Zalatáj 2011/09

Ára: Ft190

XXIII. évfolyam720. szám

2011. szeptember 15.

megyei közéleti havilap

Rajz

:F

ark

as

László

Válság kicsiben

– Sajnos nem tudlak meghívni fagyira, mert a faterékfrankhitele benyelte a zsebpénzemet!

Gyurcsány Ferenc

ügyészségnek

volt szo-cialista miniszterelnököt azOrszággyûlés hétfõn kiadta az

. Mint ismeretes,az Országgyûlés Mentelmi Bi-zottsága korábban már javas-latot tett a volt kormányfõmentelmi jogának felfüggesz-tésére. A 6:2 arányú voksoláselõre vetítette, hogy a parla-menti szavazáskor az igeneklesznek elsöprõ többségben.Az összegzéskor kiderült, hogya szavazás a várható eredménythozta: 302 igen mellett 52-enszavaztak nemmel. TámogattákGyurcsány kiadását a kormány-pártok, az ellenzéki Jobbik ésaz LMP, igent mondott a há-rom független képviselõ, köz-tük Szili Katalin, az Ország-

Gyurcsány ante (carcer)portas?gyûlés volt szocialista elnökeis. Egyöntetûen nemmel vok-soltak a szocialisták, GyurcsányFerenc nem nyomott gombot.

Az Országgyûlés határozataalapján Gyurcsány az „ügyé-szek karmai közé került”, ahogya Népszabadság e tárgykörbenmegjelent írása fogalmazott. Ahétfõi voksolás eredménye sza-bad utat biztosít ahhoz, hogyaz ügyészség gyanúsítottkénthallgassa meg Gyurcsány Fe-rencet a sukorói ingatlanpana-mában való szerepérõl. Jelen-leg hatalommal való visszaéléstárgyában vizsgálódna a vád-hatóság. Azt rója fel a volt kor-mányfõ terhére az ügyészség,hogy személyes ráhatásával irá-nyította úgy az elhíresült su-

korói kaszinó-beruházás telek-ügyletét, hogy az anevével fémjelzett befektetésicsoportot segítette nyerõ hely-zetbe.

Amennyiben megáll a Gyur-csánnyal szemben felmerültvád, akkor a bukott miniszter-elnököt három évi börtönbün-tetésre ítélhetik. Messze még avégkifejlet, ezért csak kérdés-ként írhatjuk le a kissé kifor-gatott latin mondást: Gyur-csány a börtönkapuk elõtt?

Joav Blum

f.l.

Szeptember 11-én még lát-tam õket; megtöltötték a házelõtti villanyvezetékeket. Verõ-fényes vasárnap reggel volt,kánikulát jelzett aznapra ameterológia. Csendben ültek adróton, aztán – mintha vezény-

Messze délre szálltak…

szóra történt volna – felreb-bentek. A felszállási engedélyta visszavonhatatlanul közeledõõsz adta meg nekik.

Másnap reggel üresek vol-tak a villanyvezetékek. A vere-bek mintha csak erre vártakvolna… Egész nyáron nem hal-lottam a hangjukat, most fél-reérthetetlenül jelezték, hogytavaszig õk az urak.

Addig, amíg visszajönnek afecskék…

(e)

Visszavárjuk õket…

Érdeklõdni:06/30/478-6485

Hízó disznók

novemberi elvitellel

.elõjegyezhetõk

Disznók elõjegyezhetõk

9 7 7 0 8 6 5 1 3 5 0 0 1 02711

Ma még kérdés(A szerzõ illusztrációja)

2 2011. szeptember 15.Zalatáj

Képzés a munkaerõpiacszolgálatában!

Az Észak-zalai TISZK Szakképzés-szervezési Kiemel-kedõen Közhasznú Nonprofit Kft

- géplakatos, - hegesztõ,- hûtõ- és klímaberendezés-szerelõ, karbantartó,

- szerkezetlakatos, - szikraforgácsoló,- számítástechnikai szoftverüzemeltetõ,

- szoftverfejlesztõ,- digitális írástudás (számítógép-kezelõi alapismeretek),

- cukrász, - szakács,- fakitermelõ, - pék,

- panziós, falusi vendéglátó, - szállodaiszobaasszony+német nyelv,

- gerontológiai (idõskorú) gondozó, - óvodai dajka,- gyógymasszõr,

- államilag és nemzetközileg elismert komplex TELCtípusú nyelvvizsga bizonyítványt adó idegen nyelviképzések: angol alap, angol középfok, német alap-,

német középfok.

Részletfizetési lehetõséget biztosítunk.

KÖZGAZDASÁGI SZAKMACSOPORTBANÉRETTSÉGIZETTEK FIGYELEM!

. a tagintézményeivelegyüttmûködve, felnõttek részére az alábbi térítéses képzé-seket indítja:

Korszerû ismereteket nyújtó, tapasztalt oktatók,piacképes, gyakorlatorientált képzés,

csúcstechnikával felszerelt szaktantermek, tanmûhelyek,rugalmas, a tanulók igényeihez igazodó képzésszervezés

szolgálja a képzésben résztvevõket.

Részletes tájékoztatásért keresse fel a TISZK belvárosi irodáját:Zalaegerszeg, Tompa u. 1-3. (Göcsej Üzletház) III. emelet.

Telefon: 92/692-967, mobil: +36 30/561-1830.E-mail: [email protected]

A képzéseket a jelentkezõk számától függõen indítjuk.Jelentkezési lap letölthetõ: www.tiszkzala.hu honlapról.

Nyilvántartási szám: 00148-2008,FAT akkreditációs lajstromszám: AL-1849

A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola pénzügyi-számviteli ügyintézõi,

1 éves képzést indít nappali tagozaton.A képzés 23 éves korig ingyenes mindazok számára, akik az

elsõ OKJ-s szakképesítésüket szerzik.Jelentkezni az iskola honlapjáról (www.csany-zeg.hu)

letölthetõ jelentkezési lapon lehet, vagy személyesen az iskolatitkárságán.

Miért válassza az Észak-zalai TISZK-et?

„Szent Annának elkövetkez-vén az órája, a hétnek némine-mû keddin szüle. Egészségbenszülé az igaz Dávid királyiplántáját, ez világnak elõtteválasztott leányt, az édes SzûzMáriát. Miképpen az angyaltólmegtanítottak valának, mert õvala ez világnak jövendõ meg-világosojtója és asszonya éstengörnek csillaga.”

Alegendájának régies magyar so-rai ekképpen beszélnek

anyjának születésérõl. Akeveset tudunk

világra jöttérõl, ámaz apokrif (hivatalosan el nemismert) hagyományokban gyak-ran felbukkannak az Istenanyaszületésérõl szóló írások.

Egy 2. századi apokrif könyvszerint Mária egy istenfélõ,imádságos életet élõ házaspárkései gyermekeként jött világ-ra. és Anna (nevükjelentése figyelemre méltó: Is-ten megvigasztal illetve kegye-lemmel áldott) húsz éve éltekmár házasságban, de nem szü-letett gyermekük. Nagy szomo-rúságban, szégyenben éltékemiatt életüket, mígnem meg-jelent Annának l arkan-gyal és közölte vele, hogyleányt fog szülni, akit Máriá-nak kell nevezniük.

Szûz Mária születéstörténe-te több költõnket is megihlet-

Teleki-kódex Szent Anna

Krisz-tusSzentírásbólSzûz Mária

Joachim

Gábrie

Jeles ünnepünk: Kisasszony-napja

te,g (1916-2000). Idézzük meg

itt utóbbi versét.KisboldogasszonyIstennek szemében több

vagy, mint a vén föld,ez a neked készült, színes,

tarka bölcsõ.Takaród az égbolt csilla-

gozott kékje,párnád az Istenség hármas

ölelése,szentírás igéi zsonganak

körötted,ó-jövendölések imádkozott

vágya,s itt nyugszol fehéren, hall-

gató ajakkal,pólyába takarva, hétköz-

napba rejtve,kisded Szûzanyácska!Krisztus anyja születésének

ünnepe - vagyke-

rült a keresztény ünnepek so-rába. Szeptember 8-án, illetve ahozzá közelebb esõ vasárna-pon az ország több települé-sén búcsút tartanak. Szûkebbrégiónkban kiemelkedõ helyetfoglal el aKisasszony-napi búcsú, de na-gyon fontos helyszín a

is, amely a cigány-ság országos búcsúja.

Kisasszony-napjához több nép-szokás is kapcsolódik, illetve ha-tárnap is szeptember 8-a. Említ-sünk meg ezek közül néhányat.

Balassitól Szent-Gály Ka-tái

Kisasszony Kis-boldogasszony-napjaként

búcsúszentlászlói

Csat-kai-búcsú

Az ország egyes vidékeinilyenkor kezdték leverni a diót.Ez a nap dologtiltó nap volt, azasszonyok sem dolgoztak, kü-lönösen a fonás volt tiltott.

A ésis szokás volt Kisasz-

szony-napjának hajnalára ki-tenni a vetnivalót a szabadba,hogy belepje a harmat. Anéphit szerint így megszen-telte az Isten áldása, s a búzanem üszkösödött, nem jártameg a zsizsik.

Sok helyütt a gazdaságiesztendõ kezdeteként is tisz-telték ezt a napot. Ilyenkorszegõdtették a cselédeket.

Balaton vidékén Gö-csejben

Fecskehajtó Kisasszonynak ismondják Mária születésének em-léknapját. Megfigyelések szerintilyenkor kezdenek gyülekeznia fecskék, hogy elinduljanakhosszú, délszaki vándorútjukra.

Hegyvidéki parasztok úgytartják, ha Kisasszony-napjáranem köszöntenek be az éjsza-kai fagyok, akkor hosszú, meleglesz az õsz. Ennek különösen aszõlészek örülnek, hiszen egyrégi mondás szerint is:

„Szeptemberi meleg éjsza-kák finom bort érlelnek, hahidegre fordulnak Máriák, sa-vanyúak lesznek.”

f.l.

A szûz születése (1365), Giovanni da Milano freskója.

Pályázatokhoz kapcsolódókiadványok, újságok készítése

szerkesztése megbízhatóan,gyorsan!

Érdeklõdni: 92/596-936; 30/378-4465e-mail: [email protected]

32011. szeptember 15. Zalatáj

Szeptember 9-ének hajna-lán óriás hangyabolynyi, színesnyüzsgést idézett az a

mostanság ritkán látottembertömeg, amely megtöl-tötte a csarnok 10. vágányánakszéles peronját.

A másodikleendõ izgatott utasai

gyülekeztek a „placcon”. Közelfélezer ember kereste a szerve-zõk által elõzetesen megkül-dött besorolási helyét, illetve aközvetlen közelségbe „zárt”majdani utastársakat, akikkelegyütt indul a kárpáti útra.

Az elsõre hihetetlen káosz-nak tûnõ szituáció után, ahogy

Nyuga-tiban

Kárpátalja Exp-ressz

Külországokban magyar sínekenKárpátaljai vonatnapló

A legendás Nohab.

teltek a percek, a szervezõk jó-voltából egyre tisztult a (hely-zet)kép. Mindenki számozott he-lyére került. Az eredetileg ter-vezett 5 óra 45 perces indulá-si idõt alig pár perccel túllép-ve, a legendás Nohab motorjafeldübörgött, s a hajdani vasu-takon utazókban mindig nosz-talgikus érzéseket szülõ, dízel-reszketés végighullámzott a va-gonokon, s a vonat méltóság-teljesen kihúzott a pályaudvarról.

Miután levackoltunk aMÁV Nosztalgia Kft. által üze-meltetett élményvonat páho-lyaiban, elsõ dolgunk volt,hogy bizonytalan, egy kelle-

mes utazás reményét kémle-lõ pillantásokkal méregessükutastársainkat, akikkel jósor-sunknak köszönhetõen, az egy-terû vagon levegõjét kell szív-nunk százkilométereken át.

Segítségünkre lett a szerve-zõk figyelmessége, akik jófélebarikolt pálinkával „házaltak”végig a vonaton. Az elsõ koc-cintás után már tudtuk, hogykit hívnak Annának, Istvánnakstb. és hamarosan tegezõre for-dult a szó.

Margitról pár kilométerután kiderült, hogy õ társasá-gunk nõnemû „kis Nohabja”,

motor a javából, afféle hús-vérmozdonyka. Miután korábbiúti élményeihez kapcsolódóverseibõl mondott fel nekünk,pakkjából szilveszteri bulihozelegendõ szerpentinnek meg-felelõ hosszúságú, nemzetiszínszalagot vett elõ. Barátnõjével,segítõjével Annával útnak in-dult, s felpántlikázta vagonunkutasait. Kinek a csuklójára kö-tötte, kinek a gomblyukábafûzte a háromszínû szalagot.Egy-két, kissé fanyalgóan visz-szahúzódó utastársunk kivé-telével mindenki meg lett je-lölve a trikolor színeivel. Mirea horizont fölé kúszott a nap,megszületett a nemzetiszín506-os.

(Folytatás a következõszámban.)

f.l.

Tesco-harakiri

Egyenleg

A rossz üzletmenet miattértékesíti 129 egységbõl állóhálózatát Japánban a Tesco. Agagyi-áruházláncnak nemetmondtak a japánok, akik in-kább a hazai termékeket he-lyezik elõtérbe.

Japán egykor a Kodály-módszert alkalmazta az ének-zenei oktatás területén. Bárnem ennyire fennkölt a keres-kedelem világa, de cserébe ezta megoldást igazán átvehet-nénk a távol-keletiektõl.

Állástalan statisztikusok-nak, matematikusoknak test-hezálló feladat: ki kellene szá-mítani, hogy a világ összes ba-romfija, sertése, marhája ele-gendõ alapanyagot biztosít-eahhoz a „hentesáruhoz”, amitrásóznak a vásárlókra.

Biztos vagyok abban, hogynem egyezne a két oldal. Saj-nos nem a vásárlók, a fogyasz-tók járnak jobban.

Korrekt idõjárás

Emberibb környezet

Az amerikai nyílt teniszbaj-nokságot gyakran szakította félbeesõszünet. Így volt ez a múlt szom-baton is, amikor a riporter eztnyafogta a mikrofonba: pedigteljesen korrektnek tûnt az idõ.

Vagyis az esõ teljesen inkor-rekt a mai világban. Sajnos, a ter-mészet idõnként elköveti azt atapintatlanságot, hogy nem alkal-mazkodik a rendezõk igényeihez.

Ezzel együtt kell élnünk.Korrekt módon.

Maradjunk az idõjárásnál!Az egyik magyar élvonalbelilabdarúgó mérkõzés elõtt akövetkezõket mondta a ripor-ter: „Egy órával ezelõtt élhe-tetlen volt a pálya környéke,most már emberibb.”

Tudják mi történt Kaposvá-ron (mert ott volt a mérkõzés)?Esett az esõ. Nyári zápor…

Ez volt az az élhetetlenkörülmény.

E.E.

Napok hordaléka…

Szüret idején

Mariskám, nálunk az a helyzet, hogy az uram mindentársadalmi rezdülésre talál olyan filozófiai alaptézist, amifeljogosítja az ivásra!...

Rajz

:F

ark

as

László

Tudósítókat keresünk!

Jelentkezés:Tel.: 92/596-936 (8-16 óráig), fax: 92/596-937,

e-mail: [email protected]

Várjuk mindazok jelentkezését a megye területérõl,akik szívesen tudósítanának a településükön

történt eseményekrõl lapjainkba:Zalatáj, Észak-Nyugat Zala, Lenti és Vidéke,

Zalalövõ és Környéke, Közép-Zala,Szentgrót és Vidéke, Dél-Zala Murahíd


A , a

szeptember 10-én tartottákés a

En-nek keretében került sor a

építész által ter-vezett éscsíkszeredai szobrász által fa-ragott átadására,amely a

kapott helyet. A leve-leivel egy-egy zalai településtszimbolizáló, törzsén pedig

ésdombormûként

megjelenítõ alkotást, az Országgyûlés elnöke

avatta fel.

zalavári VárszigetenTörténelmi Emlékparkban

Za-la Megye Napját SzentAdorján Családi Napot.

Ma-kovecz Imre

Koszti István Miklós

Zalai ÉletfaMillenniumi Emlék-

mûben

Szent Istvánt, Bulcsú vezértKolon ispánt

dr. KövérLászló

A megye ünnepe– A felfelé törekvõ fa a jö-

võt, a változást jelképezi. A fá-nak mindig vannak friss haj-tásai, amelyek új lehetõségeketjelentenek, viszont a vadhajtá-sokat le kell csípni. Fontos,hogy megismerjük az elõttünklévõ nemzedékeket, a szüleink-tõl származó lelki örökséget,melyeket az életfa ránézésreláthatatlan gyökerei rejtenek.Jó kertészként gondoznunkkell saját életünk fáját is. Egy-egy tájat, korszakot többnyirea kulturális és mûvészeti em-lékeivel azonosíthatunk, ilyenemlék a zalavári is – szóltKövér László az egybegyûl-tekhez.

Az Életfátzalavári plébános áldotta meg,aki az emlékmû szakrális jel-képére mutatott rá. Az emlék-mû kupolája alatt tartott ün-nepségen , aZala Megyei Közgyûlés elnökeelmondta, hogy a jövõben istartanak Zalaváron hasonló ün-nepségeket, de természetesena megye más településeire isszeretnének programot szer-vezni:

Szi-Márton János

Manninger Jenõ

– A Kárpát-medence egyet-len Karoling-kori kõpalotájá-nak nyomaira bukkantak azidei ásatások során. Ez az ezeréves emlékeket magában rejtõhely a jövõben turisztikai ésszakrális hellyé is válhat. A me-gyei önkormányzat és a zalaitelepülések az uniós támoga-tás odaítélése elõtt is támogat-ták az itt zajló projektet, me-lyet a környék történelmi em-lékeihez is illeszkedve tervez-tünk. A kormány szeretné erõ-síteni a megyék szerepét, így amegyei önkormányzatok sze-repe változik, azonban jó dön-tésnek bizonyult a kormányhi-vatalok létrehozása is. A kul-turális örökség megõrzése, aközmûvelõdés, a helyi értékekegyaránt fontosak.

Az ünnepség keretében ke-rült sor a Zala Megyei Köz-gyûlés által 1996-ban alapítottdíszpolgári cím átadására, amitkiemelkedõ munkásságával

keramikusmûvészérdemelt ki. A megyei önkor-mányzat döntött a

megyei díjról is, ame-lyet idénzalaszentgróti orvos háromgenerációs családja érdemeltki, ahol az öt gyermek és ahúsz unoka mutat követendõpéldát a család értékteremtõerejérõl.

Né-meth János

CsaláddalZaláért

dr. Szelestei Tamás

A megyenap díjazottjai Manninger Jenõvel.

Az ünnepi közgyûlésen Zala megye közigazgatásáért díjatkapott nyug. köztisztviselõ, Zala megye egész-ségügyéért díjat vehetett át nyug. fõor-vos és térségi háziorvos. Zala megye szo-ciális gondoskodásáért díjat adományoztak

bölcsõdei szakgondozónak, Zalai közmûvelõdésértdíjat kapott nyug. pedagógus,esztéta, fõszerkesztõ-helyettes és intéz-ményvezetõ. Zalai pedagógus díjban részesültpedagógus, igazgató, nyug. igaz-gató. Az év zalai diákja elismerést gimnáziumi tanu-ló, a Zala megye ifjúsági sportjáért díjat

pedagógus, a megyei sajtódíjat pedigvehette át. Zalai civil társadalomért és kisebbségekért díjatadományoztak országos kisebbségi önkormány-zati képviselõnek és Zala turizmusáért díjban részesült

nyug. polgármester. Zala megye mezõgazdaságáértdíjat kapott ügyvezetõ, Zala megye kiste-lepüléseiért és hagyományáért díjat vehetett át

, Nagykutas nyug. polgármestere. Zöld Zaláért díjatadományoztak nyug. igazgatónak, ésVajda Lajos posztumusz díjban részesült a néhai

a Hevesi Sándor Színház örökös tagja.

Varga Máriadr. Barakonyi István

dr. Venczel IstvánPéntekné Ombódi

AnikóLengyák István Szemes Péter

Völgyiné Boa KatalinSimon Márta

Olasz Jánosné Lakner LajosGál Soma

Kardosné Tóth Ka-talin Horváth A. Attila

Unger IlonaSza-

lóki JenõCsászár István

BaumgartnerJózsef

dr. Karamán JózsefBoncz Bar-

nabás,

A Zalai Életfa koronája a fény felé tör.

(Folytatás az 5. oldalon)


A megye ünnepeA megye településeinek

fõzõversenyén több mint egytucat csapat indult. Az alkalmikonyhán gõzölögtek a fino-mabbnál finomabb ételek. A

csa-pata Matula bácsi halászkuny-hóját is a versenyre „varázsol-ta”, s nem elõször fõzött jeleseseményen a lelkes csapat:

– A szegedi nemzetközi ti-szai halfesztiválról érkeztünkhaza, ahol már visszatérõ ven-dégként vártak bennünket.Örömmel jöttünk ide is, hogybemutassuk a halászlevünket –szólt a csapatvezetõ. Az

sátornál két üstben is pör-költet fõztek, s mellette velõs-pirítóssal kínálták az arra járó-kat. csapata egy iga-zi különlegességgel, török máj-jal csábította standjához a ven-dégeket, a

pedig korhû dí-szítéssel, kardokkal ékesítve tá-lalta gasztronómiai költeményét.

A rendezvénysátorban köz-ben és

zalaszabari Póczak Zsolt

eger-vári

Nagylengyel

sármelléki LeventeÍjász Egyesület

Nádházy Péter Zalai

Lídia Ecse-di Erzsébet Lõrincz NikolettMagyar Cecília

Griff Báb-színház Dorci és afülesek

HétrétIntermezzo

Zalavár So-mogyvár

Molnár András

Pataki Balázswww.zalatajkiado.hu

operett elõadással,, ,

pedig a „Nõknõkrõl nem csak nõknek” ze-nés kabaréval szórakoztatta aközönséget. A színpadi pro-dukciók között a

továbbá agyermekelõadása sze-

repelt a programban, késõ dél-után pedig a zenekar ésaz együttes zenélta színpadon. és

kispályás labdarúgó-mérkõzés keretében ismer-kedett egymással és sor ke-rült levéltár-igazgató által szerkesztett Zalamegye pecsétje és címere1550-2010 kiadvány bemuta-tójára is.

A nap során lehetõség voltlovaglásra és hõlégballonosfüggeszkedésre, s kreatív kéz-mûvesek portékái is díszeleg-tek a standokon.

A kép-galériájában további fotók lát-hatók az eseményrõl.

Alkotó értelmiségiekbengazdag hazánk egyik meghatá-rozó tudósembere,

tizenöt esztendeje tá-vozott közölünk. A nagy for-mátumú irodalmár 1904. szep-tember 6-án született, így azõsz elsõ napjai e kivételes élet-pályát tisztelõk körében a meg-emlékezést hozzák el évrõl-évre. szülötténekgazdag munkássága mindenkorosztály számára értéket kép-visel. –akit személyes barátság fûzött

KereszturyDezsõ

Zalaegerszeg

Nyakasné Turi Klára

Emlékezés a nagyszívû mecénásra

az akadémikushoz – szervezé-sében évek óta megemlékez-nek e gazdag életútról, s annakhatásairól.

– 15 esztendeje vállaltamfel, hogy Keresztury Dezsõ ha-lálát követõen évente szerve-zem a megemlékezést. Az elsõöt alkalommal Budapesten, aFarkasréti temetõ tudós par-cellájában lévõ emlékmûvet lá-togattuk meg. Az esztendõksorán a mindenkori zalaeger-szegi önkormányzat vezetésehelyezett el koszorút, valamint

a Keresztury Emlékbizottság,továbbá a tudós özvegye. Ittmegemlékezõ beszédek hang-zottak el, majd együtt megláto-gattuk a szintén zalaegerszegiszületésû Pais Dezsõ sírját is.Végül Dezsõ bácsi imádott bu-dai kertjében kötetlen beszél-getéssel zárult a fõvárosi meg-emlékezés – hallottuk Klári né-nitõl, aki harminc éven át gon-dozta a Keresztury gyûjteményt.

A Széchenyi-díjas költõ so-sem felejtette el, hogy e városszülötte. Gyakran tért visszaZalaegerszegre, ahol számosbarát és sok-sok emlék várta. Ahatvanas évektõl számtalan al-kalommal utazott Zalába, édes-apja – Keresztury József – egy-kori présházába, amelyet ké-sõbb a város önkormányzatá-nak ajánlott fel.

– Az ünnepi megemlékezésmost is Zalaegerszegen folyta-tódott a róla elnevezett téren,a Keresztury szobornál, majd aDeák Ferenc Megyei Könyv-tárban zárult, ahol hanghor-dozó segítségével hallhattukDezsõ bácsi hangját, verseitszavalva, amelyek 100. szüle-tésnapja alkalmával kerültekCD-re – fûzte hozzá NyakasnéTuri Klára.

Az irodalmárranyugalmazott tanár, a

Keresztury Emlékbizottság tag-ja emlékezett, felidézve e kivé-teles életpálya fontos állomá-sait, utalva az oktatási minisz-

dr. Kis KádiGéza

terségét híven tükrözõ híressoraira: „Miniszter voltam, deszolga nem”. Három helyet tar-tott igazán otthonának: Zalaeger-szeget (ahol díszpolgári címetkapott), a Balaton-felvidéket,valamint az Eötvös kollégiumot.

, az emlék-bizottság elnöke, akit szemé-lyes kapcsolat fûzött az irodal-márhoz, beszélt a készülõkönyvrõl, amely a tudósemberédesapjának, Zalaegerszeg egy-kori polgármesterének, Ke-resztury Józsefnek az életéttárja a közönség elé. A kiad-vány Nyakasné Turi Klára gyûj-tésének eredményeként, a Ke-resztury Könyvtári Alapítványáltal kerül a közönség elé.

Gyimesi Endre

Török Irén

A Jánka-hegyi ház, a költõ által kedvelt kerti paddal.

Keresztury Dezsõ szobra.(Folytatás a 4. oldalról)

- Göcsej védjegyes termékek: aszalványok, lekvárok,mézek, tészták, tökmagolaj, dió és mákolaj

- Zalai Farkas-pálinkák, borok- Házi készítésû hentesáruk, tejtermékek, szörpök,

ivólevek, savanyúságok, befõttek- Kecske tejtermékek

„EGYÜNK HELYIT, VEGYÜNK HELYIT!”Zalaegerszeg, Dísz tér 6/A.

Nyitva tartás: H. - P.: 6 - 18 -ig

Sz.: 6 - 13 -ig

0 0 0 0

0 0 0 0

Helyi termelõk termékeinek forgalmazása

Zalai és környékbeli termelõk termékei

GÖCSEJI ÉLÉSKAMRA

Hirdetésszervezõketkeresünk a megye minden részébõl!

Érdeklõdni lehet: 92/596-936,8-12 óráig, illetve 30/378-4465.


Rajz

:F

ark

as

László

Valahogy róluk írni mindigmás.

Körüllengi a sorokat az iz-galom, talán némi kéjes bor-zongás vesz erõt rajtunk, olyanez, mint horrorfilmben pre-mier plánból bámulni a rémnyúlós-nyálas pofáját.

Undorító, de nem tudjuklevenni róla szemünket.

S nem csak a konkrét rém-rõl, úgy általában a rémekrõl.

Itt viszont mindjárt meg iskell állnunk, eldöntendõ kér-dés ugyanis, hogy a saját konk-rét rémünk dögszagú pofájárólés véres, sunyi szemeirõl írjunk,vagy egész fajtáját, általában arémeket vegyük górcsõ alá.

Hogy melyik irányból köze-lítünk, az szinte mindegy, hi-szen az egyed magán viseli ateljes fajta jellegzetességeit, afajta jellemzõi pedig az egye-dek, a rémpéldányok vonásai-ból állnak össze.

Azt azért fontos tudni,hogy rémmel találkozni min-dig egyenlõtlen esélyeket rejtmagában, egyrészt az õ jellem-zõik miatt, másrészt saját kor-látaink okán.

Õk ugyanis tudnak rémül,mi nem tudunk.

Nekik szabad – tõlük elvárt– gyilkos, ragacsos nyálat köp-ni a világra, s benne ránk, mi

Szemtõl szemben…nem vagyunk képesek mind-erre.

Nekünk erkölcs, mérlege-lés, igazság, arányosság kérdé-se a harc, nekik genetikai alapa sunyiság, a pusztítás.

Õk nem gonoszok, õk agonoszság, õk nem ártanak, õkaz ártalom…

Ezért rémek, s ebben job-bak mint mi, jobbak mint avilág, melynek sosem voltakszerves részei, csak mint a ví-rus az élõ szervezetnek, pusz-tító telepesei…

Kihasználnak, élõsködnek,de nem ebbõl élnek.

Lassan semmibõl semélnek…

A rém utál, zsigerbõl gyûlölmindent és mindenkit, ami ésaki nem rém.

Bennünket, magyarokat kü-lönösen is gyûlöl, s ennek gya-korta hangot is ad.

A rém szerint a magyar ge-netikailag alattvaló. A magyar alegsúlyosabb történelmi bûnö-kért sem érez egy szikrányi lel-kiismeret furdalást, hogy min-dent másra hárít, hogy mindigmásra mutogat, hogy boldo-gan dagonyázik a diktatúra po-csolyájában, röfög és zabálja amoslékot, és nem akar tudniróla, hogy le fogják szúrni.Hogy se tanulni, se dolgozni

nem tud és nem akar, csak iri-gyelni, és ha módja van legyil-kolni azt, aki munkával, tanu-lással, innovációval viszi vala-mire. Ma már a második világ-háború borzalmaiért, a holo-kausztért egyedül a magyar afelelõs, mert a magyar nép az(a német néppel ellentétben),amelyik se be nem vallotta,meg nem gyónta a bûneit, setöredelmes bûnbánatot nemtanúsított, se meg nem fogad-ta, hogy soha többé, se bûn-bocsánatért nem esdekelt. Ígyaztán nem is kapott soha föl-oldozást!

Föloldozás tehát számunk-ra, magyarok számára nincs, arémtõl különösen nincs.

Pedig azért esdekeltünk,igaz, talán nem eleget, nemeléggé.

Törvénybe iktatjuk, a sajáttörvényünkbe, hogy börtön járannak, aki kételkedni merészela rémek szörnyû szenvedései-nek mértékében, valóságtartal-mában.

Emléknappal tiszteljük mega rémeket ért borzalmakat,fejet hajtunk az elhunyt hõsrémek emléke, s az élõ rémekmindenek feletti nagyságaelõtt.

Nem csak elhallgatjuk, ta-gadjuk, magunkkal szemben ishisztérikusan elvitatjuk, hogytörténelmünk mennyi borzal-mas idõszakát köszönhetjüknekik.

Az õ joguk a bosszú, amiénk a megalázkodás, a felej-tés, az önfeladás, a megsem-misülés…

Idõnként pénzzel, csodálat-tal, díjakkal – jól jövedelmezõKossuth-díjjal – próbáljuk el-nyerni kegyeiket, s ilyen alkal-makkor a rémek – nagy önfe-gyelmet tanúsítva és viszolygá-sukat legyûrve – két ujjuk közé

csippentve azért elfogadják azadónkkal és javainkkal telt bo-rítékot, s mi boldogan nyüszí-tünk az örömtõl, hiszen gaz-dánk megbocsájtó kedvébenvan...

Ez azonban pillanatnyi ki-békülés, néhány percnyi idill.

Mert a rémek képtelenek avalódi, hosszú távú kibékülés-re, az elfogadásra. Nem mertnem akarják a békét, egysze-rûen képtelenek rá, s ennekokozói valóban nem õk.

Újra és újra felhorkanó ha-ragjuk, habzó gyûlöletük okaugyanis bennünk van.

Bennünk, mégpedig a sze-münkben, a pupillánkban.

Mert ott látják meg az iszo-nyatot, mely nem mi vagyunk,nem saját részünk, csak reflex,a lélek könnye, az emberi lényjeges rémülete, ha rájuk tekint.

S miután tekintetünket épp-úgy nem tudjuk levenni róluk,mint a kismadár a felé teker-gõzõ kígyóról, szemünkben aziszonyat tükörré dermed, mely-ben meglátják magukat, s meg-értenek mindent.

Értjük egymást, s tudunkegymásról.

Ez az igazság pillanata,ilyenkor mezítelenek vagyunk.

Mi is, õk is.S amit ilyenkor tesz a rém,

az õszinte, egyenes, szinte sa-ját lényével összeegyeztethe-tetlen. Magát adja, feltárja leg-belsõbb énjét, felénk fordul, ésa szemünkbe néz.

Kendõzetlen ilyenkor, egye-dül van, gyanún felül áll.

Minden szava sajátja, ön-magát adja, kertelés nélkül.

Ne haragudjunk tehát Ker-tész Ákos, Kossuth-díjas ma-gyar íróra, csupán mert egy-másra néztünk az igazság egyritka pillanatában!

-nj-

Kertész Ákos átveszi a Kossuth-díjat Gyurcsány Ferenctõl.

Korszellem

– Tudod, uniós politikusnak készül a gyerek. Most éppenazt gyakorolja, hogy miképpen lehet a „mocskos disznó”szókapcsolatot átültetni angolra.

www.zalatajkiado.huwww.zalatajkiado.hu

Fotó: MTIFotó: MTI


Lassacskán, de õrölnek ahatóságok malmának kerekei.Egy esztendeje tudósítottunkróla, hogy törvénytelenül hasz-nálták fel a

útjavításra folyósí-tott támogatását. Mint hírül ad-tuk, a regionális fejlesztési ta-nács utóellenõrzést tartott apacsai felújítási mun-kálataival kapcsolatban. A vizs-gálat során fény derült rá, hogyrészben más munkákat végez-tek el, mint amelyeket a támo-gatási szerzõdés tartalmazott.A támogatási megállapodás azAdy utca felújítását tartalmaz-ta, ám ezt nem végezte el teljeshosszában a kivitelezõ

, ugyanakkor azAdy utcából nyíló illetve

–, amelyek-ben addig nem volt szilárdburkolat, csupán zuzalékkövesborítás – is leburkolták. Ez amunka viszont – amelynek azott lakók valószínûleg örültek– kétségkívül eltért az eredetipályázati céltól, így ez a meg-oldás nyilvánvalóan törvény-sértés. Igazi örömre az adha-tott volna okot, ha nagyobb fi-gyelemmel készítik el azt a pá-lyázatot az illetékesek, és nemkerült volna többe végül aleves, mint a hús… A kivitelezõdokumentációiban vélelmez-hetõen valótlan tételek is sze-repeltek, hiszen például 472méternyi ároktisztítás is sze-repelt az ajánlatban, holott azAdy utcában nincs árok…

Mivel a regionális fejlesz-tési tanács megállapításai sze-rint a 200002709U támogatásiszerzõdésben foglaltaktól elté-rõ beruházás valósult meg –ahogy áll a tanács határo-zatában –, ezért visszavonták a

Pacsán Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesz-tési Tanács

Ady utca

Real-Munkagép Kft.

Erkel,Kölcsey utcákat

Pacsa folyamatosan, kamatostul fizetVégkifejletéhez közelít az Ady utcai ügy?

támogatást, amelyet a kamattalnövelt összegben kell az ön-kormányzatnak megfizetnie,ami 6 millió 453 ezer forintösszesen. Értesüléseink szerinta fejlesztési tanács büntetõfeljelentést tett a rendõrségenaz üggyel kapcsolatban jogo-sulatlan gazdasági elõny meg-szerzése tényállás megvalósu-lása miatt.

, a településúj jegyzõje nem gondolta vol-na, hogy az ügy újságcikket ér-demelne, majd a polgármester-re hárította volna a nyilatko-zást. Miután tudattuk vele,hogy a „hallgattassék meg min-den érdekelt fél” szellembennyilván õt is megkérdezzük,mint az ügy egyik „sarokpont-ját”, így az ügy legszigorúbbanvett lényegéhez tartozó ada-tokat mégis megosztotta ve-lünk. Tulajdonképpen azt,amit hiteles forrásból máregyébként is tudtunk: hogy 3év részletfizetési kedvezménytkapott az önkormányzat a hat-millió forint támogatás és hoz-závetõleg félmillió forint ka-mat visszafizetésére.

Miután e-mailben elküld-tük neki a tartalmában a tele-fonbeszélgetésünket tartalma-zó pársoros információt, an-nak közlését a válasz e-mail-jében letiltotta. Igazán sajnál-juk, hogy a helyi törvényességõre közérdekû információ köz-lését akadályozná meg – ha er-re módja lenne.

Az üggyel összefüggõ bün-tetõfeljelentésrõl sincs tudo-mása a jegyzõnek, csakúgy ar-ról sincs, hogy a képviselõ-testületben felmerült-e a sze-mélyi felelõsség kérdésénekfelvetése. A törvényesség he-lyi õre telefonbeszélgetésünk

Papp Lászlóné

során hangsúlyozta, hogy amúlt dolgaival, amelyekbe õnem folyt bele, nem kívánfoglalkozni.

A büntetõ hatóságok semtétlenkedtek az elmúlt hóna-pokban. A

az ügyet átadta a

Itt annyit tudtunk meg,hogy az ügy valóban folyamat-ban van, s folyamatban levõügyrõl nem nyilatkozhatnak.

Információink szerint ha-marosan lezárul az eljárás éstudósíthatunk róla, történt-e

Zalaegerszegi Rend-õrkapitányság Nyomozó Al-osztálya Vámés Pénzügyõrség Nyugat-du-nántúli Regionális NyomozóHivatala Zala Megyei Osztá-lyának.

vádemelés az ügyben, avagysem. Csakúgy felmerül a kér-dés, a büntetõügy kimenete-létõl függetlenül is, hogy a tes-tület levonja-e a következteté-seket a kis kalandnak látszóügybõl, amelynek következté-ben 6 millió forint támogatást,ráadásul pedig csaknem félmil-lió forint kamatot vissza kellfizetnie az önkormányzatnak.

Amint megszületik a dön-tés és nyilvánossá válik, hogymilyen irányt vesz a jogi pro-cedúra, azzal folytatjuk, hogylehetõséget biztosítunk a vé-leményalkotásra az érintettekszámára.

Farsang LajosAz Ady utca, amelynek a burkolata akár pályázati támogatássalis készülhetett volna, ám ráfizetést hozott a városnak.

szeptember 30.

Aki ismeri népköltészetünket és az ábrázoló népmûvészetün-ket, az tudja, hogy csak csillagmítoszi keretekben van jelentéseés mondanivalója.

Kondricz Albert és családja

október 14.

Magyar OlajipariMúzeum

október 28.

Wenczler Béla és családja

Programszervezõ és mûvészeti vezetõ:Bánffy Miklós-díjas bölcsész

csillagmítoszi foglalatban

mûvészettörténészvetítettképes elõadásaAz est házigazdája:

Mérnöki Kamara tagja

.A beszélgetést vezeti:okleveles bányamérnökAz est házigazdája: a

- Zalaegerszeg

civilizációk gyökere

(Ecuador, 2010;)író - kutató,

vetítettképes elõadása,fotókiállítással egybekötveAz est házigazdája:

Az elõadásokról hang- és videó felvétel készül!- 06-30-5523388

:Nagykanizsa, Kálvin tér 4.)

AGYAR ÛVELTSÉG INCSESTÁRA ABADEGYETEM

BÁNK BÁN A VILÁGDRÁMA

Pap Gábor

A XX. SZÁZAD TÖRTÉNELMI

Emberséggel, szakmai hûséggel egyéleten át

Szlávik Tibor

ÕSI MAGYAR NYOMOKON DÉL-

Ágnes Golenya Purisaca

Rajnai Miklós

Halis István Városi Könyvtár(

******* Az elõadások ingyenesen látogathatók. *******MINDEN ÉRDEKLÕDÕT SZERETETTEL VÁRUNK!

M M K SZ

18.00(P) A magyar irodalom gyöngyszeme

18.00(P) gépészmérnök, a Magyar

18.00Amerika, az emberiség bölcsõje - õsi

SZÍNPADÁN

VIHARÁBANJesch Aladár

AMERIKÁBAN

Móricz János - kutatás ismertetése

[email protected]ín

MEGHÍVÓSzeretettel hívjuk Önt, kedves

családját és ismerõseita szabadegyetem elõadásaira.

agyar ûveltség incsestáraabadegyetem

Szellemi Tanácsadó TestületeNagykanizsa

2011 2012/ .M M K

Sz

*** ***


Eddig ismeretlen – fogal-mazhatunk úgy is, hogy felde-rítetlen – terepre vezettek aszálak Zalaegerszeg közismertfigurájának, 21évvel ezelõtti eltûnésével kap-csolatos kutatásaink. A bohó-kás mûvészember feltehetõsorsát, utolsó útját szinte lehe-tetlen követni. Az elõjelekbõlkövetkeztetve juthatunk köze-lebb a megoldáshoz, apró lé-pésekkel, esetlegesen vakvágá-nyokkal. A szálak végül min-den reményünk szerint egy-szer összefutnak.

Fata Jenõ életmûvész volt,lazán fogta az élet dolgait. Akörnyezete tapasztalta, hogy jóanyagi lehetõségek közt for-gatta élete filmjét. Ahogy szok-ták mondani, nála a pénzkönnyen jött, könnyen ment.Többek szerint a barátaival,környezetével szembeni jószí-vûsége lett a végzete. Az utolsóidõben megmagyarázhatatlanfeszültség övezte a napjait, de-rült ki a családtagjai elbeszé-lésébõl. Emlékeztetõül: Fata1990 október ötödikén, 51évesen tûnt el. Akkor láttákutoljára, amikor a lakása elõttbeszállt egy ismeretlen világosautóba és elhajtottak vele azismeretlenek.

Az Arany Bárány hátsó pe-rifériáján mûködött Fata cím-festõ és dekorációs mûhelye. Ahely közelsége és szelleme, s atársaság bevonzotta az éjszakaiéletbe, a bárba, ahol a legszél-sõségesebb egyedek fordultakmeg: elegáns urak, ledér höl-gyek és kemény bûnözõk is.Talán épp itt ismerkedett mega tilaji Kósa Józseffel. Talánmásutt. Tény, hogy valamiképp

Fata Jenõnek

A megoldatlan Fata-ügySodrófa általi szívelégtelenség

összekapcsolódott a sorsuk,amely talán csak annyiban tük-rözött közös vonásokat, hogyegyik sem az átlagos emberekjellegzetes életét élte. No és ab-ban is, hogy egyikük sem él már.Kósa az egyik csínytevés-soro-zata kapcsán elmeorvosi meg-figyelésre került. Annak ered-ményérõl nincs pontos infor-mációink, ám annyi bizonyos,hogy azóta már õ is elhunyt.

Fata Jenõrõl, szorgos festõ-munkájáról és nagyvilági mo-doráról már tudnak egyet smást olvasóink. Kósa rejtõzkö-dõbb életet élt, s erre mindenoka megvolt. Az egész tilaji ésa karmacsi hegyhát rettegetttõle és társaitól: akkoribanmég kevéssé voltak gyakoriaka polgári önvédelmi szerve-zõdések, így alig maradt a kör-nyéken hegyi pince, amelyetne fosztottak volna ki. A köz-vélekedés szerint ugyanakkorahhoz képest, amekkora ban-dita volt, vajmi keveset bûnhõ-dött a tetteiért. De most ugor-junk egy nagyot!

Fata Jenõ eltûnése után ta-lálgatások keltek lábra, ame-lyek többé vagy kevésbé meg-állták a helyüket. Vélekedé-sünk szerint a tilaji szóbeszédezer szála közt megbújhat azigazság. Rebesgették, hogy aTilajújhegy feletti dombon le-võ dögkútban végezte az el-tûnt ember. Mások egy hely-beli szõlõültetvény két kivá-gott, majd a helyére frissenültetett tõkéje alatt vélték tud-ni Fata holttestét. Felreppentannak is a híre, hogy azon azemlékezetes õszön egy nagyrakás, kévékbe kötött kukori-caszárral együtt elégették a

tetemet – miközben az egyéb-ként értékes takarmány gazdá-jának a tehenei a pusztulás ha-tárára kerültek az elégtelentáplálás következtében. Mind-eközben valaki tudhatta azigazságot. El akarta mondani,ám már nem tehette. Elhunyt.Ha kissé morbid módon, Rej-tõtõl ismert fordulattal fogal-mazunk, tán az tükrözi legin-kább a helyzetet: a jelek arravallanak, hogy Buda József ha-lálát sodrófa általi heveny szív-elégtelenség okozta.

A férfi Kósa Józsefékkel át-ellenben élt Tilajban. Összejár-tak, gyakorta együtt iszogattak.Mígnem 1993-ban elhunyt azaddigi barát. A falu azt rebes-geti, azért kellett az egyedülélõ férfinak meghalnia, merttudta a Fata-ügy megoldását.

Ma üresen árválkodik azöreg ház a falun végigvezetõpatak mentén. Megannyi „luk-ra futás” után szerencsés mo-mentumot jegyezhetünk: test-véröccse, János épp a dombol-dalon kaszálja a füvet, egyéb-ként ritkán látogat el az öregházhoz, hiszen több száz kilo-méternyire innen, egy dunán-túli városban él családjával.

– Jó munkát! ...– Dolgozom éppen… mi

járatban? – hárítaná el a várat-lan látogatást.

– Tán ki is fog esni a kasza akezébõl, ha elmondom. BudaJózsefet, a bátyját keresem!

– Meghalt.– Tudjuk. 1993-ban. Június-

ban, 12-én. Egyébként Fata Je-nõ eltûnését kutatjuk.

A kasza már a földön pi-hent, így nem esett ki a kézbõl,de volt egy kis meglepetés.

– Úgy hírlik, azért kellettmeghalnia az öccsének, merttudott valamit, amit nem lettvolna szabad. Különös halál-eset volt az övé!

– … hát, nem tudom. Mittudhatott például?

– Talán Kósa Józsefdolgait…

– Hát, Kósa nem árult elszinte senkinek semmit. Devan még itt valaki, még él, akitudja… De én nem meremmondani, kicsoda. Volt nekiegy jó haverja, aki nem árul-hatja el… Mások is beszélik…érdeklõdjön – mondja és ettõla határozottságtól a következõkétórás társalgásunk soránnem is enged. Pedig talán kö-zelebb hozhatná a megoldást!Viszont egyebekben készsége-sen segít.

Útrakelünk vele a tilajújhe-gyi pincék felé. Útközbenmegnézzük a régi dögkutat.Rozzant kerítés alig észreve-hetõ maradéka és egy nyitott,betonozott, négyzet alakú nyí-lás emlékeztet a létesítményvalahai funkciójára. Az üregegészen feltelt, vélhetõen állatitetemekkel, körülötte nylon-zsákból kifoszlott, bûzlõ csont-kupacok, a jellegzetes gyapjú-csomókból ítélve birkacsont-maradványok éktelenkednek. Tu-domásunk szerint akkoribanide is eljutottak a Fatát keresõrendõrök. Ám az iszonytatóhelyszín nem rejtett emberimaradványokat. S ez csak egyhelyszín a sok közül, hiszen anyomozómunka természete márcsak ilyen, de minden lehet-séges szálat el kell varrni.

– Ott volt a pincéjük, azona dombháton! – mutat a tõ-lünk északra fekvõ szõlõsorok-ra. Arról már korában is lábrakaptak hírek, hogy Fata Tilaj-ban vett meg egy pincét, állí-tólag a családi barátként és„pénztárosként” már szóba ke-rült Kócs Jánosnak – akivezetõ ügyész is volt egy ideig–, ám eleddig semmi több in-formációnk nem volt róla. Kö-zelebb baktatunk, s az egyikszomszédos szüretelõ szõlõs-gazda segítségével – nevezzükMarika asszonynak – meg is ta-láljuk a keresett pincét. Gaznõtte körül, az ajtaja nyitva, atetõ beszakadva. Odabent régi

(Folytatás a 9. oldalon)

Fata Jenõ, a bohém festõ, a város ismert alakja, nem sokkaleltûnése elõtt.

A tilaji Fata-pince, ahol rejtélyes dolgok történhettek.


A megoldatlan Fata-ügySodrófa általi szívelégtelenség

faragott prés maradványa. Lát-hatóan ebek harmincadján.Érthetetlen. Hiszen Fata özve-gye és fia nem említették, hogylett volna itt családi birtokuk!

– Ez volt Fatáé – mondják,ám arról nincs információjuk,hogy Kócsnak lehetett-e köze ahajlékhoz és a kétes szomszéd-sághoz. Merthogy – szavunkatne felejtsük – a szomszédospince Kósáé volt! (Ma már újgazdáé a jól gondozott épületés a szõlõ.) Az már talán nemis meglepetés, hogy egyszerrevásárolták, néhány évvel Fataeltûnését megelõzõen.

– Fata Jenõ, mint szõlõs-gazda? Nem volt az a gazdálko-dó fajta. Gondozta is a szõlõt?

– Nem õ mûvelte – mondjaa fiatalos szõlészhölgy. – Ha-nem a Kósa Jóska … aki láb alólis eltette – csúszik ki hirtelen aszáján. Ennyi, de nem több.

– Ki volt ez a Kósa? –kérdezem Buda Jánost.

– Ha valaki gazember volt afaluban, akkor Kósa az volt! Azegész faluban majdnem min-denki gyûlölte ezért! Már gye-rekkorában kezdte! A tsz ma-jorból egy traktort akart elköt-ni, de felborult vele. Aztán a

sorozatos betörései! Kilószám-ra álltak az aktái a bíróságon!De volt neki egy jogász isme-rõse, aki mindenbõl kimen-tette, amibõl csak lehetett!

– Térjünk vissza a bátyjahalálára! Mit tud róla?

– Nagyon ledöbbentem,amikor a halálhírt kaptam! Azegyik szomszéd találta meg,aki átment hozzá, épp valamitsegíteni akart neki. Hivatalo-san szívelégtelenség okozta ahalálát. De én ezt nem hiszemel! A Kósa járt nála valamikölcsönadott kasza ügyébenakkor… elõzõleg, hogy rátalál-tak. Én úgy vélekedek, hogy abátyám még mindig élne, haKósa akkor, azon a napon nemmegy át hozzá! Sok mindenkitelt tõle! Volt, amikor a fele-sége azt kiabálta neki, hogy„gyilkos”! – hallom meghök-kenve. A történet folytatódik:– Egy egerszegi jóembertõl,aki itt vett pincét, egyszer kértKósa 40 ezer forintot. Az azember ismerte a dolgait. És azaz ember egyszer nem menthaza Tilajból Zalaegerszegre...Jó lenne tudni, mi történt vele.

– Azért halt meg az öccse,mert tudott a Fata-ügyrõl? Hogyki hogyan tette el láb alól?

– Nem, azt szerintem nemtudta. Ezt másvalaki tudja… Ittaz utcában megtalálja. Nagyhaverja volt, állítólag akkor isvele volt, amikor Fata eltûnt.Nem mondhatom meg, ki az!De az biztos, hogy nem szív-elégtelenségben halt meg a bá-tyám! Ilyen embertõl, mintKósa minden kitelt! Amikoregy helybeli jóember, LázárPista felismerte nála az ello-pott szerszámait, õt is jól fej-bevágta. Sok ilyen erõszakosdolga is volt neki! Tõle mindenkitelt!

– Az is, hogy megvehetõvolt, ha „el kellett tenni”valakit?

– Ettõl minden!– Hogyan történhetett a

bátyja halála?– Sodrófával. Állítólag. Ott

találták. El is vitték. Végül szív-elégtelenséget állapítottak meg,hogy az okozta a halálát. De énezt nem hiszem el.

– Tehát az az ember, akiKósával Fatáért ment, és min-dent tud, itt él a faluban?Mondja meg a nevét! Úgyiskiderül egyszer!

– Bizonyosan. De ne en-gem kérdezzen róla. Nem te-hetem, ne haragudjon. Ha-nem azokat, akik itt élnek afaluban!

Holtpontra jutottunk, ittennyi az információ. Nem ke-vés, a korábbi ismeretekhezképest. Annyi még kiderül,hogy pár évvel ezelõtt a táv-

vezeték-építés során találtakitt, valakinek a telke végébenegy csontvázat. Ennek késõbbutánajárunk. Visszaballagunk afaluba. Pár idõsödõ asszony azõszi melegben ücsörög egyház elõtt a kispadon. Õk azok,akik – mint jól mûködõ köz-ségi szerver – minden infor-mációnak birtokában vannak,és fel is fedik a titkokat… azokelõtt, akiket arra jogosultnaklátnak. Úgy tûnik, Fata eltün-tetésével kapcsolatban nem állfenn jogosultságom. Ám a rej-télyes Fata-szõlõvel és pincévelkapcsolatban kiderül, hogymiért is gazdátlan.

– Nem illetékeltek le róla,nem íratták át, így visszaszálltaz eladó családra. Az eredetitulajdonosok viszont meghal-tak, az örökösök pedig mégnem tudták eladni – mesélik.Vélhetõen ezért sem tudhat-nak róla a Fata-hozzátartozók.Annyi bizonyos, hogy sokanmegfordultak annál a pincénélabban az idõben. Ismeretlenférfiak és orosz vagy ukránnõk. Bizonyosan meglepõdnea világ, ha az öreg falak be-szélhetnének a történtekrõl.Mi megkíséreljük, megszólí-tunk mindent és mindenkit,hogy közelebb jussunk a rej-télyhez. Hogy végre eltemet-hessék Fata Jenõt a hozzátarto-zói. És ha még él valaki a bû-nösök közül, bûnhõdjön megvégül.

z.t.

Tíz hónap letöltendõ. Eny-nyit mértek , aNemzeti színészére, illetve aRöTöLö sztármûsorvezetõjé-re. Nem a világ vége. A Stohl-lal szemben rendkívüli em-pátiával megnyilvánuló bírónõaz ítélethirdetéskor ezt sietveközölte is a vádlottal: „Nincs itt

Stohl Andrásra

Fürösszük-e könnyeinkkel Stohl Bucit?

a világ vége, nem életfogytig-lanit kapott.”

Amint azt mindenki tudjamár az országban, Buci itta-san, némi kokainnal fölözöttmentális állapotban karambo-lozott. Átsodródott verdájávalaz úton a szemközti sávba, ésütközött két autóval. Az egyik

vétlen jármû utasa, sú-lyos lábsérülést szenvedett.

Stohl elsõ fokon a 2011.március 31-i ítélet alkalmával 2év 4 hónap börtönbüntetéstkapott, az ítéletet súlyosnaktartotta, és fellebbezett. A hosz-szan elhúzódó ügyben a múltkedden született meg a másod-fokú bíróság határozata. A szí-nész büntetését látványosanenyhítették. A bíróság 10 hó-nap börtönben letöltendõ sza-badságvesztésre ítélte. Viszonta „felezésnek” köszönhetõen 5hónap raboskodás után feltéte-lesen szabadlábra bocsátható.A redukált másodfokú ítéletindokolásakor elmondottak sze-rint nem bizonyítható egyér-telmûen, hogy Pali bácsi ma-radandó sérülése egyenes kö-vetkezménye a karambolnak. Afeltételes szabadulás reményepedig „drogprevenciós erõfe-szítéseinek” jutalma.

Buci perbefogása után jár-ta az iskolákat, és a drogozásönpusztító veszélyeirõl tartottelõadásokat a tanulóifjúság-nak. Felmerül egy kép: Kom-pót Brumi, ismert piaci cuc-coló nyolc korsó rummal beol-tott sör benyakalása után, egy

K. Pál elvétett balkanyar következmé-nyeként, 1984-es Babettájávalbeletrafál Rozi standjába. A to-jások szétfolynak, a jó bizniszreményében árult magkakaseltûnik a piaci forgatagban, rá-adásul az asszonyság térde ka-lácsa is megsínyli az ütközést.Brumi az eset után mélyenmegrendül, és naphosszat járjaa környezõ csehókat, agitálva aszesztestvéreket: hagyjanak felaz ön- és közveszélyes vedelés-sel. Az ipsét egészen biztosan ki-röhögik, de vajon a bíróság fi-gyelembe veszi-e „erõfeszítéseit”ügyének tárgyalása során?...

A Stohlra váró börtön-szankciók közül több médiumis azt tartotta kiemelendõnek,hogy a színész hetenként csakegyszer fürödhet. Ami azt ille-ti, Buci aligha fog nagyon meg-izzadni a sitten. Egyes tudomá-nyos vélekedések szerint túlgyakori locsizás amúgy semegészséges, mert lesikáljuk bõ-rünkrõl a természetes védõré-teget. Ugyanakkor azt is tutiravehetjük, hogy Stohl rajongóivirtuális könnyfürdõjében gyak-ran megmártózhat majd. He-tente többször is.

f.l.

„Nincs itt a világ vége, nem életfogytiglant kapott”.

Fotó: MTIFotó: MTI

(Folytatás a 8. oldalról)


Elfeledett évforduló (8.)Tavaly volt 90 éves Zala megye legnépszerûbb sport-

egyesülete. Akarattal sem lehetett volna nagyobb csend-del „adózni” a fennállás kilenc évtizedének, mint ahogyez spontán sikerült.

Múltidézésünk nem öncélú. Egyrészt emléket szeret-nénk állítani azoknak, akiknek köszönhetõ, hogy a mainap még egyáltalán -rõl lehet beszélni. Emléket állí-tani még akkor is, ha ez azoknak nem jutott eszébe, akikma a ZTE-bõl, s nem a ZTE-ért élnek.

Furcsa világban élünk. Az igazi értékeken csak moso-lyognak a XXI. századi percemberek. Pedig ezek nélkülma nem lennének ott, ahol vannak…

ZTE

Elérkeztünk idõben az elsõélvonalbeli szakosztály meg-születéséhez. A

a megyei bajnokságbantöbbnyire eredménytelenül pró-bálkoztak az elõrelépéssel,nem sikerült a feljutás. 1965õszén tört meg a jég, az osz-tályozón kivívták az NB II-bejutást. Az elsõ évben mindjárta bronzérmet sikerült megsze-rezni, 1967-ben pedig meg-nyerte a bajnokságot a ZTE, sfeljutott az NB I-be. Idézzük felaz akkori sikerkovácsokat:

edzõ irányításávala

összetételû csapat harcolta ki afeljutást.

férfi röplabdá-sok

Hor-váth Ferenc

Markos Alfréd, Sümegi Pál,Horváth Pál, Váczy Gyõzõ,Könczöl István, Varga János,Cséve Lajos, Horváth Miklós A bajnokság megnyerését

követõen a megyei napilap-ban, méltató cik-kében így fogalmazott HorváthFerenc edzõ:

„– Hosszú éveken át »mos-tohagyerek« volt Zalaegersze-gen a röplabda – mondja azedzõ. – Sem a sportolók, sem asportbarátok között nem találtigazi talajra ez a sportág. 1958-tól a ZTE tett kísérleteket ahelyzet megváltoztatására, s fia-ink 1964 kivételével mindenévben meg is nyerték a megyeibajnokságot, ám a feljutásért

Gondi Béla

játszott osztályozókon sohasemtudtak sikerrel szerepelni.”

A folytatásban már az NBII-es szereplést méltatja a cikk:

„Tavalyelõtt végre ez is si-került! Bekerült a csapat az NBII-be, s azzal a szerény célki-tûzéssel kezdték a bajnoksá-got, hogy talán sikerül a bent-maradás. Az eredmények azon-ban minden várakozást felül-múltak: hamarosan mindencsapatnak »rettegett« ellenfelé-vé vált a zöld-fehér gárda, svégeredményben a 3. helyenvégeztek az erõs mezõnyben.Voltak kétkedõk, akik csak fel-lángolásnak, szerencsének tu-lajdonították ezt a jó ered-

ményt. Ám az idei év csattanósválaszt adott a kétkedõknek:imponáló biztonsággal meg-nyerték a bajnokságot, háromponttal megelõzve riválisukat,a nagymúltú MTK együttesét.”

A feljutást követõen az NB Imásodik csoportjában kezdtemeg szereplését a ZTE elsõ

Az NB II. Nyugati csoportjába jutott csapat. Felsõ sor, balról:Bodrogi György, Horváth Ferenc edzõ, Váczy Gyõzõ, MarkosAlfréd, Borda József, Fábián János, alsó sor: Horváth Pál,Horváth Miklós, Varga Péter, Varga János.

Sümegi Pál

Akik kiharcolták az NB I-be jutást. Állnak, balról: Markos,Sümegi, Horváth Ferenc edzõ. Váczy, Könczöl. Guggolnak:Varga J., Cséve, Horváth M., Horváth P. (Sajnos a kópia elégrossz minõségû, ezért elnézést kérünk - a szerk.).

A röplabda örök szerelem maradt… Öregfiúk-torna azOstoros-csarnokban.


Megyei közéleti havilap

Kiadó-fõszerkesztõ:Grafikus:

Kiadja: PethõhenyeAz ügyfélszolgálat címe: 8901. Pf.: 381.

Telefon: (92) 596-936; Fax: (92) 596-937; E-mail: [email protected]észült:

Zalaegerszeg 2011.ISSN: 0865-1353

Terjeszti: a Kiadó és a Magyar PostaElõfizethetõ a postahivatalokban és a szerkesztõségben.

Elõfizetési díjak: 1 hónapra 190 Ft, 1/4 évre 570 Ft,1/2 évre 1140 Ft, 1 évre 2280 Ft.

Ekler Elemér

Farkas László

Dél-Nyugat Kiadó

Zalaegerszeg, Rákóczi út 2-4.;

Göcsej Nyomda Kft.

Lapunk legközelebbiszáma

2011. október 20-ánjelenik meg.

A ZTE színe az 1920-asalakuláskor fekete-fehér volt,ezt váltotta a zöld-fehér.

A mai kék-fehér szín-összeállítás a Zalaegersze-gi Építõkkel történt fúzió„öröksége”.

Címerszínek

élvonalbeli csapata.edzõ együttesében

általában a következõ játéko-sok szerepeltek: Sümegi Pál,Horváth Pál,

Cséve Lajos, ,

.Sümegi Pál 1966-tól 1976-ig

volt a ZTE játékosa. Edzette ajunior csapatot is, majd szak-osztályelnökként, illetve önál-ló egyesületté alakulás utánklubigazgatóként szolgálta asportágat Zalaegerszegen. Ígytekint vissza a kezdeti idõ-szakra a címûkönyvben:

„– Érdekes körülményekközött került Zalaegerszegre…

– Igen. 1965 októberébentörtént. A veszprémi és a zalaibajnok osztályozót játszott azNB II-be jutásért. A ZTE gyõ-zött. A mérkõzés után megke-restek az egerszegi vezetõk,talán tetszett a játékom, s tud-ták, hogy NB I-es múlt áll mö-göttem a nyíregyházi éveknekköszönhetõen.

– Az NB II csak átmenetiállomás volt…

– 1967-ben bajnokságotnyertünk a második osztály-ban, ezzel kivívtuk az NB I-esszereplés jogát. A közönséghamar megszerette a csapatot.

– Egyetlen alkalommal kény-szerült búcsúra a ZTE az élvo-naltól, de csak átmeneti volt akitérõ. Melyek voltak a legna-gyobb sikerek?

– Ha konkrétan a csapatszereplését tekintjük, akkorfeltétlenül azt kell kiemelnem,hogy az NB I-be jutást köve-tõen hamar megerõsítettükpozíciónkat a legjobbak kö-zött. Megszereztük a »Vidéklegjobbja« címet, több játéko-sunk a válogatottban szerepelt,most pedig az Extra Ligában

BorosnyaiSándor

Varga Gellért,Markolt János, Aradvári György,

Kéméndi JánosTomanóczy Tibor, Czene Ti-bor, Brachtl Elemér

ZTE-mozaikok

játszik a csapat. Hajdanábanarról volt híres a város, hogynégy általános és két középis-kolában oktatták a sportágat atestnevelõk, nagyon sok tehet-séges fiatalt sikerült felfedezni.1972-tõl hosszú éveken keresz-tül adtunk otthont Európaegyik legrangosabb férfitorná-jának, a Göcsej Kupának.”

1995-ben jelentek megezek a sorok nyomtatásban.Néhány sikeres év következettmég, majd megkezdõdött asportág lassú haldoklása Zala-egerszegen, Zala megyében,sõt egész Magyarországon. Deez már egy másik epizód té-mája lesz…

E.E.

Az 1970-es évek sikercsapata. Állnak, balról: Tomanóczy Tibor,Sümegi Pál, Markolt János, Borosnyai Sándor edzõ, KéméndiJános, Cséve Lajos, Aradvári György, guggolnak: Tóth Jenõ,Czene Tibor, Hajba Dezsõ, Horváth Pál, Varga Gellért.

Borosnyai Sándor (balról) elõbb játékosként, majd edzõkéntsok-sok évet töltött a ZTE-nél.

Múltidézés fehér asztalnál…

Zsalugátereketkeresünk!

Régi (legalább 80-100 éves),mûködõképes

zsalugátereket keresünk!

92/596-936,hétköznap 8-15 óráig,

illetve [email protected]

e-mail címen

Érdeklõdni a méretekpontos megadásával:


Partvonalon kívül…Mi lesz veled ZTE?

A magyar sportsajtó azzalvolt elfoglalva a múlt héten,hogy leül-e a

kispadjára az Üllõi úton.Nem untatom az olvasókat

a csontig lerágott részletekkel.Egyetlen észrevételem lenne:állítólag a magyar élvonalbelibajnokság profi. S ha valóbanaz, akkor miért ne ülne le aZTE edzõje a kispadra, mégakkor is, ha elõzõ csapata ellenkell pályára lépnie új együt-tesének.

Sokkal fontosabb kérdés:mi lesz a ZTE-vel? Szavahihetõtanúk bizonyíthatják azt, amitmásfél évvel ezelõtt mondtam:három év múlva nem leszélvonalbeli csapata Zalaeger-szegnek.

Hogy miért? Ez a ZTE márnem a város csapata.

klubelnök nem önma-ga ellensége. Mûködteti a klu-bot, amíg érdeke fûzõdik hoz-zá. Aztán vége.

Utána majd az veti rá azelsõ követ, aki megtehette vol-na, hogy megmentse a csapa-tot, s valami elfogadható, sze-retni való irányba tereli a ZTE-t.Aminek még valami közevan Zalaegerszeghez, Zala me-gyéhez.

Prukner LászlóZTE

NagyFerenc

Ezt nem tette meg senki.Akinek csak szándéka volt, depénze nem, az nem tehette.Aki viszont rajta ült a pénzes-ládán, õt nem érdekelte Zala-egerszegen a foci.

Hát itt tartunk most…

Megköszönték a magyarférfi és nõi kosárlabda-válo-gatott szövetségi kapitányánakmunkáját. Kipontozódtak.

férficsapa-ta váratlan esélyt kapott az EB-döntõ létszámának emelésével.Nem tudott élni vele. Csalód-tunk, de nem botránkoztunkmeg a kapitány viselkedésén.

Az agyondédelgetetta nõk kapitánya

viszont undorító módon vi-selkedett. A „Nemzeti Blikket”(a Nemzeti Sportot nevezte így– a szerk.) és a közvéleményfokozott érdeklõdését neveztemeg a németek elleni selej-tezõkudarc fõ okának.

Székely Norbert egyszertükörbe nézhetne. Aedzõjeként, bajnoki mérkõ-zésen, 30 pontos vezetésnél isott õrjöng a pálya szélén, vi-szont Európa-Liga, vagy válo-gatott mérkõzésen, kiélezetthelyzetben holtsápadt arccal,

Kipontozódtak

Mészáros Lajos

Szé-kely Norbert,

Sopron

tanácstalanul áll az oldalvonalmellett.

Könnyû a sztáredzõt játsza-ni összevásárolt csapat élén egyamatõr együttes ellen. Ezt bár-melyik szurkoló megtehetné.

A válogatott szövetségi ka-pitányaként azonban több kell.Tudás, tiszta fej és alázat.

Sõt, emberi magatartás…

Furcsák vagyunk mi, ma-gyarok. Nagyszerûen tudjukünnepelni tragédiáinkat.

Az 1986-os labdarúgó világ-bajnokságra nagy reményekkelkiutazó magyar válogatott azelsõ mérkõzésen megsemmi-sítõ vereséget szenvedett a

. A 6-0-ás ku-darcra emlékezve nosztalgia-meccset rendeztek az egykoriszereplõk részvételével minap.

Hát ez az a találkozó, amitszeretnénk mihamarabb elfe-lejteni, vagy végre megtudni akudarc valós okait.

Emlékezésre szerencsérevan alkalmunk, s nem csaklabdarúgóink olimpia gyõzel-mei, vagy az Aranycsapat kap-csán. Itt van például egy másik

Önkínzás

Szovjetuniótól

világbajnoki ezüstérem, ugyan-úgy, mint 1954-ben. Ezt 1938-ban szereztük Franciaország-ban. Ez bizonyos

(szövetségi kapitány:) összetételû csapat a

döntõben maradt alullegjobbjaival szemben.

Errõl az ezüstéremrõl ke-vesebb szó esik, mint amexikói 0-6-ról.

Szabó-Polgár,Bíró, Szalay, Szûcs, Lázár, Sas,Vincze, Sárosi, Zsengellér, Tit-kos DietzKároly

Olasz-ország

E.E.

Várom régi és leendõ ügyfeleimet!

Anno 1982

Nagylengyel

Hungarikum• •

– Bér- és kereskedelmi fõzés

– Palackozás

– Kis- és nagykereskedelmi

értékesítés

– Igény szerint cefrebeszállítás

Telefon:92/380-037, 30/3358-311

Õsi zalai zamatok

Egy papucsférj nagyonmegelégeli a házasságban be-töltött szerepét, és elmegy apszichiáterhez. Megtudja tõ-le, hogy az egész azért van,mert nincs kellõ önbecsü-lése, nagyon kevésre tartjamagát és ezen változtatni kell.

Ehhez segítségként kap isrögtön egy könyvet.

A fickó a hazaúton végiglázasan olvas és szívja magábaa tudást.

Amikor hazaérkezik, rög-tön nekiesik a feleségének:

– Na idefigyelj! Mostantólminden megváltozik! Én va-

gyok a ház ura és te aztteszed, amit én parancso-lok. Most azt akarom, hogyazonnal készíts nekem egypompás vacsorát! Utána,hogy azt megettem, egy íz-letes desszerttel fogsz meg-lepni. Aztán eresztesz ne-kem kellemes fürdõvizet,hogy a kádban kipihenhes-sem magam. Végül pedig mitgondolsz, ki fog szépen fel-öltöztetni és megfésülniengem?

Mire a feleség:– A temetkezési vállal-

kozó.

Megelégelte…

A pirosmezes Vasas ellen szerezte egyetlen pontját a ZTEebben a bajnokságban.

Fotó: Zavilla AndrásFotó: Zavilla András

feladhatja ahavilapban.

Telefon: (92) 596-936;Fax: (92) 596-937;

E-mail: [email protected]

Zalatáj

HIRDETÉSÉT

Documents

Zalatáj 2011/09