészi és szervezõ munkájávalakkorra már ismertté tette a nevét. Akezdeti idõkben a még nehezen meg-közelíthetõ színház eredeti profilját ké-pezõ pikáns francia bohózatok megtet-ték a magukét: a csiklandós mulatságo-kért felkerekedtek a távolabb lakó ér-deklõdõk is. A kitûnõ színtársulatazonban nem érte be ennyivel, emelletta magyar irodalom akkori legjelesebbalkotóinak, Molnár Ferencnek, BródySándornak, Hunyady Sándornak, Mó-ricz Zsigmondnak is felkeltette az ér-deklõdését a bemutatkozás nagyszerûlehetõsége, úgyhogy hamarosan a ma-gyar premierek sora következett, való-ságos ünneppé avatva ezeket az esté-ket. A hazai házi szerzõk békésen meg-fértek a klasszikus és kortárs külföldidrámaírók legjelesebbjeinek bemutató-ival. A Vígszínházat nemcsak a magyarközönség szerette meg, nemzetközirangra is emelkedett.

Öröm, hogy a Vígszínház része lett aXIII. kerületnek, még ha a hátát mutat-ja is neki. A terület készséget mutatott,hogy a testébe fogadja, szép bizonyítékrá a messzibe nyúló, Hegedûs Gyulautcává átkeresztelt egykori Csáky utca.Az új névadó a Vígszínház meghatáro-zó színmûvésze volt, körülbelül olyan,mint színmûvésznõben Varsányi Irén.Róla azonban Budán neveztek el utcát,mivel ott lakott. Ezen az alapon viszontjoggal kaphatna utcanevet a csodálatosSulyok Mária, aki vígszínházi tagságaidején a színház közelében lakott. Srögtön mellette említhetjük RuttkaiÉvát, akinek szintén a közelben volt azotthona.

1945 januárjában bombatalálat zúztatönkre a Vígszínház épületét. Néhányéven át a Nagymezõ utcában mûkö-dött, mígnem 1951. december 21-ére új-jáépült, mint Magyar Néphadsereg

egy kiragadott téma kerületi vonatko-zásait mutatják be. Ilyen például azévente hagyományos karácsonyi vagya kerület közmûvelõdésének történetétbemutató 1999-ben rendezett kiállítás.

A millenniumi év helytörténetiszempontból legkiemelkedõbb esemé-nye a 2000. június 8-án megrendezetthelytörténeti nap volt. Ekkor nyílt mega Helytörténeti Gyûjtemény új kiállítá-sa „Kerületünk hajdan és ma” címmel,amelyet a gyûjtemény, valamint másfõvárosi archívumok anyagából ésRoboz László mai fotóiból Juhász Kata-lin gyûjteményvezetõ állított össze. Akiállítás folyamatosan megtekinthetõ,mindig a kerület más-más helyszínén.

Az Angyalföldi Helytörténeti Gyûj-temény egyik legfontosabb feladata azoktatási intézményekkel való kapcso-lattartás. A gyûjteményben múzeum-pedagógiai programmal várják a kerü-leti iskolás csoportokat, amelyek rend-hagyó történelemóra keretében inte-raktív formában ismerkedhetnek megszûkebb lakóhelyük múltjával.

A helytörténeti klub aktivitásának ésaz önkormányzat támogatásának ered-ményeképpen az utóbbi években meg-nõtt a helytörténeti vonatkozású kiad-ványok száma, amelyek valamennyikerületi oktatási és mûvelõdési intéz-mény, nyugdíjasklub könyvtárában, ésa Fõváros Szabó Ervin Könyvtár kerü-leti fiókjaiban is megtalálhatók.

A Helytörténeti Füzetek-sorozatbaneddig hat kiadvány látott napvilágot,folyamatban van továbbiak megjelente-tése a tervek szerint évente kétszer. Akerület 60 éves évfordulójára újra meg-jelent Adametz Gyula 1947-es Angyal-föld-monográfiája, valamint napvilágotlátott a Hatvanéves a XIII. kerület címûhelytörténeti írásokat tartalmazó tanul-mánykötet. Elõkészületben van a XIII.kerületi utcanévlexikon és a Kerületünkhajdan és ma címû kiállítás anyagábólösszeállított fotóalbum kiadása.

A helytörténeti klub tagjai havontatartják összejöveteleiket, ahol rendre akerület történetével kapcsolatos elõ-adásokat hallgatnak meg. A klub általmeghirdetett vetélkedõk, pályázatok(A XIII. kerület, ahol élünk, Utcánk tör-ténete, Múltunk öröksége stb.) gyûjte-ménygyarapítás szempontjából is ered-ménnyel kecsegtetnek.

Helytörténetikiadványok

XIII. kerületi Helytörténeti Füzetek:Nieder Iván: Hogyan alakult ki a

XIII. kerület? – Egy építész szemével.1996

Eörsi László: 1956 a XIII. kerületben.1997

Dr. Bokori István: A XIII. kerületivallási közösségek tablója. 1998

Reichardt Ferenc: A GANZ Hajógyártörténete. 1999

Szalma Mária: Kassák Lajos a XIII.kerületben. 1999

Dr Róbert Péter: Védett házak –Raoul Wallenberg tevékenysége kerü-letünkben. 1999

Budapest FõvárosXIII. Kerületi

Önkormányzatés a XIII. Kerületi

Helytörténeti Klubközös kiadványai

Dömötör Ákos: VizafogótólTripoliszig. A fõváros XIII. kerületénekhelytörténeti olvasókönyve. 1994

Bogyó László–Hermann Péter–Ko-vács Piroska–Szalma Mária (szerk.):Hatvanéves a XIII. kerület. Helytörté-neti írások. 1998

Adametz Gyula: Angyalföld 1947.Reprint kiadás. 1998


Színháza és folytatta legjobb hagyomá-nyait. 1969. szeptember 8-án régi nevétis visszanyerte. Új felvirágzása követ-kezett be Várkonyi Zoltán fõrendezõi,majd igazgatói irányítása alatt. Halálaután e székben Horvai István követte,13 évvel ezelõtt pedig Marton László.

Színházaka feledés homályában

Ha nem is voltak ennyire impozánsak,mint a Víg, de azért színjátszásra alkal-mas helyiségek akadtak kerületünk máspontjain is. Az épületek, amelyekben

helyet kaptak, ma is láthatók. A Vág ut-ca 12-ben állt a Népház, amelyet az V.kerületi Általános KözjótékonyságiEgyesület építtetett és tartott fenn. Itt ta-lált otthonra a Népház Színháza, amely-nek 1911 és 1937 között több vezetõjevolt. Hetente tartott elõadásokat válto-zatos mûfajú darabokkal. JátszottaMolière-tõl A képzelt beteget, Shakes-peare-tõl A makrancos hölgyet, TóthEdétõl A falu rosszát, a Sardou–Najacszerzõpárostól a Váljunk el!-t, tehát mû-sorválasztéka eléggé széles ívet fogott áta klasszikusoktól a népszínmûn át amodern francia vígjátékig. Ezáltal eszínházi élményektõl meglehetõsen


érintetlen területen – mert mivel mindez1911 és 1920 között történt, a vidék mégkülterületnek számított – valóban köz-remûködõ hivatást töltött be a szóra-koztatás mellett. Hogy társulatuk kikbõltevõdött össze, nem sikerült felkutat-nom, ez még a jövõre vár.

1924-ben Mûhely néven egy avant-gárd színházi csoport költözött be aVág utcai Népházba. Modern irodalmielõadásokkal munkásszínházat igye-keztek létrehozni e többségében mun-káslakta kerületben. Az 1926/1927-esévadtól még vagy tíz évig aztán kizáró-lag mûkedvelõ csoportoknak szolgáltotthonul a Népház.

Rövid életet ért meg az AngyalföldiSzínpad is a Szent László út 26. számúházban, a Szegedi út sarkán. A ma ben-ne lakók közül hányan tudják, hogyhetven évvel ezelõtt színház mûködöttott? Erdélyi Mihály 1930 októberébenazt nyilatkozta, hogy a nevezett épület-ben hamarosan megnyitja a fõvároslegragyogóbb, meseszép, ugyanakkorlegolcsóbb színházát, ahová a felnõttekingyen vihetik be a gyermekeket.

Erdélyi Mihály, vagy ahogyan a leg-többen nevezték, Erdélyi Miska késõbbmint operettíró és rendezõ is híres lett,1930-ban azonban még jobbára színészvolt a városligeti Magyar Mûszínkör-ben, ahol rendezett, és balettmesterkéntis érvényesítette sokoldalú tehetségét,habár eközben már színházalapítással ismegpróbálkozott 1927-ben Kõbányán.Ezután vetett szemet Angyalföldre.

Az Alvinici huszárok címû Eise-mann-operettel nyitottak, s a továbbimûsortervben a Régi nyár, a Páros csil-lag, a Diákszerelem és a Lehullott a rez-gõ nyárfa szerepelt. Valószínû, hogy avárosligeti Magyar Mûszínkör darabja-it hozták át szereplõstõl a közeli SzentLászló úti mûintézetbe.

Mindenesetre volt egy rokonszenvesvonása a színház munkáslakta kör-nyékre településének. Létrehozott itt

Erdélyi egy színpártoló egyesületet,tagjainak egyebet sem kellett tenniük,mint megvásárolniuk egy színpártolójegyfüzetet 40 fillérért. Aki aztán ennekbirtokába jutott, a pénztári árnál ol-csóbban, 24 fillértõl 1 pengõ 12 fillérigválthatott jegyet az elõadásokra. Erdé-lyi nagy mestere volt az ilyen fogások-nak. Amikor a harmincas években sor-ra nyitotta meg már hosszabb ideig élõ,úgynevezett külvárosi színházait Er-zsébetvárosi, Józsefvárosi és ÓbudaiKisfaludy Színház néven, elsõ vonalbe-li szövetségesei a kerületek házmeste-rei voltak, õk szervezték be a házak la-kóit az elõadásra, s rossz nyelvek sze-rint Erdélyi a házmesterek ízlésszintjé-nek megfelelõ elõadásokat is tartott.

Angyalföldbengyökerezõ színház

Kerületünk büszke lehet, hogy fejlõdé-sének szinte törvényszerû következ-ményeként 42 évvel ezelõtt önálló szín-házat alapított, amely napjainkra szer-ves kultúrkincse és szórakoztató intéz-ménye.

Nem feltétlenül színházalapítási cél-lal alakították ki a Váci út 63. számúpártházban a színház mai helyiségét.Elsõsorban kultúrteremnek szánták,amely politikai gyûlések megtartásárais alkalmas. De valahogy önként kínál-ta magát a gondolat, hogy színielõadá-sokat is tartsanak benne, amelyekolyan kedvezõ fogadtatásokra találtaknézõik részérõl, hogy kiszorították atervezett többi funkciót.

El kell mondani, hogy a színház jóhelyre telepedett. Metró ugyan mégnem volt, de sûrûn közlekedtek a villa-mosok és az autóbuszok a Váci úton, aSztálin hídon és a Róbert Károly kör-úton. Ennek a forgalomnak a centru-mában állt a színház, s nem csak a bel-város, hanem Újpest, Rákospalota és

Vígszínház

Óbuda felõl is jól megközelíthetõ volt.A környezõ kerületekben is szép szám-mal voltak üzemek, dolgoztak és lak-tak ott is munkások. Ez elégségesnekbizonyult arra, hogy fenntartson egyállandóan mûködõ színházat.

A termet kezdetben Erkelrõl nevez-ték, majd a benne megtelepedett szín-házat elsõ nekifutásra Dérynérõl, a ma-gyar színészet e legendás úttörõjérõl,az utcát pedig, ahonnan a színház bejá-rata nyílt, Déryné köznek. Még ma isígy nevezik, csak közben új házak épí-tése következtében meghosszabbodott.

A Déryné Színház 1954. október 28-án Kisfaludy Károly Csalódások címûvígjátékával nyitotta meg kapujátBerényi Gábor rendezésében. Az1954/55-ös szezonban eljátszotta mégHeltai Jenõ A néma leventéjét, HeimarKipphardtól a Shakespeare kerestetikcímû vígjátékot, valamint a Nászutazáscímû szovjet vígjátékot.

1955-ben – elfogadható logikától in-díttatva – a Déryné nevet az Állami Fa-luszínházra ruházták rá, hiszen Dérynéa vándorszínészetnek is nagy alakjavolt. A Váci úti színháznak új nevet kel-lett választania. József Attilának akkormunkáskörökben méltán jelentõs kul-tusza volt, õ lett tehát a névadó. Egy-ben az így elnevezett színházat a Ma-gyar Néphadsereg Színháza – a maiVígszínház – kamaraszínházának jelöl-ték ki. Ez javára vált, hiszen valamit ki-kölcsönözhetett a kerület e másik, ámmár nagy múltú színházának mûvé-szeti erejébõl, tapasztalataiból, hírne-vébõl.

Az 1956/57-es szezon kezdetekorfordulat következett be a színház státu-sában. Önálló lett, és igazgatójává Fo-dor Imrét nevezték ki. Húsz évig, saj-nos korán bekövetkezett haláláig visel-te ezt a tisztet. 2000. október 14-én avat-ták fel emléktábláját a színház falán.

Nevéhez fûzõdik Angyalföld színházikultúrájának megalapozása és magasszintre emelése. Jó érzékkel állítottaössze mûsorát; együttesét jó érzékkelszervezte meg. Az elsõ bemutató A sza-bin nõk elrablása volt, ez a hervadha-tatlan zenés bohózat a színészet amahõskoráról, amikor még daltársulatokküzdöttek a helységek nagyérdemûjé-nek kegyeiért és pártfogásáért. A har-madik bemutató már nem csak a fõvá-ros, hanem az ország érdeklõdésének ahomlokterébe is emelte az angyalföldiszínházat Gáli József Szabadsághegycímû drámájának bemutatójával,amely 1956. október 6-án zajlott le, smár nyíltan és nagy erõvel beszélt aszemélyi kultusz névvel jelzett diktató-rikus módszerek súlyos emberi és csa-ládi meghasonlásokat elõidézõ hatásá-ról. Ebben már benne volt október 23-aelõszele. Különlegessé tette az elõadá-sokat Gobbi Hilda megrázó anyaszere-pe is.

A József Attila Színház élete nyitottkönyv az angyalföldiek számára. 45 évalatt beleépült az azóta gyökeresenmegváltozott társadalmi, gazdasági ésvárosképi arculatú XIII. kerület életébeés közönségének szívébe. A tíz éve aszínház élén álló Léner Péter rendezõ ésigazgató hitvallása, hogy kettõs feladat-ban látják önazonosságukat, amit tisz-teletre méltó elõdei, mindenekelõtt Fo-dor Imre hagyott rájuk örökül: megma-radni Budapest, és azon belül egyikfontos régiója, Angyalföld színházának.

Ma is remek mûvészi erõk alkotják aszínház törzsgárdáját: Galambos Erzsi,Schütz Ila, Vándor Éva, Kocsis Judit,Fehér Anna, Szabó Éva, Bánffy György,Józsa Imre, Háda János, Besenczi Ár-pád, Schnell Ádám, s a névsort mégfolytathatnánk. Visszatérõ vendégeiKoltai Róbert és Kern András.

A legutóbbi átépítés óta új játszásihelyet alakítottak ki, az Aluljárót,amely – ha szerény mértékben is –,

gyarapítja a József Attila Színház befo-gadóképességét, ami az ülõhelyek szá-mát illeti. Sokkal fontosabb azonban azAluljáró a színház mûvészi kapacitásátilletõen, hiszen bõvül a mûsorválasztékés a színészek számára a fellépési lehe-tõség, s még inkább az erõkipróbálás ésa mûvészi kísérletezés érvényesítési te-re.

Szigetiszínházi nyáresték

A Duna budapesti szakaszának gyön-gye, a Margitsziget közigazgatási részea XIII. kerületnek. Nyári estéken itt is –ha azt nem is lehet mondani, hogy fel-gördül a függöny –, de felgyúlnak areflektorok és többnyire felcsendül azene. Mert természetesen a szabadtériszínpadokon leginkább a zenés és lát-ványos produkciók találják meg a he-lyüket, olykor szervesen beleágyazód-va a természeti környezetbe és hangu-latba.

Annak már csak írásos nyomát lehettalálni, hogy állott egykor, 1918. május10. és 1919. november 19. között egynyári színházépület a Margitszigeten,amelyet Margitszigeti Színkör névenemlít a történelem. A feljegyzések sze-rint a legnagyobb sikerét egy Hejehujabáró címû operettel aratta. Ma márnyomát sem lelni a lebontott épületnek.

A Vörösmarty Színpad a második vi-lágháborúban tönkrement Margitszige-ti Szabadtéri Színpad helyettesítésérelétesült és 1955–60 között folyamatosannyári színházként mûködött. Elsõ évé-ben az akkori József Attila Színház isbemutatta itt egyik produkcióját, CsikyGergely Kaviár címû zenés bohózatát.Helyén a margitszigeti VörösmartyKertmozi jött létre, amely négy éve zár-va tart.

Az ötvenes években MajakovszkijSzínpad néven a margitszigeti romok


A Három testõr elõadása a József Attila Színházban

szomszédságában szintén volt egy sza-badtéri színpad, a Magyar–Szovjet Ba-ráti Társaság igazgatása alatt könnyedszórakoztatómûsorokkal, de a helyénmár régóta szépen gondozott park ta-lálható.

A fajsúlyosabb és nagyobb szabásúprodukciók bemutatására építettékmeg a Víztorony mellett a Margitszige-ti Szabadtéri Színpadot 1938-ban. A3300 személyes lelátószerû nézõtérelõtt az Operaház és a Nemzeti Színháztartotta elõadásait igen látványos kivi-telben. Kiváltképp híressé váltak aSzentivánéji álom elõadásai. Bemutat-tak itt operetteket, baletteket és nép-táncegyüttesek mûsorát. A második vi-lágháború után, 1949-ben kezdte megújra mûködését, és megszakításokkalazóta is a nyári kulturális élet jeles ese-ményeit nyújtja.

Újdonságok a Vígszínházszomszédságában

A Lumière fivérek találmánya, a mozimár 1896-ban, tehát a Vígszínház meg-nyitásának évében eljutott a magyar fõ-városba. A nagy filmtörténeti jelentõsé-gû, de kezdetleges rövid filmtekercse-ket akkor még alkalmi helyeken vetí-tették le az érdeklõdõknek, szállodá-ban, kávéházban, de elterjesztésében avándorló sátormoziknak volt igazi sze-repük. Kezdetben többféle idegen nevevolt a mutatványszámba menõ techni-kai újdonságnak, leginkább a kinema-tográf (vagy projektográf) elnevezésthasználták. A Vígszínház hamar ráka-pott a növekvõ népszerûségû mozgó-kép ügyes alkalmazására, s az egyikdarabja, egy házasságtörési komédiacselekményének középpontjába a kine-matográfot helyezte. A megcsalt fele-ség véletlenül egy filmvetítésen pillant-ja meg a vásznon csélcsap férjét, amintegy másik nõvel édeleg. A film, mint az

in flagranti eszköze kitûnõen mulattat-ta a színházi közönséget. De ehhez ter-mészetesen fel kellett venni és a színpa-don le kellett vetíteni a leleplezõ filmet.

Nyilván ebben a sikeres kísérletbenmár benne volt a csírája a színház tér-hódítói törekvésének a mozgókép irá-nyába is. A színház közelében, az akko-ri Sziget (ma Radnóti Miklós) és Pan-nónia utca sarkán egy még beépítetlentelken felépítette a Hunnia Biográf el-nevezésû filmgyárát, amely a mégelégtelen világítási technika folytánegy üvegházat jelentett, hogy a termé-szetes fény is segítségükre legyen. Afilmgyár a Vígszínház igazgatóságaalatt állott és saját társulatát szerepel-tette a jobbára bohózat jellegû rövidtörténetekben. A gyár 1911 februárjá-ban kezdte meg munkáját, és alig egyesztendeig mûködött. Akkor még nemalakult ki a piaca a filmek forgalmazá-sának, nem voltak kellõ számban mo-zik, a vállalkozás tehát megbukott.Filmjeik nem maradtak az utókorra. Dea Vígszínház úttörõ szerepét nem lehetelvitatni, annál is kevésbé, mert – de hi-szen kevesen vannak, akik ezt nemtudják –, maga a mozi szó is, mint amozgóképszínház játékos, de a köz-nyelvbe egy csapásra beivódó rövidíté-se, a Vígszínház színpadán hangzott elelõször egy Heltai Jenõ által írt kuplé-szövegben.

De megjelent a mozi a maga valósá-gában is a Vígszínház közvetlen szom-szédságában. A színház megnyitásátkövetõ évtizedben megindult a bérház-építkezés a környéken, s a Lipót körút16-ban 1911-ben a fõváros elsõ mozijai-nak sorában megnyílt az Elit Mozgó.Azóta él ez a mozi jószomszédi életkö-zösségben a Vígszínházzal, szinte szü-lõ-gyermeki viszonyban. Ma Szindbádnéven a mozi tagja a Budapest Film ArtKinohálózatának, de közben 1943-tól1944-ig Mesevárnak hívták, és a gyer-mekközönségre specializálódott, 1954-

ben Elitrõl átkeresztelték a kevésbé elõ-kelõ hangzású Tanács névre, majd1979-ben ismét speciális szerepkört ka-pott, a Magyar Filmek Mozija lett. Ter-mészetesen 87 éves fennállása alatttöbbször átalakították, amíg a bulvár-mozi jellegtõl eljutott a mûvészmoziszintig. Eleinte egy 300 személyt befo-gadó teremmel és igen szûkös elõcsar-nokkal rendelkezett. A hetvenes évek-ben csökkentették az ülõhelyek szá-mát, s finom bonbonnière benyomástkeltõ belsõt kapott. Újabb átalakításakövetkeztében kéttermesnek rendeztékbe, s ezeket Latinovits és Dayka névvelruházták fel.

A Lipót körúthoz közel, a Visegrádiutca 9. számú házban kezdte meg mû-ködését a nyitott belsõ udvarban a Dia-na mozi. Keletkezésének idejét ponto-san nem tudjuk, 1914-bõl van adat róla.Egyike azon moziknak, amelyekneknem sikerült átmenteniük magukat aharmincas évek elején a némafilm kor-szakából a hangosfilm korszakába, ígyegykori létezését a feledés fátyla fedi.

Melyikéaz elsõség dicsõsége?

Winkler Lambert egyike volt a századelsõ évtizedében a sátoros vándormo-zisoknak. Ebben a minõségben össze-gyûjtött annyi tõkét, hogy egy kõmozilétesítésére gondolhatott. Persze a helykiválasztása sorsdöntõ kérdés volt. Is-merte már a Lehel utca és a Hungária(ma Róbert Károly) körút keresztezé-sének forgalmát, hiszen az ottani piacvásárnapjain sokszor ütötte fel sátrátés szép törzsközönsége alakult ki,akikre alapozhatott. A Hungária körút92-ben állandó mozit épített, s azt ön-magáról, illetve a családjáról nevezteel Winkler mozinak. Nem érdemtele-nül tette ezt, hiszen úttörõ vállalkozókedvét és bátorságát nem lehet vitatni.

A mozialapítás évéül 1910-et jegyzik, sígy a kerületi mozialapítás dolgábanvetekedhet az Elit mozgó létesítõjével,Rózsa Izsóval. A Winkler nagy méretû,1000 személyes mozi volt, ugyanisnem kellett egy, már meglévõ ház mé-reteihez alkalmazkodnia. A kezdetiidõkben ezért nem a tágas mozik vol-tak többségben, hanem az úgynevezett– a köznyelv nevezte el így õket – csõ-mozik. A Winkler nem tartozott közé-jük, ezt a moziban késõbb megfordulólátogatók is tanúsíthatják, hiszen közü-lük még sokan köztünk vannak. Ez amozi is megélt vagy hetven évet. 1983.április 18-án zárták be, épületét lebon-tották. Viszont a környéke nagyot vál-tozott. A meghatározó épület itt aDomus áruház. De nem maradt válto-zatlan a mozi neve sem, 1940-tõl 1944-ig Délibáb névvel illették, 1945-tõl az-tán Dózsának hívták, s a környék be-mutató filmszínháza lett.

Eltûnt moziknyomában

Az angyalföldi tájakon több olyan mo-zi létezett, amelyekrõl ma már kevesen,s egyre kevesebben tudnak. Hányanemlékezhetnek például a Lehelkürtmozira, amely a Lehel utca 17-ben álltnézõi rendelkezésére? A tizes évekbennyitották meg, de a némafilm idõszak-ára le is zárult az élete.

A Petneházy utca 36-ban volt láto-gatható a Petneházy mozi, de télen –ahogyan azt hirdette – csak vasárnap.Nyilván nem volt kifizetõdõ a többi té-li napon a fûtés.

Ugyanezzel a megszorítással mûkö-dött télvíz idején a Teve utca 57. számalatt az Eifel mozi. Róla már 1923-bansincs említés a mozis évkönyvekben.Akkor még élt a Petneházy mozi, de1926-ban már róla sem találni semmi-lyen feljegyzést.


A kerület fõútvonala, a Váci út az év-század folyamán összesen három mo-zival dicsekedhetett. Belõlük már csakegy van meg, a legfiatalabb, a Kossuth.Haladjunk sorban.

Igen korai nyitási dátumról találhatóadat a Váci út 111., illetve majd késõbbnyilván a házak átszámozása következ-tében a 150. alatti Uranus mozgórólegy nyilvántartásban. Ez a mozi isönálló épületben volt, tehát alapítója,Matits Sándor kifejezetten mozinaképíthette. Az Uranus fennmaradt ahangosfilm bevezetése után is, de 1949-ben felvette a Hazám nevet, s ilyen né-ven 1964. április 18-ig vetítette mûso-rait. Azóta épülete már csak fényképenlátható, mert lebontották. Helyén ametró Forgách utcai megállójának lejá-ratát képezték ki.

Ugyancsak a saját épületében mûkö-dött a Nép mozgó, amelyet Hegyi Sán-dor 1920-ban alapított a Váci út 92-ben,

majd 76-ban, de az közben nem moz-dult el egy tapodtat sem a helyrõl, aVáci út és a Dráva utca sarkáról, azElektromos Mûvek székházának szom-szédságából. A Nép mozit 1949–50 for-dulóján bonthatták le, pontosabb dá-tum nem áll rendelkezésünkre.

Ma már nem lenne ildomos egyetlenrossz szót sem mondani a felsorolt mo-zikról, de azt tudjuk, hogy a budapestimozik általában megfeleltek a környé-kükön lakók társadalmi és vagyonihelyzetének. A kültelki mozik szegé-lyesek voltak, leginkább fapadosak,rosszul fûtöttek, szellõzetlenek, általá-ban piff-puff filmeket vetítettek agyon-használt, karcos kópiákról. Ennek meg-felelõen filléres helyárakon voltak láto-gathatók. Ilyen mozik ma már nincse-nek, igaz, a jobbaknak is erõsen megrit-kult a számuk.

A harmincas években már csak kul-turáltabb mozik létesültek. Akkortájt

következett be a nagy fordulat: meg-szólalt a film. A hangosfilmes mozikberendezése és üzemeltetése már költ-ségesebb volt, ehhez a tényhez kelletthozzáidomítani a kényelmi berendezé-seket is.

A némafilmmozik kelléktárába tarto-zott a mozizongorista, aki ugyanolyanfontos tényezõje volt az elõadásoknak,mint a vetítõ gépész. Zeneszolgáltatásaütemének és hangulatának hûségesenalkalmazkodnia kellett a vetített jelene-tekhez. Közönségcsalogatóul egyesmozivezetõk zenekarokat alkalmaztak.Létszámuk nemcsak az anyagiaktól,hanem a nézõtér méreteitõl is függött.Ennek megfelelõen a Dianának 2, azElitnek 6, a Terézvárosinak – róla ké-sõbb lesz szó – 8, a Népnek 10 tagú ze-nekara volt.

Egykor elterjedt lett a zárt mozihe-lyiségek mellett a nyári kertmozik üze-meltetése is. Persze rossz idõben a zárthelyiségben tartották meg az elõadáso-

kat. Ilyen kapcsolt kertmozija volt aDózsának és a Népnek. Elõfeltétele voltennek természetesen, hogy mindkétmozi rendelkezett e célra szabad terü-lettel. A Terézvárosi Filmszínháznaknyáron nyitott teteje volt.

Jobb mozik nyílnak

A Terézvárosi Filmszínház nevének ol-vastán bizonyára több olvasóban felöt-lik a kérdés, hol nyithatta meg a kapu-ját ez a mozi. Talán nehezen hinnék el,hogy az egyik legtipikusabban angyal-földi helyen, a Szent László úton, a 48-as számú épületben kezdte el mûködé-sét ezen a néven. Persze formailag sem-miféle megtévesztésrõl nem beszélhe-tünk, hiszen Angyalföldnek ez a része1938 elõtt a VI. kerülethez, azaz a Te-rézvároshoz tartozott. A TerézvárosiFilmszínház 1929-ben nyílt meg, mégnem született bele a hangosfilmbe, egy-


Duna mozi

Szindbád mozi

két éven belül átállt rá. 1933-ban áttérta Béke névre, s 1987. június elsejéig,megszûnéséig ezt a nevet viselte.

Sikeresen küzdött meg minden idõkviszontagságaival a Hollán Ernõ utca7-ben 1937-ben kaput nyitó Lloyd mozikülönleges belsõ építészeti megoldása-ival, jó mûsorpolitikájával, a körút kö-zelségébõl adódó elõny kihasználásá-val. Mindenekelõtt azonban az Újlipót-városnak ez a része honorálta érdeklõ-désével a nívós mozit, amely 1943-bana Duna nevet kapta, majd 1945 utánegy idõre megint Lloyd lett, hogy aztánvisszatérjen a Dunához, aminek ma isnevezzük.

1939-ben nyitott a Csáky (ma Hege-dûs Gyula) utca 65-ben az Ipoly mozi,szép és jó berendezéssel. Az Újlipót-városnak ez a negyede igényelte ésszívesen is látogatta ezt a mozit. Nevétattól az utcától kölcsönözte, amelyik-nek a sarkán állt, s mindvégig meg istartotta. Amikor jó üzletmenete leáldo-zóban volt, egy lelkes újító szándékúvezetõ vette bérbe, aki a mozi nevét il-letõen visszament a kezdetekhez, elne-vezte Kinematográfnak, mûsorpoliti-káját pedig igyekezett a közönségévelegyütt kialakítani. Minden ötletességeés rugalmassága ellenére tönkrement.Százszázalékos fordulatot vett az Ipolysorsa a rendszerváltozással. Erotikusfilmek mozija azelõtt nem mûködhe-tett, s egy új bérlõtársaság úgy gondol-hatta, hézagpótló szerepre vállalkozik,ha egy ilyet nyit. Az érdeklõdés azon-ban nem kedvezett a fennmaradásá-nak. Ilyenformán az Ipoly helyiségé-ben ma egy építõanyag-kereskedésvan.

A kerület legfiatalabb mozijánakmondhatjuk a Váci út 14-ben helyetfoglaló Kossuth mozit, pedig már ez istöbb mint 40 éves. Ez volt a második vi-lágháború után megnyílt elsõ új film-színház Budapesten, 1946-ban valami-lyen üzemcsarnok vagy garázs helyén.

A hatalmas nézõterû Kossuth film-színházat a legutóbbi átépítéskor ki-sebb befogadóképességûre alakították,kihoztak belõle egy kamaratermet is ésimpozánssá varázsolták az elõcsarnokirészt. Ma a mozi négy terembõl áll.

Megemlíthetjük még, hogy éveken áta József Attila Mûvelõdési Ház szín-házterme is premiermoziként járulthozzá környéke filmellátásához. Mamár legfeljebb alkalmilag, filmklubsze-rûen ad helyet vetítéseknek.

Nem fejezhetjük be a múlt feltérké-pezését anélkül, hogy ne emlékezzünkmeg Angyalföld egykori filmgyáráról,az Astráról, amely 1917-ben épült fel aTomori téren, s 1921 januárjában egyszélvihar következtében romba dõlt.Az Astra cég 20 filmet forgatott legna-gyobbrészt a saját mûtermében, négykivételével valamennyit Balogh Bélarendezte, aki mind a magyar némafilm,mind az 1945 elõtti magyar hangos-filmkorszak termékeny és sikeres ren-dezõje volt.

1996-ban felépült egy nálunk addigszokatlan méretû bevásárló- és szóra-koztatóközpont, a Duna Plaza, benne aHollywood Multiplexszel. Ez is mozi,csak egy fedél alatt kilenc, s ez a számkipótolja az összes kerületi filmszínhá-zat, amelyek megszûntek és részben elis tûntek az idõk folyamán. A kilenc ve-títõterem több mint 1800 nézõt tudegyidejûleg befogadni oly módon,hogy mindegyikük más és más filmmelszolgál, de ha az érdeklõdés úgy kíván-ja, kettõben-háromban is ugyanazt a si-kerfilmet vetítheti. Roppant rugalmas-sá teszi ez a multiplexrendszer a kezdé-si idõpontokat is. Magas technikaiszint, célszerûség, kényelem, pattoga-tott kukorica és kóla, ezt képes nyújta-ni a modern idõk e megsokszorozottkapacitású mozija.

Az azonban kérdés, hogy egyeseknekkárpótlást tud-e nyújtani a régi idõkegyes mozijainak meghitt légköréért?

Egészségügy,kórházak,rendelõk,orvosok

A XIII. kerület közel 113 ezer fõs la-kosságával Budapest többi kerü-

letétõl sok tekintetben eltérõ adottságúterülete. A lehetõségek figyelembevéte-lekor a többi kerülethez és magához afõvároshoz is kapcsolódnia kell. Ez egy-felõl sajátos problémákat vet fel, másfe-lõl különleges lehetõségeket is kínál.

A szabad orvosválasztással megvál-toztak a betegek és a háziorvosok jogaiis. Magyarországon bárki, aki egészség-ügyi biztosítással rendelkezik, szaba-don választhat nem csak háziorvost, deszakorvosi ellátást is, még a beutalássaligénybe vehetõ szakmák esetében is.

A XIII. kerületi lakosok különösenelõnyös helyzetben vannak, hiszennégy kórház is mûködik a kerületben: aFõvárosi Önkormányzat Nyírõ GyulaKórháza, a Magyar Honvédség Köz-ponti Honvéd Kórháza és az Egészség-ügyi Minisztériumhoz tartozó teljeskörben mûködõ egyetemi klinika, aSOTE Egészségtudományi Kar. A beteggyermekeket a Fõvárosi ÖnkormányzatMadarász Utcai Gyermekkórház- ésRendelõintézete látja el.

A kerületben gyógyító 60 háziorvostés 20 házi gyermekorvost az önkor-mányzat külön szerzõdéssel megbízzaazzal, hogy körzeti beosztás szerint lás-sanak el minden hozzájuk forduló ke-rületi lakost. A választott és körzeti el-látás kettõs rendszere a lakosok bizton-ságát szolgálja!

Az alapellátáshoz tartozik az óvo-dai- és általános iskolaorvosi, az ifjúsá-gi iskolaorvosi ellátás, a körzeti védõ-nõi tevékenység, a terhesgondozás.

Rendkívül fontos a felnõttekrõl ésgyermekekrõl külön gondoskodó orvo-si ügyeletek fenntartása.

Az önkormányzat egészségügyialapellátási és szakellátási feladatainakelvégzésére hozta létre EgészségügyiSzolgálatát 1995. július 1-jei hatállyal.

A XIII. kerületi önkormányzat e fel-adatának teljesítésekor a fõvárosi kerü-letek között is példamutató mértékûanyagi terhet vállal. Nagy energiát for-dít arra, hogy a tulajdonában lévõegészségügyi intézmények mûködésétsegítse, mivel az állami egészségügyitámogatás sok kiegészítést kíván.

Két nagy szakorvosi rendelõintézetevan a kerületnek: a Szegedi út 17. számalatt és a Visegrádi utca 47/C-ben. Akerület lakosai bármelyik szakrendelõtlátogathatják. A rendeléseken a beteg-megjelenéseket összeadva évenkéntcsaknem félmilliós számot kapunk.Mindkét szakrendelõben található se-bészet, nõgyógyászat és terhesrende-lés, fül-orr-gégészet és szemészet, uro-lógia, ideggyógyászat, rheumatológia,fizikoterápia és gyógytorna, laboratóri-um, röntgen és ultrahang, valamintEKG rendelés is. Ugyanakkor mindkétszakrendelõben találhatóak a másikmunkáját kiegészítõ tevékenységek is.A Visegrádi Utcai Szakrendelõben a se-bészeten speciális készülékkel érvizs-gálat folyik. A röntgen osztályon fogá-szati panoráma röntgenkészülék üze-mel, a gyógytornászokkal gyógy-masszõr mûködik együtt. Itt mûködika kerületi fogorvosi szakrendelés is,melynek része a fogszabályozási szak-rendelés és a gyermekfogászat is. Afogsebészeti ellátás jelenleg még a ke-rületek közötti megállapodás alapján aVII. kerületi Csengery utcai szakrende-lõben, a Nõvér utca 19-ben és a KatonaJózsef utca 27-ben történik.

A Szegedi úton kardiológia, ortopé-dia, bõrgyógyászat, cukorbeteg-ambu-lancia mûködik, a röntgen osztályon


mammográfiás vizsgálatokat végeznek,a sebészeten a proktológiai betegségek-kel külön foglalkoznak. A mûködést ésaz intézményeken belüli fejlesztést, újmûszerek vásárlását és helyrehozatalátaz önkormányzat fedezi. A Visegrádiutcai szakrendelõ épületének rekonst-rukciója, ami az önkormányzat lehetõ-ségeihez mérten mindig egy-egy szin-ten folytatódott, szépen halad. 1998-banfejezõdött be a földszint, 1999-ben az el-sõ emelet, 2000 õszén kezdõdött el amásodik emelet rekonstrukciója, amelyez év végéig befejezõdik. A Szegedi úti rendelõintézetet 1999-ben aka-dálymentesítették a mozgássérültekrészére, a Visegrádi utcai rendelõéfolyamatban van.

Mentõk

A kerületi önkormányzattól független, aXIII. kerületben mûködõ jelentõs intéz-mény az Országos Mentõszolgálat. AzOMSZ 1981-ben a Róbert Károly körút-ra költözik. Három évvel késõbb, 1984-ben Molnár Péter tervezésében felépültés azóta is itt mûködik az ország legna-gyobb egészségügyi intézményének – amentõknek székháza. A kerület lakosaia mentõk jelenlétét Mohács utcai men-tõállomás révén is érzékelik.

Nyírõ Gyula Kórház

A Nyírõ Gyula Kórház épülete 1884-ben épült, ebben volt az AngyalföldiKirályi Tébolyda. Az egész telek,amely az épülethez tartozott a pszichi-átriai betegek rehabilitációját, gondo-zását szolgálta. Az épület a második vi-lágháborúban hadikórházzá vált.Nyírõ Gyula kórházigazgató ideje alattlett közkórház, aki felismerte, hogy azelmegyógyintézet alapvetõ orvosi társ-szakmák hiányában légüres térben áll.

Elõször át kellett szervezni az elme-gyógyintézetet, meg kell szüntetni a té-bolydai jellegét. A megjavult feltételekkövetkeztében javult a gyógyulási sta-tisztika is. Valóban kórházi jelleget öl-tött az intézmény: megszüntették abörtönre emlékeztetõ ablakrendszert,fehérre festették a kórtermek falait, akertben gyepszõnyegek zöldellnek.

Az 1950-es években indult meg abelgyógyászati osztályok végleges ki-alakítása, valamint több épület teljesfödémcseréje és a szinte megállás nél-kül folyó felújítás és átépítés.

50 év alatt a kórház területén épület-bontások után modern építési techno-lógiával készült pavilonok nõttek ki aföldbõl.

1997 végén átadták a többszintes, újépületet, amelyben a pszichiátriai bete-gek végre elfogadható emberi körül-mények közé kerültek.

A kórházon belül mûködik még bel-gyógyászat, nõgyógyászat, sebészet,neurológia, onkológia, additológia ésmeddõségi központ is. Az intézet húszéve foglalkozik a meddõséggel, 1998-ban indult a lombikbébiprogram, azéletben maradt embriók aránya 18,1százalékos (a világátlag 14,9 százalék).

A Nyírõ Gyula Kórházhoz tartozik akerületi gondozóintézetek hálózata is:köztük a Dévai utcai tüdõ- és onkológiaigondozó és a Jász utcai drogambulancia,továbbá a bõr- és nemibeteggondozó.

Madarász Utcai Gyermekkórházés Rendelõintézet

A Fõvárosi Madarász utcai Gyermek-kórház és Rendelõintézet 1929-ben 222ággyal kezdte el mûködését Angyalföl-dön. Az I. világháborút követõen amegbetegedési és gyermekhalandóságimutatók olyan magas értéket értek el,amelyek maguk után vonták az ingye-nes orvosi ellátás bõvítésének szüksé-

gességét. A gyermekkórház igazgatójá-nak dr. Flesh Ármint nevezték ki, akirõla kórház elõtti közt késõbb elnevezték.

1955-ben dr. Kapus Gyula fõigazgatómellett három gyermekorvos dolgo-zott, egy orvos pedig napi négy órábana laboratóriumi és a röntgendiagnoszti-kai munkát látta el. Jelenleg az intézet60–70 szakorvosa mellett a háromszáz-nyolcvan fõs állomány egészségügyiszakdolgozókból és mûszaki-gazdasá-gi személyzetbõl áll.

1985-tõl az újszülötteket országosprogram keretében folyamatosanszûrik. 1991 január 1-jétõl új osztálykezdte el mûködését, ahol a nyúlajak-kal, farkastorokkal született gyerme-kek komplex kezelését végzik. A hasa-déksebészeti centrum egy nonprofitalapítvány kezdeményezésére fül-orr-gégészek, fogászok, fogszabályozószakemberek összefogásával jött létre.

1997 decemberében megalakult aHirtelen Csecsemõhalál Központ, ahola szülõk oktatása és a gyermekek gon-dozása folyik. 1999-tõl aközpont részeként alvás-labor mûködik.

Az elmúlt évekbennagymértékben növeke-dett a kórház mûszer-parkja. A felújított gégé-szeti osztály a fõváros leg-korszerûbb ikermûtõje,központi klímával, levegõbefúvással látták el. A tízévvel ezelõtt indult re-konstrukció következté-ben az intézet egyharma-da teljesen megújult. 1996-ban készült el a mostanilaborkomplexum, amely-nek a felújítása és átépíté-se 2002-ben esedékes.

A kórház évente körül-belül 10 ezer fekvõ bete-get és 180–200 ezer járóbeteget lát el.

Semmelweis OrvostudományiEgyetem

Egészségtudományi Kara

Országos gyógyító és továbbképzõ fel-adatai mellett lát el XIII. kerületi lako-sokat is a Semmelweis Orvostudomá-nyi Egyetem Egészségtudományi Ka-ra. Ezt a legkülönbözõbb orvosi szak-területeket képviselõ klinikák tevé-kenységét és tudományos kutató ésoktató területeket összefogó intéz-ményt a korábbi években különbözõfenntartók mûködtették. Legelõszörmint Zsidókórházat, a Pesti IzraelitaHitközség Alapítványi Kórházát 1805-ben egy szobában alapították. Fejlõdé-se során mind nagyobb helyiségekbekellett költöznie. 1842-ben nyílt meg aHild József által tervezett, már 60 be-teg befogadására alkalmas önálló kór-ház. A szakosodásnak megfelelõen az


A Németh László Gimnáziumtanuszodájában folyik az oktatás

osztályokra tagolást csakúgy, mint ajáróbeteg-ellátást 1860-ban kezdtékmeg.

1889-ben avatták fel a hét pavilont,amelynek 90 betegszobájának 479ágyán fogadhatták a betegeket. A Zsi-dókórház alapszabályai értelmébenmindig kezelt nem zsidó betegeket is.1950-ben állami tulajdonba került ésfelvette a Szabolcs Utcai Állami Kórháznevet.

A nagy területen elhelyezkedõ intéz-ményt 1956-ban az újonnan szervezettOrvostovábbképzõ Intézet egyetemirangú klinikája kapta meg, így tovább-ra is az ország egyik legjobban felsze-relt állami egészségügyi intézményemaradt.

Orvostovábbképzõ idején csatolták akórházhoz a Bókay tér megszüntetéseárán a szomszédos térséget. Két másikeredetileg önálló zsidó egészségügyiintézetet is hozzákapcsoltak: a BródyZsigmond és Adél Gyermekkórházat,és a Weiss Alice Gyermekágyas Ott-hont. Ugyancsak a kórház része lett aVágány utcában a Kaszab Aladár és fe-lesége által 1925-ben alapított Józsa Poliklinika.

Az intézmény vezetõi és orvosai fon-tos oktató és kutató munkával emeltéka hazai gyógyító munka színvonalát.Így került sor arra, hogy az intézménynéhány éven keresztül viselje a kiválóbelgyógyász és hírneves egyetemi ta-nár Haynal Imre (1892–1979) Kossuth-díjas belgyógyász akadémikus nevét.Az intézmény az OrvostudományiEgyetem szervezetébe került anélkül,hogy feladataiból, gyógyító munkájá-nak színvonalából veszített volna.

Központi Honvéd Kórház

Több mint 100 éve mûködik a kerület-ben a Központi Honvéd Kórház1889–1899 között épült fel 16. Helyõr-

ségi Kórház néven. Az I. pavilonbanmár akkor is sebészeti részleg mûkö-dött 100 ággyal. 1932-ben az 1. sz. hon-véd gyalogezred elsõ alkalommal adottát gyorskiképzés után egészségügyikatonákat a kórháznak. További kikép-zésüket a kórház saját hatáskörében vé-gezte el.

1938-ban a kórház neve 10. sz. Hon-véd Helyõrségi Kórházra változott.

1945 tavaszán a romokban fekvõkórház helyreállítása megkezdõdött ésjúnius 11-én megindult a betegfelvétel.

1947. augusztus 1-jétõl új neve: Hon-véd Központi Kórház. 1951-ben alakultmeg az idegsebészeti osztály.

1954-ben megvalósult a funkcionálisegysége, mivel a rendelõintézetet akórházhoz csatolták. 1959-tõl megkez-dõdtek pavilonjainak felújításai.

1986-ban – az országban harmadik-ként – egy harmadik generációs CT-ttelepítettek, amelyet néhány év múlvaultrahang diagnosztikus berendezés iskövetett.

1994-tõl aspirációs citológiai szak-rendelõ kezdte meg mûködését a Kór-bonctani és Kórszövettani Osztályon,amely 1995-ben új épületbe költözött.1996-ban mikrobiológiai laboratóriumindult be, a rheuma- és fizioterápiásosztály irányításával OsteoporosisCentrum alakult.

A nagy múltú, jeles intézmények mel-lett a XIII. kerületben is szaporodik amagánorvosi rendelések száma. Ezek-nek, mint a többi egészségügyi intéz-ménynek és orvosi tevékenységeknekaz engedélyezését és szakmai ellenõr-zését is az Állami Népegészségügyi ésTisztiorvosi Szolgálat végzi. AzÁNTSZ kerületi intézete a Tátra utca21. szám alatt található.

A kerületben dolgozó orvosokat ésegyben a kerület egészségügyi ellátásátszolgálja a Magyar Orvosi Kamara ke-rületi szervezete is.

Angyalföldsportélete

A XIII. kerület sporttörténete szer-vesen kötõdik a magyar sport-

mozgalom történetéhez, annak többmint 100 éves hagyományaihoz. An-gyalföldön az 1900-as évek elején élén-kült meg az egyesületeken belüli sport-élet, amelynek elsõdleges célja a gyárimunkások szervezett formában történõsportoltatása volt. A TermészetbarátokTurista Egyesületét és a MunkásokTestedzõ Egyesületét fõleg munkásfia-talok látogatták.

A századelõn a legnagyobb hírnévrea közel kilenc évtizede, 1911. március16-án megalakult Vas- és FémmunkásokSport Clubja tett szert, amely a korabelistatisztikai kimutatások szerint a 168.magyar és a 13. munkásegyesületkéntjött létre. A piros-kék színekben ver-senyzõ klub a „Magyarországi Vas-munkás Szövetség” budapesti helyicsoportjának tagjaiból alakult. 1945elõtt a sportklub nyolc szakosztállyalmûködött.

Egyidõben a megalakulással jött lét-re a labdarúgó-, majd egy év elteltévela birkózó- és kerékpározó-szakosztály.A labdarúgócsapat 1916/17-ben már azI. osztályban szerepelt. Játékosaik kö-zül kiemelkedett a klub elsõ válogatott-ja, a kapus Platkó Ferenc, és az 1916-ig aVasasban játszó Orth György. Az egye-sülethez 1921-ben csatlakoztak az atlé-ták, õket követték 1926-ban a kézilab-dázók, rá egy évre a sakkozók és torná-szok döntöttek a piros-kékek mellett. Atermészetbarátok 1934-tõl járják a he-gyeket, völgyeket szervezetten a Vasasszíneiben.

Akkor még csak a labdarúgók, bir-kózók és az atléták versenyeztek. Atöbbi szakosztály sportolói különbözõházi és nyílt versenyeken, ünnepsége-

ken, túrákon vettek részt és kisebb-na-gyobb eredményekkel igyekeztek bizo-nyítani életképességüket.

A klub életében voltak olyan idõ-szakok, amikor az anyagi nehézségek,politikai vagy egyéb okok miatt né-hány szakosztály ideiglenesen szüne-teltette sportolói versenyeztetését, vég-leg azonban soha nem mondták ki fel-oszlatásukat.

A második világháború után az ötve-nes évekig további tizenkét szakosz-tállyal bõvült a klub: 1945-ben az ököl-vívó-, úszó-, vízilabda-, 1946-ban mo-torkerékpár-autósport-, motorcsónak-,gyeplabda-, tenisz-, férfiröplabda-, ví-vás-, 1948-ban evezés-, majd 1949-ben asúlyemelés-szakosztályokkal. 1953-tóla klub színeiben versenyzett az ökölví-vó Papp László. 1981-ben léptek a Vasas-családba a nõi röplabdázók. A legfiata-labb szakosztályok a kilencvenes évekvégén alakultak: 1997-ben a mûkorcso-lya-jégtánc, 1998-ban a fitnesz, 1999-ben a túraevezés. Jelenleg a Vasas 19szakosztályának 2200 igazolt verseny-zõje és közel 300 pártoló tagja van. Aszakosztályok nagy része a Fáy utcaisporttelepen található, ugyancsak ittfogadja a szurkolókat a tizennyolcezerférõhelyes futballstadion. A sportklubfigyelmet fordít az utánpótlás-nevelés-re is, és ennek érdekében együttmûkö-dik a kerületi oktatási és nevelési intéz-ményekkel.

Fügedy Péter által szerkesztett, a Va-sas klub történetét bemutató könyvetlapozva igencsak nehéz lenne felsorol-ni mindazokat, akik az eltelt évtizedekalatt országos bajnokságot nyertekegyéniben vagy csapatban. Ez a számezer fölötti.

A Vasas sportolói nemcsak hazai, ha-nem nemzetközi vonatkozásban is ki-emelkedõ eredményeket értek el. A 35 olimpiai aranyérem mellett 15 ezüst-, 35 bronzéremmel, 35 világ-bajnoki és 37 Európa-bajnoki címet is


szereztek és számos további ezüst- ésbronzéremmel, valamint értékes helye-zésekkel növelték a Vasas hírnevét. A második világháború utáni elsõ ma-gyar olimpiai aranyat a kalapácsvetõNémeth Imre szerezte Londonban, amagyar sport századik olimpiai bajno-ki címét a birkózó dr. Hegedûs Csabanyerte el Münchenben. Kozma István aVasas „óriásaként” írta be nevét asporttörténetbe. Érthetõ ez testalkatáraés eredményeire egyaránt. A 198 centimagas, 140 kiló súlyú birkózó elsõaranyérmét 1964-ben Tokióban szerez-te, majd 1968-ban Mexikóban megvéd-te. Az 1967-ben Európa-bajnok, a há-romszor világ- és tizenhatszor magyarbajnok sportoló életének 1970-ben egyautóbaleset vetett véget. Az 1972. éviolimpián lett bajnok Gedó György. 2000-ben a sydneyi olimpián Vári Attila vízi-labdázó szerzett aranyat a Vasasnak.

Hazai és nemzetközi kupaküzdel-mek során is remekeltek a Vasas-spor-tolók. Olimpiai aranyérmesek a meg-alakulástól:

Kardvívók: Kárpáti Rudolf, RajcsányiLászló (1948, London); Kovács Pál (1956,Melbourne; 1960, Róma); Delneky Gábor(1960, Róma); Bujdosó Imre, dr. GedõváriImre (1988, Szöul).

Vízilabdázók: Szívós István, Mar-kovits Kálmán, Jeney László (1952, Hel-sinki; 1956, Melbourne); dr. Csapó Gá-bor, dr. Faragó Tamás, Kenéz György(1976, Montreal), Vári Attila (2000, Syd-ney).

Labdarúgók: Csordás Lajos (1952,Helsinki); Farkas János, Ihász Kálmán,Szentmihályi Antal (1964, Tokió);Menczel Iván (1968, Mexikó).

Ökölvívók: Papp László (1956, Mel-bourne); Gedó György (1972, München);Kovács István (1996, Atlanta).

Birkózók: Kozma István (1964, Tokió;1968, Mexikó), dr. Hegedûs Csaba (1972,München).

Tornászok: Korondi Margit (1952,Helsinki; 1956, Melbourne); GulyásnéKöteles Erzsébet (1956, Melbourne).

Atléták: Gyarmati Olga, Németh Imre(1948, London).

Párbajtõrözõ: Nemere Zoltán (1964,Tokió).

Gerelyhajító: Németh Miklós (1976,Montreal).

A húszas-harmincas években sorraalakultak az üzemi, vállalati sportegye-sületek és épültek a mai napig fennma-radt sportlétesítmények. Többezrensportoltak az egykori Elzett, Hajógyárés Láng egyesületekben.

A II. világháborút követõen a sport-egyesületek száma ugrásszerûen meg-nõtt, évente tízezrek kapcsolódtak beaz akkor népszerû tömegsportmozgal-

makba. A kerületi sportegyesületekdöntõ többsége továbbra is vállalati bá-zison mûködött, illetve vállalati-üzemitámogatással mûködtették a sportléte-sítményeket is.

A Budapesti Elektromos Sportegyesület1922-ben alakult Elektromos MunkásSE néven. 1929-ben kézilabda-, 1939-ben repülõszakosztállyal bõvült azegyesület. Az egykori Latorcai utcai te-lepen alkalmaztak Magyarországonelõször villamos világítóberendezést.Az elsõ villanyfényes válogatott mér-kõzéseket is itt tartották. A BudapestiElektromos SE-ben élénk társadalmiélet folyt: bélyeggyûjtõ-, fényképész-,horgászosztályok mûködtek.

Versenyszakosztályai közül legjelen-tõsebb volt a kézilabda. A csapat 1969-tõl 1971-ig országos elsõ, majd 1991-ben ismét megszerezte a magyar bajno-ki címet. Jelenleg nyolc szakosztályban


Pályaavató a Kék Általános Iskolában

A kerületi sportegyesületekérmes és helyezett olimpikonjainak gratulálta polgármester

folyik sporttevékenység. Ezek: kézilab-da, labdarúgó, teke, tenisz, természet-barát, sakk és vízi sport.

Az egyesület elsõsorban az Elektro-mos Mûvek Rt. dolgozóinak és család-tagjainak teszi lehetõvé a sportolást, amagánszemélyek és a cégek egyesületitagként vehetik igénybe a Népfürdõ ut-cai telepet.

Az 1980-as évek második felétõl azországos helyzethez hasonlóan átala-kult a helyi sportmozgalom is. A válla-latok megszûnésével kilátástalan hely-zetbe kerültek a nagy múltú vállalati,üzemi sportegyesületek. Ekkor szûntmeg közel 30 helyi sportegyesület ésszámos utánpótlás-nevelõ mûhely. Akilencvenes évek közepétõl egyre ne-hezebb helyzetbe került a verseny- ésélsport is. A nagy múltú és korábban je-lentõs eredményeket felmutató VasasSC, Budapesti Honvéd SE, az Elektro-mos SE anyagi gondokkal küzdöttek éstöbb szakosztály leépítése, összevoná-sa, megszüntetése vált szükségessé.

1990-tõl vált igazán kerületi egyesü-letté a Honvéd, amióta jelentõs résztvállalt a kerületi iskolák, óvodák sport-munkájából.

1949 decemberében a kispesti város-házán tartották a Budapesti HonvédSport Egyesület (BHSE) alakuló ülését.A Honvédelmi Minisztérium akkor egyszakosztállyal mûködõ egyesülete át-vette a 40 éves múltra visszatekintõKispesti Atlétikai Club (KAC) hét szak-osztályát és így kezdte meg a mûködé-sét a Honvéd nyolc szakosztálya és 262versenyzõje.

Egy év elteltével már tizenhét sport-ág tartozott a piros-fehérekhez, majd aszakosztályok száma harmincra bõvült.Rövid idõ alatt a BHSE tevékenységemeghatározta a magyar sportéletet. Aklubhoz fõleg az élvonalhoz tartozó ka-tonai szolgálat elõtt álló fiatalok kerül-tek, akik bevonulásuk után a Honvédsportolói lettek, idejük jelentõs részét

továbbra is a sportnak szentelhették.Ennek megfelelõen az eredmények semmaradtak el. Az 1952-es helsinki olim-pián tizenkét Honvéd-sportoló vehetettát aranyérmet, egy ezüstöt, öt pedigbronzot. A klub elsõ olimpiai bajnokaTakács Károly sportlövõ volt. 1955-bena BHSE atlétái tizenhét világcsúcsot ér-tek el, Iharos Sándort a világ legjobb fu-tójává választották. A klub színeibenvolt világcsúcstartó az úszó TumpekGyörgy, a vívószakosztály kiválóságaKárpáti Rudolf két olimpiai címet nyertegyéniben és négyet csapatban.

Amíg ötven éve a Kispesti AtlétikaiClub labdarúgói mellett elsõsorban akötelezõ katonai szolgálatra bevonulóifjakból alakult a legendás Sportszá-zad, formálódott a BHSE, addig az el-múlt években a Honvéd egyre inkábbnevelõegyesületté vált. A kerület isko-láival kialakított jó kapcsolat és a szak-osztályokban folyó nevelõmunka ered-ményeként olyan bajnokokkal büszkél-kedhet az egyesület, mint Martinek Já-nos és Fábián László, Gyulay Zsolt ésCsipes Ferenc, Nébald György és JánosiZsuzsa. A nyolcvanas évektõl a magyarsportéletben elõször a Honvédban kez-dett mûködni az orvosokból, kémiku-sokból és pszichológusokból álló Tudo-mányos Csoport, amelynek nagy szere-pe volt az 1980 és 1989 között elért ki-emelkedõ eredményekben.

A Budapesti Honvéd Sport Egyesü-let versenyzõi az eltelt több mint fél év-század alatt 44 olimpiai aranyat, 83 vi-lágbajnoki és 83 Európa-bajnoki gyõ-zelmet tudhattak magukénak. Aközelmúltban 2000. évi sydneyi olimpi-án Nagy Tímea párbajtõrözõ, HorváthGábor férfi kajak négyes tagja, valamintPulai Imre és Novák Ferenc kenu-kettes-ben lettek aranyérem-tulajdonosok.

Olimpiai aranyérmesek összesítése amegalakulástól a következõ:

Birkózók: Varga János (1968, Mexikó).Kajak-kenusok: Vaskuti István (1980

Moszkva); Csipes Ferenc, Gyulay Zsolt(500 és 1000 m); Hódosi Sándor, ÁbrahámAttila (1988, Szöul).

Labdarúgók: Bozsik József, Budai Lász-ló, Czibor Zoltán, Grosics Gyula, KocsisSándor, Lóránt Gyula, Puskás Ferenc(1952, Helsinki); Katona Sándor, KomoraImre, Nógrádi Ferenc (1964, Tokió); Ko-csis Lajos (1968, Mexikó).

Öttusázók: Benedek Gábor (1952, Hel-sinki); Török Ferenc (1964, Tokió; 1968,Mexikó); Móna István (1968, Mexikó);Fábián László, Martinek János (egyéni éscsapat) (1988, Szöul).

Sportlövõ: Takács Károly (1952, Hel-sinki).

Tornászok: Bodó Andrea, Kertész Alíz,Tass Olga (1956, Melbourne); BorkaiZsolt (1988 Szöul).

Úszó: Szabó József (1988, Szöul).Vívók: Kárpáti Rudolf [1952, Helsinki;

1956 Melbourne (egyéni és csapat);1960, Róma (egyéni és csapat)]; PappBertalan (1952, Helsinki); Pézsa Tibor(1964, Tokió), Nébald György (1988, Szö-ul); Nagy Tímea (2000, Sydney).

Vízilabdázók: Bolvári Antal (1952,Helsinki; 1956, Melbourne); Hevesi Ist-ván (1956, Melbourne).

Kerületi egyesületi sportlétesítmé-nyek száma jóval meghaladja a fõváro-si és az országos átlagot. Az önkor-mányzat az 1980-as évek végétõl aktí-van lépett föl a helyi sportlétesítmé-nyek védelmére (Ganz Danubius,Erdért, Láng sporttelepek, Tahi úti lõ-tér) és növekvõ mértékû támogatástnyújtott az együttmûködést vállalóegyesületeknek. Ugyanakkor nem tud-ta felvállalni a helyi sportmozgalomminden szeletében egy idõben jelentke-zõ valamennyi probléma megoldását.

A legnépszerûbb lakóterületi sport-egyesületnek, az Angyalföldi Természet-barát és Testedzõ Egyesületnek ezren fölü-li tagsága van. A kerületi önkormány-zati fenntartású sportlétesítményekszáma az utóbbi évtizedekben tovább

bõvült. Az 1996-tól üzemelõ Új Palotaiúti Ifjúsági Sporttelep után önkor-mányzati tulajdonba került a LángSporttelep és a Tahi úti lõtér, illetve fel-épült a Csatai utca sportcsarnok. A négy sportlétesítmény közül hármatönkormányzati finanszírozással azegyesületek, az Új Palotai úti sporttele-pet a GAMESZ üzemelteti.

A Rozsnyai utcai Láng Sporttelep 1997tavaszán lett az önkormányzat tulajdo-na azzal a feltétellel, hogy 2002. év vé-géig a fõváros sporttevékenység céljá-ból használhatja a sportpályákat és akiszolgálólétesítményeket. A telepetLáng Vasas Sportkör üzemelteti, az ön-kormányzat évente meghatározott ösz-szeggel járul hozzá a fenntartáshoz. A létesítményt a délelõtti órákban óvo-dák, iskolák, a rendõrség és a tûzoltó-ság dolgozói használják. Délután egye-sületek, az esti idõszakban felnõtt lab-darúgók edzenek a pályákon. A sport-telep egyes létesítményeit és területré-szeit bérlõk vették igénybe.

A Rákos-patak–Röppentyû utca–Láng Sporttelep által határolt területentalálható lõteret az Angyalföldi PolgáriLövész Egylet üzemelteti. A létesítmé-nyen öt lõállásos, 10 méteres, légfegy-veres és egy húsz lõállásos, 25–50 méte-res, robbanófegyveres pálya található.Az egész évben üzemelõ lõtér többfélefunkciót is ellát, kihelyezett testneve-lésórák, diáksportversenyek, szabad-idõs lövészet, versenysport helyszíne.

A Csata utcai sportcsarnokot egy 140millió forintos beruházás ered-ményeként 1995 õszén adták át, mint alegnagyobb küzdõterû, önkormányzatifenntartású sportlétesítményt, amelyetCsata Diáksport Egyesület üzemeltet. A csarnok kihasználtsága a nyári szün-idõ kivételével százszázalékos. Az1998/1999-es tanévtõl kezdõden a Sza-bó Ervin Gimnázium a csarnokban tart-ja testnevelési óráinak egy részét. Hétvé-gi délelõttökön a Vasas Sport Club után-


pótláskorú labdarúgói veszik igénybe alétesítményt, délután a röplabda-, illetvekosárlabda-utánpótlás bajnoki mérkõzé-sek helyszíne a csarnok.

Igen népszerûek az itt szervezett ke-rületi kispályás amatõr labdarúgó-baj-nokságok.

Az Új Palotai úti sporttelepen aprogramok szervezésérõl az önkor-mányzat sportcsoportja gondoskodik.A sporttelepen 3 bitumenes kézilabda-és 2 mûanyag borítású teniszpálya ta-lálható. Itt rendezik a kerületi diák-olimpia kézilabda- és labdarúgómér-kõzéseit, valamint a fõvárosi kézilab-da-bajnokságot is. A népszerû létesít-ményt teljességgel diák- és szabadidõ-sport funkciókat szolgál, látogatottságaeléri a heti 2900–3200 sportolni vágyót.

A kerület igen hosszú Duna-partsza-kasszal rendelkezik, ebbõl adódóan je-

lentõs a vízisport-egyesületek száma is.A Meder utcában kajak-kenu szakosz-tályt mûködtett az AngyalföldiVízisport SE, az evezõsök egyik köz-pontja a Danubius Nemzeti Hajós Egy-let és az Építõk Margitszigeti Diák Ka-jak-Kenu Klubja a Margitszigeten talál-hatók. Ezek az egyesületek fõleg után-pótlás-neveléssel foglalkoznak és szo-ros kapcsolatban vannak a kerületi is-kolákkal. A kerületi sportkoncepció ki-emelten foglalkozik a diák- és szabad-idõsport népszerûsítésével.

Az 1999/2000. évben az önkormány-zat 50 millió forinttal segítette a kerüle-ti egyesületek utánpótlás-nevelõ tevé-kenységét és mintegy 30 millió forinttaljárult hozzá a sportegyesületi létesít-mények üzemeltetéséhez és a hagyo-mányos egyesületi rendezvények lebo-nyolításához.


A Dagály utcai létesítmény a strandolók kedvelt helye

A lebontott Visegrádi utcai Áramfejlesztõ épülete, amelynek helyén – a timpaninoskapu meghagyásával – a Cézár-ház lakóépület-együttesét építik fel

A kerületvárosképe

A városképet mindenekelõtt az épí-tészek hozzák létre, oly módon

természetesen, hogy munkájukbanmegtestesülnek egy-egy adott táj és korgazdasági, kulturális, civilizációs fej-lettségének sajátosságai, jegyei; egy-szersmind a városkép vissza is hatmindezekre. Szépérzékünket és közér-zetünket erõsen befolyásolja a bennün-ket körülvevõ városkép. A XIII. kerületépítõinek – önkormányzatnak, terve-zõknek, kivitelezõknek – erre érzéke-nyen kell figyelniük. Az önkormányza-ti rendszer eddigi tíz évének két kerü-leti fõépítésze, Nieder Iván és Fegyver-neky Sándor a maga hatáskörén belüligyekezett nekik ebben sokat segíteni.

Ha végigtekintünk a kerület város-képén, tapasztaljuk, hogy harmóniákés diszharmóniák érvényesülnek ben-ne, s ez a kerület – az elõzõ fejezetek-ben tárgyalt – történetének és jelenlegfolyó gyökeres átalakulásának a követ-kezménye.

Nagyszabású építkezési idõszak volta XIX. század vége. Ipari üzemek épül-tek sorra. Ez a gazdasági fellendülés-nek és a nagyvonalú városépítési kon-cepciónak volt köszönhetõ. A mai ke-rület déli végén megépült a Margit híd,az északi végén az összekötõ vasútihíd. Az elsõ világháború elõtti egy-kétévtizedben sok, ma is álló szép lakó-tömb épült az Újlipótvárosban. Az elsõvilágháború után egy ideig folytatódottaz elõzõ korszak építésmódja. Megszü-lettek az elsõ átfogó szabályozási ter-vek, amelyeknek már városkép-meg-határozó szerepük volt. A Németor-szágból származó Bauhaus emberlép-tékû racionális szerkezetével az építé-szeti formát is élhetõvé tette és teszi.

A háború után a kerületben új lakó-tömbök kezdtek épülni, hogy az itt dol-

gozó emberek itt is lakhassanak. Ezeketa házakat látjuk ma is a Béke utcában,az Övezet utcában, a Lehel utca mellett,ez utóbbiak az Élmunkás-házak nevetkapták a bennük lakókról.

1949-ben megérkezett Angyalföldreis az úgynevezett szocreál irányzat,amely a kor ideológiájából fakadt, smintegy nyolc évig irányadó volt. En-nek termékei a Fiastyúk utcai és aTomori köz körüli lakótömbök. Mind-azonáltal több humánszemlélet fejezõ-dik ki bennük emberi léptékükkel, par-kos környezetükkel, mint a ‘70-es és‘80-as években keletkezett, nagymérté-kû lakásigényeket kielégítõ, ám ridegés jellegtelen tízemeletes házgyári pa-nel lakótelepekben, amelyek a kerületnéhány területét uralják.

Felüdülést hozhat szemlélõdésünk-ben a ‘60-as években zöldkörnyezetbenfelépült Tahi úti lakónegyed a Rákos-patak partján és a kerületben a1988–89-ben utolsónak épült panelház-együttesek az Esztergomi út mellett ésa Futár utca környékén. Ezek már ba-rátságosabb és otthonosabb színfoltjaia kerületnek.

Sokféle régebbi és újabb városképielembõl tevõdik össze a XIII. kerület,de mostanában a még meglévõ hagyo-mányos képének is teljességgel meg-változik a jellege, s vele arculata is. Eztleginkább a Váci út demonstrálja, depéldának vehetjük a Róbert Károly kör-utat vagy a Röppentyû utcát, s betérhe-tünk Angyalföld számos más utcájábais. Azt láthatjuk, hogy egy-egy régigyárépületben vagy annak helyén mo-dern kereskedelmi, szolgáltatói, irodailétesítmények telepedtek meg. A voltCsavargyár üzletközponttá alakult, azAmpullagyár is új funkciót kapott, aGanz Hajó- és Darugyár egykori hatal-mas területén évek óta óriási forgalmatbonyolít le a Duna Plaza bevásárló- ésszórakoztatóközpont, amely kívülrõlnézve a Váci út merõben újszerû látvá-

nyossága. A mögötte elterülõ volt iparitérség a Dunáig és az újpesti határighatalmas építkezések színtere lesz. Itt atervek szerint nívós lakónegyed emel-kedik zöld beágyazású szabadidõs ke-retben, ami szintén új designt teremt akerület ezen emberemlékezet óta elzártrészének.

2000 végére a híres angyalföldi nagy-ipar utolsó maradványai, a Kender-Juta, a Láng és a Perion Akkumulátor-gyár is eltûnik a kerület látképébõl,hogy átadják helyüket további bevásár-lócentrumnak vagy irodaház-komple-xumnak. Ezzel a kerületben egy törté-nelmi kor lezárul és megkezdõdik egygyökeresen új.

Tudvalévõ, hogy a XIII. kerület mégnem tudott magának a jelenéhez és a jö-võjéhez illõ városközpontot kiépíteni,habár ennek a körvonalai már advavannak az Árpád híd pesti hídfõjénél, aVáci út és a Róbert Károly körút nagyforgalmú keresztezõdésénél. Itt létesülta közelmúltban az új Angyalföld építé-szetileg legimpozánsabb mûve, a Rend-õrpalota. Az ezredforduló küszöbénélénk szakmai és politikai vita dúl egyvagy két toronyház ideépítése körül,amely nem csak városképi, hanem jövõ-képi szempontból is ideális karaktertadhatna Angyalföld e fontos pontjának.

Egyetértés van viszont abban, hogyhelyezõdjék nagyobb hangsúly a Béketérre azáltal, hogy a polgármesteri hi-vatal és a Szent László-templom közöttkerületi emlékhely létesüljön. E szobor-és térkompozíció tervpályázatát VargaTamás szobrászmûvész alkotása nyertemeg. Az alkotó már dolgozik mûvemegvalósításán. Az átadás 2001. június1-jén, a XIII. Kerületi Napok alkalmá-ból lesz.

A jobb és kulturáltabb élelmiszer- ésnapicikk-áruellátás mellett városképja-vító jelentõségû a régi piac helyén a Le-hel csarnok megépülése, amely a kerü-leti önkormányzat eddig legnagyobb

összegû saját beruházásában kerül tetõalá. Az építmény átadásának határide-je 2001. augusztus 10. A csarnok kör-nyezetének kedvezõ megváltozása isvárható, ebben része lesz az elszlömö-södött közeli Szabolcs utcai építészetirehabilitációjának is.

Végezetül, de nem utoljára jegyez-zük meg, hogy a városképet is hivatottmegújítani és a kerületrészek közöttiszínvonalbeli különbségeket némilegintegrálni az a 2002 végéig tervbe vettmintegy 1000 új lakás, amelyekneképületegyüttesei a kerület több helyszí-nén, például a Gömb utcában, a Hege-dûs Gyula–Tutaj–Pannónia–Bessenyeiutca négyszögében vagy a Meder utcá-tól északra már részben épülõben van-nak. De kisebb társasházakkal beépül-nek egyes foghíjak is; kerületszépítõ és-rendezõ szerepük aligha vitatható.

Mindez csak felvázolása annak,hogy milyen városképi jövõ felé tart aXIII. kerület. Önkormányzatának aszándéka világos: lakhatóbb 1344 hek-tárt teremteni a fõváros e részének, s azújonnan létesülõ építészeti értékekmellett megõrizni, védeni és karbantar-tani a régebbi idõk olyan értékeit, mintaz Újlipótváros architekturális egységevagy az egykori OTI családi házas te-lepbõl kifejlõdött kertvárosi rész.

A városkép jövõje, vagy ha úgy tet-szik, a jövõ városképe a megtervezõitõlés megteremtõitõl nagy tudatosságotés felelõsséget követel meg, de termé-szetesen merész képzelõerõt, fantáziátis igényel. A politikusok is, amint ta-pasztalható, különbözõképpen ítélikmeg a jövõ útjait. Nem kizárhatók elõ-re nem látható elemek sem a városképmegalkotásában. Annyi bizonyos,hogy a XIII. kerület önkormányzataminden vonatkozásban, hosszú és kö-zéptávú koncepcióiban igyekszik jól ésfelelõsen megtervezni a jövõt. Aki tudés aki akar, hozzájárulhat.

S. Gy.


Adattár

• EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK

Tüdõbeteg-gondozóRöntgenernyõ-fényképszûrõ állomás1134 Budapest, Dévai utca 15/A . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-1872Drogambulancia1135 Budapest, Jász utca 84. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 350-4221Bõr- és nemibeteg-gondozó1135 Budapest, Jász utca 86–88. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329-1209Ideggondozó1135 Budapest, Jász utca 86. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-8768

• GYÓGYSZERTÁRAK

Ügyelet:Mária Patika1139 Budapest, Béke tér 11. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-8006

Angelus Gyógyszertár1134 Budapest, Váci út 49. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-9718Duna Patika1132 Budapest, Visegrádi utca 42–46. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339-7483, 329-7645Dunapart PatikaBudapest, Váci út 178., Duna Plaza földszint . . . . . . . . . . . . . . . 239-3787Fehér Hattyú GyógyszertárBudapest, Dózsa György út 124. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-2261Ferdinánd Patika1132 Budapest, Váci út 34. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-9348, 320-2092Honvéd Gyógyszertár1134 Budapest, Róber Károly körút 44. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329-6030Kárpát Patika1133 Budapest, Kárpát utca 44. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-8106Mara Gyógyszertár1138 Budapest, Gyöngyösi sétány 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329-8401Palatinus Patika1137 Budapest, Pozsonyi út 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339-8004, 320-5950Szent István Park Gyógyszertár1137 Budapest, Szent István park 26. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329-5276Vizafogó Gyógyszertár1138 Budapest, Vizafogó sétány 10. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 359-2322


Lakóház a Béke utcában Felújított lakóház a Kassák Lajos és a Rózsafa utca sarkán

• KÓRHÁZAK, KLINIKA

Madarász Utcai Gyermekkórház és Rendelõintézet1131 Budapest, Madarász Viktor utca 22–24. . . . . . . . . . . . . . . . 349-8160Nyírõ Gyula Kórház1135 Budapest, Lehel utca 59. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 350-2377Központi Honvéd Kórház1134 Budapest, Róbert Károly körút 44. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 350-0611

• ORVOSI RENDELÕK

Felnõtt-háziorvosi rendelõk1139 Budapest, Szegedi út 17. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 452-42001139 Budapest, Pap Károly utca 10. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-93901131 Budapest, Gyöngyösi utca 27. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-65781139 Budapest, Tahi utca 68/B . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-83181131 Budapest, Nõvér utca 5. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-93171138 Budapest, Karikás Frigyes utca 1/B . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329-82951132 Budapest, Visegrádi utca 47/C . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 350-20751132 Budapest, Váci út 62. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329-64421138 Budapest, Révész utca 10–12. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 359-15311136 Budapest, Tátra utca 11. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-5332

• SZAKORVOSI RENDELÕK

1139 Budapest, Szegedi út 17. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 450-42001132 Budapest, Visegrádi utca 47/C . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 350-2077

Gyermekszakorvosi Rendelõ Intézet1131 Budapest, Gyöngyösi utca 29. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-8754

Gyermek-háziorvosi rendelõk1131 Budapest, Nõvér utca 19. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-92921139 Budapest, Szegedi út 17. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 452-42071138 Budapest, Révész utca 10–12. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 359-13891136 Budapest, Tátra utca 48–52. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-8182

Gyermekfogászatok1131 Budapest, Nõvér utca 19. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-5332, 320-92921136 Budapest, Katona József utca 27. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 359-3048

•GYERMEKINTÉZMÉNYEK

• BÖLCSÕDÉK1131 Budapest, Angyalföldi út 47. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-0996

1133 Budapest, Gogol utca 32. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329-72001138 Budapest, Gyöngyösi sétány 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-25121133 Budapest, Hegedûs Gyula utca 111. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329-82181131 Budapest, Jász utca 113–117. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329-64051131 Budapest, Pannónia utca 92–94. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329-16621138 Budapest, Vizafogó sétány 6. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-1807

• NAPKÖZI OTTHONOS TÁBOROKPetõfi Sándor Napközis Tábor1138 Budapest, Margitsziget . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-4790Gyermek- és Ifjúsági Tábor1138 Budapest, Népsziget út 6. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 369-0782Gyermek- és Ifjúsági Tábor2481 Velence, Széchenyi út 13. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 06 (22) 472-301

• ÓVODÁK1134 Budapest, Angyalföldi út 1–3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-80691139 Budapest, Esküvõ köz 4. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-74361131 Budapest, Futár utca 23–25 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-77231133 Budapest, Gogol utca 32. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-95851138 Budapest, Gyöngyösi sétány 5. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-26671131 Budapest, Gyöngyösi utca 69–71. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-92751138 Budapest, Jakab utca 2–4. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-84051131 Budapest, Jász utca 147. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-61171133 Budapest, Hegedûs Gyula utca 123–125. . . . . . . . . . . . . . . 320-24221138 Budapest, Karikás Frigyes utca 12. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-80861133 Budapest, Kárpát utca 25–27. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-41161131 Budapest, Kassák Lajos utca 17. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-67751131 Budapest, Madarász Viktor utca 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-80401133 Budapest, Pannónia utca 77–79. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-17171135 Budapest, Petneházy utca 69–71. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-25781135 Budapest, Petneházy utca 83. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-22621133 Budapest, Thurzó utca 6–8. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-91951134 Budapest, Tüzér utca 62. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-73991133 Budapest, Váci út 88–90. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329-16151138 Budapest, Vizafogó sétány 4. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 359-2831

• KÖNYVTÁRAK

1138 Budapest, Dagály utca 9. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-33091134 Budapest, Lehel utca 31. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-88291131 Budapest, Mosoly utca 40/A . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-15321133 Budapest, Pannónia utca 40. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-92591133 Budapest, Pannónia utca 83. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-75211130 Budapest, Tátra utca 52. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-69211138 Budapest, Tomori köz 7. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-7258


• MÛVELÕDÉSI KÖZPONTOK

József Attila Mûvelõdési Központ1131 Budapest, József Attila tér 4. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-8151Láng Mûvelõdési Központ1139 Budapest, Rozsnyai utca 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-6308, 349-6309 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . fax: 349-6307

Szent László Kultúrotthon1135 Budapest, Országbíró utca 46. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-9198Iránytû Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda1136 Budapest, Pannónia utca 34. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339-3700Vízöntõ PinceklubBudapest, Váci út 50. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 350-6125

• SZÍNHÁZAK

József Attila SzínházJegypénztár:1134 Budapest, Váci út 63. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-9428Szervezési és propagandaosztály:1137 Budapest, Ditrói Mór utca 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 359-6424, 320-5877Margitszigeti Szabadtéri Színpad1138 Budapest, Margitsziget . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-5540Vígszínház1137 Budapest, Szent István körút 14. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 311-1650

• ÁLTALÁNOS ISKOLÁK

Általános Iskola1135 Budapest, Csata utca 20. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-9524, 340-9525Általános Iskola1134 Budapest, Váci út 57. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-8980Berzeviczy Gizella Általános Iskola1134 Budapest, Tüzér utca 56–58. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-9375, 320-3572Ének-Zene és Testnevelési Általános Iskola1134 Budapest, Dózsa György út 136. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-9918, 340-9345Eötvös József Általános Iskola1131 Budapest, Futár utca 18. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-1105, 350-4517Gárdonyi Géza Általános Iskola1139 Budapest, Fiastyúk utca 47–49. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-9269, 340-7441Herman Ottó Általános Iskola1137 Budapest, Radnóti Miklós utca 35. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-0866, 329-4864Hunyadi Mátyás Általános Iskola1138 Budapest, Karikás Frigyes utca 34. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-9167, 320-2445Kék Általános Iskola1133 Budapest, Pannónia utca 88–90. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329-5033, 350-5212

Pannónia Általános Iskola1133 Budapest, Tutaj utca 7–11. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-1313, 320-2290Számítástechnikai Általános Iskola1138 Budapest, Gyöngyösi sétány 7. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-2556Szent László Általános Iskola1135 Budapest, Szent László út 59–61. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-3042, 349-9358Tomori Pál Általános Iskola1131 Budapest, Tomori utca 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 330-5257, 320-8893Vizafogó Általános Iskola1138 Budapest, Vizafogó sétány 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-8322, 329-1280XIII. Kerületi Zeneiskola1136 Budapest, Hollán Ernõ utca 21/B . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-4861, 320-4862

• GIMNÁZUMOK ÉS SZAKKÖZÉPISKOLÁK

Ady Endre Gimnázium1139 Budapest, Röppentyû utca 62. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-8640Bánki Donát Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképzõ1139 Budapest, Váci út 179–183. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329-8410Berzsenyi Dániel Gimnázium1133 Budapest, Kárpát utca 49–53. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 359-1613Bolyai János Mûszaki Szakközépiskolaés Hevesi Gyula Kollégium1134 Budapest, Váci út 21. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-82331134 Budapest, Angyalföldi út 1–7. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-8209Dobos C. József Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképzõ1134 Budapest, Huba utca 7. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-9803Felnõttek Általános Iskolája és Gimnázium1139 Budapest, Üteg utca 30. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-7079Kassák Lajos Gimnázium1134 Budapest, Váci út 61. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-9514Károlyi Mihály Közgazdasági, Külkereskedelmi Szakközépiskola és Gimnázium1139 Budapest, Váci út 89. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-7130Katona József Gépipari, Közgazdasági Szakközépiskola, Szakmunkásképzõ és Gimnázium1139 Budapest, Váci út 107. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-8224Magyar Hajózási Szakközépiskola1131 Budapest, Jász utca 155. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329-9290Móricz Zsigmond Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképzõ1133 Budapest, Vág utca 12–14. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-2735Móricz Zsigmond Középiskolás Leánykollégium1133 Budapest, Pannónia utca 83. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-2733Németh László Gimnázium1131 Budapest, Nõvér utca 15–17. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-8276


Pannónia Középiskolás Kollégium1133 Budapest, Pannónia utca 83. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-0700Szabó Ervin Gimnázum és Szakközépiskola,Verebély László Technikusképzõ Szakközépiskola1139 Budapest, Üteg utca 15. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-8132

• SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS

Gondozási központok:I. Sz. Gondozási Központ1131 Budapest, Jász utca 130. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 350-3112II. Sz. Gondozási Központ1135 Budapest, Zsinór utca 14. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-8786III. Sz. Gondozási Központ1135 Budapest, Visegrádi utca 111. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329-9218IV. Sz. Gondozási Központ1133 Budapest, Balzac utca 5. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329-4226Idõsek Klubja1135 Budapest, Balzac utca 5. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-26361131 Budapest, Gyermek tér 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-07391131 Budapest, Jász utca 130. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-18231138 Budapest, Új Palotai út 14. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 350-11091133 Budapest, Visegrádi utca 111. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 350-11091134 Budapest, Kassák Lajos utca 38. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-01801139 Budapest, Gömb utca 7. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 350-61591135 Budapest, Zsinór utca 14. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-8786Angyalföldi Szociális Egyesület1. sz. bolt 1139 Budapest, Váci út 127. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 350-60072. sz. bolt 1136 Budapest, Pannónia utca 34. . . . . . . . . . . . . . . . . 350-11153. sz. bolt 1139 Budapest, Tahi utca 74. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-1855Gondozóház1138 Budapest, Jakab utca 2–4. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-8461Frim Jakab Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona1138 Budapest, Új Palotai út 9–11. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329-0248„HÍD” Családsegítõ Központ1133 Budapest, Visegrádi utca 96/B . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329-1294Gyermekjóléti Szolgálat1138 Budapest, Vizafogó sétány 6. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-2654Hajléktalanszállók:1134 Budapest, Dózsa György út 152. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329-14761133 Budapest, Zsilip utca 18/B . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 389-2325Nappali melegedõ:1135 Budapest, Mohács utca 18/BÉjjeli menedékhely1135 Budapest, Vágány utca 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-1640Szociális Foglalkoztató és Információs Központ1133 Budapest, Visegrádi utca 96/B

A XIII. kerületnevezetesebb

épületeiAngyalföldi út 36–38., fõvárosi kisla-kásos bérház(1909–1910; tervezõ: Szabó Gyula)Balzac utca 8–10., Lóránt-ház(1909–1910; tervezõ: Ágoston Emil)Balzac utca 21., lakóház(1900 körül)Csanády utca 2., Krayer-ház(1909–1910; tervezõ: Ágoston Emil)Csanády utca 19., iskola és lakóházCsata utca 20., elemi iskola(1910; tervezõ: Baumhorn Lipót)Dévai utca 15/A, tüdõbeteg-gondozóDózsa György út 138–142., fõvárosikislakásos bérházak(1910–1911; tervezõ: Rerrich Béla)Dózsa György út 152., Népszálló(1909–1911; tervezõ: Schoditsch Lajosés Eberling Béla)Frangepán utca 1., Höcker Antal gép-gyárának üzemcsarnokai(1900 körül)Frangepán utca 6., fõvárosi kislakásosbérház(1911; tervezõ: Pallák Manó)Hegedûs Gyula utca 8., lakóház(1909; tervezõ: Révész Sámuel és KollárJózsef)Hegedûs Gyula utca 10., lakóház(1909; tervezõ: Révész Sámuel és KollárJózsef)Hegedûs Gyula utca 15., Rosenfeld-ház(1910–1911; tervezõ: Porgesz József)Hegedûs Gyula utca 32., Prágai-ház(1912; tervezõ: Vermes József)Hegedûs Gyula utca 34., Rosenfeld-ház(1911, tervezõ: Porgesz József)Hegedûs Gyula utca 40., lakóház(1910 körül)

Hegedûs Gyula utca 88., fõvárosi kis-lakásos bérház(1909–1910; tervezõ: Ney és Strausz)Hegedûs Gyula utca 90., fõvárosi kis-lakásos bérház(1909–1910; tervezõ: Morbitzer Nán-dor)Hegedûs Gyula utca 92., fõvárosi kis-lakásos bérház(1909–1910; tervezõ: Habicht Károly)Hegedûs Gyula utca 94., fõvárosi kis-lakásos bérház(1909–1910; tervezõ: Komor Marcell ésJakab Dezsõ)Hollán Ernõ utca 3., lakóház(1912; Reiss Zoltán)Hollán Ernõ utca 22., lakóház(1930 körül)Huba utca 12., karmelita templom éskolostor(1899; tervezõ: Hofhauser Antal, 1895;tervezõ: Pucher István)Kresz Géza utca 16., lakóház(1910 körül)Kresz Géza utca 18., lakóház(1910 körül)Lehel utca 4/C, Fábián-ház(1913 körül; tervezõ: Román Miklós ésErnõ)Lehel utca 14., fõvárosi mûhelybérház(1910–1911; tervezõ: Medgyes Messin-ger Alajos)Lehel utca 16., elemi iskola(1909–1912; tervezõ: Balázs Ernõ)Pannónia utca 6., lakóház(1909; tervezõ: Jónás Zsigmond és Dá-vid)Pannónia utca 8., lakóház(1910 körül; tervezõ: Orth Ambrus ésSomló Emil)Pannónia utca 9., lakóház(1915; tervezõ: Löffer Sándor és Béla)Pannónia utca 16–20., Phõnix–Turul-házak(1929; tervezõ: Jónás Zsigmond és Dá-vid)Pannónia utca 81., elemi iskola(1910 körül; Schulek János)


Pozsonyi út 58., református templom(1936–1942; tervezõ: Tóth Imre ésHalászy Jenõ)Radnóti Miklós utca 6., lakóház(1903; tervezõ: Komor Marcell és JakabDezsõ)Radnóti Miklós utca 9., lakóház(1904–1905; tervezõ: Kosztolányi KannGyula)Radnóti Miklós utca 24–26., lakóház(1925; Fischer József és Mueller Félix)Radnóti Miklós utca 25., Pollák-ház(1913 körül; Román Miklós és Ernõ)Révész utca 18., hõerõmû(1906–1908)Révész utca 27–31., Fõvárosi Gázmû-vek készülékgyára(1910 körül)Szent István körút 16., bérház(1898; tervezõ: Wellisch Alfréd)Szent István körút 18., bérház(1891–1896; tervezõ: Pucher)Szent László utca 26., lakóház kápol-nával(1910 körül)Szent László utca 133–143., MÁV-tiszt-viselõházak(1910 körül)Tátra utca 3., Back-ház(1911–1912; tervezõ: Málnai Béla ésHaász Gyula)Tátra utca 4., Haász-ház(1911–1912; tervezõ: Málnai Béla ésHaász Gyula)Tomori utca 8/A–B, római katolikustemplom és plébánia(1930; Foerk Ernõ)Tüzér utca 26–28., zsinagóga(1908; tervezõ: Baumhorn Lipót)Váci út 4., bérház(1896; tervezõ: Sterk Izidor)Váci út 6., bérház(1896; tervezõ: Wellisch Alfréd)Váci út 28., lakóház(1890 körül)Váci út 47/E, Schlick-gyár üzemcsar-noka(1910 körül)

Váci út 72–74., Elektromos MûvekSzékháza(1893, 1910 körül)Váci út 152. (Turbina utca sarok),Eisele, késõbb Láng Gépgyár üzem-csarnokai és irodaépülete(1891; tervezõ: Alpár Ignác)Váci út 201/A, újpesti villamoskocsiszín(1896, 1911, 1932, 1997)Váci út 201/B, lóvasúti indóház ven-déglõvel(1865; Wagner János)Vésõ utca 7., Schmoll-gyár(1938; tervezõ: Kozma Lajos)Victor Hugo utca 45., lakóház(1930 körül)Visegrádi utca 13., lakóház(1905 körül)Visegrádi utca 15., lakóház(1905 körül; tervezõ: Kármán Géza ésUlmann Gyula)Visegrádi utca 17., lakóház(1903; tervezõ: Vágó József és László)Visegrádi utca 19., Hertzka–Mikó-ház(1904–1905; Kosztolányi Kann Gyula)Visegrádi utca 23., Förster-ház(1910; tervezõ: Málnai Béla és HaászGyula)Visegrádi utca 60., lakóház(1912; tervezõ: Wellisch Alfréd)

Épületegyüttesek

Radnóti Miklós utca–Pozsonyiút–Hollán Ernõ utca–Victor Hugoutca–Pozsonyi út–Ipoly utca–Újpestirakpart által határolt terület, Szent Ist-ván park környezete(1933–1942; tervezõk: Hofstätter Béla ésDomány Ferenc, Málnai Béla, FenyvesIstván és Fried Miksa, Platschek Imre,Oblat György, Jakobik Gyula, KrauszGábor, Róna Tibor, Mészáros László)Szent István körút páros oldala a Já-szai Mari tértõl a Nyugati térigSzent István körút 14., Vígszínház(1896; tervezõ: Ferdinand Fellner ésHermann Helmer)

Szent István körút 2–30., Nyugati tér4., 5., lakóházak(1884–1904; tervezõk: Kauser, KármánGéza és Ulmann Gyula, Hudets,Wellisch Alfréd, Pucher, Gaál, Pierek ésWagner, Paulheim, Klinger, Hirsch,Holub, Goldmann)

Margitsziget

Víztorony1909–1911; mérnök-tervezõ: ZielinszkySzilárd, építész-tervezõ: Ray Rezsõ)

Premontrei kápolna(12. század, újjáépítve: 1930–1932; ter-vezõ: Lux Kálmán)Domonkos apácák Szûz Mária-temp-lomának és kolostorának romjai(1250-es évek, 15. század)Palatinus Strandfürdõ(1937, tervezõ: Janáky István)Szent Klára ferences templom romjai(13. század második fele, 14. század,1796-ban falait József nádor villájábafoglalták, utóbbit 1949-ben lebontották)Nemzeti Sportuszoda(1930–1935; tervezõ: Hajós Alfréd)


Szobrok, emlékmûveka XIII. kerületben

A szobor neve A szobrász neve A mû helye

1. Bánki Donát Ács F. József Váci út 179–183.2. Petõfi Sándor Baksa Soós György Szent István körút 14.3. Bartók Béla Beck András Margitsziget,

Mûvész sétány4. József Attila Beck András József Attila tér5. Bányász Beck Ö. Fülöp Pozsonyi út 44.6. Beck Ö. Fülöp Beck Ö. Fülöp Margitsziget,

(önportré) Mûvész sétány7. Díszkút Bolba Henrik Futár utca 18., iskola8. Anya gyermekkel Boldogfai Farkas Sándor Margitsziget,

Palatinus Strandfürdõ9. Erkel Ferenc Boldogfai Farkas Sándor Margitsziget,

Mûvész sétány10. Zsákhordó Borkereki Kovács Zoltán Szent István park11. Barabás Miklós Borsos Miklós Margitsziget,

Mûvész sétány12. Wallenberg Bottos Gergõ Wallenberg utca 9–11.13. Felvonulók Börzsönyi Kollarich Ferenc Népfürdõ utca 18.,

Elektromos-pálya14. Betoncsõ Csavlek András Váci út–Árpád híd

térplasztika

A szobor neve A szobrász neve A mû helye15. Ülõ lány Csikász Imre Margitsziget, Japánkert16. Gyógyítás Csontos László Margitsziget,

Palatinus Strandfürdõ17. Napozó lány Csorba Géza Margitsziget,

Mûvész sétány18. Ady Endre Csorba Géza Margitsziget,

Mûvész sétány19. Gábor Andor Domonkos Béla Margitsziget,

Mûvész sétány20. Csokonai Vitéz Erdey Dezsõ Margitsziget,

Mihály Mûvész sétány21. Liszt Ferenc Erdey Dezsõ Margitsziget,

Mûvész sétány

22. Evezõs Farkas István Helia Hotel parkja:Kárpát utca 62–64.

23. Hajómûszerész Fekete Géza, Galántai Váci út 202.24. Jób Dániel Fekete Tamás Szent István körút 14.,

a Vígszínházban25. Tobozplasztika Fekete Tamás a Thermál Szálló mögött26. Nõi akt Gách György Népfürdõ utca 30.,

Dagály Strandfürdõ27. Dombormûves Gyurcsek Ferenc Váci út–Róbert Károly

térplasztika körút28. Kislány kutyával Gosztonyi Aliz Margitsziget, játszótér29. Nonfiguratív Ilosfai József Margitsziget,

Thermál Szálló terasza30. Álló munkás Kalló Viktor Váci út 152–156., udvar

kerékkel31. Ybl Miklós Kampfl József Margitsziget,

Mûvész sétány32. Judit Kárpáti Anna Radnóti Miklós utca 35.

elõtt33. Furulyázó lány Kerényi Jenõ Margitsziget,

kolostorrom34. Kis makrancos Kisfaludi Stróbl Zsigmond Debreceni park35. Izsó Miklós Kisfaludi Stróbl Zsigmond Margitsziget,

Mûvész sétány36. Béke Kiss István Nõvér utca 15–17.37. Janus Pannonius Kiss István Margitsziget,

Mûvész sétány

A szobor neve A szobrász neve A mû helye39. Pest-Buda Kiss István Margitsziget

100. évfordulójára40. Munkások Kiss István Váci út 71.41. Zichy Mihály Kocsis András Margitsziget,

Mûvész sétány42. Díszítõ plasztika Kopcsányi Ottó Victor Hugo utca 25–27.43. Ülõ nõ (kútszobor) Kovács Ferenc Tomori köz 9–11.44. Szír ellenállási Kovács Ferenc Szent István park

csoport45. Díszítõ térplasztika Kovács Ferenc Margitsziget46. Feszület Kovács József Béke téri templombejárat47. Szent Flórián Kovács Margit Katona József utca 33.

48. Anya gyermekkel Laborcz Ferenc Karikás Frigyes utca 2–4.49. Nõi akt korsóval László Péter Margitsziget,

Palatinus Strandfürdõ50. Falovacska Lesenyei Márta Margitsziget, golfpálya51. Rákászfiú Ligeti Miklós Margitsziget, vízesés52. Reliefek Madarassy Walter Felka utca 7.53. Munkácsy Mihály Madarassy Walter Margitsziget,

Mûvész sétány54. Díszkút Majoros János Szabolcs utca 33–35.55. Móricz Zsigmond Makrisz Agamennon Margitsziget,

Mûvész sétány56. Medgyessy Makrisz Agamennon Margitsziget,

Ferenc dr. Mûvész sétány57. Mártíremlékmû Makrisz Agamennon Viza utca, rakpartnál58. Ferenczy István Marton László Margitsziget,

Mûvész sétány59. Hygeia (egészség Máté István Szabolcs utca 33–35.

görög istennõje)60. Hídépítõk Medgyessy Ferenc Váci út 63–67.61. József Attila Mészáros Dezsõ József Attila Színház

elõtt62. Molnár Béla dr. Mészáros Dezsõ Szabolcs utca 33–35.63. Balassa János dr. Mészáros Mihály Szabolcs utca 33–35.64. Fekvõ alak Mikus Sándor Szabolcs utca 33–35.65. Lechner Ödön Nagy Sándor Margitsziget,

Mûvész sétány66. Dunant Henry Nyírõ Gyula Kárpát utca 56., kispark67. Bodor-kút Ohmann Béla–Pfannl Egon Margitsziget, Zenélõkút

(székelykút mása)68. Ülõ fiú Osváth Mária Váci út 179–183.


A szobor neve A szobrász neve A mû helye69. Táncsics Mihály id. Pél Mihály Margitsziget,

Mûvész sétány70. Úszónõ Palotai Gyula Margitsziget71. Jövendõ Pándi Kiss János Népfürdõ utca 36.,

strand72. Hajógyári munkás Pándi Kiss János Váci út 202.73. Fodor József dr. Papachristos Andreas Szabolcs utca 33–35.

74. Három grácia Papachristos Andreas Szabolcs utca 33–35.75. Rudnay Gyula Pásztor János Margitsziget,

Mûvész sétány76. Tompa Mihály Pásztor János Margitsziget77. Auróra Pátzay Pál Dagály Strandfürdõ78. Jókai Mór Pátzay Pál Margitsziget,

Mûvész sétány79. Lyka Károly Pátzay Pál Margitsziget,

Mûvész sétány80. Raoul Wallenberg Pátzay Pál Szent István park,

újra felállítva81. Derkovits Gyula Pátzay Pál Margitsziget,

Mûvész sétány82. Kodály Zoltán Pátzay Pál Margitsziget,

Mûvész sétány83. Katona József Petri Lajos Margitsziget,

Mûvész sétány84. Mázas mozaik Pólya József Margitsziget,

(falikép) szabadtéri színpad85. Bihari János Radó Károly Margitsziget,

Mûvész sétány86. Vizet merítõ nõ Rápolthy Lajos Népfürdõ utca 36.,

Dagály Strandfürdõ87. Vörösmarty Mihály Riger Tibor Margitsziget,

Mûvész sétány88. Déry Istvánné Schaár Erzsébet Margitsziget,

Mûvész sétány89. Radnóti Miklós Schaár Erzsébet Radnóti Miklós utca 45.90. Kernstok Károly Schaár Erzsébet Margitsziget,

Mûvész sétány91. Stróbl Alajos Segesdi György Margitsziget,

Mûvész sétány92. Nonfiguratív Segesdi György Pozsonyi út 60–64.93. Ürgeöntõ gyerekek Senyei Károly Népfürdõ utca 36.94. Mikszáth Kálmán Sóváry János Margitsziget,

Mûvész sétány

A szobor neve A szobrász neve A mû helye95. Szõnyi István Sóváry János Margitsziget,

Mûvész sétány

96. Arany János Stróbl Alajos Margitsziget, Mûvész sétány

97. Faun Stróbl Alajos Margitsziget,Mûvész sétány

98. Markusovszky Szabó György Szabolcs utca 33–35.Lajos dr.

99. Petõfi Sándor ifj. Szabó István Fiastyúk utca 35.100. Festett porcelán Szász Endre Dózsa György úti

(2 db) metrómegálló101. Ülõ nõ Szomor László Szabolcs utca 33–35.102. Németh László Szókontor Pál Nõvér utca 15–17.103. Ferenczy Károly Tar István Margitsziget,

Mûvész sétány104. Zrínyi Miklós Tar István Szent István körút 14.105. Balassi Bálint Tar István Margitsziget,

Mûvész sétány106. Térplasztika Tari Gábor Futár utca 18., iskola107. Stiller Bertalan dr. Telcs Ede Szabolcs utca 33–35.108. Benedict Henrik dr. Telcs Ede Szabolcs utca 33–35.109. Grósz Emil dr. Tóth Júlia Szabolcs utca 33–35.110. Korányi Frigyes dr. Tóth Júlia Szabolcs utca 33–35.111. Hippokratész Török Richárd Szabolcs utca 33–35.112. József Attila Varga Imre Margitsziget,

Mûvész sétány113. Lukács György Varga Imre Szent István park114. Várkonyi Zoltán Varga Imre Szent István körút 14.115. Fésülködõ lány Varga Oszkár Népfürdõ utca 36.116. Hegedûs Gyula Vass Viktor Szent István körút 14.117. Bihari János Vaszary László Margitsziget (déli rész)118. Békekút Vedres Márk Tahi utca 22.119. Radnóti Miklós Vígh Tamás Margitsziget,

Mûvész sétány120. Petõfi Sándor Vígh Tamás Margitsziget,

Mûvész sétány121. Munka és béke Vilt Tibor Apály utca 2.122. Autók fejlõdése Vilt Tibor Váci út 179–183.123. Madách Imre Vilt Tibor Margitsziget, rózsakert


Köztéri szobrok, emlékmûvekismeretlen alkotóktól

az elhelyezés idõrendjébenA szobor neve Elhelyezés idõpontja A mû helye

124. Ceres XIX. század II. fele Alig utca 7/B125. Puttó delfinnel XIX. század II. fele Róbert Károly körút 84.

felsõ része126. Nyomdász XIX. század II. fele Szabolcs utca 11.,

és újságárus épületdísz127. Szent Imre 1920-es évek Babér utca 17/B128. Delfines kút 1927 után Madarász köz, udvar129. Halász 1927 körül Hollán Ernõ utca 11.

épületdísz130. Magvetõ 1927 körül Hollán Ernõ utca 11.131. Kalapácsos munkás 1927 körül Hollán Ernõ utca 11.132. Orvosi rendelõn 1939 Visegrádi utca 47/C

a kapudísz133. Matyó anya 1940 körül Hegedûs Gyula utca 34.134. Kilián György 1954 Váci út 63–67.135. Kilián György 1954 Nõvér utca 15–17.136. Római harcosok 1950-es évek Visegrádi utca 23.137. Fali kút 1970-es évek Kassák Lajos utca 22.,

tp. falán138. Csorgó 1975 Margitsziget,

a romoktól északra139. Görög szoborfejek 1977 Váci út 201.140. Betoncsõ 1984 Váci út Árpád hídi

térplasztika feljárónál141. Térplasztika 1985 Szabolcs utca 33–35.142. dr. Molnár Béla 1985 Szabolcs utca 33–35.143. Szfinx Népfürdõ utca 36.144. Szökõkút Margitsziget

(megvilágított)145. Nonfiguratív Margitsziget,

(4 db) a Nagyszálló kertje146. Margit, Margitsziget, kápolna

Árpád-házi szent147. Fekvõ alak Máglya köz 4.148. Díszkút Futár utca 18.,

az iskola udvara

A kerületben lakó színmûvészek 2000-benAndai Györgyi, Arányi Adrienn, Bars József, Bács Ferenc, Bánd Anna, Beregi Pé-ter, Bodnár Erika, Bodnár Zoltán, Borbás Gabi, Botár Endre, Csuba Lajos, CsûrösKarola, dr. Udvardiné Déry Mária, Dunai Tamás, Éles István, Faragó Vera, Fon Ga-bi, Gálffi László, Giovannini Kornél, Györffy László, Gyukár Tibor, Horváth LajosOttó, Janovics Sándor, Juhász Ferenc, Juhász Illés, Juhász Ferenc István, JuhászTóth Frigyes, Kamondy Imre, dr. Kõszegváry Sándorné, Karossa Margit, KassaiIlona, Kazinczy Ildikó, Kovács Mária, Kozári Ferenc, Kölgyesi György, KrisztLászló, Kutas József, Laczkovits Géza, Láng Balázs, Lengyel Erzsi, Lippai László,Lukácsi Katalin, Makay Andrea, Markaly Gábor, Miszlay István, Pap Vera, Pász-tor György, Simándi Anna Ildikó, Somhegyi György, Sörös Sándor, Sós László, Sz.Nagy Ildikó, Szabados Zsuzsa, Szalay András, Szarvas József, Szatmári Liza, SzépIlonka, Szûcs Ildikó, Tatár Eszter, Uri István, Verebély Iván, Zubornyák Zoltán

Írók, költõk, zeneszerzõk, zenemûvészekBaranyi Ferenc, Bari Károly, Bodnár György, dr. Borbély Sándor, Breuer János,Csontos Gábor, Darvas Ferenc, Dobos Kálmán, Dukay Barnabás, Fabó Kinga, Föl-des Imre, Gergely Ágnes, Gyertyán Ervin, Györe Imre, Györffy László, HársGyörgy, Illés Lajos, Kovács Mátyás, Kövesdi János, Lendvay Kamilló, Mohay Mik-lós, Novák János Bulcsú, Tóth Mihály, Juhász István, Juhász Péter, Kertész Erzsé-bet, Köves József, Kutasi Gyula, Lányi András, Lukácsy Sándor, Molnár Géza,Nógrádi Gábor, Ördögh Szilveszter, Parti Nagy Lajos, Peterdi Nagy László, PolgárErnõ, Polgár Ernõ, Réz Pál, Sebõk Éva, Sumonyi-Papp Zoltán, Szabóky Zsolt, Szá-vai János, Szentgallay Géza, dr. Szíj Rezsõ, dr. Szilágyi János, Szkárosi Endre,Szoboszlai Margit, Szondi György, Ténagy Sándor, Térey János, Tordai Zádor, Va-dász Ferenc, Vámos Miklós

Könyv-, lap- és zenemûkiadókAb Ovo Könyvkiadó, 1127, Pannónia utcaBibliofil Kereskedelmi és Kiadó Kft., 1134, Szabolcs utca 4.Fix+3 Könyvkiadó és Könyvterjesztõ Kft., 1133, Vág utca 2/GK.u.K. Könyv- és Lapkiadó Bt., 1138, Népfürdõ utca 15/AMóra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Rt., 1134, Váci út 19.Passage Könyvkiadó Kft., 1137, Pozsonyi út 40.Verzál Lap- és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft., 1135, Frangepán utca 66/B

Lapkiadó:Sprint Kft., 1137, Újpesti rakpart 7.Hungarovox Kft., 1137, Radnóti Miklós utca 11.


XIII. kerületi civil szervezetek jegyzékeIntézmény Utca

Magyar Vöröskereszt XIII. kerületi szervezete Váci út 67.

Lakásbérlõk Egyesülete XIII. kerületi szervezete Szent László utca 74/B

Angyalföldért Egyesület Váci út 50.

Magyar Ellenállók és Antifasiszták SzövetségeXIII. kerületi szervezete Váci út 50.

Angyalföldi Természetbarát és Testedzõ Egyesület Dagály utca 20.

Angyalföldi Baloldali Ifjúsági Társulat Hegedûs Gyula utca 35/A

Magyar Védõnõk Egyesülete XIII. kerületi tagozata Révész utca 10–12.

XIII. Kerületi Polgári Együttmûködés Egyesület Balzac utca 5.

XIII. Kerületi Keresztény Iskola Egyesület Szent László utca 26.

Angyalföldi Helytörténeti Klub XIII. kerületi Képzõ- és Iparmûvészek Egyesülete Tátra utca 20/B

Angyalföldi Szociális Egyesület Fáy utca 41.

XIII. Kerületi Közös Képviselõk Radnóti Miklós utca 25.,és Lakástulajdonosok Egyesülete IV. emelet 5.

Gyertyafény-keringõ Klub József Attila tér 4.

MSZOSZ Budapesti Tanácsa XIII. kerületi szervezete Rozsnyai utca 3.

Levegõ Munkacsoport Országos Környezetvédõ Szövetsége Tomori utca 23.

Angyalföldi Nagycsaládosok Egyesülete Vizafogó utca 1–2.

Egyesület a Környezet-egészségügyért Pozsonyi út 44., III. emelet 3.

„BATÁR” Árpádhídi Lakástulajdonosok Baráti Társasága Róbert Károly körút 12/A

Acélhang Dalegyesület Rozsnyai utca 3.

Angyalföldi Tini Színpad és Színiiskola Alapítvány Rozsnyai utca 3.

Cigánycsaládok Érdekvédelmi Egyesülete Róbert Károly körút 102.

Intézmény Utca

Csángó-Gidófalvy Lakótelepi Kulturális, Szociális és Közösségszervezõ Alapítvány Gidófalvy Lajos utca 25.

Jerikó Tanulmányi Intézet Vizafogó sétány 2/A

Angyalföldi Láng Mûvelõdési Központ Rozsnyai utca 3.

Dagály Kulturális Alapítvány Dagály utca 15/A

Iránytû Ifjúsági és Mentálhigiénés Alapítvány Pannónia utca 34.

Keil Ernõ Fúvószenei Egyesület Rozsnyai utca 3.

Láng Vasútmodellezõ Egyesület Rozsnyai utca 3.

Magyar Cserkészlány Szövetség Balzac utca 21.

METESZ XIII. kerületi szervezete Kossuth tér 6–8.

Moholy-Nagy László Multimédia Egyesület József Attila tér 4.

Négy Muskétás Akrobatikus Rock and Roll Egyesület Dagály utca 15/A

„Életet az Éveknek” Nyugdíjas Klubszövetség XIII. kerületi szervezete Rozsnyai utca 3.

Önkontroll Egyesület Kárpát utca 38.

Stella Koncertkórus Egyesület Rozsnyai utca 3.

Vadrózsa-Vadvirág Táncegyesület Berettyó utca 7.

Kisvasutak Baráti Köre Rozsnyai utca 3.

Mozgássérültek Egyesülete XIII. kerületi tagozata Hegedûs Gyula utca 43.

Bonsai Egyesület Dráva utca 11., IX/37.

Hallássérültek Kultúrájáért Alapítvány Visegrádi utca 103.

Angyalföldi Fiatalokért Egyesület Pannónia utca 40.

Kráter Mûhely Egyesület Pannónia utca 6.

USC Természetjáró Szakosztály Rozsnyai utca 3.

Dalszínház Mûvészbarát Egyesület

Castrol-Michelin S & C Mini és Motoros Team Pannónia utca 22., II/5.

Hemofília Alapítvány Hegedûs Gyula utca 63.,II/24.

LIÁN 13 Diabetes Klub Tahi utca 68/B


Budapest Fõváros XIII. KerületiÖnkormányzat Képviselõ-testület

tagjainak névjegyzéke1998-tól

Dr. Tóth József polgármester

Balassa László, Bernát Zoltán, Bodorné Farkas Zsuzsanna, Boris Gábor, BorszékiGyula alpolgármester, Cser Sándor, Dorogi Gabriella Zsuzsanna alpolgármester,Dõry Miklós, Esze Tamás, Faragó Antal, Fejér Józsefné, dr. Grósz György, HerbolyLászló, Holopné Schramek Kornélia alpolgármester, dr. Horváth Antal, Karácso-nyi Zoltán, Kollát Pál, Kovács Péter, Molnár Béla, Müller Károly, Nemeskéri János,Oláh János József, Oláh József, dr. Prechlik Lajosné, Rajacsics László, Szabó Zsolt,dr. Szalay Péter, Szamosi István, Szederkényi András, Szûcs Péter, Tahi Péter, TóthKrisztián, Vajda János, dr. Weszelovszky Zoltán.

134 XIII. KERÜLET

Az autóbusz-pályaudvar és a ‘80-as években épült Vizafogó lakótelep látképeSzépen felújított épületek

a Lehel utcában

XIII. KERÜLET 167

TartalomInvitáció ezredfordulókor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4A XIII. kerület természetföldrajza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6A kerület leírása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7A kerület történeti összefoglalása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13A kerület demográfiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20A XIII. kerület közigazgatási története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22A XIII. kerület díszpolgárai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26Nemzetközi kapcsolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28Hosszú és középtávú tervek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30Gazdálkodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31Gazdaság, kereskedelem, infrastruktúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34Környezetvédelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37Közbiztonság. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38Úthálózat (közút, vasút) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41Lakossági kapcsolat, tájékoztatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45A kerület templomai, hitélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46Szociális intézmény-hálózat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51Lakáshelyzet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57Oktatási és nevelési intézményhálózat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62Közmûvelõdési intézmények, mûvészeti csoportok, egyesületek . . . . . . . . . . . . . 72Civil szervezetek, alapítványok, egyesületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83Hagyományok a múltból, hagyományok a jövõnek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84Mûemlékek, köztéri szobrok, látnivalók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86Helytörténet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90Színházak és filmszínházak a XIII. kerületben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93Egészségügy, kórházak, rendelõk, orvosok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103Angyalföld sportélete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107A kerület városképe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114Adattár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116A XIII. kerület nevezetesebb épületei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123Szobrok, emlékmûvek a XIII. kerületben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125Köztéri szobrok, emlékmûvek ismeretlen alkotóktól az elhelyezés

idõrendjében. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130A kerületben lakó színmûvészek 2000-ben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131Írók, költõk, zeneszerzõk, zenemûvészek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131Könyv-, lap- és zenemûkiadók. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131XIII. kerületi civil szervezetek jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132Budapest Fõváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselõ-testület

tagjainak névjegyzéke 1998-tól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134

168 XIII. KERÜLET

Documents

XIII. KERÜLET beliv.pdf · XIII. kerület nagy változások korát éli. Bát-ran elmondhatjuk, ma nem ugyanolyan, mint tegnap volt, s holnapra ismét meg-újul. Én ezt a folyamatot