1, évf. 3. szám A SZEGEDI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LAPJA 1963. március 5.

Központi Kibernetikai Laboratórium létesült Szegeden Dr. Kalmár László egyetemi tanár vezetésével

,,A m a r a d i s á g , az egy h e l y b e n t o p o g á s idegen a d ina-m i k u s , f o r r a d a l m i , mind ig e lő re t ö rekvő szocial is ta t e r m e l é s t e rmésze té tő l . G y o r s a b b a n és m a r a d é k t a l a n a b b u l hasznos í ta -n u n k ke l l mindaz t , a m i t h a z á n k b a n a t u d o m á n y és a t ech-n i k a t e r e m t , b á t r a b b a n ke l l á t v e n n ü n k m i n d e n jó t a k ü l f ö l -d i m u n k a m ó d s z e r e k b ő l , á t f o g ó b b a n kell f e j l e s z t e n ü n k á sza-kos í t ás t é s a kooperác ió t , meg kel l g y o r s í t a n u n k a t e rve -les k o m p l e x gépes í t é sének é s a u t o m a t i z á l á s á n a k ü t e m é t . A k o m m u n i s t a gazdaság épí tése so rán n e m t ű r h e t j ü k a k o n -ze rva t iv i zmus t a t e c h n i k á b a n . "

(Részlet az S Z K P XXII . k o n g r e s s z u s á n a k anyagából )

Hosszú és fáradságos mun-ka előzte meg a Kiberneti-kai Laboratórium létrehozá-sát. Ennek körülményeiről és jelentőségéről beszélget-tünk dr. Kalmár László pro-fesszorral a Bolyai Intézet-ben. Elmondotta, hogy

a kibernetika komplex tu-dományos irányzat, amely a valamennyi mozgásfor-mában meglevő, közös vo-násokat kutat ja .

Az általános érvényű törvé-nyek segítségével az egyes mozgásformákról pontosabb ismereteket szerezhetünk. Például kuta t ja a vezetés ál-talános törvényeit. A veze-tést a biológiai mozgásfor-ma esetében az agy. a tár-sadalomban a kormány tölti be.

A kibernetika fejlődését a második világháború is siet-tette. Az Angliát támadó V 2-ket vadászgépekkel nem tudták ártalmatlanná tenni nagy sebességük miatt. Ezért automata ágyúkat konstruál-tak, amelyek csak számoló-gép segítségével tudtak mű-ködni. Csakhogy a számoló-gépek sebességét növelni kellett, hogy az elhárító fegy-ver rendeltetésének megfe-leljen. Ebben az esetben a számológépnek adatokat kel-lett feldolgoznia. Ezt a.funk-ciót aztán tovább bővítették. Kalmár professzor logikai gépe már hihetetlen sebes-eéggel vizsgálja meg a ka-pott adatokat.

Dr. Kalmár László kétsze-res Kossuth-díjas tudó-

' sónk, elismert tekintély világviszonylatban is a ki-bernetika területén.

Kitartó és szenvedélyes al-kotómunkája számottevő ál-lomásának tekinthető a most működésbe lépő — valljuk be: szerény keretek között született — Kibernetikai La-boratórium, és ennek jelen-tőségét nem lehet eléggé ós elégszer méltatni.

Első kérdésünk Kalmár professzorhoz: s

— Mi a Kibernetikai Szak-bizottság feladata?

— Funkcióját tekintve ta-nácsadó szerve a Kiberneti-kai Laboratóriumnak. A ki-bernetika komplex jellegé-ből adódik, hogy a Szakbi-zottság tagjai között jóné-hány tudományág képviselő-j e megtalálható.

A Szakbizottság elnöke dr. Kalmár László. Tagjai: dr. Ábrahám Ambrus egyetemi tanár, az Általános Állatta-ni és Biológiai Intézet tan-székvezetője. dr. Ágoston György egyetemi tanár, a Neveléstudományi és Lélek-tani Intézet tanszékvezetője, dr . Fodor Géza docens, tu-dományos rektorhelyettes, dr. Hajdú Péter egyetemi tanár, oktatási rektorhelyettes, a Finnugor Nyelvtudományi Intézet tanszékvezetője; dr. Herczeg Ferenc közgazdász, gazdasági rektorhelyettes, dr. Huszák István egyetemi ta-nár. az Idegklinika igazga-tója. dr. Obál Ferenc egye-temi tanár, az Élettani In-

tézet vezetője; dr. Kovács István egyetemi tanár, az Államjogi Tanszék vezetője, dr. Székely Sándor aspiráns, a Filozófiai Tanszék adjunk-tusa.

A Kibernetikai Szakbizott-ság 1962. december 28-i ülé-se javaslatot fogadott el, amelyben vázolta

a Központi Kibernetikai Laboratórium feladatkörét,

mely szerint oktatási, tudo-mányos kutatási — szolgál-tató jellegű, valamint gya-korlati alkalmazásokkal kap-csolatos feladatokat lát el.

Az oktatás feladata közé tartozik: a matematikai szak-képzésben való részvétel, a »»Matematikai gépek« c. elő-adás és »Matematikai labo-ratóriumi gyakorlatok« c. gyakorlat megtartása. Kiber-netikai előadássorozatokat és tanfolyamokat kell tartani a szegedi egyetemek azon tu-dományos dolgozói srészére, akik szaktudományuk kiber-netikai vonatkozású problé-máival kívánnak foglalkozni. Ide tartozik még az e téma-körből esetíeg felveendő as-piráns foglalkoztatása, vala-mint

kibernetikai,, segítségnyúj-tás az egyetemi oktatáshoz és az egyetemen folyó tu-dományos kutatáshoz. Á tudományos kutatás kö-

rébe tartozik többek között: Az élő szervezet egyes sza-bályozási működéseinek (pl. a szem mozgatása) modelle-zése, amelynek kutatóhelye a Pécsd Orvostudományi Egyetem Anatómiai Intézete és a József Attila Tudo-mányegyetem Központi Ki-bernetikai Laboratóriuma lesz. Ide sorolható a tudo-mányegyetemünkön és a Szegedi Orvostudományi Egyetem intézeteiben jelen-leg már folyó, a kibernetiká-val összefüggő részletkutatá-sok koordinálása, tudomá-nyos együttműködésen ala-puló kutatásokká való szer-vezése, továbbá ú jabb tudó-sok bevonása ebbe a mun-kába.

Segíteni kell a Szeged kör-nyéki ipar, mezőgazdaság, valamint a közlekedés au-tomatizálása és komplex automatizálása során fel-merülő kibernetikai prob-lémák megoldását.

A szolgáltató jellegű fel-adatok közül az Egyetemi Könyvtár teendőinek gépesí-tése és automatizálása tart-hat számot leginkább figye-lemre. A katalogizálást gé-pek segítségével végzik ma jd és az egyes művek kikeresé-se is csak pillanatokig tart. Ehhez hasonlóan könnyítik meg és létezik olcsóbbá az egyetemi adminisztrációt.

Végső soron a kutatások-nak az emberi munka meg-könnyítését és a termelés színvonalának és gazdaságos-ságának javulását kell előse-gítenie. A Szegeden és kör-nyékén levő ipari üzemek és a mezőgazdaság műszaki fe j -lesztését. automatizálását hathatósan fogja elősegíteni

a Kibernetikai Laborató-rium.

A kibernetikának a békés építőmunkában, a kommu-nizmus felépítésében lesz beláthatatlan jelentőségű szerepe.

Ez a fentebbi idézetből is kitűnik, amely arról tanús-kodik. hogy Szovjetunióban felismerték ennek fontossá-gát. Nem is nehéz ezt belát-ni. Mégis vannak olyan aka-dályok. melyekkel Kalmár professzornak meg kell küz-denie azért, hogy a kiberne-tika problémái megoldódja-nak.

— A MTA — felépítésé-ből következően — nem ké-pes felkarolni a kibernetikai kutatásokat — mondja dr. Kalmár László. — Ez osztá-lyokra való tagozódásából adódik, valamint abból, hogy nem sorolható egyikbe sem a kibernetika. Ezért fontos ennek a Laboratóriumnak megvalósítása. amelyben nagy szerepe volt a Tudo-mányegyetem vezetői mel-lénk állásának és támogatá-sának.

Kalmár professzor gyak-ran jár üzemekben és taná csaival segíti azok meder nebbé tételét. Különösen fontosnak tar t ja a korszerű vegyipar megteremtését.

A Szegeden felépülő gu-, migyár tervezésénél is fi-

gyelembe kell venni az au-tomatizálás szükségességét.

Az emberre káros vegyi folyamatokat gépek végzik és ellenőrzik a korszerű ve-gyiüzemben, vagyis minden kutatásnak az emberért kell történnie. Ha ezt a szem elől téveszti a kutató, akkor célt téveszt

— Korlátlan lehetőségeink vannak — mondja a profesz-szor. — Tele vagyunk el-avult technikai normákkal, amire ráfizetünk. Nem utó-pia az, hogy azonos techni-kai feltételek mellett is bi-zonyos számítások elvégzésé-vel sok esetben 50 %-kal emelkedne a termelékenység.

— A kapitalizmusban nagy gondot okoz a termelőerők fejlődése és bizonyos intéz-kedésekkel gátolják az auto-matizálást. Leginkább a fegyvergyártásban alkalmaz-zák. Technikai fejlettségünk emelése ezért politikai érdek is. Túl kell szárnyalnunk a kapitalizmus színvonalát — és ez sem utópia! —, amely magával hozza a kapitaliz-mus legyőzését, válságának teljes elmélyülését.

Dr. Kalmár László beszélt a személyi kultusz idősza-kának tévedéseiről is, ame-lyek gátolták a kiberneti-ka fejlődését.

Szerencsére a mai politikai légkör alkalmas az eredmé-nyes kutatómunkához. Ha akadnak is egyesek akik tel-jes mértékben nem tudtak leszámolni magukban a múlt-tal. az a jellemző, hogy fel-karolják Kalmár professzor terveit és segítik.

önmagáról alig beszélt. Talán egy másik találkozás alkalmával erre is sor kerül. Addigis beszéljen helyette az, amit eddig tett és tenni fog a kibernetika fejlesztésé-ér t és gyakorlati alkalmazá-sáért.

(bálint)

cA tartulómh&l:

Az Orvostudományi Egyetem távlati fejlesz-

tési tervéről

Ü j véradókra van szükség!

*

Apáthy Istvánra emlékezünk

Riport a központi műhelyről

*

Egyetemi Szép Szó — Könyvszemle — Sport PONICSÁN ÁDÁM, TAN(TÓKÉP7Ő INTÉZETI TANÁR:

KUCSERA ISTVÁN, BÁDOQOS

LONDONI NOTESZ I/ezembe veszem azt a fekete táblá-

jú, olcsó egy shillinges vonalas fü-zetet, melyet az Earls-Court-i föld alatti -állomás mellett vettem Londonban, ér-kezésem első napjaiban. Forgatom, elné-zegetem az első oldalt: a kedvetlen első sorokat és a naponként szaporodó írást, mely fél év alatt szinte észrevétlen gyor-sasággal megtöltötte a vastag papírköte-get.

Válogatás nélkül írogattam bele. írtam a Picadillyröl, a kemény kalapos West-End-i tisztviselőkről, a Trafalgar térről, a híres, udvarias Bobbykról, a Soho streap-tease táncosnőjéről, akit műsor után a férje a gyermekkocsival várt a be-járat előtt: Írtam arról a hegedülő, elő-kelő koldusról, aki a forgalmas autóbusz-megálló mellett játszotta reggelenként a bécsi keringőkét; azután még sok. olyan londoni nevezetességről, melyet a hiva-tásos újságírók napjainkig már sokszor, sokkal színesebben — útinapló, kritika, novella, kisregény formájában megírtak.

f?gy ilyen újságban, melyben jó tollú irodalmárok, bölcsészek jelentetik

meg cikkeiket, jól ismervén mesterségük fogásait, talán nem is való, hogy egy or-vos kísérletezzen nem a szakmájába vá-gó írással. (A mondat második részével nem értünk egyet. A szerk.) Ezért mara-dok a kaptafánál, és inkább hivatásom-hoz tartozó, talán másokat is érdeklő él-ményeimről írnék.

A hatalmas, nyolc emeletes kísérleti intézet, melyet magánalapítványból hoz-tak létre, a híres Hammersmith-kórház területén épült és az Orvostovábbképzö Intézethez tartozik. Ennek az ötödik eme-letén dolgoztam. A nagy kiterjedésű kór-háztelepen, azt lehet mondani, hogy a világ minden részéből lehet orvost talál-ni: ki csak néhány hetes, ki több hónapos, esetleg egy-két éves tanulmányútját tölti el itt. Azzal büszkélkedhetem, hogy 1938 óta én voltam az első magyar orvos, aki hivatalos kiküldetés útján került ide.

Tanulmányútam Dempster tanár inté-zetébe vezetett, aki tíz év óta foglalkozik a veseátültetés problémájával: érkezésem előtt úgy tudtam, hogy csak kísérlete-sen. de kiderült, hogy 1962 márciusáig már hat emberi műtétet is végzett az Uro-lógiai Klinikán. Ez volt az első bizonyí-téka annak, hogy a legfrissebb folyóira-tok is csak kullognak a rohanó tudomány nv^mában.

p^nököm, még kontinentális értelem-ben is temperamentumos skót em-

ber lévén, ahogy szegedi angolsáoom fa-lait sikerült áttörnie, az akkori rutin tu-dományos munkája kellős közepébe vitt be és kél hét múlva csodálkozott azon, hogy nem ismerem mindazt, ami neki tíz éves munkája után természetes volt.

Párhuzamosan végeztünk nyaki és me-dencei veseátültetéseket. A nyaki nagy-erekkel összekötött, anastomizált vesék, elsősorban biokémiai, enzim vizsgálatok-ra szolgáltak. A medencébe ültetett ve-sékkel pedig tulajdonképpen az emberi alkalmazást próbáltuk utánozni olykép-pen, hogy az állatok saját veséit eltávo-lítva, életüket, túlélési idejüket a beül-tetett új szervre bíztuk.

Ificsit furcsa volt számomra az a vég-telen gondosság. mely az állatok

'irányában nyilvánult meg. Mégiscsak klinikus levén, itthon megszoktuk, hogy

nem túlságosan bánkódunk egy-egy kí-sérleti állat elpusztulása miatt.

A munka célja az volt, hogy röntgen sugár, vagy ahogy az angolok mondják: ~X ray« különböző adagolásával meg-\ akadályozzuk az idegen szerv, jelen eset-ben a vese kilökődését. Ez a folyamat, ha a szervezet immunbiológiai egyen-súlyába nem avatkozunk bele, nyolc-ti-zennégy nap alatt feltétlenül lezajlik és a veseműködés, majd maga az egész szerv áldozatául esik, ebben az esetben a va-kon működő védekező folyamatnak. A műtét sikeressége, ha tényleg nagy gya-korlatot és jártasságot is igényel, tech-nikailag nem probléma, annál inkább a fent említett immunbiológiai kérdés. Ha autotransplantatjot végzünk, tehát a kí-sérleti .állat saját tveséj'éfc 'ültetjük, szer-vezetének más helyére, es nem vetünk technikái hibát, az megtapad és ismét működik. A homotransplantatio esetében, mikor, egy másik ugyanahhoz a fajtához tartozó állatból vesszük a szervet, csak ezen védekező mechanizmusnak a csök-kentésével, vagy megszüntetésével tud-juk a funkciót fenntartani.

A z emberi műtéteknél is az operáció izgalma hamar elmúlik, a feszült

várakozás tulajdonképpen az említett kilökődési folyamat miatt van.

Érdekes jelenség, hogy a röntgensuga-razott állatok sem éltek 20—30 napnál tovább, ugyanakkor az emberi átülteté-sek jobb eredménnyel járnak. Ennek egy-szerű magyarázata az, hogy teljesen tönkrement, csaknem a halál előtt álló szervezetbe ültetjük a vesét. Ilyenkor már a védekező készség nagyon csekély.

Négy hónap után, augusztus 13-án, egy hétfői napon éltem át legérdekesebb él-ményemet. Asszisztáltam Dempster pro-fesszornak a hetedik veseátültetésnél. A lapok itthon is írtak arról a »nagy kísér-letiről, hogy egy orvos kollégájának, Clark doktornak átadta egyik • veséjét. A műtét izgalmát elsősorban a rokoni kap-csolat hiánya fokozta. Ugyanis a közeli vérrokonság esetében a kilökődési folya-mat lassúbb, sőt egypetéjű ikerpárnál nem is jön létre. A műtét is nagy élmény volt, de végeredményben teljesen azonos technikával történt, mint amit nap mint nap végeztünk állatokon. Mégis a leg-impresszionálóbb a beültetett vese mű-ködésének azonnali megindulása 4s a be-teg újjászületése volt, ami 3—4 nap alatt, a húgyvérűség megszűnésével bekövetke-zett.

Qzegény Clark dpktor négy és fél hó-nappal később meghalt. Egy kissé

nagy áldozatnak tűnik kollégájától ezért az aránylag rövid időért. Azonban a bon-colás során kivett vese vizsgálata megle-pő eredménnyel járt (ezt Dempster pro-fesszor leveléből tudom), ugyanis nem a kilökődési reakció, hanem az állandó ma-gas vérnyomás pusztította el a szervet, így Spencer doktor áldozata nem csak egy barát felé volt óriási gesztus, hanem az orvostudományt is tovább vitte egy lépéssel.

A hathónapos tanulmányút befejező-dött, de a kísérletek nem szünetelnek sem Londonban, sem másutt, sem itthon.

Az eredmények világszerte egyre job-bak.

DR. NÉMETH ANDRÁS adiiinM«,«

Orvostudományi Egyetem