1

Zenei tehetséggondozás vizsgatematika

1. A tehetség, a zenei tehetség fogalma, tehetségmodellek

2. A Renzulli modell értelmezése és iskolai alkalmazása

3. A zenei tehetség fejlesztésének alapkérdései

4. Az iskolarendszerű tehetségfejlesztés viszonyrendszere

5. Az előadóművész alkotó tevékenysége, a zenemű művészi értelme

6. A gyakorlás, mint a tehetségfejlesztés színtere

7. Az értékelés és az osztályzás szerepe, módja az egyéni tehetségfejlesztésben

8. A zenei tehetségfejlesztés szinkronitása és komplexitása

9. A zenehallgatás szerepe a tehetségfejlődésben

10. A zenei tehetségfejlesztés vokális aspektusa

11. A zenetanár főbb szakmai és általános személyiségjegyei

Zenei tehetséggondozás (tematikus vázlatok)

1. téma

A tehetség, a zenei tehetség fogalma

1. Tehetségmodellek

a) Gardner – elmélet

- a sokoldalú intelligencia elmélete

- hét, egymástól független emberi intellektuális képesség (humán intelligencia)

o logikai-matematikai

o nyelvi

o testi-kinesztetikus

o térbeli

o zenei

o interperszonális

o intraperszonális

b) Piirto modell

- a Gardnernél differenciáltabb tehetségfajták

o spirituális tehetség

o előadói tehetség

o zenei tehetség

o kézműves tehetség

2

o kapcsolati tehetség

o kreatív tehetség

o intellektuális tehetség

c) Mönks modellje

- többtényezős tehetségmodell a tehetségfaktorok interakciói alapján

o kivételes képességek

o motiváció

o kreativitás

o családi környezet

o iskolai környezet

o társas kapcsolatok

d) Tannenbaum elmélete

- öt elemből álló elmélet

o általános képességek

o speciális képességek

o nem intellektuális tényezők

o környezeti tényezők

o szerencse

e) Ceizel Endre tehetségmodellje

- 2x4+1 faktoros modell

o átlagon felüli, intellektuális képességek

o speciális mentális képességek

o kreativitás

o motiváció

o társadalmi környezet

o család

o iskola

o társas kapcsolatok

o sors

f) Gagné modellje

- a szunnyadó és a megvalósult tehetség elmélete

o a szunnyadó tehetség = az adottságok együttese

o területi ismeretek és képességek

o környezeti katalizátorok szerepe a megvalósulásban

g) Renzulli tehetségmodellje

- átlagosnál magasabb szintű elvont gondolkodás

o s-faktor: a tehetség irányultsága (pl. nyelv, zene, stb.)

o g-faktor: információk megértése, alkalmazási képessége, a könnyed

fogalomalkotás,

o fejlett érzelmi intelligencia

3

o műveltség

- fejlett speciális képességek

o esetünkben a muzikalitás tulajdonságainak összessége

- kreativitás

o alkotást tesz lehetővé

o a divergens gondolkodás (többsíkú gondolkodás)

o könnyedség (fluencia)

o rugalmasság (flexibilitás)

o eredetiség (originalitás)

o újrafogalmazás (redefiniálás)

o problémaérzékenység (szenzitivitás)

o kidolgozottságra törekvés (elaboráció)

- motiváció

o a feladat iránti elkötelezettség

o az önmegvalósítás szükséglete

2. A zenei tehetségről

a) Gyarmathy Éva a csodagyerekekről

- valamilyen szinten mindenkinek vannak zenei képességei (Kodály: valamilyen

szinten mindenkit meg lehet tanítani énekelni)

- a hangok hatása mindenkire érvényes

- a zenei tehetség a legkorábban felismerhető (még a beszéd előtt!!)

o két éves kor előtt tud dallamokat énekelni

o családjában van zenész vagy zeneszerető ember

o különösen érzékeny a hangokra

o jó hallása van

o jó ritmusérzéke van

o dinamikai érzékenysége van

o könnyen emlékszik a hallott zenére

o énekel vagy hangszeren próbálkozik

o kitartóan érdeklődik a zene iránt

o szeret zenét hallgatni

o saját kis dallamokat talál ki

o variánsokat gyárt

- a kifejlődésben az iskolarendszer és az egyéni szorgalom szerepe

- krízis a serdülőkorban – külső hatások fontossága

- a család kiemelt szerepe a tehetség kivirágzásában

- a korai zenei nevelés kulcsszerepe

- a zenei tehetség jellemzői:

o kiemelkedő kognitív, percepciós és motorikus képességek

o az abszolút hallás vitatott szerepe

o a zenei tevékenység könnyed és eredményes megvalósítása

4

o több típusú zenei tehetség (előadó-, alkotó)

o a kreativitás jelenléte

o érzelmi érzékenység

o belső kontroll minősége

o nem feltétlenül szükséges a magas intelligencia a zenei tehetséghez

b) Varró Margit a zenei tehetségről

- zenei képességek és hajlamok átlagosnál magasabb színvonala

- emberi karakter, színvonal

- fejlett belső hallás

- az auditív gondolkodás magas szintje

- a hangszerjátékosok esetében a motorikus képességek átlagon felülisége

- gyors kapcsolat a szándék és a tett között

- a zenei mondandó magas szintű megragadása

- produktivitás és reproduktivitás

- alkotó és előadó tehetségek közötti különbség

2. téma

A zenei tehetség fejlesztésének alapkérdései

1. Fejleszthető-e a zenei tehetség?

- az egyes speciális komponensek fejleszthetősége

o a hallásfejlesztés aktuális teendői (csoportos és egyéni oktatásban)

o a zenei időérzék fejlesztése

o a hangminőség iránti érzékenység fejlesztése

o ízlésfejlesztés

o a zenei gondolkodás fejlesztése

o a zenei memória fejlesztése

o a motorikus képességek fejlesztése

- a motivációs bázis folyamatos fenntartása

o érdekeltté tétel

o zeneszeretetre nevelés

o zenei repertoár – nem feladat-együttes, hanem birtokba veendő valóság

o az önbizalom, a sikerorientáltság növelése

o a pozitív szituációk, a jutalom eszközének szerepe

o versenyszituációk az arra alkalmasoknak

o a családi ösztönzések szerepe

o az iskola tanárainak, kortársaknak a szerepe

- a kreativitás folyamatos fejlesztése

o tanár-tanítvány munkamegosztása a különböző életkorokban

o problémafelvetés és megoldások kialakítása (nem szájbarágás!!!)

o zenei és zenén kívüli jelenségek asszociálása

- a magas színvonalú elvont gondolkodás

5

o a fogalmi gondolkodás fejlesztése zenei és zenén kívüli eszközökkel

o a lényeglátás képességének fejlesztése

o az asszociációs képesség mechanizmusának fejlesztése

o az általános és a zenei gondolkodás egymásra hatásának jelensége

o a tanulási folyamat logikus felépítésének elengedhetetlensége

3. téma

Az előadóművész alkotó tevékenysége, zenemű művészi értelme

1. A zenei mondandó megnyilvánulása

a) a művészi értelem fogalma (megfoghatatlan?)

b) mi a mű megtanulásának és előadásának eredeti célja? (kommunikáció, élmény)

c) mi határozza meg a művészi előadás színvonalát?

- tehetség és érzékenység, képzettségi szint

- megfelelő technikai eszköztár

- kommunikációs szükséglet és képesség

- igényesség (a színpadon nem lehet hazudni…)

d) a zenetanulás és a zongoratanulás folyamatos feladata a zene művészi értelmének

felfedezésére tett kísérlet

- a kottaolvasással egyidejűleg megkezdődik

- ennek jó módja az ismert zenei anyanyelv használata

e) a zongorairodalom sokrétűsége és annak alapos tanulmányozása, mint szükséglet

f) a technikai tanulmányok, etüdök játéka is zenei igénnyel történjen

- a technikai eszközök megtalálásának legjobb módja a zenei gondolkodásban rejlik

- megfelelő érzelmi-hangulati állapot előidézésének elengedhetetlensége

(L. Godowsky pedagógiai módszerét ismertetni)

g) zenetanulás vagy hangszertanulás ?

2. Ismerkedés a művel

a) a kottakép sugallata és más művészek előadásának értékelése (nem utánzása!!!)

b) nem a művet kell magunkhoz igazítani, hanem nekünk kell azonosulnunk a művel

(saját élményanyag szerepe, alkalmassá kell válnunk az előadásra intellektusban és

minden másban)

c) lejátszás és előadás különbsége!

d) a folyamatos fejlesztő munka szükségessége (irodalmi, társ- és képzőművészeti

ismeretgyarapítás)

e) milyen irányban kell képességeinket fejleszteni?

(hallás, előre gondolkodás, időmérték, ritmus, folyamatos önellenőrzés, korrigálás

képessége, tudatosság és ösztönösség aránya)

f) a zenetanulás analitikus és szintetikus elemei, ezek folyamatos használata (forma,

gesztusrendszer, szabályos és szabálytalan mozzanatok, stb)

g) fejlesztenünk kell saját tehetségünket! (A tehetség szenvedély, plusz értelem)

6

h) a kifejezés egyszerűsége és célszerűsége (különböző stíluskorszakok nyelvének

összekeverése)

i) az elvont asszociációk képessége, színvonala, szuggeszció

j) mi a művészi igazság?

k)

4. téma

A gyakorlás, mint a zenei tehetségfejlesztés

színtere

1. A gyakorlás fogalma

- általában

- tanulás-lélektani értelemben

2. A gyakorlás szellemi mozzanatai

- céltudatos munkafolyamat (konkrét gyakorlás)

- célok (hosszú- és rövidtávú)

- motiváltság (akarat, érdeklődés)

- emlékezet (fajtái)

- figyelem (paraméterei)

- hallásfunkciók (fajtái)

- reflexes, automatikus, tudatos

3. A gyakorlás módszerei

- a tanár szerepe a gyakorlás tanításában

- tudatosság, ösztönösség

- a gyakorlás rendszeressége

- a lassú gyakorlás szükségessége (értelmezés, összefüggések)

- analitikus és szintetizáló folyamatok

- a memorizálás tudatos folyamata

- a gyakorlás mennyisége

- a koncert, mint gyakorlás (hibajavítások)

5. téma

Az zenei tehetségfejlesztés iskolai viszonyrendszere

1. A művészeti nevelés szerepe

- művészetközvetítő ismeretek

- művészeti képességfejlesztés (összehasonlítás)

- az esztétikai és érzelmi nevelés együttes hatása

7

2. Az iskolai hatásmechanizmus

- a gyermekekre gyakorolt kettős hatás: a közismereti csoportdinamika és az egyéni

oktatás kontrasztja – jelenségek

- a tanár – tanítvány viszony eltérősége a két esetben

- az oktatási stratégia, a tantervhez való viszony kérdése

- az iskolai értékítéletek érvényesülése, hatása

- az egyéni képességfejlesztés személyi háttere

- a kortársak hatása

- a szülők és az iskola viszonyának szerepe

- pályára állítás vagy csupán megismerés?

3. A zeneoktatás iskolarendszere

- alapfokú zeneoktatás

- középfokú zenei szakképzés

- zeneművészeti felsőoktatás

- zenei művészetközvetítő felsőoktatás

6. téma

Értékelés és osztályzás a zenei képzésben

1. Az értékelés fogalma, szerepe a képességfejlesztésben

a) a fogalom tartalma

- zenei gondolkodás felől közelítve

- technikai oldalról közelítve

- az értékelés összehasonlító szerepe (tervezett és megvalósult, stb.)

b) az értékelés célja és folyamatos visszajelző szerepe

c) az értékelés individuális és testreszabott folyamata, viszonyítási szempontok

d) zenei felfogás különbözősége és az értékelés

e) objektivitás és szubjektivitás az értékelésben (kikről szól a kritika?...)

f) az értékelés motiváló szerepe

g) értékelés és önértékelés

2. Az értékelés tartalma és módjai

a) az értékelés tartalma

- a zenei jelentés és karakterfogalmazás színvonala

- az elképzelés megvalósulásának kontrollja

- tehetség és tanult képességek aránya, szerepe

- a képességfejlődés egyes paramétereinek és összességének értékelése

- a zenemű megoldottságának szintje, pillanatnyi eredmény

8

- a fejlődési tendenciák értékelése

b) az értékelés módjai

- kognitív (teljesítményre, eredményre koncentráló)

- humanisztikus (folyamatra összpontosít)

- analitikus (részletekre koncentrál)

- holisztikus (a megszerzett képességek egészének működése)

- kvantitatív (mennyiségi)

- kvalitatív (minőségi)

3. Az értékelés szintjei

a) órai tanári értékelés az elhangzottakról

- munkafolyamat részmozzanatai (kottahűség, precizitás, hangzási

paraméterek, technikai eszköztár)

- gyakorlás eredményalapú értékelése

- órai átalakító munka értékelése

b) koncertről alkotott értékítélet

- a közönségélmény felőli értékelés

- sikerült és nem sikerült mozzanatok tanulságlevonása

c) képzési periódus vizsgaértékelése

- folyamat és eredményalapú értékelés

d) zenei versenyprodukció értékelése

e) egész tanulmányi időszakot záró vizsgahangverseny értékelése

- a koncert sikerének és a bejárt fejlődési út értékelése

f) felvételi vizsga értékelése

- sorsdöntő szerep, tulajdonságokra koncentrál

4. Értkelés az egyes életkorokban

a) a tudatosodás folyamatának egyéni üteme és az értékelés módszereinek változása

- az értékelés az iskolás-, a serdülő- és az ifjú korban, felnőtt korban

b) értékelés és önértékelés aránya

- az értékelési szempontrendszer és mód megtanítása

- az önértékelés részmozzanatainak metodikája

5. A tanári testület értékelési funkciója

a) saját és kollégáink tanítványainak értékelése egységes rendszerben

b) szemléletformálás és értékrend kialakítása

c) az értékelés a zenetanítás teljes viszonyrendszerében (kollégák-szülők-diáktársak…)

6. Az osztályzás, az értékelés egzakt megjelenítése

a) az osztályzat fogalma, viszonyszám jellege (mikor használjuk?)

9

b) tájékoztatás, elismerés vagy szankcionálás?

c) a finom differenciálás lehetőségei

d) az igazságos osztályzás folyamatos igénye

e) objektivitás és szubjektivitás

7. Az értékelés és az osztályzás – a tanár-tanítvány kapcsolat próbaköve

a) őszinte, motivációs szándékú, segítő viselkedés

b) reális, egyénre szabott

c) a negatívumok kezelése, a kritikus értékelés módja

d) az értékorientált oktatás mintája

7. téma

A zenei tehetségfejlesztés

szinkronitása és komplexitása

A két fogalom értelmezése

- szinkronitás: időbeli párhuzamosság

- komplexitás: teljes spektrum

- a tehetség a tulajdonságok minőségi egysége (modulrendszer???)

Emlékeztető: a zenei tehetség fogalma, szerkezete

- a muzikalitás komponensei

- a személyiség további komponensei

1. Fejleszthető-e a zenei tehetség?

- elválasztható-e a személyiségfejlesztéstől a muzikalitás elemeinek fejlesztése?

- az egyes komponensek fejleszthetősége

- a fejlesztés módja (halláskészségek, technika képességek, hangszeres mozzanatok,

időérzék, formakultúra, többsíkúság és figyelemmegosztás, közlés és aktivizálás, zenei

karakterérzékenység)

2. A fejlesztési folyamat életkori függése

- a tanítás módszereinek változása (repertoár választás, nehézségi szintek, interakció,

közlő-foglalkoztató-önállósító munka)

- felfedezés a kisgyermekkorban (tekintélyelvűség)

10

- a serdülőkori fejlesztés folyamata (a fanatizálás)

- az ifjú kor sajátosságai (partnerség)

3. A fejlődés általános sajátosságai

- arányosság, aránytalanság

- ösztönös-tudatos folyamat

- társ-műveltségi területek szerepe a fejlesztésben (asszociáció)

- egyenletesség-egyenetlenség

- korlátok?

- van-e befejezettség?

- az egyéni képességfejlesztés sajátosságai, testreszabottság, egyéni és csoportos

képzés - intézményrendszer

4. Az önálló fejlesztés képességének kialakítása

- szakszerű munkamódszerek megismertetése és végrehajtása

- eredménycentrikus munkavégzés (esztétikai cél – teljesítmény és minőségorientáció)

- fejlett önértékelés kialakítása

- széles látókör és műveltség igénye

- összehasonlítás és összehasonlíttatás szokásának kialakítása

- a tökéletes megoldás elképzelése, törekvés arra, erős akarat és áldozatkészség

- kudarctűrés, sikerorientáltság, motiváció

8. téma

A zenehallgatás szerepe a tehetségfejlődésben

1. Spontán vagy irányított zenehallgatás

- spontán zenehallgatás (önkéntelen zenei környezet)

- zenehallgatás tetszés vagy kötelesség alapján

- a zenehallgatás, mint természetes környezeti elem

2. Az irányított zenehallgatás

- lemezhallgatás (rögzített hangfelvétel)

- élő zenei előadás

3. A zenehallgatás ismeretbővítő és képességfejlesztő hatása

- hangszínhallás

- zenei időérzék

- a figyelem terjedelmének növelése

- figyelemmegosztás

- szerkezet megértése, formaérzék

- zenei ismeretbővítés – asszociáció

- ismeret és élmény kapcsolat

- előadási sajátosságok

- zenei kritikai képesség fejlesztése

11

- a zenei karakterfelismerés képessége

- stílusismeretek élményalapú elsajátítása

- ízlés formálása

- a zenei emlékezet fejlesztése

- előadók megismerése és beazonosítása

4. Nem ismert zenemű meghallgatása tanulás előtt

- a meghallgatással nyerhető információk

- a meghallgatással korlátozott saját álláspont kialakítása

- mit figyelünk meg az első meghallgatáskor?

a) műfaji, formai, ritmikai, harmóniai, érzelmi-hangulati szerkezet

b) a konkrét zenei szöveg sajátosságai

c) a felhasznált kifejezőeszközöket, stilisztikai jellegzetességeket

d) a technikai megoldások minőségét

5. Meghallgatás több előadóval

6. A meghallgatás repertoárja és a hallgatók életkori sajátosságai, fejlettségi szintje

- módszeresség, célirányos tevékenység

9. téma

A zenei tehetségfejlesztés vokális aspektusa

1. Zenetörténeti visszatekintés

- az emberi hang jelentése (konkréttól az elvontig)

- a zene felépítésének jelentéstana (ritmus, dallam, összhangzás, hangminőség)

- a vokális zenei fejlődés áttekintése (egy- és többszólamúság, konszonancia-

disszonancia)

- zenei nyelv és szöveg kapcsolata (ritmika, súlyrend, hangzók)

- a folklór vokális jellegzetességei

- az éneklés „hangszeres” jellege, a hangszerek „éneklő” használata

2. A hangszeres kultúra

- a „zeneszerszám” használata (kezdetben konkrét anyagok, munkaeszközök)

- a hang megszólaltatásának technikái (levegőoszlop, húr, kifeszített bőr, stb.)

- a hang minősége, a konkrét és az absztrakt tartalom kifejezése (hangutánzás,

különféle effektusok)

- a hangszerhasználat testi vonatkozásai (hangszertechnika, fiziológiai

meghatározottság)

- szólóhangszeres és zenekari tevékenység – kommunikáció

3. Az énekes alapú zenefelfogás

- a tradicionális hangszeres kultúra vokális vonatkozásai (formaalkotás, ívek,

dallamirányok, artikuláció, hangzás minőség)

12

- a hangszertanulás képességfejlesztése és a vokalitás (Kodály módszer)

a módszer lényege (zenei anyanyelv, éneklés hozzáférhetősége, relatív

szolmizáció, zenei memóriafejlesztés, polifónia képességei, stb.)

- az értő zenei olvasás képességháttere, hangzási kép elképzelése (a gyakorlat

szerepe)

vonatkozó kísérlet (szemvizsgálat)

- hangszeres képzés és szolfézs-zeneelmélet szoros kapcsolata (elkülöníthető-e a

kettő, lehet-e csoportos az oktatás?)

- artikulációs kultúra és vokális indíttatás a zenei előadásban

- lehet-e mindent énekes alapon elképzelni? (harmóniai színezetek, effektusok, stb.),

kell-e tudni szépen énekelni?

4. A hangszeres és vokális zenei képességek arányossága

- viszony a hangszerek technikája és az éneklő zeneiség között

- hangszercsoportok közötti átjárhatóság – vagy átjárhatatlanság

10. téma

A zenetanár főbb szakmai és általános személyiségjegyei

1. A szakmai tulajdonságok magas színvonala

- magas minőségű szakmai tudás,

- a zenei jelenségek hatásának ismerete

- hangszerismeret magas szintje

- korosztálynak megfelelő kommunikációs képesség

- módszertani és didaktikai ismeretek magas színvonala

- társművészeti ismeretek, esztétikai kultúra, ízlés

- általános és szak-pszichológiai, szak-pedagógiai ismeretek

2. A tanár személyiség pedagógiai tulajdonságai

- gyermekszeretet

- a zene szeretete

- színes zenei fantázia

- fegyelmező erő

- szuggesztív képesség

- meggyőzőerő

- határozottság

- tudatosság

- következetesség

- beleélő képesség

13

- megértés, méltányosság

- értékeklő képesség

- motiváló képesség

- őszinteség, bizalmasság

- pedagógiai optimizmus

- fejlesztési stratégiai elképzelés

- a tanbár-diák kapcsolat életkori sajátosságoknak megfelelő átalakítása

11. téma

A fegyelem és az önfegyelem szerepe

a tehetségfejlesztés folyamatában

1. A fegyelem fogalma

- a fegyelem fogalma

- a fegyelem szükségessége

- kapcsolata a céltudatos munkavégzéssel

- az életvezetés hatásrendszere

- a fegyelem motivációja (élmények- érdeklődés-parancsok-kérések-félelem)

2. Fegyelem az egyes korszakokban

- gyermekkori tekintélytisztelet, a felnőtt iránti szeretet, bizalom

- a serdülő lázadásai, útkeresése (kötöttségek levetkőzése)

- az ifjúkor önállósága (veszélyek, kísérletek)

3. A tanár fegyelme

- magatartásának követendő példája

- a tudatosan felépített munkafolyamatok,

- merevség vagy egészséges irányítás? (húzd meg - ereszd meg)

- igéretek, hitelesség, megbízhatóság és bizalom

4. A tanítvány fegyelme

- a serdülő fegyelemre szoktatásának eszközei (motivációk, kényszerek, meggyőzés, a

diák keretfeszegetései)

- tanításon kívüli együttlét formák (italozás???)

- ingadozások, periodikus változások, tendenciák,

- jutalom, büntetés (megtorlás?)

5. Fegyelem az egyéni oktatásban

- az órai fegyelem

- a munkavégzéshez szükséges fegyelem

- a minőségi, hatékony munka fegyelme (engedékenység saját magunkkal szemben?)

6. Fegyelem a csoportos oktatásban

- a tömegpszichózis

- a csoportok rétegezettsége (különböző képességűek együtt)

- a tanári munka figyelemlekötő módszerei, a foglalkoztató tanítás módszere

(munkavégzésben felkészülésben)

7. Az önfegyelem kialakítása és gyakorlása

14

- a tevékenység értelmének, céljainak, áldozatvállalásának tisztázása

- tudatos életvezetés képessége (elméleti, gyakorlati ismeretek)

- az önneveléshez való kapcsolódás

12. téma

A zene kommunikatív jellemzői

1. A hang konkrét jelentésétől a zenei hang elvont jelentéséig

- a hangjelzések praktikuma az ember őskorában

- veszély- és tevékenységekhez kötődő hangok

- érzelmek, hangulatok, parancsok kifejezése (beszéd előtt)

2. Milyen kommunikációs jegyek jellemzik a zenét általában?

- a zene fogalma (esztétikai szemléletek)

- a dallam jelentéshordozó szerepe és természete

- a zenei idő jelentéshordozó szerepe

- az effektus, a harmóniai háttér jelentéshordozó szerepe

- az egyes stíluskorszakok kommunikációs változásai

- vokális és hangszeres zene azonosságai, különbségei

3. Hogyan változik a zenei kommunikáció jelrendszere és kifejezőeszköz-tára az egyes

zenei stíluskorszakokban?

- a kotta fogalma és kezdeti jelrendszere

- a vonalrendszer és a kulcsok használatának változásai

- egyéb grafikai jelzések értelmezése

- a szerzői utasítások

- a hangzásra utaló dinamikai- és hangszín jelzések értelmezése

- hangszer arzenál és jelrendszer kapcsolata

4. Hogyan befolyásolják a hangszeres sajátosságok a zenei kommunikáció jellegét?

- a hangszerhasználat fizikai sajátosságainak szerepe

- a hangszer hangzási karakterének, mimetikus képességének szerepe

- kamarazenei aspektusok

5. Milyen a zenei kommunikáció kapcsolata a többi művészeti ággal?

- társművészeti kapcsolatok: tánc, képzőművészet, irodalom, színjátszás,

díszlet- és jelmeztervezés,

6. Hogyan kommunikálnak a zeneművek előadói?

- kamarazenei csoport tagjai

- zenekar és kórus tagjai

15

- karmester és együttesének tagjai

7. Előadóművész és közönségének kommunikációja (zenei- és metakommunikáció)

- szóló előadóművész és közönsége

- zenekar, kamaraegyüttes és közönsége

- karmester, karvezető és közönsége

18. téma

A zenei hivatástudat kialakítása a zenei szakképzésben

1. A hivatástudat fogalma:

Foglalkozáshoz, munkához fűződő belső elkötelezettség, odaadás, a javadalmazástól

viszonylag független motiváció. A pedagógus, a művész személyiségével kapcsolatos

legfontosabb elvárások közé tartozik. (Dr. Poór Ferenc) – értelmezés!

Szükségessége:

- a művészeti nevelés, a tehetségfejlesztés, a kultúra átörökítő tevékenység a napi

érdekek felett áll

- a személyiségfejlesztés össztársadalmi érdeke (?)

- a hivatástudattal végzett munka minősége

- szerep- és normarendszer

- boldogság tényező (a művész, a tanár és környezete viszonyrendszerében)

2. A művészi látásmód

- a világ jelenségeinek speciális nézőpontja (általános, különös, egyedi)

- a speciális művészeti nyelv birtoklása

- egyéniség, de nem különcség

- a műalkotás átadásának képessége, az oktatás képessége

- elméleti és gyakorlati képzettségi elemek

- örökös megújulás képessége

3. A hivatástudat kialakításának fő tényezői

- tanári személyiségjegyek szükséges jelenléte (személyes példamutatás, zenei

tehetség, szakma-, tanítvány szeretet, művészi attitűd, tanári attitűd, jellegzetes

gondolkodásmód, alkalmazkodó kommunikációs képesség, türelem, pedagógiai

optimizmus, önnevelés, önképzés, empatikus képesség, felelősségérzet, őszinteség,

stb.)

- a tehetségfejlesztés intézményi háttere

- nemcsak szakmai fejlesztés a mester, tanítvány viszonyban

- a hivatástudat kialakításának időbelisége, összefüggése a tehetségszinttel, a

tehetségfejlődéssel (nem kampányfeladat) a korai elhatározás, identitáskeresés

16

- tanítványaink életkori sajátosságainak szerepe (serdülőkor hatékonysága)

- a siker és a kudarc hatása (kudarckerülés, vagy sikerorientáció)

- a környezeti (társadalmi, családi) hatások iránya és aránya (pénzalapú társadalom,

felszínes értékhierarchia)

- a szellemi értékrend társadalmi és egyéni aspektusai

A hivatás gyakorlásának kérdései

- idealizmus és naivitás, a való élet megpróbáltatásai, áldozathozatal

- hivatás és magánélet (összeegyeztethető?)

- a társadalmi elvárások teljesítése, vagy/és befolyásolása

--------------------------------------------------------

Ajánlott irodalom:

Anderson, M. (1998) Intelligencia és fejlõdés. Egy kognitív elmélet. Kulturtrade Kiadó,

Budapest.

(szerk.) Balogh L. & Herskovits M. (1993) A tehetségfejlesztés alapjai. KLTE, Debrecen.

(szerk) Balogh L., Herskovits M. & Tóth L. (1995) Tehetség és képességek. KLTE, Debrecen.

Cropley A.J. (1983) Tanítás sablonok nélkül. Tankönyvkiadó, Budapest.

Czeizel E. (1995) Számadás a tálentomról. Corvina, Budapest.

Czeizel E. (1997) Sors és tehetség. FITT Image és Minerva, Budapest.

Geschwind, N. (1984): The biology of cerebral dominance: Implication for cognition.

Cognition, 17, p.193-208.

Gyarmathy É. (1998) Tehetség és a tanulási zavarokkal küzdõ kiemelkedõ képességû

gyerekek. Magyar Pedagógia, 2. szám, 135-153.

Gyarmathy É. (2001) A tehetségrõl. Arany János Tehetséggondozó Program Egyesülete,

Miskolc.

Gyarmathy É. (2001) Projektkönyv. Tehetséggondozó projektek készítése és használata.

Arany János Tehetséggondozó Program Egyesülete, Miskolc.

Gyarmathy É. (2002) IQ és tehetség. (IQ and giftedness) In: IQ vita. Pszichológiai Szemle

Könyvtára 5. Akadémiai Kiadó, Budapest. 127-154.

Harsányi I. (1994) Tehetségvédelem. Magyar Tehetséggondozó Társaság, Budapest. 52-63.

(szerk.) Herskovits M. & Balogh L. (1994) Tehetség és személyiség. KLTE, Debrecen.

Jones, M (2001) Hiperaktív gyermekek. Édesvíz Kiadó, Budapest.

Landau, E. (1974) A kreativitás pszichológiája. Tankönyvkiadó, Budapest.

Landau, E. (1990) Bátorság a tehetséghez. Calibra, Budapest.

Mérei F. (1989) A pszichológiai labirintus. Magyar Pszichiátriai Társaság, Budapest, 25-35 o.

Nagy L. (1930.) A tehetség lélektani problémái. Gyermekünk, 22. évf.

Polgár L. & Farkas E. (1989) Nevelj zsenit! Interart, Budapest.

Kovács Sándor: Válogatott írások

Ranschburg J. (1988): A tehetséges tanulók speciális képzésének elméleti és gyakorlati

kérdései. Pszichológia, (8) 1, 61-84.

(szerk) Ranschburg J. (1989) Tehetséggondozás az iskolában. Tankönyvkiadó, Budapest,.

17

Révész G. (1918) A tehetség korai felismerése. Benkõ Gyula Csász és Kir. Könyvkiadó,

Budapest.

(szerk.) Tóth L. (1996) Tehetség- Kalauz. KLTE, Debrecen,

(szerk) Klein S. & Farkas K. (1990) Tehetségnevelés Magyarországon., Szeged

Vikár Gy. (1996) Válság, túlélés, kreativitás, Balassi, Budapest.

Dr. Duffek Mihály: A zongorapedagógia lehetőségei az előadói készségek fejlesztésében (DLA

dolgozat 2004.)

Laczó Zoltán: A zenei megértés, ismeret, tudás esztétikai, pszichológiai, pedagógiai kérdései

(2003)

Gyarmathy Éva zenei tehetséggel kapcsolatos írásai

Kovács Sándor: Hogyan gyakoroljunk?

Neuhaus: A zongorajáték művészete. (A zenemű művészi értelme)

Internet – zenei tehetséggondozás, tehetségfejlesztés címszavak